Társadalombiztosítás 2014.

Átírás

1 Társadalombiztosítás január 1-jétől a járuléktörvényben járulékalapok, járulékfizetés tekintetében csak annyi változás történt, hogy az elvárt járulékalapokat követő járulékfizetési modellek (egyéni vállalkozók és társas vállalkozások, valamint azok tagjai) esetén a minimálbér emelésével összefüggően emelkedik a járulékfizetési kötelezettség. A járulék mértékek tekintetében változás nincs, marad és adó módjára viselkedik továbbra is a 27 %-os szociális hozzájárulási adó. Kiemelendő viszont, hogy 2014-től a családi kedvezményrendszer kiterjed a biztosítottakat terhelő egyéni járulékokra is, ugyanis a személyi jövedelemadó alapjából kellő jövedelem hiányában nem érvényesíthető kedvezmény levonható a természetbeni, pénzbeli és nyugdíjjárulékból (ebben a sorrendben). A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.) évi változásainak részletes ismertetése. 1. A Tbj. fogalomrendszerét érintő változások: 2014-től jelentős számú, jogalkalmazást segítő pontosító, illetve a járulék és szociális hozzájárulási adó (szocho) szabályai közötti összhang megteremtését szolgáló új rendelkezés született. Ezzel összefüggésben változott a - FOGVATARTOTT fogalma is. A módosítás a fogvatartottak pontosítását tartalmazza a büntető jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében. A fogvatartás formái jelentősen kibővültek, ezért is szükséges a Tbj-ben a fogvatartottak fogalmát újra meghatározni. Természetesen a fogvatartottak a Tbj. rendelkezései alapján egészségügyi szolgáltatásra, valamint a kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló személy kivételével baleseti egészségügyi szolgáltatásra továbbra is jogosultak. A módosítás értelmében FOGVATARTOTT: az őrizetbe vett, a házi őrizetbe rendelt, az előzetesen letartóztatott, az elzárásra utalt, a szabadságvesztés vagy elzárás büntetést töltő személy, a kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló személy (Tbj. 4. új g) pont). 1

2 2. Biztosítottak körében történt változás január 1-jétől a nevelőszülők is társadalombiztosítottá válnak (a Tbj. alapján december 31-ig csak a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy minősült annak). Így a nevelőszülői jogviszonyban állók ettől az időponttól biztosítottként a társadalombiztosítás valamennyi pénzbeli és természetbeni ellátására jogosulttá válnak. A foglalkoztatási jogviszony a működtető, mint munkáltató és a nevelőszülő közötti írásbeli megállapodás alapján jön létre. A jogviszony azzal a nappal jön létre, amikor a gyámhatóság határozatában a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását kijelölte. A nevelőszülők díjazása munkabérnek minősül, a járulékalap pedig a nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg alap számításánál figyelembe vett jövedelem (Tbj. 5. (1) bek. a) pont). 3. A tanulószerződés alapján foglalkoztatott szakképző iskolai tanulóra vonatkozó megváltozott szabályok: A december 31-ig hatályos rendelkezések szerint a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló mint biztosított járulékalapot képező jövedelme a tanulószerződésben meghatározott díj volt január 1-jétől azonban, figyelembe véve, hogy a szakképző iskolai tanuló tanulószerződése szünetelhet, ezért szükséges volt arról rendelkezni, hogy ilyen esetben a biztosítási jogviszony is szünetel. Ezért január 1-jétől a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj minősül járulékalapot képező jövedelemnek (Tbj. 4. k) pont 1. alpont). Ehhez a szabályozáshoz igazodik a Tbj. 8. h) pontja, mely szerint szünetel a biztosítás: a tanulószerződés szünetelésének időtartama alatt. A Tbj. 4. k) 1. alpontjában a : tanulószerződésben meghatározott díj szövegrész helyébe: a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj szöveg kerül. Indok: Biztosított a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló. A jelenleg hatályos Tbj. 4. k) pontja értelmében tanulószerződés alapján tanulmányokat folytató tanuló esetén a járulék alapot képező jövedelem a tanulószerződésben meghatározott díj. A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. tv. (hatályos január 1-től) 63. (5) bek. és a 64. (1) bek. első fordulata szerint a tanulószerződésben meghatározott díj csökkenthető 2

3 igazolatlan hiányzás esetén a mulasztás időtartamának figyelembevételével, illetve egyáltalán nem jár díjazás abban az esetben, ha a tanuló a befejező szakképző évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket nem teljesíti, illetve a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól. Ezekben az esetekben nem indokolt a tanulóval a rögzített járulékalap figyelembevételével megfizettetni a járulékokat, így csak a ténylegesen kifizetett díj képez járulékalapot. Adóalapot képező jövedelem hiányában a szocho-t sem kell megfizetni. Ezekben az esetekben nem indokolt a tanulóval a rögzített járulékalap figyelembevételével megfizettetni a járulékokat, és a szocho-t, így csak a ténylegesen kifizetett díj képez járulék és szocho alapot! Figyelem! A tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt nem tarthat igényt a gazdálkodó szerv a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésével összefüggő normatív csökkentő tételre, illetve a csökkentő tétel, vagy annak egy részének visszaigénylésére. 4. Hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató A főiskolai, egyetemi hallgató a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján hallgatói munkaszerződéssel végezhet munkát az alábbi kétféle módon: a) a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés részeként az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben, vagy külső gyakorlóhelyen foglalkoztatott hallgatóra nem terjed ki a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség (2014. január 1- jétől T1041-es nyomtatványon ki kell jelenteni - ha korábban be volt jelentve - az állami adóhatóságnál). Ebben az esetben a szocho törvény alapján a kifizető szocho-t sem fizet (mivel a szocho törvény alapján e jogviszony nem eredményez adófizetési kötelezettséget sem). b) a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőfokú oktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző természetes személy a társadalombiztosítás rendszerében továbbra is biztosítottnak, illetve szocho tekintetében adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban állónak minősül. 3

4 Összefoglalva: a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra a biztosítás nem terjed ki (Tbj. 11. d) pontja). 5. A biztosítás szünetelése A biztosítás fő szabály szerint az annak alapjául szolgáló jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn (ezért is nevezzük a társadalombiztosítási jogviszonyt másodlagos un. követő jogviszonynak). Természetes tehát, hogy abban az esetben, ha az alap jogviszonyban folytatott tevékenység szünetel, - a társadalombiztosítási jogviszony, így a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság is szünetel. A Tbj.-ben január 1-jétől beiktatásra került egy új előremutató szabály, mely alapján a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetelése esetén a biztosítás is szünetel, (Tbj. 8. f) pont). A biztosítás szünetelésével kapcsolatban azonban nevesített esetekre is született módosítás, mely elsősorban az eddig hatályos szabályok pontosítását jelenti: a) Önkéntes katonai szolgálatot teljesítő biztosított jogállása: Fő szabály szerint a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a biztosítás szünetel. Nem szünetel azonban a biztosítás akkor (többek között), ha azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszi igénybe a biztosított (Tbj. 8. ac) pont). b) Ügyvédek, közjegyzők, szabadalmi ügyvivők biztosítotti jogállásának szünetelése: Az ügyvédekről szóló évi XI. tv. alapján a kamarai tagság szüneteltetése helyett az ügyvédi tevékenység szüneteltetéséhez szükséges kötni a biztosítási jogviszony szünetelését. A közjegyző, szabadalmi ügyvivők esetében szintén összhangban a rájuk vonatkozó szabályozással a kamarai tagság szüneteléséhez kapcsolódik a biztosítás szünetelése. Ehhez kellett igazítani a törvénymódosítást, vagyis január 1-jétől szünetel a biztosítás: az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyzők, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szünetelése alatt, (Tbj. 8. e) pont). c) Az állatorvosok biztosítási jogviszonyának szünetelése A Magyar Állatorvosi Kamarai engedéllyel történő állategészségügyi szolgáltató tevékenység szünetelésekor szünetel a társadalombiztosítási jogviszony is. A szünetelésre vonatkozó szabály december 31-ig Kormány Rendelet szintű volt, január 1-4

5 jétől törvényi szintre emelkedett - a korábbi pontatlanságot kiküszöbölve, és ennek megfelelően: szünetel a biztosítás az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt (Tbj. 8. g) pont). d) A tanulószerződés szüneteltetése: bővebben lásd: tájékoztató 3. pontja. 6. Magyarországon munkát végző kiküldöttek (kirendeltek,munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott), külföldi munkavállalók társadalombiztosítási jogállása a) január 1-től is érvényes a Tbj.11. b) pontja, mely szerint a biztosítás nem terjed ki többek között a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkavállaló által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre: - kiküldetés - kirendelés vagy - munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg, e rendelkezés azonban ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el. A korábbi korlátlan mentesség január 1-jétől korlátozódott két évre, - figyelemmel arra is, hogy az olyan külföldire, aki rövid ideig, átmeneti jelleggel dolgozik Magyarországon, - ne terjesszük ki a kötelező társadalombiztosítást. A kettős járulékfizetés elkerülése érdekében a már letárgyalt, illetve hatályba nem lépett kétoldalú szociális biztonsági egyezmények hatályba lépéséig szükséges volt rendelkezni a 2 éves időszak meghosszabbításáról annak érdekében, hogy a Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalók január 1-jétől ne kerüljenek be a kötelező társadalombiztosítás rendszerébe. Ennek érdekében a Tbj. külön rendelkezik arról, hogy a két éves időtartamot január 1-jétől kell számítani és így a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a magyar társadalombiztosítási rendszerben- legkorábban január 1-jétől jön létre. 5

6 Miután a szocho-nak többek között nem alapja az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki, fel sem merülhet a szocho fizetési kötelezettség. b) A Tbj. az a) pontban tárgyalt esetkörrel összefüggésben január 1-jétől egy új 11/A -al egészül ki. A tájékoztató a) pontjában ismertetett Tbj. 11. b) pontjában foglaltaktól eltérően, két évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha: ba) a kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzés ténylegesen, vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, (alapfeltétel tehát, hogy a magyarországi munkavégzést eredetileg két évnél rövidebb időtartamra tervezték, de az ténylegesen vagy várhatóan előre nem látható körülmény miatt annál hosszabb lesz) és bb) ha az a) pontban említett körülmény a magyarországi munkavégzés kezdetét követő legalább egy év után következik be, és ezt a tényt a munkavállaló 8 napon belül bejelenti az állami adóhatósághoz. A Tbj. rendelkezik arról is, hogy a (bb) pont szerinti esetnél) járulékfizetési kötelezettség alóli mentesülés nem érinti szocho fizetési kötelezettség alóli mentesítést, vagyis a szocho-t meg kell fizetni (ez esetben az egyéni járulékalap és a szocho alap elszakad egymástól!). c) A Tbj. 11. (b) pontjában foglaltak alkalmazandók január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén is, azzal, hogy a két éves időtartamot január 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban január 1-jével jön létre. Példa: Japán székhelyű vállalkozás január 10-től egy japán mérnököt küldött magyarországi érdekeltségébe tartozó vállalatához, hogy az összeszerelő műhely üzembeállítását felügyelje. A projekt előrelátható megvalósítási ideje október 31-e volt, de előre nem látható körülmények miatt a kiküldetés időtartama február 10-ig meghosszabbodik. A jogszabály módosítást figyelembe véve a két éves időtartamot január 1-je előtti kiküldetés esetén is január 1-jétől kell számítani, így a példa szerinti japán mérnököt annak ellenére sem vonjuk be a kötelező társadalombiztosítási rendszerbe, hogy a kiküldetésének a valós időtartama a 24 hónapot meghaladja. 7. Sajátjogú nyugdíjas, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó, és társas vállalkozó jogállása a Tbj.-ben. 6

7 2014. január 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, valamint a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő tagja után havi: 6810 (napi 227) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni, (2013. december 31-ig ez az összeg havi 6660 (napi 222) forint volt. A módosítás a nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának infláció követő emelését jelenti (Tbj. 19. (4) bek.). Természetesen a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók továbbra is fizetik a járulék alapot képező jövedelmük után a 10 % mértékű nyugdíjjárulékot. Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó: keresőképtelen, gyes-ben részesül, fogvatartott, állategészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel, ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, foglalkoztatása a munkaviszonyában (az egyidejűleg fennálló munkaviszonyában) vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát, (Tbj. 37/A ). A módosítás célja az volt, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó járulékfizetése igazodjon a főállású munkaviszonyban álló és egyidejűleg egyéni vagy társas, nem nyugdíjas vállalkozó járulékfizetési szabályaihoz. A módosítással e személyi kör mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége alól, ha munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában a foglalkoztatás egyidejűleg eléri a heti 36 órát. Figyelem! Sajátjogú nyugdíjas az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alapján: - öregségi nyugdíjban - rehabilitációs járadékban - a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben, nyugdíjban 7

8 - egyházi nyugdíjban - vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. (Megjegyzés: a rokkantsági ellátás előtt rokkantsági nyugdíj nem öregségi nyugdíj, így a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vagy társas vállalkozó nem tekinthető sajátjogú nyugdíjasnak, és így kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak, így ő főfoglalkozásúnak minősül, és ennek megfelelően köteles egyéni járulékokat és szocho-t is fizetni). 8. Átmeneti rendelkezések: a) A január 1-jétől hatályos módosító rendelkezéseket az olyan jövedelmekre kell elsőként alkalmazni, - ideértve a családi járulékkedvezményre vonatkozó szabályokat is amelyeket a január hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani! b) Tbj. 53/A (1) bek.: a 82,35 szövegrész helyébe a 81,89 szöveg, a 17,65 szövegrész helyébe a 18,11 szövegrész lép. Ezt a módosítást, vagyis az alapok közötti felosztást a családi járulékkedvezmény bevezetése indokolta. A módosítással az Egészségbiztosítási Alap, illetve a Nemzeti Foglalkoztatási Alap közötti járulék megosztási arány módosul, tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékbevételek egy számlaszámra érkeznek. c) január 1-jétől hatályát veszti a Tbj a ( szívességi bejelentés ), így hatályát veszti a színlelt biztosítotti bejelentésre vonatkozó szabály, tekintettel arra, hogy az egyéni járulék befizetését nem indokolt szankciós jelleggel alkalmazni. 8

9 CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY január 1-jétől a családi kedvezményt nemcsak a személyi jövedelemadóban, hanem az egyéni járulékokban is érvényesíteni lehet akkor, ha annak törvényi feltételei fennállnak. Azok a Tbj. 5. -a szerinti biztosítottak élhetnek ezzel az új lehetőséggel, akik nem rendelkeznek kellő összegű összevont adóalappal ahhoz, hogy az őket megillető szja törvény szerinti családi kedvezményt érvényesíteni tudják. A családi járulék kedvezményre kizárólag azok a személyek (biztosítottak) jogosultak, akik a családi kedvezmény érvényesítésére az Szja törvény szerint is jogosultak. Az Szja törvény határozza meg, hogy kik minősülnek eltartottnak, illetve kik a kedvezményezett eltartottak. A családi kedvezmény tehát két szorosan összefüggő rendszert alkot, egyrészt az Szja törvényt, másrészt a Tbj. rendelkezéseit kell megismerni ahhoz, hogy a magánszemély a családi kedvezményt a törvényes keretek között a megfelelő mértékben érvényesíteni tudja január 1-jétől tehát a kedvezményezett eltartott gyermekek után járó családi kedvezmény kiterjed a biztosítottakat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra is. Ki jogosult családi járulékkedvezményre? a) az szja törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, biztosítottnak minősülő magánszemély, valamint b) a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastárs (vagyis a nevelőszülő házastársa) és a biztosított élettárs, (Tbj. 24/A (1) bek.). A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető az Szja törvény szerinti családi kedvezmény összegéből: a) a biztosított által, vagy b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak közösen és/vagy 9

10 c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen és ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 %-a, de legfeljebb a jogosultat, jogosultakat terhelő, biztosított által fizetendő járulékok együttes összege (Tbj. 24/A (3) bek.). A családi járulékkedvezmény összege tehát a biztosított jogosultat az Szja törvény szerint megillető kedvezményből annak a résznek a 16 %-a, amely a jogosult, vagy jogosultak által közösen érvényesített, illetve a jogosultnak nem minősülő házastárssal vagy élettárssal megosztva az összevont adóalap terhére ténylegesen érvényesített családi kedvezmény levonása után fennmarad. A családi járulékkedvezmény a biztosított által fizetendő természetbeni (4 %) és pénzbeli (3 %) egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék (10 %) együttes összegéig terjed. Példa: - a biztosított évi összevont adóalapja: forint - összes családi kedvezmény ( 2 gyermekre x12x2= Ft) - igénybe vett családi kedvezmény: Ft - igénybe nem vett családi kedvezmény: Ft Ft 16%-át veheti igénybe a biztosított járulékkedvezményként: x 16 %= Ft (vagyis ez az összeg érvényesíthető családi járulék kedvezmény címén). Az új szabály alkalmazásában a biztosított által fizetendő járulékoknak van igen nagy jelentősége, mégpedig az abban az évben fizetendőé, amelyre a kedvezmény vonatkozik (Tbj. 24/A (2) bek.). A járulékkedvezmény megállapításának lépései: 1. lépés: meg kell állapítani, hogy milyen összegű családi adóalap kedvezmény illeti meg a magánszemélyt. Ebben az esetben csak a kedvezményre jogosult egyetlen személyt vizsgáljuk, függetlenül attól, hogy más jogosulttal közösen, vagy más nem jogosulttal (jellemzően élettárs) megosztva érvényesítse azt. Ez az összeg az eltartottak, és a jogosultsági hónapok száma szerint állapítható meg a Szja tv. 29/A -a szerint. 2. lépés: a jogosultat megillető összegből le kell vonni a Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy a 10

11 biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen, ténylegesen érvényesített adóalap kedvezményt. Az így kapott különbözet 16%-a érvényesíthető járulékkedvezményként, mégpedig legfeljebb az összesen 17 % egyéni járulékok együttes összegéig (a munkaerő-piaci járulékból nem lehet érvényesíteni). Figyelem! a családi járulékkedvezmény több jogosult esetén is csak egyszeresen érvényesíthető. 3. lépés: az érintett biztosítottak az adóbevallásukban, illetve a munkáltatói adómegállapításukban tett (egymás adóazonosító jelét tartalmazó) nyilatkozatukkal együttesen is igénybe vehetik a családi járulékkedvezményt. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell a biztosított magánszemélyeknek a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntését is, (Tbj. 24/A (4) bek.). 11

12 12

13 Nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény az olyan egyéni járulékokkal szemben, amelyeket a Szja törvény szerint adómentes bevétel vagy bevételnek nem minősülő összeg pl. gyes (Szja törvény 1. számú melléklete szerint adómentes bevételnek minősül, vagy a 7. szerint nem számít bevételnek) után kell fizetni, (kivétel a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj, vagyis a szakszervezeti tagdíj, mely szja-előleg mentes, de járulékalapot képez!). Figyelem! A kedvezmény érvényesítése nem érinti a járulékkedvezményt érvényesítő személy társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságát, és nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátások összegét sem! A biztosított nettó jövedelmének alakulása a családi kedvezmény, illetve évben a családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény igénybevételével: PÉLDA Havi munkabér Érvényesített családi kedvezmény Családi kedv.-nyel csökkentett szja-alap (1.-2.) Fizetendő szja [3.x16%] - - Családi járulékkedvezmény 5. Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény Szja-ban érvényesített családi kedvezmény (2.) Családi járulékkedvezmény [(5.-6.)x16%] Természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék (1.x7%) Érvényesített családi járulékkedvezmény Levont természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbizt. járulék Munkaerő-piaci járulék (1.x1,5%) Nyugdíjjárulék (1. x 10%) Nyugdíjjárulékból igénybe vehető családi járulékkedv.[a 12. és (7.-9.) sorok minimuma] Levont nyugdíjjárulék ( )

14 15. Összes adó és járulék ( ) Nettó jövedelem (1.-15.) A havi nettó jövedelem növekedése A családi járulékkedvezmény érvényesítése A Szja tv. és a Tbj. egyaránt rendelkezik arról, hogy a kedvezményt ugyanazon kedvezményezett után csak egyszeresen lehet érvényesíteni. Ugyanakkor a jogszabályok arra is lehetőséget biztosítanak, hogy a jogosultak a családi kedvezményt és a családi járulékkedvezményt közösen érvényesítsék. Ezen túlmenően a jogosult év végén a jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával megosztva is igénybe veheti mindkét kedvezményt. A járulékkedvezmény megosztására viszont csak akkor van lehetőség, ha a jogosult házastársa és élettársa is biztosított (vagyis fizet egyéni járulékot)! Abban az esetben, ha a foglalkoztató adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül, akkor köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására (Tbj. 51. (1) bek.). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben a magánszemély az adóelőleg nyilatkozatában kéri a családi járulékkedvezmény érvényesítését, és a tárgyhavi adóelőlegalapja nem elegendő a családi adókedvezmény teljes igénybevételére, akkor a foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezményt megállapítani. A foglalkoztató e kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha az adóelőleg-nyilatkozatában a biztosított arra nyilatkozik, hogy nem kéri a járulékkedvezmény érvényesítését lásd: - Nyilatkozat 4. pontja - (Tbj. 51. (4) bek.). Az adóelőleg megállapítására kötelezett munkáltató az adóelőleg-nyilatkozaton szereplő összeget először a szja-alapból vonja le, és ha ez nem nyújt teljesen fedezetet a családi adóalap kedvezmény érvényesítésére, a fennmaradó kedvezmény 16 %-ával csökkenti a biztosítottat terhelő egyéni járulékokat. Az érvényesítés sorrendje: a) természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), ha ez nem elég b) pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%), ha ez nem elég c) nyugdíjjárulék (10%). Ki tehet nyilatkozatot járulékkedvezmény érvényesítésére? 14

15 Kizárólag az a magánszemély (biztosított), aki egyébként az Szja tv. szerinti családi adókedvezményre is jogosult. Biztosított társas vállalkozó családi járulékkedvezménye Társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni (pl. főfoglalkozású tag esetén a személyes közreműködésért járó díj havi 30 ezer forint, a járulékok alapja a Tbj. szerinti minimálbér vagy minimálbér 150 %-a, a járulékkedvezményt viszont csak 30 ezer forintig lehet érvényesíteni, vagyis a családi járulékkedvezményt ebben a biztosítotti körben nem a járulékalap után, csak a ténylegesen kivett szja előleg alapot képező jövedelem után lehet érvényesíteni. Az érvényesítés sorrendje ugyanaz, mint a munkaviszonyban álló munkavállalóknál, vagyis: 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék (ha az nem elég) 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék (ha az nem elég) 10% nyugdíjjárulék. Társas vállalkozó esetében a családi járulékkedvezményt a 1408-as bevallásban lehet érvényesíteni, természetesen a bevallásban fel kell tüntetni a személyes közreműködés díját és az elvárt járulékalapot is. (Tbj. 24/A (6) bek.) Biztosított egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét, vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított szja-előleg alap különbözetének ha az pozitív 16 %-a, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege. Tehát az egyéni vállalkozó kizárólag a tényleges vállalkozói kivét vagy átalányban megállapított jövedelem után fizetendő egyéni járulékokból tudja igénybe venni, az elvárt járulékalap (Tbj. szerinti minimálbér, mint elvárt járulékalap) után nem. Példák: - Az egyéni vállalkozó január hónapban forint vállalkozói kivétet realizál, (főfoglalkozású egyéni vállalkozó) a Tbj. szerinti minimálbér után köteles járulékokat fizetni. Családi kedvezményt és így családi járulékkedvezményt kizárólag forint után és nem forint vagy forint után vehet igénybe. 15

16 - Az evás, illetve a katás egyéni vállalkozó nem érvényesíthet családi járulékkedvezményt, mivel egyik személyi kör sem tartozik az Szja törvény hatálya alá, ennek okán családi kedvezményt sem érvényesíthet. - A kiegészítő tevékenységet folytató sajátjogú öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozó a Tbj. alapján nem minősül biztosítottnak, ezért a vállalkozói tevékenységével összefüggésben sem év közben, sem év végén nem érvényesítheti a családi járulékkedvezményt. Változás az Szja törvényben: Ha az egyéni vállalkozó saját döntése alapján családi járulékkedvezményt érvényesít, a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelemadó előleget az általános szabályoktól eltérően havonta kell megállapítania és bevallania (Szja. törvény 49. (6) bek.). Őstermelők családi járulékkedvezménye A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított szja-előleg alap különbözetének ha az pozitív 16 %-a, de legfeljebb a biztosítottat a tárgynegyedévre terhelő természetbeni- és pénzbeli egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék együttes összege. Ennek megfelelően az őstermelő a járulékkedvezményt negyedévente veheti igénybe az 58-as típusú bevallásában. Természetesen az őstermelő is csak akkor vehet igénybe családi járulék kedvezményt, ha az Szja törvény szerint családi kedvezményre jogosult. Elszámolás a járulékkedvezményről A családi járulékkedvezmény összegéről a biztosított köteles a munkáltatói adómegállapítás során vagy az éves bevallásában elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény alapját, összegét, illetve azt az összeget is, amelyet az adóévben járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy a kedvezmény negyedéves összegeként az őstermelő érvényesített. Amennyiben a családi járulékkedvezmény összege több, mint amennyit a jogosult érvényesített, úgy a különbözetet az szja bevallásban, vagy a munkáltatói adómegállapításban igényelheti meg (Tbj. 51/B (2) bek.). 16

17 Ha a biztosított évközben (havonta vagy negyedévente) járulékkedvezményt érvényesített, és a bevallásban az összevont adóalapja után szja fizetési kötelezettsége keletkezik, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza, hanem megfizeti a személyi jövedelemadót (Tbj. 24/C). Ezzel a rendelkezéssel az a jogalkotó célja, hogy a jellemzően kisösszegű szja fizetési kötelezettségre tekintettel a magánszemélynek a családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény összegét ne kelljen újraszámolni három adónemre. E rendelkezés azonban nem befolyásolja a jogosulatlanul igénybevett családi járulékkedvezménnyel összefüggésben a magánszemély visszafizetési kötelezettségét. Ha ugyanis a biztosított úgy vett igénybe családi járulékkedvezményt, hogy arra nem volt jogosult, a jogalap nélkül igénybevett családi járulékkedvezményt az adóbevallásban előírt határidőig vissza kell fizetni, a befizetési kötelezettség 12 %-ának megfelelő különbözeti bírsággal együtt. Nem keletkezik bírság fizetési kötelezettség, ha a különbözet a 10 ezer forintos értékhatárt nem haladja meg (Tbj. 51/B (3) bek.). Figyelem! A családi járulékkedvezmény nem göngyölíthető, mivel a járulék havonta nem előlegként van elszámolva (ellentétben az adóelőleggel). 17

18 Szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség 2014-től (a továbbiakban szocho fizetési kötelezettség) A január 1-jétől bevezetett szociális hozzájárulásról szóló adó (a továbbiakban szocho) egy olyan speciális adó, melynek a megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (így különösen társadalombiztosítási és álláskeresési), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére nem jogosít. Ez az adó a társadalombiztosítás egyes pénzügyi alapjai között a költségvetési törvényben meghatározott arányban kerül szétosztásra. Adójellege viszont biztosítja, hogy a munkáltatónak a foglalkoztatásra tekintettel nyújtott adókedvezmények biztosításával előnyös módon segítse elő a foglalkoztatást, illetve a munkáltatók adóterheinek csökkentését. A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete - a továbbiakban Eat.) évtől hatályos változásai. 1. A Tbj.-vel összehangolva január 1-jétől, a tanulószerződésben meghatározott díj helyett a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj kerül a kifizetőt terhelő szocho alapként meghatározásra, (Eat (1) c. pont). 2. Szocho alapja külföldi kiküldetés esetén (belföldi személy külföldre történő kiküldetése esetén) A kifizetőt terhelő adó alapja (ha nincs az Eat. 1. bek. a), b) pontja szerinti szja-előleg alap, vagyis a belföldi kiküldött nem Magyarországon adózik, tehát nincs szja előleg alapot képező jövedelme, de van járulékalapja, mert itthon biztosított) a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzi a szerződésben meghatározott díjazás; Külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér (Eat. 455 (1) bek e) pont). Tehát a módosítás a Magyarországon nem adóztatható, de Magyarországon biztosított kiküldött személyek szocho alapját rendezi. 18

19 3. Utólagos kifizetések: december 31-ig, ha a jövedelem kifizetésére a jogviszony megszűnését követően került sor (pl. elmaradt munkabér) a kifizetőt jogi szabályozás hiányában nem terhelte szocho fizetési kötelezettség, (de járulékfizetési kötelezettség terhelte ez esetben is a volt biztosítottat) január 1-jétől az adólap megállapításánál, az egyébként szocho alapot képező jövedelem után akkor is meg kell fizetni a szocho-t, ha annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kerül sor. Az ilyen kifizetéseket úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnésének napján került volna sor. A törvénymódosítás (pontosítás) a Tbj.-vel való összhang megteremtését szolgálja. 4. Nem eredményez szocho fizetési kötelezettséget: A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. tv. 44. (1) a) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony (szakmai gyakorlat), viszont a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó, hallgatói munkaszerződéseken alapuló jogviszony munkaviszonynak minősül és így szocho alapot képez (ahogyan járulékalapot is), Eat d)pont. 5. Eva adóalany arányosítási szabálya: a) Ha az egyéni vállalkozó eva alanyisága év közben megszűnik és a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében a Tbj. rendelkezési szerint az adóévre vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére a Tbj. szerint minimálbérnél magasabb összegű járulékalapra tett nyilatkozatot a választása szerinti magasabb adóalapot törthónap esetén arányosítással állapítja meg (Eat (3) bek). b) Az Eva alany egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az eva alapjának 4 %-a, ha (többes jogviszonyról van szó). - az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozatos tanuló, hallgató, - vagy társas vállalkozás tagjaként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll (Eat (4) bek a) és b) pont). 6. Mentesülés a különös szabályok alól (a szocho fizetési kötelezettség alól) január 1-jétől az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő 19

20 szocho alapjának megállapításakor nem kell számításba venni a hónapnak azt a napját, amelyen tagja kamarai tagsága szünetel. Ezen túlmenően az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tevékenysége szünetel (Eat (3) bek). 20