A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai(kata)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai(kata)"

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ* a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló évi CXLVI. törvényről és a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. Törvényről. (*A tájékoztató a törvények szövegén, és a mai napig megjelent szakirodalmi anyagokon alapszik, elsősorban az Adó szaklapokban megjelent cikkeken.) Tartalomjegyzék Témakör megnevezés 1 10 Kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai (KATA) Kisvállalati adó (KIVA) Kisadózó vállalkozások és kisvállalati adó hatálya alá tartozó adóalanyok iparűzési adófizetési kötelezettségéről szóló jogszabályi módosítások Új adókedvezmények a foglalkoztatás bővítésére és a munkahelymegőrzésére Az általános forgalmi adóról szóló törvényt érintő módosítások (pénzforgalmi áfa, mindenkinek!!) A deviza-árfolyam veszteségek miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítése, a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény, és a Számvitelről szóló évi C. törvény módosításai Mindenki részére fontos információ! Új adónemek, KIVA KATA Mindenki számára használható információ Amennyiben a KATA nem érdekli, akkor az olvasást a 10-dik oldaltól kezdje! Amennyiben sem a KATA, sem a KIVA nem érdekli, az olvasást a 26 oldaltól kezdje! (DE LEGALÁBB AZ UTOLSÓ OLDALT OLVASSA EL! Pénztár szabály változások A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai(kata) A kormány a Munkahelyvédelmi akcióterv keretében célul tűzte ki a foglalkoztatás növelését, és ennek érdekében a munkáltatók terheinek csökkentését. A kitűzött célokhoz szervesen kapcsolódik az akcióterv 6. pontja, mely a kisadózó vállalkozások tételes adójának bevezetéséről szól. Ez az új adónem a legkisebb vállalkozások adóterhelését is csökkenti, de különösen az adminisztrációs feladataikat mérsékli drasztikusan (2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról). A kisadózó vállalkozások tételes adója (a továbbiakban: KATA) a 6 millió forint alatti bevételű legkisebb vállalkozások számára ajánl egy végtelenül egyszerű adózási módot. A kisadózók után fizetendő adó jellemzően havi 50 ezer forint kiadást jelent azzal, hogy az kiváltja a vállalkozás és a vállalkozó társasági adóját, személyi jövedelemadóját, járulékait és szociális hozzájárulási adóját, sőt a szakképzési hozzájárulást is. Ez az adónem nem csupán a lakosság részére szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára nyújt komoly könnyebbséget, mivel a kisadózó vállalkozások számláit más adóalanyok is elszámolhatják költségként. Így a KATA választása a legkisebb vállalkozások szinte mindegyikének komoly adómegtakarítást jelenthet. Az adónemek közötti megfontolt döntéshez fontos figyelembe venni, hogy a KATA annál előnyösebb, minél közelebb van a bevétel a 6 millió forinthoz; a KATA 6 millió forintos bevétel felett gyorsan veszít előnyéből; a KATA annál kevésbé előnyös, minél több a költség; a KATA előnye csökken a kiegészítő tevékenységet folytató és a másodállású vállalkozók esetében; a KATA az általánosnál alacsonyabb (tb jogszerző idő is sérül jelen állapot szerint) ellátási jogosultságot biztosít.

2 1. A kisadózó vállalkozásokra vonatkozó szabályok A kisadózó vállalkozások tételes adóját az egyéni vállalkozók, az egyéni cégek és a kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt.-k és kkt.-k választhatják. Más adóalanyok, például kft.-k azért nem lehetnek a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyai, mert e szervezetek számára kötelező a beszámoló készítése. Amennyiben pedig egy cég köteles a számviteli szabályok betartására, akkor e vállalkozás esetében az új adónem legnagyobb előnye az adminisztrációs kötelezettségek minimalizálása nem valósul meg. A választást az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell bejelenteni, s érdemes ügyelni a bejelentőlap tartalmára, mivel ez a dokumentum olyan végrehajtható okiratnak minősül, amelynek alapján az adóhatóság az adókötelezettséget a kisadózó vállalkozás terhére előírja, illetve amely megalapozza a kisadózó biztosítási jogviszonyát. Az egyéni vállalkozó fogalmát az Szja-tv pontja tartalmazza. Eszerint egyéni vállalkozónak nem csupán az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély minősül, hanem a következő személyek is: a közjegyző; az önálló bírósági végrehajtó; az egyéni szabadalmi ügyvivő; az ügyvéd; a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély. Így például egy egyéni ügyvéd is választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adóját. Az új adónemet akár év közben is szabadon lehet választani, sokkal rugalmasabban, mint az egyszerűsített vállalkozói adót. (ez biztos így lett elfogadva???) A már létező vállalkozások a választás bejelentését követő hónap első napjával válnak a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyaivá. Ezzel szemben a tevékenységüket kezdő vállalkozások már a nyilvántartásba vétel napjával azaz hónap közepén is adóalannyá válhatnak. Ehhez az adóhatósághoz való bejelentkezés az adószám-igénylés időpontjában kell a kisadózó vállalkozások tételes adójának választásáról nyilatkozni. Ha az adóalany akár csak egy napot is az általános szabályok hatálya alatt tölt, akkor az általános szabályok szerinti kötelezettségeiről bevallást kell benyújtania, így a tételes adó választásának lehetősége az új vállalkozások számára komoly adminisztráció-csökkentő hatással bír. Érdemes azonban az újonnan létrejövő vállalkozásoknak arra ügyelniük, hogy függetlenül attól, az adott hónap első vagy utolsó napján jelentkeznek is be az új adónem hatálya alá, a tételes adót az egész hónapra meg kell fizetniük. A bejelentkezéskor legalább egy, de akár több kisadózót a vállalkozás tevékenységében közreműködő magánszemélyt be kell jelenteni. A bejelentkezésnek különös jelentőséget ad az, hogy ez az irat végrehajtható okiratnak minősül. Fontos, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 4. és 7. -a azaz a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá való bejelentkezésre vonatkozó szabályok december 1-jén lépnek hatályba. Ebből következően azok a már létező vállalkozások, amelyek január 1-jével a tételes adóra vonatkozó szabályok szerint kívánják teljesíteni az adókötelezettségüket, 2012 decemberében kell bejelentkezniük annak hatálya alá. Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság az új adónem választását megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma például azért, mert a vállalkozás nem vette át a részére az adóhatóság által küldött leveleket fel volt függesztve. Nem választhatja az új adónemet a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vagy az ingatlan-bérbeadást folytató vállalkozás sem. Érdemes kiemelni, hogy ha a vállalkozás bármilyenkis mértékben, nem főtevékenységként folytatja is a felsorolt tevékenységeket, akkor sem választhatja atételes adót. (nagyon fontos!!!) A KATA hatálya alá tartozó adózóként való nyilvántartásba vételről az állami adóhatóság nem határozatot hoz, hiszen abban az esetben a határozat alapozná meg a nyilvántartásba vételt, ami szükségszerűen elhúzná a bejelentkezéshez szükséges időt. Ehelyett a Törvény arról rendelkezik, hogy a bejelentkezéshez kapcsolódnak a jogkövetkezmények, melyet követően az adóhatóság csak egy

3 jogkövetkezmények kiváltására nem alkalmas tájékoztatót küld a kisadózó számára. A tájékoztató tartalmazza a kisadózó vállalkozás azonosító adatait, az adóalanyiság kezdő napját, a kisadózó magánszemély azonosító adatait és azt, hogy főállású kisadózónak minősül-e, illetve szerepel a tájékoztatóban az is, hogy a kisadózó vállalkozásnak ha változások nem történnek mikor, mekkora közterhet kell fizetnie a megadott bevételi számlára. Végezetül a tájékoztató rövid ismertetőt is tartalmaz arról, hogy milyen adózási szabályokkal kell számolniuk a kisadózó vállalkozásoknak és a kisadózóknak. Erre azért van szükség, hogy a kisadózók akár saját maguk is eleget tudjanak tenni a lényegesen leegyszerűsített adminisztrációs teendőiknek. 2. Az adóalanyiság megszűnése A Törvény meghatározza, hogy mely esetekben és mikor szűnik meg a KATA szerinti adóalanyiság. Ezen esetek közül egyesek maguktól értetődnek, mások inkább szankció jellegűek. Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható. NAGYON FONTOS!!! Értelemszerűen megszűnik az adóalanyiság, ha a vállalkozás kijelentkezik a Törvény hatálya alól, vagy a vállalkozás úgy alakul át, hogy a jogutód már nem választhatná a KATA-t, így például ha a bt. kft. formába alakul át. Ugyanakkor más típusú átalakulások például kkt. betéti társasággá nem eredményezik az adóalanyiság megszűnését. Mivel a tételes adót nem választhatják olyan gazdasági társaságok sem, amelyeknek nem magánszemély tagja is van, ezért ha nem magánszemély válik taggá, az is a KATA hatálya alól való kikerülést eredményezi. Ugyanez a jogkövetkezménye annak, ha a kisadózó vállalkozás, biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet vagy ingatlan-bérbeadási tevékenységet kezd el végezni. Az adóalanyiság értelemszerű megszűnését eredményezi az egyéni cég, betéti társaság vagy közkereseti társaság jogutód nélküli megszűnése, illetve a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás megkezdése is. Ugyancsak kikerül az egyéni vállalkozó a KATA hatálya alól, ha az egyéni vállalkozói jogállása megszűnik. Érdemes leszögezni, hogy mivel az egyéni vállalkozó és az egyéni cég között nincs jogelődjogutód kapcsolat, ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy amennyiben az egyéni vállalkozó a tételes adóalanyaként átalakul egyéni céggé, akkor az új jogalany egyéni cég is a létrejöttétől kezdődően választhatja a KATA-t. Ugyanez a helyzet abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenységét halála vagy cselekvőképtelensége miatt hozzátartozója folytatja, mivel a tevékenységet folytató magánszemélyt az adóhatóság új egyéni vállalkozónak tekinti. Az adóalanyiság szankció jelleggel is megszűnhet, elsősorban akkor, ha az adó- és vámhatóság a vállalkozás terhére az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg. Ugyancsak megszűnik a tételes adó szerinti adóalanyiság, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt felfüggeszti. Végezetül az adóalanyiság akkor is megszűnik, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. Ha a KATA hatálya alá tartozó vállalkozás adóalanyisága megszűnik, akkor 24 hónapig újra nem válhat adóalannyá. Lényeges, hogy ez a tilalom 24 hónapra és nem két adóévre vonatkozik. Ez fontos!!!! 3. A kisadózó vállalkozás bevétele A kisadózó vállalkozás bevételének elsősorban a 6 millió forintos bevételi határ számítása, és a bevételi határ átlépése esetén a 40 százalékos különadó megállapítása szempontjából van jelentősége. A kisadózó vállalkozás bevételét képezi bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett minden vagyoni érték (például a pénz, a dolog, az igénybe vett szolgáltatás, a jog, az elengedett követelés és az átvállalt tartozás), ha annak megszerzése a vállalkozási tevékenységével összefüggésben történik. Ennek az utolsó feltételnek elsősorban az egyéni vállalkozók esetén van jelentősége, hiszen ilyen esetben el kell különíteni az egyéni vállalkozó vállalkozói minőségében megszerzett bevételeit minden más bevételtől. Így az egyéni vállalkozó magánszemély munkabére, nyugdíja, társadalombiztosítási ellátása nem a kisadózó vállalkozás bevétele, hiszen azt a magánszemély nem egyéni vállalkozói mivoltában szerezte meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a

4 felsorolt jövedelemformákra az adótörvények, jellemzően tehát a személyi jövedelemadó általános szabályait kell alkalmazni. A bevétel részét képezi a tevékenység végzéséhez kapott támogatás és a külföldön is adóköteles bevétel is. Ugyanakkor a Törvény kifejezetten rendelkezik egyes bevételi elemekről, amelyeket mégsem kell a kisadózó vállalkozás bevételei között figyelembe venni. Egyrészt nem bevétel az áthárított általános forgalmi adó. Ennek a szabálynak értelemszerűen akkor van jelentősége, ha a kisadózó vállalkozás nem választja, választhatja az alanyi áfa mentességet. Ezen túl a nem bevételi kategóriában elsősorban azok az elemek szerepelnek, amelyek ugyan a bevételi oldalon jelentkeznek, de amelyek nem jelentenek gazdagodást a vállalkozás számára. Így nem képez bevételt például a kisadózó vállalkozás által kapott kölcsön, illetve a kisadózó vállalkozás által nyújtott kölcsönnek a kisadózó vállalkozás részére visszafizetett összege. Ugyancsak nem bevétel az, ha a kisadózó vállalkozás a vagyoni érték szokásos piaci árát köteles megfizetni, illetve ha a vállalkozást valamely káresemény éri, és annak kompenzálásául részesül kártérítésben. A bevétel megszerzésének időpontját a kisadózó vállalkozások esetében azért kell meghatározni, mivel ezek a vállalkozások kikerülnek a számvitel hatálya alól. A megszerzés időpontja azért lényeges, mivel a 6 millió forintos bevételi határ számítása szempontjából nem mindegy, hogy a bevételt melyik évben, melyik hónapban szerzi meg a kisadózó vállalkozás. Főszabály szerint, a legtöbb bevételi elem esetén a bevétel megszerzésének időpontja az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja. 4. A kisadózó A kisadózó minden esetben magánszemély, hiszen a bt.-k és kkt.-k nem lehetnek kisadózó vállalkozások, ha nem magánszemély tagjuk is van. Kisadózó lehet a KATA-t jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében maga az egyéni vállalkozó, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság és betéti társaság esetén pedig a társaság kisadózóként bejelentett magánszemély tagja. A kisadózóként bejelentett magánszemélyek értelemszerűen nem vállnak kisadózóvá abban az esetben, ha a vállalkozás nem jogszerűen választja a KATA-t. A bt.-k, kkt.-k nem kötelesek minden tagjukat bejelenteni kisadózóként (nagyon fontos!!!), kizárólag csak azokat, akik bármilyen jogviszony keretében ide nem értve a munkaviszonyt részt vesznek a vállalkozás tevékenységében. Kisadózóként azt a tagot, vállalkozót kell tehát bejelenteni, aki személyes munkájával, személyes tevékenységével segíti a vállalkozást. Így különösen azok a tagok minősülnek kisadózónak, akik a vállalkozás alapító okiratába foglaltan személyes közreműködést vállaltak, vagy a vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében látják el, esetleg megbízási jogviszony alapján végeznek tevékenységet a kisadózó vállalkozás számára. A vállalkozással munkaviszonyban álló, illetve a személyes tevékenységet nem végző tagokat (például a csendestárs kültagot) kisadózóként nem kell bejelenteni. Ha a tagok saját tevékenységükkel kívánnak részt venni a vállalkozás tevékenységében, akkor adózási szempontból két lehetőség áll előttük: vagy kisadózóként bejelentik őket, vagy munkaviszonyt létesítenek a kisadózó vállalkozással. Amennyiben ezt a korlátot a kisadózó vállalkozás megszegné, például valamely tagot megbízási jogviszonyban, de nem kisadózóként alkalmazna, akkor ezzel olyan szabályt szeg, amelyet a be nem jelentett alkalmazottakra, azaz a fekete foglalkoztatásra irányadó módon lehet szankcionálni. A kisadózó jogállás a kisadózó vállalkozás által az adóhatósághoz tett bejelentés alapján jön létre. A kisadózó jogállás kezdő napja legkorábban a KATA hatálya alá történő belépés napja lehet. Ha azonban új kisadózó vesz részt a kisadózó vállalkozás tevékenységében, akkor a kisadózói jogállást megalapozó jogviszony például a vezető tisztségviselői jogviszony létrejöttétől számított 15 napon belül kell a kisadózói jogállás létrejöttét bejelenteni. A kisadózó vállalkozás a kisadózók azonosító adatait a kisadózó vállalkozás tételes adójának választásáról szóló bejelentésben vagy a változás bejelentésében köteles közölni az állami adóhatósággal. Az adóhatóság az új kisadózók bejelentéséről értesítő levelet küld a kisadózó vállalkozás számára. Mivel az adót a kisadózók után, a kisadózókra tekintettel kell megfizetni, a vállalkozásnak nem lenne adófizetési kötelezettsége akkor, ha nem jelentene be kisadózót. Ezért a tételes adó választásakor már be kell jelenteni legalább egy kisadózót. Természetesen több kisadózó is bejelenthető, nagyszámú kisadózó bejelentésének csak praktikus akadályai vannak, hiszen a tételes adót minden kisadózó után külön-külön meg kell fizetni. Ha a vállalkozás tevékenységében új kisadózó vesz részt, vagy egy korábbi kisadózó már nem kíván tevékenyen részt vállalni a vállalkozásban, a be- vagy kijelentkezést

5 az adóhatósághoz 15 napon belül meg kell tenni. A kisadózók közül egyes személyek főállású, mások nem főállású kisadózónak minősülnek. A főállású és a nem főállású kisadózó közötti különbségtétel azért lényeges, mivel a főállású kisadózók után a kisadózó vállalkozások tételes adója havi 50 ezer forint, míg a nem főállású kisadózók esetén 25 ezer forint. Főszabály szerint minden kisadózó főállású kisadózó. Nem főállású azonban az a kisadózó, akinek egész hónapban rendezett a teljes körű biztosítotti helyzete, azaz aki: legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, vagy az Európai Unió rendelkezései vagy kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján külföldön biztosított. Lényeges, hogy ha a hónapnak akár csak egy olyan napja van, amelyen a magánszemély nem felel meg a felsorolt feltételeknek, akkor a hónap egészére vonatkozóan főállású kisadózónak minősül, és ezért utána erre a hónapra vonatkozóan a tételes adó mértéke 50 ezer forint. Kiegészítő tevékenységet folytató az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Mivel a saját jogú nyugdíjas fogalmába a korhatár előtti ellátásban és a szolgálati járandóságban részesülő személyek már nem tartoznak bele, így azok a 62 év alatti személyek, akik 2012 előtt korhatár előtti öregségi ellátásokban részesültek, már nem tekinthetők kiegészítő tevékenységet folytatónak, és ezért az ebbe a kategóriába tartozó kisadózók főállású kisadózónak minősülnek. Azt a tényt, hogy a magánszemély főállású vagy nem főállású kisadózó, a KATA hatálya alá történő bejelentkezéskor kell közölni az adóhatósággal. Ha a kisadózó jogállása megváltozik, például főállásúból nem főállású kisadózóvá, ezt a változást 15 napon be kell jelenteni az állami adóhatósághoz. 5. A tételes adó A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet. A tételes adót azonban minden kisadózó után meg kell fizetni külön-külön. Így az adófizetés mértéke két dologtól függ: a cég hány kisadózót jelentett be, és a kisadózók főállásúak vagy sem. A kisadózó vállalkozás bevételének nagysága tehát nem játszik szerepet az adóterhelés megállapításában egészen évi 6 millió forint bevételig. Ez ahhoz a különleges, a magyar adórendszerben szokatlan eredményhez vezet, hogy az adó degresszívvé válik. Azaz a 6 millió forintos határon belül minél magasabb a kisadózó vállalkozás bevétele, annál alacsonyabb az elvonás mértéke. Hozzátehetjük, hogy értelemszerűen a KATA, mint tételes adó a vállalkozás költségeire sincs tekintettel. Fontos azt is kihangsúlyozni, hogy az évi 6 millió forintos bevételi határ nem duplázódik akkor, ha nem egy, hanem két kisadózó vesz részt a vállalkozás tevékenységében. A KATA-t nem kell bevallani, így azt a bejelentkezés, mint végrehajtható okirat alapján kell megfizetni. A tételes adót főszabály szerint a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg. Arról, hogy mikor és milyen módon köteles a kisadózó vállalkozás az adófizetési kötelezettségét teljesíteni, az adóhatóságtól kapott tájékoztató levélben kap információkat. Bizonyos esetekben azonban a kisadózó vállalkozásnak nem kell megfizetnie a tételes adót a kisadózó után. Ezek azok az esetek, amikor a kisadózó a hónap egészében munka- és keresőképtelen, azaz ha a kisadózó: táppénzben, baleseti táppénzben, tgyás-ban, gyed-ben, gyes-ben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette. A KATA-t a fenti esetekben is csak akkor nem kell megfizetni, ha a magánszemély semmilyen, a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát nem végez. A tételes adó megfizetése alól való mentesítésnek mivel havi rendszerességű adóról van szó további feltétele az, hogy a kisadózó a

6 hónap egészében keresőképtelen legyen. Így az adót azon hónapokra nem kell megfizetni, amelynek egészében a felsorolt feltételek valamelyike folyamatosan fennáll. Ha a keresőképtelenség (ide nem értve az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését) a hónap egészében nem áll fenn, de annak több hónapot érintő összefüggő együttes időtartama eléri a 30 napot, akkor a keresőképtelenség megszűnésének hónapjára vonatkozó tételes adót sem kell megfizetni. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell azonban hagyni azt az időszakot, amelynek egészében a kisadózó keresőképtelen volt, és amelyre vonatkozóan így a tételes adót egyébként sem kell megfizetni. A kisadózó vállalkozás a keresőképtelenség miatt az adófizetési kötelezettség alól mentesített hónapot követő hó 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége. E bejelentési kötelezettség hiányában az adóhatóság nem értesülne a keresőképtelenség tényéről, és így a meg nem fizetett adót adóhiányként tartaná nyilván. 6. A 40 százalékos adó Egy tételes jellegű adó csak meghatározott bevételig helyettesítheti az általános közterheket, ellenkező esetben a nagyvállalatok tételes adó alá való bejelentkezése is lehetővé válna. Éppen ezért a tételes adóval a kisadózó vállalkozás csak évi 6 millió forintig váltja meg az általános közterheket. Ugyanakkor, hogy a 6 millió forintos bevételi határt csak kisebb mértékben meghaladó vállalkozások ne kényszerüljenek a bevételük eltitkolására, így ha a kisadózó vállalkozás bevétele meghaladja a 6 millió forintot, akkor nem szűnik meg az adóalanyiság, azonban a 6 millió forint feletti részre 40 százalékos adót kell fizetni. Az adó alapját a kisadózó vállalkozás bevétele fogalom figyelembevételével kell megállapítani, azaz például az áthárított általános forgalmi adó nem része a bevételnek, és így a különadó alapjának sem. A 40 százalékos adót az adóévet követő év február 25-éig vagy az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül kell befizetni. További garanciális szabály, hogy ha a vállalkozás nem volt az egész naptári évben a tételes adó alanya, a bevételi korlát összege nem 6 millió forint, hanem az adóalanyiság fennállásának hónapjaira havi 500 ezer forint. Így például az adott naptári éven belül 5 hónapig adóalany vállalkozás esetén a 40 százalékos különadót a bevétel 2,5 millió és nem 6 millió forintot meghaladó része után kell megfizetni. Ez a rendelkezés nem egy havi 500 ezer forintos bevételi korlátot jelent, és ezért a 6 millió forint bevételt vagy annak időarányos részét a kisadózó vállalkozás néhány nagyobb tételben is megszerezheti. 7. Más adónemekkel kapcsolatos kötelezettségek Ha a kisadózó vállalkozás jogszerűen választotta a KATA-t, mentesül a legtöbb, a vállalkozás profitját terhelő és a foglalkoztatással összefüggő teher alól. A kisadózó magánszemély pedig a személyes munkavégzés és a vállalkozás nyereségéből felosztott jövedelem után nem köteles a közterheket teljesíteni. Részletesebben: Az egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozások mentesülnek a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése alól. A társasági adó alanyai tehát az egyéni cégek és a bt.-k, kkt.-k mentesülnek a társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése alól. A kisadózók mint magánszemélyek nem kötelesek a személyes közreműködésük, megbízási szerződésük szerinti díj, a kivét és az osztalék utáni személyi jövedelemadó továbbá az egészségügyi hozzájárulás megállapítására, bevallására és megfizetésére. Nem terheli a kisadózó vállalkozást és a kisadózót a nyugdíjjárulékkal és az egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulékkal kapcsolatos adókötelezettség. Végezetül a kisadózó vállalkozás mentesül a kisadózók foglalkoztatásával összefüggő szociális hozzájárulási adó, illetve a részükre juttatott jövedelmet, béren kívüli juttatást terhelő egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól. A felsorolt adókötelezettségek alól nem a tételes adó megfizetése, hanem a kisadózó vállalkozói és kisadózói jogállás mentesít. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a kisadózó vállalkozás akár azt is megtehetné, hogy az adót nem fizeti meg, ugyanis, ha a negyedév utolsó napján a kisadózó vállalkozás adótartozása meghaladja a 100 ezer forintot, a vállalkozás elveszíti a KATA adóalanyiságát. A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a

7 kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülőszemélyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól. (NAGYON- NAGYON FONTOS!!!) A kisadózó vállalkozásra nem vonatkoznak speciális áfa szabályok. Ezért ezen adóalanyok számára célszerű az alanyi áfa mentesség választása, mely esetben az áfafizetési kötelezettséggel sem kell számolniuk ban éppen a kisadózó vállalkozásokra vonatkozó 6 millió forintos bevételi határ miatt emelkedik az alanyi áfamentesség választására vonatkozó értékhatár is 6 millió forintra azzal, hogy érdemes figyelembe venni: a két értékhatár számítására eltérő szabályok vonatkoznak. Amennyiben a kisadózó vállalkozás nem választ alanyi áfamentességet, az általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségeit az általános szabályok szerint kell teljesítenie. 8. A kisadózót megillető ellátások A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, és ezért a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény szerinti és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra (nyugdíj, táppénz, álláskeresési járadék stb.) jogosultságot szerez. A társadalombiztosítási és a munkaerő-piaci ellátások számításának alapja havi forint. (TEHÁT NEM ÉRI EL A MINIMÁLBÉRT JELENLEG SEM!!!! ) ( forint munkabér összes közterhe 50 ezer forint annyi, amennyit a főállású kisadózó után fizetni kell.) Az állami adóhatóság a kisadózóként történő bejelentkezés és a kisadózók személyében, jogállásában történő változásokról szóló bejelentések mint végrehajtható okiratok alapján szolgáltat adatot az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról. Így a kisadózó vállalkozás nem köteles a havi adó- és járulékbevallások benyújtására csak azért, hogy a kisadózó jogállását rendezze. A nem főállású kisadózó e jogviszonya alapján biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez. A nem főállású kisadózók esetében tehát a havi 25 ezer forint csak az esetlegesen megszerzett jövedelmek adóját helyettesíti, így ellátásokra nem jogosít. Mivel a kisadózó vagy a kisadózó vállalkozás nem nyújt be bevallást arról, hogy a magánszemély milyen jövedelemmel rendelkezik, így ezzel kapcsolatban egy megdönthetetlen vélelmet állít fel a Törvény. Más jogszabályok alkalmazásában, például az adóhatóság által kiadott jövedelemigazolás kiállításának, de akár a szociális segélyek szempontjából is a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában, bevallásában feltüntetett bevételének 60 százaléka, de legalább a minimálbér minősül. Ha a kisadózó vállalkozásnak több tagja van, akkor a kisadózó vállalkozás nyilatkozata szerinti bevételnek 60 százalékából tagonként egyenlő rész minősül a kisadózó jövedelmének azzal, hogy ebben az esetben is a minimum a minimálbér. 9. Nyilatkozat, bevallás a bevételről A kisadózó vállalkozás adminisztrációs terhek egyszerűsítése érdekében nem köteles a tételes adót bevallani. Ugyanakkor, annak érdekében, hogy az állam bizonyos fokú rálátással bírjon a kisadózó vállalkozásokra, a kisadózó vállalkozás az adóévben adóalanyként elért bevételéről itt is figyelembe véve a kisadózó vállalkozás bevételének fogalmát nyilatkozatot köteles tenni. A nyilatkozatot főszabály szerint az adóévet követő év február 25-ig kell megtenni az állami adóhatósághoz. A nyilatkozatot a kisadózó vállalkozás papír alapon is megteheti, még abban az esetben is, ha korábban már elektronikus úton nyújtott be havi adó- és járulékbevallást. 10. Nyilvántartási kötelezettség Az adóalany a kisadózó vállalkozások tételes adójával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a Törvény és nem az Szja-tv. vagy a számvitel szabályai szerint teljesíti. Eszerint a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. A bevételi nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:

8 sorszám; a bizonylat sorszáma; a bevétel összege; a bevétel megszerzésének időpontja. Természetesen ennél többet is tartalmazhat a nyilvántartás, például a felszámított áfa vagy a kisadózó vállalkozás részére visszafizetett kölcsön összegét is, amelyek mivel bevételnek nem minősülnek nem kötelezően szerepeltetendőek a bevételi nyilvántartásnak. A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik. A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles nyugta vagy számla kiállítására, azzal, hogy a kiállított számlán feltünteti azt, hogy Kisadózó. Amennyiben a kisadózó vállalkozás a Kisadózó szövegrészt elmulasztja a számlán feltüntetni, 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. NAGYON-NAGYON FONTOS!!! 11. Garanciális szabályok A kisadózó vállalkozások által kiállított számla más vállalkozások által elszámolható költségként. Ez azonban a költségvetés számára azzal a veszéllyel jár, hogy egyes kisadózó vállalkozásokat majd azzal a céllal hoznak létre, hogy számlagyárként működjenek: a kisadózó vállalkozás által nem létező szolgáltatásokról kiállított számlákkal tüntessék el más vállalkozások társasági adó fizetési kötelezettségét. Szintén veszélyt jelent a költségvetés számára, de az érintett magánszemélyeknek is az, hogy a kisadózók számláinak elszámolhatósága miatt egyes vállalkozások nagyobb eséllyel fogják színlelt vállalkozási szerződések mögé rejteni a munkaszerződéseket, és így a legális munkavállalóikat fogják vállalkozóként foglalkoztatni. E kockázatok miatt a Törvény két garanciális szabályt is tartalmaz, melyek a következők: az adatszolgáltatási kötelezettség a munkaviszonynak vélelmezett vállalkozási szerződés. Mindkét szabály olyan, hogy lehetőség szerint ne járjon túlzott adminisztrációs teherrel, ugyanakkor mégis biztosítsa az adóhatóság számára a hatékony fellépést az esetleges negatív folyamatokkal szemben Adatszolgáltatás A Törvény 11. (5) bekezdése szerint: (5) A kisadózó vállalkozás az (1)-(3) bekezdés szerinti nyilatkozatban vagy bevallásban adatot szolgáltat bármely más adóalany (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) nevéről és címéről, az adóalanytól a naptári évben megszerzett bevétel összegéről, ha az adóalanytól megszerzett, a kisadózó vállalkozás által kiállított számla szerinti bevétel a naptári évben az 1 millió forintot meghaladja. (EZT A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁS TESZI) A Törvény 13. -a szerint: 13. Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózók tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó, az Art. 31._ (2) bekezdése szerinti bevallásában adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott összegről, továbbá termékértékesítés esetén erről a tényről, szolgáltatásnyújtás esetén a szolgáltatás, szolgáltatások TESZOR számáról, ha annak a költségnek, ráfordításnak, kiadásnak az együttes összege, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére juttatott ellenérték következtében felmerül, a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot. (EZT A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁS VEVŐJE TESZI, A KETTŐNEK PASSZOLNIA KELL!!!) Adatszolgáltatási kötelezettséggel abban az esetben kell számolni, ha a kisadózó vállalkozás által kiállított számla szerinti bevétel ugyanazon adóalanytól együttesen a naptári évben meghaladja az 1 millió forintot. Ebben az esetben az adatszolgáltatási kötelezettség kettős, egyrészt ugyanis a kisadózó vállalkozás, másrészt pedig a kisadózó vállalkozás üzleti partnere szolgáltat adatot. A kisadózó vállalkozás az adatszolgáltatást a bevételről szóló nyilatkozatában vagy a bevallásában teljesíti. Az adatszolgáltatásban bármely más adóalany (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem

9 minősülő magánszemélyt) nevét, címét és az adóalanytól a naptári évben megszerzett bevétel összegét kell feltüntetni. Ismételten érdemes kihangsúlyozni, hogy az adatszolgáltatást a kisadózó csak akkor köteles teljesíteni, ha az üzleti partner részére a naptári éven belül kiállított számlák együttes összege meghaladja az 1 millió forintot. A bevétel ebben az esetben is a kisadózó vállalkozás bevétele, azaz áfa adóalany kisadózó vállalkozások esetén nem tartalmazza a felszámított áfát. Ugyanakkor a kisadózó vállalkozás üzleti partnerének, azaz gyakorlatilag bármely adóalanynak is keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége. Ezt az adatszolgáltatási kötelezettséget akkor kell teljesíteni, ha annak a költségnek, ráfordításnak, kiadásnak az együttes összege, amely a KATA alá tartozó vállalkozás részére juttatott ellenérték következtében felmerül, a naptári évben meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatást a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó havi adó- és járulékbevallásban kell teljesíteni. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a kisadózó vállalkozás nevét címét, adószámát, a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott összeget termékértékesítés esetén ezt a tényt, szolgáltatásnyújtás esetén a szolgáltatások TESZOR (Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere) számát. A kisadózó vállalkozások azért kötelesek feltüntetni a számlájukon a Kisadózó szöveget, hogy az üzleti partnerek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni. A két adatszolgáltatási kötelezettség (az amelyet a kisadózó teljesít és az amelyet az üzleti partner) adattartalmába közel azonos. Az azonos adatok így alkalmasak arra, hogy mindkét fél ellenőrzéséhez kontrolladatként szolgáljanak az adóhatóság számára hasonlóan a magánszemélyek jövedelméről szóló kifizetői adatszolgáltatások és a magánszemélyek bevallása által alkotott rendszerhez Vélelmezett munkaviszony A Törvény 14. (2) (3) bekezdése szerint: (2) Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében a (3) bekezdés figyelembevételével az ellenkező bizonyításáig vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre. (3) A (2) bekezdésben foglalt vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul: a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte; c) a 13. szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; e)a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. A Törvény külön kihangsúlyozza, hogy a kisadózó vállalkozások és üzleti partnereikre vonatkoznak az adózás alapelvei, így a szerződéseket a valódi tartalmuk szerint és a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ebből következően, ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés valójában a kisadózó magánszeméllyel fennálló munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ezek az előírások új szabályozási tartalommal nem bírnak, ugyanakkor a további rendelkezések alkalmazása szempontjából értelmezést segítő és figyelemfelhívő szerepük van. Az adózók szempontjából sokkal nagyobb jelentősége van annak a rendelkezésnek, mely szerint az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében vélelmezi, hogy a kisadózó és az adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre. (Adatszolgáltatási kötelezettsége annak az adózónak van, amely

10 a KATA alá tartozó vállalkozás részére a naptári évben juttatott ellenértékként 1 millió forintot meghaladó összegű költséget, ráfordítást, kiadást számolt el.) A vélelem megdönthető, mégpedig a Törvény által meghatározott módon. 12. Áttérési szabályok Áttérés a személyi jövedelemadó törvény hatálya alól KATA-ra Az egyéni vállalkozó esetében a KATA szerinti adóalanyiság kezdő napját megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan, őt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi az említett adóalanyiság kezdő napját. A KATA adóalanyiság időtartamában felmerült, az adóalanyiság választását megelőző időszakra vonatkozó kiadásokat az egyéni vállalkozó oly módon számolhatja el, mintha azok a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság kezdő napját megelőző napon merültek volna fel. A bejelentés évében az egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételt meg kell állapítani, és azt mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartani, amíg az egyéni vállalkozó a KATA előírásai szerint teljesíti adókötelezettségét. A megszűnés szabályai szerint megállapított készletek értékét a személyi jövedelemadó bevallásban szerepeltetni kell. A KATA szerinti adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az említett adóalanyiság időszakának minden 12 hónapjában százalékot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni. Amennyiben az adózó a Szja-tv. hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozói adókedvezményt érvényesített, fejlesztési tartalék vagy foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette a bevételét, akkor a kedvezmények végleges érvényesítésére vonatkozó szabályok a KATA adóalanyiság időszaka alatt is vonatkoznak rá Áttérés a társasági adóról a KATA-ra A KATA adóalanyiságot választó vállalkozásnak a társasági adó jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit kell alkalmaznia, és ezért a megszűnéssel összefüggő bevallást kell benyújtania a évi társasági adókötelezettségéről. A KATA-t választó cégnek meg kell állapítania az osztalék utáni adót kiváltó adót is. Ez azt jelenti, hogy a január 1-je előtt keletkezett vagyonnövekménynek meghatározott, nem tárgyi eszközben, immateriális javakban megtestesülő része kvázi, mint a magánszemély tagoknak kifizetett jövedelem után 16 százalék adót kell fizetni. Ezt az adót három év alatt, egyenlő részletekben (feltehetően a személyi jövedelemadó számla számra) kell megfizetni. Az adó alapja: az eredménytartalék, a saját elhatározásból lekötött tartalék, a mérleg szerinti eredmény és a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség, csökkentve a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékével A KATA hatálya alá bejelentkezett adózó a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint már nem tartozik a társasági adó hatálya alá, azonban a KATA-s időszakot megelőzően a társasági adó előírásai szerint érvényesített kedvezményekkel például a kis- és középvállalkozási adóalap-kedvezményével kapcsolatban terhelheti társasági adófizetési kötelezettség, ha a kedvezményre való jogosultságot a KATA-s időszakban elveszíti. Ha Önt a Kisvállalkozások adója nem érdekli (KIVA), akkor az olvasást a 24 oldalon folytassa!

11 A kisvállalati adó(kiva) 1. A kisvállalati adó célja, rövid áttekintése A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvényben elfogadott kisvállalati adó elsősorban a foglalkoztatottság növelését célozza, bár tartalmaz olyan elemeket is, amelyek a beruházások ösztönzését szolgálják. A kisvállalati adó bevezetése egy sajátos közgazdaságtani megközelítést valósít meg: az adóalap megállapításának módja és az adó által kiváltott adók együttese biztosítja, hogy a foglalkoztatottak után az általános szabályhoz képest kedvezményes mértékben kell közterheket viselni. A fókuszban tehát a foglalkoztatottság növelése áll. A kisvállalati adóalapot pénzforgalmi szemléletből kiindulva kell meghatározni. Szemléletét tekintve a pénzforgalmi szemléletű adózás közelebb hozza a vállalkozói igényeket az adómegállapítási szabályokhoz: az adóalap absztrakcióktól mentes, a kisvállalati adó alapját alapvetően de nem kizárólag - az határozza meg, hogy a vállalkozás az adóévben mennyi pénzt termelt. Az adózónak a kisvállalati adóalanyiságra vonatkozó választását december 20-áig kell bejelentenie az állami adóhatóságnak. (NAGYON FONTOS!!!) Az új adót a maximum 25 főt foglalkoztató kisvállalatok választhatják, 500 millió forintban meghatározott összes bevételi és mérlegfőösszeg határ alatt. Annak érdekében, hogy a kisvállalati adót ténylegesen a mikro- és kisvállalkozások alkalmazzák, a kapcsolt vállalkozások adatait az értékhatár szempontjából együttesen kell figyelembe venni. (NAGYON FONTOS!) Természetesen az adóalanyiság időszaka alatt bekövetkező foglalkoztatottság-növelés nem eredményezi az adóalanyiság megszűnését: az adóalanyiság időszakában csak abban az esetben szűnik meg az adóalanyiság, ha az átlagos statisztikai létszám meghaladja az 50 főt. A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű módosító tételekkel korrigált eredménye (a pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgyévi és előző évi értékének a különbsége) növelve a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetésekkel. Az adó alapja bizonyos kivételektől eltekintve nem lehet kevesebb, mint a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege. A Kisvállalati adóról szóló törvény meghatározza az adóalapot korrigáló egyes tételeket is. Általános megközelítésben a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök csökkentik az adóalapot (például hitelfelvétel, a tőkeemelés, az osztalék megszerzése), míg növelik a vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök (például a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása vagy a tőkeleszállítás). Az adóalap védelme érdekében a társasági adó szabályozáshoz hasonló módon a törvény meghatározza, hogy mely esetben nem lehet valamely költséget, ráfordítást az adóalap szempontjából elszámoltnak tekinteni. A kisvállalati adó választása esetén a vállalkozás mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól. Az adó mértéke e közterhek kiváltására is figyelemmel az adó alapjának 16 százaléka Az adó éves adó (mégpedig a naptári évre választható), amelyet bevallani és megfizetni az adóévet követő május 31-éig kell. A költségvetési bevételek folyamatosságának biztosítása érdekében a kisvállalati adót választó adóalany negyedévente (bizonyos esetekben havonta) a korrigált (kisvállalati előleggel, osztalékkal, osztalékelőleggel növelt) pénzforgalmi szemlétű eredménye vagy választása esetén annak módosító tételekkel korrigált összege után és a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések után adóelőleg fizetésére kötelezett. Az adóelőleg alapja nem lehet kevesebb, mint a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege. Az adóelőleg-megállapítási és fizetési szabályok módja okán a Kisvállalati adóról szóló törvény nem ír elő adóelőleg-kiegészítési ( feltöltési ) kötelezettséget. (Tárgyév december hó 20. napjáig.) A törvény lehetővé teszi az adóévi veszteségek elhatárolását. A veszteség a pénzforgalmi szemléletű eredmény negatív összege. Ez az összeg szembeállítható a későbbi adóévek pénzforgalmi szemléletű eredményével, 10 év alatt egyenlő részletekben. A veszteségnek az a része, amely új beruházásnak felel meg, nem csak a későbbi évek pénzforgalmi szemléletű eredményével szemben vehető figyelembe csökkentő tételként, hanem a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetésekkel is. Így elméleti megközelítésben az új beruházásból származó veszteség szembeállítható a beruházás révén létrejövő munkahelyek miatt keletkező adóalapot képező járulékalapot képező személyi jellegű kifizetésekkel.

12 2. A kisvállalati adó alanyai A kisvállalati adó széles körben alkalmazható adónem. Ezt egyrészt a lehetséges adóalanyok széles köre, másrészt a választásra jogosító értékhatárok magas összege biztosítja. Az adóalanyiságra, azaz az adó választására vonatkozó kritériumokat a törvény 16. -a határozza meg. A kisvállalati adó alanya lehet: az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, a szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó, a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy. Az adóalanyiság az erre irányuló választással jön létre. A felsorolt személyek a Kisvállalati adóról szóló törvény 16. (2) bekezdése értelmében akkor választhatják a kisvállalati adó szerinti adózást, ha a) az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladjameg a 25 főt; b) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét; c) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel; d) üzleti évének mérlegforduló napja december 31.; e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. f) a bejelentés napján az állami adóhatóság által nyilvántartott végrehajtható adótartozás NEM ÉRI EL az 1 millió forintot Az adóalanyiság választásának létszámkritériuma A Kisvállalati adóról szóló törvény 16. (2) bekezdés a) pontja értelmében a kisvállalati adó szerinti adózás abban az esetben választható, ha az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt. A szabályozásból következően a kisvállalati adóalanyiság első adóévét megelőző adóév viszonylatában kell vizsgálni, hogy az átlagos statisztikai létszám meghaladja-e a 25 főt. Ez az az utolsó adóév, amelyben az adózó még nem a kisvállalati adó szerint teljesíti adókötelezettségét. Tekintettel arra, hogy az adózó a kisvállalati adó választására irányuló nyilatkozata megtételekor ezen adatokkal még nem rendelkezik, a létszámkritérium teljesítéséről az ésszerűen várható adatok alapján kell nyilatkozni Az adóalanyiság választásának bevételi kritériuma A Kisvállalati adóról szóló törvény 16. (2) bekezdés b) pontja értelmében a kisvállalati adó szerinti adózás abban az esetben választható, ha az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét. A Kisvállalati adóról szóló törvény pontja határozza meg a bevétel fogalmát. Eszerint, bevételnek az értékesítés nettó árbevétele, az egyéb bevételek, a pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek összege, azaz az összes bevétel minősül. Ugyanezen törvényhely rendelkezik arról, hogy a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalanyok esetében bevételként az egyszerűsített vállalkozói adó alapját kell az értékhatár szempontjából figyelembe venni. Amennyiben a kisvállalati adóalanyiság első adóévét megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, az adatokat évesítve kell meghatározni. Tekintettel arra, hogy

13 az adózó a kisvállalati adó választására vonatkozó nyilatkozat megtételekor bevételi adatokkal még nem rendelkezik, a kisvállalati adóalanyiság választásakor az ésszerűen várható bevételi adatok alapján kell nyilatkozni Az adóalanyiság választásának folyamatos működésre irányuló kritériuma A Kisvállalati adóról szóló törvény 16. (2) bekezdés c) pontja értelmében a kisvállalati adó szerinti adózás abban az esetben választható, ha az adózó adószámát az adóévet megelőző két naptári évben az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel. Ez a rendelkezés azonban nem jelenti azt, hogy a kisvállalati adóalanyiságot választó adózónak már működnie kellene a megelőző két évben; a kisvállalati adóalanyiságot újonnan alakuló adózók is választhatják Az adóalanyiság választásának üzleti év kritériuma A Kisvállalati adóról szóló törvény 16. (2) bekezdés d) pontja értelmében a kisvállalati adó szerinti adózás abban az esetben választható, ha az adózó üzleti évének mérlegfordulónapja december 31. A kisvállalati adót alkalmazó adóalanyok esetében az üzleti évnek a naptári év felel meg, indokolt ezért előírni, hogy ezt a feltételt már a belépéskor teljesítsék az adózók. A szabályozás ennek megfelelően előírja, hogy a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévben már december 31-ei mérleg fordulónappal kell rendelkezni Az adóalanyiság választásának mérlegfőösszeg-kritériuma A Kisvállalati adóról szóló törvény 16. (2) bekezdés e) pontja értelmében a kisvállalati adó szerinti adózás abban az esetben választható, ha az adózó adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. szóló törvény pontja szerint beszámoló alatt a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli törvény), vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti beszámolót kell érteni, kivéve az összevont (konszolidált) éves beszámolót. A korábbi kritériumokhoz hasonlóan a kisvállalati adó választására vonatkozó nyilatkozat megtételekor az adózó a mérlegfőösszeg-adatokkal még nem rendelkezik, az ésszerűen várható adatok alapján tud a kisvállalati adóalanyiság választásáról nyilatkozni. Lényeges hangsúlyozni, az áltagos statisztikai létszám és a bevételi értékhatárok szempontjából a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai létszámát és bevételét együttesen (összeadva) kell figyelembe venni. Az adatokat az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell vizsgálni. Például, ha az adózó a 2013-as adóévtől az adókötelezettségét a kisvállalati adó szerint kívánja teljesíteni, a kapcsolt vállalkozások 2011-es adóévről készült beszámolójának adatait kell vizsgálni. Az összeszámítási szabály biztosítja, hogy a kisvállalati adót ne cégcsoportok, hanem ténylegesen kisvállalatok alkalmazzák Az adóalanyiság választásának adótartozás-kritériuma A Kisvállalati adóról szóló törvény 19. (4) bekezdése szerint nem jogszerű az (1) bekezdés szerinti bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot. 3. Az adóalanyiság keletkezése, bejelentkezés a kisvállalati adó hatálya alá A Kisvállalati adóról szóló törvény 19. (1) bekezdése szerint a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő naptári év első napjával jön létre. A bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóévet megelőző évdecember 20-ig lehet megtenni. A Kisvállalati adóról szóló törvény hatálybalépését követő első ízben, a 2013-es üzleti évre vonatkozó belépési nyilatkozatot december 20-ig lehet az állami adóhatóság részére megküldeni. A belépési nyilatkozatot legkorábban december 1-jétől lehet megtenni. A belépési nyilatkozatot a megadott határidőig, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus formában lehet benyújtani az állami adóhatóság részére. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A Kisvállalati adóról szóló törvény rugalmas belépési feltételeket teremt. Ennek érdekében lehetővé teszi, hogy a kisvállalati adóalanyiság választására vonatkozó bejelentést az adózó az adóév január 15-ig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton

14 visszavonhassa. A bejelentés visszavonására irányuló nyilatkozat ugyanakkor szinten jogvesztő, így e határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. 4. A kisvállalati adó alapja A kisvállalati adó alapját pénzforgalmi szemléletből kiindulva kell meghatározni. A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege. A kisvállalati adó alapja nem lehet kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege. Az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében a törvény meghatározza a pénzforgalmi szemléletű eredmény fogalmát: a pénzeszközöknek a Számviteli törvény szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével. A törvény egyértelműen rögzíti, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény alatt nem csak a pénzeszközök változását kell érteni, hanem a pénzeszközök változásának a törvény szerinti tételekkel módosított összegét kell érteni. A Számviteli törvény 31. -a értelmében a pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzt és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban. Az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében a törvény meghatározza a személyi jellegű kifizetések fogalmát is: személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetésről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint járulékalapot képez az adóalanyiság időszaka alatt. A Kisvállalati adóról szóló törvény egyértelműen rögzíti, hogy a személyi jellegű ráfordítások nem teljes összegét kell az adóalap megállapítása során figyelembe venni, hanem csak azt, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez. A Tbj. 4. k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Ilyen jövedelem hiányában járulékalapot képező jövedelemnek a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj. A törvény meghatározza a pénzforgalmi szemléletű eredményt korrigáló egyes tételeket is. Ezek csoportosítása a következők szerint lehetséges: (1) A vállalkozás vagyonát érintő pénzmozgásokhoz kapcsolódó módosító tételek. Általános megközelítésben ez az jelenti, hogy a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök csökkentik az adóalapot (például hitelfelvétel, a tőkeemelés, az osztalék megszerzése), míg növelik a vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök (például a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása vagy a tőkeleszállítás). Ily módon a vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot az új adónem alkalmazásában. (2) Az adóalap védelmét vagy az adóelkerülés megelőzését szolgáló egyes módosító tételek, azaz a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő kiadások. Tekintettel arra, hogy indokolatlan adóelőny nem feltétlenül a kisvállalati adóalanynál jelentkezhet, egyes tételekkel attól függetlenül kell növelni a pénzforgalmi szemléletű eredményt, hogy a gazdasági esemény a pénzeszköz csökkenésével jár-e. (3) A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő módosító tétel. (4) Az elhatárolt veszteség felhasználásának kedvezménye. (5) Egyéb, a kisvállalati adó választásához kapcsolódó átmeneti szabályok (például, a kisvállalati adóalanyiság első adóévét megelőző adóévet terhelő, de a kisvállalati adóalanyiság időszakában kifizetett kiadás) A vállalkozás vagyonát érintő pénzmozgásokhoz kapcsolódó módosító tételek Általános megközelítésben a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök csökkentik az adóalapot (például hitelfelvétel, a tőkeemelés, az osztalék megszerzése), míg növelik a vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök (például a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása, vagy a tőkeleszállítás). A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a következő ügyletekből a tárgyévben befolyt pénzeszköz:

15 a) hitel vagy kölcsön felvétele, b) az adózó által nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön nyújtásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része, c) kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, eladása, valamint tulajdoni részesedést jelentő befektetés eladása esetén a beváltott, eladott értékpapírok, befektetések vásárlásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része, e) tőkebevonás (különösen jegyzett tőke emelése), f) osztalék és osztalékelőleg megszerzése, g) elszámolásra kiadott előleg visszafizetése. A pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a következő ügyletek miatt a tárgyévben teljesített pénzeszköz-kifizetés: a) hitel vagy kölcsön nyújtása, b) az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része, c) saját kibocsátású kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, törlesztése esetén a beváltott, eladott értékpapírok kibocsátásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része, d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlása, e) tőkekivonás (különösen jegyzett tőke leszállítása), f) osztalék és osztalékelőleg fizetése, g) elszámolásra kiadott előleg kifizetése. A pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító e tételek azt az elvet fejezik ki, hogy a vállalkozásba bevont pénzösszegek ne képezzenek adóalapot, míg a vállalkozásból kivont pénzeszközök adóalapot képezzenek Az adóalap védelmét vagy az adóelkerülés megelőzését szolgáló egyes módosító tételek A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő pénzeszköz-kiadások A Kisvállalati adóról szóló törvény példálózó jelleggel meghatározza azokat a tételeket, amelyek nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont pénzeszköz-kifizetésnek minősülnek. A Kisvállalati törvény 20. (6) bekezdése szerint növeli a pénzforgalmi szemléletű eredményt: a) a végleges pénzeszközátadás, b) az 50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű szolgáltatás igénybevétele, eszköz beszerzése, ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele vagy az eszköz beszerzése ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel, c) a Tbj. rendelkezései szerinti megállapodás alapján egészségbiztosítási járulék megfizetése, d) az a kiadás, amely a Büntető törvénykönyvben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel, és az elkövetés tényét jogerős bírósági ítélet megállapította, e) az ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés, f) az adóalanyiság időszakát megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság időszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség, továbbá az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék, valamint az e törvény alapján megfizetett adó és adóelőleg, g) tartozás térítés nélküli átvállalása, h) a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék napi átlagos állományának háromszorosát meghaladó, napi átlagos állományon meghatározott kötelezettségrészre jutó kamatkifizetés (ide nem értve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség alapján elszámolt kamatkifizetést), függetlenül attól, hogy azt az adóalany eszköz bekerülési értékének részeként számolja-e el, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség.

16 Végleges pénzeszközátadás A végleges pénzeszközátadás, azaz az ellenszolgáltatás nélküli ingyenes pénzeszközátadás a kisvállalati adó szempontjából nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült pénzeszközkiadásnak minősül és azzal növelni kell a pénzforgalmi szemléletű eredményt Egyes nagy értékű szolgáltatások, eszközbeszerzések A kisvállalati adó szempontjából nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült pénzeszközkiadásnak minősül az 50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű szolgáltatás igénybevétele, eszköz beszerzése, ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele vagy az eszköz beszerzése ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a kisvállalati adóalany 50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű szolgáltatást vesz igénybe, vagy eszközt szerez be, a bizonyítási teher őt terheli (például a számla, a szerződés, a teljesítési igazolás és az egyéb bizonyítékok bemutatása útján), hogy a pénzeszköz-kiadás a vállalkozási tevékenység érdekében merült fel Megállapodás alapján vállalt egészségbiztosítás A kisvállalati adó szempontjából nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült pénzeszközkiadásnak minősül a Tbj. rendelkezései szerinti megállapodás alapján vállalt egészségbiztosítási járulékfizetés Bűncselekménnyel összefüggésben felmerülő kiadások A kisvállalati adó szempontjából összhangban az OECD ajánlásaival nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült pénzeszköz-kiadásnak minősül az a kiadás, amely a Büntető törvénykönyvben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel, és az elkövetés tényét jogerős bírósági ítélet megállapította Bírság, kisvállalati adó Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült pénzeszköz-kiadásnak minősül az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság és pótlék. Szintén nem vehető figyelembe a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkentéseként a kisvállalati adó, valamint a kisvállalati adóelőleg összege. A kisvállalati adó szempontjából nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült pénzeszközkiadásnak minősül az adóalanyiság időszakát megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság időszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség (például a kisvállalati adóalanyiság első évében a megelőző adóévi társasági adóalanyiságra tekintettel megfizetett társasági adó) Alultőkésítés rejtett osztaléka A kisvállalati adó szempontjából nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült pénzeszközkiadásnak minősül az alultőkésítés rejtett osztaléka. A pénzforgalmi szemléletű eredményt ezért meg kell növelni a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék napi átlagos állományának háromszorosát meghaladó, napi átlagos állományon meghatározott kötelezettségrészre jutó kamatkifizetéssel (ide nem értve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség alapján elszámolt kamatkifizetést), függetlenül attól, hogy azt az adóalany eszközbekerülési értékének részeként számolja-e el A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordítások A kisvállalati adóalap-védelem érdekében a törvény több esetben akkor is a pénzforgalmi szemléletű eredménynövelési kötelezettségét írja elő, ha az elszámolt ráfordítás közvetlenül nem eredményezi a pénzeszköz állományának a csökkenését. Ezekben az esetekben amelyet a törvény példálózó jelleggel sorol fel az ügylet következtében elmaradó pénzeszköz-növekedés indokolja azt, hogy növelni kell a pénzforgalmi szemléletű eredményt. A Kisvállalati adóról szóló törvény 20. (7) bekezdése szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül különösen és a kisvállalati adó alapját növeli a következő ügyletekhez kapcsolódóan elszámolt ráfordítás: a) behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, kivéve 1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel

17 szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll, b) a térítés nélküli eszközátadás, c) a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, d) eszköz hiányának elszámolása, ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás körülményeire) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére Behajthatatlan követelés Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül különösen, és a kisvállalati adó alapját növeli a követelés elengedése, ha azt a kisvállalati adó alanya kapcsolt vállalkozással szemben engedi el Véglegesen, visszafizetési kötelezettség nélkül átadott eszköz Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül különösen és a kisvállalati adó alapját növeli a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke Ingyenesen nyújtott szolgáltatás Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül különösen és a kisvállalati adó alapját növeli a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke Készlethiány Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül különösen és a kisvállalati adó alapját növeli a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke, kivéve, ha a kisvállalati adó alanya bizonyítja, hogy a hiány megelőzése és a hiányból eredő veszteség mérséklése érdekében megfelelő gondossággal járt el Tartozás térítés nélküli átvállalása Tartalmilag e körbe sorolható és a kisvállalati adó szempontjából nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül a tartozás térítés nélküli átvállalása. Az adóalap védelme érdekében már a tartozás átvállalása időpontjában indokolt előírni, hogy az átvállalt tartozás összegével meg kell növelni a pénzforgalmi szemléletű eredményt, ugyanis nem látható előre, hogy a tartozás kiegyenlítésére az adóalap szempontjából semleges módon kerül-e sor A szokásos piaci ár elvének alkalmazása A Kisvállalati adóról szóló törvény 20. (8) bekezdése szerint amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében (megállapodásában) olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, az (1) (7) bekezdésben foglaltaktól függetlenül, és függetlenül attól, hogy az ügylet az adózó pénzeszközeinek változásával jár-e az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést (megállapodást), feltéve, hogy az adóévben a szerződés (megállapodás) alapján az adóévben teljesítés történt. A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18._ (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint kell megállapítani Veszteségelhatárolás A Kisvállalati adóról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a kisvállalati adó alanya a pénzforgalmi szemléletű negatív eredményét figyelembe vegye csökkentő tételként a következő adóévek pénzforgalmi szemléletű eredményének meghatározása során, feltéve, hogy az elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Az elhatárolt veszteség összegét, azaz a negatív pénzforgalmi eredményt (amely a módosító tételekkel korrigált összeget jelenti) a kisvállalati adó alanya 10 év alatt, egyenlő részletekben használhatja fel a következő adóévekben. Az általános szabálytól eltérően az elhatárolt veszteség összegéből az adóévben beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értékével megegyező összeggel az adózó döntése szerint teljes mértékben, időbeli korlátozás nélkül csökkentheti a következő adóévek adóalapját. Fontos kiemelni, hogy az új beruházásnak megfelelő elhatárolt veszteséggel a következő években akár teljes mértékben lecsökkenthető az adóalap, azaz ez esetben nem érvényesül az a szabály, hogy az adóalap legalább a Tbj. szerinti járulékalapnak felel meg. Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni Egyéb, a kisvállalati adó választásához kapcsolódó átmeneti szabályok A Kisvállalati adóról szóló törvény 20. (13) bekezdése szerint a (2) bekezdés alkalmazásában a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során, figyelmen kívül kell hagyni e törvény szerinti

18 adóalanyiság első adóévében a) kapott olyan bevételt, kiadást, amelyet az adózó az adóévet megelőző adóévére vonatkozó eredménykimutatásában bevételként, ráfordításként számol el, b) teljesített kiadást, ha az adóévet megelőző adóévben az adóalany az Szt. hatálya alá nem tartozott. Figyelmen kívül kell hagyni az olyan bevételt és kiadást, amelynek teljesítési időpontja a kisvállalati adóalanyiság időszakát megelőzi, de tényleges realizálására a kisvállalati adóalanyiság időszakában kerül sor. A Kisvállalati adóról szóló törvény 20. (14) bekezdése szerint az e törvény hatálya alá kerülés időpontjában állományban lévő hitel- és kölcsöntartozásokkal, kötvénykibocsátásból származó kötelezettségekkel, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, tulajdoni részesedést jelentő befektetésekkel kapcsolatos, (4) bekezdés b) és d) pontja, valamint az (5) bekezdés b) és c) pontja szerinti pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételek helyett módosító tételként ezen eszközök, kötelezettségek e törvény hatálya alá kerülés időpontjában kimutatott nyilvántartás szerinti (arányos) értékét kell figyelembe venni. A Kisvállalati adóról szóló törvény 20. (4) bekezdés b) és d) pontja, valamint az (5) bekezdés b) és c) pontja biztosítja, hogy egyes ügyletek eredménye (például kölcsön nyújtásából származó eredmény) megjelenjen a pénzforgalmi szemléletű eredményben. A Kisvállalati adóról szóló törvény 20. (14) bekezdése arra az esetre rendel szabályokat, ha az ügylet alapjául szolgáló eszköz és kötelezettség a kisvállalati adóalanyiság első adóévében már állományban volt és ezért a nyilvántartásba vétellel összefüggésben pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tétel alkalmazása nem merült fel. 5. A kisvállalati adóelőleg 5.1. A kisvállalati adóelőleg bevallása A kisvállalati adóalany adóelőleg bevallásra és fizetésre kötelezett, amelynek gyakorisága főszabály szerint a megelőző adóév kisvállalati adó összegétől függ. Amennyiben a kisvállalati adóalany kisvállalati adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1millió forintot elérte, az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig tesz eleget. A kisvállalati adóalanyiság első adóévében a kisvállalati adó alanya abban az esetben kötelezett havi adóelőleg-bevallásra, ha az adóévet megelőző adóévben a bevétele meghaladta a 100 millió forintot. Amennyiben a kisvállalati adóalany adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot nem haladta meg, az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig tesz eleget. A kisvállalati adóalanyiság első adóévében a kisvállalati adó alanya abban az esetben kötelezett negyedéves adóelőleg-bevallásra, ha az adóévet megelőző adóévben a bevétele nem haladta meg a 100 millió forintot A kisvállalati adóelőleg alapja A Kisvállalati adóról szóló törvény 23. (4) bekezdése szerint a kisvállalati adóelőleg összege: a) a számviteli törvény szerinti pénzeszközöknek az adóelőleg-megállapítási időszakban realizált változása, b) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem, c) az adóelőleg-megállapítási időszakban e törvény szerint megfizetett adóelőleg, d) az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék, osztalékelőleg együttes összegének a 16 százaléka. A Kisvállalati adóról szóló törvény 23. (6) bekezdése szerint az adóelőleg összege nem lehet kevesebb, mint az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem 16 százaléka A kisvállalati adóelőleg-alap meghatározásának egyszerűsített formája A kisvállalati adóelőleg-összeg meghatározásának kiindulási alapja az adóelőleg-megállapítási időszakban realizált pénzeszközváltozás. Így például, amennyiben a kisvállalati adó alanya a 2013-as adóévben negyedévente köteles eleget tenni előlegfizetési kötelezettségének, pénzeszköz-változásnak az első negyedévben a március 31-én kimutatott pénzeszközállománynak a december 31-én (a beszámolóban) kimutatott pénzeszközállományhoz viszonyított növekménye vagy csökkenése,

19 a második negyedévben a június 30-án kimutatott pénzeszközállománynak a március 31-én kimutatott pénzeszközállományhoz viszonyított növekménye vagy csökkenése, a harmadik negyedévben a szeptember 30-án kimutatott pénzeszközállománynak a június 30-án kimutatott pénzeszközállományhoz viszonyított növekménye vagy csökkenése, a negyedik negyedévben a december 31-én kimutatott pénzeszközállománynak a szeptember 30-án kimutatott pénzeszközállományhoz viszonyított növekménye vagy csökkenése minősül. A pénzeszközállomány változásának kimutatása technikailag feltételezi másképpen nem oldható meg a havonta, vagy negyedévente, tárgyhónapot, vagy tárgynegyedévet követő időszak 12.-dik napjáig a közbenső beszámoló elkészítését, amely kizárólag napi, naprakész könyveléssel valósítható meg. nagyon-nagyon fontos!!!! Negyedévente éves zárás nagyságrendet követel, tehát ezeket a könyvelés csak plusz havidíj ellenében vállalja! Az adóelőleg-megállapítási időszakban realizált, fentiek szerint meghatározott pénzeszköz-változást növelni kell a) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemmel, b) az előző adó megállapítási időszakra tekintettel megfizetett adóelőleg összegével, tekintettel arra, hogy az a pénzeszköz csökkenését eredményezi, c) a kifizetett osztalék és osztalékelőleg összegével, tekintettel arra, hogy az a pénzeszköz csökkenését eredményezi A kisvállalati adóelőleg-alap meghatározásának teljes körű módja Az adóelőleg-megállapítási szabályok egyszerűsített meghatározási módja arra az eredményre vezethet, hogy a kisvállalati adó alanya az előleget túlfizeti. Például, ha valamely adóelőleg időszakban hitel vesz fel, míg annak felhasználása csak a következő adóelőleg-megállapítási időszakban történik. A hasonló esetek elkerülése érdekében a Kisvállalati adóról szóló törvény 23. (5) bekezdése biztosítja, hogy a kisvállalati adó alanya választással éljen: (5) A (4) bekezdéstől eltérően az adóelőleg összege az adózó választása esetén a (4) bekezdés szerint megállapított összeg, módosítva az e törvény 20. (4) (14) bekezdésében foglaltakkal. Ha az adózó valamely adóelőleg-megállapítási időszakban e bekezdés szerint állapítja meg az adóelőleg-fizetési kötelezettségét, akkor az adóelőleg összegét az adóév végéig minden esetben e bekezdés alkalmazásával állapítja meg. A szabályozás tehát azt biztosítja, hogy a kisadózó választása alapján, az adóelőleg alapjának megállapítása során alkalmazza azokat az adóalap módosító tételeket, amelyeket egyébként az adóalap megállapítása során alkalmaznia kell. Természetesen a rendelkezés arra nem ad lehetőséget, hogy a kisvállalati adó alanya csak egyes adóalap-módosító tételeket alkalmazzon, továbbá arra sem, hogy a kedvezőbb adóelőleg alap megállapítási szabályokat csak egy adóelőleg-alap megállapítási időszakban alkalmazza. A rendelkezés ugyanis rögzíti, hogy a kisvállalati adóalany a teljes körű adóelőleg-megállapítási szabályok választása esetén a választásához a teljes adóévben kötve van, és nincs lehetősége arra, hogy a módosító tételek alkalmazásától eltérjen. 6. A kisvállalati adó mértéke, bevallása A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának a 16 százaléka. A kisvállalati adó alanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.figyelem! Nem mentesít viszont az osztalékkal összefüggő adók alól (jelenleg 16% szja, 14% eho) Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként megállapítja, és az adóévet követő év május 31-ig bevallja. Ha az adóalanyiság év közben szűnt meg, a bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. A kisvállalati adó alanya az adóévre a kisvállalati adót az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet a kisvállalati adóalany a bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni. Ha a kisvállalati adóalany az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett

20 (például a külföldi vállalkozó) a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján állapítja meg. A külföldi vállalkozó a kisvállalati adó alapját valamennyi belföldi telephelyére együttesen (kivéve a fióktelepet), míg belföldi fióktelepére fióktelepenként külön-külön állapítja meg. 7. Az adóalanyiság megszűnése 7.1. Kijelentkezés a kisvállalati adó alól A Kisvállalati adóról szóló törvény 19. (2) bekezdése szerint A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a (4) bekezdésben foglaltak kivételével azon adóév utolsó napjáig fennáll, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem e törvény szabályai szerint teljesíti. A bejelentéstlegkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kijelentkezésre vonatkozó nyilatkozatot az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet bejelenti az állami adóhatósághoz. A kijelentkezésre vonatkozó nyilatkozatot legkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A Kisvállalati adóról szóló törvény 19. (3) bekezdésére tekintettel a nyilatkozat nem visszavonható A kisvállalati adóalanyiság megszűnése a törvényben meghatározott oknál fogva A Kisvállalati adóról szóló törvény a 19. (5) bekezdése tartalmazza az adóalanyiság megszűnésének rendkívüli okait. Eszerint a kisvállalati adóalanyiság megszűnik: a) az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával; b) a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal; c) ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik, meg, a megszűnés napjával; d) az adóalany átalakulását megelőző nappal; e) az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg; f) az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával; g) a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot; h) a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany foglalkoztatottainak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 főt. 8. A társaságiadó-alanyok átlépése a Kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá A társasági adó alanya a kisvállalati adó választása esetén a Tao-törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó rendelkezéseit a Kisvállalati adóról szóló törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazza. Ez azt is jelenti, hogy a bejelentés adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásban adóelőleget már nem kell bevallani és a bejelentést követő adóévre társaságiadó-előleget nem kell fizetni. Amennyiben az adózó a kisvállalati adóalanyiság választására vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg, nem mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól. A jogutód nélküli megszűnés szabályaiból az is következik, hogy a társasági adóalany a társasági adóalanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteséget nem jogosult felhasználni a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt Fejlesztési tartalék A kisvállalati adóalanyiság első adóévét megelőző adóévben (a jogutód nélküli megszűnés adóévében) a társasági adóalany már nem élhet a fejlesztési tartalékképzés kedvezményével, továbbá a már igénybe vett kedvezménnyel bizonyos esetekben el kell számolnia. Ezzel a kedvezménnyel alapesetben az adózó legfeljebb a pozitív adózás előtti eredmény 50 százalékáig, legfeljebb 500 millió forintig élhet. A jogutód nélküli megszűnés adóévében a társasági adó alanyának főszabály szerint az utolsó adóévet megelőzően lekötött fejlesztési tartaléknak az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegéből a jogutód nélküli megszűnés adóévének utolsó napjáig fel nem használt része

AMIT KATA-RÓL TUDNI ÉRDEMES

AMIT KATA-RÓL TUDNI ÉRDEMES AMIT KATA-RÓL TUDNI ÉRDEMES A Parlament elfogadta és 2012. október 15-én kihirdetésre került a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (KATA) szóló törvény. Gyakran felmerül a kérdés, hogy ki választhatja

Részletesebben

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

KATA KIVA ésaktuáliskérdések KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz

Részletesebben

Kisvállalati adó (KIVA)

Kisvállalati adó (KIVA) Dr. Kökényesi László Kisvállalati adó (KIVA) Mérnöktovábbképző Intézet Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.

Részletesebben

Kisadózók tételes adója

Kisadózók tételes adója Kisadózók tételes adója Tájékoztató Gyakori kérdések - válaszok 2012. 12. 21. Tartalom Kisadózók tételes adója... 1 Általános tájékoztató a kisadózók tételes adójáról... 4 Gyakori kérdések - válaszok...

Részletesebben

Gazdaságpolitikai célok

Gazdaságpolitikai célok Dr. Kökényesi László A kisadózó vállalkozások Tételes Adója (KATA) Mérnöktovábbképző Intézet Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése Gazdaságpolitikai célok Mikrovállalkozások tömegesen vannak Nem

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 2013.04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16.

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16. ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját tulajdonú,

Részletesebben

Kisvállalati adó. Dr. Gróf Gabriella

Kisvállalati adó. Dr. Gróf Gabriella Dr. Gróf Gabriella Jogszabályi háttér: 2012. évi CXLVII. törvény Hatály: 2013. január 1. 2012. évi CLXXVIII. törvény Adó alanya lehet - egyéni cég - bt, kkt - kft, zrt - ügyvédi iroda, végrehajtói iroda,

Részletesebben

2012.12.14. A kisvállalati adó (KIVA) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.

2012.12.14. A kisvállalati adó (KIVA) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. Adóváltozások 2013 KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA - KATA 2012. december 13. A kisvállalati adó (KIVA) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény

Részletesebben

A törvény szövege megtalálható honlapunkon: www.gondoldo.hu

A törvény szövege megtalálható honlapunkon: www.gondoldo.hu Tisztelt Ügyfelünk! Szeretnénk tájékoztatni a 2013-ban bevezetésre kerülő két új adónemről. A kisvállalkozói adó választásáról legkésőbb december 20-ig lehet dönteni, valamint a kisadózás választásához

Részletesebben

A legfontosabb éves bevallások

A legfontosabb éves bevallások A legfontosabb éves bevallások 1353. bevallás A 2013. adóévről szóló 1353 számú bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás,

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas)

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) Az EVA alanya lehet Egyéni vállalkozó Kft. Bt. Szövetkezet Végrehajtói iroda

Részletesebben

Kisvállalati adó. Gyakori kérdések 2012. 12. 07.

Kisvállalati adó. Gyakori kérdések 2012. 12. 07. Kisvállalati adó Gyakori kérdések 2012. 12. 07. 1 Tartalom Kisvállalati adó... 1 Kinek érdemes a kisvállalati adót választania?... 3 Meddig kell dönteni a kisvállalati adó választásáról?... 3 Melyek a

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Mérlegképes Továbbképzés

Mérlegképes Továbbképzés Bary- Gyenge- Joó- Lakatos Mérlegképes Továbbképzés Kisadózó vállalkozások tételes adója KATA 2013. július 1- jei állapot 1 Kisadózó vállalkozások tételes adója: KATA 2012. évi CXLVII. törvény A törvény

Részletesebben

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv.

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. EVA EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. AZ EVA FŐ JELLEMZŐI keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés, bevallás,

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos rendelkezéseket a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a mérnöki kamara tagjai részére a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalkozások adójáról szóló törvényről

TÁJÉKOZTATÓ. a mérnöki kamara tagjai részére a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalkozások adójáról szóló törvényről TÁJÉKOZTATÓ a mérnöki kamara tagjai részére a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalkozások adójáról szóló törvényről Nem kell hozzá jóstehetség, hogy feltételezzük azt, hogy a vállalkozások

Részletesebben

2012. évi CXLVII. Törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról1

2012. évi CXLVII. Törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról1 2012. évi CXLVII. Törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról1 Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

2012.12.13. Szatmári László

2012.12.13. Szatmári László A Személyi Jövedelemadó változásai 2013 A kisadózó vállalkozások tételes adója Szatmári László A Személyi Jövedelemadó változásai 1 Egykulcsos adórendszer Megszűnik az adóalap-kiegészítés Tényleges 16

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Felkészült Érdekvédelem az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kapacitásfejlesztése a Dél-alföldi régióban. Alternatív Adózás

Felkészült Érdekvédelem az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kapacitásfejlesztése a Dél-alföldi régióban. Alternatív Adózás Alternatív Adózás A) KIVA A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka. A kisvállalati adó alanya mentesül a 10 százalékos társasági adó, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó, és a 1,5

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény (Katv.) Tájékoztatási Osztály

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény (Katv.) Tájékoztatási Osztály A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) Készítette: Czapkó Tiborné Tájékoztatási Osztály Jogszabályi háttér a kisadózó vállalkozások tételes

Részletesebben

A kata bejelentkezése már alakuláskor választható. A kata havi alapú, vagyis év közben is választható.

A kata bejelentkezése már alakuláskor választható. A kata havi alapú, vagyis év közben is választható. KATA - 2014 KisAdózók Tételes Adója 1 A kata bejelentkezés szabályai A kata bejelentkezése már alakuláskor választható. A kata havi alapú, vagyis év közben is választható. Nem lehet katázó: - Nem magánszemély

Részletesebben

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 OptiJUS Opten Kft. I 2012. évi CXLVII. törvény 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. FEJEZET

Részletesebben

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ 2002. évi XLIII tv.

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ 2002. évi XLIII tv. EVA EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ 2002. évi XLIII tv. AZ EVA FŐ JELLEMZŐI keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés,

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról* I. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEI

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról* I. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEI 23374 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 136. szám 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról* Az Országgyûlés abból a meggyõzõdésbõl kiindulva, hogy

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

Szereted, ha az adóügy sima ügy? www.sinkatax.hu. Kisvállalkozásoknak kisadó! Brókerek és ingatlant bérbeadók kizárva!

Szereted, ha az adóügy sima ügy? www.sinkatax.hu. Kisvállalkozásoknak kisadó! Brókerek és ingatlant bérbeadók kizárva! Hírlevél 2012. október 31. 2012/03. (adó)mentőöv Szereted, ha az adóügy sima ügy? www.sinkatax.hu Kisvállalkozásoknak kisadó! Brókerek és ingatlant bérbeadók kizárva! Kinek éri meg? 2012. október 1-jén

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Hírlevél. Munkaszüneti napok. Tartalom. Tételes kisadó. 2012. év 11. szám 2012. október 4. További információért keressen minket:

Hírlevél. Munkaszüneti napok. Tartalom. Tételes kisadó. 2012. év 11. szám 2012. október 4. További információért keressen minket: Hírlevél 2012. év 11. szám 2012. október 4. Tartalom 2012. október 27. szombat munkanap, 2012. október 22. hétfő pihenőnap 2012. november 10. szombat munkanap, 2012. november 2. péntek pihenőnap 2012.

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.

A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény Az adó alanya 1. a) az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó (egyéni

Részletesebben

AZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA KI LEHET EVA-ALANY? AZ EVA FELTÉTELEI AZ EVA MEGFIZETÉSE KIVÁLTJA

AZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA KI LEHET EVA-ALANY? AZ EVA FELTÉTELEI AZ EVA MEGFIZETÉSE KIVÁLTJA AZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA EGYSZERÛSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés, bevallás,

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése OBB-KLUB A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése 2015.09.21. A járulékkötelezettség megállapításának lépései: Jogviszony megállapítása Biztosítási jogviszony megállapítása Járulékalapot

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

Kisadózó vállalkozások tételes adójáról KATA

Kisadózó vállalkozások tételes adójáról KATA Kisadózó vállalkozások tételes adójáról KATA Adóalanyiság keletkezése Ki választhatja: az egyéni vállalkozó az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező Bt., Kkt. Adóalanyiság a választás

Részletesebben

Tájékoztató a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Tájékoztató a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Tájékoztató a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Tisztelt Mérnöki Kamarai Tag! Kedves Kolléga! Felhívjuk figyelmét, hogy az Országgyûlés 2012. október 1-jén elfogadta a kisadózó

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

Társasági adótörvény változása

Társasági adótörvény változása Dr. Gróf Gabriella 2012. évi CLXXVIII. törvény Hatály: 2013. 01. 01. Adóalanyok Nem Tao alany a Nemzeti Eszközkezelő Zrt (2012. 06. 20.) Nem Tao alany a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó a kényszertörlési

Részletesebben

2012. évi CXLVII. Törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

2012. évi CXLVII. Törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 2012. évi CXLVII. Törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

Összefoglaló a KATA( kisvállalkozók tételes adózása) szabályairól ( 2012.11.20.)

Összefoglaló a KATA( kisvállalkozók tételes adózása) szabályairól ( 2012.11.20.) Összefoglaló a KATA( kisvállalkozók tételes adózása) szabályairól ( 2012.11.20.) Kisadózó vállalkozásnak a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó egyéni cég kizárólag

Részletesebben

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó Adózási alapismeretek 4. konzultáció Társasági adó A törvény 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/7954. számú törvényjavaslat a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2012. július 1 2012.

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek

c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben

Részletesebben

2012. évi CXLVII. törvény. a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról. I. Fejezet

2012. évi CXLVII. törvény. a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról. I. Fejezet Hatályos: 2013. 01. 02-től 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Az Országgyűlés

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C.

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. Derecskei Polgármesteri Hivatal 4130 Derecske, Köztársaság út 87. Tel.: (54) 410-078, (54) 548-086 Fax: (54) 410-002 E-mail: derecskephti@t-online.hu Pénzügyi és Adóügyi Osztály "A" épület/ 9. sz. irodahelyiség

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus

Részletesebben

A kisadózó vállalkozás tételes adója (KATA)

A kisadózó vállalkozás tételes adója (KATA) Copyright 2014 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva. Ezt a dokumentumot a Könyvelői Praktikumból nyomtatták 2014-02-23 20:13:27-kor, a(z) 78.92.204.112 IP címről. Tartalomjegyzék: A kisadózó

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY 3724 3834 II. GAZDASÁG 3835 3890 III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY 3891 3908

TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY 3724 3834 II. GAZDASÁG 3835 3890 III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY 3891 3908 Budapest, 2012. november 29. Ára: 4935 Ft 13. szám TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY 3724 3834 II. GAZDASÁG 3835 3890 III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY 3891 3908 3724 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 13. szám I. PÉNZÜGY

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

JOGI HÍRLEVÉL 2012/10. Ecovis Holding Budapest

JOGI HÍRLEVÉL 2012/10. Ecovis Holding Budapest WWW.ECOVIS.HU WWW.ECOVIS.COM Tartalom HÓNAP témája: A kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó Dr. Balogh Péter Róbert ügyvéd, senior partner, irodavezető Változik a lakásszerzés illetéke

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

II. HELYI IPARŰZÉSI ADÓELŐLEG BEJELENTÉSE (ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG ESETÉN) (lásd segédlet) Ft Ft Ft. aránya: aránya: aránya:

II. HELYI IPARŰZÉSI ADÓELŐLEG BEJELENTÉSE (ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG ESETÉN) (lásd segédlet) Ft Ft Ft. aránya: aránya: aránya: DERECSKEI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 4130 Derecske, Köztársaság út 87. Pénzügyi és Adóügyi Osztály "A" épület 9. sz. irodahelyiség Tel.: (54) 410-078, (54) 548-086 Fax: (54) 410-002 E-mail: derecskephti@t-online.hu

Részletesebben

IV. fejezet - Kis és középvállalkozások adózása

IV. fejezet - Kis és középvállalkozások adózása IV. fejezet - Kis és középvállalkozások adózása Alapvető fogalmak, kérdések: - az egyes adónemek választására jogosultak köre - az adóalap meghatározása - a helyettesített adónemek 1. AZ EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

I. Fejezet A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI

I. Fejezet A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról1 Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben