A FOGLALKOZTATÁS FELTÉTELRENDSZERE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A ÉVI VÁLTOZÁSOKRA

Átírás

1 A FOGLALKOZTATÁS FELTÉTELRENDSZERE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A ÉVI VÁLTOZÁSOKRA FÓKUSZBAN: AZ ISKOLATITKÁROK Kozák András köznevelési szakértő

2 Arra mindig ügyeltem, hogy odafigyeljek azokra a hétköznapi hősökre, akik a háttérben tették a dolgukat. Ezt a törődést nem kellett színlelnem, számomra ez tűnt helyesnek. Ezek az emberek nem kaptak több millió fontos fizetést, és nem élvezték a közönség elismerését Ugyanakkor ők voltak a klub tartóoszlopai. (Sir Alex Ferguson)

3 MIRŐL LESZ SZÓ AZ ELŐADÁSON? A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak foglalkoztatásának jogi kerete (szabályozási háttér) Képesítési és végzettségi kondíciók, különös tekintettel a felsőfokú illetve pedagógus szakképzettséggel rendelkezőkre A foglalkoztatás változó feltételrendszere: a kinevezésre vonatkozó új szabályok és a bérrendezésre vonatkozó normák A pedagógus életpálya modell kiterjesztett személyi hatálya, a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak minősítésének normái Az iskolatitkárok foglalkoztatásának tartalmi kerete: a munkaköri és feladatspecifikáció Egyéb igazgatási és munkajogi relevanciájú jogszabály-változások

4 ISKOLATITKÁROK A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK NORMASZÖVEGÉBEN Az iskolatitkár kifejezés jogilag releváns szó, mely a hatályos joganyagban 16 alkalommal fordul elő (fizetési osztályba való besorolás, finanszírozott létszám, szakképesítési kondíciók, munkakörülmények, nevesített adminisztrációs feladatok); számszerűen 8 jogszabályban található, melyekből 3 kormányrendelet, 5 miniszteri rendelet. Az iskolatitkárra vonatkozó legfontosabb igazgatási és munkajogi normákat a köznevelés ágazati kerettörvénye és a közalkalmazotti törvény végrehajtási rendelete tartalmazzák. Kötelező magatartási szabályt fogalmaznak meg továbbá az iskola szervezeti szabályozói (SZMSZ), továbbá az alanyi jogforrások (munkaszerződés, kinevezés, munkaköri leírás).

5 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (Épr.) 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

6 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 486/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet egyes európai uniós projektekkel kapcsolatos jogutódlásról, valamint egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

7 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézménynek működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (Műkr.) 17/2004. (XII. 27.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról Várhatóan a közeljövőben megjelenő jogi szabályozó: pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező nevelőoktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak minősítési eljárásának részletszabályai [Nkt. 65. (13) bek.]

8 A FOGLALKOZTATÁS JOGI FORMÁJA Az iskolatitkár foglakoztatási státusát tekintve nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott [Épr. 2. mell. 3. sor]. A foglalkoztatás jogi formája lehet munkaviszony (egyházi vagy magán fenntartású intézmények) vagy közalkalmazotti jogviszony (állami, nemzetiségi önkormányzati iskolák). Az iskolatitkár főszabály szerint az alkalmazotti közösség tagja [Nkt. 75. (1) bek., 83. (4) bek. a) pont]. Ha az iskolatitkár felsőfokú (nem pedagógus) végzettségű a nevelőtestület tagja [Nkt pont], pedagógus szakképzettséggel rendelkezik a pedagógus életpálya modell hatálya alatt áll [Nkt. 65. (9b) bek.]

9 A FOGLALKOZTATÁS TÖRVÉNYI FELTÉTELEI Az iskolatitkár alkalmazásának feltételei: rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel; ne álljon a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű legyen; cselekvőképes legyen [Nkt. 66. (1) bek.]. A közalkalmazotti státusban foglalkoztatottak esetében továbbá: tizennyolcadik betöltött életév; magyar állampolgárság, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett személyi státus; ne álljon egyes súlyos bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt [Kjt. 20. (2)-(2e) bek.].

10 A FOGLALKOZTATÁS SZEMÉLYI FELTÉTELRENDSZERE Az iskolatitkár finanszírozott létszáma intézményenként, ahol a tanulók létszáma eléri a 100 főt egy fő, továbbá 450 tanulóként egy fő [Épr. 4. mell. 2. sora]. A közalkalmazott iskolatitkár előírt iskolai végzettsége, szakképzettsége tekintetében a jogszabály hallgat, így a munkakör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet törvény a fizetési osztályba soroláshoz előír, több fizetési osztály esetén ez a legmagasabb képzettség [Épr. 32. (1)-(2) bek.]. Az iskolatitkár illetményének megállapítására a Kjt. szabályai alkalmazandóak az egyházi jogi személy által fenntartott iskolákban foglalkoztatottakra is [2011:CCVI. tv. 20. (2) bek.]. Az Mt. hatálya alatt foglalkoztatottak esetén a munkaszerződésben rögzítettek az irányadók [Mt. 42. (2) bek.].

11 A Kjt. HATÁLYA ALATT FOGLALKOZTATOTT ISKOLATITKÁROKRA VONATKOZÓ BESOROLÁSI SZABÁLYOK A rendeleti szabályozó előírásai [Épr. 2. mell. 3. sor D)-G) oszlopok] szerint: a csak érettségi vizsgával, tehát külön szakképzettséggel nem rendelkező iskolatitkárok a C fizetési osztályba [Kjt. 61. (1) bek. c) pont]; az érettségi vizsgával és szakképzettséggel is rendelkező iskolatitkárok a D fizetési osztályba [Kjt. 61. (1) bek. d) pont]; az érettségi vizsgával és a szakképzésben megszerzett felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők az E fizetési osztályba [Kjt. 61. (1) bek. e) pont]; a felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező iskolatitkárok kivéve pedagógus szakképzettségűeket az F fizetési osztályba [Kjt. 61. (1) f)] kerülnek besorolásra.

12 KÉPESÍTÉSI ÉS VÉGZETTSÉGI SPECIFIKÁCIÓK Főbb szakképesítések a munkakör betöltéséhez (a teljesség igénye nélkül): o iskolatitkár (OKJ ) o személyügyi ügyintéző (OKJ ) o irodai titkár (OKJ ) o ügyviteli titkár (OKJ ) o gép- és gyorsíró, szövegszerkesztő (OKJ ) o irodai asszisztens (OKJ ) o ügyviteli szakügyintéző (OKJ ) o tanári végzettség (BSc, MSc) o emberi erőforrás tanácsadó (MSc)

13 A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉVEL ÉS A GYAKORNOKI FELKÉSZÍTÉSSEL KAPCSOLATOS TOVÁBBI SZABÁLYOK Az iskolatitkár munkakör közalkalmazotti jogviszony esetén is betölthető pályázat kiírása nélkül, bár a kinevezési jogkör gyakorlójának kizárólagos joga, hogy döntsön egy esetleges pályáztatásról [Épr. 28. (2) bek.]. Két év gyakornoki időt kell kikötni főszabály szerint az E fizetési osztályba soroláskor, mely esetben a gyakornoki felkészítés a Kjt. szabályai szerint történik [Kjt. 22. (5) bek. a) pont]. Három év a gyakornoki idő F fizetési osztály esetén [Kjt. 22. (5) bek. b) pont]. A pedagógus szakképzettségű iskolatitkárnak a foglalkozatási jogviszonya típusától függetlenül kell két év gyakornoki időt megállapítani [Épr. 15/C. (1) bek. b) pont].

14 A FELADAT- ÉS MUNKAKÖRI SPECIFIKÁCIÓ ÉS AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INDIKÁTOROK A munkakör célja: Az intézmény adminisztrációs és tanügyi nyilvántartásainak vezetése. Az igazgatói titkárság hivatali teendőinek teljes körű ellátása. Feladatspecifikáció: Az iskola tanulóiról, pedagógusairól és más dolgozóiról jogszabályban meghatározott nyilvántartásokat kezel (adatbeviteli feladatok). A beírási napló évfolyamonként és személyenként történő vezetése, az adatok egyezése a törzskönyvekkel, a nyilvántartási adatok vezetése, iskolalátogatási igazolások kiadása. A hivatalos határozatok (pl. felmentési határozat), levelek, értesítések elkészítése.

15 A FELADAT- ÉS MUNKAKÖRI SPECIFIKÁCIÓ ÉS AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INDIKÁTOROK A tanulói és a pedagógus adatok vezetése a KIR-ben, a jogviszony kezelésével kapcsolatos feladatok elvégzése. A bizonyítványok, törzskönyvi kivonatok, diákigazolványok, pedagógus igazolványok és más szigorú számadású nyomtatványok kezelése. Az iskolai postai küldemények átvétele, továbbítása, nyilvántartása, az iktatókönyv és a tárgymutató vezetése. Az iskola vezetőinek háttértámogatása. Ügyintézői és protokollfeladatokat elvégzése, valamint a kiadmányozással kapcsolatos teendők ellátása az SZMSZ-ben rögzítettek szerint. Közreműködés az iskola kapcsolattartási feladatainak ellátásában. Személyi titkári, menedzserasszisztensi feladatok végzése.

16 A FELADAT- ÉS MUNKAKÖRI SPECIFIKÁCIÓ ÉS AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INDIKÁTOROK Irodai munkafolyamatok szervezése, koordinálása és elvégzése. Szakmai irányítással történő részvétel a személyügyi és a PR-feladatok elvégzésében. Iratok, dokumentumok irattárazása, selejtezése, leltározása. A nevelőtestületi értekezletek adminisztrációs teendőinek elvégzése. Mindazon feladatok elvégzése, amelyet az intézményi szabályozó normák feladatkörébe utalnak. Értékelési metódus: Az iskolatitkár munkájáért eredményfelelősséget vállal: felelős a rá bízott munkaterületért, amit iskolai belső és külső értékelések minősítenek. Az iskolavezetés ellenőrzései.

17 A FOGLALKOZTATÁSSAL KAPCSOLATOS TOVÁBBI Az iskolatitkár SZABÁLYOK titoktartási kötelezettséggel tartozik foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését követően is harmadik személlyel szemben a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan adatot, tényt, információt illetően, amelyről munkavégzése során szerez tudomást [Nkt. 42. (1) bek.]; kötelessége, hogy az iskola igazgatója útján értesítse az illetékes gyermekjóléti szolgálatot, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló súlyos veszélyhelyzetbe kerül vagy kerülhet [Nkt. 42. (3) bek.]; számára oktatási azonosító számot kell kiadni [Nkt. 44. (3) bek. d) pont]; a tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban közfeladatot ellátó személynek minősül büntetőjogi védelem szempontjából [Nkt. 66. (2) bek.].

18 A FENNTARTÓ ÁLTAL KÖTELEZŐEN BIZTOSÍTANDÓ MUNKAKÖRÜLMÉNYEK Az iskolában az iskolatitkár számára a munkáltató az alábbi munkakörülményeket köteles biztososítani [Műkr. 2. mell. 2. fej. I. rész, 4. mell. I-II. rész]: iskolatitkári iroda, amely lehet önálló vagy valamelyik vezetővel megosztott iroda az intézmény székhelyén; asztal (felnőtt létszám figyelembevételével) szék (felnőtt létszám figyelembevételével) iratszekrény 1 számítógépasztal és szék 1 számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal telefon, mely közös vonallal is működtethető

19 A RENDES SZABADSÁG MÉRTÉKÉRE VONATKOZÓ NORMÁK Az iskolatitkár szabadságának mértékére főszabály szerint a nevelőoktató munkát közvetlenül segítő munkakörre meghatározott szabályok vonatkoznak, s irreleváns az, hogy rendelkezik-e pedagógus szakképzettséggel [Épr. 30. ]. A közalkalmazott iskolatitkár alapszabadsága C és D fizetési osztályba sorolás esetén évi 20, E és F fizetési osztályba sorolás esetén évi 21 nap, míg pótszabadsága a fizetési fokozatával megegyező számú pótnap, kivéve az első fizetési fokozatot [Kjt. 56., 57. (1) bek.]. Az egyházi vagy magánfenntartásban működő intézmények iskolatitkárainak rendes szabadsága 20 nap alapszabadságból, valamint a munkavállaló életéveinek számától függő pótszabadságból áll [Mt ]. A szabadság kiadása az Mt ai szerint történik.

20 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ MUNKÁLTATÓI JOGKÖRGYAKORLÁSÁNAK NÓVUMAI [Nkt. 61. (6) bek.] A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a nevelőoktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottakat csakúgy mint a pedagógusok esetében a köznevelési intézmény vezetőjének javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel, tehát nem nevezhető ki, nem menthető fel az, akit a köznevelési intézmény vezetője nem javasol (javaslattételi jog quasi vétójog). Ha az intézményvezető javaslatával nem ért egyet a tankerületi központ igazgatója, a kinevezés vagy felmentés kérdésében az oktatási központ vezetője dönt. A felmentéshez akkor nincs szükség továbbá az intézményvezető egyetértéséhez, ha arra a közalkalmazott oldalán felmerülő okokból történő rendkívüli felmentés keretében kerül sor [Kjt. 33/A. ].

21 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ NEM PEDAGÓGUS VÉGZETTSÉGŰ ALKALMAZOTTAK BÉRRENDEZÉSÉNEK SZABÁLYA A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak százhét százaléka [Épr. 32/A. (1) bek.]. Munkáltatói mérlegelés alapján tovább három százalék mértékű béremelés adható e célcsoportba tartozó alkalmazottaknak [Épr. 32/A. (2) bek.]. Jogforrási koherencia: évi CX. törvény 6. mell.

22 A BÉRRENDEZÉSI SZABÁLY ÉS A MINIMÁLBÉR RENDELET EGYES ÖSSZEFÜGGÉSEI A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15. ) Korm. rendelet 3. (2) bekezdése értelmében a január hóra járó munkabérek megállapításánál e rendelet szabályait kell alkalmazni, így az Épr. 32/A. -ban foglalt bérrendezési szabály esetében is. Az Épr. 32/A. -ban foglalt bérrendezési szabály kiterjed valamennyi iskolatitkárként foglalkoztatott alkalmazottra függetlenül a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegétől (személyi hatály). A bérrendezési szabály a minimálbér rendelethez kötött így annak teljesülését minden év januárjában vizsgálni kell (időbeli hatály). Az iskolatitkár munkakör esetében a garantált bérminimumot kell alapul venni függetlenül a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegétől.

23 A BÉRRENDEZÉSI SZABÁLY ÉS A MINIMÁLBÉR RENDELET EGYES ÖSSZEFÜGGÉSEI január 1. napjától a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma: Ft. * így az iskolatitkár jogszabály erejénél fogva kötelező legkisebb illetménye vagy bére minimum Ft; * munkáltatói döntésen alapuló további emelés alapján Ft január 1. napjától a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma: Ft. * így az iskolatitkár jogszabály erejénél fogva kötelező legkisebb illetménye vagy bére minimum Ft ; * munkáltatói döntésen alapuló további emelés alapján Ft.

24 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ PEDAGÓGUS SZAKKÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ ALKALMAZOTTAK MINŐSÍTÉSÉNEK RÉSZLETSZABÁLYAI A minősítő vizsgán az intézményvezető látja el a minősítési követelményeknek való megfelelés megállapításával kapcsolatos feladatokat, melynek során a minősítés eredményeképpen tett megállapításokat írásba kell foglalni [Épr. 10/G. (1) bek.]. A minősítés eredményéről a tanúsítványt az Oktatási Hivatal állítja ki [Épr. 12/B. (7) bek.]. A minősítő vizsga eredményét öt munkanapon belül kell az informatikai rendszerben rögzíteni [Épr. 10/A. (7) bek.]. A minősítés sikertelensége esetén igazgatási úton jogorvoslati lehetőség nem kereshető [Épr. 12/D. (2) bek.].

25 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ PEDAGÓGUS SZAKKÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ ALKALMAZOTTAK MINŐSÍTÉSÉNEK RÉSZLETSZABÁLYAI A pedagógus továbbá azzal egyenértékűnek tekintett munkakörökben eltöltött legalább két év szakmai gyakorlati idő mentesít a minősítés alól [Épr. 6. (4a) bek.]. A pedagógusok minősítésére vonatozó szabályok a nevesített kivételektől eltekintve alkalmazandók [Épr. 15/C. (1) bek. b) pontja]. A minősítő vizsga intézményi belső minősítés alapján történik, melyen egyrészt a helyi értékelési szabályzatban foglalt helyi minősítési vagy gyakornoki követelményeknek való megfelelés vizsgálata, másrészt félévente min. 5 tanóra, foglalkozás meglátogatása alapján a gyakornok által készített hospitálási napló bemutatása és elemezése történik [Épr. 8. (1a)-(1b)].

26 AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÍTÉS NORMÁJA: A HELYI ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT A helyi értékelési szabályzatot melyet az intézmény vezetője az Épr. 5. melléklet szerinti mintaszabályzat alapján köteles elkészíteni kiegészíthető a köznevelési intézményben betöltött nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben ellátandó feladatok és az azokhoz kapcsolódó értékelési szempontok részletes leírásával [Épr. 9. (3) bek]. Kiadása előtt az intézmény vezetője kikéri az alkalmazotti közösség véleményét [Épr. 9. (4) bek.]. A szabályzatot az intézmény honlapján közzé kell tenni [Épr. 9. (4) bek.] október 1. napjával kellett hatályba léptetni [Épr. 39/L. (2) bek.]. A szabályzatot a nyitott dokumentum szerkesztési elvének megfelelően célszerű megalkotni az esetleges módosítások adta helyzetre felkészülve.

27 A HELYI ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT MINIMÁLIS TARTALMI ELEMEI A helyi értékelési szabályzatban a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörhöz igazodóan a munkakör ellátásának célkitűzéseit, tervezését magában foglaló helyi minősítési vagy gyakornoki követelmények teljesítését kell meghatározni. A helyi értékelési szabályzat tartalmazza legalább: a) a minősítés alapjául szolgáló, a munkáltató szervezetéhez és a betöltött munkakör követelményeihez kapcsolódó szakmai követelményrendszert; b) a minősítés szempontjait és a teljesítmény mérésének módját; c) a minősítési követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rendet. Jogforrás: Épr. 9. (2) bek. a)-c) pontjai

28 AZ ÉLETPÁLYA MODELL HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAKAT ÉRINTŐ ÚJ SZABÁLYOK Ha a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy a jogviszonya fennállása alatt szerez pedagógus szakképzettséget, őt a szakképzettség igazolását követő hónap első napjától Gyakornok fokozatba kell besorolni azzal, hogy munkabére, illetménye ezzel összefüggésben nem csökkenthető [Épr. 13. (3) bek.]. A pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott legfeljebb Pedagógus II. fokozatot érhet el. Ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat korábban pedagógusmunkakörben alkalmazták, és Pedagógus II. fokozatnál magasabb fokozatot ért el, illetményét, munkabérét a Pedagógus II. fokozatnak megfelelően kell megállapítani [Nkt. 65. (9c) bek.].

29 TOVÁBBI ÚJDONSÁGOK A TANÜGY-IGAZGATÁSI ÉS MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS TERÉN A diákigazolványok kiadása során a kártyakibocsátó nem a jogosult címére küldi az okmányt, hanem a közreműködő intézmény számára, így a nevelési-oktatási intézmény kötelezettsége annak kézbesítése [Nkt. 46. (15) bek.]. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) január 1-jei megszűnésével a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve helyébe a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv került [Nkt. 44. (6) és (11) bek.]. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti rendkívüli, célhoz kötött, jelentős munkateherrel járó feladat (célfeladat) végrehajtásában a közalkalmazott is részt vehet [Kjt. 77/A. ].

30 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!