Kötöttpályás szolgáltatások tervezése

Átírás

1 Kötöttpályás szolgáltatások tervezése A vasúti közlekedés szabályozása Dr. Farkas Gyula, Vasúti kapcsolatok vezető Budapest, november 7.

2 Szabályozási háttér Hálózati Üzletszabályzat Pályahasználati (hálózat-hozzáférési) díj Hálózat-hozzáférési szerződés Teljesítményösztönző rendszer Ügyfélelégedettség

3 A vasúti közlekedési rendszer átalakulása A közlekedés vállalati szerkezete és irányítási rendszere: mind az EU-ban, mind Magyarországon az ún. stratégiai ágazatok közül talán a vasút az, ahol a legtovább őrizték meg a központosított, állami tulajdonra épülő és katonai utasításos hierarchiára emlékeztető berendezkedést

4 Európai vasút-liberalizáció (kezdetek) 80-as évek eleje 80-as évek közepe 80-as évek vége 90-es évek eleje 90-es évek közepétől Nemzeti vasutak monopol helyzete Közúti, légi szállítás térhódítása miatti piaci térvesztés Európai integráció folyamatának felgyorsulása Kombinált áruszállítás fejlesztése Közlekedési piac megnyitása, piaci szabályozás Vasutak szerkezetátalakítása Reformfolyamatok (Költségcsökkentés, privatizáció, szervezetátalakítás, versenyképesség fokozása) AGC-egyezmény AGTCmegállapodás 440/91 EGK irányelv (Nyugat-Európa) TER-egyezmény 18/95 EK irányelv 19/95 EK irányelv

5 A vasúti rendszer átalakításának célja Piacorientált szervezeti és működési rend megalapozása Üzleti területenként külön mérleg és eredménykimutatás Az állami hozzájárulások nagyságának pontosabb meghatározása, felhasználásának ellenőrzése A fejlesztendő, illetve visszafejlesztendő üzletági területek kijelölése

6 Az uniós közlekedéspolitika Áruk, személyek, szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása Gyors, hatékony, biztonságos, diszkrimináció mentes, környezetbarát Externális költségek (baleset, zaj, torlódás) számbavétele A használó az igénybevétellel arányosan fizet elv

7 Az európai vasutak átalakulását kiváltó legfontosabb tényezők I. A legjelentősebb nemzeti vasutak tényleges egyeduralkodó helyzetük és tekintélyük miatt az 1980-as évek elejéig nem kényszerültek arra, hogy kereskedelmi lehetőségeik miatt aggódjanak. Ettől kezdve azonban főleg a közép-kelet-európai országokban- az elégtelen pénzügyi erőforrás sem az új technológiai beruházásokra és felújítási munkálatok elvégzésére, sem a közlekedési infrastruktúra elvárt mértékben való szinten tartására nem volt elegendő. Számos országban a közúti szektor beruházási feladatai olyan nagymértékűek voltak, hogy a közúti létesítményekre felhasznált forrásokat a vasúti fejlesztések rovására teremtették elő. AGC-egyezmény: a vasutak helyzetének javítása, a nemzetközi munkamegosztásban való szerepük növelése miatt, a nemzetközi vasúti forgalom megkönnyítése és fejlesztése érdekében, valamint az európai országok közötti kapcsolatok bővítése, és a nemzetközi forgalom összehangolása céljából megalkották az Európai Egyezményt nagy jelentőségű nemzetközi vasúti vonalakról

8 Nemzetközi vasútvonalakról szóló egyezmények AGC-egyezmény (1985) (Nemzetközi E vasúti hálózat terve) AGTC-megállapodás (1991) (Nemzetközi kombinált forgalmi hálózatot alkotó C vonalak) TER-egyezmény (1992) (Észak-Dél irányú vasútfejlesztési terv)

9 AGC-egyezmény, hazai vasútvonalai

10 Az európai vasutak átalakulását kiváltó legfontosabb tényezők II. Az 1980-as évek végén a nyugat-európai országokban felerősödött a természetes környezet megóvása, a környezetterhelések minimalizálása iránti igény. Ez a nemzetközi (kombinált) árufuvarozás területén a vasút pozícióit kétségtelenül erősítette. 1990: előtérbe került a közlekedési piac megnyitása, rugalmasságának fokozása, az infrastruktúra kapacitások szabályozása, a közlekedési rendszer piaci eszközökkel való befolyásolása

11 AGTC-egyezmény, hazai vasútvonalai

12 TER-egyezmény, hazai vasútvonalai

13 A hazai vasúti közlekedés szabályozása Európai Unió Irányelvek, rendeletek Magyarország Kormány, Szakminisztériumok Vasúti törvény, rendeletek Szabályzó és elosztó szervezetek NKH (Vasúti igazgatási szerv és közlekedési hatóság) VPE KBSz Engedélyek, utasítások HÜSZ, TÖR Előírások, ajánlások PV MÁV-START Zrt. MÁV Nosztalgia Kft. Záhony-Port Zrt. MÁV FKG Kft. Pályahálózatműködtetők HHFSZ MAGÁNVASUTAK (Vállalkozó) vasúti társaságok

14 A világ átalakult Szabályozási környezet 2001/14 EK irányelv 91/440 EGK irányelv 2012/34/EU irányelv 1371/2007 EK rendelet 913/2010/EU rendelet 45/2006 GKM 268/2009 korm. rendelet 58/2015 NFM Vasúti törvény évi CLXXXIII. törvény 55/2015 NFM PMSZ 57/2015 NFM 271/2007 korm. rendelet 2011/291/EU határozat HÜSZ HHFSZ ~1500 oldal + több száz oldal melléklet Vet évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról TÖR Szakmai utasítások (F1, F2) DD DM

15 Vasúti jogi szabályozási háttér Alapszerződések, rendeletek, irányelvek, határozatok, illetve a Fehér Könyv (1992. és 2001.) Az első irányelvek: 91/440, 95/18, 95/19 irányelvek Az Európai Unió vasúti csomagjai: 1. csomag: 2001/12/EK, 2001/13/EK és 2001/14/EK irányelvek 2. csomag: 2004/49/EK 3. csomag: 1370/2007/EK, 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2007/58/EK, 2007/59/EK irányelvek 913/2010/EU rendelet, 2012/34/EU irányelv (Recast) 4. csomag: előkészületben Klasszikus nemzetközi jog RID COTIF (CIM, CIV) nemzetközi vasúti személyszállítási és árufuvarozási szerződésekre vonatkozó egységes szabályok SzMGSz Határátmeneti nemzetközi megállapodások, azokat kihirdető hazai jogszabályok Hazai jogszabályok (törvények, rendeletek) Egyéb szabályok, előírások, döntvények

16 Európai Uniós irányelvek 91/440 EGK (2001/12/EK, 2004/51/EK, 2012/34/EU) irányelv 95/18/EK (2001/13/EK, 2012/34/EU) irányelv 2001/14/EK (2004/49/EK, 2012/34/EU) irányelv 96/48/EK, 2001/16/EK (2004/50/EK) irányelv 2004/49/EK irányelv

17 91/440 EGK (2001/12/EK, 2004/51/EK, 2012/34/EU) irányelv A vasútvállalat igazgatási önállóságának biztosítása (Tv-i háttér és KHVM határozat alapján július 1. MÁV MÁV Rt.) Pályavasút és vasútvállalat szétválasztása, legalább számviteli elkülönítése Vasúti törvény 56/2015. (IX. 30.) NFM rendelete a jogi, szervezeti és döntéshozatali szempontból független pályahálózat-működtető függetlenségi feltételeinek részletes szabályairól A vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló 50/2007. (IV. 26.) GKM PM együttes rendelet)

18 91/440 EGK (2001/12/EK, 2004/51/EK, 2012/34/EU) irányelv A vasútvállalat pénzügyi struktúrájának javítása (kormányhatározatok) A vasúti infrastruktúrához való hozzáférés biztosítása (Vasúti törvény, 55/2015 NFM rendelet, 58/2015 NFM rendelet, Hálózati Üzletszabályzat)

19 95/18/EK (2001/13/EK, 2004/49/EK, 2012/34/EU) irányelv 45/2006. GKM rendelet vasútvállalati működési engedélyről július 1-jétől (90 napon belül) engedély-kérelem beadása (MÁV Rt, GySEV Rt, stb) üzleti jó hírnév, pénzügyi teljesítőképesség, szakmai alkalmasság

20 2001/14/EK (2004/49/EK, 2012/34/EU) irányelv 40/2006 GKM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványról 55/2015 NFM rendelet a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól 57/2015 NFM rendelet a vasúti teljesítményösztönző rendszer részletes szabályairól 58/2015 NFM rendelet a vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteiről, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvető szabályairól

21 96/48/EK, 2001/16/EK, 2004/50/EK, (2016/797) irányelv 96/48/EK irányelv nagysebességű vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatósága (37/2006 (VI. 21.) GKM rendelet) 2001/16/EK irányelv hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatósága (36/2006 (VI.21.) GKM rendelet)

22 2004/49/EK irányelv (2016/796 EU rendelet és 2016/798 irányelv) Vasútbiztonsági irányelv - Biztonsági tanúsítvány és engedély, vasútbiztonsági rendszer kiépítése, működtetése, biztonsági hatóság, balesetvizsgálat (2005. évi CLXXXIV. Tv. és 7/2006 (II.27.) GKM rendelet - balesetek és azok vizsgálata)

23 Biztonsági engedély és tanúsítvány Vasútbiztonság Biztonsági engedély és tanúsítvány Biztonsági szervezet Biztonság irányítási kézikönyv Belső szabályozók egysége Biztonság engedély pálya fenntartás (rendszer, tervszerűség) pályaállapot (biztonság, szakszerűség, jogszerűség) forgalomirányítás (utasítás betartás, vonatközlekedés, képesítés stb.) Biztonsági tanúsítvány jármű fenntartás (ECM, műszaki állapot, dokumentálás stb.) vonatösszeállítás (utasítások, üzemeltetés, dokumentálás) rakodási szabályok

24 Vasúti jogharmonizáció Az Első Vasúti Csomag irányelveinek jogrendünkbe való átültetése 2001/12/EK irányelv 2001/13/EK irányelv 2001/14/EK irányelv A vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. Törvény (Vtv) 268/2009 (XII. 1.) Kormányrendelet (VPE/GYSEV/MÁV jogviszony) 83/2007 (X.6.) GKM-PM együttes rendelet (díjrendelet) 101/2007 (XII.22.) GKM rendelet (hozzáférési rendelet) 2012/34/EU irányelv Magyar jogrendbe való átültetés határideje: június 16. Megvalósult: július

25 2012/34/EU irányelv Recast = SERA [ Single European Railway Area ] 1. Az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv [Röviden: 2012/34/EU irányelv] 2. Hatályba lépett: december Alkalmazandó: június 16-tól (hazai jogrendbe átültetve július 18.) 4. Hatályon kívül helyzete: a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló július 29-i 91/440/EGK tanácsi irányelvet, a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló június 19-i 95/18/EGK tanácsi irányelvet, a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló február 26-i 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet

26 2012/34/EU irányelv tartalma 91/440/EGK irányelvből: A pályahálózat-működtetése és a vállalkozó vasúti társasági tevékenységek elkülönítése A nemzetközi személyszállításra vonatkozó rendelkezések 95/18/EGK irányelvből: A működési engedélyre vonatkozó rendelkezések Az engedélyező hatóságra vonatkozó rendelkezések ( licencing authority ) 2001/14/EK irányelvből: Az Állam és a pályahálózat-működtető közötti többéves szerződés ( MAC ) A pályahálózat-működtető pénzügyi egyensúlyára vonatkozó szabályok A pályahálózat-működtető által nyújtott szolgáltatások (alap, járulékos, kiegészítő, mellék) Díjképzés Kapacitáselosztás Igazgatási szervre vonatkozó rendelkezések ( regulatory body ), Nyílt, diszkriminációmentes hozzáférés

27 Módosítások Kiszolgáló létesítmények Infrastruktúra fejlesztési stratégia, üzleti terv, többéves szerződés, pénzügyi egyensúly ( 5 év ) Díjképzés ( ésszerű nyereség, zaj, ETCS) Határforgalmi egyezmények Alapvető funkciók ( nemcsak a díjak megállapítása, de a díjak beszedése is alapvető funkció lesz), Hálózati Üzletszabályzat Foglalási díj Összehangolási eljárás ( ésszerű határidőn belül, a szükséges információk rendelkezésre bocsátása) Teljesítményösztönző rendszer

28 5 év 1. Infrastruktúra fejlesztési stratégia A tagállam kötelezettsége, hogy a vasúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó irányadó stratégiát tegyen közzé, amely az infrastruktúra karbantartásáról, felújításáról és fejlesztéséről szól. A stratégia legalább ötéves időtartamra készül, és meghosszabbítható. 2. Többéves pályaműködtetési szerződés Az illetékes hatóság és a pályahálózat-működtető egy legalább öt évre szóló szerződéses megállapodást köt. A szerződés az infrastruktúra-szolgáltatás minőségének fenntartására és javítására, valamint az infrastruktúra költségeinek és a pályahasználati díjaknak a csökkentésére vonatkozó ösztönzőket tartalmazza. Biztosítani kell, hogy a kérelmezők, illetve a potenciális kérelmezők a szerződéses megállapodás aláírását megelőzően kifejthessék véleményüket a megállapodás tartalmáról

29 5 év 3. Üzleti terv A stratégia figyelembevételével és a többéves szerződéssel összhangban a pályahálózat-működtető beruházási és pénzügyi programokat tartalmazó üzleti tervet fogad el. A kérelmezők és ha kérik a potenciális kérelmezők számára biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy kifejtsék véleményüket az üzleti tervnek az infrastruktúra használatával, rendelkezésre bocsátásával és fejlesztésével foglalkozó részéről. (Preambulum (11) szerint: Ez nem feltétlenül jelenti a pályahálózat-működtető által kidolgozott üzleti terv teljes körű nyilvánosságra hozatalát.) 4. Pályahálózat-működtető pénzügyi egyensúlya Biztosítani kell, hogy öt évet meg nem haladó ésszerű időszakon belül a pályahálózatműködtető eredménykimutatásában az infrastruktúra-használati díjakból származó bevétel + az állami finanszírozás legalább egyensúlyban legyen az infrastruktúrakiadásokkal

30 913/2010/EU (2010. szeptember 22.) rendelet a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról

31 Vasúti árufuvarozási korridorok (RFC)

32 Vasúti árufuvarozási korridorok Szabályozási háttér EU szabályozási szint 913/2010/EU rendelet 2012/34/EU irányelv Nincs összehangolva a korridorok közötti szabályozás! 1314,1315/2013/EU rendelet Korridor szabályozási szint Kapacitás-elosztási keretfeltételek Corridor Information Document (5 Könyv) Nemzeti szabályozási szint Hálózati Üzletszabályzat Megvalósítási terv (Implementation plan) Teljesítményösztönző Rendszer

33 Vállalkozó vasúti társaságok helye és szerepe a vasúti árufuvarozási korridor működésében Sok szereplő 9 korridor Eltérő irányítási struktúrák Különböző tanácsadó testületek Üzleti megközelítés Vasútvállalatok csak véleményeznek

34 Vasúti árufuvarozási korridorok Fókuszpontok Miért jó? Előre meghatározott tehervonati időablakok (PaP, kapacitás tartalék - RC) : prioritás, védettség, magasabb szolgáltatási színvonal, tervezhetőség Célok Nemzetközi vasúti versenyképesség növelése Költségminimalizálás és termelékenység növekedés Interoperabilitás növelése Hogyan? Egységes eljárások kialakítása a kulcsfontosságú területeken Vasúti árufuvarozó társaságok érdekeinek figyelembevétele Elvégzendő tevékenységek prioritásainak felállítása Monitoring eljárás kialakítása Koordináció Harmonizáció Egységesítés Monitoring

35 Vasúti árufuvarozási korridor-hálózat változásai EU bővítés Vasútvállalati (piaci) igények Szerves fejlődés

36 Politikai felvetések a vasúti árufuvarozási mód növelésére Jövőbeli eszközök / szabályozások megváltoztathatják: 913/2010/EU European Rail Network for Competitive Freight (középtáv) Méltányosság a személy- és árufuvarozó operátorok között Infrastruktúra beruházások TEN-T alapból (1315/2013/EU rendelet, hosszú táv) Dedikált vágányok biztosítása az árufuvarozás számára Átjárhatóság fejlesztése Váltás az átkelésben Európa-Ázsia Vasút (rövid-, középtáv) Forgalom generálása a nagy távolságú vasúti áruforgalomban

37 Magyarországot érintő kijelölt korridorok 6. Almería Valencia/Madrid Zaragoza/Barcelona Marseille Lyon Torino Milánó Verona Padova/Velence Trieszt/Koper Ljubljana Budapest Záhony (magyar-ukrán határ) 7. Prága Bécs/Pozsony Budapest Bukarest Constanta - Vidin Szófia Thesszaloniki Athén A fenti folyosók létrehozása: november

38 Magyarországon átmenő 6. és 7. korridor

39 Orient/East-Med korridor (RFC7) Vasútvállalati javaslatok: Bratislava Dunajska Streda Komárom (csatlakozó) Wien Sopron Győr (alternatív) Stúrovo Lőkösháza via Rákosrendező Kőbánya teher Kőbánya Kispest Szajol Biharkeresztes Bucuresti via Cluj Napoca (alternatív) Ruse Burgas and Ruse Simeonovgrad via Sindel Junak Karnobat Nova Zagora (új)

40 Szolgáltatás javulás Egyablakos ügyintézési rendszer Össze kell hangolni az infrastruktúra és az árufuvarozási folyosók vonalán elhelyezkedő terminálok üzemeltetését Zavar esetén a lehetőségekhez mérten biztosítani kell az árufuvarozási folyosón közlekedő árufuvarozó vonatok pontos közlekedését

41 Létrehozandó testületek Irányító testület tagjai (T): az érintett tagállamok hatóságainak képviselői feladata: a folyosó általános célkitűzéseinek meghatározása Ügyvivő testület T: pályahálózat-működtetők, kapacitás-elosztók Tanácsadó csoport(ok) T: a folyosó termináljainak működtetői és tulajdonosai T: folyosó használatában érdekelt vasúti társaságok

42 Az ügyvivő testület kiemelt feladatai a folyosó megvalósításában Legkésőbb 6 hónappal az árufuvarozási folyosó üzembe helyezése előtt megvalósíthatósági tervet dolgoz ki, ezt az irányító testületnek kell jóváhagynia A megvalósíthatósági tervet rendszeres időközönként felülvizsgálja Közlekedéspiaci elemzést végez

43 Ügyvivő testület feladatai a működtetésben Nyomon követi a folyosón üzemelő vasúti árufuvarozás teljesítményét, az ellenőrzés eredményeit évente egyszer közzéteszi Felhasználók elégedettségéről felmérést végez és eredményeit évente egyszer közzéteszi Elősegíti az összhangot a folyosó teljesítményösztönző rendszerei között

44 Egyablakos ügyintézés Az ügyvivő testület kijelöl vagy létrehoz egy közös szervezetet (C-OSS), amely lehetővé teszi a kapacitás-igénylőknek, hogy egy helyszínen, egyetlen művelettel kérjenek és kapjanak válaszokat az árufuvarozási folyosón legalább egy határon áthaladó tehervonatokkal kapcsolatos infrastruktúrakapacitás tekintetében

45 Kapacitás iránti kérelmek egyablakos ügyintézési rendszere

46 Pályahálózat-működtető egyéb feladatai Rendszeres időközönként minőségjelentéseket kell közzétenni Teljesítményértékelést kell végezni, mely a folyosót használók elégedettségi felmérését is magába foglalja

47 RNE rendszerek Honlap (szolgáltatások) PCS TIS CIS

48 Vasúti árufuvarozási társaságok elvárásai 11 kulcsterület

49 A magyar vasút szerkezetátalakítási folyamatának kezdeti lépései Az 1990-es évek elejétől a magyar vasút általános működési feltételeinek biztosítása felemésztette a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokat, jelentős felújítási és fejlesztési hátrányok halmozódtak fel, amelyek a pályainfrastruktúra és gördülőállomány tekintetében egyaránt kritikus helyzetet teremtettek. Ennek következtében a MÁV kedvezőtlen gazdasági és pénzügyi helyzete oly mértékben romlott, hogy elkerülhetetlenné vált a szervezeti átalakítása. A racionalizálás és a vállalati profiltisztítás végrehajtásához az átalakulás általános feltételeit jogilag szabályozni kellett. Az átalakítás feltételeit meghatározó tényezők: Társadalmi és politikai rendszerváltás 91/440 (EGK) irányelv, valamint más EU-szabályozások, egyezmények, évi XCV. Törvény (Vasúti törvény) Állam-MÁV szerződés (1995)

50 Új vasútvállalatok belépése a hazai vasúti fuvarozási piacra A vasúti pályához és tartozékaihoz való hozzáférés, a menetvonal-igénylés beadásának feltétele, hogy a vasútvállalat rendelkezzen az alábbi dokumentumokkal, és azokat a menetvonal igénylés benyújtása előtt a VPE-nek bemutassa: Vasútbiztonsági tanúsítvány Működési engedély A pályavasúti szervezet feladata a pályahasználati szerződés/megállapodása vasútvállalattal való megkötése, a vonat leközlekedtetése a kiutalt menetvonalakon, a kiutalt menetvonalakhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása, a teljesítés igazolása, a pályahasználati díj elszámolása és számlázása. A MÁV Rt és a GYSEV Rt május 1-jétől rendelkezett az uniós és hazai szabályozásokban előírt feltételekkel, majd 2004 júniusában az első hazai magánvasúti társaság (Floyd Kft.) számára meg is történt az első menetvonal kiutalás a MÁV Rt. hálózatára és ezzel elindult a tényleges piacnyitás a hazai vasúti árufuvarozási piacon

51 2185/2005. (IX. 9.) Kormányhatározat a vasúti közlekedéspolitika stratégiai kérdéseiről Új vasúti törvény Vasúti igazgatási szerv megalakítása január 1-jétől Külön cargo társaság megalakítása január 1-jétől önálló pályavasút és személyszállítási társaságra való szétválasztás Új törvény a közlekedési balesetvizsgáló szerv létrehozására

52 Derogáció Az EU valamely tagállamában székhellyel rendelkező vasutak számára december 31-ig a vasúti pálya igénybevétele a gyakorlati kihasználhatóság figyelembevételével számított vonatmennyiség 20%-ára korlátozható

53 GVH-eljárások I én indított eljárás a MÁV Zrt. ellen erőfölénnyel való visszaélés miatt (iparvágányokhoz történő hozzáférési igények teljesítése során) 700 millió Ft bírság 2008: eljárás a MÁV Zrt., GYSEV Zrt. és a ellen gazdasági verseny korlátozását célzó megállapodás miatt (magyar vasúti árufuvarozási piac felosztása, egységes vasúti árufuvarozási díjszabás alkalmazása) Összesen 1,25 milliárd Ft bírság

54 GVH-eljárások II. 2008: a MÁV Cargo Zrt. és a MÁV Zrt. ellen (a MÁV Zrt. jogosultságainak származtatása révén a MÁV Cargo Zrt között az ukrán-magyar határkeresztező vasúti forgalom lebonyolításában exkluzív jogosultságokkal rendelkezett, s az ezzel való visszaélés káros hatású lehetett a piaci verseny struktúrájára) A GVH vizsgálói végzéssel lezárta az ügyet. Megállapították, hogy a határforgalmi tevékenység a nemzetközi megállapodásokból fakadó jogi akadályok miatt nem hozható létre a magánvasúti társaságok részéről, ezért ennek nyújtása nélkülözhetetlen számukra. Szükséges a helyzet rendezéséhez, hogy az állam az uniós liberalizált vasúti környezethez megfelelően rendezze a vasúti áruforgalomhoz kapcsolódó szabályozást Ukrajnával

55 Vasútról szóló évi CLXXXIII. törvény Jelentősebb változások (1) 1. Tevékenységalapú engedélyezési rendszer (nem szervezeti típusú) 2. Országos, helyi mellett térségi vasúti közlekedés kialakítás feltételeit megteremti 3. Definiálja a vasúti közlekedési rendszert, a vasúti tevékenységet végző (pvt, vvt, ivt) szervezeteket

56 Vasúti pályahálózat működtetése Fogalom: vasúti pályahálózat üzemeltetése, és fenntartása, létesítése, felújítása, fejlesztése, megszüntetése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, továbbá a vasúti pályahálózat használatával összefüggő egyéb szolgáltatások nyújtása Pályahálózatok fajtái kétféle felosztás 1.) országos, elővárosi, helyi, térségi, saját célú 2.) országos törzshálózati, regionális, egyéb

57 Jelentősebb változások (2) Vasútbiztonsággal összefüggő kérdések szabályozása Hálózat-hozzáférési díjszabási rendszer Vasúti pályahálózathoz való hozzáférés (nyílt, kivétel összekötő és sajátcélú pálya) Vasúti igazgatási szervezet létrehozása és hatásköre (piacfelügyelet, működési engedélyek kiadása, térségi és elővárosi pályahálózat kijelölése)

58 A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló évi CII. törvény Sífelvonó Függővasút Trolibusz kötött pályájának engedélyeztetése Hajtány Kötélpálya Sikló

59 Vasútról szóló évi CLXXXIII. törvény módosítása (2015. évi CIII. törvény) Jelentősebb változások (fogalmak) Országos jelentőségű vasútvonalak Országos törzshálózati vasúti pálya Országos vasúti mellékvonal Országos vasúti pályahálózat Iparvágány Saját célú vasúti pályahálózat Kiszolgáló létesítmény Kiszolgáló létesítmény üzemeltetője Ésszerű nyereség Vasút-villamos (Tram-train) Készítette: RCH Jogi szervezet

60 Vasútról szóló évi CLXXXIII. törvény módosítása (2015. évi CIII. törvény) Jelentősebb változások (vasúti pályahálózat fejlesztési stratégia, üzleti terv) Az országos jelentőségű vasútvonalakra terjed ki. A miniszter a fejlesztési stratégia előkészítése során a pályahálózat-működtetőkkel és a vállalkozó vasúti társaságokkal egyeztet. A fejlesztési stratégia legalább ötéves időtartamra készül és meghosszabbítható. A pályahálózat-működtető üzleti tervet készít. Honlapján közzéteszi Bárki véleményt nyilváníthat. Az elutasított vélemények esetében a pályahálózat-működtető az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a honlapon közzétesz. Készítette: RCH Jogi szervezet

61 Vasútról szóló évi CLXXXIII. törvény módosítása (2015. évi CIII. törvény) Jelentősebb változások (működési engedély) a) Vasúti pályahálózat működtetése (nem kell működési engedély) b) Vasúti személyszállítás c) Vasúti árutovábbítás d) Vontatási szolgáltatás nyújtása (önálló vontatási engedély)

62 Vasútról szóló évi CLXXXIII. törvény módosítása (2015. évi CIII. törvény) Jelentősebb változások (kiszolgáló létesítmények) Kiszolgáló létesítmény üzemeltetője lehet: pályahálózat-működtető, vállalkozó vasúti társaság, olyan gazdasági társaság, amely nem minősül sem pályahálózat-működtetőnek, sem vállalkozó vasúti társaságnak, természetes személy vagy egyéni vállalkozó. Járulékos, kiegészítő és mellékszolgáltatást nyújtása ha ezeket a szolgáltatásokat a pályahálózat-működtető nyújtja, rá a pályahálózat-működtetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Tevékenységük megkezdését az azt követő öt napon belül a vasúti igazgatási szervnek kötelesek bejelenteni. Gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó vasúti társaság megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosítása külön szervezeti egység elkülönített számviteli nyilvántartás. Bérbeadás vagy lízing Készítette: RCH Jogi szervezet

63 Vasútról szóló évi CLXXXIII. törvény módosítása (2015. évi CIII. törvény) Jelentősebb változások (országos törzshálózati vasúti pálya működtetés jogosultsága) Az országos vasúti mellékvonalakat magába foglaló vasúti pályahálózat amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy tartozéka nem része működtetését a Kormány által kijelölt gazdasági társaság végezheti. Az egyéb vasútvonal működtetését bármely gazdasági társaság végezheti. Készítette: RCH Jogi szervezet

64 Vasútról szóló évi CLXXXIII. törvény módosítása (2015. évi CIII. törvény) Jelentősebb változások (vasúti pályahálózat működtetésére kötött szerződés) Az állam nevében a miniszter legalább ötéves szerződésben kötelezettséget vállal a pályahálózat működtetésével kapcsolatban felmerült, és a hálózat-hozzáférési díjból, valamint a vasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből nem fedezett, indokoltnak elismert költségei megtérítésére. Szerződéses feltételek: legalább egyensúly legyen: bevétel, eredmény, támogatás, állami finanszírozás ÉS a nyílt hozzáférésű pályahálózathoz kapcsolódó kiadások, - beleértve a pályahálózat működtetéséhez szükséges felújítások kiadásait KÖZÖTT. a pályahálózat-működtetőt a működéseinek és a hhf. díjak csökkentésére ösztönözze. törvény 3. sz. mellékletének feltételei. Előzetes megállapodás: finanszírozást biztosító fizetési konstrukcióban. A magyar állam a pályahálózat-működtetőnek finanszírozást biztosíthat elsősorban új beruházások fedezése céljából. Készítette: RCH Jogi szervezet

65 Vasútról szóló évi CLXXXIII. törvény módosítása (2015. évi CIII. törvény) Jelentősebb változások (határforgalmi egyezmények) Nem tartalmazhatnak olyan rendelkezéseket, amelyek a vállalkozó vasúti társaságok közötti hátrányos megkülönböztetésre vezetnek, vagy amelyek korlátozzák a vállalkozó vasúti társaságoknak a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos szabadságát. A nem tagállam szomszédos állam esetében a hatályos határforgalmi egyezmény módosítására vagy új határforgalmi egyezmény megkötésére irányuló tárgyalás megkezdése előtt a miniszter értesíti a Bizottságot. Készítette: RCH Jogi szervezet

66 Vasútról szóló évi CLXXXIII. törvény módosítása (2015. évi CIII. törvény) Jelentősebb változások (eltérő rendelkezések) Az iparvágányra vonatkozó eltérő rendelkezések Iparvágányon vasúti jármű munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszony keretében is vezethető. A saját célú vasúti pályahálózatra készített és a közlekedési hatóság által jóváhagyott vasúti társasági szolgálati utasítások hatálya kiterjed az iparvágányokra is. A saját célú vasúti pályahálózatra vonatkozó eltérő rendelkezés Saját célú vasúti pályahálózaton vasúti jármű munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszony keretében is vezethető. A stratégiai jelentőséggel nem bíró vasúti pályahálózatokra GYSEV Zrt.-re és FHÉV Zrt.-re Készítette: RCH Jogi szervezet

67 Vasútról szóló évi CLXXXIII. törvény módosítása (2015. évi CIII. törvény) Jelentősebb változások (VPSZ feladata) Az alapvető feladatokat január 1-jéig a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet (VPE Kft.) látja el a díjbeszedés kivételével, amelyet a független pályahálózat-működtető is elláthat. Készítette: RCH Jogi szervezet

68 VPE Kft. fő funkciói és tevékenységei Funkciók Kapacitás-elosztási funkció Díjmeghatározási funkció Tevékenységi körök Hálózat-hozzáférési díj meghatározása Teljesítményösztönző rendszer kialakítása, működtetése Pályahálózat-kapacitás elosztása Üzemi menetrend készítése Hálózati Üzletszabályzat közzététele Díjbeszedés

69 Európai kitekintés - a vasúti árufuvarozás részaránya (százalékban) Törökország Svájc Szlovákia Szlovénia Románia Lengyelország Ausztria Hollandia Magyarország Litvánia Olaszország Horvátország Franciaország Spanyolország Görögország Németország Csehország Bulgária EU (28 ország) 4,6 4,9 9,5 21,5 20,2 16,6 20,7 14,6 17,3 1,6 5,2 15, ,5 23,4 21,2 33,8 43, ,

70 Szakmai irányítás, tulajdonosi joggyakorlás feletti db települési önkormányzat NFM Tulajdonos Helyi szolgáltatók + Komp és rév Közszolgáltatási szerződés Pályaműk. szerződés Tulajdonos MNV Zrt. Közszolgáltatási szerződés Magánfuvarozók Tulajdonos MÁV Zrt. GySEV Zrt. Volán társaságok MÁV START További társaságok Forrás: NFM

71 A vasúti szereplők kapcsolatrendszere Magyarországon (2013) Nemzeti Fejlesztési Minisztérium MÁV Start 66% Nemzeti Közlekedési Hatóság (vasúti igazgatási szerv) MÁV Pályavasút Tulajdonosi kapcsolat Pályaműködtetési szerződés Közszolgáltatási szerződés Árufuvarozó vasúti társaságok MÁV Nosztalgia Egyéb MÁV társaságok Záhony Port RCH Pályavasút Vontatás GYSEV Személyszállítás Társasági szolgáltató Vontatási szerződés Hálózat-hozzáférési szerződés/belső megállapodás Vontatási energia (2012-ig) Átrakási szerződés Rola támogatás VPE (kapacitás-elosztás, díjmeghatározás) Magánvasutak GYSEV Cargo Megbízási díj Piacfelügyeleti díj Piacfelügyelet 71

72 A vasúti szereplők kapcsolatrendszere Magyarországon MÁV Pályavasút Nemzeti Fejlesztési Minisztérium MÁV Start 66% Nemzeti Közlekedési Hatóság (vasúti igazgatási szerv) Tulajdonosi kapcsolat Pályaműködtetési szerződés Közszolgáltatási szerződés Árufuvarozó vasúti társaságok MÁV Nosztalgia Egyéb MÁV társaságok Záhony Port RCH Pályavasút Vontatás GYSEV Személyszállítás Társasági szolgáltató Vontatási szerződés Hálózat-hozzáférési szerződés/belső megállapodás Vontatási energia Átrakási szerződés Rola támogatás VPE (kapacitás-elosztás, díjmeghatározás) Magánvasutak GYSEV Cargo Megbízási díj Piacfelügyeleti díj Piacfelügyelet 72

73 Nemzetközi vasúti árufuvarozási szolgáltatás modellje Vasúti pálya Trakció (Vontatás) Hozzáférési szerződés Trakciós szerződés Átadó/átvevő fuvarozó vasúti társaság Fuvarozó vasúti társaság Ügyfél (Határforgalmi) Együttműködési szerződés Kocsihasználati szerződés Vasúti teherkocsi CIM Fuvarozási szerződés

74 Iparvágány/saját célú vasúti pályahálózat Vasúti létesítmények Szerződéses kapcsolatok Iparvágány használó kapcsolatrendszere Szabályozás

75 Csatlakozó vasúti pálya Csatlakozó vágányok Állomás

76 Összekötő vasúti pálya Összekötő vágányok Állomás

77 Saját célú vasúti pályahálózat Saját célu vasúti pályahálózat Állomás

78 Iparvágány szerződéses kapcsolatok Vasúti árufuvarozó társaság ISzSz Hhfsz Iparvágány használó IHSz Pályahálózatműködtető SCVPSZU KSZU ÜVU

79 Scvp/Iparvágány tulajdonosok vasúti kapcsolatrendszere MÁV/GYSEV KTI, vállalkozások MÁV/GYSEV, vállalkozások Kiszolgálás szabályozás Oktatás, képzés Pályakarbantartás, felügyelet Kiszolgálási megállapodás (ISzSz) (kereskedelmi) Iparvágány tulajdonos/használó KTI Vizsgáztatás Eügyi alkalmasság Vasútegészségügy Kht. Engedélyezés, piacfelügyelet Vasúti árufuvarozó társaság NKH

80 Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasítása (SCVPSZU) Elődje az Iparvágányok Szolgálati Utasítása (1990), amelyben Iparvágányok csoportosítása (vizsgáztatás szempontjából) A : napi 100 kocsi feletti forgalom, 10 km-nél nagyobb vágányhálózat, több tolatómozdony és rakodóberendezés B : napi kocsi forgalom, 2-10 km vágányhálózat, tolatómozdony, beépített rakodóberendezés C : nem sorolható az A és B csoportba Emellett figyelembe venni: vasútüzemben dolgozók létszáma és helyi viszonyok

81 Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasítása (SCVSZU) Jelentősebb változások: Kötelező Kiegészítő Szolgálati Utasítás (KSZU) elkészítése (belső kocsimozgatási tevékenység végrehajtás szabályozása). Ezt megelőzően elkészítése csak akkor volt szükséges, ha azt különleges helyi és forgalmi viszonyok indokolták. Az scvp/iparvágány használó, a belső vasútüzem megszervezésére, irányítására és ellenőrzésére hatósági vizsgával rendelkező vasútüzem-vezetőt köteles megbízni

82 Szabályozási háttér Hálózati Üzletszabályzat Pályahasználati (hálózat-hozzáférési) díj Hálózat-hozzáférési szerződés Teljesítményösztönző rendszer Ügyfélelégedettség

83 A Hálózati Üzletszabályzat Meghatározza: a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz való hozzáférést, a vasúti pályahálózat használatát, valamint a nyílt hozzáférés keretében nyújtott alap-, járulékos-, kiegészítő- és mellékszolgáltatások igénybevételének feltételeit és eljárási rendjét. Pályavasúti szolgáltatások: Alapszolgáltatások (Vtv. 2. sz. melléklet 1.) Járulékos szolgáltatások (Vtv. 2. sz. melléklet 2.) Kiegészítő szolgáltatások (Vtv. 2. sz. melléklet 3.) Mellékszolgáltatások (Vtv. 2. sz. melléklet 4.)

84 A Hálózati Üzletszabályzat felépítése A Hálózati Üzletszabályzat a nemzetközi előírásokhoz (RNE) és gyakorlathoz igazodóan 6 fő fejezetre és mellékletekre tagolódik: 1. fejezet: Általános tudnivalók 2. fejezet: A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat igénybevétele 3. fejezet: Infrastruktúra 4. fejezet: Kapacitás-elosztás 5. fejezet: A hozzáférésre jogosultak számára nyújtandó szolgáltatások 6. fejezet: Díjak Mellékletek

85 Mellékletek 1.8 A MÁV Zrt. És a GYSEV Zrt. Forgalomirányítási Központjainak elérhetősége 1.10 Fontosabb fogalmak magyarázata A hálózat-hozzáférési szerződés általános feltételei Üzemanyag vételező helyek Kimutatás a MÁV Zrt. pályahálózatán nyílt hozzáférésű (közforgalmú) rakterületekről Vasúti járműmérlegek 3.2 Magyarországi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat A kombinált forgalom szállítóegységeinek továbbítási feltételei Figyelőszolgálat kötelezettsége a mozdonyon A Magyar Köztársaság és a szomszédos államok közötti határátmenetek A MÁV Zrt. És a GYSEV Zrt. közötti pályavasúti határpontok A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz kapcsolódó csatlakozó-, összekötő vasúti pályák, valamint saját célú vasúti pályahálózatok Vasútvonalak, pályaszakaszok legfontosabb jellemzői Állomások, szolgálati helyek vasútvonalakon történő elhelyezkedése,legfontosabb műszaki és üzemi jellemzők Rakszelvények és ezek méretei Vasúti pályaszakaszok ívviszonyaira vonatkozó információk hozzáférhetősége A villamosítás rendszere A MÁV Zrt. Nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatán lévő vasúti alagutak Díjképzési Módszertan Kimutatás a pályahálózaton a 2010/2011. menetrendi Díjszámítási Dokumentum 3.5 Rail Cargo Hungaria évben Zrt. tervezett karbantartási, felújítási és fejlesztési Szolgálati hely és vonalkategóriák MÁV Zrt. munkákról Várható infrastruktúra-fejlesztési munkák a 2010/2011 menetrendi évet követő években A vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés folyamata a jogszabályi előírásoknak megfelelően tevékenység-elhatárolás szerint Menetvonal- alap, járulékos szolgáltatások igénylése Üzleti és forgalmi vonatnemek vonatkategóriákba sorolása Pályakapacitás-igénylés a vasúti pályahálózat karbantartási, felújítási és fejlesztési munkáihoz A MÁV Zrt-nél a rendkívüli- egyedi, különleges szabályozást igénylő -küldemények igénylésének, megrendelésének rendje A GYSEV Zrt-nél a rendkívüli- egyedi, különleges szabályozást igénylő küldemények igénylésének, megrendelésének rendje és a szolgáltatás díjai Szolgálat megszakítás, szolgálatszünetelésben érintett szolgálati helyek Állomási tolatómozdony és tolatószemélyzet rendelkezésre állása Vonatfelvételi tevékenység végzése a MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. pályahálózatán

86 1. fejezet: Általános tudnivalók Alkalmazandó jogszabályok HÜSZ felépítése hatálya, közzététele Jogok, kötelezettségek Kapcsolattartás Alapfogalmak 86

87 1. fejezet: A Hálózati Üzletszabályzat kötelező jellege Jogi státusz: A Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak alkalmazása a pályahálózat-működtetőre, a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni kívánó hozzáférésre és kapacitásfoglalásra jogosultakra, valamint a VPE Kft.-re vonatkozóan egyaránt kötelező

88 A Hálózati Üzletszabályzat tartalmi elemei A Vasúti törvény szerint a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetője a) a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó általános szerződési feltételeit, b) a díjszabási rendszer elemeit, valamint azok alkalmazásának részletes feltételeit, c) a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának részletes feltételeit, összehangolási eljárás részletes szabályait, d) a vasúti pályahálózatra vonatkozó forgalmi és műszaki jellemzőket Hálózati Üzletszabályzatba foglalja

89 1. fejezet: A Hálózati Üzletszabályzat hatálya Időbeli hatály A 2014/2015. menetrendi évre vonatkozó Üzletszabályzat december 13-án órától december 12-én óráig hatályos. Az éves üzemi menetrend érvényességi időtartama minden év december második szombatján órakor kezdődik, és a következő év december hónap második szombatján óráig tart. Területi hatály A Hálózati Üzletszabályzat területi hatálya kiterjed a nem független vasúti pályahálózatműködtető (a MÁV Zrt., GYSEV Zrt.) által működtetett országos normál és széles nyomtávolságú nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatokra

90 1. fejezet: Felelősség a Hálózati Üzletszabályzat tartalmáért A Hálózati Üzletszabályzat készítője felelős a Hálózati Üzletszabályzatnak a vonatkozó nemzetközi, közösségi és nemzeti jogszabályoknak való megfelelőségéért, valamint az információk pontosságának és naprakész aktualitásának biztosításáért. A nem független, illetve az integrált vasúti társaságot terheli a felelősség azokért az adatokért, amelyeket a Vtv. 67/P. (4) bekezdés és a 268/2009.(XII.01.) Korm. rendelet 2. és 3. -a, valamint a pályahálózat-működtető és a Hálózati Üzletszabályzat készítője között létrejött együttműködési szerződésben rögzítettek alapján bocsát rendelkezésre. 268/2009 (XII.1.) Korm. rendelet 3. : A nem független vasúti pályahálózat-működtető köteles a Hálózati Üzletszabályzat elkészítéséhez szükséges adatokat annak közzétételére külön jogszabályban előírt időpont előtt legkésőbb kilencven nappal, módosítás esetén pedig haladéktalanul a VPSZ rendelkezésére bocsátani. 2014/2015. évi Hálózati Üzletszabályzathoz az adatszolgáltatást szeptember 8-ig kellett megadni!

91 Kapacitás-elosztó szervezet legfontosabb feladatai A Vasúti Pályakapacitás-elosztó (VPE) Kft. a Vtv. alapján az alábbi feladatokat látja el: vasúti pályahálózat kapacitásának elosztása, Hálózati Üzletszabályzatának kidolgozása, Díjképzési Módszertan és a Díjszámítási Dokumentum megállapítása, hálózat-hozzáférési díjak összegének meghatározása, díjak beszedése, vasúti pályahálózathoz történő hozzáférés költségeinek meghatározása

92 1. fejezet: A pályahálózat-működtetők legfontosabb jogai veszélyhelyzet esetén a kiutalt menetvonalak visszavonása üzemi vonatok közlekedtetése

93 2. fejezet: A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat igénybevétele 2.2 Az alap-, járulékos-, kiegészítő- és mellékszolgáltatásigénylés feltételei Alap-, járulékos-, kiegészítő- és mellékszolgáltatást olyan hozzáférésre jogosult igényelhet, amely a vasúti pályahálózat használatára való jogosultságát meghatározott okiratokkal - azok egyegy másolati példányának VPE Kft-hez történő eljuttatásával - igazolja. A kapacitás igénylés feltételei: Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiállított működési engedély (2.2.3 pont), valamint Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiállított biztonsági tanúsítvány (2.2.4 pont). 93

94 2. fejezet: A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat igénybevétele A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot használók köre: A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot a pályahálózat-működtetők és a hozzáférésre jogosultak használhatják. Hozzáférésre jogosult: a) a belföldön bejegyzett vasúti társaság, b) vasúti árutovábbítás céljából más EGT-tagállamban létrejött, a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság, c) nemzetközi személyszállítás céljából más EGT-tagállamban létrejött, a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság, d) külföldön létrejött vállalkozó vasúti társaság nemzetközi szerződés rendelkezése vagy viszonosság esetén, e) vállalkozó vasúti társaságok nemzetközi csoportosulása 94

95 2. fejezet: A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat igénybevétele (Kapacitásfoglalásra jogosultak) Fogalom: Az a közszolgáltatást nyújtó, vagy a pályahálózat-kapacitás megszerzésében kereskedelmi érdekeltséggel bíró nem hozzáférésre jogosult természetes vagy EGT-tagállamban bejegyzett jogi személy, továbbá szállíttató, szállítmányozó és kombinált fuvarozással foglalkozó szállító, aki a vasúti pályahálózat-működtetővel a vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó keretszerződést köt. Keretszerződésben kötelezettséget vállal a feltételek és eljárásrend betartására. A foglalt kapacitást bármely hozzáférésre jogosult részére átruházhatja. Vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó szerződés: a KJ kötelezettséget vállal, hogy megnevezi a szerződés a kapacitás felhasználása céljából a hozzáférésre jogosultat

96 2. fejezet: A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat igénybevétele A pályahálózat-működtető nem köteles nyílt hozzáférést biztosítani a) a kizárólag vasúti személyszállítás, valamint saját vasút-üzemeltetési és karbantartási rendeltetésű teherszállítás céljára fenntartott nem átjárható helyi, városi és térségi vasúti pályahálózathoz, b) a kizárólag vasúti személyszállítás, valamint saját vasút-üzemeltetési és karbantartási rendeltetésű teherszállítás céljára fenntartott elővárosi vasúti pályahálózathoz, c) a saját célú vasúti pályahálózathoz, d) az iparvágányhoz, e) a kizárólag honvédelmi célra használt vasúti pályahálózathoz. 96

97 A vasúti pályahálózat igénybevételének előfeltételei

98 2. fejezet: A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat igénybevétele Működési engedély Az árutovábbítási (árufuvarozási, áruszállítási), személyszállítási és vontatási szolgáltatás működési engedélyhez kötött tevékenység. A működési engedély, illetve ideiglenes működési engedély kiadása, módosítása, felfüggesztése, visszavonása, a vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik Vasútbiztonsági tanúsítvány, kiegészítő tanúsítvány, biztonsági engedély A belföldön bejegyzett vasúti társaság a vasúti pályahálózatot kizárólag a vasúti közlekedési hatóság által kiállított vasútbiztonsági tanúsítvány birtokában használhatja. A tanúsítvány igazolja, hogy a vasúti társaság létrehozta a biztonsági rendszerét és képes megfelelni a vasúti pályahálózat biztonságos üzemeltetése érdekében a kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokban, valamint a nemzeti biztonsági szabályokban meghatározott követelményeknek. A vasúti pályahálózat irányítása, működtetése kizárólag a közlekedési hatóság által kiállított vasútbiztonsági engedély alapján végezhető. A más EGT-állam által kiadott vasútbiztonsági tanúsítvánnyal rendelkező vasúti társaságnak az alap-, járulékos-, kiegészítő szolgáltatásigénylés előtt, kiegészítő tanúsítványt kell beszereznie a közlekedési hatóságtól az általa megállapított eljárásrend szerint. 98

99 2. fejezet: A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat igénybevétele Menetvonal igénylés feltétele működési engedély vasútbiztonsági tanúsítvány, kiegészítő tanúsítvány biztosítási szerződés Pályahálózat hozzáférés (infrastruktúra használat) feltétele Menetvonal igénylés feltételei + menetvonal igény elfogadásáról szóló VPE értesítés amennyiben a vasúti pályahálózathoz, saját célú, csatlakozó, vasúti pálya igénybevétele is szükséges a menetvonal kiutalás előfeltétele a saját célú vasúti pályahálózat működtetőjének írásos hozzájárulása, hogy a hozzáférésre jogosult a kérdéses pályahálózatot használja hálózat-hozzáférési szerződés megkötése 99

100 2. fejezet: A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat igénybevétele Keret-megállapodás: A vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására jogszabályban meghatározott feltételekkel legfeljebb öt, kivételesen tíz évet meg nem haladó időszakra vonatkozóan keret-megállapodás köthető a VPE Kft. és a hozzáférésre jogosult között Hálózat-hozzáférési szerződés: A hálózat-hozzáférési szerződés a vasúti pályahálózat-használat műszaki, technológiai, pénzügyi és jogi feltételeit szabályozza. A VPE Kft. az előírt dokumentumok meglétének ellenőrzését követően kiutalja a hozzáférésre jogosultnak az alap-, járulékos-, kiegészítő- és mellékszolgáltatást, melyet követően, de annak igénybevétele előtt a felek kötelesek egymással szerződést kötni. A hálózat-hozzáférési szerződés megkötésének előfeltétele: működési engedély, vasútbiztonsági/kiegészítő tanúsítvány, a Vtv. 64/R. (4) bekezdése szerinti értesítés (alap-, járulékos-, kiegészítő szolgáltatás kiutalásáról szóló értesítés). Az országos nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kiutalt alap-, járulékos-, kiegészítő- és mellékszolgáltatás és érvényes hálózat-hozzáférési szerződés nélkül nem használható Belső megállapodás: a pályahálózat-működtető szervezetén belül esetlegesen működő, vállalkozó vasúti tevékenységet folytató szervezeti egységekkel az alap,- járulékos-, kiegészítő- és mellékszolgáltatások igénybevétele előtt belső megállapodást kell kötniük. 100

101 A vasúti pályahálózat és a pályavasúti szolgáltatások igénybevételének feltételei 101

102 2. fejezet: A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat igénybevétele Üzemeltetési, közlekedtetési szabályok A vasúti utasítások alkalmazásának kötelezettsége F.1. sz. Jelzési Utasítás, F.2. sz. Forgalmi Utasítás E.1. sz. Utasítás a vontatójármű személyzet részére (kivéve, ha a hozzáférésre jogosult Nemzeti Közlekedési Hatóság által jóváhagyott oktatási utasítással rendelkezik), E.2. sz. Fékutasítás, E 12. sz. Műszaki kocsiszolgálati Utasítás, Műszaki táblázatok I., II. kötet, E.101. sz. Általános Utasítás a MÁV villamosított vonalai részére H.6. sz. Utasítás Rendkívüli küldemények kezelésére, O.1. sz. Oktatási Utasítás pályavasúti fejezetei (kivéve, ha a hozzáférésre jogosult Nemzeti Közlekedési Hatóság által jóváhagyott oktatási utasítással rendelkezik), Állomási Végrehajtási Utasítások infrastruktúrára vonatkozó része, A forgalom szabályozására vonatkozó vonali Végrehajtási Utasítások, A Szomszédos pályavasútra érvényes utasítás-eltérések. 102

103 3. fejezet: Infrastruktúra (táblázat, térkép, szöveges leírás) Pályahálózat fő jellemzői Vasútvonalak műszaki, technológiai jellemzői (saját célú (iparvágány) vasúti pályahálózat) Vasútvonalakon alkalmazott forgalomirányítási és biztonsági rendszerek Forgalom korlátozások 103

104 3. fejezet: Infrastruktúra A pályahálózatra vonatkozó műszaki és üzemi adatokat a pályahálózat-működtető a Hálózati Üzletszabályzat elkészítésének üteméhez igazodóan, de legkésőbb annak közzétételét 90 nappal megelőzően, változások esetén haladéktalanul köteles a VPE Kft. rendelkezésére bocsátani. (Vtv. 67/P. (4), 268/2009. (XII. 1.) kormányrendelet 3. ) 3.2 Az országos nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat bemutatása 3.2 sz. melléklet Infrastruktúra korlátozások A kombinált fuvarozás feltételei sz. melléklet Figyelőszolgálat kötelezettsége a mozdonyon sz. melléklet Kapcsolódó vasúti pályahálózatok Határállomások sz. melléklet Pályavasúti határpontok sz. melléklet Saját célú vasúti pályahálózatok sz. melléklet A nyílt hozzáférésű országos vasúti pályahálózat vonalai, vágányhálózata A nyílt hozzáférésű országos vasúti pályahálózat legfontosabb jellemzőit a vasútvonalakat a különböző jellemző paraméterek változásaihoz igazodóan pályaszakaszokra bontva a számú melléklet tartalmazza. 104

105 3. fejezet: Infrastruktúra Nyomtáv A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat szolgálati helyei A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat részét képező szolgálati helyek vasútvonalakon történő elhelyezkedését, valamint azok legfontosabb műszaki és üzemi jellemzőit a sz. melléklet tartalmazza Rakszelvény sz. melléklet A vasútvonalak alkalmazható legnagyobb tengelyterhelése, folyóméter terhelése sz. melléklet Lejt-és ívviszonyok a Műszaki táblázatok I. kötet 1. számú táblázat tartalmazza A vasútvonalak pályasebessége sz. melléklet A közlekedtethető vonathossz vasútvonalakra sz. melléklet Villamos felsővezeték rendszer jellemzői sz. melléklet, sz. melléklet 105

106 3. fejezet: Infrastruktúra Biztosítóberendezési rendszerek Forgalomirányítási rendszerek sz. melléklet Alkalmazott rádióhálózat sz. melléklet Vonatbefolyásoló rendszerek sz. melléklet Szakosított infrastruktúra elkülönítése Szakosított infrastruktúra: a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat egyes szakaszainak meghatározott vasúti szolgáltatások céljára történő igénybevétele előnyben részesíthető Korlátozások környezeti terhelés miatt Korlátozások rendkívüli küldemények, veszélyes áruk továbbítása, próbavonatok és Ro-La vonatok közlekedtetése során Korlátozások alagutak miatt sz. melléklet Korlátozások hidak, műtárgyak miatt 106

107 3. fejezet: Infrastruktúra 3.5 Az infrastruktúra rendelkezésre állása - forgalomszabályozási szempontból figyelembe vett üzemidők határállomásokon sz. melléklet - forgalomkorlátozás a pályalétesítményeken végzett karbantartási, felújítási, és fejlesztési munkák miatt 3.5 sz. melléklet 3.6 Személyvonati műszaki, előkészítő és utaskiszolgáló létesítmények 3.7 Tehervonati állomási létesítmények 107

108 3. fejezet: Infrastruktúra 3.8 Szolgáltatási létesítmények Személy- és tehervonat képző állomások sz. melléklet Rakodási célra igénybe vehető vágányokhoz, rakodóterületekhez való hozzáférés sz. melléklet, valamint a MÁV Zrt. honlapja Karbantartó létesítmények sz. melléklet Üzemanyag vételezési helyek sz. melléklet Áttengelyező (tengelyátszerelő) Záhonyi Tengelyátszerelő Üzemegység Vasúti járműmérlegek sz. melléklet Előfűtő/előhűtő berendezésekkel, közműcsatlakozással rendelkező szolgálati helyek sz. melléklet 3.9 Várható jelentősebb infrastruktúra-fejlesztési munkák 3.9 sz. melléklet 108

109 4. fejezet: Pályakapacitás elosztása Eljárásrend Elosztás folyamata, igények összehangolása Kapacitás-elosztás pályafenntartási, felújítási és fejlesztési célból Rendkívüli küldemények, veszélyes áruk Különleges intézkedések üzemzavar esetén 109

110 A kapacitás-elosztási folyamat és annak IT támogatása Vasúti társaság Menetvonal és szolgáltatás igények Kiutalt menetvonal és szolgáltatás Tényadatok Számla Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. (VPE) KAPELLA Igény befogadása Döntés az elfogadásról Igény kiutalása Tényadatok Számvitel (GIR) Reklamációkezelés (IÜR-REM) Pályavasút IÜR Szolgáltatás(ok) véleményezése Kiutalt menetvonal és szolgáltatás Végrehajtás FOR00 Elszámolás Pass2 Helyesbítő számla

111 Szabályozási háttér Hálózati Üzletszabályzat Pályahasználati (hálózat-hozzáférési) díj Hálózat-hozzáférési szerződés Teljesítményösztönző rendszer Ügyfélelégedettség

112 A hálózat-hozzáférési díj alakulására ható tényezők Költségtérítés Állam és PHM közötti pályaműködtetési szerződés Díj A vasúti társaságok általi megfizethetőség HHD EU EU jogszabályok és szomszédos országok gyakorlata Ph. működtetés költségei Indokolt, elkülönített költségek alakulása Díj + Költségtérítés (+ Kiegyenlítő juttatás) = Indokolt költség és ráfordítás

113 Hálózat-hozzáférési díjrendszerek jellemzése Kétlépcsős árképzés: a pályahasználati díj a pályahasználati alapdíj és az igénybevett szolgáltatások díjainak összegeként adódik. Egylépcsős árképzés: külön szolgáltatási díj nem kerül felszámításra, az alapdíj tartalmazza a szolgáltatásokat is. Az alapdíj kétrészes, amennyiben egy fix (pályahasználati volumentől független) és egy változó rész; egyrészes amennyiben csak változó (teljesítmény-függő) rész alkotja. A változó rész annak függvényében, hogy hány teljesítmény-elemből épül fel, egy-, két- vagy több komponensű lehet

114 Pályahasználati díjmodellek árufuvarozás, 2005 Magyarország Svédország Franciaország kétlépcsõs Belgium Csehország Németország Svájc * Olaszország lépcsõk száma Ausztria egylépcsõs Norvégia Szlovákia * Hollandia egykomponensű Finnország kettő- vagy többkomponensű egykomponensű kettő- vagy többkomponensű egyrészes kétrészes részek, komponensek száma 114 * A svájci és a szlovák díjrendszer háromkomponensű

115 Hálózat-hozzáférési díjrendszer jellemzői Kétlépcsős Kétrészes Kétkomponensű Pályahálózat működtető indokolt költsége 70-75%-át fedezi Egységdíjakra épül Szolgáltatás igénybevételével arányos Differenciált 115

116 Hazai hálózat-hozzáférési díjrendszer (2010/2011-től) Hálózat-hozzáférési alapdíj Menetvonal-biztosítási díj HHD Közlekedtetési díj Két komponensű Az igénybevett járulékos, kiegészítő és mellékszolgáltatások díja Vonatkm Bruttótonnakm

117 Az EGT tagállamok hálózat-hozzáférési díjrendszerében alkalmazott vonalkategóriák

118 Az EGT tagállamok hálózat-hozzáférési díjrendszerében alkalmazott közlekedtetési díjak piaci szegmensenként

119 Alapszolgáltatási díjak összehasonlítása Átlagos pályahasználati alapdíj ( / vonatkm, villamos vontatási költségek nélkül, Svájc esetén villamos energia számbavételével (CH+E) és nélküle (CH)) (ECMT Tanulmány, 2005) 1000 elegytonnás tehervonat, 500 elegytonnás Intercity (személyszállító vonat), 140 elegytonnás elővárosi személyvonatokra végzett összehasonlítás 119

120 1000 tonnás irányvonat fajlagos (1 vkm-re eső hálózathozzáférési díja (2014)

121 Benchmark (költségfedezettség) Az infrastruktúra-működtetők költségeinek pályahasználati díjjal való fedezettsége (ECMT tanulmány, 2005) 121

122 Vasúti pályahálózat működtetés finanszírozása Pályahálózat-működtetők hálózat-hozzáférési díjbevétele összesen (ezer Ft) Pályahálózat-működtetés állami támogatása összesen (ezer Ft) Forrás: NKH-számítás dr. Menich Péter: Hol tart a magyar vasúti piac?, KTE, Kápolnásnyék,

123 Elméleti maximális bevétel (mrd Ft) (teljesítménymutató x költségalapú díj) (szolgáltatáscsoportoknál összeg) Közlekedéspolitikai térkép (MÁV hálózat) Állomáshasználat-személy Vkm-személy Brtkm Tolatószemélyzet-személy 0 Vontatójármű-személy Vontatójármű-teher Vkm-teher 0 0,2 0,4 0,6 0,8 1 Állami szerepvállalás aránya (szolgáltatáscsoportoknál átlag) Állomáshasználatteher Tolatószemélyzet-teher

124 Szabályozási háttér Hálózati Üzletszabályzat Pályahasználati (hálózat-hozzáférési) díj Hálózat-hozzáférési szerződés Teljesítményösztönző rendszer Ügyfélelégedettség

125 Hálózat-hozzáférési Szerződés (HHFSz) A hálózat-hozzáférési szerződés a vasúti pályahálózat-használat műszaki, technológiai, pénzügyi és jogi feltételeit szabályozza. A VPE Kft. az előírt dokumentumok meglétének ellenőrzését követően kiutalja a hozzáférésre jogosultnak az alap-, járulékos-, kiegészítő- és mellékszolgáltatást, de annak igénybevétele előtt a felek kötelesek egymással szerződést kötni. A hálózat-hozzáférési szerződés megkötésének előfeltétele: működési engedély, vasútbiztonsági/kiegészítő tanúsítvány, a Vtv. 64. (3) bekezdése szerinti értesítés (alap-, járulékos-, kiegészítő szolgáltatás kiutalásáról szóló értesítés)

126 Kapacitás-foglalási keretszerződés (Kfksz) Amennyiben a hálózat-hozzáférési szerződés a hozzáférésre jogosult vagy a kapacitásfoglalásra jogosult érdekkörében felmerült okból nem jön létre a vasúti pályahálózat-működtető ezt az igényelt pályahálózat-kapacitás lemondásának tekintheti. A hálózat-hozzáférési szerződés megkötésének határidejét a pályahálózat-működtető állapítja meg. A pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó szerződés megkötésének határideje legfeljebb harminc nappal előzheti meg a szerződés tárgyát képező vasúti pályahálózat-kapacitás felhasználásának időpontját. A kapacitásfoglalásra jogosult és a vasúti pályahálózat-működtető a vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó szerződést köt. A kapacitásfoglalásra jogosult a részére kiutalt vasúti pályahálózat-kapacitást annak felhasználása céljából bármely hozzáférésre jogosult részére átruházhatja

127 Hálózat-hozzáférési szerződés (felépítése, tartalma) 1. A használati jog tartalma 2. A használati jog időtartama, a szerződés hatálya, felmondása, felfüggesztése, módosítása 3. A Vasúti társaság kötelezettségei 4. A Pályavasút kötelezettségei 5. Alkalmazandó személyzet 6. Használni kívánt járművek 7. Fizetési és számlázási feltételek 8. Teljesítményösztönző rendszerből adódó reklamációk kezelése 9. Kedvezmények alkalmazása 10. Tájékoztatási és titoktartási kötelezettség 11. Kapcsolattartó személyek 12. Kárfelelősség 13. Jogviták, elévülés és az alkalmazott jog 14. Egyéb, a felek által lényegesnek tartott kérdések Mellékletek

128 A hálózat-hozzáférési szerződés mellékletei Utasítások jegyzéke Megállapodás a SZIR/ZAIR közvetlen hozzáférésről Vasúti járműadatok kezelése A villamos energia elszámolásának alapfogalmai Mérés alapján történő villamosenergia-elszámolás Vontatási villamos energiafogyasztás fajlagos értékek elegy tömeg alapú elszámolás Vontatási villamos energiafogyasztás fajlagos értékek bruttó tömeg alapú elszámolás A belépési igazolás Belépési igazolás minta

129 Szabályozási háttér Hálózati Üzletszabályzat Pályahasználati (hálózat-hozzáférési) díj Hálózat-hozzáférési szerződés Teljesítményösztönző rendszer Ügyfélelégedettség

130 Teljesítményösztönző Rendszer (TÖR) jogszabályi háttere A 57/2015. (IX. 30.) a vasúti teljesítményösztönző rendszer részletes szabályairól szóló NFM rendelet szabályozza. A kapacitás-elosztó szervezet a hálózati zavarok csökkentése és a vasúti közlekedési teljesítmények javítása érdekében teljesítményösztönző rendszert határoz meg, amelynek alapelvei a vasúti pályahálózat egészére vonatkozóan azonosak. A pályahálózat-működtetőre és a hozzáférésre jogosultra is vonatkozó teljesítményösztönző rendszer elemei lehetnek különösen a hálózati zavart okozó tevékenységért kiszabott pénzügyi hátrányok, valamint a terv feletti teljesítményért járó pénzügyi előnyök. A pénzügyi hátrány egyértelműen a pályahálózat-működtető vagy egy hozzáférésre jogosult által okozott hálózati zavarhoz kötődik. A teljesítmény-ösztönző rendszer a pályahálózat-működtetőre és a hozzáférésre jogosultra egymással arányos elemeket tartalmaz

131 A TÖR alapelvei A teljesítményösztönző rendszer kiterjedhet: - a vonat leközlekedtetésének a kiutalt menetvonalhoz viszonyított pontosságára, - a környezetbarát közlekedési módot támogató ösztönző elemekre, valamint - egyéb, a vonat közlekedtetéséhez kapcsolódó minőségi paraméterekre (többek között a szolgáltatások időbeli tervezhetőségének elősegítése érdekében). A teljesítményösztönző rendszernek minden esetben célhoz kötötten kell létrejönnie. A kitűzött célok elérésének ellenőrzése a rendszer működésének elválaszthatatlan része. A teljesítményösztönző rendszernek ösztönzően kell hatnia a vasúti szolgáltatások tervezhető, optimális kihasználására. A teljesítményösztönző rendszerben meghatározottak egységesen és hátrányos megkülönböztetés nélkül vonatkoznak mind a hozzáférésre jogosultakra, mind a pályahálózatműködtetőkre. 131

132 A TÖR-rel szembeni követelmények egyszerűség, átláthatóság, megbízhatóság, költséghatékonyság, mérhető adatokra támaszkodás, arányosság, minimális jogi és adminisztrációs terhek (a teljesítményösztönző rendszer működtetéséből származó anyagi előny a működtetés ráfordításaival arányos legyen, valamint a hálózati zavar okai azonosításának adminisztratív költsége ne haladja meg a hálózati zavar okozásáért kiszabott pénzügyi hátrányt)

133 Szabályozási háttér Hálózati Üzletszabályzat Pályahasználati (hálózat-hozzáférési) díj Hálózat-hozzáférési szerződés Teljesítményösztönző rendszer Ügyfélelégedettség

134 Forrás: MÁV Zrt. PV Ügyfélkapcsolat és értékesítés / Vevőelégedettségi kutatás 2014 A kutatás módszertana

135 Összefoglalás (2010) Számlázás, elszámolás Nagyon jó színvonal Kettős tendencia Fő fejlesztendő területek: - Számlák pontossága - Teljesítményegyeztetések Munkatársak Területi Központok Jó színvonal Stagnáló (javuló) trend Fő fejlesztendő területek: - Az ügyintézés gyorsasága - Területi értékesítők rendelkezésre állása, elérhetősége Munkatársak irányítási egységek Jó színvonal Stagnáló (romló) trend Fő fejlesztendő területek: - Ügyintézés gyorsasága - Problémamegoldó készség Szerződéskötés Egyértelmű dominancia nélküli kiegyenlítő színvonal, erős negatív oldal A szerződéskötési eljárás időtartama által megtört kedvezőbb véleményalkotás Fő fejlesztendő területek: - Szerződéskötési eljárás időtartama - Kárfelelősség Szolgáltatás nyújtási tevékenység Egyértelmű dominancia nélküli kiegyenlítő színvonal, erős negatív oldal Kettős tendencia Fő fejlesztendő területek: - Majdnem valamennyi elem 135

136 Forrás: MÁV Zrt. PV Ügyfélkapcsolat és értékesítés / Vevőelégedettségi kutatás 2014 Szolgáltatás nyújtási tevékenység Szolgáltatásnyújtási tevékenység - összesítés

137 Forrás: MÁV Zrt. PV Ügyfélkapcsolat és értékesítés / Vevőelégedettségi kutatás 2014 Összefoglalás (2014)

138 Vevői elvárások és észlelések (2008) Egyáltalán nem Inkább nem Inkább Nagyon Ideális mennyire fontos? PÜ mennyire jellemző? PÜ Ideális 138

139 Paraméter lefedettség (2008) Menetrendszerűség 15 Magas műszaki színvonal Kiváló együttműködés a szolgáltatóval 10 Megbízható szolgáltatás Hatékony adminisztrációs rend 5 0 Rugalmasan alkalmazkodó rendszerek Szolgáltatói szemléletmód A szolgáltatás színvonalának megfelelő díjak Magas szakmai színvonal Folyamatosan rendelkezésre álló szolgáltatások Vonat leközlekedtetési időtartam gyorsasága Céltartomány minimum Jellemző a Pályavasúti Üzletágra 139

140 Forrás: MÁV Zrt. PV Ügyfélkapcsolat és értékesítés / Vevőelégedettségi kutatás 2014 Fejlesztendő területek meghatározása (2014)

141 Fontosság - teljesítmény mátrix (2010) Elsődlegesen fejlesztendő gyengeségek Fontosság 0,4 Elsődleges erősségek Szolgáltatói szemléletmód Megbízható szolgáltatás 0,3 A szolgáltatás színvonalának megfelelő díjak Rugalmasan alkalmazkodó rendszerek Hatékony adminisztrációs rend -1,2-1 -0,8-0,6-0,4-0,2 0 0,2 0,4 0,2 0,1 0-0,1 Kiváló együttműködés a szolgáltatóval PÜ teljesítménye Magas műszaki színvonal Magas szakmai színvonal -0,2 Menetrendszerűség Leközlekedtetési időtartam gyorsasága Másodlagosan fejlesztendő gyengeségek Folyamatosan rendelkezésre álló szolgáltatások -0,3-0,4 Másodlagos erősségek Fontosság: az adott elem fontosságának ideális fő átlagtól való eltérése PÜ teljesítménye: Inkább jellemző értéktől (3) való eltérés 141

142 Forrás: MÁV Zrt. PV Ügyfélkapcsolat és értékesítés / Vevőelégedettségi kutatás 2014 Vevői tapasztalatok és igények hatása ( )

143 Forrás: MÁV Zrt. PV Ügyfélkapcsolat és értékesítés / Vevőelégedettségi kutatás 2014 Pályavasúti vevőelégedettségi index

144