Nyilvántartási szám: 1711/09. Kitöltési útmutató IDŐMÉRLEG

Átírás

1 Nyilvántartási szám: 1711/09 Kitöltési útmutató IDŐMÉRLEG KSH Életszínvonal- és munkaügy-statisztikai főosztály Társadalmi rétegelemzés osztály 2009

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A felvétel célja... 3 A felvétel mintája... 3 A felvétel kérdőívei és ütemezése... 3 A kérdezőbiztosi munka segédletei:... 4 Általános kitöltési és kódolási elvek... 5 A háztartásban együtt élő személyek adatai... 5 Háztartási kérdőív... 9 I. Lakás... 9 II. A háztartás felszereltsége... 9 III. Saját gazdaságban végzett tevékenységek... 9 IV. Tartós gondozás, felügyelet...10 V. A háztartás jövedelme, kiadása...10 Személyi kérdőív...11 I. Az összeírt születési helye, szülei, gyermekei...11 II. Gazdasági aktivitás...11 III. Kereső tevékenységet végzők...12 IV. Nem dolgozók...12 V. Egyéb jövedelemszerző tevékenység...12 VI. Képzésben/tanulásban való részvétel...12 VII. Művelődési szokások...13 VIII XII. blokkok:...13 Személyi kérdőív (10-16 évesek)...13 Időmérlegnapló...14 I. A vizsgált nap jellemzői...14 A vizsgált nap időmérlege...14 A napló a) i) oszlopainak megfelelő kitöltése...16 a) A tevékenység sorszáma, valamint b) kezdő időpontja...16 d) A tevékenység pontos megnevezése...16 e) Kinek a számára (vagy: milyen szervezeti keretben) végezte?...20 f) Hol történt?/közlekedési eszköz? (a tevékenység helyszíne)...21 g) A tevékenységben részt vevők és h) A tevékenység végzésénél jelenlévők...21 i) Egyidejűleg ( a főtevékenységgel egy időben) végzett egyéb tevékenység...22 A vizsgált nap étel- és italfogyasztásának részletes adatfelvétele az időmérlegnapló kérdőíven...23 Heti munkaidő-napló...23

3 BEVEZETÉS A felvétel célja A felvétel célja, hogy a éves népesség életmódjáról, életkörülményeiről, éves időfelhasználásáról a korábbi (1963., 1976/77., 1986/87., 1993., 1999/2000. évi) vizsgálatokkal összehasonlítható, és az alapvető társadalmi-demográfiai rétegek szerint differenciált képet nyújtson. A felvétel átfogó módon tárja fel a magyar társadalomban és gazdaságban lezajlott változások életmódra gyakorolt hatásait, az alapvető rétegek és demográfiai csoportok életvitelének alakulását. Az adatgyűjtés eredményeit a kutatókon túl a gazdaság, a közlekedés és hírközlés, az oktatás és kultúra, a szociális helyzet és családügy, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, az ifjúság, a sport és turisztika kérdéseivel foglalkozó tárcák és társadalmi szervezetek is hasznosítják. A felvétel mintája A felvétel mintájának egyaránt reprezentálnia kell az ország magánháztartásaiban élő éves népességet, valamint az év napjait évszakok és a hét napjai szerint. Kapcsolódás az európai időmérleg-felvételhez A magyar életmód időmérleg felvétel tematikáját és feldolgozási lehetőségeit tekintve megfelel az EUROSTAT adatigényeinek is. A felvétel kérdőívei és ütemezése Az 1. periódusban, illetve azt megelőzően az időmérlegre kijelölt első napot megelőző egy héten belül a kérdezőbiztos felkeresi a háztartást, és felkéri a kiválasztott személyt, hogy vállalja az adatszolgáltatást. Amennyiben vállalja, egyeztetik a dátumokat, és kitöltik a háztartásban együtt élő személyek, valamint a háztartási kérdőív adatait. Ha a címjegyzékben szereplő lakás időközben megszűnt, vagy a lehetséges személyek közül egyikük sem vállalja a részvételt, a kérdezőbiztos a címjegyzék erre szolgáló részén a megfelelő kóddal ezt regisztrálja. 3

4 Kérdőív garnitúrák tartalma A éves gyermek és a háztartás egy felnőtt tagja Háztartási kérdőív Személyi kérdőív (17 évesek és idősebbek) Időmérlegnapló (benne: A vizsgált nap időmérlege) Heti munkaidő-napló (17 évesek és idősebbek) Személyi kérdőív (10 16 évesek) Időmérlegnapló (benne: A vizsgált nap időmérlege) Heti munkaidő-napló (10 16 évesek) A háztartásban együtt élő személyek adatai B 17 éves és idősebb megkérdezettek Háztartási kérdőív Személyi kérdőív (17 évesek és idősebbek) Időmérlegnapló (benne: A vizsgált nap időmérlege) Heti munkaidő-napló (17 évesek és idősebbek) A háztartásban együtt élő személyek adatai C éves megkérdezettek Háztartási kérdőív Személyi kérdőív (10 16 évesek) Időmérlegnapló (benne: A vizsgált nap időmérlege) Heti munkaidő-napló (10 16 évesek) A háztartásban együtt élő személyek adatai D 17 éves és idősebb megkérdezettek; második megkeresés Időmérlegnapló (benne: A vizsgált nap időmérlege) Heti munkaidő-napló (17 évesek és idősebbek) E éves megkérdezettek; második megkeresés Időmérlegnapló (benne: A vizsgált nap időmérlege) Heti munkaidő-napló (10 16 évesek) A kérdezőbiztosi munka segédletei Felkérőlevél Kitöltési útmutató Kódutasítás az időmérlegnapló kódolásához (a kérdezőbiztosok számára csak tájékoztatásul szolgál) 4

5 ÁLTALÁNOS KITÖLTÉSI ÉS KÓDOLÁSI ELVEK A kérdezőbiztosok a kérdezés során a válaszlehetőségek melletti kódszámokat az adatszolgáltató válaszának megfelelően írják be a rendelkezésre álló kódnégyzetbe, illetve kitöltik a kipontozott helyeket és táblázatokat. A nyílt kérdésekre adott válaszok kódolására az igazgatóságon kerül sor. Általános elvek (ha az adott kérdésnél más utasítás nincs) Nem tudja: a kódkockába nagy N-t kell beírni. Megtagadja a választ: a kódkockába nagy M-t kell beírni. Nem vonatkozik rá: üresen hagyjuk. Több válaszlehetőség esetén balra zártan annyi kódnégyzetet töltünk ki, amennyi válasz van, a többit üresen hagyjuk. Ha pénzbeli értékről vagy darabszámról, mennyiségről van szó, jobbra zártan kell kitölteni a kódnégyzeteket. Ha egy kérdés kitöltéséhez nincs utasítás, akkor értelemszerűen a válaszok mellett levő megfelelő kódokat kell a kódnégyzetbe beírni. A kérdőíveket jól olvashatóan, tollal kell kitölteni! A HÁZTARTÁSBAN EGYÜTT ÉLŐ SZEMÉLYEK ADATAI A kérdőívek kitöltését ezzel a blokkal kell kezdeni, mivel itt kell felsorolni valamennyi személyt, akik az időmérlegnapló vezetésére kijelölt személlyel közös háztartásban élnek! A két baloldali, a fejlécben sorszám nélküli oszlop a személyek azonosító adatait tartalmazza. A bal szélső oszlop a személy sorszáma a háztartásban. A kérdőívek meghatározott kérdéseinél erre a sorszámra kell hivatkozni, ez a személy azonosítószáma, az időmérlegre kijelölt személyre vonatkozóan ezt kell feltüntetni az időmérlegnapló és a személyi kérdőívek azonosító adatai között. A sorszámot előnyomtattuk; a számozás több háztartás, illetve többcsaládos háztartás esetén is folyamatos. Ha 6 főnél nagyobb létszámú a háztartás, akkor pótlapokat kell csatolni; a pótlapok számát a gyűjtőlap fejléce alatti sorban kell megadni. Pótlapok felhasználása esetén azokon újra fel kell tüntetni a kérdőív-azonosítókat, valamint a pótlap sorszámát a megfelelő helyen. 5

6 A következő, szám nélküli oszlop megfelelő sorában X -szel kell jelölni az időmérleg felvételre kijelölt egy vagy két személyt. Két személynél csak abban az esetben lehet X, ha a kijelölt személy éves korú gyermek: ekkor a gyermek mindennapi ellátásáról gondoskodó egyik felnőttel (aki megfelel a kijelölés szempontjainak) is ki kell töltetni a kérdőívet. A kijelölés szempontjai A címlistán szerepel, hogy az adott címen milyen demográfiai és gazdasági aktivitási jellemzőkkel rendelkező személyt kell keresni. Amennyiben több megfelelő személy él az adott háztartásban, azt kell felkérni adatszolgáltatásra, akinek a születésnapja az adott naptári évben legközelebb esik január 1-jéhez. A kívánt paraméterek hiánya esetén a gazdasági aktivitás hagyható figyelmen kívül. A 10-14, a 15-24, a és a éves korcsoportokhoz és a nemek szerinti kijelöléshez ragaszkodni kell. Az eredeti címen meghiúsult kijelölés esetén a pótcímet kell felkeresni és megkísérelni ott kiválasztani a megfelelő adatszolgáltatót. Példák: a) éves fiút keresünk a címlista alapján Az adott háztartásban él egy 11 és egy 14 éves gyermek, mindkettő fiú. A fiatalabb születésnapja október 14., az idősebbé december 04. Ekkor az adott naptári évben január elsejéhez a fiatalabb gyermek születésnapja van közelebb, tehát őt kell adatszolgáltatásra megkérni (természetesen a szülő jelenléte mellett), továbbá adatszolgáltatásra kell felkérni az ő ellátásáról leginkább gondoskodó egyik szülőt/gondviselőt ugyanebből a háztartásból. b) éves nőt keresünk a címlista alapján Az adott háztartásban él kettő nő és egy férfi, akik megfelelnek e korcsoportnak. A férfi a kiválasztásnál nem jön szóba, tekintettel arra, hogy a nemek szerinti kijelöléshez mindig ragaszkodni kell. A két nő közül azt kell kiválasztani, akinek a kora a várt személyétől +/- 5 évnél többel nem tér el, ha mindkettő ilyen, akkor azt, akinek a születésnapja közelebb van az adott naptári évben január elsejéhez. 1. oszlop: a háztartás sorszáma A háztartásban élő személyekről szóló adatok kitöltése előtt meg kell állapítani a lakásban élő háztartások, családok számát és összetételét. A háztartások és családok számának megállapítása a népszámlálások és mikrocenzusok gyakorlatának megfelelően történik. A lakásban lakó személyeket több együtt élő család esetén családonként, a családi állás növekvő sorrendjében kell felsorolni, több háztartás esetén háztartásonként. 6

7 Közös háztartásba az olyan együtt lakó személyek tartoznak, akik egy lakásban vagy annak egy részében laknak, a létfenntartás (pl. étkezés, napi kiadások) költségeit legalább részben közösen viselik. (Soha nem alkot közös háztartást a tulajdonos, illetve bérlő az albérlőjével, utóbbi mindig külön háztartás.) Családot alkotnak a közös háztartásba tartozó személyek közül - a házaspár (férj és feleség) egy vagy több gyermekkel vagy gyermek nélkül, - az élettársi kapcsolatban élő két személy egy vagy több gyermekkel vagy gyermek nélkül, továbbá - egy szülő (apa vagy anya) egy vagy több gyermekkel. Nem alkotnak családot - a közös háztartásban élő, önálló családot nem alkotó rokon és/vagy nem rokon személyek (pl. testvérek, barátok, egyik nagyszülő az unokájával), - az egyedülállók (a háztartásukat egyedül vezető személyek mindig külön háztartást alkotnak). Háztartásfő - egycsaládos háztartás esetén azonos a családfővel - többcsaládos háztartás esetén a különböző gazdasági aktivitású családfők közül az aktív kereső, ha ilyen nincs, az inaktív kereső családfő a háztartásfő; ha nincs kereső, de van munkanélküli családfő, akkor ő a háztartásfő; azonos gazdasági aktivitású családfők közül a férfi a háztartásfő; több férfi családfő esetén, vagy ha a háztartásban csak nő családfők vannak, az idősebb családfő a háztartásfő (azonos életkor esetén bármelyik). Családfő Tekintet nélkül a gazdasági aktivitására házaspár esetén a férj, élettársi kapcsolatban élőknél a férfi, egy szülő-gyermek esetén a szülő. Személyek háztartásokba, családokba való besorolásának módja: Egy adott lakásban először a háztartásokat, majd a családokat kell kijelölnünk. Egy háztartás esetén értelemszerűen mindenki az 1. számú háztartásba tartozik. Kettő vagy több háztartás esetén első számúnak azt a háztartást tekintjük, ahol a háztartásfő a legidősebb aktív kereső háztartásfő a lakásban. A többi háztartás sorrendje tetszőleges. A háztartások kijelölése után a személyek családba sorolása következik. Egy család esetén értelemszerűen mindenki az 1. családba tartozik. Kettő vagy több család esetén első számúnak azt a családot tekintjük, ahol a családfő a legidősebb aktív kereső családfő a lakásban. A többi család sorrendje tetszőleges. 7

8 Ezek alapján az egyes személyekhez kell rendelnünk a háztartás és a család sorszámát. A legfontosabb a 01. számú személy kijelölése. Ehhez szolgál segítségül az alábbi táblázat: A táblázatban a 01. számú személy megállapítása Egy háztartás Két vagy több háztartás Egy család A családfő (házaspár esetén a férj, egy szülőgyermek esetén a szülő) A legidősebb aktív kereső háztartásfő (ha nincs aktív kereső, a legidősebb személy) Több család A legidősebb aktív kereső családfő (ha nincs aktív kereső, a legidősebb személy) A legidősebb aktív kereső háztartásfő (ha nincs aktív kereső, a legidősebb személy) Családot nem alkotó személyek együtt élése A legidősebb aktív kereső személy (ha nincs aktív kereső, a legidősebb személy) A legidősebb aktív kereső háztartásfő (ha nincs aktív kereső, a legidősebb személy) Egyedülállók Az egyedülálló személy A legidősebb aktív kereső háztartásfő (ha nincs aktív kereső, a legidősebb személy) 2. oszlop: család sorszáma (1-gyel kezdődő folyamatos sorszám aszerint, hogy hány család él az időmérleg napló vezetésére kijelölt személlyel közös háztartásban) A táblázatban a kódnégyzetek alatt soronként üresen hagyott hely a szöveges bejegyzések számára szolgál; ide kell feljegyezni (soronként) a háztartásban együtt élő személyek monogramját is. A további oszlopok válaszkódjait a kérdőív tartalmazza. 8

9 HÁZTARTÁSI KÉRDŐÍV I. Lakás 1-9. kérdés: Az adatszolgáltató válaszai alapján kell a megfelelő kódnégyzetet kitölteni, a kérdőíven szereplő kódok, illetve utasítások szerint. 5. kérdés: A lakás alapterülete: az egy lakáshoz tartozó valamennyi helyiség összegzett hasznos alapterülete. A lakásterület meghatározásánál nem kell figyelembe venni az erkély, terasz, tornác, loggia, valamint a lakáson kívüli kamra, tüzelőtároló, gépkocsitároló, barkácsműhely és pince területét. II. A háztartás felszereltsége 1. kérdés: Az adatszolgáltató válaszai alapján kell a megfelelő kódnégyzetet kitölteni, a kérdőíven szereplő kódok, illetve utasítások szerint. Figyelem! A kódnégyzetbe a felsorolt tárgyak darabszámát kell rögzíteni, amiből egy sincs, ott a kód: 0 2. kérdés: Ha több gépkocsi van a háztartásban, a gépkocsi márkáját és gyártási évét az értékesebbre vonatkozóan kell kitölteni. III. Saját gazdaságban végzett tevékenységek 1. kérdés: A háztartás rendelkezik-e olyan földterülettel (ide értve a hobbykertet és a lakáshoz tartozó kertet is), amelyet maguk művelnek? Itt csak arra a területre kérdezünk rá, ahol termelőtevékenységet folytatnak, bármilyen kis mennyiségben is. Így értelemszerűen, ha a lakáshoz, házhoz tartozó földterület egésze pázsit és más földterülettel nem rendelkezik a háztartás, akkor nemleges a válasz erre a kérdésre. Igen válasz esetén az 1/b) kérdéshez tartozó táblázatot is ki kell tölteni az alatta található kódok megfelelő helyre történő beírásával. 2. kérdés: A földterületre vonatkozó 1-es kérdéshez hasonló logika alapján kell kitölteni. 9

10 IV. Tartós gondozás, felügyelet 1. kérdés: Van a háztartásban olyan gyermek, aki kora vagy egészségi állapota miatt felügyeletre szorul? Minden olyan gyermek kódját rögzíteni kell, aki kora vagy egészségi állapota miatt felügyeletre szorul, tehát nem csak a fogyatékos vagy sérült gyermekekét, hanem az egészséges kisgyermekekét is, akik még nem maradhatnak felnőtt felügyelete nélkül! A gyermek ellátásához segítséget nyújtók közül az kerüljön első helyen rögzítésre, akire leginkább támaszkodik a család. 2. kérdés: Van a háztartásban olyan felnőtt, aki tartós otthoni gondozásra vagy felügyeletre szorul? Minden olyan felnőtt kódját rögzíteni kell, aki egészségi állapota miatt felügyeletre szorul. V. A háztartás jövedelme, kiadása 1. kérdés: Az adatszolgáltató válaszai alapján kell kitölteni a megfelelő kódnégyzetet a kérdőíven szereplő kódok, illetve utasítások szerint. d) kérdés: szabad felhasználású hitel: Részletesen fel kell tüntetni, hogy milyen termékre vették fel a hitelt (pl. TV, hűtőszekrény, nyaralás stb.). 2. kérdés: Mennyi a háztartás átlagos havi nettó jövedelme? Átlagos havi nettó jövedelem alatt azt a pénzösszeget értjük, amennyit a háztartás ténylegesen kézhez kap egy átlagos hónapban. A válaszokat az adatszolgáltató becslése alapján kell bejegyezni. Amennyiben a válaszadó hajlandó a háztartás havi nettó jövedelmét megmondani, ezer forintra kerekítve írjuk be az összeget. Ha nem, kérjük meg, hogy a megadott kategóriák szerint sorolja be a háztartás jövedelmét kérdés: Az adatszolgáltató válaszai alapján kell a megfelelő kódnégyzetet kitölteni, a kérdőíven szereplő kódok, illetve utasítások szerint. Az épület és a lakóövezet jellegére, valamint a modul hosszára vonatkozó kérdéseket a kérdezőbiztosnak kell kitölteni! 10

11 SZEMÉLYI KÉRDŐÍV I. Az összeírt személy születési helye, gyermekei, szülei 1. kérdés: Az adatszolgáltató válaszai alapján kell a megfelelő kódnégyzetet kitölteni, a kérdőíven szereplő kódok, illetve utasítások szerint. Kettős állampolgároknál a magyar állampolgársággal is rendelkezők esetében a magyar állampolgárságot, egyéb esetekben a válaszadó által választott állampolgárságot kell jelölni. 2. kérdés: Az összeírt lakóhelye születésekor: Itt annak a településnek a nevét kell megadni, ahol az összeírt születésekor az édesanyja lakott. Amennyiben a születési hely jelenleg nem Magyarországhoz tartozó település, az ország nevét is meg kell adni kérdés: A kérdőív útmutatásai szerint kell kitölteni. II. Gazdasági aktivitás Ez a kérdőív egyik legbonyolultabb blokkja, kérjük, pontosan kövessék az utasításokat! 1. kérdés: Jövedelmet biztosító munkának kell tekinteni bármely vállalkozás vagy szövetkezet munkát végző tagjának tevékenységét, az alkalmi vagy idénymunkások munkavégzését, a bedolgozók otthon végzett munkáját, a szellemi szabadfoglalkozásúak munkavégzési tevékenységét is. Segítő családtagként azok végeznek jövedelemszerző munkát, akik a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás tevékenységében részt vesznek (jóllehet ezért a munkájukért fizetést nem kapnak, de a háztartás tagjaként részesülnek a gazdaság, a vállalkozás eredményeiből). 4. kérdés: Főtevékenység alatt a jelenlegi vagy korábbi főállás, ennek hiányában az elmúlt héten végzett munkatevékenység értendő. A táblázat kitöltésekor a munkahelyének tevékenysége illetve foglalkozása (munkaköre) kérdésre lehetőleg pontos, egyértelmű megnevezést, foglalkozást jelölő választ kérünk. Kerülendő az általános megfogalmazás. Ha az adatszolgáltató nyugdíjas és nyugdíj mellett dolgozik, azt a foglalkozást kell megadni, amit éppen végez. Ha nyugdíjas, de nyugdíj mellett nem dolgozik, azt a foglalkozást kell megadni, ahonnan nyugdíjba ment. 11

12 III. Kereső tevékenységet végzők Ezt a kérdésblokkot azoktól kell megkérdezni, akik jelenleg dolgoznak, a II. blokk 1. kérdésére van (1) választ adták, tehát volt az elmúlt héten legalább egy óra jövedelmet biztosító munkájuk. A kérdésblokkot azoktól is meg kell kérdezni, akik a II. blokk 1. kérdésére NEM -mel válaszoltak, tehát nem dolgoztak az elmúlt héten, de tudjuk, hogy van rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, mivel a II. blokk 2. kérdésére a van (1) választ adták kérdés: A kérdőív útmutatásai szerint kell kitölteni. Az 5-9. kérdéseket csak az alkalmazottaknak kell feltenni! A vállalkozó, segítő családtag vagy közhasznú munkás kikérdezését az V. blokkal kell folytatni! IV. Nem dolgozók Ezt a kérdésblokkot azoktól kell megkérdezni, akik jelenleg nem dolgoznak, vagyis a II. blokk 2. kérdésére a (3) vagy (4) választ adták. V. Egyéb jövedelemszerző tevékenység Ezt a blokkot valamennyi időmérlegnapló vezetésére kijelölt személytől meg kell kérdezni, függetlenül attól, hogy a II. blokk 1. kérdésére milyen választ adott. Egyéb kereső tevékenységnek minősül a II/4. pontban megadotton túl végzett minden más jövedelemszerző tevékenység. Az egyéb jövedelemszerző tevékenységek rendszerességénél, ha a válasz rendszeresen, folyamatosan (1), az időráfordításnál óra/hét legyen kitöltve, ha szezonálisan (2) vagy alkalmanként, rendszertelenül (3), akkor a nap/év adat. VI. Képzésben/tanulásban való részvétel 2. kérdés: Milyen szintű és típusú iskolarendszerű oktatásban, vagy képzésben vesz részt? A magasabb szintűről, azonos szintek esetén a legkésőbb megkezdettről kell nyilatkozni. 12

13 3. kérdés: Az adatszolgáltató hobbijához kapcsolódó képzéseket is figyelembe kell venni, több képzés esetén a magasabb óraszámút kell jelölni. VII. Művelődési szokások Rendszeres napilapolvasáson azt értjük, ha valaki (majdnem) minden nap olvassa az adott újságo(ka)t. Rendszeres folyóirat-olvasáson azt értjük, ha valaki (majdnem) minden megjelenésekor olvassa az adott újságo(ka)t. Az olvasott könyvet, ha mód van rá, kérje el a kérdezőbiztos, és annak alapján írja be a mű szerzőjét és címét. VIII XII. blokkok: A kérdőíven szereplő útmutatások, kódok alapján kell kitölteni ezeket a részeket. SZEMÉLYI KÉRDŐÍV (10 16 ÉVESEK) A felnőttekéhez hasonlóan, az útmutatások és kódok alapján kell kitölteni a gyermekeknek szánt személyi kérdőívet. 13

14 IDŐMÉRLEGNAPLÓ A felvételre kijelölt személyre vonatkozóan A háztartásban együtt élő személyek adatai kérdőívről kell átvezetni a megfelelő adatokat. Az időmérlegre kijelölt napok száma 1 vagy 2 aszerint, hogy a kijelölt személyről egy vagy kettő időmérleg-naplót kell felvenni évesekről és a évesekről egy napló készül. A évesekről két naplót kell felvenni. Két naplót kell felvenni a rendszeres kereső tevékenységet végző évesekről is (függetlenül attól, hogy az adott háztartásban csak ő az adatszolgáltató vagy a háztartásban élő valamelyik éves gyermek is). Az időmérlegnapló sorszáma szintén 1 vagy 2 lehet (első, illetve második napló). I. A vizsgált nap jellemzői 1. kérdés: Az időmérleg tárgynapja: A vizsgált nap, amelyre vonatkozóan a naplót kitöltötték, függetlenül attól, hogy eredeti vagy módosított dátum volt (az időmérleg tárgynapja). 5. és 6. kérdés arra kérdez rá ha a megkérdezettnek rendszeres kereső foglalkozása van vagy nappali tagozaton tanul, hogy a vizsgált napot munkahelyen/iskolában töltötte-e az adatszolgáltató, illetve, ha nem, miért nem, függetlenül a nap típusától (legyen az hétköznap vagy ünnepnap). A vizsgált nap időmérlege A napló kitöltésének általános követelményei Az időmérlegnapló kitöltésének alapvető követelménye, hogy a konkrét tevékenységeknek és azok vizsgált körülményeinek (helyszínek, résztvevők, jelenlévők, valamint párhuzamos tevékenységek) együttes bejegyzésével minél árnyaltabban lehessen megragadni egy-egy összetett szituációt. A tevékenységeknek tehát életszerűen kell megjelenniük az időmérleg naplóban. A napi időmérleg felvételekor ügyelni kell arra, hogy a tevékenységek bejegyzése konkrét, elemi szinten történjen. Az alap- és az azzal egy időben végzett, párhuzamos tevékenységek jól határolódjanak el. Különüljenek el a tevékenységek aktív résztvevői a végzésükkor pusztán jelenlévőktől. A napló valamennyi bejegyzése egyszerű, közérthető és egyértelmű legyen. 14

15 Adatfelvételi szituáció a napi időmérleg felvételekor A napi időmérleg felvétele kizárólag az időmérlegnapló vezetésére kijelölt személy közvetlen kikérdezésével történhet! Az időmérleg-felvétel több vonatkozásban is eltér a közvélemény által elfogadott és megszokott statisztikai felvételektől. Az adatszolgáltatástól való idegenkedésnek alapvetően kétféle indítéka merülhet fel: az adatszolgáltatók egy része úgy érezheti, hogy egy teljes napjának tevékenységeiről, azok körülményeiről adandó részletes beszámoló magánélete intimitását sérti; mások esetleg nem tartják képesnek magukat arra, hogy a felvétel követelményeinek eleget téve pontosan felidézzék az egy (esetleg két) nappal korábban történt eseményeket és azok körülményeit, sorrendjüket és az egyes tevékenységek pontos időpontjait. Ezen ellenvetésekre a kérdezőbiztosoknak előre fel kell készülniük. A felkeresés során a kérdezőbiztosoknak fel kell hívniuk a figyelmet arra, hogy a szolgáltatott adatokat nem egyedileg, személyekre vonatkozóan értékeljük, hanem kizárólag statisztikai, tudományos célokra történik a feldolgozásuk. A visszaemlékezés megkönnyítése céljából a kérdezőbiztos az interjú elején megtudakolja, hogy a vizsgált napnak volt-e valamely, a megszokottól eltérő jellegzetessége, eseménye, amely esetleg fel is borította a szokásos napi ritmust. A szokatlan, váratlanul bekövetkezett, nem mindennapos eseményekre, azok időpontjára, időtartamára más, szokásos tevékenységek időtartamát, esetleges elmaradását befolyásoló hatására egy-két nap elteltével is könnyen vissza lehet emlékezni. A mindennapok többségére a körülmények és az egyén pszichikai sajátosságai által szabályozott, szokásossá vált tevékenységek, tevékenységsorok a jellemzőek, amelyek rendszeresen ismétlődve, közel azonos időpontokban valósulnak meg, és végzésük időtartama is viszonylag pontosan megbecsülhető. Akik dolgozni járnak, pontos választ adnak arra, hogy munkanapokon mikor kell felkelniük, mikor kell otthonról a munkába elindulniuk, mennyi időt vesz igénybe a munkahelyre történő közlekedés, mikor kezdik munkahelyükön a munkát, mikor van pihenő- vagy ebédszünet, mikor hagyják el munkahelyüket, mikor érnek haza, mikor fekszenek le. Sokaknál a hétvégi és a pihenőnapoknak is eléggé kötött, szokásos menetrendjük van. Két, biztosan meghatározható időpont között végzett tevékenység szintén többnyire megszokott sorrendben zajlik, időtartamuk is könnyen megbecsülhető. A kevés tevékenységről beszámoló idős, beteg, aktivitásukban erősen korlátozott emberek időmérlegében fokozott hangsúlyt kell kapjon az élethelyzetek (helyszínek, társas környezet) változásainak részletezése. 15

16 A napi tevékenységek kérdezése során a kérdezőbiztosnak törekednie kell az őszinte, bizalomteljes légkör kialakítására. Felesleges közbeszólásokkal ne gátolja a visszaemlékezés folyamatát; tendenciózus rákérdezéssel ne befolyásolja a válaszokat. Vigyáznia kell, hogy sem szóval, sem gesztusokkal ne minősítse a kapott információkat. A válaszadás folyamatának megszakadásakor, pontatlan válaszok esetén rávezető és segítő kérdésekkel kell továbblendíteni, illetve pontosítani az interjút. A napló a) i) oszlopainak megfelelő kitöltése a) A tevékenység sorszáma, b) A tevékenység kezdete Az a oszlop sorszámai a napi tevékenységek egymást követő sorrendjét jelzik. Valamennyi sorszám mellett a tevékenység órában és percben meghatározott kezdeti időpontja áll ( b oszlop). A napi időmérlegbe felvett első tevékenység kezdetének eszmei időpontja 4 óra 00 perc, ennek megfelelően a következő napra átnyúló tevékenység záró eszmei időpontja ugyancsak 4 óra 00 perc. Az elsőt követő minden újabb tevékenység kezdetének időpontját az előző tevékenység záró időpontjával határozzuk meg. Az órák bejegyzése 0-tól 23-ig, a perceké 00-tól 59-ig lehetséges (pl.17.15, nem 1/4 6). d) A tevékenység (étkezésnél a fogyasztott étel, ital) pontos megnevezése A tevékenységek bejegyzésekor törekedni kell a konkrét, elemi tevékenységek felsorolására. Ugyanakkor kerülni kell a gyűjtőnévszerű, általános vagy homályos megfogalmazásokat. Nem kell bejegyezni a mozzanatos mérhető időtartammal nem rendelkező tevékenységeket (pl. felkelés, lefekvés, ébredés, indulás, érkezés stb.). Figyelem! Általános alapelv, hogy az 5 percnél rövidebb ideig tartó tevékenységeket a megelőző vagy követő tevékenységhez kell írni! Az időmérleg-felvétel egyik alapvető módszertani problémája, hogy a valójában cselekvési láncot alkotó, egymást követően végzett tevékenységek a mindennapi életben gyakran egymásba fonódva, alig szétválasztható egységben jelennek meg a cselekvő ember számára (pl. kirándulás, háztartási munka stb.). Az adatfelvétel során törekedni kell ezeknek az egységeknek konkrét, elemi tevékenységekre való felbontására. 16

17 A megkérdezettek számos esetben egy tágabb időtartamon belül több tevékenység egyidejűnek vélt végzéséről számolnak be. Az ilyen választípusok a háztartást vezető és a nyugdíjas emberek otthoni időtöltésének leírásakor a leggyakoribbak. PÉLDÁK Az egész délután a háztartási munka ellátásával telt el: vacsorát főztem, mostam, takarítottam, közben még a gyerektől is kikérdeztem a leckét. Hasonló válaszok esetén a kérdezőbiztos segítségével e tevékenység-együttest elemeire bontva, időben egymást követően kell részletezni. Be kell láttatni, hogy a főzés mint önálló tevékenység addig tart, míg a nyersanyagot a háziasszony előkészíti és edényben a tűzhelyre teszi főni. Ezt követően az étel magától fő, ez teszi lehetővé a következő tevékenység például a mosás megkezdését. Újabb tevékenység tehát a ruhák beáztatása. Amíg a ruha ázik, lehet porszívózni, kinyitni az ablakokat és szellőztetni. Ekkor bár egyik megkezdett művelet sem befejezett, mivel az étel fő, a ruha ázik, a lakás szellőzik jut egy fél óra idő, hogy a gyerek mellé ülve kikérdezze tőle a másnapi leckét. Ezután elkészíti és beleszaggatja a levesbe a csipetkét, a beáztatott ruhát a mosógépbe rakja, majd bezárja az ablakot, és letörli a port. Ezt követi a vacsora, majd a ruhák centrifugálása és teregetése. Ezzel válnak befejezetté az egymást követő részletekben végzett délutáni háztartási munkák, amelyek mindegyike önálló időtartammal, főtevékenységként kerül bejegyzésre. A munkaidő, munkahelyen töltött idő részletezése A főfoglalkozásként végzett nem mezőgazdasági jellegű munkatevékenységeket általában nem kell részletezni, elegendő a munkavégzés bejegyzése. Ugyanakkor fel kell tüntetni a szokásos munkatevékenységtől eltérő egyéb elvégzett feladatokat, továbbá a munkát megszakító tevékenységeket: a munkahelyen a munka kezdetét megelőző, illetve befejezését követő tevékenységeket (pl. átöltözés, reggelizés, kávézás, zuhanyozás); a kényszerű munkahelyi állásidőt; a hivatalos étkezési időben végzett tevékenységeket; egyéb, a munkaidőben szokásos munkatevékenységtől eltérő tevékenységeket (pl. értekezlet, továbbképzés); különböző magáncélú ügyintézéseket, bevásárlást, hosszabb telefonbeszélgetéseket. 17

18 Főfoglalkozású mezőgazdasági munkavégzés esetén az egyes munkatevékenységek (fizikai, szellemi) konkrét, részletes megnevezését kérjük, de jelezni kell, hogy főfoglalkozás keretében zajlik (rövidítés: mg. főfogl.). Főfoglalkozású mezőgazdasági munkát végez az az aktív kereső, aki: saját gazdaságában dolgozik és mezőgazdasági önálló vagy társas vállalkozás tagja, továbbá az az aktív kereső vagy mezőgazdasági idénymunkás, napszámos, aki mezőgazdasági munkahelyen (más gazdaságában) dolgozik és mezőgazdasági szövetkezet tagja, vagy mezőgazdasági szövetkezet, egyéb mezőgazdasági (nagy)üzem vagy egyéni vállalkozó alkalmazottja. Mezőgazdasági alkalmazottaknál ügyelni kell a saját gazdaságban és a főfoglalkozásként végzett bérmunka megkülönböztetésére. A nem főfoglalkozásként végzett munkatevékenységeket konkrét munkafajták szerint kell a naplóban feltüntetni. E tevékenységek többsége a háztartás, a család mindennapi szükségleteinek közvetlen kielégítését szolgálja. Ezek a háztartási munkák, ház körüli munkák, gyermeknevelés, idős vagy beteg családtagok ellátása, vásárlás, ügyintézés, javító-szerelő munkák, lakáskarbantartás körében végzett munkafajták. Ugyanígy a végzett munka pontos megnevezésével kell feltüntetni minden egyéb, az e) oszlopban adott válasz alapján a pénzért vagy ingyen végzett tevékenységet. A szervezett keretek között végzett szabadidős tevékenységek mellett ugyanitt (az e oszlopban) kell jelezni, hogy kinek a szervezésében, milyen szervezeti keretben végezte az adott tevékenységet (iskola, munkahely, egyesület, klub, művészeti csoport, egyház, szakszervezet, politikai párt stb.) Közlekedés Az időmérlegben az úticél megjelölésével főtevékenységként kell jelezni minden 5 percet meghaladó közlekedést (az 5 percnél rövidebb ideig tartó közlekedés idejét hozzá kell adni annak a tevékenységnek az idejéhez, amely miatt a közlekedés történik). A közlekedéshez igénybe vett eszközt, illetve ha a közlekedés gyalog történik, az "f" oszlopban, a tevékenység helyszínénél 18

19 tüntetjük fel. A szintén gyalogos séta, kirakatnézés, túrázás, természetjárás tevékenységeit nem soroljuk a közlekedéshez, hanem főtevékenységként a d oszlopba írjuk. Külön tevékenységként tüntetjük fel a közlekedéshez kapcsolódó nagyobb (5 percet meghaladó) várakozási időt. Közlekedési, utazási célok bejegyzése Az adatfelvételkor mindig csak a közvetlen célt kell bejegyezni, pl. utazás munkahelyre, a gyerekért az óvodába, telekre, moziba, vendégségbe, haza. Várakozás A hosszabb várakozási időket is céljukkal együtt külön kell feltüntetni: pl. várakozás vonatra, buszra, sorban állás pénztárnál. Vásárlás, szolgáltatások igénybevétele, célok szerint napi bevásárlás; heti, havi bevásárlás; nem élelmiszer-vásárlás: az árucikk megnevezésével (pl.: újság, mozijegy, ruha vásárlása); szolgáltatás, ellátás igénybevétele (fodrász, cipész, autószerviz, orvos stb.) Egészségügyi szolgáltatások igénybevétele Vizsgálat, kezelés, szakrendelőben, kórházban: Ide sorolandó a gyógytorna, gyógymasszázs és egyéb gyógyászati kezelés is. Ügyintézés A hivatal, intézmény és az ügy megnevezése (pl. a postán csekk befizetése; munkanélküliügyintézés, banki ügyintézés, használati eszközök kölcsönzése). Ha az ügyintézés telefonon történik, jelezni kell. 19

20 Olvasás újság, napilap olvasása (jegyezzük fel az újság nevét) hetilap, folyóirat olvasása (jegyezzük fel az olvasott lap nevét) könyvolvasás (meg kell különböztetni a tankönyv olvasását, amit tanulásnak tekintünk) jelezni kell, ha iskolai kötelező irodalmat olvas (köt. ir.) az adatszolgáltató egyéb olvasmány, pl. prospektus, termékleírás olvasása Rádióhallgatás, tévénézés Fő tevékenységként a d oszlopba, melléktevékenységként az i oszlopba kerül. Rádióhallgatásnál rá kell kérdezni, hogy melyik adót hallgatja. Tévénézés esetén szintén fel kell tenni a kérdést, hogy melyik csatorna műsorát nézte. (A rádióadót és a TV-csatornát a naplóban rögzíteni kell!) Étel- és italfogyasztás bejegyzéseiben legyen jól elkülöníthető az étkezés típusa (reggelizés, tízóraizás, ebédelés, uzsonnázás, vacsorázás); az öt főétkezéstől független kávézás, teázás, üdítő fogyasztása, nassolás ; valamint az étkezésektől független szeszesital-fogyasztás. Minden esetben pontosan fel kell tüntetni, hogy mit és mennyit fogyasztott! Főtevékenységként a d oszlopba, melléktevékenységként az i oszlopba kerül. e) Kinek a számára (vagy: milyen szervezeti keretben) végezte? Ebben az oszlopban a d) oszlop kiegészítéseként a főfoglalkozású munkán kívül eső nem mezőgazdasági jellegű munkatevékenységek (szellemi, javító-szerelő-karbantartó, lakásfelújítási, építkezési, háztartási munkák, ügyintézéssel, gyermekfelügyelettel, gyermekgondozással, felnőtt-, beteggondozással kapcsolatos tevékenységek) és valamennyi (főfoglalkozású, jövedelemkiegészítő, önellátó) mezőgazdasági munkavégzés célok szerint kell megkülönböztetni: kizárólag saját háztartás számára végzett tevékenységek esetén a rövidített bejegyzés: sh 20

21 Minden, ezen kívül eső munkatevékenység esetén két körülményt kell jelezni az e) oszlopban: kinek a számára végezte pénzért vagy ingyen végezte a tevékenységet f) Hol történt?/közlekedési eszköz? (a tevékenység helyszíne) Valamennyi tevékenység helyszínét soronként jelölni kell. Ha egy tevékenység folyamatosan változó helyszíneken zajlik, és van domináns helyszín, akkor azt; ha ilyen nincs, akkor valamennyi helyszínt fel kell tüntetni új sorban. Ebben az esetben a tevékenység megnevezését soronként ismételten bejegyezzük. Soronként csak egy helyszín jelölhető! A helyszínek beírásánál megkülönböztetjük a lakáson belül a szobát, a konyhát és az egyéb helyiségeket. Jelezni kell, hogy az esemény saját vagy másvalaki lakásában, nyaralójában stb. történik-e. (Lehetséges rövidítések: saját lakás = SL; saját munkahely = MH). Ugyancsak az f oszlopban jelöljük a közlekedési eszköz nevét, ha a tevékenység megnevezése rovatban valamilyen közlekedés szerepel. Az alábbi közlekedési eszközöket különböztetjük meg: villamos, autóbusz, metró, földalatti, HÉV, vonat, távolsági busz, repülőgép, hajó, személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, egyéb eszköz; a gyalogos közlekedés esetében a bejegyzés: gyalog az utcán, téren stb. Egy utazási cél mellett a helyi tömegközlekedési eszközöknél nem kell részletezni az átszállásokat. Ilyen esetben a leginkább jellemző vagy a leghosszabb ideig igénybe vett közlekedési eszközt kell megnevezni. g) A tevékenységben részt vevők és h) A tevékenység végzésénél jelenlévők A tevékenység résztvevőinek, illetve jelenlévőinek meghatározása a megkérdezetthez fűződő viszony alapján történik: férj, feleség, élettárs, partner, gyermek, apa, anya, após, anyós, testvér, nagyszülő stb.; szomszéd, barát, ismerős, munkatárs, iskolatárs stb.; (ha a barát vagy az ismerős egyben a megkérdezett szomszédja is, akkor a szomszéd bejegyzést alkalmazzuk!) orvos, eladó, ügyintéző, szerelő, ügyfél, tanítvány, háztartási alkalmazott stb. Résztvevő az, aki az elsődlegesen végzett tevékenységet a megkérdezettel együttműködve végzi. Minden esetben résztvevőként kell feltüntetni: a beszélgetés (amennyiben főtevékenység) résztvevőjét; a különböző háztartási és egyéb munkák aktív résztvevőit és segítőit; 21

22 gyermek vagy felnőtt ápolása, gondozása esetében azt, akire a gondozói tevékenység irányul; azt a személyt, akinek a tevékenysége a megkérdezettre irányul (pl. vásárlásnál az eladó, orvosi vizsgálatnál az orvos). Alvásnál nem lehet résztvevőt, csak jelenlévőt megnevezni! Jelenlévő az a személy vagy azok a személyek, akik a főtevékenység aktív résztvevőin kívül még jelen vannak. Jelenlévőnek számítanak az utcai járókelők, a közlekedő utasok, az üzletben a vásárlók stb. Abban az esetben, ha a kérdezett megítélése szerint olyan sokan vannak, hogy a tevékenység normális menetét zavarják (pl. sorbanállás), a tömeg bejegyzést alkalmazzuk. Ugyancsak jelenlévőnek számítanak a főtevékenység szempontjából a melléktevékenység résztvevői is. Példa: a főzésben amely a feleség főtevékenységeként kerül bejegyzésre a segédkező férj résztvevője a tevékenységnek. Ha ezzel egy időben a szomszéddal beszélgetnek, a szomszéd a főtevékenység szempontjából jelenlévőnek számít. i) Egyidejűleg (a főtevékenységgel egy időben) végzett egyéb tevékenység A d oszlopban megadott főtevékenység mellett lehetőség van egy azzal egy időben végzett másik tevékenység megnevezésére is. Ez az ún. párhuzamos- vagy melléktevékenység az erősebb szükségszerűséggel végzett alaptevékenységhez többnyire alárendelt szereppel kapcsolódik. Ilyen például az utazás alatti beszélgetés, újságolvasás, étkezés, alvás stb.; a reggelizés vagy házimunka közbeni rádióhallgatás, beszélgetés. Az alvás kivételével szinte valamennyi tevékenység mellett elképzelhető azzal egy időben végzett másik tevékenység (az alvás csak kivételes esetekben, például a főtevékenységként végzett utazás mellett lehet egyidejű). Értelemszerűen figyelni kell, hogy az egyidejűleg végzett tevékenység valóban végezhető-e a főtevékenységgel egy időben, vagy külön sorszám alatt kell szerepeltetni. Ágyban fekvő beteg esetében minden szabadidős tevékenység csak egyidejűleg végzett párhuzamos tevékenység lehet. Ilyenkor tehát a d oszlop ágyban fekszik betegség miatt bejegyzése változatlanul ismétlődik az i oszlopban egymást követő tevékenységek tv-nézés, újságolvasás, beszélgetés előtt. (Természetesen a b oszlopokban meg kell adni az egymást követő párhuzamos tevékenységek kezdő időpontjait is.) 22

23 A vizsgált nap étel- és italfogyasztásának részletes adatfelvétele az időmérlegnapló kérdőíven A napi étel- és italfogyasztás részletezését fogyasztott étel-ital nevét és a megfelelő mértékegység szerinti mennyiségét az időmérlegnapló d) oszlopában (a tevékenység megnevezése) kell a fogyasztás időrendjébe illesztve bejegyezni. A bejegyzésben jól elkülöníthető módon kell feltüntetni az adott étkezés típusát is (reggelizés, tízóraizás, ebédelés, uzsonnázás, vacsorázás; önálló étkezéstől független kávézás, teázás, üdítő fogyasztása, nassolás, valamint az étkezésektől elkülönülő szeszesital fogyasztása.) Ügyelni kell a mennyiség minél pontosabb meghatározására és a fogyasztott étel-, italféleségek teljes körű felsorolására, beleértve a kenyér, víz stb. felsorolását is. Ha a felsoroláshoz az adott sor nem elég (csak a d, vagy melléktevékenység esetén az i oszlopot lehet felhasználni), további sorokat lehet igénybe venni. Ebben az esetben az étkezés részletezésére felhasznált további sorok után következő tevékenységek sorában lévő nyomtatott sorszámot értelemszerűen módosítani kell. Melléktevékenységként végzett evés-ivás esetében a fogyasztott étel- és italféleségeket, és azok mennyiségeit az i oszlopba kell írni. Példák az egyes étel- és italféleségek mennyiségeinek felvételére, a használandó mértékegységek (szelet, db, dkg, dl, adag, tányér, kanál) megjelölésével: 1 szelet vajas kenyér, szelet/dkg párizsi, szelet/dkg sajt, 2 db mackósajt, 1 db zöldpaprika, 3 db túrós palacsinta, 1 adag töltött káposzta, 3 dl citromos tea, 5 dkg mogyorós tejcsokoládé. Heti munkaidő-napló Munkának számít minden fizetett tevékenység, a munkahely számára otthon végzett, vagy a saját cégben/gazdaságban végzett munka is (nappali tagozaton tanulók esetében értelemszerűen a rendszeres elfoglaltságokra vonatkozóan kell kitölteni). Az egyenes megfelelő rubrikáiban egy jól látható vonallal kell jelezni az(oka)t az időintervallumo(ka)t, mely(ek)ben munkát végzett (nappali tagozaton tanulóknál rendszeres elfoglaltsága volt). pl. az alábbi ábrán. Az első nap alatt a kijelölt dátumot megelőző hatodik nap értendő, a második nap alatt az azt követő, a hatodik pedig a kijelölt dátumot megelőző nap. 23