POPULÁCIÓGENETIKA GYAKORLAT

Átírás

1 POPULÁCIÓGENETIKA GYAKORLAT Az S vércsoport esetében három genotípus figyelhető meg: - SS homozigóták (az antigént normál mennyiségben tartalmazzák) - Ss heterozigóták (plazmájuk fele mennyiségű antigént tartalmaz) - ss homozigóták (plazmájuk nem tartalmaz antigént) Egy angliai mintavétel során 1000 ember között 99 SS, 418 Ss és 483 ss genotípusú egyedet találtak. SS Ss ss összesen: 1000 fő Milyen a két allél gyakorisága? A populáció Hardy-Weinberg-egyensúlyban van-e?

2 Megoldás Ahhoz, hogy az allélok gyakoriságát ki tudjuk számolni, meg kell állapítanunk az egyes genotípusok megoszlását. P SS =99/1000 =0.099 P SS =2x99/2000=0.099 P Ss =418/1000=0.418 vagy P Ss =2x418/2000=0.418 P ss =483/1000=0.483 P ss =2x483/2000=0.483 Az allélgyakoriságok számolásánál a következőt vesszük figyelembe: Egyedek szintje SS Ss ss (2n) ½ ½ Gaméták szintje S s (n) p= P SS +1/2 P Ss = =0.308 q= P ss +1/2 P Ss = =0.692 p=2x99+418/2000=0.308 q=2x /2000=0.692

3 Hardy-Weinberg-egyensúlyban: p 2 +2pq+q 2 =1 SS Ss ss p 2 2pq q x0.308x Az alkalmazott statisztikai próbával azonban nem gyakoriságokat, hanem egyedszámokat hasonlítunk össze, ezért meg kell nézni, hogy ezek a gyakoriságok mekkora mintát reprezentálnak. P SS =N SS /N N SS = p 2 xn N SS =0.095x1000=95 P Ss =N Ss /N N Ss = 2pqxN N Ss =0.426x1000=426 P ss =N ss /N N ss = q 2 xn N ss =0.479x1000=479 SS Ss ss tapasztalt várható Alkalmazott statisztikai próba: χ 2 próba

4 HIPOTÉZIS TESZTELÉS Null hipotézis (amit tesztelünk): Hardy-Weinberg-egyensúly Statisztikai próba (amivel tesztelünk): χ 2 -próba χ 2 = [(tapasztalt-várható) 2 /várható] Null hipotézis Elfogadom Elvetem Null hipotézis Igaz Hamis II. típusú hiba I. típusú hiba I. típusú hiba: a populáció Hardy-Weinberg-egyensúlyban van, de én azt mondom, hogy nincs ott is különbséget látok, ahol nincs különbség

5 Szignifikanciaszint: milyen valószínűséggel engedjük az I. típusú hibát bekövetkezni Szabadsági fok (DF): függetlenül változtatható kategóriák száma (kategóriák száma 1) Az egyes szignifikanciaszintekhez illetve szabadsági fokokhoz tartozó kritikus χ 2 -értéket a χ 2 -táblázatból kereshetjük ki: Szignifikanciaszintek DF Ha a képlet alapján kapott érték meghaladja a kritikus értéket, akkor a populáció nincs Hardy-Weinberg-egyensúlyban, ha kisebb attól, akkor Hardy-Weinberg-egyensúlyban van.

6 χ 2 =[(99-95) 2 /95]+[( ) 2 /426]+[( ) 2 /479]=0.351 DF=2 5%-os szignifikanciaszinten vizsgálódunk Kritikus érték: <5.991 a populáció Hardy-Weinberg-egyensúlyban van

7 Egy 1958-ban végzett vizsgálat szerint egy japán faluban az MNvércsoportra nézve a következő megoszlás volt: MM 406, MN 744, NN 332. Milyen az M és N allélok gyakorisága a populációban? Hardy-Weinberg-egyensúlyban van-e a populáció? Megoldás Genotípus gyakoriságok: P MM =406/1482=0.274 P MN =744/1482=0.502 P NN =332/1482=0.224 Allélgyakoriságok: p= =0.525 q= =0.475

8 Hardy-Weinberg-egyensúlyban: p 2 +2pq+q 2 =1 MM MN NN p 2 2pq q x0.525x Várható egyedszámok: P MM =0.276X1482=409 P MN =0.499X1482=740 P NN =0.226X1482=335 χ 2 =[( ) 2 /409]+[( ) 2 /740]+[( ) 2 /335]=0.071 DF=2 5%-os szignifikanciaszinten vizsgálódunk Kritikus érték: <5.991 a populáció Hardy-Weinberg-egyensúlyban van

9 Egy Drosophila melanogaster-populációban a következő fenotípusos megoszlást tapasztalták a potrohszínt illetően: sötét átmeneti világos SS SV VV Milyen az S és V allélok gyakorisága a populációban? Hardy-Weinberg-egyensúlyban van-e a populáció? Megoldás Genotípus gyakoriságok: P SS =3969/8070=0.492 P SV =3174/8070=0.393 P VV =927/8070 =0.115 Allélgyakoriságok: p= =0.688 q= = 0.312

10 Hardy-Weinberg-egyensúlyban: p 2 +2pq+q 2 =1 SS SV VV p 2 2pq q x0.688x Várható egyedszámok: P SS =0.473X8070=3817 P SV =0.429X8070=3462 P VV =0.097X8070=783 χ 2 =[( ) 2 /3817]+[( ) 2 /3462]+[( ) 2 /783]= DF=2 5%-os szignifikanciaszinten vizsgálódunk Kritikus érték: >5.991 a populáció nincs Hardy-Weinberg-egyensúlyban

11 SS SV VV tapasztalt várható Jelentős eltérés mindhárom genotípus esetében! kevesebb heterozigóta, mindkét homozigótából több van beltenyésztés

12 A sarlósejtes vérszegénységet a hemoglobin molekula egyik mutációja idézi elő. Ennek megfelelően három genotípus fordulhat elő a humán populációkban. Egy populációban a megvizsgált emberek az alábbi genotípus megoszlást mutatták: AA AS SS Mennyi az S allél gyakorisága? A populáció Hardy-Weinberg-egyensúlyban van-e? Megoldás Genotípus gyakoriságok: P AA =2817/3362=0.838 P AS =542/3362 =0.161 P SS =3/3362 =0.001 Allélgyakoriságok: p= =0.918 q= =0.082

13 Hardy-Weinberg-egyensúlyban: p 2 +2pq+q 2 =1 AA AS SS p 2 2pq q x0.918x Várható egyedszámok: N AA =0.843x3362=2834 N AS =0.150x3362=504 N SS =0.007x3362=24 χ 2 =[( ) 2 /2834]+[( ) 2 /504]+[(3-24) 2 /24]= DF=2 5%-os szignifikanciaszinten vizsgálódunk Kritikus érték: >5.991 a populáció nincs Hardy-Weinberg-egyensúlyban

14 AA AS SS tapasztalt várható jelentős eltérés a heterozigóták számában (több van, mint amennyit várnánk) overdominancia (a heterozigóták életképessége bármelyik homozigótáét felülmúlja) TRÓPUSOK!!! (malária) (ugandai populáció adatai)

15 Az enzimlókuszokon kettőnél több allél és így számos genotípus fordul elő. Egy muslica populációban az alkohol-dehidrogenáz enzim lókuszán a különböző genotípusú egyedek megoszlása a következő volt: aa ab bc cc ac Milyen gyakorisággal fordul elő a három allél? Meg kellett volna-e jelennie bb genotípusú egyednek a 68 egyed közül, és ha igen, akkor mennyinek? Megoldás P aa =20/68=0.294 P ab =7/68 =0.103 P bc =11/68 =0.162 P cc =11/68 =0.162 P ac =19/68 =0.279 P=P aa +1/2P ab +1/2P ac = =0.486 q=1/2p ab +1/2P bc = =0.133 r=p cc +1/2P bc +1/2P ac = =0.383

16 (p+q+r) x (p+q+r) A kettő összetalálkozásakor: P bb q=0.133 q 2 =0.018 N bb =0.018x68=1.224 A 68 egyed közül 1 bb genotípusú egyednek kellett volna megjelennie. Ha meg akarjuk állapítani, hogy a populáció Hardy-Weinbergegyensúlyban van-e, akkor mennyi lenne a szabadsági fokok száma? DF = 5

17 A szúnyog egy enzimlókuszán 4 allél fordul elő: a, b, c, d. Egy szúnyog populációban az alábbi genotípus megoszlást figyelték meg: aa ab bb ac bc cc ad bd cd dd Milyen a négy allél gyakorisága ebben a populációban? Az egyes genotípus kategóriákból hány egyedet várna a 40 megvizsgált egyedből?

18 Megoldás Genotípus gyakoriságok: P aa =9/40=0.225 P ab =1/40=0.025 P bb =5/40=0.125 P bc =7/40=0.175 P bd =8/40=0.2 P cd =10/40=0.25 Hiányzó genotípusok: ac=2x0.238x0.213x40=4 cc= X40=2 ad=2x0.238x0.225x40=4 dd= X40=2 Allélgyakoriságok: p= =0.238 q= =0.326 r= =0.213 z= =0.225

19 Az Rh - vércsoportú emberek recesszív homozigóták (dd), míg az Rh + vércsoportúak domináns homozigóták (DD) és heterozigóták (Dd) egyaránt lehetnek. Egy populációban 170 Rh - és 230 Rh + vércsoportú ember fordul elő. Rh+ Rh- DD Dd dd Milyen gyakoriságú az Rh - (d) allél? Mi a valószínűsége annak, hogy egy Rh + ember hordozó?

20 Megoldás Mivel a heterozigótákat nem tudjuk megszámolni, ezért nem tudunk allélgyakoriságokat számolni. Kiindulási alap: eleve feltételezzük azt, hogy a populáció Hardy- Weinberg-egyensúlyban van F Rh+ =G DD +G Dd =230/400=0.575 F Rh- =G dd =170/400=0.425 G DD G Dd G dd p 2 2pq q 2 q 2 =0.425 q=0.65 p=1-q=0.35

21 p 2 DD p 2 +2pq 100% 2pq Dd p 2 +2pq+q 2 100% mi arra vagyunk kiváncsiak, hogy a domináns fenotípusúból hány % a heterozigóta q 2 dd ez az egészre vonatkozik Hordozóképlet: H=2pq/(p 2 +2pq) H=(2x0.35x0.65)/( x0.35x0.65)= %

22 Mi a valószínűsége annak, hogy két Rh + ember házasságából Rh - gyerek születik? Ahhoz, hogy Rh - gyerek szülessen, mindkét szülőnek heterozigótának kell lenni. Annak az esélye, hogy mindkét szülő heterozigóta: =0.621 D d D DD Dd d Dd dd Két heterozigóta szülő házasságából 25%-os valószínűséggel születik Rh - gyerek: 0.621/4=0.155

23 A rövidszarvú marha színe egy lókusz-két alléles öröklésmenetű. Az RR genotípusú állatok vörös színűek, a Rr heterozigóták aranyderes színűek, míg a rr homozigóták fehérek. Egy 50 állatból álló csordában az r allél gyakorisága 0.6, és 30 aranyderes marhát találunk. RR Rr rr vörös aranyderes fehér 30 összesen: 50 egyed Hány vörös és hány fehér állat van a populációban? Megoldás A heterozigóták genotípus gyakoriságát ki tudjuk számolni: P Rr =30/50=0.6 q=p rr +1/2P Rr 0.6=P rr +0.6/2 P rr =0.3 N rr =0.3x50=15 A csordában 15 fehér és ebből következően 5 vörös marha van.

24 Az emberi AB0-vércsoportrendszert három allél határozza meg. Az A és B allélok kodominánsak, míg a 0 allél recesszív. Egy populációban az egyes vércsoportok megoszlása a következő: A B AB összesen: 6313 fő Állapítsuk meg a három allél gyakoriságát! Megoldás Fenotípusok: A B AB 0 Genotípusok: AA BB AB 00 A0 B0 p 2 +2pr q 2 +2qr 2pq r 2 Mivel az A és B vércsoport miatt nem tudunk allélgyakoriságokat számolni, ezért abból indulunk ki, hogy a populáció Hardy-Weinbergegyensúlyban van. 2625/ / / /

25 Allélgyakoriságok: 0 allél: r 2 =0.458 r=0.677 A allél: p 2 +2pr=0.416 p 2 +2x0.677p=0.416 p p-0.416=0 Másodfokú egyenlet megoldóképlete: (-b± b 2-4ac)/(2a) p=[ x(-0.416)]/2=0.258 (Mivel az egyenlet másik gyöke negatív szám lesz, ezért az nem jöhet számításba az A allél gyakoriságának egy lehetséges értékeként.) q=1-(p+r)=0.065 Másik megoldási lehetőség: csoport-összevonással A+0: p 2 +2pr+r 2 = (p+r) 2 =0.874 p+0.677=0.935 p=0.258 q=1-(p+r)=0.065

26 A nyulak szőrszínének kialakításában egy lókusz három allélja vesz részt: C > c h > c dominanciasor fekete himalája albínó Számítsuk ki a várható fenotípusos arányokat egy egyensúlyi populációban, ahol p=0.5, q=0.1, r=0.4! Megoldás Fenotípusok: fekete himalája albínó Genotípusok: CC c h c h cc Cc h c h c Cc p 2 +2pq+2pr q 2 +2qr r (75%) 0.09 (9%) 0.16 (16%)

27 A szürke pettyesaraszoló fekete, sötét és világos foltos változatát egy lókusz három allélja alakítja ki: A > B > c dominanciasor fekete sötét világos foltos Állapítsa meg az allélok gyakoriságát egy olyan populációban, ahol 521 fekete, 4 sötét és 13 világos foltos egyed fordul elő! Megoldás Fenotípusok: Genotípusok: fekete sötét világos foltos AA BB cc AB Bc Ac p 2 +2pq+2pr q 2 +2qr r 2 521/ / /

28 r 2 =0.024 r=0.155 q 2 +2qx0.155=0.007 q q-0.007=0 Másodfokú egyenlet megoldóképlete: (-b± b 2-4ac)/(2a) Behelyettesítve: q=0.021 p=1-(q+r)=0.824 Másik megoldási lehetőség: csoport-összevonással sötét+világos foltos: q 2 +2qr+r 2 = (q+r) 2 =0.031 q+0.155=0.176 q=0.021 p=1-(q+r)=0.824

29 Az emberi népességben minden húszezredik ember albínó. Hardy-Weinberg-egyensúlyt feltételezve mekkora a recesszív allél (q) gyakorisága? Mennyi annak a valószínűsége, hogy két normális pigmentációjú ember házasságából albínó gyermek születik? Fenotípus gyakoriságok: F albínó =1/20000= F normál = Megoldás Allélgyakoriságok: q 2 = q= =0.007 p=1-q=0.993 Albínó gyerek születésének feltétele: mindkét szülő heterozigótasága. Egyik szülő heterozigótaságának valószínűsége: 2pq/(p 2 +2pq)=0.014/( )=0.014 A két szülő heterozigótaságának valószínűsége: = Két heterozigóta szülő házasságából 1/4 valószínűséggel születik albínó gyerek. Albínó gyerek születésének valószínűsége: X1/4=

30 A genetikai tanácsadáson egy hölgy az alábbi helyzetet vázolja a genetikusnak. A testvére fenilketonúriában szenved. Az édesanyja, az édesapja és ő maga egyaránt egészségesek. A férje egészséges, de a férj családjáról nincsenek információi. A hölgy kérdése az, hogy mi a valószínűsége annak, hogy a gyermeke fenilketonúriás lesz? A genetikus a hölgy információin kívül még azt is tudja, hogy a populációban a fenilketonúria alléljának gyakorisága Mit válaszolna a genetikus helyében? Megoldás

31 A házaspárnak heterozigótának kell lennie ahhoz, hogy fenilketonúriás gyerek szülessen. A nő heterozigótaságának valószínűsége: (1/2)/(1/4+1/2)=(1/2)/(3/4)=2/3 A a A a AA 1/4 Aa 1/4 Aa 1/4 Aa 1/4 AA=1/4 Aa=1/2 A férfi heterozigótaságának valószínűsége: (2pq)/(p 2 +2pq)=(2X0.98X0.02)/( X0.98X0.02)=0.039 A házaspár heterozigótaságának valószínűsége: 2/3X0.039=0.026 Beteg gyerek születésének valószínűsége: 0.25X0.026=0.007

32 Az X g vércsoportot kialakító lókusz az X-kromoszómán található. A vércsoport-antigén jelenléte domináns, hiánya recesszív. A domináns allél gyakorisága Európában 0.7. Hardy-Weinberg-egyensúlyt feltételezve számítsa ki, hogy a férfiak és a nők hány százaléka nem rendelkezik vércsoport-antigénnel! Megoldás p=0.7 q=1-p=0.3 Genotípusok és genotípus gyakoriságok: X g X g p 2 =0.72 =0.49 X g Y p=0.7 X g X 2pq=2x0.7x0.3=0.42 XY q=0.3 XX q 2 =0.3 2 =0.09 A nőknél az XX, a férfiaknál az XY genotípust illetve az ezeknek megfelelő genotípus gyakoriságokat kell figyelembe venni a kérdés megválaszolásához. Ennek megfelelően a nőknek 9%-a, a férfiaknak pedig 30%-a nem rendelkezik vércsoport-antigénnel.

33 A muslica sárga testszíne egy recesszív mutáció eredményeként jön létre. A gén az X-kromoszómán van. Egy populációban az alábbi fenotípusos megoszlást tapasztalták a testszín vonatkozásában: normál sárga összesen: 652 egyed összesen: 543 egyed Milyen a recesszív allél gyakorisága a nőstényekben és a hímekben? Megoldás Feno- és genotípusok: normál sárga XX X S X S X S X XY X S Y

34 Fenotípus gyakoriságok: normál sárga p 2 +2pq q 2 626/ / p q 435/ / Allélgyakoriságok: q= 0.04=0.2 p=1-q=0.8 q=0.199 p=0.801

35 Egy Drosophila melanogaster-populációban 500 hím egyed között 3 cinóber szemszínűt találtak. A cinóber szemszínt meghatározó allél recesszív a normális piros szemszínnel szemben, és X-kromoszómához kötötten öröklődik. Milyen a cinóber és a normál szemszínt meghatározó allélok gyakorisága a hímek és a nőstények között? Feltéve, hogy a populáció Hardy-Weinberg-egyensúlyban van, a nőstények között milyen gyakorisággal fordul elő cinóber szemszínű egyed? 500 nőstény egyed közül meg kellett volna-e jelennie cinóber szemszínűnek, és ha igen, akkor mennyinek? Megoldás XX p 2 XY p X c X 2pq X c Y q X c X c q 2

36 Tudjuk, hogy 500 hímből 3 cinóber szemszínű volt q=3/500=0.006 p=1-q=0.994 Hardy-Weinberg-egyensúlyban a hímek és a nőstények esetében az allélgyakoriságok egyenlőek, így a kapott értékek a nőstényekre is vonatkoznak. A nőstények közül az X c X c genotípusú egyedek lesznek cinóber szemszínűek. Az ennek a genotípusnak megfelelő gyakoriság q 2 -tel lesz egyenlő. q 2 = = =3.6x10-5 N XcXc = x500= nőstény közül nem várunk cinóber szemszínű egyedet.

37 Az embernél a vörös-zöld színtévesztés X-kromoszómához kötött recesszív jelleg. Mi a valószínűsége annak, hogy egy normálisan látó nőnek színtévesztő fia születik, ha a populációban a színtévesztés alléljának (a) gyakorisága 0.08? Megoldás q=0.08 p=1-q=0.92 Genotípusok és genotípus gyakoriságok: X a X a q 2 =0.082 =0.006 X a Y q=0.08 X a X 2pq=2x0.92x0.08=0.147 XY p=0.92 XX p 2 =0.922 =0.846 Hordozók gyakorisága a színlátó nők között: 2pq/(p 2 +2pq)=0.147/( )=0.148 Heterozigóta nőnek színtévesztő fia (1/2)X(1/2) valószínűséggel születik (1/2 eséllyel születik fia, és 1/2 az esélye annak, hogy a fiú színtévesztő lesz.) Színlátó nőnek színtévesztő fia: 0.148X1/4=0.037

38 A macskák színének meghatározásában résztvevő egyik lókusz az X- kromoszómán található. A lókuszhoz két allél tartozik: az S, ami sárga színt eredményez, és az F, ami fekete színt okoz. A heterozigótákban teknőc mintázat alakul ki. Egy macska populáció tanulmányozása során az alábbi eredményeket kapták: SS SF FF össz Mennyi az S és F allél gyakorisága a hímek illetve a nőstények esetében? A nőstények esetében a populáció Hardy-Weinberg-egyensúlyban van-e?

39 Megoldás Genotípus- és allélgyakoriságok Fenotípusok sárga teknőc fekete p S = p F = allélgyakoriságok: p S = /2=0.059 p F = /2=0.953

40 Hardy-Weinberg-egyensúlyban: p S2 +2p S p F +p F2 =1 SS SF FF p 2 S 2p S p F p 2 F x0.059x Várható egyedszámok: N SS =0.003x535=1.605 ~ 2 N SF =0.112x535=59.92 ~ 60 N FF =0.908x535= ~ 486 χ 2 =[(3-2) 2 /2]+[(56-60) 2 /60]+[( ) 2 /486]=0.973 DF=2 5%-os szignifikanciaszinten vizsgálódunk Kritikus érték: <5.991 a populáció Hardy-Weinberg-egyensúlyban van

41 Az ABO-vércsoportrendszer három alléljának gyakorisága a következő egy humán populációban: A (p) B(q) 0(r) Mi a valószínűsége annak, hogy ebben a populációban egy A és egy B vércsoportú ember házasságából 0 vércsoportú gyermek szülessen Hardy-Weinberg-egyensúlyt feltételezve? Megoldás Fenotípusok: Genotípusok: A B AA BB A0 B0 p 2 +2pr q 2 +2qr X0.6X X0.1X

42 00 genotípusú gyerek: A0XB0 szülők 1/4 esély Hordozógyakoriság: a heterozigóták gyakorisága a domináns fenotípusú egyedek közül A0 genotípus/a fenotípus B0 genotípus/b fenotípus 2pr/(p 2 +2pr)=0.36/0.72 2qr/(q 2 +2qr)=0.06/ A0XB0 szülők valószínűsége: 0.5X0.857= genotípusú gyerek valószínűsége: 0.43X1/4=0.108

43 BELTENYÉSZTÉS Beltenyésztés: rokonsági alapon történő asszortatív párosodási forma Kiindulási alap: Hardy-Weinberg-egyensúly feloldjuk a véletlenszerű szaporodás kritériumát P+F=1 F: beltenyésztési koefficiens megmutatja, hogy milyen mértékű a beltenyésztés a vizsgált populációban A beltenyésztési koefficiens meghatározásának módjai 1. A heterozigóta hiány alapján : F= (2pq-H)/2pq ahol F - a beltenyésztés mértéke (beltenyésztési koefficiens) H - a populáció tényleges heterozigóta gyakorisága AA Aa aa HW-egyensúly p 2 2pq q 2 Beltenyésztés p 2 +Fpq 2pq-2Fpq q 2 +Fpq 2. Az identikus homozigóták (autohomozigóták) létrejöttének valószínűsége alapján

44 Egy árpa populációban az egyik enzim lókuszán az alábbi genotípus megoszlást találták: aa ab bb össz Milyen az a és b allélok gyakorisága a populációban? Milyen mértékű a beltenyésztés ebben a populációban? Megoldás Genotípus gyakoriságok: P aa = P ab = P bb =0.560 Allélgyakoriságok: p a =P aa +1/2P ab = =0.417 p b =P bb +1/2P ab = =0.583 HW heterozigóta gyakoriság: 2p a p b =2X0.417X0.583=0.486 Beltenyésztés mértéke: F=(2p a p b -H)/2p a p b =( )/0.486=0.905

45 Egy Phlox cuspidata-populációban felmérték az önbeporzás mértékét, és ebből megállapították a beltenyésztés várható szintjét. Az így számolt beltenyésztési koefficiens: F=0.76 volt. A populációban három virágszín fordult elő (piros (PP), sárga (SS) és narancssárga (PS)), amelyek intermedier öröklésmenetet mutatnak. Milyen arányban várja a különböző virágú növényeket ebben a populációban, ha a piros színt meghatározó allél gyakorisága p P =0.42? Megoldás A narancssárga virágú egyedek gyakorisága: H=P PS =2X0.42X(1-0.42)-0.76X2X0.42X(1-0.42)= =0.117 Piros virágú egyedek gyakorisága: P PP = X0.42X(1-0.42)= =0.361 Sárga virágú egyedek gyakorisága: P SS =(1-0.42) X0.42X(1-0.42)= =0.521

46 A beltenyésztés jele: a heterozigóta gyakoriság csökkenése Piros (PP) Narancssárga (PS) Sárga (SS) HW Beltenyésztett