Nyelvtantanítási óraterv

Átírás

1 Nyelvtantanítási óraterv Tantárgy: magyar nyelv és irodalom (nyelvtanóra) Évfolyam: 3. Az óraterv készítője: Toma Kornélia főiskolai docens, 2015 Tanterv: 51/2012 (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1. melléklete. Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyama számára. Magyar nyelv és irodalom évfolyam. Tematikai egység/ fejlesztési cél: Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok Óratípus: újanyag-feldolgozó óra Az óra időtartama: 45 perc Témakör: Az ige Tananyag: Az igekötős ige A számonkérés anyaga: A főnév, a névelő, az ige Órai feladatok: a) oktatási feladatok: nyelvtani egyszeregy, indukciós anyag (= szemléltető anyag) bemutatása, nyelvtani elemzés, fogalomalkotás, az olvasási és íráskészség fejlesztése, a szövegértés fejlesztése b) nevelési feladatok: a társas kapcsolatok fejlesztése a tanulók együttműködése révén Didaktikai feladatok: I. Előkészítés II. Az új ismeret feldolgozása III. Rögzítés, gyakorlás Módszerek: a) oktatási módszerek: beszélgetés, bemutatás, megfigyeltetés, magyarázat, szemléltetés, általánosítás, rögzítés, alkalmazás, azonnali visszacsatolás, értékelés, b) nevelési módszerek: önművelésre nevelés az olvasás által, együtt énekelni, dolgozni öröm, segítségnyújtásra nevelés Tanítási eszközök, anyagok: osztálytermi tábla, csomagoló papír, színes pálcikák, színes filctollak, projektor Teremrend: három csoport munkálkodásához alkalmas elrendezés Órán felhasznált irodalom:

2 FORGÁCS TAMÁS Magyar szólások és közmondások szótára. Mai nyelvünk állandósult szókapcsolatai példákkal szemléltetve. Tinta Könyvkiadó. Bp. FÜLÖP MÁRIA SZILÁGYI FERENCNÉ Nyelvtan és helyesírás 3. osztály. Apáczai Kiadó. Celldömölk. 38, 42, 53, 56-7, 59, 61, 63, 73, 78, 80, 83-4, 91-2, LANTOS REZSŐNÉ LUKIN LÁSZLÓNÉ Ének-zene az általános iskola 3. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 48. PUSZTAI FERENC (főszerk.) Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó. Bp. Szakirodalom: A magyar helyesírás szabályai. Akadémiai Kiadó. Bp paragrafus BALÁZS GÉZA Magyar nyelvhelyességi lexikon. Corvina. Bp. igekötő címszó KAGAN, SPENCER Kooperatív tanulás. Önkonet Kft. Bp. KERNYA RÓZA (szerk.) Az anyanyelvi nevelés módszerei. Általános iskola 1-4. osztály. Kaposvár KESZLER BORBÁLA (szerk.) Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp Sárospatak, január 11.

3 I. ELŐKÉSZÍTÉS (kb perc) Az óra tartalma, menete Megjegyzések Válasszunk az A) feladat vagy a B) feladat közül egyet, és csak azt valósítsuk meg! 1. Nyelvtani egyszeregy (Mit tanultál eddig a szófajokról?) A) Beszámoló forgóban A tanult szófajok nevét (főnév, névelő, ige) a teremben körben kifüggesztett három csomagoló papírra írjuk. A témák száma megegyezik a csoportok számával. Minden egyes csoport egy papírlap elé áll. Egy percük van arra, hogy annyit írjanak a témáról, amennyit csak tudnak. Az idő letelte után a csoportok átsétálnak a következő papírhoz/témához. Egy percük van arra, hogy elolvassák, megvitassák, amit az előző csoport felírt. Bármely tételhez, amellyel nem értenek egyet, vagy kérdésük van vele kapcsolatban, kérdőjelet tesznek. Majd egy percük van az információk kiegészítésére, utána átmennek a következő papírhoz/témához. Ellenőrzés, értékelés: mindegyik csoport megáll annál a papírnál, amelyre először írt. A csoportfelelős bemutatja az adott szófajt a felírtak alapján. Elmondja a csoportja véleményét és a többi csoport gondolatait is hozzáfűzi és véleményezi. A pedagógus értékel a válasz helyessége és előadása alapján. Elfogadható tanulói válaszok: főnév: olyan szófaj, amelyikkel élőlényeket, élettelen tárgyakat vagy elvont gondolati dolgokat nevezünk meg. (Pl. fiú, róka, kabát, Balaton, Éva, öröm). A főnévnek két fajtája van: a köznév és a tulajdonnév. A köznév több hasonló élőlény, élettelen tárgy, gondolati dolog közös neve. (Pl. béka, könyv, dallam). A tulajdonnév valakinek vagy valaminek a saját, megkülönböztető neve. (Pl. Anna, Balaton, Mátra, Vuk). Írásban a közneveket kis kezdőbetűvel, a tulajdonneveket pedig nagy kezdőbetűvel írjuk. A főnevek állhatnak egyes vagy többes számban. (Pl. erdő erdők, táska táskák, toll toll(a)k). A többes szám jele a -k. A mondatokban a kit?, mit?, kiket?, miket? kérdésekre válaszoló főnevek végén a -t toldalék rövid. (Pl. virágot, levelet). A főnevek -ból, -ből; -tól, -től; -ról, -ről toldalékában a magánhangzó hosszú. (Pl. fából, könyvből, Etától, képtől, asztalról, székről). Ha a főnév a hol?, miben? kérdésre válaszol, akkor -ban, -ben; ha a hová?, mibe? kérdésre, akkor -ba, -be; -ra, -re toldalékot kap. (Pl. Beállok a sorba. Az első sorban állok.) névelő: a főnevek előtt álló a, az szó határozott névelő. Magánhangzóval kezdődő szó előtt az, mássalhangzóval kezdődő szó előtt a névelőt kell használni. (Pl. a könyv, az édesanyám). A főnevek előtt álló hangsúlytalan egy szó határozatlan névelő. Nem mutatja 10 perc Három vegyes csoport kialakítása színes pálcikák segítségével (kék, sárga, zöld). A csoportok más-más színű filctollal (kék csoport - kék filctollal) írnak. Minden csoport választ egy felelőst. 5 perc Fülöp Mária-Szilágyi Ferencné Nyelvtan és helyesírás 3. osztály. Apáczai Kiadó. Celldömölk. 38, 42, 53, 56-7, 59, 61, 63, 73, 78, 80, 83-4, 91-2.

4 meg pontosan, hogy kiről vagy miről van szó. (Pl. Megtanulok egy verset.) ige: cselekvést, történést, létezést kifejező szófaj. (Pl. játszik, olvas, elhervad, szárad, van, volt, lesz). A magyar nyelvben három igeidőt használunk: múlt, jelen és jövő időt. (Pl. nevetett, nevet, nevetni fog). A jelen idejű igék azt fejezik ki, hogy a cselekvés, történés, létezés most megy végbe. (Pl. állok, táncolnak, süllyed, van). A múlt idejű ige azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, létezés már végbement, megtörtént. (Pl. ült, öntözött). A múlt idő jele a -t vagy -tt. A múlt idő jele magánhangzó után a -tt (pl. evezett, jött), mássalhangzó után a -t (pl. táncolt, énekelt). A jövő idejű igealakokat akkor használjuk, amikor a cselekvés, a történés még nem következett be (pl. ünnepelni fogunk, majd kizöldül). Az ige -ít végződésében hosszú az -í. (Pl. szólít, tanít). Az -ul, -ül igevégződésben rövid az u, ü. (Pl. tanul, készül). VAGY B) Vegyétek elő az ének-zene könyveteket! Nyissátok ki a 48. oldalon! Énekeljük el közösen a Szegény legény vagyok én kezdetű ismert dalt! (tantárgyi integráció) Ügyeljünk a helyes artikulációra! 2 perc osztálymunka Szegény legény vagyok én, Erdőn, mezőn járok én, Krajcárom sincsen, Elszakadt az ingem. Van egy lyukas nadrágom, Folt is rajt huszonhárom. Ég alatt hálok, Jobb időket várok. Lantos Rezsőné Lukin Lászlóné Énekzene az általános iskola 3. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp Szómagyarázat, ha ének-zene órán nem magyarázták a szavak jelentését. Tanuló vagy szótár segítségével történik a szómagyarázat. Elfogadható tanulói válasz: ég alatt hálok: a szabad ég alatt alszom rajt : rajta krajcár: csekély értékű rézpénz XII Gyűjtsük ki a dalszövegből az igéket! Vegyétek elő a nyelvtan füzetet, írjátok fel: 29. óra Az ige Szólítjuk egyenként a tanulókat, s a jó választ leírja mindenki a 1 perc Pusztai Ferenc (főszerk.) Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó. Bp. 364, 586, perc

5 füzetbe, a tanító pedig a táblára. Várható tanulói válaszok: vagyok, járok, sincsen, elszakadt, van, hálok, várok 3. Csoportfeladatok: Egy-egy papírlapra egy-egy feladat van gépelve. Összesen három feladat, ennek megfelelően három gépelt papírunk van, amelyet beragaszthatnak a tanulók a nyelvtan füzetükbe. Három csoportot alakítunk ki képesség szerint differenciálva. Minden csoport felelőst választ, aki felolvassa a többieknek a feladatot. Egy csoport egy feladatot old meg. A csoporttagok megbeszélés keretében választ keresnek a szövegből. A csoportfelelős balján ülő tanuló ellenőrzi, hogy mindenki számára világos-e a válasz, és mindenki egyet ért-e vele. Ha a csoportban a választ illetően teljes az egyetértés, akkor mindenki leírja a választ a saját füzetébe. 5 perc differenciált csoportmunka Kék csoport feladata: Keressétek ki a szövegből az igéket! Csoportosítsátok a tanult módon a füzetetekben! Várható tanulói csoportosítás: cselekvést fejez ki: járok, hálok, várok történést fejez ki: elszakadt létezést fejez ki: vagyok, sincsen, van jelen idejű ige: járok, hálok, várok, vagyok, sincsen, van múlt idejű ide: elszakadt jövő idejű ige: -- Kék csoport: átlagos képességű tanulók Sárga csoport feladata: Írjátok az igék mellé, milyen számúak és személyűek! Várható tanulói válaszok: E/1.: járok, hálok, várok, vagyok E/3.: elszakadt, sincsen, van Sárga csoport: gyengébb teljesítményű tanulók Zöld csoport feladata: Problémafelvetés: Az egyik ige előtt található szócska: el-. Húzzátok alá, majd függőleges vonallal válasszátok el az igétől! Mi a különbség a Szakad az ing és az Elszakad az ing mondat szakad-elszakad szavának jelentése között? Változtat-e az elszócska a szó jelentésén? Ha igen, hogyan? Várható tanulói válasz: Az ige előtti szócska változtat az ige jelentésén. Kifejezi, hogy befejeződött a történés. Zöld csoport: jó képességű tanulók Ellenőrzés, értékelés: egy-egy kérdésre egy-egy csoport felelőse 5 perc

6 válaszol a többiek nevében. A pedagógus értékel a válasz helyessége és az előadásmód alapján. Füzetkép: XII óra Az ige vagyok, járok, sincsen, el szakadt, van, hálok, várok (Kék csoport) cselekvést fejez ki: járok, hálok, várok történést fejez ki: elszakadt létezést fejez ki: vagyok, sincsen, van jelen idejű ige: járok, hálok, várok, vagyok, sincsen, van múlt idejű ide: elszakadt jövő idejű ige: -- (Sárga csoport) E/1.: járok, hálok, várok, vagyok E/3.: elszakadt, sincsen, van (Zöld csoport) Az ige előtti el- szócska változtat az ige jelentésén. Kifejezi, hogy befejeződött a történés. Mindenki zárja be a füzetét! tanítói közlés II. AZ ÚJ ISMERET FELDOLGOZÁSA (kb. 20 perc) Az óra tartalma és menete Megjegyzések 1. Motiváció Három diáknak egymás után a fülébe súgja a pedagógus, hogy milyen cselekvést fejezzen ki a mozdulataival. Azt is el kell mutogatni, hogy mire irányul a cselekvés. A feladat, hogy a többiek megfigyeljék, kitalálják magát a cselekvést. 8 perc egyéni és mimetikus játék Felmászik a létrán. Megvarrja a nadrágot. Bepakol a táskába. Megfigyelés: mindegyik igéhez szorosan kacsolódik egy szócska. Ezeket aláhúzzuk. A megoldást felírja a tanító a táblára, majd minden tanuló leírja a füzetébe is. Nyissátok ki a füzetet! Írjátok fel címként: Az igekötős ige. Írjátok le a táblára felírt mondatokat! Húzzátok alá a ti is az igéhez kapcsolódó

7 szócskákat! Táblakép: XII óra Az ige vagyok, járok, sincsen, el szakadt, van, hálok, várok Az igekötős ige Felmászik a létrán. Megvarrja a nadrágot. Bepakol a táskába. 2. Nyílt tanítói célkitűzés A mai órán az igéhez kapcsolódó szócskákkal ismerkedünk meg. Ezek a rövid szavak szorosan az igéhez kötődnek, a nevük is ezt mutatja: igekötő. 3. A példaanyag (= indukciós anyag) bemutatása Egy felszólított diák elolvassa Gazdag Erzsi A kiskakas rézgarasa című versét, miután minden tanuló kinyitotta a könyvet a 97. oldalon. Elgurult egy rézgaras, fölkapta egy kiskakas. Ha fölkapta, jól tette, a bögyébe betette. De a bögye kidobta, mérges lett a kakasra. Összeszidta a kakast! Búzát adjál, ne garast! Kiskakas a piacon, búzát vett a garason. Ezt adta a begyének, most már békén megélnek. Szómagyarázat tanuló magyarázatával és/ vagy szótár segítségével: rézgaras: rézből készült pénz begy ~ népies bögy: madarak, csigák stb. nyelőcsövének a táplálékot átmenetileg elraktározó és megpuhító kiöblösödő része. Szövegértésre irányuló lehetséges tanítói kérdések: Miről szól a vers? Várható válasz: A kiskakas megevett egy rézgarast, de nem esett jól neki. Mit eszik szívesen a kakas? Várható válasz: magvakat, puhatestűeket, darát, növényeket Miért lett mérges a kiskakas begye? Várható válasz: nem neki való élelmet kapott be a kiskakas. Mit jelent: mérges a begye? 5 perc Minden tanuló kinyitja a szövegnél a könyvét: FÜLÖP MÁRIA SZILÁGYI FERENCNÉ Nyelvtan és helyesírás 3. osztály. Apáczai Kiadó. Celldömölk. 97. Pusztai Ferenc (főszerk.) Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó. Bp. 75, 333.

8 Várható válasz: rosszul érzi magát. Mit tett a kiskakas? Várható válasz: búzát evett, ami neki való, meg tudja emészteni. Mit jelent: a bögye kidobta, békén megélnek? Várható válasz: a kakas bögye nem fogadta be a rézgarast/ ha a kiskakas neki való ennivalót fogyaszt, jól érzi magát. Hol található a versben megszemélyesítés? Várható válasz: a kiskakast összeszidta a begye: Búzát adjál, ne garast!, békén megél a kiskakas és a begye 4. A példák kigyűjtése és elemzése egyenként a) Gyűjtsük ki azokat az igéket a versből, amelyekhez szorosan kapcsolódik egy szócska! Írjuk ki azt a verssort, amelyben található ilyen ige. (Az ismétlődő fölkapta szót csak egyszer írjuk le.) A táblára a pedagógus írja a felszólított tanuló által mondott megoldást. Minden tanuló leírja a példákat a füzetébe egymás alá. 10 perc Táblakép: XII óra Az ige vagyok, járok, sincsen, el szakadt, van, hálok, várok Felmászik a létrán. Megvarrja a nadrágot. Bepakol a táskába. Az igekötős ige elgurult egy rézgaras fölkapta egy kiskakas a bögyébe betette de a bögye kidobta összeszidta a kakast most már békén megélnek b) Húzzuk alá az igékhez kapcsolódó szócskákat! Hosszú függőleges vonallal válasszuk el az igekötő és az ige határát! A füzetben és a táblán is aláhúzzuk a szócskákat. Ezeket a szócskákat igekötőnek nevezzük. tanítói ismeretközlés Táblakép: XII óra Az ige vagyok, járok, sincsen, el szakadt, van, hálok, várok Az igekötős ige

9 Felmászik a létrán. Megvarrja a nadrágot. Bepakol a táskába. el gurult egy rézgaras föl kapta egy kiskakas a bögyébe be tette de a bögye ki dobta össze szidta a kakast most már békén meg élnek c) Vizsgáljuk meg egyenként a példákat, mi a szerepe a hozzájuk kapcsolódó szócskának! Segítségként hasonlítsuk össze az igekötős és az igekötő nélküli ige jelentését! tanítói magyarázat el gurult (gurult) egy rézgaras befejezettség jelölése fö lkapta (kapta) egy kiskakas a cselekvés irányát fejezi ki a bögyébe be tette (tette) a cselekvés irányát fejez ki a bögye ki dobta (dobta) a cselekvés irányát fejezi ki össze szidta (szidta) a kakast felnagyítást fejez ki békén meg élnek (élnek) megváltoztatja az ige jelentését 5. Általánosítás: Fogalmazza meg, akit szólítok, hogy mit állapítottunk meg az igéhez kapcsolódó szócskáról! Mindenféle képességű tanulót szólítunk (2-3 fő). Várható tanulói válasz: Az igékhez gyakran egy szócska kapcsolódik, pl. el-, föl-, be-, ki-, össze-, meg-. Ezeket igekötőnek nevezzük. Az igekötő kifejezhet befejezettséget, irányt, fokozást, megváltoztathatja az ige jelentését. 4. Az új ismeret nyelvi-logikai megfogalmazása Olvassa fel, akit szólítok (jól olvasó tanuló) a tankönyv 95. oldalán az igekötő meghatározását! Az igekötő módosítja az ige jelentését. A leggyakoribb igekötők: be, ki, le, fel, meg, el, át, keresztül, ide, oda, szét, össze, vissza. Házi feladat: mindenki másolja le a tudnivalót a könyvből a füzetébe! Tanuljátok meg a tudnivalót! III. RÖGZÍTÉS, GYAKORLÁS (kb. 5-8 perc) Keszler Borbála (szerk) Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp perc tanulói válaszadás tanítói segítségnyújtás szükség esetén 1 perc FÜLÖP MÁRIA SZILÁGYI FERENCNÉ Nyelvtan és helyesírás 3. osztály. Apáczai Kiadó. Celldömölk. 95. Az óra tartalma, menete 1. feladat: Igekötős igéket tartalmazó szólásokat kell felismerni rajzok alapján. Nézzetek a kivetítőre! Megjegyzések 6 perc

10 eltörik a mécses betelik a pohár kihúzza a gyufát (vkinél) vki megmossa a fejét vkinek vki rajzok kivetítése Szólásmagyarázat szótár segítségével eltörik a mécses vkinél: (főként gyermek) elpityeredik, elsírja magát betelik a pohár: vmi eléri/elérte azt a fokot, amelynél tovább már nem telik a türelmünk kihúzza a gyufát (vkinél) vki: (fenyegetésként monják) verést kap, elpáholják megmossa a fejét vkinek vki: megszidja, megdorgálja, korholja FORGÁCS TAMÁS Magyar szólások és közmondások szótára. Mai nyelvünk állandósult szókapcsolatai példákkal szemléltetve. Tinta Könyvkiadó. Bp. 183, 240, 482, 584, 2. Házi feladat kijelölése példaadással Oldjátok meg a tankönyvben a 96. oldalon az 5-6. feladatot! Az 5. feladat megoldására példa: Zsuzsi elmosta a poharakat. A 6. feladat megoldására példa: megissza. 2 perc FÜLÖP MÁRIA SZILÁGYI FERENCNÉ Nyelvtan és helyesírás 3. osztály. Apáczai Kiadó. Celldömölk. 96.