ADATOK HÁRS- ÉS JUHARFÁK PÓKFAUNÁJÁHOZ (ARANEAE)
|
|
- Emma Deákné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 NÖVÉNYVÉDELEM 47 (10), ADATOK HÁRS- ÉS JUHARFÁK PÓKFAUNÁJÁHOZ (ARANEAE) Keresztes Balázs 1, Kondorosy Elôd 1 és Markó Viktor 2 1 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet, 8360 Keszthely, Deák F. u Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, 1118 Budapest, Ménesi út 44. keresztes@georgikon.hu, kon5575@ella.hu, viktor.marko@uni-corvinus.hu Egy átfogó kutatási program részeként, juhar és hárs sorfák lombkoronájában kialakuló pók együttesek faunisztikai összetételét vizsgáltuk különbözô gyûjtési módszerekkel. Keszthelyen és több más településen 1999 és 2002 között, Budapesten és Szolnokon 2007 és 2010 között végeztünk rendszeres gyûjtéseket. Összesen 3065 egyed identifikálása eredményeként 21 pókcsalád 93 faját mutattuk ki a két fa (Tilia spp., Acer spp.) nemzetségrôl. A leggyakoribb génuszok a Philodromus spp., a Theridion spp. és az Araniella spp., a legnagyobb relatív dominanciával elôforduló fajok pedig a Philodromus rufus, Meioneta rurestris és az Araniella cucurbitina voltak. Kulcsszavak: faunafelmérés, pókok, hárs, juhar, Tilia, Acer Magyarországon eddig viszonylag kevés vizsgálat foglalkozott a díszfák, vagy a természetes növénytakarót alkotó egy-egy fafaj ízeltlábú-közösségével. Ripka és munkatársai Budapesten néhány fontosabb sorfa (például platán, hárs, kôris, juhar, nyír) fô kártevôit mérték fel, és eredményeiket tíz közleményben adták közre (például Ripka és mtsai 1993a, 1993b, 1993c). Ezek a vizsgálatok egyrészt nem törekedtek egy-egy ízelt lábú csoport esetén a teljes fauna feltárására, másrészt a pókokat sem vizsgálták. Természetes élôhelyeken, a csertölgy lombkoronájában kialakuló pókfaunát Szinetár (2000), tûlevelûek, így a boróka faunáját Szinetár és mtsai (2000) míg a feketefenyô pókfaunáját Horváth és Szinetár (1998, 2002) és Horváth és mtsai (2000) mérték fel. E téren külföldön sem más a helyzet. Számos vizsgálat foglalkozott egyes kártevô ízelt lábú fajok életmódjának megismerésével, de egy-egy ízelt lábú csoport teljes faunisztikai feltárásával ritkábban találkozunk (Sterzynska and Slepowronski 1994). Ezen elôzmények után kezdtük meg a hársés juharfák pók- (és egyéb ízelt lábú) faunájának feltárását. E munkánkban a pókokkal kapcsolatos eredményeket közöljük. Munkánk során a következô kérdésekre kerestük a választ: milyen pókfajok (és családok) élnek a vizsgált ôshonos díszfákon, és a mennyiségi viszonyok alapján ezek közül melyeknek lehet szerepe a fák kártevôinek gyérítésében, van-e különbség a hárs- és juharfajokon élô pókegyüttesek között, legyen az mennyiségi vagy minôségi jellemzô, van-e az egyes régióknak hatásuk a különbözô hárs és juharfajok pókfaunájára, vagy esetleg maguk a fafajok határozzák meg azt. Anyag és módszer A mintákat kezdetben Keszthelyen, késôbb számos más dunántúli területen, késôbb Budapesten és Szolnokon is gyûjtöttük. Vizsgálataink során három tömeggyûjtési eljárást alkalmaztunk: lombhálózást, kopogtatást és permetezéssel történô gyûjtést. Alapvetô gyûjtési módszerként Keszthelyen a fák inszekticides kezelését alkalmaztuk. A permetezéshez piretroid hatóanyagú inszekticidet (lambda-cihalotrin, Karate) használtunk, ez a
2 414 NÖVÉNYVÉDELEM 47 (10), 2011 permetezés háti permetezôgéppel, létráról történt, ezért kisebb vagy közepes méretû fák lombkoronájából gyûjtöttünk. Permetezéses mintavételt csak Keszthelyen, utcai sorfákon alkalmaztunk. A permetezett fa alá nagyméretû polietilén fóliát terítettünk, s a lehullott tetemeket és a még mozgó ízeltlábúakat errôl a fóliáról gyûjtöttük össze csipesszel és finom kefével. Ez volt a legfontosabb és legpontosabban alkalmazott módszer, amivel relatív gyakoriság kis hibával mérhetô, bár hibái ennek is vannak. Nem lehet vele rejtett életmódú fajokat (pl. kéreglakókat) gyûjteni, valamint a vázágakon, leveleken fennakadó, le nem hullott egyedek sem kerülnek begyûjtésre. Némileg torzítja az eredményeket az a tény is, hogy nem lehet eldönteni az egyes begyûjtésre került talajlakó taxonokról, hogy adott pillanatban valóban a lombkoronában tartózkodtak, vagy esetleg a gyûjtési mûvelet alatt másztak a fóliára. Ez utóbbi kérdés mindössze néhány egyed esetén merült fel, de a fauna-összetételt ezek is torzíthatják. Az inszekticides mintákat hársról és juharról évente általában 3 alkalom- Hónapok mal (4 4 ismétléssel) vettük. A többi gyûjtôhelyen fôleg lombhálózással és kopogtatással gyûjtöttünk. Mennyiségi szempontból a lombhálózás megfelelô nagyságú mintát szolgáltatott. A minták összetételében torzító hatást jelenthet, hogy a háló csak a fa külsô ágairól gyûjt, a törzshöz közel elhelyezkedô ízeltlábúak megmenekülnek. A lombháló egy nagyméretû, speciális rovarháló, melynek átmérôje 120 cm, mélysége 150 cm. A háló könnyû és elég sûrû (0,2 mm-es lyukbôségû) anyagból készült, a rovarháló nyele 2 m, de teleszkóposan 290 cm-ig kihúzható. Ilyen módszerrel történtek gyûjtések a Balaton-felvidék és Bakony, valamint a Dél- Dunántúl régiókból. A hagyományosnak mondható kopogtatásos módszerrel a lombkorona alsó harmadából gyûjtöttünk (kopogtatóernyô átmérôje: 75 cm, mélysége: 45 cm; a kopogtatórúd hossza: 2,5 m). E módszerrel 2007 és 2010 között Budapesten és Szolnokon vettünk mintát. A gyûjtési idôket és a helyeket az 1 4. táblázatban foglaltuk össze. Összesen hat fafajról gyûjtögettünk, melyek a következôk voltak: kislevelû hárs (Tilia cordata), nagylevelû hárs (Tilia platyphyllos), ezüsthárs (Tilia argentea / 1. táblázat A keszthelyi gyûjtések idôpontjai (gyûjtési módszer: permetezés) Évek Hárs Juhar Hárs Juhar Hárs Juhar Április Május , 25. Június 04., 28. Július , Augusztus 18. Szeptember Október A Balaton-felvidék és Bakony régió gyûjtési helyei és idôpontjai (gyûjtési módszer: lombhálózás) 2. táblázat Évek Gyûjtési helyek és idôpontok Csór Hárskút Rezi Sarvaly Szentgál Úrkút Vállus Veszprém Zirc Hárs IX. 26. Juhar IX. 26. Hárs VI. 18. VI. 16. Juhar VI. 16. VI. 18. Hárs V. 13. V. 16. VI. 01. VII. 30. Juhar V. 13. V. 16. X. 10. VII. 30.
3 NÖVÉNYVÉDELEM 47 (10), A Dél-Dunántúl régió gyûjtési helyei és idôpontjai (gyûjtési módszer: lombhálózás) 3. táblázat Évek Fonyód Gyûjtési helyek és idôpontok Kiskorpád Látrány Szakály Hárs VIII. 30. V. 13. IV. 24. Juhar V. 13. X. 08. VIII. 30. Hárs VIII. 01. IV. 13.; VII. 10.; VIII. 24. Juhar VIII. 01. VII. 10. VIII. 24. IX. 30. Hárs VII. 19. Juhar Zákány IX. 30. IX. 24. A budapesti és szolnoki gyûjtések idôpontjai (gyûjtési módszer: kopogtatás) Iregszemcse Somogybabod Évek Hely Hárs V. 29. IV. 26.; VI. 06.; VIII. 01., 19.; IX. 03., 18.; Budapest X. 01., 26. VIII. 09.; X. 15. Juhar V. 20.; VIII. 01.; VI. 28.; VI. 28.; IX. 18.; VIII. 09.; VIII. 29. X. 26. X. 15. Hárs V. 02., 20.; IV. 13.; VI. 03.; V. 02., 24.; VII. 16.; VIII. 30.; VIII. 08., 18. IX. 14. Szolnok Juhar V. 02., 20.; V. 12., 24.; VII. 16.; VI. 09.; VIII. 02.; VII. 01., 28.; IX. 16. VIII. 30.; IX. 14. Tilia tomentosa), illetve mezei juhar (Acer campestre), korai vagy platánlevelû juhar (Acer platanoides), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus). Alkalmanként és gyûjtôhelyenként 1 18 fa teljes lombkoronájáról gyûjtöttünk. 4. táblázat A gyûjtött anyagot vagy frissen válogattuk, vagy a minták feldolgozásáig fagyasztva tároltuk. Válogatás után a pókokat 70%-os izopropanolba helyeztük, és késôbb identifikáltuk. A hárs- és juharfákon megfigyelt pókegyüttesek hasonlóságát kétféle megközelítéssel vizsgáltuk. Minthogy a gyûjtött egyedek döntô része juvenilis alak volt, melyeket gyakran nem lehet faji szintig határozni, ezért a teljes minta esetén a génuszkompozíciót hasonlítottuk össze. Az adult együttesek hasonlóságát pedig faji szinten identifikált anyagok alapján határoztuk meg. Az öszszehasonlításokhoz a különbözô településeken, hárs- és juharfákon gyûjtött mintákat négy csoportba osztottuk: 1. Keszthelyen gyûjtött minták ( ), 2. Dél-Dunántúlon gyûjtött minták (Fonyód, Iregszemcse, Kiskorpád, Látrány, Somogybabod, Szakály, Zákány; ), 3. Balaton-felvidéken és a Bakonyban gyûjtött minták (Csór, Hárskút, Rezi, Sarvaly, Szentgál, Úrkút, Vállus, Veszprém, Zirc; ), 4. Nem Dunántúlon (Budapest, Szolnok; ) gyûjtött minták. A minták hasonlóságát metrikus ordinációval
4 416 NÖVÉNYVÉDELEM 47 (10), 2011 (fôkoordináta módszer PCoA, Morisita index) vizsgáltuk, Past 2.11 programcsomag segítségével (Hammer és mtsai 2001). Eredmények és megvitatásuk Munkánk során 21 pókcsalád öszszesen 93 faját gyûjtöttük be. Hársfákról 1561, juharfákról 1504 egyed került elô, tehát a gyûjtött egyedszámok nem különböztek jelentôsen. A családok nagy részében olyan génuszok is elôfordultak, ahol kizárólag fiatal (juvenilis) egyedek kerültek elô, valamint néhány elsôsorban epigeikus életmódot folytató családból (például Agelenidae, Gnaphosidae, Liocranidae, Zodariidae) szintén csak fiatal egyedeket sikerült begyûjteni. A juvenilis egyedeket ezekben a génuszokban nem lehetett faji szinten meghatározni, de megállapíthatjuk, hogy e génuszok fajai még tovább növelhették volna a fajszámot. A legnagyobb fajszámú családnak a vitorláspókok (Linyphiidae) bizonyultak 20 fajjal, de jelentôsebb családok voltak még a törpepókok (Theridiidae) 18, a keresztespókok (Araneidae) 11, a karolópókok (Thomisidae) 9 valamint az ugrópókok (Salticidae) 8 fajjal. Fajszám tekintetében hárson a juharnál valamivel fajgazdagabb pókegyüttes fordult elô, de összességében nem mutatkozott számottevô eltérés a családok fajgazdagsága között (1. ábra). A különbség fôként két pókcsalád fajgazdagságával magyarázható: a törpepókok családjából 15 faj került elô hársról, és csak 11 juharról, valamint gyûjtéseink alapján az ugrópókok családja is inkább a hársfákat részesítette elônyben (itt a hárs- és juharfákról begyûjtött, összesen 8 faj mindegyike elôkerült) szemben a juharfákon gyûjtött 3 fajjal. Az egyedszámokat vizsgálva a hárs- és juharfákon a legtöbb család esetén hasonló arányok mutatkoztak (2. és 3. ábra), jelentôsebb eltérést 1. ábra. A jelentôsebb pókcsaládok fajszám szerinti megoszlása hárs- és juharfákon csak néhányuknál tapasztaltunk. A jegyespókok (Anyphaenidae) összességében több mint 2,5- szer nagyobb egyedszámban fordultak elô juharfákon, mint hársakon, bár a néhány elôkerült adult egyed fordított arányt mutat. Minthogy az Anyphaenidae család eddigi egyetlen magyarországi képviselôje az Anyphaena accentuata (Walckenaer 1802), így az elôbbi adatok kizárólag erre a fajra vonatkoznak. A karolópókok családja esetében épp ellenkezôleg, 2,5-szer több egyed került elô hársakról. Az ugrópókok családja nem csak fajszám, hanem egyedszám te- 2. ábra. A jelentôsebb pókcsaládok egyedszám szerinti megoszlása hársfákon (Tilia spp.)
5 NÖVÉNYVÉDELEM 47 (10), kintetében is a hársfákról került elô kétszer nagyobb mennyiségben. A családok egyedszám szerinti megoszlását a különbözô fafajokon a 2. és 3. ábra szemlélteti. A különbözô pókcsaládokon belül az egyes fajok, illetve génuszok nagyobb eltéréseket mutatnak. Itt azonban azt is figyelembe kell venni, hogy néhány taxonnál nagyon kicsi volt a begyûjtött egyedszám, így ezeknél a csoportoknál nem lehet általános következtetést levonni. A nagyobb egyedszámban elôkerült taxonok relatív gyakoriságát az 5. és a 6. táblázat szemlélteti. A táblázatokban szereplô taxonok a következô családokba tartoznak: Tetragnathidae (állaspókok): Tetragnatha spp., Metellina segmentata (Clerck 1757); Araneidae (keresztespókok): Araniella spp., Araniella cucurbitina (Clerck 1757), Araniella opisthographa (Kulczynski 1905), Araneus spp. (diadematus); Linyphiidae (vitorláspókok): Meioneta rurestris (C. L. Koch 1836); Theridiidae (törpepókok): Theridion spp., Anelosimus/Selimus spp., Theridion pinastri L. Koch 1872; Anyphaenidae (jegyespókok): Anyphaena spp. (accentuata) (Walckenaer 1802); Miturgidae (dajkapókok): Cheiracanthium spp. (mildei) L. Koch 1864; Clubionidae (kalitpókok): Clubiona spp., Clubiona brevipes Blackwall 1841; Philodromidae (futópókok): Philodromus spp., Philodromus rufus Walckenaer 1826 (4. ábra), Philodromus albidus Kulczynski 1911; Thomisidae (karolópókok): Diaea spp.; Salticidae (ugrópókok): Macaroeris nidicolens (Walckenaer 1802). A táblázatokból kivehetô, hogy a megfigyelt taxonok között 3. ábra. A jelentôsebb pókcsaládok egyedszám szerinti megoszlása juharfákon (Acer spp.) 5. táblázat A leggyakoribb tíz génusz relatív gyakorisági százaléka (és egyedszáma) a juvenilis pók együttesekben, hárs- és juharfákon Taxonok Hárs Juhar Összesen Philodromus spp. 21,9 (289) 1 20,4 (270) 21,2 (559) Theridion spp. 8,8 (116) 13,2 (175) 11,0 (291) Araniella spp. 8,9 (117) 11,7 (155) 10,3 (272) Anyphaena spp. (accentuata) 2 4,1 (54) 11,8 (156) 7,9 (210) Clubiona spp. 8,0 (106) 6,3 (83) 7,2 (189) Tetragnatha spp. 7,9 (104) 6,2 (82) 7,0 (186) Araneus spp. (diadematus) Cheiracanthium spp. (mildei) 5,8 (77) 2,9 (38) 4,4 (115) 3,4 (45) 4,7 (62) 4,0 (107) Diaea spp. 2,2 (29) 1,0 (14) 1,6 (43) Anelosimus/Selimus spp. Összes juvenilis egyedszám 1,8 (24) 1,0 (14) 1,4 (38) A után zárójelben az egyedszámok láthatók. 2 Egyes génuszok után zárójelben a legtöbb egyedet adó, juvenilis állapotban is nagy biztonsággal meghatározható fajok neveit tüntettük fel.
6 418 NÖVÉNYVÉDELEM 47 (10), ábra. Philodromus rufus Walckenaer 1826 hím (Fotó: Keresztes Balázs) vannak olyanok, amelyek inkább a juharfajokat, és vannak, amelyek inkább a hársfajokat részesítik elônyben, de a különbségek többnyire nem 6. táblázat A legnagyobb egyedszámban elôforduló tíz faj relatív gyakorisági százaléka (és egyedszáma) hárs- és juharfákon kialakuló adult pók-együttesekben Taxonok Hárs Juhar 1 A után zárójelben az egyedszámok láthatók. Összesen Philodromus rufus 7,4 (18) 1 15,8 (29) 11,1 (47) Meioneta rurestris 7,8 (19) 11,5 (21) 9,2 (39) Araniella cucurbitina 9,9 (24) 1,1 (2) 6,1 (26) Clubiona brevipes 6,2 (15) 2,7 (5) 4,7 (20) Araniella opisthographa 6,2 (15) 2,2 (4) 4,5 (19) Philodromus albidus 2,9 (7) 5,5 (10) 4,0 (17) Macaroeris nidicolens 3,3 (8) 2,7 (5) 3,1 (13) Anyphaena accentuata 3,3 (8) 1,6 (3) 2,6 (11) Metellina segmentata 2,5 (6) 2,7 (5) 2,6 (11) Theridion pinastri 1,2 (3) 3,8 (7) 2,3 (10) Összes adult egyedszám Fajszám jelentôsek. A keresztespókok közül például a zöld keresztespókok (Araniella spp.) fiatal egyedeit vizsgálva csaknem azonos arányban kerültek elô hárs- illetve juharfákról, bár juharról valamivel nagyobb egyedszámban (5. táblázat). Ha kizárólag a kifejlett egyedeket vizsgáljuk, némileg változik a kép, az adultak nagy része (Araniella cucurbitina, A. opisthographa) a hársfákhoz kötôdött (6. táblázat). A dajkapókok (Miturgidae) családjának képviselôi általában aljnövényzeten tartózkodnak. A hárs- és juharfák lombkoronájában rendszeresen elôkerült Cheiracanthium mildei fajukról viszont már Mansour és munkatársai (1980) is említést tesznek, mint észak-izraeli almaültetvények lombkoronaszintjén elôforduló, nagyon elterjedt és növényvédelmi szempontból fontos pókfajról. A C. mildei hárs- és juharfák lombkoronájában csaknem azonos arányban fordult elô (5. táblázat), tehát nem valószínû, hogy valamelyik fafajhoz kötôdne, erre utalhat a fent említett irodalmi adat is. A faj- és génuszszintû adatokból készült relatív gyakorisági rangsor élén álló futópókoknak (Philodromidae) több mint 700 egyede került elô. A Philodromus nembôl elôkerült taxonok összességében azonos arányban fordultak elô mindkét fanemzetségen (5. táblázat), viszont a legnagyobb egyedszámot adó rufus-fajcsoport (Philodromus albidus és P. rufus) 64 adult egyedének megoszlása alapján az valószínüsíthetô, hogy a hárssal szemben elônyben részesítették a juhart (6. táblázat). A pókegyüttesek metrikus ordinációval történô összehasonlítása során, az 5. és 6. ábrán feltüntetett két tengely, a megfigyelt variancia jelentôs hányadát, 88 és 74 százalékát, magyarázza. A hárs- és juharfák lombkoronájában kialakuló pókegyüttesek összetételükben nem különültek el egymástól, sem a teljes, sem az adult együttesek esetén. A gé-
7 NÖVÉNYVÉDELEM 47 (10), ,15 0,6 0,1 Juhar 2 Juhar 4 0,4 Juhar 3 2. tengely (12,6%) 0,05 0 0,05 0,1 Hárs 3 Juhar 1 Hárs 1 Hárs 2 Juhar 3 Hárs 4 0,15 0,3 0,2 0,1 0 0,1 0,2 0,3 1. tengely (75,6%) 2. tengely (25,9%) 0,2 0 Hárs 3 Juhar 4 Hárs 4 Juhar 1 Juhar 2 0,2 Hárs 2 Hárs 1 0,4 0,6 0,4 0,2 0 0,2 0,4 0,6 1. tengely (48,1%) 5. ábra. Városi hárs- és juharfák pókegyütteseinek hasonlósága (génuszösszetétel, Morisita index) négy régió gyûjtési eredményei alapján. Az Eigen-értékeket százalékosan kifejezve a tengelyeken tüntettük fel. Régiók: 1. Keszthely, 2. Dél-Dunántúl, 3. Balatonfelvidék és Bakony, 4. Budapest és Szolnok nusz- és fajösszetétel kialakításában a fák környezetében található élôhelyeknek nagyobb szerepe lehet, mint maguknak a fafajoknak (hárs és juhar). A Keszthelyen, hárs- és juharfákon megfigyelt együttesekhez leginkább a dél-dunántúli pókegyüttesek hasonlítottak. A nem Dunántúlon megfigyelt pókegyüttesek pedig elkülönültek a Dunántúlon gyûjtött pókegyüttesektôl, függetlenül attól, hogy hárs- vagy juharfákról gyûjtöttük azokat (5. és 6. ábra). Minthogy a nem dunántúli gyûjtôhelyek nemcsak térben, hanem az alkalmazott gyûjtési módszerben (kopogtatás) is elkülönültek a többi mintavételi területtôl, ezért a különbségek részben az eltérô gyûjtési módszerekkel is magyarázhatók. A Keszthelyen, permetezéssel gyûjtött minták nem különültek el a lombhálózással (például Dél-Dunántúlon) gyûjtött mintáktól, ezért valószínûsíthetjük, hogy a két gyûjtési módszer nem befolyásolta a minták összetételét. Következtetések 6. ábra. Városi hárs- és juharfák adult pókegyütteseinek hasonlósága (faji szintig határozott adatok, Morisita index) négy régió gyûjtési eredményei alapján. Az Eigenértékeket százalékosan kifejezve a tengelyeken tüntettük fel. Régiók: 1. Keszthely, 2. Dél-Dunántúl, 3. Balatonfelvidék és Bakony, 4. Budapestés Szolnok Összességében elmondható, hogy nem mutatkozott markáns különbség a hárs- és juharfák lombkoronájában kialakuló pókegyüttesek esetén, sem a fajgazdagság, sem pedig az egyedszám tekintetében. Mindössze néhány faj (génusz) esetén feltételezhetô, hogy az egyik vagy másik fanemzetséghez kötôdik, ennek bizonyítása azonban további kutatást kíván. A hárs- és juharfák lombkoronájában kialakuló pókegyüttesek összetételükben sem különülnek el egymástól, sem a teljes, sem pedig az adult együttesek esetén. Úgy tûnik, a fák környezete, a tágabb értelembe vett élôhely nagyobb mértékben határozza meg a hárs- és juharfák pók együtteseit, mint a kérdéses fafajok közötti, a lombkorona szerkezetében, a potenciális zsákmányállatok mennyiségében és összetételében mutatkozó különbségek. Az egyedszámukat és relatív egyedsûrûségeket figyelembe véve, a következô pókfajoknak (génuszoknak) lehet jelentôsebb szerepük a hárs- és juharfák kártevôinek gyérítésében: Philodromus spp., Theridion spp., Araniella spp., Anyphaena spp. (accentuata), Philodromus rufus, Meioneta rurestris, Araniella cucurbitina. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnénk köszönetet mondani dr. Szinetár Csabának néhány faj határozásának ellenôrzéséért, illetve Póczik Balázsnak és Csamangó Ildikónak a szolnoki és budapesti gyûjtések kivitelezéséért. Vizsgálatainkat az OTKA (F és 75856), KE és MV munkáját a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatta.
8 420 NÖVÉNYVÉDELEM 47 (10), 2011 IRODALOM Hammer, O., Harper, D. A. T. and Ryan, P. D. (2001): PAST: paleontological statistics software package for education and data analysis. Palaeontol. Electronica 4. [URL.] _1/past/issue1_01.htm. Horváth, R. és Szinetár, Cs. (1998): Study of the barkdwelling spiders (Araneae) on black pine (Pinus nigra) I. Miscellanea zoologica Hungarica, 12: Horváth, R. és Szinetár, Cs. (2002): Ecofaunistical study of bark-dwelling spiders (Araneae) on black pine (Pinus nigra) in urban and forest habitats. Acta biologica Debrecina, 24: Horváth R., Szinetár Cs. és Magura T. (2000): A légszennyezés hatása feketefenyôn élô pókokra. Acta biologica Debrecina. Supplementum oecologica hungarica, 11: (1): 71. Mansour, F., Rosen, D. and Shulov, A. (1980): Biology of the spider Chiracanthium mildei (Arachnida: Clubionidae). Entomophaga, 25: (3): Ripka G., Kerényiné Nemestóthy K. és Reiderné Saly K. (1993a): A díszfák és díszcserjék takácsatka-faunája a fôvárosban. Növényvédelem, 29: (12): Ripka G., Reiderné Saly K., Jenser G., Rácz V. és Orosz A. (1993b): A díszfák és díszcserjék tripsz-, poloska- és kabócafaunája a fôvárosban. Növényvédelem, 29: (12): Ripka G., Szalay-Marzsó L. és Reiderné Saly K. (1993c): A díszfák és díszcserjék levéltetû-faunája a fôvárosban. Növényvédelem, 29: (12): Sterzynska, M. and Slepowronski, A. (1994): Spiders (Aranei) of tree canopies in Polish pine forests. Fragmenta Faunistica, 36: Szinetár Cs. (2000): Adatok a Tömördi Madárvárta környékének pókfaunájához. A csertölgy (Quercus cerris) lombozatán élô pókok (Araneae) felmérése ( ). Cinege: vasi madártani tájékoztató, 5: Szinetár Cs., Horváth R. és Gergely B. (2000): A közönséges boróka (Juniperus communis) lombozatlakó pókjainak (Araneae) vizsgálata Magyarország öt tájegységében. Acta biologica Debrecina. Supplementum oecologica hungarica, 11: (1): 155. CONTRIBUTION TO THE SPIDER (ARANEAE) FAUNA ON LINDEN AND MAPLE TREES B. Keresztes 1, E Kondorosy 1 and V. Markó 2 1 University of Pannonia, Faculty of Georgikon, Plant Protection Institute H-8360 Keszthely, Deák Ferenc Street Corvinus University of Budapest, Faculty of Horticultural Science, H-1118 Budapest, Ménesi Street 44. Faunal composition of spider (Araneae) communities in the canopy of linden (Tilia spp.) and maple (Acer spp.) trees was surveyed in Hungary (in Keszthely and other settlements around, ; and in Budapest and Szolnok, ). The sampled linden species were Tilia cordata, T. platyphyllos and T. argentea/t. tomentosa, while the sampled maple species were Acer campestre, A. platanoides and A. pseudoplatanus. Samples were collected using tree-netting (120 cm of diameter, 150 cm of depth, handle of 290 cm) and beating method (beating funnel, 75 cm of diameter, 50 cm of depth) and phyretroid (lambda-cyhalotrin) knockdown technique. As a result of intensive sampling, 93 species of 21 spider families were collected; 1561 individuals belonging to 76 species from the canopy of linden trees and 1504 individuals belonging to 61 species from the canopy of maple trees. The most species rich families (linden and maple trees combined) were dwarf spiders (Linyphiidae) (20 species), cobweb spiders (Theridiidae) (18 species), orb-weaver spiders (Araneidae) (11 species), crab spiders (Thomisidae) (9 species) and jumping spiders (Salticidae) (8 species). Most of the juvenile spiders collected (with their relative abundance, % in the canopy of linden and maple trees, respectively) belonged to the genera Philodromus spp. (22, 20), Theridion spp. (9, 13), Araniella spp. (9, 12), Anyphaena spp. (mainly A. accentuata) (4, 12), Clubiona spp. (8, 6), Tetragnatha spp. (8, 6) and Araneus spp. (mainly A. diadematus) (6, 3) (Table 5). The adult spider assemblage of linden and maple trees was dominated by Philodromus rufus (7% and 16%), Meioneta rurestris (8% and 11%) and Araniella cucurbitina (10%, 1%) (Table 6). The family composition (number of individuals within families, Fig. 2 and 3), genus composition (juveniles and adults, Fig 5) and species composition (only adults, Fig 6) of linden and maple spider communities showed no difference. Keywords: faunal survey, spiders, linden-tree, maple-tree, Tilia, Acer Érkezett: május 26.
Adatok a Körös-Maros Nemzeti Park pókfaunájához
Crisicum I. pp. 100-104. Adatok a Körös-Maros Nemzeti Park pókfaunájához Szita Éva - Botos Erika - Samu Ferenc Abstract Data to the spider fauna (Araneae) of Körös-Maros National Park (Hungary).: In the
RészletesebbenADATOK ALMAÜLTETVÉNYEK LOMBOZATLAKÓ VADÁSZPÓK EGYÜTTESÉNEK ÖSSZETÉTELÉRÔL ÉS KÁRTEVÔ KORLÁTOZÓ SZEREPÉRÔL
NÖVÉNYVÉDELEM 51 (9), 2015 409 ADATOK ALMAÜLTETVÉNYEK LOMBOZATLAKÓ VADÁSZPÓK EGYÜTTESÉNEK ÖSSZETÉTELÉRÔL ÉS KÁRTEVÔ KORLÁTOZÓ SZEREPÉRÔL Mezôfi László, Nagy Csaba és Markó Viktor Budapesti Corvinus Egyetem,
RészletesebbenXI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia
XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Épületlakó pókok Kolozsváron Párdi Katalin, III. éves diák Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti Kar Környezettudományi Tanszék
RészletesebbenDOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ISKOLAVEZETŐ DR. HABIL. ANDA ANGÉLA DSC EGYETEMI TANÁR TÉMAVEZETŐK DR.
RészletesebbenA 6. Magyar Biodiverzitás Nap előzetes arachnológiai eredményei
A 6. Magyar Biodiverzitás Nap előzetes arachnológiai eredményei Kovács Péter, Szita Éva és Szinetár Csaba Euregionális Természettudományi Konferencia NYME SEK, Szombathely 2011 Biodiverzitás Napok Gyökerek
RészletesebbenEICHARDT JÁNOS KÖZÉPISKOLAI TANÁR
EICHARDT JÁNOS KÖZÉPISKOLAI TANÁR Személyi adatok Családi állapot: nős Születési év: 1976 Születési hely: Oroszlány Iskolák Eötvös Loránd Szakközépiskola, Oroszlány Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola,
RészletesebbenAdatok a Tornai-dombság és a Keleti-Cserehát pók-faunájához
FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2002 26: 141 147 Adatok a Tornai-dombság és a Keleti-Cserehát pók-faunájához DUDÁS GYÖRGY & VARGA JÁNOS ABSTRACT: (Data to the spider fauna of the Tornai-dombság
RészletesebbenA jelű területegység. kód: 12/8/12/4 törzsátmérő/magasság/korona átmérő/kor. A-013-020 hrsz. 095/1. A-002-009, 010 hrsz. 295/1. A-026 hrsz.
A-002-009, 010 Salix alba Tristis Fehér fűz fasor 15-30/4-10/6-10/3 ok A-013-020 hrsz. 095/1 Tilia cordata Kislevelű hárs fasor 25-35/7-12/4-6/3 A-021-024 Betula pendula Bibircses nyír csop. 17-30/11-12/3-4/3
RészletesebbenÚjabb adatok a Körös-Maros Nemzeti Park pókfaunájához
Crisicum 2. pp.93-97. Újabb adatok a Körös-Maros Nemzeti Park pókfaunájához Szita Éva - Samu Ferenc - Botos Erika Abstract Some new data to the spider fauna of the Körös-Maros National Park: In the first
RészletesebbenA Magyar Biodiverzitás Napok (Porva, 2008) arachnológiai eredményei (Araneae)
A Magyar Biodiverzitás Napok (Porva, 2008) arachnológiai eredményei (Araneae) Kovács Péter és Szinetár Csaba NYME, Savaria Egyetemi Központ, Természettudományi és Mőszaki Kar, Állattan Tanszék. Szombathelyi
RészletesebbenA desedai Községi-erdő talajlakó pókfajainak vizsgálata (Aranea)
Natura Somogyiensis 25 5-14 Ka pos vár, 2014 A desedai Községi-erdő talajlakó pókfajainak vizsgálata (Aranea) Üst Norbert 1 & Farkas Sándor 2 1Rippl-Rónai Múzeum H-7400 Kaposvár Fő utca 10. e-mail: 2Kaposvári
Részletesebben144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet
1 144/00. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A
RészletesebbenAz őszi biológiai vízminősítés a Magyulában
Az i biológiai vízminősítés a Magyulában 2017-10-04 A Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakközépiskola Laczkovszki Csaba tanár úr irányításával 2004-től folyamatosan vizsgálja a Rákos-patak vízminőségét.
RészletesebbenAz euro-turáni és szibériai faunavidék Philodromus fajainak (Philodromidae, Araneae) taxonómiai revíziója
Az euro-turáni és szibériai faunavidék Philodromus fajainak (Philodromidae, Araneae) taxonómiai revíziója Doktori értekezés tézisei SZITA ÉVA Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola, Iskolavezető:
RészletesebbenKispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok
Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok I. Acer sp., Juharfélék A juharfélék a fás szárú növények egyik legváltozatosabb, egyik leginkább faj-, és fajta gazdagabb nemzetsége. Fajtái
RészletesebbenA MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA EFFECT OF SAMPLING EFFORT ON THE SAMPLE REPRESENTATIVENESS
209 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 209 213, 2008 A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1 Nyíregyházi Főiskola, Biológia Intézet, 4400 Nyíregyháza, Sóstói
RészletesebbenÁltalános értékelés: A kutatási célok megfogalmazása (Mennyiben támaszkodott a meglévő ismeretekre?)
Opponensi vélemény: Keresztes Balázs: Növényvédelmi technológiák hatása pók (Araneae) együttesekre, fás szárú kertészeti kultúrákban című PhD értekézésének nyilvános védéséhez Általános értékelés: A szerző
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ISKOLAVEZETŐ: Dr. Anda Angéla egyetemi tanár TÉMAVEZETŐ: DR. MARKÓ VIKTOR egyetemi
RészletesebbenSzentesi Díszfaiskola Sárréti Gyuláné 6600 Szentes, Sáfrán M. u. 71. Fax: 06-63/ Mobil:30/ ; 30/ ; 30/
Szentesi Díszfaiskola Sárréti Gyuláné 6600 Szentes, Sáfrán M. u. 71. Fax: 06-63/316-158 Mobil:30/965-1557; 30/310-2728; 30/629-7007 E-mail: info@szentesifaiskola.hu Kiskereskedelmi árjegyzék 2017 tavasz
RészletesebbenPublikációs lista - References. Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English)
Publikációs lista - References Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English) 1. Szabó, Á., Molnár A., Győrfi J. and Pénzes B. 2009: New Data on the Mite Fauna of Hungary (Acari:
RészletesebbenADATOK A BALATON-FELVIDÉK NÉHÁNY TELEPÜLÉSÉNEK ÉPÜLETLAKÓ PÓKFAUNÁJÁHOZ (ARANEAE) Bevezetés
FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 14-1995 (1999) ADATOK A BALATON-FELVIDÉK NÉHÁNY TELEPÜLÉSÉNEK ÉPÜLETLAKÓ PÓKFAUNÁJÁHOZ (ARANEAE) SZINETÁR CS.
RészletesebbenII. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén
II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén Sorszám 1 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Helyenként száraz ágak 2 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Beteg 3 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Helyenként száraz
RészletesebbenSomogy megye pókfaunája (Aranea)
Natura Somogyiensis 1 57-70 Kaposvár, 2001 Somogy megye pókfaunája (Aranea) SZINETÁR CSABA SZINETÁR CS.: Spider fauna of Somogy county (Aranea) Abstract: CHYZER and KULCZYNSKI (1891, 1894, 1897), KOLOSVÁRY
RészletesebbenA PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ
A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ BÁNYATERASZÁNAK CÖNOLÓGIAI KÉPE Szabó Emőke szalonka83@gmail.com Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi kar Természetvédelmi mérnöki szak Budapest, 2010. Tartalomjegyzék
RészletesebbenTörzsátmérő. összesen (cm)
VESZPRÉM BELVÁROS REHABILITÁCIÓS TERVE KIVÁGANDÓ FÁK LISTÁJA ÉS A KIVÁGÁSOK ESETI INDOKLÁSA 2009. 06. 22. MUNKAKÖZI ANYAG (Készítette: PressTonTerv Tervezőiroda, Göd, Hubayné dr. Horváth Nóra, Meiszterné
RészletesebbenGuatemala denevérfaunája
Guatemala denevérfaunája Molnár Viktor Molnár Zoltán Bat fauna of Guatemala From chiropterological point of view Guatemala is one of the poorly researched countries in Central America. In 2002 we participated
RészletesebbenPápa Erzsébet liget fakivágás
5 nyugati ostorfa Celtis occidentalis 5 3 száraz ágak 12 cseresznyeszilva Prunus cerasifera 40 15 száraz ágak, mézgás 24 mezei juhar Acer campestre 50 8 száraz ágak, törzssarjak külpontos 41/b kínai papíreperfa??
RészletesebbenTájépítész Korlátolt Felelősségű Társaság B B-006 B-011 Populus nigra Italica Ulmus laevis Jegenyenyár Vénic szil B-013 B-014
B-006 110/20/7/4 B-011 Ulmus laevis Vénic szil 50/12/12/4 B-013 60/12/10/4 B-014 150/258/4 B-018 Carpinus betulus Közönséges gyertyán 40/8/10/4 B-030 45/10/13/4 B-035 Salix alba Tristis Fehér fűz 80/10/12/4
RészletesebbenA Blaskovics puszta (KMNP) pók (Araneae) együtteseinek összehasonlító elemzése
Crisicum 3. pp.157-164. A Blaskovics puszta (KMNP) pók (Araneae) együtteseinek összehasonlító elemzése Szita Éva - Samu Ferenc - Botos Erika Abstract Analysis of arthropod assemblages (Araneae) of the
RészletesebbenA fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál Persze László Sopron 2014 Az értekezés Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly
RészletesebbenPannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola
Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Anda Angéla, DSc egyetemi tanár Témavezető: Dr. Kondorosy Előd, CSc egyetemi docens Az édesvízi planáriák (Platyhelminthes: Tricladida)
RészletesebbenTÁRSULÁSOK SZERKEZETÉNEK JELLEMZÉSE KVANTITATÍV MÓDSZEREKKEL
TÁRSULÁSOK SZERKEZETÉNEK JELLEMZÉSE KVANTITATÍV MÓDSZEREKKEL A társulások megismerése és tanulmányozása terepi mintavétellel kezdődik. A mintavétel - célja a terület minél alaposabb és torzításmentesebb
Részletesebben1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE
15/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelet 1. függeléke 1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 5. (20) Veszélyességi zónák övezetére vonatkozó hatályos jogszabály: a veszélyes
RészletesebbenVárosi fák környezeti hasznának vizsgálata. Dr. Hrotkó Károly
Városi fák környezeti hasznának vizsgálata Dr. Hrotkó Károly 2 3 4 A városi fák szerepének értékelése környezetfiziológiai alapokon A mikroklímát jelentősen befolyásolja a levélfelület (LAI) alakulása
RészletesebbenAz év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok
Az év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok Általános tanulmányok BARTHA D. (1995): Új mozgalom német mintára. Középpontban az elfelejtett fafajok. Számadás 7(49): 17. BARTHA D. (1995): "Év fája"
RészletesebbenPILLANGÓ PARK FELÚJÍTÁSA TERVBEMUTATÓ
PILLANGÓ PARK FELÚJÍTÁSA TERVBEMUTATÓ MEGLÉVŐ ÁLLAPOT TERVEZÉSI TERÜLET: 63 981,5 M 2 TENISZPÁLYA+ PARKOLÓ TERÜLETE NÉLKÜL SZÁMOLVA EZEK TERÜLETE: 4048,8M 2 MEGLÉVŐ FÁK: 1221 DB TERVEZETT ÁLLAPOT ZÖLDFELÜLET:
RészletesebbenA FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA. Molnár Marianna Témavezetők: Dr. Medzihradszky Zsófia Dr. Horváth Erzsébet
A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA Molnár Marianna Témavezetők: Dr. Medzihradszky Zsófia Dr. Horváth Erzsébet Vázlat Kutatás célja Sárrét kutatása Mintavétel Kutatási eredmények Korábbi eredményekkel
RészletesebbenCsáprágósok (Chelicerata) altörzse
Csáprágósok (Chelicerata) altörzse Pókok (Araneae) alosztálya http://www.spiders.us/articles/identification/ http://www.spiderzrule.com/spider3.htm ALSÓRENDŰPÓK-ALKATÚAK (MESOTHELAE) alrendje Liphistiidae
RészletesebbenMezőkövesd Város Önkormányzatának 27/2007.(V.31.) ÖK. számú RENDELETE
Mezőkövesd Város Önkormányzatának 27/2007.(V.31.) ÖK. számú RENDELETE a közterületek tisztántartásáról és a közhasználatú zöldterületek fenntartásáról, védelméről Mezőkövesd Város Képviselő-testülete a
RészletesebbenPublikációs lista - References. Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English)
Publikációs lista - References Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English) 1. Szabó Á, Molnár A, Győrfi J, Pénzes B (2009) New Data on the Mite Fauna of Hungary (Acari: Mesostigmata).
RészletesebbenProf. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Átdolgozott verzió: Dr. Németh Róbert. 8. Fahasznosítás
Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozott verzió: Dr. Németh Róbert 8. Fahasznosítás Tölgyek Quercus spp. 2 Quercus robur kocsányos tölgy Quercus petraea kocsánytalan tölgy
RészletesebbenA kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben
Natura Somogyiensis 19 275-280 Ka pos vár, 2011 A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben 1,2 Kovács Gyula, 2 Winkler Dániel & 2 Faragó Sándor 1Dél-Balatoni Természetvédelmi
RészletesebbenA magyar aknászpók (Nemesia pannonica Herman, 1879) újabb előfordulása Magyarországon
Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 480-486, 2012 A magyar aknászpók (Nemesia pannonica Herman, 1879) újabb előfordulása Magyarországon Szmatona-Túri Tünde 1 és Vona-Túri Diána 2 1 Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági
RészletesebbenAdatok Simontornya és környéke pókfaunájához (Araneae)
32 Simontornya ízeltlábúi Adatok Simontornya és környéke pókfaunájához (Araneae) Szita Éva, Fetykó Kinga, Botos Erika, Rákóczi András Márton, Samu Ferenc MTA ATK Növényvédelmi Intézet, 1022 Budapest Herman
RészletesebbenTALAJCSAPDÁS ARACHNOLÓGIAI VIZSGÁLAT AZ ÁSOTTHALMI TANULMÁNYI-ERDŐBEN
Erdészettudományi Közlemények 7. évfolyam 1. szám 2017 DOI: 10.17164/EK.2017.005 69-84. oldal TALAJCSAPDÁS ARACHNOLÓGIAI VIZSGÁLAT AZ ÁSOTTHALMI TANULMÁNYI-ERDŐBEN Bali László 1, Szinetár Csaba 2, Andrési
RészletesebbenErdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel
Náfrádi Katalin Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel Szeged, 2016. december 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Harvard Forest Fulbright kutatói ösztöndíj, 3 hónap www.meetthescientist.hu
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés
Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,
RészletesebbenA Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására
Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki
RészletesebbenNatura Somogyiensis 5 59-76 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület pókfaunisztikai (Araneae) vizsgálatának eredményei SZINETÁR CSABA 1 ÉS KERESZTES BALÁZS 2 1 Department of Zoology Berzsenyi
RészletesebbenCseres - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon
RészletesebbenVÁROSI KÖRNYEZETBE ÜLTETETT JUHARFAJOK HETEROPTERA EGYÜTTESE
NÖVÉNYVÉDELEM 51 (8), 2015 363 VÁROSI KÖRNYEZETBE ÜLTETETT JUHARFAJOK HETEROPTERA EGYÜTTESE Korányi Dávid, Haltrich Attila, Markó Viktor és Varga Ákos Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar,
RészletesebbenVálasztás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A rendszerváltás óta jellemző a magyar politikára, hogy a fővárosi lakosok pártválasztása némileg más képet mutat, mint az ország többi részén
RészletesebbenVESZPRÉM BELVÁROS REHABILITÁCIÓS TERVE I. ÜTEM FAÁLLOMÁNY TÁBLÁZATOS KIMUTATÁSA
Sorszám VESZPRÉM BELVÁROS REHABILITÁCIÓS TERVE I. ÜTEM FAÁLLOMÁNY TÁBLÁZATOS KIMUTATÁSA 2009. 06. 23-i MUNKAKÖZI ANYAG (Készítette: PressTonTerv Tervezőiroda, Göd, Hubayné Horváth Nóra, Meiszterné Kapisinszky
RészletesebbenAdatok Dél-Heves pókfaunájához
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2001 25: 69-78 Adatok Dél-Heves pókfaunájához DUDÁS GYÖRGY - KÁLMÁN DOROTTYA - VARGA JÁNOS ABSTRACT: (Datas of spiderfauna of South-Heves.) In the South-Heves
RészletesebbenA HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN
A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN Szôcs Emese¹, Lanszki József², Heltai Miklós¹ és Szabó László¹ ¹Szent István Egyetem, Vadbiológiai
Részletesebben1. sz. melléklet Sajóbábony város Képviselőtestületének 22/2005.(XI.30.) rendeletéhez. A) Belterület Szabályozási terve Rajzszám: SZT_01_2M_BT
1. sz. melléklet Sajóbábony város Képviselőtestületének 22/2005.(XI.30.) rendeletéhez A) Belterület Szabályozási terve Rajzszám: SZT_01_2M_BT 1 B) Ipari Park Szabályozási terve Rajzszám: SZT_01_2M_GIP
RészletesebbenA I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű 2006-2008) arachnológiai eredményei (Araneae)
Natura Somogyiensis 13 43-52 Ka pos vár, 2009 A I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű 2006-2008) arachnológiai eredményei (Araneae) Kovács Péter; Szinetár Csaba & Eichardt János Nyugat-magyarországi Egyetem
RészletesebbenParkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra
Nagykáta Város Önkormányzata Városgazdálkodási Szervezet Nagykáta, Temető u. 24. Parkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra Készítette: Kutas Péter Nagykáta,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
RészletesebbenA magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt
A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,
RészletesebbenA magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
RészletesebbenTájidegen ültetvények hatása az alföldi őshonos tölgyesek pók- (Araneae) és holyva- (Coleoptera: Staphylinidae) együtteseire
Természetvédelmi Közlemények 21, pp. 170 177, 2015 Tájidegen ültetvények hatása az alföldi őshonos tölgyesek pók- (Araneae) és holyva- (Coleoptera: Staphylinidae) együtteseire Mizser Szabolcs 1, Tajthi
RészletesebbenÉrtékelés. alkalmazott szakszemélyzet képzettsége középfokú Bizonyítvány másolat 5 A beruházás keretében
1. számú melléklet a 144/008. (XI. 7.) FVM rendelethez Értékelés Értékelési szem megnevezése Értékelés/ellenőrzés módja Maximális szám Szakmai szemok Az erdőgazdálkodó vagy az felsőfokú Bizonyítvány másolat
RészletesebbenMUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2010. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához
Részletesebben46/2009. (IV. 16.) FVM
46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének
RészletesebbenJelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról
GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi
RészletesebbenAz I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű ) arachnológiai eredményei (Araneae)
Az I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű 2006-2008) arachnológiai eredményei (Araneae) Kovács Péter, Szinetár Csaba és Eichardt János X. Magyar Pókász Találkozó Oroszlány-Gánt Biodiverzitás/diverzitás=Sokféleség
RészletesebbenAz év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok
Az év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok Általános tanulmányok ANON. (2001): Az év fái. Erdészeti Lapok 136(7-8): 216. BARTHA D. (1995): "Év fája" mozgalom Magyarországon. Bútor és Faipar 1(1):
RészletesebbenSzárítási hibák okai és megelőzésük. Prof. Dr. Németh Róbert robert.nemeth@skk.nyme.hu
Szárítási hibák okai és megelőzésük Prof. Dr. Németh Róbert A szárításra vonatkozó szabványok MSZ-08-0595:1989 MSZ EN 13183-1:2004 MSZ EN 13183-2:2004 MSZ EN 13183-3:2005 MSZ ENV 14464:2003 Visszavonva!
RészletesebbenKözterület-felügyelők eljárásai
Közterület-felügyelők eljárásai 1. Közterület eltérő használatának bejelentése, közterület-használati engedély Ügyleírás: A közterület eltérő használata csak a tulajdonos engedélyével lehetséges. A közterületet,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenISK 1/ tavasz 80 Ft 60 Ft 38 Ft 32 Ft ISK 1/ tavasz 90 Ft 70 Ft 50 Ft ISK 1/ tavasz 100 Ft 100 Ft 60 Ft
Frondeus Prima Kft. Székhely : 2112 Veresegyház Fácán u. 12. Telephely : 3000 Hatvan Görbeér hrsz. 0137/2 Telefon: +36 20 9 289 551 Email: attila.dobrovitz@frondeus.hu weboldal: www.hatvanicsemetekert.hu
RészletesebbenA KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS
ROMÁNIA KORMÁNYA NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV 2007-2013 Európai Unió és Románia Kormánya által támogatott projekt/ FEADR A KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA
RészletesebbenA GÖDÖLLŐI PLATÁNFASOR TERMÉSZETI ÉRTÉK FELMÉRÉSE
Tájökológiai Lapok 12 (2): 429 435. (2014) 429 A GÖDÖLLŐI PLATÁNFASOR TERMÉSZETI ÉRTÉK FELMÉRÉSE ALMÁSI Barnabás, DEMETER András, HOLLÓSI Aranka, MAJOR Borbála, MARTON Krisztina, MERZA Péter, MOLNÁR Levente,
RészletesebbenHODÁK FAISKOLA SZABADGYÖKERŰ DÍSZFÁK 2012 ŐSZ
SZABADGYÖKERŰ DÍSZFÁK 2012 ŐSZ Acer n. Flamingo 150/200 SUH. 2.600 Ft (zöld juhar) Acer n. Kelly s Gold 200/250 PF. 3.600 Ft (sárga levelű zöld juhar) Acer platanoides 150/200 SUH. 2.000 Ft Acer platanoides
RészletesebbenAz Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae)
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2004 28: 273 278 Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) TÓTH SÁNDOR ABSTRACT: (Thick-headed fly fauna
RészletesebbenBME CAMPUS FAFELMÉRÉSI LISTA. Törzs Ø (CM)
Sorsz. Latin név Magyar név Első csoport 001 Picea pungens f. glauca Ezüstfenyő 20 4 közepes 002 Syringa Vulgaris Orgona 20 4 szétágazó 003 Tilia Hárs 50 5 jó 004 Aesculus hippocastanum Gesztenye 70 7
RészletesebbenErdészettudományi Közlemények
Erdészettudományi Közlemények 2. évfolyam 1. szám 2012 73 80 oldal AZ EZÜSTHÁRS FATERMÉSI TÁBLÁJÁNAK MÓDOSÍTÁSA Peszlen Roland József és Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdővagyon-gazdálkodási
RészletesebbenTÁJIDEGEN PÓKOK (ARACHNIDA: ARANEAE) ERDÉLY FAUNÁJÁBAN
TÁJIDEGEN PÓKOK (ARACHNIDA: ARANEAE) ERDÉLY FAUNÁJÁBAN Urák István Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Környezettudományi Tanszék, Mátyás király u. 4 sz., Ro 400112, Kolozsvár, e-mail: istvan.urak@milvus.ro
RészletesebbenA regisztrált álláskeresők számára vonatkozó becslések előrejelző képességének vizsgálata
A regisztrált álláskeresők számára vonatkozó becslések előrejelző képességének vizsgálata Az elemzésben a GoogleTrends (GT, korábban Google Insights for Search) modellek mintán kívüli illeszkedésének vizsgálatával
RészletesebbenA Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet pókfaunája (Araneae)
Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 6 247-256 Pécs, 1992 A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet pókfaunája (Araneae) SZINETÁR Csaba SZINETÁR, Cs. : Spider fauna of Béda-Karapancsa landscape-protection area,
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA magyar arachnológia a világhálón:
A magyar arachnológia a világhálón: 2 VIII. Magyar Pókász Találkozó Program Előadások összefoglalói Résztvevők 2007. szeptember 21-23. Dunasziget Sérfenyősziget 3 Böckh György (1822 1874) emlékének Böckh
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a
RészletesebbenA védetté nyilvánítás célja
Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelete az egyes helyi jelentőségű természeti emlékek védetté nyilvánításáról Kiskunhalas Város Önkormányzatának
Részletesebbenpolgármester A rendelet kihirdetése a mai napon a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel megtörtént.
Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2017. (III.31.) önkormányzati rendelete az egyes helyi jelentőségű természeti emlékek védetté nyilvánításáról szóló 17/2015. (VI.26.) önkormányzati
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA pókok észlelhetősége Látják-e a madarak és a méhek a háló mintázatát? Bruce, M. J., Heiling, A. M. and Herberstein, M. E. tanulmányának ismertetése
A pókok észlelhetősége Látják-e a madarak és a méhek a háló mintázatát? Bruce, M. J., Heiling, A. M. and Herberstein, M. E. tanulmányának ismertetése Várkonyi Erika 2008 A vizsgálatokban alkalmazott viselkedéselemző
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai
A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA halivadék-élőhelyek tér- és időbeli változása a Duna gödi partszakaszán (1671-1669 fkm)
Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 457-466, 2009 A halivadék-élőhelyek tér- és időbeli változása a Duna gödi partszakaszán (1671-1669 fkm) Gaebele Tibor és Guti Gábor MTA Magyar Dunakutató Állomás, 2131
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenKártevő Agriotes (Coleoptera: Elateridae) fajok országos felmérésének eredményei 2010-2013.
Kártevő (Coleoptera: Elateridae) fajok országos felmérésének eredményei 2010-2013. Nagy Antal Szarukán István Dávid István Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenGyertyános - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan
RészletesebbenPaleobiológiai módszerek és modellek 11. hét
Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét A diverzitás fajtái és mérőszámai Nagy őslénytani adatbázisok: Sepkoski The Fossil Record Paleobiology Database A diverzitás fogalma Diverzitás sokféleség az
Részletesebben