Magyarázat a kisadózó vállalkozások tételes adójához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyarázat a kisadózó vállalkozások tételes adójához"

Átírás

1 kisadózók tételes adója Magyarázat a kisadózó vállalkozások tételes adójához A Munkahelyvédelmi akcióterv megvalósításának részeként az Országgyűlés elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvényt (a továbbiakban: Katv.). A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) a 6 millió forint alatti mikrovállalkozások számára jelenthet igazi könnyebbséget. Az új adónemet választó vállalkozás jellemzően havi 50 ezer forintos tételes adó megfizetésével szinte minden adókötelezettségének eleget tehet, hiszen a KATA hét adónemet helyettesít. Mindemellett, a KATA adóalanyok az adminisztrációs teendőiknek egyszerű, bevételi nyilvántartás vezetése útján tesznek eleget. 1. A KATA választása A KATA-t a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) szerinti egyéni vállalkozók (ideértve például az egyéni ügyvédeket, állatorvosokat stb.), az egyéni cégek és a kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt.-k és közkereseti társaságok választhatják. Olyan vállalkozások, amelyek esetében a magánszemély vállalkozó nem tekinthető mögöttes felelősnek a vállalkozás kötelezettségeiért (például a kft.-k, rt.-k) nem választhatják ezt az adónemet. Ugyanakkor a KATA szerinti adóalanyiság akkor is választható, ha az adózó az adóévre az Szja-tv. szerinti átalányadózást vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságot választott (Katv. 3. ). Nem választhatják a tételes adót azok a jogalanyok, amelyeknek az adószámát a NAV két éven belül törölte, vagy felfüggesztette, illetve azok a vállalkozások sem, amelyek biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet vagy ingatlan bérbeadást folytatnak. E kizáró feltétellel azok a vállalkozások érintettek, amelyek az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke vagy a TEÁOR 2008 szerint a 66.22, és besorolású tevékenységekből ténylegesen bevételt is szereztek. Nem esnek el tehát a választás lehetőségétől azok a vállalkozások, amelyek például a biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet bejelentették a cégbírósághoz, ugyanakkor azt ténylegesen nem gyakorolják, és így abból bevételük sem származik [Katv. 4. (3) (4) bekezdése]. A KATA választásának további feltétele, hogy legalább egy kisadózót be kell jelenteni. Kisadózónak minősül az a magánszemély, aki a vállalkozás tevékenységében tevékenyen részt vesz. Kisadózó az egyéni vállalkozó maga, illetve a KATA választására jogosult cég tagja lehet [Katv. 7. (4) bekezdése]. A KATA nem éves adó, így annak választására év közben is van lehetőség. Amennyiben már létező adóalany választja ezt az adónemet, akkor a KATA szerinti adóalanyiság a választás bejelentését hónap első napjával jön létre; új adóalanyok esetében már a nyilvántartásba vétel napjával (de legkorábban január 1-jével). Ehhez a nyilvántartásba vételkor például a cégbíróság számára kell nyilatkozni a KATA választásáról, melyet a nyilvántartásba vevő szerv továbbít az állami adóhatósághoz. Mivel a KATA szerinti adóalanyiság már létező vállalkozások esetében a bejelentést hónapban jön létre, így a bejelentkezésre vonatkozó rendelkezések már december 1-jével hatályba lépnek. Azaz ettől az időponttól már meg lehet tenni az állami adóhatósághoz azt a nyilatkozatot, hogy a vállalkozás az adókötelezettségének január 1-jétől a KATA szabályai szerint kíván eleget tenni [Katv. 4. (1) (2) bekezdése]. A KATA választásáról az adóhatóság nem hoz határozatot, mivel az szükségszerűen elhúzná a bejelentkezés időtartamát. Ehelyett az új törvény a bejelentkezéshez kapcsolja a jogkövetkezményeket, azaz végrehajtható okiratnak mondja ki a KATA választásáról szóló nyilatkozatot. Így a bejelentkezés helyes kitöltése ennek az adónemnek a legfontosabb momentuma, hiszen az adóhatóság az alapján írja elő a vállalkozás adókötelezettségét, illetve az alapján biztosít adatokat a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási szervek felé a kisadózó biztosítotti jogállásáról [Katv. 11. (4) bekezdése]. A NAV csak akkor hoz határozatot, ha esetlegesen elutasítja a KATA adóalanyiság választását, például azért, mert a vállalkozás adószámát a közelmúltban felfüggesztették. Amennyiben azonban az állami adóhatóság elfogadja a vállalkozás választását, akkor tájékoztató levelet küld, amely magában foglalja a vállalkozás azonosító adatain túl a KATA szerinti adóalanyiság kezdő napját, a kisadózó adatait, ideértve azt is, hogy főállásúnak minősül-e, és azt a tájékoztatást, hogy a vállalkozásnak mikor, mekkora közterhet kell fizetnie. Ezen túl a fontosabb adózási tudnivalókról az adóhatóság levele egy rövid tájékoztatót is tartalmaz annak érdekében, hogy a kisadózók akár személyesen is eleget tudjanak tenni a vállalkozás adókötelezettségeinek [Katv. 4. (5) bekezdése]. 2. Az adóalanyiság megszűnése A KATA szerinti adóalanyiság számos okból megszűnhet. A megszűnési okok közül egyes elemek egyszerűen a választás feltételeit követik le, azaz ha a vállalkozás körülményeiben olyan változás következik be, melyre tekintettel az adóalany már nem lenne jogosult az adónem választására, akkor az adóalanyiság megszűnik. Más megszűnési okok pedig szankció jellegűek. Ezek közül kiemelést érdemel, hogy a KATA adóalanyiságot elveszíti a vállalkozás, ha adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot; az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számlavagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg. Ez az utolsó pont azért is érdemel figyelmet, mivel a KATA speciális jellege az, hogy 6 millió forintig nem eredményez pótlólagos adókötelezettséget, ha a vállalkozás a bevételét szabályszerűen dokumentálja, azaz a nyugtaadási, számlaadási kötelezettségének eleget tesz. Így a bevétel eltitkolása a kisadózó vállalkozások számára felesleges kockázatot jelent, hiszen azzal adóelőny nem érhető el, ugyanakkor akár az adóalanyiság elvesztését is eredményezheti

2 kisadózók tételes adója Ugyancsak megszűnik a KATA szerinti adóalanyiság, ha a vállalkozás ügynöki tevékenységből vagy ingatlan bérbeadásból bevételt szerez, a cégnek nem magánszemély is tagjává válik, a cégből a kisadózó úgy lép ki, hogy más kisadózó nincs bejelentve az adóhatósághoz, a vállalkozás adószámát felfüggesztik vagy törlik, a vállalkozási forma oly módon változik meg, illetve a cég úgy alakul át, hogy a vállalkozás a KATA választására már nem lenne jogosult, az egyéni vállalkozói jogállás megszűnik, a cég kisadózó tagja meghal, s 90 napon belül új kisadózót nem jelentenek be, a cég jogutód nélküli megszűnik, a végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás megindul, a vállalkozás az adóalanyiság megszűntetéséről dönt, és azt bejelenti a NAV-hoz. Komoly korlátot jelent, hogy ha a kisadózó vállalkozás elveszíti ezt az adóalanyiságát, akkor a tételes adót 24 hónapig ismételten nem választhatja [Katv. 5. (1) (2) bekezdése]. Az adóalanyiság megszűnése esetén a KATA adóalanya 30 napon belül köteles a bevételéről nyilatkozatot tenni, illetve, ha a 40 százalékos különadóval is érintett, akkor ugyanezen határidőig nyilatkozat helyett bevallást benyújtani [Katv. 11. (2) (3) bekezdése]. 3. A bejelentett kisadózó A kisadózó az a magánszemély, aki tevékenységével részt vesz a kisadózó vállalkozás gazdasági tevékenységében. Kötelezően kisadózóvá válik az egyéni vállalkozó és az egyéni cég tagja. Betéti és közkereseti társaságok esetén kisadózó lehet a cég bármelyik tagja, vagy akár több tag is. Ugyanakkor, ha a társaság tevékenységében a tag a saját tevékenységével részt vesz, akkor őt kötelező kisadózóként bejelenteni, kivéve, ha ezt a tevékenységet munkaviszonyban látja el. Ilyen tevékenység lehet különösen a vezető tisztségviselői tevékenység, a vállalkozás alapító okiratában vállalt személyes közreműködés, illetve a megbízás alapján végzett tevékenység is. Ha tehát a tag valamilyen munkát kíván a KATA adóalany vállalkozásában végezni, akkor azt csak két módon teheti meg: vagy kisadózóként, vagy munkaviszony keretében [Katv. 7. (1) (2) bekezdése]. Az egyéni vállalkozótól, illetve a tagoktól eltérő más személyek például munkavállalók, segítő családtagok azonban nem lehetnek kisadózók. A kisadózó magánszemélyek főállású vagy nem főállású kisadózók lehetnek. Nem főállású az a kisadózó, aki legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll, aki kiegészítő tevékenységet folytató (gyakorlatilag tehát nyugdíjas), illetve akinek a külföldi államban fennálló biztosítotti helyzetét a magyar állam az EU rendelkezései vagy nemzetközi egyezmény alapján is elismeri. A megváltozott munkaképességű vállalkozók sem minősülnek főállású kisadózónak. Megváltozott munkaképességűek azok a magánszemélyek, akik december 31-én a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesültek, vagy rokkantsági ellátásban részesülnek és egészségi állapotuk a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. A főállású, illetve nem főállású jogállás abból a szempontból bír jelentőséggel, hogy a kisadózó után a tételes adó havi 50 vagy 25 ezer forint összegű-e (Katv pontja). A KATA választásakor a kisadózó vállalkozás köteles legalább egy kisadózót bejelenteni, illetve arról is nyilatkozni, hogy a kisadózó főállásúnak minősül-e. Ha a kisadózó személyében változás történik, illetve ha a kisadózó főállású vagy nem főállású jogállása megváltozik, akkor azt a vállalkozás 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz. Egyebekben a bt.-k és kkt.-k a korábban még kisadózóként be nem jelentett tagjaikat bármikor bejelenthetik, illetve, ha a magánszemély ténylegesen is tevékenységet végez nem munkaviszony keretében a vállalkozás részére, akkor kötelesek is azt megtenni. A kisadózói jogállás bejelentésének elmulasztása a mulasztási bírság szempontjából a be nem jelentett munkavállaló foglalkoztatásával esik egy tekintet alá, azaz akár 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság is kiszabható érte, illetve a KATA adóalanyiság elvesztését is eredményezi [Katv. 7. (2) (5) bekezdése]. 4. A tételes adó A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után 50 ezer, a nem főállású kisadózó után 25 ezer forint tételes adót köteles fizetni havonta. A tételes adót a kisadózók után külön-külön meg kell fizetni, így például egy főállású és egy nem főállású kisadózóval rendelkező betéti társaságnak minden hónapban 75 ezer forint tételes adót kell fizetnie. Ha a kisadózó jogállás az egész hónapban nem állna fenn, a tételes adó egészét akkor is meg kell fizetni az adott hónapra [Katv. 8. (1) (4) bekezdése]. A kisadózó vállalkozás és a kisadózó között fennálló jogviszonyok száma ugyanakkor nem befolyásolja az adófizetési kötelezettség nagyságát. Például, ha a kisadózó egyrészt vezető tisztségviselő, másrészt pedig személyes közreműködést is vállal, akkor ugyan két olyan jogviszony is van, amelyek külön-külön is megalapozzák a magánszemély kisadózói jogállását, de ettől függetlenül a tételes adót csak egyszer kell megfizetni. A KATA-t a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot hónap 12. napjáig fizeti meg. A tételes adót azonban bevallani nem kell, mivel a bejelentkezés az a végrehajtható okirat, amely alapján a NAV a tételes adóval kapcsolatos adókötelezettséget nyilvántartja [Katv. 8. (5) bekezdése]. Nem kell ugyanakkor megfizetni a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyekben a kisadózó munka- és keresőképtelen. Ilyen állapot az, ha a kisadózó táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, vagy egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette. Az adót azonban csak arra a hónapra nem kell megfizetni, amelynek egészében a felsorolt állapotok folyamatosan fennállnak, illetve amelyben ezen állapotok fennállásának időtartama a már mentesített időszakok figyelmen kívül hagyásával eléri a 30 napot. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a tételes adót ezen oknál fogva az adott hónapra megfizetni, akkor ezt a

3 kisadózók tételes adója 43 tényt a következő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak. Így például, ha a kisadózó május 20-tól július 25-ig táppénzben részesül, akkor június hónapra azért nem kell megfizetni a tételes adót, mert annak egészében a kisadózó keresőképtelen volt, július hónapban pedig azért, mert a kereső - képtelenség időtartama figyelmen kívül hagyva a június hónapot elérte a 30 napot. A június hónapra vonatkozó mentesülést a fizetési kötelezettség alól július 12-ig, a július hónapra vonatkozó adatot pedig augusztus 12-éig kell bejelenteni. További garanciális szabály, hogy a keresőképtelenségre vonatkozó állapotok csak akkor mentesítik a kisadózó vállalkozást a tételes adó megfizetése alól, ha a kisadózó ténylegesen nem is végez tevékenységet a vállalkozás számára az adófizetési kötelezettség alól mentesített időszakban [Katv. 8. (9) (11) bekezdése]. A tételes adóval elérhető adóelőnyt a következő példa mutatja be. Ha egy betéti társaság 3 millió forint bevételt ér el 1 millió forint költség mellett, és a társaságban egyedül a beltag dolgozik legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben (a társasági adó esetében havi 108 ezer forint személyes közreműködői díjért), akkor az egyes választható adónemek szerint a vállalkozás adóterhelése a következők szerint alakul. Társasági adó Evás társaság KATA Bevétel Ft Ft Ft Költség Ft Ft Ft Szocho Ft Ft Bevétel - költségek Ft Ft Ft TAO/EVA/KATA Ft Ft Ft Járulékok Ft Ft Nem önálló munka szja-ja Osztalék közterhei (szja és eho) Ft Ft Fizetendő közteher Ft Ft Ft Nettó jövedelem Ft Ft Ft A legfontosabb információt a legutolsó sor tartalmazza, amelyből látható, hogy az ismertetett feltételek fennállása esetén a vállalkozónak a társasági adó szerinti adózáshoz képest a 410 ezer, az eva szerinti közteherviseléshez képest pedig 690 ezer forinttal több marad a zsebében akkor, ha közterheit a KATA szerint teljesíti. Az új adónem tehát igen jelentős számú kisvállalkozás számára komoly adóelőnyt is jelenthet. A tételes adó annál előnyösebb, minél inkább megközelíti a bevétel a 6 millió forintot. 6 millió forint feletti bevétel esetén azonban a KATA gyorsan veszít az előnyéből, ugyanis a bevétel értékhatárt meghaladó része után a vállalkozás 40 százalékos extra adót köteles fizetni a tételes adón túl. A KATA a költségeket sem tudja figyelembe venni az adóterhelés megállapítása során, így értelemszerűen a nagy költséghányaddal dolgozó vállalkozások például a kiskereskedelem számára az új adónem szintén nem jelent könynyebbséget. A KATA másik tulajdonsága, hogy az adóelőny kisebb akkor, ha a kisadózó kiegészítő tevékenységet folytat vagy heti 36 órás munkaviszonyban áll. Végezetül a vállalkozóknak azt is érdemes figyelembe venniük a KATA választása során, hogy az a minimálbérnél alacsonyabb nyugdíj- és társadalombiztosítási ellátási jogosultságot biztosít. 5. A 40 százalékos mértékű adó A tételes adó szükségszerűen csak egy meghatározott értékhatárig, éves szinten 6 millió forintos bevételi küszöbig mentesíti a kisadózó vállalkozást és a vállalkozót a nyereséget terhelő adó és a foglalkoztatás után fizetendő közterhek alól. Ugyanakkor a jogalkotó nem kívánta abszolút korlátként meghatározni ezt az összeghatárt, így a kisadózó vállalkozás nem veszíti el a tételes adózásra való jogosultságát akkor sem, ha a bevétele meghaladja a 6 millió forintot. Ezért szükséges az a rendelkezés, mely szerint a kisadózó vállalkozás a 6 millió forintos értékhatár felett elért bevétele után 40 százalékos különadót fizet, mely nem helyettesíti a tételes adót, illetve az esetleges más közterheket áfát sem. Azonban azon adóalanyoknál, amelyek a naptári év egészére nem fizetik meg a tételes adót akár azért, mert az adóalanyiság 12 hónapnál rövidebb ideig áll fenn, akár azért, mert a kisadózó hosszabb keresőképtelensége miatt az adót nem kell megfizetni, a 6 millió forintos értékhatár csökken, mégpedig minden, a tételes adófizetés alól kieső hónap után havonta 500 ezer forinttal. Így például, ha a kisadózó vállalkozás a naptári évben csak hét hónapra fizet tételes adót, akkor az értékhatár 3,5 millió forintra csökken. A példa szerinti esetben tehát a vállalkozásnak a 3,5 millió forintot meghaladó bevétele után a tételes adót meg kell fizetnie [Katv. 8. (6) és (8) bekezdése]. Fontos kiemelni, hogy a Katv. pontosan meghatározza, mi tekinthető a kisadózó vállalkozás bevételének. Ez a fogalom rögzíti, hogy bevétel a bármely jogcímen és bármely formában a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben megszerzett vagyoni érték. Egyéni vállalkozók esetén ez a fogalom kizárja azokat a bevételi elemeket, amelyeket a magánszemély nem egyéni vállalkozói jogállására tekintettel szerez meg (munkabér, gyes stb.). Kimondja a szabály azt is, hogy nem bevétel az áthárított áfa sem. Értelemszerűen ennek a szabálynak csak az alanyi áfamentességet nem választó (vagy abból kikerülő) vállalkozások számára jelent különbséget. Végezetül nem bevétel az az összeg sem, amelyet a vállalkozásnak vissza kell fizetnie, illetve amit a vállalkozásnak juttatnak vissza. Így például a vállalkozásnak nyújtott hitel, de akár az a megszerzett ellenérték, amelyet hibás teljesítés miatt a KATA adóalanynak a megrendelő számára vissza kell fizetnie, sem tekinthető a vállalkozás bevételének [Katv pontja]. A törvény a bevétel megszerzésének időpontját, illetve a külföldi pénznemben megszerzett bevétel forintra történő átszámításának részletszabályait is tartalmazza [Katv pontjai]. 6. A kisadózót megillető ellátások A főállású kisadózó e státuszának fennállása időtartamában biztosítottnak minősül, aki így jogosult a társadalombiztosítási, munkaerőpiaci és nyugdíjellátásokra (például táppénzre, nyug

4 kisadózók tételes adója díjra). Ezen ellátások számításának alapja havi forint. Ugyanakkor a főállásúnak nem minősülő kisadózó nem biztosított, így e jogviszonyára tekintettel ellátásokra való jogosultságot nem szerez [Katv. 10. (1) (2) bekezdése]. A kisadózó vállalkozás a kisadózóról nem köteles havi adóés járulékbevallást benyújtani. Ezért az OEP és ONYF részére az állami adóhatóság a bejelentkezés és más bejelentések alapján küld adatokat az ellátásokra vonatkozóan [Katv. 10. (1) bekezdése]. A törvény továbbá rögzíti, hogy más jogszabályok például a jövedelemigazolások kiállítása, de akár a szociális ellátások szempontjából is a kisadózó magánszemély jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó nyilatkozatában vagy bevallásában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül [Katv. 10. (3) bekezdése]. 7. A kisadózó vállalkozások további közterheire vonatkozó rendelkezések A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó vállalkozás egy tételben hét adónemet teljesít, így a vállalkozás és a vállalkozó nem köteles bevallani és megfizetni: a személyi jövedelemadót, a társasági adót, az egészségügyi hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót, a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, és a szakképzési hozzájárulást. A kisadózó tehát a KATA adóalanytól adómentesen részesülhet kivétben, megbízási díjban, osztalékban, béren kívüli juttatásban vagy a személyes közreműködésére tekintettel fizetett ellenértékben [Katv. 9. (1) bekezdése]. Ugyanakkor a KATA megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól. Így például a munkavállalók jövedelme után fizetendő közterhek a kisadózó vállalkozást az általános szabályok szerint terhelik [Katv. 9. (2) bekezdése]. A kisadózó vállalkozások az általános szabályok szerint tesznek eleget az általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségeiknek, KATA adóalanyiságuk ebből a szempontból semmilyen jelentőséggel nem bír. Ugyanakkor az alanyi áfamentesség értékhatára 2013-ban 6 millió forintra emelkedik, így a legtöbb kisadózó választhatja az alanyi áfamentességet, mely választás a legtöbb adóalanynak megéri. A kisadózó vállalkozás speciális adóalap figyelembevételével teljesítheti a helyi iparűzési adóra vonatkozó kötelezettségét. A specialitás az, hogy választható, hogy a HIPA adóalapja minden érintett településen a vállalkozás székhelyén és minden telephely szerinti településen 2,5 2,5 millió forint. A 2,5 millió forintos adóalap 2 százalékos adómérték esetén is csak 50 ezer forint adókötelezettséget jelent településenként, de jellemzően csak egy településen [Katv a, a helyi adókról szóló évi C. törvény 39/B. (3) bekezdése]. A KATA választása a vagyoni típusú adók alól sem mentesít, mint amilyen a cégautóadó vagy például az építményadó. 8. Eljárási szabályok A jogalkotó a lehető legminimálisabbra kívánta szorítani a KATA adóalanyokat terhelő adminisztrációs terheket, ezért a tételes adó hatálya alatt álló vállalkozásoknak csak a legalapvetőbb információt kell közölniük az állami adóhatósággal: abevételüket. Abban az esetben tehát, ha a KATA adóalany nem érintett a 40 százalékos adóval, akkor csak nyilatkozatot kell tennie a NAV által rendszeresített formanyomtatványon a naptári évben elért bevételéről. Ezt a nyilatkozatot főszabály szerint a naptári évet év február 25-ig kell megtennie az adózónak. Ha azonban a kisadózó jogállás év közben megszűnik, a nyilatkozatot a megszűnéstől számított 30 napon belül kell benyújtani az adóhatósághoz [Katv. 11. (1) (2) bekezdése]. Amennyiben a kisadózó vállalkozásnak 40 százalékos különadót is kell fizetnie, akkor az előzőekben említett időpontokig az adózónak nem nyilatkozatot, hanem bevallást kell benyújtania. A bevallás benyújtására nyitva álló határidőig meg is kell fizetni a százalékos mértékű adót [Katv. 11. (3) bekezdése]. A KATA adóalany elsősorban a bevételek megszerzése időpontjának dokumentálása érdekében egy egyszerű bevételi nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon rögzíteni kell minden olyan adatot, amely az adókötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. A bevételi nyilvántartás minimálisan tartalmazza: a sorszámot, a bizonylat sorszámát, a bevétel összegét, a bevétel megszerzésének időpontját. A KATA adóalanyok a Számviteli törvény szerinti nyilvántartások vezetésére, beszámoló készítésére nem kötelesek [Katv. 12. (1) és (3) bekezdése, 34. -a és a számvitelről szóló évi C. törvény 2/A. -a]. A kisadózó vállalkozás további kötelezettsége, hogy a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról az általános forgalmi adóról szóló törvény szabályai szerint teljesítse a nyugtaadási, számlaadási kötelezettségét. További előírás, hogy mulasztási bírság terhe mellett a KATA adóalany köteles minden számlán feltüntetni a Kisadózó szöveget. Ez a kötelezettség azért fontos, hogy a kisadózó vállalkozások üzleti partnerei az esetleges adatszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni [Katv. 8. (7) bekezdése, 12. (2) bekezdése]. 9. Garanciális rendelkezések A kisadózó vállalkozások által kiállított számlákat más vállalkozások speciális korlát nélkül elszámolhatják költségként. Ugyanakkor, mivel a kisadózó vállalkozások tételes adót fizetnek, azaz 6 millió forintig gyakorlatilag szabadon állíthatnak ki számlát, így olyan rendelkezések váltak szükségessé, amelyek megakadályozzák más adóalanyok társaságiadó-alapjának eltüntetését fiktív KATA-s számlákkal [Katv ai]. Ennek érdekében az új törvény két garanciális szabályt is tartalmaz. Az első ilyen szabály adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a KATA adóalany és az üzleti partnere számára egyaránt akkor, ha a KATA adóalany a naptári éven belül összesen több, mint 1 millió forint, számlával igazolt bevételt szerez ugyanazon gazdálkodótól. Az adatszolgáltatási kötelezettségének a KATA adóalany a nyilatkozatában vagy a bevallásában tesz eleget, míg az üzleti partner a tárgyévet év január hónapra vonatkozó havi adó- és járulékbevallásában. A két, közel azonos

5 kisadózók tételes adója adattartalmú adatszolgáltatási kötelezettség alkalmas arra, hogy mindkét irányban, mind a KATA adóalany, mind az üzleti partner ellenőrzésekor kontrolladatként szolgáljon. A második garanciális rendelkezés munkaviszonyt vélelmez a kisadózó és a kisadózó vállalkozás azon üzleti partnere között, amelyik az előző bekezdés szerint adatszolgáltatási kötelezettséggel tartozik. A vélelemmel ellenőrzés során él az adóhatóság, mely vélelmet az adózók speciális rendelkezések szerint dönthetnek meg. Ehhez bizonyítaniuk kell, hogy legalább kettő körülmény fennáll a törvény által nevesített alábbi hat körülmény közül: a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte; az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozta meg. 10. Áttérési szabályok Áttérés egyéni vállalkozók esetében Az egyéni vállalkozó esetében a KATA szerinti adóalanyiság kezdő napját megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan, őt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi az említett adóalanyiság kezdő napját. Az Szja-tv. szerinti adóalanyiság időszakában teljesített számla szerinti érték tehát még abban az esetben is szja szerinti és nem KATA-s bevétel, ha a bevételt az egyéni vállalkozó már KATA adóalanyként szerzi is meg. A KATA adóalanyiság időtartamában felmerült, az adóalanyiság választását megelőző időszakra vonatkozó kiadásokat az egyéni vállalkozó oly módon számolhatja el, mintha azok a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság kezdő napját megelőző napon merültek volna fel. Így az Szja-tv. szerinti adóalanyiság időszakára tekintettel felmerült kiadásokat például közüzemi számlákat a kisadózó akkor is elszámolhatja az szja szerinti költségként, ha azokat már KATA adóalanyként egyenlítette ki [Katv. 25. (1) bekezdése]. A bejelentés évében az egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételt meg kell állapítani, és azt mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartani, amíg az egyéni vállalkozó a KATA előírásai szerint teljesíti adókötelezettségét. A megszűnés szabályai szerint megállapított készletek értékét a személyi jövedelemadó-bevallásban szerepeltetni kell [Katv. 25. (2) bekezdése]. A KATA szerinti adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az említett adóalanyiság időszakának minden 12 hónapjában százalékot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni [Katv. 25. (9) bekezdése]. Amennyiben az egyéni vállalkozó igénybe vette a kisvállalkozói kedvezményt, a kisvállalkozói adókedvezményt, a fejlesztési tartalék kedvező szabályát vagy a foglalkoztatási kedvezményt, illetve ha az utoljára 2010 első félévére irányadó alacsonyabb adókulcs lehetőségével élt, akkor a kedvező szabályokhoz kapcsolódó feltételeknek a KATA adóalanyiság időtartamában is eleget kell tennie. Ezért, ha a kedvezményekkel érintett beruházás nem megfelelő, vagy az állományi létszám csökken, akkor az egyéni vállalkozónak a KATA adóalanyiság időtartamában is felmerülhet személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége [Katv. 25. (4) bekezdése]. Az elhunyt egyéni vállalkozót és a tevékenységét folytató egyéni vállalkozót az áttérési szabályok szempontjából egy személynek kell tekinteni, azaz a tevékenységet folytató egyéni vállalkozót az elhunytra vonatkozó ismertetett jogok és kötelezettségek is terhelik [Katv. 25. (11) bekezdése] Áttérés cégek esetében A KATA adóalanyiságot választó vállalkozásnak a társasági adó jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni, és ezért a megszűnéssel összefüggő bevallást kell benyújtania a évi társasági adókötelezettségéről. (Katv a) Az osztalék utáni adót kiváltó adót a KATA adóalanyiságot megelőző időszakban keletkezett eredmény után azt a magánszemély tagok jövedelemnek tekintve kell megfizetni. Erre azért van szükség, mert a KATA adóalanyiság időszakában a vállalkozás az adózatlan profitját pótlólagos adókötelezettség nélkül fizetheti ki a tagoknak. Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapja: az eredménytartalék, a saját elhatározásból lekötött tartalék, a mérleg szerinti eredmény és a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség, csökkentve a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékével. Ennek az adónak a mértéke 16 százalék, amit az utolsó társasági adóról szóló bevallásában kell bevallani és három év alatt, egyenlő részletekben kell megfizetni. Az első részlet az áttérést megelőző adózási időszakról szóló társasági adóbevallás benyújtására előírt határidőig esedékes, a második két részlet pedig az áttérést évek február 25-ik napjáig [Katv. 26. (1) (3) bekezdése]. Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkenti a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke. Ha ezen eszközöket a vállalkozás ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére adja át, akkor az egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. Azaz az ilyen juttatás után a KATA adóalany vállalkozásnak a juttatás 119 százalékát adóalapnak tekintve 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót kell fizetnie [Katv. 26. (4) bekezdése]. A KATA hatálya alá bejelentkezett adózó a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint már nem tartozik a társasági adó hatálya alá, azonban a KATA-s időszakot megelőzően a társasági adó előírásai szerint érvényesített kedvezményekkel például a kis- és középvállalkozási adóalap-kedvezményével kapcsolatban terhelheti társaságiadó-fizetési kötelezettség, ha a kedvezményre való jogosultságot a KATA-s időszakban elveszíti. Ezen túl, hasonlóan az egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezéshez, a KATA adóalany cégeknek a KATA adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteségből minden évben százalékot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekintetni [Katv. 28. (1) bekezdése]

6 kisadózók tételes adója 1. példa Adózási mód Társasági adó KATA Egy bt. egy teázót üzemeltet. A bt.-nek két beltagja van, az egyik beltag 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik más munkáltatónál, ő csak osztalékként kap jövedelmet a bt.-ből. A másik beltag nincs máshol alkalmazva, a bt.-ből személyes közreműködéséért 108 ezer forintot vesz fel havonta. A teljes adózás után eredményt kiveszik a bt.-ből osztalék formájában. A bt. teljes éves nettó árbevétele forint, a bérköltség kivételével költségei forintra rúgnak. Ilyen feltételek mellett, a személyes közreműködéssel összefüggő kiadásokat is figyelembe véve, a társasági adó szabályai szerint adózó vállalkozás esetében a bruttó osztalék forint lenne. A bt. közterhei a társasági adó, illetve a KATA szerinti adózás esetén az alábbiak szerint alakulnak: Adózási mód Társasági adó KATA Bevétel Ft Ft Költség, kivéve bérköltség Ft Ft Vállalkozói járulékalap Ft Ft A második személyes közreműködés díja Ft Ft A második vállalkozó után fizetendő szocho A bevétel költségekkel csökkentett része Ft Ft Ft Ft A vállalkozás eredményét terhelő adó Ft Ft A második vállalkozó saját maga után fizetendő nyugdíjjáruléka egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléka Ft Ft Ft Ft személyi jövedelemadója Ft Ft Osztalék közterhei (Szja + eho) Ft Ft Nettó jövedelem Ft Ft A példa szerinti esetben a vállalkozás viszonylag magas költséghányad mellett dolgozik, és KATA adóalanyként két kisadózó után is fizet tételes adót. Ennek ellenére a KATA szerinti adózás választása esetén a két vállalkozónak összesen több mint 388 ezer forinttal magasabb a nettó jövedelme, arról nem beszélve, hogy a KATA szerinti adózás választása esetén a bt. adminisztrációjával kapcsolatos feladatok is lényegesen egyszerűsödnek. 2. példa Főállású egyéni vállalkozó háztartási gépek javításával foglalkozik. Éves nettó bevétele 4 millió forint, miközben 550 ezer forint költsége merül fel. A személyi jövedelemadózás választása esetén havi 150 ezer forint vállalkozói kivét mellett forint vállalkozói osztalékalapot állapít meg. Árbevételének 15 százaléka céges vevőktől származik, ezért az eva szerinti adózás esetén a bevételének 15 százalékára tudja rászámítani az áfát. Adózási mód Személyi jövedelemadó Egyszerűsített vállalkozói adó KATA Bevétel Ft Ft Ft Költség, kivéve bérköltség Ft Ft Ft Vállalkozói járulékalap Ft Ft Ft Vállalkozói kivét Ft Ft Ft Vállalkozó saját maga után fizetendő szochoja Ft Ft Ft A bevétel költségekkel csökkentett része Ft Ft Ft A vállalkozás eredményét terhelő adó Ft Ft Ft A vállalkozó saját maga után fizetendő nyugdíjjáruléka Ft Ft Ft egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléka Ft Ft Ft személyi jövedelemadója Ft Ft Ft Osztalék közterhei (Szja + eho) Ft Ft Ft Céges vevők által visszaigényelhető áfa Ft Fizetendő közteher Ft Ft Ft Fizetendő közteher csökkentve a vevők által visszaigényelhető áfával Ft Ft Ft Nettó jövedelem Ft Ft Ft A példa jól mutatja, hogy a főállású vállalkozó közreműködésével, kis költséggel, 6 millió forint alatti bevétellel működő vállalkozások számára a KATA mennyire előnyös lehet anyagilag is, hiszen a példabeli esetben a vállalkozó a KATA választásával az evához képest közel 1,5 millió forinttal, a vállalkozói személyi jövedelemadózáshoz képest pedig 950 ezer forinttal nagyobb nettó keresetet tud elérni. 31

7 kisvállalati adó Magyarázat a kisvállalati adóról szóló törvényhez Az adóalanyiság választására jogosultak köre A társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól mentesítő kisvállalati adó választására az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, a szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy jogosult. Az adóalanyiság választására jogosult abban az esetben választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha a következő feltételeknek megfelel: az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt; az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév eseténtannak időarányos részét; az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel; üzleti évének mérlegforduló napja december 31.; az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. Az adózó a választásra vonatkozó nyilatkozat megtétele időpontjában a választásra jogosító kritériumok közül az adóévet megelőző adóévi átlagos statisztikai állományi létszámot, elszámolandó bevételt, illetve mérlegfőösszeget illetően még nem rendelkezik végleges adatokkal, ezért ezen feltételek tekintetében az ésszerűen várható adatokat kell figyelembe venni. Kapcsolt vállalkozások esetében az átlagos statisztikai állományi létszámra, illetve a bevételre vonatkozó korlát teljesülésének vizsgálatánál a kapcsolt felek adatait együttesen kell figyelembe venni [Katv. 16. (2) (3) bekezdés]. 2. Bejelentkezés a kisvállalati adó hatálya alá A kisvállalati adó szerinti adózás választására vonatkozó nyilatkozatot elektronikus úton, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóévet megelőző év december 1-jétől az adóévet megelőző év december 20-áig lehet az állami adóhatóság részére bejelenteni. A határidő jogvesztő, a bejelentkezés elmulasztása igazolási kérelem útján sem pótolható. A bejelentkezés tekintetében a bejelentést naptári év január 15-éig a törvény lehetőséget biztosít a bejelentés visszavonására. A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését naptári év első napján jön létre. Az adóévben újonnan alakuló vállalkozások számára a törvény lehetővi teszi, hogy a kisvállalati adó szerinti adózásra vonatkozó választásukat a társasági szerződée közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének, az első jognyilatkozat megtételének, illetve az alapítáát szabályozó jogszabály szerinti létrejövete napjától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül jelezzék az állami adóhatóság felé. Ebben az esetben az adóalanyiság visszamenőlegesen, a társasági szerződés közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha az adózó a vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön [Katv. 19. (1), (9) bekezdés]. 3. A kisvállalati adó alapja A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének a társadalombiztosítási járulékalapot képező személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, amely különböző korrekciós tételekkel módosítandó. A kisvállalati adó alapja főszabály szerint nem lehet kevesebb, mint a társadalombiztosítási járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege. A kisvállalati adóalanyiság első adóévében a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Számviteli törvény hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást alkalmazó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetében a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározásánál csökkentő tételként a pénzeszközök Számviteli törvény 2/A. (4) bekezdése szerinti nyitó mérlegben kimutatott összegét kell figyelembe venni, egyebekben az adóalap megállapítása az általános szabályok szerint történik. Az ügyvédi irodára tekintettel külön rendelkezés biztosítja, hogy az ügyvédi letétként kezelt pénzeszközök nem minősülnek a kisvállalati adó szempontjából pénzeszköznek. A pénzforgalmi szemléletű eredmény fogalma alatt a pénzeszközök Számviteli törvény szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, illetve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évi összege közötti különbözetet kell érteni, azaz a kisvállalati adóalany a pénzeszközei adó évi növekménye után köteles az adót megfizetni, azzal, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény alatt a pénzeszközök változásán túl a pénzeszközök változásának különböző, a törvényben meghatározott módosító tételekkel korrigált összegét kell érteni. A Számviteli törvény értelmében pénzeszköznek minősül a készpénz, az elektronikus pénz és a csekkek, valamint a bankbetétek. Személyi jellegű kifizetésnek a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj. szerinti járulékalapot képező személyi jellegű ráfordítás minősül, azzal, hogy személyi jellegű ráfordításként a minimálbér 112,5%- át kell figyelembe venni, ha a tagra (Tbj. szerinti társas vállalkozóra) jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. A tagra jutó személyi jellegű ráfordítás meghatározása során nem kell figyelembe venni azt az időszakot, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik Tbj. szerinti járulékfizetési kötelezettsége (például amikor a társas vállalkozó táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben részesül). [Katv. 20. (1) (3) bekezdése] 45 32

8 kisvállalati adó 1. Példa A kisvállalati adó adóalapjának kiszámítása 1. Pénzforgalmi szemléletű eredmény ( )* Ft 2. Pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege Ft 3. Pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összege Ft 4. Pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételek (±5.±6.±7.±8.±9.±10.± ±13.±14.) Ft 5. felvett hitel összege ( ) / felvett hitel törlesztése (+) Ft 6. nyújtott hitel összege (+) / nyújtott hitel törlesztése ( ) 0 Ft 7. kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása ( ) / kibocsátott kötvény vagy értékpapír törlesztése (+) 0 Ft 8. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlása (+) / beváltása, eladása ( ) Ft 9. tőkeműveletek: tőkebevonás ( ) / tőkekivonás (+) 0 Ft 10. osztalék és osztalékelőleg kifizetése (+) / megszerzése ( ) Ft 11. elszámolásra kiadott előleg kifizetése (+) / visszafizetése ( ) 0 Ft 12. nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyon (+) 0 Ft 13. kapcsolt vállalkozással kötött szerződés alapján a szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazás (±) 0 Ft 14. az adóalanyiság első évében a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározásakor figyelmen kívül hagyandó tételek összege (±) 0 Ft 15. Személyi jellegű kifizetések Ft 16. A Kiva alapja* (1.+15., de minimum 15.) Ft 17. Fizetendő Kiva (16. 0,16) Ft * Ebben a példában azt feltételezzük, hogy az adózó nem rendelkezik elhatárolt veszteséggel. A veszteségelhatárolás szabályait külön példában mutatjuk be A pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító korrekciós tételek 4.1. Vagyonmozgással kapcsolatos módosító tételek A pénzforgalmi szemléletű adóalap sajátosságait is figyelembe véve a módosító tételek egyik csoportja a vállalkozási vagyonnal kapcsolatos pénzmozgásokat veszi figyelembe, olyan módon, hogy az adóalapot csökkentik a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök, ugyanakkor növelik a vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök. A vállalkozásba kívülről bevont pénzeszköznek minősül és a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a hitel vagy kölcsön felvétele, az adózó által nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése esetén a hitel vagy kölcsön nyújtásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része, a kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, eladása, valamint tulajdoni részesedést jelentő befektetés eladása esetén a beváltott, eladott értékpapírok, befektetések vásárlásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része, a tőkebevonás, az osztalék és osztalékelőleg megszerzése, az elszámolásra kiadott előleg visszafizetése. A vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök csoportjába tartozik és a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része, a hitel vagy kölcsön nyújtása, a saját kibocsátású kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, törlesztése esetén a beváltott, eladott értékpapírok kibocsátásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlása, a tőkekivonás, az osztalék és osztalékelőleg fizetése, valamint az elszámolásra kiadott előleg kifizetése [Katv. 20. (4) (5) bekezdése] Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült egyes tételek A törvény példálózó jelleggel felsorolja a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat. Növeli a pénzforgalmi szemléletű eredményt a végleges pénzeszközátadás, az egyes nagy értékű (50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű) eszközbeszerzéshez és szolgáltatáshoz kapcsolódó ráfordítás, ha a körülmények alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele vagy az eszköz beszerzése ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel, a Tbj. rendelkezései szerinti megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék, egyes bűncselekmények elkövetésével kapcsolatban felmerült kiadás, az alultőkésítés rejtett osztaléka, az igazolatlan készlethiány, kapcsolt vállalkozással szemben elengedett behajthatatlannak nem minősülő követelés, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, a térítés nélküli eszközátadás, az adóalanyiságot megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság alatt teljesített

9 kisvállalati adó 47 adófizetési kötelezettség, továbbá bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék, valamint a kisvállalati adó és a kisvállalati adóelőleg [Katv. 20. (6) (7) bekezdése] A szokásos piaci ár elve szerinti módosítás Amennyiben a kisvállalati adóalany és kapcsolt vállalkozása között létrejövő szerződésben az érintett felek a szokásos piaci ártól eltérő ár (transzferár) alkalmazásában állapodnak meg, akkor a kisvállalati adóalany a szokásos piaci ár és az ügyleti érték közötti különbözet összegével köteles módosítani a kisvállalati adó alapját, feltéve, hogy a szerződés (megállapodás) alapján az adóévben teljesítés történt. Az adóalapot ilyen esetben úgy kell megállapítani, mintha a kisvállalati adóalany és kapcsolt vállalkozása közötti szerződés független vállalkozások között jött volna létre. A szokásos piaci ár megállapításnál (amelyhez az alkalmazott ellenértéket viszonyítani kell) a társasági adótörvény szerinti módszerek alkalmazandóak. A szokásos piaci árra vonatkozó rendelkezéseket a kisvállalati adó alanya attól függetlenül alkalmazza, hogy az ügylet során pénzeszközeiben történt-e változás. A kisvállalati adó alanya a transzferár ügyletekre tekintettel nem köteles transzferár nyilvántartás készítésére [Katv. 20. (8) bekezdése]. 2. Példa A kisvállalati adó veszteségelhatárolása 4.4. Elhatárolt veszteség A kisvállalati adó alanya a tárgyévben keletkezett veszteséget (a tárgyévi negatív pénzforgalmi szemléletű eredmény korrekciós tételekkel módosított összegét) a következő üzleti évek pozitív pénzforgalmi szemléletű eredményének csökkentéseként számolhatja el, amennyiben az a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével összhangban keletkezett. Az adózó az elhatárolt veszteség összegét az alábbi kivétellel 10 éven keresztül, egyenlő részletekben veheti figyelembe csökkentő tételként. Az elhatárolt veszteség összegéből a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegével az adózó időbeli korlátozás nélkül, teljes mértékben csökkentheti a következő adóévek adóalapját, függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben. Ez a szabály arra is lehetőséget biztosít, hogy az új beruházásokra tekintettel keletkező veszteség felhasználásával a kisvállalati adó alapja kisebb legyen, mint a társadalombiztosítási járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege [Katv. 20. (9) (12)]. 47 A kisvállalati adó meghatározása Tárgyév év, ha a tárgyévben nem történt beruházás év, ha a tárgyévben 5 millió forintos új * beruházás valósult meg 1. Pénzforgalmi szemléletű eredmény ( ) Ft Ft Ft 2. Pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege 3. Pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összege 4. Pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételek, kivéve veszteségelhatárolás 5. A tárgyévet megelőző években keletkezett elhatárolt veszteség Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 0 Ft Ft Ft Ebből: 6. a korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök, stb. beszerzésére, előállítására irányuló beruházásból fakadó elhatárolt veszteség 0 Ft 0 Ft Ft 7. további veszteség 0 Ft Ft Ft 8. A 7. sorból a pozitív pénzforgalmi eredmény csökkentésére elszámolható összeg (legfeljebb , ha ez az érték pozitív) 0 Ft Ft 0 Ft 9. Személyi jellegű kifizetések Ft Ft Ft 10. A Kiva alapja a 6. sor figyelembevétele nélkül (1.+9., de minimum 9.) 11. A 6. sorból az adóévi adóalapot csökkentő összeg (legfeljebb 10.) Ft Ft Ft 0 Ft 0 Ft Ft 12. A Kiva alapja ( ) Ft Ft 0 Ft 13. Fizetendő Kiva (12. 0,16) Ft Ft 0 Ft *korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök, stb. beszerzésére, előállítására irányuló beruházás 34

10 kisvállalati adó Belépéshez kapcsolódó átmeneti rendelkezések Az adóalanyiság első adóévében a pénzforgalmi szemléletű eredmény megállapítása során nem kell figyelembe venni azt a kapott bevételt, kiadást, amely az adóévet megelőző adóévi eredménykimutatásában bevételként, ráfordításként került elszámolásra. Szintén nem kell figyelembe venni az adóalanyiság első adóévében a megelőző időszakra vonatkozóan teljesített kiadást, ha az adóévet megelőző adóévben az adóalany a Számviteli törvény hatálya alá nem tartozott. Az adóalanyiság első adóévében a kisvállalati adóalap megállapítása során csökkentő tételként kell figyelembe venni az olyan kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévben teljesített kifizetést, amely a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik, és az adóévet megelőző adóévre vonatkozó eredménykimutatásban költségként, ráfordításként nem került elszámolásra. A kisvállalati adó hatálya alá kerülés időpontjában már állományba vett hitel- és kölcsöntartozásokkal, kötvénykibocsátásból származó kötelezettségekkel, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, tulajdoni részesedést jelentő befektetésekkel kapcsolatosan a törvény úgy rendelkezik, hogy azokat módosító tételként a törvény hatálya alá kerülés időpontjában kimutatott nyilvántartás szerinti (arányos) értéknek megfelelő összeggel kell figyelembe venni [Katv. 20. (13) (15) bekezdése]. 5. Az adó bevallása és mértéke Az adózó a kisvállalati adóalapot és az adót adóévenként megállapítja és az adóévet év május 31-éig benyújtja a bevallást. Az adóév megegyezik a naptári évvel. Az adóalanyiság év közbeni megszűnése esetén a megszűnés hónapját en az ötödik hónapig szükséges benyújtani a bevallást. Amennyiben az adózó nem kötelezett beszámoló készítésére, a fizetendő adót a kisvállalati adóalany könyvviteli zárlat alapján állapítja meg (Katv. 22. ). A kisvállalati adó mértéke a kisvállalati adóalap 16 százaléka [Katv. 21. (1) bekezdése]. 6. Az adóelőleg és az adó megfizetése A kisvállalati adóalany adóelőleg bevallásra és fizetésre kötelezett, melynek gyakorisága főszabály szerint a megelőző adóév adófizetési kötelezettségének összegétől függ. Amennyiben a kisvállalati adóalany kisvállalati adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot meghaladta, az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének havonta tesz eleget. Amennyiben a kisvállalati adó összege nem haladta meg az 1 millió forintot, úgy az adózó negyedévente tesz eleget adóelőleg megállapítási, bevallási, fizetési kötelezettségeinek. Az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési gyakoriság megállapításához a kisvállalati adóalanyiság első adóévére külön szabályozás vonatkozik, a bevételi határértékre kell figyelemmel lenni. Amennyiben az adózónak adóévet megelőző adóévben az összes bevétele várhatóan nem haladja meg a 100 millió forintot, abban az esetben negyedéves adóelőleg-bevallásra kötelezett, a 100 millió forint összes bevétel várható elérése esetén pedig havonta tesz eleget adóelőleg-fizetési kötelezettségeinek. A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, a Számviteli törvény hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást vezető egy

11 kisvállalati adó szerűsített vállalkozói adóalany a kisvállalati adóalanyiság első adóévében (tekintettel arra, hogy nem rendelkezik adatokkal a december 31-ei pénzeszköz állományára vonatkozóan) a kisvállalati adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének a Számviteli törvény 2/A. (4) bekezdése szerinti nyitó mérlegében kimutatott pénzeszközök figyelembevételével tesz eleget. Az adóelőleg alapja az előleg-megállapítási időszak pénzforgalmi szemléletű eredményének a társadalombiztosítási járulékalapot képező személyi jellegű kifizetésekkel, továbbá a kifizetett osztalékkal, osztalékelőleggel, kisvállalati adóelőleggel és kisvállalati adóval növelt összege. Az adóelőleg összege nem lehet kevesebb, mint az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, a társadalombiztosítási járulékalapot képező összes jövedelem 16 százaléka. Az adózó választása szerint az adóelőleg-alapjának megállapítása során alkalmazza azokat az adóalap módosító tételeket, amelyeket egyébként az adóalap megállapítása során alkalmazna. Mindkét módszer esetén lehetőség van arra, hogy az adózó a társadalombiztosítási járulékalapot képező személyi jellegű kifizetésekkel csökkentett negatív előleg-alapját a következő adóelőleg-megállapítási időszakban de legfeljebb ugyanazon adóévben csökkentő tételként figyelembe vegye. 7. Nyilvántartási kötelezettség A kisvállalati adó alanya sajátos nyilvántartás vezetésre nem kötelezett, nyilvántartási kötelezettségének a Számviteli törvény rendelkezései szerint tesz eleget. Az adóalanyiság létrejöttét en a kisvállalati adóalany a mérlegfordulónapját (december 31.) nem változtathatja meg, a számviteli beszámoló összeállítására pedig csak forintban van lehetősége [Katv. 18., 19. (1), (3), (9) bekezdése] Példa A kisvállalati adó egyszerűsített adóelőleg-számítása Tárgyév 1. negyedév Tárgyév 2. negyedév Tárgyév 3. negyedév Tárgyév 4. negyedév 1. Pénzeszközök értéke az adóelőleg-megállapítási időszak végén Ft Ft Ft Ft 2. Pénzeszközök értéke a megelőző adóelőleg-megállapítási időszak végén Ft Ft Ft Ft 3. Pénzeszközök adóelőleg-megállapítási időszakban realizált változása (1. 2.) Ft Ft Ft Ft 4. Az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem Ft Ft Ft Ft 5. Az adóelőleg-megállapítási időszakban megfizetett adóelőleg 0 Ft Ft Ft Ft 6. Az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék, osztalékelőleg Ft Ft Ft Ft 7. A megelőző adóelőleg-megállapítási időszakokban elhatárolt, pozitív pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkentéseként felhasználható összeg (megelőző időszak oszlopának 10. sora) 0 Ft Ft 0 Ft Ft 8. Az adóelőleg alapja ( , de minimum 4.) Ft Ft Ft Ft 9. Fizetendő adóelőleg (8.*0,16) Ft Ft Ft Ft 10. A következő adóelőleg-megállapítási időszakokban realizált pozitív pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkentéseként felhasználható összeg ( , ha ez negatív) Ft 0 Ft Ft 0 Ft A kettős adóztatás elkerülése A törvény a külföldön is tevékenységet folytató adóalany kettős adóztatásának elkerülése érdekében mentesíti az adófizetési kötelezettség alól a külföldön adóztatható adóalapot (Katv. 24. ). 9. Az adóalanyiság megszűnése A törvény a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság megszűnésének két fő típusáról rendelkezik. Egyrészről megszűnik a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság az adózó döntése alapján, ha az adóalany elektronikus úton bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy adókötelezettségét a továbbiakban nem a kisvállalati adó szerinti adózás szabályai szerint teljesíti. Az adóalanyiság megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatot az adóév december 1-je és december 20-a között lehet megtenni, amely határidő jogvesztő. Az adóalanyiság a kisvállalati adó hatálya alól történő kijelentkezés esetén az adóév utolsó napjával szűnik meg. A kisvállalati adóalanyiság az adózó döntése szerinti megszűnés mellett, egyes rendkívüli okok fennállása esetén a törvény erejénél fogva szűnik meg. A törvény által meghatározott megszűnési esetek egyik csoportja azon esetkörhöz köti a megszűnést, amikor a bejelentkezéssel kapcsolatosan meghatározott követelmények az adóalanyiság időszaka alatt már nem teljesülnek. Megszűnik az adóalanyiság, ha az adózó bevételei a bejelentkezés feltételeként megállapított értékhatárt meghaladják. Ebben az esetben az adóalanyiság a választásra jogosító bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával ér véget. Megszűnik az adóalanyiság az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő, vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával, valamint a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot. A kisvállalati adóalanyiság mindaddig fennáll, ameddig az átlagos statisztikai létszám nem haladja meg az 50 főt. Ez azt is jelenti, hogy míg a bejelentkezés során az átlagos statisztikai 36

12 kisvállalati adó 45 állományi létszám 25 főig jogosít a kisvállalati adónem választására, addig a vállalkozás működésének ideje alatt az átlagos statisztikai állományi létszám 50 főig emelkedhet az adóalanyiság megszűnése nélkül. A megszűnés másik esetköre elsősorban objektív okokhoz végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás, megszűnés, átalakulás köti az adóalanyiság megszűnését. Emellett az adóalanyiság abban az esetben is megszűnik, ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg. Az adóalanyiság megszűnését két adóévre a kisvállalati adóalanyiság ismételten nem választható [Katv. 19. (2), (5), (8) bekezdése]. 10. Egyes adókra (társasági adó, számvitel) vonatkozó előírások A társasági adó alanya a társaságiadó-törvény szerinti jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza a kisvállalati adótörvényben foglalt eltérésekkel, amennyiben az adóévben bejelentkezik a kisvállalati adó hatálya alá. Az általános szabályoktól eltérően nem kell a kisvállalati adóalanynak elszámolnia az adókedvezménnyel és egyéb kedvezményekkel (például fejlesztési tartalék) a megszűnésre tekintettel, ha a kisvállalati adóalanyisága időszaka alatt a társaságiadó-törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének kötelezettsége. Az adózónak a bejelentés adóévére vonatkozóan társaságiadóelőleget már nem kell bevallani és a bejelentést adóévre társaságiadó-előleget nem kell fizetni. Amennyiben az adózó nem tehette volna meg jogszerűen bejelentését, nem mentesül az adóelőleg fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól. A társaságiadó-alanyiság alatt keletkezett elhatárolt veszteséget a kisvállalati adóalanyiságot választó adózó nem jogosult felhasználni a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt, továbbá adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteségből adóévenként százalékot, a nem 12 hónapos adóév esetén az elhatárolt veszteség időarányos részét elszámoltnak kell tekintetni. A törvény továbbá előírja, hogy a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószágra és tárgyi eszközre tekintettel az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet. Az adóalanyiság előtt megszerzett eszközök esetében pedig a társasági adótörvény szerinti időarányos részt elszámoltnak kell tekinteni, azaz a kisvállalati adóalanyiságot en a társasági adó hatálya alá történő belépéskor a kisvállalati időszakra arányosan jutó értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető a társasági adóban. A kisvállalati adóalanyiság időszakában lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény szempontjából, amelyet az adózó a társasági adótörvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe. A kisvállalati adóalanyiság megszűnését en a társasági adó hatálya alá visszakerülő adóalany a kisvállalati adóalanyiság megszűnését 60 napon belül köteles a kisvállalati adóalanyiság megszűnését naptól számított teljes negyedévek vonatkozásában a társasági adóelőleget megállapítani, bevallani és megfizetni. Az adóelőleg mértéke, ha az adóév időtartama 12 hónap volt, akkor a megszűnés adóévében elszámolt bevétel 1%-a (nem teljes adóév esetén a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított bevétel 1%-a). (Katv ) Példa Új munkatársak alkalmazása nem jelent többlet költséget Perfectax Kft. Tevékenységi kör: Adótanácsadás Mikro-/Kis-/Középvállalkozás: Mikrovállalkozás Gazdálkodási forma: Kft. Foglalkoztatottak száma: 6 Árbevétel: Ft Az új alkalmazott tervezett bruttó havi fizetése: Ft A Perfectax Adótanácsadó Kft. sikeresen és olajozottan működik, azonban az újonnan bevezetett kisvállalati adóra való tekintettel szüksége volna egy új munkatársra. (ezer forintban) Az adózó eredménykimutatásának adatai és adófizetési kötelezettségei az egyes adónemekben (nem mindben érintett) Változatlan alkalmazotti létszámmal 1 új fő alkalmazása esetén 1. Összes bevétel Összes ráfordítás ebből: 3. az előző évek beruházásaiból fennmaradt értékcsökkenési leírás kifizetett bérek a tárgyévi beruházásból fakadó értékcsökkenési leírás Tárgyévi beruházás értéke Társaságiadó-alapot módosító tételek összesen, kivéve veszteségelhatárolás

13 kisvállalati adó Az adózó eredménykimutatásának adatai és adófizetési kötelezettségei az egyes adónemekben (nem mindben érintett) 8. A társasági adó rendszerében, a korábbi évekről fennmaradt, a tárgyévben és az azt években felhasználható elhatárolt veszteség Változatlan alkalmazotti létszámmal 1 új fő alkalmazása esetén Társasági adókedvezmények Készletek és nettó kintlevőségek* állományváltozása (Tárgyév-tárgyévet megelőző év) 0 0 Adóterhek a hagyományos rendszerben Változatlan alkalmazotti létszámmal 1 új fő alkalmazása esetén TAO (13.-9.) Adózás előtti eredmény (1. 2.) Számított adóalap ( )** Számított adó (12. 0,1) 73 0 SZOC.HO. (4. 0,27) SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS (4. 0,015) ÖSSZESEN Kisvállalati adó Változatlan alkalmazotti létszámmal 1 új fő alkalmazása esetén 14. Pénzforgalmi szemléletű eredmény*** Az adóévben keletkezett elhatárolt veszteség (negatív pénzforg. eredmény) ebből: új beruházásból fakadó veszteség további veszteség Személyi jellegű kifizetések (4.) A korábbi évek nem új beruházásból származó elhatárolt veszteségének a pozitív pénzforgalmi eredmény csökkentésére elszámolható része 20. A KIVA alapja az új beruházásból származó veszteségleírás figyelembevétele nélkül ( , de minimum 18.) Az új beruházásból származó elhatárolt veszteség adóévi adóalapot csökkentő része Adóalap ( ) KIVA ÖSSZESEN ( ) * Nettó kintlevőség: A vállalkozás felé rendezetlen számlák értéke csökkentve a vállalkozás által kifizetetlen számlák értékével. ** A veszteségelhatárolás az adóalap 50%-áig vehető igénybe. *** A pénzeszközök tárgy üzleti évi összege csökkentve a megelőző üzleti évben kimutatott összegével. A példában az adózás előtti eredményből visszaszámítva: szoc.h. és szakképz.h Példa Egy új, nagy beruházást igénylő, sikeres vállalkozás adókötelezettsége Zöld Tavasz Bt. Tevékenységi kör: zöldségtermesztés Kezdeti, új beruházás értéke: Ft Alkalmazottak száma az első évben: 10 Alkalmazottak bruttó havi bére: Ft További fejlesztések: 4. évben: + 4 alkalmazott A Zöld Tavasz Bt.-t tulajdonosa akkor hozta létre, mikor nagyobb földtuklajdont örökölt. A területen zöldségeket kezdett termeszteni, kezdeti beruházásakor új gépeket, járművet kellett vásárolnia. Később a szállítási és értékesítési tevékenysége bővítéséhez felvett további 4 alkalmazottat. (ezer forintban) Az adózó eredménykimutatásának adatai és adófizetési kötelezettségei az egyes adónemekben (nem mindben érintett) Tárgyév 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 1. Összes bevétel Összes ráfordítás

14 kisvállalati adó Az adózó eredménykimutatásának adatai és adófizetési kötelezettségei az egyes adónemekben (nem mindben érintett) Tárgyév 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év ebből: 3. az előző évek beruházásaiból fennmaradt értékcsökkenési leírás kifizetett bérek a tárgyévi beruházásból fakadó értékcsökkenési leírás Tárgyévi beruházás értéke Társasági adóalapot módosító tételek összesen, kivéve veszteségelhatárolás 8. A társasági adó rendszerében, a korábbi évekről fennmaradt, a tárgyévben és az azt években felhasználható elhatárolt veszteség Társasági adókedvezmények Készletek és nettó kintlevőségek* állományváltozása (Tárgyév-tárgyévet megelőző év) Adóterhek a hagyományos rendszerben Tárgyév 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év TAO (13. 9.) Adózás előtti eredmény (1. 2.) Számított adóalap ( )** Számított adó (12.*0,1) SZOC.HO. (4.*0,27) SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS (4.*0,015) ÖSSZESEN Kisvállalati adó Tárgyév 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 14. Pénzforgalmi szemléletű eredmény*** Az adóévben keletkezett elhatárolt veszteség (negatív pénzforg. eredmény) ebből: új beruházásból fakadó veszteség további veszteség Személyi jellegű kifizetések (4.) A korábbi évek nem új beruházásból származó elhatárolt veszteségének a pozitív pénzforgalmi eredmény csökkentésére elszámolható része 20. A KIVA alapja az új beruházásból származó veszteségleírás figyelembevétele nélkül ( , de minimum 18.) 21. Az új beruházásból származó elhatárolt veszteség adóévi adóalapot csökkentő része Adóalap ( ) KIVA ÖSSZESEN ( ) *Nettó kintlevőség: A vállalkozás felé rendezetlen számlák értéke csökkentve a vállalkozás által kifizetetlen számlák értékével. **A veszteségelhatárolás az adóalap 50%-áig vehető igénybe. ***A pénzeszközök tárgy üzleti évi összege csökkentve a megelőző üzleti évben kimutatott összegével. A példában az adózás előtti eredményből visszaszámítva: szoc.h. és szakképz.h

15 kata, kiva évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben a társadalmi jólét forrása egyfelől az értékteremtő munka, másfelől a vállalkozások, kiemelten a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása, a következő törvényt alkotja: 1 I. fejezet A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI 1. (1) Magyarországon a vállalkozás a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenysége (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) alapján keletkező adó- és más közteher-fizetési kötelezettségének választása és jogosultsága esetén e törvény szabályai szerint tehet eleget. (2) A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amenynyiben kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. (3) A kisadózó vállalkozások tételes adójával és a kisvállalati adóval összefüggő hatósági ügyben az eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik. (4) Az adózó a kisadózó vállalkozások tételes adójával és a kisvállalati adóval összefüggő adókötelezettségeit e törvény, valamint az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint teljesíti. (5) A kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó a központi költségvetés bevétele. 2. E törvény alkalmazásában 1. átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Sta tisztikai Hivatal által kiadott Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz című kiadvány január 1. napján érvényes szabályai szerint meghatározott állományi létszám; 2. beszámoló: a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.), vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti beszámoló, kivéve az összevont (konszolidált) éves beszámolót; 3. bevétel: e törvény III. fejezetének alkalmazásában az értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek összege, vagy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó, az 1 Az időközben változásokkal egységes szerkezetben. A 2012-ben hatályba lépő módosításokat félkövér dőlt betűvel, a január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket félökvér betűvel közöljük egyszerűsített vállalkozói adó alanyai esetén az egyszerűsített vállalkozói adó alapja; 4. egyéni cég: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvényben egyéni cégként meghatározott jogalany; 5. egyéni vállalkozó: a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) szerinti egyéni vállalkozó; 6. ellenőrzött külföldi társaság: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao-tv.) pontja szerinti társaság; 7. elszámolásra kiadott előleg: pénzeszközök átadása természetes személynek abból a célból, hogy a természetes személy az adózó nevében terméket szerezzen be vagy szolgáltatást vegyen igénybe, illetve ezek hiányában szolgáltassa vissza az adózónak az átvett pénzeszközt; 8. főállású kisadózó: az a kisadózó, aki a tárgyhó bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek valamelyikének: a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül, d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül, e) olyan magánszemély, aki december 31-én a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű; 9. kapcsolt vállalkozás: a Tao-tv pontja szerinti vállalkozás; 10. kisadózó vállalkozás: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó, egyéni cég, közkereseti társaság és betéti társaság; 11. kisadózó: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság és betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja; 12. kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen

16 kata, kiva 28 és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt azzal, hogy nem bevétel a) az áthárított általános forgalmi adó, b) az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel), c) az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül, d) az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni, e) jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani; 13. bevétel megszerzésének időpontja: a kisadózó vállalkozás vonatkozásában a) pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja; b) igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne; c) jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átruházására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult; d) elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik; 14. külföldi személy: a Tao-tv pontja szerinti személy; 15. külföldi vállalkozó: a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű személy vagy szervezet, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak; 16. szokásos piaci ár: az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás közötti szerződésükben vagy megállapodásukban érvényesítenek vagy érvényesíthetnének; 17. telephely: a Tao-tv pontja szerinti hely; 18. üzletvezetés helye: a Tao-tv pontja szerinti hely. II. fejezet A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA 1. A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya 3. A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a) az egyéni vállalkozó, b) az egyéni cég, c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit e törvény II. Fejezet rendelkezései szerint teljesíti. Az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az adóalany az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságot választott. 2. Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése 4. (1) A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság a választás bejelentését hónap első napjával jön létre. (2) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával de legkorábban január 1-jén jön létre. (3) Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve. (4) Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint a) Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység b) Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége c) Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett. (5) Az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózóként történő nyilvántartásba vételről értesítő levélben tájékoztatja a kisadózó vállalkozást. A tájékoztatás tartalmazza különösen a) a kisadózó vállalkozás nevét, elnevezését, székhelyének címét és adószámát; b) a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság kezdő dátumát; c) a bejelentett kisadózó nevét, címét és adóazonosító jelét; d) a főállású kisadózói jogállás esetén ennek tényét; e) a kisadózó vállalkozások tételes adójának fizetendő összegét, az általános szabályok szerint esedékességét és a bevételi számla számát;

17 kata, kiva f) rövid ismertetőt a kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos adókötelezettségről. 5. (1) A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik a) a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti; b) a vállalkozási forma megváltozása esetén a változás bekövetkezését megelőző nappal, ha a változás következtében a vállalkozás nem a 3. -ban felsorolt formában működik tovább; c) a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával; d) a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, betéti társaság vagy közkereseti társaság jogutód nélküli megszűnésének napjával; e) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának halálát nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre; f) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és ezen időpontig más kisadózó nem kerül bejelentésre; g) a tagsági jogviszony keletkezésének napjával, ha a betéti társaság vagy közkereseti társaság kisadózó vállalkozásnak nem magánszemély tagja lesz; h) a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg; i) az adószám alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti vagy törli; j) a naptári negyedév utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot; k) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal; l) a 4. (4) bekezdése szerinti tevékenységből származó bevétel megszerzése esetén a bevétel megszerzését megelőző nappal; m) az átalakulást megelőző nappal, ha az átalakulás következtében a vállalkozás nem felel meg a 3. -ban foglalt feltételeknek. (2) Az adóalanyiság megszűnéséről az (1) bekezdés a) d) pontjában meghatározott okok kivételével az adóhatóság határozattal értesíti az adózót. 6. Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható. 3. A bejelentett kisadózó 7. (1) Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét és adóazonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban ide nem értve a munkaviszonyt végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként. (2) A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni. (3) A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e. (4) Az adóalanyiság akkor jöhet létre, ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó kisadózó vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent. (5) Az (1) és (3) bekezdés alapján bejelentett adatok, tények megváltozását (ide nem értve a kisadózó címének változását) a kisadózó vállalkozás köteles az állami adóhatósághoz a változást 15 napon belül bejelenteni. (6) Az (5) bekezdés szerinti változás bejelentése esetén az állami adóhatóság a megváltozott adatokról a 4. (5) bekezdés szerint tájékoztatja a kisadózó vállalkozást. 4. A kisadózó vállalkozások tételes adójának mértéke és megfizetése 8. (1) A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet. (2) A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet. (3) Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni. (4) A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint. (5) A kisadózó vállalkozások tételes adóját a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot hónap 12. napjáig megfizeti. (6) Azon kisadózó vállalkozás, mely a naptári év minden hónapjára köteles az (1) (2) bekezdés szerinti adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 6 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az (1) (2) bekezdés szerinti adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az (1) (2) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 500 ezer forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg

18 kata, kiva (7) Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán nem tünteti fel a Kisadózó szöveget, az Art (1) bekezdése szerinti mulasztási bírsággal sújtható. (8) A (6) bekezdésben meghatározott százalékos mértékű adó megfizetése nem mentesít az (1) (4) bekezdés szerinti tételes adó megfizetése alól. (9) Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1) és (2) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, c) fogvatartott, d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. (10) Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1) és (2) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyben a (9) bekezdés a) c) pontjai szerinti állapot megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a (9) bekezdés szerint a kisadózó után az adót nem kell megfizetni. (11) A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a (9) (10) bekezdés szerint a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége. 5. A kisadózó vállalkozások tételes adójával teljesített közterhek 9. (1) A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól: a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése; b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése; c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése; d) szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése. (2) A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól. 6. A kisadózót megillető ellátások és a kisadózó jövedelme 10. (1) A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi forint. Az állami adóhatóság a 7. és a 8. (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészségés nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról. (2) A nem főállású kisadózó e jogviszonya alapján biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez. (3) Más jogszabályok alkalmazásában, különösen az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül. 7. Nyilatkozat a bevételről 11. (1) A kisadózó vállalkozás az adóévet év február 25-éig az állami adóhatóság által rendszeresített, papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről. (2) Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a nyilatkozatot a megszűnést 30 napon belül kell megtenni. (3) Ha a kisadózó vállalkozás az adóévben megszerzett bevétel után a 8. (6) bekezdése szerinti százalékos mértékű adó megfizetésére is köteles, az adóévet év február 25. napjáig, ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, az adóalanyiság megszűnését 30 napon belül a százalékos mértékű adót bevallja és megfizeti. (4) A 7. (1) bekezdés szerinti bejelentés, a 7. (5) bekezdés szerinti változás bejelentés és a 8. (11) bekezdés szerinti bejelentés végrehajtható okiratnak minősül. Az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozás kisadózó vállalkozások tételes adófizetési kötelezettségét kivéve a 8. (6) bekezdése szerinti százalékos mértékű adót ezen végrehajtható okiratok és az adóhatóság határozata alapján tartja nyilván. (5) A kisadózó vállalkozás az (1) (3) bekezdés szerinti nyilatkozatban vagy bevallásban adatot szolgáltat bármely más adóalany (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) nevéről és címéről, az adóalanytól a naptári évben megszerzett bevétel összegéről, ha a kisadózó vállalkozás bevételéből az adóalanytól megszerzett számla szerinti része a naptári évben az 1 millió forintot meghaladja. 8. Nyilvántartási kötelezettség 12. (1) Az adóalany a kisadózó vállalkozások tételes adójával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit e szerint teljesíti. (2) A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa-tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására, azzal, hogy a kiállított számlán feltünteti azt, hogy Kisadózó. (3) A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. A bevételi nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza: a) sorszám;

19 kata, kiva b) a bizonylat sorszáma; c) a bevétel összege; d) a bevétel megszerzésének időpontja. (4) A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést en is megállapítható legyen. (5) A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét 5. naptári év végéig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik. 9. Adatszolgáltatási kötelezettség 13. Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózók tételes adójának alanyát) a tárgyévet év január hónapra vonatkozó, az Art. 31. (2) bekezdése szerinti bevallásában adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott összegről, továbbá termékértékesítés esetén erről a tényről, szolgáltatásnyújtás esetén a szolgáltatás, szolgáltatások TESZOR számáról, ha annak a költségnek, ráfordításnak, kiadásnak az együttes összege, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére juttatott ellenérték következtében felmerül, a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot. 10. Munkaviszonytól való elhatárolás 14. (1) A kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. (2) Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében a (3) bekezdés figyelembevételével az ellenkező bizonyításáig vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre. (3) A (2) bekezdésben foglalt vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul: a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte; c) a 13. szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. (4) A 13. szerinti adatszolgáltatásra köteles személyt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket e alkalmazásában egy személynek kell tekinteni. III. fejezet A KISVÁLLALATI ADÓ 11. Számviteli alapelvek 15. A III. fejezetet az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Az Szt. előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását. A kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozik. 12. Az adó alanya 16. (1) A kisvállalati adó alanya az a) az egyéni cég, b) a közkereseti társaság, c) a betéti társaság, d) a korlátolt felelősségű társaság, e) a zártkörűen működő részvénytársaság, f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet, g) az erdőbirtokossági társulat, h) a végrehajtó iroda, i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, j) a szabadalmi ügyvivői iroda, k) a külföldi vállalkozó, l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amely megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti, hogy adókötelezettségeit e törvény III. fejezetének rendelkezései szerint teljesíti. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha a) az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt; b) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét; c) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel; d) üzleti évének mérlegforduló napja december 31.; e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. (3) A (2) bekezdésben meghatározott állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. 17. (1) Az adóalany adókötelezettsége a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a belföldről és külföldről származó jövedelemre egyaránt kiterjed

20 kata, kiva (2) A külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki. 18. Az adóalany nem határozhatja el mérlegforduló napjának megváltoztatását, továbbá számviteli beszámolóját csak forintban állíthatja össze. 13. Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése 19. (1) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését naptári év első napjával jön létre. A bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóévet megelőző év december 20-áig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. (2) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a (4) bekezdésben foglaltak kivételével azon adóév utolsó napjáig fennáll, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem e törvény szabályai szerint teljesíti. A bejelentést legkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. (3) Az (1) bekezdés szerinti választás a bejelentést naptári év január 15-éig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. (4) Nem jogszerű az (1) bekezdés szerinti bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot. 2 (5) A kisvállalati adóalanyiság megszűnik a) az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával; b) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal; 3 c) ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával; 4 d) az adóalany átalakulását megelőző nappal; e) az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adóvagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg; 2 Módosította az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi törvény 65 -a. Hatályos a tv. kihirdetését naptól. 3 Módosította az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi törvény 65 -a. Hatályos a tv. kihirdetését naptól. 4 Módosította az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi törvény 65 -a. Hatályos a tv. kihirdetését naptól. f) az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával; 5 g) a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot; 6 h) a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 főt. (6) Nem szűnik meg az egyéni cég adóalanyisága, ha a tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse (örökösei), illetve a tag cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válik, és az e törvény szerinti adóalanyiságot választja. Választását az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül jelenti be a cégbíróságnak. (7) Az adóalanyiság (5) bekezdésben meghatározott megszűnése napjával, mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év végződik. 7 (8) Az adóalanyiság megszűnését két adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható. (9) Az (1) bekezdéstől eltérően az adóévben újonnan alakuló adózó adóalanyisága a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön, feltéve, hogy a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választását a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének, az első jognyilatkozat megtételének, illetve az alapítását szabályozó jogszabály szerinti létrejövetelének napjától számított 30 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye A kisvállalati adó alapja 20. (1) A kisvállalati adó alapja a (2) (14) bekezdésre figyelemmel: a) az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének b) a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a b) pont szerinti összeg. (2) A III. Fejezet alkalmazásában az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszkö- 5 Módosította az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi törvény 65 -a. Hatályos a tv. kihirdetését naptól. 6 Módosította az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi törvény 65. -a. Hatályos a tv. kihirdetését naptól. 7 Módosította az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi törvény 65. -a. Hatályos a tv. kihirdetését naptól. 8 Megállapította az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi törvény 54. -a. Hatályos január 1-jétől

Kisvállalati adó (KIVA)

Kisvállalati adó (KIVA) Dr. Kökényesi László Kisvállalati adó (KIVA) Mérnöktovábbképző Intézet Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.

Részletesebben

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

KATA KIVA ésaktuáliskérdések KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz

Részletesebben

Kisvállalati adó. Dr. Gróf Gabriella

Kisvállalati adó. Dr. Gróf Gabriella Dr. Gróf Gabriella Jogszabályi háttér: 2012. évi CXLVII. törvény Hatály: 2013. január 1. 2012. évi CLXXVIII. törvény Adó alanya lehet - egyéni cég - bt, kkt - kft, zrt - ügyvédi iroda, végrehajtói iroda,

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 2013.04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény (Katv.) Tájékoztatási Osztály

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény (Katv.) Tájékoztatási Osztály A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) Készítette: Czapkó Tiborné Tájékoztatási Osztály Jogszabályi háttér a kisadózó vállalkozások tételes

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16.

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16. ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját tulajdonú,

Részletesebben

Kisadózók tételes adója

Kisadózók tételes adója Kisadózók tételes adója Tájékoztató Gyakori kérdések - válaszok 2012. 12. 21. Tartalom Kisadózók tételes adója... 1 Általános tájékoztató a kisadózók tételes adójáról... 4 Gyakori kérdések - válaszok...

Részletesebben

AMIT KATA-RÓL TUDNI ÉRDEMES

AMIT KATA-RÓL TUDNI ÉRDEMES AMIT KATA-RÓL TUDNI ÉRDEMES A Parlament elfogadta és 2012. október 15-én kihirdetésre került a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (KATA) szóló törvény. Gyakran felmerül a kérdés, hogy ki választhatja

Részletesebben

Gazdaságpolitikai célok

Gazdaságpolitikai célok Dr. Kökényesi László A kisadózó vállalkozások Tételes Adója (KATA) Mérnöktovábbképző Intézet Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése Gazdaságpolitikai célok Mikrovállalkozások tömegesen vannak Nem

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas)

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) Az EVA alanya lehet Egyéni vállalkozó Kft. Bt. Szövetkezet Végrehajtói iroda

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Kisvállalati adó. Gyakori kérdések 2012. 12. 07.

Kisvállalati adó. Gyakori kérdések 2012. 12. 07. Kisvállalati adó Gyakori kérdések 2012. 12. 07. 1 Tartalom Kisvállalati adó... 1 Kinek érdemes a kisvállalati adót választania?... 3 Meddig kell dönteni a kisvállalati adó választásáról?... 3 Melyek a

Részletesebben

2012.12.14. A kisvállalati adó (KIVA) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.

2012.12.14. A kisvállalati adó (KIVA) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. Adóváltozások 2013 KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA - KATA 2012. december 13. A kisvállalati adó (KIVA) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény

Részletesebben

A törvény szövege megtalálható honlapunkon: www.gondoldo.hu

A törvény szövege megtalálható honlapunkon: www.gondoldo.hu Tisztelt Ügyfelünk! Szeretnénk tájékoztatni a 2013-ban bevezetésre kerülő két új adónemről. A kisvállalkozói adó választásáról legkésőbb december 20-ig lehet dönteni, valamint a kisadózás választásához

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

2012.12.13. Szatmári László

2012.12.13. Szatmári László A Személyi Jövedelemadó változásai 2013 A kisadózó vállalkozások tételes adója Szatmári László A Személyi Jövedelemadó változásai 1 Egykulcsos adórendszer Megszűnik az adóalap-kiegészítés Tényleges 16

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv.

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. EVA EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. AZ EVA FŐ JELLEMZŐI keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés, bevallás,

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

A legfontosabb éves bevallások

A legfontosabb éves bevallások A legfontosabb éves bevallások 1353. bevallás A 2013. adóévről szóló 1353 számú bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

Hírlevél. Munkaszüneti napok. Tartalom. Tételes kisadó. 2012. év 11. szám 2012. október 4. További információért keressen minket:

Hírlevél. Munkaszüneti napok. Tartalom. Tételes kisadó. 2012. év 11. szám 2012. október 4. További információért keressen minket: Hírlevél 2012. év 11. szám 2012. október 4. Tartalom 2012. október 27. szombat munkanap, 2012. október 22. hétfő pihenőnap 2012. november 10. szombat munkanap, 2012. november 2. péntek pihenőnap 2012.

Részletesebben

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról* I. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEI

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról* I. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEI 23374 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 136. szám 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról* Az Országgyûlés abból a meggyõzõdésbõl kiindulva, hogy

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ 2002. évi XLIII tv.

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ 2002. évi XLIII tv. EVA EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ 2002. évi XLIII tv. AZ EVA FŐ JELLEMZŐI keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés,

Részletesebben

Módosítások. 1.) Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág 1.1. bejelentett, vagy 1.2. be nem jelentett 13-01-28 2

Módosítások. 1.) Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág 1.1. bejelentett, vagy 1.2. be nem jelentett 13-01-28 2 Társasági adó 2013 Módosítások 1.) Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág 1.1. bejelentett, vagy 1.2. be nem jelentett 13-01-28 2 1.1. Bejelentett immateriális jószág: jogdíjbevételre jogosító immateriális

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Mérlegképes Továbbképzés

Mérlegképes Továbbképzés Bary- Gyenge- Joó- Lakatos Mérlegképes Továbbképzés Kisadózó vállalkozások tételes adója KATA 2013. július 1- jei állapot 1 Kisadózó vállalkozások tételes adója: KATA 2012. évi CXLVII. törvény A törvény

Részletesebben

Szereted, ha az adóügy sima ügy? www.sinkatax.hu. Kisvállalkozásoknak kisadó! Brókerek és ingatlant bérbeadók kizárva!

Szereted, ha az adóügy sima ügy? www.sinkatax.hu. Kisvállalkozásoknak kisadó! Brókerek és ingatlant bérbeadók kizárva! Hírlevél 2012. október 31. 2012/03. (adó)mentőöv Szereted, ha az adóügy sima ügy? www.sinkatax.hu Kisvállalkozásoknak kisadó! Brókerek és ingatlant bérbeadók kizárva! Kinek éri meg? 2012. október 1-jén

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek

c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

2012. évi CXLVII. törvény. a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról. I. Fejezet

2012. évi CXLVII. törvény. a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról. I. Fejezet Hatályos: 2013. 01. 02-től 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó Adózási alapismeretek 4. konzultáció Társasági adó A törvény 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

AZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA KI LEHET EVA-ALANY? AZ EVA FELTÉTELEI AZ EVA MEGFIZETÉSE KIVÁLTJA

AZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA KI LEHET EVA-ALANY? AZ EVA FELTÉTELEI AZ EVA MEGFIZETÉSE KIVÁLTJA AZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA EGYSZERÛSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés, bevallás,

Részletesebben

2012.12.14. Adóváltozások 2013 KIVA és Cafeteria. A kisvállalati adó (KIVA) 2012. évi CXLVII. törvény III. fejezet

2012.12.14. Adóváltozások 2013 KIVA és Cafeteria. A kisvállalati adó (KIVA) 2012. évi CXLVII. törvény III. fejezet Adóváltozások KIVA és Cafeteria A kisvállalati adó (KIVA). évi CXLVII. törvény III. fejezet. december 13. Bilance Kft. Moore Stephens Wagner Kft. Adóalanyok [ III. fejezet 16. ] Az adóalanyiság keletkezése

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

2012. évi CXLVII. Törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

2012. évi CXLVII. Törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 2012. évi CXLVII. Törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben

Részletesebben

a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/7954. számú törvényjavaslat a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2012. július 1 2012.

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

I. Fejezet A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI

I. Fejezet A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról1 Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

Felkészült Érdekvédelem az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kapacitásfejlesztése a Dél-alföldi régióban. Alternatív Adózás

Felkészült Érdekvédelem az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kapacitásfejlesztése a Dél-alföldi régióban. Alternatív Adózás Alternatív Adózás A) KIVA A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka. A kisvállalati adó alanya mentesül a 10 százalékos társasági adó, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó, és a 1,5

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Áttérési szabályok KATA: 51.000 KIVA: 10.000. 2013. január 17. A kisadózó vállalkozások tételes adója. A kisadózó vállalkozások tételes adója

Áttérési szabályok KATA: 51.000 KIVA: 10.000. 2013. január 17. A kisadózó vállalkozások tételes adója. A kisadózó vállalkozások tételes adója KATA: 51.000 KIVA: 10.000 2013. január 17. Áttérési szabályok A választásra jogosultak köre, a választás feltételei Bejelentendők köre Kisadózó magánszemély jövedelme Kisadózó vállalkozás bevétele Az adó

Részletesebben

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése OBB-KLUB A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése 2015.09.21. A járulékkötelezettség megállapításának lépései: Jogviszony megállapítása Biztosítási jogviszony megállapítása Járulékalapot

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Az Országgyűlés

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY 3724 3834 II. GAZDASÁG 3835 3890 III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY 3891 3908

TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY 3724 3834 II. GAZDASÁG 3835 3890 III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY 3891 3908 Budapest, 2012. november 29. Ára: 4935 Ft 13. szám TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY 3724 3834 II. GAZDASÁG 3835 3890 III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY 3891 3908 3724 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 13. szám I. PÉNZÜGY

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

2012. évi CXLVII. törvény. a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról1

2012. évi CXLVII. törvény. a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról1 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról1 Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Társasági adótörvény változása

Társasági adótörvény változása Dr. Gróf Gabriella 2012. évi CLXXVIII. törvény Hatály: 2013. 01. 01. Adóalanyok Nem Tao alany a Nemzeti Eszközkezelő Zrt (2012. 06. 20.) Nem Tao alany a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó a kényszertörlési

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

A kisadózó vállalkozás tételes adója (KATA)

A kisadózó vállalkozás tételes adója (KATA) Copyright 2014 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva. Ezt a dokumentumot a Könyvelői Praktikumból nyomtatták 2014-02-23 20:13:27-kor, a(z) 78.92.204.112 IP címről. Tartalomjegyzék: A kisadózó

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos rendelkezéseket a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai(kata)

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai(kata) TÁJÉKOZTATÓ* a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvényről és a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

2012. évi CXLVII. Törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról1

2012. évi CXLVII. Törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról1 2012. évi CXLVII. Törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról1 Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben

Részletesebben

IV. fejezet - Kis és középvállalkozások adózása

IV. fejezet - Kis és középvállalkozások adózása IV. fejezet - Kis és középvállalkozások adózása Alapvető fogalmak, kérdések: - az egyes adónemek választására jogosultak köre - az adóalap meghatározása - a helyettesített adónemek 1. AZ EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

Társasági adó Kisvállalati adó

Társasági adó Kisvállalati adó Társasági adó Kisvállalati adó Dr. Laki Gábor Budapest, 2013. január 31. Bejelentett részesedés A bejelentett részesedés árfolyamnyereségét (apport esetén rendkívüli eredményét) csökkenteni kell a cégérték

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

Összeállítás a kisvállalati adóról. Összeállította: dr. Nagy Gábor a Számviteli Egyesület elnöke

Összeállítás a kisvállalati adóról. Összeállította: dr. Nagy Gábor a Számviteli Egyesület elnöke Összeállítás a kisvállalati adóról Összeállította: dr. Nagy Gábor a Számviteli Egyesület elnöke Kihirdetve a 2012. évi CXLVII. törvényben, módosította a 2012. évi CLXXVIII. törvény. 1. Ki választhatja

Részletesebben

DTM Hungary Accounting Intelligence

DTM Hungary Accounting Intelligence AZ OSZTALÉKFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TUDNIVALÓK Kedves Ügyfelünk! Noha a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-jétől adómentesség alá tartozik, a magánszemély tulajdonosok

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

Grant Thornton Hungary News

Grant Thornton Hungary News Grant Thornton Hungary News 2012 október Tartalom 2013. január 1-én hatályba lépı törvényi változások A. Általános forgalmi adó változások B. Új adónemek C. Társasági szerzıdéssel, cégbejegyzéssel kapcsolatos

Részletesebben

Társasági adó 2013. évi változásai

Társasági adó 2013. évi változásai Társasági adó 2013. évi változásai a 2012. évi CLXXVIII. törvény alapján S. Csizmazia György könyvvizsgáló, okleveles adószakértő MKVK OK Kft. FOGALMI VÁLTOZÁSOK 1 Bejelentett immateriális jószág 4. 5/a.

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.

A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény Az adó alanya 1. a) az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó (egyéni

Részletesebben