Társadalombiztosítás 2014.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Társadalombiztosítás 2014."

Átírás

1 Társadalombiztosítás január 1-jétől a járuléktörvényben járulékalapok, járulékfizetés tekintetében csak annyi változás történt, hogy az elvárt járulékalapokat követő járulékfizetési modellek (egyéni vállalkozók és társas vállalkozások, valamint azok tagjai) esetén a minimálbér emelésével összefüggően emelkedik a járulékfizetési kötelezettség. A járulék mértékek tekintetében változás nincs, marad és adó módjára viselkedik továbbra is a 27 %-os szociális hozzájárulási adó. Kiemelendő viszont, hogy 2014-től a családi kedvezményrendszer kiterjed a biztosítottakat terhelő egyéni járulékokra is, ugyanis a személyi jövedelemadó alapjából kellő jövedelem hiányában nem érvényesíthető kedvezmény levonható a természetbeni, pénzbeli és nyugdíjjárulékból (ebben a sorrendben). A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.) évi változásainak részletes ismertetése. 1. A Tbj. fogalomrendszerét érintő változások: 2014-től jelentős számú, jogalkalmazást segítő pontosító, illetve a járulék és szociális hozzájárulási adó (szocho) szabályai közötti összhang megteremtését szolgáló új rendelkezés született. Ezzel összefüggésben változott a - FOGVATARTOTT fogalma is. A módosítás a fogvatartottak pontosítását tartalmazza a büntető jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében. A fogvatartás formái jelentősen kibővültek, ezért is szükséges a Tbj-ben a fogvatartottak fogalmát újra meghatározni. Természetesen a fogvatartottak a Tbj. rendelkezései alapján egészségügyi szolgáltatásra, valamint a kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló személy kivételével baleseti egészségügyi szolgáltatásra továbbra is jogosultak. A módosítás értelmében FOGVATARTOTT: az őrizetbe vett, a házi őrizetbe rendelt, az előzetesen letartóztatott, az elzárásra utalt, a szabadságvesztés vagy elzárás büntetést töltő személy, a kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló személy (Tbj. 4. új g) pont). 1

2 2. Biztosítottak körében történt változás január 1-jétől a nevelőszülők is társadalombiztosítottá válnak (a Tbj. alapján december 31-ig csak a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy minősült annak). Így a nevelőszülői jogviszonyban állók ettől az időponttól biztosítottként a társadalombiztosítás valamennyi pénzbeli és természetbeni ellátására jogosulttá válnak. A foglalkoztatási jogviszony a működtető, mint munkáltató és a nevelőszülő közötti írásbeli megállapodás alapján jön létre. A jogviszony azzal a nappal jön létre, amikor a gyámhatóság határozatában a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását kijelölte. A nevelőszülők díjazása munkabérnek minősül, a járulékalap pedig a nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg alap számításánál figyelembe vett jövedelem (Tbj. 5. (1) bek. a) pont). 3. A tanulószerződés alapján foglalkoztatott szakképző iskolai tanulóra vonatkozó megváltozott szabályok: A december 31-ig hatályos rendelkezések szerint a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló mint biztosított járulékalapot képező jövedelme a tanulószerződésben meghatározott díj volt január 1-jétől azonban, figyelembe véve, hogy a szakképző iskolai tanuló tanulószerződése szünetelhet, ezért szükséges volt arról rendelkezni, hogy ilyen esetben a biztosítási jogviszony is szünetel. Ezért január 1-jétől a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj minősül járulékalapot képező jövedelemnek (Tbj. 4. k) pont 1. alpont). Ehhez a szabályozáshoz igazodik a Tbj. 8. h) pontja, mely szerint szünetel a biztosítás: a tanulószerződés szünetelésének időtartama alatt. A Tbj. 4. k) 1. alpontjában a : tanulószerződésben meghatározott díj szövegrész helyébe: a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj szöveg kerül. Indok: Biztosított a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló. A jelenleg hatályos Tbj. 4. k) pontja értelmében tanulószerződés alapján tanulmányokat folytató tanuló esetén a járulék alapot képező jövedelem a tanulószerződésben meghatározott díj. A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. tv. (hatályos január 1-től) 63. (5) bek. és a 64. (1) bek. első fordulata szerint a tanulószerződésben meghatározott díj csökkenthető 2

3 igazolatlan hiányzás esetén a mulasztás időtartamának figyelembevételével, illetve egyáltalán nem jár díjazás abban az esetben, ha a tanuló a befejező szakképző évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket nem teljesíti, illetve a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól. Ezekben az esetekben nem indokolt a tanulóval a rögzített járulékalap figyelembevételével megfizettetni a járulékokat, így csak a ténylegesen kifizetett díj képez járulékalapot. Adóalapot képező jövedelem hiányában a szocho-t sem kell megfizetni. Ezekben az esetekben nem indokolt a tanulóval a rögzített járulékalap figyelembevételével megfizettetni a járulékokat, és a szocho-t, így csak a ténylegesen kifizetett díj képez járulék és szocho alapot! Figyelem! A tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt nem tarthat igényt a gazdálkodó szerv a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésével összefüggő normatív csökkentő tételre, illetve a csökkentő tétel, vagy annak egy részének visszaigénylésére. 4. Hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató A főiskolai, egyetemi hallgató a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján hallgatói munkaszerződéssel végezhet munkát az alábbi kétféle módon: a) a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés részeként az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben, vagy külső gyakorlóhelyen foglalkoztatott hallgatóra nem terjed ki a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség (2014. január 1- jétől T1041-es nyomtatványon ki kell jelenteni - ha korábban be volt jelentve - az állami adóhatóságnál). Ebben az esetben a szocho törvény alapján a kifizető szocho-t sem fizet (mivel a szocho törvény alapján e jogviszony nem eredményez adófizetési kötelezettséget sem). b) a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőfokú oktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző természetes személy a társadalombiztosítás rendszerében továbbra is biztosítottnak, illetve szocho tekintetében adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban állónak minősül. 3

4 Összefoglalva: a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra a biztosítás nem terjed ki (Tbj. 11. d) pontja). 5. A biztosítás szünetelése A biztosítás fő szabály szerint az annak alapjául szolgáló jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn (ezért is nevezzük a társadalombiztosítási jogviszonyt másodlagos un. követő jogviszonynak). Természetes tehát, hogy abban az esetben, ha az alap jogviszonyban folytatott tevékenység szünetel, - a társadalombiztosítási jogviszony, így a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság is szünetel. A Tbj.-ben január 1-jétől beiktatásra került egy új előremutató szabály, mely alapján a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetelése esetén a biztosítás is szünetel, (Tbj. 8. f) pont). A biztosítás szünetelésével kapcsolatban azonban nevesített esetekre is született módosítás, mely elsősorban az eddig hatályos szabályok pontosítását jelenti: a) Önkéntes katonai szolgálatot teljesítő biztosított jogállása: Fő szabály szerint a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a biztosítás szünetel. Nem szünetel azonban a biztosítás akkor (többek között), ha azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszi igénybe a biztosított (Tbj. 8. ac) pont). b) Ügyvédek, közjegyzők, szabadalmi ügyvivők biztosítotti jogállásának szünetelése: Az ügyvédekről szóló évi XI. tv. alapján a kamarai tagság szüneteltetése helyett az ügyvédi tevékenység szüneteltetéséhez szükséges kötni a biztosítási jogviszony szünetelését. A közjegyző, szabadalmi ügyvivők esetében szintén összhangban a rájuk vonatkozó szabályozással a kamarai tagság szüneteléséhez kapcsolódik a biztosítás szünetelése. Ehhez kellett igazítani a törvénymódosítást, vagyis január 1-jétől szünetel a biztosítás: az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyzők, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szünetelése alatt, (Tbj. 8. e) pont). c) Az állatorvosok biztosítási jogviszonyának szünetelése A Magyar Állatorvosi Kamarai engedéllyel történő állategészségügyi szolgáltató tevékenység szünetelésekor szünetel a társadalombiztosítási jogviszony is. A szünetelésre vonatkozó szabály december 31-ig Kormány Rendelet szintű volt, január 1-4

5 jétől törvényi szintre emelkedett - a korábbi pontatlanságot kiküszöbölve, és ennek megfelelően: szünetel a biztosítás az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt (Tbj. 8. g) pont). d) A tanulószerződés szüneteltetése: bővebben lásd: tájékoztató 3. pontja. 6. Magyarországon munkát végző kiküldöttek (kirendeltek,munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott), külföldi munkavállalók társadalombiztosítási jogállása a) január 1-től is érvényes a Tbj.11. b) pontja, mely szerint a biztosítás nem terjed ki többek között a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkavállaló által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre: - kiküldetés - kirendelés vagy - munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg, e rendelkezés azonban ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el. A korábbi korlátlan mentesség január 1-jétől korlátozódott két évre, - figyelemmel arra is, hogy az olyan külföldire, aki rövid ideig, átmeneti jelleggel dolgozik Magyarországon, - ne terjesszük ki a kötelező társadalombiztosítást. A kettős járulékfizetés elkerülése érdekében a már letárgyalt, illetve hatályba nem lépett kétoldalú szociális biztonsági egyezmények hatályba lépéséig szükséges volt rendelkezni a 2 éves időszak meghosszabbításáról annak érdekében, hogy a Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalók január 1-jétől ne kerüljenek be a kötelező társadalombiztosítás rendszerébe. Ennek érdekében a Tbj. külön rendelkezik arról, hogy a két éves időtartamot január 1-jétől kell számítani és így a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a magyar társadalombiztosítási rendszerben- legkorábban január 1-jétől jön létre. 5

6 Miután a szocho-nak többek között nem alapja az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki, fel sem merülhet a szocho fizetési kötelezettség. b) A Tbj. az a) pontban tárgyalt esetkörrel összefüggésben január 1-jétől egy új 11/A -al egészül ki. A tájékoztató a) pontjában ismertetett Tbj. 11. b) pontjában foglaltaktól eltérően, két évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha: ba) a kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzés ténylegesen, vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, (alapfeltétel tehát, hogy a magyarországi munkavégzést eredetileg két évnél rövidebb időtartamra tervezték, de az ténylegesen vagy várhatóan előre nem látható körülmény miatt annál hosszabb lesz) és bb) ha az a) pontban említett körülmény a magyarországi munkavégzés kezdetét követő legalább egy év után következik be, és ezt a tényt a munkavállaló 8 napon belül bejelenti az állami adóhatósághoz. A Tbj. rendelkezik arról is, hogy a (bb) pont szerinti esetnél) járulékfizetési kötelezettség alóli mentesülés nem érinti szocho fizetési kötelezettség alóli mentesítést, vagyis a szocho-t meg kell fizetni (ez esetben az egyéni járulékalap és a szocho alap elszakad egymástól!). c) A Tbj. 11. (b) pontjában foglaltak alkalmazandók január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén is, azzal, hogy a két éves időtartamot január 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban január 1-jével jön létre. Példa: Japán székhelyű vállalkozás január 10-től egy japán mérnököt küldött magyarországi érdekeltségébe tartozó vállalatához, hogy az összeszerelő műhely üzembeállítását felügyelje. A projekt előrelátható megvalósítási ideje október 31-e volt, de előre nem látható körülmények miatt a kiküldetés időtartama február 10-ig meghosszabbodik. A jogszabály módosítást figyelembe véve a két éves időtartamot január 1-je előtti kiküldetés esetén is január 1-jétől kell számítani, így a példa szerinti japán mérnököt annak ellenére sem vonjuk be a kötelező társadalombiztosítási rendszerbe, hogy a kiküldetésének a valós időtartama a 24 hónapot meghaladja. 7. Sajátjogú nyugdíjas, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó, és társas vállalkozó jogállása a Tbj.-ben. 6

7 2014. január 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, valamint a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő tagja után havi: 6810 (napi 227) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni, (2013. december 31-ig ez az összeg havi 6660 (napi 222) forint volt. A módosítás a nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának infláció követő emelését jelenti (Tbj. 19. (4) bek.). Természetesen a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók továbbra is fizetik a járulék alapot képező jövedelmük után a 10 % mértékű nyugdíjjárulékot. Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó: keresőképtelen, gyes-ben részesül, fogvatartott, állategészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel, ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, foglalkoztatása a munkaviszonyában (az egyidejűleg fennálló munkaviszonyában) vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát, (Tbj. 37/A ). A módosítás célja az volt, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó járulékfizetése igazodjon a főállású munkaviszonyban álló és egyidejűleg egyéni vagy társas, nem nyugdíjas vállalkozó járulékfizetési szabályaihoz. A módosítással e személyi kör mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége alól, ha munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában a foglalkoztatás egyidejűleg eléri a heti 36 órát. Figyelem! Sajátjogú nyugdíjas az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alapján: - öregségi nyugdíjban - rehabilitációs járadékban - a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben, nyugdíjban 7

8 - egyházi nyugdíjban - vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. (Megjegyzés: a rokkantsági ellátás előtt rokkantsági nyugdíj nem öregségi nyugdíj, így a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vagy társas vállalkozó nem tekinthető sajátjogú nyugdíjasnak, és így kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak, így ő főfoglalkozásúnak minősül, és ennek megfelelően köteles egyéni járulékokat és szocho-t is fizetni). 8. Átmeneti rendelkezések: a) A január 1-jétől hatályos módosító rendelkezéseket az olyan jövedelmekre kell elsőként alkalmazni, - ideértve a családi járulékkedvezményre vonatkozó szabályokat is amelyeket a január hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani! b) Tbj. 53/A (1) bek.: a 82,35 szövegrész helyébe a 81,89 szöveg, a 17,65 szövegrész helyébe a 18,11 szövegrész lép. Ezt a módosítást, vagyis az alapok közötti felosztást a családi járulékkedvezmény bevezetése indokolta. A módosítással az Egészségbiztosítási Alap, illetve a Nemzeti Foglalkoztatási Alap közötti járulék megosztási arány módosul, tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékbevételek egy számlaszámra érkeznek. c) január 1-jétől hatályát veszti a Tbj a ( szívességi bejelentés ), így hatályát veszti a színlelt biztosítotti bejelentésre vonatkozó szabály, tekintettel arra, hogy az egyéni járulék befizetését nem indokolt szankciós jelleggel alkalmazni. 8

9 CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY január 1-jétől a családi kedvezményt nemcsak a személyi jövedelemadóban, hanem az egyéni járulékokban is érvényesíteni lehet akkor, ha annak törvényi feltételei fennállnak. Azok a Tbj. 5. -a szerinti biztosítottak élhetnek ezzel az új lehetőséggel, akik nem rendelkeznek kellő összegű összevont adóalappal ahhoz, hogy az őket megillető szja törvény szerinti családi kedvezményt érvényesíteni tudják. A családi járulék kedvezményre kizárólag azok a személyek (biztosítottak) jogosultak, akik a családi kedvezmény érvényesítésére az Szja törvény szerint is jogosultak. Az Szja törvény határozza meg, hogy kik minősülnek eltartottnak, illetve kik a kedvezményezett eltartottak. A családi kedvezmény tehát két szorosan összefüggő rendszert alkot, egyrészt az Szja törvényt, másrészt a Tbj. rendelkezéseit kell megismerni ahhoz, hogy a magánszemély a családi kedvezményt a törvényes keretek között a megfelelő mértékben érvényesíteni tudja január 1-jétől tehát a kedvezményezett eltartott gyermekek után járó családi kedvezmény kiterjed a biztosítottakat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra is. Ki jogosult családi járulékkedvezményre? a) az szja törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, biztosítottnak minősülő magánszemély, valamint b) a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastárs (vagyis a nevelőszülő házastársa) és a biztosított élettárs, (Tbj. 24/A (1) bek.). A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető az Szja törvény szerinti családi kedvezmény összegéből: a) a biztosított által, vagy b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak közösen és/vagy 9

10 c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen és ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 %-a, de legfeljebb a jogosultat, jogosultakat terhelő, biztosított által fizetendő járulékok együttes összege (Tbj. 24/A (3) bek.). A családi járulékkedvezmény összege tehát a biztosított jogosultat az Szja törvény szerint megillető kedvezményből annak a résznek a 16 %-a, amely a jogosult, vagy jogosultak által közösen érvényesített, illetve a jogosultnak nem minősülő házastárssal vagy élettárssal megosztva az összevont adóalap terhére ténylegesen érvényesített családi kedvezmény levonása után fennmarad. A családi járulékkedvezmény a biztosított által fizetendő természetbeni (4 %) és pénzbeli (3 %) egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék (10 %) együttes összegéig terjed. Példa: - a biztosított évi összevont adóalapja: forint - összes családi kedvezmény ( 2 gyermekre x12x2= Ft) - igénybe vett családi kedvezmény: Ft - igénybe nem vett családi kedvezmény: Ft Ft 16%-át veheti igénybe a biztosított járulékkedvezményként: x 16 %= Ft (vagyis ez az összeg érvényesíthető családi járulék kedvezmény címén). Az új szabály alkalmazásában a biztosított által fizetendő járulékoknak van igen nagy jelentősége, mégpedig az abban az évben fizetendőé, amelyre a kedvezmény vonatkozik (Tbj. 24/A (2) bek.). A járulékkedvezmény megállapításának lépései: 1. lépés: meg kell állapítani, hogy milyen összegű családi adóalap kedvezmény illeti meg a magánszemélyt. Ebben az esetben csak a kedvezményre jogosult egyetlen személyt vizsgáljuk, függetlenül attól, hogy más jogosulttal közösen, vagy más nem jogosulttal (jellemzően élettárs) megosztva érvényesítse azt. Ez az összeg az eltartottak, és a jogosultsági hónapok száma szerint állapítható meg a Szja tv. 29/A -a szerint. 2. lépés: a jogosultat megillető összegből le kell vonni a Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy a 10

11 biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen, ténylegesen érvényesített adóalap kedvezményt. Az így kapott különbözet 16%-a érvényesíthető járulékkedvezményként, mégpedig legfeljebb az összesen 17 % egyéni járulékok együttes összegéig (a munkaerő-piaci járulékból nem lehet érvényesíteni). Figyelem! a családi járulékkedvezmény több jogosult esetén is csak egyszeresen érvényesíthető. 3. lépés: az érintett biztosítottak az adóbevallásukban, illetve a munkáltatói adómegállapításukban tett (egymás adóazonosító jelét tartalmazó) nyilatkozatukkal együttesen is igénybe vehetik a családi járulékkedvezményt. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell a biztosított magánszemélyeknek a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntését is, (Tbj. 24/A (4) bek.). 11

12 12

13 Nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény az olyan egyéni járulékokkal szemben, amelyeket a Szja törvény szerint adómentes bevétel vagy bevételnek nem minősülő összeg pl. gyes (Szja törvény 1. számú melléklete szerint adómentes bevételnek minősül, vagy a 7. szerint nem számít bevételnek) után kell fizetni, (kivétel a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj, vagyis a szakszervezeti tagdíj, mely szja-előleg mentes, de járulékalapot képez!). Figyelem! A kedvezmény érvényesítése nem érinti a járulékkedvezményt érvényesítő személy társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságát, és nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátások összegét sem! A biztosított nettó jövedelmének alakulása a családi kedvezmény, illetve évben a családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény igénybevételével: PÉLDA Havi munkabér Érvényesített családi kedvezmény Családi kedv.-nyel csökkentett szja-alap (1.-2.) Fizetendő szja [3.x16%] - - Családi járulékkedvezmény 5. Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény Szja-ban érvényesített családi kedvezmény (2.) Családi járulékkedvezmény [(5.-6.)x16%] Természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék (1.x7%) Érvényesített családi járulékkedvezmény Levont természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbizt. járulék Munkaerő-piaci járulék (1.x1,5%) Nyugdíjjárulék (1. x 10%) Nyugdíjjárulékból igénybe vehető családi járulékkedv.[a 12. és (7.-9.) sorok minimuma] Levont nyugdíjjárulék ( )

14 15. Összes adó és járulék ( ) Nettó jövedelem (1.-15.) A havi nettó jövedelem növekedése A családi járulékkedvezmény érvényesítése A Szja tv. és a Tbj. egyaránt rendelkezik arról, hogy a kedvezményt ugyanazon kedvezményezett után csak egyszeresen lehet érvényesíteni. Ugyanakkor a jogszabályok arra is lehetőséget biztosítanak, hogy a jogosultak a családi kedvezményt és a családi járulékkedvezményt közösen érvényesítsék. Ezen túlmenően a jogosult év végén a jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával megosztva is igénybe veheti mindkét kedvezményt. A járulékkedvezmény megosztására viszont csak akkor van lehetőség, ha a jogosult házastársa és élettársa is biztosított (vagyis fizet egyéni járulékot)! Abban az esetben, ha a foglalkoztató adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül, akkor köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására (Tbj. 51. (1) bek.). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben a magánszemély az adóelőleg nyilatkozatában kéri a családi járulékkedvezmény érvényesítését, és a tárgyhavi adóelőlegalapja nem elegendő a családi adókedvezmény teljes igénybevételére, akkor a foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezményt megállapítani. A foglalkoztató e kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha az adóelőleg-nyilatkozatában a biztosított arra nyilatkozik, hogy nem kéri a járulékkedvezmény érvényesítését lásd: - Nyilatkozat 4. pontja - (Tbj. 51. (4) bek.). Az adóelőleg megállapítására kötelezett munkáltató az adóelőleg-nyilatkozaton szereplő összeget először a szja-alapból vonja le, és ha ez nem nyújt teljesen fedezetet a családi adóalap kedvezmény érvényesítésére, a fennmaradó kedvezmény 16 %-ával csökkenti a biztosítottat terhelő egyéni járulékokat. Az érvényesítés sorrendje: a) természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), ha ez nem elég b) pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%), ha ez nem elég c) nyugdíjjárulék (10%). Ki tehet nyilatkozatot járulékkedvezmény érvényesítésére? 14

15 Kizárólag az a magánszemély (biztosított), aki egyébként az Szja tv. szerinti családi adókedvezményre is jogosult. Biztosított társas vállalkozó családi járulékkedvezménye Társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni (pl. főfoglalkozású tag esetén a személyes közreműködésért járó díj havi 30 ezer forint, a járulékok alapja a Tbj. szerinti minimálbér vagy minimálbér 150 %-a, a járulékkedvezményt viszont csak 30 ezer forintig lehet érvényesíteni, vagyis a családi járulékkedvezményt ebben a biztosítotti körben nem a járulékalap után, csak a ténylegesen kivett szja előleg alapot képező jövedelem után lehet érvényesíteni. Az érvényesítés sorrendje ugyanaz, mint a munkaviszonyban álló munkavállalóknál, vagyis: 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék (ha az nem elég) 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék (ha az nem elég) 10% nyugdíjjárulék. Társas vállalkozó esetében a családi járulékkedvezményt a 1408-as bevallásban lehet érvényesíteni, természetesen a bevallásban fel kell tüntetni a személyes közreműködés díját és az elvárt járulékalapot is. (Tbj. 24/A (6) bek.) Biztosított egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét, vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított szja-előleg alap különbözetének ha az pozitív 16 %-a, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege. Tehát az egyéni vállalkozó kizárólag a tényleges vállalkozói kivét vagy átalányban megállapított jövedelem után fizetendő egyéni járulékokból tudja igénybe venni, az elvárt járulékalap (Tbj. szerinti minimálbér, mint elvárt járulékalap) után nem. Példák: - Az egyéni vállalkozó január hónapban forint vállalkozói kivétet realizál, (főfoglalkozású egyéni vállalkozó) a Tbj. szerinti minimálbér után köteles járulékokat fizetni. Családi kedvezményt és így családi járulékkedvezményt kizárólag forint után és nem forint vagy forint után vehet igénybe. 15

16 - Az evás, illetve a katás egyéni vállalkozó nem érvényesíthet családi járulékkedvezményt, mivel egyik személyi kör sem tartozik az Szja törvény hatálya alá, ennek okán családi kedvezményt sem érvényesíthet. - A kiegészítő tevékenységet folytató sajátjogú öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozó a Tbj. alapján nem minősül biztosítottnak, ezért a vállalkozói tevékenységével összefüggésben sem év közben, sem év végén nem érvényesítheti a családi járulékkedvezményt. Változás az Szja törvényben: Ha az egyéni vállalkozó saját döntése alapján családi járulékkedvezményt érvényesít, a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelemadó előleget az általános szabályoktól eltérően havonta kell megállapítania és bevallania (Szja. törvény 49. (6) bek.). Őstermelők családi járulékkedvezménye A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított szja-előleg alap különbözetének ha az pozitív 16 %-a, de legfeljebb a biztosítottat a tárgynegyedévre terhelő természetbeni- és pénzbeli egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék együttes összege. Ennek megfelelően az őstermelő a járulékkedvezményt negyedévente veheti igénybe az 58-as típusú bevallásában. Természetesen az őstermelő is csak akkor vehet igénybe családi járulék kedvezményt, ha az Szja törvény szerint családi kedvezményre jogosult. Elszámolás a járulékkedvezményről A családi járulékkedvezmény összegéről a biztosított köteles a munkáltatói adómegállapítás során vagy az éves bevallásában elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény alapját, összegét, illetve azt az összeget is, amelyet az adóévben járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy a kedvezmény negyedéves összegeként az őstermelő érvényesített. Amennyiben a családi járulékkedvezmény összege több, mint amennyit a jogosult érvényesített, úgy a különbözetet az szja bevallásban, vagy a munkáltatói adómegállapításban igényelheti meg (Tbj. 51/B (2) bek.). 16

17 Ha a biztosított évközben (havonta vagy negyedévente) járulékkedvezményt érvényesített, és a bevallásban az összevont adóalapja után szja fizetési kötelezettsége keletkezik, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza, hanem megfizeti a személyi jövedelemadót (Tbj. 24/C). Ezzel a rendelkezéssel az a jogalkotó célja, hogy a jellemzően kisösszegű szja fizetési kötelezettségre tekintettel a magánszemélynek a családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény összegét ne kelljen újraszámolni három adónemre. E rendelkezés azonban nem befolyásolja a jogosulatlanul igénybevett családi járulékkedvezménnyel összefüggésben a magánszemély visszafizetési kötelezettségét. Ha ugyanis a biztosított úgy vett igénybe családi járulékkedvezményt, hogy arra nem volt jogosult, a jogalap nélkül igénybevett családi járulékkedvezményt az adóbevallásban előírt határidőig vissza kell fizetni, a befizetési kötelezettség 12 %-ának megfelelő különbözeti bírsággal együtt. Nem keletkezik bírság fizetési kötelezettség, ha a különbözet a 10 ezer forintos értékhatárt nem haladja meg (Tbj. 51/B (3) bek.). Figyelem! A családi járulékkedvezmény nem göngyölíthető, mivel a járulék havonta nem előlegként van elszámolva (ellentétben az adóelőleggel). 17

18 Szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség 2014-től (a továbbiakban szocho fizetési kötelezettség) A január 1-jétől bevezetett szociális hozzájárulásról szóló adó (a továbbiakban szocho) egy olyan speciális adó, melynek a megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (így különösen társadalombiztosítási és álláskeresési), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére nem jogosít. Ez az adó a társadalombiztosítás egyes pénzügyi alapjai között a költségvetési törvényben meghatározott arányban kerül szétosztásra. Adójellege viszont biztosítja, hogy a munkáltatónak a foglalkoztatásra tekintettel nyújtott adókedvezmények biztosításával előnyös módon segítse elő a foglalkoztatást, illetve a munkáltatók adóterheinek csökkentését. A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete - a továbbiakban Eat.) évtől hatályos változásai. 1. A Tbj.-vel összehangolva január 1-jétől, a tanulószerződésben meghatározott díj helyett a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj kerül a kifizetőt terhelő szocho alapként meghatározásra, (Eat (1) c. pont). 2. Szocho alapja külföldi kiküldetés esetén (belföldi személy külföldre történő kiküldetése esetén) A kifizetőt terhelő adó alapja (ha nincs az Eat. 1. bek. a), b) pontja szerinti szja-előleg alap, vagyis a belföldi kiküldött nem Magyarországon adózik, tehát nincs szja előleg alapot képező jövedelme, de van járulékalapja, mert itthon biztosított) a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzi a szerződésben meghatározott díjazás; Külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér (Eat. 455 (1) bek e) pont). Tehát a módosítás a Magyarországon nem adóztatható, de Magyarországon biztosított kiküldött személyek szocho alapját rendezi. 18

19 3. Utólagos kifizetések: december 31-ig, ha a jövedelem kifizetésére a jogviszony megszűnését követően került sor (pl. elmaradt munkabér) a kifizetőt jogi szabályozás hiányában nem terhelte szocho fizetési kötelezettség, (de járulékfizetési kötelezettség terhelte ez esetben is a volt biztosítottat) január 1-jétől az adólap megállapításánál, az egyébként szocho alapot képező jövedelem után akkor is meg kell fizetni a szocho-t, ha annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kerül sor. Az ilyen kifizetéseket úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnésének napján került volna sor. A törvénymódosítás (pontosítás) a Tbj.-vel való összhang megteremtését szolgálja. 4. Nem eredményez szocho fizetési kötelezettséget: A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. tv. 44. (1) a) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony (szakmai gyakorlat), viszont a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó, hallgatói munkaszerződéseken alapuló jogviszony munkaviszonynak minősül és így szocho alapot képez (ahogyan járulékalapot is), Eat d)pont. 5. Eva adóalany arányosítási szabálya: a) Ha az egyéni vállalkozó eva alanyisága év közben megszűnik és a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében a Tbj. rendelkezési szerint az adóévre vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére a Tbj. szerint minimálbérnél magasabb összegű járulékalapra tett nyilatkozatot a választása szerinti magasabb adóalapot törthónap esetén arányosítással állapítja meg (Eat (3) bek). b) Az Eva alany egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az eva alapjának 4 %-a, ha (többes jogviszonyról van szó). - az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozatos tanuló, hallgató, - vagy társas vállalkozás tagjaként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll (Eat (4) bek a) és b) pont). 6. Mentesülés a különös szabályok alól (a szocho fizetési kötelezettség alól) január 1-jétől az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő 19

20 szocho alapjának megállapításakor nem kell számításba venni a hónapnak azt a napját, amelyen tagja kamarai tagsága szünetel. Ezen túlmenően az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tevékenysége szünetel (Eat (3) bek). 20

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 Szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények Jogszabályok 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK 1./ A START tv. szerinti adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető! Milyen jogszabályhely

Részletesebben

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010.

Részletesebben

TB 2014. Biztosítás Járulékfizetés Nyilvántartás

TB 2014. Biztosítás Járulékfizetés Nyilvántartás TB 2014 Biztosítás Járulékfizetés Nyilvántartás A TB 2013 évközi változásai JÁRULÉKFIZETÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG Gyet-ben részesülő vállalkozó minimum adó- és járulékalapja 2013. július 1-jétől Ha

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A munkaviszonyban foglalkoztatott személyek utáni fizetendő adó megállapításánál a számított adót (27%) e törvény külön rendelkezése

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezményekről

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezményekről Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezményekről A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi

Részletesebben

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. hatálya

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Munkahelyvédelmi akcióterv

Munkahelyvédelmi akcióterv Munkahelyvédelmi akcióterv Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók adókedvezménye Nem változik A foglalkoztató a bruttó munkabér, de legfeljebb havi 100.000 forint után 14,5

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény

Családi járulékkedvezmény Családi járulékkedvezmény 24/A. (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesít ő- biztosított házastársa, élettársa

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

A munkahelyvédelmi akcióterv

A munkahelyvédelmi akcióterv A munkahelyvédelmi akcióterv Kapcsolattartás s a NAV-al Telefonos kapcsolattartás Tájékoztatási Call Center /TCC/ 06-40/42-42-42 Mobilhálózatokból a kék szám: 06-20/33-95-888 06-30/33-95-888 06-70/33-95-888

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

Az elvárt béremelés kompenzációját

Az elvárt béremelés kompenzációját Az elvárt béremelés kompenzációját biztosító kormányzati lépések a) A bérfejlesztés 5 % fölötti részének normatív támogatása az adórendszeren keresztül a teljes körű végrehajtás esetén Elérthető: 2012.01.01-től

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról TÁJÉKOZTATÓ a START programokról A 2004. évi CXXIII. évi törvény alapján a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű egyes társadalmi csoportok és a munkaerőpiactól tartósan távollévők foglalkoztatása

Részletesebben

AZ ADÓZÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, JÁRULÉKVÁLTOZÁSOK AZ EU-S SZABÁLYOZÁS TÜKRÉBEN

AZ ADÓZÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, JÁRULÉKVÁLTOZÁSOK AZ EU-S SZABÁLYOZÁS TÜKRÉBEN AZ ADÓZÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, JÁRULÉKVÁLTOZÁSOK AZ EU-S SZABÁLYOZÁS TÜKRÉBEN JÁRULÉK FOGALMAK Járulékalapot képező jövedelem 1. Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből

Részletesebben

Társadalombiztosítási változások 2011.

Társadalombiztosítási változások 2011. Társadalombiztosítási változások 2011. A./ Járulékmértékek Foglalkoztatói járulék Változatlanul 27 százalék, felső határ nélkül. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 24 százalék a nyugdíjbiztosítási,

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 IX. Fejezete alapján a kifizetőt a természetes

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 IX. Fejezete alapján a kifizetőt a természetes

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI Budapest, 2008 Szerzők: A B fejezet dr. Jurányi Benedekné C fejezet Tóth Liboriuszné Lektorálta: Walchné Kremlicska Katalin Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

9. A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: 8. Munkáltatóm, rendszeres bevételt juttató kifizetőm van: nincs:

9. A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: 8. Munkáltatóm, rendszeres bevételt juttató kifizetőm van: nincs: Adóelőleg-nyilatkozat a 2015. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről (Kérjük, olvassa el a nyilatkozat kitöltési útmutatóját!) I. A nyilatkozatot adó magánszemély neve:.. adóazonosító

Részletesebben

IX. Fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL

IX. Fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL IX. Fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL Az adó 453. (1) A szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: az adó) a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira,

Részletesebben

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése OBB-KLUB A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése 2015.09.21. A járulékkötelezettség megállapításának lépései: Jogviszony megállapítása Biztosítási jogviszony megállapítása Járulékalapot

Részletesebben

2011. évi CLVI. törvény

2011. évi CLVI. törvény Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Kivonatos közlés) IX. fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL Az adó 453. (1) A szociális hozzájárulási

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY

A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY Bevezető: A Tbj. alapelvei szerint, a társadalmi szolidaritás elvének megfelelően a szociális biztonsághoz, a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése,

Részletesebben

A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE

A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE ADÓTÖRVÉNYEK 2015. TB 2015. január 21. Előadó: 9 00-10 30 Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE Nem terjed ki a biztosítás egyebek mellett

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. szeptember 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1 2015/2. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozás díj napi alapjának megállapítását érintő 2015.

Részletesebben

VÁLTOZÁS PÉLDA A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIVONT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS FEDEZETI RENDSZERÉT ÉRINTŐ 2015.

VÁLTOZÁS PÉLDA A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIVONT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS FEDEZETI RENDSZERÉT ÉRINTŐ 2015. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIVONT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS FEDEZETI RENDSZERÉT ÉRINTŐ 2015. ÉVI VÁLTOZÁSOK Széll Zoltánné előadása A külföldi énekes, zenész, színész, bábművész,

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

I. 2014. január 1-től életbe lépett, a MunBér14 programot érintő jogszabály-változások, hatásuk a programra

I. 2014. január 1-től életbe lépett, a MunBér14 programot érintő jogszabály-változások, hatásuk a programra MUN v14.0130 Ez a verzió adatbázis módosításokat hajt végre, ezért először csak egyetlen munkahelyről szabad indítani (a windows tálcán se legyen letéve a program)! Ha ez a feltétel nem teljesül, a program

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

N Y I L A T K O Z A T

N Y I L A T K O Z A T N Y I L A T K O Z A T gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételéhez bölcsődei ellátás és óvodai nevelés esetén 1. Alulírott:... Születési neve:... Születési hely, idő:... Anyja neve:... Lakcíme:...,

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. Általános tájékoztató a családi kedvezmény érvényesítéséhez 1

ÚTMUTATÓ. Általános tájékoztató a családi kedvezmény érvényesítéséhez 1 ÚTMUTATÓ az NY29CSK jelű nyilatkozat mintához a 2014. évi személyi jövedelemadó munkáltató által történő megállapításához a családi adóalap érvényesítéséhez Felhívjuk figyelmét, hogy a nyomtatvány kitöltése

Részletesebben

Személyi jövedelemadó. Példák

Személyi jövedelemadó. Példák Személyi jövedelemadó Példák Jövedelemadó levezetésének általános sémája Bevétel Nem bevétel Bevételcsökkentő kedvezmények Elszámolható (diktált) költség Adóalap Adóalap csökkentő kedvezmények Korrigált

Részletesebben

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Jó, ha tudjuk, hogy nem mindig a bevétel teljes összege képezi az adó

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS Munkabérek, illetmények ) HAVI BÉR Minimálbér (483/2013. (XII.17.) Korm.r. 2. (1) bek. Garantált bérminimum 483/2013. (XII.17.) HETI BÉR NAPI BÉR ÓRA BÉR 101.500

Részletesebben

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása (a 0543-02-es lap kitöltése) Ezt a bevallási lapot annak az egyéni vállalkozónak kell benyújtania, aki a 2005. évben az egyszerûsített vállalkozói

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina 2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás

Részletesebben

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához I. Személyi adatok KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely,év,hó,nap:... Állampolgársága:.....

Részletesebben

OBB Előadás 2015.06.22. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. krisztina.kovacs2@ucmsgroup.com

OBB Előadás 2015.06.22. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. krisztina.kovacs2@ucmsgroup.com OBB Előadás 2015.06.22 Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. krisztina.kovacs2@ucmsgroup.com APANAP Jogszabályok 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 118. (4) 121. (1) 294. (1) c) és h) 350/2014.

Részletesebben

1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát

1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát 1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát Szocho 27 %, Járulék 0 b) eléri a minimálbér 30 százalékát 10 % nyugdíjjárulék, 4 % természetbeni, 3 % pénzbeli,

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

2012 Adócsomag bemutatása. 2011.december 8. 1

2012 Adócsomag bemutatása. 2011.december 8. 1 2012 Adócsomag bemutatása 2011.december 8. 1 Érintett adónemek TB Szociális hozzájárulási adó START programok EHO EKHO REGA Szakképzési hozzájárulás Rehab Cégautó adó Baleseti adó Kulturális adó Illeték

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2015.

Részletesebben

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások Szeged, 2013. április 8.

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2014.

Részletesebben

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés H-1051 BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 2-4. POSTACÍM: 1369 BUDAPEST, POSTAFIÓK 481. TELEFON : (36-1) 327-2159, (36-1) 327-2141 FAX: (36-1) 318-073 8 E-MAIL: janos.veres@pm.gov.hu PÉNZÜGYMINISZTE R ORSZÁGGYŰLÉS

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható

Részletesebben

FOGLALKOZTATÓI IGAZOLÁS

FOGLALKOZTATÓI IGAZOLÁS ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR Érkezett: FOGLALKOZTATÓI IGAZOLÁS Igényelt ellátás: táppénz X terhességi-gyermekágyi segély gyermekgondozási díj baleseti táppénz Igénylő jogviszonya: munkaviszonyban

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

Személyi jövedelemadó - 2012

Személyi jövedelemadó - 2012 Személyi jövedelemadó - 2012 Bérleti díj adózása Általánossá vált a kifizető adóelőleg-levonási kötelezettsége [Szja tv. 46. (4) bekezdés]. A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania: az őstermelői

Részletesebben

2015. július 01. napjától jogszabályváltozások történtek. az 1997. évi LXXXIII. törvényben. (Magyar Közlöny 2015. évi 84. száma)

2015. július 01. napjától jogszabályváltozások történtek. az 1997. évi LXXXIII. törvényben. (Magyar Közlöny 2015. évi 84. száma) 2015. július 01. napjától jogszabályváltozások történtek az 1997. évi LXXXIII. törvényben (Magyar Közlöny 2015. évi 84. száma) A következő változások érintik a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től T ÁJÉKOZTATÓ Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től A tájékoztató nem minden részletre kiterjedő és nem helyettesíti a törvény szövegének ismeretét! I. A ténylegesen kieső jövedelmek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi 1 Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi Figyelmeztetés! Az ügyfél, vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve kötelező adatszolgáltatás

Részletesebben