III. fejezet A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "III. fejezet A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ"

Átírás

1 III. fejezet A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ A tankönyv e részének célja nem a törvényszöveg kivonatolása vagy magyarázata, hanem a személyi jövedelemadó (szja) bemutatása. Viszonylag részletesebben foglalkozik a családi adózás elveivel, az adókulcsok szerepével. Gyakorlatból vett példákat hoz fel, ahol lehet, annak érdekében, hogy egy-egy jogintézmény működése könnyebben megérthető legyen. Az adókedvezményeket és mentességeket sem az időszerű törvényszöveg alapján mutatja be, hanem arra törekszik, hogy a lehetőségeket írja le. A mindenkori személyi jövedelemadó mint törvény a jogtárakból, jogszabálygyűjteményekből megismerhető, és a vizsgára való felkészüléshez meg is kell ismerni a hatályos jogot, a tételes szabályokat. A tankönyv szándéka szerint ehhez nyújt segítséget, amikor a személyi jövedelemadózás viszonylag állandónak bizonyult elemeit áttekinti, a jogintézmény működését bemutatja. Hazánkban az adótörvényeket illetően néhány olyan általános körülményt is meg kell említeni, amelyek az as adóreformtól kezdve máig érvényesülnek. Az egyik, hogy az adótörvények rendkívül gyorsan változnak, és ezzel együtt egyre részletezőbbek lesznek. Ez a szja-ra is igaz. Az évi VI., évi XLV. és évi XC. törvény után jelenleg már a negyedik szja-törvény van hatályban, az évi CXVII. törvény. Ez a törvény is minden évben nagyon sokat módosul, választási évet követően általában jelentős mértékben, ami a politika élénk érdeklődését mutatja a személyi jövedelemadózás iránt. A másik, hogy az szja is, mint általában az adótörvények, számtalan értelmező rendelkezést tartalmaz, jelenleg több mint 80 fogalmat határoz meg (pl. termőföld, lakás, kamat, nyugdíj, mezőgazdasági őstermelő). Ez bizonyos fokú törvényhozói bizalmatlanságról árulkodik, mind a természetes személyeket, mind a hatóságokat illetően. A harmadik, hogy az adózásra úgy is lehet tekinteni, mint a gazdaság szabadságának az árára, vagyis az adózás nem korlátja a szabadságnak, hanem éppen ellenkezőleg, a szabadság kifejeződése. A történelmi tapasztalat, különösen Közép-Kelet Európa és a volt Szovjetunió története azt mutatja, hogy azokban az országokban, ahol központi gazdaságirányítás van, nincs szükség adókra. Az ilyen országokban viszont nem szabad a tulajdon és nincs gazdasági autonómia sem. Ahol viszont a tulajdon és a vállalkozás szabad, csakis adók útján biztosítható az állami kiadások fedezete. Figyelmet érdemel, hogy az első magyar adóreform 1987-es és 1988-as törvényeken alapul, vagyis a jövedelemadó, az áfa, a nyereségadó és a társasági törvény bevezetése megelőzte a rendszerváltást. Negyedik körülményként nem lehet figyelmen kívül hagyni, amikor jövedelemadózásról beszélünk, hogy az szja mellett több, annak bizonyos feltételek mellett az adózó választásától függő alternatíváját jelentő, más jövedelemadó törvény is született az elmúlt években. Ennek általában az egyszerűsítésre törekvés az oka, és ezzel együtt az is, hogy egy kedvezőbb adózási alternatívával az adózás választását ösztönözze a jogalkotó, az adózás kerülése helyett. Ilyen, az szja-hoz képest alternatív adózást jelent a évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) és a kisvállalati adóról (kiva), a évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról (efo), a évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho), a évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva). Ötödik körülményként meg kell említeni, hogy az eva bevezetéséig a természetes személyek és a társas vállalkozások adóztatását egy viszonylagos elkülönültség jellemezte: külön 1

2 adótörvény vonatkozott a magánszemélyekre (szja) és külön a társas vállalkozásokra (társasági adó). Ez az elkülönülés az eva bevezetésével megváltozott: az eva volt az első olyan jövedelemadó, amelyet természetes személy és társas vállalkozás is választhatott. Az szja-t jellemző további vonás, ami a bevallásához kapcsolódik, hogy a bevallásának a módja az egyszerűsítés irányába halad. Kezdetben csak az egyetlen munkáltatótól származó jövedelemmel rendelkezőknek nem kellett saját maguknak elkészíteniük a bevallásukat (helyettük a munkáltató készítette), mára már annak sem kell bevallási nyomtatványt kitöltenie, akinek több munkáltatótól, vagy több kifizetőtől van jövedelme (az úgynevezett egyszerűsített bevallás választása esetén elég bejelentést tenni egy egyszerű formanyomtatványon az adóhatóságnak). A továbbiakban az adótényállás elemeit többé-kevésbé követve tekintjük át az szja-t. 1. AZ ADÓ ALANYA Hazánkban a társas vállalkozások és a természetes személyek adózása fő szabály szerint jelenleg is elkülönül. Az Szja alanya a magánszemély (természetes személy). Maga a törvény azonban nem adóalanyról, hanem személyi hatályról beszél. A személyi hatály tágabb fogalom mint az adóalany. Ide tartozik bizonyos esetekben a kifizető az a jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, aki adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, munkáltató is, de az Szja-t kell alkalmazni a társasház, társasüdülő jövedelmére is. A magánszemélyek közül a belföldi illetőségű magánszemélynek bárhonnan származó bevételére kiterjed az adókötelezettség. Ezt a törvény teljes körű adókötelezettségnek nevezi, másképpen kifejezve az Szja a belföldi illetőségű magánszemélynél világjövedelmet adóztat. Az Szja bevezetése előtt a magánszemélyek fő szabály szerint nem fizettek jövedelemadót. Fizetésükből, bérükből jellemzően nyugdíjjárulékot vontak csak le. Az Szja bevezetésekor a fizetéseket, béreket megnövelték ( bruttósították ) azzal az összeggel, amennyit a jövedelemadó tett ki. Elvben az elgondolás az volt, hogy önmagában az Szja bevezetésétől senki se kapjon ténylegesen kevesebb fizetést, mint annak előtte. A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a belföldről származó (vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható) bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség). A belföldi és a külföldi illetőségű személyek megkülönböztetése szokásos dolog a jövedelemadó törvényekben. Fontos tudni, általában a belföldi illetőség fogalmát határozza meg a törvény (és mindenki más külföldi, aki nem minősül belföldinek), és ez nem az állampolgársághoz, hanem a lakóhelyhez vagy állandó tartózkodási helyhez, a személy létérdekei központjához (ahhoz az államhoz, amellyel a legszorosabb a személyes, családi, vagy gazdasági kapcsolata) kötődik. 2. AZ ADÓTÁRGY Az adótárgy a jövedelem. A jövedelmet általában úgy kell kiszámítani, hogy a bevételből le kell vonni a bevétel megszerzése érdekében felmerült költségeket. A jövedelem a bevételből a költségek levonása után fennmaradó rész. Jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak meghatározott hányada. Adóév: az az időszak, amelyre vonatkozóan az adó alapját meg kell állapítani; ez a naptári év, a törvényben meghatározott kivételekkel. Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték. A vagyoni értéket tágan kell értelmezni, beletartozik pl. a követelés is. A jövedelem megszerzésének időpontjának abból a szempontból van jelentősége, hogy az 2

3 Szja az adóévben megszerzett jövedelmet adóztatja, adóévenként. Az Szja fő szabály szerint pénzforgalmi szemléletű. A pénzforgalmi szemlélet azt jelenti, hogy egy adott időszakban bevételnek kizárólag a ténylegesen befolyt, kiadásnak illetve költségnek pedig a ténylegesen kifizetett tételek minősülnek. A jövedelem megszerzése időpontja eltér aszerint, hogy pénzről vagy más dologról van-e szó. Pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt a magánszemély javára bankszámlán (pénzforgalmi számlán) jóváírták. Dolog, értékpapír, váltó, csekk és más okirat esetében a bevétel megszerzésének időpontja fő szabály szerint a tulajdonjog megszerzésének napja. Más esetekben a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult. Külön szabály vonatkozik a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételre, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátásra (munkabér, táppénz stb.) Ha ezeket a következő év január 15-éig fizetik ki, akkor azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Vagyoni érték különösen a pénz, a kereskedelmi utalvány, a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint a magánszemély javára elengedett vagy átvállalt tartozás, továbbá a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás. Költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül, kivéve, ha a törvény a kiadás tényleges kifizetésétől függetlenül minősít költségnek valamely tételt. Az egyik legfontosabb jellemzője az Szja-nak, hogy az Szja tipizált vagy analitikus adó. Ez azt jelenti, hogy figyelembe veszi a jövedelem eredetét (munka, tőke vagy vegyes). Ez a rendszer a különböző foglalkozási, tevékenységi csoportok (pl. kisiparosok, magánkereskedők, ingatlan-bérbeadók, mezőgazdasági kistermelők, szellemi tevékenységet folytatók) tekintetében érvényesített eltérő politikai értékelés rugalmas kifejezésére alkalmas. Az Szja rendszerében számít az, hogy kinek a milyen jövedelméről van szó. Ezért adóalapról, adómértékről, kedvezményekről nem lehet általában beszélni, hanem csakis az egyes jövedelem-típusok függvényében. Az adómértéket illetően ez akkor is igaz, ha az szja egykulcsossá válásával (2011. január 1-jével) az adókulcsok száma csökkent: az adómértéken kívül a jövedelem, az adóalap eltérő meghatározása is differenciálásra nyújt lehetőséget. A személyi jövedelemadó rendszerében két fő jövedelemtípust különböztetünk meg, az összevonás alá kerülő jövedelmeket és a külön adózó jövedelmeket. Minden olyan jövedelem összevonás alá kerül, ahol a törvény nem ír elő elkülönített adózást. Az elkülönítés mögött preferenciális, vagy pragmatikus szempontok húzódnak. A törvény négy részre és összesen 15 fejezetre tagozódik. A tagozódás az egyes jövedelemtípusokat követi. Az első rész általános rendelkezéseket tartalmaz (alapelvek, hatály, fogalmak, a jövedelem és az adó megállapítására vonatkozó szabályok, a második rész az úgynevezett összevont adóalapról és annak adójáról szól, a harmadik rész a külön adózó jövedelmekről. 3. A JÖVEDELEM FAJTÁI A személyi jövedelemadó törvény két fő jövedelemtípust határoz meg, a két fő jövedelemtípuson belül is több fejezetet, jövedelem csoportot és ezeken belül több alcsoportot különböztet meg az alábbiak szerint: 3

4 A) Az összevont adóalap 1) Az önálló tevékenységből származó jövedelem 2) A nem önálló tevékenységből származó jövedelem 3) Egyéb jövedelem B) Egyes külön adózó jövedelmek 1)Az egyéni vállalkozó adózása A vállalkozói személyi jövedelemadó Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő átalányadózása A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása 2) A vagyonátruházásból származó jövedelmek Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem 3) Tőkejövedelmek A kamatból származó jövedelem Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem Csereügyletből származó jövedelem Az osztalékból származó jövedelem Árfolyamnyereségből származó jövedelem Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem Tartós befektetésből származó jövedelem A vállalkozásból kivont jövedelem 4) Egyes juttatások adózásának szabályai A kifizetőt terhelő adó Béren kívüli juttatások Kamatkedvezményből származó jövedelem 5) Vegyes jövedelmek Lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó jövedelem A társasház, a társasüdülő jövedelme Nyereményből származó jövedelem A privatizációs lízingből származó jövedelem 6) Az értékpapír, az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem Ez a felosztás több hatással jár. Az egyik, hogy viszonylag elkülönülnek a munkából eredő és a tőke működéséből eredő jövedelmek, vagyis példának okáért eltérő adókulcsokkal terhelhető elvileg a kétféle jövedelem. A másik, hogy a társadalombiztosítási rendszerben a járulékalapot képező jövedelemként az összevont adóalapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből ( munkából ) származó bevétel számít (vagyis a különadózó jövedelmek nem); ez azt jelenti, hogy ahol összevont adóalapba tartozó jövedelem van ott, járulékfizetési kötelezettség is van. A harmadik, hogy az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és ezek mértékéig vehetők igénybe. Az összevont adóalapba tartozó valamennyi jövedelmet össze kell számítani, és ez után kell meghatározni az adókulcs segítségével az adó mértékét. A külön adózó jövedelmeket ezzel szemben nem kell összeszámítani, az összevont adóalapba nem számítanak bele, és nem kell összevonni azokat más jövedelemtípussal sem. 4

5 Az egyes jövedelemtípusoknál az eltérést jellemzően - a költséglevonási szabályokban (az adóalap meghatározásában) és - az adó mértékében lehet megragadni. 3.1 A költségek levonhatósága Két különböző költséglevonási móddal találkozhatunk a törvényben. Ilyen az összevontan adózó jövedelmeknél - a tételes költségelszámolás, amikor a bevétel megszerzése érdekében szükségképpen felmerült, számlával igazolt költségek vonhatók le (vagyis minden egyes költség-tételről számlával kell rendelkezni); - a vélelmezett költséghányad, ami a tételes költségelszámolás alternatívája, és azt jelenti, hogy a bevétel bizonyos %-a egyes esetekben igazolás nélkül levonható a bevételből, ez az adóalany választásától függ. 3.2 Az átalányadózás A külön adózó jövedelmek közül a vállalkozói jövedelemadózásnál van lehetőség átalányadózást választani, ebben az esetben egy, a törvényben meghatározott mértékű, vélelmezett költséghányad vonható le a bevételből (fő szabály szerint a bevételből 40 % von ható le, és a maradék az adóalap de bizonyos esetekben 80, 85, 87, 93 vagy akár 94 % lehet is lehet az igazolás levonható a költséghányad. (Példának okáért a mezőgazdasági kistermelő 85 százalék költséghányadot vonhat le, a bevételének azon részéből pedig, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, 94 százalék költséghányadot vonhat le. Vagyis a bevételének ez utóbbi esetben a 6%-a a jövedelme.) Arra is van példa bizonyos jövedelem-típusoknál, hogy a törvény maga mondja meg, a bevételnek mekkora része számít jövedelemnek, pl. az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevétel 25 %-a a jövedelem, ha az ingó vagyontárgy megszerzésre fordított összeg fő szabály szerint ezt lehet levonni a bevételből nem állapítható meg. 3.3 Az adó mértékének meghatározása Az adó mértéke is hosszú ideig az Szja törvényekben igen változatos képet mutatott. Létezett sávosan progresszív, kétkulcsos adótábla (az összevont adóalapnál és az egyéni vállalkozók átalányadózásánál); egykulcsos, proporcionális adómérték is többféle volt (egyes külön adózó jövedelmeknél, vállalkozói Szja-nál); végül létezett szűk körben tételes adó is (fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása, cégautó-adó). 3.4 Tételes és vélelmezett jövedelemmeghatározás Az Szja fő szabály szerint a tényleges jövedelem-meghatározást részesíti előnyben. Mindemellett az Szja rendszerében érvényesülnek olyan elemek (vélelmek), amelyek az adókötelezettség teljesítését jelentősen megkönnyítik. Az szja kezdettő fogva más jövedelemtípusokhoz képest az adóalanyok számára kedvezőbben szabályozza a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelmet, bizonyos bevételi összeghatárig. Az évi VI. törvény szerint pl. a mezőgazdasági kistermeléssel elért bevétel forintot meghaladó részének növénytermesztés esetén 30%-át, állattenyésztés és állati termékek értékesítése esetén a 10%-át tekintette jövedelemnek; az forintot meg nem haladó bevétel adómentes volt. Jelenleg a mezőgazdasági kistermelő ha a jövedelmét tételes költségelszámolással határozza meg bevételének 40 %-át kistermelői költségátalány címén, igazolás nélkül számolhatja el költségként (kistermelői költséghányad). Ez azt jelenti, hogy ha a kistermelő a bevételének 60 %-áról költségszámlával rendelkezik, a többiről nem kell számlával rendelkeznie, nincs adóköteles jövedelme. 5

6 4. AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP Az összevont adóalapba alapvetően két fő jövedelemtípus tartozik. Az egyik az önálló tevékenységből származó jövedelem, a másik a nem önálló tevékenységből származó jövedelem. Idetartozik egy harmadik jövedelemtípus, is az úgynevezett egyéb jövedelem. Egyéb jövedelemnek minősül minden olyan jövedelem, amelyet az szja törvény nem nevesít meg külön. Vagyis nem fordulhat elő, hogy valamely jövedelem az szja rendszerén kívül marad, ide kell sorolni minden olyan jövedelmet, amelyet máshová nem lehet. A két fő jövedelem között a különbség jellemzően azon alapul, hogy a tevékenység munkaviszony keretében történik, vagy pedig üzleti tevékenység; ez utóbbi kifejezés magában foglalja a szabad foglalkozás vagy más, de önálló jellegű tevékenység végzését. 4.1 Önálló tevékenységből származó jövedelmek Az szja az önálló tevékenységből származó jövedelmet példálózva sorolja fel. Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely a törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó [de csak meghatározott jövedelme, az ún. vállalkozói kivét tekintetében], a mezőgazdasági őstermelő (de csak ha nem választ átalányadózást), a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek csak a vállalkozói kivét minősül. A vállalkozói bevétele után nem az összevont adóalapnál adózik, hanem vállalkozói jövedelemadót fizet, ami azt jelenti, a külön adózó jövedelmek között kell a vállalkozói bevételt bevallani. A vállalkozói kivét két elemből áll. Az egyik az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg, a másik (az akár csak részben) a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését szolgáló kiadás alapján elszámolt minden olyan vállalkozói költség, amelyet a törvénynek a vállalkozói költségek elszámolására vonatkozó rendelkezései nem nevesítenek jellemzően előforduló költségként. Az önálló tevékenység esetében fő szabálynak tekintendő a tételes költségelszámolás: a bevétellel szemben elszámolható az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költség. Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről az Szja törvény egyik melléklete szól, ez a melléklet a jellemzően előforduló költségeket határozza meg. Léteznek igazolás nélkül elszámolható költségek is, ezeket szintén a törvény melléklete határozza meg. A melléklet tartalmazza az értékcsökkenési leírás elszámolása szabályait is. A tételes költségelszámolás helyett valamennyi önálló tevékenységből származó bevételre választható a bevétel 10 %-ának megfelelő költséghányad is. Ilyenkor a bevétel 90 %-a tekintendő jövedelemnek. Több mint húszéves szabály változott meg azzal, hogy január 1-jétől az Országgyűlés átalakította az országgyűlési képviselők juttatásait. Az egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről szóló törvény önálló tevékenységnek minősítette az európai parlamenti, az országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselői tevékenységet (ezek addig nem önálló tevékenységnek minősültek). A változás lényege, hogy megszűntek a különféle jogcímen juttatott költségtérítések, de a képviselők kiadásait a javadalmazásukból költségként levonhatják. 4.2 A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek A nem önálló tevékenységből származó jövedelmeket az szja tételesen felsorolja. Nem önálló tevékenység 6

7 a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység, b) a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység, c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése, d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége, e) a jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi, f) a segítő családtag tevékenysége, g) nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony. Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység ellenértékeként munkabér, tiszteletdíj, illetmény címén, valamint a nem önálló tevékenységre tekintettel jutalom vagy költségtérítés címén megszerzett bevétel. Általában költségek nem számolhatók el, kivéve pl. az érdekképviseleti tagdíjat, a kamarai tagdíjat. Vagyis a nem önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelem megállapítása során csak az szja által nevesített címen és mértékig vonható le költség, igen szűk körben. Az Alkotmánybíróság 525/B/1997 AB határozata elutasította azt az indítványt, amely szerint a költségekre vonatkozó megkülönböztetés a diszkrimináció tilalmára vonatkozó szabályt sérti azáltal, hogy az adózókat a jövedelmeik szerint különbözteti meg, mégpedig a munkaviszonyból származó bevételt-szerzők terhére. ABH 2004/1119. A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál ugyanakkor nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól az alkalmazottja üzemanyagmegtakarítás címén kap; vagy amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén kap (utazási bérlet, utazási jegy); továbbá kiküldetésnél az utazás költségtérítését. 4.3 Egyéb jövedelemek Egyéb jövedelem az önálló és a nem önálló tevékenységből származó bevétel körébe nem sorolható minden olyan bevétel, amelynek adózására a törvény külön rendelkezést nem tartalmaz. Az Szja törvény maga is meghatároz néhány olyan jövedelmet, amely egyéb jövedelemnek minősül. Egyéb jövedelem különösen az adóterhet nem viselő járandóság. Az adóterhet nem viselő járandóság azt jelenti, hogy a járandóság jövedelemnek minősül, össze kell vonni a többi a jövedelemmel, de ki kell számítani külön a járandóság összegére eső adót, és ezt le kell vonni az összevont jövedelem összegére eső adóból. Az összevont adóalap a magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységéből származó, valamint egyéb jövedelmének az összege. 4.4 Az adó mértéke az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél Az összevont adóalap adóját január 1-jéig adótábla segítségével kellett meghatározni. Az adótábla az szja bevezetésétől kezdve a megszűnéséig sokat változott. Megszűnése előtt két kulcsot (17 és 32%) tartalmazott, sávos volt és progresszív. Ez azt jelenti, hogy a magasabb jövedelemhez magasabb adókulcs tartozott, de a magasabb adókulcs csak a magasabb jövedelemsávban érvényesült, nem az adóalap egészére. Az szja bevezetésekor tizenegy adókulcs volt, nullától 60%-ig. Az évi VI. törvényben évi forint adóalapig az adó mértéke 0 volt. A nulla adókulcs 1995-ben szűnt meg január 1-jétől az szja egyetlen adókulcsot tartalmaz, az szja ezzel úgynevezett egykulcsos adó lett. Jelenleg az adókulcs mértéke 16%. Az egykulcsos adó bevezetésével kapcsolatban érdemes néhány olyan körülményt felidézni, amelyek meglehetősen ellentmondásosak. Tény, hogy a 100 ezer, egyszerűsített vállalkozói 7

8 adót fizető (evázó) kisvállalkozás 2007-ben közel a negyedét fizette annak, mint az összes többi, a KSH által regisztrált 1,3 millió gazdasági szervezet. A 2008-as adóstatisztika szerint ötből három egyéni vállalkozó, és a cégek egyharmada (106 ezer vállalat) nem volt nyereséges ben papíron minden negyedik személy kb. 1,2 milliónyian a minimálbért kereste meg, vagy még ennél is kevesebbet. Vagyis lényegében ezek a személyek a megélhetési költségeiket a minimálbérből és más, adóbevallás alá nem eső jövedelmekből fizetik, ha feltételezzük, hogy az adóbevallások adatai valósak. Ez a kör annyi adójóváírást (a bérjövedelemhez kapacsolódó, az adóból nyújtott kedvezmény) és más adókedvezményt vett igénybe, hogy végeredményben az összes befizetett Szja 1,9 százaléka származott csak tőlük. Figyelmet érdemlő adat, hogy a 16 százalékos társasági adó mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások átlagos adóterhelése 15,6 százalék volt 2006-ban, míg nagy vállalkozásoknál 9,7 százalékos volt az átlagos elvonás. Vagyis ha csak a számokat nézzük, hazánkban az adóteher-viselési képessége a kicsiknek nagyobb, mint a nagyoknak. Nyilván nem véletlen ilyen körülmények között, hogy az OECD-tagországok közül 2007-ben a magyarok fizették a második legtöbb adót és járulékot, 54,4 százalékot. Ennyit csak Belgiumban fizetnek az emberek, de az ő átlagfizetésük négyszerese a magyarokénak: 610 ezer forint. A 2006-os választási kampányban még a szabad demokraták leghangsúlyosabb adópolitikai javaslata volt, hogy egykulcsos adórendszert vezetnek be. Eszerint az áfa, a személyi jövedelem-adó, a társasági adó és a nyugdíjjárulék is 20 százalékos lenne. Az SZDSZ szerint ennek legfőbb előnye, hogy egyszerűvé teszi az adózást, és így megszűnhetnek a trükközések, kiskapuk. Akkor kormányra kerülése esetén az MDF egykulcsos, 18 százalékos személyi jövedelemadót ígért, emellett az árfolyam-nyereségadó eltörlését, továbbá, hogy nem vezetné be a kamatadót. Ezzel szemben az egykulcsos adórendszert a két nagy párt (FIDESZ, MSZP) a kampány során elutasította, mondván, hogy a mostani rendszer, amelyben a gazdagabbak százalékosan is többet fizetnek, társadalmi szempontból igazságosabb; ráadásul az egységes 20 százalékos adókulcs azt jelentené, hogy azoknak, akik jelenleg a 18 százalékos sávba tartoznak, többet kellene fizetniük ra az akkori kormánypártok (MSZP, SZDSZ) közötti megállapodás részévé vált az, hogy 2009-re, tehát egy átmeneti időszak után áttekinthetőnek, a jelenleginél jóval egyszerűbbnek tartott, és egykulcsos adórendszer valósul meg. A változtatás az egységes, 20 százalékos adókulcs irányába mutatott. Az egykulcsos Szja-t 2011-től a FIDESZ-KDNP kormány vezette be. Mit jelent azonban az, hogy egykulcsos adórendszer? Ez a fogalom különféle, egymástól eltérő adóreform-koncepciókat fed le. Szó szerint egy olyan adóról van szó, amelyben egységes adókulcs mellett egységes adóalapot alkalmaznak, vagyis egy proporcionális adót. A jövedelemadókra vonatkoztatva azonban általában egy olyan adót értenek alatta, amely nem proporcionális, hanem szerepel benne egy adómentes jövedelemhatár, és csak azokat a jövedelmeket, amelyek ezt a határt átlépik, adóztatják egységesen. Az adómentes jövedelem és az azt meghaladó jövedelmekre alkalmazott egységes adókulcs kombinációja közvetett módon progresszív adótételeket eredményez. Azoknál a jövedelmeknél, amelyek kis mértékben lépik túl az adóhatárt, az átlagos adókulcs nullához közelít, magas jövedelmeknél pedig a konstans adókulcshoz. A Pénzügyminisztérium tanulmánya arra mutat rá, hogy eredetileg az 1980-as évek elején Robert Hall és Alvin Rabushka dolgozott ki egy egykulcsos adórendszerre ( flat tax ) vonatkozó javaslatot, vagyis az egykulcsos adó ötlete az Egyesült Államokból jön. Ennek értelmében minden egyes dollár jövedelem 19%-os egységes kulccsal adózik. Kivételt képez a családok 25 ezer USD alatti jövedelme, mert erre adómentesség vonatkozik. Érveik szerint ez az egyszerű adórendszer jelentősen hozzájárul a gazdasági növekedéshez, mivel számottevő adminisztrációs költséget takarít meg. Rabushka szerint egy ilyen rendszerben gyakorlatilag nem lenne szükség adóbevallásra, mivel minden egység jövedelem keletkezésekor automatikusan le lehetne vonni az egységes adót, megtakarítva így az adó 8

9 kiszámítását, bevallását, és jelentősen leegyszerűsítve az ellenőrzését. A méltányossággal kapcsolatos ellenérvek pedig Hall-Rabushka szerint azért nem érvényesek, mert a szociálpolitika céljait nem az adórendszeren keresztül kell megvalósítani. A PM tanulmánya szerint az OECD négyféle egykulcsos adórendszert különböztet meg: egykulcsos rendszer adómentesség nélkül (Grúzia), egykulcsos rendszer adómentességgel (Oroszország), egykulcsos rendszer adójóváírással, és a társasági jövedelmekre is kiterjedő egységes kulcs. Az egykulcsos adó háttéréhez tartozik Arthur B. Laffer híres és sokat támadott elmélete, amely az állam által kivetett adókulcsok és a begyűjtött adó nagysága között próbál kapcsolatot találni. Az általa felvázolt Laffer-görbe grafikusan jeleníti meg az adóbevétel és az adókulcs közötti összefüggést. Az ábráról leolvasható, hogy az adóbevétel nagysága az adókulcs növelésével kezdetben relatíve gyorsan nő, ám növekedése lelassul, és a bevétel a T* pontban eléri maximumát. Ha az adókulcs magasabb T* értékénél, akkor az emberek munkateljesítményük visszafogásával vagy adó-elkerüléssel válaszolnak, vagyis a bevételek csökkennek. Ha az adókulcs elérné a 100%-ot, mindenki abbahagyná a munkát és a bevételek nullára csökkennének. A Laffer-elemzés azt is megmutatja, hogy az állam két adóztatási módszer közül választhat. Az egyik megoldás, hogy a népesség kis hányadára magasabb adót vet ki, a másik pedig ennek az ellentéte: szélesebb kört, de alacsonyabb kulccsal adóztat. A Laffer görbéből az is kiderül, hogy ugyanahhoz a bevételhez elvileg két adókulcs tartozik: egy alacsony és egy magas. Vagyis az állam bevételei nem feltétlenül csökkennek alacsonyabb adókulcs alkalmazása mellett. Miközben egykulcsos adórendszer korábban csak Hong-Kongban és az adóparadicsomokban, pl. a Csatorna-szigeteken létezett, mostanában győzelmi menetének lehetünk tanúi, igaz, csak Kelet-Európában. Észtország és Litvánia 1994-ben, Lettország 1997-ben, Oroszország ben, Szerbia 2003-ban, Szlovákia és Ukrajna 2004-ben, Románia 2005-től vezetett be egykulcsos adórendszert, 2008-tól Csehország, Bulgária és Macedónia készül rá. Az egykulcsos adó előnyei között tartják számon a pozitív foglalkoztatási és növekedési hatást, az adóelkerülési lehetőségek csökkenését, az adórendszer jelentősen könnyebbé váló működtetését. Problémát jelent ugyanakkor a kis- és közepes jövedelműek erősebb terhelése, ami önmagában az egykulcsos adóból ered. Az adó mértékénél meg kell jegyezni, hogy az összevont adóalapot illetően a törvényhozás január 1-jétől úgynevezett adóalap kiegészítést alkalmazott. Az adóalap kiegészítést emlegették szuperbruttósítás néven is. Az eredeti elképzelés helyett (a munkavállaló kapja meg azt az összeget is, amit a foglalkoztatása után közteherként a foglalkoztatója kifizet, és a munkavállaló adózik, más valósult meg. A lényege, hogy az adóalaphoz hozzá kellett adni egy, a törvényben meghatározott szabály szerint képzett összeget (2010-ben az adóalap 27%- át, vagyis az adóalapot szorozni kellett 1,27-tel), és az adót az így kiegészített adóalap után kellett megállapítani január 1-jétől már csak egy bizonyos összeghatárt ( Ftot) meghaladó rész után kellett az adóalap kiegészítést alkalmazni. Vagyis az összevont adóalapba tartozó jövedelem Ft-ot meg nem haladó része után nem kell adóalapkiegészítést meg állapítani. Azaz a havi Ft-ot meg nem haladó jövedelmek adózása szuperbruttósítás nélkül történt. Az e fölötti jövedelemrészre december 31-ig vonatkozott a 27%-os adóalap növelési kötelezettség. Ezáltal meghatározott jövedelemszint felett nem az adókulcs változik, hanem az adóalap. Ez hatásában azt eredményezi, hogy a magasabb jövedelem nagyobb adóterhet visel, több adót kellett fizetnie a magasabb jövedelmi sávba eső jövedelmet elérő személynek, jóllehet az adó egykulcsos jellege formálisan nem változott. Ez azért van így, mert az adót a tényleges jövedelemből fizetjük, miközben az adó alapjában egy fiktív összeg is szerepel, amely nem jelentkezik tényleges bevételként, de az adókulcs alapján számított adót ez utána fiktív, nem megszerzett összeg is meg kellett fizetni január 1-jétől megszűnt az adóalap kiegészítés, így ténylegesen létrejön az egykulcsos Szja. 9

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO ADÓZÁS GYAKORLAT SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO Személyi jövedelem adó SzJA A jövedelemadók általános jellemzői Közvetlen tárgya a jövedelem Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói

A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói Összeállította: Horváth Józsefné Okl. adószakértő nem kell az 1353-as számú bevallást benyújtani - ha az adózó az adóévben egyáltalán

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

A Személyi JövedelemadJ vedelemadó változásai 2013 Szatmári László Egykulcsos adórendszer Megszűnik az adóalap-kiegészítés Tényleges 16 %-os adókulcs Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat 2 Külföldiek ldiek

Részletesebben

Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz

Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz (Részlet a 2010. évi személyi jövedelemadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény:

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény: Egykulcsos rendszer: Megszűnt az adóalap-kiegészítés: 2.424.000 Ft felett sem kell szuperbruttósítani. A 78 %-os szabály marad. Tényleges 16 %-os adókulcs. Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat. Családi

Részletesebben

CSALÁDI ADÓPOLITIKA AZ ÚJ ALAPTÖRVÉNY FÉNYÉBEN. KLICSU LÁSZLÓ tudományos munkatárs (PPKE JÁK)

CSALÁDI ADÓPOLITIKA AZ ÚJ ALAPTÖRVÉNY FÉNYÉBEN. KLICSU LÁSZLÓ tudományos munkatárs (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare VIII. 2012/2. 71 75. CSALÁDI ADÓPOLITIKA AZ ÚJ ALAPTÖRVÉNY FÉNYÉBEN tudományos munkatárs (PPKE JÁK) Miért fontos, és egyáltalán fontos-e a család védelme? Mi hasznunk van belõle?

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

T/2940. számú. törvényjavaslat

T/2940. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2940. számú törvényjavaslat az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Személyi jövedelemadó 2013

Személyi jövedelemadó 2013 Összevont adóalap Személyi jövedelemadó 2013 Megszűnik az adóalap-kiegészítés, teljes egészében érvényesül a 16 százalékos adómérték. A kiszámított jövedelem 78 százaléka minősül adóalapnak akkor, ha a

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához ADÓVÁLTOZÁSOK 2011 KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához Budapest, 2011 Adozas_kieg_2011.indd 1 2011.04.05. 10:46:11 Szerző: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál Kézirat lezárva: 20.03.31.

Részletesebben

A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011.

A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011. A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011. Személyi jövedelemadó változások 1. Az adó mértéke Megszűnik a sávosan progresszív adózás! 2011-től 16 százalékos egységes személyi

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től Adótábla: Új előírás: az adó alapját a munkából származó jövedelmeknél 27% adóalap

Részletesebben

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Jó, ha tudjuk, hogy nem mindig a bevétel teljes összege képezi az adó

Részletesebben

Személyi jövedelemadó. Példák

Személyi jövedelemadó. Példák Személyi jövedelemadó Példák Adócsökkentő kedvezmények Jövedelemadó levezetésének általános sémája Bevétel Nem bevétel Bevételcsökkentő kedvezmények Elszámolható (diktált) költség Adóalap Adóalap csökkentő

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Munkáltatói adó-megállapítás

Munkáltatói adó-megállapítás A tartalomból: A magánszemélyek személyi jövedelemadó bevallása Munkáltatói bevallás Csökkentett adattartalmú bevallás 2015. évi 3.szám, 2015.január 29. Egyszerűsített adóbevallás Adónyilatkozat Fontos

Részletesebben

DTM Hungary Accounting Intelligence

DTM Hungary Accounting Intelligence AZ OSZTALÉKFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TUDNIVALÓK Kedves Ügyfelünk! Noha a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-jétől adómentesség alá tartozik, a magánszemély tulajdonosok

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően)

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) 2008. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatások igénybevételére szóló utalványok havi adómentes értéke 10 000 forintról 12 000 forintra,

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

KÉRELEM. BEISKOLÁZÁSI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Tankönyv és Tanszertámogatás)

KÉRELEM. BEISKOLÁZÁSI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Tankönyv és Tanszertámogatás) KÉRELEM BEISKOLÁZÁSI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Tankönyv és Tanszertámogatás) I. Személyi adatok 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve: Anyja neve:. Születési hely,év,hó,nap:

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

9. A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: 8. Munkáltatóm, rendszeres bevételt juttató kifizetőm van: nincs:

9. A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: 8. Munkáltatóm, rendszeres bevételt juttató kifizetőm van: nincs: Adóelőleg-nyilatkozat a 2015. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről (Kérjük, olvassa el a nyilatkozat kitöltési útmutatóját!) I. A nyilatkozatot adó magánszemély neve:.. adóazonosító

Részletesebben

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához I. Személyi adatok KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely,év,hó,nap:... Állampolgársága:.....

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012

2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011. december 8. 1 Összevont adóalap megállapítása Adóalap-kiegészítés (29 (3)) 2424 ezer forint éves jövedelemig 0% Éves

Részletesebben

AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS, ILLETVE SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ADÓZÁSA 2012 AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS ÉS A SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ELHATÁROLÁSA

AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS, ILLETVE SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ADÓZÁSA 2012 AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS ÉS A SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ELHATÁROLÁSA AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS, ILLETVE SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ADÓZÁSA 2012 AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS ÉS A SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ELHATÁROLÁSA SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS Részletes feltételeit a 239/2009. (X.20.)

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

KÉRELEM tankönyvtámogatás megállapításához

KÉRELEM tankönyvtámogatás megállapításához KÉRELEM tankönyvtámogatás megállapításához I. Személyi adatok 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely,év,hó,nap:... állampolgársága:.

Részletesebben

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 2014. április Magánszemélyek adóbevallása 2014 Belföldi illetőségű magánszemélyeknek a teljes jövedelmük után, míg a nem belföldi illetőségű magánszemélyeknek a Magyarországon

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Alulírott, kérem T.Címet, hogy szíveskedjen részemre eseti átmeneti segélyt megállapítani.

Alulírott, kérem T.Címet, hogy szíveskedjen részemre eseti átmeneti segélyt megállapítani. Nyírbogdány Község Önkormányzata Képviselő-testületének SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI OKTATÁSI ÉS KULTÚRÁLIS BIZOTTSÁGA Nyírbogdány, Kéki u.2. K É R E L E M Alulírott, kérem T.Címet, hogy szíveskedjen részemre

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

KÉRELEM NYUGDÍJAS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁNAK A MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM NYUGDÍJAS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁNAK A MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, valamint személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és szociális ellátásokról szóló 18/2013.

Részletesebben

KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására

KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására A Hivatal tölti ki! Átvettem Dátum: Aláírás: KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására Az időskorúak járadékának megállapítás iránti kérelemhez csatolni kell: a) Jövedelmek valódiságának igazolására

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/1995. (XII.6.) számú rendelete az idegenforgalmi adóról Az 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Személyi jövedelemadó

Személyi jövedelemadó ADÓZÁS GYAKORLAT 2014 Személyi jövedelemadó A jövedelemadók általános jellemzői Közvetlen tárgya a jövedelem Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak tartja, mivel az adóterheket

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15.

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15. Járulékok 2012 A fizetésről összefoglalás; Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény EKF 2011/2012 Csorba László A fizetendő ok megoszlása 2012. január 1-jétől* Foglalkoztató

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához

Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához 3.sz. melléklet (5. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez) Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához Az ellátást igénybe vevőre vonatkozó személyes adatok*: Név: Anyja

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

Adatlap 2013. b c d. 1. A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül:

Adatlap 2013. b c d. 1. A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül: Adatlap 213 a munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

NYILATKOZAT. Postára adás dátuma 2 0. Beérkezés dátuma 2 0. Adózó adóazonosító jele. utóneve. jellege hsz. ép.

NYILATKOZAT. Postára adás dátuma 2 0. Beérkezés dátuma 2 0. Adózó adóazonosító jele. utóneve. jellege hsz. ép. az egyszerűsített bevallás (1353E) elkészítéséhez (személyi jövedelemadó,egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás) vonalkód helye Nemzeti Adóés Vámhivatal H I V A 1353NY

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

K É R E L E M LAKHATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDSZERES KIADÁSOK VISELÉSÉHEZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT

K É R E L E M LAKHATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDSZERES KIADÁSOK VISELÉSÉHEZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT 2. melléklet K É R E L E M LAKHATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDSZERES KIADÁSOK VISELÉSÉHEZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT Kérelmező adatai: Név:... Születési név:... Születési hely, idő:... Anyja neve:...

Részletesebben

10M30. közt. közt. Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alap:

10M30. közt. közt. Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alap: 10M30 A munkáltató (társas vállalkozás, polgári jogi társaság) által az szja előleg levonásánál figyeleme vett összegekről kiadott igazolás, a 2010. évi személyi jövedelemadó és különadó evallásához 1.

Részletesebben

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó A társasház külön törvény 1 alapján működő jogintézmény, amely alapító okirattal jöhet létre olyan épületingatlanon, amely legalább

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a Vállalkozások lk á k adózása (MSC levelező hallgatók részére) (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás rendjéről szóló tv., SZJA, TA, ÁFA törvény Vizsga: Félórás vizsga az elméletből

Részletesebben

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról1 Az egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultak ellátásai pénzügyi fedezetének biztosítása és az arányos közteherviselés elvének

Részletesebben