1994. évi XXXIV. törvény. a Rendırségrıl

Átírás

1 Az Országgyőlés az Alaptörvénynek és Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek, valamint a jogállamiság követelményeinek megfelelıen mőködı Rendırség kialakítása érdekében a következı törvényt alkotja: I. Fejezet A RENDİRSÉG FELADATA, SZERVEZETE, JOGÁLLÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA A Rendırség feladata 1. (1) A rendırség feladata az Alaptörvényben meghatározott feladatok mellett a határforgalom ellenırzése, a terrorizmus elleni küzdelem és az e törvényben meghatározott bőnmegelızési, bőnfelderítési célú ellenırzés. (2) A rendırség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bőnmegelızési, bőnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében: 1. általános bőnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, végzi a bőncselekmények megelızését, megakadályozását és felderítését, 2. szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közremőködik a szabálysértések megelızésében és felderítésében, 3. ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok elıállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat, 4. közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat lát el, 5. ellátja a közterület rendjének fenntartásával kapcsolatos rendészeti feladatokat, 6. gondoskodik a büntetıeljárásban részt vevık és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelmérıl, valamint a büntetıeljárásban részt vevık, az igazságszolgáltatást segítık Védelmi Programjának (a továbbiakban: Védelmi Program) végrehajtásáról, továbbá védi a Magyarország szempontjából - külön jogszabályban meghatározott - különösen fontos személyek (a továbbiakban: védett személy) életét, testi épségét, ırzi a kijelölt létesítményeket, 7. engedélyezi és felügyeli a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet, 8. büntetés-végrehajtási feladatokat lát el, 9. ellátja a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelızı védelmi helyzet, a veszélyhelyzet és a váratlan támadás esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat, továbbá rendkívüli állapot idején és váratlan támadás esetén közremőködik az államhatárt fegyveresen vagy felfegyverkezve átlépı személyek kiszorításában, valamint elfogásában és lefegyverzésében, 10. ırzi az államhatárt, megelızi, felderíti, megszakítja az államhatár jogellenes átlépését, ellátja a hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat, 11. ellenırzi az államhatáron áthaladó személy- és jármőforgalmat, a szállítmányokat - ide nem értve a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendeletben meghatározott vámellenırzést -, valamint végzi a határátléptetést, továbbá biztosítja a határátkelıhelyek rendjét, 12. irányítja a határesemények kivizsgálásával megbízott magyar szervek tevékenységét, felügyeli az államhatár felmérésével, megjelölésével, a határjelek felújításával kapcsolatos munkák végzését, 13. megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztetı konfliktushelyzet és a tömeges mérető migráció kezeléséhez szükséges intézkedéseket, továbbá elhárítja az államhatár rendje ellen irányuló erıszakos cselekményeket,

2 14. elvégzi az e törvényben meghatározott belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési célú ellenırzést, 15. Magyarország területén a) felderíti a terrorszervezeteket, b) megelızi, felderíti, illetve elhárítja magánszemélyek, csoportok, szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit és megakadályozza azt, hogy bőncselekményt kövessenek el, c) megakadályozza, hogy magánszemélyek, csoportok, szervezetek terrorszervezet mőködését anyagi források biztosításával vagy más módon elısegítsék, 16. elvégzi a részére törvényben vagy kormányrendeletben megállapított, valamint az Európai Unió kötelezı jogi aktusából vagy nemzetközi szerzıdésbıl eredı egyéb feladatokat, valamint 17. részt vesz az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió, az Európai Biztonsági és Együttmőködési Szervezet, az Észak-atlanti Szerzıdés Szervezete keretében szervezett, vagy nemzetközi szerzıdés alapján a béketámogató és polgári válságkezelési feladatokban. 2. (1) A rendırség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegetı vagy sértı cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A rendırség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait. (2) A rendırség a feladatának ellátása során a) együttmőködik az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, a társadalmi és a gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal és azok közösségeivel; b) segítséget nyújt - jogszabályban meghatározott esetben - az állami és a helyi önkormányzati szervek hivatalos eljárásának zavartalan lefolytatásához; c) támogatja a helyi önkormányzatoknak és az állampolgárok közösségeinek a közbiztonság javítására irányuló önkéntes tevékenységét. (3) A rendırség a feladatának ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el. (4) A rendırség külön törvény, az Európai Unió kötelezı jogi aktusa vagy nemzetközi szerzıdés alapján együttmőködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel, fellép a nemzetközi bőnözés ellen. Nemzetközi szerzıdés vagy az Európai Unió kötelezı jogi aktusa alapján - rendészeti feladatai ellátása során - magyar rendır külföldön, rendırségi vagy határrendészeti feladatokat ellátó külföldi szerv tagja Magyarország területén törvényben, illetve nemzetközi szerzıdésben meghatározott rendırségi jogosítványokat gyakorolhat. 2/A. 3. A rendırség szervezete és irányítása 4. (1) A rendırség állami, fegyveres rendvédelmi szerv. (2) A rendırséget az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv alkotja. (3) A Kormány a rendırséget a rendészetért felelıs miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján irányítja. 4/A. (1) Az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervre (a továbbiakban: központi szerv), megyei (fıvárosi) rendır-fıkapitányságokra, rendırkapitányságokra és kirendeltségekre tagozódik. Egyes feladatok ellátására törvény vagy kormányrendelet más rendıri szervet is létrehozhat. (2) A belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv szervezeti egységeként kormányrendelet kirendeltséget hozhat létre. (3) Az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya hivatásos állományú rendırökbıl, kormánytisztviselıkbıl, közalkalmazottakból, valamint a munka törvénykönyvérıl szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalókból állhat. (4) A belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv személyi állománya hivatásos állományú rendırökbıl, az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szervtıl a hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabály szerint berendelt rendırökbıl, kormánytisztviselıkbıl, valamint közalkalmazottakból állhat

3 (5) A terrorizmust elhárító szerv személyi állománya hivatásos állományú rendırökbıl, az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szervtıl a hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabály szerint berendelt rendırökbıl és vezényelt hivatásos állományúakból, kormánytisztviselıkbıl, valamint közalkalmazottakból állhat. 5. A miniszter a) szabályozza a rendırség tevékenységét és mőködését, b) irányítja az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szervet, a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szervet, valamint a terrorizmust elhárító szervet, c) törvényességi, szakszerőségi, pénzügyi és hatékonysági szempontból ellenırzi a rendırség tevékenységét, d) az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetıje, a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetıje, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetıje javaslatára jóváhagyja az általuk vezetett szervek szervezeti és mőködési szabályzatát, e) elıterjesztést készít a miniszterelnök részére az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetıjének, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetıjének kinevezésére és felmentésére, az elıterjesztéshez csatolja az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetıjére, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetıjére vonatkozóan az Országgyőlés feladatkörrel rendelkezı bizottságának állásfoglalását, f) gyakorolja az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetıje felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói jogokat, g) kinevezi és felmenti ga) az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetıjének helyetteseit, a rendırfıkapitányságok vezetıit, valamint a külön jogszabályban meghatározott rendıri szervek vezetıit, gb) a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetıjét és helyetteseit, valamint gc) a terrorizmust elhárító szerv vezetıjének helyetteseit, h) kinevezi és felmenti - a nemzetközi szerzıdések és a Kormány felhatalmazása alapján - az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek vezetıit, helyetteseit, tagjait és állandó szakértıit, i) gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat, j) törvény eltérı rendelkezése hiányában egyedi utasítást adhat ki feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, k) az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetıjét, a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési szerv vezetıjét, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetıjét jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti, l) jóváhagyja az államhatár rendjének fenntartása érdekében a konfliktushelyzet és a tömeges mérető migráció kezelésére vonatkozó terveket, m) gondoskodik az e törvényben meghatározott bőnmegelızési, bőnfelderítési célú ellenırzésrıl, valamint n) dönt az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetıje által irányított szervek, a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv közötti hatásköri összeütközésben. 6. (1) Az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szervet az országos rendırfıkapitány vezeti. Az országos rendırfıkapitány a) közvetlenül vezeti a központi szervet, b) az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv számára utasítást adhat ki, c) javaslatot tesz az országos rendırfıkapitány helyettesének vagy helyetteseinek, a rendırfıkapitányságok vezetıinek, valamint a külön jogszabályban meghatározott rendıri szervek vezetıinek kinevezésére és felmentésére, d) a miniszter jóváhagyását követıen kiadja a központi szerv szervezeti és mőködési szabályzatát, - 3 -

4 e) gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat a központi szerv állományába tartozó személyek felett, f) irányítja a rendır-fıkapitányságok és a közvetlen alárendeltségébe tartozó más rendıri szervek vezetıinek tevékenységét, g) a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a rendır-fıkapitányságok vezetıi és az általa irányított más rendıri szervek vezetıi felett a munkáltatói jogokat, h) kinevezi és felmenti a rendır-fıkapitányságok és a közvetlen alárendeltségébe tartozó más rendıri szervek vezetıinek helyetteseit, valamint i) jóváhagyja a rendır-fıkapitányságok és az általa irányított más rendıri szervek szervezeti és mőködési szabályzatát. (2) A belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szervet, valamint a terrorizmust elhárító szervet fıigazgató vezeti. A fıigazgató a) az általa vezetett szerv számára kötelezı utasítást adhat ki, b) javaslatot tesz a helyettesének vagy helyetteseinek kinevezésére és felmentésére, c) a miniszter jóváhagyását követıen kiadja az általa vezetett szerv szervezeti és mőködési szabályzatát, d) gyakorolja az általa vezetett szerv állományába tartozó személyek felett a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat, e) irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetık tevékenységét, valamint f) a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetıi felett a munkáltatói jogokat. (3) Az országos rendırfıkapitányt és a terrorizmust elhárító szerv fıigazgatóját a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kinevezést megelızıen az országos rendırfıkapitány-jelöltet, illetve a terrorizmust elhárító szerv fıigazgatói tisztségére jelölt személyt az Országgyőlés feladatkörrel rendelkezı bizottsága meghallgatja és állást foglal az alkalmasságáról. (4) Az országos rendırfıkapitány és a terrorizmust elhárító szerv fıigazgatója együttesen - az államhatár rendjének fenntartása érdekében - jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti a konfliktushelyzet és a tömeges mérető migráció kezelésére vonatkozó terveket. (5) Az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szervet az országos rendırfıkapitány, a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szervet a fıigazgató, a terrorizmust elhárító szervet a fıigazgató képviseli. (6) A rendırséget a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményeken, valamint a viszonosságon alapuló nemzetközi kapcsolatokban a 7/G. (1)-(3) bekezdése alapján az országos rendırfıkapitány képviseli. A miniszter két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményen alapuló nemzetközi kapcsolatban a rendırség képviseletére a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv fıigazgatóját vagy a terrorizmust elhárító szerv fıigazgatóját kijelölheti. A Független Rendészeti Panasztestület 6/A. (1) A Független Rendészeti Panasztestület (a továbbiakban: Testület) a) a 92-93/A. rendelkezései szerint vizsgálatot folytat, b) mőködésének és eljárásainak tapasztalatairól háromévente beszámol az Országgyőlésnek, valamint évente tájékoztatja az Országgyőlés rendészeti, valamint emberi jogi ügyekben feladatkörrel rendelkezı bizottságait, c) az alapvetı jogok tiszteletben tartása és hatékonyabb védelme érdekében javaslatot tehet az országos rendırfıkapitánynak és a fıigazgatóknak utasítás kiadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére. (2) A Testület öt tagját az Országgyőlés rendészeti, valamint emberi jogi ügyekben feladatkörrel rendelkezı bizottságainak együttes javaslatára az Országgyőlés a jelenlévı képviselık kétharmadának szavazatával, egyidejő, listás módon választja. A Testület tagjaira az alapvetı jogok védelme érdekében tevékenységet folytató szervek és szervezetek a bizottságoknak javaslatot tehetnek

5 (3) A Testület tagjának olyan, büntetlen elıélető, az országgyőlési képviselık választásán választható személy választható meg, aki jogi végzettséggel és az alapvetı jogok védelme területén kiemelkedı tapasztalatokkal rendelkezik, és külön törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenırzése megtörtént. (4) Nem választható meg a testület tagjává az, aki a megválasztás idıpontjában vagy az azt megelızı két évben országgyőlési képviselı, állami vezetı, polgármester, párt alkalmazottja vagy tisztségviselıje, illetve a megválasztás idıpontjában vagy az azt megelızı hat évben rendvédelmi szervvel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével vagy nyomozó hatóságával, valamint a Magyar Honvédséggel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állt. (5) (5) A Testület tagjának megbízatása a megválasztással keletkezik és hat évre szól. A Testület tagja újraválasztható. (6) A Testület akkor határozatképes, ha három tagja jelen van. A Testület tagjai feladatuk ellátása során függetlenek, az e törvényben meghatározott feladatkörükben nem utasíthatóak. 6/B. (1) A Testület tagjának megbízatása megszőnik: a) megbízatása idıtartamának leteltével, b) lemondással, c) összeférhetetlenségi okból, d) felmentéssel, e) a tisztségtıl való megfosztással, f) a tag halálával. (2) A Testület tagja megbízatásának megszőnését az (1) bekezdés b), valamint f) pontja esetében az Országgyőlés elnöke állapítja meg és hirdeti ki. Az (1) bekezdés c)-e) pontja esetében a megbízatás megszőnésének kérdésében az Országgyőlés határoz. A megbízatás megszőnésének megállapításához a jelenlévı képviselık kétharmadának szavazata szükséges. (3) A lemondást írásban kell közölni az Országgyőlés elnökével, aki köteles azt elfogadni. (4) Összeférhetetlenségi okból szőnik meg a megbízatása annak a tagnak, aki a jelölését követıen bekövetkezett körülmény folytán nem felel meg a megválasztáshoz szükséges feltételeknek. (5) Ha a Testület tagjának tevékenysége során összeférhetetlenségi ok merül fel, azt meg kell szüntetnie. Az összeférhetetlenség fennállását az Országgyőlés a jelenlévı képviselık kétharmadának szavazatával határozatban állapítja meg. Ha a Testület tagja az összeférhetetlenségi okot e határozat meghozatalától számított tíz napon belül nem szünteti meg, az Országgyőlés - bármely képviselı indítványára - határozatban állapítja meg a Testület tagja megbízatásának megszőnését. Az összeférhetetlenségi ok fennállását megállapító országgyőlési határozat meghozatalának idıpontjától az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig vagy a megbízatás e miatt történı megszőnését megállapító országgyőlési határozat meghozataláig a Testület tagja e tisztségébıl eredı jogkörét nem gyakorolhatja. (6) Felmentéssel szőnik meg a megbízatás, ha a Testület tagja neki fel nem róható okból száznyolcvan napnál hosszabb ideig nem képes eleget tenni a testületi tagságból eredı feladatainak. A felmentést bármely képviselı indítványozhatja. (7) Tisztségtıl való megfosztással szőnik meg a megbízatás, ha a Testület tagja neki felróható okból kilencven napnál hosszabb ideig nem tesz eleget a testületi tagságból eredı feladatainak. A tisztségtıl való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követıen az Országgyőlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága indítványozhatja. (8) A Testület tagja megbízatásának az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból történı megszőnése esetén a megbízatás megszőnését megelızı harmincadik napig, az (1) bekezdés b)-f) pontjaiban meghatározott okból történı megszőnését követı harminc napon belül kell az új tagot megválasztani. 6/C. (1) A Testület saját tagjai közül elnököt választ. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag teljes jogkörben helyettesíti. (2) A Testület mőködésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg

6 (3) A Testület mőködését titkárság segíti, amely az Országgyőlés munkaszervezetében mőködik, azonban a Titkárságon foglalkoztatott személyek tekintetében a munkáltatói jogkört a Testület elnöke gyakorolja. (4) A Testület elnöke havonta a közigazgatási államtitkári illetmény nyolcvan százalékával, a Testület többi tagja a közigazgatási államtitkári illetmény ötvenöt százalékával megegyezı összegő tiszteletdíjra jogosult. 6/D. A Testület elhelyezésérıl és mőködésének feltételeirıl - az államháztartásért felelıs miniszter bevonásával - az Országgyőlés elnöke gondoskodik. II. Fejezet A BELSİ BŐNMEGELİZÉSI ÉS BŐNFELDERÍTÉSI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERV ÉS A TERRORIZMUST ELHÁRÍTÓ SZERV, VALAMINT AZ EGYÜTTMŐKÖDÉS A belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv 7. (1) A belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében: a) a vonatkozó jogszabályok alapján ellátja a hivatásos állományba jelentkezıknél, valamint a hivatásos állomány tagjánál a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenırzését, b) elvégzi ba) a rendırség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai, valamint a hivatásos állomány Nemzeti Biztonsági Felügyelethez (a továbbiakban: NBF) vezényelt tagjai, bb) a ba) alpontban meghatározott szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró, a Kormány által kijelölt szerv, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott befogadó állomás kormánytisztviselıi, köztisztviselıi, valamint közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai, bc) az NBF kivételével a ba) és bb) alpontban meghatározott szervek irányítását ellátó minisztériumok a ba) és bb) alpontban meghatározott szervek irányításával, ellenırzésével kapcsolatos szervezeti egységeinek, továbbá az NBF kivételével a ba) és bb) alpontban meghatározott szervek bőnüldözési és államigazgatási adatkezelését, pénzügyi és gazdasági ellátását, kiképzését és oktatását végzı szervek rendeltetésszerő mőködése körében eljáró kormánytisztviselıi, köztisztviselıi és közalkalmazottai, továbbá bd) a Kormány által a központi államigazgatási szervekrıl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény alapján nemzetbiztonsági célból létrehozott kabinet, valamint az annak munkáját segítı testület - politikai vezetınek nem minısülı - tagjai, továbbá a tagok helyettesítésére jogosult és a titkársági feladatokat ellátó személyek (a ba)-bd) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány) megbízhatósági vizsgálatát, c) felderíti a b) pontban megjelölt szerveknél a jogszabályban meghatározott bőncselekményeket. (2) A belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv nyomozóhatósági jogkört nem gyakorol. (3) Ha a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv feladatai ellátása során bőncselekmény elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı nyomozó hatóságnál vagy az ügyésznél és átadja az általa összegyőjtött adatokat. (4) A belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv az általa tett feljelentés miatt indított büntetıeljárás során felkérésre - a rendelkezésre álló erıkkel és eszközökkel - közremőködik a - 6 -

7 büntetıeljárásról szóló törvény rendelkezései alapján a bíró által engedélyezett, a nyomozás teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı nyomozó hatóság vagy az ügyész által végzett titkos adatszerzésben. Megbízhatósági vizsgálat 7/A. (1) A megbízhatósági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz-e a jogszabályban elıírt hivatali kötelezettségének. Ennek megállapítása érdekében a megbízhatósági vizsgálatot végzı szerv a munkakör ellátása során a valóságban is elıforduló vagy feltételezhetı élethelyzeteket hoz mesterségesen létre. A megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható. (2) A megbízhatósági vizsgálatot a szükségességének indokolásával a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetıje határozattal rendeli el. A megbízhatósági vizsgálat elrendelésérıl és befejezésérıl - az arra vonatkozó határozat, valamint elrendelés esetén a részletes terv megküldésével - az ügyészt haladéktalanul tájékoztatni kell. A határozat és a megbízhatósági vizsgálat végrehajtásáról szóló részletes terv alapján az ügyész a megbízhatósági vizsgálat elrendelését 2 munkanapon belül jóváhagyja, vagy a jóváhagyást megtagadja. (2a) A megbízhatósági vizsgálat befejezésérıl szóló határozat kézhezvételétıl számított 8 munkanapon belül az ügyész megvizsgálja annak törvényességét, majd visszaküldi az elrendelı szervnek. Jogszabálysértés megállapítása esetén írásba foglalt indokolt határozatával új határozat hozatalára utasítja a megbízhatósági vizsgálatot folytató szervet, ha pedig azt állapítja meg, hogy a megbízhatósági vizsgálat végrehajtására a részletes tervtıl eltérıen került sor, felelısségre vonást is kezdeményez. (3) A védett állomány megbízhatósági vizsgálattal érintett tagját a megbízhatósági vizsgálat megindításáról nem, befejezésérıl három munkanapon belül kell tájékoztatni. (4) A védett állomány tagjára vagy tagjaira vonatkozóan megbízhatósági vizsgálatot elrendelni naptári évenként legfeljebb három alkalommal lehet, a megbízhatósági vizsgálat idıtartama alkalmanként nem haladhatja meg a 15 napot. A megbízhatósági vizsgálat során végzett tevékenységeket dokumentálni kell. 7/B. (1) A megbízhatósági vizsgálat során a VII. Fejezetben írt módon - a bírói engedélyhez kötött információgyőjtés kivételével, az elrendelı határozat indokolásában írt cél megtartásával - titokban információ győjthetı. Az alkalmazni kívánt titkos információgyőjtı eszközt az elrendelı határozatnak és a részletes tervnek tartalmaznia kell. Ha a titkos információgyőjtés alkalmazni kívánt eszközéhez ügyészi engedély szükséges, a megbízhatósági vizsgálat csak az erre vonatkozó ügyészi engedély birtokában végezhetı. (2) A megbízhatósági vizsgálatot a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következık szerint végezheti: a) polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértést, valótlan bejelentés szabálysértést, vámszabálysértést, vámszabálysértés elkövetıjének segítése szabálysértést, vámorgazdaság szabálysértést, minısített adat biztonságának megsértése szabálysértést, külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést, közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértést, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, víziközlekedési szabályok megsértése szabálysértést, valamint olyan közlekedési szabályszegést követhet el, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye, b) nem követhet el a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) X. fejezetében, XI. fejezetében, XII. fejezetében - a magánlaksértés [Btk ] kivételével -, XIII. fejezetében, XIV. fejezetében, XV. fejezetében - a hivatali visszaélés [Btk ], a hamis vád [Btk ], a hatóság félrevezetése [Btk ], valamint a III. címben és a VII. címben foglaltak kivételével -, XVI. fejezetében - a III. címben foglaltak kivételével -, XVII. fejezetében - az áru hamis megjelölése [Btk ], valamint a III. címben foglaltak kivételével -, XVIII. fejezetében - a szerzıi vagy szerzıi joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk. 329/A. ] kivételével -, XIX. fejezetében és XX. fejezetében felsorolt bőncselekményeket, - 7 -

8 c) elkövetheti a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény ában jövedéki bírság kiszabásával szankcionált cselekményt. (3) A belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési szerv megbízhatósági vizsgálatot végzı tagja technikai eszközök segítségével titokban rögzítheti a) az ügyész által jóváhagyott végrehajtási tervben szereplı mesterségesen létrehozott helyszínen, valamint a védett szervek hivatali helyiségeiben, gépjármőveiben történteket, továbbá b) a 7/A. (1) bekezdésében meghatározott célból létrehozott mesterséges élethelyzetben résztvevı, valamint a megbízhatósági vizsgálat alá vont személy vagy személyek tevékenységét, magatartását, elıadását. (4) A rögzítést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a) a célját elérte, vagy b) az ügyész által jóváhagyott végrehajtási tervben a mesterséges élethelyzet végrehajtására meghatározott határidı lejárt. (5) A megbízhatósági vizsgálat célja szempontjából érdektelen adatot, valamint az ügyben nem érintett személy adatait a rögzítést követı 3 napon belül törölni kell. 7/C. (1) Ha a megbízhatósági vizsgálat során bőncselekmény gyanújára utaló adat merül fel, a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv a megbízhatósági vizsgálat befejezését követıen haladéktalanul feljelentést tesz a hatáskörrel rendelkezı szervnél. (2) Ha a megbízhatósági vizsgálat során nem merül fel az (1) bekezdésben meghatározott adat, akkor a megbízhatósági vizsgálattal összefüggésben keletkezett iratokat, ideértve a 7/B. (3) bekezdése alapján technikai eszközzel rögzítetteket is - a megbízhatósági vizsgálat elrendelésérıl és befejezésérıl szóló irat kivételével - a megbízhatósági vizsgálat befejezését követı 30 napon belül meg kell semmisíteni. (3) A megbízhatósági vizsgálat befejezésérıl szóló határozatot annak meghozatalát követı 2 év elteltével kell selejtezni. A megbízhatósági vizsgálat befejezésérıl szóló határozat tartalmazza a vizsgálat minden lényeges adatát, így különösen az ügyész törvényességi felügyelet gyakorlásához, valamint az eljárás alá vont érdekeinek védelme szempontjából jelentıséggel bíró adatot. (4) Az ügyész az e törvényben foglalt jogosítványok mellett a megbízhatósági vizsgálat törvényességének ellenırzése során az ügyészségrıl szóló törvényben szabályozott jogokat gyakorolja. (5) A megbízhatósági vizsgálatra vonatozó részletes eljárási szabályokat a Kormány rendeletben szabályozza. A feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagjával szemben 7/D. Bőncselekmény megalapozott gyanúja esetén az ügyész a feljelentést határozattal elutasítja, vagy a nyomozást megszünteti, ha a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv 7/B. szerint eljáró tagja által elkövetett bőncselekmény bőnmegelızési, bőnfelderítési érdeket szolgál. A terrorizmust elhárító szerv 7/E. (1) A terrorizmust elhárító szerv nem gyakorol nyomozóhatósági jogkört. A terrorizmust elhárító szerv a) ellátja az 1. (2) bekezdés 15. pontjában meghatározott feladatot, amelynek keretében aa) jogszabályban meghatározottak szerint végzi a terrorcselekmény [Btk ], a légijármő, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármő hatalomba kerítése [Btk ], valamint az azokkal összefüggésben elkövetett más bőncselekmények megelızését, felderítését, megszakítását, az elkövetık elfogását, ab) végzi az emberrablás [Btk. 175/A. ], valamint az azzal összefüggésben elkövetett más bőncselekmények megszakítását, az elkövetık elfogását, ac) végzi az emberrablással [Btk. 175/A. ] összefüggésben elkövetett bőncselekményeket elkövetı személyekkel, csoportokkal, szervezetekkel szembeni megelızési, felderítési feladatokat, - 8 -

9 ad) a terrorizmus elleni küzdelem keretében - Magyarország nemzetbiztonsági érdekei érvényesítésének elısegítése érdekében - megelızi, felderíti és elhárítja azokat a törekvéseket, amelyek Magyarország területén terrorcselekmény elkövetésére irányulnak, b) a jogszabályban meghatározottak szerint kizárólagos hatáskörrel - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében annak felkérésére - végzi egyes veszélyes személyek elfogását, c) a - jogszabályban meghatározott - kiemelten védett vezetık tekintetében személyvédelmi feladatokat lát el, d) a rendészetért felelıs miniszternek a külpolitikáért felelıs miniszter egyetértésével meghozott döntése alapján - a hatályos nemzetközi normák betartásával - közremőködik a magyar állampolgárok életét, testi épségét Magyarország területén kívül közvetlenül fenyegetı háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok, valamint terrorista és túszejtı akciók esetén a bajba jutott magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában, az evakuálás végrehajtásában, e célból együttmőködik az Európai Unió tagállamaival és szerveivel, az Észak-atlanti Szerzıdés Szervezetének szerveivel, illetve az érintett nemzetközi szervezetekkel, valamint az érintett külföldi állam hatóságaival, valamint e) megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a d) pontban meghatározott feladat ellátásához szükséges, a külföldre vonatkozó, valamint külföldi eredető információkat. f) a rendészetért felelıs miniszternek a külpolitikáért felelıs miniszter egyetértésével meghozott döntésében meghatározott idıtartamra - a hatályos nemzetközi normák betartásával - ellátja a kijelölt fa) magyar külképviseletek és azok diplomáciai személyzete, valamint fb) a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévı magyar szervek (intézmények) és létesítmények személy- és létesítményvédelmét, e célból együttmőködik az Európai Unió tagállamaival és szerveivel, az Észak-atlanti Szerzıdés Szervezetének szerveivel, illetve az érintett nemzetközi szervezetekkel, valamint az érintett külföldi állam hatóságaival. (2) A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában, valamint c) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében a VII. fejezetben szabályozott módon titokban információt győjthet. (3) A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) ának megfelelı alkalmazásával titokban információt győjthet, amelynek ellátása során az Nbtv a szerint jogosult adatok igénylésére és kezelésére. Az Nbtv. 56. a)-e) pontjában meghatározott titkos információgyőjtést az igazságügyért felelıs miniszter engedélyezi. (4) A terrorizmust elhárító szerv, ha bőnüldözési tevékenysége során bőncselekmény elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı nyomozó hatóságnál vagy az ügyésznél, és átadja az általa összegyőjtött adatokat. Nem köteles feljelentést tenni és átadni az adatokat, ha azzal veszélyeztetné az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott feladata ellátását. (5) A terrorizmust elhárító szerv (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott tevékenységére az Nbtv. 11. (5) bekezdését, 14. (1)-(2) bekezdését, (4) bekezdés a)-f) pontját, (5) bekezdését, 15. (3) bekezdését, 16. -át, 18. -át, valamint 27. (4) bekezdését megfelelıen alkalmazni kell. Az együttmőködés 7/F. (1) Az általános rendıri feladatok ellátására létrehozott szerv nyilvántartásaiból a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó és a terrorizmust elhárító szerv - feladatainak teljesítéséhez - a VIII. Fejezet szerint kérhet adatot. Az adattovábbítás jogszerőségéért és pontosságáért az a szerv felel, amelyik az adatot továbbította. (2) Ha az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a terrorizmust elhárító szerv vagy a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv feladatellátása során hatáskörébe nem - 9 -

10 tartozó bőncselekményre utaló információ birtokába jut, azt haladéktalanul köteles átadni a hatáskörrel rendelkezı szervnek. A terrorizmust elhárító szerv nem köteles az információt átadni, ha azzal veszélyeztetné a 7/E. (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott feladata ellátását. (3) A terrorizmust elhárító szerv részére a 7/E. (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott feladata ellátásával összefüggésben a külföldi titkosszolgálatok által továbbított adatok, információk kizárólag azon külföldi titkosszolgálat elızetes hozzájárulásával továbbíthatók más adatkezelı részére, amelytıl az információ származik. 7/G. (1) A központi szerv képviseli a rendırséget a nemzetközi rendvédelmi szervezetekben, különösen a Bőnügyi Rendırség Nemzetközi Szervezetében (Interpol), az Európai Rendırségi Hivatalban (Europol), valamint - ha a miniszter másként nem rendelkezik - a két- és többoldalú nemzetközi szerzıdéseken alapuló rendészeti tárgyú nemzetközi kapcsolatokban. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem akadálya annak, hogy a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv - külön jogszabályban meghatározottak szerint - az Interpollal és az Europollal, bármely Europol tagállam, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerzıdés, vagy viszonosság alapján bármely más állam rendvédelmi szervével közvetlenül kapcsolatot tartson a központi szerv egyidejő tájékoztatása mellett. (3) A belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv - külön törvényben meghatározottak szerint - önállóan jogosultak a tevékenységükkel összefüggı feladatokat ellátó társszervekkel való együttmőködésre, kapcsolattartásra, valamint e szervek nemzetközi szervezetei tevékenységében való közvetlen részvételre. III. Fejezet A RENDİRSÉG EGYÜTTMŐKÖDÉSE 8. (1) A rendırkapitányság, a határrendészeti kirendeltség és a más helyi rendıri szerv létesítéséhez és megszüntetéséhez elızetesen ki kell kérni az érintett települési, Budapesten a fıvárosi kerületi önkormányzat képviselı-testületének a véleményét. (2) A rendırkapitányság, a határrendészeti kirendeltség és a más helyi rendıri szerv vezetıjének kinevezését megelızıen a kinevezési jogkör gyakorlója kikéri az illetékességi területen mőködı települési - Budapesten a fıvárosi kerületi - önkormányzatok képviselı-testületének a véleményét. Rendırfıkapitány esetében a megyei (fıvárosi) önkormányzat képviselı-testületének véleményét kell kérni. A szükségessé váló felmentésrıl az illetékes önkormányzatokat - az érintettel történı közléssel egyidejőleg - tájékoztatni kell. (3) Ha a települési önkormányzatok többsége, illetve a megyei (fıvárosi) önkormányzat a kinevezéssel szemben foglal állást, és a kinevezési jogkör gyakorlója nem állít újabb jelöltet, döntése szakmai indokairól az érintett önkormányzatokat állásfoglalásban tájékoztatja. (4) A rendırkapitány vagy kijelölt helyettese évente beszámol a rendırkapitányság illetékességi területén mőködı települési önkormányzat képviselı-testületének a település közbiztonságának helyzetérıl, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekrıl és az azzal kapcsolatos feladatokról. A megyei (fıvárosi) önkormányzat felkérésére évente a rendırfıkapitány vagy kijelölt helyettese számol be. (5) Ha a beszámolót a települési önkormányzatok többsége, illetıleg a megyei (fıvárosi) önkormányzat nem fogadja el, három hónapon belül újabb beszámolót kell tartani. Ismételt elutasítás esetén a települési önkormányzatok többsége a megyei (fıvárosi) rendırfıkapitányhoz, a megyei (fıvárosi) önkormányzat közgyőlése az országos rendırfıkapitányhoz fordulhat. A megyei (fıvárosi) rendırfıkapitány, illetıleg az országos rendırfıkapitány köteles az önkormányzatok által meghatározott kérdésekre is kiterjedı átfogó vizsgálatot tartani, ennek keretében a rendıri vezetı felelısségét, illetıleg alkalmasságát megvizsgálni. A vizsgálat eredményérıl az önkormányzatokat tájékoztatni kell. A megyei (fıvárosi) rendırfıkapitány, az országos rendırfıkapitány köteles a közbiztonsági feladatok ellátása érdekében a vizsgálat szerint szükséges szolgálatszervezési, szervezeti, személyi és belsı irányítási intézkedéseket megtenni

11 (6) Az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv a (4) bekezdésben foglaltakon kívül is tájékoztatja az önkormányzatot, ha a lakosság széles körét érintı rendıri intézkedést tervez végrehajtani, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti az intézkedés eredményességét. (7) A (4) bekezdésben foglaltakon kívül a határrend és határırizet helyzetérıl, valamint a határforgalom alakulásáról a) a határterülettel érintett területi önkormányzatok és megyei jogú városok közgyőlését a rendırfıkapitány vagy kijelölt helyettese évente, b) az illetékességi területén lévı települési önkormányzat képviselı-testületét a rendırkapitány, a határrendészeti kirendeltség vezetıje vagy kijelölt helyettese felkérésre tájékoztatja. (8) A rendırfıkapitány a fıvárosi és megyei kormányhivatal vezetıjét, a területi önkormányzat közgyőlésének elnökét (fıpolgármestert), a területi katasztrófavédelmi szerv vezetıjét, az Alkotmányvédelmi Hivatal területi szervének vezetıjét; a rendırkapitány vagy a határrendészeti kirendeltség vezetıje a települési önkormányzat polgármesterét tájékoztatja a) a lakosságot a szomszédos állam területérıl fenyegetı veszélyrıl; b) a tömegesen menekülı, illetve ideiglenes menedéket kérı személyek várható érkezésérıl; c) az ország területére betört fegyveres csoportról, a lakosság védelme érdekében tett és javasolt intézkedésekrıl, a fegyveres csoport felszámolásáról; d) a határterületen az e törvény alapján bevezetett minden korlátozásról, ha annak elızetes bejelentésére a késedelem veszélye miatt nem volt lehetıség; e) a környezet szennyezésérıl, illetve annak veszélyérıl vagy a természeti értékek és területek károsításáról. (9) A rendırfıkapitány haladéktalanul tájékoztatja a) a (8) bekezdés a), c) és d) pontjában foglaltakról a Honvéd Vezérkar fınökét; b) a (8) bekezdés a), b) és d) pontjában foglaltakról a vámhatóságot; c) a (8) bekezdés b) pontjában foglaltakról a menekültügyi hatóságot; d) a (8) bekezdés e) pontjában foglaltakról a környezetvédelmi hatóságot, a természetvédelmi hatóságot és a vízügyi hatóságot. (10) A (4), (8) és (9) bekezdésben említett szervek vezetıi a rendırség illetékes szervei részére tájékoztatást adnak a feladatkörükben tudomásukra jutott - a rendırség tevékenységét érintı - tényekrıl és körülményekrıl. (11) Ha az önkormányzat képviselı-testülete a külön törvény szerinti felterjesztési jogával élve a rendırség - külön jogszabály rendelkezése alapján meg nem támadható - döntésével, intézkedésével vagy annak elmulasztásával kapcsolatban indokolást tartalmazó észrevételt tesz, azt az illetékes rendıri szerv tizenöt napon belül megvizsgálja, és a vizsgálat eredményérıl tájékoztatja az önkormányzatot. Ha az illetékes rendıri szerv az észrevétellel nem ért egyet, a vizsgálat lezárását követıen azt haladéktalanul megküldi a felettes rendıri szervnek. A felettes rendıri szerv vezetıje az észrevételt megvizsgálja, és a vizsgálat eredményérıl - tizenöt napon belül - az önkormányzatot tájékoztatja. 9. (1) A települési önkormányzat szerzıdést köthet a közigazgatási illetékességi területén mőködı rendırkapitányság, vagy határrendészeti kirendeltség vezetıjével - rendırségi kötelezettségvállalás esetén a rendırfıkapitány elızetes egyetértésével - különösen a helyi közbiztonságot érintı feladatok ellátása, a rendırség és az önkormányzati szervek tevékenységének összehangolása, valamint az illetékességi területén mőködı rendıri szerv létesítésének, bıvítésének és fejlesztésének elısegítése érdekében. A szerzıdés megkötésétıl a rendırség elzárkózhat, ha az jogszabályt sért vagy ellentétes a felettes rendıri szerv vezetıjének rendelkezésével, illetve, ha annak pénzügyi, anyagi fedezete nem biztosított vagy tartalma szakmailag megalapozatlan. (2) Az (1) bekezdés szerinti szerzıdés teljesítésérıl, a juttatott eszközök felhasználásáról a rendırség és az önkormányzat képviselı-testülete egymást kölcsönösen tájékoztatja. A szerzıdésben vállalt kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén az önkormányzat a felettes rendıri szervhez fordulhat. 10. (1) A rendırkapitány, a megyék (fıváros) tekintetében a rendırfıkapitány és az illetékességi területen mőködı önkormányzatok, a közbiztonsággal összefüggı feladatok ellátásának társadalmi

12 segítésére és ellenırzésére - a közbiztonság fenntartásában érintett állami és egyesületek bevonásával - bőnmegelızési és közbiztonsági bizottságot hozhatnak létre. A bizottság elnökét, tagjait együttesen bízzák meg az önkormányzat képviselı-testülete megbízatásának idıtartamára. (2) A bizottság maga állapítja meg mőködésének részletes eljárási szabályait. A mőködéséhez szükséges költségeket a rendırség és az önkormányzatok külön megállapodásban rögzített arányban viselik. (3) A bőnmegelızési és közbiztonsági bizottságnak a település közbiztonságának helyzetével, valamint az annak fenntartásában érintett szervek tevékenységével kapcsolatos állásfoglalását a bizottság elnöke megküldi az (1) bekezdésben említett rendıri szerv vezetıjének, továbbá a települési önkormányzat képviselı-testületének. A bőnmegelızési és közbiztonsági bizottság és a rendıri szerv vezetıje vagy a polgármester közötti véleményeltérés esetén az érintettek kérhetik a felettes rendıri szerv vezetıjének állásfoglalását. Az állásfoglalást - a vitában érintett rendıri szerv vezetıje útján - meg kell küldeni a bőnmegelızési és közbiztonsági bizottságnak és a települési önkormányzat képviselı-testületének. (4) Ha a települési önkormányzat képviselı-testülete a saját szervezetén belül közbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottságot hoz létre, a rendırkapitány, a fıvárosi önkormányzat esetében a rendırfıkapitány, a bizottság munkáját - a titok- és az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - a feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás megadásával köteles elısegíteni. IV. Fejezet A RENDİRSÉG MŐKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI ÉS SZABÁLYAI A rendıri feladatok ellátásának és az utasítás teljesítésének kötelezettsége 11. (1) A rendır köteles a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes elıírásoknak megfelelıen teljesíteni, az elöljárója utasításainak - az e törvényben foglaltak figyelembevételével - engedelmeskedni, a közbiztonságot és a közrendet, ha kell, élete kockáztatásával is megvédeni. (2) A rendırség a belsı szervezetét és mőködésének részletes szabályait, az utasítás kiadás rendjét úgy kell kialakítani, hogy az utasítás kiadójának és végrehajtójának egyéni felelıssége mindenkor megállapítható legyen. 12. (1) A rendır a feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait. Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha azzal bőncselekményt követne el. (2) A rendır a szolgálati elöljáró jogszabálysértı utasításának teljesítését - az (1) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tagadhatja meg, de az utasítás jogszabálysértı jellegére, ha az számára felismerhetı, haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró az utasítást fenntartja, azt az utasított kérelmére köteles írásba foglalva kiadni. Az írásba foglalás megtagadása vagy elmaradása az utasítást adó közvetlen felettesénél bejelenthetı, e jog gyakorlásának azonban az utasítás teljesítésére nincs halasztó hatálya. (3) Ha a törvény rendelkezéseit a rendır elöljárója sérti meg, a rendır közvetlenül az elöljáró felettesénél, vagy ha a törvénysértést a rendıri szerv vezetıje követi el, a rendıri szerv felettes szervénél, illetıleg a miniszternél bejelentheti. A bejelentéssel megkeresett szerv vezetıje a törvénysértést köteles kivizsgáltatni, és a bejelentıt a vizsgálat eredményérıl, a tett intézkedésrıl - a bejelentés kézhezvételétıl számított - 8 napon belül tájékoztatni. (4) A törvénysértés bejelentése miatt a bejelentıt hátrány nem érheti, az alaptalanul tett bejelentés esetén felelısségre vonás kezdeményezhetı. Az intézkedési kötelezettség 13. (1) A rendır jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértı vagy veszélyeztetı tényt, körülményt vagy

13 cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendırt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének idıpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van. (2) A rendır köteles a törvény rendelkezésének megfelelıen, részrehajlás nélkül intézkedni. (3) Ha a rendırt az intézkedés megtételében tárgy akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja, az ezzel okozott kárért a rendırségnek az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania kell. 14. A rendır közremőködik a közbiztonságot fenyegetı veszélyhelyzet elhárításában. Ha a veszélyhelyzet elhárítása más szerv feladatkörébe tartozik, de beavatkozására csak késedelmesen van lehetıség, a rendır haladéktalanul gondoskodik a veszély elhárításáért felelıs hatóság vagy más szerv értesítésérıl. Az arányosság követelménye 15. (1) A rendıri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. (2) Több lehetséges és alkalmas rendıri intézkedés, illetıleg kényszerítı eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. A kényszerítı eszközök alkalmazásának követelményei 16. (1) A rendır kényszerítı eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítı eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendıri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható. (2) A rendırségnél alkalmazható kényszerítı eszköz rendszeresítésének szabályait rendelet útján a Kormány állapítja meg. (3) A miniszter rendeletben állapítja meg a rendırségnél rendszeresíthetı kényszerítı eszközök típusát, fajtáját. A rendırségnél csak olyan kényszerítı eszköz rendszeresíthetı, amelynek szabályszerő használata a törvényes intézkedés céljának elérésére alkalmas, megfelel a vonatkozó élet-, egészség- és balesetvédelmi elıírásoknak. (4) A rendır nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A rendır az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a szolgálati beosztására, a rendfokozatára, személyére tekintet nélkül köteles intézkedni. Az intézkedések és a kényszerítı eszközök alkalmazásának közös elvei és szabályai 17. (1) A rendırség a feladatának ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz főzıdı jogokat a törvényben foglaltak szerint korlátozhatja. (2) A rendıri intézkedés során a kényszerítı eszköz alkalmazása esetén lehetıleg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés folytán megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani, szükség esetén a rendır gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy errıl értesüljön. 18. (1) A fogvatartott részére biztosítani kell azt a lehetıséget, hogy egy hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját. Ha a fogvatartott nincs abban a helyzetben, hogy e jogával élhessen, az értesítési kötelezettség a rendırséget terheli. Ha a fogvatartott

14 fiatalkorú vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselıjét vagy gondnokát. (2) A rendırség gondoskodik a fogvatartott elhelyezésérıl, a fogvatartás miatt bekövetkezhetı egészségkárosodás megelızéséhez szükséges ellátásáról. A sérült, beteg vagy más okból sürgıs orvosi ellátásra szoruló fogvatartottat orvosi ellátásban kell részesíteni. (3) A fogvatartott jogait csak annyiban lehet korlátozni, amennyiben az a szökés vagy elrejtızés, a bizonyítási eszközök megváltoztatásának vagy megsemmisítésének megakadályozását, újabb bőncselekmény elkövetésének megelızését, illetıleg az ırzés biztonságát, a fogda rendjének megtartását szolgálja. (4) A rendırségi fogdába történı befogadáskor, amennyiben a rendelkezésre álló adatokra, illetve a befogadás körülményeire vagy a fogvatartott viselkedésére tekintettel alapos okkal feltételezhetı, hogy a fogvatartott saját vagy más életének, testi épségének veszélyeztetésére alkalmas tárgyat tart magánál, az élet, testi épség védelme, továbbá a bőncselekmény megelızése érdekében a fogvatartott testét, erre vonatkozó elızetes figyelmeztetést követıen - a testüregekre is kiterjedıen - át kell vizsgálni. (5) A fogvatartott testének átvizsgálása nem történhet szeméremsértı módon, és az átvizsgálás alatt más fogvatartott, illetve a fogvatartottal ellentétes nemő személy nem lehet jelen. (6) A testüregek átvizsgálását csak orvos végezheti, amelynek során a vizsgálatot végzı orvoson kívül a vizsgálat elvégzésében közremőködı egészségügyi dolgozó, valamint a vizsgált személlyel azonos nemő rendır lehet jelen. 19. (1) A jogszabályi elıírások végrehajtását szolgáló rendıri intézkedésnek - ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - mindenki köteles magát alávetni, és a rendır utasításának engedelmeskedni. A rendıri intézkedés során annak jogszerősége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerőtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható. (2) A rendır jogszerő intézkedésének való ellenszegülés esetén az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítı eszközök alkalmazhatók. 20. (1) A rendırt az intézkedés során a) az egyenruhája és azon elhelyezett azonosító jelvénye vagy b) szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye igazolja. (2) A rendır az intézkedés megkezdése elıtt - ha az a rendıri intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az V. és VI. fejezetben foglalt intézkedések, illetve kényszerítı eszközök alkalmazását követıen a rendır köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetıségérıl és elıterjesztésére nyitva álló határidırıl. (3) A rendır köteles - ha az a rendıri intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - intézkedése megkezdése elıtt szolgálati igazolványát vagy azonosító jelvényét felmutatni. Ha a rendır szolgálati igazolványának vagy azonosító jelvényének felmutatása az intézkedés megkezdése elıtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni. (4) Ha a rendır egyenruhát visel, de az intézkedés során azonosító jelvénye nem látható, vagy azt nem viseli, akkor a ruházatán azonosító jelvényének számát jól láthatóan fel kell tüntetni. Titoktartási kötelezettség 21. A rendır a birtokába került titkot köteles megtartani. A titoktartási kötelezettség alól törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezése, ennek hiányában magántitok esetében az érintett adhat felmentést. Fegyverviselési jog

15 22. A rendır szolgálati fegyver viselésére jogosult. A szolgálati fegyver viselésével és tárolásával kapcsolatos szabályokat külön jogszabály állapítja meg. 23. A rendırség segítségnyújtási kötelezettsége 24. (1) A rendır köteles a feladatkörébe tartozó segítséget, illetıleg a hozzáfordulónak a tıle elvárható felvilágosítást megadni. (2) A magánérdekek védelme e törvény alapján csak akkor tartozik a rendırség hatáskörébe, ha a törvényes védelem az adott körülmények között más módon nem biztosítható, vagy ha a rendıri segítség nélkül a jog érvényesíthetısége meghiúsulna vagy számottevıen megnehezülne. (3) A segítségnyújtás csak halaszthatatlan szolgálati érdekbıl tagadható meg, közvetlen életveszély esetén csak akkor, ha a segítségnyújtás miatt több ember élete kerülne közvetlen veszélybe. (4) A rendırt a jogainak érvényesítése végett bárki felkérheti más személy igazoltatására. Ha az igazoltatást kérı valószínősíti, hogy az igazoltatáshoz jogos érdeke főzıdik, és a személyazonosságát igazolja, a rendır a kérést teljesíti. Az igazoltatott adatait a rendırkapitányság adja ki az igazoltatást kérınek, ha az adatokhoz főzıdı jogosultságát hitelt érdemlıen igazolja. (5) Ha az igazoltatást kérı az igazoltatást követı 8 napon belül az adatok kiadását nem kéri, vagy a jogosultságát nem igazolja, az igazoltatottnak a (4) bekezdés alapján felvett adatait meg kell semmisíteni. (6) Az adatok kiadásáról az igazoltatott személyt írásban értesíteni kell. Az értesítésben közölni kell az igazoltatást kérı igényének indokait. Ha az igazoltatott kéri, az igazoltatást kérı személyazonosító adatait vele közölni kell. Közremőködı igénybevétele 25. A rendırség feladatai ellátásához - a hatósági jogkörében hozott határozatai és intézkedései kivételével - szerzıdés alapján közremőködıt vehet igénybe. Segítség és eszközök igénybevétele a rendırségi feladatok ellátásához 26. (1) A rendırség bőncselekmény elkövetésének megelızése, megakadályozása, bőncselekmény felderítése, az elkövetı elfogása, a közbiztonság védelme érdekében - ha a törvényben meghatározott kötelezettsége más módon nem teljesíthetı, és törvény másként nem rendelkezik - kérheti és igénybe veheti a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet segítségét és a birtokában lévı eszközt. A segítségnyújtás csak akkor tagadható meg, ha az a felkért személy életét, egészségét vagy testi épségét nyilvánvalóan veszélyezteti, továbbá, ha a kért segítség teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre. (2) A segítı által a segítségnyújtással közvetlen összefüggésben okozott kárt és keletkezett költséget úgy kell tekinteni, mintha a kárt a rendırség okozta volna, illetve mintha a költség a rendırség tevékenységével összefüggésben keletkezett volna. (3) A segítınek a segítség igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülı kárát - az elmaradt haszon kivételével -, továbbá a segítségnyújtással összefüggésben keletkezett költségeit a rendırség megtéríti. Díjkitőzés 27. (1) A rendırség a 91/A. (1) bekezdés e) pontjában felsorolt bőncselekmények és a bőncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy felderítése, a rejtızködı vagy szökésben lévı elkövetı elfogásának elısegítése, eltőnt személy megtalálásának érdekében a nyomozás eredményességét,

16 illetıleg a szükséges rendıri intézkedést közvetlenül elısegítı személy részére elızetesen és nyilvánosan díjat tőzhet ki. (2) A kitőzött díjra nem tarthat igényt az a személy, akit jogszabály alapján feljelentési kötelezettség terhel, valamint az elkövetı, továbbá az, aki a korábban tett tanúvallomásában a nyomozás szempontjából fontos tényt vagy körülményt elhallgatott, illetıleg valótlan adatot közölt. (3) Nincs helye a díj kifizetésének, ha a rendırség az információnyújtás idıpontjában a díjfizetés ellenében szolgáltatott információval már rendelkezik. (4) Díjkitőzés esetén a személyi jövedelemadó-levonási és -befizetési kötelezettséget az anyagi elınyt nyújtó rendıri szerv teljesíti. 28. (1) A rendırség - a külön jogszabályban megállapított feltételek szerint - hatósági engedélyt ad az egyéni és a társas vállalkozás keretében folytatandó személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységre. (2) Az (1) bekezdésben említett hatósági engedély nélkül személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységre egyéni vállalkozói igazolványt kiadni, társasvállalkozást a cégnyilvántartásba bejegyezni, továbbá e tevékenységeket folytatni nem lehet. V. Fejezet RENDİRI INTÉZKEDÉSEK Igazoltatás 29. (1) A rendır a feladata ellátása során a) igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bőnmegelızési vagy bőnüldözési célból, a tartózkodása jogszerőségének megállapítása céljából, közlekedésrendészeti ellenırzés során, továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében kell megállapítani, valamint b) az igazoltatott személyt - annak választása szerint - lakcímének, tartózkodási helyének a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történı igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre kérheti fel. (2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlıen igazolni. A személyazonosságot - a személyazonosító igazolványon túl - minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhetı. A rendır más jelen lévı, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként. (3) Ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják, az igazoltatás során rögzíteni kell az igazoltatott személyazonosító adatait, az igazolvány sorozatát és számát, az igazoltatás helyét, idejét és okát, valamint - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felkérés teljesítése esetén - az igazoltatott személy lakóhelyét, tartózkodási helyét. (4) A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén elıállítható, ha a személyazonosítás megállapítása más módon nem biztosítható, a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehetı, az igazoltatottról fényképfelvétel készíthetı, továbbá a külsı testi jegyek észlelés és mérés alapján rögzíthetık. (5) A igazoltatás vagy a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén az elıállítás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. (6) A rendır az igazoltatott személy ruházatát, jármővét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a közrendet, a közbiztonságot fenyegetı veszély elhárítása, bőncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi

17 (7) Az igazoltatás során rögzített adatokat - kivéve, ha ezek büntetı- vagy szabálysértési eljárásban kerülnek felhasználásra - az intézkedés befejezését követı száznyolcvanadik napon meg kell semmisíteni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a 24. (4) bekezdése szerinti igazoltatás során rögzített adatok 24. (5) bekezdésében meghatározott törlési idejére. (8) E alkalmazásában személyazonosító adaton az érintett személy nevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési családi és utónevét kell érteni. 29/A. (1) Ha az igazoltatott személyazonossága a 29. (2) bekezdése alapján nem állapítható meg, - a 29. (4) bekezdésében meghatározottakon túl - a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) tárolt adatokkal történı összevetés céljából a vízuminformációs rendszerrıl (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjérıl (VIS-rendelet) szóló, július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 20. cikke alapján történı ellenırzés céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehetı. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adat - a 29. (7) bekezdésétıl eltérıen - kizárólag a VIS rendelet 20. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelhetı, ezt követıen haladéktalanul törölni kell. Fokozott ellenırzés, ruházat, csomag és jármő átvizsgálása 30. (1) A rendırség a bőncselekmény elkövetıjének elfogása és elıállítása, vagy a közbiztonságot veszélyeztetı cselekmény vagy esemény megelızése, megakadályozása érdekében a rendıri szerv vezetıje által meghatározott nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén az oda belépıket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja. (2) A rendırség az (1) bekezdésben írt cél elérése érdekében épületet, építményt, helyszínt, csomagot és jármővet átvizsgálhat. (3) A rendırség a rendezvény, az esemény, továbbá a közlekedés biztonságát, a közterület rendjét veszélyeztetı jogellenes cselekmény megelızése, megakadályozása érdekében a rendıri szerv vezetıje által meghatározott területre belépık és az ott tartózkodók ruházatát és jármővét átvizsgálhatja, illetıleg az üzemeltetı által elıírt feltételek megtartását ellenırizheti, a közbiztonságra veszélyt jelentı anyagokat, eszközöket lefoglalhatja, illetıleg azoknak a rendezvény, esemény helyszínére való bevitelét megtilthatja. (4) A rendırség a nyilvános forgalom számára nyitva álló helyen ırizetlenül hagyott, a közbiztonságra veszélyt jelentı tárgyat szükség esetén az elvárható gondossággal eltávolíthatja, megsemmisítheti. 31. (1) Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak, annak ruházatát a rendır a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy elvétele végett, elızetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja. (2) A ruházat átvizsgálását - halaszthatatlan eset kivételével - az intézkedés alá vonttal azonos nemő személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértı módon. Felvilágosítás kérés 32. A rendır a feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehetı, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a rendıri feladatok teljesítéséhez szükséges. A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható. Akitıl a rendır felvilágosítást kér - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg. Elfogás és elıállítás 33. (1) A rendır a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt,

18 a) akit szándékos bőncselekmény elkövetésén tetten értek; b) aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot adtak ki; c) akinek ırizetbe vételét, elızetes letartóztatását rendelték el, vagy akinek ideiglenes kényszergyógykezelését, illetıleg elmeállapotának megfigyelését rendelték el; d) aki az ırizetbe vétel, az elızetes letartóztatás, ideiglenes kiadatási letartóztatás, kiadatási letartóztatás, ideiglenes átadási letartóztatás, átadási letartóztatás, a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során megszökött, vagy a fogvatartás helyérıl engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, a lakhelyelhagyási tilalom, a házi ırizet, valamint a távoltartás szabályait megszegte, illetıleg, aki az ideiglenes kényszergyógykezelés, az elmeállapotának megfigyelése, a kényszergyógykezelés vagy a javítóintézeti nevelés alól magát kivonta; e) akinek elıállítását külön törvényben meghatározott feltételek alapján elrendelik; f) aki az ország területén jogellenesen tartózkodik. (2) A rendır a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt, a) aki a rendır felszólítására nem tudja magát hitelt érdemlıen igazolni, vagy az igazolást megtagadja; b) aki bőncselekmény elkövetésével gyanúsítható; c) akitıl bőncselekmény gyanúja vagy szabálysértés, valamint közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés bizonyítása érdekében vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat céljából vérvétel, valamint mőtétnek nem minısülı módon egyéb mintavétel szükséges; d) aki a szülıi felügyelet vagy a gyámság, illetıleg a nevelıszülınél vagy gyermekotthonban történı elhelyezése alól hatálya alól engedély nélkül kivonja magát, és azt a gyermeket, akinek a körözését gyermek átadására irányuló bírósági végrehajtás során rendelték el; e) aki a pártfogó felügyelet - külön törvényben meghatározott és a rendırség hatáskörébe tartozó - szabályait megszegi; f) aki a szabálysértést az abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatja, illetıleg akivel szemben az eljárás azonnal lefolytatható, továbbá akitıl tárgyi bizonyítási eszközt kell megszerezni, vagy elkobzás alá esı dolgot kell visszatartani; g) akivel szemben ideiglenes megelızı távoltartás elrendelésének van helye. (3) A rendırség az elıállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Ha az elıállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az idıtartamot a rendıri szerv vezetıje egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az elıállítás idıtartamát a rendıri intézkedés kezdetétıl kell számítani. (4) Az elıállítottat szóban vagy írásban az elıállítás okáról tájékoztatni kell, és az elıállítás idıtartamáról részére igazolást kell kiállítani. (5) Nemzetközi szerzıdés rendelkezése alapján elfogott, illetıleg elıállított külföldi személy személyi szabadsága legfeljebb az abban meghatározott idıtartamig korlátozható. Elıvezetés 34. (1) A rendır az elıvezetést elrendelı határozatban vagy végzésben megjelölt személyt az abban megjelölt helyre kíséri vagy oda útba indítja. (2) Ha az elıvezetés másként nem teljesíthetı, az elıvezetett személyt a rendırségen a szükséges ideig - legfeljebb 12 óra idıtartamra - vissza lehet tartani. A visszatartás idıtartamának számítására az elıállításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) Az elıvezetés elrendelésének törvényességéért az elrendelı a felelıs. Idegenrendészeti intézkedés 35. (1) A rendırség nemzetközi szerzıdés alapján végrehajtja a személyek államhatáron történı átadását, átvételét, valamint más államok között átadásra kerülı személyeknek az átadás helyére kíséréssel

19 történı átszállítását, valamint részt vesz az Európai Unió tagállamai által közösen, kísérıvel végrehajtott hazatérésekben. (2) A rendırség az idegenrendészeti hatáskörben elrendelt személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedéseket a tranzitterületen is alkalmazhatja. Határforgalom-ellenırzés 35/A. (1) A rendırség a határátlépésnek az Európai Unió kötelezı jogi aktusaiban és jogszabályokban meghatározott feltételeit ellenırzi, ennek során jogosult az államhatár átlépésére jelentkezı személyek személyazonosságát megállapítani, úti okmányát ellenırizni, a személy tárgyait és jármővét átvizsgálni. (2) A rendırség a tranzitterületen is jogosult a tranzitterületen tartózkodó személyek személyazonosságát megállapítani, az úti okmányukat ellenırizni, a tranzitterületre történı be- és kilépés, valamint az ott tartózkodás jogszerőségét ellenırizni. (3) A rendırség a határforgalom ellenırzése során engedélyezi a határátlépés jogszabályban meghatározott feltételeivel rendelkezı személyek határátlépését, illetve megtagadja a határátlépés feltételeivel nem rendelkezı személyek határátléptetését. 35/B. (1) A Rendırség a határforgalom-ellenırzés során a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenırzési kódex) létrehozásáról szóló, március 15-i 562/2006/EK rendelet - az 562/2006/EK rendeletnek a vízuminformációs rendszer (VIS) Schengeni határ-ellenırzési kódex keretében való alkalmazása tekintetében történı módosításáról szóló, január 14-i 81/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított - 7. cikk (3) bekezdése szerinti ellenırzések lefolytatása céljából a vízumbélyeg sorszáma ellenırzésével végez keresést a Vízuminformációs Rendszerben. (2) A Rendırség az (1) bekezdés szerinti ellenırzések lefolytatása céljából a vízumbélyeg sorszámának és a vízumbirtokos ujjnyomatának együttes ellenırzésével is végezhet keresést a Vízuminformációs Rendszerben. 35/C /A. Biztonsági intézkedés 37. A rendır az önveszélyes állapot vagy a személyeket, illetıleg az anyagi javakat közvetlenül fenyegetı veszélyhelyzet megszüntetése érdekében a) megteszi a veszélyhelyzet elhárításához, megszüntetéséhez haladéktalanul szükséges, a feladatkörébe tartozó intézkedéseket; b) intézkedik az önmagát vagy mást veszélyeztetı állapotban lévı személy orvosi vizsgálatára, és közremőködik az egészségügyi intézetbe történı szállításában; c) intézkedik az öngyilkosság lehetıség szerinti megakadályozására; d) közterületen vagy nyilvános helyen - ha az élet vagy a testi épség védelme megkívánja - intézkedik a magatehetetlen, önkívületben lévı, illetve erısen ittas vagy bódult személynek a lakására vagy kijózanító állomásra, egészségügyi intézetbe kísérésérıl, illetıleg szállíttatásáról; e) területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetıleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. Közbiztonsági ırizet 38. (1) A rendırség az elıállított személyt 24 óra idıtartamra jogosult közbiztonsági ırizetbe venni, ha az ırizetbe vételt a személyazonosság megállapítása szükségessé teszi. Az ırizet idıtartamába az elıállítás ideje beszámít

20 (2) A rendırség azt a feltételes szabadságra bocsátott elítéltet, illetve a javítóintézetbıl ideiglenesen elbocsátottat, akit pártfogó felügyelet alá helyeztek, ha a pártfogolt a hatóság elıl elrejtızött vagy elrejtızésétıl alaposan tartani kell, 72 óra idıtartamra ırizetbe veheti. Intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minısülı egyéb helyen 39. (1) A rendır magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve a) segélyhívás esetén vagy öngyilkosság megakadályozása céljából; b) bőncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása, vagy a bőncselekmény elkövetıjének vagy gyanúsítottjának elfogása és elıállítása céljából; c) közveszély, továbbá az életet vagy testi épséget fenyegetı közvetlen veszély elhárítása, illetıleg az ilyen veszélyben lévık kimentése érdekében; d) rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos intézkedés megtételére; e) végrehajtási eljárás lefolytatása céljából, ha az abban való közremőködés - jogszabály alapján - a rendırség számára kötelezı; f) az elıvezetés végrehajtása érdekében; g) h) a szabálysértést felszólítás ellenére folytató személy elıállítása céljából; i) személy- és létesítménybiztosítási intézkedés [46. (1) bekezdés c) pont] végrehajtására; j) ha ez elıállítás a törvényben meghatározott egyéb okból szükséges. (2) A végrehajtási eljárásban a rendır kirendelésének törvényességéért a végrehajtást elrendelı szerv vezetıje a felelıs. (3) A birtokos távollétében történt behatolást követıen - a végrehajtási eljárásban való közremőködés kivételével - a rendırség köteles a birtokost tájékoztatni, és a vagyonvédelem érdekében szükséges intézkedést megtenni. (4) A magánlakásban való tartózkodás csak a feladat végrehajtásához szükséges ideig tarthat. 40. A rendır a feladata ellátása során - jogszabály eltérı rendelkezése hiányában - beléphet a magánlakásnak nem minısülı egyéb helyre, és ott az intézmény rendjének lehetıség szerinti tiszteletben tartásával intézkedhet. Mőszeres ellenırzés 41. A rendırség a büntetıeljárásban vagy körözött személy felkutatásakor az ügyben érintettet, ha elızetesen írásban hozzájárul, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú esetében törvényes képviselıjének írásos hozzájárulásával, mőszeres (poligráfos) vizsgálat alkalmazásával is ellenırizheti. Fiatalkorú gyanúsított esetében a mőszeres (poligráfos) vizsgálatot alkalmazni nem lehet. Képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel készítése 42. (1) A rendırség a rendıri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyrıl, a környezetérıl, illetıleg a rendıri intézkedés szempontjából lényeges körülményrıl, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban: felvétel) készíthet. (2) A rendırség közterületen, ahol az közbiztonsági, bőnmegelızési, illetve bőnüldözési célból igazolhatóan szükséges, bárki számára nyilvánvalóan észlelhetı módon képfelvevıt helyezhet el és felvételt készíthet. (3) A (2) bekezdés alapján elhelyezésre kerülı képfelvevı szükségességérıl, a képfelvevıvel megfigyelt közterület kijelölésérıl a rendırség elıterjesztésére az illetékes települési önkormányzat dönt. A képfelvevı elhelyezési és üzemeltetési költségeinek biztosítására az önkormányzat és az illetékes