KÖNYVVIZSGÁLATI HÍRLEVÉL 2012 / 3

Átírás

1 KÖNYVVIZSGÁLATI HÍRLEVÉL 2012 / 3

2 SZÁMVITELT ÉRINTŐ ÉVKÖZI TÖRVÉNYI MÓDOSÍTÁSOK A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló évi CXLVI. törvény* több számviteli, illetve számvitelt is érintő rendelkezést tartalmaz. A saját tőke biztosítása, közbenső mérleg A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 51. -a (1) bekezdésének előírása szerint, ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről. Ezzel összefüggésben a Gt. vonatkozó módosítása egyértelműen kimondja, hogy mentesül a gazdasági társaság a hivatkozottak szerinti intézkedési kötelezettségek alól, ha a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy az intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn. A módosítás lehetővé teszi, hogy a vállalkozások a Gt. előírásai tekintetében - egy átmeneti időre figyelmen kívül hagyják a devizában fennálló eszközeik és kötelezettségeik mérlegfordulónapi átértékeléséből származó árfolyamveszteség miatti tőkevesztést, azt május 31-ig a saját tőke hiányának megállapításakor nem kell figyelembe venni. A Gt. hivatkozott módosításai a kihirdetést követő napon léptek hatályba, így azok már alkalmazhatóak. Árfolyamveszteség elhatárolási lehetősége forgóeszközhitelekre A devizaárfolyam változás kedvezőtlen hatásainak enyhítését célozza az árfolyamveszteség elhatárolási lehetőségének forgóeszközhitelekre történő kiterjesztése. A számviteli törvény 33. (2) és (3) bekezdése, illetve 41. (4) bekezdése módosítása eredményeként a jövőben nemcsak a beruházási jellegű devizahitelek árfolyamveszteségét lehet elhatárolni a későbbi évekre, hanem a devizában fennálló forgóeszközhitelek árfolyamveszteségét is. Az elhatárolás alkalmazása esetén ahhoz hasonlóan, mint a beruházási jellegű devizahitelek árfolyamveszteségének elhatárolásakor céltartalék-képzés is kapcsolódik. A devizában fennálló forgóeszközhitelek árfolyamveszteségének elhatárolására vonatkozó lehetőség már a évben induló üzleti évről készített beszámolóra is biztosított, a számviteli törvény a (27) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezés alapján. A Gt. további tőkevédelmi szabályt (intézkedési kötelezettséget) tartalmaz korlátolt felelősségű társaság esetében a 143. (2) és (3) bekezdésében (amikor a korlátolt felelősségű társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent), valamint részvénytársaság esetében a 245. (1) és (2) bekezdésében (amikor a részvénytársaság saját tőkéje veszteség folytán az alaptőke kétharmadára vagy 5 millió forint alá csökkent). E rendelkezések szintén kiegészítésre kerültek azzal, hogy a tagoknak, illetve a részvényeseknek akkor van intézkedési kötelezettségük, ha az e célból összehívott taggyűlés, közgyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint még mindig fennállnak az intézkedésre okot adó körülmények, azaz a vagyonvesztés még mindig fennáll. A fenti előírásokhoz kapcsolódóan a törvénymódosítás további segítséget is kíván nyújtani az árfolyamváltozás kedvezőtlen hatásainak átmeneti enyhítésére. Azoknak a cégeknek, amelyek csak a kedvezőtlen árfolyammozgások miatt szenvednek el átmeneti tőkevesztést a és a üzleti évben, nem kell azonnal visszapótolniuk az így elvesztett saját tőkéjüket. * az Országgyűlés elfogadta a október 1-i ülésnapján, megjelent a Magyar Közlöny évi 136. számában, október 15-én.

3 Átlagos készpénz záró állomány korlátozásának eltörlése A számviteli törvény január 1-jétől hatályos 14. -a (8) és (9) bekezdésének előírása szerint a gazdálkodóknak a pénzkezelési szabályzatban - többek között - rögzíteniük kell a napi készpénz záró állomány maximális mértékét. Ezzel összefüggésben a törvény korlátozta a napi készpénz záró állomány - havi szintű - átlagos mértékét, amely, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem lehet több, mint az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 2%-a, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor 500 ezer forint január 1-jével jelentősen megemelésre került a gazdálkodók készpénz záró állományának átlagos mértékére vonatkozók korlát (2%- ról 10%-ra), de a szabályozás még így is jelentős adminisztrációt követelt meg a gazdálkodóktól, ezért 2012 december 1-jével hatályosan a korlátozó szabályozás teljes egészében megszüntetésre kerül. A napi készpénz záró állomány maximális mértékére vonatkozó előírás eltörlése nem jelenti azt, hogy a gazdálkodóknak ne kellene a pénzkezelési szabályzatában erről továbbra is rendelkeznie. A változás abban van, hogy ennek mértékét jogszabály a jövőben nem korlátozza. SZÁMVITELI MÓDOSÍTÁSOK 2013 Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló A kettős könyvvitelt vezető legkisebb gazdasági társaságok, egyéni cégek, egyéb vállalkozók a üzleti évtől saját elhatározásuk alapján beszámolási kötelezettségük teljesítésére az egyszerűsített éves beszámoló további egyszerűsített formáját is választhatják (mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló). A módosítás ennek érdekében rögzíti, hogy a vállalkozók milyen értékhatárok mellett választhatják ezt az egyszerűbb beszámolási formát, illetve rögzíti, hogy annak választása esetén legalább 3 üzleti évig a választás szerinti beszámolót kell a vállalkozónak elkészítenie, és csak azt követően térhet el attól. Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. A módosítás tartalmazza a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról való visszatérés (áttérés) szabályait is. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót a számviteli törvény szabályai alapján, külön kormányrendeletben rögzített sajátosságok szerint kell elkészíteni. A kormányrendelet előkészítése folyamatban van. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló lehetősége a sajátos egyszerűsített éves beszámolót váltja fel, ezért a sajátos egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó különös rendelkezéseket a módosítás törli az Szt.-ből.

4 Kényszertörlési eljárás A módosítás szerint az Szt. beszámolási kötelezettségre, illetve üzleti évre vonatkozó szabályai kiegészülnek a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény által a jogutód nélküli megszűnés új módjaként bevezetett kényszertörlési eljárás intézményéhez kapcsolódóan. A módosítás szerint az üzleti év a vállalkozó kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig mint mérlegfordulónapig terjedő időszak. A kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától. Ha a kényszertörlési eljárás lefolytatása során felszámolási eljárás kerül elrendelésre, a felszámolás időszaka üzleti évének kezdő napja a felszámolás elrendelésének a napja. Jelentős összegű hiba, ismételt közzététel A módosítás tartalmazza a jelentős összegű hiba értékhatárának bővítését. E szerint a jelentősebb összegű hiba értékhatára a mérlegfőösszeg 2 százaléka, azzal, hogy annál a vállalkozónál, amelynél a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, az 1 millió forintot meghaladó hiba minősül csak jelentős összegű hibának. A módosítás hatásaként kevesebb vállalkozónál kell majd a jövőben az előző év(ek) módosításait is tartalmazó, háromoszlopos beszámolót készíteni. Ezen túlmenően a módosítás megszünteti az ismételt közzététel intézményét is. Halasztott bevétel feloldása A támogatásból beszerzett, illetve a térítés nélkül kapott eszközökhöz a számvitelben halasztott bevétel elszámolása kapcsolódik. Ezen eszközök későbbi esetleges felújításakor, illetve átalakulás során történő felértékelésekor a hatályos előírásokból nem következik egyértelműen, hogy a felértékelés során keletkező többletet figyelembe kell-e venni vagy sem a halasztott bevétel feloldása során. A módosítás szerint ezen többletértéket nem kell (nem lehet) figyelembe venni a feloldás során, tekintettel arra, hogy ez esetben elválna az eszköz eredeti bekerülési értéke és a hozzá kapcsolódó halasztott bevétel. A módosítás tartalmazza továbbá, hogy ha a hasznos élettartam a halasztott bevétel képzésekor tervezettekhez képest meghosszabbodik, akkor a halasztott bevétel feloldásánál az eredeti hasznos élettartamot kell figyelembe venni, azaz a hasznos élettartam meghosszabbítását is figyelmen kívül kell hagyni. Tartósság megítélése A mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és amely a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. A módosítás egyértelművé teszi, hogy tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. E mellett a különbözet tartósnak minősül fennállásának időtartamától függetlenül akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.

5 Eredménytartalék felhasználása osztalékra A módosítás egyértelműsíti, hogy negatív tárgyévi adózott eredmény esetében, amennyiben osztalékfizetés történik, és ahhoz a szabad eredménytartalékból használnak fel összeget, az eredménytartalékból felhasznált, eredménykimutatásban bemutatott összeg az osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény utáni kamatként az eredménykimutatásba beállított összeggel egyezik meg, ezáltal a mérleg szerinti eredmény a negatív tárgyévi adózott eredménnyel azonos összegű lesz. Egyéb módosítások A jogszabályi környezet változásai indokolták többek között a biztosítóintézet helyett biztosító, az árkiegészítés helyett ártámogatás, a társadalombiztosítási járulék helyett szociális hozzájárulási adó megnevezés használatát. A módosítás a kialakult gyakorlatnak megfelelően pontosítja a terv szerinti értékcsökkenés szabályait, a tekintetben, hogy maradványérték megállapítása esetén a bruttó értékre vetített évenként elszámolandó értékcsökkenés alapja a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték. Az Szt január 1-jei, a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonására vonatkozó módosításával összefüggésben további pontosításra került sor a cash-flow kimutatásra vonatkozó előírások egyértelmű végrehajtása érdekében. A fizetési határidő előtti pénzügyi rendezéshez kapcsolódó nem számlázott engedmény (skonto) elszámolási szabályainak módosítása a kialakult kereskedelmi gyakorlathoz igazítja a vonatkozó rendelkezéseket. A jelenleg hatályos rendelkezések pontosítását szolgálja az a módosítás, amely egyértelművé teszi, hogy az átalakulást megelőző időszakról elkészített számviteli beszámolóra is vonatkozik a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettség. Fogalmi meghatározások pontosítása A szellemi termékekre vonatkozó jogszabályi környezet változása miatt módosításra került a szellemi termékek fogalma. Egyértelműen besorolásra kerültek a készletek közé, áruként az értékesítési célra beszerzett, de átmenetileg használatba vett eszközök (például tesztautók, kipróbálható mintadarabok stb.). A földgáz, a villamos energia beszerzéséhez kapcsolódó díjak egyszerűsített elszámolása kiterjesztésre került az egyetemes szolgáltatótól való beszerzés mellett a földgázkereskedőtől, a villamosenergia-kereskedőtől történő beszerzés esetére is. A gyakorlati tapasztalatok alapján pontosításra került az üzembe helyezés időpontja. Egy adott eszköz üzembe helyezésének (aktiválásának) időpontja az adott eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja, vagyis az az időpont, amikor az eszközzel az üzemszerű tevékenység megkezdésre kerül. Ezzel biztosítható, hogy egyes, a rendeltetésszerű használatot nem érintő hatósági engedélyek hiánya (a hatósági eljárás elhúzódása) esetén is sor kerülhessen a számviteli üzembe helyezésre (aktiválásra). Az Szt. elektronikus aláírásra, időbélyegzőre vonatkozó rendelkezéseit az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény elektronikus számlára vonatkozó szabályainak változása (könnyítése) miatt kellett törölni. A módosítás tartalmazza továbbá a számviteli konszolidációs mentesítési szabályok pontosítását (szűkítését) azon vállalkozások tekintetében, amelyek az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítik el, mivel esetükben a konszolidálási kört nem az Szt., hanem az IFRS-ek határozzák meg. Átmeneti rendelkezések A módosított rendelkezéseket fő szabályként először a évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok jelentős része a évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.

6 Összeállításunk figyelemfelhívó jellegű és nem helyettesíti az ügyletek részletes vizsgálatát, mellyel kapcsolatban keresse tanácsadóinkat az alábbi elérhetőségeken: BDO Magyarország Könyvvizsgáló Kft Budapest, Kőér utca 2/A C.ép. Telefon: Fax: online@bdo.hu Hírlevelünk a legnagyobb gondossággal készült, mindamellett nem zárhatók ki elírások és más hibák, melyért felelősséget nem tudunk vállalni. A BDO Magyarország kizárja a felelősséget olyan lépésekért, melyeket bárki a jelen publikációban foglalt információk alapján tett, vagy nem tett meg, vagy bármely, kizárólag a publikációban foglaltak alapján hozott döntésért. Konkrét kérdéseivel kérjük keresse közvetlenül tanácsadóinkat. Baumgartner Ferenc Ügyvezető ferenc.baumgartner@bdo.hu Nagyné Zagyva Zsuzsanna Ügyvezető zsuzsanna.nagy@bdo.hu Janda Szilvia Ügyvezető szilvia.janda@bdo.hu Czinkóczi Csilla Cégvezető csilla.czinkoczi@bdo.hu Kékesi Péter Könyvvizsgálati team vezető, Cégvezető peter.kekesi@bdo.hu Schwandt Tilda Könyvvizsgálati team vezető tilda.schwandt@bdo.hu A BDO Magyarország cégcsoport tagjai magyar korlátolt felelősségű társaságok, az egyesült királyságbeli BDO International Limited garancia alapú korlátolt felelősségű társaság tagjai. A BDO a BDO hálózat és minden BDO tagvállalat márkaneve.