Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK.
|
|
- Dénes Szekeres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Szolgáltatás- és Non-profit Marketing szakirány A LEGHÍRESEBB TELEVÍZIÓMŰSOROK AVAGY A HÍRADÓS PIAC ERŐVISZONYAI MAGYARORSZÁGON 2003-BAN Készítette: Kalóczki Tímea Budapest
2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Dolgozatom célja A televízió helye a magyar médiában A magyar televíziózás rövid története A híradó már akkor is fontos volt Amit a híradásról tudni érdemes A média szabályozása A Visegrádi Jegyzőkönyv A sajtó függetlenségének előnyei és hátrányai Tudnivalók az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén Politikai feltételek Jogi feltételek Gazdasági feltételek A magyarországi televíziós piac A közszolgálati és a kereskedelmi televíziózás A közszolgálati televíziók A kereskedelmi televíziók A vizsgálat tárgyát képező piaci szereplők Az mtv A Duna Televízió Az RTL Klub A Tv A Hír Televízió A Hálózat Televízió
3 3. Marketingmix Termék Hírműsorok Az mtv híradója A Duna Televízió híradója Az RTL Klub híradója A Tv2 híradója A Hír Televízió híradója A Hálózat Televízió híradója Párhuzamok a piaci szereplők között avagy mely csatornák lehetnek egymás legkomolyabb ellenfelei Csatorna Kábeltelevízió Műholdas vétel Földi antenna Internet Ár Miért fizet a néző? Ami a hirdetőket illeti Marketingkommunikáció Reklám A televízió mint reklámhordozó A televízió mint a reklám tárgya Public Relations A nézőkkel való kapcsolattartás Médiakapcsolatok
4 3.5 Emberi tényező Szerkesztők és riporterek Hírolvasók Fizikai elemek Televíziókészülék Egyéb tárgyi elemek Folyamat Marketingkutatás A nézettség kutatásának lehetséges módjai Panelkutatás Naplós vizsgálat Megkérdezés Primer kutatás A szűrőkérdőív Célcsoport (nézők) Mintavétel Szűrőkérdőív céljai és a kvantitatív kutatás eredményei Kiscsoportos interjú Következtetések és javaslatok a kutatási eredmények ismeretében Záró gondolat Felhasznált irodalom Táblázatok és ábrák jegyzéke Mellékletek
5 1. Bevezetés Manapság közhelyszámba menő kifejezésnek számít, ha azt mondjuk, hogy az információs társadalom korát éljük. De tudjuk: minden közhely olyan alapvető igazságon alapul, amelyet tagadni nem, legfeljebb vitatni lehet. A fenti kijelentést alátámasztja, hogy manapság gyakorlatilag bármilyen információ napvilágra kerülhet. Botrányoktól, érdekességektől, s persze hasznos információktól zajos a média, az emberek néha akaratlanul is tájékoztatást kapnak a legfrissebb eseményekről. A XXI. század elejére valóban olyan mennyiségű információ birtokába juthat a világon bárki, hogy az emberi agy egyszerűen képtelen lenne az egész, naponta rá zúduló információáradatot feldolgozni, vagy egyáltalán befogadni. Ezért mindenki saját szempontjai szerint szelektál a hírek között, s az őt leginkább érdeklő hírek típusainak megfelelően az információs csatornák között is. De hogyan választják ki az emberek napjaink óriási mennyiségű médiaajánlatából, hogy melyikre támaszkodva kívánnak információt szerezni és azokra alapozva saját álláspontot, véleményt kialakítani? 1.1 Dolgozatom célja Jelen dolgozat éppen a fenti kérdésre hivatott választ keresni. Ma már törvényes kereteken belül vagy a következményeket vállalva akár azokon kívül is bármilyen hír napvilágra kerülhet, amennyiben a nyilvánosságra hozatal a hírközlő médium erkölcsi normáival nem kerül szembe. A legnagyobb érdeklődésre számot tartó hírek, információk előbb-utóbb a legtöbb csatornán utolérik a közönséget, ebből kifolyólag az egyes médiumok között a fő versenyelőnyt elvileg csak a gyorsaság és az információtartalom mélysége jelentheti. Ez azonban mégsem egészen így van. Az emberek zöme ugyanis bizonyos hírforrásokat szívesebben vesz igénybe, mint másokat, s ez is fontos tényező a médiaszolgáltatások igénybevételi gyakoriságának kialakulásánál. Mindez azt bizonyítja, hogy a nyilvánosság nagy hatalom. A közvéleményt befolyásoló erővel rendelkezik, amellyel lehet élni és visszaélni. 1 1 Michael Barratt: Médiaszereplés felsőfokon (10. oldal); Bagolyvár, Budapest,
6 Habermas szerint a közszférában univerzális és torzításmentes módon újra fogalmazhatók és tisztázhatók mind a magán-, mind az intézményi szférával kapcsolatos morális kérdések. A nyilvánosság egyben arra is lehetőséget biztosít, hogy ne csak a morál betartását vizsgálhassuk, hanem azokat a feltételeket is szemügyre vehessük, amelyeken a morális szabályok alapulnak, azaz a szabályok szabályainak készítésébe és alkalmazásának feltételeibe is bepillantást nyerjünk. 2 Értelmezésem szerint ez azt jelenti és amennyiben feltevésem helyes, teljes mértékben egyetértek az állítással -, hogy a nyilvánosság segítségével betekintést nyerhetünk a szabályok kialakításának feltételeibe, értesülhetünk azokról, s mindezek segítenek saját erkölcsi értékrendünk és véleményünk kialakításában is. Például egy törvénytervezetről (ld.: a médiatörvény módosításának tervezete) még a törvényhozás előtt tájékoztat a média, a közönség tudomására hozza, hogy miért is van arra szükség, bemutat véleményeket és ellenvéleményeket arról. A kapott információkat így már saját értékrendünk szerint értékeljük, mind ami azok tartalmát, mind pedig átadásuk, közlésük módját illeti. Mivel napjaink legnépszerűbb és legtöbbek által információforrásként igénybe vett médiuma a televízió, a dolgozat során először is arra kívántam választ adni, hogy Magyarországon milyen demográfiai jellemzőkkel rendelkező emberek mely televíziós hírműsorokat részesítik előnyben, hogyan alakulnak a nézettségi adatok. Ezen vizsgálat eredménye azonban csak eszközként szolgált munkám elsődleges céljának elérésében, amely nem volt más, mint hogy a nézettségi (kvantitatív) adatok ismeretében kvalitatív kutatás útján feltárjam az egyes csatornák hírműsorai nézettségi eltérésének okait, megismerjem azokat az attitűdöket, tényezőket, amelyek a nézőket a választásban befolyásolják. Mielőtt azonban ezen információkat és a belőlük levont következtetéseket, a kidolgozott javaslatokat megosztanám az olvasóval, bemutatom, milyen tényezők alakítják a mai magyar médiapiacot. A dolgozat némi történeti visszatekintés után áttekintést ad a piaci környezetről és a legfontosabb szabályokról is. Bemutatásra kerülnek a piac szereplői és termékeik, a hírműsorok. A marketingmix további elemeit a disszertáció kétféle megközelítésből tárgyalja, mivel a televíziócsatornák célcsoportja is kettős. A kvalitatív kutatásból származó eredményeket a híradókra vonatkozóan először egységesen, majd csatornák szerinti bontásban is vizsgáltam, és a kapott eredmények alapján vontam le következtetéseket és dolgoztam ki javaslatokat. 2 Császi Lajos: A média rítusai (25. oldal); Osiris, Budapest,
7 1.2 A televízió helye a magyar médiában Ezen alfejezetben, úgy gondolom, elsőként a média kifejezést kell definiálnom. A latin eredetű médium elsősorban szuggerálható, hipnotizálható, illetve könnyen befolyásolható személyt jelent. A szó másodlagos jelentése közvetítő eszköz, tényező, közeg. Ezt a kifejezést használjuk a tömegkommunikációs és reklámeszközök összefoglaló megnevezésére. 3 Létezik azonban egy másik meghatározás is, amely az ún. új média fogalmára vonatkozik: Új média vagy multimédia alatt értjük a 90-es évek óta létrejött elektronikus kommunikációs technikákat. Ezek jellemzően összefüggnek mindenfajta információ digitalizálásával... 4 Mai felfogás szerint a médiák 5, vagyis az elektronikus és a nyomtatott sajtó, a tömegtájékoztatás illetve a távközlés eszközei, a hatalomhoz való viszonyukban definiálják önmagukat. A médium maga is hatalom a katonai, a politikai és a gazdasági hatalom mellett. 6 Amint arra a fentiekben már utaltam, napjaink legnépszerűbb médiuma a televízió. Az Akadémiai Kislexikon 1990-es kiadásában televízió címszó alatt a következő meghatározás található:...információátviteli rendszer, amely álló- vagy mozgóképek vezetékes vagy vezeték nélküli továbbítására szolgál. (...) Alkalmazása sokrétű: a műsorszórás tekintetében tudósító, ismeretterjesztő és szórakoztató szerepet tölt be; a tömegoktatás hatékony eszköze. Az ezredfordulóra azonban ez a definíció szinte teljesen elavult, s ma már csak annyi érvényes belőle, hogy tudósít, ismeretet terjeszt és szórakoztat, hiszen pl. a teletext sem álló, sem mozgókép, mégis televíziós szolgáltatás. 7 Az AGB Hungary televízió nézettség kutató cég szerint a televízió népszerűségének egyik oka, hogy a magány, az öregség és a szegénység több tévénézést eredményez. A másik, hogy megjelentek a csillagpontos hálózatok a kábelszolgáltatók és az AM mikró magyar nyelvű csatornakínálata egyre bővül, és ez a tehetősebb, aktív nézői rétegeket még több televíziózásra sarkallja. 8 3 Michael Barratt: Médiaszereplés felsőfokon (7. oldal); Bagolyvár, Budapest, Médiagazdaságtan, Médiaszabályozás (91. oldal); szerkesztette: Gálik Mihály; AULA, A média kifejezést gyakran többes számban is használják: médiák. Ez tulajdonképpen szabálytalanság, mivel a média már önmagában is többes számú szóalak, de a szó idegen volta és a médiumtól való jelentésbeli elkülönítése folytán ma sokak számára már nem is ismeretes, hogy eleve többes számú alakról van szó [Michael Barratt: Médiaszereplés felsőfokon (7. oldal); Bagolyvár, Budapest, 2001] (Egyébként mivel a köznyelvben már elterjedt ez a kifejezés, véleményem szerint nem minősül helytelennek; az író megjegyzése) 6 Médiakönyv, Tények és Tanok (15. oldal); szerkesztette: Enyedi Nagy Mihály, Farkas Zoltán, Molnár Adél, Solténszky Tibor; 1. kötet; ENAMIKÉ, Budapest, Médiakönyv; Tények és tanok, szerkesztették: Enyedi Nagy Mihály, Farkas Zoltán, Molnár Adél, Solténszky Tibor (405. oldal); 1. kötet; ENAMIKÉ, Budapest, Zelenay Anna,
8 Saját meglátásom szerint mai felfokozott tempójú világunkban további oka a televízió népszerűségének, hogy a az nem feltétlenül igényli nézőjének aktív figyelmét, ellentétben például a nyomtatott sajtókiadványokkal. Így tehát fáradtan hazatérve is kellemesebb kikapcsolódást nyújt, vagy más tevékenységek végzésével párhuzamosan, mintegy háttérzajként is hallgatható (kétségtelen azonban, hogy így az igénybe vevő figyelme megoszlik aktuális teendője és a tévéműsor között, tehát az információszolgáltatás hatékonysága csökken). Nem beszélve arról, hogy az audiovizuális hatás sokkal emberközelibb, és sokszor szórakoztatóbb is, mint a csupán hallható rádió vagy a csak látható, olvasható újságok, magazinok. Stark R László szerint pedig az objektív televíziós kép hatása messze meghaladja az írott szövegét, nemcsak amiatt, hogy több információt közvetít, hanem azért is, mert >hihetőbb<. A mezei nézők többsége meggyőződéssel vallja, hogy csak azt fényképezhetik le, ami valóban ott van a kamera előtt 9. A magyarországi televíziós piac különösen kedvező helyzetben van, ugyanis az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint a magyarok szabadidejük 50%-át a tévé előtt töltik. Ez 10%-kal haladja meg az európai átlagot egy, nyolc uniós tagállamot, öt Közép- Kelet-európai országot és Norvégiát vizsgáló felmérés alapján. 10 A hirdetők is jobban kedvelik bármely más reklámhordozónál. Ezt az bizonyítja, 2000-ben az összes médiaköltésből, amely 224 milliárd forintot tett ki, a televízió önmagában 59%-os (131 milliárd forintos) részesedéssel bírt A magyar televíziózás rövid története A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Titkársága Rákosi Mátyás előterjesztésében május 7-én foglalkozott a magyar televízió kérdésével. Az elfogadott határozat alapján öttagú bizottságot hoztak létre, amelynek feladata a televízió megteremtéséhez szükséges feltételek felderítése volt, vezetője a postaügyi miniszter lett, tagjai pedig az illetékes főhatóságok vezetői. 12 A budapesti közönség már az 1939-es, majd az 1947-es vásáron is láthatott zárt láncú televíziós mozgóképeket a Posta Kísérleti Állomás szakembereinek jóvoltából ban a televízió stúdió hiányában élőképet még nem adott, de helyszíni közvetítésre már sor került: április 4-én a katonai díszszemlét, május 1-jén pedig 9 Médiagazdaságtan, Médiaszabályozás ( oldal), szerkesztette: Gálik Mihály; AULA, Budapest, Mediagnózis (A témáról bővebben ld.: Marketingkommunikáció c. fejezet) 12 Murai György, htttp://
9 a felvonulást közvetítette egy fejlesztés alatt álló Ikarus tévébuszba épített stúdió a Posta Kísérleti Intézet kameráival. A forradalom eseményei miatt a műsorsugárzás egy időre megszakadt és legközelebb csak március 5-én jelentkezett. Április 30-án sugározták a kommunista veteránok beszélgetését régi május elsejékről. 13 Azonban a televíziózás kezdetének hivatalos időpontja május 1., amikor is a Cambridge-i PYE cégtől vásárolt első közvetítő kocsival, négy kamerával és rádiós riporterekkel a Hősök teréről közvetítették a felvonulást, a politikai nagygyűlést és Kádár János beszédét májusában Matúz Józsefné megbízást kapott az első hírműsorok szerkesztésére A Híradó már akkor is fontos volt A Híradó szinte mindig elsőként kapta meg a megszerezhető legkorszerűbb kézi technikákat. A magyar televíziózás első önálló hírműsorának címe Képes Híradó lett. Ez eleinte csak keddenként jelentkezett, majd később heti két-három alkalommal is áprilisában a Televízió Híradója címet kapta, s 1960 januárjától minden hétköznapi adásnapon kor volt látható májusában a szerkesztőnő olyan dologba kezdett, amit ma interaktivitásnak neveznénk: Szerkesszük együtt a Híradót címszóval felhívást intézett a nézőkhöz és levélben, telefonon várta az értesítéseket az érdekes és fontos eseményekről júniusától már heti öt alkalommal volt megtekinthető a TV Híradó ben, új díszletben már arcok is megjelennek a Híradóban: két újságíró műsorvezető, hírolvasó bemondó és sportújságíró. Ekkortól hangzanak el hírmagyarázatok, kommentárok mind hazai, mind külföldi témákban. (Meg kell azonban jegyeznem, hogy a hírmagyarázat és a kommentár nem tartozik a híradó mint műfaj kötelező elemei közé. Mi több, ha objektív hírműsorról beszélünk, inkább a kommentár mellőzése ajánlatos.) 1977-ben egyfajta verseny kezdett kialakulni az auditív és az audiovizuális médiumok között. Ugyanis mivel az anyagok filmre készültek, a vágás pedig mechanikusan történt, a Híradó a kezdete előtt néhány órával történt eseményekről még öt állandó vidéki stábja 16 segítségével sem tudott képanyagot biztosítani. Szóbeli beszámolóra viszont a rádió is képes volt, így a TV Híradó annak gyorsaságával kezdett versenyezni. 17 (Ilyen esetekben tehát még valóban csak a gyorsaság különböztette meg egymástól a két médiumot). 13 Koreny János, A fejezet alapjául szolgáló forrás: Szeged, Debrecen, Miskolc, Győr, Pécs
10 A Magyar Televízió hírműsorainak köre azóta köztudottan bővült, maga a Híradó is sok változáson ment keresztül. Hogy hol tart most, arról a Marketingmix Termék elemének bemutatásánál tudhat meg többet az olvasó. 1.4 Amit a híradásról tudni érdemes 18 Hazánkban az ben végbement politikai rendszerváltás következtében megjelent a szólás- és sajtószabadság. Mindaddig a sajtó munkatársait nem feltétlenül kellett, hogy foglalkoztassák a sajtóetikai kérdések, hiszen írott szabályok voltak, amelyeket kívülről (vagy inkább föntről?) határoztak meg. Állami cenzúra működött, csak olyan írások jelenhettek meg, amelyeket az állami szervek jóváhagytak, így nem volt nehéz az etikai viták és konfliktusok elkerülése. Azonban a rendszerváltással elérkezett sajtószabadság természetes velejárója volt a cenzúra eltörlése. Ettől kezdve törvényi és etikai szabályozás működött és működik ma is Magyarországon. Az évi VI. tv., közismertebb nevén a sajtótörvény azonban csak részben tudja befolyásolni a média működését, hiszen kérdőjelek szintre esetről esetre felmerülnek, ezt képtelenség tökéletesen szabályozni. Mindez azonban olyan konfliktust rejt magában, amely két normarendszer ütközéséből fakad, és amely alapul szolgál a médiaetikai gondokhoz és vitákhoz. Az egyik normatíva szerint ugyanis a sajtó szabadsága azt jelenti, hogy az embereknek joguk van mindenről értesülni, ami az őket körülvevő világban történik. A másik normatíva ezzel szemben azt mondja, hogy a közönség saját érdeke, hogy bizonyos dolgok, események ne vagy ne teljes egészében kerüljenek nyilvánosságra. Forrásom szerzője 19 ebben az esetben olyan példákra hivatkozik, mint pl. egy, a fegyverkereskedelemben történt visszaélés feltárása, amely bár szolgálja az igazságot, veszélyes lehet a nemzetbiztonság szempontjából. Habár a példa elgondolkodtató, mégis az első normatívát tartom megfelelőbbnek, hiszen nem gondolom, hogy a minket körülvevő világban bármi történhet, amihez ne lenne közünk, és senkinek sincs joga helyettünk eldönteni, mi az, amiről jobb, ha tudunk és mi az, amiről nem. Ami pedig az esetleges következményeket illeti, az azok elkerülésére való törekvés mint a fenti példa esetében nem, vagy nem kizárólag a média feladata. Ám ettől függetlenül természetesen a nyilvánosságra hozatalnak is megvannak a maga következményei: a szabad 18 Ezen fejezet alapjául szolgáló forrás: A hír értékei ( oldal); szerkesztette: Sükösd Miklós, Csermely Ákos; Média Hungária Könyvek 2., Horváth János, az Etika, jog, újságírás, média c. fejezet ( oldal) írója 11
11 sajtó képviselői ma is sokszor szembetalálják magukat olyan megjegyzésekkel, kritikákkal, amelyek a lakosságtól vagy az állami szervektől érkeznek. A vad kapitalizmus azonban kényszert gyakorol a médiára. Elemi érdekké tette ugyanis képviselői számára, hogy minél többet adjanak el magukból. Ezért nézők, olvasók és hallgatók táborának növelése érdekében újabb és újabb szenzációkkal kell előállniuk, amely főként annak az eredménye, hogy a rájuk nehezedő üzleti kényszernek sokszor nagyobb az ereje, mint az erkölcsi nyomásnak. Ám ez a dolog a visszájára fordulhat, és a fent említett igénybe vevői felháborodáshoz vezethet. Tehát látható, hogy sokféle szempontot kell mérlegelni, mielőtt egy médium leközöl egy adott hírt A média szabályozása A fentiek tudatában nem csoda, hogy a szabályozás iránti igény már a rádió mint nagyhatású médium megjelenésével és annak az 1920-as években történt általános elterjedésével széles körűvé vált. A szabályok kialakításának okaként azonban nemcsak azok hiányának esetleges negatív következményei szolgáltak, hanem egy egyszerű fizikai törvény is: az erőforrás-szűkösség. Ugyanis adott területen adott időpontban csak korlátozott számú frekvencia áll rendelkezésre rádió- és televízióműsorok sugárzására. Így tehát a frekvenciaengedély megszerzésének érdekében teljesítendő feltételeket, azaz a piacra lépés feltételeit (mely jelölt, mely piacra, milyen alapon, mennyi időre) világosan meg kell fogalmazni. 20 A 1989-től a frekvencia egy időre hiánycikké is vált. Ugyanis az ekkor jelentkezett első magántelevíziós kezdeményezést, a Nap TV-t sokan megirigyelték, növekedni kezdett a televízióra áhítozók tábora. Ezért a kormány bevezette az ún. frekvenciamoratóriumot, amely a médiatörvény 21 megszületéséig megtiltotta a rádiós és televíziós engedélyek, valamint frekvenciák kiadását. Ez az intézkedés azon az elképzelésen alapult, hogy már az első szabadon választott kormány megalakulását követően, 1990-ben megszületik a fent említett törvény, létjogosultságot adva a duális médiarendszernek. Azonban amint ezt ma már tudjuk, - a törvény nem született meg, s hatéves hiánya miatt a médiapiacon káosz uralkodott. Nem volt, aki kiszolgálja a magyar lakosság megnövekedett információéhségét, így egyremásra jöttek létre a helyi kábelcsoportosulások kis helyi tévéstúdiókkal az igények 20 Gálik Mihály: Médiagazdaságtan ( oldal); Budapest, AULA, Részletesebben ld: A közszolgálativ és a kereskedelmi televíziózás c. fejezet 12
12 kielégítésére ban viszont a szabályozásra való törekvések eredményeként megszületett az áhított médiatörvény, és megszüntette a piacon uralkodó totális zűrzavart. 22 A törvény 31. -a hozta létre az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT). Az Országos Rádió és Televízió Testület védi és előmozdítja a szólásszabadságot a műsorszolgáltatók piacra lépésének elősegítésével, a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének megakadályozásával, a műsorszolgáltatók függetlenségének védelmével; figyelemmel kíséri a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését, erről tájékoztatást ad az Országgyűlésnek. 23 A médiatörvény kötelezte a közszolgálati műsorkészítő intézményeket a Közszolgálati Szabályzat megalkotására is. Tehát amikor adott médium belép a piaci szereplők sorába, természetes, hogy be kell tartania kell a médiatörvény rá vonatkozó passzusait, de ezenkívül világszerte az is elterjedt, hogy a munkatársak különböző szakmai kódexek és magatartási irányelvek betartását is vállalják A Visegrádi Jegyzőkönyv A Visegrádi Jegyzőkönyv egy médiakonferencia, a II. Visegrádi Fórum eredménye, amelyet a brit nagykövetség és a BBC World Service Training Trust tartott 1999 decemberében, s amelynek fő témája a médiaetika volt. 25 Az esemény megrendezésének alapja az az elv volt, hogy a szabad, független, objektív média létrehozása ( ) soha véget nem érő feladat. Nincs befejezése, folyamatos körforgásban vesz részt, átformálja magát mindenki szeme láttára. 26 A konferencia nyolc vitatémára koncentrált, amelyek a következők voltak: 22 Horvát János: Televíziós ismeretek ( oldal); Média Hungária, Budapest, Médiatörvény III. fejezet, 1. cím: Az Országos Rádió és Televízió Testület jogállása és szervezete ( ) 24 Gálik Mihály: Médiagazdaságtan (80. oldal); Budapest, AULA, A Hír értékei, szerkeszettte: Sükösd Miklós, Csermely Ákos ( oldal); Média Hungária Könyvek 2., A Hír értékei, szerkeszettte: Sükösd Miklós, Csermely Ákos (23. oldal); Média Hungária Könyvek 2.,
13 1. Szerkesztői függetlenség 2. Pártatlanság és összeférhetetlenség 3. Pontosság 4. Kiegyensúlyozott hírközlés 5. Ízlés és erkölcsi normák 6. Adatvédelem és a magánélet sérthetetlensége 7. Etnikai és más kisebbségek a médiában 8. Erőszak a hírműsorokban A konferencia eredményeként olyan alapanyag született, amelyre építve az egyes szerkesztőségek nekiláthattak kidolgozni saját etikai szabályzatukat. 27 A jegyzőkönyvhöz hasonló szerepet tölt be a 2000 szeptemberében a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), a Magyar Újságírók Közössége (MÚK), a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (KMÚSZ) és a Sajtószakszervezet által elfogadott Közös Etikai Alapelvek elnevezésű szabálygyűjtemény is. A dolog érdekessége, hogy ezek a szervezetek korábban éppen etikai felfogásuk alapján különböztették meg magukat egymástól, s mégis közös alapelveket hoztak létre. Ezt a következővel indokolták: A rendszerváltás óta létrejött új viszonyok a korábbitól eltérő, merőben új környezetet teremtettek a médiában dolgozók számára. Mind szakmai, mind etikai tekintetben más világba csöppentek és csöppennek folyamatosan az újságírók. Az általános erkölcsi-etikai alapelvek természetesen rendre eligazítanak, de nyilvánvaló, hogy mindezt nem árt szakmai-etikai tekintetben vizsgálat alá vonni, s egy adott hivatásra alkalmazni. A kódexet azóta is mindegyik szövetség közgyűlésének a maga részéről kell megerősítenie és saját kódexét hozzáigazítania. A kódex egyik legnagyobb előnye, hogy olyan magatartásmintákat is a tisztességes újságírói tevékenység normájává avat, amelyekről a korábbiakban etikai alapszabályként nem igazán esett szó A sajtó függetlenségének előnyei és hátrányai A hírközlés szabályozásán túl azonban fontos még egy dologról szót ejteni a sajtószabadsággal kapcsolatban. Ez pedig nem más, mint hogy a média az államtól elvben politikailag függetlenné vált. 27 A Hír értékei, szerkeszettte: Sükösd Miklós, Csermely Ákos ( oldal); Média Hungária Könyvek 2., A Hír értékei, szerkesztette: Sükösd Miklós, Csermely Ákos (71. oldal); Média Hungária Könyvek 2.,
14 A szocializmusban ugyanis a sajtót a párt tartotta ellenőrzése alatt, a rendszerváltást követően tehát a függetlenség intézményi megteremtéséhez a magánkézbe adás tűnt a legjobb megoldásnak. Mivel a Magyar Televízió továbbra is állami kézben maradt (s abban van mai napig is), a televíziós piac új szerkezete csak 1997 után, a kereskedelmi televíziók megjelenésével (és két földi sugárzású, országos TV-csatorna, az RTL Klub és a Tv2 külföldi tulajdonba kerülésével) kezdett kialakulni. A magánkézbe kerülés a politikai befolyással szemben elvben csakugyan függetlenséget biztosított (és biztosít ma is), vannak viszont más potenciális korlátozó tényezők. A tulajdonosok ugyanis, bár magánszemélyek, éppen úgy befolyásolhatják, mi kerüljön képernyőre és mi nem, mint annak idején az állam. Mindezek mellé beléptek a körbe új szereplők is, akiknek szintén hatalmuk van ebben a kérdésben (a kereskedelmi televíziók esetében pedig szavuk egyszerűen alapvető fontossággal bír), ők pedig nem mások, mint a már meglévő és a potenciális hirdetők. 29 Ezen körülmények között azonban a piac egyik legfontosabb szereplője, a vevő, azaz a néző szerepe háttérbe szorulhat, ami komoly probléma forrásává válhat. Ezt észrevéve nemrégiben az újságírók és a műsorkészítők elkezdtek alternatív megoldásokat keresni a közönség igényeinek kielégítésére. Ilyen megoldás volt a szenzációéhséget csillapítani hivatott bulvárhíradók 30 elterjedése. Tehát sohasem szabad elfelejteni, hogy a hírközlők elsődleges célja a nézők informálása kell, hogy legyen, s a piac többi szereplőjének való megfelelés ezt csak követheti a sorban. 1.5 Tudnivalók az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén 31 Hazánk Európai Uniós csatlakozásának küszöbén, úgy érzem, szükséges néhány szót ejtenem az EU audiovizuális politikájáról és arról, milyen mértékű változások várhatók a magyar médiapiacon a tagállammá válást követően. 29 A hirdetők szerepéről bővebben ld: Marketingkommunikáció c. fejezet 30 A bulvárhíradókról bővebben ld.: Termék c. fejezet 31 A fejezet alapjául szolgáló forrás: A hír értékei ( oldal); szerkesztette: Sükösd Miklós és Csermely Ákos; Média Hungária Könyvek,
15 Forradalmi változásokra nem kell számítani, ugyanis az unión belül is sok audiovizuálpolitikai kérdésben az egyes tagállamok maguk dönthetnek. Tehát a szubszidiaritás elve érvényesül itt is, ami annyit jelent, hogy az állam törvényeket az állampolgárokhoz olyan közeli szinten hozza és alkalmazza, amennyire csak lehet. Ez jelenthet nemzeti, regionális, de akár helyi szintet is. Az EU mint közösség csak akkor teremt jogi szabályokat, ha azok európai szinten hozzáadott értéket hoznak létre. Ezek az acquis communautaire, vagyis a közösségi joganyag részét képezik. Az Európai Uniónak az audiovizualitásra vonatkozó fő szabálya a Televíziózás Határok Nélkül című, 1989-ben megalkotott irányelv, amelyet 1997-ben módosítottak. Ez referenciakeretet biztosít az Unión belül a televíziós műsorszolgáltatások szabad áramlásának. Célja az európai piac fejlesztése a műsorszolgáltatásra és az ezzel rokon tevékenységekre (pl. televíziós reklámozás, audiovizuális programok készítése) vonatkozóan. Ezen irányelv a közszolgálati és a kereskedelmi műsorszolgáltatókra is vonatkozik, s a műsorszórás módjától is független. Meghatározza a határon túli műsorszórás alapvető szabályait is. Az EU-politika és az audiovizuális ipar folyamatosan küzd azért, hogy egyensúlyt tarthasson két fontos szempont között, amelyek nem mások, mint a piac fejlődéséhez szükséges liberalizáció és a vásárlók védelméhez, az európai kultúra terjesztéséhez szükséges szabályozás. Ez utóbbira szükség van politikai, jogi és gazdasági téren egyaránt Politikai feltételek A szabad média a demokrácia egyik ismérve, ezért is született meg Magyarországon a politikai rendszerváltással egyidejűleg az előzőekben már sokat emlegetett sajtószabadság. Mivel azonban az uniós tagság egyik alapfeltétele, hogy a tagországokban demokratikus társadalmi rend uralkodjék, egyenesen következik, hogy a média szabadsága is feltétele annak. Magyarországon erős politikai konszenzus áll fenn, amely támogatja ennek létezését. A tagság kritériumai továbbá a jogállamiságot garantáló intézmények stabilitását is megkövetelik, amelyek közé a közszolgálati média is tartozik Jogi feltételek Az Európai Unió jogrendszere a már fent említett acquis communautaire. Ennek Kulturális és audiovizuális politika c. fejezete rögzíti azon szabályokat, amelyeket a tagállamoknak a sajtóra vonatkozóan be kell tartaniuk. Ennek értelmében az audiovizuális politika joganyagának teljes átvétele érdekében összhangba kell hozni a magyar jogi 16
16 szabályozást a nyelvi követelményekre vonatkozó előírások tekintetében. Az audiovizuális acquis alkalmazásához szükséges adminisztratív kapacitás megfelelő (...) Magyarország az audiovizuális politika területén részben teljesíti a tagsági követelményeket. A tagsági felkészülés befejezése érdekében a hiányzó törvényi módosításokat el kell végezni Gazdasági feltételek A csatlakozó országok gazdaságainak szintén fel kellett és kell még ma is készülniük az unió közös piacában zajló versenyre. Iparágként a médiának is versenyképesnek kell lennie azon az óriási piacon, amelyen 2000-ben összesen több, mint ezer tévécsatorna foglalt helyet. Az egyes országok helyzetét könnyítheti, hogy mint oly sok más iparág számára, az EU a médiaipar számára is biztosít támogatást. Ez 1996-tól 2001-ig a Media II. nevű programon keresztül érkezett, amelyet 2001-ben felváltott a Media Plus nevű program, ez a tervek szerint 2005-ig fog működni. A Media Plus kifejezetten az európai audiovizuális alkotások határon túli terjesztésére koncentrál. A határok nélküli televíziózásról szóló irányelvnek való megfelelés teremti meg az akadályok nélküli televíziós sugárzás feltételeit a Közösségeken belül. Az irányelv előírásokat tartalmaz a reklámozással kapcsolatos alapvető közös követelménye, a kiskorúak és a közrend védelme, valamint az európai alkotások támogatása tekintetében Az Európai Bizottság évi országjelentése Magyarországról ( ) 33 Az Európai Bizottság évi országjelentése Magyarországról ( ) 17
17 2. A magyarországi televíziós piac A televíziós piacon általánosan működő erőviszonyokat jól szemlélteti a következő ábra. országos televízió 1. sz. ábra 34 televíziós műsorszerkesztés magazinok napilapok helyi rádió helyi televízió országos rádió kábel Tökéletes verseny Monopolisztikus verseny Oligopólium Monopólium Értelmezésem szerint az ábrán látható tökéletes verseny résztvevői a Magyarországon működő televíziós szerkesztőségek, beleértve az országos, a regionális és a helyi szinten működő csatornákat is. Ők valóban sokan vannak, ám vitatható, hogy az elérhetőség különböző szintjeinek következtében valóban tökéletes-e köztük a verseny. Ennek eldöntése érdekes kérdés, azonban meghaladja ezen dolgozat kompetenciáját. A helyi televíziók között definiált monopolisztikus verseny véleményem szerint már jobban megállja a helyét, hiszen az egy-egy földrajzi területen működő televízióknak általában nincs versenytársuk. Az országos adók ugyanis nem informálnak olyan eseményekről, helyzetekről, amelyek az adott területen élők számára fontosak, másoknak azonban valószínűleg semmit nem mondanak ig a magyarországi televíziós piacon valódi monopólium volt, egyetlen szolgáltató volt jelen, a Magyar Televízió az egyes és a kettes csatornával. Ekkor azonban megjelent az első műholdas közszolgálati magyar csatorna, a Duna Televízió. Az 1996-os esztendő alapvető változást hozott, hiszen öt éves szakértői előkészítő munka eredményeként életbe lépett a már sokat emlegetett, a rádiózásról és a televíziózásról szóló évi I. tv., közismertebb nevén a médiatörvény. 35 Ennek elfogadása után megnyílt a lehetőség a 34 Az egyes médiumok jelelmző piaci erőtere [Gálik Mihály: Médiagazdaságtan 1-2. (67. oldal); AULA, 1997] 35 Médiagazdaságtan Médiaszabályozás, szerkesztette: Gálik Mihály; AULA, Budapest, 2002; (Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az ábra napjainkban már nem állja meg a helyét. A kábelpiacon ugyanis már nem monopólium, hanem tökéletes verseny uralkodik, hiszen mintegy 300 szolgáltató harcol az előfizetők kegyeiért. 18
18 kereskedelmi televíziózás elindulására is. Így a piac jellege eltolódott az oligopólium irányába. 2.1 Közszolgálati vs. kereskedelmi televíziózás A magyarországi televíziós piacon jelen lévő szereplőket finanszírozásuk és műsortípusaik jellege szerint két csoportra oszthatjuk: közszolgálati és kereskedelmi televíziókra. Itt kell megjegyeznem, hogy a műsortípus alapján történő csoportosítás szerint létezik a televízió típusoknak egy harmadik köre is, mégpedig a tematikus csatornák (pl. Minimax rajzfilmek, HBO mozifilmek, Spektrum ismeretterjesztő műsorok). Bár az általam vizsgált piaci szereplők egyike is ilyen (Hír Televízió hír- és háttérműsorok), jelen dolgozat témáját tekintve ezt a csatornatípust nem kívánom részletesen bemutatni A közszolgálati televízió A közszolgálati műsorszolgáltató a médiatörvény megfogalmazásában olyan műsorszolgáltató, amelynek működését közszolgálati műsorszolgálati alapszabályzat határozza meg, feladata többségében közszolgálati műsor szolgáltatása, fenntartása alapvetően közpénzből történik, társadalmi felügyelet alatt áll, alapvető jogait és kötelességeit e törvény állapítja meg. 36 Ugyancsak a törvény szerint a közszolgálati műsor az a műsor, melyben a közszolgálati műsorszámok meghatározó szerepet játszanak és amely a műsorszolgáltató vételkörzetében élő hallgatókat, nézőket rendszeresen tájékoztatja közérdeklődésre számot tartó kérdésekről. 37 Arról, hogy mi is a közszolgálatiság, sokan sokféle meghatározást mondtak. Álljon itt két nem hivatalos definíció, amelyeken érdemes elgondolkodni: Murdoch szerint aki az ország törvényein belül olyan szolgáltatást nyújt, amilyet a közönség akar, és olyan áron, amilyet még meg is tud engedni magának, közszolgálatot lát el. 38 Jonathan Powell műsorellenőr megfogalmazásában a közszolgálat széles körű elkötelezettség a vegyes és kiegészítő programokkal ellátott műsorrend biztosítására és 36 Médiatörvény IV. fejezet; ( ) 37 Médiatörvény IV.fejezet; ( ) 38 John Keane: Média és demokrácia (91. oldal); Helikon, Budapest,
19 védelmezésére. Magában foglalja a kisebbségeknek szóló műsorokat és azt az elkötelezettséget, hogy minél változatosabb műfajú programokat sugározzon. Minden műfajon belül legyen az dráma, hírközlés, vígjáték, oktatási program vagy gyermekműsor a programok teljes skálája, bizonyíthatóan széles választék áll rendelkezésre. A közszolgálati műsorszórást magasabb célok vezérlik, mint a puszta szórakoztatás. A közszolgálati műsorszórás arra tesz kísérletet, hogy minőségi módon állítson elő népszerű programokat. Kielégíti az emberi tudásvágyat. Nemcsak sztereotípiákban gondolkozik. Hozzáad valamit az emberi élet minőségéhez. Az általa közvetített műfajok az ember komplexitását tükrözik. 39 Azt, hogy a közszolgálat a minőség garanciája volna, sokan vitatják és tagadják. A piaci liberalizmus hívei ugyanis úgy gondolják, hogy az igénybe vevő, a néző szuverén fogyasztó, tehát a minőség az, amit ők annak tartanak. Szerintük csakis a nézettségi mutatók jelzik helyes megvilágításba, mely műsorok a legnépszerűbbek, így csak ezek alapján lehet levonni a minőségre vonatkozó következtetéseket. 40 Véleményem szerint azonban ez a meghatározás csak részben helytálló, ugyanis a mérési eredmények nem tükrözhetik a teljes valóságot mármint ami a minőséget illeti. Ezen véleményemet két indokkal támasztom alá: az egyik, hogy a nézettség nagy mértékben függ az elérhetőségtől is 41, azaz, hogy bizonyos csatornák egyáltalán foghatók-e minden háztartásban. S mivel több televízió adása is csak egy bizonyos módon tud eljutni a nézőkhöz (pl. műholdvevő készüléken keresztül vagy egy adott kábeltelevíziós csomagban), nem mindenkinek van arra lehetősége, hogy az összes csatornát letesztelje. Ám mivel ennek a fejezetnek nem feladata a csatornapolitika vizsgálata 42, most csak annyit fűznék hozzá, hogy ennek tükrében a minőség nem mérhető, megmarad a szubjektív véleményeken alapuló fogalomnak. A másik ok, amely miatt szerintem a nézettség és a minőség közti összefüggés vitatható az, hogy a televízió egyik fő célja amint arról már a fentiekben is szó volt a szórakoztatás. Így egy szórakoztató műsor hihetetlen mutatókat képes elérni anélkül, hogy értéket teremtene. Jó példát szolgáltatnak erre a kereskedelmi televíziózással csaknem egyidejűleg hihetetlen népszerűségre szert tevő szappanoperák. 39 John Keane: Média és demokrácia ( oldal); Helikon, Budapest, John Keane: Média és demokrácia ( oldal); Helikon, Ennek bizonyítékát ld.: Marketingkutatás c. fejezet 42 Bővebben lásd: Disztribúció c. fejezet 20
20 Amikor a közszolgálati televíziókról beszélünk, fontos szót ejtenünk azok finanszírozási módjáról is. Részben a reklámok szolgálnak bevételi forrásként, ám az azokból származó összeg nem közelíti és nem is közelítheti meg a kereskedelmi televíziók reklámbevételeit, ugyanis a hirdetések az adásidőnek sokkal kisebb hányadát, mindössze hat percet tehetnek ki óránként. Azonban a nézőszám mégis kulcsfontosságú tényező, csak nem a hirdetők szempontjából, hanem azon döntéshozókéból, akik a nézettségi adatok függvényében szavazzák meg a köztévéknek a már a médiatörvényben is említett költségvetési támogatást A kereskedelmi televíziók A kereskedelmi televízióadók a médiatörvény életbe lépése után kezdtek el műsort sugározni. Az ő megjelenésükkel jött létre Magyarországon a duális médiarendszer és kezdődött el a televíziós piaci verseny. A kereskedelmi tévék a reklámbevételekből élnek, így számukra fokozott jelentőséggel bír a nézettségi mutatók alakulása. A hirdetők ugyanis ott kívánják elhelyezni reklámjaikat, ahol azok célcsoportjuk legszélesebb rétegét találják el. A kereskedelmi televízióknál ezért lényegesen több idő fordítható reklámokra, óránként tizenhárom perc, ami több, mint a dupláját jelenti a közszolgálati televíziók e célra fordítható időtartamának. 2.2 A vizsgálat tárgyát képező piaci szereplők Választásom azért esett az alábbi piaci szereplőkre, amikor kutatásom tárgyait kiválasztottam, mert ezek mindegyike országosan elvileg 43 elérhető csatorna és napi programjában megtalálhatók a hírműsorok is, tehát ezen a téren versenytársai lehetnek egymásnak (ld.: 1. sz. ábra). Tehát jelen esetben az országosan elérhető fogalom csak országosan potenciálisan elérhetőt jelent, mert bár megfelelő vételi móddal bárkinek lehetősége lenne a vételre, különböző okok miatt mégsem mindenki él a lehetőséggel. Ha egy kisebb faluban nincs kábeltelevízió, az ott élőknek nincs lehetőségük például a Hír Televíziót nézni, amely csak kábeltévés csomagokban férhető hozzá. Legjobb helyzetben e tekintetben a vezető kereskedelmi adók (RTL Klub, tv2) vannak 92%-os, valamint az mtv1 99%-os lefedettséggel. 43 Azért csak elvileg, mert a lehetőség a vételre minden felsorolt csatorna esetében adott, viszont a médiatörvény értelmében országos műsorszolgáltatásnak csak az minősül, amelynek vételi körzetében az ország lakosságának legalább fele él, ez a megállapítás viszont már nem mindegyikük esetében helytálló. 21
21 Mindenek előtt szeretném bemutatni a médiapiaci versenyt meghatározó tényezőket a Porter által készített szerkezetben, a jelen dolgozat részeit képező példákkal: Lehetséges belépők (lehetséges új országos csatornák) 2. sz. ábra 44 Új belépők fenyegetése Szállítók A szállítók alkupozíciója Iparági versenytársak (m1, m2, Duna TV, RTL Klub, tv2, Hír TV, Hálózat TV) A vevők alkupozíciója Vevők Verseny a már működő vállalatok között Helyettesítő termékek vagy szolgáltatások fenyegetésa Helyettesítő szolgáltatások (Internet) A vevők kiléte felől amennyiben vevőként a szolgáltatás igénybe vevőjét definiáljuk - nem lehet kétségünk, ők természetesen a nézők. Szerepük a szolgáltatástermék kialakításában meghatározó, hiszen egy televíziós hír fogadtatása nagy mértékben függ attól, hogy éppen kik nézik és hallgatják azt. Ennek értelmében tehát a hír mint szolgáltatástermék célcsoportja elsősorban a híradó jelentkezésének időpontjával kell, hogy változzék. Főműsoridőben (prime time), amikor nagyobb a nézettség, sokkal összetettebb réteget kell eltalálni, ezért közérthetőbbnek kell lennie, mint például éjszaka. Akkor ugyanis főként értelmiségiek alkotják a nézők táborát, amely azonban az esti műsorsávban alacsonyabb képzettségű emberekkel is kiegészülnek. 45 Másrészt az is fontos, hogy mely csatornán látható az adott 44 Gálik Mihály: Médiagazdaságtan 1-2. (69. oldal); AULA, Budapest, mediaokt/johorvat-4.htm,
22 híradó, hiszen azokat nem ugyanolyan demográfiai jellemzőkkel (így például iskolázottsági szinttel) rendelkező emberek nézik. A másik fontos vevőcsoport, mint az már a fentiekből kiderült, a hirdetők. Hiszen minden médium így a televízió elsődleges célja, hogy minél nagyobb szelethez jusson az életerőt adó reklámtortából. Azt is mondhatjuk, hogy a nézők minél nagyobb táborának megszerzése csak eszköze annak, hogy egy televíziócsatorna minél vonzóbb legyen a hirdetők számára. A nézettségi mutatók egyfajta ajánlólevél szerepét töltik be: megmutatják a potenciális hirdetőknek, hogy célcsoportjuk mekkora része kíváncsi egy adott műsorra. Ha ez a szám kellőképpen nagy, a hirdetők szívesen vásárolnak reklámfelületet a program előtti/ közbeni/ utáni blokkban és az általuk fizetett ár képezi azt a bevételt, amelyből a csatorna él 46. A szállítók esetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet, hiszen egy híradó szerkesztősége párhuzamosan több hírforrást is használ. Ilyenek a hírügynökségek (pl. Reuters, HavariaPress), a Magyar Távirati Iroda és az egyéb médiumok (televíziók, rádiók, napilapok). Helyettesítő termékként ugyan csak az Internetet tüntettem fel, de a rádió és a napi lapok is közéjük sorolhatók. Teljes mértékben ugyan sohasem pótolhatja egyik a másikat, hiszen minden médiumnak megvannak a maga előnyei, de az elsődleges cél mindannyijuk esetében ugyanaz: az igénybe vevők tájékoztatása. Amint látható, a piaci szereplők, egymás versenytársai találhatók az ábra középpontjában, az alábbiakban őket mutatom be. 46 Bővebben ld.: Ár c. fejezet 23
23 2.2.1 Amint az már az 1.3 fejezetben kiderült, a Magyar Televízió jelent meg elsőként a piacon, hivatalosan 46 évvel ezelőtt. Magyarországon ez az első számú közszolgálati csatorna. Azért tartom szükségtelennek, hogy az m2-t önmagában is vizsgálat tárgyává tegyem dolgozattomban, mert ugyanazon híradó látható ott is, mint az mtv1-en, csupán egy órával későbbi időpontban. Ennek megfelelően a két csatornára együttesen vonatkoztatom azokat az eredményeket, amelyekhez a kutatásom során az mtv-ről jutottam. Az csatornára közszolgálati feladataiból adódóan jellemző, hogy programjai változatosak, sokféle témával foglalkoznak. Az mtv fontos közvetítő szerepet tölt be Magyarország és a világ eseményei, valamint a nézők között. Egy 2002-ben készült kutatás eredményéből az derül ki, hogy mindezt a nézők is honorálják. Köztudott, hogy a csatornák folyamatosan harcolnak a műsorok nézettségének növeléséért, amely alól a híradó sem kivétel. Vizsgálat készült a két legnagyobb kereskedelmi adó illetve a Magyar Televízió nézettségéről, amelynek eredménye szerint 2002 szeptemberében a királyi televízió nemcsak beszállt a versenybe, de meg is előzte az RTL Klubot és a Tv2-t. Mi több, nemcsak a nézettséget, de a közönségarányt is sikerült növelnie. Ragáts Imre, a Magyar Televízió akkori ügyvezető alelnöke (a dolgozat készítésének időpontjában elnöke) szerint az eredményt elsősorban az magyarázza, hogy a Híradó hitelesebb lett, s még inkább az lesz a szerkesztőstáb megújulásának köszönhetően Az alkotmány 6. (3) bekezdésében kimondja, hogy A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túl élő magyarság sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatok ápolását. 49 Ennek jegyében született meg 1992 nyarán Budapesten, a Magyarok III. Világtalálkozóján az összmagyarság műholdas televíziójának ötlete. A médiatörvény a televíziót közszolgálati műsorszolgáltatóvá alakította január 1-jén a televízió A fejezet alapjául szolgáló forrás:
24 arculatváltásba kezdett, amellyel megkezdődött a műsorstruktúra átalakítása is. A célkitűzés az volt, hogy a csatorna a kulturális presztízs megőrzése mellett a Kárpát-medence meghatározó hírtelevíziójává is váljon. A televízió adásai már nemcsak Magyarországon és közvetlen szomszédainál, hanem Észak-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is fogható. A televízió marketing-koncepciójával szemben az az általános elvárás, hogy mindenkor tartsa szem előtt a közszolgálatiság elveit és emellett a nézői igények folyamatos feltárásával és nézettségi kutatásokkal segítse a műsorszerkezet kialakítására vonatkozó döntéseket A Magyar RTL Televízió Rt. Magyarországon bejegyzett társaság, amely április 8- án alakult meg egy, az ORTT által kiírt pályázatra való jelentkezés céljából. A pályázatot magyarországi földfelszíni országos kereskedelmi televízió csatorna megalapítására hirdették meg, két engedélyt ajánlottak fel, amelynek egyikét az MRTL nyerte meg. A csatorna nevének kiválasztása arra a marketing szempontra épült, hogy a névnek könnyen megjegyezhetőnek kell lennie. Az RTL pedig Magyarországon is ismert német csatorna, így esett rá a választás, persze a jogvédelem miatt nem változatlan formában. 51 A Műsorszolgáltatási megállapodást július 9-én írták alá, ekkortól rendelkezik a csatorna hivatalos engedéllyel. A kereskedelmi üzemelés október 6-án kezdődött meg. A csatorna átlagosan napi 18 órában sugároz műsort. A fokozódó versenyhelyzetre való tekintettel a műsorszerkezet szinte folyamatosan változik. A csatorna, nézettségi adatai szerint, népszerű a gyermekek, a többgyermekes családok, valamint a nagy vásárlóerővel rendelkező és/vagy magas pozíciót betöltő évesek körében. A televíziós hirdetési piacból való részesedése talán pont ennek köszönhetően igen magas, 45-48%. 50 A fejezet alapjául szolgáló forrás: Az információ forrása: egy az RTL Klubnál tett 1998-as látogatás során a televízió marketing munkatársával folytatott beszélgetés 25
25 Az ORTT által kiírt pályázat másik nyertese az MTM-SBS társaság lett, amely Tv2 néven indította el adásait. A névválasztás ebben az esetben is szerencsés volt: a társaság felfigyelt rá, hogy a Magyar Televízió 2-es csatornájának a köznyelvben elterjedt neve nem áll jogvédelem alatt, s kihasználva a könnyű megjegyezhetőséget, sajátjaként védette azt le. 53 Ellentétben fő konkurensével, az RTL Klubbal 54, amely új arcokat és műsorokat vonultatott fel, a Tv2 képernyőjéről sok ismert arc köszönt vissza többek között a Magyar Televízió korábbi műsoraiból A Hír Televízió első kísérleti adását december 2-án láthatta az érdeklődő közönség. A csatorna, saját meghatározása szerint, egy szakmai alapon létrejött, független és tárgyilagos híreket közlő, kiegyensúlyozott vita- és háttérműsorokat kínáló televízió adó. Feladatának tekinti, hogy nézői számára olyan széles körű tájékozódást tegyen lehetővé, amelynek segítségévek mindennapi életük során megalapozott döntéseket hozhatnak. Célja a nemzetközi hírcsatornák (CNN, BBC Word, SkyNews) által képviselt színvonal kialakítása és fenntartása. Az adó elindítását közvélemény-kutatásokra alapozták. A megkérdezettek csaknem kétharmada szükségesnek tartotta egy hírcsatorna létrejöttét, a kísérleti adás óta pedig a nézői telefonhívások és SMS üzenetek erősítik meg az indításról született döntés helyességét. 52 A fejezet alapjául szolgáló forrás: Horvát János: Televíziós ismeretek (16. oldal); Média Hungária, Budapest, Az információ forrása: egy az RTL Klubnál tett 1998-as látogatás során a televízió marketing munkatársával folytatott beszélgetés 54 A konkurenciaharc alapjáról való elméletet ld.: Párhuzamok a piaci szereplők között c. fejezet 55 A fejezet alapjául szolgáló forrás:
VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT
VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT MÉDIAAJÁNLAT BEVEZETŐ ITTHON VAGYUNK Az elektronikus média egyre inkább meghatározza életünket. Gondoljunk csak a televízióra, ami ma már az
RészletesebbenNem nézni kell, hanem benne kell lenni!
Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk
RészletesebbenKiket érinthet az analóg lekapcsolás?
Televíziónézési pillanatkép Kiket érinthet az analóg lekapcsolás? 2011. november Nielsen Közönségmérés - Előfizetés (vételi hierarchia) + A teljes népesség () televíziós vételi platformok szerinti kategóriái
RészletesebbenSajtószabadság, médiafelügyelet
Sajtószabadság, médiafelügyelet A tananyag alapjául szolgáló kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott; a projekt az Európai Unió támogatásával,
RészletesebbenSZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG
SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány 2011 Tartalomjegyzék Széles Tamás - A média és annak tartalmi sajátosságai 1. Bevezető
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó
TARTALOMJEGYZÉK Előszó 1. FEJEZET A médiagazdaságtan tárgya 1.1. A tömegkommunikáció és a média fogalma 1.2. A tömegkommunikáció és a média funkciói, szerepe, helye a modern társadalmakban 1.3. A közönség
RészletesebbenMÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY NAVRATIL SZONJA SAJTÓSZABADSÁG 2012
MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY NAVRATIL SZONJA SAJTÓSZABADSÁG 2012 CÉLJAINK Felmérni a 2010- ben kialakított médiaszabályozás hatásait Feltárni a szabályozás megváltoztatásának sajtószabadságra gyakorolt hatását
RészletesebbenMédiagazdaságtan. GÁLIK URBÁN Médiagazdaságtan. Világraszóló tudás! GÁLIK MIHÁLY URBÁN ÁGNES. Marketing
Marketing Kis híján két évtizede, hogy a médiagazdaságtan tárgykörben megjelent az első magyar nyelvű könyv, amelyhez az elméleti bevezetőt követő lapkiadás fejezetet én lektoráltam. Azóta sok víz lefolyt
RészletesebbenMédiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!
Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió, mely minden
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező)
ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező) 1. A kommunikációs elméletek hét tradíciója. Az empirikus és az értelmező elméletek különbségei. (Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe.
RészletesebbenA tudományos kommunikáció esélyei a televízióban
A tudományos kommunikáció esélyei a televízióban - Hogy érzi magát bátyám? - Köszönöm kérdését, jól. - Kifejtené egy kicsit bővebben? - Köszönöm kérdését, nem jól. A televízió a legnagyobb hatású média
RészletesebbenTELEVÍZIÓS KÍNÁLAT ÉS FOGYASZTÁS. Vörös Csilla 2014. Február 27.
TELEVÍZIÓS KÍNÁLAT ÉS FOGYASZTÁS Vörös Csilla 2014. Február 27. ELÉRÉS ÉS KÖZÖNSÉGARÁNY A NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ ÉS AZ ELÉRÉS Célcsoportok: Teljes lakosság (9 179 449 fő) és 18+ (7 857 565 fő) Idősáv: 02:00-25:59
RészletesebbenMédiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!
Médiaajánló Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió,
Részletesebbenesetében is indokolttá teszi a tevékenység állami részről történő feladat, illetve értékarányos támogatását.
Válasz az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény felülvizsgálata tárgyában feltett kérdésekre 1.1. Az európai direktívák az
RészletesebbenORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE
ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenDebrecen Televízió. Médiaajánlat. Fizetett politikai hirdetés közzétételére. Van mit nézni Debrecenben! Van mit nézni Debrecenben!
Médiaajánlat Fizetett politikai hirdetés közzétételére Bevezető Az elektronikus média egyre inkább meghatározza életünket. Gondoljunk csak a televízióra, ami ma már az emberek hétköznapjait hihetetlen
RészletesebbenKároli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 1) A fogyasztói és vásárlási magatartás bemutatása. Milyen egyéni tényezők
RészletesebbenJavaslat a Pásztói Hírlap kiadásával kapcsolatos feladatok ellátására, a helyi TV működtetésére
Pásztói Polgármesteri Hivatal 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) *460-155 Fax: (06-32) 460-918 Szám: 1-46/2015. A javaslat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel! Javaslat a Pásztói Hírlap kiadásával
RészletesebbenKOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2015 A tételsor 1. Ön egy televíziós politikai vitaműsor vezetője. A meghívottak a legnagyobb hazai pártok vezetői.
RészletesebbenFIATALOK A KÉPERNYŐ ELŐTT. Vörös Csilla Mérők Klubja 2014. május 29.
FIATALOK A KÉPERNYŐ ELŐTT Vörös Csilla Mérők Klubja 2014. május 29. TARTALOM 1. 2. 3. ESZKÖZÖK A HÁZTARTÁSOKBAN TÉVÉNÉZÉSI TRENDEK 4+ TÉVÉNÉZÉSI TRENDEK 15-29 2 ESZKÖZÖK A HÁZTARTÁSOKBAN 3 FELSZERELTSÉGI
RészletesebbenJavaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 27. heti ülésszakának napirendjére július 6. (szerda)
Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi 27. heti ülésszakának napirendjére 2011. július 6. (szerda) Kezdési időpont: 9.00 óra Helyszín: Médiatanács ülésterem Tájékoztató:
RészletesebbenÖsszefoglaló a digitális átállásról
Összefoglaló a digitális átállásról Általános információk a digitális átállásról Mit jelent? a digitális átállás során az analóg földfelszíni műsorterjesztés helyébe a -frekvenciasáv hatékonyabb és gazdaságosabb
RészletesebbenOrszágos Digitális Átállás Projekt
Országos Digitális Átállás Projekt kommunikáció Zsuppán Attila kommunikációs igazgató 2013. március 28. Célcsoportjaink 1. Aki (földfelszíni) analóg módon tévézik: - támogatott rászorulók - akik önerőből
RészletesebbenMédiaismeret. A televízió Horvát János nyomán
Médiaismeret A televízió Horvát János nyomán Száz éve csak, hogy az Angol Királyi Főpostamester hírül vette, hogy a távoli Amerikában üzembe lépett az első telefonvonal, s értetlenül csak annyit mondott:
RészletesebbenHÍRFOGYASZTÓI PROFILOK
HÍRFOGYASZTÓI PROFILOK ELŐADÓ: VÖRÖS CSILLA Mérők Klubja 2013.05.30. TARTALOM A hírek közönsége A hírfogyasztás dimenziói Hírfogyasztók preferenciái 2 NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ ÉS ELÉRÉS 2013 Q1, célcsoport:
RészletesebbenTisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!
Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati
Részletesebben12671/17 ol/zv/eo 1 DGD 2C
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. szeptember 29. (OR. en) 12671/17 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az elnökség Előző dok. sz.: 12112/17 az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács FREMP 99 JAI 847 COHOM
RészletesebbenMEDIA. a a rendezvény. rendezvény. Konferenciánkról MIBEN MÁS EZ A KONFERENCIA, MINT AZ ÖSSZES TÖBBI? MI A KONFERENCIA CÉLJA? A KONFERENCIA MENETE
a a rendezvény rendezvény A 2008 az ország kommunikáció szakos egyetemi hallgatóinak összefogásából született kétnapos konferencia, mely egy asztalhoz ülteti a magyar médiavilág szakmai és közéleti szereplőit,
RészletesebbenMegjelenés: hetente péntek. Anyagleadás: hetente kedd 16.00
A nyíregyházi önkormányzat hetilapja, a XXI. évfolyamát élô Nyíregyházi Napló a rendszeresen végzett közvélemény-kutatások szerint a lakosság elsô számú információs forrása: a megyeszékhelyen élôk leginkább
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenMODERN ÜZLETI SZAKÚJSÁGÍRÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
MODERN ÜZLETI SZAKÚJSÁGÍRÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Edutus Főiskola 2015 Képzés célja olyan gyakorlott, magabiztos gazdasági és médiakommunikációs ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik képesek
RészletesebbenVERSENY-MÉDIA KÉRDŐÍV október
sorszám VERSENY-MÉDIA KÉRDŐÍV 2004. október Kérdező aláírása:... igazolványszáma Jó napot kívánok. A TÁRKI munkatársa,. vagyok. A Gazdasági Versenyhivatal megbízásából szeretnék néhány kérdést feltenni
RészletesebbenA Kecskeméti Televízió bemutatása
MÉDIAAJÁNLAT 2018 A Kecskeméti Televízió bemutatása A Kecskeméti Televízió önálló alkotóműhelyként több mint 30 éves múltra tekint vissza. Számos szakmai elismerés mellett kollégáink magas szintű felkészültségét
RészletesebbenTV PIACI KÖRKÉP 2014 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS
TV PIACI KÖRKÉP 2014 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TÉVÉNÉZÉSRE FORDÍTOTT IDŐ ATV (perc) EGY FŐRE JUTÓ NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ (PERC/FŐ/NAP) 2013 és 2014 egész év, egész nap, Total TV 400 350 370 376 300 250 286 289
RészletesebbenGyermekeket célzó reklámok
s o r s z á m Gyermekeket célzó reklámok A válaszadás önkéntes! 1. A település neve:... 2. A kérdezett neme:..... 3. A kérdezett születési éve: 1 9 4. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1 kevesebb,
RészletesebbenTájékoztató a TV2 16:9 képarányú sugárzásáról
Tájékoztató a TV2 16:9 képarányú sugárzásáról 1. Bevezető A TV2 2011. szeptember 1-től 16:9-es képaránnyal is sugározza műsorait. Digitális platformok, kábeltelevízió szolgáltatók felé a TV2 16:9-es műsorok
RészletesebbenA híres bónusz. avagy amiről eddig nem akartunk beszélni. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség
A híres bónusz avagy amiről eddig nem akartunk beszélni Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség A médiapiac működése Médiaügynökségek hozzáadott értéke a hirdető számára Szakmai támogatás: Speciális szakmai
RészletesebbenA kérdés ezek után a következőképpen hangzik: Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Egyáltalán, "nézik-e" a reklámokat vagy csak "látják" az emberek?
Műhely Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Bevezető Nézői oldalról vizsgálva az elmúlt éveket, a televíziós reklámpiac nagyléptékű változásainak éveit tudhatjuk magunk mögött. Az országos kereskedelmi
RészletesebbenA média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai
A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai Előadó: dr. Sarkady Ildikó HTE MediaNet 2013 Konferencia Velence 2013. október 3-4. A prezentáció tartalma Határos jogterületek összetartása és elkülönülése
RészletesebbenTV PIACI KÖRKÉP 2013 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS
TV PIACI KÖRKÉP 2013 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TÉVÉNÉZÉSRE FORDÍTOTT IDŐ ATV (perc) EGY FŐRE JUTÓ NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ (PERC/FŐ/NAP) 400 350 375 370 300 250 286 286 200 150 191 202 239 241 100 50 0 TOTAL 4+
RészletesebbenVálasztásoktól távolmaradók indokai:
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a
RészletesebbenA Digitális Egységes Piac és az AVMS irányelvek átültetésének médiajogi problémái, különös tekintettel az irányelv tárgyi hatályára -
A Digitális Egységes Piac és az AVMS irányelvek átültetésének médiajogi problémái, különös tekintettel az irányelv tárgyi hatályára - Dr. Nyakas Levente, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi
RészletesebbenA FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30.
A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30. KoopeRáció kiemelt projekt eredményei KoopeRáció kiemelt projekt célja A TÁMOP
RészletesebbenAz Országos Rádió és Televízió Testület. 2503/2006. (XI. 15.) sz. HATÁROZATA
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2503/2006. (XI. 15.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
RészletesebbenTovább javul a digitális földfelszíni televízió vételi lehetősége Változások a közszolgálati televíziós programok digitális földfelszíni sugárzásában
SAJTÓKÖZLEMÉNY Budapest 2011. szeptember 27. Tovább javul a digitális földfelszíni televízió vételi lehetősége Változások a közszolgálati televíziós programok digitális földfelszíni sugárzásában 2011.
RészletesebbenÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére
ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS Közvélemény-kutatás, 27 október Újpesti Média Kht részére TARTALOM A kutatás paraméterei Eredmények: Tájékozódási szokások Újpest TV lakossági megítélése Újpesti Napló lakossági megítélése
RészletesebbenMédiapiac Magyarországon
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Média és társadalom Médiapiac Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Média és médiafogyasztás
RészletesebbenÜgyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról
Ügyfél megségi kérdőív 2007 Összefoglaló A kutatásról Az AGB Nielsen Media Research 2007 szeptemberében globális felmérést készített ügyfelei körében. A kutatást a londoni székhelyű Britsh Market Research
RészletesebbenKerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 14-i ülésére
8740-1/2011. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 14-i ülésére Tárgy: A Kerekegyházi Kábelkommunikációs Kft 2012. évi szolgáltatási díjai Az előterjesztést
RészletesebbenA MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.
A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:
RészletesebbenA MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE
A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE A NÉZŐPONT INTÉZET ELEMZÉSE 2016.03.11. A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE 2016.03.11. 2 A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE Március 15-én lesz egy éves a megújult
RészletesebbenORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2576/2007. (XI.14.) sz. HATÁROZATA
ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2576/2007. (XI.14.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenA 4-14 éves korosztály tévénézési szokásai január 1 - október 31.
A 4-14 éves korosztály tévénézési szokásai 2010. január 1 - október 31. A felnövekvő generáció, de közülük is elsősorban a 4-14 éves korosztály tévénézési szokásait számos aspektusból érdemes megvizsgálni.
RészletesebbenA BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.
A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI
Részletesebben36. Véleménye szerint mennyire erőteljes a gazdasági verseny, vagyis a piaci szereplők vetélkedése a vevőkért a mai Magyarországon?
TÁRKI Rt. 1 35. Vannak, akik úgy vélik, hogy az állam feladata, hogy szabályozza az árakat, béreket, általában a gazdasági folyamatokat. Mások szerint jobb az, ha kereskedők, termelők versenyeznek egymással.
RészletesebbenPULZUS TV. Média ajánlat
PULZUS TV Média ajánlat Érvényes: 2009. január 1-től a következő tájékoztató megjelenéséig! Az árak az ÁFA összegét nem tartalmazzák! 1 MŰSOROK A televízió adása Sopronban és szűk vonzáskörzetében a UPC
RészletesebbenKörkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról
Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott
RészletesebbenHATÁROZAT. határozatot.
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatal Tartalomfelügyeleti főosztály Ügyiratszám: 4807-1/2011. Tárgy: törvénysértés megállapítása Ügyintéző: személyes adat HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési
RészletesebbenAZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA
AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
RészletesebbenPr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé. A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében
Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében 2014 A PR Heraldról A PR Herald (www.prherald.hu) az 1995-ben alapított első magyar public relations szakfolyóirat
RészletesebbenORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 669/2009.(III. 25.) sz. HATÁROZATA
ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 669/2009.(III. 25.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Jelentések felhasználói körében végzett kutatás bemutatása KIINDULÁSI KÉRDÉSEK (EGYSZERŰSÍTETT) Ki és milyen
RészletesebbenA kábel televíziók és közönségük
Médiakönyv www.agb.hu 2003. szeptember 30. Vörös Csilla A kábel televíziók és közönségük (Kábelhelyzet 2000-2002) Régóta megfigyelt tény, hogy a megnövekedett csatornaválaszték, melyet többnyire kábelen
RészletesebbenAz Audiovizuális Médiaszolgáltatásokról szóló irányelv tervezett módosításai. dr. Pap Szilvia
Az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokról szóló irányelv tervezett módosításai dr. Pap Szilvia Fontosabb állomások 2010/13/EU Irányelv az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokról (2010. március 10.) Európai
RészletesebbenLánchíd Rádió MÉDIAAJÁNLAT
MÉDIAAJÁNLAT 2011 2011 A rádió profilja A Lánchíd Rádió 2007. március 15-én szólalt meg regionális közműsor-szolgáltató adóként a fővárosban és környékén. Jelenleg már Balatonfüred és Székesfehérvár körzetében
RészletesebbenTervezés-Kutatás. 5/a. MÉDIASZABÁLYOZÁS
Tervezés-Kutatás 5/a. MÉDIASZABÁLYOZÁS MÉDIASZABÁLYOZÁS Hatáskör: Jogi szabályozás Gazdasági szabályozás Etikai normatívák Önszabályozás, Belső szabályozás Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Nemzeti Adó-
RészletesebbenDEBRECEN TELEVÍZIÓ KÖZEL 30 ÉVE
MÉDIAAJÁNLAT RÓLUNK ITTHON VAGYUNK A gazdag országos programkínálat mellett igen figyelemre méltó módon növekszik a helyi televíziók nézettsége. Ez a tény elsősorban annak köszönhető, hogy túl gazdag ma
RészletesebbenTV REKLÁMPIACI KÖRKÉP 2014. ELSŐ FÉLÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS
TV REKLÁMPIACI KÖRKÉP 2014. ELSŐ FÉLÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS REKLÁMOK NÉZETTSÉGE 2014 I. FÉLÉV Naponta 7,0 millió ember nézett TV-t. Ebből 6,6 millió látott reklámot. A napi TV-nézési idő 294 perc. Ebből
RészletesebbenBÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6.
BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. Ikt.sz.: 8/2015. Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített
RészletesebbenKOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2016 1 A tételsor 1. Ön műsorvezető egy televíziónál. Műsorának meghívottjai a legnagyobb hazai pártok vezetői. A
RészletesebbenMÉDIAAJÁNLAT Érvényes 2013. február 1-től visszavonásig.
MÉDIAAJÁNLAT Érvényes 2013. február 1-től visszavonásig. Röviden televíziónkról A Szombathelyi Televízió 22-25 km- es sugárzási körzetével a vasi megyeszékhely környékét, 55.000 háztartást fed le. Hétköznapokon
RészletesebbenZA4729. Flash Eurobarometer 199 (Audio Visual Policy) Country Specific Questionnaire Hungary
ZA4729 Flash Eurobarometer 199 (Audio Visual Policy) Country Specific Questionnaire Hungary FL-199 Audio Visual Policy D2. Hány éves Ön? [_][_] éves [00] [válaszmegtagadó/nincs válasz] [END INTERVIEW]
RészletesebbenLegjobb. Leggyorsabb. Legnézettebb
Legjobb Leggyorsabb Legnézettebb Forma-1 közvetítések 2009-2010 Kiemelkedő nézettség a 18-49 éves férfiakra amr% 15,7% 8,2% vasárnapi futam szombati időmérő shr% 58,0% 46,7% Forrás: AGB Nielsen, 2009 teljes
RészletesebbenA településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható
A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének
RészletesebbenTelevíziós gyorsjelentés. 2012. május
Televíziós gyorsjelentés 2012. május ezer Televízió gyorsjelentés, 2012. május Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., UPC Magyarország Kft., Kft., PR-TELEKOM Zrt., Tarr Kft., ViDaNet Zrt.,
RészletesebbenKivonat az ÁSZF-en történt változásokról
ÁSZF Változások kivonat 1 / 5 Kivonat az ÁSZF-en történt változásokról A következő módosításokat tettük a 2015. július 01-jétől hatályos televízió és rádió műsorelosztási szolgáltatásunk Általános Szerződési
RészletesebbenTelevíziós gyorsjelentés. 2014. november
Televíziós gyorsjelentés 2014. november ezer Televízió gyorsjelentés, 2014. november Adatszolgáltatók: Magyar Nyrt., Invitel Zrt., UPC Magyarország Kft., Kft., PR-TELEKOM Zrt., Tarr Kft., ViDaNet Zrt.,
RészletesebbenAz Országos Rádió és Televízió Testület. 2156/2009. (XI. 3.) sz. HATÁROZATA
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2156/2009. (XI. 3.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
Részletesebben2010. évi CIII. törvény. a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról
2010. évi CIII. törvény a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról Az Országgyűlés a hírközlési- és a médiafelügyelet integrált hatósági rendszerének kialakítása érdekében, biztosítva
RészletesebbenLesz-e Tarlós-bringa Budapesten?
Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten? Október vége van, 2013 októberéé, és jövő tavasszal, ha igaz, Budapesten is beindul a közbicikli rendszer, BUBI néven. Tud róla? Tudja, hogy mi is ez? Érdekli? Szeretné
RészletesebbenVERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t
VERSENYTANÁCS Vj-92/2007. Ikt.sz: Vj-92/2007/007. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a TDF S.A. kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, amelyben további ügyfélként
RészletesebbenA földfelszíni digitális rádiózás helyzete Magyarországon. Merre tart a világ? Fejlődési lehetőségek, kilátások hazánkban
A földfelszíni digitális rádiózás helyzete Magyarországon Merre tart a világ? Fejlődési lehetőségek, kilátások hazánkban Áttekintés 1. A digitális rádió jellemzői 2. A digitális rádió helyzete Európában
RészletesebbenT/4787. számú törvényjavaslat. a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4787. számú törvényjavaslat a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosításáról Előadó: Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter
RészletesebbenA könyvvizsgálati standardok változásai
XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálati standardok változásai dr. Ladó Judit Alelnök Magyar Könyvvizsgálói Kamara Előzmény 1 Nemzetközi Könyvvizsgálati
RészletesebbenPIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS)
PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS). FŐBB PONTOK A kutatási terv fogalmának meghatározása, a különböző kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtető kutatási módszerek közötti különbségtétel
RészletesebbenSajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA ÉS KISHOMOK VÁROSRÉSZÉNEK SZENNYVÍZCSATORNÁZÁSA KEOP-7.1.2.0-2008-0295 Sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése 2011. október 26. A Hódmezővásárhely szennyvíztisztítása
RészletesebbenPublic Relations. 8. Előadás. Somodi-Tóth Orsolya
Public Relations 8. Előadás Somodi-Tóth Orsolya PR A PR a vállalat és a fogyasztók közötti kommunikáció nem fizetett, személytelen eleme, amelynek célja a vállalatról ill. annak termékeiről szóló pozitív
RészletesebbenA MÉDIA- ÉS REKLÁMIPAR TÉNYADATAIRÓL IPARÁGI MEGKÖZELíTÉSBEN AZ EGYKULCSOS REKLÁMADÓ KAPCSÁN WHITEREPORT.HU GYORSJELENTÉS BUDAPEST, 2015. FEBRUÁR 16.
A MÉDIA- ÉS REKLÁMIPAR TÉNYADATAIRÓL IPARÁGI MEGKÖZELíTÉSBEN AZ EGYKULCSOS REKLÁMADÓ KAPCSÁN WHITEREPORT.HU GYORSJELENTÉS BUDAPEST, 2015. FEBRUÁR 16. WR-MÓDSZERTAN & A GYORSJELENTÉS CÉLJA A Whitereport.hu*
RészletesebbenDr. László Miklós. A hatástól az értésig
Dr. László Miklós A hatástól az értésig Dr. László Miklós A hatástól az értésig Bevezetés 2013-ban immár hetedik alkalommal került sor egy olyan kutatásra, mely témája a tinédzserek és a média kapcsolata
RészletesebbenEgyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége
4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ
RészletesebbenKkv-beruházások: kitarthat még a cégek lendülete
Sajtóközlemény azonnal közölhető! Kkv-beruházások: kitarthat még a cégek lendülete Budapest, 2017. június 27. Minden ötödik 200 millió és 15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozás
RészletesebbenBudakalász Város Önkormányzat Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület március 2.-i rendkívüli ülésére
Budakalász Város Önkormányzat Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S 60/2010.(III.02.) számú előterjesztés A Képviselő-testület 2010. március 2.-i rendkívüli ülésére Tárgy: Javaslat a Kós Károly Kulturális
RészletesebbenTV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN
TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN BIG PICTURE (MEME) Vörös Csilla 2014. November 12. TARTALOM Változások kora - Helyzetkép Időeltolásos tévénézés TV+ Kitekintés Jövőkép 2 VÁLTOZÁSOK KORA HELYZETKÉP 2014. OKTÓBER:
Részletesebbendr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001.
A.) Monográfia, kommentár, kézikönyv dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A hírközlés joga, Dashöfer Kiadó, Bp,
RészletesebbenKomplex szervezetfejlesztés megvalósítása Tab Város Önkormányzatánál. Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba
Komplex szervezetfejlesztés megvalósítása Tab Város Önkormányzatánál Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba 2010 Projektvázlat 1. Jegyzői egyeztetés 2. Célok, elvárások A helyi újság tartalmával
RészletesebbenEU ISMERETEK FO MFKGT600331
EU ISMERETEK FO MFKGT600331 Földrajz alapszak TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Miskolc, 2018/19 I. félév A tantárgy adatlapja Tantárgy
Részletesebben36. Véleménye szerint mennyire erőteljes a gazdasági verseny, vagyis a piaci szereplők vetélkedése a vevőkért a mai Magyarországon?
35. Vannak, akik úgy vélik, hogy az állam feladata, hogy szabályozza az árakat, béreket, általában a gazdasági folyamatokat. Mások szerint jobb az, ha kereskedők, termelők versenyeznek egymással. Ön szerint
RészletesebbenBELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK
L 82/56 204.6.2. BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK FELÜGYELETI TESTÜLETÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK FELÜGYELETI TESTÜLETE, tekintettel az Európai
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 393/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA
AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 393/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
Részletesebben