Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal

Átírás

1 Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/ Fax: 22/ web: Ügyszám: 02/85-2/2009. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRJEGYZŐJE, JEGYZŐJE SZÉKHELYÉN Tisztelt Körjegyző, Jegyző Asszony/Úr! A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal szervezésében február 2-án Tatabányán, február 3-án Székesfehérváron és február 4-én Veszprémben tartott jegyzői értekezleten a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. tv. egyes rendelkezései módosítása, az önkormányzat adatai nyilvánossága, a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK Irányelv végrehajtása, valamint a telepengedélyezésről szóló 358/2008.(XII.31.)Korm. rendelet, a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008.(XII.30.)Korm. rendelet főbb szabályai tárgyában elhangzott szakmai tájékoztató anyagot az alábbiak szerint rendelkezésére bocsátom. I. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény Szt.- módosítása kapcsán szükségessé vált önkormányzati feladatokról Az Országgyűlés december 15-én elfogadta az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló évi CVII. törvényt Szft.-, más néven az Út a munkához programot, amely a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek támogatásának rendszerében alapvető változást eredményezett. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 341/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a végrehajtási rendeleteket is módosította. A támogatási rendszer átalakításának a lényege, hogy az említett személyi kör pénzbeli ellátásának formái, összege és az ellátásra való jogosultsági feltételek differenciáltabban kerültek megállapításra a korábbi szabályozáshoz képest. A módosított törvény két típusú pénzbeli ellátásról rendelkezik: egyrészt bevezetésre került a rendelkezésre állási támogatás, amely a korábbi szabályozáshoz képest egy új ellátási formát jelent, másrészt továbbra is megállapítható a rendszeres szociális segély.

2 2 A törvénymódosítás azonban a rendszeres szociális segélyre jogosultak körét a korábbi szabályozáshoz képest szűkebben határozza meg, ugyanis a rendszeres szociális segélyre való jogosultság a kérelmező egészségi és családi állapotával, életkorával összefüggő feltételek fennállása esetén állapítható meg. Az önkormányzatnak elsődlegesen a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak foglalkoztatásának megszervezését kell biztosítania. A rendszeres szociális segélyre jogosult személynek csak akkor van lehetősége az együttműködési kötelezettség vállalására, ha az önkormányzat a rendszeres szociális segélyre jogosultak közfoglalkoztatását is biztosítani tudja a közfoglalkoztatási tervben foglaltak alapján, valamint az együttműködési kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat és a jogosult megállapodást köt. A megállapodást kötő személy rendszeres szociális segélyre nem jogosult. A rendelkezésre állási támogatás havi összege az Szt. 37. (3) bekezdése alapján - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, amely az Szt. 37. (1) bekezdése értelmében kompenzációs jellegű pénzbeli ellátásként arra az időtartamra illeti meg az aktív korúak ellátására jogosult személyt, amikor közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt, és táppénzben vagy távolléti díjban nem részesül, vagy olyan képzésben vesz részt, amelyhez a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény - Flt.- szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapították meg. Ezen rendelkezésekből következően a rendelkezésre állási támogatás nem illeti meg az aktív korúak ellátására jogosult személyt arra az időtartamra, amikor közfoglalkoztatásban vesz részt. Az Szt. 36. (4) bekezdésében meghatározott tartalommal - közcélú munka keretében történő foglalkoztatása esetén - az aktív korúak ellátására jogosult személlyel munkaszerződést kell kötni, akit a közcélú foglalkoztatás időtartamára munkabér illet meg. A közcélú munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyt legalább hatórás napi munkaidővel, valamint legalább évi kilencven munkanap munkavégzési időtartammal kell létesíteni. Az Szt. 37/A. (1) bekezdése alapján a települési önkormányzatoknak egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet kell készíteni, amelynek a tervezetét véleményezés céljából, 15 napos határidővel meg kell küldeni az állami foglalkoztatási szervnek, valamint az Szt. 58/B. (2) bekezdése szerinti 2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás által létrehozott szociálpolitikai kerekasztalnak. Az Szt. 37/A. (2) bekezdése alapján a közfoglalkoztatási tervnek tartalmaznia kell a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét, az ellátandó közfeladatokat, annak várható ütemezését, az ellátásához szükséges létszámot, valamint a közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló forrásokat. A évre vonatkozó közfoglalkoztatási tervet április 15-ig, az azt követően elkészített terveket minden év február 15-ig el kell fogadnia a képviselő-testületnek. Az Szt. 37/A. (3) bekezdése szerint a közfoglalkoztatási tervet az elfogadását követő öt napon belül meg kell küldeni a Magyar Államkincstárnak. Amennyiben a közfoglalkoztatási terv a törvényben meghatározott határidőn belül nem kerül elfogadásra, a kincstárhoz történő megérkezéséig a kincstár visszatartja a közcélú foglalkoztatásra biztosított állami támogatás 15%-át.

3 3 A rendszeres szociális segélyre való jogosultság az Szt. 37/B. (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása azaz egészségkárosodott, vagy 55. életévüket betöltött, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelő személyek - esetében állapítható meg. Az Szt. 37/B. (1) bekezdés c) pontja alapján a 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelő személy nem jogosult a rendszeres szociális segélyre, ha a gyermek ellátása napközbeni ellátást nyújtó intézményben biztosított. A rendszeres szociális segélyre való jogosultság akkor sem állapítható meg, ha a 14 éven aluli gyermek ellátását napközbeni ellátást nyújtó intézmény keretében nem tudják biztosítani, azonban a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben részesül. Az Szt. 37/C. (1) bekezdése alapján a rendszeres szociális segélyre való jogosultság további feltétele, hogy a kérelmező az egészségkárosodott személy kivételével - a települési önkormányzat által kijelölt szervvel történő együttműködési kötelezettséget nyilatkozatban vállalja. Az együttműködési kötelezettség tartalmát az Szt. 37/D. (1)-(2) bekezdése tartalmazza, az együttműködés eljárási szabályairól a települési önkormányzatnak rendeletben kell rendelkezni. Az önkormányzat szociális rendeletében konkrétan meg kell jelölni azt a szervet, amellyel a rendszeres szociális segélyre jogosult az együttműködési kötelezettsége teljesítése érdekében kapcsolatot tart. Az együttműködési kötelezettségre vonatkozó rendeleti szabályozás körében lehet rendelkezni a nyilvántartásba vétel, illetve az együttműködési megállapodás megkötésének határidejéről, a jogosult megjelenési kötelezettségének gyakoriságáról, az együttműködésre kötelezett mulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának lehetőségéről, határidejéről, az együttműködési kötelezettség megszegése, illetve mulasztás esetén tehető intézkedésekről, továbbá arról, amit az önkormányzat az eljárási szabályok között szükségesnek tart rögzíteni. Az Szt. 37/D. (3) bekezdése szerint az együttműködés eljárási szabályai mellett helyi önkormányzat szociális rendeletében meg kell állapítani a beilleszkedési programok típusait, és az együttműködés megszegésének eseteit is. A beilleszkedési programok típusainak megállapításánál az együttműködésre kijelölt szerv (például családsegítő szolgálat) által, illetve esetlegesen a nem önkormányzati fenntartású szervezettel kötött feladat-ellátási megállapodás alapján biztosított, helyi szinten a gyakorlatban is működő, munkaerő-piaci integrációt célzó (pl. oktatás, képzés, munkavégzésre történő felkészülést segítő program stb.), vagy az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások (életmódformáló tanácsadás, szociális, mentális képességek fejlesztése stb.) jöhetnek szóba. A korábbi szabályozáshoz képest változott az együttműködési kötelezettség megszegése eseteinek a szabályozása, amely módosítás az önkormányzati rendeletalkotást is érinti. A módosított törvény nem tesz különbséget az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének az esetei között, így a rendszeres szociális segély a kötelezettség megszegése miatti csökkentett összegben történő folyósítására az új szabályozás nem ad lehetőséget. Amennyiben az Szt. 37/F. (1) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyike bekövetkezik, a jegyzőnek az igénybe vevő aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetnie.

4 4 A települési önkormányzat rendeletében az Szt. 37/F. (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feltételektől eltérő, sem szigorúbb, sem enyhébb szabályokat nem alkothat. Az együttműködési kötelezettség megszegése eseteinek a szabályozása kizárólag a rendszeres szociális segélyre jogosultnak az önkormányzat által kijelölt szervvel történő együttműködési kötelezettségét érintheti, a szociális rendelet a rendelkezésre állási támogatásra jogosult és az állami foglalkoztatási szerv közötti együttműködési kötelezettség megszegésének eseteiről nem rendelkezhet. Ennek az az indoka, hogy az Flt. - törvénymódosítással érintett (13) bekezdés d)-e) pontja és az Szt. 35. (1) bekezdése az Szt. 37/B. (1) bekezdésében meghatározott rendszeres szociális segélyre jogosultak körét kiemeli az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezés hatálya alól. Az aktív korúak ellátására jogosult személyek közül az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködési kötelezettség kizárólag a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyeket terheli. Az Flt. 54. (9) bekezdése meghatározza, hogy a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy, mint ügyfél állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködési kötelezettsége mire terjed ki, ugyanezen szakasz (13) bekezdésének b) pontja pedig azokról az - ügyfél együttműködési kötelezettségének megszegésével összefüggő - esetekről rendelkezik, amikor az ügyfelet az álláskeresők nyilvántartásából törölni kell. Az Szt. 37/F. (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja értelmében a jegyző az aktív korúak ellátására való jogosultságot csak akkor szüntetheti meg, ha az Flt. 54. (13) bekezdés b) pontjában foglalt, neki felróható okok miatt az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresőt törli a nyilvántartásából. Az Szt. 37/F. (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján az aktív korúak ellátására való jogosultságot a jegyző akkor is megszünteti, ha a jogosult a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, vagy azt a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg. Az Szt. 37/F. (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerint jogosultságot megszüntető ok az is, ha a jogosult a jegyző határozatában megjelölt időpontig nem kezdeményezi az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, illetve az álláskeresési megállapodást nem köti meg. Mindezek alapján megállapítható, hogy a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködési kötelezettségének megszegésével összefüggő megszüntető okokról az Szt. 37/F. (1) bekezdésének b) pontja, valamint az Flt. 54. (13) bekezdés b) pontja kógens jelleggel rendelkezik, így az Szt. 37/D. (3) bekezdésében és 132. (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás csak a rendszeres szociális segélyre jogosultnak az önkormányzat által kijelölt szervvel történő együttműködési kötelezettsége megszegése eseteinek a szabályozására terjed ki. Az Szt. 37/D. (3) bekezdése alapján az önkormányzat rendeletében szabályozza az Szt. 37/B. (1) bekezdése szerinti rendszeres szociális segélyre jogosult személy önkormányzat által kijelölt szervvel történő együttműködése megszegésének eseteit, amely szabályozás keretében konkrét magatartásokról, illetve mulasztásokról kell rendelkezni, és a rendelkezésnek összhangban kell lennie az együttműködés önkormányzati rendeletben megállapított eljárási szabályaival.

5 5 Az Alkotmánybíróság a 31/2002. (VII. 2.) AB határozat 5. pontjában kifejtette, hogy az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei körében alkotmány- és törvénysértő olyan magatartásokat szabályozni, amelyek nem az Sztv. előírásában meghatározott, a kérelmező szociális helyzetéhez, mentális állapotához igazodó programról rendelkezik, hanem kizárólag a rendszeres szociális segélyt igénylő magatartására, életmódjára, családja ellátására, gyermekei gondozására vonatkozó magatartási szabályokat állapít meg, mert ezzel ellentétesen korlátozzák a szociális ellátásra jogosultak körét. A jegyző az Szt. 37/F. c) pontja alapján csak akkor szüntetheti meg az aktív korúak ellátására való jogosultságot, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy - az önkormányzati rendeletben megállapított - együttműködési kötelezettségének a megszegése a segély folyósításának időtartama alatt neki felróhatóan két éven belül ismételten előfordul. Tekintettel arra, hogy az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetése, mint az együttműködési kötelezettség megszegésének törvényben megállapított jogkövetkezménye egyéb feltételek mellett (felróhatóság, a megszegés esetének helyi rendeletben történő megállapítása) csak akkor alkalmazható, ha az együttműködési kötelezettség két éven belül történő ismételt megszegésére kerül sor, ezért az együttműködés eljárási szabályai között célszerű rendelkezni az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén alkalmazható intézkedésekről, illetve azok határidejéről. A kötelezettség megszegésének észlelése esetén alkalmazható intézkedés(ek) szabályozása keretében célszerű rendelkezni továbbá annak/azok írásbeliségéről, mert így az együttműködési kötelezettség megszegésének másodszor történő előfordulása esetén az ismételt megszegés törvényi feltétele írásbeli dokumentummal alátámasztható. Az aktív korú, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek támogatásának rendszerében bekövetkezett alapvető változás a helyi rendeletalkotást is közvetlenül érinti, ezért a települési önkormányzatoknak gondoskodniuk kell a helyi szociális rendeletek módosításáról a hatályos Szt. rendelkezéseivel összhangban. Tekintettel arra, hogy az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása és megszüntetése a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladat, továbbá az Szt. a jogosultság megállapításának és megszüntetésének feltételei, eljárási szabályai, a rendszeres szociális segély és a rendelkezésre állási támogatás összege vonatkozásában kógens szabályozást tartalmaz, az önkormányzatok rendeletalkotási szabadsága kizárólag az Szt. 37/D. (3) bekezdésében és a 132. (4) bekezdésében meghatározott rendeletalkotási tárgyak az együttműködés eljárási szabályai, a beilleszkedési programok típusai és az együttműködési kötelezettség megszegése eseteinek - szabályozására terjed ki. Felhívom a figyelmet az Alkotmánybíróság 55/2007(IX.26)AB határozatában foglaltakra, mely szerint a helyi önkormányzat jogalkotó hatásköre a rendszeres szociális segélyek megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályozására nem korlátlan, csak törvény felhatalmazása alapján rendelkezik a segélyre vonatkozó szabályozási jogkörrel. (ABH 1999, 771, 775.)

6 6 Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint törvény felhatalmazása alapján kizárólag a felhatalmazás keretei között szabályozhat a képviselő-testület, a felhatalmazás kereteit túllépő, azt meghaladó önkormányzati szabályozás ellentétes a törvénnyel, ezért sérti az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében foglaltakat [3/1999. (III. 24.) AB határozat, ABH 1999, 375, ; 39/2001. (X. 19.) AB határozat, ABH 2001, ; 18/2002. (IV. 25.) AB határozat, ABH 2002, 496, 499.; 23/2002. (VI. 21.) AB határozat, ABH 2002, 515, 517.; 28/2002. (VI. 28.) AB határozat, ABH 2002, 540, 541.; 56/2003. (XI. 13.) AB határozat, ABH 2003, 867, 870.]. II. Az adatnyilvánosság kérdése az önkormányzatoknál, különös tekintettel a képviselők adatmegismerési jogaira A demokratikus társadalmat, annak részét jelentő állami és önkormányzati szervek működését a lehető legteljesebb nyilvánosság jellemzi. Ez azonban nem jelenti, hogy a nyilvánosság iránti igény kielégítésének lehetősége minden tekintetben korlátlan lenne. Az adatszolgáltatással érintett állami és önkormányzati szervek gyakorlatában nem minden esetben rendezett kellően a személyes adatok és a közérdekű adatok elhatárolódása. A személyes adatok védelmének és nyilvánosságának elvei, az erre vonatkozó tételes rendelkezések a gyakorlati érvényesítés során gyakran vetnek fel problémákat. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló kérdéseket legátfogóbban az évi LXIII. törvény (Avtv.) szabályozza. Amint azt a jogszabály 1/A. (1) bekezdése meghatározza, a törvény minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira vonatkozik, valamint amely közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmaz. Ez a jogszabály tisztázza az alapvető fogalmakat (pld.: személyes adat, közérdekű adat, közérdekből nyilvános adat, adatkezelő, nyilvánosságra hozatal, stb.) is. Az Avtv. szerint e fogalmak együttes, az önkormányzatokra alkalmazott értelmezése alapján az önkormányzat (a polgármesteri hivatal, illetve a jegyző) kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adatok közérdekű adatok. Az önkormányzat kezelésében lévő adatok tehát vagy személyes adatok vagy közérdekű adatok. Az önkormányzat kezelésében lévő közérdekű adatok nyilvánossága csak nagyon szűk körben korlátozott: üzleti titok lehet, ha a Ptk ában foglaltaknak megfelel, illetve az Avtv. 19/A. -a alapján minősülhet döntés megalapozását szolgáló adatnak. (Szűk körben elképzelhető, hogy más szervtől államtitokká vagy szolgálati titokká minősített adatot tartalmazó dokumentum kerül az önkormányzat birtokába, akkor nyilvánvalóan ezek nyilvánossága is korlátozott.) A másik fontos tétel, hogy az önkormányzatok kezelésében lévő személyes adatok főszabály szerint nem nyilvánosak. Ez alól az érintett hozzájárulása vagy törvény tehet kivételt. (Ilyen például a képviselők vagyonnyilatkozata, illetőleg az Avtv. 19. (4) bekezdésében szabályozott adatkör.) Az önkormányzat kezelésében lévő, törvény által nyilvánosnak minősített adatok közérdekből nyilvános személyes adatok, melyeket a közérdekű adatokra vonatkozó szabályok szerint bárki megismerhet.

7 7 Amennyiben az adatok nyilvánossá tételére vonatkozó igény belülről a képviselőtestület tagjai részéről fogalmazódik meg, akkor már nem elegendő csak az Avtv. szabályainak figyelembe vétele, hanem az önkormányzatok működését alapvetően rendező jogi szabályozás, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) rendelkezéseit kell alapvetőnek tekinteni a képviselői jogállás tartalmának és az ezzel együtt járó jogok és kötelezettségek vizsgálatakor. A képviselői jogállás tartalmának körülhatárolásához az Ötv. több szakaszában ad eligazítást. Amint azt az Ötv. 5. -a megfogalmazza, a helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illeti meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. Az Ötv. 9. (1) bekezdése szerint az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Az önkormányzati képviselőt, mint az önkormányzati feladat-és hatáskörök jogosítottjának, a képviselő-testület tagjának alapvető jogait pedig az Ötv ában megfogalmazottak részletezik (döntéshozatalban, a döntések végrehajtásában, annak ellenőrzésében való részvétel joga, véleményének, hozzászólásának jegyzőkönyvezése, felvilágosítás kérés, bizottságok munkájában részvétel, tájékozódási jog, ügyviteli közreműködés igénylés, stb.). Ha az Avtv.-ben a közérdekű adatok nyilvánossága tekintetében szabályozott, állampolgárokat (magyar és nem magyar állampolgárokat egyaránt) megillető jogokat, valamint a helyi önkormányzati képviselőnek a fent említett jogállásából eredő, az önkormányzásban való érdemi részvétel gyakorlásához szükséges, az önkormányzatok működésével összefüggő adatok megismeréséhez fűződő jogait egybevetjük, akkor azt kell megállapítanunk, hogy ez utóbbi a képviselőt megillető szélesebb jogosítványokat tartalmaz. Igaz ez annak ismeretében is, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága tekintetében a gyakorlat és a legutóbbi szabályozás igen jelentős további szélesítést eredményezett. Ennek alapos kifejtését adják az adatvédelmi biztos állásfoglalásai. A korábbi szabályozáshoz, gyakorlathoz viszonyítva a közérdekű adatok nyilvánossága fogalomköre behatolt olyan területekre, mint a döntések megalapozását szolgáló adatoknak a döntés meghozatalát követő nyilvánossága, vagy a zárt képviselőtestületi ülések jegyzőkönyveiben szereplő közérdekű adatok nyilvánossága. Kiteljesedett a nyilvánosság iránti jog abban a vonatkozásban is ezt az adatvédelmi biztos külön is hangsúlyozta, hogy az adatszolgáltatásért lehetőleg ne kelljen költségtérítést fizetni. Amennyiben az adatszolgáltató mégis igényli a költségek viselését, akkor az a jogszabályban írtak szerint legfeljebb a másolat készítésével felmerült költségek mértékéig terjedjen (Avtv. 20. (3) bek.). Sőt az Avtv. azt is előírja (Avtv. 20. (5) bek.), hogy az adatigénylésnek közérthető formában és amennyiben az aránytalan költséggel nem jár az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. A fentiekből következően általános jelleggel megállapítható, hogy közérdekű adatok nyilvánosságát illetően a helyi önkormányzati képviselő esetében ezek a nem képviselők tekintetében meglévő már csak igen minimálisnak tekinthető korlátozások még tovább szűkülnek. A képviselő, miután a képviselő-testület tagja, ezért valamennyi döntés megalapozását szolgáló adatot a döntés meghozatala előtt jogosult megismerni, a zárt ülésen is jelen lehet, így annak jegyzőkönyvét is megismerheti.

8 8 A döntéshozatalban az Ötv. 14. (2) bekezdésében írt esetet kivéve nemcsak jogosult, hanem köteles részt venni (Ötv. 19. (2) bekezdés f) pont). Jogosult a döntések tartalmát megismerni. Miután az Avtv-hez hasonló rendelkezést a költségviselés tekintetében az Ötv. nem tartalmaz, ezért a képviselői tevékenységéhez szükséges adatokhoz az általános nyilvánossági követelmény szerint költségtérítés nélkül jogosult hozzájutni. Mindezek azonban a képviselőnek szorosan az önkormányzat működésével, tevékenységével összefüggő adatok nyilvánossága iránti jogával kapcsolatosan állnak fenn. Egyéb tekintetben azonban nem jelent korlátlan, teljes adatnyilvánosságra vonatkozó jogosultságot. Ezeknél már figyelembe kell venni a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket is. Az önkormányzati képviselők adatigényének kielégítésével kapcsolatosan a gyakorlatban felmerült néhány konkrét kérdéssel összefüggően véleményünk a következő: Bizalmi hiánnyal működő testületeknél többször előfordul, hogy a képviselők csak a hitelesített jegyzőkönyvek tartalmát fogadják el. Esetenként a kezdeti fokozott aktivitás, vagy a dokumentumok későbbi felhasználásának szándéka miatt kérik a testületi tagok valamennyi ülés jegyzőkönyvének hitelesített papíralapú másolatát. A kérdés rendező szabálya itt is az Ötv. mely nem írja elő kötelező jelleggel hiteles másolat képviselőknek történő átadását. Másfelől a helyi SZMSZ adhat eligazodást, amely a törvényi keretek között a képviselő-testület elhatározása szerint szabályozza a működés kérdéseit. Köztük esetlegesen a képviselők részére hiteles jegyzőkönyv-másolat készítésének kötelezettségét, amennyiben ez igényként felmerül. A gyakorlati tapasztalatok alapján kevés a valószínűsége, hogy az ilyen jellegű javaslat teljesítését általános jelleggel kötelező erőre emelné a testület. Ebben az esetben marad a képviselői egyedi igény. Álláspontunk szerint ennek kielégítését csak bizonyos feltételek mellett lehet teljesíteni. Amennyiben valamennyi ülés esetében fennáll a másolat készíttetésének szándéka a képviselő részéről, úgy csak a tényleges másolási anyag költség megtérítése ellenében célszerű teljesíteni a kérést. A költségek vállalása esetén nem tagadható meg a hiteles jegyzőkönyvi másolatok kiadása. Figyelemmel kell lenni az Avtv. 20. (5) bekezdésében írt, az adatvédelmi biztos által is elemzett azon rendelkezésre, hogy az adatigénylésnek közérthető formában és amennyiben az aránytalan költséggel nem jár az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Ez még a nem képviselő igénylő esetén is követelmény. Így a költségek aránytalanságának és a teljesítési mód megítélése lehet a kérdés. A költségek tekintetében az aránytalanságot a javaslat testületi elutasítása folytán meglévőnek véljük. Amennyiben a képviselő vállalja a költségek viselését, úgy ez az elutasítási ok ilyen módon elhárítható. A mód (papíralapú hiteles másolat készítése) tekintetében a mai technikai feltételek mellett az előállításnak megítélésünk szerint nincs akadálya. Tehát e feltételek megléte esetén teljesíteni kell a képviselő igényét. A zárt ülések jegyzőkönyveire természetesen a zárt ülés jellegéből, a jegyzőkönyvnek a nyilvános üléstől elkülönült jegyzőkönyv készítési szabályából eredő követelmények az érvényesek. Különös figyelemmel kell lenni ebben az esetben is a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságára vonatkozó rendelkezések (Ötv. 17. (3) bek.) érvényesítésének szabályaira.

9 9 Általános rend szerint kellő bizalom melletti testületi működés esetén megítélésünk szerint is elegendő, ha a képviselők az állampolgárokhoz hasonlóan (pld. a polgármesteri hivatalban, könyvtárban vagy elektronikus úton) juthatnak a testületi ülések jegyzőkönyveihez. A helyi rendeletek, SZMSZ és egyéb dokumentumok képviselőnek történő átadása tekintetében differenciáltan, a jogszabályi előírások, valamint a demokratikus társadalmi működés általános céljai, követelményei elemzésével lehet megítélni a képviselő kérését. Az SZMSZ az Ötv. után a képviselő-testület legalapvetőbb, a működés legfontosabb szabályait tartalmazó dokumentuma. Álláspontunk szerint ezért a helyi demokratikus testületi működést jól szolgálja, ha a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal akár külön kérés nélkül is gondoskodik arról, hogy a képviselő-testület tagjai (különösen a kis létszámú testületek esetében) rendelkezzenek az SZMSZ hatályos, egységes szerkezetbe foglalt (papíralapú) példányával. Ez elősegíti a jogbiztonságot, számtalan vita elkerülését, a felmerülő viták szakmai, jogi alapon történő rendezését, a testületi tagok ülésekre történő felkészülését, a törvényes működést, annak helyi ellenőrzését, a lakosság körében a testület működésével kapcsolatos ismeretek szélesítését, a bizalom légkörének kialakítását, stb. Az elkészítésre fordított költség sokszorosan megtérül az előbbiek hozadékaként. Más a helyzet az egyéb rendeletekkel. Általánosan bevált módszernek a helyi SZMSZ-ben előírt közzétételi mód alkalmazását tartjuk követendőnek amely nem azonos a kihirdetéssel azzal, hogy az legyen minél szélesebb körű, és ténylegesen a nyilvánosságot szolgáló. Követelmény, hogy folyamatosan biztosított legyen a hatályos szövegű rendeletek elérhetősége. A mai informatikai körülmények között már kizárt minden ellenkező, a nem teljesíthetőségre vonatkozó hivatkozási alap. A képviselőnek személyesen biztosítandó rendeleti példány tekintetében ma már célszerűnek tartjuk az elsődlegesen útján történő megküldést. Természetesen a helyi sajátosságokhoz igazodóan, a helyi társadalmat széles körben közvetlenül érintő egyes rendeletek (pld. a helyben kivethető adókról, állattartásról, hulladékgazdálkodásról és kezelésről szóló helyi szabályozás, stb.) esetében hasznosnak tartjuk a rendelet nyomtatott formában, ingyenesen történő átadását a képviselőknek az SZMSZ-nél írt indokokra figyelemmel. A papíralapú hiteles SZMSZ és egyéb rendeleti példányok rendszeres átadásához való kifejezett képviselői ragaszkodás esetén a megoldás módja tekintetében álláspontunk megegyezik a jegyzőkönyvekkel kapcsolatosan írtakkal. A demokratikus helyi önkormányzás alapelveit nem kellően ismerő, illetve nem megfelelően informált és felkészített képviselő-testület részéről esetenként előforduló szándék, hogy a képviselő-testületi tagok személyét érintő döntéseknek csak szűk nyilvánosságot kívánnak biztosítani. Ehhez ilyen esetekben a zárt ülésen történő döntést vélik megoldási módnak.

10 10 Ezért már az Ötv. 12. (4) bekezdése, illetve a hozzá fűzött indokolás kimondja, hogy a képviselő-testület működésében a közérdekű adatok nyilvánosságát, illetőleg a személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait egyaránt biztosítani kell. Ezért a zárt ülés tartását a törvény szigorú szabályokhoz köti, és csak a törvényben tételesen felsorolt tárgykörökben teszi lehetővé. A normatív tartalmú döntéstervezetek megvitatását, melynek eredményeként a testület pld. a képviselők tiszteletdíjának és egyéb rendszeres juttatásainak meghatározásáról szóló rendeletet fogad el; jogszabálysértő zárt ülésen tárgyalni mint ahogy a rendeletet sem lehet titkosítani vagy csak szűk körben ismertté tenni. A képviselőket érintő másik, a helyi társadalmakat fokozottabban érdeklő kérdés az önkormányzati képviselők vagyoni helyzetének alakulása. A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló évi XCVI. törvény (Ökjtv.) 10A. (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a képviselő a megválasztása után a megbízólevelének átvételétől, majd azt követően minden év január 1. napjától számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése egyben kimondja, hogy a képviselő vagyonnyilatkozata az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével nyilvános, így bárki által megismerhető. A bíróság állandó gyakorlata szerint a demokratikus államélet és közvélemény érdekében az állami tisztségviselők és más közszereplő politikusok alkotmányosan védett magánszférája másoknál szűkebb. A közhatalmat gyakorlók vagy a politikai közszereplést vállalók esetében a személyeknek különösen a választópolgároknak a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga elsőbbséget élvez az előbbiek olyan személyes adatainak védelméhez képest, melyek köztevékenységük és annak megítélése szempontjából jelentősek lehetnek. Az Avtv. 19. (4) bekezdésére figyelemmel közérdekből nyilvános adatnak minősül a polgármester e minőségben tett valamennyi megnyilatkozása, cselekedete, illetve az ezzel kapcsolatos értékelés is. Az előzőekkel szoros összhangban vannak a polgármester díjazására vonatkozó rendelkezések. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény (Pttv.) 3. (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a polgármester illetményéről alakuló ülésén, illetőleg a polgármester megválasztását követő első ülésen dönt. A törvény 4. (4) bekezdése pedig egyértelműen akként rendelkezik, hogy a polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekű adat. Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint ennek az Avtv.-vel nem minden tekintetben harmonizáló megfogalmazásának a helyes értelmezése az, hogy a polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatásai nyilvános személyes adatnak, illetőleg az Avtv pontja szerinti közérdekből nyilvános személyes adatnak minősülnek. A Pttv a további rendező elvként kimondja, hogy a törvénynek a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit eltérő rendelkezés hiányában az alpolgármesterre is alkalmazni kell.

11 11 Ebből következően mind a polgármester, mind pedig az alpolgármester díjazására vonatkozó adatok a képviselő-testület tagjai, és az állampolgárok számára egyaránt nyilvános adatoknak minősülnek. Velük kapcsolatos döntéseket a testületnek nyilvános ülésen kell meghoznia. A tisztségviselők díjazására vonatkozó adatok tekintetében biztosítani kell a nyilvánosságot, és ezeket az adatokat a kérelmezők igénye szerint a rendelkezésükre kell bocsátani. E körben ugyancsak felmerül a vagyonnyilatkozat nyilvánossága. Az Ötv. 33/B. -a szerint a polgármester a megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint. Ebből következően tehát a polgármester vagyonnyilatkozata ugyancsak közérdekből nyilvános adatnak minősül, így bárki által megismerhető. A köztisztviselők adatainak kezeléséről rendelkező jogszabály a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (Ktv.) 61. (1) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a köztisztviselőkről a törvény 3. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartás vezet (közszolgálati alapnyilvántartás). Azt is kimondja ugyanakkor, hogy a mellékletben felsorolt adatkörön túl a törvény eltérő rendelkezésének hiányában adatkezelés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet. A törvény 3. számú mellékletének VI. pontja szerint a nyilvántartás adatköre kiterjed egyebek mellett a tisztviselő személyi juttatásaira is. A közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért a hivatali szerv vezetője a felelős. A Ktv. 61. (5) bekezdése rendelkezései szerint közszolgálati adatkezelési szabályzatban kell meghatározni többek között a betekintési jog gyakorlásának szabályait. Ennél figyelemmel kell lenni a Ktv. 63. (1) bekezdésének azon szigorú rendelkezésére, mely meghatározza, hogy a közigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba az eljárásban indokolt mértékig ki jogosult betekinteni. A köztisztviselő vonatkozásában az itt felsoroltak között a képviselő-testület tagja nem szerepel. Ugyanígy a köztisztviselők közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratokba (személyi anyagba) a 63. (1) bekezdésében felsoroltak jogosultak betekinteni. Szintén a Ktv. szabályozza a köztisztviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos szabályokat. A Ktv. 22/A. (13) bekezdése rendelkezik arról, hogy a köztisztviselői vagyonnyilatkozatba ki jogosult betekinteni. Ezek között a képviselő-testület tagja ugyancsak nincs felsorolva. E szakasz (17) bekezdése külön is kimondja, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeljék és az abban foglaltakat a (13) bekezdésben meghatározott személyeken kívül más ne ismerhesse meg. A köztisztviselő nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható, személyi anyagát (a Ktv. 64. (3) bekezdésében foglalt esetet kivéve) kiadni nem lehet. A képviselőtestület tagjai tehát a közszolgálati alapnyilvántartásba, a köztisztviselő személyi anyagába és vagyonnyilatkozatába nem tekinthetnek be. Kivételt ez alól csak a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (Mt.) teremt. A közszolgálati jogviszonyra is alkalmazni rendelt Mt. 3. (4) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet.

12 12 Ebből következően az említett szakasz második fordulata szerint a munkavállaló kifejezett hozzájárulásával lehet csak a köztisztviselő fenti adatait, személyi anyagait a munkáltatón kívüli személynek, így a képviselőnek megismerni. Ugyanezen Mt. rendelkezés második fordulata pedig kimondja azt is, hogy a munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Az Ötv. 36. (1) bekezdése szerint a képviselő-testület pályázat alapján a jogszabályokban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően jegyzőt nevez ki, melyből következően az alapvető munkáltatói jogok (Ötv (1) bekezdés a) pont) gyakorlója a képviselő-testület. A 35. (1) bekezdés e) pontja az egyéb munkáltatói jogokat (Ötv (1) bekezdés b) pont) a polgármesterhez utalja. A jegyző (főjegyző) köztisztviselő adatainak kezelésére is vonatkoznak a Ktv. 63. (1) bekezdésének szabályai. A képviselő-testület tagjaihoz a jegyző tekintetében csak a munkáltatói jogkör gyakorlásával összefüggésben és kizárólag célhoz kötötten, a szükséges terjedelemben vagyis ahogy a Ktv. fogalmaz: az eljárásban indokolt mértékig továbbíthatók személyes adatok. A munkáltatói jogkör gyakorlója, az Ötv a alapján csak a kinevezés, felmentés, összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása esetén kezelheti a közszolgálati nyilvántartásban lévő személyes adatokat. Ezen kívül az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester (megyei közgyűlés elnöke) jogosult indokolt mértékig betekinteni a közszolgálati nyilvántartásba, illetve a személyi anyagba. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. Ötv. 1. (6) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatairól egységes költségvetéséből gondoskodik. Az Ötv. 90. (1) szerint a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. Az Áht. 15/A. és 15/B. (1), (2), (3) bekezdése szerint: 15/A. (1) Az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat a támogatást odaítélő szervezet vagy irányító szerve hivatalos lapjában vagy honlapján közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig. Honlapon történő közzététel esetén legalább öt évig biztosítani kell az adatok hozzáférhetőségét. Helyi önkormányzat esetében hivatalos lap vagy honlap létesítése - e kötelezettség teljesítésével összefüggésben - nem kötelező, a közzétételre ilyen esetben a helyben szokásos módon kerül sor. Az állami, önkormányzati támogatási programokról szóló jogszabályok megállapíthatják a nyilvánosságra hozatal részletes szabályait, és hatvan napnál rövidebb határidőt is meghatározhatnak. (2) A közzétételre nem kerül sor, ha - az (1) bekezdésben meghatározott határidő előtt - a támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond. A közzététel mellőzhető, ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet kettőszázezer forint alatti támogatási összegre - melyet adott költségvetési évben egybe kell számítani - vonatkozóan ezt lehetővé teszi.

13 13 Az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatásokra vonatkozó közzétételi kötelezettséget kormányrendeletben meghatározott módon kell teljesíteni. 15/B. (1) Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő - a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül. A közzétételről az állami, illetve önkormányzati szerv nevében szerződést kötő személy gondoskodik. A közzététel módjára a 15/A. -ban foglalt rendelkezések irányadóak. Önkormányzati rendelet a kötelezően közzétételre kerülő szerződések értékhatárát nettó ötmillió forintnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. (2) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő - egy évnél hosszabb időtartamra kötött - szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét az (1) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani. (3) A nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve - külön jogszabályban meghatározott egyéb okból - államtitokká, illetve szolgálati titokká minősített adatokra. Az Áht. szabályaival azonosan rendelkezik az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. tv. melléklete III. része. A közérdekű adatok nyilvánosságáról rendelkezik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. tv. (Avtv.) 19. -a. Az Áht. rendelkezése garanciális szabály, a jogalkotó ezen szerződések nyilvánosságáról kötelezően rendelkezett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ezen értékhatár alatti, és nem a felsorolt szerződéstípusba tartozó szerződések nem nyilvánosak. A hivatkozott jogszabályi előírásokat figyelembe véve az önkormányzat pénzügyeiről összeghatárra tekintet nélkül bárki tájékozódhat. Az önkormányzat pénztárkönyvének bevételi/kiadási adatai illetve annak bizonylatai közül nincsenek elzárva a nyilvánosság elől az önkormányzattal gazdasági tevékenységük keretében üzleti vagy pénzügyi kapcsolatot létesítő természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok részére történő kifizetések illetve az általuk teljesített befizetések adatai sem. A közérdekű adatok megismerése előtt csak olyan korlátok állhatnak, amelyeket az Avtv. 19. (3) bekezdése tartalmaz.

14 14 Nem ismerhetők meg azok a természetes személyre vonatkozó adatok, amelyek olyan személyekre vonatkoznak, akik nem gazdasági tevékenységük keretében kerülnek pénzügyi kapcsolatba az önkormányzattal. (pl. szociális segélyezés, munkabér-, illetmény kifizetés, munkavégzéshez kapcsolódó egyéb juttatás kifizetése, adóbefizetés, egyéb hatósági ügy.) Az önkormányzat képviselőjét természetesen megilletik mindazon jogok, amelyek más állampolgárt is megilletnek, sőt egyes esetekben szélesebb körű jogosítvánnyal rendelkezik. Így pl. a képviselő-testület tevékenységével összefüggő adatok tekintetében a képviselő esetén nem áll fenn az üzleti titkokra való hivatkozás lehetősége, az ügynek zárt ülésen történő tárgyalása. Utóbbi adatokat, információkat azonban csak képviselő-testületi tevékenységével összefüggően használhatja fel. A polgári jogi szerződések nyilvánossága tekintetében megkeresésünkre az adatvédelmi biztos a következőkről tájékoztatott. A helyi közszolgáltatások ellátására kötött polgári jogi szerződések rendelkezésre bocsátását bárki igényelheti. Mi tekinthető helyi közszolgáltatásnak? E kérdés az Ötv. 8. (1) bekezdése alapján válaszolható meg: 8. (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. Adott esetben a helyi közszolgáltatások köre bővebb is lehet, tekintettel arra, hogy az Ötv. idézett rendelkezése nem taxatív felsorolás. Ebben eligazítást az önkormányzat SZMSZ-e adhat, ahol az önkormányzat önként vállalt feladatait szabályozza. Álláspontom szerint az Ötv. 8. (1) bekezdésében valamint a helyi SZMSZ-ben meghatározott helyi közszolgáltatásokhoz kapcsolódó bármely típusú polgári jogi szerződés értékhatárra tekintet nélkül általában nyilvános. Korlátot csak az Avtv. 19. (3) bekezdésében meghatározottak jelenthetnek, illetve nem képviselő esetén az üzleti titok. Természetesen a fent leírtak általános szabályok. Adott esetben a kivételek alkalmazása (Avtv. 19. (3) bekezdése, illet az Avtv pontjában meghatározott személyes adat) csak a konkrét ügy ismeretében ítélhető meg.

15 15 III. A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK Irányelv végrehajtása, a jelentéstételi kötelezettség teljesítése Mint az ismeretes, az Irányelv minden tagállam kötelezettségévé teszi, hogy a jogrendszerét vizsgálja felül, és hozza összhangba az irányelv rendelkezéseivel úgy, hogy annak eredményéről az Európai Bizottságot december 28-ig tájékoztatni tudják. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok is tagállami jogalkotónak minősülnek, a felülvizsgálat az önkormányzatokra is kiterjed. Az elmúlt évben a rendeletek Irányelvvel történő kapcsolódásának beazonosítása történt meg, és erről több alkalommal kellett előrehaladási jelentést tenni. Az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatával kapcsolatos adatszolgáltatást az önkormányzatok a regionális közigazgatási hivatalokon keresztül teljesítették. Az utolsó adatszolgáltatásra december 31-i határidővel történt meg. Az alábbiakban további segítséget szeretnénk nyújtani az önkormányzatok jogharmonizációs tevékenységéhez annak érdekében, hogy a jegyző, mint szakmai előkészítő a lehető leghatékonyabban tudja feladatát végrehajtani. A rendeletek felülvizsgálatával kapcsolatos érdemi feladatok Amennyiben ez még eddig nem történt meg, az önkormányzat valamennyi hatályos rendeletét felül kell vizsgálni abból a szempontból, érinti-e valamely rendelkezése az Irányelv valamely rendelkezését. Tapasztalatunk szerint eddig ezt a feladatot a jegyzők végezték. Tekintettel arra, hogy nem a jegyző, hanem a képviselő-testület a jogalkotó szerv, ezért a rendeletek érintettségéről képviselő-testületi döntés szükséges minden hatályos rendelet esetében. Amennyiben a képviselő-testület azt állapítja meg, hogy egy adott rendelet nem tartozik az Irányelv hatálya alá, vagy nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely az irányelvvel érintett lenne, akkor is kell döntést hoznia. Természetesen összevont határozatban is dönthet ezekről a rendeletekről azzal, hogy ezek nem igényelnek további intézkedést, nem szükséges azok módosítása, vagy hatályon kívül helyezése. Javasoljuk, hogy ezt a döntést mielőbb hozzák meg a testületek. Az Irányelvvel érintett rendeletek további vizsgálatot igényelnek. Ebben a körben javasoljuk, hogy a képviselő-testület hozzon feladat-meghatározó tartalmú határozatot, amelyben ütemezi, hogy mely rendeleteket mikori határidővel készítse elő a jegyző testületi döntésre. Az eredetei jogalkotói jogkörben alkotott rendeletek esetében a felülvizsgálat végrehajtása nem kötött a magasabb szintű jogszabályok jogharmonizációjához, így azokat indokolt az elsők között áttekinteni. (Pld.: közterület-használat, címer, zászló használat, utca, házszám megjelölés tárgykörökben.) A rendeletek szükséges módosítását úgy kell ütemezni, hogy az szeptember 30-ig lezáruljon. Valamennyi rendeletet, amelynek hatálya kiterjed az Irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatókra akkor is ki kell egészíteni, ha az nem tartalmaz az Irányelvvel ellentétes rendelkezést.

16 16 A jogalkotó feladata ezen rendeletek esetében az Irányelv 44. cikk (1) bekezdése alapján az, hogy hivatkozni kell az Irányelvre, másképpen fogalmazva, ezekben a rendeletekben is jogharmonizációs záradéknak kell szerepelni. (Ezen rendeletek, amelyekre az Irányelv egyetlen más rendelkezése sem terjed ki, az irányelv 44. cikk (1) bekezdése alapján érintettek a jogharmonizációs folyamatban.) A jogharmonizációs záradékot várhatóan a belső piaci szolgáltatásokról szóló kerettörvény fogja megállapítani, amely azonban a jelenlegi információink szerint csak valamikor a nyáron kerül elfogadásra. Addig is szükséges azonban a munkát folytatni a torlódások elkerülése érdekében. Ezért a kerettörvény elfogadásáig az alábbi szöveg záradékolását javasoljuk: E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Az Irányelv bármely rendelkezésével érintett rendelkezések minden esetben indokolási kötelezettséget eredményeznek. Így például az engedélyezési eljárás fő szabályként nem lehetséges. Amennyiben az önkormányzat mégis fenn akarja tartani, ezt meg kell indokolni. Az indoklásnak ki kell terjedni arra, hogy az Irányelv által elismert mely közérdekű célt szolgálja az engedélyezési eljárás. Meg kell indokolni, hogy az adott közérdekű cél egyszerűbb eljárással, például utólagos ellenőrzéssel nem érhető el. Ezt követően indokolni kell, hogy a rendelkezés által okozott korlátozás arányos az elérendő céllal és nem tartalmaz diszkriminatív rendelkezést. Amely érintett korlátozó rendelkezést tehát nem helyezi hatályon kívül az önkormányzat, hanem fenn kívánja tartani, minden rendelet minden ilyen rendelkezését tételesen a fentieknek megfelelően indokolni köteles. Az indokolást dokumentálni célszerű testületi ülés jegyzőkönyvében is -, mivel ez az értékelés kizárólag a jogalkotó jogköre, vagyis a képviselő-testületé. A dokumentálás azért is fontos, mert ahogy a későbbiekben kifejtésre kerül minden egyes tagállami rendelkezésnél az Európai Bizottság felé ilyen tartalmú tételes indokolást kell tartalmazzon az on-line adatszolgáltatás. A jogharmonizációt érintő adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok Az önkormányzati rendeletek Irányelvvel kapcsolatos felülvizsgálat helyzetéről több alkalommal kell/kellett adatszolgáltatást teljesíteni az Önkormányzati Minisztérium felé. A jegyzők közreműködését az adatszolgáltatásban ezúton is tisztelettel köszönjük és reméljük, hogy a továbbiakban is együttműködnek e feladat végrehajtásában. Ennek ellenére fontosnak tarjuk megemlíteni, hogy az Irányelvvel kapcsolatos adatszolgáltatás az Ötv f.) pontja alapján kötelező, tekintettel arra, hogy a jogharmonizációért felelős külügyminiszter ágazati feladatai teljesítéséhez ez szükséges. A kitöltött megyei táblázatot minden jegyzőnek rövid időn belül vissza fogjuk küldeni azzal, hogy az esetleges hibákat szíveskedjenek benne kijavítani, illetve az esetlegesen módosított, illetve új rendeletekkel kiegészíteni szíveskedjenek. A felülvizsgálat során az előzőekben leírtakat is szíveskedjenek figyelembe venni. A már felülvizsgált rendeletek esetében kérjük kitölteni az indokolási részt is.

17 17 A táblázatba a jogharmonizáció időpontja rovatba akkor kell adatot szerepeltetni, ha a rendelet felülvizsgálata megtörtént, a rendeletet tárgyaló testületi ülés időpontjának megjelölésével. A még végre nem hajtott jogharmonizáció tervezett időpontját ne tüntessék fel. A következő részjelentés határideje számunkra június 30. Az Európai Bizottság felé a tagállamok on-line felületen kötelesek eleget tenni jelentési kötelezettségüknek. Ez oly módon került hazánkban megszervezésre, hogy minden minisztérium kapott hozzáférési kódokat. Az önkormányzati rendeletek esetében az on-line jelentési kötelezettségeket a regionális államigazgatási hivatalok munkatársainak kell teljesíteniük. A Középdunántúli régióban tíz hozzáférési kód került kiadásra az on-line kérdőívek kitöltéséhez. (Fejér megye három, Komárom-Esztergom megye három, Veszprém megye négy) Ez számunkra új feladat, amelyet párhuzamosan kell végrehajtanunk a korábbi rendszer szerinti adatszolgáltatással. Ez az adatszolgáltatás nem terjed ki az Irányelv minden rendelkezésére, csak a legfontosabbakra. Három cikk esetében azonban tételes, minden jogszabályi rendelkezésre külön mezőben részletes tartalommal kell a kérdőíveket kitölteni. Az adott jogszabályi rendelkezés megjelölése mellett ki kell térni arra, hogy mely közérdekű cél miatt szükséges a szolgáltatásra irányuló korlátozó rendelkezés. Csak az irányelvben szereplő közérdekű cél jelölhető, tehát más közérdekű cél nem ad alapot a korlátozásra. Külön szövegesen indokolni kell minden egyes rendelkezésnél azt is, hogy nem helyettesíthető kevésbé korlátozó rendelkezéssel, hogy a korlátozás tartalma arányos-e az elérendő közérdekű céllal, és a rendelkezés nem diszkriminatív. A kérdőív tartalma alapján megállapítható, hogy jelentős mennyiségű adatbevitelre van szükség az önkormányzati rendeletek nagy száma miatt. Ezt a munkát csak a jegyzők tevékeny segítségével tudjuk elvégezni, de csak úgy, ha az adatbevitel folyamatos. Elképzelésünk szerint megoldás az lehet, hogy a KÖZIG-tadnál már alkalmazott módszer szerint egyeztetett időpontban a jegyzők számára biztosítjuk az adatok feltöltésének lehetőségét. Ahhoz azonban, hogy ez a részfeladat zökkenőmentesen végrehajtható legyen, elengedhetetlen, hogy a kérdőív tartalmának megfelelő részletes szöveges indokolás, illetve a rendeletek testületi felülvizsgálatához készített megfelelő tartalmú előterjesztés készüljön minden egyes önkormányzati rendelkezéshez. Hazánk a közösségi jogból fakadó kötelezettségeit a fentiek alapján csak akkor tudja megfelelően teljesíteni, ha a jegyzők, képviselő-testületek és hivatalunk munkatársai kölcsönösen együttműködnek e bonyolult feladat végrehajtásában. Az on-line kérdőívek egyes ablakainak nyomtatási nézetéről készült dokumentumot rövid időn belül elektronikus úton továbbítjuk az Önök részére.

18 18 IV. A telepengedélyezésről szóló 358/2008.(XII.31.) Kormányrendelet, a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008.(XII.30.) Kormányrendelet főbb szabályai 1.) A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) március 31-től hatályos. Ezzel egyidejűleg a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet hatályát veszti. A leglényegesebb változás az, hogy március 31-től már nem rendelkezik minden jegyző hatáskörrel a bejelentés-, illetve a telepengedély-köteles eljárások lefolytatására március 31-től a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. tv-ben meghatározott kistérség székhelye szerinti települési önkormányzatok jegyzői (a továbbiakban: Jegyző) végzik ezt a feladatot. A R. különbséget tesz a tevékenységi körök között: vannak bejelentés köteles tevékenységek és vannak telepengedély-köteles tevékenységi körök. Milyen feladatai vannak azoknak a jegyzőknek, akik március 31-től kezdődően már nem fognak telepengedélyekkel foglalkozni? A R. hatálybalépésekor már működő és érvényes telepengedéllyel rendelkező telep esetén, a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének a teleppel kapcsolatos iratokat a teljes iratanyagot, nem csak a határozatot a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül meg kell küldeni a Jegyző részére, aki a már működő telepet a R. hatálybalépését követő 60 napon belül nyilvántartásba veszi. Amennyiben ezek között az iratok között a Jegyző olyan ipari tevékenységet talál, amely már csak bejelentés-köteles, akkor a telepet nyilvántartásba veszi, s ezzel egyidejűleg a telepengedélyt bevonja. A R. hatálybalépésekor folyamatban lévő olyan telepengedélyezési eljárást, amely a R. hatálybalépését követően nem telepengedély-köteles, az eljáró hatóság megszünteti, és az eljárás iratait haladéktalanul megküldi a Jegyzőnek, aki a telepet haladéktalanul nyilvántartásba veszi. Azokban az esetekben, amikor olyan eljárás van folyamatban, amely a továbbiakban is telepengedély-köteles, akkor ezekben az ügyekben a település jegyzője március 31-ét követően már nem illetékes, ezért a Ket a szerint az iratokat öt napon belül át kell tenni a Jegyző részére, aki az eljárást továbbfolytatja. A R. hatálybalépését követően bekövetkező változásokról:

19 19 A R. mellékletében megtalálható a bejelentés és a kérelem kötelező adattartalma, ezért ebben a formában kell benyújtani a bejelentést, illetve a kérelmet. Lényeges változás, hogy a bejelentés-köteles tevékenység a tevékenység megkezdésére irányuló szándék bejelentését követően folytatható (2. (2) bekezdése). A teleppel szomszédos ingatlanokkal ide nem értve a közutat, egyéb közterületet rendelkezni jogosultak adatait, valamint a telep tulajdoni lap másolatát a jegyző hivatalból az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a TakarNET használatával szerzi be. A jegyző akkor adja ki a telepengedélyt, ha a szakhatósági hozzájárulások, illetve a R. 5. (1) bekezdésében foglaltak alapján megállapítja, hogy a telep megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A bejelentés-köteles tevékenység esetén a Jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásbavételt követően a nyilvántartási számmal együtt kézbesítés útján megküldi a bejelentőnek, valamint a R. 4. -ában és az (1) bekezdés d)-f) pontjában megjelölt hatóságoknak. Az új bejelentés általános eljárási illeték-köteles, amennyiben azonban a már nyilvántartásba vett telep adataiban történik változás, akkor ez a bejelentés az Itv pontja értelmében illetékmentes. A telepengedély kérelemhez igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek az összege továbbra is 5.000,-Ft, mivel a 35/1999. (X.13.) BM rendelet nem változott. 2.) A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) január 1-én lépett hatályba. A Korm.r. felsorolja, hogy milyen formában telepíthetőek a fás szárú növények, s hogyan kell gondoskodni róluk. Közterületen a fás szárú növény kivágását a jegyző engedélyezi. A jogszabály felsorolja, hogy az ilyen irányú kérelemnek mit kell tartalmaznia. A jegyző meg is tilthatja ezt. Ha 90 nap alatt a jegyző nem dönt, akkor az engedélyt a kérelemben foglaltak szerint megadottnak kell tekinteni. 60 nap az eljárási határidő olyan fás szárú növény esetén, amely települési, kulturális értéket képvisel, s ezeket szeretnék kivágni. Ilyenkor az eljárás megindításáról szóló értesítést 3 napon belül hirdetményi úton, s ha van honlap, akkor azon is közzé kell tenni. Élet és egészség veszélyeztetése miatt kivágott fa esetén 3 napon belül kell ezt a jegyzőnek jelenteni, s ha a feltételei adottak, a jegyző a tulajdonost pótlásra kötelezi. Ha bejelentik, hogy veszélyes a fa, akkor a jegyző a jogosultat határidő kitűzésével a kivágásra felszólítja. Ha a jogosult nem tesz ennek eleget, akkor a jegyző a Ket. alapján intézkedik, s a jogosult költségére elvégezteti a kivágást.

20 20 A kivágott fás szárú növények pótlását a jegyzőnek ellenőrizni kell. Közműfektetés miatt kivágott fa esetén a jegyző a kivitelezőt pótlásra kötelezi. Ha a pótlás nem valósítható meg a kivágás helyén, akkor egy kijelölt helyen kell azt pótolni. Ha ilyen kijelölhető hely nincs, akkor a jegyző, a települési önkormányzat által rendeletben meghatározott kompenzációs intézkedésre kötelezi a használót. Változott a szabálysértési tétel. Fenntartási, telepítési, kezelési szabályok megsértése esetén ,-Ft-ig, jogellenes kivágás esetén ,-Ft-ig terjed a pénzbírság az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28. ) Korm. rendelet 19. -a értelmében. 3.) január 4-től módosult az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.), mert a 307/2008. (XII.20.) Korm. rendelet a 4/1997. (I.22.) Korm. rendeletet hatályon kívül helyezte, s az abban foglaltak a Korm. rendeletben szerepelnek. Székesfehérvár, február 6. Tisztelettel: Dr. Gelencsér József hivatalvezető