Az ember és a természet kapcsolata a környezethez való viszony etikai kérdései

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az ember és a természet kapcsolata a környezethez való viszony etikai kérdései"

Átírás

1 ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.3 Az ember és a természet kapcsolata a környezethez való viszony etikai kérdései Tárgyszavak: környezetvédelem; etika; ökológia; természet. A természet gyönyörűnek és harmonikusnak tekinthető, de félelmet is kelthet az emberben, akinek küzdenie kell a túlélésért. Ma a természetet a tőle elkülönült ember fenyegeti. A birtokolt technológia révén az ember kontinensekre, sőt az egész bolygóra hathat (pl. savas esők, fotokémiai szmog, radioaktív szennyeződés, a sztratoszféra ózontartalmának csökkenése, klímaváltozás). Ezek az ember által előidézett problémák nem oldhatók meg pusztán a technológia segítségével. Szükség van az ember viselkedésének a megváltozásához is, ez a környezetvédelemmel összhangban lévő szabályok kidolgozását igényli. Az ember és a természet viszonyát felül kell vizsgálni. A természet a teljes fizikai világ. Az ember a természet része, de visszahat a természetre. Az ember a természet része, de el is különül attól. Az ember és a természet viszonya, legalábbis a nyugati társadalmakban, ellentmondásos. Létezik, egyrészt egy nosztalgia az elveszett paradicsom iránt, másrészt egy primitív félelem a természet erőitől, amely párosul a természet uralásának a reneszánszból eredő igényével. A környezetnek számos definíciója van: Einstein szerint minden, ami rajtunk kívül van, az Európai Unió szerint: Az elemek összessége, amely a valóságnak vagy felfogásunknak megfelelően, keretet, környezetet és életfeltételeket biztosít az ember és a társadalom számára. Tulajdonképpen a környezet fogalma mindig magában foglalja a természetet és a kultúrát. A környezet az ember természet viszony terméke, kölcsönös átalakulás színtere, a természet az embert, az ember a természetet alakítja.

2 A természetről és a környezetről alkotott vélemények rövid összefoglalás A klasszikus görög filozófusok a világot egyszerűnek tekintették, így nem érzékelhették az ökológiai rendszerek bonyolultságát. Tőlük ered a mai napig számos tudományágban uralkodó redukcionista szemlélet. Szokták állítani, hogy Platón ideáiból ( A természeti világ csak képzet ) ered az a középkori nézet, hogy A természet szeretete eltérít Isten szeretetétől. Arisztotelész és Theophrasztusz kivételek voltak. Arisztotelész szerint a természetben mindennek célja van (teleológia). A világ az Első Mozgató által létrehozott állandó változásban lévő hatalmas anyagtömeg, amely az ember javát szolgálja. Theophrasztusz megértette az élő szervezetek közötti kölcsönhatást, így ő tekinthető az első ökológusnak. A császár és sztoikus filozófus, Marcus Aurelius szerint az univerzum egyetlen élőlény, a természettel harmóniában élni önmagában jó és helyes. A zsidó-keresztény tradíció szerint (Genézis I-11) Isten a második napon teremtette a növényeket, hogy azok magvakat hozzanak, és a fákat, hogy gyümölcsöt teremjenek, a negyedik napon (I-20) az úszó élőlényeket és a madarakat, az ötödik napon (I-24-25) a különféle fajta barmokat, csúszómászókat és egyéb földi állatokat. Isten azt mondta (I-26) Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön és mindenen, ami a földön csúszik-mászik. Megteremtette Isten az embert a maga képmására. Férfivá és nővé teremtette őket (I-27). Az Isten megáldotta őket és ezt mondta: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a Földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen! (I-28). Később, az Özönvíz után Isten megáldotta Noét (Genézis 9) és fiait, és ezt mondta nekik: Szaporodjatok, sokasodjatok és töltsétek be a Földet! Féljen és rettegjen tőletek minden földi állat és minden égi madár, kezetekbe adom őket minden földi csúszómászóval és a tenger minden halával együtt. Minden, ami mozog, ami csak él, legyen a ti eledeletek. Szövetségre lépek veletek és utódaitokkal. Isten a többi élőlényt az ember, az embert pedig Isten számára teremtette. Francis Bacon szerint le kell győznünk a természetet, be kell hatolnunk titkaiba, és fel kell használnunk saját igényeink kielégítésére. Az ember a világ központja, a tudomány tárgya a természet feletti uralom biztosítása. Descartes nézetei hasonlóak voltak, szerinte a tudományt fel kell használni, hogy a természetet birtokoljuk. Descartes az állatokat ér-

3 zéketlen, mechanikus lényeknek tekintette, a test és lélek kettősségét hirdette, Leibniz ezt a nézetet elvetette, hangsúlyozta a kölcsönös kapcsolatot a világ élő és élettelen része között. Spinoza panteista látomása szerint minden élőlény és tárgy az Isten által teremtett egységes anyag pillanatnyi megnyilvánulása. A zsidó-keresztény hagyomány szerint a természet egynemű, birtokba vehető tárgyra redukálható. Ez a nézet válasz a pogány természet (források, folyók, hegyek) iránti hódolatra. Nevezetes kivétel volt Assisi Szent Ferenc. Naphimnuszában magasztalja a Nap testvért, a Hold nővért, a Szél és Levegő testvéreket, a Víz nővért, a Tűz testvért, a Föld nővért, annak virágait, növényeit és gyümölcseit. Lyan White gyakran idézett, 1967-ben írott dolgozatában, amely különösen nagy hatást keltett az angol nyelvterületeken, a kereszténységet a legemberközpontúbb vallásként vádolja, amely megengedi a természeti erőforrások féktelen kiaknázását és a környezetszennyezést. A kereszténység és a judaizmus mai képviselői hangsúlyozzák, hogy az uralkodás szót megőrzésnek vagy gondoskodásnak kell értelmezni. II. János Pál pápa évi körlevelében hangsúlyozta, hogy a keresztények erkölcsi kötelessége vigyázni a Földre, hogy az gyümölcsöt hozzon és az egyetemes emberi család méltó otthona legyen. Más alkalommal azt is kifejtette, hogy szükség van a természeti erőforrások iránti felelősségteljes gondolkodás kifejlesztésére. A protestáns egyházak hasonló álláspontot fejtettek ki az Egyházak Világtanácsa révén. A természetről való gondoskodás eszméje megtalálható a Koránban is. A szutra szerint (33:72) a felelősség viselése az emberre hárult, miután az ég, a föld és a hegyek ezt nem vállalták. A Talmud szerint Isten a világot a káoszból teremtette, egyes részei teremtésének befejezését az emberre hagyta, aki így alkotótárs és őrzője a Föld megújuló képességének ( Műveld és oltalmazd a földet ). A Biblián alapuló vallásoktól eltérően a hinduizmus, a buddhizmus, a taoizmus és a sintoizmus az emberiséget, a természetet és az istenit egységesnek tekinti. E vallások közbülső helyet foglalnak el a monizmus és a dualizmus között, nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a harmóniának, az egyetértésnek és a kölcsönös kapcsolatoknak. A buddhizmus, például, minden létező kölcsönös függését hangsúlyozza, és szót emel az élet minden formájának tisztelete mellett. A filozófusok és más gondolkodók Descartes, Leibnitz és Spinoza óta a természetre vonatkozóan a legkülönfélébb etikai álláspontokat képviselték: az antropocentrizmustól a biocentrizmusig és a legradikálisabb ökocentrizmusig.

4 Az antropocentrizmus, amely lehet többé vagy kevésbé felvilágosult, célul tűzi ki a természet védelmét, amennyiben az megfelel az emberiség közvetlen vagy közvetett érdekeinek. Ez az érdekvédelem nem csak a túlélést és jólétet szolgáló anyagi javakra vonatkozik, hanem az esztétikai igényekre is; igazolhat továbbá változtatásokat az alapvető jogokban, így a tulajdonjogban is. További elemet jelent ebben a vonatkozásban a fenntartható fejlődés elve ami a jövő generációkról való gondoskodást jelenti. A biocentrizmus elfogadja az élet és az élőlények belső értékét függetlenül attól, hogy hasznosak-e az emberiség számára; az ökocentrizmus szerint a környezetvédelmi etika kell, hogy kiterjedjen a nem élő természeti tárgyakra is. Az erdők, tavak, mocsarak önmagukban értéket képviselnek. A 19. században az USA-ban az Emerson, Wordsworth és Thoerau által fémjelzett mozgalom, amely a Sierra Klub, majd később a Föld Barátai Klub alapításához vezetett, a természeten keresztül kereste az Istennel való párbeszédet. Céljuk egy bioetikus világ megvalósítása volt, amelyben az ember harmóniában él a természettel, ami biztosítja létét és túlélését. Hans Jonas német filozófus 1984-ben azt bizonygatta, hogy fennmaradásunk érdekében a természet és a jövő generációk őrei kell legyünk. Felelősek vagyunk a jövőért, mivel képesek vagyunk azt veszélyeztetni. Kötelező az óvatosság és kötelesek vagyunk (a tudományos kutatások révén) ismeretekkel rendelkezni, hogy tetteink következményeit felmérhessük. A jövő generációkról szóló vita az etikusok köréből indult, a klímaváltozás és a hosszú felezési idejű radioaktív hulladékok elhelyezése váltotta ki. Hány generációt kell tekintetbe vennünk? Bár még nem léteznek, van-e erkölcsi súlyuk? Képviselheti-e valaki az érdeküket? Létezik-e hallgatólagos társadalmi szerződés a múlt, a jelen és a jövő generáció között? Az óvatos álláspont szerint minél több lehetőséget kell hagyni a jövő generációi számára. Az ökocentrizmuson belül a legszélsőségesebb az ún. mély ökológiai mozgalom. A norvég filozófus, Arne Ness alapította 1973-ban; e szerint az emberen kívüli élővilág értéke független attól, mennyire hasznos az ember számára. Pl. a biológiai diverzitásnak belső értéke van és az embernek nincs joga csökkenteni, hacsak ez nem életbe vágó szükségleteit szolgálja. A mély ökológia egyes szakértői ennél is tovább mennek; szerintük az ökorendszerek biztonságos léte megkövetelheti az emberi populáció csökkenését is. Ness szerint a környezetvédelmi problémák megoldása az emberi viselkedés alapvető megváltozását igényli. Fel kell ismer-

5 nünk, hogy a természet részei vagyunk, magunkban hordozzuk a környezet más elemeivel való kapcsolatot (metafizikai holizmus), nincs ontológiai elkülönülés a létezésben. Szétszóródó szerkezetek vagyunk, létezésünk a mozgó folyadékban lévő örvényhez hasonlóan az energia és az anyag áramlásához kötődik (mint a buddhizmusban). K. Shrader-Frechette az antropocentrizmus és az ökocentrizmus közötti közbülső álláspont elfogadását javasolja. Az erkölcsi prioritások a következők: el kell fogadni az ember jogát a túlélésre, az egészségre és a jólétre (elsődleges vagy erős emberi jogok); el kell fogadni a kötelezettséget, hogy ne okozzunk kárt a környezetben; el kell fogadni másodlagos (gyenge) emberi igényeket: a tulajdonra, a közlekedés bizonyos formáira, a pihenésre, a konyhaművészetre stb. A környezetvédelmi etika új diszciplína, gyenge pontjait ez magyarázza; megléte mégis fontos, mivel világkormány nem létezik, így a nemzetközi együttműködés a közös erkölcsi felelősségen alapulhat. A környezetvédelem etikája (vagy filozófiája) Az etika azzal foglalkozik, hogy hogyan kell viselkednünk. A metaetika definiálja a jó és a rossz fogalmát, a kötelességeket, a morális felelősséget, a normatív etika megmondja mi a jó és a rossz, mely tevékenységek helyesek és melyek nem. Létezik az etikának egy ága, amely a politikával és az intézményekkel foglalkozik, valamint azon elvekkel, amelyek alapján a javak és az erőforrások szétosztása történhet. A környezetvédelmi etika az alkalmazott etika része, a környezet iránti felelősségünk erkölcsi alapjait vizsgálja. Alapvető kérdései a következők: milyen kötelezettségei vannak az emberiségnek a természetes világgal szemben? e kötelezettségek alapján hogyan kell felosztani a javakat és a terheket? a kötelezettségek megvalósításához milyen politikai és szervezeti struktúrákat kell létrehozni? Az első kérdésre a válasz: mennyiségi és minőségi korlátokat kell szabni számunkra a természeti világ kiaknázása során. A második kérdésre adandó válasz a nemzetközi igazság és egyenlőség. Felmerül: a fejlődő országok kompenzációra jogosultak-e termé-

6 szeti kincseik az iparosodott országok által történt kiaknázásáért? Felmerül továbbá: a jövő terheinek elosztása (pl. az üvegházgázok kibocsátása), a genetikai készletek birtoklása, a biotechnológia alkalmazása. A harmadik kérdést illetően a meglévő szervezeteken kívül felmerül egy világra kiterjedő szervezet létrehozásának szükségessége a Környezetvédelmi és Fejlesztési Világszervezeté (World Environment and Development Organization WEDO), ez ellensúlyozhatná a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization) működését. Következtetések A környezetvédelmi normák eredetüktől (emberi vagy isteni, józan ész vagy empíria) függetlenül, önként vállalt korlátokat szabnak; a korlátok azon a felismerésen alapulnak, hogy az emberi személyiség része egy tágabb kölcsönös függésben lévő közösségnek az emberi generációknak és az ökorendszernek. A normák definiálásához szükség van az alapvető és a másodlagos emberi szükségletek megkülönböztetésére, nem szabad az utóbbiak javára feláldozni az emberen kívüli élővilág érdekeit. Egy paradigmára van szükség, amely globális etika szintjén elismeri és elősegíti a társadalmi és ökológiai értékek együttélését. Ez az etika kell, hogy biztosítsa a termelési és fogyasztási szokások irányítását oly módon, hogy a természeti erőforrások megújuló képessége biztosítva legyen, a természetes ciklusok és egyensúlyok fennmaradjanak. Ebben döntő szerepe van a mértékletességnek és az óvatosságnak. A Maurice Strong* vezette magánszervezet által kidolgozott Föld Charta Dokumentum (Earth Charter Document 2001) tartalmazza azokat az alapelveket és szabályokat, amelyek az egyes ember, az üzleti élet és a nemzetek viselkedését kell, hogy szabályozza. Összeállította: Schultz György Bourdeau, Ph.: The man nature relationship and environmental ethics. = Journal of Environmental Radioactivity, 72. k sz p Kortenkamp, K. V.; Moore, C. F.: Ecocentrism and anthropocentrism: moral reasoning about ecological commons dilemmas. = Journal of Environmental Psychology, 21. k. 3. sz szept. p Bérubé, G. G.; Villeneuve, F.: Ethical dilemmas and the decision-making process. Is a consensus realistic? = Energy Policy, 30. k. 14. sz nov. p * Az évi Stockholmi Konferencia az Emberi Környezetről és az évi Riói Konferencia a Környezetről és Fejlődésről szervezője.

7

Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában

Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Sölétormos Jenő (Gaura Sakti das) Krisna-völgy elnöke Definíciók A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása! Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

BIBLIAI TEREMTÉSTÖRTÉNET

BIBLIAI TEREMTÉSTÖRTÉNET A világ teremtése BIBLIAI TEREMTÉSTÖRTÉNET MÓZES ELSŐ KÖNYVE A teremtésről 1. Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. 2. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és

Részletesebben

SZKA_210_01. Tudomány csecsemôkorban

SZKA_210_01. Tudomány csecsemôkorban SZKA_210_01 Tudomány csecsemôkorban TANULÓI TUDOMÁNY CSECSEMÔKORBAN 10. ÉVFOLYAM 5 1/1 KÖZJÓ ÉS KÖZBIRTOKOSSÁG SZÖVEGKÁRTYÁK Régi közbirtokosság Mü, Árkosfalvának mostani lakosai fontolóra vévén azt,

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

A környezetvédelem alapelvei

A környezetvédelem alapelvei A környezetvédelem alapelvei Alapelvek funkciói Kettős: - iránymutatás a jogalkotás számára - eligazítás a jogi dokumentumok gyakorlati alkalmazásában Az egzakt megismerés elve A környezet állapotának,

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.

1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért. 1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális

Részletesebben

Hiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, március

Hiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, március Hiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, 2014. március 20-21. Kolumbán Gábor Székelyudvarhely Civitas Alapítvány, Élő Szövet Alapítvány, MÜTF www.civitas.ro,

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A piros kiskocsi. Levelező Klub. Tomi és Évi 1. sorozat 1. lecke

A piros kiskocsi. Levelező Klub. Tomi és Évi 1. sorozat 1. lecke Levelező Klub Tomi és Évi 1. sorozat 1. lecke A piros kiskocsi Tomi és Évi a domb tetejére húzták a piros kiskocsit. Beültek a -ba, és elindultak lefelé a lejtőn. Sebesen gurultak ám! Aztán reccs, bumm!

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész (30 pont) 1. Írja a fogalmak

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

Megjegyzések a körforgásos gazdaság EU koncepciójához

Megjegyzések a körforgásos gazdaság EU koncepciójához Megjegyzések a körforgásos gazdaság EU koncepciójához A teremtett világ védelme Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban, a globális világban? GTTSz Zöld Áramlat Alapítvány 2018. XI. 20. Dr. Biczó

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

A KERESZTYÉN PEDAGÓGUS, MINT VEZETŐ A PROTESTÁNS HIVATÁSFELFOGÁS ÉS AZ ETIKUS GAZDASÁGI ÉS VEZETÉSI ELMÉLETEK KONFERENCIA BUDAPEST, OKTÓBER 13.

A KERESZTYÉN PEDAGÓGUS, MINT VEZETŐ A PROTESTÁNS HIVATÁSFELFOGÁS ÉS AZ ETIKUS GAZDASÁGI ÉS VEZETÉSI ELMÉLETEK KONFERENCIA BUDAPEST, OKTÓBER 13. A KERESZTYÉN PEDAGÓGUS, MINT VEZETŐ A PROTESTÁNS HIVATÁSFELFOGÁS ÉS AZ ETIKUS GAZDASÁGI ÉS VEZETÉSI ELMÉLETEK KONFERENCIA BUDAPEST, 2016. OKTÓBER 13. Alapkérdések Hogyan egyeztethető össze a keresztyén

Részletesebben

VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik

VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik 96 W E E G E E VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, 1940»A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik « EGYÜTT ÉREZNI VALAKIVEL PETER KEMP AZ emberi együttérzés alapja az, hogy

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Hitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben. A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben

Hitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben. A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben Hitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben A református szemléletű pedagógia Bibliai megalapozottságú Az isteni

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

A vegetarianizmus a jövő útja?

A vegetarianizmus a jövő útja? Szupermarketekben egyre több vegán terméket, például tofut tempeht vagy szójajoghutot vásárolhatunk. A vegán és a vegetáriánus élelmiszer fogyasztás, vagyis az új táplálkozási piramis népszerűsítéséhez

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

Fenntarthatóságra nevelés. Saly Erika Budapest, október 9.

Fenntarthatóságra nevelés. Saly Erika Budapest, október 9. Fenntarthatóságra nevelés Saly Erika erika.saly@gmail.com Budapest, 2017. október 9. Helyzetkép Ha a világon mindenki átvenné az amerikai fogyasztók szokásait, további öt Földre lenne szükségünk. A népességnövekedés

Részletesebben

Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában

Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában XI. Magyar Természetvédelmi Biológia Konferencia 2017. november 3. WWF Magyarország - Sipos Katalin Természet és társadalom A

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében Kaleta Jánosné Címválasztás oka Aktualitása Internet A területfejlesztés nélkül elképzelhetetlen a jövő fejlesztés, eddigi gyakorlat

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA

GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA GLOBALIZÁCIÓ GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA Azoknak a bonyolult folyamatoknak az összessége, amelyek a gazdaság, a technika, a pénzügy, a politika és a kultúra területén az egész Földre kiterjedő új rendszereket

Részletesebben

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

LAUDATO SI ENCIKLIKA. Szentes Judit 2018.

LAUDATO SI ENCIKLIKA. Szentes Judit 2018. LAUDATO SI ENCIKLIKA Szentes Judit 2018. Milyen világot szeretnénk továbbadni azoknak, akik utánunk jönnek, a felnövekvő gyermekeknek? Miért jöttünk erre a világra? Milyen célért dolgozunk és küzdünk?

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

VÍZ A VÉGES ERŐFORRÁS HIDVÉGHINÉ DR. PULAY BRIGITTA

VÍZ A VÉGES ERŐFORRÁS HIDVÉGHINÉ DR. PULAY BRIGITTA VÍZ A VÉGES ERŐFORRÁS HIDVÉGHINÉ DR. PULAY BRIGITTA ÉDESVIZEK FAJTÁI FELSZÍN ALATTI VIZEK Kontinentális víztározók (nk-i) Karsztvizek rétegvizek FELSZÍNI VIZEK Folyók, tavak Esővíz Gleccserek, jégsapkák

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Isten Nagy Terve. 2 rész: ISTEN, MA IS TEREMTŐ

Isten Nagy Terve. 2 rész: ISTEN, MA IS TEREMTŐ Isten Nagy Terve 2 rész: ISTEN, MA IS TEREMTŐ Isten Nagy Terve teremtés elesés megváltás helyreállítás Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Zsidó.13.8 Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied

Részletesebben

Társadalmi Etikai Kódex

Társadalmi Etikai Kódex Társadalmi Etikai Kódex Magunkért Mozgalom 2017. április 30. A Kódex célja A Kódex azokat az értékeket és magatartási normákat foglalja össze, amelyeket elvárhatunk a mai kor emberétől, származástól, nemtől,

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

A gazdaságnövekedés értelmezéséről és a gázai népirtásról Levél Morvai Krisztinának

A gazdaságnövekedés értelmezéséről és a gázai népirtásról Levél Morvai Krisztinának Kedves Krisztina! A gazdaságnövekedés értelmezéséről és a gázai népirtásról Levél Morvai Krisztinának Tudom, hogy nagyon sok dolgod van, hiszen EP-képviselői munkádat küldetésként teljesíted egy olyan

Részletesebben

A gyülekezet másodlagos létszükségletei

A gyülekezet másodlagos létszükségletei A gyülekezet másodlagos létszükségletei Másodlagos létszükségletek Nyílt kommunikáció Egészséges munkahelyi-gyülekezeti dinamika Stigmatizált bűnök igei kezelése Szabadság (Gyülekezeti elnyomás felszámolása)

Részletesebben

HONNAN ERED AZ ETIKÁNK?

HONNAN ERED AZ ETIKÁNK? TARTALOMJEGYZÉK Prológus 7 Honnan ered az etikánk? 9 A szív = értékrendünk centruma 13 A lelkiismeret tisztasága 17 A beszéd tisztasága 25 A gondolatok tisztasága 37 Az indítékok és a tettek tisztasága

Részletesebben

Hírlevél. Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája

Hírlevél. Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája vissza a hírlevélhez Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája A Szent István Társulatnál jelent meg szeptember 28-án Ferenc pápa Laudato si kezdetű enciklikájának magyar

Részletesebben

Szalay Gábor ISTENI MELANKÓLIA

Szalay Gábor ISTENI MELANKÓLIA Szalay Gábor ISTENI MELANKÓLIA Budapest, 2015 I. VILÁGOSSÁG ÉS SÖTÉTSÉG, ÉLET ÉS LÉT Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet. 2. A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket, és

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG 2018-2019.TANÉV A MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI NÉV Mihály Anikó Békésiné Katona Tünde Nyerges Zoltán Liskáné Farkas Angéla Várnai Beáta TANTÁRGY földrajz kémia fizika kémia A természettudományi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

Pódiumviták előkészitése

Pódiumviták előkészitése MPNSZ 2013-as konferencia «A fenntartható fejlődés emberközpontú holisztikus megközelítése» Pódiumviták előkészitése Az előkészítő egyeztetés helye és ideje : 2013. február 18 14 óra Pódiumvita 1 2013.

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság?

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? Koncepció: Galambos Sándor Szerkesztő: Zomborszky József Fenntarthatóság, fenntartható

Részletesebben

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT

Részletesebben

A vállalatok fenntartható működésének kulcsa

A vállalatok fenntartható működésének kulcsa A vállalatok fenntartható működésének kulcsa Budapest, 2018.02.28. EOQ MNB Hat Szigma, Lean és Statisztika Szakbizottság Előadó: Nagy Tamás A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1.

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. Tartalom 1. UNESCO Egyezmény a szellemi kulturális örökség védelméről

Részletesebben

Drága Gyülekezet! április 26. Nyíregyháza Családi Istentisztelet. 1 Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet.

Drága Gyülekezet! április 26. Nyíregyháza Családi Istentisztelet. 1 Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. 2015. április 26. Nyíregyháza Családi Istentisztelet 1 Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. 2 A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Részletesebben

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,

Részletesebben

Pódiumviták előkészítése

Pódiumviták előkészítése MPNSZ 2013-as Konferencia «A fenntartható fejlődés emberközpontú holisztikus megközelítése» címmel. Az előkészítő egyeztetés helye és ideje: Pódiumviták előkészítése Budapesti Gazdasági Főiskola H 1055

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

Élelmiszer-etika: régimódi történet? Szeitzné Szabó Mária Cseh Júlia

Élelmiszer-etika: régimódi történet? Szeitzné Szabó Mária Cseh Júlia Élelmiszer-etika: régimódi történet? Szeitzné Szabó Mária Cseh Júlia Kérdések Tiszteljük-e még mindennapi kenyerünket? Van-e szabályozó szerepe az erkölcsnek - a jog mellett - napjainkban? Az erkölcs egyéni,

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Tágabb értelem - A szaktudományok holisztikus megközelítése Dr. Baritz Sarolta Laura OP Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Részletesebben

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé + 2000 MW Út egy új energiarendszer felé egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Tanulmányok Tanszéke Interregionális Megújuló Energiaklaszter Egyesület somogyv@videant.hu

Részletesebben

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,

Részletesebben

Figyelemfelhívás a környezeti fenntarthatóság fontosságára a as fejlesztési ciklus pályázatainál

Figyelemfelhívás a környezeti fenntarthatóság fontosságára a as fejlesztési ciklus pályázatainál Figyelemfelhívás a környezeti fenntarthatóság fontosságára a 2014-2020-as fejlesztési ciklus pályázatainál Tiszta-tó a Tisza-tó szakmai konferencia Kisköre, 2016. május 13. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/32/EK IRÁNYELVE. (2005. július 6.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/32/EK IRÁNYELVE. (2005. július 6.) 2005.7.22. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 191/29 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/32/EK IRÁNYELVE (2005. július 6.) az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Az Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája

Az Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája Strasbourg, 2010. július 9. 15 CEMAT (2010) Final 6E Az Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája CEMAT/ET Moszkva, Orosz Föderáció 2010. július 8-9. AZ EURÓPA

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI TANSZÉK

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI TANSZÉK BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI TANSZÉK POLES JÁNOS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÉPÍTŐIPARBAN - 2 0 0 6 - MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÉPÍTŐIPARBAN JEGYZET T A R T A

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.

Részletesebben

Kínában a fenntarthatóság retorikája és gyakorlata közötti szakadék áthidalása

Kínában a fenntarthatóság retorikája és gyakorlata közötti szakadék áthidalása A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.1 1.4 Ökológiai földművelés Kínában a fenntarthatóság retorikája és gyakorlata közötti szakadék áthidalása Tárgyszavak: öko-mezőgazdaság; Kína; hagyományos

Részletesebben

32005L0032. a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról. Hivatalos Lap L 191, 22/07/2005 o. 0029-0058

32005L0032. a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról. Hivatalos Lap L 191, 22/07/2005 o. 0029-0058 32005L0032 Az Európai Parlament és a Tanács 2005/32/EK irányelve (2005. július 6.) az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről, valamint

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY FELTALÁLÓJÁT MEGILLETŐ DÍJAZÁSSAL KAPCSOLATOS ÜGYBEN ISZT-7/2008 I. A tényállás 1. A Partium 70

Részletesebben