Bevezető. A Központi Statisztikai Hivatal elemzése a régióról A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete Módszertan KSH

Átírás

1 TOP A 1

2 T Bevezető A NAV elemzése a régió gazdaságáról Adóalanyok a délalföldi régióban Ügyfélkapcsolati és elektronikus szolgáltatások az állami adóhatóságnál Tájékoztató a gazdasági folyamatokról Módszertan NAV Tájékoztató az egyéni vállalkozók évi gazdasági teljesítményéről Tájékoztató a kata kiva eva adóalanyok évi gazdasági teljesítményéről TOP vállalkozás adatai Társaságiadóbevallások elemzése régiós szinten Tallózás a mérlegadatokban Megyei TOP vállalkozás Társaságiadóbevallások elemzése megyei szinten Ágazati körkép A régió import/export forgalmának bemutatása Vámkezelő helyek bemutatása Megyei TOP vállalkozás Alkoholtermék és szőlőborelőállítás A közúti árufuvarozási személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó jövedéki adóvisszaigénylésének alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elemzése a régióról A DélAlföld általános gazdasági helyzete Módszertan KSH Kamarák a vállalkozásokért Kutatásfejlesztés és innováció Kamarák szerepe a szakképzésben Kamarai szolgáltatások 2

3 B Örömünkre szolgál hogy néhány év kihagyás után ismét figyelmükbe ajánlhatjuk a BácsKiskun Békés és Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Nemzeti Adó és Vámhivatal Délalföldi Regionális Adó Főigazgatósága és Vám és Pénzügyőri Főigazgatósága a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Főosztálya valamint az Enterprise Europe Network Délalföldi Irodája együttműködésében készített TOP kiadványt Célunk továbbra is az hogy adatokon tényeken alapuló elemzések segítségével reális képet adjunk a délalföldi régió gazdasági helyzetéről gazdasági folyamatairól tendenciáiról A kiadvány első részében a régió és a három megye gazdasági jellemzőit az adóhivatal által elkészített adóbevallásokból nyert számadatok és azok elemzése alapján mutatjuk be Új elem hogy az idén a már megszokott adószakmai részeken túl vám és pénzügyőri tevékenységhez kapcsolódó elemzésekkel bővült az évkönyv A kiadvány második részében közöljük a régió első legnagyobb árbevételt elérő vállalkozásának listáját és fontosabb gazdasági adatait ban milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel lehetett bekerülni a régió száz legnagyobb vállalkozása közé A korábbi évek gyakorlatát megőrizve ugyanakkor bemutatjuk megyénként az legmagasabb nettó árbevételt elérő társas vállalkozást is Az ágazati körképben a kiemelt nemzetgazdasági ágankénti első vámszakmai oldalról a megyénkénti első export illetve importforgalmat lebonyolító adózónak kértük a hozzájárulását ahhoz hogy főbb gazdasági adataikat a kiadványban megjelentethessük A Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Főosztálya a gazdasági szervezetek által előállított bruttó hazai termék valamint a gazdasági szervezetek számadataival tette teljesebbé a gazdasági körképet valamint elemzésükben kitértek a foglalkoztatás és munkanélküliség jellemzőire is A régió gazdasági folyamatait elemezve megállapítható hogy gyakorlatilag az elmúlt évben is az export húzta a gazdaságot A feldolgozóipar régióbeli jelentőségét mutatja hogy ebben az ágazatban képződött a nettó árbevétel több mint százaléka és az exportárbevétel közel százaléka A nyereséges vállalkozások száma százalékkal növekedett a veszteséges vállalkozások száma százalékkal csökkent az előző évihez képest A régió működő vállalkozásainak száma ben kal tovább csökkent a társas vállalkozásoké az ezredforduló óta évről évre emelkedett addig az egyéni vállalkozók száma óta lényegében folyamatosan csökkent A nagyvállalkozások meghatározó szerepét és a régió életére gyakorolt hatását mutatja hogy a TOP vállalkozás nettó árbevétele adja a régiós összeg mintegy százalékát valamint ez a vállalati kör produkálja a régió exportjának kétharmadát is Bár a fenti adatok is azt mutatják hogy a régió gazdaságában meghatározó jelentőségűek a nagyvállalatok a gazdaság fejlődése szempontjából szintén kiemelt szerepük van a kis és középvállalkozásoknak Figyelemre méltó az a tény hogy a munkavállalók közel kétharmadát foglalkoztatja ez a vállalkozói kör Alacsony tőkeellátottságuk humánerőforráskapacitás korlátaik miatt ez a vállalkozói réteg az amelyik leginkább célcsoportja a kamarák szolgáltatási tevékenységének 3

4 Mindenképpen pozitívumként említendő hogy bár a délalföldi régió gazdasági teljesítményét (GDP) tekintve közepesnek tekinthető Magyarország egyik legjelentősebb kutatásfejlesztési bázisa A régió K+F kompetenciái számos tudományterületen igen erősek viszonylag magas kutatásfejlesztési ráfordítás és kutatói létszám jellemzi de igen nagy területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg a régión belül Bízunk abban hogy az évkönyv szakmai tartalma a kamarai regisztrációs rendszer adataival kiegészülve hasznos információt nyújt a régió gazdasági életének megismeréséhez segíti a jövőbeli döntések megalapozását és ezzel hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséhez Gaál József elnök BácsKiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Hódsági Tamás elnök Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nemesi Pál elnök Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara KocsisNagy Zsolt főosztályvezető KSH Szegedi Főosztály 4

5 A NAV A A délalföldi régió illetékességi területén első félévének végén adószámmal rendelkező működő adóalanyt mely az országos adóalanyi kör százaléka tartott nyilván az adóhatóság darabbal többet mint egy évvel korábban A működő adóalanyok százaléka BácsKiskun megyében százaléka Csongrád megyében százaléka Békés megyében koncentrálódik A régió adóalanyi körének összetételét vizsgálva a társas vállalkozások és az adószámos magánszemélyek számában megvalósuló illetve százalékos gyarapodást tovább erősítette az egyéni vállalkozók százalékos darabszámnövekménye A működő adózók több mint felét százalékát az önálló tevékenységet folytató adószámos magánszemélyek alkotják a gazdálkodó szervezetek a százalékát az egyéni vállalkozók pedig százalékát teszik ki Működő adóalany: ezer fő db Kecskemét Szarvas Sarkad Békés ezer fő db ( ) Kiskunfélegyháza Csongrád Békéscsaba Szentes Kiskőrös Gyula Kalocsa Orosháza Kiskunmajsa Kistelek Hódmezővásárhely Mezőkovácsháza Kiskunhalas ezer fő db ( ) Jánoshalma Mórahalom Makó Szeged Baja Kuszentmiklós Bácsalmás Szeghalom ezer fő db ( ) Működő adóalanyok számának megoszlása a megyék között június végén A régióban I félévében a tevékenységét adózó kezdte el ami az előző évihez képest százalékos növekményt jelent míg a tevékenységük megszüntetéséről en döntöttek el többen mint egy évvel korábban júniusában a régióban a kisvállalati adó (kiva¹) hatálya alá történő bejelentkezés lehetőségével gazdálkodó szervezet élt ami százalékkal vagyis vel kevesebb mint júniusában ¹ A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII törvény szabályozza 5

6 I félévében a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata²) hatálya alá a régióban egyéni vállalkozó és adószámos magánszemély valamint társas vállalkozás tartozott A kataadózói kör dinamikusan növekszik hónapról hónapra átlagosan havi fő/darabbal Az új adózási módok bevezetésével egyidejűleg a régióban az egyszerűsített vállalkozói adó (eva³) hatálya alá tartozók száma folyamatosan csökken június végére a társas vállalkozásoké százalékkal az egyéni vállalkozóké csaknem húsz százalékkal lett kevesebb az egy évvel ezelőttinél A Délalföldi Regionális Adó Főigazgatóság illetékességi területén I félév végén darab működő adóalany tartozott az általános forgalmi adó körbe ami az előző év azonos időszakához képest százalékos visszaesést jelent Ezen belül a gazdálkodói kör százalékos az egyéni vállalkozók és áfás adószámos magánszemélyek száma ennél nagyobb mértékű százalékos csökkenést mutat Az áfaalanyok száma az összes működő adóalanyszám százalékát teszi ki a megelőző évi százalékkal szemben Az áfaalanyok számát bevallási gyakoriság szerint vizsgálva az éves adózók számának csökkenése tovább folytatódott ( százalék) melyet a negyedéveseknél illetve a havi bevallóknál tapasztalható bővülés némileg ellensúlyoz (+ illetve + százalék) Adóalanyok számának változása a délalföldi régióban január és június között Megnevezés Egyéni vállalkozók (fő) Adószámos magánszemélyek (fő) Gazdálkozó szervezetek (db) Összesen Újonnan belépő Tevékenységét megszüntető A délalföldi régióban a közösségi adószámok igénylése az évek folyamán növekvő tendenciát mutat mind a gazdálkodók mind az egyéni vállalkozók körében Az érvényes közösségi adószámmal rendelkezők száma darab mely az előző évihez képest százalékos növekményt takar Ezen belül az egyéni vállalkozók közül százalékkal a gazdálkodók közül pedig százalékkal kértek többen közösségi adószámot A délalföldi régióban I félévhez viszonyítva a felszámolás alatt álló gazdálkodók száma darabbal ( százalékkal) a végelszámolás alatti adózók száma jelentősen százalékkal kevesebb ² A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII törvény szabályozza ³ Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII törvény szabályozza 6

7 Ü A korszerű kommunikációs eszközöket felhasználva a személyes megjelenésen túl jelenleg telefonon és elektronikusan is lehetséges ügyet intézni az állami adóhatóságnál A magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító (azaz Ügyfélkapu) rendszerén keresztül ma már rendkívül széles körben intézhetik ügyeiket a regisztráltak A rendszer biztosítja hogy felhasználói a személyazonosságuk igazolásakor egyszeri belépéssel biztonságosan kapcsolatba léphessenek az elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel Ügyfélkapu létesítése személyes megjelenéssel november napjától kezdeményezhető illetékességtől függetlenül a NAV bármely arra kijelölt ügyfélszolgálatán A délalföldi régióban jelenleg Kecskeméten Kiskunhalason Baján Szegeden Szentesen Mórahalmon Makón Hódmezővásárhelyen Csongrádon Békéscsabán Szarvason Szeghalmon Orosházán és Mezőkovácsházán lehet ügyfélkaput nyitni I félévében adózó részére nyitottak új ügyfélkaput a régió ügyfélszolgálatain Kalocsa Baja Kiskőrös Kecskemét Kiskunhalas Csongrád Szentes Hódmezővásárhely Szeged Mórahalom Szarvas Makó Orosháza Szeghalom Gyomaendrőd Békéscsaba Mezőkovácsháza Battonya Sarkad Ügyfélkapu Bankkártyás fizetés Az adóhatóságnál a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségen túlmenően elektronikusan intézhető adóügy például a bejelentési és változásbejelentési kötelezettség a NAV elektronikus ingó és ingatlanárverésein történő részvétel valamint az igazoláskiadás Az adóhatósági igazolás kiadását igénylő kérelmek az ügyfélszolgálatokon személyesen ÜCC rendszeren keresztül (illetőségigazolási kérelem kivételével) telefonon postai úton illetve az ügyfélkapun keresztül elektronikusan nyújthatók be 7

8 Régiónkban ban ezer darab adóhatósági igazolást állítottak ki az idei év első hat hónapjában ezer darab igazoláskiadásból már százalékot elektronikusan küldtek ki a régió adóigazgatóságai A kényelmesebb ügyfélkapcsolati megoldásokat biztosító szolgáltatások érdekében az állami adóhatóságnál már több éve működik az általános telefonos és es tájékoztató (TCC) rendszer illetve a konkrét ügyekre vonatkozó telefonon keresztül történő ügyintézés és a tájékoztatás lehetőségét nyújtó ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer (ÜCC) A telefonos ÜCC rendszer érdemi része abban áll hogy az adózók a beazonosítást követően személyes jelenlét nélkül telefonon is intézhetnek adóügyeket vagy kérhetnek egyedi ügyekben tájékoztatást a vonatkozó NGM¹rendeletben meghatározott ügykörben Ezen a rendszeren keresztül tavaly a délalföldi régióban közel ezer év első hat hónapjában ezer sikeres hívást fogadott a NAV Évről évre folyamatosan bővül az ÜCC rendszeren keresztül intézhető ügyek köre és ezzel párhuzamosan az ügyfelek száma is nő Mindezeken kívül az adózóknak lehetőségük van arra hogy pl a személyijövedelemadóbevallás részét képező az adójuk + %áról rendelkező nyilatkozatukat elektronikus úton nyújtsák be A felajánlott összegek és a rendelkező magánszemélyek számának alakulása a délalföldi régióban rendelkező év ezer Ft fő év év A kedvezményezettek javára érvényesen felajánlott összeg Az érvényesen rendelkező magánszemélyek száma A délalföldi régióban a rendelkező évben a jelen feldolgozottsági adatok alapján a civil kedvezményezettek száma darab Az érvényesen rendelkező magánszemélyek száma a tavalyival közel egyező a felajánlott összeg azonban százalékkal csökkent millió forintra A korábbi évekhez hasonlóan idén is a gyermekegészségügyhöz illetve az állatvédelemhez kapcsolódó alapítványok kapták a legtöbb felajánlást régiónkban ¹ Az adóügyek állami adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól és egyéb adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló / (XI ) Nemzetgazdasági Miniszteri rendelet 8

9 A toplista első helyezettje összesen millió forintot kapott melyből az évek óta vezető BácsKiskun megyei illetőségű beteg gyermekekkel foglalkozó szervezet több mint millió forinttal részesedett A NAV honlapján február e óta mindenki számára hozzáférhető a köztartozásmentes adózói adatbázis Ez az állami adóhatóság által vezetett közhiteles nyilvántartás amely igazolja hogy az adatbázisban szereplő adózó megfelel a jogszabályban előírt feltételeknek azaz köztartozásmentes adózónak minősül darab fő Köztartozásmentes adatbázisban szereplő adózók száma a délalföldi régióban Köztartozásmentes adatbázisban szereplő adózók száma Az első közzétételkor a délalföldi régióban tevékenységet folytató vállalkozások közül szerepelt az adatbázisban december ére számuk re emelkedett A régiós adatbázis során jelentősen ezerrel bővült annak ellenére hogy ez idő alatt ezer korábban köztartozásmentes adózót töröltek saját kérésére vagy az előírt feltételek megszűnése miatt Magánszemélyek is kérhetik felvételüket az adatbázisba január je óta A köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplés tényét a tartozásmentesség igazolásaként kell elfogadni minden olyan esetben ha jogszabály írja elő a nemleges adóigazolás vagy együttes adóigazolás benyújtását Ebben az évben a évi stagnáláshoz képest csaknem negyedével emelkedett a köztartozásmentes adózók száma a délalföldi régióban Az előzőeken túlmenően az adózóknak lehetőségük van az elektronikus ügyintézés keretében többek között a fizetési könnyítési/mérséklési kérelmük előterjesztésére saját adófolyószámlájuk és pótléklevezetésük megtekintésére a megbízólevél és értesítés érvényességének ellenőrzésére az általános forgalmi adó alanyának az általa befogadott számlák tekintetében más adózó által az Art¹ /B a alapján teljesített általános forgalmi adó összesítő jelentés adatainak lekérdezésére ¹ Az adózás rendjéről szóló évi XCII törvény 9

10 T év december végén a NAV Délalföldi Regionális Adó Főigazgatóságának illetékességi körébe tartozó áfatörvény hatálya alá bejelentkezett működő adóalanyok száma darab volt ami az egy évvel korábbi darabszámhoz képest százalékos elmaradás A régión belül BácsKiskun megyében működik az áfaalanyok százaléka Csongrád megyében százalékuk Békés megyében pedig százalékuk Az áfabevallásokban feltüntetett évi fizetendő adóalap milliárd forint volt régiónkban mely százalékkal múlta felül a évit jóval meghaladva a százalékos nemzetgazdasági szintű éves növekedést A határon túli és a belföldi értékesítés változása a délalföldi régióban negyedévente ( / év bázis= %) I negyedév II negyedév III negyedév IV negyedév Határon túli értékesítés Belföldi értékesítés A belföldi és a határon túli értékesítés növekedési dinamikája és éven belüli lefutása évben jelentősen eltért egymástól ellentétes folyamatokat mutat A belföldi értékesítés az első negyedévben az előző évi érték alatt maradt majd az év során folyamatosan növekedve az utolsó negyedévben százalékos többletet mutat A két szélső érték között százalékpontos különbség van A határon túli értékesítés első és utolsó negyedéves értéknövekedése között ennél jóval jelentősebb százalékpontos a különbség de negatív irányban Az év első negyedében a határon túli értékesítési forgalom az előző évi több mint másfélszerese volt majd a növekedési dinamika folyamatos csökkenésével az utolsó negyedévben már csak az előző évi közel egynegyedével volt magasabb 10

11 A évi összesített legnagyobb közösségi értékesítés milliárd forintot tett ki melyet Csongrád megyében vallott be egy gazdálkodó BácsKiskun megyében milliárd forint volt a legmagasabb közösségi értékesítés míg Békés megyében milliárd forint A határon túli értékesítési forgalom éves viszonylatban százalékkal több az előző évi összegnél értéke milliárd forint Az értékesítéseket a határon túli értékesítések húzták évben Ezen belül a közösség területén kívüli termékértékesítések közel megduplázódtak A közösségen belüli értékesítések százalékkal növekedtek A belföldi értékesítés milliárd forintot tett ki amely mögött százalékos a bázishoz mért növekedés Mivel a határon túli forgalom a belföldinél lényegesen nagyobb mértékben gyarapodott így a belföldi értékesítés aránya a fizetendő adó alapjában százalékponttal százalékra csökkent az előző évihez viszonyítva A fordított adózás hatálya alá tartozó értékesítések és szolgáltatások forgalma az első negyedévben százalékkal a második negyedévben százalékkal haladta meg az előző évit ugyanis bázisban még nem érvényesült az a törvényi változás miszerint július jétől a fordított adózás hatálya alá tartozó termékek köre bővült a gabonafélékkel egyes olajos növényekkel valamint a szójával Index bázis= % Fordított áfa hatálya alá tartozó értékesítések változása a régió megyéiben ( / év bázis= %) I negyedév II negyedév III negyedév IV negyedév BácsKiskun megye Békés megye Csongrád megye A bázishatás elmúltával a harmadik negyedévben jelentős százalékos elmaradás a negyedik negyedévben pedig százalékos növekedés jelentkezett az év egészét tekintve százalékos a bővülés A délalföldi régióban évben a fizetendő adó alapját terhelő általánosforgalmiadókötelezettség milliárd forintot tett ki amely százalékkal nagyobb az előző évi összegnél 11

12 A beszerzést terhelő adó alapja milliárd forint volt százalékkal több mint a bázisérték növekedése a fizetendő adóalap bővülésénél ( százalék) kisebb A régió a nemzetgazdasági szintű változásnál ( százalékos növekedés) százalékponttal erőteljesebb növekedést produkált A belföldi és külpiaci beszerzések negyedévenkénti növekedési dinamikája hasonló az értékesítéseknél tapasztaltakkal A belföldi beszerzések az első negyedéves százalékos növekedésről indulva az utolsó negyedévben százalékkal haladták meg a bázist A határon túli beszerzés növekedése százalékos bázisviszonyszámról indulva az év során csökkenő növekedési dinamikát követve az utolsó negyedévben százalékos volt A belföldi és külpiaci beszerzés változása a délalföldi régióban negyedévente ( / év bázis= %) Index bázis= % I negyedév II negyedév III negyedév IV negyedév Belföldi beszerzés Külpiaci beszerzés A beszerzést terhelő adóalapon belül a belföldi beszerzések értéke régiónkban milliárd forinton alakult mely százalékkal haladta meg az előző évi összeget A mezőgazdasági kompenzációs feláras beszerzések értéke éves szinten milliárd forintot tett ki ami az előző évihez képest százalékkal több A régió megyéi közül a legerőteljesebb bővülés Békés megyében volt ahol a megyék közül a legnagyobb súllyal van jelen a mezőgazdaság BácsKiskun megye adta a régió mezőgazdasági kompenzációs feláras beszerzéseinek közel felét ( százalékát) Csongrád képviseli a legkisebb részarányt ( százalékot) A külpiaci beszerzések milliárd forintos értéke százalékos bővülést takar a bázishoz viszonyítva A külpiaci beszerzések meghatározó hányada százaléka közösségi beszerzés növekedése százalékos míg a fennmaradó igen kis részarányt képviselő harmadik országos import növekedése alacsony mindössze százalékos A határon túli értékesítés és beszerzés különbözetének eredményeként a külpiaci áruforgalmi egyenleg régiónkban pozitív szaldót mutat milliárd forint lett amely százalékkal több az előző évinél 12

13 A beruházások összesített adóalapja a vizsgált időszakban milliárd forint volt mely százalékkal haladta meg az előző évit az országos értékből százalékkal részesedett A évi összesített legnagyobb tárgyieszközbeszerzés milliárd forintot tett ki amit Csongrád megyében vallott be egy gazdálkodó BácsKiskun megyében milliárd forint Békés megyében milliárd forint volt a legnagyobb összegű tárgyieszközbeszerzés A beszerzést terhelő levonható adó évben milliárd forintot tett ki a délalföldi régióban mely az előző évinél százalékkal magasabb a fizetendő adó növekedési ütemét százalékponttal múlta felül évben a délalföldi régió áfaalanyai bevallásukban milliárd forint befizetendő és milliárd forint visszaigényelhető adókötelezettséget vallottak A befizetendő adó százalékkal a visszaigényelhető adó pedig százalékkal haladta meg a bázist A fentiek eredőjeként a nettó adófizetési kötelezettség milliárd forint így régiónk részaránya az országos nettó áfából százalék volt évben M A legutolsó kiadványhoz képest a végbement szervezeti változások következtében idén a már megszokott adószakmai részeken túl vám és pénzügyőri tevékenységhez kapcsolódó elemzésekkel bővült az évkönyv A vállalkozások kiválasztása adószakmai részről továbbra is a legutolsó lezárt adóév társaságiadóbevallásaiból az értékesítés nettó árbevétele alapján történt A évről benyújtott társaságiadóbevallások közül a augusztus én hibátlanok kerültek a statisztikába Amennyiben a társaságnak a hivatkozott napon volt feldolgozás alatt álló alap az alapot helyesbítő javító vagy önrevíziózó bizonylata úgy ezek az adatok a statisztikában nem szerepelnek Vámszakmai részről a vámeljárás során bejelentett áruk statisztikai értéke alapján I félév időszakban a legnagyobb export és import forgalmat lebonyolító gazdálkodók kerültek kiválasztásra Vám szempontból exportnak illetve importnak a harmadik (nem uniós) országba kilépő valamint onnan belépő áruforgalmat kell tekinteni Továbbá felhívjuk a figyelmet arra hogy az import statisztikai érték nem kizárólag a vámkezelni kívánt áru tényleges árát jelenti hanem tartalmazza az azt növelő egyéb járulékos költségeket is mint például az uniós határig felmerülő szállítási költségek jogdíjak licence díjak handling díjak stb Adószakmai részről az értékesítés nettó árbevétele alapján kiválasztott régiós első száz megyei első ötven a kiemelt nemzetgazdasági ágankénti első tíz vámszakmai oldalról a megyénkénti első export illetve import forgalmat lebonyolító adózónak kértük a hozzájárulását ahhoz hogy főbb gazdasági adatait a kiadványban megjelentethessük A táblázatokban és az elemzésekben (nem nyilvános) jelzéssel helyettesítettük azokat az adatokat melyekhez a megkérdezettek nem járultak hozzá ban milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel lehetett bekerülni a régió száz legnagyobb vállalkozása közé ahol az első helyezett bevétele százszorosa az utolsó helyen állónak Az évkönyvben szerepelnek olyan vállalkozások is melyek ban még működtek azonban a megjelenés évében már más néven jogutód folytatja tevékenységüket Ebben az esetben táblázatainkban és elemzéseinkben a megszűnt társaságokat tüntettük fel 13

14 T A as adóévet érintően ezer egyéni vállalkozói bevallást dolgoztak fel a délalföldi régióban ami az előző évinél egyötödével kevesebb melyből ezer fő a tételes költségelszámolást ezer fő az átalányadózást választotta A költségeikkel tételesen elszámoló egyéni vállalkozók száma évek óta folyamatosan csökken ban jelentős mértékű százalékos visszaesés következett be melyhez nagyban hozzájárultak a kata hatálya alá átlépő egyéni vállalkozók A kata mint egyszerűbb és bizonyos feltételek esetén kedvezőbb adózási forma elsősorban a főállású egyéni vállalkozóknál lett népszerű harmaduk tért át erre az új adózási formára Az egyéni vállalkozók jövedelempozíciók szerinti megoszlása a délalföldi régióban % % % % % % év év Nyereséges Veszteséges Nulla eredményű A tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók évi bevétele milliárd forint volt ami a bázisesztendei bevételnél százalékkal milliárd forinttal kevesebb A kismértékű csökkenés annak a következménye hogy az egy főre jutó éves bevétel millió forintról millió forintra azaz százalékkal emelkedett miközben a vállalkozói létszám erőteljesen visszaesett A évi adóalapba beszámító legnagyobb bevétel milliárd forintot tett ki mely Békés megyében gabonaféle (kivéve rizs) hüvelyes növény olajos mag termesztése mns* tevékenységből származott BácsKiskun megyében milliárd forint volt a legmagasabb bevétel *máshova nem sorolható 14

15 építőanyag szaniterárunagykereskedelem mns tevékenységből Csongrád megyében pedig milliárd forint gépjárműüzemanyagkiskereskedelemből Az egyéni vállalkozók által évben elszámolt összes költség milliárd forintot tett ki mely milliárd forinttal csökkent az előző évihez képest Az egy főre jutó költség százalékkal emelkedett millió forintról millió forintra azaz itt is a létszámcsökkenés okozta az összköltség apadását ban a kata hatálya alá történő átjelentkezés lehetősége kedvezően befolyásolta a jövedelempozíciók alakulását Mivel az átjelentkezők nagyobb része a veszteségesek közül került ki ennek eredményeként a veszteséges vállalkozók részaránya lecsökkent így már nem éri el az egyharmadot Kevesebb arányt képviselnek immár a nulla eredményű vállalkozások is százalék helyett százalékot Örvendetes hogy a nyereséges vállalkozók részesedése bővült ban közelíti a százalékot Az egyéni vállalkozók által kimutatott nyereség a délalföldi régióban milliárd forintos gyarapodással milliárd forintot ért el ami a fajlagos nyereség emelkedésének köszönhető Az egy főre jutó nyereség ezer forint/főről ezer forint/főre növekedett Az egyéni vállalkozásból származó legmagasabb nyereség millió forint volt ban mely BácsKiskun megyében mezőgazdasági gép berendezés nagykereskedelméből származott Békés megyében millió forint volt a legmagasabb nyereség közúti teherszállításból Csongrád megyében pedig millió forint internetes hirdetési felület webgazda általi értékesítése tevékenységből Az egyéni vállalkozók által elszámolt veszteség milliárd forinttal lett kevesebb az előző évinél összege milliárd forintot tett ki A fajlagos veszteség ezer forint/főről ezer forint/főre emelkedett vagyis a veszteség mérséklődését a létszámcsökkenés tette lehetővé A legnagyobb veszteséget millió forintot Csongrád megyében illatszernagykereskedelem mns tevékenységi körű vállalkozó számolta el BácsKiskun megyében italnagykereskedelemmel foglalkozó egyéni vállalkozó millió forinttal lett listavezető Békés megyében a veszteségesek közül egy sertéstenyésztő zárt a legnagyobb összeggel millió forinttal Az elért eredmény a nyereség növekedésének és a veszteség csökkenésének hatására százalékkal bővült értéke milliárd forint volt ban A fajlagos eredmény több mint kétszeresére duzzadt ezer forint/főről ezer forint/főre 15

16 T január jétől új adózási formák a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) valamint a kisvállalati adó (kiva) kerültek bevezetésre A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) A délalföldi régióban a kata adózói köre a jogszabály által biztosított évközi ki és bejelentkezés lehetősége okán folyamatosan növekedett számuk év végére elérte a darabot melyből egyéni vállalkozó betéti társaság közkereseti társaság illetve egyéni cég volt Megyék közötti megoszlás alapján százalékuk BácsKiskun százalékuk Békés százalékuk Csongrád megyei székhelyű A társas vállalkozások körében szakmai tudományos műszaki tevékenységi kör a nem társas vállalkozásoknál a jogi ügyvédi szolgáltatás volt a legnépszerűbb a nemzetgazdasági ágak közül ban az adózók millió forint megszerzett bevételről tettek nyilatkozatot mely átlagosan ezer forint/fő összegnek felelt meg ami az országos adatokhoz hasonlóan alakult A legtöbb megszerzett bevételt ezer forintot egy Csongrád megyei illetőségű egészségügyi alapellátás főtevékenységű egyéni vállalkozó szerepeltette bevallásában ban a kata adónemen millió forint kötelezettség keletkezett mellyel szemben millió forint nettó pénzforgalom realizálódott A kisadózót a törvényben meghatározott mértékű tételes adókötelezettség terheli ebből kifolyólag a havonkénti pénzforgalom egyenletesen követte az adózói darabszám növekedését Kata adóalanyok száma és a kata nettó pénzforgalom alakulása a délalföldi régióban ban január február március április május június július augusztus szeptember október november december darab millió forint Nettó pénzforgalom Adózók száma 16

17 A kisvállalati adó (kiva) decemberében a délalföldi régióban az év elején bevezetett kisvállalati adó hatálya alá adózóalany tartozott melyek kétharmada korlátolt felelősségű társaság százaléka betéti társaság a többi szövetkezet illetve egyéb társas vállalkozás volt Megyei bontás alapján százalékuk BácsKiskun százalékuk Békés százalékuk Csongrád megyei székhelyű A régióban millió forint kivakötelezettséget írtak elő az egy bevallásra jutó fajlagos kiva ban millió forinton alakult ami a nemzetgazdasági átlaghoz közelít Régiós szinten kiva adónemre millió forint befizetés teljesült melynek eloszlását jellemzi a negyedévet követő hónapok kimagasló összege mivel az adóalanyok többsége a negyedéves előlegfizetésre kötelezett adózói körhöz tartozik Kiva adóalanyok száma és a kiva nettó pénzforgalom alakulása a délalföldi régióban ban január február március április május június július augusztus szeptember október november december darab millió forint Nettó pénzforgalom Adózók száma Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) A délalföldi régióban az evás adóalanyok száma évről évre csökkenő tendenciát mutat év elején számuk darab volt mely a bázishoz képest százalékkal kevesebb Az adóalanyok százaléka BácsKiskun százaléka Békés míg százaléka Csongrád megyei Az evás egyéni vállalkozók körében erőteljesebb visszaesés százalék figyelhető meg mint a társas vállalkozások körében ahol százalék a csökkenés mértéke 17

18 Az eva hatálya alá tartozó adózók ban millió forint megszerzett bevételről nyilatkoztak melynek közel kétharmadát a társas vállalkozások teljesítették A megszerzett összes bevétel százalékkal alacsonyabb az előző évihez viszonyítva Országosan is jelentős visszaesés figyelhető meg a megszerzett bevételek alakulásában viszont a régiós visszaesés az országos mértéket százalékponttal haladta meg Az evás egyéni vállalkozók számában bekövetkezett változásokhoz hasonlóan az általuk megszerzett bevétel is nagyobb mértékben százalékkal a társas vállalkozásoké százalékkal esett vissza Ezzel szemben az egy főre jutó megszerzett bevétel százalékkal ezer forintra emelkedett a bázisidőszakhoz képest A fajlagos bevételek a társas vállalkozások esetében százalékkal az egyéni vállalkozói körben jelentősebb mértékkel százalékkal növekedtek A fenti adatok azt igazolják hogy főképp a kisebb adóteljesítményű egyéni vállalkozók jelentkeztek ki az eva hatálya alól ban régiónkban millió forint nettó evabevétel keletkezett Az evapénzforgalom lefutására jellemző hogy az I negyedévben teljesül a tárgyévi bevétel százalék körüli összege a II és III negyedévi nettó bevételek hasonló nagyságrendűek közel százalékos részarányt képviselnek a teljes éviből A IV negyedévi pénzforgalom adja az összes nettó evabevétel döntő hányadát közel a felét hiszen az utolsó negyedévben esedékes a III negyedévi evaelőleg valamint a feltöltési kötelezettség december áig esedékes összege Tekintettel az új adózási formákra kata kiva az evabevételek várhatóan tovább szűkülnek Evaadóalanyok száma és az eva nettó pénzforgalom alakulása a délalföldi régióban ban január február március április május június július augusztus szeptember október november december darab millió forint Nettó pénzforgalom Adózók száma 18

19 19

20 TOP fő Közúti gépjármű gyártása 20