A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.334/12/2011. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (1016 Budapest, Gellérthegy u , a továbbiakban: kezdeményező) által a Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása (8800 Nagykanizsa, Bajza u. 2-1., a továbbiakban: ajánlatkérő) Nagykanizsa, Bajza u szám alatt Kistérségi Szociális Programiroda kialakítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott hivatalbóli kezdeményezésnek helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Kbt.) 250. (3) bekezdés d) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 57. (3) bekezdés d) pontját, valamint a Kbt (3) bekezdés g) pontjára tekintettel a Kbt (2) bekezdés f) pontját. A felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő október 6. napján a Kbt (2) bekezdése alapján a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában. Ajánlatkérő 7

2 2 ajánlattevőt, a Szabau Invest Kft.-t, a Kozó Bau Kft.-t, a Bautrec Prizma Kft.-t, az Alfafal Kft.-t, a HB-ÉP Kanizsa Kft.-t, a PROFI Kft.-t és a Szig-Bau Kft.-t az ajánlattételi felhívás közvetlen megküldésével hívott fel ajánlattételre. Az ajánlattételi felhívás az alábbi, az ügy elbírálása szempontjából releváns adatokat tartalmazta: A felhívás b.2) pontjában az ajánlatkérő az alábbiak szerint határozta meg a beszerzés teljes mennyiségét: A felújítást érintő hasznos alapterület 85 m 2. Jelenleg öt különálló irodahelyiség és egy férfi-női személyzeti WC található az épületben. A helyiségek felújításra kerülnek, valamint mozgáskorlátozottak számára használható WC helyiség kerül kialakításra. Az épület fűtése, melegvíz ellátása, valamint az épületvillamosság korszerűsítése is elkészül. Az épületek használatához belső parkolók kerülnek kialakításra, 10 db személygépkocsi és 1 db mozgáskorlátozott parkoló. A Bajza utca felöli bástyakerítés megsüllyedt részének bontása, javítása és a bejárati kisajtó és személygépkocsi bejárati kapu javítása, felújítása történik. Részletezve a műszaki dokumentációban. A d) pont szerint a szerződés teljesítésének végső határideje: április 30. napja. Az f) pontban az ajánlatkérő meghatározta a fő finanszírozási és fizetési feltételeket: A beruházás saját forrásból, valamint pályázati támogatással valósul meg. Ajánlatkérő előleget nem fizet, a teljesítés folyamán 1 részszámlázási lehetőséget biztosít. A kivitelezési munkák ellenértékét ajánlatkérő az igazolt teljesítést követően 30 napon belül banki átutalással egyenlíti ki. Ajánlattevő a számlázásra vonatkozóan pénzügyi-műszaki ütemtervet köteles összeállítani, és az ajánlatához csatolni a dokumentációban meghatározott feltételek szerint. A szerződés módosítása a Kbt a, a szerződés teljesítésére vonatkozóan (alapvetően) a Kbt ok rendelkeznek. Az ajánlattételi felhívás tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi és gazdasági, műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, a szerződés teljesítésére alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítésének szempontjait. A felhívás g) pontja szerint az elbírálás szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, az alábbi részszempontok és súlyszámok meghatározásával:

3 3 Részszempont Súlyszám 1./ Ajánlati ár (nettó) 70 2./ Más módon értékelhető tényezők 20 Minőség (Minőségellenőrzési terv, Projekt ütemterv) 10 Környezetvédelmi, klímavédelmi tulajdonságok (Organizációs 10 terv) 3./ Többlet garancia vállalás hossza (+ hónapokban) 5 4./ Késedelmi kötbér mértéke (%-ban) 5 A felhívás 4.)-5.) pontjában az ajánlatkérő megadta a kiosztható ponttartományt (1-10 pont) és az értékelés módszerét: az értékelést az összes részszempont esetében arányosítás elvével végzi el. Az ajánlattételi határidő október 25. napja, a szerződéskötés tervezett időpontja november 8. napja volt. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta a részletes ajánlattételi feltételeket, a szerződéstervezetet, a közbeszerzési műszaki leírást és az iratmintákat. A dokumentáció 4.4 pontjában ismertette részletesen az ajánlatkérő az értékelés szabályait. Megadta többek között az egyes bírálati részszempontok szerint értékelt ajánlati tartalmat, valamint az értékelés során alkalmazott matematikai képletet. A 2. részszempontnál az értékelés módszereként az ajánlatkérő rögzítette, hogy A bíráló bizottság a szakmai szempontok figyelembe vételével és a sorbarendezés módszerével állapítja meg az ajánlatok pontszámát oly módon, hogy a pontozási skálán először a legkedvezőbb ajánlat megkapja a maximális pontot, a legkedvezőtlenebb a minimális pontot és a többi ajánlat olyan pontot kap, ami a pontskálán az ajánlatok egyenlő távolságra történő elhelyezését eredményezi az ajánlatok egymáshoz viszonyított értékességi sorrendjének megfelelően. Ajánlatkérő a 2. részszempont tartalmi meghatározását az alábbiak szerint adta meg: 1 Organizációs terv (10 pont): az általános szakmai követelményeken felül tartalmazza a megvalósulási időszakban a közvetlen környezet működésére kiható kedvezőtlen körülmények csillapítására teendő vállalkozói intézkedéseket. 2 Project ütemterv (10 pont): heti bontásban munkanemenként, műszaki egységenként, tartalmaz műszaki-megvalósulási ütemezést, munkaerő-

4 4 szükségleti adatokkal együtt, a III. 3. pontban megadott megvalósulási szakasz, kiemelt időpontok figyelembe vételével. Pénzügyi megvalósulás, rész- és végteljesüléssel. Az ütemterv az eljárási időpontokat, időszükségletet is bemutatja. Magyarázószöveggel kiegészíthető. A szerződéstervezet 5. pontjában határozta meg részletesen az ajánlatkérő a számlázási, fizetési feltételeket. Az 5.2. pontban az alábbiakat rögzítette: A kivitelezési munkák ellenértékét ajánlatkérő az igazolt teljesítést követően 30 napon belül banki átutalással egyenlíti ki. A október 15. napi ajánlattételi határidőben a felhívott ajánlattevők közül csak a Szabau Invest Kft. nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő november 5-én küldte meg az ajánlat elbírálásáról készített összegezést. Az eljárást lezáró döntés szerint az ajánlat érvényes volt, így a Szabau Invest Kft. lett a közbeszerzési eljárás nyertese. A megajánlott ellenszolgáltatás összege nettó Ft volt. Ajánlatkérő november 15-én kötötte meg a vállalkozási szerződést a nyertes ajánlattevővel. Az építési munkák műszaki átadás-átvételét a felek április 29-én tartották meg, ajánlatkérő a végszámlát május 19-én kiegyenlítette. Kezdeményező május 18-án terjesztette elő a hivatalbóli kezdeményezését, annak megállapítását kérte, hogy az ajánlatkérő jogsértően határozta meg a pénzügyi teljesítés határidejét, valamint jogsértően határozta meg a 2. bírálati részszempont tartalmával és az értékelés módszerével összefüggésben az értékelés szempontrendszerét. 1./ Indokolásában a kezdeményező közölte, hogy az ajánlatkérő bírálati szempontként a Kbt. 57. (2) bekezdés b) pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását határozta meg. A Kbt. 57. (4) bekezdés c) pontja alapján a részszempontoknak (alszempontoknak) mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, mely feltétel nem teljesül, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő az alszempontok meghatározása során nem részletezte azon ismérveket, kritériumokat, tartalmi elemeket, stb. melyek alapján az ajánlatok sorbarendezése elvégezhető, mitől kedvezőbb az egyik ajánlat, mint a másik. Erre tekintettel a kezdeményező véleménye szerint az ajánlatkérő az alszempontok meghatározása során megsértette a Kbt. 57. (4) bekezdés c) pontját. 2./ Kezdeményező előadta továbbá, hogy a vállalkozási szerződés 5.2. pontja 30 napon belüli kifizetést rögzít, ami nem felel meg a Kbt (3) bekezdésében rögzített határidőknek. Hivatkozott arra, hogy az alvállalkozói számlák kiegyenlítésére rendelkezésre álló d) pont szerinti fizetési határidő az i) pont

5 5 értelmében maximum 45 nap lehet, aminek az 5.2. pont szerinti előírás megfelel. A nem alvállalkozói számlák kiegyenlítésére rendelkezésre álló g) pont szerinti fizetési határidő maximum 15 nap lehet, kivéve, ha a felek a (4) bekezdés szerint az ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében állapodnak meg, de erre történő utalást a szerződés nem tartalmaz. Kezdeményező szerint a nem alvállalkozói számlák kiegyenlítésére vonatkozó határidő tekintetében ajánlatkérő megsértette a Kbt (3) bekezdését. Kezdeményező a jogsértésről való tudomásszerzésének időpontjaként április 18. napját jelölte meg, amikor az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás dokumentációját a kezdeményezőnek, mint Közreműködő Szervezetnek megküldte. Ajánlatkérő a jogsértés hiányának megállapítását kérte. Előadta, hogy a meghívásos eljárás keretében 7 szervezetet kért fel a Társulási tanács ajánlattételre. A 7 szervezetből 4 vásárolta meg a dokumentációt és ajánlatot csak egy szervezet adott be. Az eljárásban az ajánlattevőktől nem érkezett olyan észrevétel vagy érdeksérelem, amely alapján az eljárásban kifogást emeltek volna. Az ajánlattételi dokumentáció tartalmazta az eljárás részletes követelményrendszerét, a szerződés tervezetet, műszaki leírásokat, árazatlan költségvetést. Az eredményhirdetést követően került sor a kivitelezésre vonatkozó vállalkozási szerződés megkötésére. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a jogszabályok betartásában, a közbeszerzési eljárás szabályos lebonyolításában érdekelt. Ennek szellemében történt a tárgybani közbeszerzés lebonyolítása, a bírálati szempontoknál az összességében legelőnyösebb ajánlat szerint a döntés meghozatala. Ajánlatkérő véleménye szerint a kezdeményező a szakmai követelményrendszer meghatározását kéri számon, ilyen kötelezettsége azonban sem a Kbt., sem az Útmutató alapján nincs. Az organizációs terv esetében a minimális, kötelezően elvárt tartalom a szakma számára egyértelmű. E körben ajánlatkérő hivatkozott az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2022. (II. 20.) SzCsM-EÜM együttes rendeletre, amely szerinte egyértelműen meghatározza, hogy mire kell kitérni egy megfelelően elkészített organizációs tervben. Kifejtette továbbá, hogy a dokumentáció pontjában meghatározta azokat a szempontokat, amelyeket az ajánlati tartalmak összehasonlítása során vizsgálni fog. Ugyanez vonatkozik a projekt ütemtervre is. A dokumentációban ajánlatkérő meghatározta azokat a tartalmi elemeket, amelyeket értékel, és minél teljesebb az ütemterv, annál előnyösebb helyezést érhet el az ajánlattevő. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy a legegyszerűbb projekt ütemterv is alkalmas lehet arra, hogy abban szerződéses feltételeket, műszaki és pénzügyi teljesítési ütemeket, határidőket határozzanak meg. Az értékelés során a minimálishoz képest többletfunkciókkal rendelkező ütemterveket kívánt előnyösebben értékelni.

6 6 A fizetési határidő vonatkozásában ajánlatkérő közölte, hogy a közbeszerzés tárgyát képező beruházás elkészült, május 18-án a Zala Megyei Kormányhivatal Építésfelügyelete ellenőrzést tartott, hiányosságot nem állapított meg. Az ellenszolgáltatás teljesítésének határidejében az ajánlatkérő a szerződés szerint vállaltakat teljesítette, az igazolt számlát kifizette. Közvetlenül jogsérelem nem érte a pályázat nyertesét, az ellenszolgáltatás teljesítése megtörtént. Kifejtette, hogy a 30 napos fizetési határidő meghatározásával azt vállalta, hogy alvállalkozó bevonásától függetlenül összességében ilyen időtartamon belül teljesíteni fogja az ellenszolgáltatást. Minden lehetséges teljesítési konstrukcióra nem köteles a felhívásban részletszabályokat közölni, jogszerűen járt el azzal, hogy utalt a Kbt előírásaira. Egyéb érdekelt, a Kanizsaber Kft. lebonyolító a kezdeményezés elutasítását kérte, álláspontja szerint az mind jogalapjában, mind tényszerűségében megalapozatlan. Előadta, hogy az ajánlatkérő a kifogásolt 2. részszempont és alszempontjai meghatározása során a Kbt. 57. (4) bekezdés c) pontja és a Közbeszerzések Tanácsa honlapján elérhető Döntéstechnológiai útmutató szerint járt el. Ezen részszempont az Útmutatóban elvárt részletezettségen túlmenően jóval részletesebben kerültek meghatározásra. Az ajánlatkérő az Útmutató Relatív értékelés pontja szerint az alkalmazott módszer az ajánlatok összehasonlításán alapuló viszonyától, sorrendjétől függően intézkedett a pontszámok kiosztására. A meghatározottakon túlmenően az ajánlatkérő hivatkozott a szakmai szempontokra, melyek mind az organizációs terv, a minőségellenőrzési terv, valamint a projekt ütemterv az építési beruházások szakmai résztvevői számára (tervező, kivitelező, lebonyolító, műszaki ellenőr) szakmai előírásokkal meghatározott egyértelmű elvárásokat tartalmaz. Egyéb érdekelt utalt továbbá a Kbt (3) bekezdés i) pontjára, amely 45 napos határidőt maximalizál. Az ajánlatkérő 30 napos határidő rögzítése ezen belüli, tehát nem jogsértő. A Döntőbizottság az alábbi indokok szerint megállapította, hogy a kezdeményezés alapos. Az ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt (2) bekezdése alapján. A Döntőbizottság először azt vizsgálta meg, hogy az ajánlatkérő a 2. bírálati részszempont tekintetében jogszerűen határozta-e meg az értékelési szempontrendszerét. A kezdeményező kifogásolta a részszemponton belül meghatározott alszempontok tartalmát, valamint az értékelési tényezőket.

7 7 A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel ítélte alaposnak a bírálati szempontrendszerrel szemben előterjesztett kezdeményezést. A 250. (3) bekezdés c) pontja értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárásban a bírálati szempontokra az 57. megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 57. (3) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. A (4) bekezdés kimondja, hogy a (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosságköltséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. Nem minősül alszempont megadásának, ha az ajánlatkérő a nem mennyiségi módon értékelhető részszemponttal kapcsolatban a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni;

8 8 f) a részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke. Az (5) bekezdés alapján a (3) bekezdésben foglaltakat is az ajánlati felhívásban kell megadni [a c) és d) pont esetében az egyéb információk körében] azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható. A Kbt. idézett rendelkezései alapján az ajánlatkérő köteles a törvényben előírt feltételek mellett és tartalommal meghatározni az értékelési szempontrendszerét. A Kbt. 57. (2) bekezdésében meghatározottak alapján köteles meghatározni az elbírálás szempontját. Amennyiben az összességében legelőnyösebb ajánlatot választja ki, a Kbt. 57. (3) bekezdésére figyelemmel köteles meghatározni az egyes részszempontokat, adott esetben a részszempontokon belül az alszempontokat, köteles ehhez rendelni a súlyszámokat, és ezzel összhangban részletesen ismertetni az értékelés módszerét. Az elbírálás során figyelembe vett részszempontok tartalmának és az értékelés módszerének együttes meghatározása alapján köteles az ajánlatkérő biztosítani a jogszerű bírálatot és egyértelműen meghatározni azt, hogy milyen tartalmat, milyen módon fog értékelni, ezzel összhangban az ajánlatkérő köteles a bírálati rendszerét, annak valamennyi elemét a Kbt. specifikus és alapelvi kógens előírásai betartásával meghatározni, és annak alapján az ajánlatok értékelését elvégezni. Csak az biztosítja az egyenlő elbánást és a verseny tisztaságát, ha az ajánlatkérő által meghatározott értékelés eredményeként az ajánlatok tartalmi elemei azonos módon kerülnek elbírálásra. A Kbt. 57. (4) bekezdés c) pontja felhatalmazást ad az ajánlatkérők számára arra, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont választása esetén bírálati részszempontonként a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatban álló részszempontokat határozzanak meg. A konkrét eljárásban az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját választotta, azon belül négy részszempontot határozott meg. Ajánlatkérő a 2. Más módon értékelhető tényezők részszempont alapján az egyes, nem számszerűsíthető ajánlati tartalmakat kívánta értékelni. A 2. részszemponton belül további 2 alszempontot is meghatározott: Minőség (Minőségellenőrzési terv, Projekt ütemterv) és Környezetvédelmi, klímavédelmi tulajdonságok (Organizációs terv). Ajánlatkérő a bírálati alszempontok körében meghatározta a minőségellenőrzési tervvel, a projekt ütemtervvel és organizációs tervvel kapcsolatos tartalmi elvárásait. Az ajánlatkérő az organizációs terv tekintetében két értékelési tényezőt emelt ki: az általános szakmai szempontot szöveges és/vagy

9 9 helyszínrajzon jelölt részletek, pl: felvonulási terület, anyag/gép tárolási terület, munkaterület lehatárolás, stb., valamint a megvalósulási időszakban a közvetlen környezet működésére kiható kedvezőtlen körülmények csillapítására teendő vállalkozói intézkedéseket. A projekt ütemterv tekintetében meghatározta, hogy heti bontásban, munkanemenként, műszaki egységenként kell a műszaki-megvalósulási ütemezést elkészíteni, megadva a munkaerő-szükségleti adatokat, a közölt megvalósulási szakaszok, kiemelt időpontok figyelembe vételével. Az ütemtervnek az eljárási időpontokat és az időszükségletet is be kell mutatnia, és magyarázó szöveggel is kiegészíthető. Az alszempontok tartalmi követelményeivel ugyanakkor szerves összefüggésben áll a bírálati módszer meghatározásának kötelezettsége is. A módszer alkalmazásával valósul meg ugyanis a konkrét pontszámok meghatározása, ennek függvénye, hogy a bírálat eredményeként előnyösebb értékelést, magasabb pontszámot kap-e az adott ajánlat. Ehhez szükséges az, hogy egyértelműen közölje ajánlatkérő a módszer vonatkozásában is azokat a konkrét feltételeket, melyek alapján ténylegesen megvalósul az ajánlatok bírálata. A Kbt. 57. (3) bekezdés d) pontja értelmében a bírálati módszer funkciója, rendeltetése az, hogy annak alapján történik a ponthatárok közötti pontszám meghatározása. A kógens szabály alapján mind a mennyiségi, mind a más módon értékelhető tényezők esetében az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia a bírálati módszerét, hogy abban közli, mi alapján kerülnek meghatározásra a ponthatárok között a pontszámok. A sorbarendezés megjelölése, illetőleg annak közlése, hogy a bíráló bizottság kiválasztja a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb ajánlatot, továbbá értékességi sorrend szerint arányosít, még nem adja meg, hogy ténylegesen minek alapján valósul meg az értékelt ajánlati elemek sorbaállítása. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. (3) bekezdés d) pontját azzal, hogy nem határozta meg azokat a szempontokat, amelyek alapján eldönti, hogy a megtett vállalások közül melyeket minősít előnyösnek, melyek alapozhatják meg a magasabb pontszám elérését. Ezen bírálati struktúra alapján nem biztosított az értékelés jogszerűsége, a bírálat ellenőrizhetősége, átláthatósága. A Döntőbizottság ezt követően az ellenszolgáltatás teljesítési határidejének meghatározását vizsgálta meg. Az ajánlatkérő a felhívás f) pontjában és a szerződéstervezet 5.2. pontjában előírta, hogy a kivitelezési munkák ellenértékét az igazolt teljesítést követően 30

10 10 napon belül egyenlíti ki. A kezdeményező a 305. (3) bekezdés g) pontja alapján kérte a jogsértés megállapítását. A Kbt (2) bekezdés f) pontja értelmében az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást. A Kbt (3)-(4) bekezdése szerint: (3) Az ajánlatkérőként szerződő fél, illetőleg - európai uniós támogatások esetén szállítói kifizetés során - a kifizetésre köteles szervezet e alkalmazásában (a továbbiakban együtt: ajánlatkérőként szerződő fél) a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni: a) az ajánlattevőként szerződő fél (felek) legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból; b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók, illetve a velük munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakemberek egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat és szakembereket, hogy állítsák ki ezen számláikat; c) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően haladéktalanul azon összegre vonatkozóan jogosult számlát kiállítani az ajánlatkérő felé, mely az általa a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozókat, illetve a vele munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakembereket illeti meg; d) a c) pont szerinti számla ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek; e) az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók, illetve szakemberek számláit, illetőleg az Art. 36/A. (3) bekezdése szerint azt (annak egy részét) visszatartja; f) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait, vagy az alvállalkozó (szakember) köztartozást mutató együttes adóigazolásának másolatát az ajánlatkérőként szerződő félnek [utóbbit annak érdekében, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél megállapíthassa, hogy az ajánlattevőként szerződő fél jogszerűen nem fizette ki a (teljes) összeget az alvállalkozónak]; g) az ajánlattevőként szerződő felek benyújtják az ellenszolgáltatás fennmaradó részére vonatkozó számláikat, melyek ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek, ha ők az alvállalkozókkal szembeni fizetési kötelezettségüket az Art. 36/A. -ára is tekintettel teljesítették;

11 11 h) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e), illetőleg f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő őrzi és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha igazolja, hogy az e), illetőleg f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére; i) Részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a d) pont szerinti határidő negyvenöt nap. (4) A (3) bekezdéstől akkor lehet eltérni, ha törvény eltérően rendelkezik. Továbbá a felek a (3) bekezdés g) pontja szerinti ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében is megállapodhatnak. Az Art. 36/A. -ának (3) bekezdését az ajánlattevőként szerződő féllel szemben csak a (3) bekezdés g) pontja szerinti ajánlattevői számlára lehet alkalmazni. A Kbt (3)-(4) bekezdése határozza meg az ellenszolgáltatás teljesítésének közbeszerzési jogi szempontból specifikus szabályait. A Kbt (4) bekezdése a (3) bekezdése kógens előírásai alól csak annyiban enged eltérést, ha attól a törvény eltérően rendelkezik vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében állapodtak meg. Az egyszerű közbeszerzési eljárásokban a Kbt (2) bekezdés f) pontja alapján a teljesítési határidőket az ajánlattételi felhívásban köteles az ajánlatkérő meghatározni. A pénzügyi teljesítésre vonatkozó szerződéses feltételek meghatározása során a Kbt ában előírtakat köteles az ajánlatkérő figyelembe venni, ellentétes tartalmú feltételt jogszerűen nem határozhat meg. Az ajánlatkérő a közbeszerzését a május 31-én megkötött támogatási szerződésben foglalt feltételek szerint részben európai uniós támogatásból valósította meg, amelyre figyelemmel a Kbt. alapján az alábbiak szerint határozhatta meg jogszerűen az ellenszolgáltatás teljesítésének határidejét. A Kbt (3) bekezdés i) pontjára tekintettel a Kbt (3) bekezdés d) pontja szerint legfeljebb 45 nap teljesítési határidőt írhat elő a Kbt (3) bekezdés c) pontja szerinti számlák teljesítésére. A Kbt (3) bekezdés g) pontja alapján ugyanakkor az ellenszolgáltatás fennmaradó részére vonatkozó számlák tekintetében, illetőleg olyan esetekben, amikor nem kerül sor a c) pont szerinti számla kiállításra, az ellenszolgáltatás teljesítésére 15 napnál hosszabb határidő nem határozható meg. Figyelemmel arra, hogy a konkrét esetben az ajánlatkérő a teljesítési határidőt egységesen 30 napban jelölte meg, a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy ezen előírás a Kbt (3)-(4) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek megfelelő volt-e. A fentiekben ismertetett jogi indokok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattételi felhívásban meghatározott 30 napos teljesítési határidő a

12 12 Kbt (3) bekezdés g) pontjában előírtaknak nem felelt meg. Ajánlatkérő megsértette a Kbt (2) bekezdés f) pontját azzal, hogy jogszabályba ütköző szerződéses feltételt írt elő. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a megalapozott hivatalbóli kezdeményezés tekintetében a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint jogsértést állapított meg. A Döntőbizottság mellőzte a bírság kiszabását, figyelembe véve a beszerzés értékét és azt, hogy a megállapított jogsértések az eljárást lezáró döntés jogszerűségére közvetlenül nem hatottak ki, különös figyelemmel arra, hogy csak egy ajánlatot nyújtottak be, így ajánlati vállalások összehasonlítására ténylegesen nem került sor. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés g) pontja és a Kbt (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp (12) bekezdés r) pontja és a Pp (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/fővárosi Bíróság illetékes. A Pp (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. Budapest, június 17. Uherné dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos Berekméri Ágnes sk. közbeszerzési biztos Dr. Jánosi Bálint sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné

13 13 Kapják: 1. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Nonprofit Kft. (1016 Budapest, Gellérthegy u ) 2. Nagykanizsai Többcélú Kistérségi Társulás (8800 Nagykanizsa, Bajza u. 2-1.) 3. Szabau Invest Építőipari és Ingatlanforgalmi Kft. (8749 Zalakaros, Jegenye sor 3.) 4. Kanizsaber Építőipari Beruházási és Vállalkozási Kft. (8800 Nagykanizsa, Ady Endre u. 50.) 5. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u ) 6. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 7. Irattár