újság VIII. évfolyam, 6. szám

Átírás

1 újság VIII. évfolyam, 6. szám

2 hírek, felhívások Tartalom Hírek, felhívások 2 A stressz és a modern ember 3 Swami Satyananda Saraswati Jóga egy gyógyászati tudomány 7 Swami Satyananda Saraswati A jóga alkalmazása a stressz 10 kezelésében Swami Niranjanananda Saraswati Stressz, jóga és te 13 Swami Niranjanananda Saraswati Szatszang egy Paramahamszával 18 Swami Niranjanananda Szaraszvati A stresszel együtt kell élnünk 24 Swami Saraswati Coping. A stresszel való 26 megküzdés Mese: Erõs János 30 Kirtan, recept 33 CD és könyvajánló 34 Blogajánló 35 A jógafoglalkozások idõpontjai A nyári szünet elõtti utolsó jógafoglalkozás június 18-án lesz! Budapesten: Kedd este: Csütörtök este: Péntek délután: V. kerület, Szép utca 3. II. em. Az Astoria és a Ferenciek tere között, megközelíthetõ a kék és a piros metróval is. Szentendrén: Szerda este: a Barcsay Általános Iskolában Budakeszin: Hétfõ este: az Általános Iskolában Bejelentkezés és információ: Bhaktananda: , info@satyananda.hu Kezdõknek Budapesten: V. kerület, Szép utca 3. II. em. Hétfõ este: , információ: Chitra: Szerda este: , információ: Szannjászin Chitra: Az elsõ alkalom elõtt bejelentkezés szükséges! Kirtan június A naam sankirtan tradíció nagyon régi. A Naam jelentése név, a szam azt jelenti teljes, a kirtan pedig az egyszerû mantrák megzenésítése és éneklése csoportosan, ritmussal, energiával és odaadással. "A 'szam' elõképzõ arra utal, hogy a kirtant teljes átéléssel (bhava), szeretettel (prem) és hittel (sraddha) kell énekelni. Paramahamsa Satyananda Saraswati azt mondta: Régeb ben azt gondoltam, ha az emberek jógát akarnak tanulni, akkor azt kell tanítani nekik. De ma már azt mondom, naam szankirtant kell tanítani fiatalnak és idõsnek egyaránt. Az egész légkör és hangulat meg fog tisztulni. Mindenhol béke lesz, boldogság és jólét, ahol csak kirtant énekelnek. A Kirtan lesz a XXI. század jógája. Helyszín: Budapest, XIII. kerület, Pajtás utca 25. (a Gyön gyösi utcai metró állomáshoz közel) Bejelentkezés és információ: Bhaktananda Telefon: , info@satyananda.hu nyári karma jóga szóládon Örömmel tudatjuk, hogy mostantól egész nyáron, minden hétvégén karma jógát tartunk a Magyar Jóga Társulás Oktatási és Kulturális Központban, Szóládon. A program: A karma jóga, mint az egyik legmagasabb szintû jógaág mûvelése a Központ felépítése érdekében. A projekt jelenlegi szakaszában fõleg fizikai munkvégzés jógikus tudatossággal és hozzáállással, gyönyörû természeti környezetben, jó levegõn. A program további részei még a reggeli mantra szádhana, esti havan és kirtan. Étkezés: meleg reggelit, ebédet és vacsorát biztosítunk. Szállás: A helyszínen alvás hozott sátorban lehetséges. Részvételi díj: nincs, az étkezés költségeihez azonban elfogadunk hozzájárulást Kiket várunk? Minden érdeklõdõt szívesen látunk! Jógásokat, nem-jógásokat, férfiakat, nõket, gyerekeket, idõseket és fiatalokat. Hozd magaddal családodat, barátaidat! Ha nem tudsz végig maradni, örömmel látunk akár néhány órára is. Program kezdés: szombat, ; Program vége: vasárnap Mit érdemes magaddal hozni? 1. szerszámokat, ha lehetséges (lapátot, vasvillát, fûrészt, fejszét, ásót, csákányt, kapát, gereblyét); 2. hasznos lehet még meleg esetén egy fejfedõ és napvédõ krém. Helyszín: A helyszín személygépkocsival az alábbiak szerint közelíthetõ meg: az M7 autópályáról térj le a 127. km-nél lévõ szóládi lehajtónál. A faluba beérve balra az elsõ utca az Arany János utca. Gyere el az utca legvégéig. Vonattal: Balatonszárszóig Információ: Gali Edit, mobil: ; karmajoga@satyananda.hu 2

3 A stressz és a modern ember Swami Satyananda Saraswati Swami Satyananda Saraswati május 24-én, Il Choccoban (Olaszor szág), az Olasz Jóga Szövetségben tartott elõa dásában a stressz jógikus meg kö ze lítésérõl beszélt. A stresszt ma a betegségek egyik legfõbb okának tekintik. Tudósok szerte a világban nagyszámú kutatást végeztek e tárgykörben, és arra a következtetésre jutottak, hogy a feszültségek, aggodalmak és zavart mentális állapotok komoly fizikai betegségeket okozhatnak. Igen hosszú azon betegségek listája, melyeket stressz okozta betegségnek tartanak, így például a magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, asztma, stb. Ha tanulmányozzuk a listát, ma gunk is arra a következtetésre juthatunk, hogy a betegségek 89%-a ma nap ság tényleg a stressz következtében alakul ki. A tudomány mostanában elkezdte összefüggésbe hozni a pszichológiai viselkedést ezekkel a stressz körülményekkel, és éppen ezért rendkívül fontos tanulmányoznunk, hogy mi is a stressz, és miként érinti az emberi élet különbözõ aspektusait. Ennek érdekében elsõként meg kell értenünk a stressz természetét és eredetét. A legfontosabb tényezõk egyike, melyre mind az õsi jógikus irodalom, mind a modern tudományos szövegek tanulmányozásából következtethetünk, az, hogy nem egy, hanem több száz ok lehet, melyek stresszhez vezethetnek. Vannak világvége próféciák, és ezek nagyon pesszimisták. Nem okoz ez stresszt? Tudatosan esetleg nem is, de a tudattalan tudatban elõidézhet stresszt. A pszichológia azt az álláspontot képviseli, hogy ha elnyomjuk a tapasztalatokat, azok visszahúzódnak a tudattalanba, és rémálmok formájában bukkannak fel. Bármifajta stresszt is tapasztalunk meg a családban, a társadalomban vagy az életben, ezek felhalmozódhatnak az elme valamely részében. A stressz néha tudatos, néha tudatalatti és sokszor tudattalan. Az a fajta stressz, mely a tudatos elmére hat, nem túl veszélyes. A tudatalattiban tárolt stressz álmok formájában jön elõ. De a nem tudatosodott stressz, melyet nem értünk, elvonul a tudattalan tudatba, és nagy pusztítást vihet végbe a testben, az elmében, az érzelmekben és a személyiségben. Mindazonáltal a stressz nem egy váratlanul megjelenõ állapota az elmének, hanem egy bizonyos mechanizmus következtében áll elõ. A stressz a feszültségbõl keletkezik. A feszültség az idegrendszer állapota, és ez a feszültség, mely az idegrendszerben keletkezik, végül eljut a test minden egyes atomjához és részecskéjéhez. A feszültségek három fajtája Mind a jógikus filozófia, mind a modern pszichológia szerint háromféle feszültség létezik. A három tipikus feszültséget izom, mentális és érzelmi feszültségként osztályozzák. Ez a háromfajta feszültség a fizikai és mentális szervezetünkben ered, és kihatással van a test minden más rendszerére. Sokan közületek már bizonyosan megtapasztaltátok, hogy amikor feszültség alatt vagytok, egy csomó hibát elkövettek. Ezek az idegrendszer kiegyen súlyozatlansága következtében történnek, ami bizonytalan, rendetlen viselkedést eredményez. Minthogy a feszültség végül stressz formájában halmozódik fel, fontos itt megértenünk a feszültségek e három fajtáját. Az izomfeszültségeket a túlzásba vitt fizikai aktivitások okozzák. A fizikai test energiatartalékai korlátozottak, és ha túlságosan keményen dolgozunk, ez az energia kimerül. Ilyenkor kénytelenek vagyunk az energiacsökkenést plusz táplálék vagy gyógyszer bevitelével ellensúlyozni, hogy mozgósítsuk vagy elõhívjuk a szükséges energiát a túlhajszoltság ellen. A sportolóknak például nagy mennyiségû energiára van szükségük, hogy le tudják küzdeni a testük túlzott igénybevételébõl származó megterhelést. Ezért plusz hormonokat vagy drogokat vesznek be, hogy fenntartsák a test szabályos energiaáramlatait. Ezeket a fizikai vagy izomfeszültségek nem túl komolyak, és nem nehéz megszüntetni õket; elegendõ pihenéssel és helyes táplálkozással végül is fel lehet számolni ezeket. A feszültségek következõ formáját mentális feszültségnek hívjuk, és a világon az emberek nagy része szenved ettõl. Nem hagyjuk az elmét pihenni. Az elmét mindig lekötik a gondolatok, és ez a túlgondolkodás mentális feszültséget okoz. A túlzott gondolkodás is az elme zavarodottságához vezet, ami további feszültségeket eredményez. Mindezek következménye a memória elvesztése, és ha a mentális feszültségek kritikussá válnak, az ember nem lesz képes helyes döntéseket hozni, ami sok katasztrófát okozhat az életben. 3

4 Swami Satyananda Saraswati Közismert tény, hogy az érzékszervek, az elme, az agy és az idegrendszer kölcsönös kapcsolatban állnak egymással. Az öt érzékszerv közvetlen összeköttetésben van az aggyal és az elmével, csakúgy mint a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer. Következésképpen minden észlelés és ismeret, mely az elmében történik, bevonja az idegrendszert, az öt érzékszervet és az agyat. Minden gondolkodási folyamat felelõs azért, hogy az endokrin rendszer valamilyen hormont kiválaszt a testben. Ha félelemre, dühre vagy más erõs ér ze lem re gondolunk, a mellékvese haté kony hormonokat kezd kiválasztani, pl. adrenalint. Ez csak egy példa. Ezért nem szabad a gondolatokat csupán pszichológiai mûködésnek tekinteni. Minden gondolat pszichológiai, de egyúttal fiziológiai hatást is gyakorol a testre. Felgyorsíthatja vagy serkentheti a mellékvese mûködését; kiválthat hiper aktivitást; növelheti a test légzési ritmusát; serkentheti a vesét és a hólyagot. Ezt mondják a tudósok, és bárki tanúsíthatja ezt saját személyes tapasztalata alapján. A feszültségek harmadik típusa az érzelmi feszültség. Az ember talán az egyetlen élõ teremtmény, aki megtapasztalja az érzelmi feszültségeket, melyek más személyekkel, tárgyakkal és eseményekkel való viszonyunkból származnak. Ha van egy bizonyos filozófiánk (a legtöbb emberi lény filozófikus), akkor elkezdjük magunkat összefüggésbe hozni az életben emberekkel, tárgyakkal és eseményekkel. Ezek a viszonyok a raga és dwesha (ejtsd: dvésa), vagyis a szeretem és nem-szeretem kategóriák alapján jönnek létre. Példának okáért nem azért viszonyítod magad egy emberhez, mert õ ember. Hanem azon oknál fogva, hogy kedveled, vagy nem kedveled õt. Hasonlóképpen az eseményekhez és tárgyakhoz is a személyes rokonszenv, ellenszenv és kötõdések szerint viszonyulunk. Ennél fogva emberi lényként érzelmi interakcióba kerülsz minden dologgal, ami csak körülvesz. Persze nem minden felel meg a kívánságainknak. Ha valami elképzelésünk szerint történik, az pozitív érzelmi feszültséget idéz elõ, míg ami vágyaink ellen történik, negatív érzelmi feszültséget okoz. Ezek az érzelmi feszültségek gyomorfekélyt, asztmát, szívrohamot, sõt esetleg elmezavart is okozhatnak. Bûnössé vagy szentté tehetnek téged. Erõszakossá tehetnek, vagy egyszerûen átalakítanak az emberiség önzetlen szolgájává. Az érzelmi feszültség rendkívül erõteljes tényezõ az ember életében, és nem szabad alábecsülnünk. Tehát ez a háromféle feszültség stresszt okoz, mely adott esetben a fizikai, a pránikus és a mentális csatornákon (a testben lévõ energiamezõkön) keresztül szétterjed az egész testben és elmében. Most vizsgáljuk meg a testet. A hatha jóga szerint két erõ létezik a fizikai testben, melyeket idának és pingalának nevezünk. Ezek reprezentálják a napot és a holdat, a shivát és a shaktit, vagy a tudatosságot és az életet. Ez a két csatorna áthalad a testen, és modern, tudományos szóhasználattal élve, szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszernek hívjuk õket. Az ida továbbítja a gondolkodásért és mentális aktivitásért felelõs erõt, míg a pingala szállítja a pránát vagyis a vitális cselekedeteket képviselõ erõt. Ez a két erõ teljesen áthatja a testet, de a fõ csatorna a gerincben halad, és négy fontos keresztezõdést, más néven csakrát érint. Ez a négy csakra energia- vagy pránaörvény. Ezek közül az elsõ a swadhisthana (ejtsd: szvádhisthána) csakra, mely a sacral plexusszal (keresztcsonti idegközpont) van kapcsolatban. A második a manipura (ejtsd: manipúra) csakra, vagyis a solar plexus (napfonat). A harmadik az anahata (ejtsd: anáhata) csakra, ami a cardiac plexusnak (szív idegfonat) felel meg, míg a negyedik a vishuddhi (ejtsd: visuddhi) csakra, azaz a cervical plexus (nyaki idegfonat). Ebbõl a négy csomópontból csatornák ezrei viszik a pránát és a tudatosságot a test minden egyes részébe. A hatha jóga szerint ilyen csatorna szállítja a pránikus és mentális energiát a testben. 4

5 A modern tudomány majdnem ugyanezt állítja. A négy csomóponton kívül van még egy pont, ahol a prána és a tudatosság erõi erednek és egy másik, ahol végzõdnek. A hatha jóga a két erõ kiindulási pontját mooladhara (ejtsd: múládhára) csakrának (coccoygeal plexus) nevezi, a végsõ pontot az agyban pedig ajna (ejtsd: ágjá) csakrának (medulla oblongata). Ez a két pont, ahol az erõk erednek és végzõdnek, a legfontosabb az energia felébresztése és szublimálása szempontjából. A hatha jóga állítása szerint a két erõt kell összehangolni a harmónia megteremtéséhez és a stressz kiküszöböléshez. Mikor nincs harmónia a két erõ között, akkor kezdõdnek a bajok. A hatha jóga nézõpontja szerint a feszültségek és a stressz gyógyítása a két erõ közötti egyensúly megteremtését jelenti. Az egyensúly létrehozása olyan hatha jóga kriyák segítségével történhet, mint pl. ászana, pránajáma, trátaka, stb. A Hatha Yoga Pradipika címû hiteles és mérvadó hatha jóga szöveg szerint az elme és a prána erõi, azaz az ida és a pingala olyannyira közeli kapcsolatban vannak egymással, hogy az egyik feletti ellenõrzés akaratlanul is a másik feletti kontrollhoz vezet. Minthogy a pránát a légzéssel tudjuk felügyelni, a hatha jógik a pránajáma gyakorlatát használják az elme nyugodt állapotának kiváltására. Míg a hatha jóga a prána ellenõrzésérõl beszél, addig a magasabb szintû rádzsa jóga rendszere az elme erõinek közvetlen kontrollja mellett szól. Patanjali a Rádzsa Yoga Sutráiban említi, hogy az elmét az ötfajta klésa vagy szenvedés irányítja; ezek: a tudatlanság, az ego, a vonzódás, a taszítás és a ragaszkodás az élethez, melyek mindenféle aggodalomért felelõsek. Ha mi magunk is reflektálunk erre, ugyanerre a következtetésre jutunk. A rádzsa jóga célja és értelme az elme felügyelete, hogy a klésák is ellenõrzés alá kerüljenek. A jóga és a tantra egész rendszere a stressz megszüntetésével foglalkozik, akár a jógagyakorlatok melléktermékeként, akár elõkészítõ követelményként a magasabb szintû gyakorlatokhoz. A rádzsa jóga azt mondja, hogy ellenõrizzük az elmét és ezáltal a pránát is ellenõrzés alá vonjuk. Ilyen módon létrejön az egyensúly az ida és a pingala erõi között. A hatha jóga azt mondja, hogy ellenõrizzük a pránát és ezáltal az elme lecsillapodik. Mindazonáltal a tantra megközelítése ettõl teljesen eltérõ. A tantra azt mondja, hogy ne próbáljuk kontrollálni az elme negatív erõit. Ehelyett a kriya (ejtsd: krijá) jóga gyakorlatait, az ajapa japát (ejtsd: adzsapa dzsapa), a jóga nidrát, stb. írja elõ, melyek a nyugalom állapotát idézik elõ a gyakorlóban anélkül, hogy az elmével közvetlen összetûzésbe kerülne. Mindezek közül is ki ma gas lik a jóga nidra, mint a stressz és a feszültségek megszüntetésének rend kí vül hatékony módszere. A jóga nidrával kapcsolatos kutatások Amerikában és Indiában már sok kísérletet folytattak a jóga nidrának a stressz és a feszültség okozta panaszokra gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Úgy találták, hogy a stressz idõszaka alatt a test különbözõ hormonokat választ ki. Ezek a váladékok az endokrin mirigyek bonyolult rendszeréhez tartoznak. Az endokrin váladékok hatására külön bözõ változások történnek a testben, melyek stressz hez vezetnek, ami viszont megváltoztatja az agyi hullámok jellemzõ mintázatait. Az agynak meghatározott energia-, illetve frekvenciamintázatai van nak, melyeket alfa, béta, delta és théta hullámokként ismerünk. Minden egyes agyi hullámnak közvetlen hatása van a testre és különösen a szívre. Úgy tapasztalták, hogy az endokrin váladékok, a légzési ritmus, a szív aktivitása és a test más funkciói változnak, és eltérõ módon viselkednek e négy agyi hullám hatása alatt. Például, ha a delta hullámok dominánsak az agyban, a légzés ritmusa csökken, és a szív- és érrendszeri reakciók, mint pl. a szívritmus és a vérnyomás, lelassulnak. Ilyenkor a test is kevesebb oxigént használ el. A klésák: a stressz forrása 5

6 Ezzel szemben mikor a théta vagy a béta hullámok dominánsak az agyban, a test több oxigént fogyaszt. Ilyenkor a szív és az egész szív- és érrendszer élénkség és izgatottság állapotában van. De mikor az alfa hullámok dominálnak, a test szöveteinek oxigénfelhasználása ki egyen súlyozott. Ez a fiziológiai relaxáció állapota. Nemcsak az oxigén felhasználás, hanem a metabolizmus és a légzés ritmusa is stabil. Mindezek eredményeképpen a szívre nehezedõ nyomás és munkaterhelés is csökken. Így aztán arra következtetésre jutottak, hogy a kardiovaszkuláris feszültség csökkentése érdekében a páciensnek alfa hullámokat kell létrehoznia az agyában. A jóga nidra tudománya nagyon szisztematikus. A jóga nidrában nincs hipnózis és nincs alvás. A gyakorlat alatt végig meg kell õrizned a tudatosságot vagy belsõ figyelmet. Észrevették, hogy a magasabb belsõ figyelem állapotában az agyi hullámok alfa mintázatokat öltenek, és az agy ezen alfa frekvenciáit nagyon fontosnak tartják a vérnyomás csökkentésében és a kar dio vasz ku láris feszültségek megszüntetésében. A szamszkárák megsemmisítése Mindazonáltal a feszültségek megszüntetése nem egyszerû dolog. Van egy másik probléma is, ami még nincs megoldva. Mélyen elrejtve az elme eldugott zugaiban laknak a szamszkárák vagy archetípusok, melyek befolyással bírnak minden ember érzelmeire, személyiségére és életére. Problémáid a tapasztalatok e belsõ raktárából támadnak. A boldogság és boldogtalanság mélyen benned nyugszanak, és ezek a tapasztalatok szamszkárák formájában tárolódnak. Részecskék alakjában felhalmozódnak benned. A részecskékbõl energiahullámok lesznek, és ezek a hullámok erõkké formálódnak, melyek késõbb tapasztalatként kerülnek felszínre. Boldogsággal vagy boldogtalansággal kapcsolatos tapasztalataid egy hullám formájában jönnek felszínre, melyek egy ilyen részecskébõl születtek. Ezt a részecskét hívják szamszkárának vagy archetípusnak. Van egy másik kifejezés is erre, ez pedig a karma. Ezek az archetípusok együtt képezik egy ember karmáját. Ezek következtében formálódik az elme, az érzelmek és a személyiség. Ha szenvedsz az életben, az a mélyen gyökeredzõ karmád miatt van; ha történetesen élvezed az életet, annak is a karmád az oka. Na, most hogyan is bánj a karmáddal? A karmát nem lehet kezelni racionális eljárásokkal, mondjuk pszichoanalízissel vagy pszichiátriai kezeléssel, sokkal inkább úgy kell azt megértenünk, mint egy finom erõt, amelyik minden tett és esemény mélyén meghúzódik, amelyikkel csak találkozol. Felfigyeltek rá, hogy valamely szimbólumon folytatott meditáció eredményes az említett archetípusok kitakarítására a tudattalan tudatból. A jógában ezt a koncentrációs gyakorlatot trátakának nevezik, és a jóga nidra elõtt érdemes végezni. Mikor egy szimbólumon végezzük a trátakát, stimuláljuk az agyban lévõ kis részecskéket, a szamszkárákat. A jóga és a tantra több száz szimbólumot ír le, melyek közül néhányat erõsebbnek tekintenek, mint másokat. Például egy jantrán vagy mandalán folytatott meditáció nagyon hatékony, az általad választott jantra vagy mandala minõségének függvényében. A káli jantrán vagy mandalán végzett meditáció gyorsabban kihozza az elfojtásokat, gyakran rémálomszerû tapasztalások formájában. Különbözõ jantrákon és manda lákon folytatott meditáció az elfojtások különbözõ fajtáit hozzák felszínre. Ezeket az elfojtásokat meg lehet tapasztalni álmokban, vagy a meditáció állapotában, és ez azt jelenti, hogy hajtod kifelé magadból az egész dolgot. Ezért a jóga nidra mellett meg kell tanítani azt a koncentrációt is, mely megfelel az aspiráns tulajdonságainak és ellenállásának. Az õsi Görögországában és Egyiptomban használtak többféle különbözõ mandalát, de ezeket már régen elfeledték, mert a nyugat hátat fordított nekik. Ennek az volt az oka, hogy helytelenül isteneknek és istennõknek értelmezték õket, ahelyett, hogy az emberi tudatossággal és emberi pszichológiával hozták volna õket kapcsolatba. Ha a stressz és a feszültségek rossz hatásait szisztematikusan és tudományosan meg akarjuk szüntetni, akkor ezeket az õsi mandalákat újból fel kell fedeznünk, és használnunk kel õket az emberi elme mélyen gyökerezõ betegségeinek kezelésére. Mindent számba véve, meg kell értenünk, hogy a stressz oka számos ténye zõvel hozható összefüggésbe, melyek közül néhány külsõ, mások tisztán bel sõk. De bármi legyen is az ok, a jóga megadja nekünk a választ, mert megmutatja a stressz megszüntetések hatékony útját. Nem drogokkal vagy pszichoanalízissel, hanem az emberi test és elme alapos és pontos megértésén keresztül. Forrás: Yoga magazin, szeptember 6

7 Jóga egy gyógyászati tudomány Swami Satyananda Saraswati elõadása a Gandhi Gyógyászati Fõiskolán, Bhopal, A Bihar School of Yoga 1964-ben alakult annak érdekében, hogy a modern ember számára népszerûsítse a jógát. Pontosan tudtuk abban az idõben, hogy a világon élõ sok-sok ember számára megfelelne a jóga, és óta sok munkát elvégeztünk ezen a területen. Az intézményünk alapításának kezdetén a lehetõségek nagyon korlátozottak voltak, és nem sok munkás kéz akadt. Ugyanakkor egy idõ elteltével fokozatosan felépítettük a teljes missziót, és ma már képesek vagyunk kézzelfogható eredményeket produkálni és pontos következtetéseket levonni. Ma már sok jóga kutató programmal vagyunk kapcsolatban Indiában és külföldön egyaránt. A modern civilizáció embere felismerte, hogy a békéhez és jó egészséghez vezetõ út a jóga tudományában rejlik. A jóga tudományát vallásnak gondolva gyökeresen félreértelmezték sok-sok év szá zadon keresztül és helytelenül egyfajta mágikus rendszernek gondolták. Ma a gondolkodó emberek, akiknek van szemük látni és akik képesek nyitott elmével megérteni a jóga titkait, arra a következtetésre jutottak, hogy a jóga tudományának pontos, tiszta és vitathatatlan megoldásai vannak az emberek nehézségeire. A jóga tudománya az emberi problémák nagy részét lefedi. Nem csak a spirituális élet problémáit oldja meg, de segíthet a mindennapi betegségeink, nehézségeinek könnyítésében is. A jóga ászanák, a pránajáma, a mudrák és a bandhák tudománya, ide értve a hatha jógát is mint az élettani egyensúly és a fizikai tisztítás tudománya, megadta nekünk azt a tudást, hogy a betegségek enyhíthetõk a jóga gyakorlásával. Jógakutatás világszerte Tudományos és gyógyászati kísérletek folynak sok országban a jóga különféle gyakorlatairól. Lengyelországban J. Aleksandrowicz professzor, T. Pasek, és W. Romanowski professzor folytattak kísérletet a sirsászana (fejenállás) és más jógagyakorlat hatásáról az emberi szervezetre. Az Egyesült Államokban Elmer és Alice Green fantasztikus kísérleteket végeznek az elme természetérõl, és a meditáció agyi hatásairól. Japánban Dr. Hiroshi Motoyama fejlesztett ki technikákat az idegrendszer és az agy reakcióinak megfigyelésére a kundalini felébresztése közben. Az indiai Biharban a Patna Gyógyászati Fõiskolai Kórház pártfogásában és az Indiai Kormányzat segítségével Dr. Srivanas elvégzett egy kutatást a jógaászanák hatásairól a szívkoszorú-ér betegségekre. A Barcelonai Egyetemen orvosok és pszichológusok kimagasló eredményeket értek el a jóga nidra, a pszichikus alvás emberi szervezetre gyakorolt hatásait vizsgálva. Ugyanabban az idõben folytattak más kísérleteket is a hanghullámok agyra gyakorolt hatásairól. Ha son ló an sok munkát végeznek Fran cia országban is középiskolás gyerekekkel. Az Oktatási Minisztérium Pá rizs ban már nyilvánosságra hozott egy ta nul mányt a tan felügyelõik jelen tése ibõl, részletezve a gyerekeknél tapasztalható változásokat egy év jóga képzés után. Néhány hónappal ezelõtt az orissai ásramunkban egy negyvennapos gyakorlati szemináriumot tartottunk a cukorbetegségrõl. A tanfolyamot Dr. N. C. Panda felügyelte a Burla Gyó gyászati Fõiskola Kórházából, más orvos barátai segítségével. Huszonöt különbözõ korú és származású cukorbeteget tanítottunk a jóga rendszerére, és az eredmények nagyon bíztatóak. Mindezek mellett a kutatás folytatódik az Orvosi Tudományok Indiai Inté zetében, a Santa Cruz-i Jóga Intézetben és Dr. Datey irányítása alatt is. A Lonavala-i Jóga Intézetben, amelyet Swami Kuvalyananda alapított, szintén folynak ilyen kutatások, valamint Tirupathy Jóga Fõiskolán, és Madras-ban is. Az eddig elért eredmények nagyszerû lehetõségeket hordoznak, és kérlek titeket, szánjatok ezen eredmények megismerésére idõt, és nyitott elmével fontoljátok meg ezeket. Ti orvosok vagytok, a civilizációnk nagyrabecsült papjai. Ha alaposan és tudományos eszközökkel 7

8 megértitek a jógát, akkor a jóga egy oktatási tárggyá válhatna, mely megoldaná az emberiség fizikai, mentális és spirituális problémáit. Az egyensúly helyreállítása Szerte a világon az emberek életét terror, harcok, aggodalmak a szenvedélyek, feszültség, bizonytalanság, gyanakvás, és egyéb dolgok keserítik. Ezek az állapotok befolyásolják az ember pszichológiai rendszerét, és a betegségek legnagyobb részét is ezek okozzák, amelyektõl ma szenvedünk. Ebben a környezetben a jóga mint egy nagyszerû csodaszer jut el hozzánk. Amikor jógát gyakorlunk a fizikai test változásai tiszták, érthetõek, átláthatóak. A szív viselkedését, az oxigén felhasználását, a légzés ütemét, az idegrendszer reakcióit, a hormonkiválasztást, az agyhullámok változásait és a fizikai test minden rendszerét befolyásolják a gyakorlatok, és bizonyos változásokat idéznek elõ. Ennek jótékony hatása van a legtöbb betegségre, de legelõször a betegséget kell pontosan megállapítani, és a jógának megvan a saját fogalom-rendszere. A betegség a testben jelenik meg, de nem a testbõl származik. A betegség az egyensúly nélküli állapotból származik. Lehet harmónia hiány az idegi rendszerek között vagy egyensúlytalanság a hormonális kiválasztásban vagy az emésztési folyamatban. Mi a betegséget finomabb (nem anyagi) értelemben határozzuk meg és a természetének megfelelõen kezeljük. Nem emésztõrendszeri rendellenességként kezeljük a cukorbetegséget. Tudjuk, hogy ez az inzulinellátás hiányossága efelõl nincs kétség. Tudjuk azt is, hogy a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszereket magasabb rendû központok irányítják. Amint ezek a központok nem irányítják az idegrendszert megfelelõen, akkor a hormonok elégtelensége lesz az eredmény bizonyos területen. Amikor mi egy cukorbeteget kezelünk, nem az inzuli elégtelenségét kezeljük. Nem azt a betegségét kezeljük, amitõl nyilvánvalóan szenved. Tudjuk, hogy a stressz és a feszültség felelõs a kialakulásért. Amikor egy lelki beteget kezelünk, aki pszichózistól, neurózistól vagy idegösszeomlástól szenved, személyiségként, emberi lényként kezeljük, egyéniségként, aki tud gondolkodni és érezni. Az elméjének mélyebb rétegeibe vezetjük a koncentrációs és meditációs gyakorlatokon keresztül, a betegségének a gyökeréhez. Ha valaki szorongástól szenved, nem írunk elõ neki gyakorlatokat, amelyek azonnali nyugalmi állapotot biztosítanak. Ehelyett inkább megpróbáljuk felszabadítani a személyiségét, hogy kifejezõdhessen az, ami az elméje mélyén rejtve maradt. Ez a koncentráció gyakorlatával lehetséges, mint például a mantra, amely a jóga része. Tudományos tény, hogy a mantra egy nagyon erõteljes eszköz. A mantra gyakorlatán keresztül megpróbáljuk a tudatosság mélyebb fázisait felszínre hozni. Amint az elme belsõ állapotai kifejezésre jutnak, az egyén szembekerül minden gondolatával, zaklatottságával, szenvedélyével és elnyomásával, amik mélyen benne gyökereznek. A fizikai test az emberi elme befolyása alatt áll. Az elme érzései, érzelmei, érzetei és céljai, szenvedélyei, félelmei, aggodalmai és zaklatottságai azok, amelyek élettani változásokat hoznak létre a testben. A mellékvese, a pajzsmirigy és az agyalapi mirigy hormonjai természetes folyamat és rend szerint mûködnek. Egy gondolat meg tudja változtatni és meg is változtatja a fizikai testünk mûködését. A félelem, az izgatottság vagy az aggodalom befolyásolja a belsõ elválasztású mirigyeket és megváltoztatja az agyhullámokat. A jóga nidra (pszichikus alvás), bizonyos pránajámák és mantrák kántálásának gyakorlásával képesek voltunk megváltoztatni és egyensúlyba hozni az agyhullámokat. A Barcelona-i Egye temen az OM mantra éneklése közben embereken végeztek orvosi megfigyeléseket és vizsgálatokat. Kifinomult mûszerekkel vették fel a hangokat és úgy találták, hogy az O hang képzése közben az alfa hullámok voltak dominánsabbak, az M hang képzése közben a minta théta hullámokra váltott. Felmerül a kérdés, hogyan viszonyulnak ezek a hullámok különféle élettani állapotokhoz? Ha valaki magas vérnyomás betegségétõl szenved, ültesd le egy kényelmes székre csendben. Kérd meg, hogy csukja be a szemét és énekelje az OM-ot egy rövid ideig. Tizenöt-húsz perc múlva mérd meg a vérnyomását és meg leszel lepve mikor látod, hogy az OM bizonyosan elvégezte a dolgát. Hasonló módon kutatják a jóga nidrát is. Ez a hatalmas tudomány egy idõre teljesen elveszett, de mára már újra elõvettük és a modern ember szükségleteihez igazítottuk. A jóga nidra egy nagyon fontos gyakorlat, és az orvosi vizsgálatok világosan kimutatták, hogy nem hipnózis, hanem attól egy teljesen különbözõ technika. A jóga nidra gyakorlatában megengedett számodra, hogy relaxálj, de ne aludj. Az alvás nem ellazulás, és az ellazulás bizonyosan megtörténhet éber állapotban. Feküdj le hanyatt fekvésben és a figyelmeddel pásztázd végig az egész testet a különbözõ részein keresztül. Ennek eredményeképp az ellazulás állapotába kerülsz és az agy ennek megfelelõ változásokon megy keresztül. A jóga nidra gyakorlata alatt néhányszor láttunk delta hullámokat is megjelenni, különösen akkor, amikor az alany fáradt. Néha 8

9 théta hullámok is megjelennek, de rendszerint az alfa hullámok a jellemzõek. Dr. Datey jóga nidrát tanított száz alanynak, akik magas várnyo mástól szenvedtek, férfiaknak, nõknek, külön bözõ életkorúaknak és különféle foglalkozásúaknak. Fél óra shavasana (ejtsd: savászana), azaz hulla póz, amit technikailag jóga nidrának ismerünk, maradandó megkönnyebbülést hozott ezen embereknek. Azt találta, hogy csak néhány eset nem volt kezelhetõ ezzel a módszerrel, valószínûleg tisztán lélektani esetek. Az elme, a prána és az önvaló A teljes test a pránából és az elmébõl áll össze. A pránák felelõsek az életben a cselekvésért és a mozgásért. Az elme felelõs a gondolkodásért és az érzésekért. Az elme és prána együtt tölti ki ezt az élõ rendszert, keresztül-kasul bejárva azt. Az elme és a prána a két hatalmas erõ a fizikai rendszerünkben, és ha ezek elvesztik az egyensúlyukat, egy ennek megfelelõ zavar, egyensúlytalanság lép fel a mentális és fizikai viselkedésünkben. A hatha jóga tudománya ezen iker erõkön alapszik. A pránákat egyensúlyba tudjuk hozni az ászanák és a pránajámák gyakorlatával. A gondolati erõket egyensúlyba hozza a koncentrációs és meditációs gyakorlat. A jógában azt mondjuk, hogy hetvenkétezer csatorna vagy nádi van a testben, amelyen keresztül prána folyama és az elme folyama zajlik. Ebbõl a hetvenkétezer gondolati és pránikus csatornából tízet tartunk fontosabbnak. Ebbõl a tízbõl három a legfontosabb. A jógában ezeket idának, pingalának és szusumnának hívjuk. Az ida képviseli a gondolati erõt, a pingala képviseli a pránikus erõt és a szusumna képviseli a spirituális erõt. Az egyén az elme, a prána és az önvaló kombinációja. Az életben bizonyosan eljön az az idõ, és nem feltétlenül ötvenöt éves korodra, amikor tudatossá válsz, amikor elkezded megtapasztalni, hogy a test nem a végsõ. Az elme irányítja a testet, és a lélek, az átman, az önvaló irányítja a elmét és a testet. Amint az elméd mesterévé válsz, a tested mesterévé is válsz, de ha az elméd szolgája vagy, akkor a test betegséggel teli lesz. Amint az önvaló mesterévé válsz, az elméd és a tested mesterévé is válsz. Hatha jóga A jóga gyakorlatai mind azt szolgálják, hogy az önvalód mesterévé válj. A rádzsa jógában az elme az, ami fontos. A hatha a jógában a fizikai testen van a hangsúly. A hatha jógában hat tisztító folyamat van, amelyek a következõk: Néti az orrtisztítás gyakorlata. Ebben a gyakorlatban vizet folyatunk az egyik orrjáratból a másikba, vagy egy katétert vezetünk az orrjáraton át a szájba. Ezt a gyakorlatot migrén, arcüreg gyulladás (sinusitis), szem problémák, fájó torok, epilepszia és más fejjel kapcsolatos rendellenségek esetében használjuk. D h a ut i emésztõrendszer mosása. A kundzsal krijában sós vizet iszunk és kihányjuk. A vastra dhauti-ban egy körülbelül két méteres ruha szalagot nyelünk le. Ez nem bonyolult és nagy sikerrel tanítjuk asztmás betegeknek. Basti víz beszívása a végbélnyíláson keresztül. Ezt fõképp a bolyhosság, lerakódások enyhítésére, fekély kezelésére és a végbél betegségeire használjuk. Trátaka egy bizonyos pont nézése. Ez a gyakorlat fejleszti a koncentrációt, és javítja a látást. Nauli hasi görgetés. Ez a gyakorlat a bélrendszer különbözõ részeit aktivizálja, és számos elõnye van. Azonnali hatása van a férfi szexuális gyengeségére, ami a családi életben az egyik leglényegesebb betegség. A vesék és a húgyhólyag egészségét is karban tartja. Kapalbhati gyors légzés, a kilégzés hangsúlyozásával. Ennek a gyakorlatnak a célja az agy elülsõ terültének tisztítása és egészségének visszaállítása és az elme pihentetése. Öt perc kapal bha ti után azt fogod tapasztalni, hogy az elméd nagyon tiszta, zavartól mentes. Különösen hasznos, ha vizsgára tanulsz. Rádzsa jóga Ezen hatha jóga technikák után ászanákat kellene tanulnod. Az ászanák után kezd el a pránajámát, és ha ezeket sikeresen elvégezted, kezd el a meditáció gyakorlatát. A meditáció, a dhyana (ejtsd: djána) gyakorlása nagyon fontos részre a jógának. Az emberi testre és elmére jelentõs hatása van. A meditáció nem csak egy pszichológiai vagy spirituális gyakorlat, hanem egy teljeskörû gyakorlat mindenki számára, vallási háttérrel vagy anélkül. A meditáció elmére, idegrendszerre és testre gyakorolt hatásairól szóló kutatások azt mutatják, hogy a meditáció gyökeres változást hoz az agy viselkedésében, a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszerben, valamint a teljes személyiségben. 9

10 A meditáció a legfontosabb gyakorlat minden mentális és spirituális fejlõ déshez. A nap során bármikor vagy meghatározott idõpontokban reggel és este gyakorolhatod tíz percig, nem tovább. Ez a tíz perc nem elvesztegetett, hanem befektetett idõ lesz. Elõször is vedd fel a testhelyzetet, tartsd a gerinced egyenesen és függõlegesen. Csukd be a szemeidet és irányítsd õket az orr hegyére. Ez nagyon fontos. Ne mozgasd a tested, teljes mozdulatlanságban kell maradnod tíz percig, nem is kell tovább. Az egész testnek mozdulatlannak kell lenni. Stabilnak kell lennie, mint egy szobornak. Majd tudatosítsd a természetes, spontán légzési folyamatot. Ne próbálj meg be és kilélegezni. Ne tégy semmilyen erõfeszítést, hogy lélegezz. Mindig lélegzel, de most tudatossá kell válnia, hogy be és kilélegzel. Válj a spontán légzés megfigyelõjévé. Csak ennyi az egész, semmi más. Kövesd a légzés tudatosságot tíz teljes percig. Az idõ végeztével gyere ki a gyakorlatból. Tarthatsz egy ébresztõ órát magad mellett, ha szeretnél. Gyakorold a nap elején és a nap végén, és ha lehetséges, egy hónap elteltével vesd magad orvosi kísérlet, megfigyelés alá a gyakorlat elõtt, alatt és után. Ha elérhetõ elektronikus, számítógépes poligráf, akkor mindent tesztelhetsz egyszerre. Akár már egy hónap után is, ha aláveted magad orvosi és pszichológiai gyakorlati tesztnek, nem csak ez lesz a kizárólagos bizonyíték. A családod tagjai és a kollégáid is észre fogják venni a változást. Egy hatalmas világkultúra A jóga egy gyógyászati tudomány, az önfejlesztés egy tudománya és az önfegyelem egy útja. De mindezek mellett a jóga egy kultúra, és minden nemzetnek kell legyen kultúrája, mert a kultúra a nemzet pránája. Országok politikai kultúrával kudarcot vallottak. Katonai nemzeteket elpusztíthattak. Fajok, amelyeknek teljes hatalmuk volt, nyomtalanul eltûntek. De egy ország a jógán alapuló kultúrával örök létezéssel bír. Túl tud élni az élet viszontagságain, a történelem balesetein és az idõ pusztításán. Ti vagytok azok az emberek, akik túlélték az élet baleseteit, mivel a jóga volt a kultúrátok. Az eljövendõ idõben a jóga egy hatalmas világkultúrává fog felemelkedni, a világ történelmének eseményeit fogja irányítani, és nektek meghatározott szerepetek van ebben. Rajtatok múlik, hogy ezt a hatalmas tudományt szeretettel, csodálattal, reménnyel és õszintén elfogadjátok. Forrás: Yoga magazin, június A jóga alkalmazása a stressz kezelésében Swami Niranjanananda Saraswati a Mumbai Rendõrakadémián tartott elõadása A jóga egy élettudomány. Az élet fogalma, ahogyan azt a jóga értelmezi, nem korlátozódik a fizikai test és a világ közötti kölcsönhatásra, hanem magába foglalja a teljes személyiséget és a jellem egészét. Vegyünk például egy fát. A gyökerek a föld alatt vannak és nem láthatóak. Amit a fa formájaként azonosítasz az a törzs, az ágak, a levelek, a virágok és a gyümölcsök. De nem a fatörzs a fontos, sem az ágak, sem a levelek, sem a virágok, sem a gyümölcsök. Ha gondozni akarod a fát és azt akarod, hogy erõs maradjon, akkor a gyökerekrõl kell gondoskodnod, mert a gyökérzet a létének az alapja. Ehhez hasonlóan a jóga nem a testet tekinti mindennek. Inkább eszköznek tekinti, amelynek segítségével elõrehaladhatsz a fejlõdés útján ebben a világban. A jóga az elmét sem tekinti mindennek, de elfogadja, hogy a tudat és a koncentráció fejlesztése által felébresztheted a rejtett lehetõséget, amelyet fejlõdésre és sikerek elérésére használhatsz az életedben. A belsõ természetünk tudatosításának szükségessége Mindamellett az élet alapja nem a test és nem is az elme. A jógafilozófiára gondolok, mivel filozófia nélkül nem érthetjük meg a jóga pszichológiát és az alkalmazott jógát. A jóga mindig is a belsõ személyiség tudatosítására törekedett. A val lásos nyelvezetben ezt a belsõ személyiséget atmaként, lélekként, szellemként ismerjük. Természetesen fel kell ismernünk, tudnunk kell, mi a belsõ természetünk szerepe a mindennapi életben. A belsõ természet szerepe nagyon fontos az emberiség túlélése szempontjából, abban az értelemben, hogy az életben szerzett alapvetõ benyomások, a szamszkárák legtöbbje a szellemi dimenzióban tárolódik. A szamszkarák határozzák meg, hogy milyen lesz a beállítottságunk, a világnézetünk és a teljesítményünk életünk során. Az élet megismerése a belsõ természetünk tudatosításával kezdõdik. A belsõ természetünk felfedezésére számtalan 10

11 különbözõ jógaösvény létezik, úgy mint rádzsa jóga, hatha jóga, gjána jóga, karma jóga és sok más jóga, beleértve a mantra, jantra használatát és így tovább. A jóga fogalmának teljes megértéséhez a jóga gyakorlását külsõleg kell elkezdenünk. Napjainkban, amikor mindannyian fe szült ségnek és stressznek vagyunk kitéve, rendkívül fontos, hogy megfelelõen irányítsuk és kezeljük ezeket a hatásokat. Amikor képtelenek vagyunk ellenõrzés alatt tartani a stresszt, akár a munkában, a társadalomban, a családban vagy egyénileg, akkor azt szorongásként azonosítjuk. A stressz és a test Amikor a szorongás hat a fizikai testre, betegségek formájában jelenik meg, mint a magas vérnyomás; álmatlanság; az emésztési rendszer zavarai, savasodás, székrekedés, mérgek felhalmozódása a testben; a test természetes tartásának eltorzulása, amely az ülõ életmód következtében a belsõ szervek mûködésére van hatással. A modern orvostudomány azt mondja, hogy a betegségek többsége, amivel szembesülünk, pszicho szomatikus természetû. Persze az orvostudomány azt is mondja, hogy a betegségeknek külön bözõ okai vannak. Vannak környezeti faktorok, mint a levegõ szennyezés, amelyet légzési rendellenességek formájában fedezhetünk fel, asztma, tüdõ gyul ladás, arcüreg-gyulladás, fejfájás, szemgyulladás, letargia, a test erejének és motivációjának hiánya. Vannak genetikai faktorok is. Más faktorok annak a fajta életmódnak és napirendnek a következményei, amelyben élünk, rendszertelen étkezési és alvási idõkkel. Amikor ti, rendõrök aktív szolgálatban vagytok, több napi rutin összezavarodik. Ez stresszhez, magas vérnyomáshoz és ezekkel kapcsolatos tünetek kialakulásához vezet. Az ilyen rendellenességeknek a kezelése válik a jóga elsõdleges céljává. Ha meg kell határozni a jógát, azt mondanám, hogy azoknak az embereknek, akik betegségektõl és rendellenességektõl szenvednek, a jóga az egészség megtapasztalásának eszköze. Azoknak, akik mentális fáradtságtól, kimerültségtõl, szorongástól és stressztõl szenvednek, a jóga a relaxáció eszköze. Azoknak, akiknek a koncentráció és az elme tisztasága hiányzik, azoknak a jóga a koncentráció eszköze. Azoknak az embereknek, akik kreativitásra vágynak az életben, a jóga a kreativitás megtalálásának eszköze. Azoknak az embereknek, akiket az érdekel, hogy felébresszék és megismerjék a rejtett természetüket és személyiségüket, a jóga a meditáció egy formája. Többféle definícióját adhatjuk a jógának, de tekintettel kell lennünk az egyén fizikai, pszichológiai, illetve spirituális természetére. A rendellenességek jógikus kezelésének kutatása Szerte a világon folynak kutatások a jóga fizikai testre és a különféle rendellenességek kezelésére vonatkozó hatásai kapcsán. Ezek a kutatások kezdetben a nyugati országokban zajlottak, mivel ott vannak meg az adottságok és a berendezések a vizsgálatok elvégzéséhez. Azt álla pították meg, hogy az ászanákként ismert nagyon egyszerû alap testtartások gyakorlása csökkentheti a test számos külön bözõ betegségét és rendellenességét. A patnai Indira Gandhi Kardiológiai Intézetben azt kutatták, hogy a jóga gyakorlásával hogyan elõzhetõ meg és kezelhetõ a szívinfarktus. A mumbai KEM Kórház jóga gyakorlatokkal kísérletezett a vérnyomás csökkentésére. Az orissai Burla Orvosi Karon úgy találták, hogy a jóga hatásos a cukorbetegség ellenõrzésében és gyógyításában. A rai pu ri Orvosi Egyetemen bizonyos ásza nákról kiderült, hogy nagyon hatásosak a hörgõ- és a légzõszervi problémákra, külö nösen az asztmára. Az ausztráliai Rákkutató Alapítvány jógát tanított rákos betegeknek és megállapították, hogy egyes rákfajták jobban kezelhetõek különbözõ jógagyakorlatokkal, mint kemoterápiával és sugárkezeléssel. Jelenleg azon dolgoznak a londoni kórházakban, hogy megtudják, milyen hatással van a jóga az AIDS kezelésére és gyógyítására. Azért hoztam fel ezeket a példákat, hogy tényekkel szolgáljak, mivel a jóga mindig is azt tartotta, hogy a test betegségeit az ülõ életmód idézi elõ. Amikor az életmódunk elkezdi megváltoztatni a testünk mûködését, akkor a test életereje és ellenálló képessége csökken. Ászana és pránajama gyakorlásával ellenálló képességet és fizikai erõnlétet építhetsz ki. Így a test azon részei, amelyek születetéstõl fogva gyengék, újra erõsekké válnak, mivel a kutatások azt is kimutatták, hogy a stressz mindig a fizikai test leggyengébb pontjait támadja meg. A stresszel szembeni ellenálló képesség kiépítése Ha stresszhatás alatt állsz, és a tüdõd születésedtõl fogva gyenge, akkor a stressz a tüdõt támadja meg. Ha stressz alatt állsz, és a szíved születésedtõl fogva gyenge, akkor a stressz a szívedet támadja meg. Ha stressz alatt állsz, és az emésztõ rendszered gyenge születésedtõl fogva, a stressz az emésztõrendszeredet támadja meg, vagy a májat, vagy a veséket, vagy a szív- és vérkeringési rendszert. Mindannyiunknak van egy vele születetten gyenge szerve. Persze ennek a gyengeségnek nem vagyunk tudatában. Csak amikor az életmódunk, a munkánk, a környezetünk, a családi feszültségek, az elme feszültségei megtámadják ezt a területet, akkor fedezzük fel a rendellenességet abban a gyenge szervben. Ez volt az orvostudomány következtetése. 11

12 Ezért, amikor a jógát elkezdték alkalmazni, az hatásos gyógymódnak mutatkozott az immunitás, az életerõ és a különbözõ szervrendszerek erejének növelésében. Manapság a jóga legfõbb alkalmazása a gyógykezelésben történik. Hasonló kutatások folytak a mentális és pszichológiai betegségek kezelése terén. Több különbözõ stresszfajta jógaprogramokkal való kezelése zajlott Indiában és más országokban is. Ezek a programok nem csak a társadalomban élõ emberekre korlátozódnak, hanem más helyzetben lévõ emberekre is. A jóga alkalmazása a hadseregben és börtönökben Amikor B.C. Joshi tábornok, az Army Staff vezére volt a parancsnok, az volt a szándéka, hogy elvigye a jógát a hadsereg katonáihoz, fõként a magas hegyekben és a sivatagban szolgálókhoz. A magas hegyekben a katonai személyzet elszigeteltségtõl és a családjukkal és a vezérkarral való kommunikáció hiányától szenved. Ha 6000 méter magasságban, a Siachen gleccseren teljesítesz szolgálatot nap mint nap, a havon kívül semmit sem látsz, egyetlen lelket sem. Az ilyen helyzet az elszigeteltség és a kommunikáció hiányának következtében számos pszichológiai problémát idéz elõ. A swamijaink elmentek a bázisra, hogy megtudják, min mennek keresztül az emberek a hadseregnél. A Bikaner térségi táborhelyre mentek, hogy megtapasztalják, mit éreznek a katonák, amikor egy tank belsejében teljesítenek szolgálatot, amikor szimulációs feltételek között gyakorlatoznak. Így lehetõvé vált, hogy kialakítsanak egy jógaprogramot a katonák által átélt szorongásos mentális állapotok és nyugtalanság kezelésére. Különbözõ drogrehabilitációs központokban azt láttuk, hogy a jóga egy eszköz lehet arra, hogy segítségével újraformáld a mentális szokásaidat. Az elmúlt két évben Bihar huszonnégy börtönében szintén tanítottunk jógát az életfogytig börtönre ítélteknek. Értékes adatokat gyûjtöttek össze a bihari hatóságok. Megállapították, hogy a bosszúvágy, a gyûlölet és a bûntudat érzése lényegesen csökkent, és a rabok képesek voltak örömöt, boldogságot és elégedettséget érezni, és pozitív hozzáállással elfogadni a körülményeiket, illetve a bûntényt, amit elkövettek. Ez néhány példa a jóga alkalmazására a pszichológiai, mentális és érzelmi feszültségek kezelése terén. Az agy szunnyadó központjainak felébresztése Ugyanakkor a jógik azt érezték, hogy minden emberi lénynek megvan a lehetõsége az elme és az agy rejtett képességeinek felébresztésére. A tudósok szerint napjainkban az agynak csak 10 %-a aktív, 90% az alvás állapotában van. Mik a lehetõségek az agy ezen alvó központjainak a felébresztésére és mi lenne ennek az eredménye? Na már most, biztosan van benne spekuláció is, de az a tény, hogy az agynak csak egy része aktív és a nagyobb része inaktív, tagadhatatlan. Nem azt mondom, hogy a jóga gyakorlásával valamelyest szabályozhatod az agyad egyik vagy másik részét, de lehetséges a spirituális gyakorlatunk (szádhanánk) és az erõfeszítéseink segítségével elérnünk egy ébredést, hogy a kreativitásunk jobban fejlõdjön. Pszichoanalitikusok is úgy tartják, hogy az elménk nem teljesen aktív, és több lehetõség van rá, hogy felébresszük. Ahhoz azonban, hogy megértsük az ember lehetõségeit, nem kell magas szinten gondolkodnunk arról, hogy mi fog történni és hogyan ébreszthetjük fel magunkban a shaktit vagy az energiát. Az sokkal fontosabb, hogy a mindennapi körülményeinket kezelni tudjuk. A jógának ezt az aspektusát kell megértenünk, mivel napjainkban ez valós igény. Egy dinamikus társadalomban, egy dinamikus világban élünk, ahol felelõsségteljes polgárokként folyamatosan tudatában kell lennünk a számtalan dolognak, ami körülöttünk történik. Ez a tudatos részvétel a környezetünkben nem engedi, hogy relaxáljunk, és összpontosítsuk a figyelmünket. Mindig van valami, ami elvonja a figyelmünket és rengeteg a tennivalónk. A relaxáció és koncentráció szükségessége a mindennapi életben A mai világban az egyik elsõdleges szükséglet, hogy megtanuljuk relaxálni. Az alvás nem relaxáció. A jóga szerint az alvás szándékosan és folyamatosan tudatában lenni annak, hogy az elme és a tudat hogyan hat a testre, az érzékekre, a tárgyakra és tapasztalatokra, és hogyan nem enged bennünket feszültté válni. 12

13 Tartsd fenn az elme tisztaságát, tarts fenn a sajagtát (egyéni tudatosságot). Amikor elérjük ezt a tudatosságot, az elme természetébõl adódó zavartsága és nyugtalansága le fog csillapodni. A jó gában a relaxáció a kívülrõl befelé haladást, ennek a befelé fordulásnak a tudatosítását, az egyensúlynak és a stabilitásnak a fenntartását jelenti. Pszicho ló gu sok szerint az elmének az aktivitás, az energikus mûködés a természete. Ennek a nyugtalan, felkavart elmének az ellazítása elérhetõ a jóga nidra relaxációs gyakorlattal. A másik szükséges dolog az életünkben a koncentráció, amellyel mederbe tereljük az elme szétszórtságát. A mentális egészség érdekében mindkettõt a relaxációt és a koncentrációt is gyakorolnunk kell. Minden jóga gyakorlat ezt segíti. Az ászanák ellazítják a testet és az elmét, a meditációval pedig megvalósul a relaxáció és a koncentráció, és fejlõdik a tudatosság. Egyszerû gyakorlatok a feszültség oldására Hogyan tudod kontrollálni a helyzetet, amin éppen keresztül mégy, ha az izgatottságot és feszültséget idéz elõ az elmédben? Nem azért vagyunk itt, hogy sadhus (aszkétikus jóga gyakorló) váljon belõled, hanem yogi, aki megérti a jóga alkalmazásait. Elsõként meg kell tanulni néhány egyszerû ászanát. Amikor hosszú ideig kell ácsorognod, fõként, ha szolgálatban vagy, az ízületek feszültséggel telnek meg és merevvé válnak. Ennek a merevségnek az eltávolítására alkalmas a tádászana, tirjaka tádászana és kati csakrászana. A tádászanában az ízületek megnyúlnak, a tirjaka tádászanában és a kati csakrászanában az ízületek összehúzódnak, és ez a váltakozó mozgás oldja a feszültséget. Az izmok is feszültséget halmoznak fel, mivel amikor a test mozdulatlan, tejsav gyûlik fel. Éjjel, amikor alszol, a tested tejsavat termel, ez okozza a merevség érzetet reggel, amikor felébredsz. Amint mozogni kezdesz kicsit, ez a merevség lassan eltûnik. A méreganyagok, amelyek felhalmozódnak az ízületekben, megakadályozzák a szabad mozgást. A szomszédos kapcsolódó izmokban szintén vannak parányi területek, amelyekben a keringés megreked. Tehát ezek a testtartások megnyújtják az izmokat és kitágítják az ízületeket. Ennek eredményeként a keringés javul és a méreganyagok felszívódnak. Van még néhány nagyon hasznos gyakorlat, amely csak rövid idõt vesz igénybe, ezek a fej és nyak mozdulatai a pavanamuktászana 1. sorozatból (lásd Ászana Pranájáma Mudrá Bandha c. könyv, a Bihar Yoga Bharati kiadványa). Tudatosítsd önmagad Most csinálunk egy rövid, két perces koncentrációs gyakorlatot. Csukd be a szemed. Hallgass engem figyelmesen. Elõ ször is mentálisan figyeld meg a légzés folyamatát. Figyeld a légzésedet, tudatosítsd, hogy belélegzel és kilélegzel. Belégzéskor enyhe hûvösséget érzel az orrjáratban. Kilégzéskor, amint a lélegzet távozik, enyhe melegséget. Vizsgáld ezt a folyamatot figyelmesen egy kis ideig. Most nyisd ki a szemed. Ezt a gyakorlat csinálhatod akár 5 percig is reggel, délután, este vagy lefekvés elõtt. Lassan érezni fogod, hogy a koncentrációs és relaxációs képességed javul. Azok a mentális és érzelmi feszültségek, amelyek a mindennapi életben terme lõdnek, lassan enyhülni fognak. Itt kezdõdik a jóga. A jóga nem a fejenállásnál kez dõdik. A jóga nem geru hordásánál kez dõdik. A jóga a tudatossá válásnál kez dõ dik. Forrás: Yoga magazin, május Stressz, jóga és te Paramahamsa Niranjanananda (Bombay, ) A jóga egy olyan módszer, amin keresztül egyesíteni tudjuk a fej, a szív és a kéz képességeit; a testet, az elmét és a szellemet. Tudnunk kell, hogy a jóga nemcsak spirituális tudomány, hanem a személyiség alakításának tudománya is, ami elengedhetetlenül szükséges napja ink versengõ és feszültségeket magában rejtõ társadalmában. A feszültséget a mindennapjainkban különbözõ intenzitással éljük meg, és különféleképpen mutatkozik meg a testben, az értelemben és a szellemben, ezáltal egyensúlytalanságot okoz viselkedésünkben, gondolkodásunkban, lelkünkben, és érzelmeinkben. A kibillenések kiküszöbölése a jóga fõ célja, és a jóga fejlõdésének folyamatában nagyon sok kísérletet tettek arra, hogy megpróbálják a test és az elme 13

14 mûködését tökéletesíteni. Annak érdekében, hogy a viselkedés és a mentális képességek tökéletesedjenek, a jóga nagyon sok országban a nevelési rendszer részévé vált. Swami Niranjanananda Saraswati Kezdetben két végletben hittünk: a jóga spirituális és a fizikai egészségére gyakorolt hatásában. A mi meghatározásunk szerint a fizikai test deha dhyasa (ejtsd: déha djásza), az érzékekre vonatkozó benyomásokkal, vággyal telített élményekkel, a boldogság és beteljesülés iránti sóvárgással áll kapcsolatban. Mindannyian a beteljesedésre és boldogságra vágyakozunk az életünkben és azért, hogy elérjük ezeket az állapotokat különféle testi, érzelmi vagy spirituális cselekvéseket végzük. A saját személyiségünkben rejlõ gyengeségek hatnak cselekedeteinkre: a becsvágy, amirõl azt hisszük, hogy életünk célja; a szükségletek, amiket megpróbálunk beteljesíteni és kitartásunk vagy tehetségünk, amit a cselekvésen keresztül fejezünk ki, hogy valóra válthassuk a vágyott a beteljesedést. Amikor erõsségeink nézõpontja uralkodik szemléletünkben, akkor az ego növekedése mutatkozik, és amikor személyiségünk gyengeségei uralkodnak felettünk, akkor elégedetlenség és az önbizalom hiánya jelenik meg. Amikor becsvágyunk uralkodik, elveszítjük a gondolkodás tisztaságát. Amikor életünk szükségletei válnak fontossá, hajlamosak vagyunk elzárni magunk elõl az élet egy teljesen másfajta valóságát. Egész élettapasztalatunk e négy tényezõ körül forog, amelyek elnyomják kreatív természetünket. Ez a jelentése a deha dhyasa-nak, azonosulás a világ dolgaival, egy nagyon mély azonosulási folyamat, amely elvezet a ragaszkodáshoz. A hindu asakti szót általában ragaszkodásnak fordítják, ami egyben vonzás és taszítás az életünkben. Az élvezet, a boldogság, a megelégedettség és a beteljesülés esetében vonzódás jön létre ezekhez az élményekhez. Az elégedetlenség és boldogtalanság érzése esetén iszonyodás mutatkozik. A jóga szútrák szerint a Sukhaanushayi raagah jelentése magában hordozza az élvezetekhez és az örömökhöz való ragaszkodást. A jóga szutrák továbbá megvilágítja a Duhkhaanushayi dveshah jelentésérõl, hogy a fájdalomban, a szenvedésben, az elégedetlenségben irtózás mutatkozik. Egyfajta elfordulás az élet tapasztalataitól, így állandóan egy körforgás alakul ki a raga felõl a dwesha felé, vagy fordítva a dwesha felõl a raga irányába, vagyis a vonzódás felõl a taszítás felé és vica versa. Ez az élet két pólusa. Mindaddig, amíg az élet e két pólusa körül tengõdünk, lesz sóvárgás, ellentmondás, boldogtalanság és szenvedés. A jóga szerint raga és dwesha a stressz és a feszültség fõ okai az életben, amelyek fizikai rendellenességek, mentális zavarok és spirituális elégedetlenség formájában fejezõdnek ki. A stressz jógikus elképzelése mégis egy lépéssel tovább megy és azt vallja, hogy az emberi természetnek teljes egészében kell megtapasztalnia az élet egészét. Ez az élet célja és ha meg kell tapasztalnunk az élet teljességét, akkor ennek a raga és a dwesha tudatosításával kell megtörténnie. Ezzel a tudatossággal fokozatosan kell megtalálni egy egyensúlyt, ahol nem küzdünk és nem vagyunk életünk virágos kertjének viharos szelének kitéve. A Bhagavad Gita-ban, Krishna egy nagyon egyszerû képletet ad ahhoz, hogy megtaláljuk ezt az egyensúlyt az életben. Azt mondja, hogy szükséged van egy eszközre, amely megszabadít a fájdalom és a gyönyörök rabszolgaságából egyaránt: Asanga shastrena dhirana chittwa. A shastra (ejtsd: sasztra) az eszköz, amely segítségével elválaszható a fájdalom és az öröm fogsága, ez a ragaszkodás nélküliség álláspontja, az anasakta bhawana (ejtsd: anaszakta bhávana), amit asanga-nak (ejtsd: aszanga) nevezünk. A sanga (ejtsd: szánga) jelentése a társaság, az asanga (ejtsd: aszánga) jelentése ennek ellentéte, vagyis a társaság nélküliség, egyedüllét. Mi a raga és a dwesha társaságában létezünk életünk minden pillanatában, és amikor nem vagyunk ezekkel együtt, csakis ekkor jelenik meg a tudás, a béke és a boldogság. 14

15 Kiegészítésképpen még egy dolgot szeretnék elmondani. Az egyéni természet mindig tiszta. Ez a tiszta forma a vrittik által válik zavarossá. A Bhagavad Gita-ban Krishna kijelenti, hogy Ma maivan shol jiva lokhe jiva bodha sanathana. Manashasta nindriyani prakriti stanhi kashati. Ennek a jelentése: az én külsõ megjelenésem, ami a jiva (ejtsd: dzsiva) szó fordítása, az érzékek világába vonz, a prakriti dimenziójába, és miután elérkezem a prakriti keretein belülre, ennek a jiva állapotnak a velejárója az öt érzékszerv és az elme. Mahana shastha indri yani az öt érzékelszerv, beleértve az elmét, kísérõjelensége a jiva-nak. A jiva-t nem az egyéni lélek értelmében kell látnunk, hanem az élet tényszerûségének értelmében, ami megadja számunkra az itt-és-most élményét. Amikor az itt-és-most élményében tartózkodunk, az értelmünk és az elménk velünk van. Majd az értelem és az elme elhomályosítja a tudat világosságát. Az élet hatalmas horizontját és szépségét egy csövön keresztül próbáljuk meg nézni. Egyszerûen csak azt látjuk, ami elõttünk van és a perifériás látásunkunk kívûl esõ dolgokat pedig kizárjuk. Ennek következtében az értelem, az elme és a vágyak kifejezésükben korlátozódnak. Az értelem ezen szûkre szabott élménye homályosítja el tudatunk világosságát. Tehát kell lennie egy folyamatnak, amin keresztül, eltüntethetjük az értelem és az elme kereteit és szélesebbé tágíthajuk az én látókörtét, mint egy aktív szereplõ a világegyetemmel kapcsolatban. Ez a nézet a bölcsek egy nagyon szép mondatában fejezõdik ki: Vasudevah kutumbakam, a teljes világegyetemet önmagad részeként, a származásod egy részeként kell látnod, nem csak lakhelyed és kapcsolataid határaiként. Az értelem és az elme itt problémákat idéz elõ. A korlátozott természetük következtében nem tudják kifejezni valódi kpességeiket. Szóval, hogyan is bánjunk az értelemmel és az elmével? Mert pillanatnyilag képesek vagyunk az értelmünket pozitív útra terelni, kiküszö böl hetjük a stresszt, és nagyszerûen összhangba hozhatjuk személyiségünk részeit. A személyiség összehangolása nem más, mint a fej, a szív és a kéz képességeinek egységbe rendezése. A fej fejezi ki az értelem erejét, a szív jelképezi az érzelmet, és a kéz képviseli a cselekedetet és a viselkedést. Más kérdés az, hogy hajlamosak vagyunk bizonytalanná válni. Ha a harmónia megteremtésének érdekében belátjuk ezt, bizonyos változásokat kell eszközölnünk életstílusunkban. Minél inkább megszokottá, az élet által irányítottá válunk a mindennapok során, annál nehezebb lesz átalakítanunk ezeket. Ennek ellenére purushartha-t, törekvést kell gyakorolnunk, hogy elérjük azt az állapotot, ahol ezeket a változatásokat képesek vagyunk véghezvinni. Purushartha a jóga. Amikor elhatározzuk, hogy változtatunk életstílusunkon, a félelem azonnal elhatalmasodik, mert bizonyos dolgokat magunk mögött kell hagynunk ennek érdekében. A dolgok magunk mögött hagyásának elképzelése vagy az elhagyás félelme jelenik meg pszichotikus állapotok megjelenése esetén is. Õszintén szólva, ha komolyan és nyíltan tanulmányozod a jógikus hagyo mányt, nem fogsz találni egyetlen állítást sem, amely arra vonatkozik, hogy hagyd el ezt vagy azt a szokásod. A jóga tradíciója a megtett útról beszél, amit nagyon egyszerûen meg lehet fogalmazni. A földszintrõl az elsõ emeletre lépések sorozatának segítségével jutsz. Mielõtt az elõtted álló lépésre szánod magad, nem hagyod el a földszintet. Elõször az elsõ lépésre emeled a lábad. Majd megléped az elsõ lépést, és a második lábad automatikusan elhagyja a padlót, és a második lépés felé vezet. Amikor a második lépést is megteszed, az elsõ lábad automatikusan a harmadik lépés megtételére készül elõ. Ez a jóga tapasztalata, a dolgok elérését mindig megelõzi a lemondás vagy a távolodás. Nem tudsz lemondani semmirõl. Pedig csakis így fogsz tudni megvalósítani valamit, a megvalósulás folyamatában a korlátolt és negatív hajlamot, az élet szennyezõdéseinek automaikus elhamvadását. Szóval, bemutattam eddig három gondolatot a jógával kapcsolatban. Elsõként, hogy a jóga hitvilágában a stresszt a félelmek és a dolgok magunk mögött hagyásának képtelensége okozza. Másodsorban, hogy a stressz oka a tisztánlátás hiányából fakad. Harmadjára, hogy a stressz oka a világ dolgaival és az azokról alkotott benyomásokkal való azonosulás. A jógikus tradícióban különbzõ rendszereket és gyakorlatokat dolgoztak ki annak a lehetõ ségnek az érdekében, hogy legyõzhessük ezeket a változatosan kialakított korlátokat. Mindezek elõtt szögezzük le, hogy a stressz oka a nagyfokú azonosulás vagyis a vonzódás és a visszautasítás a világ dolgaival és ezekrõl alkotott benyomásokkal. A stresszt izommerevség, agyi, érzelemi, és értelemi feszültség formájában tapasztaljuk. Ezek közül bármelyik mértéktelen burjánzása a betegségek oka. Keressünk valamit, amit mindennap végzünk ez az ülés mondjuk. Annak ellenére, hogy akár tökéletes ülést gyakorlunk, mégis ebben az ülõtartásban is feszültséget és stresszt halmozunk fel, amely alsó háti fájdalomban, a lábakban a vérkeringés hiányában, illetve idegi és izommerevedés formájában tapaszta 15

16 lunk. Érezhetünk még teltségérzetet is. Ha ezek a körülmények továbbra is folytatódnának, valamilyen formában hatnának a testre, és lehetséges problémaként lumbágó, spondylosis (a csigolyák, és a csigolyaközti porckorongok degeneratív elváltozása), migrén, emésztési zavarok, hernia (porckorongsérv), gyomorbántalmak, székrekedés, vagy a belsõ szervek valamilyen jellegû funkcionális mûködészavarában jelennének meg. Mi is a cukorbetegség tulajdonképpen? Az inzulint a test nem állítja elõ, így a szervezetben a glükózszint megemelkedik. Ennek következtében a véráramba szûrõdik. A glükóz a vérben tehát megjelenik, a vizelettel távozik, és ennek köszönhetõen stressz (vagyis feszültség) jön létre hasi területen az emésztõrendszerben. A fizikai stressz (feszültség) oldására a jóga ászanákat javasol. Az ászanák nemcsak fizikai gyakorlatok, hanem olyan testtartások, amik segítenek eltávolítani a feszültségeket az izmokból, az izületekbõl és a szervekbõl. Ha megfelelõen gyakorolsz egy ászanát amikor valamilyen problémától szenvedsz, az egyensúlytalanság kilendül az Swami Satyananda Saraswati és Swami Satyasangananda Saraswati eddigi pontról, megtapasztalhatod az egészséget (feszültség oldódását). A jóga nem terápia, nem fiziológiai kezelés, de tudnunk kell, hogy a test helyreállítja saját harmóniáját. A betegségmentes test elnyerése nem a jóga célja, de a jóga gyakorlásának útján olyan jelenségeket tapasztalhatunk meg saját magunkon, mint a nyugalom, harmónia és egyensúly. Azért, hogy megszabaduljunk az agyi feszültségtõl, a jóga pránajámatechnikákat javasol. Ezen az úton fokozatosan képesek leszünk harmóniába hozni személyiségünk teljes szerkezetét. Ez a harmónia a jóga célja. Ez az az út, ahol a fizikai stresszel elbánhatunk. Hogyan bánjunk a gondolati streszszel? Koncentrációs és meditációs techikákkal. Az életünkben szinte sosem lazítunk megfelelõen. Az alvás során nem valósul meg igazi relaxáció. Sosem tudunk az elme számára nyugalmat adni, csak áttételesen, örömteli élmények átélésén keresztül, hiszen az elme természetébõl adódóan tudatos irányításunk nélkül mindig szétszórt és szórakozott, ezer irányba ágazó. Hiheted azt, hogy arra figyelsz, amit mondok, de biztosíthatlak róla, hogy ez nem így van. Mindig jelen vannak tudattalan és tudat alatti finom benyomások, tapasztalatok, amelyek folyamatosan bombázzák az elméd, éppígy tuda tos szinten is, vannak dolgok, amelyeket nem értünk, nem vagyunk tájékozottak benne. Csak a fülünk figyelmes (ha hallgatjuk az elõadást), a többi érzékszerv mást csinál. A többi érzékszervbe éppúgy érkeznek ingerek, feldolgozódnak, és átszûrõdnek az agyon. Nagyon sok folyamat történik egyidejûleg a testben és a személyiségünkben. Hogyan lenne lehetséges a koncentráció ebben az állapotban? A jó ga ajánl egy utat a gondolati fegyelem megszerzéséhez a racionális és érzelmi relaxáción keresztül. Maharishi Patanjali úgy írja le a jógát, mint Atha yogah a anushaasanam, a jóga nem más, mint felügyelet az elme finom képességei, kifejezõdése, és benyomásai fölött. Az anu jelentése a személyiség finom aspektusa, a shaasan (ejtsd: sászan) jelenti a felülkerekedést, a kontrollt ezek felett. Ez a gyönyörû szútra definiálja a teljes jógikus folyamatot. A finom benyomások a tudatfolyamatainkon kívûl zajlanak. Ugyan most éppen gondokodsz, mégsem vagy tudatában ezeknek a gondolatoknak. Éppen most a mélyebb tudatban nagyon sokféle érzelem kezd feljönni, de mégsem vagy ezek tudatában. A mélyebb tudatban nagyon sok vágy jelenik meg, mégsem vagy ezek tudatában. Hogyan tudod az elme állapotát lenyugtatni? A képlet nagyon egyszerû. Fókuszáld az elméd egyetlen pontra. Intenzív koncentrációnak kell lennie. A tudatodnak egyesülnie kell a tárggyal és magával a szemlélõdéssel. Amikor ez létrejön, az elméd és a tudatod képességeinek nagy része tûhegynyi pontosan egyetlen pontban van. Ez egy nagyobb mértékû nyugalmi állapotot alakít ki, mivel minden folyamat egységes irányt követ. 16

17 A tudat, a tudat alatti és a tudattalan ezernyi dologgal foglalkozik minden egyes pillanatban. Az adott szituációban aktív érzékszerv alakítja a jelen élményben megfogalmazódó tudatfolyamatot. Mondjuk, hogy ha a légkondicionáló meghibásodik ebben a szobában és mindannyian elkezdünk erõsen izzadni, egy idõ után a totális figyelmetek a meleg érzetére fog irányulni. Annak ellenére, hogy erõfeszítéseket fogtok tenni azirányba, hogy arra figyeljetek, amit én mondok, nem lesz elég ez az törekvés. Hadd mondjak egy másik példát. Hirtelen eszedbe jut, hogy otthon hagytál valamit. Ezután, akármennyire szeretnél tovább figyelni, a tudatod 80%-a a házadon belül lesz, nem itt. A képesség, hogy bármely pillanatban jelen légy, a készenlét állapota. Ezen az úton az elme kizár egy sor olyan területet, ahova a tudatunk kiterjedhetne. A jógában, azáltal, hogy minden képességre együtt fókuszálunk, megteremtjük az elme koncentrációját és tudatosságát. Ahelyett, hogy ezer dolog történne egyidejûleg, talán csak tíz történik, és képességeink 90%-a egy pontban sûrûsödik. Ez a pratyahara és a dharana koncepciója, vagyis a mentális tréning aspektusa a jógában. A pratyahara (ejtsd: pratjahára) és dharana (ejtsd: dháraná a figyelem és a tudatosság vezetése egy olyan állapot irányába, ahol a test és az elme képességei együtt állnak. A pratyaharában és a dharanában nagyon erõs relaxáció és koncentráció jár együtt. Ezen a módon képesek vagyunk elõkészíteni az elménket, és ezzel a mentális tréninggel tárgyilagosan tapasztaljuk környezetünket és a kapcsolatainkat. Nagyobb tudatossággal képesek vagyunk kontrollt gyakorolni személyiségünk jellegzetes kínjai, a negatív gondolatok, érzések és benyomások, a harag érzése, a szorongás, a frusztráció, a depresszió felett, mert alapvetõen lehetõségünk van minden képességünk valódi kifejezõdésére saját igényeinknek megfelelõen. A jóga felfogása szerint a test és az elme képességei alá vannak rendelve a prána és a chitta (ejtsd: csitta) hatásainak. A prána shakti létfontosságú energia a fizikai test kontrolljához. Chitta shakti létfontosságú energia az elme teljesítményének és aktivitásának ellenõr zé sé hez. Ah hoz, hogy meg ért sük a a prá na és a chitta ér telmét, és tovább tisztázzuk az élet rõl és az élet köcsönha tásairól való elképzeléseinket, még egy dolgot meg kell értenünk. A tiszta vagy transzcendentális tudatosság, vagyis az isteni öntudat az elsõdleges tudatosság mögötti szinten létezik. Az elsõdleges tudatosság a föld, a víz, a tûz, a levegõ, az éter és az elme tudatossága. Akik közületek tájékozódtak errõl az elméletrõl, és ismerik a Kundalini Jóga elveit, meg fogják ezt érteni. A tiszta tudat megjelenése a személyiségünkben a sahasrara (korona)csakra élményeként van jelen, ahol nincs megkülönböztetés és nincs dualitás. Amikor ez a tiszta energia kifejezõdik az érzékek világában, keresztül kell mennie az átalakulás folyamatán. Ez olyan, mint amikor a feldolgozatlan elektromos áramot, anélkül, hogy vezetéket használnánk, be dug nánk a 220 V-ba. Pedig ennek különféle elvezetõ és átalakító trafókon kell keresztül mennie. Ezek az elvezetõ trafók a hat csakra. Amikor elkezdjük megjeleníteni a tiszta öntudatot és energiát anyagi síkon, az átalakítás folyamata elsõként az elme szintjére vezet minket (a gondolat ereje az ajna csakra), és egy indriyahoz (ejtsd: indrija), egy érzékszervhez, aminek révén észrevehetjük, hogy kívánságunknak megfelelõ színben észlelhetjük a világot. A második lépcsõfok az akasha tattwa vagyis az éter elem, ami valamivel sûrûbb, mint a gondolat. Ezután következik a vaju tattwa (a levegõ elem), egy elem, amely sû rûbb, mint az akasha. Majd az agni tattwa (tûz elem), ami sû rûbb, mint a vaju. Eztuán a jal tattwa (víz elem), ami sûrûbb, mint a tûz, és a végsõ dimenzió a prithvi tattwa (a föld elem), ami sûrûbb, mint a víz. Ez a tiszta transzcendentális tudatosság fejlõdése vagy növekedése és általánosan fogalmazom meg a kijelentést: Az evolúció a magasztostól az egyszerûség irányába halad. Ez zajlik a transzcendentális tudatossággal is. Mi anyagi szinten vagyunk és ezen a szinten mûködünk. Az érzékek ezen a szinten fejtik ki képességeiket. Éppígy a gondolat és a transzcendentális tudat anyagi szinten fejezõdnek ki. Ezért a probléma a képességek stagnálásából adódik. Például abból, hogy az energia vagy a tudat ezen elakadásával élünk. Nem látunk túl a villogó fényeken. Ahhoz, hogy fejlesszük a látásunkat, az észlelés anyagi síkjáról magasabb birodalmak felé, a meditáció folyamatán kell keresztülhaladnunk. A meditáció gyönyörû tudomány, ami felülmúlja az emberi tapasztalatok összességét. A meditáció végsõ célja, hogy elvezessen minket a samadhi-ba (ejtsd: szamádi). Vagyis, hogy beemelje a tudatot abba a dimenzióba, ahol az energia és 17

18 a tudat mozgásai nem tapasztalhatók. A teljes tudatoság állapotába, Ahol a Nap nem süt, ahol a Hold fénye nem világít, és ahol a Tûz nem éget. Ha egyszer egy személy eléri ezt az állapotot, soha többé nem ereszkedik vissza az öntudat alacsonyabb síkjaira. Chandra (ejtsd: csandra) vagy a Hold reprezentálja a chitta shakti-t. Surya (ejtsd: szúrja) vagy a Nap reprezentálja az energiát, ami irányítja az anyagi világot. A Hold irányítja a gondolatok és az értelem finom dimenziójának energiáját. Agni vagy tûz reprezentálja a prána shkati és chitta shakti erejét ebben a durva anyagi világban. A meditáció folyamatán keresztül elérhetjük azt a pontot, ahol a mozgás totális megszûnése tapasztalható, ahol minden megáll, ahol nincs semmilyen aktivitás. Az inaktivitásnak ebben az állapotában az élmények nagyon gyorsan történnek. Amikor mozgó vonaton ülünk, és kinézünk az ablakon, mit látunk? Részletek villanak fel elõttünk, hegyek, fák, folyók, a városokat nagyon gyorsan elhagyjuk. Amikor a vonat megáll, és kinézünk az ablakon, egész más látvány fogad minket. Az élet tisztább látványa az, amire a jógában törekszünk. A földszinten a látásunk behatárolt. Amikor felmegyünk az elsõ emeletre, szélesebb látvány tárul elénk, és ha felmegyünk a harmadik emeletre, a látóterünk még nagyobb. Minél magasabbra megyünk, annál szélesebb horizont tárul elénk. Ha felmegyünk az épületünk legmagasabb szintjére, a mi testünkben csupán hét emelet magasra, még szélesebb látványunk lesz a világunkról és önmagunkról. Amikor elénk tárul az élet e látványa, elérjük a satya-t, eggyé válunk a valósággal. Általában az élet kétféle tapasztalata létezik: az egyik a látszat, a másik a valóság. Többet tudunk a látszatról, mint a valóságról. A látásunkat kell megváltoztatnunk ahhoz, hogy többet tudjunk a valóságról, és kevesebbet a látszatról. Az irány a jóga gyakorlása az ászanák, a pránajama, a pratyahara technikák, a dharana és a dhyana módszerének sokaságán keresztül. Ugyanígy a tisztítás, az elkötelezettség és a javak hiányának rengetegén át. Nem lehetünk teljes mértékben elfogulatlanok. A pártatlanság azt jelenti, hogy valaki teljes mértékben leválasztja önmagát saját magáról. A kötöttség jelentése, hogy valaki teljes mértékben kötött saját magához. A nem-kötõdés egy olyan viszonyulás amelyben elfogadjuk a kötöttséget vagy a leválasztást egyaránt. Amennyiben nem-kötõdünk, egyensúlyban leszünk, teljesen mindegy, hogy kötöttek vagy leválasztottak vagyunk-e. Ezt az egyensúlyt kell megtalálunk az életünkben. Így alázatos javaslatom, hogy mindannyian tegyünk erõfeszítést, hogy a jóga elveit a saját életünkbe foglaljuk. Nem számít hol vagyunk lehet, hogy fizikailag szenvedünk, lehetséges, hogy streszszesek vagyunk, hogy pszichológiai lag feszültségeket élünk át bármilyen állapotban legyün az életben, tegyünk erõfeszítéseket azirányba, hogy ma gunkévá tegyük a jóga elveit. Ezek a tudatosság, relaxáció és koncentráció, és ezek megvalósítása különféle technikák által, mint például a Karma Jóga, Bhakti Jóga, Rádzsa Jóga, Hatha Jóga, Gjána Jóga, Krija Jóga, Kundalini Jóga vagy bármilyen más jóga által, amit csak el tudsz képzelni. Egyszer eljön az idõ, amikor képesek leszünk az életünk részévé tenni ezeket a jógikus elveket, rájövünk, hogy az életünk egy virág a teremtés fáján és minden kibontakozás gyönyörû. Forrás: Yoga magazin, szeptember Szatszang egy Paramahamszával Swami Niranjanananda Szaraszvati szatszangjaiból Ganga Darshan Mik a betegségek okai? Egyetlen ok van, amely mindegyik okot magában foglalja, és ez az egyensúly hiánya. Legyen az ökológiai vagy az életstílusodhoz tartozó, étrendi, mentális, gondolkodási minta; a lényeg az egyensúly hiánya. A fizikai egyensúly hiánya az oka a tartás problémáknak, a görnyedt vállaknak és másfajta élettani gyengeségeknek vagy betegségeknek. A gyomor problémák a kiegyensúlyozatlan étrendbõl erednek. A mentális egyensúly hiánya a konfliktusokból és az érzelmi feszültségbõl ered. Például egy családban, ahol a férj vágyik valamire és a feleség valami mást akar, ott konfliktus van, amely olyan betegségeket eredményezhet, mint a magas vér nyomás, cukorbetegség, szív problémák. Ahol elnyomott vágy és ambíció van, az asztmához vezethet. Aztán van spirituális egyensúlyhiány, amikor az elme túlságosan kifelé fordul és kívül keres örömöt, kielégülést és békét. Ez mentális szétszórtsághoz, asánti -hoz vezet, a mentális képessé 18

19 gek és a belsõ egyensúly elvesztéséhez. Tehát az egyetlen szó a betegség meghatározására az egyensúlyhiány (kiegyen súlyozatlanság). Akár láthatjuk is az ökológiai egyensúlyhiány eredményét, amely sokféle betegséget és bajt hoz létre. A jóga azt mondja, hogy mindenekelõtt a testi egyensúlyhiányt kell helyrehoznod. Ez növelni fogja a test ellenálló képességét és végeredményben ké pes leszel uralni egyéb tényezõk befolyását, amelyek kiegyensúlyozatlanságot hoznak létre bennünk. Az elme kiegyensúlyozatlanságát a pratyahara és dhárana gyakorlatokkal lehet megszüntetni, mint a mantra, antar mouna, adzsapa dzsapa, trátaka és jóga nidra. A mentális egyensúlyhiány megszüntetésének ebben a folyamatában elõször békét és nyugodtságot fogsz elérni. A második eredmény az érzelmeink, gondolataink és vágyaink egyensúlya lesz. A harmadik eredmény azoknak az energiáknak a kiegyensúlyozása, amelyek a test, elme és prána funkcióit, teljesítõképességét irányítják. Ez vezet el minket a negyedik eredményhez, az optimális egészséghez. A jóga sohasem tekintett bármely betegséget vagy problémát valaminek, ami tisztán élettani vagy pszichológiai. Mindig a teljes emberi személyiség összefüggéseiben vizsgált egy betegséget, és jól jegyezd meg, hogy ez mûködik. A depresszió megszüntethetõ ha annak oka a fizikai, pránikus vagy pszichológiai kiegyensúlyozatlanság a pavanmuktászana egyszerû gyakorlataival, tízszer behajlítva és kinyújtva a lábujjakat. Nem szükséges a fejenállást, komoly pránajáma vagy egyéb technikákat gyakorolnod. Azonban a személyiségünknek azt a rétegét is be kell azonosítanunk, amelyet a kiegyensúlyozatlanság befolyásolhatott, legyen az fizikai, belsõ vagy külsõ. Ezeket a rétegeket a jóga ötféle osztályba sorolta: Annamaya (ejtsd: anamája) kósa a csontok, izmok, velõ, véredények és így tovább durva külsõ teste. Pranamaya (pránamája) kósa az energia mezõ, vagy pránikus mezõ. Manomaya (manomája) kósa az elme, érzések, amikre szert teszünk, gondolatok, amelyek hatással vannak ránk, vágyak, amelyek belül jönnek létre, ambíciók, amelyek gátolják haladásunkat, a vrittik, tendenciák, a gúnák és különbözõ tulajdonságok, amelyek uralkodnak a személyiségünkben. Vigyanamaya (vigjánamája) kósa az intelligenciánk, amely a buddhin alapul, de amely egyben transzcendentális is, a viveka, a megkülönböztetõ képesség formájában. Anandamaya (Ánandamája) kósa a szellem egységének a természete. A személyiségünknek mindezen rétegei befolyásolhatóak és kezelni kell azokat. Egy betegség komoly kárt is okozhat személyiségünk egy bizonyos szintjén. Egy szívbetegség komoly sérülést okozhat a pranamaya vagy annamaya kósában, de a hatása más kósákra lehetséges, hogy nem lesz olyan súlyos. Káros lehet a manomaya kósára, olyan mértékben, hogy folyamatosan arra gondolunk, hogy Ó, beteg vagyok, egy csúnya szívrohamom volt, nem tudom megtenni ezt vagy azt!, és ily módon tovább romlik az állapotunk. Tehát egy betegség, mint ez, ezen a három szinten kezelendõ, létrehozva egy egyensúlyt elõször a szubtilis (finom) szinten, amely nem könnyû. A jóga nem hisz a fizikai megjelenés vagy tünetek amelyeket külsõdlegesen látunk azonnali megszüntetésében, bár vannak a kezelésnek különbözõ rendszerei, amelyek így tesznek. Amikor a vérnyomásunk hirtelen felszökik, beveszünk egy tablettát, habár a megemelkedõ vérnyomás egy mentális állapot tünete. Azáltal, hogy egyszerûen beveszünk egy tablettát, nem távolítjuk el a mentális állapot feszültségét vagy a szorongást, csak tompítjuk a tünetet. Ugyanez érvényes az asztmára. Amikor egy roham közeleg, a beteg az inhalálóért nyúl, a hörgõk kitágulnak, és a beteg jobban lesz. Ez is valamilyen feszültség tünete, amely fizikai reakciót vált ki. A tünetet kezeljük, de nem az okot, amely kiváltotta az aktuális asztmatikus rohamot. A jóga mindezeket figyelembe veszi és ez az, amiért a jógában a terápia hosszú idõt vesz igénybe. De ha valaki kitartó ezen az ösvényen és követi azt mindenféle mentális hullámhegyek-hullámvölgyek ellenére, egyszerûen nem hagyja abba a gyakorlást, akkor elõször a szubtilis réteg, majd az anyag, durva szintû kiegyensúlyozatlansága tisztul meg. Azok, akik betegek, azoknak emlékezniük kell arra, hogy meg kell nevezniük az egyensúlyhiányt saját magukban, mielõtt egy tartós gyógyulásban reménykedhetnének. Annyi ember szenved a rossz emésztéstõl, de õk továbbra is mindenféle vacak ételt esznek nap-nap után. Mindannyian megtapasztaltuk ezt. Rossz emésztéstõl szenvedünk, de amikor egy finom étel kerül elénk, félredobunk minden figyelmeztetést, Ó, felejtsd el az emésztési problémákat, majd bekapok egy tablettát utána, de ezt az ételt most megeszem. Amikor nem tudjuk kontrollálni még az ilyen fizikai kiegyensúlyozatlanságot sem, hogyan várhatnánk el, hogy megoldást találjuk valamire, amely mélyen gyökerezik a pszichológiai rendszerünkben? Az elsõ erõfeszítés a jógában az, hogy megpróbálunk egy tudatosságot létrehozni, amely olyan, mintha egy kis ember ülne odabent, benned, aki ugyanakkor szenved is. Ha errõl a kis emberrõl eltávolítod a feszültséget, akkor magad 19

20 ról is eltávolítod a feszültséget. Ez a kis ember nem más, mint te. Ha a jóga a lappangó betegséget felszínre hozza, akkor lehet felelõsséggel jógát tanítani olyan embernek, aki lehetséges, hogy depresszióba esik, vagy aki akár lappangó pszichotikus is lehet? Ismerek embereket, akik nagyon pszichikusak, és megõrültek. Hogyan tudja ezt valaki megakadályozni? Hogyan lehet különbséget tenni pszichikus okok és más okok között? Mit tud tenni a jóga értük és más mentális esetekben általában? Ismerek olyan embereket is, akik a drogok, étel, alkohol, más emberek, stb. megszállottjai. Mi a gyökéroka a megszállottságnak és mit tud segíteni a jóga ez ügyben? Ahhoz, hogy megértsd az élet különbözõ megjelenési formáit, elõször is ismerd meg az elmét. Az elme az, amelyen keresztül megtapasztaljuk a traumákat, rögeszméket és konfliktusokat. Amennyiben nem vagyunk képesek egy tágabb képet alkotni az elmérõl, akkor nem lehetséges megoldást találni az ilyen problémákra. Az érzékelésnek különbözõ típusai vannak. Elõször a durva, az anyagi, a megjelenõ világ érzékelése, amely az érzékekhez kötõdik, az intellektushoz, a buddhi -hoz és a különféle érzelmi kötõdésekhez. Másodszor a mentális érzékeléshez kötõdik, ami pszichikus vagy szubtilis érzékelés. Az események érzékelése vagy tapasztalása az elme eme pszichikus, szubtilis birodalmában nem szükségszerûen tükrözõdik a buddhi, vagy a manasz aspektuson. Ezek az ahamkára aspektuson, az egó alapelven tükrözõdnek, amelyet a pszicho lógiában Jung animus -nak, tudattalannak nevezett. Ez jelképezi a teljes emberi személyiség központi magját, minden érzékelés forrását, az intelligencia és a kifejezés forrását. A Jóga filozófiában ezt karana sharira -ként vagy oki, kauzális testként határozták meg. A karana sharira felelõs a különbözõ reakciókért, amelyet magunkban érzünk, amikor bizonyos helyzetekbe kerülünk, legyenek azok belsõk, vagy külsõk, durvák vagy szubtilisek. A szamszkárák, karmák, végzet fogalmai: prarabdha, a karana sharira területéhez tartoznak. Az anyagi/durva, szubtilis és oki/kauzális testek egymással összefüggenek. Amikor nehézségekkel találkozunk az életben, az érzékelésnek csak azon területén kerülünk tudatába ezeknek, ahol megjelennek. Hogyan kerülhet valaki tudatába egy szamsz kárának vagy karmának? Hogyan kerülhet valaki tudatába a rögeszméknek, fóbiáknak, gátlásoknak? Csakis azért, mert az a bizonyos tapasztalás áthelyezte magát az oki testbõl a szubtilis testbe és aztán az anyagi/durva testbe; a karanából a shuksma-ba (ejtsd: szúksmá) (szubtilis) és a shuksma-ból a shtula -ba (anyagi/ durva). A rögeszmék, amiket tapasztalunk, vagy a düh, a különbözõ komplexusok, pszichózisok és neurózisok, mind át lettek helyezve a kauzálisból az anyagiba. Csak miután áthelyezõdtek, azután tudatosítjuk õket és próbáljuk meg analizálni, megérteni a hatásukat testünkre, elménkre és életmódunkra. Ez az analízis az anyagi szinten történik, a buddhi szintjén. Hogy tiszta megértésed legyen, szükséges, hogy ismerd az elme más alkotóelemeit is. A buddhin kívül a Jóga filozófiában az elme manas -ból, csitta -ból és ahamkárá - ból tevõdik össze. A csitta a tudatosságnak az a része, amely mindent érzékel. Õ a megfigyelõje minden eseménynek, amely bennünk és körülöttünk létrejön. A tudatosság aspektusai dióhéjban a csitta. A buddhi, az intellektus kapcsolja össze az elmét az érzéki észlelet tárgyával. Amikor ránézünk egy tárgyra, a tárgy látásának és elemzésének folyamata egy olyan nyelvre fordítódik le, amelyet az elme megért. Amikor szagolunk valamit, a szaglás van átültetve és az elme érti meg. Ez a buddhin vagy intellektuson keresztül történik. Ez az érzékelési aspektus. Az elemzõ részén kívül a buddhinak meg van az a képessége is, hogy azok alapján a benyomások alapján ítéljen, amelyek elrejtve léteznek az elmében: a memóriánk, megértésünk, a jóról és rosszról, igazságról és igazságtalanságról alkotott fogalmainknak megfelelõen, mi a megfelelõ és mi nem az, stb. Ez az átültetés megtörténik, nem csak az 20