kiút a válságból A Védegylet közpolitikai javaslatai Írta: Scheiring Gábor, január Közremûködött: Boda Zsolt és Málovics György

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "kiút a válságból A Védegylet közpolitikai javaslatai Írta: Scheiring Gábor, 2009. január Közremûködött: Boda Zsolt és Málovics György"

Átírás

1 MIT KÖVETEL- HETÜNK, MILYEN CÉLOK LEBEGJENEK A SZEMÜNK ELÔTT A VÁLSÁG KEZELÉ- SEKOR? NEM CSAK AZT, HOGY A GAZDASÁG FELLENDÜLJÖN, DE AZT IS, HOGY A GAZDASÁGI LELASSULÁST KIVÁLTÓ EGYENLÔTLENSÉGEKET FELSZÁMOLJUK. BÁRMILYEN MEGOLDÁST IS TALÁLUNK A JELENLEGI VÁLSÁGRA, A VÁLSÁG MEGOLDÁSÁNAK MINDENKÉPPEN KEZELNIE KELL A KLÍMAVÁLTOZÁST, AZ OLAJFÜGGÔ- SÉGET, AZ ÉLELMISZER-ÖNREN- DELKEZÉST ÉS -BIZTONSÁGOT, A SZENNYEZÉST; HELYI ÉS GLOBÁLIS KORMÁNYZÁSBAN PEDIG AZ ÁLLAM- POLGÁRI RÉSZVÉTELT, AZ ÁTLÁT- HATÓSÁGOT ÉS AZ IGAZSÁGOSSÁG ÉS SZOLIDARITÁS ELVÉT. Fenntartható kiút a válságból A Védegylet közpolitikai javaslatai Írta: Scheiring Gábor, január Közremûködött: Boda Zsolt és Málovics György OKT 15-ÉN AZ USA KÖZPONTI BANKJÁNAK ELNÖKE EZZEL NYUGTATTA A LAKOSSÁGOT EZT JÓ TUDNI INGATLANÁRVERÉSEK HAJLÉKTALANSÁG MINDENT MEGTESZÜNK AZÉRT, HOGY ELKERÜLJÜK A GAZDASÁGI HANYATLÁST! HÁT KÁR IS LENNE A GAZ- DASÁGUNKÉRT KÖLTSÉGVETÉSI MEGSZORÍTÁSOK CSÔDÖK MUNKANÉLKÜLISÉG A dokumentum a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és az Európai Unió támogatásával jött létre, annak tartalmáért kizárólag a WEED és a Védegylet Egyesület felelõsek. EU DG Development A fekete-fehér képregények forrása (kivéve 8. oldal): Kiadványszerkesztés: Kiss Maja Bankmentô akció: a bankszektor állam általi pénzügyi megtámogatását értjük. Zöld energiarendszer alatt a jelenlegi, kimerülô és környezetszennyezô, fosszilis energiaforrásokon alapuló energiatermelés helyett a jelenleginél takarékosabb és sokkal inkább a megújuló energiaforrásokra támaszkodó energiarendszert értjük. Hitelpiaci krízis: a kihelyezett hitelek tömeges bedôlése (azaz a tömeges fizetésképtelenség) következtében a globális bankszektor olyan mértékû veszteségeket szenved, amely mûködôképességét veszélyezteti. Neoliberális kapitalizmus: a piaci elvek, a szabadpiaci logika (pl. szabadkereskedelem, globálisan egyre szabadabb tôkemozgások) kiterjesztése az élet mind több területére, és ezzel együtt az állami beavatkozás minimalizálása. A második világháború óta legsúlyosabb recesszióval járó globális gazdasági válság kellôs közepén vagyunk, ahogy arra a Valutaalap novemberi jelentése is figyelmeztet. 1 A közelmúlt bankmentô akciói egyelôre nem tudták megállítani a dominó effektust, ezért a bankközi és vállalati hitelezés továbbra is pang. Az intenzív szakértôi és politikai vita ellenére mai napig nem látszik körvonalazódni az a válságkezelô program, amely hosszutávon is garantálná a kilábalást. A mára a reálgazdaságra is átterjedt pénzügyi válságból csak állami beavatkozással lehet kilábalni, hangzik a Valutaalap másik figyelmeztetése. Egy másik, nem kevésbé jelentôs globális pénzpiaci tényezô, bizonyos Soros György pedig a Közép-Európai Egyetemen Reálgazdaság: Mára a pénzügyi tranzakciók volumenének megnövekedése alapján szokás a pénzügyi szféra és a reálgazdaság elszakadásáról beszélni. Azaz, egyes vélemények szerint a pénzpiacok egyre kevésbé kapcsolódnak áruk és szolgáltatások valóságos termeléséhez és cseréjéhez. Ennek egyik példája a devizakereskedelem volumenének megnövekedése. Míg 1977-ben a globális devizaforgalom 18,3 milliárd USA-dollárt tett ki naponta, 1999-ben már elérte az 1,8 billió USA-dollárt, ráadásul a devizaügyletek 80%-át november 11-én tartott elôadásán amellett érvelt, hogy ezeket az állami beavatkozásokat a zöld energiarendszer és a fenntartható gazdaság infrastruktúrájának kiépítésére kell használni. A reálgazdaságivá alakult hitelpiaci krízis mellett az éghajlatváltozás és a globális egyenlôtlenségek a neoliberális kapitalizmus kudarcát jelzik. Mit tehet ebben a helyzetben Magyarország, amely a rendszerváltás óta a neoliberális fejlôdési modellben látta a szép új világba vezetô utat? Milyen pénzügyi rendszer és milyen gazdaságpolitikai eszközök szolgálnák egy stabilabb, fenntarthatóbb és igazságosabb gazdaság kialakítását hazai és nemzetközi szinten? 1 IMF (2008) 7 napnál rövidebb futamidôre kötötték. Ezzel szemben a javak és szolgáltatások globális kereskedelme az 1999-es év egészét tekintve mindössze 6,8 billió USA-dollárt tett ki. Azaz kevesebb, mint négy napi devizakereskedelem elegendô lett volna az évi teljes világkereskedelem lebonyolítására. A reálgazdaság és a pénzügyi szféra elszakadását erôsíti, hogy a spekulációk révén a pénzügyi piacokon sokkal nagyobb profitot lehetett elérni, mint a termelô szférában.

2 I. Globális helyzetkép: válságok találkozása A globális pénzügyi buborék. A hetvenes évektôl kezdve - a világháború után kialakult, rögzített árfolyamokon alapuló ún. bretton woodsi pénzügyi rendszer összeomlása után - a pénzpiac soha nem látott expanziója vette kezdetét. E fejlôdés eredményeként gyökeresen megváltozott a pénzügyek szerepe: míg korábban alárendelt és instrumentális funkciót töltöttek be, addig mára a pénzpiacon realizálható profitok háttérbe szorítják a reálgazdaságot, az újabb és újabb eszközök a gazdasági alapokhoz való kapcsolódás nélkül szolgálják a profittermelést. A pénzpiacok liberalizációja és a technológiai fejlôdés eredményeként ma gombnyomással mozgathatunk dollármilliárdokat Tûzföldtôl Kamcsatkáig. A napi devizaforgalom az 1980-as 120 milliárd dollárról napi 2 trillió (1012) dollárra, hetvenszeresére ugrott, miközben a globális árukereskedelem csak ötszörösére nôtt. E pénzpiaci mozgásoknak tehát csak a töredéke kötôdik reálgazdasági aktivitáshoz, döntô része a pénzügyi rendszeren belüli, öncélú és spekulatív profitvadászatról tanúskodik: erre mondta Keynes nem is olyan rég, hogy kaszinó. A kaszinókat pedig kemény szabályozással kell korlátozni. TÚLTERMELÉS HANYAG FELÜGYELET NÖVEKVÔ EGYEN- LÔTLENSÉGEK A liberalizált és deregulált globális pénzpiac a világgazdaság legdinamikusabb szektora volt az elmúlt évtizedekben. A pénzpiac fejlôdése eleinte a reálgazdasági beruházások bôvülô finanszírozhatóságát eredményezte, s lehetôvé tette olyan területek kilábalását az elmaradottságból, melyek önerôbôl képtelenek lettek volna az ehhez szükséges tôke elôállítására. Ugyanakkor, ahogy nôtt a pénzpiac méretben és komplexitásban, úgy fokozódott instabilitása is. A hetvenes évektôl kezdve sorozatosan alakultak ki pénzügyi válságok: a 82-es hitelválság, a 94-es mexikói válság, SPEKULÁCIÓ- MÁNIA ISMERÔSEK? Mit értünk a pénzpiacok liberalizációján? A pénzpiacokon fennálló korlátozások csökkentése, lebontása, immár globális léptékben. Dereguláció: az állam (szabályozó) szerepének csökkentése a piaci logika javára. Heterodox közgazdász: aki nem a közgazdaságtudomány - jellemzôen neoklasszikusnak/neoliberálisnak titulált - fôáramához, domináns paradigmájához tartozik. MEKKORA A MAI VESZTESÉGED, HAVER? Mi a reálbér? A jövedelemért megvásárolható termék, illetve szolgáltatásmennyiség. Azaz, amikor az infláció mértéke meghaladja a nominálbér (azaz a megszerzett jövedelem) növekedését, akkor, bár jövedelmeink nônek, az ezen megvásárolható termékek, szolgáltatások mennyisége csökken. 20 MILLIÓ. HA NEM LENNE 40 MILLIÓ TARTALÉKOM, LEHET, HOGY MOST EL KÉNE ADNOM A MAGÁNGÉPEMET. Fokozódó egyenlôtlenségek. A rendszer elosztásra gyakorolt hatása is káros. Fokozza a jövedelmi különbségeket, óriási vagyonok felhalmozódását teszi lehetôvé a rendszer tetején, míg a többség stagnál. A szegénység nem elszigetelt jelenség, csak mint a rendszer terméke érthetô meg. A Merrill Lynch által kiadott World Wealth Report szerint a világ 9,5 millió magas nettó értékû egyénének (HNWI - high net worth individuals) vagyona 2006-ban közel 40 trillió dollárra bôvült, több mint 11,4%-kal növekedve. Ez az ütem több mint kétszer nagyobb, mint a globális átlag GDP növekmény volt 2006-ban (5,4%). Az egyenlôtlenségek növekedése nem csak a vagyoni dimenzióban érhetô tetten. Az ILO legújabb jelentése részletesen dokumentálja, hogy a pénzügyi globalizáció hatására hogyan csökkent a munkajövedelmek aránya a profitjövedelmekéhez képest, és hogyan nôttek a jövedelmi skála alsó és felsô tizede közötti egyenlôtlenségek a legtöbb országban. A növekmény egyenlôtlen elosztását eredményezi az is, hogy a kapitalizmus gyakori válságainak árát is döntô részben a társadalom alsóbb rétegei fizetik meg, ôk azok, akik a recesszió során elvesztik állásaikat, akiknek a reálbércsökkenés közvetlenül érezhetô sokkot jelent. S míg a spekulánsok a jelzáloghitelezésbôl kiábrándulva megrohamozták a nyersanyagokat és élelmiszereket, az emelkedô árak miatt éhezôk milliói tüntettek több tucat országban. A globális kapitalizmus mélyébe van kódolva az igazságtalanság. a 97/98-as távol-keleti pénzügyi válság vagy a 2001-es argentin válság. Nem csak globkrit aktivisták, heterodox közgazdászok, hanem a pénzügyek olyan bennfentesei is, mint Stiglitz, Soros vagy Warren Buffett már évek óta figyelmeztettek a pénzügyi rendszer mélyén ketyegô idôzített bombára. Spekuláns: Olyan ügyletkötôk, akik lefedezetlen pozíciót foglalnak el valamely eszközben az árfolyam emelkedésére vagy csökkenésére számítva. Olyan piaci szereplôk, akik hajlandók magas kockázatot vállalni kellôen magas hozam reményében. A spekulánsok várakozásaik alapján kötnek derivatív (az ügylet értéke a deriváció alapjául szolgáló termék áralakulásától függ) ügyleteket, és ôk biztosítják a pénzügyi piacok likviditását, azaz azt, hogy minden termékre és minden lejáratra lehessen üzleteket kötni. Ezen befektetôk akkor kötnek például határidôs vételi szerzôdést egy pénzügyi termékre, ha annak árfolyam-növekedésére számítanak. Ebben az esetben ugyanis, ha lejáratkor a termék árfolyama a kötési árfolyam felett lesz, akkor a piacon megfigyelhetô árfolyam és a kötési árfolyam különbségét megnyerik az üzleten (a határidôs szerzôdés keretében a kötési árfolyamon megveszik a terméket, és a magasabb piaci árfolyamon eladják). Jelzáloghitel: A hitel fedezeteként ingatlan szolgál, amire jelzálogjogot jegyeznek be. HM. NEM FOGUNK TUDNI MEGÉLNI. VAGY TÖBBET DOLGOZUNK, VAGY A CSALÁD TÖBB TAGJA KEZD EL DOLGOZNI, VAGY MAXIMALI- ZÁLJUK A HITELKÁRTYA TARTOZÁSUNK, VAGY FELVESZÜNK JELZÁLOGHITELT. ATTÓL TARTOK, ENNEK MINDE- GYIKÉVEL SZÁMOLNUNK KELL. HA DOLGOZOM SULI UTÁN, MIKOR ÍROK LECKÉT? APA KÉT ÁLLÁSSAL SZEREN- A VILÁG LEG- CSÉRE NEM FOGJUK UNDOKABB SOKAT LÁTNI. EMBERE LESZ; 2 3

3 Fokozódó környezetrombolás. Ne feledkezzünk szaporodó árvizek, hol próbálják meg elrejteni Neoliberális exportkényszer: Miért magasak a forintkamatok? Hiteltelen gazdaságpolitika. Az elhibázott, masszív szociális dömpinggel megelôztek bennünket a tôkevonzási versenyben, részben pedig mert a jelenlegi neoliberális A magyar állam felelôtlen meg az éghajlatváltozásról vagy a biológiai sokszínûség drasztikus pusztulásáról, a fajkihalásról az energianövények?) között feszülô ellentétet. (vagy egyéb területi egységeknek, Nemzeti Bank úgy érzi, hogy a forint története jól ismert. Az államadósság mára az élô munkát terhelô adók fokozatosan nôttek, a veszélyes hulladékokat, kiket szorítanak ki túlköltekezô és hiteltelen gazdaságpolitika kapitalizmusban az országoknak gazdálkodása miatt (is) a Magyar sem. Kell magyarázni az identitásválságra épülô A globális kapitalizmus mélyébe van kódolva pl. régiók) pénzügyi-gazdasági árfolyamának stabilitása érdekében megközelíti a GDP hetven százalékát, aminek ahogy az egyéb adóbevételek aránya csökkent fogyasztási kényszer, az eladósodás és a bolygó a fenntarthatatlanság. egyensúlyuk megôrzése érdekében fontos a jegybanki alapkamat magasan tartása/emelése, mivel ez folyamatosan exportjuk bôvítésére következtében a forintkamatok rendkívül magasak, az államháztartáson belül. Az adókedvezmény boldogtalan elfogyasztása közötti kapcsolatot? kell törekedniük, amely sok esetben - teremt(het) keresletet a forint iránt, ami egyben a nagyarányú devizahitelezést technikája is egyre kevésbé alkalmazható Vagy a neoliberális exportkényszer és a távolsági kereskedelem környezetterhelô hatása közöt- kapitalizmus rendszerének tarthatatlanságát jelzi. túlhasználásához, rövidtávú tartósan magasabb jegybanki alap- két veszély fenyegette élesen. Az egyik az állam- az EU egyre szigorúbban lép fel az adóverseny A szabályozatlan pénzpiac bukása a neoliberális egyéb exportcikk nem lévén - így erôsítve annak árfolyamát. is ösztönözte. A magyar gazdaságot rövidtávon tôkecsalogató eszköz, többek között azért, mert a természeti erôforrások Az európai jegybanki alapkamatnál ti kapcsolatot? Vagy a pénzügyi szférába kódolt Ez a rendszer a pénzügyi instabilitáson túl a kiaknázásához vezethet. kamat következtében a devizában csôd, azaz, hogy az állam nem képes finanszírozni ellen az adókedvezmények felszámolását történô hitelfelvétel az utóbbi néhány rövidtávú szemlélet, a jövô diszkontálása és az globális környezeti és szociális válság elôidézésében és újratermelésében is fontos tényezô. szférában: a reálgazdaság háttérbe történô hitelfelvételhez képest. az állampapírpiac lényegében befagyott. környezet-ben ment végbe, ahol az áruk- és folyó kiadásait, mert szokásos hitelforrása, követelve. Mindez egy olyan globális gazdasági Rövidtávú szemlélet a pénzügyi évben jóval olcsóbb volt a forintban erôforrásaink felélése közötti kapcsolatot? A korlátlan növekedésbe vetett hit és a fosszilis Ezért sem a helyzetelemzésnél, sem a megoldások szorulásával a pénzügyi felhalmozás Ezzel szorosan összefügg a második veszély is. szolgáltatások, illetve a tôkemozgások egyre kerül elôtérbe, amit többek között Mi fán terem az állampapírpiac? energiától való fokozott függôség közötti kapcsolatot? Ezt a rendszert minôségileg új szintre Felelôs elemzô és politikai erô nem tehet úgy, arányának növekedése. kibocsátásával juthat hitelhez. szírozni, arra sem lett volna forrása, hogy szük- a tôkevonzási verseny immár globálissá vált, terén nem ragadhatunk meg a pénzügyeknél. Amennyiben az állam nem tudja magát finan- liberalizáltabb mivoltának köszönhetôen jellemez a 7 napon belüli ügyletek Az állam jellemzôen az állampapírok emelte az ipari társadalom és környezete, a kényszerfogyasztó tízmilliók és a jövô generációk, mintha az elmúlt egy-két évben reflektorfénybe került hitelválságnak, az éghajlatváltozásnak (és Ezek piaca az állampapírpiac. A jövô diszkontálása Amennyiben az állammal (annak A jövô leértékelése, amit a fizetôképességével) szembeni bizalom ség esetén megmentsen egy bajba jutott magyar pénzintézetet, ahogy azt az Egyesült Államok vagy azaz a régió országain túlmenôen e tekintetben hazánk például ázsiai országokkal is versenyez. a globális elitek és a környezeti közjavakból a tágabb ökológiai válságnak), valamint a globális közgazdászok jellemzôen a pozitív megrendül, a gazdasági szereplôk számos nyugat-európai ország tette. Részben kirekesztett, a környezeti kockázatokat aránytalan szegénységnek nem lenne köze egymáshoz, mintha reálkamatlábakkal azonosítanak. nem (még nagyon magas kamat ezzel magyarázható az OTP elleni spekulációs A magyar gazdaság duális szerkezete, amit eddig Azonban, ha e kamatlábak mellett sem) hiteleznek az államnak, mértékben viselô nincstelenek (kiket mosnak el a elképzelhetô lenne egymástól független kezelésük. megfelelôen magasak (meghaladják azaz nem vesznek állampapírokat. támadás. A forráshiány továbbá azzal is fôleg alternatív-kritikai közgazdászok hangsúlyoztak, pl. a megújuló erôforrások fenyegetett, hogy a külföldi befektetôk eladják az elmúlt hónapokban központi témává vált fenntartható használatából származó, KKV: kis- és középvállalkozás. 11 milliárd euró nagyságú államkötvényeiket, a gazdaságpolitikai diskurzusban. 2 A magyar évrôl évre elérhetô jövedelmet), akkor Jellemzôen azokat a vállalkozásokat a profit és/vagy tulajdonosi érték nevezzük így, amelyeknek foglalkoztatotti így az euró árfolyama jelentôsen zuhant volna. gazdaság kettészakadt egy hatékony és maximalizálására törekvô gazdasági létszáma 10 és 250 közt van. dinamikus külföldi és egy hatékonyságában szereplôk ezen erôforrások jelenbeli a lehetôségekhez képest alulmaradó és pangó teljes kiaknázására lesznek Külföldiek túltôkésítettsége: ösztönözve (hiszen míg egy halastó A munkavállalás magas költségeire Félperifériás helyzet. Álláspontunk szerint ennél hazai KKV szektorra. E kettészakadás mögött két fenntartható használata évrôl-évre a külföldi vállalatok a munka tôkével fontosabb azt elemezni, hogy miért került ilyen tényezô játszik fontos szerepet, egyrészt a fent zésekre, s szinte alig növelték 5% jövedelmet hoz, addig a pénz való helyettesítésével reagáltak - pl. a bankban 10%-ot). többet költöttek gépekre, berende- helyzetbe a magyar államháztartás. Mivel az állampapírpiac nem csak Magyarországon, hanem hivatkozott adókedvezmények, másrészt az élômunkát terhelô adók és járulékok, melyek eltérô a foglalkoztatottak számát -, ami az egész régióban egyszerre fagyott be, nehezen viselkedésre ösztönözték e két szektort. A külföldi a 2000-es évek közepére a fejlettségi szintünkhöz viszonyított túltôkésítettséghez tarthatóak azok az érvek, melyek szerint a fenti- szektor visszafogta az élômunka alkalmazását, vezetett. A túltôkésítés ekben is ecsetelt hiteltelen és túlköltekezô azaz leállította a munkahelyteremtést, és tôke- következményeképpen pedig jelentôsen lecsökkent a Magyarországra gazdaságpolitika lenne az egyedüli felelôs. befektetéssel helyettesítette azt. A hazai KKV II. Magyarország ÖÖÖ... ÉRTEKEZLETÜNK befektetett tôke határhaszna, ezért a Hazánk, a régió legtöbb országához hasonlóan - szektor eközben elsôsorban az adóelkerülés ÁÁÁÁÁ! VAN... ÖÖÖ... NÉHÁNY SEGÍTSÉG! külföldiek egyre kevesebb beruházást mely alól csak Szlovénia kivétel - egy alapvetôen stratégiájára támaszkodott, mivel tôkebevonásra fokozott sebezhetôsége EZ FUTÓHOMOK! SZAKÉRTÔVEL... EBBEN eszközöltek. E jelenség mindmáig A PILLANATBAN... neoliberális fejlôdési modell mellett kötelezte el nem volt lehetôsége. A külföldieknek tart, s komoly akadályt jelent a jövôbeli növekedésünk számára is." magát a nyolcvanas években. Ennek lényege túltôkésítettségük miatt egyre kevésbé éri meg HÁT NEM IS IGAZÁN SZAKÉRTÔK, DE... (Barabás, Holtzer, Orbán és Vojnits, Bár politikusaink kezdetben nehezen akartak a hirtelen és gyorsan végrehajtott liberalizáció és Magyarországon befektetni, míg a KKV szektor 2008: 8) tudomást venni róla, hazánkat is meglehetôsen privatizáció volt, illetve az ennek révén bevonzott pedig helyzetébôl fakadóan nem képes növekedni, súlyosan érintette a pénzügyi válság. Az államcsôd lehetôsége, a forint, valamint az OTP elleni spekulatív támadások elemi erôvel hívták föl a figyelmet a magyar gazdaság sebezhetôségére. mûködôtôkére épített export. A kilencvenes évek végére azonban kifulladt a dinamikus tôkeáramlás. Egyrészt, mert drámaian lecsökkent a privatizálható vagyon. Másrészt, mert az olcsó ugyanis gyakorlatilag nem tud tôkéhez jutni (Kelet-Európában a KKV-k hitelhez jutási lehetôsége nálunk a legrosszabb - egy a KKV szektorban végzett Eurobarométer felmérés Ez a sebezhetôség részben az elmúlt évek elhibázott gazdaságpolitikájából, részben - az ezzel AGGÓDJANAK... KÉT TERVVEL részben mert a régió országai felébredtek és tartja egyszerûen elérhetônek a banki finanszírozást, DE NE TALÁN MÉG munkaerôre egyre kevésbé lehetett építeni, alapján hazánkban csak a vállalkozások 33%-a ELÔÁLLUNK EGY TERVVEL A összefüggô - kormányzati hiteltelenségbôl és IS! MI KOMOLYAN szemben a kelet-európai 54%-os átlaggal), HÉT VÉGÉRE SAJNÁLJUK, AMI részben a mai globális gazdasági rendszer TÖRTÉNT VELETEK! 2 Nagy szerepe volt ebben az Oriens Kilábalás az adóelkerülésre épülô foglalkoztatás pedig szerkezetébôl fakad. címû tanulmányának. 3 Hozzátartozik a képhez az is, hogy a KKV-k egy része nem is akar, vagy jellegébôl fakadóan nem is tud növekedni (lásd kisboltok vagy fodrászat), ezért nem lehet a szektortól egységesen a középvállalkozássá érést elvárni. Mindemellett a szektorban a jelenleginél jóval nagyobb jövedelem- és álláshely-teremtô potenciál van, aminek kiaknázásához a zárványszerûség felszámolása alapvetô fontosságú. lehetetlenné teszi a hatékonyság növekedését elôsegítô átlátható vállalatszervezési technikák alkalmazását. 3 A multinacionális szektor tehát zárványszerûen van jelen a magyar gazdaságban, termelékenysége 3,4-szer nagyobb a hazai tulajdonú 4 4 Barabás, Holtzer, Orbán és Vojnits (2008), SAPRI (2001). vállalatokénál. 4 5

4 III. A fenntartható kiút: Zöld New Deal Pénzügyi válság, szociális válság és környezeti válság - egy tôrôl fakadnak. A megoldás csak rendszerszintû átalakítás formájában képzelhetô el. A tûzoltás fontos, de édeskevés. A személyes értékváltás fontos, de elégtelen. Nincs varázsrecept. Sem a kapitalizmus felszámolását követelô hangok, sem a technológiai fixben hívô, a status quot fenntartani igyekvô intézkedések nem jelentenek valódi megoldást. Rövid, közép és hosszú távú intézkedések komplex rendszerébôl álló cselekvési programra van szükség, melyek részben helyben, részben regionális, részben pedig csak nemzetközi együttmûködésben valósíthatóak meg. A neoliberális kapitalizmus intézményrendszerét kell átalakítani, úgy, hogy a rendszer logikája változzon meg. A válság lehetôség, hogy a politikai elit kihúzza a fejét a homokból és Új összefogásra, új vízióra és új eszközökre van szükség. Az ökopolitikára hárult a feladat, hogy felvázoljon egy olyan jövôképet és cselekvési tervet, mely valódi választ ad a válságok találkozására. Ezért az alábbi programot ajánljuk megvalósításra: Expanzív költségvetési politika: az állam bevételeit jelentôsen meghaladó mértékben költekezô költségvetési politika, amely a gazdaságban a kereslet élénkítéséhez vezethet és így növelheti a jövedelmeket és a foglalkoztatást, azaz hozzájárulhat a válságból való kilábaláshoz. ODA A BÔSÉG! A közpénzügyi törvény az állam felelôtlen túlköltekezését és túlzott eladósodását hivatott kordában tartani az által, hogy a költségvetési hiányt törvényben meghatározott kereten belül tartja. A profitrepatriálás a nyereség kimenekítését jelenti: a hazánkban mûködô külföldi cégek Magyarországon keletkezô nyereségüket nem feltétlenül hazánkban költik el (pl. fektetik be újra), hanem azt az országból kivonják. Transzferárazás: multinacionális vállalatok az országhatárokon átnyúló, de cégcsoporton belüli ügyletek lebonyolításával nagy mennyiségû nyereség eltüntetésére képesek (pl. papíron know-howk cserélnek így gazdát cégcsoporton belül), amely az adóelkerülés eszközéül szolgál. el kell fogadni a közpénzügyi törvényt; minél elôbb csatlakozni kell az euróövezethez, illetve az annak elôszobájának számító ERM2 rendszerhez. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a mostanihoz hasonló pénzügyi válságok esetén az euróövezethez való tartozás nagyobb biztonságot és monetáris stabilitást jelent. (GDP). Az viszont fontos, hogy munkahelyek maradjanak meg és jöjjenek létre, méghozzá a leghátrányosabb térségekben is. Ehhez komplex programokra, a helyi gazdaság, a mikrovállalatok, a KKV-k, a szövetkezetek és a gazdálkodásra képes civil szervezetek támogatására van szükség - nem kizárólag anyagi, hanem jogszabályi és szimbolikus támogatására is. egyenlôbbé kell tenni az elosztás rendszerét, és ennek finanszírozásából minden teherbíró rétegnek ki kell vennie a részét; fel kell számolni a gazdaság duális szerkezetét: egyenlô versenyfeltételekre és a KKV szektorra célzott fejlesztési túllépjen saját provincializmusán. programokra egyaránt szükség van; HÚ, EZ ÓNIX! MÉÉÉÉG AKAROK! HÉ, NEM! EZ SÁR! VIGYÉTEK INNEN! Átalakítások Magyarországon Az azonnali összeomlás veszélye az IMF-EU- Világbank csomag (20 milliárd eurós hitelkeret) ehhez azonban a külsô adósságpályát rendbe kell hozni és fenntarthatóvá kell tenni, hogy biztosan csökkenjen a reálkamat. Az eladósodottság további növekedése a magyar gazdaságot fenyegetô egyik legnagyobb a multiszektornak nyújtott külön adókedvezményeket és támogatásokat fel kell számolni, s közben javítani kell a hazai KKV szektor pénzhez (hitelhez és tôkéhez) jutási lehetôségét; révén rövidtávon elhárult, így most a feladat az veszély. Ennek elkerüléséhez felelôs ország pénzügyi helyzetének olyan stabilizálása, költségvetési politikára van szükség. a kormánynak nemzetközi együttmûködésben mely képes megteremteni egy hosszú távú és föl kell lépnie a profitrepatriálás és a transz- fenntartható kilábalás alapjait. Mivel expanzív ehhez rövid távon, a gazdasági válság emberek ferárazás visszaszorítása érdekében, költségvetési politikára rövidtávon nincsen nagy tömegeit érintô negatív hatásainak a pénz helyben maradását ösztönözve; lehetôség, a hangsúlyt a stabilizációra, a válság elkerülése érdekében a gazdasági aktivitás költségeinek egyenlô elosztására és a szerke- élénkítésére van szükség, az ország anyag- a rossz gazdasági szerkezet felszámolását zeti reformokra kell helyezni Ennek érdekében és energiaigényének, illetve a jövedelmi segítheti az adórendszer átalakítása is: a következô lépések megtétele szükséges: különbségek további növekedése nélkül. csökkenteni kell a munkát terhelô adókat Szándékosan nem növekedést írtunk, ugyanis és járulékokat, és növelni kell az erôforrá- tovább kell csökkenteni a költségvetési nem az a lényeg, hogy nô-e a bruttó hazai termék sokat, illetve a fogyasztást terhelô adókat. hiányt. A bevételek növelését elsôsorban a fogyasztási és jövedéki adók (pl. az üzemanyagot terhelô adók), a vagyonadó és a zöld adók (lásd alább) növelése, bevezetése " SZOLIDÁRIS GAZDASÁG " révén tartjuk elképzelhetônek. A kiadási oldalon nem látunk egyetlen szektort, ahol elviselhetetlen társadalmi feszültségek nélkül százmilliárdos nagyságrendben lehetne megtakarításokat elérni, így valószínûleg több szférából, körültekintô mérlegelés után lehet forrásokat lefaragni. OLYAN GAZDASÁGUNK LEGYEN, AMELYIK MINDENKINEK KEDVEZ, NEM CSAK A LEGGAZDAGABBAKNAK. 6 7

5 A globális pénzügyek reformja Tisztában vagyunk vele, hogy hazánk lehetôsége a nemzetközi gazdasági kormányzás alakítására kicsi, ugyanakkor a jelenlegi helyzet soha vissza nem térô alkalmat ad arra, hogy hazánk pozitív és elôremutató javaslatokkal és ilyen kezdeményezések támogatásával felhívja magára a figyelmet és visszaállítsa az elmúlt években elpárolgott bizalmat. A gyengén szabályozott és instabil globális pénzügyi rendszer helyébe egy stabil és a hosszú távú gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat egyaránt figyelembe vevô globális pénzügyi rendszert kell létrehozni. Ennek érdekében: tôzsdei nyereséget meg kell adóztatni, a devizatranszferekre ki kell vetni az ún. Tobin-adót, ezáltal korlátozva a rövidtávú spekulatív mozgásokat, hûtve a pénzügyi rendszert, továbbá új forráshoz juttatva a fejlesztési programokat; fel kell számolni az adóparadicsomokat (az USA terrorizmus elleni harc jegyében tett pénzmosás elleni lépései megmutatták, hogy politikai akarat esetén felszámolhatóak az offshore központok), az együtt nem mûködô államokkal szemben szankciókat kell bevezetni, a velük való kereskedés korlátozásának lehetôségével; Adóparadicsom alatt olyan országot, települést vagy egyéb területet értünk, amely olyan kedvezô adózási feltételeket biztosít, hogy ez által vonzóvá válik a befektetôk szemében. Sok cég azonban csak névleg van jelen az adóparadicsomokban, hogy így elkerülhessék azokat az adókat, amelyeket tényleges gazdálkodásuk helyszínén fizetniük kellene. Az ún. offshore-cégek jelentôs része is ebbe a kategóriába tartozik. BANKOK JÓ NAGY SLAMASZTIKÁBA JUTTATTATOK MINKET! HITELIGÉNYLÔ a bankok tôkehányadra vonatkozó elôírásait szigorítani kell, a 8%-os tôkekövetelményt emelni kell és a tôkeszabályokat ki kell terjeszteni az új típusú eszközökre (pl. hitelderivatívák); az ENSZ égisze alatt létre kell hozni egy új, demokratikusan ellenôrzött multilaterális nemzetközi pénzügyi hatóságot, mely felügyeli a pénzpiaci folyamatokat, elemzi a pénzügyek hatását a reálgazdaságra, a természeti környezetre és a társadalompolitikai célokra, valamint koordinálja a tôkeáramlással kapcsolatos politikákat, kiváltva ezzel a WTO/GATS szerepét; az elmúlt évtizedekben csúfosan szereplô hitelminôsítô intézeteket - melyek a figyelmeztetések ellenére gerjesztették a kockázatos hitelkihelyezést - sokkal határozottabb szabályozás alá kell vonni; a szabályozatlanul tevékenykedô, spekulációra szakosodott, a rövidtávú gondolkodást intézményesítô fedezeti alapok (az ún. hedge fundok) mûködését radikálisan korlátozni kell - bár ezek szerepe Magyarországon egyelôre csekély, a nemzetközi fellépésre nagy szükség van; a helyi gazdasággal szorosan együttmûködô, csekély profittal dolgozó takarékszövetkezetek, helyi és non-profit bankok II. világháború után kialakult rendszerét újra kell éleszteni az EU versenyjoga alóli mentesítésükkel, adókedvezményekkel és népszerûsítô kampányokkal; illetve nagyobb teret kell biztosítani a helyi erôforrások jobb kihasználását lehetôvé tevô helyi pénzeknek (LETs). Egy kötött pulóvert szeretnék Az ajtóimat szeretném befestettetni Hitelminôsítô intézetek: napjainkra a befektetôi kockázatészlelést nagyban meghatározó ún. nemzetközi hitelminôsítô intézetek alakultak ki, közülük a legismertebbek a Sandard and Poor's és a Moody's. Ezek bizonyos idôszakonként egyes régiók /országok/települések/cégek értékpapírjait minôsítik abból a szempontból, hogy azok mennyi kockázatot rejtenek magukban. Egy ország hitelminôsítésének lerontása meghatározza például azt, hogy az adott ország milyen áron jut forrásokhoz (a kockázatosnak ítélt esetekben ugyanis a befektetôk drágábban - magasabb kamatra - adnak csupán hitelt). Hitelkihelyezés: amennyiben a hitelminôsítô intézetek a hiteleket alacsony kockázatúnak ítélik, akkor hozzájárulnak a hitelezés ösztönzéséhez. A helyi pénz vagy szívességbank kisebb közösségekben tud mûködni: az egymásnak nyújtott gazdasági tevékenységek révén teremt hitelpénzt. (A pénznek nem kell valódi pénznek lennie, lehet egy kockás füzetbe történô bejegyzés is.) Ha munkát végzek neked, hitelpénz kerethez jutok, amit mások munkájának a megfizetésére vagy áruvásárlásra fordíthatok. A LETS alkalmas lehet hátrányos helyzetû közösségek gazdasági tevékenységének, sôt, közösségi életének felvirágoztatására. A világban ma több ezer helyen, elsôsorban az Egyesült Államokban, Kanadában és az Egyesült Királyságban mûködnek ilyen rendszerek. Spanyolul szeretnék tanulni Ármechanizmus: a piacon a gazdasági szereplôk az árak változásán (ármechanizmuson) keresztül kommunikálnak egymással. Az árak jelzik elvileg a relatív szûkösséget, és bizonyos elméleti közgazdaságtani modellek szerint ezen közvetített információ alapján eszközül szolgálnak a társadalmi jólét maximalizálásához. A valóságban e folyamatok természetesen sokkal bonyolultabbak, mint az elméleti modellekben. GPI, HDI, SHDI: e mutatók a jelenlegi gazdaságpolitika által fô jóléti mutatóként számon tartott GDP-t (amely nem más, mint az adott ország területén megtermelt és végsô fogyasztásra került termékek- és szolgáltatások értékbeli összessége) korrigálják úgy, hogy az a piaci ügyletek értéke helyett ténylegesen a társadalmi jólétet, illetve annak változását mutassa. GPI - Genuine Progress Indicator - Valódi Fejlôdés Indikátora - a személyes fogyasztás korrigálja többek közt a jövedelemelosztással (igazságosabb jövedelemelosztás esetén magasabb társadalmi jólétrôl beszélhetünk), a gazdasági növekedés környezeti és társadalmi költségeivel (negatív irányba), illetve a piacon nem megjelenô, de a jólétet növelô tevékenységek (pl. házimunka) értékével (pozitív irányba). HDI - Human Development Index, Emberi Fejlôdés Indexe. Az ENSZ jóléti mutatója (az ENSZ évente publikálja az ún. Human Development Reportban), amely a személyes fogyasztás mellett a jólét komponenseként számításba veszi az emberek egészségi állapotát, illetve tanulási lehetôségeiket is. A reálgazdaság újraélesztése ökológiai ugrással A válság már most reálgazdasági recesszióhoz vezetett, ami fokozza a társadalmi problémákat és terepet ad az erôszakos mozgalmak megerôsödésének. A piac önmagában mûködésképtelen, az ármechanizmus egyedül alkalmatlan az ökológiai és szociális válság kezelésére. A hitelezés a bizalomvesztés miatt gyakorlatilag leállt, ezért a vállalkozások nem tudják beruházásaikat finanszírozni. Az ördögi kört csak kívülrôl lehet megtörni. A harmadik világháború és az ökológiai katasztrófa helyett itt az alkalom az ökológiai ugrásra és a fenntartható gazdaság kiépítésére egy új ökológiai keynessianizmus révén. Ennek jegyében javasoljuk: a gazdaság motorját nem a fenntarthatatlan hitelezésbôl finanszírozott fenntarthatatlan fogyasztásra (autóipar és szén alapú energiarendszer) kell építeni, hanem a megerôsített helyi gazdaságra és a zöld piacra: a helyi élelmiszertermelésre, és a megújuló energiák (pl. biomassza) alkalmazása révén a helyi energiatermelésre, a kis- és középvállalatokra, a szövetkezetekre és egyéb közösségi vállalkozásokra, amelyeknek elsôdleges célja nem a profittermelés, hanem a munkahely- és esélyteremtés; HITELSZO- VETKEZET az ökológiai ugráshoz szükséges tudás és technika elôállításához államilag finanszírozott kutatás-fejlesztési programokat kell indítani; szükséges, hogy különbséget tegyünk gazdasági növekedés és fejlôdés közt, azaz a GDP növelése ne legyen önmagában cél, hanem esetlegesen egyéb társadalompolitikai célok megvalósításának, más, ténylegesen az emberi jólétet mérô mutatók (mint pl. a GPI, HDI, illetve SHDI) növelésének eszközeként szolgáljon; közösségi forrásokból az eddigieknél nagyságrendekkel nagyobb mértékû támogatásokkal ki kell építeni a fenntartható gazdaság infrastruktúráját: beruházásokra van szükség az energiahatékonyságba, a megújuló energiákba, az ökológiai építôiparba, a fenntartható közösségi közlekedésbe, az ökológiai mezôgazdálkodásba; az ökológiai gazdaság mûködtetése elképzelhetetlen egészséges és képzett emberek nélkül, ezért a közszolgáltatások (egészségügy, oktatás, víz és csatorna, közösségi közlekedés) privatizációja helyett azok fejlesztésére, igazságosabbá és hatékonyabbá tételére van szükség - csak így szavatolható, hogy a gazdasági fejlôdésbôl származó elônyökbôl mindenki részesedjen; SUBPRIME VÁLSÁG SHDI - Sustainable HDI - Fenntartható Emberi Fejlôdés Indexe: a HDI-t környezeti szempontokkal bôvíti. 8 9

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005 Miért hullámzik a forint árfolyama? Közgazdasági alapismeretek 10. előadás EKF Csorba László egyszerű gazdasági szereplők tranzakciói Különleges szereplők tranzakciói A halmozott infláció és az EUR árfolyam

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005.

ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005. ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005. FŐ TÉMAKÖRÖK: Fővédnök: dr. Katona Tamás közigazgatási államtitkár Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Rt. vezérigazgatója Állampapírpiac

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Nobody understands debt Amikor az emberek a Kongresszusban az adósságról beszélnek, lényegében véve fogalmuk

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 21.12.2. COM(21) 774 végleges A. melléklet/24 B. fejezet A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 4 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

KÉRDİÍV. A Raiffeisen Bank Zrt. 2007. évi CXXXVIII. törvényben foglalt tájékozódási kötelezettsége alapján, ügyfelei

KÉRDİÍV. A Raiffeisen Bank Zrt. 2007. évi CXXXVIII. törvényben foglalt tájékozódási kötelezettsége alapján, ügyfelei KÉRDİÍV Ügyfél neve:... Számlaszáma (bankszámlaszám vagy értékpapír számlaszám):.......... Adóazonosító jele:........... Állandó lakcím:.. Ügyfél MIFID alapbesorolása: LAKOSSÁGI A Raiffeisen Bank Zrt.

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006.

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. Fővédnök: Dr. Veres János pénzügyminiszter Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Zrt. vezérigazgatója Fő témakörök: Állampapírpiac

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Kategóriák Fedezeti követelmények

Kategóriák Fedezeti követelmények 1 Válasszon kedvére a világ 20 különböző tőzsdéjét leképező 6.000 különböző CFD közül. Az elérhető tőkeáttétel akár 10-szeres is lehet. Long és short pozíció nyitására egyaránt van lehetőség, akár napon

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Az európaiság hatása: a Felügyelet következtetései, feladatok és célok a közeli jövőre

Az európaiság hatása: a Felügyelet következtetései, feladatok és célok a közeli jövőre Az európaiság hatása: a Felügyelet következtetései, feladatok és célok a közeli jövőre AZ EGYSÉGES EURÓPAI PÉNZÜGYI PIAC LEHETŐSÉGEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK FELÜGYELETI INTEGRÁLT PÉNZÜGYI KONFERENCIA Farkas

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac

Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac Amikor befektetésekben gondolkozunk, akkor mindenki ismeri azt az általános szabályt, hogy osszuk meg megtakarításunkat különbözı befektetési lehetıségek között:

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ

Részletesebben

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra?

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra? Az állam pénzügyei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős

Részletesebben

Miért van szükség államra?

Miért van szükség államra? Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős szerepet játszik a gazdaságban. * Szükségleteket elégít ki, jövedelmeket von el a magánszektortól kiadásokat teljesít.

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt.

A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. A mulatságnak vége A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. Az előadás célja Bemutatni a jelenlegi válsághoz vezető utat Elemezni a krízis legfontosabb

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK (ortodoxia vs. új monaterizmus) Kolozsvár 2013. 11. 22. Tartalomjegyzék 1. Gazdasági egyensúlytalanság okai? 2. Korlátlan pénzteremtés következményei? 3. Mi a megoldás? 1.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások A pénzügyi közvetítő rendszer 7. előadás 1 A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata A közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere Biztosítja a gazdaság működéséhez

Részletesebben

A magyar gazdaság növekedési kilátásai

A magyar gazdaság növekedési kilátásai A magyar gazdaság növekedési kilátásai Önfinanszírozás - a megtakarítások szerepe Palotai Dániel ügyvezető igazgató, vezető közgazdász VI. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia 2015. október 14. Miért

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV?

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? 1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban visszaesett a beruházások szintje. Együttes és koordinált, európai szintű fellépésre

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan

Nemzetközi gazdaságtan Nemzetközi gazdaságtan FEJLŐDŐ ORSZÁGOK: NÖVEKEDÉS, VÁLSÁGOK ÉS REFORMOK A vázlat alapjául szolgált: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 22-1

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2008. december

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15.

Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15. Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15. Mi történt a tıkepiacokon 2011-ben? Részvénypiacok nov 30-ig 2011.12.17 2 Mi történt a tıkepiacokon 2011-ben? Magyar kötvény- és ingatlanpiac nov 30-ig 2011.12.17

Részletesebben

Válság és előrejelzés

Válság és előrejelzés Válság és előrejelzés Magyar Statisztikai Társaság 2009. október 15. Dr. Gáspár Tamás Tudományos főmunkatárs ECOSTAT 1998. augusztus A globális kapitalizmus válsága 2000. szeptember Nem omlott össze a

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával Dr. Szabó Antal Nyug. ENSZ Regionális Tanácsos az ERENET Igazgatója ORSZÁG Ország Adatok NÉPESSÉG [ millió ] TERÜLET

Részletesebben

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Bemutatkozás Burány Gábor 2014-től SZÉCHENYI Kereskedelmi Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatások, vezető üzletkötő 2008-2013 Strategon Értékpapír Zrt. üzletkötő, határidős

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben