Exluzív interjú Malcolm Harbourral, az EP fogyasztóvédelmi bizottsága elnökével Különbséget kell tennünk minőség és biztonság között

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Exluzív interjú Malcolm Harbourral, az EP fogyasztóvédelmi bizottsága elnökével Különbséget kell tennünk minőség és biztonság között"

Átírás

1 OR SZÁ GOS FO GYASZ TÓ VÉ DEL MI ÚJ SÁG Tud ni va lók - hí rek - ese mé nyek VIII. év fo lyam 4. szám április Könnyítettek az örökbefogadáson 3. oldal Tudatosan vásároljunk és étkezzünk 4. oldal A húzózárak miatti reklamációk 6. oldal Nielsen jelentés a kereskedelemről 7. oldal Ellenőrzött hazai húsok 7. oldal AJÁN LÓ Fogyasztóbarát gázszámla 2. oldal * Piacok vonzásában 5. oldal Exluzív interjú Malcolm Harbourral, az EP fogyasztóvédelmi bizottsága elnökével Különbséget kell tennünk minőség és biztonság között Fontos, hogy a fogyasztó olyan információhoz jusson, amely alapján megalapozottan választhat jelentette ki magyar parlamenti látogatása alkalmával Malcolm Harbour, az Európai Parlament fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke. A közel két órás bizottsági ülés keretében megvalósuló találkozón ahol a Társadalmi Unió képviselői is részt vettek - a hangsúly a kölcsönös tájékozódáson és tájékoztatáson volt. Az együttes ülésre az európai uniós magyar elnökség adott alkalmat. Nemcsak szakmai párbeszéd hangzott el ezúttal, hanem egy elhatározás is, mely szerint még a félév folyamán a magyar parlament fogyasztóvédelmi bizottsága brüsszeli látogatáson vesz részt. - Elsőként hadd kérdezzem egy közelmúltbeli témáról. A németországi dioxin botrányból fogyasztóvédelmi szempontból milyen konzekvenciát lehet levonni? - A dioxinügy közvetlenül ugyan nem tartozik a mi bizottságunk hatáskörébe, mivel ez mezőgazdasági kérdés, ám ezzel együtt úgy gondolom, jó példa arra, hogy mennyire hatékony az európai élelmiszerbiztonsági mechanizmus. Amint a német hatóságok jelentették a problémát, hogy fertőzött takarmány került piacra és külföldre, a külföldi hatóságok is azonnal tudomást szereztek róla. Mindez úgy volt lehetséges, hogy a folyamatos ellenőrzések által nyomon követhetjük a termékeket, és így hatékony megelőző lépéseket lehetett tenni. Gyakorlatban ez azt jelentette, hogy azonnali intézkedések történtek, más szóval, habár a dioxin szintje az egészségügyi határértéket meg is haladta, mégsem juthatott el közvetlenül a fogyasztók asztalára, és számukra nem okozhatott károsodást. Nagyon jó példája volt ez annak, hogy uniós szinten hogyan kell összehangolni az intézkedéseket, és már eddig is mennyit léptünk előre az információáramlásban, valamint a hatóságok együttműködésében. Búcsú Szeri Ferenctől Újabb gyászhír, megint teme tünk. Kórházban kezelt betegsége folytán meghalt Szeri Ferenc, a nagykanizsai fogyasztóvédelmi klubunk és tanácsadó irodánk vezetője. Klubvezetőink többségével szemben, neki nem volt diplomája, egyetemi végzettsége sem, ugyanakkor egyike volt a legjobbaknak, a legmegbízhatóbbaknak a feladatok teljesítésében. Kimondottan jó kapcsolatokat ápolt a nagykanizsai középiskolák tanáraival és diákjaival. Még csak terveztük, hogy kérdőíves közvéleménykutatással tízezer középiskolás diáktól megtudakoljuk vannak-e és milyenek a fogyasztóvédelmi ismeretei és még csak forrást kerestünk ehhez, amikor Szeri Ferenc elkészített ilyen kérdőíveket, eljuttatta a nagykanizsai középiskolák fiataljaihoz és több mint ezer megválaszolt kérdőívet tett le a Társadalmi Unió asztalára. Ugyanígy járt el a Fogyasztóvédelmi Akadémia informáló és képzési célú előadás megszervezését illetően is, szinte azonnal megvalósította azt a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamarával közös rendezvényként. Legalább egy éven át harcolt azért, hogy kisleányát, a most három éves Noémit, akit családi, lakhatási okból nevelőszülőknél helyezett el a gyámhatóság, magukhoz vehesse. Éppen csak elérte ezt a nagyon várt célját, s máris itt kellett hagynia szeretteit. Noémi sorsa még bizonytalan, de megígérhetjük, hogy figyelünk rá, Feri, nyugodj békében. A Társadalmi Unió elnöksége - Gondolom hallott azokról a magyarországi intézkedésekről, illetve tervekről, miszerint meg kell határozni, hogy az üzletekben milyen arányban szerepeljen a polcokon hazai és külföldi élelmiszer. Az önök megítélése szerint ezek a törekvések milyen színben tűnnek fel, amikor egységes piacról beszélünk? - Azt hiszem, hogy fogyasztóként a legfontosabb a választás szabadsága. Amikor egységes piacról beszélünk, akkor kizárt, hogy jogi eszközökkel éljen bárki saját piacának védelmében, hiszen ez azt jelentené, hogy a piac nem egységes. Én, személy szerint nem tartom rossznak, ha a vásárlót ösztönzik arra, hogy a helyi termelőktől vásároljon. Erre jó eszköz a termékcímkézés, azért, hogy a vásárló tudja, mi származik a helyi gazdáktól. Szintén jó eszközt jelentenek erre a marketingkampányok, emellett egyre szélesebb körben látunk példát arra, hogy a hazai termelők összefognak hazai kereskedőkkel, ez érvényes a kis üzletekre és nagyobbakra is. Ha például odamegy a henteshez, a húspulthoz láthatja, hogy az adott hús most éppen Kovács úr farmjáról származik-e, vagy éppen Franciaországból. A lényeg, hogy a fogyasztó olyan információhoz jusson, amely alapján megalapozottan választhat. Tehát, ha a vásárló magyar terméket akar, akkor tudja melyik az, másfelől pedig a magyar termelőnek is jó minőséget kell adnia. - Az előbbiek alapján mire kell a hangsúlyt helyezni ahhoz, hogy a vásárlónak lehetősége legyen a garantált minőséget választania. - Először is a vásárlóknak mindig joguk van ahhoz, hogy azt válasszanak, amit akarnak. Ám ehhez a választáshoz mindig meg kell adni a megfelelő információt. Emellett pedig minden fogyasztó számára más és más élvez elsőbbséget, amit szintén szem előtt kell tartani. Foly ta tás a 3. ol da lon Minél több magyar terméket a polcokon Végre megtudjuk, mi a magyar Ezzel a címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést az Élelmiszer Szaklap a magyar termék rendelettervezetről. A rendezvényen Dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerláncfelügyeleti és agrárigazgatási államtitkára ismertette a korábban már társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, amelyről a meghívott érdekképviseletek, gyártók és kereskedők, valamint a résztvevő vendégek is elmondták észrevételeiket. A sok tanulsággal szolgáló vitát még további egyeztetések követik majd. De mi is a célja a magyar termék rendeletnek? A hazai feldolgozók és gyártók ösztönzése a magyar alapanyagok felhasználására, hazai munkahelyek teremtése, s hogy versenyképes legyen a hazai élelmiszeripar. Pozitív diszkrimináció Hazai ízek hazai gyümölcsből A hazai élelmiszer minőségének védelmében A Magyar Élelmiszerkönyv változásai a gyakorlatban Az 1976 óta létező, három kötetes Magyar Élelmiszer könyv nem a gasztronómiai műveket kedvelő olvasók számára készült. Azonban hasznos, ha a fogyasztók megismerik az őket közvetlenül is érintő vonatkozásait. A Magyar Élelmiszerkönyv aktuális változásairól tartott közös tájékoztatót a Vidékfejlesztési Minisztérium és az Univer Product Zrt. Kecskeméten. Az üzemlátogatással egybekötött tájékoztatót Dr. Kardeván Endre, a Vidékfej lesz tési Minisztérium Élel mi szerláncfelügyeletért és agrárigazgatásért felelős állam titkára, és Gyaraky Zol tán, minisztériumi főosztályvezető, valamint Dr. Kasza Gyula, a Corvinus Egyetem adjunktusa és Moli tó risz Károly, az Uni ver Product Zrt. vezérigazgatója tartotta. Az Univer név ismerősen cseng a fogyasztóknak. Leg többünknek a majonéz kapcsolódik hozzá, de számos más terméke is megtalálható az élel miszerboltokban. Kecskemét városa pedig, már több mint száz éve ad otthont a gyümölcs- és főzelékkonzervgyárnak. Az Univer-csoport 2003-ban vált a Kecskeméti Konzervgyár Zrt. többségi tulajdonosává, amely napjainkban a térség legnagyobb, teljesen magyar tulajdonú élelmiszeripari társasága. Mégsem ez indokolta a tájékoztató helyszínválasztását, hanem az, hogy az Univernél, már megkezdték az új élelmiszerkönyvi előírásoknak is megfelelő termékek nevezetesen lekvárok és szörpök előállítását. - Mit is jelent mindez a fogyasztó számára? Dr. Kardeván Endre elmondta, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv szerepe uniós csatlakozásunk óta jobban előtérbe került, Foly ta tás az 5. ol da lon a magyar termék iránt, a külföldi árudömping ellenében. S nem utolsósorban a fogyasztók korrekt tájékoztatása, hogy a hazait vásárolja. Hiszen felmérések is igazolják, hogy a fogyasztók keresik, és ha tehetik, előnyben részesítik a magyar terméket, főleg, ha jól bevált, megszokott árucikkről van szó. Még a válság idején is vannak olyan erős, tradicionális hazai márkák, amelyekért a vásárló hajlandó mélyebben a pénztárcájába nyúlni. Minél bonyolultabb azonban a magyar termék definiálása, annál inkább eltávolítja a vásárlót, aki szeret egyszerűen és egyértelműen tájékozódni, dönteni. Márpedig mostanság nem egyszerű eligazodnia a vásárlónak a különféle jelölések, logók, védjegyek dzsungelében. Ez a káosz a gyártónak és a kereskedőnek sem jó. Jelenleg ugyanis a termékek eredetére vonatkozó EU-szabályozás értelmében magyarnak számít már az a termék is, aminek csak a csomagolását végezték hazánkban! A magyar termék rendelet ezt az anomáliát kívánja feloldani, hiszen történetesen az Iránból nagy tételben érkezett pisztácia, amit itthon átcsomagolnak, mégsem tartozhat azonos kategóriába az elsősorban hazai alapanyagokból, idehaza megtermelt és feldolgozott élelmiszerekkel. A hazai terméket kereső vásárlót a termékek összetevőinek származása érdekli és nem az, hogy hol csomagolták. Az önkéntes jelölési gyakorlat bevezetését követően a hazai termékek pontosabban azonosíthatóak és egyszerűbben felismerhetőek lesznek. A szabályozás, amely csak a Magyar országon működő élelmiszer-vállalkozásokra vonatkozik, nem kötelezi tehát a gyártókat a jelenleginél szigorúbb szabályok betartására, ugyanakkor feltételeket fogalmaz meg arra az esetre, ha az előállító megkülönböztető jelöléssel önként szeretné a termékét népszerűbbé tenni. Egyszerűnek tűnik a képlet, mégsem az a rendelettervezet ugyanis különbséget tesz a magyar termék és a 100 %-ban magyar termék kategóriák között. Ez utóbbi kizárólag itthon és hazai alapanyagból készült termékekre vonatkozik. Ezek legfeljebb olyan, külföldről származó összetevőket tartalmazhatnak, amelyeket Magyar országon nem lehet előállítani, illetve beszerezni. Az import anyagok aránya azonban nem haladhat meg bizonyos százalékot. Foly ta tás a 3. ol da lon Fo gyasz tó ként ért sé rel me it, pa na sza it il le tő en ke res se fel hon la pun kat: Kér dé se i re szak jo gá szunk vá la szol.

2 2 A KONTROLL VIII. évf. 4. szám Fogyasztóbarát gázszámla? Az olyan energiafogyasztóknak, akik egy éven át részletekben átalánydíjat fizetnek, mindig izgalmas az éves elszámolás. Vajon jól becsülték-e meg egy évvel korábban a várható fogyasztást, nem volt-e rendkívüli időjárás, ami miatt sokkal többet kellett fűteni, mint az előző évben, az évközi árváltozások miként befolyásolták a számlát? Összeszorul tehát az embernek a gyomra, amikor megérkezik az éves elszámoló számla, mennyit kell pluszban befizetni néhány napon belül, nem jelent-e irreális költségtöbbletet az adott hónapra? Minap, családom számára is megjött a Fővárosi Gázművek Zrt. vastag borítékba zárt számlája. A postabontáskor e levél elsőbbséget élvez, elsőként a mellékelt csekket nézi meg az ember. Azt rögtön érzékeli, hogy a megszokott 10 ezer forintos nagyság helyett, majd 16 ezret kell 10 napon belül postára adni. Ez a többlet nem jön jól, de talán még kezelhető. Azonban bevillan az emberben a kétség, vajon az eljövendő hónapokban is ennyit kell-e majd fizetni, mert az, bizony rossz dolog lenne. Különösen, ha fülünkbe visszacseng a híradás, miszerint a kisfogyasztóknak nem emelkedik jelentősen a gáz ára. (Hogy valójában mennyi lesz a havonta ténylegesen fizetendő jövő évi részösszeg, az a levélből nem derül ki, majd meglátjuk a postán kiküldött részszámlán.) A tartós kapcsolat alapja Szokták mondani, hogy a tartós baráti kapcsolat alapja a pontos elszámolás. Éppen ezért, meg a háztartási költségvetés realitása miatt is, a számla az ilyetén való alakulásának jó lesz utána nézni. Ha valaki azt gondolja, hogy ez egy egyszerű dolog, az nagyon téved. Keresi az ember a szöveget, értelmezi a hozzá tartozó számadatokat, s azonnal rájön, hogy lényegében semmit sem ért az egészből. Ennek a leckének bizony neki kell ülni, tanulmányozni a közölteket, kitartó türelem szükségeltetik mindehhez. Dicséretes dolog, hogy a szolgáltató küldött egy kiadványt Tudjon meg mindent az elszámoló számláról címmel. Gondoltam, majd ennek segítségével megfejtem a számlám rejtelmeit. Mintegy 4 db. normál lapoldal teleírt szöveg állt a rendelkezésemre. Megjelent a számlám tükörképe, természetesen kitalált előfizetői névvel és adatokkal. Találtam 33 db szövegablakot, nyilakkal jelezve, hogy ezek a számla melyik közlésére vonatkoznak. - Ha sorban kezdtem olvasni, a következővel kezdődik: Biztonsági készletezési díj: ez egy olyan hozzájárulás, amit minden földgáz felhasználó fizet a fogyasztás arányában. Magyarország stratégiai gázkészletének finanszírozására nyújt fedezetet. Ez korábban a gázdíj része volt január 1. óta az egyetemes szolgáltatás ára már nem tartalmazza ezt a tényezőt, ezért tüntetjük fel külön sorban. - Alatta lévő ablakban: Import korrekciós tényező: a fogyasztók az elmúlt években nem piaci áron vásárolták a földgázt az értékesítési árak a beszerzési áraknál alacsonyabban kerültek meghatározásra így a nagykereskedőknek vesztesége keletkezett. Ennek utólagos a fogyasztók által megfizetendő és törvényben meghatározott kompenzációja az import az import korrekciós tényező, amelyet a felhasznált gáz MJ mennyisége alapján számítunk ki (áfa körön kívüli tétel. - Vagy: Gázdíj: az elszámolási időszakban elfogyasztott energiamennyiség értéke. A mérőállás különbsége, a korrekciós tényező, a fűtőérték és az egységár szorzata. - Egy gyöngyszem: Alapdíj: a tényleges fogyasztástól független, havonta fizetendő díj, amelyet a szolgáltatás rendelkezésre állásáért kell megfizetni. Többek között tartalmazza az elosztóhálózat fenntartási és ellenőrzési költségét, a fogyasztásmérők használati, selejtezési, felújítási díját, stb. A szövegablakokban közölt szövegek döntő részét első olvasatra, sőt többedik áttanulmányozása után sem értettem tisztán. A szavakat tudtam értelmezni, de a közölni kívánt gondolatokat nem fogtam fel. Bizonyára összeolvasási, szövegmegértési gondok lehetnek nálam, lehet, hogy rejtett funkcionális analfabéta vagyok. Kétségtelen, hogy a szolgáltató nagyon körültekintő akart lenni, egy olvasmányban széleskörű tájékoztatást akart adni, mi több még történeti előzményeket is közölt, lásd: import korrekciós tényezőt, vagyis azt a sajnálatos helyzetet, hogy a szegény nagykereskedők a múltban vesztességet voltak kénytelenek elviselni, így most jogos, hogy a fogyasztók kárpótolják őket. Elmagyarázzák tehát, hogy mindent, a szolgáltató veszteségeit is a fogyasztó köteles megfizetni az alapdíjban, de hogy a nyilvánvaló hasznát mire fordítja, ahhoz a fogyasztónak nincs köze. Korrekciós tényezők A magyarázó kiadványban van két érdekes szövegablak. - Korrekciós tényező (Nyomás korrekciós tényező): A nyomáskorrekciós tényező a ténylegesen elfogyasztott földgáz mennyiségének megállapításához szükséges. Mértéke függ a barometrikus légköri nyomástól, amelyet az Országos Meteorológiai Szolgálat mér és bocsát a szolgáltatók rendelkezésére. - Fűtőérték: a korrekt elszámolás alapja, mert a földgáz nem mindig azonos fűtőértékű. A számlán a két leolvasás közötti időszakra számított átlagos fűtőértékkel számolunk. Bővebb információt a www. foldgaz.hu honlapon talál. Ez utóbbiakkal kapcsolatosan kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a fizikusok kivételével a fogyasztók nem tudják, hogy a légköri nyomás miként befolyásolhatja a gázszámlát. A fűtőértékkel kapcsolatosan a tapasztalatok szerint a fogyasztóknak komoly fenntartási vannak, gyakran hangzik el, hogy a főzési csúcsidőben, lassabban főnek meg az ételek. A fogyasztó tehát vagy elhiszi, vagy nem a közölt értéket, ellenőrizni nincs módja. A közölt honlapon viszont nem találtam további információkat a fűtőértékről. Arra igen kíváncsi lettem volna, hogy ki állapítja meg a földgáz fűtőértékét, annak valódiságát ki és milyen rendszerességgel ellenőrzi. Összességében nagyra becsülhetjük a kiadvány összeállítójának szándékát, sokat megtudhatunk belőle (még ha nem is értünk meg belőle sokat), de a számla megértéséhez és ellenőrizhetőségéhez nem igazán járul hozzá. Talán nem ártana laikusok, átlagos fogyasztókkal is elolvasatni, és a véleményüket is kikérni. A szakemberek minden bizonynyal be tudnák bizonyítani, hogy minden közlésük helytálló és fontos, de hogy ez a fogyasztónak elég-e vagy éppen túlságosan sok-e (mert pl. elveszti a fonalat), azt nehéz megmondani. Nos, jelen esetben nem biztos, hogy a számlához mellékelt ismertető célravezető lenne. Ellenőrzés a fogyasztó által Az embert izgatja, indokoltan foglalkoztatja a kérdés, ha már sokat kell fizetnie, akkor azt joggal kérik-e tőle? Ha már a szöveges tájékoztató nem volt számára világos, legalább számszakilag szeretne meggyőződni a követelt összeg jogosságáról. Elő tehát a számológéppel és a józan paraszti ésszel. Tudtam, hogy mennyit fizetettem be előzetesen hónapról hónapra. Ez az elszámoló számlán is megtalálható volt, nettó értékben csak. Igaz, az áfa tartalom kiszámítása nem lehet probléma a 21. század emberének (?). Ennek kiszámításával megtudtam, hogy mennyit is fizettem be a csekkeken bruttó értékben, és hogy ez nettóként megtalálható összesen a számlán is. Most már csak azt kellett kiszámolni, mennyit is fogyasztottam, és az, mibe kerül összesen. A számológép segítségével néhány zsákutcás számolási művelet után sikerült rájönnöm, milyen metódus vezet a gázóra adatát alapul véve a fizetendő részösszeghez nettó értékben + áfa érték. Három részösszegből állt a tényleges fogyasztás, mivel, nem derül ki miért, az elmúlt 12 hónapot 3 részre osztották. Végül kijött, hogy a kb Ft többletet joggal követeli a szolgáltató, minden bizonnyal januárban és februárban a hideg idő miatt többet fűtöttünk. Mindenesetre az embert büszkeség tölti el, ha egy feladványt sikeresen old meg. Erre ráment 4-5 óra, de sebaj, az ész pallérozására minden életkorban szükség van. Jó lenne tudni, vajon hányan veszik a fáradságot, hogy ellenőrizzék a számla helyességét. Vajon nem lenne-e célszerű a szolgáltatótól egy egyszerű útmutató közlése, hogy mely adatot mivel hasonlítson ellenőrzésként össze, mit szorozzon mivel (pl. áfával növelt befizetés), hogy a ténylegesen fizetendő összeg jogossága megnyugtató legyen a fogyasztó számára. Az egyenrangú barátság a fogyasztóval így megalapozottabb lehetne. Szűcs András Valóban világszínvonalú gyógyvíz-ország legyünk Vizes élmények káros, kóros következményekkel Vízben gazdag ország a mienk. Ezt hangoztatjuk is, nem kis büszkeséggel, és joggal, hiszen gyógy- wellness- élmény- strandfürdők sokasága kínálja országszerte egyre bővülő szolgáltatásait Fürödni jó. A megállapítás nem új, mint ahogy az sem, hogy az élményt adó fürdőzés következményei néha hosszú időre megmaradnak, mert befürödni sem ritkaság hazánk némely gyógyulást, és felüdülést kínáló fürdő, vagy strandlétesítményében. A fürödni jó, egyszerű ténymegállapításon túl azonban sokkal kevesebb szó esik a zárt, és szabadtéri fürdőzés esetleges kellemetlenségeiről, tartós negatív hatásairól. Rövidesen kezdődik a strandszezon. Megnyílnak a szabadtéri élményfürdők, játszóterekkel, csúszdákkal, különleges vendégcsalogató vízi világgal. Kétségtelen, hogy ezeknek a létesítményeknek a használata legnagyobb részben saját felelősségre történik. Másrészt viszont bizalmi kérdésről van szó, hiszen az egyre borsosabb áron kínált belépők fejében joggal elvárhatják a vendégek, hogy megnyugtató módon garantált legyen az üzemeltetők részéről biztonságuk, épségük, egészségük, a vizek megfeleljenek a higiéniai követelményeknek. A víz, amelyben sokan fürdenek minden korosztály képviselői, könnyen fertőz, és a felhőtlen fürdőzés nyomán kialakulhatnak különféle bőrbetegségek, gombás fertőzések, gyulladások, légúti panaszok, ha nem megfelelően gondoskodnak a tisztántartásáról. Hogy mi a biztosíték e veszélyek ellen, arról Budapest Főváros Kormányhivatala megyei tiszti főorvosával, dr. Homor Zsuzsannával beszélgetünk. - Dr. Homor Zsuzsa: Két, 1996-ból származó kormányrendelet van érvényben e létesítmények megfelelően biztonságos működéséről, üzemeltetésük közegészségügyi feltételeiről. De hadd tegyem hozzá azonnal: rendeletek, szabályok, paragrafusok önmagukban még soha sehol nem garantáltak teljes biztonságot és rendet. Ehhez sokkal több kell. Mondhatnám, hogy kettőn áll a vásár. Ugyanis a vendégek - tisztelet a kivételnek - nem mindig rendelkeznek megfelelő fürdőkultúrával, holott nagyrészt az ő felelősségük is, hogy miként lehet megőrizni a vizek tisztaságát. Az üzemeltetők, a közegészségügyi előírások szerint elkészítik a fürdők és strandok Házirend -jét, de ezt a fürdőzőknek be is kell tartaniuk, a saját érdekükben. A személyi higiénés előírások jól látható helyeken, piktogramokon jelennek meg, tartalmazzák többek közt, hogy vízbe menetel előtt kötelező a vendégek számára a szappanos tusolás, a lábmosók és lábfertőtlenítők használata, fürdőkben papucs használata is. Az utóbbi időben sok szó esett az elfogadott, és ajánlott víztisztítási technológiákról. Ezzel kapcsolatban elmondja a főorvosnő, hogy kormányrendelet írja elő, miszerint új medence csak vízforgató berendezéssel létesíthető. Medence felújítás esetén is gondoskodni kell vízforgató berendezés létesítéséről, továbbá arról is, hogy vízáramlás szempontjából ne alakuljanak ki holt terek. Azt is megtudom, hogy az Országos Környe zet védelmi Természet védelmi és Vízügyi felügyelőség szakvéleményének figyelembe vételével az OTH felmentést adhat abban az esetben vízforgató berendezés létesítése alól, ha az elismert gyógyvízzel üzemelő medence vizének értékes, biológiailag aktív alkotórészeit a vízforgatás károsítaná, vagy ha a gyógymedence töltésére használt víz olyan összetételű, hogy a vízforgatásra nem áll rendelkezésre megfelelő technológia. Vagyis röviden: ha a fürdőorvos megállapítása szerint a vízforgatás a gyógyvíz hatását csökkenti, vagy megszünteti, akkor a vízforgatás mellőzhető. Néha hallani lehet uszodai klórmérgezésről a víztisztítással kapcsolatban. E tekintetben egy régi technológiáról van szó. A szakember szerint a hiba nem a klórban, nem a klórral van, hanem a biztonsági előírások megszegésében. Ma több modern technológia van forgalomban víztisztításra, de ezek meglehetősen drágák. Éppen ezért az OTH engedélyezi a klórral történő tisztítást, de a vízben visszamaradt klórozási melléktermékekre,- mint a szabad aktív és kötött aktív klór - szigorú határértékeket állapít meg. A klórszármazékokkal végzett vízkezelési technológia is engedélyezett, de a klóros fertőtlenítőszerek alkalmazásánál a fürdővízben visszamaradt klórozási melléktermékeket a megszabott határérték betartása mellett az üzemeltetőnek folyamatosan vizsgálni kell. Az üzemeltetők egyébként minden olyan víztisztítási technológiát alkalmazhatnak, amelyet az erre vonatkozó kormányrendelet, valamint az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala engedélyezett, mert ezek a technológiák közegészségügyi szempontból teljesen megbízhatóak. A tisztítási alaptechnológia lehet szitaszűrés, szűrés, pelyhesítés, fertőtlenítés és ph szabályozás. Az alternatív technológiák közül a sóbontó eljárás, a hidrogén-peroxid alapú vízfertőtlenítés, valamint az ózonos és UV fertőtlenítés jöhet számításba. Termé szetesen a fürdőkben, szabadtéri strandokon nem csak a víz tisztaságáért felelős az üzemeltető, hanem az összes járulékos létesítményért, így például a szolárium, szauna, öltöző, játszótér, büfé, stb. megfelelő higiéniai körülményeiért. Az ÁNTSZ részéről rendszeresek az ellenőrzések, a fürdők, strandok valamennyi szolgáltatására kiterjedően, beleértve a vízadó bázist, a gépházakat, valamint az üzemeltetéshez szükséges dokumentációkat is. Az ellenőrzésekről jegyzőkönyv készül, melyben rögzítik az esetleges hiányosságokat. Az ismétlődő kifogások esetén pénzbírság, valamint szabálysértési eljárás is bekövetkezhet. Hivatalosan érvényben van az uszodatechnikára, a fürdők, strandok működésére vonatkozó EU szabályozás, de látványos változást még nem hozott. Remélhetőleg a türelmi idő elfogy, és a fürdővendégek jogos igényei minden területen maradéktalanul érvényesülnek, hogy az egyre szaporodó, nemzetközi színvonalú, speciális igényeket is kielégítő létesítményekben valóban csak pozitív élményeket szerezzenek a hazai és külföldi látogatók. (leopold)

3 A KONTROLL VIII. évf. 4. szám 3 Különbséget kell tennünk minőség és biztonság között Folytatás az 1. oldalról Egyre többen szeretnék tudni, hogy milyen környezeti hatásokkal jár az előállítás, milyen energiafelhasználással járt a gyártás, és milyenek a gyártási előírások. Ha ma valaki autót vásárol, a nagyon kifinomult címkézési rendszeren keresztül megtudhatja, és modellenként összehasonlíthatja, hogy milyen környezetterhelést okoz az adott jármű. Amikor minőségről beszélünk, ugyanez érvényes. Nagyon fontos, hogy különbséget tudjunk tenni a minőség és a biztonság között; semmiféleképpen nem lehet engedni, hogy a vásárló káros termékhez juthasson hozzá, de az is világos, hogy a minőség széles palettát takar. Ön vásárolhat egy olcsó ruhadarabot, ami nem épp a legfinomabb minőségű alapanyagból készült, de megfelel az ön céljainak, de vásárolhat márkás ruhát is, drágább alapanyagból. Ez az Ön választása, hogy azt a minőséget vegye meg, amit akar. - De az előírásokat valamennyinek teljesítenie kell - Ez így van, az előírásnak minden terméknek meg kell felelnie. Egy közös belső piacon nem lehet megengedni, hogy az emberek hozzájuthassanak veszélyes termékhez. Fontos megkülönböztetés, hogy a fogyasztó választ az ár és a minőség alapján, és hogy ehhez méri az értéket. - Jelenleg melyek a legnagyobb fogyasztóvédelmi feladatok az Euró pai Unió számára? Mi jelenti a legnagyobb kockázatot, illetve megoldandó problémát az önök munkájában, nem csak az élelmiszerre vonatkozóan? - Változatlanul nagyon sok gondot okoznak a veszélyes termékek, még mindig túl nagy számban kerülnek piacra. Ezért egyre több eszközzel kell a megelőzésnek élni. Először is fokozottan fel kell hívni a gyártók figyelmét különösen az Európai Unión kívüliekét hogy melyek az elvárások ahhoz, hogy jobban tervezzék termékeiket, hogy az alapanyagok biztonságosak Sokat segíthetnek a civil szervezetek Könnyítettek az örökbefogadáson Európai uniós elnökként Magyar ország volt a házigazdája a közelmúltban az Európai Népesedési Hétnek, melynek címe: Európa a családokért, a családok Európáért volt. A szervezők a Nemzeti Erőforrás Minisz térium Szociális-, Család- és Ifjú ságügyért Felelős Állam tit kársága és a Külügy minisz té rium nemzetközi szakértői, tudományos és civil konferenciákon, az európai családügyi miniszterek informális találkozóján és a lakosságnak szóló rendezvényeken igyekeztek felhívni a társadalom figyelmét a család értékére, Azt, hogy fogy hazánk népessége, már évek óta halljuk. Jó lenne, ha minél több gyermek születne, s tudatosítani azt a fiatalokban, hogy a házasságon alapuló család a nemzet fennmaradását is szolgálja. De mit tehetnek azok, akiknek nem adatott meg, hogy saját gyermekük legyen? A szimpatikus, harmincas éveinek végén járó házaspárral az egyik fővárosi kórház urológiai rendelésén találkoztam. Az andrológus szakorvosra vártak, mivel az előzetes vizsgálatok során kiderült, hogy valószínűleg a férjnél keresendő az ok, amiért a házaspárnak sokévi együttélés után sem született még gyermeke. Már mindent megpróbáltunk sóhajtotta a feleség, Erika, de ha nekünk nem lehet vér szerinti utódunk, örökbe fogadunk majd egy kisgyermeket. Ma már jelentősen könnyebb helyzetben vannak azok a párok, amelyek ilyen lépésre szánták el magukat. Mint azt, a Nemzeti Erőforrás Minisz tériumban Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkártól megtudtuk, a kormány bevezette az örökbefogadói gyest és döntött az örökbefogadással kapcsolatos adatkezelési szabályok, valamint nyilvántartások egységesítéséről és átláthatóbbá tételéről. Az örökbefogadás eddigi hosszadalmas és bonyolult folyamata így várhatóan egyszerűbb és gyorsabb lesz, például az eddigi nyolc hónapos adminisztrációs idő hat hónapra változhat. A döntéshozók reményei szerint a könnyítéssel több gyermek kerülhet majd családba és csökkenhet az abortuszok száma is. Magyarországon napjainkban 1300 házaspár és 200 egyedülálló ember szeretne gyermeket örökbe fogadni. Túlnyomó többségük háromévesnél ifjabb, egészséges kicsit venne magához, s csak mintegy harmincan várnak hat évnél idősebb csemetére. Mintegy 2 ezer gyermek adható örökbe, 70 százalékuk 10 évnél idősebb, 15 százalékuk 9-10 év közötti, 7 százalékuk 3-6 esztendős, 8 százalékuk 3 évesnél fiatalabb. Hazánkban évente körülbelül 450 titkos és 110 nyílt örökbefogadás zárul le. A kormány azért vezette be az örökbefogadói gyest, hogy ezzel is ösztönözze a háromnál idősebb, de tíz évnél fiatalabb gyermekek családra találását. Ezért az idén s ez is újdonság, a gyermekek 10 éves koráig igénybe vehető az örökbefogadói gyes, amelynek időtartama hat hónap. Ez a fél év elegendő lehet arra, hogy az új jövevény beilleszkedjen a családba. Soltész Miklós államtitkár köszönetét és elismerését fejezte ki az örökbefogadó szülőknek akaraterejükért, kitartásukért. Ma, három-négy évet kell várniuk a pároknak arra, hogy gyermekhez jussanak. Ez az idő csökkenhetne, ha hat évnél idősebb gyermekek akár testvérek is egyszerre kerülnének családba. Tapasztalat, hogy hazánkban a fogyatékossággal élő vagy 10 évnél legyenek. Erre már léteznek eljá rási módszerek, többek mellett kap csolatban vagyunk az Egye sült Álla mok kal közösen kínai gyár tókkal. Rendkívül nagy kárt okoznak a hamis termékek, különösen, ami a gyógyszeripart illeti. Sokan minden engedély nélkül gyártanak olyan termékeket, amelyekben egyáltalán nincsenek benne az előírt hatóanyagok, vagy akár komoly egészség-károsodáshoz vezethetnek. Részben ehhez kapcsolódik, hogy foglalkozunk az internetes vásárlással, hiszen a világhálón keresztül nem lehet megbizonyosodni a minőségről. Amire feltétlenül szükség van, az az, amit én piaci éberségnek nevezek. Fontos továbbá az Unió külső határainak ellenőrzése, a piaci hírszerzés, ahhoz, hogy megtaláljuk a veszélyes termékek gyártóit, hogy ne vihessék azokat piacra, és így az Euró pai Unióba se juthassanak el. Jován idősebb gyermekek nagyon nehezen találnak örökbefogadó szülőre. Pedig ha egy egyedülálló ember úgy dönt, hogy szívesen vállalná ilyen gyermek nevelését, alig fél évet kéne várnia, éppen csak anynyit, ameddig az adminisztrációs időszak tart. Előfordulhat, hogy egy-egy fiatal anya egzisztenciális vagy egyéb okokból nem tudja megtartani a gyermekét. Fontos cél, hogy a krízishelyzetben lévő kismamák világra hozzák és felneveljék gyermeküket. Ha a gyermeknevelésre nem vállalkozhatnak, akkor gondolhatnak arra, hogy születendő gyermeküket nyílt örökbefogadásra ajánlják fel. Ilyenkor, ha a vér szerinti szülők lemondanak a szülői jogaikról, a kisbaba a világra jövetele után azonnal az örökbefogadó családhoz kerülhet. Ez mindenkinek jobb így, hiszen a vér szerinti és az örökbefogadó szülők megismerik egymást. A nyílt örökbefogadásban is sokat segíthetnek azok a civil szervezetek, amelyek vállalták, hogy segédkezet nyújtanak a válsághelyzetbe került nőknek. A kormány meghatározta a felelős szervek együttműködésének szabályait, ezzel is segítve a titkos örökbefogadás mechanizmusát. A nyílt örökbefogadás során az ezt elősegítő közhasznú szervezetekre vonatkozó rendelkezések bekerültek a gyermekvédelmi törvénybe. A közhasznú szervezetek a kitöltött adatlapokat évente kötelesek a működést engedélyező szervnek továbbítani, ami elősegíti az átláthatóságot és működésük jogszerűségének ellenőrzését. Mindezek alapján Erikáék jogosan remélhetik, hogy otthonuk csendjét a nem túl távoli jövőben gyermekhangok töltik majd be. Garamvölgyi Annamária Végre megtudjuk, mi a magyar Folytatás az 1. oldalról Mennyi legyen ez a százalék a só, a déligyümölcs, a kakaó, a kávé, a különféle egzotikus fűszerek és egyéb, külföldi eredetű összetevők esetében? Akárhogy is, de valamilyen határt kell szabni! Jelenleg még nincs eldöntve, hogy ez 5, vagy 10 % legyen. Könnyen kiszorulhatnak ugyanis ebből a kategóriából, a hazai gyümölcsből, de import cukorral készült lekvárok, üdítőitalok, nektárok, vagy az ugyancsak külföldi alapanyagból itthon készített, márkás bonbonok, a lengyel sertéshúsból, de Magyarországon elkészített húsvéti sonkák. Ha azonban a gyártó képes itthon is beszerezni az alapanyagot, például a gesztenye és a cukor is hazai, akkor ez ebből készült édesség már a 100 %-ban magyar kategóriába tartozik. A magyar termék kategória már nagyobb arányban engedi meg a külföldi összetevők arányát a termékben. Remélhetőleg a kétféle jelölés nem okoz majd zavart a fogyasztók fejében, arról nem beszélve, hogy a magyar illetve a 100 % magyar esetleg minőségi különbséget sugall, tévesen! A rendeletalkotók azonban nyomatékosították, hogy ezek a jelölések nem minőségi különbséget takarnak, csak a termékekben felhasznált anyagok származási helyét kívánják egyértelművé tenni! Íme, néhány tipikus vélemény és hozzászólás az élénk hangulatú eszmecserén elhangzottakból: - Fazekas Endre, a Sió-Eckes képviselője: A hazai agrárium nem teljesen tudta kiszolgálni a hazai élelmiszeripart és a hazai élelmiszeripar sem mindig versenyképes az áraival, ezért a kérdés az ágazat versenyképességéről is szól! A jelölés szolgálja azt a célt, hogy a fogyasztó a hazait vegye, innentől kezdve már lehet azon vitázni, hogy 5, vagy 10 %-os legyen az arány. Ha például a hazai gyümölcsből készült gyümölcsnektárra nem lehet ráírni, hogy magyar, mert a cukor benne import, akkor semmi sem fogja megkülönböztetni a hasonló külföldi üdítőktől, így a fogyasztó sem lesz megfelelően orientálva, ha magyart keres. Márpedig az a cél, hogy magyart vegyen foglalta össze - Dr. Bajkai Andrea, az Országos Kereskedelmi Szövetség Élelmiszerbiztonsági Mun kabizottságának vezetője szerint a minőség, az ár, a hazai termék a vásárlók fontossági sorrendje, akik szeretnék, ha különbséget tennének a forgalmazók a hazai és az importból származó, de hazai feldolgozású termékek között. A kereskedők is szeretnének több hazai árut forgalmazni. A terméken lévő információkért elsősorban a gyártó felel. - Folláth Györgyné, az Élelmiszer-feldolgozók Orszá gos Szövetségének elnöke egyetért azokkal, akik szerint időszerű ez a rendelet. Kérdés azonban, mi lesz a magyar minőség termékmegnevezéssel, és a jelenleg használatos védjegyekkel, amilyen például a Kiváló Magyar Élelmiszer. Az EU-ban változik a fogyasztók tájékoztatása, az erről szóló rendeletet célszerű megvárni, hiszen ez összefügg a hazai rendelettel. A hatályba lépésre elegendő időt kell adni. A fogyasztók tájékoztatása arról, mi a magyar és 100 %-ban magyar, elsősorban a kormány feladata. - Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft titkára szerint a hirdetések is sokszor megtévesztőek. A jól bevált, ismert védjegyeken pedig, nem szerencsés változtatni. A termék értékét, minőségét a bel tartalmi értéke határozza meg, s a termék meghatározó alapanyagából kell kiindulni. A cél a jó minőségű mezőgazdasági termelés, és élelmiszeripar, kereskedelem egyszóval, az élelmiszerlánc szereplőinek megfelelő működése. - Vadász Sándor, a CORA Magyarország élelmiszerbiztonsági és minőségi vezetője: a fogyasztói preferencia nem alakul ki egyik napról a másikra, de a jelölések ebben segítenek fogalmazott. - Marosfi Györgyné, az Univer Product Zrt. értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettese egy példát hozott: ha itthon csomagolják át a kínai fokhagymát, attól az még nem magyar! Ki kell deríteni, hogy a magyarnak aposztrofált termék hozzávalói (például a paradicsom) itthon termettek-e. A népszerű, marcipánjáról híres cukrászda képviselője megjegyezte: termékeik márkásak és hazaiak, bár a mandula, a csoki bennük külföldi. Jó lenne tehát megkülönböztetni a magyar márkát a magyar termék megnevezéstől. Gyaraky Zoltán, a Vidék fejlesztési Minisztérium Élel miszer-feldolgozási Főosztá lyának vezetője a hozzászólásokra reagált: Eléggé komplex a téma, sok oldalról lehet megközelíteni. A fogyasztó fejében is rendteremtésre van szükség és a magyar élelmiszerágazat helyzetén is javítani kell, ez a rendeletalkotás két célja! Vannak olyan termékek, pl. OMNIA kávé, amit mindenki magyarnak gondol, pedig kávénk sose termett. Nem védjegy-rendeletről van szó, s az ideérkező import élelmiszerekre nem vonatkozik. De összhangban kell lennie a tanúsító védjegyekkel, amiknek igazodniuk kell a magyar termék rendelethez. A magyar minőség megnevezés értelmezhetetlen és megtéveszti a fogyasztót. A hatályba lépésre van idő: hat hónapig még gyárthatók és szavatossági ideje végéig forgalmazhatók a korábbi termékek is. Mindenki csak a 100% magyarról beszél, de a rendeletalkotók nyitva hagynak egy kaput, mert olyan jogszabályt érdemes alkotni, amely ellenőrizhető és nem teszi tönkre a vállalkozást. Az 5 ill. 10 % kérdése nem az alap-, hanem a kiegészítő anyagokra (fűszerek, só) vonatkozik és ez egyszerűen ellenőrizhető a termék gyártmánylapja alapján.. Van olyan márka, aminek szinonimája a hungarikum. Érdekes lenne, ha nem lehetne ráírni, hogy magyar termék, mert az alapanyaga nem hazai! Az EU-rendelettel való összehangolás kérdésére válaszolva megjegyezte: készül az EU kötelező jelölési rendelete, amiben lesznek 5 éves kifutásúak is, másrészt nem tudni, mikor lép hatályba, végül, nem lesz-e ellentétes a hazai rendelettel, s legfeljebb az önkéntes kategória mehet át a kötelező kategóriába. A fogyasztónak tisztában kell lennie azzal, hogy a magyar és 100 % magyar jelölések nem minőségi különbséget takarnak, csak a termékekben felhasznált anyagok származási helyét kívánják egyértelművé tenni! Azonban a minisztérium mindent elkövet azért, hogy a külföldön megbízhatónak, olcsónak, ámde nem túl jó minőségűnek elkönyvelt magyar termékek minősítése pozitív irányban változzon. Itthon is. Dr. Kardeván Endre államtitkár megosztotta a jelenlévőkkel: szeretné, ha 80 % közeli arányban hazai termékek lennének a polcokon, csakúgy, mint Ausztriában. A rendelet kitér majd a különleges, prémium, kiváló, extra jelzők feltüntetésének feltételeire is, a védjegyek is szabályozva lesznek és a magyar jogszabályi környezetben elsőként, határozza meg a kézműves -, illetve a hagyományos élelmiszer kife jezést. Olyan termékek jelölhetőek majd így, amelyeket nem iparszerű eljárással, hanem egyedi megmunkálással, kézzel vagy egyszerű hagyományos eszközökkel állítottak elő. A hungarikumok külön tanúsító védjegyet kapnak majd. A rendelet tisztább helyzetet teremt a hazai élelmiszerpiacon, hiszen a hatóság a jövőben jogszabály alapján szűrheti ki a fogyasztókat megtévesztő élelmiszereket. Azzal, hogy a rendelet egyértelművé teszi, hogy mi tekinthető magyar, illetve 100%-ban magyar terméknek és ezt a hatóság is ellenőrzi, erősödhet a hazai terméket kereső fogyasztó bizalma az ilyen jelöléssel ellátott élelmiszerek iránt. Szádvári Lídia

4 4 A KONTROLL VIII. évf. 4. szám Bízz a séfben mozgalom az egészségesebb ételekért Tudatosan vásároljunk és étkezzünk! Régen vettük, amit éppen kaptunk a közértben: a választék a jelenleginek töredéke volt és azt sem nagyon firtattuk, mi is van a párizsiban, (szója, festék, műcukor, csontliszt biztos még nem volt) vagy a péksüteményben. Nem hallottunk róla, hogy a fehér lisztes zsemle vagy kenyér ártana, és főleg vajat tettünk a kosárba nem néztük azt se, hogy sós vagy enyhén sózott. Még nem találták fel a hidrogénezett margarint, a tejszerű, tartós löttyöket, az egy százaléknyi kakaót tartalmazó csokoládé pudingokat, az agyonaromázottcukrozott ál-gyümölcs-joghurtokat. Arra pedig, nem is gondoltunk, milyen jó nekünk, hogy piacon vásárolhatunk és azt sem tudtuk, hogy két néma, fehér gyilkos ered lassan a nyomunkba: a só és a cukor. Ma két részre oszthatók a kapható élelmiszerek: amiből többet kéne vásárolnunk, és amiből kevesebbet. Persze leginkább plusz időt kellene hozzá nyerni az ugyanis mára kiderült, hogy a félkész levesek, fűszerkeverékek, dresszingek, vonzó külsejű, poharas krémlevesek, leveskockák és ételízesítők tele vannak nyomva sóval, és ki tudja még mivel, azaz egészségtelenek, pedig valóban megkönnyítik egy háziaszszony életét. Éljenek a piacok! Egy mai nőnek vagy férfinek választania kell: vagy megveszi a félkész, zacskós, száraz, porított, krémesített, tömbösített, granulált, ki tudja mit tartalmazó konyhai kellékeket, vagy inkább mindent maga készít, maga kever, friss zöldséget vásárol, ráadásul piacon, termelőtől és nem a sarki éjjel-nappali közértbe szalad le, merthogy este 9-re ért haza. Visszamenni az őskorba, bizony nehéz feladat. Temérdek idő kell hozzá de azért megoldható. A nyugdíjasok (akikről azt hiszik számosan, hogy sok fölös idejük van, pedig dehogy, hiszen dolgozni kényszerülnek) mégis talán könnyebben megoldják a piacra járást és ez áll a kismamákra is. De le lehet szalajtani a kipróbált árushoz kamasz gyermekünket is. Feltétlenül vegyenek friss bazsalikomot, kakukkfüvet, koriandert, lestyánt, vagy szerezzenek be magokat és a zöld szobanövények helyett, ezeket ápolgassák, locsolják. Megéri. Egyrészt mert jobb ízűek, szebben mutatnak az ételben és egészségesek is, főleg ha mi gyártjuk, tehát nem importáltak és nincsenek permetezve. Régen azt mondtuk: a hagyma fél egészség. Valóban, és ma is úgy véljük, hogyha a piacon válogatunk a gömbölyű fejek között, mindent megadtunk, hogy erősítsük immunrendszerünket. Azt persze senki nem árulja el, hogy a makói néven árusított hagyma olykor kínai, akárcsak a fokhagyma ez utóbbiból a Magyarországon vásárolt menynyiség 80 százaléka (!) Kínából származik, lévén ő a világ legnagyobb fokhagyma termelője. Ebből az következik, hogy mivel nagyon hosszú utat tesz meg az áru és nem repülőn, ugyancsak sok bennük a tartósító, és ahogy a magyar vidéki asszonyok mondják, kevésbé zamatosak és könnyebben lihásodnak, azaz fonnyadnak. A kistermelőnél, aki egy piaci standon árul, érdemesebb nézelődni, válogatni, barátkozni, mint egy hipermarket zajos forgatagában sodródni a tömeggel és tolni a fölösen megvett akciós konzerveket. Újabban mozgalom indult Magyarországon: legyen minden kerületnek piaca, akár több is, hogy tényleg széles körben eljusson a kistermelői zöldség, gyümölcs, tej vagy sajt az emberekhez. A Szent István körút sarkán mindig ott áll egy kisbusz, ahol a náluk kapható flakonba, de akár hozott üvegbe is, friss és igazi tejet mérnek, ami nem drágább, mint a kilúgozott, már szinte semmit nem tartalmazó folyadék a közeli szupermarketben. A kistermelőknél sem minden bio, de legalább nem utazott (reménykedjünk benne) ezer kilométereket, mire az asztalunkra került. Só stop a vendéglőkben Ma minden vendéglői asztalon ott a sótartó, és tízből nyolc ember automatikusan érte nyúl, ahogy kihozzák az ételt, anélkül, hogy megkóstolná, mit főzött a séf. Tízszer annyi sót fogyasztunk, mint kellene, ezért ideje, hogy tegyünk a számos, életutat megrövidítő betegség kialakításáért felelős, fölös só fogyasztás csökkentése érdekében hangzott el a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) és az Országos Alapellátási Intézet közelmúltban tartott tájékoztatóján. Ennek érdekében hirdették meg a Bízz a séfben! szlogent, és terveztek meg egy, a sószegény étkezést hirdető jelképet. A kis táblácska azokon az éttermeken lesz egyelőre látható, amelyek igyekeznek sószegényen főzni, más fűszerekkel helyettesíteni a sót, és nem teszik ki minden asztalra a sótartót tájékoztatta a jelenlévőket Prohászka Béla, az MNGSZ elnöke. A márciusban indult kezdeményezéshez lapzártánkig a következő éttermek csatlakoztak: a békéscsabai Ibsen, a Kondorosi Csárda, a gyomaendrődi Körös Hotel, a budapesti L. A. Bodegita, a békéscsabai Szlovák étterem, a debreceni Barabás, a kaposvári Corner és a pécsi Royal kávéház. Bíznak benne, hogy mind több vendéglátóhely csatlakozik az akcióhoz. A séfeknek és a konyhásoknak fel kell vállalniuk, hogy lemondanak a bödönökben tárolt, túlsózott ételízesítők és kész fűszerkeverékek használatáról. Ahogyan Várhelyi Miklós, a MNGSZ megbízott alelnöke elmondta, ma már alig találni embert, aki hajlandó krumplit tisztítani mindenki kész és félkész alapanyagokat, porokat, keverékeket használ, amelyek egyébként is túl sósak. Az ókori rómaiaknál a só fizetőeszköz volt. Manapság is az, hiszen a kelleténél jóval több sót eszünk. Ezért az OEP a gyógyításért, az emberek pedig a gyógyszerekért fizetnek nem is keveset. A sót a népnyelvben még manapság is gyakran nevezik fehér arany - nak. Az biztos, hogy vannak, akiknek jól jövedelmez. Magyar virtus de miért? Az Egészségügyi Világ szerve zet (WHO) ajánlása szerint a felnőtteknek legfeljebb 2-3 g sót kellene fogyasztaniuk naponta. Mégis, a jelenlegi európai fogyasztás lényegesen magasabb: 8-12 g. Magyarországon pedig, átlagosan több mint 10 szer nagyobb mennyiségű só kerül az emberek szervezetébe, mint amennyire szükségük van. Ez az jelenti, hogy évente kiló sót eszünk, az évi 1,1 kiló helyett. Mint közismert, a túl sok só például magas vérnyomást, egyéb keringési problémákat okozhat. Az már kevésbé ismert, hogy lerakódik a szövetek között, megköti a vizet, vagyis a több nátrium a víz viszszatartásához vezethet. Ennek a víznek egy része a vérbe kerül és megnöveli annak a tömegét, amit az erekben kell forgatni. Ha a vérmennyiség nő és az erek nem tudnak tovább tágulni, a vérnyomás megemelkedik. A szöveteknél lerakódott só pedig, a szervezet vizesedéséhez vezet. Jöhet a vízhajtó, a vérnyomáscsökkentő gyógyszer. Az angoloknak sikerült Az állandó magas vérnyomás keményen megdolgoztatja a szívet, hogy a többlet folyadékot is forgassa és fenntartsa a vérkeringést, és meggyengítheti az érfalakat. Ez a két dolog felgyorsíthatja a lerakódást az erekben, ami nagy eséllyel a szívinfarktushoz és a szélütéshez vezethet. Tehát a sok sóval egy ördögi kör alakul ki. Nem az elrettentés a szándéka az Országos Alapellátási Intézet (OALI) és a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) közösen indított akciójának, hanem a figyelem felhívás a só fogyasztás visszaszorítására. Első lépésként arra kérik az éttermeket, hogy az asztalokról szedjék le a sótartót, hiszen a séfek pontosan tudják, hogy a jó étel elkészítéséhez mennyi sót és fűszert kell használniuk. Természetesen, ha a vendég mégis igényli a sót, akkor a pincér odaviszi, de úgy gondolják a szakemberek, hogyha nincs szem előtt a sótartó, akkor a sószóró automatizmus kevésbé jön elő. Felmérések szerint 20-25%-os só csökkentés nem okoz komoly ízbeli problémákat. Ez pedig jelentős javulást hozhat az emberek egészségi állapotában és a gyógyszerfogyasztás is számottevően lecsökkenthető. Nem kerül többe az egészséges táplálkozás További lépéseket is terveznek. Ilyen például, hogy a séfeknek régiós továbbképzéseket tartanak például arról, hogy milyen fűszerrel helyettesíthetik a sót. Az MNGSZ már elindított több akciót az egészséges táplálkozás érdekében, így Békés megyében az iskolai étkeztetés korszerűsítésében. Ehhez szeretne az OALI csatlakozni. A háziorvosok ugyanis kapcsolatban vannak az óvodák, iskolák konyháival, így a szakácsokkal is. Ami ugyancsak nagyon fontos: a helyes mértékű só fogyasztás, illetve az egészségesebb táplálkozás nem kerül semmivel se többe, mint a jelenlegi élelmezés. A kezdeményezésről folyamatosan lehet majd olvasni újabb információkat a valamint a www. mngsz.com honlapokon. A láthatatlan és a látható cukor Ideje megtudnunk, hogy a túl sok cukor is káros, mert hizlal, és mert hasonló tüneteket okoz, mint a túl sok só. Évezredeken keresztül az emberi szervezet nem volt hozzászokva a mértéktelen só és cukorfogyasztáshoz legfeljebb mézzel és gyümölcsökkel édesítettek. De az utóbbi évszázad a cukor diadalához, egyesek szerint a profitorientált terrorjához vezetett. Ma már, minden édesítve van ha egy bébiétel vagy bébi ital nem, akkor azt külön feltüntetik az üvegen. A csecsemőknél lehetne legjobban kialakítani a kevés cukor elég ízlést, de ahogy cseperedik a baba, jön a csoki, mint jutalomfalat. Míg a sót nem népszerűsítik a reklámok, a cukrot millióféle más termék alkatrészeként igen. Ilyenek a csokoládék, pudingok, rágók, jégkrémek, kekszek, cukorkák, joghurtok, sőt mint játékok, ajándékok, közös családi együttlétek kellékei is megjelennek. A csokoládé soha nem volt olyan népszerű, mint manapság. Ma már, külön csokoládébutikok kápráztatnak el egyre rafináltabb, kézműves, méregdrága termékeikkel, nem mintha eddig nem lehetett volna elég helyen édességet kapni. Hiszen a trafiktól a duty free shopig, a hipermarkettől a kínai piacokig, az újságostól a drogériáig, a cukrászdától az aluljáró süteményes standjától mindenhol roskadnak a nassolnivalótól a polcok. (Ellentétben a zöldségekkel és a gyümölcsökkel, amelyek ehhez képest kevés helyen kaphatók, hiszen gyorsan romlanak, árusításuk során sokféle követelménynek kell eleget tenni.) A legnagyobb baj, hogy számos, sós félkész élelmiszerhez, fűszerhez és húsféléhez is adagolnak cukorszirupot, karamellkivonatot vagy más édesítőt, ami hizlalja azokat is, akik abban a tudatban élnek, hogy nem fogyasztanak édességet. Mit tehetünk? - Édesítsünk mézzel, csokoládé és fagylalt helyett gyümölcsöt kínáljunk desszert gyanánt. - Egy tábla csoki helyett praktikusabb kisebb szeletkét vásárolni, és csökkenteni a rágók és szájízesítő cukorkák fogyasztását, amelyek bár édesítőszert tartalmaznak, az ízhez hozzászoktatnak. - Kekszek helyett inkább aszalt gyümölcsöt rágcsáljunk, azok jobban laktatnak és legalább némi vitamint és rostot is tartalmaznak. - Nagyítóval vásároljunk amelyik levesporban, fűszerkeverékben, tejtermékben a kisbetűs összetevők listájában (túl sok) cukor van, azt tegyük vissza a polcra. - A ketchupöket és mustárokat sem árt megvizsgálni, akárcsak a majonézeket. Cukrot abban az élelmiszerben, ételben is találhatunk, amelynél nem is gyanítanánk. Érdemes elolvasni a legapróbb betűs tartalmi ismertetőt is. Elek Lenke

5 A KONTROLL VIII. évf. 4. szám 5 A hazai élelmiszer minőségének védelmében Folytatás az 1. oldalról főleg az élelmiszer-biztonság, a fogyasztók egészségvédelme tekintetében. A szabálygyűjtemény 3 kötetből áll; az I. kötet az EU-tól átvett, kötelező érvényű irányelveket tartalmazza, a II. kötet a nemzeti termékre vonatkozó, nem kötelező irányelveket foglalja magában, a III. kötet pedig, a hivatalos élelmiszer-vizsgálati módszerek gyűjteménye, az egyöntetűség elérése érdekében. A minőségi követelmények alapszintje a minimum elvárásokat tartalmazza, például a megengedett összetevőket és azok arányát, az élelmiszerek jellemző érzékszervi tulajdonságait, az egységes piac igényei szerint. Az alapszint szabályozása újabban kiegészül az úgynevezett emelt szinttel, ahová a különleges, a prémium kategóriájú hazai termékek tartozhatnak. A méz, lekvár és szörp kategóriában már elkészült a Magyar Élelmiszerkönyv ez irányú szabályozása, előkészület alatt vannak a tej- és sütőipari termékekre vonatkozó kritériumok. Míg az alapszint teljesítése kötelező, az emelt szint vállalása a gyártó részéről önkéntes, de ha vállalta, akkora kritériumoknak meg is kell felelnie! Az emelt szint magasabb hozzáadott értéket jelent az alapanyagok, az alkalmazott gyártási technológiák esetében, így például a lekvárba több gyümölcs és kevesebb pektin kerül, s a szörpnek is magasabb a gyümölcstartalma. A magasabb minőség miatt ezek az áruk többe is kerülnek. Az ár kialakításához a gyártónak meg kell találnia a megfelelő ár-érték arányt. A piac maga is szabályoz; a silány termék kihullik a rostán. A hazai élel misze rek megfelelő, hatóságilag ellenőrzött je lö lé se a vá sár lót is eligazítja, hogy az élel mi szer-ranglét rán hol sze re pel a ter mék, mit kap a pénzéért. Nem egy újabb védjegy bevezetéséről van szó, mert a megkülönböztető minőségi jelölés nem tévesztendő öszsze a jelenleg használatos védjegyekkel. Az emelt szint bevezetésének nem titkolt célja, hogy növelje a bizalmat és az elköteleződést a fogyasztókban a jó minőség és a hazai termék iránt, ezzel együtt ösztönözze a gyártókat az igényesebb termékek előállítására. Kasza Gyula ehhez kapcsolódva elmondta, hogy a termékek minőségét kifejező jelölés azért is szükséges, mert így a fogyasztók számára egyértelmű, hogy az olcsóbb külföldivel szemben a magyar, azaz hazai alapanyagból, Magyarországon, hazai munkaerővel készült hagyományos termék magasabb ára ugyanakkor jobb minőséget is takar. Hozzátette: az elmúlt két évben 60 százalékkal nőttek az importtermékekkel kapcsolatos kifogások az EU gyorsriasztási rendszere (RASFF) szerint. Elegendő, ha a kerge-marha kórra, a szennyezett marokkói paprikára, vagy a dioxinos csirkére, illetve sertéshúsra gondolunk. Azért is fontos segíteni a vásárlót az eligazodásban, mert míg régen be tudta azonosítani a vásárló a gyártót és a hozzá tartozó, kiegyensúlyozott minőségű terméket - ma már igen széles a választék, rengeteg a gyártó, a fogyasztónak nincs kapaszkodója. Ár-központúság van a minőségközpontúság helyett és árverseny az értékverseny helyett. Mindenütt az akciók, a spórolás áll a középpontban, sokszor a minőség rovására. Az árudömpingben a magyar termék esélye arra, hogy a fogyasztó észrevegye, a közérthető jelöléssel való megkülönböztetés. Gyaraky Zoltán a hazai élelmiszeriparról adott rövid történeti áttekintésében a jelen helyzetet is vázolta, amikor is növekszik a fogyasztók igénye a jobb minőségre, nagyobb az érdeklődés az egészségtudatos tömegtermékek iránt, megjelennek a nagy hozzáadott értékű helyi és kézműves termékek. Nem volt ez mindig így, hiszen korábban a hazai termék standard, vagy gyenge minőségű volt, a minőségi kínálat főként importból érkezett. Ebből az időből ered az a szemlélet, hogy minden jobb, ami külföldi. Néha még a hazai csokira is külföldi felirat került, hogy jobban eladható legyen! Most új alapokra kell helyezni élelmiszertermelésünket, hogy ne csak az árverseny, hanem a minőség is legyen fontos, mert ezen a téren lehetünk sikeresek! A fogyasztók szemléletformálását hogy minél több, jó minőségű, magyar terméket vásároljanak - elősegítené, ha már az alapfokú oktatásban szerepelne általános élelmiszer-ismeret tantárgy. Törekedni kell az egészséges táplálkozás előmozdítására, mert kutatások szerint az egészségkárosodások jelentős része a nem megfelelő táplálkozásból ered. A fogyasztók tájékoztatása többféle módon történik, egyrészt a kötelező és önkéntes jelölésekkel, a Magyar Élelmiszerkönyv két szintjének megfelelően, például magyar termék, különleges, vagy prémium termék, hungarikum, másrészt különféle védjegyekkel, mint a Kiváló Magyar Élelmiszer. A vállalkozásokat teljesítményük elismeréseképpen különféle díjakkal ösztönzik, ilyen a Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj és az Élelmiszer bizton ságért Díj. Molitórisz Károly örömét fejezte ki, hogy létrejött a kétszintű szabályrendszer. A cég egyik legfontosabb termékcsoportja, az Univer Magyar Ízek: a Piros Arany, az Erős Pista, az Édes Anna, a Gulyáskrém, s a különböző hagymakrémek. E jól ismert, márkás termékek és számos más készítményük mellett a cégcsoport 2010-től lekvárokat is előállít, vállalva az emelt szinthez szükséges minőségi követelményeket. A lekvárok, szörpök esetében ez azt jelenti, hogy nincs bennük tartósítószer, mesterséges élelmiszer-színezék és aroma, sem pedig mesterséges édesítőszer. A sárgabarack-, málna-, szamóca-, meggy- és bodzalekvár alapanyaga jó minőségű, hazai gyümölcs; a baracklekvár alapanyaga például Kerekegyháza, Matkópuszta, a málna Szobról, Berneceberátiból érkezik. A korszerű gyártási technológia segítségével sikerül megőrizni az eredeti gyümölcs ízét. Egyszóval, hazai ízek, hazai gyümölcsből! Szádvári Lídia Közvetlen kapcsolat a fogyasztó és a termelő között Piacok vonzásában Plázafővárosnak titulálják sokan Budapestet - nem is kevés joggal, hiszen 35 nagy bevásárlóközpont működik benne, és annak ellenére, hogy újabb három megnyitás előtt áll, - úgy tűnik - a piac mégsem veszít népszerűségéből. A piacozás semelyik más vásárlási divathoz, és szokáshoz nem hasonlítható program; a legtöbb családnál be tervezett, előre elhatározott, menetrendszerű, ki nem hagyható. Ünnepek előtt, hétvégeken meg különösen megnő a piacok ázsiója, hiszen ilyenkor remek, friss áruk érkeznek: a megszokott vidék termékei, és árusai. Ezúttal, néhány budapesti piacon győződhettünk meg róla, milyen remekül egymásra talál vevő és eladó, kereslet és kínálat, minden különösebb felhajtás, és reklám nélkül. - A Komjádi uszoda tőszomszédságában, hosszan elnyúló parkoló elején tábla hirdeti: szombatonként a parkolóban piac működik 05-től óráig. A kiírás és figyelmeztetés szinte felesleges itt, ahol már évek óta működik a nagyhírű MDF piac. Bár névadója híre mára jócskán megkopott, a piacot nem kezdte ki az idők változása, hiszen a hajdani elgondolás szerint is a kispénzűek, az alacsonyabb jövedelműek bevásárló helye ez. Már messziről virítanak a piros, kék, zöld hatalmas ernyők és sátortetők, jelezve, hogy itt valóban szabad a vásár, vagyis nem hagyományos piacról van szó. A kistermelők, akik az ország legkülönbözőbb részéből érkeznek, közvetlenül a vevőknek kínálják termékeiket. Odaállnak a parkoló széléhez hatalmas teherautóikkal, onnan mérik, veszik elő a kívánt árut, mellőzve sok közbeeső közvetítőt. Ide törzsvásárlók járnak. Jönnek busszal, kocsival, HÉVvel, és gyalog. Szombatonként olyan a környék, akár egy felkapott zarándokhely. Lát ványnak is érdekes, élménynek is egyedi, vásárlásra pedig kimondottan kedvező. Aki még nem járt itt, könnyen idetalál, mert hurka, kolbászillat csalogatja a kíváncsiskodókat a Laci konyha alkalmi sütödéjéből. És van a disznósághoz illő friss kenyér, vecsési savanyúság. A vadhúsból kolbász, szalámi, azután házi baromfi, gomba, medvehagyma, rukkola, és pogácsáknak, süteményeknek kavalkádja, meg ki tudja, még mi minden kelleti itt magát. Primőrök színpompás halmaza, tojás, sonka, sokféle füstöltáru, már a húsvéti ünnepek kellékeként, minden mi szem- szájnak ingere. Tavaszi virágok pompáznak vödrökben, és megjelent az ilyenkor elmaradhatatlan barka is. Zajlik az élet a jó hangulatú piacon, ami mindössze egy parkolót foglal el minden szombat délelőtt, átmenetileg, és délután már újra az autósok vehetik birtokukba a kitakarított terepet, miután vevők és eladók elégedetten távoztak otthonukba. A bio-piac kicsit puccosabb a budai Novotel szálló tövében, a romantikus Gesztenyés kert mellett. Ide más vásárlóközönség érkezik szombatonként. Olyan, mintha valami babavásárba tévedne az ember, kismamák babakocsikkal, kengurukba ültetett kisgyerekekkel járják a piac útjait, figyelmesen válogatva az árukészletből. Itt speciális termékek várják az érdeklődőket, az árak is elszaladnak kicsit, de hát a bio olyan különlegesség, amit meg kell fizetni. Úgy tűnik, egyre többen vannak, akik az egészséges, ellenőrzött, megbízható termékeket választják. A biotermékek mintegy százalékkal drágábbak hagyományos társaiknál, hiszen az öko gazdálkodásban alacsonyabb a hozam, ezek a termékek érzékenyebbek az időjárási változásokra, romlandóbbak, mivel nincsenek tartósítószerrel kezelve, és ízfokozókat sem tartalmaznak. A magasabb ár ellenére is tömeg van, az ízléses fabódék előtt türelmes sorok állnak, meg a szabad standoknál is. A gyerekek kezében gyümölcs, sütemény, valamennyi biotermék. A felnőttek inkább a tündérmajori kecskesajtot részesítik előnyben, rá bio bort kortyolnak, de a mangalica készítmények, a hortobágyi halak, a karcagi bio kenyér is szépen fogy. Mézek, kozmetikumok kelletik magukat a polcokon, szigorúan natúr formában, adalékanyagok mellőzésével. Itt árusít a gödöllői Nyitott Kert is többek közt, mely arról híresült el, hogy már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet a bio mellett, helyben termelt kiváló élelmiszereire, bemutatva a tudatos vásárlást, táplálkozást és életmódot, tehát egyfajta küldetést is teljesítettek. Gödöllőtől néhány kilométerre található a Babatvölgyi Bio ker tészeti tanüzemük, ahol még az arra tartó kirándulóknak is elmagyarázzák a biogazdálkodás lényegét, módszerét, jelentőségét. A Gazdagréti lakótelepen lakók sérelmezték, hogy nekik nincs saját piacuk, ahol beszerezhetik a friss zöldséget, gyümölcsöt. A helyi képviselő indítványára a közelmúltban teljesült vágyuk, megnyílt itt is egy piac. És nem is akármilyen helyen, nem is hagyományos módon: a Szent Angyalok Plébánia kertjében, a Gazdagréti Összefogás Egyesület közbenjárására. Valódi, hamisítatlan gazdapiac a templomkertben, régi hagyományokat idézve, bizonyítva, hogy a jó piachoz nem szükséges különösebb infrastruktúra, hanem gazdák, őstermelők kellenek, akik közvetlenül a fogyasztóknak adják szép, egészséges termékeiket. A húszezres lélekszámú lakótelepen minden szombaton megjelennek a gazdák, bőséges élelmiszer kínálatukkal, gyümölcs, tej, fűszer érkezik saját kocsikon, amit saját asztalaikon kínálnak. Itt is gondosan ügyelnek arra, hogy csak magyar termék kerüljön az árukészletbe. A siker láttán, úgy tervezik a helyi képviselők, hogy több őstermelői piacot is nyitnak a környéken a közeljövőben. A vásárlói igények, és szokások bizonyítják, hogy a piacok népszerűsége, vonzereje nem csökken, a plázák újdonságának varázsa nem helyettesíti a hagyományt. Természetesen a fix telephelyű, épített, tervezett csarnokoknak is megvan a szerepük, jelentőségük. Ugyanakkor a helyileg szerveződött, a vásárlók igényeihez alkalmazkodó bevásárló helyek, ahol közvetlen kapcsolat alakul ki a saját terméket áruló, azért garanciát is vállaló őstermelők, és a fogyasztók között egyre inkább bizonyítják létjogosultságukat, és a lehetőséget hosszan tartó, sikeres működésükre. (leopold)

6 6 A KONTROLL VIII. évf. 4. szám A vásárlástól számított két éven belül érvényesíthető kifogások A húzózárak miatti reklamációk A húzózár (cipzár) bizalmi termék. Magas készültségi fokú, számos esetben drága textilruházati- és bőripari termékek záródási megoldásaként kerülnek beépítésre. Termé szetesen kiemelt szempont a rendeltetés során fellépő, igénybevétel szerinti típusválasztás (beleértve a működtetést biztosító kivitelt), azonban az esztétikai kritériumok sem elhanyagolhatók. Ennek ellenére, sokszor bosszantó problémákat okoz a záródási elem, sokszor aprónak tűnő hiányosságok miatt következnek be olyan elváltozások, amelyek felvetik a cipzár cserélés szükségességét. S ez, néha nem is egyszerűen megoldható feladat. Mindenki számára ismert, hogy a meghibásodott húzózár kiváltása összetett, a termék részleges megbontásával járó művelettel jár. Így előfordul, hogy nem lehet minden esetben visszaállítani azt az állapotot, amellyel a termék a vásárláskor rendelkezett. Főleg az olyan meghibásodások okozzák a termékminőség jelentős romlását, amelyek nem annyira a zárszerkezettel, hanem kiegészítő elemekkel függnek össze. A húzózárak főbb részei - a textilszalagok (a zárlánc hordozására illetve a textil, valamint bőrtermékbe történő rögzítés céljából) szalag-szövött kivitelben, főleg pamut-, poliészter-, poliamid alapanyagból, - a zárlánc, amely készülhet a fém fogazatok kapocsveréses rögzítésével, műanyag fogazatok fröccsöntött kialakításával és rögzítésével, illetve a filamentspirál-varrásos (töltet zsinórralilletve anélkül), vagy szalagszövéssel kombinált eljárásával, - kezdő- illetve végszem a bonthatatlan kivitelnél, - beilleszthető végszem illetve befogadó végszem a bontható változatnál (műanyag vázszerkezetű- illetve műanyag-fóliás erősítéssel), - nyitó (más szóval: kocsi), amely a kialakított kényszerpályával a fogazatok zárását, nyitását elvégzi (a legbiztonságosabb fajta ötféle elemből kerül összeszerelésre), - a legkülönbözőbb fogók, amellyel a nyitót működtethetjük. Az említett részek közül a szalag, zárlánc, nyitó mindig előfordul, az egyéb elemek a funkciótól, felhasználástól függően változhatnak. A fogazatok anyaga és kialakítási technológiája szerinti fajták A zárlánc anyaga és kialakítási módja szerinti típusok a következők szerint jellemezhetők: - A fém zárláncú cipzáraknál a fém-szalagból kivágott fogazat elemeket (amelyeken megfelelően kiemelkedő és bemélyedő rész biztosítja a záródást) kapocsveréssel rögzítik a textilszalagra. A felhasznált fém lehet speciális alumínium-ötvözet, amely kemény, nem töredezik, nem szennyezheti a textilterméket a használat közben lehulló fémpor, sárgaréz normál és antikolt kivitelben, illetve alpakka ötvözet, amely ellenállóbb és jobb futású a többinél. - A műanyag-fröccsöntött cipzáraknál a textilszalag általában poliészterből, a zárlánc fogazat poliamidból készül. Ezeknél a fröccsöntés során, közvetlen a textilszalagon szilárdulva kötődik a fogazat. A zárást egyedi - a fém fogazattól eltérő - profil kiképzéssel oldják meg. Bonthatatlan és bontható kivitel egyaránt jellemző. - A spirál zárlánccal működők közül, a korábban alkalmazott típusoknál a filamentből készült spirált (a csavarvonalban elhelyezkedő, huzalszerű műanyag) a szalagra rávarrták. A korszerű változatnál a műanyag spirált a szalagszövés során egy műveletben építik be a szintén poliészter (esetleg poliamid) szalagokba. Ebből a fajtából készül végtelen változat is, a feldolgozó igény szerinti hosszokra vágva használhatja [például ágynemű huzatoknál). A korszerű spirál cipzárak rendkívül nagy szilárdságúak, a zárlánc széthúzásához például 800 N-os erő kell. Készülnek bonthatatlan és bontható kivitelben egyaránt (utóbbinál például a műanyag-fóliás végszemeket ultrahangos hegesztéssel rögzítik). A nyitók típusai A már említett nyitó (kocsi) végzi el a két szembe fordított textilszalagon elhelyezkedő fogak összekapcsolásával a két oldal zárását, illetve a fogak szétválasztásával a nyitást. A nyitó, a belső kiképzése folytán olyan kényszerpályát alkot, amely zárlánc fogait a kívánt helyzetbe tereli, így a fogazatok tökéletesen egymásba illeszkednek. A nyitó mindig fémből készül, főként horgany fröccsöntéssel állítják elő. Szerelésük célgépekkel, automatákkal, esetenként kézzel történik. Az automata változat a legkorszerűbb, a beépített rugós kis reteszelő elem a nyitó adott helyzetében biztonságos fixálást garantál. Különleges elvárásoknak felel meg a műanyag-spirál zárláncú cipzárhoz készített ún. antimagnetic automata nyitó, ahol a rugó nem mágnesezhető fémből készül, így a konfekcionálás végén fémérzékelős detektorral kiszűrhető például a gyermekruházatban esetlegesen bennmaradt gombostű). Speciális képességű húzózárak - A vízlepergető hatást ilyen hatású segédanyag tartós felvitelével érik el. - A lángolást-gátló az égésnek ellenálló szálas-anyagot, vagy erre a célra kifejlesztett segédanyagot alkalmaznak. - A légmentesen záródó cipzárakat először a NASA fejlesztette ki, mivel a túlnyomásos térben illetve vákuumban meg kell őrizni a ruházaton belüli levegőnyomást. A veszélyes gázhalmazállapotú anyagoktól óvó védőruhákon használatos húzózáraknál is fontos az ilyen záródási képesség. Ennek érekében a zárlánc elemeket, a fogazatokat beburkolják, textilszerkezettel erősített polietilén fólia veszi körül a fogazategységeket, s a burkolat rögzítését C-alakú fémelemek biztosítják. Lényeges a körültekintő és óvatosan végrehajtott nyitás és zárás, ami az egyedi jelleg miatt nehézkes művelet. Amennyiben a behatás erőltetetten történik (ha a fogak nem igazodnak tökéletesen és illeszkedésük rendellenes), úgy a tömítő felületek annyira károsodhatnak, hogy a légmentes záródás tönkremegy. A vízhatlan (vízálló) húzózár igen különleges kialakítású. A megfelelő zárlánc kialakítás fölött egy külön, fröccsöntött fogazat nélküli záróelem-sor (ziploc tasakzár) gerincként helyezkedik el. Ez két, egymásba illeszkedő (kidomborodó illetve bemélyedő) rugalmas műanyag lécből épül fel, amelyeket egy megfelelően kialakított kocsi tud a záráskor egymásba préselni, ellenkező irányú mozgásával pedig, szétválasztással nyitni. A bosszantó meghibásodásokról Már a bevezetőben szóba került, hogy általában nem a zárszerkezettel, hanem főleg a kiegészítő elemekkel kapcsolatos problémák gyakoriak a viselés, használat során. - A kezdő- illetve végszem elmozdulása, leesése durva működési zavarokat okoz. Főként az utólag végszemmel ellátott spirál zárláncú húzózáraknál gyakori a kellemetlen szem-leválás. - A beilleszthető végszem illetve befogadó végszem esetében előfordulhat, hogy rövid használat után a szerkezeti elem letöredezve elválik a textilanyagtól, szétesik. Ennek következménye a fogazatok rendellenes találkozása, a zárt cipzár viselés közbeni nemkívánatos szétnyílása, amely a zárlánc tönkremeneteléhez vezethet. - A húzózárak textilszalagjai (amelyek a zárláncot hordozzák) több féle problémát is előidézhetnek: A zárszalag fonalcsúszási hajlama miatti elválások - A fokozottan sima felületű, fényes mesterséges szálak és az ezekből készült fonalak könnyen elcsúsznak a keresztirányú húzó-igénybevétel hatására. - A húzózárat rögzítő varrattal párhuzamos fonalak - különösen a több kelmerétegű részeknél, például mellvonali visszahajtásnál - a húzózár behúzásával járó feszítő igénybevétel hatására könnyen kicsúsznak a befogásból, így csúnya és záródási rendellenességet okozó nyílás keletkezik a termék záródási széle és a szabaddá vált zárszalag-rész között. - A méretre-szabott húzózáraknál gyakori jelenség, hogy a végszem felhelyezése során nem biztosított a huzal-jellegű monofil spirál megfelelő eldolgozása. A végszemen túlnyúló, illetve a leesett végszem helyén megbomló, a használat során egyre jobban kibújó merev monofil végződés durván karcolja az érintkező ruházatot, illetve sajnos viselőjének bőrét is. A fogyasztót védő jogszabályok Az ilyen, és egyéb húzózárral kapcsolatos problémák miatti igények is a vásárlástól számított két éven belül érvényesíthetők (amennyiben nem áll fenn rendeltetés-ellenes használat). A szavatossági- illetve jótállási határidőn belül, a hiba észlelést követő 2 hónapon belül kell a reklamációt bejelenteni, főként a termékvásárlás helyén. Köztudott, hogy az eladást követő 6 hónapon belül felismert hibát úgy kell tekinteni, hogy a termékben az eladáskor benne volt és a forgalmazó feladata a bizonyítás. A vásárlást követő 7. hónaptól (a 2 éves időtartam végéig), ha az eladó vitatja a reklamációt, a vásárlónak kell bizonyítani a kifogásolás jogosságát, erre feljogosított szakintézet igénybevételével. A pórul járt fogyasztó mindenképpen próbálja meg jogos igényeit érvényesíteni, vigye vissza a meghibásodott terméket a vásárlást igazoló blokkal és, ha szép szóval nem boldogul, írja be panaszát a vásárlók könyvébe. A forgalmazó írásbeli válasza alapján amennyiben kifogásolása nem járt orvoslással lépjen tovább, például Békéltető Testület igénybevételével. Kutasi Csaba textil-mérnök Erősödik az igény a hazai termék iránt Nem mind magyar, ami annak látszik? A közelmúltban megtévesztő hirdetések miatt indított eljárásokat a Gazdasági Versenyhivatal. A hatóság észlelte, hogy több áruházlánc a kereskedelmi kommunikációjában magyar termék -ként hirdetett meg fogyasztási cikkeket, pedig azok valószínűsíthetően nem magyar eredetűek voltak. Egyes esetekben az előállításukhoz használt alapanyagok, más esetekben a származási hely nem Magyarország volt. Az egyik magyar áruházlánc franchise-rendszerének tagja, a tavalyi április 1. és 10. között érvényes reklámkiadványban magyar termékként hirdetett egy étbevonót, amelynek a csomagolásán, származási helyként Csehországot nevezték meg. Ugyanez az áruház, a május 6. és 15. közötti időszakban érvényes reklámkiadványában a teavajat szintén magyar termékként hirdette meg, azonban a termék származási helye Szlovákia volt. A Németországból hazánkba települt áruházlánc Magyar minőség felirattal látta el egyes termékeit. A feliratot nemzeti színű háttér előtt kiemelten jelenítették meg az áruházi polccímkéken, a televíziós reklámokban, a reklámkiadványaiban, az utcai plakátokon. Ez az áruház internetes oldalain Magyar minőség menüpontot működtet, mely alatt 4-féle termékcsoporthoz (hűtött, gyorsfagyasztott termékek, italok, egyéb termékek) tartozóan számos termék megjelenik. A GVH megállapította, hogy a magyar minőség szlogennek a magyar nemzeti színekkel való együttes alkalmazása azt a látszatot keltheti a fogyasztóban, hogy magyar terméket vásárol annak ellenére, hogy egyes, ilyen szlogennel hirdetett termékek ugyan Magyarországon nyerték el forgalomba hozatali végső formájukat, ám a termékek előállításához használt alapanyagok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek. Egy másik áruházlánc tavaly augusztus 6-ától 12-ig terjedő időszakban megjelenő reklámkiadványában hungarikum megjelöléssel, olyan termékek jelentek meg, amelyek nem tartoznak a közismert hungarikumok körébe. A versenyhatóság azt vélelmezi, hogy eme élelmiszeripari termékeket valószínűsíthetően külföldi tulajdonban lévő vállalkozások állítják elő, és előállításukhoz használt alapanyagok margarin, majonéz, kávé, csoki, keksz, baba kozmetikumok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek. A GVH vizsgálatai szerint a kördobozos ömlesztett sajtot akár Lengyelországból vagy Németországból is származhattak. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt a Gazdasági Ver senyhivatal versenyfel ügye leti eljárást indított eme vállalkozásokkal szemben annak kiderítésére, hogy valóban megtévesztették-e a fogyasztókat. A GVH egyre több információval rendelkezik (panaszok, bejelentések, kutatások, piaci jelzések alapján) arról, hogy a fogyasztóknak is fontos, hogy magyar terméket vásárolnak-e vagy sem. Úgy tűnik, hogy a magyar vásárlók egyre gyakrabban mérlegelik az élelmiszerek alapanyagának eredetét. Ilonka Mária

7 A KONTROLL VIII. évf. 4. szám 7 Ha Burgenlandban már bevált? Ellenőrzött hazai húsok A versenyhatóság eme hírével kapcsolatban több gondolat is megfogalmazódott bennem: részben az, miszerint a magyar fogyasztó gyorsan rövidre zárhatná ezeket a kérdéseket azzal, hogy eleve olyan terméket vásárol, amiről biztosan tudja, hogy magyar. Vidéken már kezd feléledni - az ausztriai Burgenlandban már évtizedek óta virágzó hagyomány -, miszerint háztól vásárolják az emberek a csirkehúst, a sertéshúsból előállított készítményeket. Ma nap ság a hazai rendelkezések is lehetővé teszik, hogy egy állattartással foglalkozó gazda otthon dolgozza fel a termékét. A megfelelően ellenőrzött vágóhídon a hatósági állatorvos minden sertést, szarvasmarhát megvizsgál, és az ő ellenőrzése mellett szállítják a húst. Ez azt jelenti, hogy a szállítás előtt 72 órával az állatorvos kiállít a fülszámok alapján minden egyes jószágról külön-külön úti okmányt. Az állatokat így lehet elvinni az ellenőrzött vágóhídra. A hatósági állatorvos például a sertés belsőségből mintát vesz és 72 óráig megfelelő hűtőkapacitást biztosítanak, akkor adják vissza a húst a gazdának, amikor már minden rendben van. Otthon, az alapvető higiéniai követelményeknek megfelelő húsfeldolgozóval kell rendelkeznie a termelőnek, amit szintén a hatósági állatorvosok engedélyeznek. Magyar vágóhídról rendeljünk Mi történne, ha a piacokon a vásárlók azokat a termékeket keresnék, amelyet hazai vágóhídról szállítanak a piacokra? Ha a hentes a megfelelő dokumentumokkal igazolni tudná, hogy valóban magyar húsárut ad el, akkor a hazai fogyasztók valóban biztosak lehetnének abban, hogy magyar földön nevelt állatok ellenőrzött, biztonságosan fogyasztható húsát vásárolják meg. A termelési és a takarmányozási naplóból vissza lehetne követni, hogy például a szárnyasokat egészséges takarmánnyal etették-e vagy sem. Ezzel elejét lehetne venni a sok éve dúló vitának, amelyek kereskedők és fogyasztók között folyik, s egycsapásra visszatérne a magyar termékek iránti bizalom. Az áruházláncok is többszörösen mérlegelnék, hogy érdemes-e becsapni a törzsvásárlóikat azzal, hogy esetleg, csakis külföldi alapanyagból készített élelmiszert akarnak rájuk sózni? Ilonka Mária Huszonnégy féle vizsgálat egy helyen Csodakamion népességünk egészségéért! Többször, de kevesebbet Nielsen jelentés a kereskedelemről Kevesebb a hagyományos kis üzlet - Alkalmanként kisebb az átlagos kosárérték. állapítja meg a Nielsen nemzetközi piackutató legújabb jelentése. Az általános élelmiszerüzletek száma mindössze 2 százalékkal, azaz 332 egységgel csökkent tavaly, az előző évhez képest. Így boltban árusítottak élelmiszert Magyarországon az elmúlt év végén, a Nielsen piackutató vállalat cenzusa szerint. Zömmel a legkisebb, 50 négyzetméteres és az alatti boltokból regisztráltak kevesebbet. Számuk most , ami egyben azt is jelenti, hogy a magyarországi élelmiszerkereskedelem eléggé elaprózott, nemzetközi összehasonlításban. - Legnagyobb mértékben a hipermarketek és diszkontok száma növekedett egyik évről a másikra; előbbiekből 165, utóbbiakból 467 versenyez a vásárlók kegyeiért. De gyarapodott a szupermarketek mezőnye is 581-re, valamint a négyzetméteres üzleteké is, 834- re tájékoztatott Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen igazgatója. Az országban nem mindenütt csökkent a boltok száma. Mínuszt csak két régióban regisztrált a Nielsen: a Budapestet és Pest megyét magában foglaló központi régióban, továbbá az észak-keleti megyékben 3-3 százalékkal működik kevesebb élelmiszerüzlet, éves összehasonlításban. A többi régióban nagyjából változatlan maradt az üzletszám. A kereskedelmi láncok nagy élelmiszerüzleteinek terjedésével hazánkban az eladótér mindegyik régióban emelkedett tavaly; átlagosan 4 százalékkal, ahogyan tavalyelőtt is. Így az általános élelmiszer-üzletek összes eladótere elérte 2010 végén a 3,17 millió négyzetmétert. Amíg a nagyobb egységek terjedésével a bolthálózat tovább koncentrálódott, addig a 200 négyzetméteres és kisebb, hagyományos üzletek piaci részesedése nem csökkent, éves összehasonlításban. A Nielsen által mért 90 élelmiszer kategória kiskereskedelmi eladásából ugyanúgy 27 százalékos piaci részesedést értek el múlt évben, mint tavalyelőtt, értéket tekintve. Forgalom szempontjából a hagyományos üzletek piaci pozíciója azért maradt stabil, mert a recesszió nyomán a fogyasztók gyakrabban mennek boltba, mint korábban, viszont alkalmanként kevesebbet vásárolnak. Különösen nőtt a gyakoriság a lakóhelyükhöz közeli hagyományos kis boltok, szupermarketek, pékségek és piacok esetében állapítja meg Szalókyné Tóth Judit a vásárlási szokásokra vonatkozó felmérés alapján. Az általános élelmiszerüzletek száma, az eladótér nagysága szerinti csoportosításban, Magyar országon (lásd a táblázatot). A cenzust minden évben elvégzi a cég, melynek során egy statisztikai összefüggéseket szem előtt tartó, reprezentatív településminta alapján határozzák meg a teljes magyarországi minta boltszámait. A felmérés során mintegy üzletet látogattak meg. Elek Lenke A MÚOSZ Székházában beszélgetek a sportos külsejű, kemény kézfogású, nyílt tekintetű, energikus Dankovics Gergellyel. Három gyerekes családapa. Felsőfokú végzettségű, egészségügyi kommunikációs és marketing szakember. Magyar or szág Átfogó Egészségvédelmi Szű rőprogramjának igazgatója, az Európai Nemzeti Egész ségvédelmi Program alelnöke. Bármilyen személyére, családjára vonatkozó kérdést teszek fel, mindig csak visszakanyarodunk munkájára. Elkötelezett szakember. De nem is lehet csodálkozni! Ez a Program, Magyarország 2010-ben alakult legnagyobb, átfogó humanitárius egészségvédelmi szűrőprogramja és az Európai Uniós irányelvek alapján működik. A Prog ramot 26 szakmai szervezet alapította és egy 46 fős szakmai bizottság felügyeli. Dan kovics Gergely is alapító tag. A Program célja a betegségek megelőzése, az egészségi állapot javítása a legkorszerűbb lehetőségekkel. Üzenet a társadalom felé: mindennapi életünkben jelentős szerepet játszik: a boldogság, a munka, a karrier, a szórakozás, a hobbi és az öröm. De ha nincs egészségünk, -semmink sincs! Éle tünk legfontosabb értéke az egészség! A Program speciális szűrőállomása a magyar szakmai csoportoknak, különféle szervezeteknek, az ország egészének folyamatosan méri az egészségi állapotát. Már cius ban például az újságírók kerültek sorra Dankovics Gergely Mire képes a Program? A Program nagy előnye, hogy az átfogó vizsgálatok egy helyen, egy időben - a csodakamionban - azonnali kiértékeléssel elkészülnek. 24 féle vizsgálat kerül elvégzésre minden jelentkező részére. Ilyen például: a szív- és érrendszeri vizsgálat, vérnyomásmérés, az artéria- a tüdővizsgálat, szemészeti- és hallásvizsgálat, SDS allergia-sds arcüreg-vizsgálat, súlymeghatározás, csontos ásványi anyag tartalmának vizsgálata stb. A programban résztvevők kapnak egy 68 oldalas Egészség Könyvet, s a 10 éves programidőszak alatt folyamatosan ellenőrzési lehetőséget vehet igénybe ennek segítségével. Nyomon követheti ( ) saját egészségi állapotának alakulását és megismerheti az egészségmegőrzés és az egészséges életmód lehetőségeit. A vizsgálatok térítésmentesek. (Bár egy főnél Ft) Miért született ez a Program? Sajnos közismert tény, hogy a magyar lakosság átlag életkora elmarad az Európai Uniós átlagtól, hogy a magyar társadalom létszáma 10 millió fő alá csökkenhet. Szomorú, de az Európai Unióban Ma gyarország vezető több népegészségügyet érintő megbetegedésben. Ezért lényeges, hogy a 2010-es évben 144 helyszínen több mint látogatót fogadott a Program és több mint vizsgálatot végeztek el a szakemberek a csoda kamionban. Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjáról bátran állíthatjuk, hogy jellegzetes egyedi magyar értékünk, hungarikumunk. A szakmaiés civil szervezetek sokasága mellett a kormányzat és a Nemzeti Erőforrás Miniszté riuma is támogatja. Dr. Szalontai Éva Boltméret nm felett nm nm nm nm Alatt Összesen

8 8 A KONTROLL VIII. évf. 4. szám A Tár sa dal mi Unió Fo gyasz tó vé del mi Ta nács adó Iro dái és Klub jai Klubunk folytatta a tok kialakítását a szakmai szö- kapcsolavetségekkel az újság fogyasztóbarát mellékletének indítása kapcsán. Üzleti alapú együttműködés kialakítása céljából személyes bemutatkozásra készítettünk elő tárgyalási időpontokat. Márciusban két ígéretes tárgyaláson részt is vettünk. A beszélgetések során felmerült, hogy a fogyasztóbarátság kritériumát és arculati elemeit a Társadalmi Unió dolgozza ki és védesse le. Ezek megvalósításában klubunk marketing területen jártas tagjai részt vesznek. Klubunk kidolgozott egy bemutatótervet, ami a tematikus fogyasztóbarát című melléklet prezentálását szolgálhatja a tárgyalásokon. Dr. Mérő Éva Klubvezető Pécsi Fogyasztóvédelmi Klubunk 2011-ben is a megszokott helyen üzemel az Origó- Házban, 7629 Pécs, Komlói út alatt, ahol az eddigi szolgáltatásokkal, konferencia terem bérbeadással, hírlapárusítással, Internet-kávézó üzemeltetésével, hétköznapokon 8-18 óráig, szombatonként, pedig 8-12 óráig várjuk az érdeklődőket, észrevételeikkel, fogyasztóvédelmi panaszaikkal az Origó-Házban. Rádió műsorainkban, mely már a www. origo-haz.hu/cinke Kisközösségi rádió címszó alatt Interneten is hallható. (Origó-Ház Rádió FM87,8MHz) minden fórumunkon, személyesen, Interneten telefonon (72/ ) állunk a panaszosok rendelkezésére, segítésére. - B.J. pécsi lakos tette az alábbi bejelentést. Mercedes típusú újszerű gépjárműve meghibásodott, a differenciálmű km alatti használat során tönkrement. Véleményünk szerint a panaszosnak gyári garancia érvényesítésére lenne lehetősége. Felkerestük a Mercedes Benz Hungária Kft. (importőr cég) vevőszolgálatát. Egyelőre az ügy folyamatban van, várjuk az ügyfél visszajelzését, mert amenynyiben nem járt sikerrel, nem sikerült megegyeznie, akkor mindenképpen folytatjuk tovább a gyár felé érdekérvényesítésünket. - P.O. Kft. Pécs. A panaszos cég székhelyén megjelent a futárcég képviselője, valamint egyszerre 3 úriember egy időben. Az igazgató időközben pár percre kiment, a recepciónál tartózkodó hölgy felkérte az urakat, foglaljanak helyet addig pár percre a kávézóban, míg visszaérkezik. A futár mégis kiment, azt hitték talán mosdóba, ám arra lett figyelmes a recepciós hölgy, hogy a futár éppen behajolt a zárt pult mögé és ott keresgélt az igazgató íróasztalán. Azonban az Igazgató Úrnak mindene az asztalán volt, még a mobilja is, és a kassza is ott van. Ezt követően panaszt tettek a szóban forgó futárcégnél, akik első körben téves információk alapján megmagyarázták a helyzetet, majd kivizsgálást ígértek. Egy biztos: ennek a viselkedés- nek legközelebb az esélyét sem szabad meghagyni. Kis Varga István a Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetője a Pécs-Baranyai Origó-Ház Egyesület elnöke -B.Sz. jászberényi lakos: az Emfesz gázszolgáltató négyszázhatvanezer forintot követel a jászberényi családtól. Korábban nem volt semmilyen fizetési problémájuk. Január 19- én, miután felfüggesztették a cég működését, lefényképezték és leolvasták az óraállást. A leolvasást a TIGÁZ végezte. Az óra állás 3854 köbméter volt, amit panaszosunk is feljegyzett. Ezzel szemben a nemsokára érkezett számlán 7588 köbméter szerepelt, amely szerint kellene négyszázhatvanezer forintot befizetniük. Azt javasoljuk, hogy az érintett fogyasztó a szolgáltatóval /TIGÁZ/ próbálja meg felvenni a kapcsolatot, és tisztázza, hogyan történhetett a téves elszámolás. Javasoltuk, amennyiben a fogyasztó nem ért egyet a kapott válasszal, vagy nem kap választ, illetve a szolgáltató nem intézkedik, forduljon a Békéltető Testülethez. - L. Józsefné túlfizetését szeretné visszakapni az Emfesz Kft-től. Tavaly januárban tértek át az Emfesz szolgáltatóhoz, s minden hónapban a szerződés szerinti általányt fizették. Az egy éves intervallumot követően a leolvasásnál kiderült, hogy kevesebb gázt fogyasztottak, mint amennyit fizettek. Negyvennégyezer forint túlfizetés keletkezett. A nyugdíjas hölgy szerette volna telefonon elérni a szolgáltatót, ám ez többszöri próbálkozás után sem sikerült. A hölgynek feltétlenül szüksége van a negyvennégyezer forintos túlfizetésre, hiszen nagyon kevés pénzből él, minden forintra szüksége van. Mindenképpen fel kellene vennie a kapcsolatot az Emfesz Kft-vel. - N.K. jászberényi lakosnak egy pénzkiadó automata okozott bosszúságot. A gép a bankkártyáról leolvasta a kivenni kívánt ötvenezer forintos pénzösszeget. A pénz azonban bent ragadt. A kiadott egyenlegközlő szerint levette a pénzösszeget a számláról, de nem adta ki. Javaslatunkra panaszosunk jegyzőkönyveztette a bankban a történteket, és azt az ígéretet is kapta, hogy kivizsgálják az esetet. Lipták Zoltánné - B.L. Örökölt egy fél telket a cibakházi szőlőkben. Néhány héttel ezelőtt kapott egy értesítést a cibakházi polgármesteri hivataltól, hogy az E-ON 23 négyzetméter területre szolgalmi jogot jegyzett be. Panaszosunk nem kapott az erről szóló januári levélből, tehát ő nem tudott ellent mondani arra, amiről nem tudott. Azonban most nagyon fel van háborodva. Milyen jogon vesznek el önhatalmúlag egyetlen kis darabot is ellenszolgáltatás nélkül abból, amiért a szülei keményen megdolgoztak? Azt pedig, el sem tudja képzelni, hogy ő ,-Ft- ot kiadjon azért, hogy fellebbezzen, hiszen nincs miből, és értelmét sem látja, úgyis az E-ONnak lesz igaza. - Gy.J. Szolnokon a közlekedési kultúra miatt tett panaszt. Jellemzően ebben a városban tapasztalható a gyalogosok részéről egy felsőbbrendűséget sugalló viselkedéstechnika, amellyel azt érzékeltetik, hogy ha leteszik a lábukat a gyalogátkelőhely csíkjaira, akkor velük már semmi baj nem történhet. Az nem jelent számukra semmit, hogy az autónak minimális esélye van megállni. Félelmetes, amikor a fiatalok a parkok bokrai mögül ugratnak ki kerékpárral a zebrára és száguldanak tovább az iskola irányába. Lipták Zoltán Több panaszosunk észlelte, hogy az áruházakban a magyar nemzeti lobogó és a magyar termék felirat feltüntetésével hirdetnek különféle élelmiszereket, azonban jobban megvizsgálva, azok származási helye nem Magyarország (pl. bab, lencse). Csupán a csomagolás helye hazánk vagy magyar cég végezte a kiszerelést, csomagolást. Tájékoztattuk a fogyasztókat, hogy az érintett vállalkozásokkal szemben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) verseny felügyeleti eljárást indított. - L.K. felfigyelt az intenzív reklámra a helyi sajtóban, miszerint milliós összegekhez lehet hozzájutni a banki feltételekhez képest kedvező törlesztő részletek mellett, ráadásul BAR-listások, nyugdíjasok számára is érvényes ez a pénzügyi ajánlat. A személyesen bemutatott hirdetés apró betűs utolsó sorából kiderült, hogy az ajánló fogyasztói csoport, nem bank. A hirdetés azt sugallta, hogy a fogyasztó azonnal hozzájuthat az általa igényelt összeghez, amelyet ezt követően havonkénti törlesztéssel fizet vissza. Egyáltalán nem derült ki a szövegből, hogy a tagok előtörlesztés jellegű befizetéseiből juthat hozzá később, akár évek múltán a vásárlási joghoz. Tehát a kívánt összeghez nem jut hozzá a szerződéskötéskor. Tájékoztattuk panaszosunkat, hogy pénzügyekben még sokkal körültekintőbben, óvatosabban kell eljárni, mindig részletesen kell tájékozódni, mielőtt bármilyen pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés aláírása mellett döntenénk. - P. Gy.-né azzal fordult hozzánk, hogy a buszos termékbemutatókat szervező, győri székhelyű, Beck Reisen cégtől kapott egy szórólapot, amely egy március eleji időpontban italra, meleg ételre és jó néhány ajándékra hívja meg az érdeklődőket, nyereményként, pedig egyebek mellett 5 napos prágai kirándulással és 8 napos nílusi hajóúttal kecsegtet. Ugyanakkor a médiából hallott róla, hogy a céget hivatalosan már eltiltották az utazások szervezésétől. Utánanéztünk és kiderült, hogy február közepén valóban jogerőssé vált a cég eltiltása az utaztató, utazásszervező tevékenységtől, így a cég február végén nem adhatott volna ki kirándulásra és hajóútra vonatkozó szórólapot. A győri TU Klub működéséről, elérhetőségeiről folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket és A Kontroll újságot kihelyezzük a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Széchenyi Egyetem, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Kara, a Megyei Ren delő intézet, Petz Aladár Megyei Kórház, Győri Nemzeti Színház és a Városháza épületében, valamint a vasútállomás és a helyközi buszmegálló várótermeibe is, ahol napközben kiemelten nagy személyforgalom van. Török Antal - V.K.M. Felháborodva kereste fel irodánkat, miszerint az ELMŰ megállapította, ő megmágnesezte a villanyórát, befolyásolván ezzel a mért adatokat, s fizessen 375 ezer forintot. Felháborodásának oka elsősorban az volt, hogy ilyesmivel megvádolják, s persze nem utolsó sorban az is, hogy a számára igen nagy összeg meg nem fizetése esetére komoly szankciókat helyezett kilátásba a szolgáltató. Panaszával megkerestem a Magyar Energia Hivatalt, ahol megígérték, hogy ügyét rövidesen kivizsgálják. - K.I. kérelmét, akinek esetét múlt havi számunkban tettük közzé, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. Elutasította. Éjszaka egy állat ugrott a kocsija elé, s mire meg tudott állni, a szerencsétlen jószágot az autó szinte ledarálta. A járműben fél millió forint kár keletkezett, ennek megtérítését kérte. Az autópálya kezelő szerint ők nem hibásak, mert úgymond naponta kétszer ellenőrzik a pályát. Sajnos azóta tapasztalhattuk, hogy ez valószínűleg kevés, mert az utóbbi időben nem csak állatok keverednek fel a pályára, hanem a forgalommal szemben száguldozó járművek is, súlyos tragédiákat okozva. Ettől kezdve igen csak megkérdőjelezhető a Zrt. válaszának az a mondata, amit többször is leírtak: társaságunkat felelősség nem terheli. - Cs. Cs. Saját lelkiismeretével küzdve tette az alábbi bejelentést: nap, mint nap látja, tapasztalja, hogy Kőbányán az egyik kis boltban szemrebbenés nélkül kiszolgálják az általános iskolás gyerekeket cigarettával és alkohollal. Miután elmondtam neki, hogy csak akkor lehet intézkedést kérni, ha a boltot pontosan megjelöli, azt válaszolta, hogy igen ám, de ezek a szerencsétlen kis üzletek minden bevételi forrást megragadnak, hogy talpon tudjanak maradni a multik árnyékában. Ha viszont ő feljelentést tesz, elképzelhető, hogy bezáratják az üzletet, kihúzván ezzel a megélhetést egy család lába alól. Majd még gondolkodik a dolgon, hogy mitévő legyen. A gyógyszertámogatással kapcsolatos klubösszejövetel sajnálatos módon elmaradt. Senki nem akadt a szakmában semmilyen szinten és fórumon, aki vállalta volna a válaszadással járó megpróbáltatásokat. Többnyire még az ekre sem válaszoltak. Azért nem adjuk fel a küzdelmet, mert a téma még mindig téma, sőt, valamelyest gyarapodott is a gyógykészítmények átsorolása révén, illetve, hogy csak a patikában árulhatják majd azokat.sikere volt viszont annak a klubrendezvénynek, amelyre Kiss Anna természetgyógyászt hívtuk meg. Miután az újságban is megjelent a klubról szóló beszámoló, nagyon sokan jelentkeztek, s kérték a természetgyógyász utolérhetőségének lehetőségeit. Medvegy Magdolna A márciusi hónapban egy alkalommal 18-án tartottunk öszszejövetelt. Igen meglepő és jó eső érzés töltött el mindenkit, amikor is kiderült, hogy a nemzeti ünnepünkön szép számban gyűltek össze a különféle civil szervezetekkel szimpatizálók és hangot adva létezésüknek, aktuális problémáiknak, jelezve ezzel mindenkinek, hogy kormányoktól és politikától függetlenül is lehetne élni békében és boldogságban. - F.S. Elmesélte, hogy a tél közepén vásárolt rövidszárú csizmájának két hét után tönkrement a sarka és visszavitte az eladónak, aki nem akarta kicserélni, mivel a számla mellé kapott garanciával kapcsolatos nyomtatványon tényleg fel volt tüntetve, hogy két hét a garanciális idő? Mikor aztán a panaszát a fogyasztók könyvébe be akarta jegyezni hirtelen megoldódott a probléma és végül is más terméket kapott abban az értékben. - G. G-né panaszosunk ügyével kapcsolatban pozitívan számolhatok be. Már-már úgy nézett ki, hogy a cég megszűnése miatt nem sikerül érvényesíteni igazát, amikor a rosszul járt vásárlónk pénzt, időt, energiát nem kímélve kiderítette, hogy a volt cég nem szűnt, meg hanem átalakult vagyis van jogutódja, aki köteles a panaszát valamilyen formában orvosolni. Jelenleg folynak a megegyezési tárgyalások, de ahogy véget érnek újból tájékoztatni fogom a kedves olvasókat. Bízva egy korrekt megállapodásban, kívánok hozzá sok sikert és bátorítok mindenkit, hogy harcoljon és tartson ki a saját igaza mellett. Fodor Gyula - M.T. Elküldte a szüleit egy kirándulásra, ami termék bemutatóval volt egybekötve, amiről annyit tudtak, hogy egy 1 órás előadás után azt tesznek, amit akarnak Sárváron. E helyett, az 1 órás előadás után személyes megbeszélés jött, ahol pszichológiai módszerekkel megfűszerezve aláirattak velük egy üdülési jogokról szóló szerződést. Ezt még aznap megbánták és csak ügyvédi közbenjárással több tízezer Ft-os költséggel lehetett kilépni belőle. Neki volt a legkellemetlenebb, mert ajándékba adta, nekik meg egy nagyon rossz élmény maradt. - V.Zs. panasza minőségi kifogás volt, ez pedig, az Internet szolgáltatást érintette. A panasz meghallgatása után úgy tűnt, hogy az Internet-szolgáltatók nemcsak a legroszszabb minőségű szolgáltatást nyújtják, hanem a problémák kezelésében is alulmaradnak. Az Internetet bekötése tart a legtovább, az új előfizetések létesítési ideje 14 napot vett igénybe. V.Zs. Lakásán kapacitáshiányra hivatkozva október eleje óta nem tudja kiépíteni az ADSL-kapcsolatot a T-Com. - L.M ben kötött Internetszerződést az Externet szolgáltatónál. Február közepe táján úgy döntöttek, hogy lemondják a szolgáltatást, kikapcsoltatják az Internetet. Egyszer sikerült telefonon elérni az ügyfélszolgálatukat, ahol azt mondták, hogy írjanak levelet és adják fel nekik. Ez meg is történt, és az óta már küldtek t, faxot február 19-én, még egy ajánlott levelet, legutóbb már tértivevényes levelet, amit át is vettek a viszszaigazoló lap szerint, mégsem történt semmi. Az ügyfélszolgálatukat folyamatosan próbálják telefonon elérni, de az óta az egyszeri alkalom óta soha nem sikerül, nem veszi fel senki, legfeljebb zenét hallgathatnak órákon keresztül! Pál Istvánné Március 07-én, 14-én, 21-én és 28-án este tartottuk meg a klubnapokat ismételten a fő áldozatos munkát végző civil szervezeti vezetővel, aktívával ültünk össze a tevékenységünk részletes megbeszélésére, s áttekintettük a feladatokat. Ehhez hozzájárult az első hétfői napon megtartott városi civil fórum melynek mi adtunk otthont, s közel száz civil szervezeti képviselő vett részt e rendezvényen. A korábban elhangzottak alapján a fogyasztóvédelem lehetséges civil feladatai önálló napirendi pontként szerepelt, valamint az A Kontroll című lap szélesebb nyilvánosságot és további terjesztési lehetőséget kapott. A klubfoglalkozásokon ismét megjelent az Esélyegyenlőségi Iroda munkatársa is, aki a klub tagjaival, az aktívákkal elbeszélgetett az aktuális problémákról. - G.A. panaszosunk elmondta, hogy a helyi TV kábelszolgáltató cég előzetes értesítés nélkül megváltoztatta a szolgáltatott csatornák számát, kb. 20%-al csökkent a nézhető csatornák száma, pedig ugyanannyi díjat fizetett, mint korábban. Klubunk segített a panaszosnak, eljártunk vele együtt a szolgáltatónál, ahol kiderült, hogy minden előfizetőt postaúton sima levélküldeményben értesítettek a változásról, ezt panaszosunk nem kapta meg. Panaszosunk ügye rendeződött kiválaszthatta az új csatornákat, s az egyhavi csökkentett díj különbözetét a következő havi számlában jóváírták. Fo gyasz tó ként ért sé rel me it, pa na sza it il le tően ke res se fel hon la pun kat: Kér dé se i re szak jo gá szunk vá la szol.

9 A KONTROLL VIII. évf. 4. szám 9 A Tár sa dal mi Unió Fo gyasz tó vé del mi Ta nács adó Iro dái és Klub jai - K.K.A. panaszosunk elmondta, hogy a télvégi kiárusításon a helyi Braun Cipőszalonban számára kedvező áron tudott cipőst vásárolni, melyet fel is próbált. Mérete akkor jónak tűnt, Otthon vette csak észre, hogy a belsejében a betétragasztás nem jó, használat közben felgyűrődött, valamint a sarok rögzítése sem volt megfelelő, Vissza vitte a szalonba, ahol nem cserélték ki, eggyel nagyobb számra sem, mert a köztes méretek hiányoztak, így a panaszosunk nem tudta kicserélni a rossz minőségű cipőt, árát azonban nem térítették vissza. Panaszosunkat a helyi Fo gyasztóvédelmi Kiren delt ség hez irányítottuk, ahol az ügy várhatóan kedvezően elintéződik. Gyarmati Norbert a fogyasztóvédelmi Klub és tanácsadó iroda vezetője Márciusban is megtartottuk aktuális klubnapjainkat. Klubtagjaink talán az eddiginél is nagyobb figyelmet szenteltek a HÍR TV fogyasztóvédelmi magazinjának, a PANASZ- KÖNYV-nek. Ugyanis a hitelekről volt szó. Kormányunk nagyon helyesen védi a lakáshiteleseket, de sajnos nem csupán ők kerültek bajba a svájci frank alapú hitelesek közül. Legalább ekkora bajban vannak a gépkocsira kötött lízingszerződések ügyfelei, mivel a törlesztő részletek majdnem a duplájára nőttek. Ha nem tud fizetni az adós, vagy fizet, de az árfolyam különbözetet, amit negyedévente számolnak fel, késedelmesen fizeti, a lízingcég felmondja a szerződést. Ahhoz, hogy az ember pénze ne vesszen, vagyis visszaállítsák a szerződést, kb Ft költséget számolnak fel. Majdnem ekkora a szerződésmódosítási díj is. Ha valaki nem rendelkezik nagy jövedelemmel, és úgy vette fel a hitelt, hogy éppen belefért az akkori keretébe, nem fogja tudni kifizetni ezeket az összegeket. Ha elviszik a kocsit, kiderül, hogy több mint két év fizetés után még többel tartozik, mint amekkora összeget felvett. Felháborító, hogy egy ötéves hitel két év után nem csökkent semmit. A kocsit nyilván áron alul adják majd el, amiből a tartozásnak csak egy kis része fedezhető. Ördögi csapda ez, amire egyelőre nincs megoldás. - F Józsefné tett észrevételt, hogy újabban a LIDL áruházakban a zöldséges részlegen az áru származási helyét nem a csomagoláson tüntetik fel, hanem egyszerűen azt írják a táblára, hogy a származási helyet a kartonon találjuk. Elég érdekes lenne, ha mindenki, akit érdekel, honnan származó árut vásárol, nekiállna a zöldséges kartonokat forgatni, hogy elolvashassa az információkat az árura vonatkozóan. Nem lenne egyszerűbb kiírni úgy, ahogy eddig megszoktuk? - Sokan, többek között V József panaszolta, hogy telefonon zaklatják kedvező üdülési ajánlatokkal. Hiába közli, hogy nem tart igényt a szolgáltatásra, újra és újra hívja ugyanaz a cég alkalmazottja, hátha meggondolta magát. Már az is bosszantó, hogy honnan veszik a telefonszámot, az meg még boszszantóbb, hogy nagyon rámenősek és nem hagyják békén a vélt ügyfeleket. - L. Rózsa tett panaszt, mivel már többedszer kapott olyan levelet, melyben óriási nyereményről értesítették, aminek gyorsabb átvételéhez csupán egy csekket kell feladni. Utána néztünk a küldő cégnek az Interneten, nyoma sincs. Szerencsére panaszosunk nem fizetett, így nem érte kár. Klubunk a jó idő beálltával egy kellemes hétvégét töltött egyesületünk pihenőházában, ahol volt idő az újságcikkeket kibeszélni, és volt idő összegezni tapasztalatainkat. Váliné Hohl Klára,, a Szőlőtő Egyesület titkára A T. U. Székesfehérvári Fogyasz tóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda március hónapban klubfoglalkozásait 8-án és 22-én tartotta meg. A március 8-i, keddi klubfoglalkozás témájaként a jelenlévő hölgyek felköszöntése után, H. Krisztián megemlített egy nem régen készült felmérést, amely a magyar fogyasztók, szolgáltatókkal és azok internetes reklámjaival kapcsolatos elégedettségét vizsgálta. - A felmérés szerint a magyarországi nethasználók 62 százaléka úgy gondolja, hogy a hazai internetes-, közmű- és más szolgáltatók, távközlési cégek, webáruházak reklámajánlatai nem igazán kötik le a vásárlók figyelmét, azaz céltalanok. A magyar internetezők 37 százaléka (főleg a fiatalok) panaszkodik arra, hogy a hazai szoláltatóknál nehézkes az ügyintézés. - H. Krisztián elmondta, elvileg azért indult el az Interneten keresztül történő ügyintézés a hivatalokban, hogy csökkentse az effektív sorban állással eltöltött időt és gyorsítsa az ügyintézést, a panaszok feldolgozását. Ez elméletben működik is, de sajnos még sem az ügyfelek, sem pedig a hivatalok, szolgáltatók nincsenek tökéletesen felkészülve erre az ügyintézési módra, így nem is tudták tökéletesen elfogadni. D. Sándorné klubvezető elmondta, nem rendelkezik az e-ügyintézéshez szükséges feltételekkel, infrastruktúrával, az ország felnőtt korú lakosainak csupán harmada március 17-én a T. U. Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda meghívást kapott a Fogyasztóvédelmi világnap alkalmából a megyeszékhelyen megrendezett Fogyasztóvédelmi szakmai nap rendezvényére. A március 17-én megtartott rendezvényen a megjelent érdeklődők; szervezetek képviselői, vállalkozók tájékoztatást kaptak a fogyasztóvédelmi hatóságnál 2011 év elején bekövetkezett változásokról, a fogyasztóvédelem európai uniós jogszabályi változásairól, azok céljairól, várható hatásairól. A rendezvényen részt vett az Európai fogyasztói központ igazgatója is, aki tájékoztatta a megjelenteket a központ feladatairól, céljairól, lehetőségeiről. A március 22-i, keddi klubösszejövetel témája a klubnapon megjelentek tájékoztatása a Fogyasztóvédelmi szakmai nap rendezvényéről, mely során D. Sándorné klubvezető számolt be feljegyzéseiről, tapasztalatairól. Detki Sándorné, A fogyasztóvédelmi klub és tanácsadó iroda vezetője Egyre inkább az a benyomásunk, hogy a fogyasztóvédelmi iroda panaszfelvétel helyett pusztán gyóntatóhellyé válik. Egyre kevesebben vállalják problémájuk nyílt közzé tételét. - K. István tankolás utáni erős felindultságában jelentkezett panaszával, mely szerint a magas ár az indokolt gépkocsi használat mellett alaposabb, részletezőbb adminisztrációra késztette. Éppen ezért csak a kérdést tette fel: mi a magyarázata annak, hogy Érd és térségében 4 üzemanyag-szolgáltatónál nem az ár, hanem a gépjármű fogyasztása ingadozik jelentős, literenként közel 1 liternyi különbséggel? Míg Érd-felső bejáratánál lévő L. kúton való 3-4 egymást követő tankolás eredményeként az autó fogyasztása (ugyanazon használati körülmények között) 8 liter/100 km alá esett, addig az országot ellátó nagyszolgáltatónál minden óvatosság ellenére 9 liter fölé kúszik a fogyasztás. Mindezt azzal tetézve, hogy utóbbinál átlagosan Ft-tal drágább az üzemanyag. Van-e olyan magyar hatóság, akinek joga a minőségi-mennyiségi kontroll? - A százhalombattai Sz. Imrénét jelentéktelennek látszó ügy zavarja. Mindössze arról van szó, hogy régi lakótelepi lakásának fürdőkádjába lefolyódugót keresett. Azon, hogy helyben sem a szaniterboltban, sem a hipermarketekben nem tartanak, már meg sem lepődött. Amikor nyugdíjas lévén a Budaörsön gépkocsival gyakran bevásárló szomszédját kérte meg, hogy szerezzen be a szabványnak megfelelő 2 db-ot, még nagyobb meglepetés érte, hiszen egy vékony és sajnos a lefolyó méreténél 1 mm-el szélesebbet kapott. Azóta ha be akarja dugni a kádat, bele kell másznia, és lábbal a helyére taposnia. Mindössze annyi az öröme, hogy kifelé könnyen jön. J-né Szabó Éva A Fogyasztóvédelmi klub márciusi első foglakozásának előadója dr. Surányi Dezső természettudós volt, aki a tavaszi kerti munkálatok idején propagálta, hogy ne sajnáljon senki egy kis teret kertjében, vagy hobbitelkén a gyógynövényeknek szánni. Mert minden embernek tudni kell, hogy a gyógyszerek töménytelen mértékű fogyasztása helyett ajánlott a fűben- és fában keresni az orvosságot. Ne feledjük, eleink bölcs tapasztalatait s éljünk a népi gyógyászat saját termesztésű eszközeivel. Negyvenegyen voltak kíváncsiak az érdekes tájékoztatóra s a készséges professzor, kérdések özönre válaszolt még a tájékoztatót követően. Az érdekes téma és a klubélet még a Ceglédtévé riporterét is elcsalta a klubfoglalkozásra egy felvétel erejéig. A következő alkalommal a megjelent harminchat klubtag többsége kapott apróbb-nagyobb ajándékot a különféle természetes gyógyítószerekről feltett kérdésekre válaszolva. - SJ. Panaszolta, hogy a Beck utazási irodánál húszezer forint előleget fizetett be egy egyiptomi útra. Negyvennyolc órán belül szabályosan lemondta az utat. Az iroda különböző mondvacsinált ürügyekkel kitért az előleg viszszatérítésétől, bár a lemondást elfogadta és azt írásban vissza is igazolta. Panaszos most a Pest megyei Fogyasz tóvédelmi Felügyelő séghez fordul problémájával és mérlegeli esetlegesen békéltető testület közreműködésnek igénybevételét is. Polgári perbe nyugdíjasként nem mer belevágni. - HJ a sokak számára értelmezhetetlen tételeket tartalmazó gáz- és villanyszámla visszásságaira hívta fel a figyelmet. A nem szakavatott polgár számára áttekinthetetlen módszeréről a társadalmi fogyasztóvédelmi szervezetek adjanak jelzést, tudnak a különböző illetékeseknek, kérve az átlag fogyasztó számára is érthető és ellenőrizhető, egyszerű megoldást. Kőhalmi Dezső - Nemcsak divat, hanem kedvező tapasztalat is a természetes ásványi anyagokban gazdag gyümölcslevek fogyasztása. A törökbálinti bevásárlóközpont szakboltjában alkalmasint több hetes várakozással lehet az egyébként kiváló minőségű gránátalma-léhez jutni. A türelem sok mindent terem, ezúttal gránátalmalét is. Meglepetést egyedül az okozott, hogyan változott meg az előjegyzett 900 forint áru termék ára 1100 Ft-ra? A lakótelep, mint minden hasonló, teljes egészében ellátott kábeltelevíziós szolgáltatással alapcsomag, családi csomag, extrák stb. Alig néhány héttel ez előtt szabadidős, főiskolás ügynök keresett meg azzal a szándékkal, hogy tudomásomra hozza: az analóg televíziózás ideje lejárt, és egy egyszerű dekóder megvásárlásával digitálissá válik a világ. Mindössze 4000 Ft többletbe kerül a szolgáltatás igénybevétele. Ugyan a televízió képernyőjén hosszas megfigyelés sem mutatott jelentős minőségi változást, ezért a szolgáltatás átállását az időre bíztuk. A sajtóból szereztünk arról tudomást, hogy eddigi szerződött szolgáltatónk teljes egészében egy másik szolgáltató tulajdonába került. Már csak azt találgatjuk, hogy a szolgáltatásra várjunk, vagy egy újabb ügynökre. Schmidt Mónika Március hónapban kapcsolatépítést tűztük ki célunknak és az alábbi szervezettekkel vettük fel a kapcsolatot: - Nyugdíjas Klub Ajka - Nyugdí jas klub Csabrendek - Csabrendek-Sümeg Sport HE - Általános Iskola Csabrendek és Káptalanfa, - Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hiva tal Veszprém. Egy alkalommal volt összejövetelünk melyen az alábbi problémák merültek fel: -T. László csabrendeki lakos porszívót vásárolt karácsonyra, amely sajnos hamar meghibásodott. Édesanyja vitte vissza az árut és elutasították reklamációját azzal, hogy rosszul használta. Panaszosunkat felvilágosítottuk, hogy a vásárlást igazoló számlával keresse fel az üzletet, és ne nyugodjon bele az elutasításba. T. László megfogadta tanácsunkat és rossz porszívójával visszament az üzletbe, nem hagyta magát és ragaszkodott reklamációs igazához. Eredménye az lett, hogy az üzlet elvitette a porszívót javításra. -H. Zoltán sümegi lakos cipőt vásárolt a helyi cipőboltban és két héten belül lejött a cipő talpa. Tájékoztattuk tagunkat, hogy keresse fel az üzletet, a vásárlást igazoló nyugtával és problémája várhatóan megoldódik. H. Zoltán cipőpanaszos örömmel jelezte viszsza, hogy cipőjét kicserélték. Terjesztettük a Kontroll újságot Csabrendek - Devecser - Sümeg - Ajka környékén. Tanai Tamásné A fogyasztóvédelmi klub Márciusi klubfoglalkozásainkon az áremelésekkel foglakoztunk. Magyarországon az emberek többsége, a rossz anyagi körülmények miatt nem nézi, milyen minőségű élelmiszereket fogyaszt, csak olcsó legyen. Mi tettünk egy próbát lehet-e olcsón egészséges ételeket vásárolni. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy még az akciókat figyelembe véve és több helyről vásárolva is igen nehéz jobb minőségű termékeket kapni, elfogadható áron. A kenyér, tej, cukor áremelésével még tovább szűkült a hátrányos helyzetű emberek alapvető élelmiszerekre költhető anyagi kerete. Meg kérdeztük a debreceni nagypiac egyik pékségének eladóját csökkent-e a forgalmuk mióta megtörtént az áremelés. Ő is hangsúlyozta, hogy jelentősen visszaesett a péksütemények vásárlása. Az emberek jobban meggondolják, vegyenek e minden nap friss kenyeret. Számunkra ez igen elkeserítő hír volt. A debreceni nagypiacon tartott terepszemlénken még mindig azt tapasztaltuk, hogy egyes eladók nem hajlandóak nyugtát adni a vevőknek, csak számlát. Más eladók automatikusan adják a szatyrot, zacskót a termékhez mintha az ingyen lenne, ám a blokkon fel van tüntetve az ára. Így a figyelmetlen vevő akkor is kifizeti a szatyor árát, ha történetesen arra nem is volt szüksége. - Molnárné M. Anikó klubtagunk jelezte, hogy a piacon áruló egyik zöldséges hibásan írta ki a retek árát, s mikor a fizetésnél szóvá tette, hogy a fizetendő összeg nem egyezik a kiírással az eladó felháborodva adta vissza a pénzt és kérte vissza a terméket ahelyett, hogy kijavította volna a kiírást. A reteknek a kiírás szerint 150 Ft volt csomagja, ám mint kiderült darabja kerül 150 forintba, így a 3 darabos csomag ára 450 Ft. A panaszt kivizsgáltuk, és a szóban forgó eladónak jeleztük, hogy ez fogyasztói megtévesztés, ami szabályellenes. A kiírás, pedig másnapra, javításra került. Ráczné Szabó Györgyi és tanácsadó iroda vezetője A TU Fo gyasz tó vé del mi Klu bok cí mei, el ér he tő sé ge a 11. ol da lon ol vas ha tók A KONT ROLL, or szá gos fo gyasz tó vé del mi tár sa dal mi új ság (Meg je le nik min den hó utol só hét főjén) Főszer kesz tő: Sza bó Mik lós Tör de lőszer kesz tő: Jován Lász ló Fo tó ro vat-ve ze tő: Bud Lász ló Szer kesz tő sé gi tit kár: Var ga Sándorné Lap igaz ga tó: Szé che nyi Lász ló Ki ad ja: a Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um tá mo ga tá sá val a Tár sa dal mi Unió. Cím: 1055 Bu da pest, Falk Mik sa u. 13. I/4. Tel./fax: , ISSN: Ked ves Ol va sónk! Mi ko mo lyan ves szük az Ön fo gyasz tó ként szer zett ta pasz ta la ta it, pa na sza it és javas la ta it. Kér jük, for dul jon hoz zánk le ve lé vel és szá mít hat az ér de mi vá lasz ra. A Kont roll szer kesz tői

10 10 A KONTROLL VIII. évf. 4. szám Nem gyermekjáték higiénia Csip-csip csóka Szokatlan, kellemetlen, bosszantó, azonban életfontosságú A csikkszedők végnapjai A bevásárlóközpontokban és a nagyobb vegyesboltokban a pékrészleg önkiszolgáló, ezért a pékárukat magunknak kell kiszedni a tárolókból, azonban nem mindegy, hogy ezt mivel tesszük. Minden üzletben, ahol nincs külön alkalmazott a pékrészlegben történő kiszolgálásra, találunk egy csipeszt, amelyet használnunk kellene a zsemlék, kiflik és egyéb péksütemények vásárlásakor. Biztosan nem szeretnénk, ha a megvásárolt ételeinket összetapogatnák, mivel így számos betegséget kaphatunk el, amelyek rendkívül gyakoriak, és legtöbbjük a közvetett érintkezéssel terjed. Egy hipermarketbe látogattunk el, észrevétlenül meghúzódtunk a bevásárlókocsinkkal, néhány méterrel a pékrészlegtől, és sajnálattal tapasztaltuk, hogy tíz vásárlóból mindössze ketten nyúltak az eszközhöz, közülük egy középkorú férfi a tároló tetejéről válogatott a zsemlékből. Őt nem hagytuk szó nélkül, megkérdeztük tőle, miért ilyen szokatlan módon válogatott. A válasz meglepően egyszerű és ésszerű volt: Nem akarok hazavinni olyan zsemlét, amit más már összetapogatott. Kit terhel felelősség, a kereskedőt vagy a fogyasztót? Ebben az esetben mi, vásárlók is hibásak vagyunk, hisz nem vesszük figyelembe, hogy tudtunkon kívül a nap folyamán kezünkhöz tapad számos vírus és baktérium. Elég, ha felülünk egy buszra, és megfogjuk a kapaszkodót, amelyet előttünk már nagyon sokan érintettek, vagy a bevásárló központ kocsiját toljuk, amely szintén nagy betegségforrás. A legtöbb esetben nem fertőződünk meg, de sokkal nagyobb rá az esélyünk, ha a kórokozók szájon át jutnak be szervezetünkbe. Magyarországon több olyan betegség is létezik, amely nagyon veszélyes és egy ártatlan vacsorával is megszerezhető. Ilyen többek között a közönséges influenza és a hírhedt H1N1. Mindkettő súlyos szövődményekkel járhat. A hepatitis különböző alfajai is gyorsan terjednek, főként élelmiszerek útján, illetve a kevésbé ismert, ám gyakori rotavírus áldozataivá is válhatunk. Hiába visszük haza a kiválasztott zsemléket, az ott maradtakhoz is hozzáérünk, esetenként meg is nyomkodjuk őket, hogy biztosan frisset vegyünk meg. Amikor ezt tesszük, tudatos vásárló lévén megpróbálunk pontosan tájékozódni, ami nagyon helyes, de ebben az esetben veszélyes is lehet. A tapintásunkat nem helyettesítheti a csipesz, ezért ez az eszköz nem mindig megfelelő. A kereskedők hibája (tisztelet a kivételnek) hogy kialakult a fogyasztókban a sztereotípia, miszerint olyan pékáruk is lehetnek a polcokon, amelyeket nem aznap készítettek, így frissességüket vesztve már nem puhák. Mit tudunk tenni annak érdekében, hogy ne vigyük haza a régi pékárut, de ne is okozzunk bajt senkinek? Korrekt magatartás, ha egy letéphető nejlontasakot húzunk a kezünkre, hogy azon keresztül érzékeljük a termék frissességét. Így elkerüljük a közvetlen érintkezést, és megbizonyosodunk róla, hogy valóban azt kapjuk, amiért pénzt adunk. Másik lehetőségünk, hogy csipesszel vesszük ki az árut, utána megvizsgáljuk az állapotát tapintás útján, de ha száraznak tűnik, egy másik tasakba tesszük, amit aztán odaviszünk egy eladónak, vagy otthagyunk a részlegen, ugyanis a száraz pékárut már nem lehet eladni! Utóbbihoz idő és elszántság szükséges, de eredményes lehet, főleg ha panaszunkat írásban is rögzítjük a vásárlók könyvében. Mit tud tenni a kereskedő? Udvarias hangnemben megkérheti a fogyasztót, hogy használja a csipeszt. Figyelemfelkeltő táblákkal, feliratokkal népszerűsítheti az eszköz használatát. Amennyiben mindkét fél odafigyel a felsoroltakra, a probléma megoldható. A bevásárlóközpontokban tehát a fogyasztók is felelnek azért, hogy higiénikus körülmények között tudjanak vásárolni, viszont a kisboltokban, ahol külön eladó szolgál ki minket a pékrészlegen is, másként működik az eljárás. A kiszolgálónak minden esetben gondoskodnia kell a tisztaságról és a kórokozók elleni védelemről, ezért semmiképp nem foghatja meg úgy a csomagolás nélküli pékárut, hogy előtte nem fertőtleníti a kezét, vagy nem húz gumikesztyűt, mivel a pénzkezelés következtében, a több száz ember által érintett érmékről és bankjegyekről terjedhetnek a kórokozók. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy a kereskedők nem tartják be a szabályozásokat, és az időnyerés érdekében nem foglalkoznak a higiéniával. A legtöbb vásárló nem is rója fel a helytelen eljárást. Gyakran azért nem reklamálunk, mert a közértben dolgozókat nagyon jól ismerjük, rendszeresen odajárunk, úgyhogy szemet hunyunk hibáik felett. Egy udvarias kérés nem ronthatja meg a viszonyunkat velük, viszont a gyomrunkat megfeküdheti a láthatatlan baj, amit a pékárunkkal kapunk. Érdemes mérlegelni, hogy melyik éri meg jobban Napjainkban már Magyar országon is elterjedtek a flashmobok, más néven villámcsődületek, amikor egy közös cél érdekében, előre megbeszélt időpontban, többen is összegyűlnek, hogy valamilyen problémára felhívják a figyelmet. A csipesz használata egy kényes téma, amelynek mellőzése a fogyasztók hibájából eredeztethető, de a hátulütője is őket terheli. Talán megérne egy villámcsődületet a minket óvó eszköz népszerűsítése csip-csip csóka fedőnéven. Ne feledjük, hogy elsősorban mi tehetünk a higiéniai körülmények javulásáért! Jabronka Richárd Lassan csak emlékkép lesz a villamos- és buszmegállók cigarettacsikk fövenye. Gyakran láthattuk még a méretesnek látszó csikkeket összeszedő embereket. Jött a jármű és repült a földre a félig szítt rudacska. Úgy tűnik, új vadászmezők után kell nézniük a szedegetőknek, mivel a dohányzás tiltott dolog lett a busz és villamos megállókban. A dohányzás napjainkban már nem szalonképes cselekmény. Egy emberöltönyi idő elég volt, hogy a társadalmi megítélés gyökerestül megváltozzék. 30 éve az ország első embere úgy adott riportot a televízióban, hogy egyik cigarettáról gyújtott rá a másikra. A régi filmekben természetes volt, hogy folyton cigarettáznak, és egy-két generációval ezelőtt, mindenki tartott otthon egy pakli dohányt, hogy a vendégét meg tudja kínálni, mert az illem úgy kívánta, hogy ne a sajátját szívja a látogató. Ez bizony már a múlté, de a cigarettázás terén még van mit tenni. A dohányzás ugyanis enyhe kábítószer használatnak is minősül. A cigaretta szívása javíthatja a kedélyállapotot, gyorsíthatja a gyomor és bélürülést (a leszokni vágyók közül sokan azért hagynak fel elhatározásukkal, mivel akut székrekedést kapnak), oldja a stresszes helyzetet, ugyanakkor a dohányos ember hozzászokik a fogyasztáshoz, az elmaradás hiányérzetet vált ki, a szervezet mozgósítja a tudati vágyat, amelynek lelki és fiziológiai megnyilvánulási is súlyosak lehetnek. Közismert, hogy a 2. világháborút követő nélkülözések során, sokan inkább az evésről mondtak le, és az élelmiszerjegyeiket cigarettára cserélték fel. Mint minden tudatmódosító szer esetében, elég csak a dohányzásra gondolni, máris elindul egy bizonyos, boldogságot előidéző hormon termelése, és a megfelelő boldogsági hormonszint elérési vágy arra ösztökéli a fogyasztóját, hogy kellő mennyiséget vegyen magához a stimuláló anyagból. A kábítószerek közül ez azért is veszélyes, mivel nem csak annak jut a hatóanyagágából, aki élvezni kívánja, hanem a füst által a környezetben élők is kapnak belőle; a háromévesnél fiatalabb gyermekek középfülgyulladásának 90 százalékáért a szülők dohányzása okolható. Néhány tény e szenvedélyről Magyarországon a felnőtt férfiak harmada, a nők százaléka dohányzik, azaz jelenleg a 15 évnél idősebb magyarok csaknem harmada. Magyarországon, az 1970 és 1999 közötti időszakban, mintegy 800 ezer halálozás a dohányzás miatt következett be, azaz az utóbbi három évtizedben dohányzás okozta minden ötödik ember halálát. A világon minden hatodik másodpercben meghal valaki a dohányzás miatt, vagyis évente ötmillió ember; enynyi Finnország lakossága. A magyarok a világon legtöbbet cigizők közé tartoznak, egy ember évente 2200 szálat szív el, egy magyar dohányos átlagosan napi egy dobozt. A cigarettára fordított pénz is magas, egy átlagos dohányos éves szinten mintegy 150 ezer forintot költ rá. (forrás: Országos Egészségfejlesztési Intézet) És néhány elrettentő tény: a gyerekek 11 százaléka 10 éves kora előtt gyújt rá először. A szakértők szerint 1 db cigaretta = 5 perccel rövidebb élet, a tüdőrákban elhunytak 88 százaléka dohányzott. Egy szál cigarettával kb mérgező vegyület kerül a szervezetbe pl. benzol, ammónia, hidrogén-cianid, aceton, bután, DDT, formaldehid. Köztudott ugye, hogy a formaldehid tartósítja a szöveteket, és a DDT több évtizede betiltott permetezőszer, a cianidot pedig patkányméregként is használják. A dohányzás veszélyességét mutatja, hogy a dohányosok csak 2-3 százaléka képes abbahagyni, bár 70 százalékuk megpróbálja. Az ENSZ Egészségügyi Világ szer vezete adatai szerint az Európai Unióban évente 79 ezren halnak meg csak a passzív dohányzás miatt. Magyar országon 2004-ben a passzív dohányzás halálos áldozatainak száma 2300 volt, vagyis az aktív dohányzás miatt meghaltaknak körülbelül 10 százaléka Az államnak kétségtelenül jelentős adóbevétele (általános forgalmi és jövedéki adó) származik az eladásból, de egyre növekszik a közvetlen és közvetett egészségügyi kiadások mértéke is, már 193 milliárd forinttal többe kerül a dohányzás az állami költségvetés 325 milliárdos dohányadó-bevételénél. Itt nem szabad elfelejtkezni az egyéni és családi tragédiákról sem. Egyszóval mindenki megszenvedi a dohányzás gyönyöreit, így az ellene való fellépés is közös ügy. Kiút-keresés Mi lehet a megoldás? Sokan úgy hiszik, hogy az elrettentés is lehet célra vezető. Viszont tudjuk, hogy a sokkolás nem vezet sehová. Az ijesztő adatok elszállnak a fülek mellett, az emberek nem hajlandók azokat befogadni. A veszélyek képi ábrázolásai és figyelmeztető szövegek lehet, hogy meghökkentők, de az emberek lassan immunisak rájuk. A dohányzás leküzdése össztársadalmi ügy. Meglepő hír járta be a világot, miszerint Új-Zéland dohánymentes országgá nyilvánította magát. Ez a hír tán abszurdnak tűnik, de ne megmosolyogjuk, hanem gondolkozzunk el rajta. A cigarettázás nyilvános helyen való betiltásának az EU szerint egyik legfontosabb célja a passzív dohányzás visszaszorítása, a magyar törvénytervezet is szigorításokat vezet be. Hol tilos már most is a dohányzás Így a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, valamint közterületi játszótereken, a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül. Nem szabad rágyújtani a közösségi közlekedési eszközök megállóiban, várakozó helyiségben. Ha a dohányzási korlátozás alá tartozó terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor a dohányzás a megállót vagy várakozó helyet kijelölő tábla vagy más jelzés 10 méteres körzetében tilos. Nem szabad dohányozni közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben, közösségi közlekedési eszközön (helyiérdekű vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint vasúton), munkahelyen, a dohányzásra kijelölt hely kivételével. Közforgalmú intézményben és munkahelyen csak nyílt légterű nyitott, azaz szabadtéri dohányzóhely jelölhető ki. Nem jelölhető ki dohányzóhely közforgalmú, és munkahelyek intézmények zárt légterű helyiségeiben, közoktatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben, egészségügyi szolgáltatónál. Fontos újdonság, hogy a tilos dohányozni a társasházak közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben, kivéve, ha a társasház házirendje a tulajdonostársak öszszes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége másképp rendelkezik. A helyi önkormányzat rendeletben más közterületet is nemdohányzó közterületnek nyilváníthat. Tiltás a vendéglátóhelyeken Az egyik legmarkánsabb változás, hogy vendéglátóhelyeken sem szabad majd dohányozni. E sorok írója még jól emlékszi arra az időszakra, amikor felszolgáló tanuló volt. Szinte minden vendég dohányzott a vendéglőben, de az ő ruhája, bőre is átitatódott a cigaretta füsttől, miközben maga nem dohányzott. A náthája nem is múlt el hetekig, az állandó torok és nyálkahártya irritáció miatt. Ez a helyzet ma is igaz a vendéglátóiparban dolgozókra, munkájuk egészségkárosodással jár mások szenvedélye miatt. A tiltás hallatán a vendéglátósok élénken tiltakoztak, attól tartanak, hogy forgalomkieséssel jár együtt, hogy be kell majd zárni az üzletet, és ez a munkahelyek megszűnéséhez fog vezetni. Lássuk, miként történt ez a világ más részeiben. Angliában 2007 nyarán tiltották ki a cigit a pubokból, és akkor ez sok emberből nagy felháborodást váltott ki. Az angolok azt emlegették, ez olyan államra utal, amely, mint egy dada, az állampolgárok életének minden területét az elképzelt jó irányba akarja terelgetni. Az első időszakban gyakran lehetett látni, hogy kéthárom ember ücsörög a pubokban, miközben kisebb tömeg pöfékel az épület előtt. Ez azonban mostanra megváltozott. A tilalom ellenére végül nem lettek kevesebben a pubok vendégei, az pedig kifejezetten jó érzés, hogy a vendégek ruhája nem füstölődik át egy-egy kocsmában töltött este alatt. A tiltás életbe lépését hatalmas egészségügyi kampány kísérte, emiatt a váltás sokkal simább volt, mint sokan gondolták volna. Lehet, hogy az angolok a sört jobban szeretik, mint a cigarettát. Írországban 2004 óta tilos dohányozni a vendéglátóhelyeken, így a vendéglátósok kezdeti rémülete ellenére mostanra ott teljesen megszokottá vált a tiltás. Aki mégis rágyújtana, az kisétál egy cigire az üzlet elé. Berlinben még csak részleges a dohányzás tiltása, de az eddigi szigorítások hatására számos vendéglátóhely máris teljesen nemdohányzóvá vált. A változás nagyon jót tett a városiaknak. Olyan emberek is megjelentek a bárokban, akik addig kerülték őket: egyre gyakoribb vendégek a gyerekes családok, és több lett a női vendég is. Az amerikai népegészségügyi szervezet adatokkal azt bizonyította, hogy a dohányzás visszaszorítását célzó rendelkezések nem rontják a vendéglátóipar forgalmát. New Yorkban nem változott például a bárok és éttermek száma, az alkalmazottak száma pedig, egyenesen nőtt. Kaliforniában nemdohányzóvá tett bárok és éttermek forgalmából származó adóbevétel nem változott; sem Floridában, sem Texasban nem esett vissza kimutathatóan a vendéglátóhelyek forgalma. A törvény végrehajtása Szokták mondani, hogy egy törvény annyit ér, amennyit megtartanak belőle. A dohányzási korlátozással érintett, de a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket is, felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával, szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal szembetűnő módon meg kell jelölni. Az állam kényszerintézkedéseket is elrendel. Így például, a dohányzás miatt megbetegedettek gyógykezelésének forrása lehet a dohánytermékek adóbevétele, valamint a tiltó törvény megsértőitől beszedett egészségvédelmi bírság. A tiltó rendelkezéseket két hatóság jogosult ellenőrizni: az egészségügyi hatóság, valamint a közterület-felügyelet. (A fogyasztóvédelmi hatóság a dohánytermékek forgalmazási előírásait jogosult ellenőrizni és jogsértés esetén szankcionálni.) Az intézményekben inkább az egészségügyi hatóság vizsgálódik, míg a közterületeken (villamos-, buszmegállóban, játszótereken, aluljárókban) a közterület-felügyelet. A tiltott cigarettázás miatt a bírság akár 50 ezer forint is lehet. Nyilvánvaló, hogy csak tiltással, bírságolással alapvető eredményeket nem lehet elérni. Ehhez szemléletváltás kell. A pedagógusok, orvosok, közéleti személyiségek példamutatása is szükséges ahhoz, hogy az emberekben előbb-utóbb tudatosuljon, a törvény lényege: az egészség érték. Mindenki mögé nem lehet ellenőrt állítani. A leglényegesebb dolog, hogy önkéntes legyen a jogkövetés, ahol nem szabad, ott senki se kísérelje meg a rágyújtást. Személyes élményem volt egy játszótéren unokasétáltatáskor, középiskolásokat vittek ki testnevelésórára a Ligetbe. Két év körüli fiú kivált az osztályból, a játszótéri hintákba ülve pihenésként cigarettáztak. Nem álltam meg szó nélkül Szűcs András

11 A KONTROLL VIII. évf. 4. szám 11 Baráttól tanulni nem szégyen Közlekedési szolgáltatások Krakkóban Ha külföldön járunk, önkéntelenül is összehasonlítást teszünk mi az, amit ott másképp tesznek? Jobban, vagy rosszabbul, mint mi? Miután a közlekedési infrastruktúra minden országban az egyik legnagyobb szolgáltató ágazat, érdemes figyelni. Néhány napos krakkói tartózkodásom megfigyelései következnek. Krakkó, Lengyelország kulturális fővárosa és ehhez méltó a történelme, az impozáns műemlékek, a rengeteg látnivaló és a sokszínű kulturális programajánlat. Sokféle magyar vonatkozású történelmi emlékre is lelhetünk ebben az emberléptékű, kellemes, tiszta városban. Tömegközlekedés Jól kiépített a villamos és autóbusz hálózat, de nem ez a legnagyobb meglepetés egy budapesti lakos számára, hanem a tisztaság! Felszállhatunk bármelyik járműre, ott pedáns tisztasággal találkozhatunk és nincs firkálás, kárpithasogatás, ablaküveg karcolás. Szinte hihetetlen a számunkra! Mellesleg nem látni a városban szélsőséges külsejű, vagy viselkedésű fiatalt. Hogy ez a két dolog összefügg, az nem lehet kétséges. A viteldíj is olcsóbb, mint nálunk; 181 forint. A buszok friss évjáratúak, s még a régebbi típusú villamosokat is hibátlanul felújították. Belül tágasak, kényelmesek. (Ellentétben a mi Combinóinkkal.) Taxi Krakkóban sem egységes színűek a taxik, azonban a sofőrök külseje ápolt, remekül vezetnek, és nem hajtanak az utas átverésére. Igaz, az idegen nyelv-ismeret nem az erősségük. Viszont könnyen belefuthatunk engedély nélküli kalóz taxisokba, akik általában kétszer annyit kérnek viteldíjként, mint az engedélyes taxisok. Maximált városi díjuk 204 Ft/km, de ennél olcsóbb taxik is vannak. Némi konkurenciát jelent a számukra a 170 darab, 4-6 üléses, elektromos hajtású kis városnéző járművecske. Pazar élmény! Vasút Ugyanolyan vegyes a vonatok színvonala, mint nálunk, de még a környékre járó, kopott külsejű kis vicinális vasút is patika tiszta. A gyönyörűen felújított krakkói főpályaudvaron utas információ nem létezik, mindenki a pénztárosoktól kér felvilágosítást, ezért lassan haladnak a sorok, s jaj annak, aki nem tud lengyelül! Krakkó - Wadwice 40 km, 420 forintért. Üzemanyag Úgy tűnik, a nálunk honos nagy multik nincsenek jelen, lengyel társaságok mérik a naftát. Az üzemanyag kutak, szerkezetüket tekintve, hasonlatosak a mieinkhez, de árukészletük teljesen más. Árak: 95-ös 300 Ft, gázolaj 155 Ft, autógáz 158 Ft. (Hallod, MOL?) Közúti jelzések Szinte mindenütt nagylencsés jelzőlámpák szabályozzák a forgalmat és közúti jelzőtáblából is csak annyi van, amennyi elengedhetetlenül szükséges. (Budapesten?) Forgalom Mintha a lengyel autósok nyugodtabbak, türelmesebbek lenének hozzánk képest. Egyet kivéve! Járdaszigetek nem lévén, begurulnak a megálló, és nyitott ajtajú villamos mellé, az úttestről le- felszállók közé. Hajmeresztő! Ilyen helyen a leszálló utas számára semmilyen óvatosság nem lehet túlzó. Tóth I. Gábor A fogyasztó és a kereskedő érdeke is A hagyma hálósan is romlik A nagy áruházláncokban gyakran látni a zöldséges osztályon, hogy kiválogatják az úgynevezett másodosztályú árut és jól látható helyre teszik, illetve leszállítják a termék árát, hogy aki akarja, vigye el olcsóbban. A tárolás azonban ekkor is gyakran gondot okoz. Az egyik áruház zöldséges osztályán a jól szellőző zsákokat bontogatta a társaság alkalmazottja. Feltűnt a tevékenysége, szokatlan volt, hogy a jól becsomagolt zsákokat miért is kell felbontani? Nos, kérdésemre kiderült, hogy a raktárakban, a raklapokban tárolt, nem zárt, hanem necchálós zsákokban is megromlik a termék a nyomástól, az egymásra helyezett súlytól. Például egy 5 kilogrammos zsák hagymának a negyedét el kell dobni, mert megrothad a termék. Az áruházaknál ez nagy gond, mivel náluk sincs hely, ezért aztán ezt a hagymát olcsóbban adják a vásárlóknak. Megvizsgáltam a hagymát, hát a héja már jól el volt rohadva. A termék kilójáért akciósan 169 forintot kértek. Gyakorlott háziasszony pontosan tudja, hogy ha puhább a termék, akkor nem is érdemes megvenni, keresni kell másikat. Az otthoni tárolás során (nem szokás hűtőbe tenni, tehát a hideg-meleg is árthat neki) tovább romolhat a már amúgy sem ép hagymafejek állapota. A piacokon azt mondják a kereskedők, hogy tovább növekszik majd a zöldségek, a gyökerek, a hagyma kilónkénti ára. Nos, minden évben ezt mondják, s az árdrágulást általában az energia, az üzemanyag áremelkedésekkel indokolják, amely megjelenik a szállítás díjában. Majd amikor megfelelő az időjárás és bőséges a termék, egy ideig mindent olcsóbban adnak, aztán a haszon reményében újra felemelik a zöldségek árát. Minden évben forgatókönyvszerűen történik mindez, csak éppen valamivel alacsonyabb árakon. A legegyszerűbb étek, a hagymás tört krumpli hozzávalóit tehát évről évre drágábban adják. Agrárszakemberektől úgy tudni, hogy hamarosan megduplázódik a hazai burgonya ára. A hazai kiskereskedelemben jelenleg átlagosan , csomagolva 200 forint körüli az egy kiló burgonya. Termelői ára több mint 80 százalékkal emelkedett a tavalyi év első hónapjához viszonyítva. A kedvezőtlen időjárás miatt, az eddigi ezer tonna helyett csak mintegy 450 ezer tonnát takarítottak be tavaly Magyarországon. A gumóhiány oka, e mellett, a termőterület évi mintegy 7-10 százalékos csökkenése is. A nyolc évvel ezelőtti, 57 ezer hektár helyett, már csak 21 ezer hektáron termelnek burgonyát. Mindenesetre mind a burgonyára és a hagymára egyaránt igaz, ha nem megfelelően tárolják, akkor megromlik, és kevesebbet tudnak eladni belőle. Pedig, az mindenkinek érdeke lenne (kereskedőnek és vásárlónak egyaránt), hogy jó áron tudják értékesíteni a termékeket, a vásárlóknak, pedig az a fontos, hogy ne rothadt árut tegyenek az áruházak zöldséges osztályainak polcaira. Ilonka Mária A TU fo gyasz tó vé del mi ta nács adó iro dák és klu bok TU-MUOSZ Új ság írói klub és iro da Dr. Mé rő Éva Tel: (+36 30) Iro da és klub: H-1064 Bu da pest, Vö rös mar ty u. 47/a. Bu da ke szi Fe ke te Csa ba Tel: (+36 23) Fax: (+36 23) Iro da és klub: H-2092 Bu da ke szi, Fő u Ta nács adás: hét főn, szer dán, pén te ken: órá ig, ked den és csü tör tö kön 9-14 órá ig Klub nap: ugyan ott, ugyan ak kor. Bu da pest Medvegy Mag dol na Tel: (+36 30) Iro da: H-1112 Bu da pest, Cir mos u. 8. Ta nács adás: ked den és csötörtökön órá ig Klub: H-1119 Bu da pest, Ete le út 38/a fsz.4. Klub nap: pá rat lan hé ten szer dán órá ig Ceg léd Kő hal mi De zső Tel: (+36 30) Iro da: H-2700 Ceg léd, Rá kó czi út 37/a Ta nács adás: hét főn és ked den órá ig Klub: Kos suth Mû ve lő dé si Köz pont és könyv tár H-2700 Ceg léd, Kos suth tér 5. Klub nap: a hó nap el ső és utol só előt ti szom ba ton órá ig. Csabrendek - Sü meg Ta nai Tamásné Tel: (+36 30) Iro da és klub: H-8474 Csab rendek, Rá kó czi út 14/a. Ta nács adás: a hét min den nap ján órá ig Klub nap: min den má so dik csütörtö kön órá ig Deb re cen Klub- és iro da ve ze tő: Ráczné Sza bó Györ gyi He lyet te se: Zenkovics Zoltánné El ér he tő ség: 4031 Deb re cen, Ist ván u. 51. Tel.: 52/ Mo bil: 06-20/ Ta nács adás: pá rat lan hé ten hét főn órá ig Klub nap: pá ros hé ten hét főn órá ig Győr Iroda- és klubvezető: Török Antal Tel/Fax: (+36 96) Tel: (+36 20) Iroda és klub: H-9024 Győr, Kálvária u Tanácsadás: szerdán óráig Klubnap: a hónap első és utolsó szerdán ugyanakkor, ugyanott. Jász be rény Lipták Zol tán Tel: (+36 30) Iro da és klub: H-5100 Jász be rény, If jú ság út 24. Ta nács adás: hét főn és szer dán 9-11 órá ig Klub nap: szer dán órá ig Nyír egy há za Pál Istvánné Tel: (+36 20) Iro da és klub: H-4400 Nyír egy há za, Re ze da u. 79/a. Ta nács adás: hét fő től-pén te kig órá ig, de idő pont egyez te tés sel szük ség sze rint. Klub nap: min den ked den órá ig Pécs-Ba ra nya Kiss Var ga Ist ván Tel: (+36 72) Tel: (+36 20) Tel: (+36 30) Iro da és klub: H-7629 Pécs, Kom lói út (Origó-Ház) Ta nács adás és klub nap: hét fő től-pén te kig 8-17 órá ig Száz ha lom bat ta - Érd Kis tér sé gi Fo gyasz tó vé del mi Klub J-né Sza bó Éva Tel: (+36 30) Iro da és klub: H-2440 Száz ha lom bat ta, Csenterics út 4. Ta nács adás: hét főn: órá ig Klub nap: min den má so dik ked den órá ig. Szé kes fe hér vár Detki Sán dorné Tel: (+36 20) Iro da és klub: H-8000 Szé kes fe hér vár, Ősz ut ca 6. Ta nács adás: ked den ig és szer dán ig Klub nap: a pá ros hé ten ked den órá ig Szol nok Lipták Zoltánné Tel: (+36 30) Iro da és klub: H-5000 Szol nok, Saj tó u. 10.I.3. Ta nács adás: ked den és szer dán órá ig Klub nap: két he ten ként egyez te tés sze rint Szombathely Iroda és Klubvezető: Gyarmati Norbert Tel: (+36 94) mobil: (+36 30) Iroda és Klub: H-9700 Szombathely, Bem József u. 9. Tanácsadás: minden hétfőn óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor. Ta pol ca Fo dor Gyu la Tel: (+36 20) Ta nács adás: min den hét főn órá ig. Klub nap: min den pá ros hé ten pén te ken órá ig Iro da és klub: H-8300 Ta pol ca, Fő tér 10. (Köny ves bolt) Ta ta Hohl Klá ra Tel: (+36 30) Iro da és klub: H-2890 Ta ta, Ka zinc bar ci ka út 4/c Ta nács adás: szer dán órá ig Klub nap: ugyan ott, ugyan ak kor. Tö rök bá lint - Bu da örs Kistér sé gi Schmidt Mó ni ka Tel: (+36 70) Iro da és klub: H-2045 Tö rök bá lint, De ák Fe renc u. 51. Ta nács adás: ked den órá ig il let ve te le fo nos be je lent ke zés alap ján. Klub nap: pá ros hé ten csü tör tö kön órá ig Za la eger szeg Fekécs Im re Tel: (+36 30) Iro da és klub: H-8900 Za la eger szeg, Kert u. 8. Ta nács adás: hét főn és pén te ken órá ig Klub nap: hét fő től-pén te kig 9-12 órá ig

12 12 A KONTROLL VIII. évf. 4. szám Információk a megfontolt vásárláshoz Panorámakép a modern villanyborotvákról A villanyborotvák hallatán elsődlegesen a férfivásárlók figyelnek fel. Cikkünk valóban a számukra kifejlesztett, gyártott és forgalmazott készülékekkel foglalkozik. Azonban a hölgyvásárlók szempontjából sem közömbös a téma, hiszen a család bármely férfitagja számára szép ajándék lehet egy praktikus villanyborotva. Sok leendő vásárló nem ismeri a legapróbb részleteket, a lehetőségeket, alaptípusokat. Pedig ez fontos lenne, hiszen csak így lehet az elvárásoknak, és a pénztárca engedte határoknak megfelelően vásárolni. Egy áttekintést nyújtó, eligazodást segítő vásárlási iránymutatóval szeretnék szolgálni. A megfelelő eredmény érdekében kezdjük el barangolásunkat az alapoktól! A borotválkozás szertartása, már nagyon régen a mindennapos tisztálkodás részévé vált. Számos különböző módszer született. Egy dologban azonban mindegyik megegyezett: valamilyen éles, pengés eszköz, vagyis a borotva biztosította a vágás műveletét. A hagyományos borotvák egyben nagyon balesetveszélyesek is voltak a nem túl praktikus kezelhetőségük mellett. A cserélhető Gillette-pengés eszközök, majd később az eldobhatók nagy előretörést hoztak a borotválkozás biztonságosabbá tételében, valamint a praktikus gyors borotválkozás megoldhatóságában. Ez King Camp Gillette úrnak köszönhető, aki amatőr feltaláló és utazóügynök volt és 1895-ben állította elő az első kétélű pengéjét ben alapította meg találmányára épülő borotvagyártó cégét ben már három európai borotvagyár működött re már női változatokat is gyártottak. A borotvák is fejlődtek ben jelentette meg a Philips cég az első villamos üzemű borotváját, Philishave néven. Itt érkeztünk vissza a kezdeti ponthoz, a villanyborotvákhoz. Már önmagában a kategória létezésének az időtartama is olyan hosszú, mely sejteti a mögötte álló fejlett és kiforrott világot, sokszínűséget. Az eltelt közel 73 év kellő idő volt ahhoz, hogy megfelelő tapasztalatot lehessen leszűrni a villamos alapokon történő borotválkozó eszközök gyártásából, használatából. Mit takar a villanyborotva elnevezés? Egy olyan, villamos áram energiája által működtetett nyíróberendezéssel, borotváló egységgel ellátott készüléket, mely megbízható, biztonságos borotválkozást tesz lehetővé. Az ilyen készülékkel nem lehet még véletlenül sem hosszanti vágott sebet, súlyosabb, esztétikailag előnytelen, maradandó sérülést okozni. Milyen különbségek vannak az egyes gyártók és készülékmodellek között? Erre a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, mivel nem az egyes modellek közti különbség a lényeges. Vannak komfortfokozati, minőségi eltérések, de nem ez a meghatározó. Két alapvető kategória létezik: a kör, vagy forgókéses, illetve a rezgőkéses, vagy más néven lineáris típusok. Egyébként az egyes gyártói felmérések és közvélemény-kutatási eredmények alapján a rezgőkéses gépek közkedveltebbek körkéses társaiknál. Van még egy harmadik, se nem róka, se nem nyúl kategória is, amely afféle búvópatakként hol feltűnik, hol a semmibe vész, ez pedig a cserélhető pengés, rezgőfejes borotva. Használatuk tekintetében nem lehetne azokat a villanyborotvák széles táborához sorolni, de mivel villamos meghajtással rezegtetik finoman, kis amplitúdóval a vágópengét, ezért valamilyen szinten ezek is villanyborotvák. Villamos áram nélkül, illetve kikapcsolt állapotban is használhatók, mivel minden tekintetben, formailag, funkcionálisan is hagyományos, cserélhető-pengés borotvák. A pengevibráció tulajdonképpen csak az arcbőrön való siklás könnyítését szolgálja. Úgy látszik, hogy a piac a különböző villanyborotvák megítélését illetően kiegyensúlyozott, mivel mostanra a két rendszer felhasználói között nincs nagy aránybeli különbség. Ki erre, ki arra esküszik, vagy éppen teljesen semleges számára a vágófej rendszere és más szempontok szerint választ készüléket. Körkéses rendszerű villanyborotva Rezgőkéses rendszerű villanyborotva Technikai különbség a két rendszer között? A körkéses megoldásnál kör alakú vágófej van kialakítva, mely áll egy kis kör alakú fémszitából és a mögötte elhelyezkedő forgókésből. A körszitán átjutó arcszőrzetet a forgókés vágó-élei vágják le. A forgókés pici vágó-élei és a körszita között egy nyíróerő jön létre. A vágást azonban a forgókés végzi. A szitának, illetve a lyukacsainak csak megvezető, tartószerepük van. Az első körkéses borotvák csak egy vágófejjel rendelkeztek. A vágófelület növelésének érdekében kettő és három vágófejes modellek készülnek, másként nem oldható meg a hatékonyság növelése. A körkéses készülékek meghajtásáról minden esetben villamos motor gondoskodik, megfelelő meghajtó-mechanizmuson keresztül. Működtetésükhöz viszonylag kis energia szükséges, mivel a kések fixen egy irányba forognak. A rezgőkéses borotvák működése nem sokban tér el, de alapvetően más módon hajtja végre a vágást. A szitájuk sokkal nagyobb felületű, lineáris kiképzésű. Azonban funkciójában megegyezik a körkéses készülékekével, ugyancsak a szőrszál megtartására a késhez való vezetésére hivatott. A lineáris kés, egy a hossztengelyével párhuzamos irányú, oda-vissza rezgőmozgást végez. A kés rezgésének amplitúdója változó mértékű készüléktípustól, konstrukciótól függően. Természetesen csak egy-két milliméterben kell gondolkodni. A lineáris rezgőkés számos, a kés felületére merőleges vágó-éllel rendelkezik, melyek merőlegesen a szitának nyomódnak és azon siklanak rezgés közben oda vissza, hoszszanti irányba. A lyukacsokon benyúló szőrszálakat a kés és a szita találkozásánál, ollószerűen, mintegy lefejezik, mivel ott nyíróerő jön létre. A rezgőkéses készülékek hatásfokát is szokták növelni az egymás mellett elhelyezett dupla, vagy többes, vágófelülettel. A rezgőkéses készülékek némileg nagyobb energiaigényűek, mint körkéses társaik, mivel a rezgőkés alternáló mozgást végez. Ez sem teljesen igaz, mivel ma már sok új megoldással lehetett csökkenteni ezt a minimális hátrányt. Sokáig egy elektromágnes gondoskodott a rezgőkés mozgatásáról. Ezt később felváltotta a villanymotoros meghajtás, mely egy bolygómű segítségével képes az alternáló mozgást létrehozni. Így az energia-felvétel folyamatos. A vágófej mozgási irányának váltásakor némi energianövekmény keletkezik, de a kés kis tömege és a precíz vágófej mechanizmus által az már nem számottevő. Körkéses villanyborotva sziták Melyik rendszer a jobb? Ez nehéz kérdés A humor eszközével élve, azt is mondhatnánk, hogy veszélyes kérdés, mert az egyik vagy másik rendszer elkötelezett híveinek a haragja, rosszallása, könnyen kivívható. Gépészeti megközelítésből kiindulva a körkéses készülék inkább a hosszabb szakáll vágására alkalmasabb, előnyösebb. Nem olyan precíz a vágási felület, mint a rezgőkéses megoldásnál, viszont sokkal tartósabbak a vágófej kopóelemei, ami főleg a forgókésre és a körszitára vonatkozik. Valamivel ritkább tisztítást igényelnek. A rezgőkéses villanyborotvák precíz, nagy hatásfokú vágást tesznek lehetővé, de gyakori tisztítást igényelnek és valamivel kisebb élettartamúak a vágófejük kopó alkatrészei, ami itt is a szitát és a rezgőkést jelenti. A körkéses borotvákkal ellentétben a levágott szőrszál a vágófejben marad, melyet rendszeresen, a szitafej leemelésével és kikocogtatásával, kifújásával, valamint a rezgőkés kiporolásával kell elvégezni. A telítődött vágórendszer megakadályozza a tökéletes működést és a nyírási hatásfok romlását eredményezi. A vágófej fő elemei mindkét rendszer esetében, a felhasználó által is könnyen cserélhetők. Szóba került a két rendszer rajongótábora közti vita. Ennek okán megemlíteném, hogy ugyanilyen nagy vita van a villany és a pengés borotvát használók között. Van, aki egyikre, s van, aki másikra esküszik Hol van az igazság? Ki tudja? Sehol, vagy inkább mindenhol? Nem minden ember egyforma, így nem mindenkinek egyforma az arcbőre sem. Van olyan férfitársunk, aki nem szereti a villanyborotvát, mert azt állítja, hogy az arcbőre kipattogzik, kisebesedik tőle és ő Villanyborotva komfortrendszerek sokkal megbízhatóbban, külsérelmi nyomok nélkül, tud borotválkozni a pengés eszközzel. Vannak olyanok is, akik az ellenkezőjét állítják és esküsznek a villanyborotva biztonságára. Az igaz, hogy ha a rezgőkéses készülékekkel egy bizonyos arcterületet többször és hosszabb ideig borotválunk a simább arcbőr érdekében, s ezért nagyobb erővel nyomjuk arcbőrünkre a szitát, akkor a bőr hámrétege is átnyomódik a kis lyukacsokon és azt a vágókés sok száz pontonként mintegy lehámozza, mely kipirosodást eredményez átmenetileg, vagy kisebb kisebesedést. A körkéssel nehezebben lehet hámsérüléseket produkálni, mivel a forgókés és a szita illesztettsége más, nagyobb a mikro-hézag. Ez azonban nem teszi lehetővé a rezgőkéses precizitást. Azonban hosszabb, többnapos borosta esetén akár tépő hatással is lehet az arcszőrzetre, ami nagyon kellemetlen lehet. Ilyen jelenség nincs a rezgőkés esetén. A legalapvetőbb és gyakori kopásból, elhasználódásból eredő hibák. Az első és legalapvetőbb hiba minden vágórendszer esetében a késkopás. Ennek jele a pontatlan vágás, ami azt jelenti, hogy teljes simaságú arcbőr nem érhető el. Ilyenkor már nagyobb erővel kell az arcra nyomni a készülék vágófejét. Ez két okból sem megfelelő: Az egyik, hogy a kelleténél nagyobb nyomóerő esetén az arc is kipirosodhat. A másik, dolog pedig, hogy, ezáltal a szita is jobban kopik, vékonyodik a rezgőkéssel együtt. Tehát egy negatív visszacsatolás alakul ki. Ennek a kopásnak az eredménye a szita kiszakadása, törése, és ilyenkor már szabaddá válik a vágó eszköz, mely közvetlenül érintkezhet az arcbőrrel, melyen sérülést okozhat. Éppen ezért, a rezgőkéses rendszerű készülékeknél a szitát a rezgőkéssel együtt szokták cserélni. Egyes gyártóknál a két alkatrészt egy szettbe csomagolva árulják. Ettől függetlenül külön-külön is cserélhetők, mivel bármilyen más eredetű, nem kopásból adódó meghibásodás is történhet az alkatrészekkel. A körkéses borotváknál a körszita sokkal tartósabb, mert a forgókés hamarabb kopik el. A vételár A vételárban sem a vágórendszer milyensége, sem pedig a kisebb funkciók száma nem nyilvánul meg. Egyetlen árbefolyásoló tényező a minőségi kategória. A kategória besorolások arányban vannak az egyes készülékek várható élettartamával is. Egy alacsonyabb kategóriájú borotva nem olyan tartós, mint egy sokkal magasabb kategóriasorozatba tartozó társa. Ezzel együtt, lehet azonos a funkcióbeli tudása. Átlagban azt mondhatjuk, hogy Ft között kínálják a gyártók portékáit az üzletek. Ha a fejlődés tekintetében vizsgáljuk a villamos meghajtású borotvákat, akkor leszögezhetjük, hogy már a múlt század közepe táján lefektették az alapokat. Azóta csak finomították a meglévő technológiát és modern, korszerű, elektronikus környezettel látták el. A lényeg, a vágás művelete, a mai napig ugyanúgy mechanikus módon történik. Abból kell választanunk, ami adott, s így az előzőkben áttekintett lehetőségek tükrében, a megfelelő mérlegelés mellett, a körülmények figyelembevételével, kellő megfontoltsággal a lehető legjobb vásárlást vihetjük véghez. Balogh Dezső Fo gyasz tó ként ért sé rel me it, pa na sza it il le tően ke res se fel hon la pun kat: Kér dé se i re szak jo gá szunk vá la szol.

Közösség által támogatott mezőgazdaság

Közösség által támogatott mezőgazdaság ÖMKi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Research Institute of Organic Agriculture Forschungsinstitut für biologischen Landbau PARTNER OF FIBL SWITZERLAND Közösség által támogatott mezőgazdaság Útmutató

Részletesebben

Tolna város hivatalos honlapja: www.tolna.hu

Tolna város hivatalos honlapja: www.tolna.hu XXV. évfolyam 5. szám Ballagás a Sztárai gimnáziumban. Az igazgatónő dr. Novothné Bán Erzsébet a felnőtté, önállóvá válás nehézségeiről is beszélt. Tolna város hivatalos honlapja: www.tolna.hu 2015. május

Részletesebben

magyar egészségügy Zöld könyv

magyar egészségügy Zöld könyv magyar egészségügy Zöld könyv Tartalomjegyzék Mi a zöld könyv? 4 6+! 4 I. Általános rész 6 Mi valósult meg eddig az egészségügyi reformból 6 Miért? 6 Dilemmák világszerte II. Részletes rész 1 3 1) Valódi

Részletesebben

VAN-E LÉTJOGOSULTSÁGA HALSZAKÜZLET NYITÁSÁNAK ISASZEGEN A TEIR ADATBÁZIS ALAPJÁN?

VAN-E LÉTJOGOSULTSÁGA HALSZAKÜZLET NYITÁSÁNAK ISASZEGEN A TEIR ADATBÁZIS ALAPJÁN? Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Tudományos Diákköri Konferencia 2014. november 26. VAN-E LÉTJOGOSULTSÁGA HALSZAKÜZLET NYITÁSÁNAK ISASZEGEN A TEIR ADATBÁZIS ALAPJÁN? Does it make

Részletesebben

ÉLELMISZER vagy ÉLELMISZERIPARI TERMÉK?

ÉLELMISZER vagy ÉLELMISZERIPARI TERMÉK? Ha egy békát forró vízbe dobunk, az állat hanyatt homlok menekül. Ha azonban egy hideg vízzel teli fazékba tesszük, és lassan kezdjük el melegíteni, a béka megfő anélkül, hogy bármilyen menekülési reakciót

Részletesebben

SOR(S)OK A TARTALOMBÓL LXX. ÉVFOLYAM A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE HÍRLAPJA ÉS HÍRLEVELE 2014. NOVEMBER 10. ALAPÍTVA: 1945-BEN

SOR(S)OK A TARTALOMBÓL LXX. ÉVFOLYAM A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE HÍRLAPJA ÉS HÍRLEVELE 2014. NOVEMBER 10. ALAPÍTVA: 1945-BEN PEDAGÓGUSOK LAPJA LXX. ÉVFOLYAM 11. A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE HÍRLAPJA ÉS HÍRLEVELE 2014. NOVEMBER 10. ALAPÍTVA: 1945-BEN SOR(S)OK Sorokba szedve sorsunk. Költségvetési sorokba! Ezek összegében dől

Részletesebben

Mûkincs vagy mûködõ tõke?

Mûkincs vagy mûködõ tõke? Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. október (902 918. o.) CSERES-GERGELY ZSOMBOR CSORBA GERGELY Mûkincs vagy mûködõ tõke? Gondolatok a kutatási célú adatok hozzáférhetõségérõl A cikk célja a közérdekû

Részletesebben

JÖVOJEERT PROGRAM UJ NEMZEDEK. Ifjúságpolitikai stratégia vitairat

JÖVOJEERT PROGRAM UJ NEMZEDEK. Ifjúságpolitikai stratégia vitairat UJ NEMZEDEK JÖVOJEERT PROGRAM Ifjúságpolitikai stratégia vitairat UJ NEMZEDEK JÖVOJEERT PROGRAM Ifjúságpolitikai stratégia vitairat www.ujnemzedek.hu www.facebook.com/ujnemzedek KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI

Részletesebben

Vegyipari. Ez történt 2014-ben. dolgozó

Vegyipari. Ez történt 2014-ben. dolgozó Vegyipari dolgozó Alapítva: 1906-ban LVIII. évfolyam 2015. február Ez történt 2014-ben érdekvédelem aktuális ülésterem Bridgestone, ahogy a szakszervezet látja A Bridgestone-nál működő szakszervezet bízik

Részletesebben

Az én pénzem Pénzügyi Oktatási Program. Törzsanyag

Az én pénzem Pénzügyi Oktatási Program. Törzsanyag Az én pénzem Pénzügyi Oktatási Program Törzsanyag 1 Második, átdolgozott kiadás Készült az Öngondoskodás A Pénzügyi Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány és a Tudatos Pénzügyekért Alapítvány támogatásával

Részletesebben

Lapszemle. 2011. 32. hét

Lapszemle. 2011. 32. hét Lapszemle 2011. 32. hét FOGYASZTÓVÉDELEM Szülők nélkül nem bébikompozhatnak a babák A bébikompokat és járókákat ellenőrizték a fogyasztóvédelmi felügyelők. Békésben is találtak olyan kompot, amelyről a

Részletesebben

ŐSZINTÉN és ÉRTHETŐEN az ADALÉKANYAGOKRÓL

ŐSZINTÉN és ÉRTHETŐEN az ADALÉKANYAGOKRÓL ŐSZINTÉN és ÉRTHETŐEN az ADALÉKANYAGOKRÓL ŐSZINTÉN és ÉRTHETŐEN szeretnénk a magyar élelmiszergyártók kezdeményezésére tájékoztatni a fogyasztókat az élelmiszer adalékokról. Az utóbbi évtizedben főleg

Részletesebben

Az ökológiai gazdálkodásról gazdáknak, közérthetően. Dr. Roszík Péter:

Az ökológiai gazdálkodásról gazdáknak, közérthetően. Dr. Roszík Péter: Dr. Roszík Péter: Az ökológiai gazdálkodásról gazdáknak, közérthetően Az ökológiai gazdálkodásról gazdáknak, közérthetően Dr. Roszík Péter c. egyetemi docens, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mosonmagyaróvár

Részletesebben

Hogyan készítsünk környezeti jelentést? Skwarek Kristóf Éri Vilma Steve Brookes

Hogyan készítsünk környezeti jelentést? Skwarek Kristóf Éri Vilma Steve Brookes Skwarek Kristóf Éri Vilma Steve Brookes Budapest, 2002. június Készült a Tetra Alapítvány támogatásával. Tetra Alapítvány Budapest, 2002. június TARTALOM 1. BEVEZETŐ...1 1.1. A környezeti jelentésről...1

Részletesebben

Merre tovább, Energy? Ott voltunk a konferencián. Karácsonyi receptek 2012/12 2013/1. Beszélgetés Marosi Zoltánnal. Ismertetjük a szakmai előadásokat

Merre tovább, Energy? Ott voltunk a konferencián. Karácsonyi receptek 2012/12 2013/1. Beszélgetés Marosi Zoltánnal. Ismertetjük a szakmai előadásokat 2012/12 2013/1 www.energy.sk Merre tovább, Energy? Beszélgetés Marosi Zoltánnal Ott voltunk a konferencián Ismertetjük a szakmai előadásokat Karácsonyi receptek Mindenki másképp csinálja... 2012. december-2013.

Részletesebben

TÖBB MINT EGY GYÓGYSZER, AVAGY A NEO CITRANNAL KAPCSOLATOS MARKETING TEVÉKENYSÉG ELEMZÉSE

TÖBB MINT EGY GYÓGYSZER, AVAGY A NEO CITRANNAL KAPCSOLATOS MARKETING TEVÉKENYSÉG ELEMZÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Nemzetközi marketing szakirány TÖBB MINT EGY GYÓGYSZER, AVAGY A NEO CITRANNAL KAPCSOLATOS MARKETING TEVÉKENYSÉG

Részletesebben

A SIKERES KISVÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA

A SIKERES KISVÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szak Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A SIKERES KISVÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA AZ MTM AUTÓSISKOLA

Részletesebben

2011 ver. 10. Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció. Munkaanyag. A Kormány álláspontját nem tükrözi.

2011 ver. 10. Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció. Munkaanyag. A Kormány álláspontját nem tükrözi. 2011 ver. 10. Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011 2020 Munkaanyag. A Kormány álláspontját nem tükrözi. Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011 2020 Készítette: Czibere Károly Sziklai István Mester

Részletesebben

Szolgáltatáspiac és liberalizáció az Európai Unióban: Ki jár(hat) jól?

Szolgáltatáspiac és liberalizáció az Európai Unióban: Ki jár(hat) jól? Hetesi E. Majó Z. Lukovics M. (szerk.) 2009: A szolgáltatások világa. JATEPress, Szeged, 53-73. o. Szolgáltatáspiac és liberalizáció az Európai Unióban: Ki jár(hat) jól? Somosi Sarolta 1 Az Európai Unió

Részletesebben

Lakossági tájékoztató kiadvány

Lakossági tájékoztató kiadvány Lakossági tájékoztató kiadvány Készítette a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szakértőiből álló Pénzügyi Kultúra Munkacsoport 2012. szeptember

Részletesebben

INDULJ EL! Irányjelző vállalkozni szándékozó fiataloknak

INDULJ EL! Irányjelző vállalkozni szándékozó fiataloknak INDULJ EL! Irányjelző vállalkozni szándékozó fiataloknak Indulj el! Irányjelző vállalkozni szándékozó fiataloknak Köszöntő Mindenkinek van egy álma vagy legalábbis ötlete, elképzelése arra vonatkozóan,

Részletesebben

Az Új Széchenyi Terv vitairata. Vélemény és javaslatok

Az Új Széchenyi Terv vitairata. Vélemény és javaslatok GKI Gazdaságkutató Zrt. Az Új Széchenyi Terv vitairata Vélemény és javaslatok Az Új Széchenyi Terv hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiát előkészítő dokumentumként igyekszik elszakadni a választási

Részletesebben

Ellentmondások a nem állami szociális ellátások körében

Ellentmondások a nem állami szociális ellátások körében Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Ellentmondások a nem állami szociális ellátások körében Készítette: Kovács Mária Mónika V. évfolyam Konzulens: Dr. Horváth M. Tamás egyetemi tanár Debrecen 2008.

Részletesebben

A Mi Kórházunk. A Budai Meddõségi Centrum ikrei. Egy nap a Mûszerügyi Osztályon. Ápolók nemzetközi napja. Exkluzív riport Vágó Istvánnal

A Mi Kórházunk. A Budai Meddõségi Centrum ikrei. Egy nap a Mûszerügyi Osztályon. Ápolók nemzetközi napja. Exkluzív riport Vágó Istvánnal A Mi Kórházunk a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja A Budai Meddõségi Centrum ikrei Egy nap a Mûszerügyi Osztályon Modern ultrahangkészülék a radiológián Ápolók nemzetközi

Részletesebben

Az én történetem avagy hogyan találjam meg nőként önmagam a 21. században

Az én történetem avagy hogyan találjam meg nőként önmagam a 21. században Az én történetem avagy hogyan találjam meg nőként önmagam a 21. században 1 A Junior Achievement Magyarország Alapítvány által készített kiadvány megjelenését, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány

Részletesebben

J e g y zőkö n y v. IF-3/2012. sz. ülés (IF-9/2010-2014. sz. ülés)

J e g y zőkö n y v. IF-3/2012. sz. ülés (IF-9/2010-2014. sz. ülés) IF-3/2012. sz. ülés (IF-9/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkö n y v az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága Ifjúsági albizottságának 2012. március 12-én, hétfőn 11 óra 08

Részletesebben

Most vasárnap Április 11. Választás A jövõnk a kezünkben van KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INGYENES LAPJA

Most vasárnap Április 11. Választás A jövõnk a kezünkben van KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INGYENES LAPJA A VIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INGYENES LAPJA XVIII. évfolyam 6. szám I 2010. április 6. I Megjelenik: kéthetente Most vasárnap Április 11. Választás A jövõnk a kezünkben van ÖNKORMÁNYZAT Minden napra egy

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A VENDÉGLÁTÁS ÉS ÉTKEZTETÉS JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLATÁHOZ. Alapkötet

ÚTMUTATÓ A VENDÉGLÁTÁS ÉS ÉTKEZTETÉS JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLATÁHOZ. Alapkötet ÚTMUTATÓ A VENDÉGLÁTÁS ÉS ÉTKEZTETÉS JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLATÁHOZ Alapkötet Budapest 2013 ÚTMUTATÓ A VENDÉGLÁTÁS ÉS ÉTKEZTETÉS JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLATÁHOZ Alapkötet Szerkesztette: A NÉBIH Élelmiszer- és Takarmány-biztonsági

Részletesebben

MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ SZINGLIKNEK

MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ SZINGLIKNEK Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Újabb diplomás levelező tagozat Reklám szakirány MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ SZINGLIKNEK Készítette: Kis Katalin Budapest,

Részletesebben

Helyi pénzek. Jacsó Enikő. Kisközösségi Program. 2013. március

Helyi pénzek. Jacsó Enikő. Kisközösségi Program. 2013. március Helyi pénzek Jacsó Enikő Kisközösségi Program 2013. március A tanulmány a Humusz Szövetség megbízásából, a Vidékfejlesztési Minisztérium 2012. Évi zöld Forrás pályázatának támogatásával készült. Tartalom

Részletesebben