KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (07/2010) Tárgy: Parlamentközi ülés A szakemberek belső piaca: hogyan tegyük működőképessé? A szakmai képesítések elismerésének javítása tárgyában október 26-án a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság parlamentközi ülést tartott, hogy meghallgassa a nemzeti parlamentek véleményét a szakmai képesítések elismerésével kapcsolatos aktuális helyzetről és kihívásokról, figyelemmel a szakmai képesítések elismeréséről szóló (2005/36/EK) irányelv 2012-ig kötelezően elvégzendő felülvizsgálatára. Az Európai Parlament 22 képviselője, valamint a nemzeti parlamentek részéről 24 képviselő vett részt az ülésen. A vita bevezetőjét a mérnökök, gyógyszerészek, ápolók és szülésznők képviselői tartották. Emellett bemutatták a szakmai képesítések kölcsönös elismerési folyamatának működéséről szóló esettanulmányt. A képviselők az összefoglalót megtalálják a mellékletben. CM\ doc PE v01-00 Egyesülve a sokféleségben

2 PARLAMENTKÖZI BIZOTTSÁGI ÜLÉS Európai Parlament nemzeti parlamentek A SZAKEMBEREK BELSŐ PIACA: HOGYAN TEGYÜK MŰKÖDŐKÉPESSÉ? A szakmai képesítések elismerésének javítása október 26. A vita fő pontjai Ösztönözni kell a képesített szakemberek Európán belüli szabad mozgását, különös tekintettel a gazdasági és demográfiai kihívásokra. Ugyanakkor gondoskodni kell a fogyasztóvédelemről és a fogyasztók biztonságáról. Ezért döntő fontossággal bír a képesítések elismerési folyamatának megfelelő működése. Jelenleg évente mintegy szakember nyújt be kérelmet képesítésének egy másik tagállamban való elismerésére. A felszólalók egyhangúlag egyetértenek abban, hogy a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv mélyreható értékelésére van szükség. A Bizottság dicséretben részesült, amiért már a korai szakaszban bevonta a szakmai szervezeteket ebbe az értékelő munkába. Barnier biztos bejelentette, hogy 2011 őszén bemutatja a szakmai képesítések elismeréséről szóló zöld könyvet, 2012-ben pedig jogalkotási aktust terjeszt elő. A Bizottság értékelő munkájának első eredményei azt mutatják, hogy aktualizálni kell a szakmai képesítésekről szóló irányelvet. Az elismerési eljárások egyszerűsítése és aktualizálása mind a belső piac, mind pedig a fogyasztók számára előnyökkel jár majd. A hét szakmára érvényes automatikus elismerés rendszere sikeresen működik. Azonban a szabályozott szakmák túlnyomó többségénél az elismerés nem automatikus, hanem a képesítések eseti összehasonlításán alapul. A tagállamok illetékes hatóságainak proaktívan kellene törekedniük a képesítésekre vonatkozó információk cseréjére. Az önkéntes megközelítés nem elegendő; a belső piaci információs rendszer (IMI) használatát kötelezővé kellene tenni valamennyi szabályozott szakma esetében. Aggályok merültek fel amiatt is, hogy sok esetben csalásokat követtek el a külföldön, többek között harmadik (nem uniós) országokban szerzett képesítések elismerésével összefüggésben. Sajátos problémát jelent az online tanulmányok akkreditálása. Mérlegelni kell egy figyelmeztető mechanizmus bevezetését az IMI-be. PE v /18 CM\ doc

3 A szakmai igazolványok felgyorsíthatják az elismerési folyamatot, azonban meg kell birkózni a kidolgozásukkal és bevezetésükkel kapcsolatos kihívásokkal. Az átmeneti jellegű mobilitás esetében szinte valamennyi szabályozott szakmát illetően újra kell gondolni az előzetes nyilatkozatok tagállamok általi jelenlegi alkalmazását. A Bizottság mélyreható vizsgálatot indít arról, hogy a tagállamok oktatási rendszereinek reformjait (bolognai folyamat) miként lehetne felhasználni a szakmai képesítések elismerésének javítására. Ahhoz, hogy lépést tartsanak a folyamatos fejlődéssel, kiigazításokra van szükség a szakemberekre vonatkozó minimális képzési követelmények frissítése érdekében, ideértve a folyamatos szakmai továbbképzésre vonatkozó kötelező rendelkezéseket is. Az elismerési rendszerbe be kell építeni a nyelvi követelményekre és vizsgákra vonatkozó világos rendelkezéseket. A jelenleg hatályos irányelv rendelkezéseit pontosítani kell. CM\ doc 3/18 PE v01-00

4 Bevezetés Vergnaud asszony, az IMCO Bizottság alelnöke azzal nyitja meg az ülést, hogy üdvözli a nemzeti parlamentek képviselőit, köztük a svájci és norvég képviselőket is, valamint az Európai Parlament képviselőit. A Lisszaboni Szerződés megerősítette az Európai Parlament jogalkotói szerepét, és ebben az összefüggésben fontos, hogy szorosabb együttműködés alakuljon ki a nemzeti parlamentek képviselőivel. A parlamentközi ülés célja, hogy meghallgassa a nemzeti parlamentek képviselőinek véleményét a szakmai képesítések elismerésével kapcsolatos aktuális helyzetről és kihívásokról. Ez a parlamentközi vita már a korai szakaszban hozzájárul majd a szakmai képesítésekről szóló irányelv 2012-ig kötelezően elvégzendő felülvizsgálatához. Vergnaud asszony hangsúlyozza, hogy a képesítéssel rendelkező és szakképzett szakemberek Európán belüli szabad mozgását különösen a gazdasági válság idején, de a demográfiai trendek fényében is ösztönözni kell. Ha Európa gazdasági növekedést kíván elérni, olyan hellyé kell válnia, amely megkönnyíti tehetséges emberei és különösen a fiatalok szakmai életét. Azonban a szakmai képesítések elismerése továbbra is gyakran hosszadalmas és bürokratikus folyamat. Az IMCO bizottság szoros figyelemmel követi a szakmai képesítésekről szóló irányelv működését. Ezért az IMCO 2010 elején külön vitacsoportot hozott létre a szakmai képesítések témájában, amelyben minden képviselőcsoport képviselteti magát. I. rész Szakértői előadások Gros Pedersen asszony, a Ramboll Management képviselője bemutatja az IMCO ismertető dokumentumának megállapításait, amely olyan négy kiválasztott mobil szakma tekintetében elemzi a képesítések elismerése előtt álló kihívásokat, amelyek esetében a leggyakrabban számolnak be problémákról: az építészek, az ápolók, a mérnökök és az idegenvezetők. Általánosságban a nyolc tagállamban szerzett tapasztalatok alapján (Egyesült Királyság, Spanyolország, Dánia, Lengyelország, Szlovénia, Franciaország, Németország és Olaszország) az elismerési eljárások nem teljesítik az elismerést kérelmező szakemberek elvárásait. Az illetékes hatóságok is nehézségekkel szembesülnek a más tagállamokban működő partnerintézmények azonosításakor. Az azonosított kihívások leküzdésére megfogalmazott ajánlások között szerepel az IMIrendszer kötelező használata, valamint több szakma és funkció felvétele. A képesítések kölcsönös elismerését biztosítani kell, még akkor is, ha a kérelmező saját tagállama az adott szakmát nem szabályozza. A kompenzációs intézkedésekre és az ideiglenes szolgáltatásnyújtáshoz szükséges dokumentációra vonatkozóan bevált gyakorlatokat lehetne kidolgozni. A szakmai igazolványok felgyorsíthatják az elismerési folyamatot, azonban meg kell birkózni a kidolgozásukkal és bevezetésükkel kapcsolatos kihívásokkal. PE v /18 CM\ doc

5 Fuchs mérnökdoktor, a Verein Deutscher Ingenieure (VDI, Német Mérnökök Egyesülete) igazgatója a mérnökökre összpontosítva áttekintést ad a szakmai képesítések határokon átnyúló elismerése terén szerzett német tapasztalatokról. A mérnökök nem részesülnek automatikus elismerésben. A legtöbb szabályozott szakmához hasonlóan az úgynevezett általános rendszer hatálya alá tartoznak, amelynek értelmében a képesítések kölcsönös elismerése eseti alapon történik. Európában egyre nagyobb igény van más országokból származó mérnökökre, és ez az igény tovább nő majd, mivel néhány országban hiány mutatkozik a hazai mérnökök terén (Németországban már évek óta). A szakmai követelmények azonban tagállamonként igen eltérőek. Ezért a VDI európai partnerével, a FEANI-val együttműködve jelenleg egy szakmai igazolvány kialakításán dolgozik annak érdekében, hogy elősegítse az elismerési folyamatot. Az említett mérnökigazolvány egyszerűsíthetné és felgyorsíthatná az elismerési folyamatot, amennyiben eleget tesz öt elsődleges ismérvnek: átfogónak, szabványosnak, megbízhatónak, decentralizáltnak és önkéntes alapúnak kell lennie től hét tagállamban vezetik be a mérnökigazolványt. Nagyra értékelnék, ha az Európai Parlament támogatná a szóban forgó kezdeményezést. Vita a nemzeti parlamentek képviselői és az EP-képviselők részvételével Young bárónő (Lordok Háza, Egyesült Királyság) erkölcsi támogatását adja az emberek szabad mozgásához, azonban aggodalmainak ad hangot különösen az orvosi szakmákkal kapcsolatban, a betegek biztonságát illetően. Emlékeztet egy brit állampolgár esetére, aki azt követően hunyt el, hogy egy külföldi orvos kezelte. Figyelmeztet arra, hogy a valamely tagállamban eljárás alatt álló szakemberek ne praktizálhassanak egy másik tagállamban. A tagállamok közötti információcsere önkéntes megközelítése nem működik kielégítően. Ezért a jövőbeli irányelvben mélyrehatóan foglalkozni szükséges a nyelvi és hatásköri kérdésekkel. Mindeközben pedig pontosítani kell a jelenleg hatályos irányelv rendelkezéseit. Abrignani úr (Képviselőház, Olaszország) kérdést vet föl azzal kapcsolatban, hogy a 800 szakmából mindössze hét van harmonizálva uniós szinten, ami automatikus elismeréssel jár. Jelentős előrelépési lehetőség van az elismerési eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása terén. Ez mind a belső piac, mind pedig a fogyasztók számára előnyökkel jár majd. Megemlíti továbbá, hogy az olasz parlament intézkedéseket készít elő annak érdekében, hogy kezelje a külföldön szerzett képesítések elismerésével összefüggésben elkövetetett nagyszámú csalást. Gebhardt asszony (EP-képviselő) hangsúlyozza az IMI-rendszer olyan szempontból történő fejlesztésének szükségességét, hogy információcsere valósulhasson meg az oklevelek eredetiségéről. Vitatja továbbá, hogy a kérelmező szabadon választhate az alkalmassági vizsga vagy az alkalmazkodási időszak között, amennyiben a képesítések teljes körű elismerése még nem lehetséges. Emellett az S&D képviselőcsoport erőteljesen támogatja a szakmai igazolványok kialakítását. CM\ doc 5/18 PE v01-00

6 Fuchs úr megjegyzi, hogy a kkv-k jelzései szerint a mérnökigazolvány nagy segítséget nyújtana, mivel ellenőrzött információkat szolgáltat a kérelmezőkről. Ugyanakkor egyetért azzal, hogy a mérnökigazolványnak csak akkor lesz súlya, ha azt legalább 10 országban bevezetik. Ezt 2011 végéig el kellene érni. Boldi asszony (Szenátus, Olaszország) rámutat azon nehézségekre, amelyek a tanulmányok és a képzések tagállamonként eltérő időtartamából adódnak. Az olasz polgárok például fogorvosi diplomát Romániában, mérnöki képesítést pedig az Egyesült Királyságban szereznek, ezek pedig nincsenek összhangban az olasz előírásokkal. Egyúttal aggodalmának adott hangot a harmadik (nem uniós) országokban, például Szerbiában és Horvátországban szerzett képesítésekkel kapcsolatban, amelyeket más tagállamban nem elégséges tájékoztatás alapján ismertek el. Arra sürgeti a többi tagállam illetékes hatóságait, hogy folytassanak gyorsabb információcserét. Lechner úr (EP-képviselő) megjegyzi, hogy néhány tagállam egyes szakmákat igen szigorúan szabályoz, míg mások nyitottabbak. Emellett létezik néhány olyan szakma, például a mérnöki, amely a többinél jobban szervezett. Ezért a szakmai igazolvány talán nem minden szakmánál működne. Annak érdekében, hogy elkerüljék a rendszer helytelen használatát, mérlegelni lehetne a további különbségtételt az átmeneti és hosszú távú szolgáltatásnyújtásra vonatkozó elismerési eljárások között. Fuchs úr azt válaszolja, hogy a mérnökök egy háromlépcsős megközelítést alkalmaznak annak érdekében, hogy a minimálisra csökkentsék a rendszerrel való visszaéléseket. Először is az úgynevezett EURES akkreditációs normákat alkalmazzák, második lépésként egy szakértői bizottság értékeli valamennyi akkreditációt, harmadik lépésként pedig folyamatos felügyeleti rendszert működtetnek (az IMI-n és más adatbázisokon keresztül). Agius úr (Képviselőház, Málta) hangsúlyozza, hogy a kisebb tagállamok hallgatóinak gyakran külföldre kell menniük, hogy megfelelő képesítést szerezzenek. Máltán például csak egy közepes méretű egyetem működik, ahol nem minden kurzus hallgatható. Ezért támogatni kell a bolognai folyamatot. Figyelmeztet a hamisított oklevelekre is, amelyeket csalárd oktatási intézmények kínálnak a diákoknak. Sajátos problémát jelent az online tanulmányok akkreditálása. Busoi úr (EP-képviselő) hangsúlyozza a szabad mozgás az egységes piac egyik sarokköve fontosságát. Az IMI-rendszer az igazgatási együttműködés hasznos eszköze, ezért annak kötelezővé kell válnia. Emellett át kell gondolni előzetes nyilatkozatok alkalmazását, különösen átmeneti mobilitás esetén. Úgy tűnik, hogy ezeket a tagállamok jelenleg az elismerési eljárás állandó szempontjaként alkalmazzák. Ezek a nyilatkozatok azonban csak akkor szükségesek, ha egyértelműen közegészségügyi vagy biztonsági kockázat áll fenn. A szakmai igazolvány ugyan megoldás lehet, mégis alaposan meg kell vizsgálnunk annak technikai megvalósíthatóságát és az adatvédelmi kérdéseket. Weiler asszony (EP-képviselő) aggályainak ad hangot a valódi európai munkaerőpiac kialakításával kapcsolatban. Több tagállam még mindig zárt PE v /18 CM\ doc

7 ajtók mögött működik, mivel meggyőződésük, hogy nekik jobb az oktatási rendszerük. Egyúttal a bolognai folyamat terén tett előrelépésekkel kapcsolatban is szkeptikus. CM\ doc 7/18 PE v01-00

8 Correia de Campos úr (EP-képviselő) is hasonló aggályokat fogalmaz meg. Jó néhány egyetem jelezte elégedetlenségét, a munkaerőpiacon pedig még mindig különbséget tesznek a bolognai folyamat bevezetése előtt és után szerzett képesítések között. Azt is hozzáteszi, hogy Portugáliában az ápolók és orvosok 50%-a külföldi származású. Emiatt kifejezetten nagy igény van a képesítések megfelelő és intelligens elismerésére. A nemzeti parlamentek képviselői II. rész Szakértői előadások A második rész az automatikus elismerés rendszeréről, a képzési minimumkövetelményeken alapuló harmonizált rendszerről tartott két előadással kezdődik. Fortuit urat, az Ordre national des Pharmaciens de France (Francia Gyógyszerészek Szövetsége) képviselőjét a Bizottság bízta meg azzal a feladattal, hogy a szakmai képesítésekről szóló irányelv felülvizsgálatához való hozzájárulásként koordinálja az EU gyógyszerészekért felelős illetékes hatóságai által a nemzeti tapasztalatokról benyújtott jelentések összegyűjtését. Ő azt a következtetést vonja le, hogy a gyógyszerész szakma terén az automatikus elismerés rendszere sikeresen működik. Azonban hangsúlyozza, hogy további információcserére van szükség a tagállamok között, és ezért sajnálja, hogy nem minden illetékes hatóság vesz részt az IMI-rendszerben. Emellett egyértelműen szükségét látja annak, hogy felülvizsgálják a megkövetelt gyógyszerészeti szakismereteket, és újra meghatározzák azokat a különféle tantárgyakat, amelyeket a diákoknak hallgatniuk kell. Nemcsak az oktatás éveinek számát kell figyelembe venni, hanem a képzési órák és a látogatott kurzusok számát is. A szakmai továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseket is be kell építeni az irányelvbe. Az irányelv jelenleg hatályos mellékletei 1985-ből származnak. A szakmai igazolványt mint amilyen az orvosi területen a H-Pro kártya csak az illetékes hatóságok bocsáthassa ki. PE v /18 CM\ doc

9 Hazell professzort, az egyesült királyságbeli Ápoló- és Szülésznői Tanács képviselőjét az Európai Bizottság azzal a feladattal bízta meg, hogy koordinálja az ápolói szakma tekintetében a nemzeti tapasztalatokról benyújtott jelentések összegyűjtését. Előadásában több olyan kérdést is érint, amelyek EU-szerte felmerülnek, mint például lépéstartás az oktatás és képzés folyamatos fejlődésével (közös minimális képzési feltételek), a folyamatos szakmai továbbképzés elvének kötelezővé tétele (jelenleg 18 tagállamban van így), az IMI figyelmeztető mechanizmusának kibővítése a szakmai képesítésekre, valamint a nyelvvizsgák kérdésének tisztázása. Vita a nemzeti parlamentek képviselői és az EP-képviselők részvételével Taliadouros úr (Görög Parlament, Görögország) hangsúlyozza az automatikus elismerés fontosságát abban, hogy garantálják a jogbiztonságot a kérelmezők számára. A végrehajtás során figyelembe kell venni az oktatási rendszerbeli és nyelvi különbségeket. Bubbico úr (Szenátus, Olaszország) utal Monti professzor Az egységes piac új stratégiája című jelentésére. A tagállamoknak félre kell tenniük a további együttműködéssel szembeni félelmeiket. Ugyanakkor fontos, hogy a fogyasztók és szakemberek védelme érdekében egyértelmű európai előírások álljanak rendelkezésre. Juvin úr (EP-képviselő) emlékeztet arra, hogy mindannyiunknak meggyőződése, hogy saját nemzeti oktatási és képzési rendszerünk a legjobb, és ez akadályozza a kölcsönös elismerést. A szakmai követelmények további harmonizálására kell törekedni. Rámutat arra is, hogy néhány szakma esetében a nyelvek fontosabb szerepet kapnak, mint a többinél. Repo úr (EP-képviselő) egy finnországi áldoktor példáját hozza fel, akinek sikerült becsapnia a hatóságokat és betegeit, mert annyira jól kommunikált! Lechner úr (EP-képviselő) azt válaszolja, hogy a nyelvi követelményeknek arányosnak kell lenniük. A Spanyolországban élő jelentős számú brit állampolgár örülne annak, ha angolul beszélő orvoshoz fordulhatnának segítségért. O Cathain bárónő (Lordok Háza, Egyesült Királyság) hangsúlyozza, hogy egyszerű, átlátható, megbízható, megfizethető és csalásbiztos rendszerre van szükség. A nyelvi követelményekre vonatkozó világos rendelkezéseknek egy ilyen rendszer részét kell képezniük, ahogy az érintett hatóságokkal folytatott megfelelő együttműködésnek és kapcsolattartásnak is. Az Egyesült Királyságban szerzett múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy jelenleg túl gyakran ez a helyzet nem áll fenn. Pantoulas úr (Görög Parlament, Görögország) rámutat arra, hogy az irányelvet Görögországban 2010-ben ültették át, bár ez még nem jelenik meg a CM\ doc 9/18 PE v01-00

10 2010. júliusi eredménytáblán. PE v /18 CM\ doc

11 Triantaphyllides úr (EP-képviselő) hangsúlyozza, hogy a munkavállalók szabad mozgása az európai foglalkoztatáspolitika egyik legfontosabb pillére, és a szakmai képesítések elismerése ennek fontos részét képezi. Megfelelő nyomon követési rendszerre van szükség a határokon átnyúló csalások elleni küzdelem érdekében. Stihler asszony (EP-képviselő) is hangsúlyozza, hogy a képesítések és az oktatás terén fontos az egységesség, hiszen a fogyasztók és betegek biztonsága döntő kérdés. A szakmai igazolvány hasznos lehet, amennyiben hiteles adatbázissal van összekapcsolva. Az Egyesült Királyság már működtet egy online adatbázist valamennyi képesítésről. Ebben az összefüggésben utal az orvosi szakma 25 nemzeti szabályozója által nemrégiben kiadott Berlini Nyilatkozatra, amely hangsúlyozza, hogy az orvosok mobilitását a betegek védelmezésével együtt kell megvalósítani. A biztonságnak ez a fogalma alkalmazandó az összes szabályozott szakma gyakorlói által nyújtott szolgáltatásokra is. Jasinski úr (Szejm, Lengyelország) megjegyzi, hogy van néhány jelentős eltérés az orvosi szakmák, valamint a mérnöki vagy építészi szakmák elismerési eljárásai között, és vitatja, hogy a szakmai szervezetek és kormányok egyetértenének ezen a ponton. Spaller úr (Országgyűlés, Magyarország) végül figyelmeztet arra, hogy az irányelv felülvizsgálatának eredményeként ne jöjjenek létre új hatóságok, amelyek még tovább bonyolíthatják az elismerési eljárást. Az európai biztos felszólalása Barnier úr, a belső piacért és szolgáltatásokért felelős biztos hangsúlyozza az irányelv fontosságát az európaiak mindennapi életében. Évente mintegy szakember egészségügyi szakember, de sok más szakma képviselője is nyújt be elismerés iránti kérelmet egy másik tagállamban, és még ennél is többen érdeklődnek. Gazdaságunknak egyre nagyobb szüksége van a szakképzett munkavállalókra az EU-n belülről és kívülről egyaránt, az irányelvnek pedig választ kell adnia ezekre a gazdasági és demográfiai változásokra. A Bizottság által 2010 elején megkezdett értékelés első eredményei azt mutatják, hogy aktualizálni kell az irányelvet 1. A biztos felszólalásában az irányelv javításának három fő cselekvési irányára összpontosít: (1) fokozottabb egyszerűsítés; (2) a szabályok aktualizálása; és (3) proaktív együttműködés a tagállamok között. (1) A 2005-ös irányelv egyik fő célja az átmeneti mobilitás ösztönzése volt. A tagállamok vonakodtak annak végrehajtásától. Az egyszerűsítés az elektronikus eszközök igénybevételét is jelenti. Most gyakran csak eredeti dokumentumokat vagy bizonyítványokat fogadnak el, 1 Október 22-én a Bizottság közzétette az illetékes nemzeti hatóságok által a tapasztalatokról készített 170 jelentést, valamint az irányelv átültetéséről szóló jelentést. CM\ doc 11/18 PE v01-00

12 ami korlátozza az elismerés online kérelmezésének lehetőségét. A szakmai igazolvány hozzáadott értékkel bírhat a szakemberek számára a mobilitás egyszerűsítése és a bürokrácia csökkentése szempontjából, és így a hatóságok is gyorsan megbízható információkhoz juthatnak a képesítésekről. Az igazolványt össze lehetne kapcsolni egy központi adatbázissal is, amelyhez hozzáférne valamennyi hatóság és a munkáltatók, akik így megbizonyosodhatnak arról, hogy munkavállalóik valóban rendelkeznek az adott képesítéssel. A néhány szakmára érvényes automatikus elismerés rendszere sikeresen működik. Eredetileg az EGK hat tagállamában hozták létre, és ma a 27 tagállamból álló Unióban is érvényes. A képzési minimumkövetelmények frissítése érdekében bizonyos kiigazításokra van szükség. A szabályozott szakmák túlnyomó többségénél az elismerés nem automatikus, hanem a képesítések eseti összehasonlításán alapul. Ez nem könnyű feladat, ha figyelembe vesszük az oktatási rendszerek reformját is, amelyre a bolognai folyamat miatt került sor a tagállamokban. A biztos mélyreható vizsgálat elindítását jelenti be azzal kapcsolatban, hogy az említett reformokat miként lehetne felhasználni a képesítések elismerésének javítására. A biztos megemlíti, hogy számos kérdés merül fel elsősorban a külföldi orvosok illegális praktizálásával kapcsolatban. Ez azt mutatja, hogy proaktív együttműködésre van szükség az illetékes hatóságok között. Mérlegelni kellene egy ahhoz hasonló figyelmeztető rendszer bevezetését az IMI-be, amilyen már létezik a szolgáltatási irányelv összefüggésében. A biztos bejelenti abbéli szándékát, hogy az egységes piaci intézkedéscsomag részeként 2011 őszén zöld könyvet, 2012-ben pedig jogalkotási aktust terjeszt elő. Záró észrevételek Vergnaud asszony lezárja az ülést, köszönetet mondva a biztosnak az irányelv felülvizsgálatáról adott aktuális tájékoztatásért, és emlékezteti a biztost a Parlament arra irányuló határozott kérésére, hogy részt vehessen a felülvizsgálatban. Hangsúlyozza a szakképzett személyek Európán belüli szabad mozgásának fontosságát, miközben gondoskodni kell a közegészségügyről és a biztonságról is. Ezért döntő fontossággal bír az elismerési folyamat megfelelő működése. A vitát lezárva köszönetet mond minden résztvevőnek hasznos közreműködésükért. A megfogalmazott ajánlásokat figyelembe kell venni az irányelv felülvizsgálatakor. PE v /18 CM\ doc

13 Az elnök és a biztos CM\ doc 13/18 PE v01-00

14 I. MELLÉKLET PARLAMENTKÖZI BIZOTTSÁGI ÜLÉS Európai Parlament nemzeti parlamentek BELSŐ PIACI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI BIZOTTSÁG PROGRAM A SZAKEMBEREK BELSŐ PIACA: HOGYAN TEGYÜK MŰKÖDŐKÉPESSÉ? A szakmai képesítések elismerésének javítása október 26. PHS 3C50 terem Európai Parlament, Brüsszel Nyitóülés: Bernadette Vergnaud alelnök nyitóbeszéde I. rész: A szakmai képesítések elismerése A Rambøll tanácsadó cég előadása az IMCO ismertető dokumentumának megállapításairól Willi Fuchs mérnökdoktor a Verein Deutscher Ingenieure igazgatója szakértői előadása Vita az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselőinek részvételével PE v /18 CM\ doc

15 II. rész: Ajánlások a 2005/36/EK irányelv közelgő felülvizsgálatához Patrick Fortuit (Ordre national des Pharmaciens de France*) szakértői előadása Tony Hazell professzor az egyesült királyságbeli Nursing and Midwifery Council* (Ápoló- és Szülésznői Tanács) elnöke szakértői előadása Vita az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselőinek részvételével Az Európai Bizottság záró megjegyzései: Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős európai biztos felszólalása a 2005/36/EK irányelv felülvizsgálatáról Bernadette Vergnaud alelnök záró megjegyzései *** Sajtótájékoztató * A Bizottság bízta meg azzal a feladattal, hogy a szakmai képesítésekről szóló irányelv felülvizsgálatához való hozzájárulásként koordinálja az EU gyógyszerészekért, illetve ápolókért és szülésznőkért felelős illetékes hatóságai által a nemzeti tapasztalatokról benyújtott jelentések összegyűjtését. CM\ doc 15/18 PE v01-00

16 2. MELLÉKLET Résztvevők: Európai parlamenti képviselők (22): Európai Néppárt (EPP): Arias úr Corraza Bildt asszony Handzlik asszony Juvin úr Lechner úr Mayer úr Poupakis úr Roithova asszony Soullie asszony Thun asszony Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D): Correia de Campos úr Gebhardt asszony Repo úr Schaldemose asszony Stihler asszony Vergnaud asszony Weiler asszony Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE): Busoi úr Zöldek/Európai Szabad Szövetség: Rühle asszony Turunen asszony Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR): Kozusnik úr Egységes Európai Baloldal (GUE): Triantaphyllides úr PE v /18 CM\ doc

17 Nemzeti parlamentek képviselői (24): Belgium: Bulgária: Boogaerts úr (Szenátus) Agush úr (Nemzetgyűlés) Chervenkondev úr (Nemzetgyűlés) Petkov úr (Nemzetgyűlés) Cseh Köztársaság: Krejča úr (Szenátus) Görögország: Spanyolország: Olaszország: Magyarország: Málta: Lengyelország: Portugália: Románia: Szlovákia: Egyesült Kir.: EGT/EFTA: Norvégia: EFTA: Svájc: Pantoulas úr (Görög Parlament) Taliadouros úr (Görög Parlament) Aragon Amunarriz asszony (Szenátus) Rubial Cachorro asszony (Szenátus) Abrignani úr (Képviselőház) Boldi asszony (Szenátus) Bubbico úr (Szenátus) Spaller úr (Országgyűlés) Agius úr (Képviselőház) Jasinski úr (Szejm) Streker-Dembinska asszony (Szejm) Freitas úr (Nemzetgyűlés) Rafael Moreira úr (Nemzetgyűlés) Pasca úr (Szenátus) Kolesik úr (Nemzeti Tanács) O'Cathain asszony (Lordok Háza) Young of Hornsey asszony (Lordok Háza) Wickholm úr (Stortinget) Bänziger asszony (Nationalrat) CM\ doc 17/18 PE v01-00

18 3. MELLÉKLET PE v /18 CM\ doc