Hogyan adózunk 2013-ban?

Átírás

1 Hogyan adózunk 2013-ban? Idén sem lepődtünk meg, az adótörvények ismét drasztikusan változnak. A különbség most inkább a technikában volt: markáns, adózók széles rétegeit és jelentős költségvetési bevételeket érintő módosítások kerültek benyújtásra és azonnali elfogadásra az utolsó pillanatban. Koncepciót egyre kevesebbet látni, adóbeszedési pánikot annál inkább. Régen kimondott tabuk dőlnek meg, újabb és újabb adónemek jelennek meg, az adórendszer egyszerűsítésének igénye már szinte el is lett felejtve, a hitelességről és kiszámíthatóságról nem is beszélve. Válság van, a mindenkori kormányzat mozgástere ilyenkor óhatatlanul szűkül, ugyanakkor koncepció nélkül 2014-re sem remélhetünk majd ennél sokkal jobbat. Összességében tehát nem túl rózsás az összkép, bár azért vannak pozitív fejlemények is. Megszűnik a szuperbruttó szerinti adózás, egyszerűsödnek az illetékfizetési és bejelentési szabályok, új adókedvezményekkel próbálják segíteni a munkahelyteremtést. Csak félő, hogy mindezeket a törekvéseket agyon fogja nyomni az iparűzési adó alapjának szélesítése, a nagy munkáltatókat sújtó közműadók és újabb ágazati különadók bevezetése / emelése, illetve cégek és magánszemélyek széles rétegei fogják megérezni a tranzakciós illeték bevezetésének hatását. Mérgelődni és keseregni azonban nincs értelme, az nem segít. Alkalmazkodni kell, lehetőségeket keresni és kihasználni a változásokat. Ha másra nem, erre legalább jók az adótörvény változások. A legfontosabbak változások címszavakban: Szja Megszűnik a szuperbruttó szerinti adózás Változnak a cafeteria szabályok Járulékok Áfa Eltörlik a munkavállalói nyugdíjjárulék plafont Emelkedik a cafeteria utáni EHO Belső képzések részben ismét elszámolhatók lesznek a szakképzési hozzájárulás alapjában Adómentes lesz az üzletág átruházás Pontosításra kerülnek egyes, számlázással kapcsolatos szabályok Társasági adó Új adókedvezmények egyes kiemelt zónákban Új K+F adókedvezmények Iparűzési adó ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások csak részben lesznek levonhatók Országos adatbázis készül az egyes települési adókról Ágazati különadók Nem szűnik meg a bankadó Emelkedik a Robin Hood adó Jön a közműadó és a biztosítási adó Megszűnik a bolti kiskereskedelmet, a távközlési tevékenységet, valamint az energiaellátók vállalkozási tevékenységét terhelő különadó Tranzakciós illeték 0,1% helyett 0,2%-kal kerül bevezetésre, készpénzfelvétel esetén 0,3% Értékpapír ügyletek egyelőre mentességet élveznek 1

2 SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ... 2 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS... 4 SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS... 6 KISADÓZÓK ÉS KISVÁLLALATOK ÚJ ADÓFAJTÁI... 7 TÁRSASÁGI ADÓ... 8 ROBIN HOOD ADÓ ÁGAZATI KÜLÖNADÓK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ (CHIPS-ADÓ) BANKI KÜLÖNADÓ BIZTOSÍTÁSI ADÓ TRANZAKCIÓS ILLETÉK HELYI ADÓK INNOVÁCIÓS JÁRULÉK ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ JÖVEDÉKI ADÓ ILLETÉKEK KÖZMŰADÓ SZERENCSEJÁTÉK FELÜGYELETI DÍJ ADÓZÁS RENDJE SZÁMVITELI TÖRVÉNY CÉGTÖRVÉNY SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ január 1-jétől számos fontos változás került elfogadásra a személyi jövedelemadózásban, ezek közül minden bizonnyal a legszélesebb réteget érintő változás a szuperbruttó teljes mértékű kivezetése, valamint a néhány cafeteria elemet érintő szabályok változása. Emellett lényeges változások kerültek elfogadásra a biztosításra, valamint a tartós befektetési számlához kapcsolódó szabályokkal kapcsolatban is. Szuperbruttózás kivezetése A korábbi terveknek megfelelő egyik legfontosabb változás a szuperbruttózás teljes mértékű kivezetése, mely által január 1-jétől kezdődően megvalósul az egykulcsos, 16%-os mértékű személyi jövedelemadózás. Ennek megfelelően a jövő évtől kezdődően kikerülnek a törvényből az adóalapkiegészítésre vonatkozó részek, így az adó megállapításánál nem szükséges az évi Ft feletti jövedelem esetén az adóalap kiegészítést alkalmazni. Cafeteria szabályok módosítása A módosítások értelmében 2013-tól már nem csak kizárólag a munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen lehetne biztosítani utalványt kedvezményesebb feltételek mellett (legfeljebb havi forint értékben), hanem akkor is, ha az étkezőhely a munkavállalókon kívül más személyek részére is hozzáférhető. A korábbiakhoz képest január 1-jétől forint helyett maximum havi forint értékben lesz adható Erzsébet-utalvány kedvezményes adózás mellett. Az Erzsébet-utalvány törvényi időkorlát nélkül felhasználható lesz melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására a fogyasztásra készétel vásárlása mellett. 2

3 A jövő évtől kezdődően nem csak sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet lesz juttatható adómentes természetbeni juttatásként Ft-ig. A továbbiakban ezen a kereten belül kulturális szolgáltatás igénybevételére muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj is adómentes lesz (ide nem értve a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói támogatást). Tartós befektetési számlát érintő változások Változik az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalma január 1-től. Ennek értelmében a korábbi szabályozáshoz képest pontosításra került, hogy a zárt körben kibocsátott értékpapírra kötött ügylet nem minősül ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek. Átmeneti rendelkezésként rögzítésre került, hogy a zárt körben kibocsátott értékpapír, amely december 31-én jogszerűen a tartós befektetési szerződés lekötési nyilvántartásában szerepel, az továbbra is ott tartható. Továbbá rögzítésre került, hogy nem csak az átruházásából származó bevételre, hanem az e papír hozamára is a tartós befektetési szerződés kedvező adózási szabályait kell majd továbbra is alkalmazni. A fentiek mellett egy technikai jellegű új szabály is beiktatásra került a lekötési nyilvántartásban szereplő értékpapír átalakításával, kicserélésével kapcsolatban. E szabály szerint a magánszemély által megtett nyilatkozat esetén nem minősül a lekötési időszak megszakításának, ha az átalakított, vagy kicserélt értékpapír vagy az érte kapott pénzösszeg a számlán marad. Biztosításokra vonatkozó szabályok módosítása A módosítások jelentős mértékben érintik, pontosítják a biztosítások személyi jövedelemadó kötelezettségére vonatkozó szabályokat. A beterjesztett javaslat újradefiniálja a törvény szerint adómentes, valamint az adóköteles biztosítási díj fogalmát, e mellett több új fogalom is beépítésre került a törvénybe (pl. életbiztosítás, betegségbiztosítás, járadékbiztosítás stb.). Az elfogadott módosítás konkrétan definiálta a kockázati biztosítás fogalmát, amely alapján kockázati biztosításnak minősül az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás), amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke. Amennyiben a kockázati biztosítás díja más személy által kerül kifizetésre, a juttatás a minimálbér 30%-áig lesz adómentes. Ugyanakkor, a kifizető által a magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján, a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé és így a továbbiakban nem a magánszemély összevont adóalapjába tartozó jövedelmeként adózik. Nem válik adókötelessé azonban január 1- jétől sem a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás rendszeres díja. Ugyanakkor a módosítás értelmében az adómentes díjat fizető személynek adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik, amelyet majd a havi adó- és járulékbevallásában kellene teljesíteni. A nem rendszeres díjak a befizetés időpontjában válnak adókötelessé. A kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás esetében, a biztosított saját befizetését meghaladó összegű biztosítói teljesítés, valamint bizonyos esetekben a biztosításban található befektetések összege a biztosítási szerződés átalakítása esetén egyéb jövedelemként válik adókötelessé. Adónyilatkozatot érintő változások A változtatások értelmében több helyen pontosításra került azon feltételrendszer, amely alapján a magánszemély adóbevallási kötelezettségének 3

4 teljesítésére az adónyilatkozatot választhatja. Az adónyilatkozatot érintő módosítások az eddigi szabályokhoz képest direktebb módon körülhatárolják az adónyilatkozat alkalmazhatóságát. A korábbi szabályokhoz képest például az adóéven belül bizonyos feltételek megléte mellett már több, egymást felváltó munkaviszony esetében is alkalmazható lesz az adónyilatkozat. Külföldről származó osztalék adójának megfizetése A külföldről származó osztalék bevételhez kapcsolatban fontos változás, hogy 2013-tól kifizető hiányában a jövedelem szerzésének negyedévét követő hónap 12. napja helyett elegendő az adóbevallás időtartalmával egyidejűleg megfizetni a kapcsolódó személyi jövedelemadót, amelyet a magánszemély adóhatósági közreműködés nélkül állapít meg. A módosításra azért volt szükség, mert a külföldről származó osztalék negyedéves megfizetését nehezítette, hogy az osztalék után külföldön megfizetett adó csökkenti a magyarországi adót, valamint a jövedelemnek forintra történő átszámítása negyedévente volt szükséges, így a magánszemélyek sok esetben nem tettek eleget e kötelezettségüknek. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS január 1-jétől eltörlik a munkavállalói nyugdíjjárulék-plafonra vonatkozó szabályokat. Változik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, e mellett már magánnyugdíj-pénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében. 10 százalékról 14 százalékra emelkedik továbbá a béren kívüli (cafeteria) juttatások utáni egészségügyi hozzájárulás mértéke. Járulékfizetési felső határ 2013-tól eltörlésre kerül a 10 százalék mértékű egyéni nyugdíjjárulék fizetés felső határa. Ez azt jelenti, hogy jövedelemszinttől függetlenül meg kell majd fizetni az egyéni nyugdíjjárulékot. A járulékplafon eltörlése miatt a kb. 1 millió Ft feletti havi bruttó jövedelműek esetében a szuperbruttó kivezetésének nettó jövedelemnövelő hatása ellenére is a nettó jövedelem csökkenni fog. Egészségügyi szolgáltatási járulék január 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a törvény 39. (2) bekezdésében meghatározott, nem biztosított személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét 6390 forintról az infláció mértékével megegyező módon 6660 forintra emelik (amelynek napi összege: 222 Ft). Nyugdíjbiztosítóval köthető megállapodás kiterjesztése A következő évtől kikerül a magánnyugdíjpénztári tagok nyugdíjbiztosítóval kötött megállapodásra vonatkozó tilalma, így szolgálati idő szerzése érdekében a korábbiaktól eltérő módon a magánnyugdíjpénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval. 4

5 Egészségügyi hozzájárulás mértékének változása A évi hiánycél tartási kötelezettségére tekintettel a béren kívüli juttatások utáni egészségügyi hozzájárulás mértéke 10%-ról 14%-ra módosul január 1-jétől. Egészségügyi hozzájárulás átvállalhatósága 2013-tól lehetővé válik, hogy amennyiben a magánszemély a foglalkoztatóval fennálló munkaviszonyára tekintettel kifizetőnek nem minősülő külföldi személytől juttatásban részesül (például külföldi anyacégtől kapott munkavállalói juttatás esetén) a foglalkoztató átvállalhassa az e juttatás utáni egészségügyi hozzájárulás megfizetését és bevallását. A magánszemély olyan jellegű nyilatkozata szükséges e tekintetben, hogy a kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó minden adatot a foglalkoztató rendelkezésére bocsátott. A foglalkoztató és a magánszemély a kötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelnek. Kedvezményes egészségügyi hozzájárulás bizonyos életbiztosítások esetén A kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó egyéb jövedelem esetében az egészségügyi hozzájárulás mértéke 27 helyett 14 százalék lesz, amennyiben az életbiztosítás megkötése és a jövedelem megszerzésének időpontja között több mint 10 év telik el. Ez utóbbi szabályozás a január 1. után megkötött ilyen jellegű biztosításokra vonatkozna. A biztosító nem minősül kifizetőnek e jövedelem tekintetében, így a kapcsolódó egészségügyi hozzájárulás megfizetése a magánszemély kötelezettsége. Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak támogatói adományának ehó mentessége 2013-tól kikerül az egészségügyi hozzájárulás mentesség alól az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány. Emellett, mivel az önkéntes biztosítópénztár a módosításnak megfelelően 2013-tól kezdődően nem minősül kifizetőnek, e jövedelem tekintetében a magánszemély az éves bevallásakor köteles lesz bevallani és megfizetni a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást. Szociális hozzájárulási adóra vonatkozó kedvezmények A korábbi szociális hozzájárulási adó kedvezmények mellett a foglalkoztatás bővítésének elősegítése érdekében két új adókedvezmény kerül bevezetésre január 1-jétől. A társasági adóról szóló törvény szerinti fejlesztési adókedvezményre jogosult, szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás a beruházás üzembe helyezését követő 5 éven belül szociális hozzájárulási adó kedvezményt érvényesíthet, amennyiben bővíti munkavállalóinak a létszámát. A foglalkoztatás első két évében a kedvezmény havi 100 ezer forint bruttó bérig lesz érvényesíthető és 100%-os kedvezményt jelent a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás tekintetében. Az új munkaerő foglalkoztatásának 3. évében a szociális hozzájárulási adó kedvezmény a bruttó bér 14,5%-ával megegyező mértékű január 1-jétől a hazai vállalkozások K+F tevékenységét szociális hozzájárulási adókedvezmény is segíti. A kedvezményt az innovációs törvényben meghatározott kutatóhelyek vehetik igénybe. A módosítások értelmében a tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező, a társaságok által foglalkoztatott kutatók után érvényesíthető az adókedvezmény, amely keretein belül a bér után fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke az általános 27%-os mérték helyett 0%, amelyet havi bruttó 500 ezer forintos munkabérig lehet érvényesíteni. 5

6 SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS Adóalap-kedvezmények A munkahelyvédelmi akcióterv keretében még 2012 októberében elfogadott módosítások alapján január 1-jétől csökkentheti a szakképzési hozzájárulás alapját az az adózó, aki szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Az adóalapkedvezmény mértéke kedvezménnyel érintett munkavállalónként legfeljebb havi forint. A kedvezményre jogosító jogcímeket (pályakezdő munkavállaló, tartósan álláskereső személy, GYED folyósítását követően munkába álló személy foglalkoztatása) a november végén elfogadott törvénymódosítás kiegészítette: a társasági adó szerint szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállaló után is érvényesíthető lesz a szakképzési hozzájárulás adóalap-kedvezménye, amennyiben az adózó az új munkavállalóhoz kapcsolódóan szociális hozzájárulási adókedvezményt vesz igénybe. A most elfogadott módosító törvény egy másik, nagyobb mértékű adóalap-kedvezményt is megteremtett: a kedvezménnyel érintett munkavállalónként legfeljebb havi forinttal csökkenti adóalapját az az adózó, aki kutatók foglalkoztatására tekintettel szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Saját munkavállalók képzése Az elfogadott módosítás szerint ismét elszámolhatóvá válik a saját munkavállalók képzésére fordított költség, azonban csak lényegesen megváltozott feltételek teljesítése (gyakorlati képzés vállalása) esetén, és az elszámolható kötelezettséghányad is a korábbi mérték felére csökken. A saját munkavállalók képzési költségei azon kötelezettek esetében lesznek elszámolhatóak, akik havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését végzik. Az elszámolható mérték a gyakorlati képzés alapján számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5%-a. A gyakorlati képzésre és saját dolgozók képzésére elszámolható költségek együttes összege legfeljebb a kötelezettség mértékéig terjedhet. Bevallási határidő Az éves bevallást a módosító törvény szerint a tárgyévet követő év január 12-ig kell benyújtani. A befizetett előlegek és az éves nettó kötelezettség különbözetét szintén a tárgyévet követő év január 12- ig kell befizetni, illetve lehet visszaigényelni. Az előírás azt a célt szolgálja, hogy az éves és havi bevallások ugyanazon bevallási nyomtatvány alkalmazásával legyenek teljesíthetőek. Az átmeneti szabály alapján a évre vonatkozó hozzájárulási kötelezettséget változatlanul a február 25-ig benyújtandó bevallásban kell teljesíteni, illetve a túlfizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Gyakorlati képzés A jelenleg hatályos törvény nem teszi lehetővé, hogy együttműködési megállapodás keretében és tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés együttesen figyelembe vehető legyen a hozzájárulási kötelezettség elszámolásánál, illetve a kötelezettséget csökkentő tételek együttesen is alkalmazásra kerülhessenek. Az elfogadott módosítás biztosítja a szakmai és vizsgakövetelmények által előírt, többnyire együttműködési megállapodás keretében megvalósuló összefüggő szakmai gyakorlat és a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés együttesen történő figyelembe vételét a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolása során, valamint meghatározza ennek részletszabályait. 6

7 KISADÓZÓK ÉS KISVÁLLALATOK ÚJ ADÓFAJTÁI A korábban meghirdetett munkahelyvédelmi akcióterv keretében január 1-jétől a kisvállalkozások két új adózási forma, a kisadózó vállalkozások tételes adójának előírásai (KATA) és a kisvállalati adó szabályai (KIVA) szerint is teljesíthetik számos adóval és járulékkal kapcsolatos adófizetési kötelezettségüket. Kiasadózók Tételes Adója (KATA) A kisadózó vállalkozások tételes adózását az egyéni vállalkozók, az egyéni cégek, valamint a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti és közkereseti társaságok választhatják - kivéve a biztosítási ügynöki, brókeri valamint az ingatlan bérbeadásra irányuló tevékenységet végző vállalkozásokat. Ezen adózási forma választásához az összes, de legalább egy, személyes közreműködésre köteles tagot be kell jelenteni az adóhatósághoz kisadózóként. A főállású tagok után havi forint, míg a főállásúnak nem minősülő tagok aki heti legalább 36 órás bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik - után havi forint tételes adót köteles fizetni a vállalkozás. Amennyiben a vállalkozás bevételei a 6 millió Ft-ot meghaladják, akkor 40% bevételalapú adót is köteles a vállalkozás fizetni a 6 millió Ft-ot meghaladó részre. Az EVÁ-hoz hasonlóan a KATÁ-s vállalkozás is áfás számlát bocsáthat majd ki, ugyanakkor az EVÁ-val ellentétben a KATÁ-s vállalkozásra a normál áfa szabályok lesznek irányadók. adókötelezettségeket váltja ki, míg iparűzési adóban egyszerűsített adózás választható (fix, 2,5 millió Ft-os adóalap után). A KATA hatálya alá legkésőbb december 31-ig kell bejelentkezni, azzal, hogy az EVA alanyoknak előtte legkésőbb december 20-ig ki kell az EVA hatálya alól jelentkezni. Kisvállalati Adó (KIVA) A kisvállalati adózást a tételes adózásnál szélesebb vállalkozói kör választhatja (többek között egyéni cég, kkt., bt., kft., zrt., szövetkezet, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, külföldi vállalkozó), mely választás maximum 500 millió Ft-os árbevétel és mérlegfőösszeg határhoz, ill. legfeljebb 25 fős állományi létszámhoz van kötve, azzal, hogy a kapcsolt felek adatait össze kell számítani. A kisvállalati adó alapja a vállalkozás pénzforgalmi szemléletű eredményének és a személyi jellegű kifizetések (csökkentő és növelő tételekkel) korrigált együttes összege, de legalább a személyes jellegű kifizetések összege (minimumadó). A kisvállalkozói adó megfizetésével a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás váltható ki. Az adó mértéke 16%, vagyis a 10%-os társasági adókulcsnál magasabb, ugyanakkor a 28,5%- os járuléktehernél jelentősen alacsonyabb, így alapvetően a magas bér- és kisebb profithányaddal működő vállalkozások számára lehet vonzó megoldás. A KIVÁ-s egyéb adónemeket tekintve a normál szabályok szerint adózik. A KIVA választását legkésőbb december 20-ig kell az adóhatósághoz bejelenteni. A tételes adó a vállalkozói szja-val, a vállalkozói osztalékalap utáni adóval vagy átalányadóval, a társasági adóval, az szja-val, a járulékokkal, az ehoval, a szocho-val, az egészségügyi hozzájárulással és a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos 7

8 TÁRSASÁGI ADÓ Az elfogadott módosító törvény alapján két új jogcím is bevezetésre kerül a fejlesztési adókedvezmény szabályai között, módosulnak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai, továbbá több apróbb módosítás történt a látvány-csapatsport támogatásával kapcsolatban. Bejelentett immateriális jószág Nem csak a vásárolt, hanem a saját előállítású immateriális jószágot is be lehet jelenteni a jövőben az adóhatósághoz, így alkalmazni lehet rá a speciális adóalap-korrekciós szabályokat (azaz, hogy az értékesítésből származó nyereséggel csökkenthető az adóalap, illetve a veszteséggel növelni kell azt). Bejelentett részesedés A bejelentett részesedés árfolyamnyereségét, illetve árfolyamveszteségét (apport esetén rendkívüli eredményét) csökkenteni/növelni kell a cégérték vagy üzleti érték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással. Elhatárolt veszteség Átalakulás, illetve a cégfelvásárlás esetén, ha az átalakulást/cégfelvásárlást követő két adóévben a társaság jogutód nélkül megszűnik, az elhatárolt veszteség felhasználásához nem kell teljesítenie azt a feltételt, hogy az átalakulást/cégfelvásárlást követő két adóévben a jogelőd által folytatott tevékenységből bevételt, árbevételt szerezzen. tevékenységét továbbfolytató adózónak az egyezséggel összefüggésben ne keletkezzen társasági adófizetési kötelezettségre, ha egyébként elhatárolt veszteséggel rendelkezik. Fejlesztési adókedvezmény Az energiahatékonyságot szolgáló beruházások és a szabad vállalkozási zónák területén megvalósítandó beruházások ösztönzése érdekében a fejlesztési adókedvezmény rendszerében két új jogcímet vezetnek be január 1-jétől a Kormány által kijelölt szabad vállalkozási zónák területén üzembe helyezett és üzemeltett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, valamint a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű energiahatékonyságot szolgáló beruházás esetén is fejlesztési adókedvezményt lehet igénybe venni. A módosító törvény elősegíti, hogy környezetvédelmi bírság esetén a fejlesztési adókedvezményt igénybe vevő adózók ne a teljes adókedvezmény igénybe vételétől essenek el, hanem a beruházás üzembe helyezését követő 5 év során csak azokban az adóévekben ne érvényesíthessék az adókedvezményt, amelyekben a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket jogerős határozattal megállapított módon túllépték. A fejlesztési adókedvezmény érvényesítéséhez a jövőben a beruházás befejezését is be kellene jelenteni az adópolitikáért felelős miniszternek. Szintén nem kell e feltételt teljesíteni, ha a jogelőd társaság tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult. Azonban kiválás esetén a bevételre/árbevétel szerzésére vonatkozó kötelezettség kiterjed arra a jogutód cégre is, amelyből a kiválás történt. A módosító törvény biztosítja továbbá, hogy a csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséget követően 8

9 Alultőkésítés Az elfogadott módosító törvény egyértelművé teszi, hogy az alultőkésítettség megállapítása során semmilyen esetben (sem a kötelezettségek számításakor, sem az azt csökkentő tételek között) nem kell figyelembe venni az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségek és követelések összegét. Áruminta Módosítás biztosítja, hogy az Áfa tv. szerinti áruminta juttatása abban az esetben is elismert költségnek, ráfordításnak minősül társasági adó szempontból, ha a juttatásban részesülő adózó adózás előtti eredménye a juttatás nélkül számítva negatív. Háromszoros K+F adóalap kedvezmény A háromszoros K+F adóalap kedvezmény érvényesíthetősége céljából központi költségvetési szervként működő kutatóintézettel, valamint közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézetekkel is lehet majd együttműködési megállapodást kötni és a kapcsolódó költségek után adóalap kedvezményt érvényesíteni. (Idáig csak felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettel, kutatóhellyel lehetett szerződést kötni ilyen célból). Ellenőrzött külföldi társaság Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma úgy módosul, hogy ha a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek kell elérnie a 10 százalékot. Látvány-csapatsport támogatása A módosító törvény tisztázza, hogy a látványcsapatsportok támogatása esetén az adókedvezmény igénybevételének feltételeként szabott adózói köztartozás mentességnek a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelem benyújtásakor és nem az igazolás kiállításakor kell megfelelni. Ez a szabály visszamenőleges hatállyal, július 1. napjától alkalmazandó, ami egyrészről a korábbi bizonytalanságot tisztázza, ugyanakkor érthetetlen abból a szempontból, hogy a köztartozás mentességi előírást csak január 1-től vezették be, így a július 1-ig visszaható hatály véleményünk szerint az alaptörvénybe ütközik. Mindazonáltal javasoljuk ügyfeleinknek, hogy amennyiben nyújtottak ilyen jellegű támogatást a kérdéses időszakban, mindenképpen ellenőrizzék, hogy megfeleltek-e a köztartozás mentesség kritériumának. KIVA-alanynak adott támogatás A kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó a társasági adó szempontjából nem minősül elismert költségnek, ráfordításnak. 9

10 ROBIN HOOD ADÓ Az elfogadott módosítás alapján az energiaellátók jövedelemadója 31 százalékra emelkedik. Az új beruházásokra tekintettel az energiaellátók jövedelemadójából is érvényesíthető adókedvezmény a jövőben: a társasági adóról szóló törvény szerint fejlesztési adókedvezményt érvényesíteni jogosult adózó a számított adót legfeljebb annak 50 százalékáig, és legfeljebb a fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére nyitva álló időszakban csökkentheti a fejlesztési adókedvezmény társasági adóban még nem érvényesített részével. Ez természetesen nem többlet adókedvezményt, hanem csak az eredeti adókedvezmény gyorsabb felhasználhatóságát jelenti. Egy további módosítás eredményeképpen 2013-tól az olyan országokban alapított külföldi telephelynek betudható adóalap is mentesül az energiaellátók jövedelemadója alól, amelyekkel Magyarországnak nincs nemzetközi szerződése. ÁGAZATI KÜLÖNADÓK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ (CHIPS-ADÓ) A korábban elfogadott módosítások értelmében január 1-jétől adókötelezettség terheli nem csak az adóköteles termék első belföldi értékesítését, hanem az adóköteles termék beszerzését is akkor, ha azt az adóalany belföldön saját termék előállításához használja fel és az előállított terméket belföldön értékesíti. A kettős adóztatás elkerülése érdekében a most elfogadott módosító törvény mentességet biztosít azon adóköteles termék beszerzésével kapcsolatban, amelyet az adóalany saját adóköteles termék előállításához használ fel anélkül, hogy a termék előrecsomagolt jellegét megváltoztatná. Két energiaital kategóriát különböztet meg a törvény január 1-jétől. A módosítás az adó mértékét a hatályos, magasabb összegben (250 forint/liter) állapítja meg a taurint is tartalmazó energiaitalok esetében. Alacsonyabb, 40 forint/liter adómérték vonatkozik jövőre a taurint nem tartalmazó, de metilxantint (koffeint) tartalmazó termékekre tól kivezetésre kerül a bolti kiskereskedelmet, a távközlési tevékenységet, valamint az energiaellátók vállalkozási tevékenységét terhelő, átmeneti jelleggel bevezetett különadó. Ezen szektorok adóterhe ugyanakkor nem csökken: az ELÁBÉ levonhatóságának korlátozása növeli az iparűzési adót a kereskedelemben, a távközlési tevékenység esetében a közműadó jelent új, számottevő adóterhet (a már korábban bevezetett percdíj alapú adózás mellett), az energiaellátók esetében pedig szintén a közműadó bevezetése, valamint a Robin Hood adó emelése történik meg a különadó kivezetésével párhuzamosan. 10

11 BANKI KÜLÖNADÓ Az elfogadott törvény értelmében a pénzügyi szervezetek (hitelintézetek és egyéb pénzügyi szervezetek) 2013-ban is kötelezettek maradnak a pénzügyi szervezetek különadójának megfizetésére, az adó mértéke pedig nem csökken. A Nemzetgazdasági Minisztérium november 16- án kiadott közleménye szerint a pénzügyi szervezetek különadója a 2013-as mértéken, végleges adóként rögzül az adórendszerben. A hitelintézeti különadó is fennmarad 2013-ban. Amellett, hogy természetesen minden Kormánynak joga van korábbi döntését törvényes módon megváltoztatni, ez a lépés ismét meglehetősen negatív képet fest a közép és hosszú távú kormányzati adóelképzelések hitelességét illetően. Az adó megállapításának módja pedig, miszerint ban is a 2009-es pénzügyi állapot szerint kell adózni, nélkülöz minden szakmai megalapozottságot és elvárást. BIZTOSÍTÁSI ADÓ Módosul a biztosítási díj fogalma: a számviteli jogszabályok alapján elszámolt bruttó díjként kell figyelembe venni a nem bruttó díjként elszámolt, de a biztosítási szolgáltatás fedezeteként a biztosítási szolgáltatás ellenértékének minősülő értéket. A jelenlegi biztosítási gyakorlat szerint létezik olyan elsősorban a befektetésekkel kombinált életbiztosítások kapcsán alkalmazott biztosítási konstrukció, amikor a biztosító kockázatvállalása a biztosítási díjjal fedezett kockázatok mellett más kockázatokra is kiterjed, és a biztosítás megtakarítási részéből a biztosító költségei ellentételezésére egy kisebb összeget elvon, ami kvázi biztosítási díjként szolgál. A tűzvédelmi hozzájárulás a biztosítási adó január 1-jei hatályba lépésével egyidejűleg megszűnik. Ugyanakkor, ha a biztosított a évre eső biztosítási díjat már a év folyamán kiegyenlíti, előfordulhat olyan eset, hogy a biztosítót ugyanazon biztosítási díj vonatkozásában mindkét fizetési kötelezettség egyaránt terheli. A kétszeres fizetési kötelezettség elkerülése érdekében a évre eső biztosítási díj alapján fizetett tűzvédelmi hozzájárulás összegét a biztosító a évi biztosítási adójába beszámíthatja. Kedvezményes adómértékeket állapít meg az új módosító törvény: azon adóalany esetében, amelynek adóalapja a 8 milliárd forintot nem éri el, az adó mértéke az adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után az egyébként irányadó adómérték 25 %-a, 1 milliárd forintot meghaladó, de 8 milliárd forintot el nem érő része után az egyébként irányadó adómérték 50 %-a lesz csak. TRANZAKCIÓS ILLETÉK január 1-jétől több változás is elfogadásra került a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatban. Változtak az eddig tervezett illetékmértékek, illetve a Magyar Nemzeti Bank kikerült az illeték fizetésére kötelezettek köréből. A terveknek megfelelően január elsejétől bevezetésre kerül a pénzügyi tranzakciókat terhelő illeték. A benyújtott és elfogadott módosító javaslatok értelmében a korábbiakhoz képest azonban az illeték bevezetése az alábbi változások mellett valósul meg. (A tranzakciós illeték eredeti szabályairól részletesebben itt olvashat). Az illeték mértéke A tranzakciós mértéke fő szabályként 0,2%-ra nő a tervezett 0,1 %-hoz képest. Az illeték mértéke 0,3 %-os mértékű lesz a fizetési számláról történő készpénzkifizetés esetén, illetve készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén. Az illeték összegét fizetési műveletenként 6 ezer Ftban maximálták. 11