Öt nemzedék: a Mannó család története

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Öt nemzedék: a Mannó család története"

Átírás

1 123 Bácskai Vera Öt nemzedék: a Mannó család története Kevés pesti család története követhető nyomon több mint két évszázadon keresztül. A ritka kivételek közé tartozik a Mannó család, köszönhetően annak, hogy a családtagok gondosan őrizték a szűkebb-tágabb rokonságra vonatkozó írásos emlékeket, amelyek aztán a cég üzleti könyveivel és kereskedelmi levelezésével együtt levéltárba kerültek. A levéltár egyéb fondjaiban ráadásul további adatok maradtak fenn a családra vonatkozóan, bár ezek csak az első három generáció sorsáról tudósítanak több-kevesebb részletességgel, s a további leszármazottakról csak szórványos adatok maradtak fenn, amelyek sok esetben még az egyes családtagok pontos azonosítását sem teszik lehetővé. Szerencsére a hatodik generáció tagja, dr. Csorba Emánuelné, szül. Mannó Erzsébet és férje elődeikhez hasonlóan nagy gondossággal gyűjtötte össze a családi visszaemlékezéseket, gazdag fénykép- és egyéb képanyaggal, valamint családfákkal kiegészítve, s albumot készített a család történetéről. 1 Ezúton köszönöm meg baráti nagylelkűségüket, hogy e visszaemlékezés egy példányával megajándékoztak, ezzel is bátorítva a család történetének megírására. 2 Az alábbi családtörténet tehát két különböző forrásbázisra épül. Az első három nemzedékre vonatkozóan főleg az úgynevezett kemény adatok maradtak fenn: anyakönyvi kivonatok, bizonyítványok, számadások, hagyatéki leltárak, különböző okiratok és hivatalos feljegyzések, amelyek ugyan megvilágítják a családtagok életútjának főbb állomásait, életkörülményeiket, az őket körülvevő tárgyi világot, de személyiségük, értékviláguk megismerésére kevéssé alkalmasak. A történész ilyen irányú kérdéseire csak részben ad választ néhány személyes hangú forrás, mint a szórványosan fennmaradt levelek vagy egy-egy végrendelet szövege. A negyedik és ötödik generáció esetében a kutatás fő forrásául visszaemlékezések (illetve egy barát naplójegyzetei) szolgálnak. A kemény adatok hiányában sorsuk különböző állomásai homályban maradnak, de cserébe jóval többet tudhatunk meg e nemzedék tagjainak gondolkodásáról, érzelmeiről, értékrendjéről. Az emlékezés pszichológiájára vonatkozó gazdag irodalom ismertetése 3 helyett most csupán arra utalnék, hogy a konstrukció és reprezentáció elemeit erősíti, hogy e visszaemlékezések explicite az utódoknak íródtak. A műfaj 1 BFL XI Emlékiratok. A kézirat a Mannó családon kívül felöleli a beházasodottak viszszaemlékezéseit és családfáit is, a magam részéről elsősorban a Mannó család tagjaira vonatkozó részeket használtam fel, csupán utalva a házastársak nevére, családi eredetére. A gazdagon illusztrált érdekes kézirat önmagában is kiadást érdemelne. 2 Az első három Mannó generációról korábban publikált tanulmányaim: Bácskai 2008, 2009a, 2009b. 3 Ennek rövid összefoglalására Gyáni 2000: Korall

2 124 KORALL 44. általános jellemzőjeként itt is dominál a gyermek- és ifjúkor nemegyszer nosztalgikus leírása, a felnőttkorra vonatkozóan pedig túl sok a felejtés vagy inkább elhallgatás. Ezek többnyire csak sejthetők, ezért a spekulációt kerülendő csak akkor utalok az elfojtásokra, ha ezeket a feltételezéseket mások tanúsága vagy a kemény adatok igazolni látszanak. Nem téveszthető szem elől az sem, hogy a visszaemlékezők nemcsak a saját életük tanulságait hagyományozzák az unokákra, hanem felvázolják az elődök életútját, egyéniségét, részben saját megélt tapasztalataik, részben a családi legendárium alapján. E szubjektív írásokat tehát más kritikai módszerekkel kellett elemezni, mint a többi forrást. Az elsõ generáció A család alapítója A család 4 első pesti képviselője, a görögkeleti vallású Mannó Demeter a macedóniai Bitoliából származott ban hagyta el Törökországot és Bécsben telepedett le, majd ismeretlen időpontban Pestre költözött. A pesti tanácsi iratokban október 9-én jelenik meg először a neve: e napon tette le a hűségesküt, és e napon kelt adásvételi szerződése Neumayer Miklóssal, akitől forintért és további 1000 forint áldomáspénzért megvette a Váci utca 375. számú házat. 5 Ugyanekkor mint háztulajdonos polgárjogot is nyert. A fennmaradt iratokból jövedelemszerző tevékenységéről semmi sem tudható meg. Feltehetően korábban, talán még Bécsben is bőrkereskedéssel foglalkozott, erre következtethetünk abból, hogy házvásárlási és házassági szerződésének, valamint végrendeletének tanúi többnyire görögkeleti vallású, bőr- és egyéb árukkal kereskedők közül kerültek ki. A tanácsi iratok között nem található folyamodása a kereskedelmi jogért, nem szerepel a címtárakban, s a végrendelet sem említ üzleti tőkét, így feltételezhető, hogy ha folytatott is kereskedelmi tevékenységet, ezt legfeljebb egy cégbe társulva tehette. Az is lehetséges ugyanakkor, hogy Bécsből áttelepülve tőkéjét ingatlanba fektette, és mint a későbbi évtizedben számos görög kereskedőtársa a házbérjövedelemből, illetve tőkehiteleinek kamataiból élt. 6 Első feleségétől, Tusche Juliannától, három gyermeke született: feltehetően még Bécsben látta meg a napvilágot Anna ( ), pesti születésű János ( ) és Zsófia ( ). Felesége halála után, 1811-ben 7 elvette 4 A családtagokra vonatkozó iratok: BFL XI , doboz. A Mannó Demeterre vonatkozóak a 4. dobozban találhatóak. 5 Az épület a mai Váci utca 17. számú ház telkén állt. 6 Az 1815-ben kelt hagyatéki leltárban több mint forint kihelyezett tőke szerepel. A görög kereskedők karrierjéről: Bácskai májusában kelt házassági szerződésükben forint szabad rendelkezésű hitbért biztosított feleségének Mannó Demeter, és biztosította létfeltételeit esetleges özvegysége idejére (BFL XI doboz).

3 Bácskai Vera Öt nemzedék: a Mannó család története 125 özv. Blana Miklósné, szül. Zsúró Pelágiát ( ), aki első házasságából két gyermeket (Illés, Mária) hozott a háztartásba. Második feleségétől származott negyedik gyermeke, István ( ). Mannó Demeter 1815-ben, 58 éves korában elhunyt. Végrendeletében 8 utolsó akaratának végrehajtóiul a szintén Macedóniából származó kereskedő hitsorsosait jelölte meg, és őket bízta meg a kiskorú gyermekeiről való gondoskodással is. Az általános örökösök a fiai voltak, ők örökölték a Váci utcai ingatlant és az ingóságokat, de a házat vagy berendezését nem adhatták el, adóssággal nem terhelhették, a javítások költségeit a házbérből kellett fedezniük. Az február 24-én készített hagyatéki leltár a következő tételeket sorolja fel: ingatlanként a Váci utcai Arany Koronához címzett kétemeletes ház, amelyben ekkor a földszinten egy üzlet és egy kávéház, valamint négy raktár kapott helyet. Az első emeleten, a család által lakott 8 szobából, konyhából, kamrából és a hozzá tartozó raktárból és borospincéből álló lakrészen kívül további három, a második emeleten pedig öt lakás volt. Az évi házbérjövedelem 4970 forintot tett ki. A készpénz és a kihelyezett tőke forintos összegét a ház a leltárban meg nem nevezett, de vételára alapján legalább forintra rúgó értéke növelte. A forintot biztosan meghaladó hagyaték csakúgy, mint a nyolcszobás lakás és a tetemes házbérjövedelem arról tanúskodik, hogy a Mannó család a családfő halálakor a jómódú pesti polgárok közé tartozott. Az ingóságokat a leltározó nem tekintette különösen értékesnek, és mivel azok a család használatában maradtak, nem is részletezte. A lakberendezésből az özvegy tulajdonát képező bútorokat, amelyeket feltehetően hozományba kapott egy reprezentatív szalon/fogadószoba, ebédlő és hálószoba bútorait, az asszony halála után, 1819-ben leltározták, ezek összértéke 504 forint volt. 9 A második generáció A Mannó örökösök ifjúkora Mannó Demeter gyermekeinek sorsa az 1815-től 1827-ig részletesen vezetett, a bevételeket és kiadásokat napi bontásban kimutató gyámi számadásokból követhető nyomon. 10 A házassági szerződés, illetve a végrendelet értelmében az özvegy gondoskodott a háztartás fenntartásáról, a családtagok ruházkodásáról, egészen 1819-ben bekövetkezett haláláig. Jövedelemforrásul a befolyó házbér szolgált, de rendelkezett egyéb forrásból származó jövedelmek fölött is, amelyek nagy részét szintén a háztartásra, ruházkodásra, fürdők látogatására fordította. Ez is azt jelzi, hogy az özvegy zavartalanul fenntartotta a jómódú polgári életvitelt. Az özvegy 8 BFL IV cc. a. n. 99. A végrendelet és a hagyatéki leltár részletes ismertetésére Bácskai 2008: BFL IV cc. a. n BFL IV cc. a. n. 99. A gyámi számadások részletezésére Bácskai 2008:

4 126 KORALL 44. pazarlását 1818-ban az árvabizottság revizora nehezményezte, a gyámok erre azzal védekeztek, hogy az asszonynak a végrendelet a háztartás vezetésére és a gyermekek nevelésére teljes szabadságot adott. Az egyetlen kikötés az volt, hogy a kurátorok (vagyis a gyámok) utasításait figyelembe kell vennie. Amikor azonban az ő intelmeiket figyelmen kívül hagyta, kénytelenek voltak bírói úton korlátozni a kiadásait. A gyámok korábbi elnéző magatartásukat azzal indokolták, hogy a gyenge nő ezekben az években nagyon beteg volt, és ezért jelentős kiadásokra kényszerült a fürdőkúrákon, amelyekre Zsófia lányát is magával vitte. A család életében valószínűleg nevezetes eseménynek számított 1815-ben az idősebb fiú, a 12 éves János kiválása a háztartásból. Az év elején tanulmányait még otthon, házitanító irányításával végezte, ősszel viszont beíratták a miskolci gimnáziumba, és ott helyezték el koszt-kvártélyba, házitanítót fogadva mellé. János a gimnázium három osztályát végezte Miskolcon, és csak a szünidőket töltötte családja körében. A gyámok láthatóan nagy súlyt fektettek a gyerek megfelelő iskoláztatására. Ezt tanúsítja, hogy az említett három év kiadásainak legjelentősebb tételét az idősebb lánynak, Annának megítélt 1020 forint évjáradék mellett János iskoláztatásának és a nyilván gyorsan növekedő kamasz fiú megfelelő kistafírozásának költségei tették ki. A gyámok által folyósított kifizetések 28-28%-a esett e két örökösre. 11 Az elszámolások 1819-től, az özvegy halálától kezdve válnak igazán beszédessé, hiszen ettől kezdve minden bevételről és kiadásról a gyámok rendelkeztek, így pontosabbak az egyes családtagok szükségleteire fordított összegek bizonylattal alátámasztott kimutatásai. A háztartás vezetését mostohaanyja halála után Anna vette át, aki a kurátorok által rendelkezésére bocsátott összegből gazdálkodhatott. A háztartásra fél év alatt elég jelentős összeget, 1276 forintot fordított, ami azt jelentette, hogy a három otthon élő testvérre csökkent család egy-egy tagjára (köztük a hatéves Istvánra) fejenként havi 71 forint jutott. A kiadások legnagyobb tétele a 16 éves János iskoláztatására fordított összeg volt: a fiú 1819 tavaszától házitanító felügyelete alatt a pesti piarista gimnázium 2. grammatikai osztályában végzett egy félévet, jó eredménnyel, majd szeptembertől Pozsonyban folytatta tanulmányait. A János tandíjára, koszt-kvártélyra, iskolaszerekre, tankönyvekre fordított kiadások csaknem 1238 forintra rúgtak, és a ruházkodás költségei is meghaladták a testvéreinek juttatott összeget. A gyámok gondot fordítottak Zsófia kiművelésére is, csaknem száz forintot költöttek zongorataníttatására, és 1819-ben kezdte meg tanulmányait házitanító felügyelete mellett a legkisebb gyermek, István is. Az árvabizottmány az évi számadások évi revíziója során pazarlással, az örökhagyó végakaratával való szembehelyezkedéssel vádolta 11 János, a családi ellenőrzés alól kikerülve, feltehetően elhanyagolta a tanulást. Erre utal az os tanév végén Miskolcról, német nyelven írott, helyesírási hibáktól sem mentes levele, amelyben azt ígéri gyámjának, hogy a jövőben komolyan fog tanulni, hogy bepótolja az elmulasztottakat (BFL XI doboz). Elképzelhető, hogy osztályismétlésre is kényszerült, hiszen a Miskolcon töltött három év után, 1819-ben csak a 2. grammatikai osztályt fejezte be Pesten.

5 Bácskai Vera Öt nemzedék: a Mannó család története 127 a kurátorokat. Bár a túlköltekezés vádja a korábbi és későbbi évek kiadásainak felülvizsgálata során többször is felmerült, az évi elszámolással kapcsolatos vita részletesebb ismertetést érdemel, mert megvilágítja a bizottság és a kurátorok eltérő alapelveit. Az előbbi pazarlónak tartotta a háztartás vezetését: számításaik szerint egy főre havi 106, (saját számításom szerint 71 forint) esett, ami, figyelembe véve, hogy a legfiatalabb gyermek még csak hatéves volt, kétségtelenül luxusnak tűnhetett. Nehezményezték a János iskoláztatására és ruházkodására fordított összeget is, arra hivatkozva, hogy a végrendelkező a kurátorokat a vagyon megtartására kötelezte. (A végrendelkező ugyanakkor csupán az ingatlantulajdon megőrzését írta elő.) Javasolták, hogy vessenek véget a pazarlásnak, kurtítsák meg a luxuskiadásokat, határozzák meg a havi kosztpénz összegét. A kurátorok válaszukban elismerték, hogy az árvák eltartása kevesebbe kerülne, ha a legjobb magánházakban helyeznék el és sorsukra hagynák őket. Mégis úgy vélték, hogy jövőjük jobb biztosítékául szolgál, ha nővérük gondoskodik ellátásukról és neveltetésükről. A végrendelkező akaratával szegülnének szembe, ha mániákus takarékoskodástól (Ersparungssucht) vezérelve, a gyermekek nevelését csak lényegtelen mellékkörülményként kezelnék. A kurátorok tehát fenn akarták tartani a jómódú pesti polgári élet kereteit, és a rájuk bízott kiskorú gyermekeket megfelelő iskoláztatással és tudással felvértezve készítették fel önálló életükre és 1824 között a családra fordított kiadások 30%-át költötték ilyen célra. A legtöbb pénzt ahogyan említettük az idősebb fiú, János tanulmányai emésztették fel, aki iskoláit távoli városokban végezte: között Miskolcon, között Pozsonyban, az 1821/23-as tanévben Nagyváradon járt iskolába, az 1823/24-es tanévben pedig Sárospatakon tanult jogot. Az itt kapott bizonyítvány jó előmenetelét tanúsítja, és igazolja latin, magyar, görög, német és valach nyelvismeretét. János jogi tanulmányai végeztével a Kamaránál gyakornokoskodott, és korára, valamint állására tekintettel 1826-ban kérte nagykorúsítását. Az évi számadások családtagonként mutatják ki a kosztpénz rájuk eső részét, János ezekben a feljegyzésekben már nem szerepel. István taníttatására a gyámi számadások által lefedett években jóval kevesebbet költöttek: részben fiatalabb kora miatt, hiszen iskolázása később kezdődött, részben azért, mert tanulmányainak nagy részét Pesten végezte. Az elemi ismereteket kezdetben házitanító vezetésével sajátította el, majd 1821-től 1823-ig a pesti piarista gimnázium három grammatikai osztályát végezte el jó eredménnyel. Tizenkét éves korában, 1823-ban küldték el Jászberénybe, hogy elsajátítsa a magyar nyelvet. Az 1824/25-ös tanévet Egerben, az 1825/26-ost Nagyváradon töltötte. Ezután házitanítók és korrepetitorok felügyelete mellett végezte el az egyetem kétéves bölcsészeti karát Pesten, továbbá Zsófiával együtt rajz- és nyelvtanár is foglalkozott vele. Fennmaradt tankönyveiből és füzeteiből megállapítható, hogy a magyar nyelv mellett németül, franciául és angolul is tanult, és feltehetően, Jánoshoz hasonlóan, jártas volt a görög és valach nyelvben.

6 128 KORALL 44. A két fiú de különösen János iskoláztatása inkább a vidéki nemesfiúk mintáját követte. A gimnáziumi tanulmányok nem meglepőek: sok módosabb pesti kereskedő, elsősorban nagykereskedő végeztette el fiaival a gimnázium alsó négy osztályát, sokan mind a hat osztályt is, de többnyire a lakóhelyükön. A gimnázium befejezése után azonban a kereskedőfiúk többnyire az apai cégnél, honi vagy külföldi partnereiknél sajátították el a kereskedéshez szükséges ismereteket. A Mannó fiúk viszont mindketten a hivatalnoki pályára előkészítő jogi tanulmányokat folytatták: János a rövidebb sárospataki kurzuson, István pedig egyetemi szinten a bölcsészet után. Valószínű, hogy a kereskedő gyámok az apa intencióit követték, aki megtiltotta az örökség fő tárgyának, az ingatlannak az eladását. A házbérjövedelem, amely a négy testvér megélhetését volt hivatva biztosítani, cégalapításhoz elégtelen volt. A két fiú iskolai pályája: a sűrű iskolaváltások, korrepetitorok, nevelők alkalmazása a nemesfiúk iskoláztatására emlékeztetnek, noha a Mannó családot nem emelték nemesi rangra. Lehetséges, hogy az apa vagy a gyámok a pesti görög kereskedőknek inkább néhány évtizeddel később jellemző családi stratégiáját előlegezték meg? 12 Zsófia taníttatása is inkább az úri kisasszonyok, mint a polgárlányok szokásos neveltetésének útját követte. A számadásokból nyomon követhető, hogy különböző tanítók, nyelv- és rajztanárok foglalkoztak vele, s különösen sokat költöttek zongorataníttatására. Még az utolsó, évi számadásban is szerepelnek e költségek, azaz tanulmányait 23 éves korában és talán később is folytatta. Csak találgatni lehet az e gondos taníttatás mögött rejlő szándékokat. Talán azt remélték, hogy a beteges, testi hibás lányt, 13 jelentős hozománya és apanázsa mellett talán így könnyebben lehet férjhez adni? Vagy ezzel akarták kárpótolni testi hibájáért? A gyámok, az árvabizottság intelmei ellenére, éveken át nem csökkentették a háztartási kiadásokat, noha először János, majd 1823-tól István távollétében a család létszáma a két nővérre csökkent. Az árvabizottság joggal nehezményezte, hogy az Annának havonta folyósított nem kis összegek mellett külön luxuskiadásokat is engedélyeztek. Végül 1824-ben szabályozták az egy főre eső kosztpénzt, és a havi javadalmazást ettől fogva a Pesten élő családtagok számának megfelelően határozták meg. Kérdéses, hogy a havi kosztpénz magában foglalta-e a cseléd(ek) bérét. Aligha elképzelhető a nyolcszobás lakás cseléd nélkül, ám ezek bérét nem tüntették fel, míg például a házmesternek fizetett évi 40 forintot, illetve a két fiú csizmapucolójának, szolgájának változó összegű bérét gondosan bejegyezték. A gyámok egyetlen területen alkalmaztak megszorítást: felszámolták a hatalmas, nyolcszobás lakást. Hogy ez mikor történt, nem tudjuk, a gyámi számadások erre nem tértek ki, az évi házbérjövedelem kimutatása alapján azonban megállapítható a lakás több lakrészre bontása. A Váci utcai házban lakók nevéről és az általuk fizetett bér összegéről először Mannó Demeter halála után készült 12 Bácskai A gyámok az árvabizottság által nehezményezett fürdőköltségeket a lány beteges állapotával indokolták.

7 Bácskai Vera Öt nemzedék: a Mannó család története 129 kimutatás, majd 1823-ban, feljegyezve a lakás számát, a bérlők nevét, a szobák és tartozékok számát és a lakbérösszegeket. Az es évekről a negyedéves bérfizetési nyugták alapján határozható meg a bérlők köre ben a későbbi 6 9. számú első emeleti lakásokban a Mannó család élt ban azonban a két Mannó lány lakhelyéül a 7. számú, két utcai szobából, előszobából, konyhából álló lakás szolgált. István ekkor tanítójával egy második emeleti szobában élt. Az átalakításra valószínűleg az özvegy halála után került sor, 1819-ben vagy 1821-ben, amikor a ház javítására és karbantartására nagyobb összeget (1115, illetve 1309 forintot) költöttek. A lakás megosztásával évi 420 forint többlet lakbérjövedelemhez jutottak, és csökkentek a lakás fenntartásának költségei is. Az évi kimutatásból megállapítható, hogy ismét az első emeleti lakáshoz csatolták az 1823-ban Macsó György által bérelt lakrészt, 14 valamint a kurátorok által használt kis utcai szobát, viszont feladták az István és tanítója által lakott második emeleti szobát. A lakás, a bővítés ellenére is, az évi lakrésznek csak a felét tette ki. A bővítést nyilván az indokolta, hogy János, tanulmányait befejezve, hazatért. Az 1827-es évvel megszakad a gyámi számadások sorozata. János évi nagykorúsítása után már csak a kiskorú István szorult gyámságra, és részére tartották fenn a 6%-os kamatra kihelyezett 9750 forint tőkét. János nagykorúvá nyilvánítását követően azonnal kérvényezte örökrészének kiadását, Zsófiával együtt megkapta részét a családi ezüstből, és az eddig kapott 6000 forint felett további 4000 forintot ítélt meg számára az árvabizottság. Nővére, Anna határozottan tiltakozott az ellen, hogy átvegye a ház kezelését a gyámoktól. Az árvabizottság helyt adott tiltakozásának, mivel Anna és két kiskorú testvére továbbra is jogosult az apai házban lakásra és eltartásra. Bár István örökrészét továbbra is Macsó György gyám kezelte, további elszámolásai nem maradtak fenn. Az ügyvédként esküt tett Istvánt végül 1833-ban nagykorúsították, és májusban vette át örökségét testi hibás hajadon nővérétől Zsófiától. 15 A továbbiakban a gyámi számadásokhoz képest szűkszavú, szórványos adatok alapján rekonstruálható a Mannó család története. János további sorsáról részletek nem ismeretesek, talán azért, mert pályáját nem szülővárosában, Pesten folytatta. Legalábbis erre következtethetünk abból, hogy 1841-ben, amikor testvérei javára lemondott a Váci utcai ház rá eső jövedelméről, Újvidéken élt. Néhány évvel később, 1847-ben, 44 éves korában elhunyt. A két lánytestvér közül a korán megözvegyült Anna nem kötött új házasságot, Zsófia pedig hajadon maradt. Anna 1855-ben bekövetkezett haláláig a Váci utcai házban, valószínűleg egy kétszobás vagy egy szoba-alkóvos önálló lakásban élt, legalábbis erre következtethetünk az évi népösszeírási ív alapján, amely szerint a család ekkor a ház két, az első emeleti 5. és 8. számú lakását lakta. Ha a lakások száma megegyezett az évivel, a 8. számú egyszobás lehetett, 14 Macsó, aki mindvégig két raktárt is bérelt a házban, 1826-ig a második emeleten bérelt egy nagyobb udvari lakást. 15 BFL XI doboz.

8 130 KORALL 44. de elképzelhető, hogy a szomszédos lakást is hozzácsatolták, mert az első emeleti lakások száma 1857-ben eggyel kevesebb volt. 16 E feltételezést erősítik meg az Anna halála után, 1857-ben felvett hagyatéki leltárban felsorolt bútorok. 17 Zsófia István testvérével közös háztartásban élte le életét. A Mannó család tehát István ágán folytatódott. Mannó István életútja István 1830-ban kiváló eredménnyel fejezte be a kétéves jogi kurzust. Gyakornoki munkáját 1831-ben a Pest megyei jegyzői hivatalban, a bécsi kancellárián, illetve ben Máhr Antal pesti ügyvéd mellett végezte ban, 22 éves korában, letette az ügyvédi esküt. 18 Noha István számára minden feltétel adott volt ahhoz, hogy hasonlóan más görög kereskedőcsaládok fiaihoz ügyvédi vagy hivatalnoki pályára lépjen, ő mégis a nagykereskedői pályát választotta. Csak találgatni lehet a motivációját. Talán a gyakornoki pályáján megtapasztalta a hivatali élet szürkeségét, esetleg a lassú előmenetel és a csekély fizetés nem kecsegtette ifjúkora úri neveltetéséhez méltó életszínvonal fenntartásának vagy emelésének lehetőségével. Örökrésze 1833-ban, nagykorúsításakor 1000 forint tőkét, valamint a Váci utcai ház ekkor már 8000 forintos lakbérjövedelmének 19 egynegyedét tette ki. Ha növelni akarta vagyonát, lukratív kereső tevékenységet kellett választania. A minta adott volt: rokonsága, gyámjai, apja végrendeletének végrehajtói mind kereskedők voltak. Tőkéje önálló nagykereskedés folytatásához nem volt elegendő, így a végrendelet egyik végrehajtójánál, a szintén bitoliai származású Macsó György cégében kezdte pályafutását. Felkészülését e pályára jelzi, hogy az iratok között található, nyelvtanulással kapcsolatos jegyzetek, feladatok, szótárak mellett könyvelési, számviteli jegyzet és néhány tucat kamatszámítási feladat is fennmaradt. 20 Elképzelhető, hogy először könyvelőként működött egykori gyámja, Macsó György cégében, majd csendestársává lépett elő, legalábbis erre következtethetünk utóbbi 1839-ben kelt első végrendeletéből, amelyben társát, Mannó Istvánt jelölte meg utolsó akarata végrehajtójául január 1-jén Macsó György és társa bizományi és szállítmányozási céghirdetményben tudatta, hogy a cég e naptól Macso & Manno néven fut, Macsó György és Mannó István cégjegyzése mellett. A társulási szerződést valamivel később, február 28-án kötötték meg, amely a cég fő profilját török áruk bizományi árusításában, bel- és külföldi áruk Törökország számára való felvásár- 16 BFL XI doboz. 17 BFL XI doboz. 18 Az 1827 utáni pályájára vonatkozó adatok a BFL XI és 142. dobozban találhatók ban a házbérjövedelem összegét már tízezer forintra becsülték. BFL IV c. Intimata a. n BFL XI doboz.

9 Bácskai Vera Öt nemzedék: a Mannó család története 131 lásában, valamint váltó- és leszámítolási ügyletek lebonyolításában jelölte meg. A szerződés kimondta, hogy a társuló felek nyereségben és veszteségben egyenlő arányban osztoznak, a terheket egyenlően viselik. A szerződés szerint Mannó feladata a főkönyv és az egyéb üzleti könyvek vezetése, valamint a belső és külső bizományosokról való gondoskodás. A cég nem tartozott a legjelentősebbek közé: a tulajdonosok nem léptek be a Nagykereskedő Testületbe, a polgári kereskedelmi testület tagjaiként 1847-ben a IV. adóosztályba sorolva évi 12 forintot fizettek. Mannó 1842-ben nyert felvételt a Pesti Polgári Kereskedelmi Testületbe nagykereskedőként, 1847-től pesti polgárjoga is volt. Mannóra a liberális reformerek nem annyira üzleti sikerei vagy nagy vagyona, hanem a testületi kereskedőtársai többségénél magasabb műveltsége, szélesebb látóköre miatt figyeltek fel. István ugyanis nemcsak saját cége jövőjével törődött, hanem tapasztalatai és olvasmányai alapján véleményt alkotott az ország gazdasági kérdéseiről, elsősorban a kereskedelmi és hitelviszonyok fejlesztéséről. Nézeteit valószínűleg először a Kereskedelmi Kaszinóban, annak tagjaként fejtette ki. 21 Nyilván jó felkészültségének tulajdonítható, hogy az 1840-es évek második felétől különböző tisztségekre választották, és hogy irathagyatéka tanúsága szerint különböző vám- és kereskedelmi előterjesztésekről kérték ki a véleményét januárjában, 35 évesen a Hazai Első Takarékpénztár éves közgyűlésén a részvényesek beválasztották a kölcsönök jobb biztosításának, illetve a részvényportfolió bővítésének lehetőségeit kidolgozó bizottságba, amelynek, számos tekintélyes kereskedő mellett, Kossuth is tagja volt. Ellenjegyzője volt a kudarcot vallott Pesti Kereskedelmi Társaságnak, olyan vagyonos és tekintélyes nagykereskedők mellett, mint Dumcsa Demeter és Weisz Bernát Ferenc ban a Polgári Kereskedelmi Testületben, a nagykereskedői osztály kilépett képviselői helyére, egyszerű tagból tisztségviselővé Mannó Istvánt és Frölich Frigyest választották meg ban Kossuth Lajos, mint az Ipartestületi Bizottság elnöke, felkérte Mannót, hogy mint a Kereskedelmi Osztály tisztelt, a haza közügyeihez viseltető nemes indulatairól ismeretes tagja, lépjen be az Iparműtári Bizottmányba. A felkérést, arra hivatkozva, hogy e tisztségre vannak méltóbbak is, nem fogadta el. A Magyar Kereskedelmi Társaság márciusi 13-i közgyűlésén Dumcsa Demeter és Weisz Bernát mellett választmányi tagnak választották. 21 Két jegyzék is fennmaradt könyvtáráról: az egyik feltehetően a megrendelendő vagy megrendelt könyveket tartalmazza, a másik egy részben tematikus katalógus töredékének tűnik. Jogi, kereskedelmi és váltójogi, vagy a hitel kérdéseivel foglalkozó művek mellett birtokában volt Schwartner statisztikai munkája, és a jegyzék történelmi és nagyszámú földrajzi munkát is tartalmaz. Könyvespolcán megtalálhatók voltak Széchenyi és Wesselényi művei, A jelenkor és a Társalkodó évi évfolyamai, de hódolt a szépirodalomnak is, mint ezt Berzsenyi, Kisfaludy egy-egy kötete, Schiller műveinek 12, Goethe munkáinak 55 kötete (talán inkább füzete?) bizonyítja. A könyvjegyzékből ítélve magyarul, németül és szerbül rendszeresen olvasott (BFL XI és 14. doboz). 22 BFL XI doboz.

10 132 KORALL 44. Mindezen előzmények után nem meglepő Mannó meghívása április végén az ország kereskedelmi és pénzügyi viszonyairól tartott megbeszélésre, valamint májusban a hiteléleti szabályok kidolgozására összehívott értekezletre május 5-én osztálytanácsnoki rangban, évi 2500 forint fizetéssel kinevezést nyert a Kereskedelmi Minisztériumban. Röviddel ezután, július 18-án, a Pénzügyminisztérium és a Kereskedelmi Bank között június 16-án megkötött szerződés értelmében az egyik legtekintélyesebb kereskedő-bankár, Malvieux társaságában Kossuth kinevezte bankigazgatónak, amit a főváros osztrák megszállásáig töltött be ben és 1867-ben igen sok szavazattal Pest város képviselőtestületébe taggá választották, és számos bizottság munkájában vett részt. Közreműködött a pesti görög valach gyülekezet életében is. Kulturális érdeklődését és civil elkötelezettségét tanúsítja, hogy az 1870-es években pártoló tagja volt a Nemzeti Zenedének és tagja a Magyar Képzőművészeti Társaságnak, illetve a Magyar Természettudományi Társulatnak. Közéleti tevékenysége mellett jelentős szerepet játszott a gazdasági életben is ban meghalt cégtársa, Macsó György, aki 1846-ban kelt utolsó akaratában általános örökösévé és végrendelete végrehajtójává jelölte ki. Az örökség forint cégvagyonból valamint arany- és ezüstneműből állt forintos összértékkel, ehhez járult még egy meg nem nevezett értékű Kertész utcai házhely. Ettől kezdve Mannó István egyedüli tulajdonosa lett a cégnek, melynek törlését 1876-ban kérvényezte a Kereskedelmi és Váltótörvényszéknél. Kereskedelmi tevékenysége mellett az 1860-as évektől ipari és banki érdekeltségei is voltak, ezt jelzi az Első Budai Gőzmalom Rt., a Királyi Egyetemi Nyomda Rt., az Első Magyar Általános Biztosító Rt. és az Első Magyar Iparbank Rt. cégekben elfoglalt igazgatósági tagsága. Első ingatlanvásárlása 1847-ben egy Városmajor utcai kert volt, a vételár mindössze 4370 forintot tett ki. 24 Az 1849-ben forintért vásárolt Király utcai kétemeletes ház képezte 1853-ban kelt végrendelete szerint üzleti tőkéjét. 25 A kétemeletes épületet 1853-ban Hild József építésszel átalakíttatta. A kereskedelmi tőkének ingatlanokba fektetése a görögkeleti kereskedőcsaládok jellemző gyakorlatához hasonlóan a Mannó István visszavonulását megelőző éveket jellemzi. Először földbirtokokat vásárolt: 1869-ben forintért az 1500 holdas dámosi pusztát szerezte meg, majd 1871-ben árverésen forintért megvette Nyáry Pál nyáregyházi elkobzott birtokát az 23 Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1956: 75, 124. A Nagykereskedői Testület olyan kiemelkedő jelentőségű tagjainak társaságában került sor az áprilisi megbeszélésre, mint Malvieux, Kunevalder, Kern Jakab, Wodianer Sámuel és a polgári testület első adóosztályába sorolt Frölich. 24 BFL IV c. E telken épült fel ismeretlen időpontban a mai Városmajor u. 49. alatti kétemeletes bérház, amely az államosításig a leszármazottak tulajdonában volt. 25 BFL XI doboz ben az évi házbérjövedelem 2105 forint volt.

11 Bácskai Vera Öt nemzedék: a Mannó család története 133 örökösöktől. Később majd fia, annak halála után unokája és dédunokája gazdálkodott itt. 26 Ezután egy sor pesti bérházat vásárolt: 1872-ben sógorával, Kapra Sándorral fele részben a Király utca 3. számú házat forintért, ben a Rákóczi út 29. számú háromemeletes hatalmas sarokházat forintért, 28 majd a Keleti pályaudvar felépítésének értéknövelő hatását felismerve forintért megvásárolta a forint házbérjövedelmet biztosító, a mai Rákóczi út 82. számú épület helyén állt házat és a mellette lévő, Huszár utcába nyúló telkeket. A következő években átépítés eredményeképpen a Rákóczi úti épületet háromemeletesre alakította át, és két kétemeletes házat emelt a csatlakozó telkeken. 29 Mannó István 1888-ban, 77 éves korában hunyt el. Az 1890-ben felvett leltár alapján hagyatékának cselekvő állapota forintra rúgott, ebből az ingatlanok értéke több mint 1 millió forintot tett ki ezen belül a nyolc pesti ingatlané forint volt, az értékpapíroké forintot, a passzíva forintot tett ki, azaz tisztán forintot hagyott négy gyermekére. 30 Mannó István családi élete István 1841-ben azaz ugyanabban az évben, amikor Macsó Györgynek nyilvános társa lett, 30 éves korában kötött házasságot a zsuppai születésű Kapra Katalinnal, az 1821-ben nemesített Kapra Konstantin görögkeleti kereskedő lányával. Felesége korai 1854-ben, 39 éves korában bekövetkezett halála után István nem nősült újra. A házasságból négy gyermek született: Zsófia [Sophie] ( ), Szilárd ( ), Mária ( ) és Pelágia ( ). A lányok iskoláztatásáról nem maradt fenn adat, feltehetően otthon, nevelőnőktől, magántanítóktól, olvasmányaikból szerezték ismereteiket. Elméjük csiszolódásában nyilván szerepet játszottak az apjuknál gyakorta megforduló írók, tudósok, művészek is. Több nyelven beszéltek, szórványosan fennmaradt levelezésük művelt, a mindennapok gyakorlati dolgaiban jártas hölgyeknek mutatják őket. 26 Az 1890-ben készült hagyatéki leltárban szerepel további két birtok: a jákfalvai és bábonyi ingatlanok forint értékben, ezek vásárlási szerződései nem maradtak fenn a családi iratok között (BFL XI doboz). 27 BFL XI doboz. A házat 1910-ben örökösei eladták. 28 BFL VII. 12.d betétszám. 29 BFL XI doboz. A Rákóczi út 82. számú ház 1918-ban a Magyar Általános Ingatlanbank tulajdonába került ben a fent felsoroltak közül öt épület volt a leszármazottak tulajdonában, amelyekből pengő adóköteles, plusz pengő adómentes jövedelmet húztak (Budapesti Ingatlanok címtára é. n.). 30 BFL XI doboz. Ehhez járult még nagynénjük, a Bécsben élő Kapra Rosalia Wollzeilén álló házának negyede, majd az 1888-ban elhalt nagybátyjuk, a többnyire szintén Bécsben élő Kapra Sándor forintnyi hagyatéka (benne a zsuppai birtok is).

12 134 KORALL 44. Szilárd képességei, úgy tűnik, inkább közepesek lehettek ben, 13 éves korában (!) fejezte be az elemi iskola negyedik osztályát, majd 1858 és 1863 között elvégezte a pesti piarista gimnázium I VI. osztályát, az utolsó osztályt magántanulóként. Az iskolai értesítők szerint tanulmányi eredményei közepesek voltak, a szöveges jellemzések őt szórakozottnak, szorgalmát változónak vagy hanyatlónak minősítették. 31 Nyilván gyenge tanulmányi eredményei is közrejátszhattak abban, hogy István nem nevelte fiát cége örökösének ben 1200 forinton megváltotta fia katonai kötelezettségét, majd az ő kezelésébe adta a nyáregyházi birtokot. A család sokáig a Váci utcai házban élt, de a régi, négyszobás lakás csakhamar szűknek bizonyult a népes család számára, így feltételezhető, hogy újabb lakásösszevonásra, átalakításra kerülhetett sor. Az évi népösszeírási ív adatai szerint a 6 szobából, kamrából, konyhából álló lakásban élt az akkorra már megözvegyült István négy gyermekével és Zsófia nővérével. A gyermekeket nevelőnő gondozta, a család kényelméről egy szakácsnő, két szobalány és egy konyhalány gondoskodott. 32 Az 1860-as évek közepén feltehetően a Váci utcai ház háromemeletessé való átépítése idején költözött a család a Király utcai (ma 57. számú) ház első emeleti lakásába. E ház maradt a Mannó család és leszármazottai pesti lakóhelye az 1950-es évekig. A lakás és az egyes szobák berendezését részletesen bemutatja az 1890-ben, Mannó István évi halála után felvett hagyatéki leltár. 33 Az ekkor már csak hajadon lányával, Pelágiával megosztott lakás 5 szobából állt, 34 bár, mivel sem második hálószoba vagy egyéb női lakószoba berendezésének nincs nyoma, elképzelhető, hogy a leltározás során Pelágia lakrészét nem vették számba, így a lakás akár nagyobb is lehetett. 35 Bár hagyatéka alapján Mannó István a nagypolgársághoz sorolható, lakása és annak berendezése nem nevezhető nagypolgárinak, inkább a jómódú középpolgárság felső rétegének lakásviszonyait tükrözi. Összehasonlítva a Gyáni Gábor 31 BFL XI doboz. Szilárd István nevű fia emlékiratában, nyilván a családi visszaemlékezések alapján hiszen apja halálakor mindössze 4-5 éves lehetett, a következőket írja róla: Igen jó embernek mondják és roppant szeretett a néppel lenni. Szellemi képességei közepesek lehettek. De ő is egészen önzetlen természet volt, annyira, hogy könnyen kihasználták. Megható az a mód, amellyel apja (nagyapám) végrendeletében iparkodott őt ilyenféle veszedelem ellen körülbástyázni (BFL XI Emlékiratok: 22). (A végrendeletre való hivatkozás téves, hiszen Mannó István 1853-ban készítette el végrendeletét, amikor Szilárd még csak 9 éves volt, és ilyen utalás a végakaratban nem található. BFL XI doboz.) 32 BFL XI doboz. 33 BFL XI doboz. 34 A leltár nem számozza a szobákat és nem is tünteti fel funkciójukat. A szobaszámra úgy következtethetünk, hogy az összeíró minden esetben az egyes szobákban található bútorok és egyéb berendezési tárgyak felsorolását a függönyök számbavételével zárja. A lakberendezés részletes leírására Bácskai 2009b: ben a Király utcai házban, külön lakásban élt Zsófia a férjével, Joannovics Györggyel, valamint Szilárd is, amikor nem nyáregyházi birtokán, hanem Pesten tartózkodott (BFL XI doboz).

13 Bácskai Vera Öt nemzedék: a Mannó család története 135 által vizsgált 12 nagypolgári, illetve felső középosztályi hagyatéki leltárral, 36 a lakás méretei megütik a Gyáni által vizsgáltak átlagát, a 70 leltári tétel 37 (ami 114 darab bútort jelent) jelentősen, értékük 38 viszont kisebb mértékben elmarad amazokétól. Ez akár a leltározás hiányosságának is tulajdonítható, mert egyetlen dísztárgy, világítóeszköz vagy értékesebb szőnyeg sem szerepel benne. A Gyáni által vizsgált családok egyikének sem volt ugyanakkor olyan gazdag könyvtára, mint Mannónak: a leltározó a nappaliban 900 kötet különböző régi tudományos és szépirodalmi könyvet regisztrált. Sajátos adalék Mannó életstílusához a két különböző szobában is található hangjegyállvány, jóllehet hangszer nem szerepel a leltárban. Mannó István ismert volt zeneszeretetéről, hiszen pártoló tagja volt a Nemzeti Zenedének, 39 és Pelágia szép hangját is feljegyezte a visszaemlékező unokaöccse, lehetséges tehát, hogy a Mannó-házban meghívott zenészek vagy barátok muzsikáltak. 40 A harmadik generáció: Mannó István gyermekei Szétváló utak: polgárok, nagypolgárok, földbirtokosok Mannó István gyermekeinek kiházasításakor nemcsak a vagyon játszott szerepet, de legalább ilyen mértékben számított a beházasulók társadalmi állása, liberális elvei és magas műveltsége. Zsófia a nála húsz évvel idősebb Joannovics György ( ) liberális politikushoz ment férjhez, akinek apja szintén Macedóniából költözött Magyarországra, majd 1800-ban Krassó megyében birtokokat és magyar nemességet szerzett. Joannovics jogi tanulmányokat végzett, 1842-ben ügyvédi vizsgát tett. A reformellenzék tagjaként Krassó és Temes megyében tevékenykedett, ban Temesvár követe volt az országgyűlésen, majd ben Krassó megye másodalispánja. A szabadságharc bukása után Törökországba menekült, egy év múlva visszatérve tizenkét év börtönre ítélték, és csak az évi amnesztiával szabadult. Az 1860-as években nyelvtudománnyal foglalkozott, tudományos tevékenysége elismeréséül 1867-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1883-ban tiszteleti tagjává választotta. A kiegyezés után országgyűlési képviselő, 1867 és 1873 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára lett. Nagymestere volt a szabadkőműves Oriens, majd a Magyarországi Symbolikus Nagypáholynak. A Krassó megyei Duleóban 1084 holdas birtoka volt. Mannó Zsófiával kötött házassága gyermektelen maradt. 36 Gyáni 1992: Ez a szám csak a lakberendezés és az ezüsttárgyak tételeit jelzi, az ágy-asztalnemű és ruházat tételeit nem vettem figyelembe. 38 A berendezési tárgyak értéke 1080, az ezüsttárgyaké 779, a könyveké 360, összesen 2219 forintot tett ki. 39 BFL XI doboz. 40 Élénk társas életre, vendégeskedésre utal a leltárban szereplő 24 és 36 személyes ezüst étkészlet is.

14 136 KORALL 44. Mannó Máriát a nála 15 évvel idősebb Dumba Miklós ( ) liberális politikus, kereskedő és ipari vállalkozó, neves műgyűjtő és mecénás, képviselő, majd élete végén az osztrák főrendi ház tagja vette el, házasságukból egy lánygyermek, Irén származott. 41 Dumba számos művészeti egyesületnek volt vezető tagja, kezdeményező szerepet játszott a bécsi Musikverein és a Parlament épületének, valamint számos köztéri szobornak a létesítésében ban palotát építtetett a Ringstrassén: a dolgozószoba mennyezetét Hans Makart, a Schubert-szobáét (ahol gazdag Schubert-kézirat- és -kottagyűjteményét őrizte) Friedrich Schilcher festette, a zeneszobában pedig két Klimt-festmény függött. Élénk társasági életet éltek: Mária fennmaradt vendégkönyve 42 igen előkelő és művelt látogatók bejegyzéseivel ékes, de gyakran található bennük adat magyarországi rokonok látogatásáról is. Bécsi palotájukon kívül számos egyéb ingatlannal rendelkeztek: Liezenben hatalmas vadászkastély, Tattendorfban, a szövőgyáruk mellett kétemeletes kastély, Romániában pedig nagy földbirtokuk volt. Dumba Miklóst 1900-ban Budapesten érte a hirtelen halál, amikor részt vett az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben című kötetek szerkesztőségi ülésén. Mannó Pelágia pártában maradt. Unokaöccse így emlékezett meg róla: Pézsi néni igen tehetséges finom lelkű, a Kápra féle melankóliára hajlamos, gyönyörű hanggal megáldva. Szokásaiban végtelen szerény és egyszerű. Nagyapám halála után a vagyont ő kezelte. Ritka bájos volt kortársai leírása szerint. Mind igen műveltek voltak, 4-5 nyelvet beszéltek. Nagyatyám házában igen sokan fordultak meg. Írók, tudósok, művészek. A testvérek közötti viszony a lehető legjobb volt, odaadással szerették egymást, mindég készek voltak egymás segítésére. Anyagiakban egymással szemben teljesen érdektelenek, úgy hogy a vagyon meg sem volt osztva közöttük. Ez még a mi generációnkban sem történt meg. 43 A levéltárban őrzött iratok is megerősítik a testvérek között és a tágabb rokonsággal fennálló szoros kapcsolatot, és a teljes egyetértést az örökség tárgyában, de melankóliára nem utal semmi. Pelágia levelezése és végrendelete tükrében inkább igen agilis, gyakorlatias érzékkel megáldott hölgynek tűnik, aki jelentős vagyonát ingatlanvásárlásokkal és spekulációval növelte. 44 Láthatóan ő volt a vagyongyarapítók utolsó képviselője. Mannó Szilárd 1874-ben (vagy 1873 végén) kötött házasságot az ősi nemesi családból származó Ragályi Miksa főispán és de la Motte Lujza grófnő lányával, 41 Österreich Lexikon 1995: I A lexikon szerint Dumba Konstantin diplomata az ő fia volt, feltehetően az első házasságából. 42 Dr. Csorba Emánuelné tulajdonában. Másolata BFL XI BFL XI Emlékiratok: 24. A Kápra-féle melankólia Pelágia édesanyja, Kapra Katalin családjára utal. 44 Az unokahúga férjét, Szentpály Miklóst például többször is megbízta Pelágia ingatlanok, főleg szőlők vásárlásával (BFL XI doboz) ben bekövetkezett halálakor hagyatéka koronát, ingóságainak értéke önmagában koronát tett ki (BFL XI doboz).

15 Bácskai Vera Öt nemzedék: a Mannó család története 137 a katolikus vallású Izabellával ( ). E házassággal a Mannó családban megszakadt a görögkeleti családokra általában jellemző felekezeten belüli párválasztás. Ragályi megyei követként vett részt a pozsonyi országgyűlésen az 1840-es években, ben előbb nemzetőrként, majd kormánybiztosként, illetve Torna megye főispánjaként szolgálta a forradalom ügyét. Letartóztatták, négy évet töltött a josefstadti várbörtönben. Szabadulása után visszavonult birtokára, 1861-ben országgyűlési képviselő lett. A Ragályi-birtokok nagy része a másik ágra szállt, Miksa csak Jákfalvát és Bábonyt bírta, de ezeket is eladni kényszerült. A birtokokat Mannó István (Izabella jövendő apósa) vette meg és használatra Ragályinak adta. 45 Mannó Szilárd és Ragályi Izabella házasságából négy gyermek: két lány és két fiú született. Mannó István életkörülményei amennyire a szórványosan fennmaradt adatokból megítélhető polgári, felső középosztályi szinten mozogtak. Ezt tanúsítják lakásviszonyai, tudósokból, művészekből álló baráti köre is. Fia, birtokosként inkább nemesi mintát követett, Mannó István, aki maga sohasem folyamodott nemesi címért, gazdálkodásra szánt fia társadalmi emelkedését házasságával is meg kívánta alapozni. Lánya, Mária dúsgazdag férje révén a nagypolgári mintába illik. Feltehetően éppen Mária kezdeményezte 1896-ban a Király utcai ház család által lakott első emeletének nagystílű átalakítását, bár a ház a Király utca Nagykörúthoz közeli részén elegánsnak korántsem mondható miliőben állt. Fennmaradt ennek az átalakításnak a különböző helyiségek funkcióját is feltüntető tervrajza. 46 A tervező az emeletet csaknem kétszeresére kiterjesztette a kert felé, a II. emelet méretei változatlanok maradtak. Az új szárnynak a kertre néző közepén alakították ki a reprezentációs helyiségeket: az 1898-ból származó módosított terv szerint egy 78 négyzetméteres ebédlő került ide, ahhoz csatlakozott a kert felé egy 46 négyzetméteres télikert, amely az 52 négyzetméteres teraszra nyílt. A szalontól balra, a függőfolyosóról egy hatalmas, 82 négyzetméteres ruhatár nyílt: minden adottság megvolt tehát a nagy, reprezentatív vendégfogadáshoz. A régi szárny Király utcára néző oldalán öt egymásba nyíló szoba helyezkedett el. Volt még egy, külön előtérből megközelíthető, udvarra néző hálószoba az épület baloldalán, hozzá csatlakozott a lakás egyetlen fürdőszobája, bejárattal a fehérneműraktárhoz. A fentieken kívül négy, udvarra néző, a lépcsőházból jobbra és balra nyíló előszobából megközelíthető vendégszoba is szerepel a tervrajzon. Bár az egymásba nyíló szobákon, valamint a fedett átjárón és a függőfolyosón át a hatalmas lakás átjárhatónak tűnik, valamelyest elkülönült a Joannovicsék és a Pelágia által használt lakrész, amely a lépcsőházból balra és jobbra nyíló előszobából külön is megközelíthető volt. A 13 szobás, három cselédszobás és külön cselédkonyhás lakás nem is beszélve a kiegészítő helyiségekről valóban nagypolgári, és még csak nem is 45 BFL XI Emlékiratok: 24. Jákfalván gazdálkodott később Mannó Sándor. 46 BFL XV. 17.d. 329/ A tervet Tóth Sándor építőmester szignálta. A tervrajzot és a lakás részletes leírását lásd: Bácskai 2009b:

16 138 KORALL 44. akármilyen nagypolgári szintet képviselt, különösen egy Király utcai bérházban. Vajon mi késztethette a Mannó örökösöket ilyen pazar otthon kialakítására? 1896-ban a három örökös közül csak a hajadon Pelágia, valamint Zsófia lakott a házban, férjével, Joannovics Györggyel. Az 1900-as évekbeli levelezése, valamint az 1917-ben kelt hagyatéki leltára alapján igen gazdag Pelágia, egyedülálló nő létére aligha élhetett ilyen nagyvonalú társadalmi életet. Vagyonos és jelentős közéleti személyiség volt viszont Joannovics György, felesége révén részese a Mannó-örökségnek és a birtokukban levő házak nem csekély bérjövedelmének. 47 A reprezentatív társas élethez megfelelő számú személyzet állt rendelkezésükre: Joannovicsné végrendeletében megemlékezett a két inasból, három szolgálólányból és egy szakácsnőből álló cselédségről, valamint ápolónőjéről. A fényűző lakást lakói nem sokáig élvezhették. Elsőnek Mannó Zsófia hunyt el Liezenben, 1901-ben, őt férje követte 1909-ben. Pelágia 1917-ben bekövetkezett haláláig, ismeretlen számú cseléd mellett, valószínűleg Andreevics Melanie-val osztotta meg a hatalmas lakást. Andreevics Melanie mint Pézsi néni védence és barátnője Buziásról került a családunkba és később, mint végrendeletileg biztosított jogokkal rendelkező családtag volt hivatott dédszüleim pesti házát Pézsi néni szellemében tovább vinni. 48 Pelágia évi 2311 korona évjáradékot hagyományozott neki, és úgy rendelkezett, hogy őt illeti a Király utcai ház Pelágiára eső részének haszonélvezeti, továbbá az egész emeletet magában foglaló lakás használati joga, valamint a házban található mindennemű, a ládákba elcsomagolt berendezési tárgyak, bútorok, szőnyegek, függönyök, csillárok, könyvek, ruhák, asztal- és ágyneműk és különféle egyéb ingóságok. Tételes felsorolásuk a budapesti leltár tétele alatt található, értékük 6544 koronát tett ki 1917-ben. 49 Pelágia hagyatéka egyébként korona értékű volt. A korona passzíva levonása után az örökösök Dumba Miklósné és Mannó Szilárd gyermekei koronán osztozkodhattak. Az ingatlanok négy pesti és egy budai ház, egy nagyszöllösi birtok és a zsuppai birtok inventáriuma összértéke csaknem két és félmillió koronára rúgott, az ingóké pedig több mint 811 ezer korona volt Mannó Zsófia vagyona amelyet 1901-ben Joannovicsra, a férjére testált koronát tett ki. Az ingóságok értéke ebből 1485 koronára rúgott, azaz viszonylag nagy összeget tett ki, a leltárban felsorolt bútorok mégis leginkább a stafírungba kapott szerény nappalit és hálószobát reprezentálják. A leltárban szerepel még két nagy könyvszekrény és 150 kötet tudományos és szépirodalmi könyv, ezek alighanem a férjé lehettek (BFL XI doboz). 48 Mannó István ( ) visszaemlékezése (BFL XI Emlékiratok: 78 79). A visszaemlékező azt is hozzáfűzi, hogy húga, Mannó Katalin évekig lakott Melanie-nál, és hogy Melanie a családi sírboltban volt eltemetve (Uo.: 73). 49 BFL XI doboz. E tételes leltár sajnos sem a családi iratok között, sem a végrendeletet őrző közjegyző iratai között nem maradt fenn. 50 BFL XI doboz.

17 Bácskai Vera Öt nemzedék: a Mannó család története 139 Pelágia Andreevics Melanie-nak biztosított jogait az 1936-ban elhalálozott Dumba Miklósné is megerősítette végrendeletében: a hölgy 1938-ban bekövetkezett haláláig a lakásban élt. 51 Melanie számára a lakás nyilván túl tágas lehetett, és csak Pelágia lakrészére tartott igényt. Az I. emelet 2. számú lakásba (feltehetően ez lehetett Joannovicsék lakrésze) 1919-ben Mannó Szilárd Katalin nevű lánya költözött be, férjével, Morvay Jenő pénzügyminiszteri tisztviselővel. A lakás átjárhatósága, a reprezentatív helyiségek közös használata az 1930-as évek végéig fennmaradt. Ezt tanúsítja Mannó István dédunokájának a lakás leírásához csatolt, a tervrajzzal megegyező vázlata: Az épület utcai frontja 2 emeletes, emeletenként ablakkal. [ ] Oldalszárnyanként udvarra néző ablakkal. [ ] Utcai frontja 5 szobás, középen nagy, háromablakos szalon, ettől jobbra, balra egy-egy 2 ablakos nappali szoba, majd egy-egy ugyancsak kétablakos alkovos hálószoba. A hátsó traktuson az ebédlő, csukott és nyitott teraszok. Az épület belső berendezése dédapám remek ízlését dicsérte. Csodálatosan szép bútorainak egy része még ma is látható a tétényi kastély múzeumban. 52 A negyedik generáció: Mannó Szilárd gyermekei Sem polgár, sem arisztokrata, sem dzsentri Szilárd ágán a polgári/nagypolgári életmód megszakadt: nyáregyházi birtoka és a nemesi családból származó felesége révén családjában a birtokos életforma honosult meg. A házasságból két lány Katalin ( ) és Mária Lujza ( ), valamint két ikerfiú István ( ) és Sándor ( ) származott. Szilárd fiatalon, 44 éves korában meghalt, ugyanabban az évben egyébként, mint az édesapja. Szilárd halála után a gyermekek nevelése az anyára, majd annak szintén korai, 1901-ben, 51 éves korában bekövetkezett elhunyta után feltehetően az apai és anyai nagynénikre hárult. A Szilárdra eső hagyaték a pesti bérházak és a földbirtokok értékéből ráeső részen kívül, valamint a Rákóczi (akkor még Kerepesi) út 82. alatti háromemeletes bérház egésze 1888-ban forintra rúgott. A hagyatéki eljárás során rögzítették, hogy Mannó Szilárdné Ragályi Izabellát társadalmi állása s vagyoni viszonyaihoz mért tartás illeti meg, ezért 3000 forint évjáradék illeti, amely a kiskorúak tulajdonát képező Kerepesi út 82. ház jövedelméből fizetendő negyedévenkénti részletekben haláláig. A két másik pesti, köztük a Huszár utcai 51 BFL XI doboz. 52 BFL XI Emlékiratok: 78.

18 140 KORALL 44. kétemeletes épület és egy budai ingatlan a nagykorú Mannó nővéreké lett, és a hagyatéki terheket is ők viselték. 53 Szilárd gyermekeinek ifjúkoráról a levéltárban őrzött iratok között kevés adat található, sorsuk, egyéniségük a családi visszaemlékezésekből, azaz jóformán csak szubjektív oldalról ismerhető meg. A legidősebb lány, Katalin 21 éves korában, 1896-ban kötött házasságot az evangélikus vallású alsó-draskóczi Morvay Pál országgyűlési képviselő 23 éves fiával, Jenővel ( ), aki ekkor a Kereskedelmi Minisztérium fogalmazó gyakornoka volt ben már mint pénzügyminisztériumi tisztviselő költözött Morvay a családjával a Király utcai házba, a hivatali ranglétrán az államtitkárságig vitte. Morvay 1946-ban, Katalin ben hunyt el. Mária Lujza 1896-ban, 19 éves korában lépett frigyre a szintén evangélikus vallású, 25 éves Szentpály Miklós ( ) nagyszöllösi lakossal, aki ekkor a megyei főszámvevő tisztét töltötte be, pályája végén pedig alispánként vonult nyugalomba. 54 A házaspár Nagyszöllösön lakott, két gyermekük született: Miklós és Izabella. A házasság az 1910-es évek közepén 55 felbomlott. Az asszony az 1930-as években Nyáregyházán élt, István testvérénél. Unokaöccsük, István elég lesújtó képet fest a két lányról. Nagyapámnak és nagyanyámnak négy gyermekük volt. A két idősebb leány nem volt minden tekintetben jól sikerült. Kata néninek eggyel több, Bébi néninek [Mária Lujza B. V.] eggyel kevesebb kereke volt. Kata néni, amikor én megismertem, már a Király utcában élt férjével. Erősen rövidlátó volt és igen csúnya. Korlátolt talán nem volt, de [ ] valahogy nem volt egészen normális [ ]. Emellett nemes volt és jólelkű, mint a többiek. Élete elég szegényes kis élet volt, abból állt, hogy festegetett, rettenetesen vastag pacnikkal, főleg kutyákat [ ]. Férje Morvay Jenő azért vette állítólag el, mert végtelenül vonzódott Kata néni anyjához. Lehet, hogy a család anyagi helyzete is szerepet játszott egy kicsit ebben, de végig rendesen viselkedett feleségével. Mária (Bébi néni) egészen csinos arcú kislány lehetett, de ő már határozottan korlátolt volt. Mióta én ismertem, legtöbbet velünk élt Nyáregyházán, csak nyaranta ment fel két hónapra Jákfalvára, Xandi bácsihoz [Mannó Sándor B. V.]. [ ] Jákfalván halt meg, ott temették el. Férje Szentpály Miklós nemsokatérő [sic] ember 53 BFL XI doboz ban Szilárd lánya, Mária Lujza, Szentpályné eladta az örökség rá eső részét egy 1800 forintra becsült 24 személyes ezüst étkészletet, a nyáregyházi, dámszentmiklósi és bábonyi birtok rá eső negyedrészét testvéreinek, a kiskorú Istvánnak és Sándornak forintért. Az anya ezt az összeget a fiúk tulajdonában levő, általa kezelt kötvényekből fizette ki, ugyanakkor lemondott a neki rendelt évi 3000 forint életjáradék Szentpálynéra eső részéről (BFL VII /1898). 54 BFL XI és 144. doboz. Figyelemre méltó, hogy Szentpály házasságakor nem használt nemesi előnevet, gyászjelentésében viszont homoródszentpáli előnévvel szerepel. 55 A válásra Mannó István Emlékirata és Szentpály gyászjelentése alapján következtethettem, utóbbiból kiderül, hogy második feleségével 1916 körül kötött házasságot.

19 Bácskai Vera Öt nemzedék: a Mannó család története 141 lehetett. Valószínűleg a pénze miatt vette el. Amibe erősen bele is markolt. Végül a Tantok [a nagynénik, az ekkor még életben lévő Dumba Mária és Pelágia B. V.] megunták és elválasztották őket. 56 A lányok házasságaiban nem az a meglepő, hogy mindkettő dzsentrivel kelt egybe ez neveltetésükből, otthoni életmódjukból logikusan következett, hanem az, hogy a férjek evangélikus vallásúak voltak, holott a lányok szülei a görögkeleti, illetve a katolikus felekezethez tartoztak. A két ikerfiú, István és Sándor (családi becenevén Xandi) neveltetését és sorsát ugyanebből az emlékiratból követhetjük nyomon, időskorukról pedig a Budapestről kitelepített és a kitelepítés utolsó, 1951-től 1956-ig terjedő éveiben Nyáregyházán élt id. dr. Csorba Emánuel naplója fest érzékletes képet. 57 Az 1883-ban világra jött két ikerfiú igen kis súllyal született, beteges voltuk miatt édesanyjuk kiskorukban túlságosan féltette őket, úgyszólván párnák között nevelkedtek. Később azonban [m]int igen jómódú fiatal embereknek, szabad és kellemes életük volt. [ ] Igazán kellemes élet Nyáregyházán volt. Voltak lovak, kutyák, puskák. Sokat lovagoltak és vadásztak. Volt jó társaságuk [ ]. Sokszor rendeztek mulatságot. 58 Ezek az úri mulatságok a későbbiekben valószínűleg a nyári vakáció idejére korlátozódtak. Iskolai tanulmányaikról sajnos nem szól az emlékirat szerzője, de feltehetően az elemi iskolai osztályokat magánúton, a gimnáziumi tanulmányokat talán a családi hagyománynak megfelelően a pesti piaristáknál folytatták. Egyetemi tanulmányaik egy részét külföldön, Berlinben végezték: István a jogi, Sándor a gépészmérnöki karon, utóbbi mérnöki diplomáját Zürichben szerezte meg, saját bevallása szerint csak azért, mert apám azt kívánta, hogy valamit végezzek, aztán szegre akasztottam és figyeltem a világ folyását. Szerettem a lovat és a puskát. Így aztán csak eltelt az idő. A telet Bécsben töltöttem rendszerint. Csorba Emánuel kérdésére, hogy a gazdaságot ki vezette, azt válaszolta: Hát az, tudod, ment úgy magától is, ha időjárás volt. 59 Unokaöccse jellemzése szerint Sándor gyermekkorától kezdve meglehetősen enervált, melankóliára hajlamos, passzív beállítottságú ember volt. Minden cselekvés nehezére esett. 60 Egyik Mannó fiú sem folytatott diplomájának megfelelő tevékenységet, magukat mindig gazdálkodónak, földbirtokosnak titulálták. Arról nem maradt 56 BFL XI Emlékiratok: Szentpály Miklós Miklós nevű unokája (szül. 1924) az 1940-es években Budapesten tanult, internátusban élt, és Sándor gondoskodott róla ben Sándor arról értesíti apját (Mannó Istvánt), hogy régi professzora, Mályusz Elemér révén egy diplomás latin szakos fiatal tanárt fogadott fel mellé évi 400 pengő fizetéssel (BFL XI doboz). 57 Csorba [2009]. Id. dr. Csorba Emánuel ( ), ifj. dr. Csorba Emánuel (szül. 1928). 58 BFL XI Emlékiratok: Csorba [2009]: Sándor aligha apja kívánságára választotta a mérnöki hivatást, hiszen mindössze 4-5 éves lehetett annak halálakor. Inkább anyja vagy a Tantok, a nagynénik szorgalmazhatták az egyetemi végzettséget. 60 BFL XI Emlékiratok: 88.

20 142 KORALL 44. fenn adat, hogy a birtokokat kiskorúságuk, illetve tanulmányaik idején ki irányította, a visszaemlékezésekben csak a cselédjeikhez, illetve a falu népéhez való viszonyukról esik szó, a birtokigazgatási személyzetről nem, mint ahogy a gazdálkodásról, a birtok jövedelméről sem. A fiúk nagykorúsítása után Sándoré lett a Krassó megyei, távolabbi, de nagyobb, ezer holdas Zsuppa (amelyet nagyanyjuk testvére, Kapra Alexander hagyományozott a családra), és István kapta a nyáregyházi, jákfalvai és bábonyi, összesen 630 holdat kitevő birtokokat. Sándor katonai szolgálatát mint huszárfőhadnagy teljesítette, s leszerelése után, 1912-ben vette át a zsuppai birtokot, amelyet amint azt egy szeptember 8-án egyik rokonának szóló levelében írta igen rossz állapotban talált, ezért inkább annak bérbeadását fontolgatta. (A birtokot már az 1890-es években is bérlő kezelte.) Végül az I. világháború előtti években Zsuppán maradt, a trianoni béke után pedig a birtok elveszett. Az I. világháborúban mindkét fiú a fronton harcolt, István egész idő alatt Horthy István tábornok parancsőrtisztjeként szolgált. 61 A zsuppai birtok elvesztése után a fivérek újraosztozkodtak: Sándor Jákfalvát kapta meg, ott is élt a II. világháború végéig, de a gyermekkori otthonhoz és ikertestvéréhez fűződő szeretet miatt a Nyáregyházához tartozó Cséven is vásárolt egy 25 holdas birtokot. Sándor nem nősült meg, de szoros baráti kapcsolat fűzte egy előkelő görög hölgyhöz, Gunio Irénhez, akivel élete második felét együtt töltötte Jákfalván. Egy dologban nagyon egyformák voltak Irenevel. Mindketten egyformán utálták Hitlert. 62 Mikor a Rákosi-korszakban Sándor elvesztette Jákfalvát, Nyáregyházára költözött, és ott élt 1959-ben bekövetkezett haláláig. István 1910-ben, 27 éves korában vette feleségül Cséry Katalint, Cséry Lajos és Ligeti Margit lányát. Apósa ugyan jogot végzett, de nem jogászként kereste a kenyerét. Kezdetben pestszentlőrinci birtokán gazdálkodott, szántói mellett gyümölcsösei voltak és tehenészetet tartott fenn, majd vállalkozásba kezdett: 1893-ban birtokának egy részén modern, részben gépi válogatású szemétfeldolgozó üzemet létesített. Ide szállíttatta és itt emésztette fel a főváros ekkor már napi mintegy 50 vagonnyi szemetét a város 1896 körül e célokra kiadott közel félmillió koronájának nagy hányadán felül megtartva magának a guberálás során kinyert vagy talált anyagok értékesítésének nem csekély hasznát is. 63 A Cséry-féle szemétfuvarozó és -feldolgozó vállalkozás 1906-ban megváltás útján a főváros kezelésébe került, és rövidesen elúszott a birtok többi része is. Cséry Pestre költözött és családját kártyanyereségből tartotta el. A Nemzeti Kaszinóba járt és elsősorban pókert játszott. Remek kártyás volt. [ ] Ha kártyában jól hajtottak, a család remekül és nagylábon élt 64 írja unokája, István. Sokat utaztak, többek között azért, mert a Cséry lányok különböző teniszversenyeken arattak sikert: Katalin és nővére, Margit egy alkalommal például Hamburgban min- 61 BFL XI Emlékiratok: BFL XI Emlékiratok: Vörös 1978: BFL XI Emlékiratok: 94.

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 Terjedelem: 0,40 fm, 4 doboz, 4 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, II. emeleti folyosó Amint az a mellékelt genealógiai táblázatból is kitetszik,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

NYILATKOZAT - HAGYATÉKHOZ

NYILATKOZAT - HAGYATÉKHOZ NYILATKOZAT - HAGYATÉKHOZ 1. Az elhunyt neve: Születési neve: Születési helye, ideje: Családi állapota: Állampolgársága: Foglalkozása: Elhalálozás helye, ideje: Megjegyzés: kérjük csatolni a halotti anyakönyvi

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Okányi Horgász Egyesület 5534, Okány, Rákóczi u. 55. 2011. évi Közhasznúsági jelentése

Okányi Horgász Egyesület 5534, Okány, Rákóczi u. 55. 2011. évi Közhasznúsági jelentése Okányi Horgász Egyesület 5534, Okány, Rákóczi u. 55. 2011. évi Közhasznúsági jelentése Okány, 2012. február 18. Petri László elnök A Okányi Horgász Egyesület Közhasznúsági jelentése a 2011-es esztendőről

Részletesebben

ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez

ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez Ügyiratszám: VII/./ ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez (A rovatokat kérem OLVASHATÓAN, NYOMTATOTT NAGY BETŰKKEL kitölteni!) I. AZ ELHUNYTRA (örökhagyóra),

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2009. évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL

SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2009. évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL . SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2009. évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL TARTALOMJEGYZÉK I. A SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ 4 II. KÖLTSÉGVETÉSI NORMATÍV TÁMOGATÁST A SZERVEZET NEM KAPOTT.4 III. KIMUTATÁS A VAGYON FELHASZNÁLÁSORÓL...4

Részletesebben

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Jogszabályi háttér: - 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 19-20/A. -ai, - 149/1997. IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) - 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet -

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Fénykép Fénykép A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott Minta Péter és házastársam, Mintaová

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943 Családfa Apai nagyapa Kinszki Ármin 1860-as évek 1910 Apai nagyanya Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45 Anyai nagyapa Gárdonyi (Grünberger) Dávid 1861 1914 Anyai nagyanya Gárdonyi (Grünberger)

Részletesebben

NYILATKOZAT HAGYATÉKI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ. Kérem szíveskedjék a nyilatkozatot olvasható betűkkel kitölteni!

NYILATKOZAT HAGYATÉKI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ. Kérem szíveskedjék a nyilatkozatot olvasható betűkkel kitölteni! Iktatószám: Bag Nagyközség Önkormányzata Polgármesteri Hivatal 2191 Bag, Szent Imre utca 52. Telefon: (28) 504-130/ 19 mellék, Fax: (28) 504-136 NYILATKOZAT HAGYATÉKI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ Kérem szíveskedjék

Részletesebben

Tisztelt Kuratórium! A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére

Tisztelt Kuratórium! A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére Tisztelt Kuratórium! A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII.

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889. 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19

XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889. 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19 MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19 1. Leszármazási táblázat

Részletesebben

... Foglalkozása, munkahelye:..

... Foglalkozása, munkahelye:.. Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szociális Szolgáltató Főosztály 1033 Budapest, Fő tér 2. KÉRELEM RENDKÍVÜLI GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁSHOZ Kérem, hogy szíveskedjenek

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Davidovits Mózes? 1890-es évek Apai nagyanya Davidovits Mózesné (szül.? Ráhel)?? Anyai nagyapa Csernovits Efraim? 1937 Anyai nagyanya Csernovits Efraimné (szül.? Eszter? 1888/9 Apa

Részletesebben

Tisztelt Kuratórium! A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére

Tisztelt Kuratórium! A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére Tisztelt Kuratórium! A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII.

Részletesebben

Mosoly Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Családi Napközi 2626 Nagymaros, Rákóczi utca 14. Tel/fax: 06-27-354-054

Mosoly Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Családi Napközi 2626 Nagymaros, Rákóczi utca 14. Tel/fax: 06-27-354-054 Mosoly Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Családi Napközi 2626 Nagymaros, Rákóczi utca 14. Tel/fax: 06-27-354-054 CSALÁDI NAPKÖZI FELVÉTELI KÉRELEM A gyermek neve:.. Születési helye:...év:.hó:..nap:.

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1.

PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. 2012/2013. tanév II. félév PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 IV. évfolyam PSZ szak/pü Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Illeték

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

A rendelet hatálya 2.. /1/ Kiterjed a Mérk Nagyközség közigazgatási területén belül építendő vagy vásárolandó lakásokra.

A rendelet hatálya 2.. /1/ Kiterjed a Mérk Nagyközség közigazgatási területén belül építendő vagy vásárolandó lakásokra. Mérk Nagyközség Képviselő-testületének 9/2008./VI.20./ kt. rendelete Az eső lakáshoz jutók pénzügyi támogatásáról A Képviselő-testület! Mérk Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (II.25.) önkormányzati rendelete. a szociális igazgatásról és a települési támogatásról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (II.25.) önkormányzati rendelete. a szociális igazgatásról és a települési támogatásról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (II.25.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és a települési támogatásról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete. a helyi szociális ellátásokról és azok igénybevételéről

TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete. a helyi szociális ellátásokról és azok igénybevételéről TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról és azok igénybevételéről Tiszaug Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

Kérelem bérleti jogviszony hosszabbítására

Kérelem bérleti jogviszony hosszabbítására Kérelem bérleti jogviszony hosszabbítására (Kérjük, hogy a formanyomtatvány végén található kitöltési útmutatót szíveskedjenek elolvasni.) 1. A kérelmező és házastársa (élettársa) személyi adatai: Neve

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 19/2006. ( VIII.23. ) rendelete

KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 19/2006. ( VIII.23. ) rendelete KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 19/2006. ( VIII.23. ) rendelete az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben fizetendő térítési és tandíj megállapításának szabályairól

Részletesebben

György-telep fenntartható lakhatását támogató módszertan. Pécs Megyei Jogú Város. Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása

György-telep fenntartható lakhatását támogató módszertan. Pécs Megyei Jogú Város. Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása György-telep fenntartható lakhatását támogató módszertan Pécs Megyei Jogú Város Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása TIOP 3.2.3.A-13/1 Tartalomjegyzék Előszó... 4 1. A lakásfenntartási

Részletesebben

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 9 /2014.(IX. 25.) rendelete. az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatásáról.

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 9 /2014.(IX. 25.) rendelete. az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatásáról. KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 9 /2014.(IX. 25.) rendelete az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatásáról. Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

NYILATKOZAT. Állt-e gondnokság/gyámság alatt:...gondnok/gyám neve: címe:...

NYILATKOZAT. Állt-e gondnokság/gyámság alatt:...gondnok/gyám neve: címe:... NYILATKOZAT 1. Az elhunyt neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési helye, ideje:... Családi állapota:... Állampolgársága:... elhalálozás helye, ideje:... Az örökhagyó tagja-e kamarának ( MOKK:

Részletesebben

DUNA EGYESÜLET Közhasznúsági jelentés. 2011. május 17.

DUNA EGYESÜLET Közhasznúsági jelentés. 2011. május 17. DUNA EGYESÜLET Közhasznúsági jelentés 2011. május 17. 1 Duna Egyesület 1126 Budapest, Orbánhegyi út 30. 2010. évi Közhasznúsági jelentése Budapest, 2011. május 17. Dr. Nagy Péter Elnök 2 A Duna Egyesület

Részletesebben

Ózd Város Jegyzőjének

Ózd Város Jegyzőjének Közlekedési kedvezmények iránti kérelem Ózd Város Jegyzőjének Név, leánykori név is: Születési helye, ideje: Állampolgárság: Anyja neve: Bejelentett lakóhelye: Bejelentett tartózkodási cím: Társadalombiztosítási

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. november 26-i ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. november 26-i ülésére Előterjesztés 7. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. november 26-i ülésére Tárgy: OTP helyiséggel kapcsolatos döntés Az előterjesztést készítette: Dodonka Csaba vezető tanácsos

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A RENDELET CÉLJA

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A RENDELET CÉLJA Halásztelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015.(II.12.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtható szociális és gyermekvédelmi, valamint a személyes gondoskodást nyújtó

Részletesebben

A Budapesti Értéktozsde Részvénytársaság 2005. május 24. napján megtartásra került éves rendes közgyulésének határozatai

A Budapesti Értéktozsde Részvénytársaság 2005. május 24. napján megtartásra került éves rendes közgyulésének határozatai A Budapesti Értéktozsde Részvénytársaság 2005. május 24. napján megtartásra került éves rendes közgyulésének határozatai 1/2005. számú határozata A Budapesti Értéktozsde Részvénytársaság Közgyulése az

Részletesebben

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLL törvény 11. (1)-(2) bekezdésében meghatározott rendelkezés szerint

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLL törvény 11. (1)-(2) bekezdésében meghatározott rendelkezés szerint Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLL törvény 11. (1)-(2) bekezdésében meghatározott rendelkezés szerint (Az országgyulési képviselok jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény melléklete alapján) Vagyon-,

Részletesebben

33/1995. (XII. 29.) RENDELETE A FIATAL HÁZASOK ELSŐ LAKÁSHOZ JUTÁSÁRA ADOTT TÁMOGATÁSRÓL, ANNAK FELTÉTELEIRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

33/1995. (XII. 29.) RENDELETE A FIATAL HÁZASOK ELSŐ LAKÁSHOZ JUTÁSÁRA ADOTT TÁMOGATÁSRÓL, ANNAK FELTÉTELEIRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 33/1995. (XII. 29.) RENDELETE A FIATAL HÁZASOK ELSŐ LAKÁSHOZ JUTÁSÁRA ADOTT TÁMOGATÁSRÓL, ANNAK FELTÉTELEIRŐL A 28/1997. (VII. 1.), A 16/2000. (V. 17.),

Részletesebben

Családfa. Werner Károlyné (szül. Pollák Matild) 1858 1860 között 1936. Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933

Családfa. Werner Károlyné (szül. Pollák Matild) 1858 1860 között 1936. Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933 Családfa Apai nagyapa Popper Károly 1864 1935 Apai nagyanya Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933 Anyai nagyapa Werner Károly 1850 1916 Anyai nagyanya Werner Károlyné (szül. Pollák

Részletesebben

Sajóvámos Község Önkormányzata Képviselő Testületének

Sajóvámos Község Önkormányzata Képviselő Testületének Sajóvámos Község Önkormányzata Képviselő Testületének /2013( ) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások, valamint a szociális szolgáltatások helyi szabályairól szóló

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003.

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Göndör (Grünwald) Jakab Bauman?-né (Göndör /Grünwald/ Jakabné) (szül. Heimovics Regina) 1850-es évek 1940-es évek Anyai nagyapa Friedrich Vilmos Anyai nagyanya Friedrich

Részletesebben

54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző. Szociális segítő É 1/6

54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző. Szociális segítő É 1/6 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Gyöngyöspata Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015.(II.24.) önkormáyzati rendelete az első lakáshoz jutók önkormányzati támogatásáról

Gyöngyöspata Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015.(II.24.) önkormáyzati rendelete az első lakáshoz jutók önkormányzati támogatásáról Gyöngyöspata Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015.(II.24.) önkormáyzati rendelete az első lakáshoz jutók önkormányzati támogatásáról Gyöngyöspata Város Önkormányzat Képviselő-testülete az

Részletesebben

Gyámok részére. Tájékoztatás!

Gyámok részére. Tájékoztatás! Gyámok részére Tájékoztatás! A gyám, amennyiben vagyont kezel, az előző naptári évre vonatkozó számadását minden év február 15-éig köteles a gyámhivatalhoz benyújtani (rendszeres számadás). A számadás

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 3/2000/III. 31./ számú rendelete. a helyi lakáscélú támogatásokról. A rendelet hatálya

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 3/2000/III. 31./ számú rendelete. a helyi lakáscélú támogatásokról. A rendelet hatálya Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2000/III. 31./ számú rendelete a helyi lakáscélú támogatásokról. 1 Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés Csillogó Gyermekszemek Alapítvány 4100 Berettyóújfalu Vass Jenő u. 8. 2011. évi Közhasznúsági jelentése Gálné Tóth Klára elnök 1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ A Csillogó Gyermekszemek Alapítvány

Részletesebben

Példák a helyi adóra és az illetékre

Példák a helyi adóra és az illetékre Példák a helyi adóra és az illetékre Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I. Hol tartunk? Illetékek eredete Illetékfajták Öröklési illeték Ajándékozási illeték Visszterhes vagyonátruházási illeték Eljárási díjak Dr

Részletesebben

KÉRELEM. Születési neve:... családi állapota... Születési helye:... Ideje:... TAJ száma:... Anyja neve:... Lakóhelye: Püspökmolnári... utca... hsz.

KÉRELEM. Születési neve:... családi állapota... Születési helye:... Ideje:... TAJ száma:... Anyja neve:... Lakóhelye: Püspökmolnári... utca... hsz. KÉRELEM Alulírott kérem a Tisztelt Képviselő Testületet, hogy részemre a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló mód. 1993. évi III. tv. 38 (1) bek. c) pontja alapján normatív lakásfenntartási

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül. Családfa Apai nagyapa Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Apai nagyanya Kohn Simonné (szül.: Smutzer Teréz) 1850-es évek 1890-es évek) Anyai Anyai nagyapa nagyanya Weisz Adolfné Weisz Adolf (szül.: Rosenstock

Részletesebben

Z G I A T K Ö E R É E T T N

Z G I A T K Ö E R É E T T N Z G I A K Ö E R É E N B. D. Dezső (szül. 1930-) (B.D.-el nem sikerült kapcsolatba lépnünk, ezért az ő történetét, amelyet a Holokauszt Dokumentációs Központ irattárában őriznek, álnéven tudjuk csak közzétenni.)

Részletesebben

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Előterjesztés Kéthely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 27-én tartott soros ülésének 7. napirendi pontjához

Előterjesztés Kéthely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 27-én tartott soros ülésének 7. napirendi pontjához 1 Kéthely Község Önkormányzatának P o l g á r m e s t e r e 8713 Kéthely, Ady E. u. 1. Tel.:85/539-036 Előterjesztés Kéthely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 27-én tartott soros

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921 Családfa Apai nagyapa Dr. Glück Lajos 1850-es évek 1891 Apai nagyanya Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932 Anyai nagyapa Löbl Ármin 1857 1930 Anyai nagyanya Löbl Árminné (szül.

Részletesebben

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Hargitai Imre Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára c. DLA értekezés tézisei 1 Antal István egyik utolsó növendékeként vállalkoztam arra, hogy

Részletesebben

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Haskó Jakab 1850-es évek 1927 Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942 Stern Sámuel 1879 1933 Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884

Részletesebben

Nem adható segély és támogatás tárgyévben annak a tagnak, akinek a kérelem benyújtásának időpontjában tagdíjhátraléka van, annak rendezéséig.

Nem adható segély és támogatás tárgyévben annak a tagnak, akinek a kérelem benyújtásának időpontjában tagdíjhátraléka van, annak rendezéséig. A VPDSz Választmányi Értekezlete a Segélyezési Szabályzatot módosította, melyet egységes szerkezetben az alábbiakban tesz közzé. SEGÉLYEZÉSI ÉS TÁMOGATÁSI SZABÁLYZAT Jelen szabályzat minden szakszervezeti

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék FEBRUÁR 26... 2 FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG... 2... 2 SZEGED SZERVER... 2... 2 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM... 3... 3 HÍREXTRA... 3 Sikeres a deszegregációs program... 3 WEBRÁDIO.HU...

Részletesebben

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Schwarz??? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921 Schlosz Bertalan?? Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926 Apa Szántó (Schwarz) Miksa 1880/82 1950

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Víziközmű Társulat 2013. I. negyedévi gazdálkodásáról készült beszámoló elfogadásáról

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Víziközmű Társulat 2013. I. negyedévi gazdálkodásáról készült beszámoló elfogadásáról Püspökladányi Víziközmű Társulat Elnökétől 4150 Püspökladány, Kossuth u. 26. E L Ő T E R J E S Z T É S a Víziközmű Társulat 2013. I. negyedévi gazdálkodásáról készült beszámoló elfogadásáról Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Kérem, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Korm.

Kérem, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Korm. KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEK IRÁNTI KÉRELEM Kérelmező adatai: családi és utóneve:... születési neve:... anyja neve:... születési helye, ideje:..., év... hó... nap... családi állapota:... személyi ig. száma:...

Részletesebben

Berzsenyi Dániel Általános Iskola Pedagógium Alapítványa 7400 Kaposvár, Szent Imre u. 29/c. 2011. évi Közhasznúsági jelentése

Berzsenyi Dániel Általános Iskola Pedagógium Alapítványa 7400 Kaposvár, Szent Imre u. 29/c. 2011. évi Közhasznúsági jelentése Berzsenyi Dániel Általános Iskola Pedagógium Alapítványa 7400 Kaposvár, Szent Imre u. 29/c 2011. évi Közhasznúsági jelentése Kaposvár, 2012.május 18. Kovács Zoltán Kuratórium elnöke A Berzsenyi Dániel

Részletesebben

LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSE

LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSE Körjegyzőségi Hivatal 6922-Földeák, Szent László tér 1. Tel: (62) 524-092,Fax: (62)524-090. Átvétel dátuma:20 év hó nap Ügyintéző a: LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSE Neve: Születési neve: Szül. hely:

Részletesebben

1. Kérdés. Gyakorlat. Mit tudunk a praetori törvényes öröklési rendről, melyek voltak a fő osztályok? Öröklési jog 1.

1. Kérdés. Gyakorlat. Mit tudunk a praetori törvényes öröklési rendről, melyek voltak a fő osztályok? Öröklési jog 1. 1. Kérdés Gyakorlat Mit tudunk a praetori törvényes öröklési rendről, melyek voltak a fő osztályok? Öröklési jog 1. bonorum possessio A bonorum possessorok négy osztályba voltak sorolva. Mindegyik osztály

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

ADATLAP a Nemzeti Tehetség program

ADATLAP a Nemzeti Tehetség program Regisztrációs szám:. Pályázat kiírói töltik ki! ADATLAP a Nemzeti Tehetség program Ady Endre-ösztöndíj a külhoni magyar nyelvű oktatásban résztvevő, kiemelkedően tehetséges, szociálisan hátrányos helyzetű

Részletesebben

1055 Budapest Ajánlott

1055 Budapest Ajánlott Igazságügyi Minisztérium Dr. Kondorosi Ferenc közigazgatási államtitkár úrnak Levéltervezet Készítette: l. sz. Munkacsoport 2005. november. 1055 Budapest Ajánlott Kossuth Lajos tér 4. Tértivevényes Tisztelt

Részletesebben

NYILATKOZAT a hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapításához

NYILATKOZAT a hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapításához NYILATKOZAT a hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapításához 1. Az örökhagyó neve:... Születési neve:... Anyja születési családi és utóneve:. Születési helye, ideje:.állampolgársága:..... Halálesete

Részletesebben

Tisztelt Kuratórium! A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére

Tisztelt Kuratórium! A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére Tisztelt Kuratórium! A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII.

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat rendelete. 28/2000.(V.18.) Kgy. rendelet módosításáról

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat rendelete. 28/2000.(V.18.) Kgy. rendelet módosításáról Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat rendelete az első lakást szerző fiatal házasok támogatásáról, valamint a helyi önkormányzat lakásvásárlási, lakásépítési támogatásáról szóló 28/2000.(V.18.) Kgy. rendelet

Részletesebben

Hantos Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. 10/2004. (IX.27.) számú és 10/2006. (III.29 számú rendelettel módosított

Hantos Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. 10/2004. (IX.27.) számú és 10/2006. (III.29 számú rendelettel módosított Hantos Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 10/2004. (IX.27.) számú és 10/2006. (III.29 számú rendelettel módosított 10./2000 (X. 19.) számú rendelete A LAKÁSÉPÍTÉS ÉS VÁSÁRLÁS HELYI TÁMOGATÁSÁRÓL

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926 Családfa Apai nagyapa Kauders Dávid 1854 1926 Apai nagyanya Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Anyai nagyapa Freiberger Mór? 1904/05 Anyai nagyanya Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937

Részletesebben

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 5. sz. függelék KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Villány Város Önkormányzatának a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2009. (V.08.) rendelete 30. (1) bekezdés a)- b) pontja

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben