Villamosságtan II. főiskolai jegyzet. Írta: Isza Sándor. Debreceni Egyetem Kísérleti Fizika Tanszék Debrecen, 2002.
|
|
- Brigitta Illés
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Villamosságan II főiskolai jegyze Íra: Isza Sándor Debreceni Egyeem Kísérlei Fizika anszék Debrecen,
2 Uolsó frissíés: 93 :5 Villamosságan II félév oldal aralom aralom emaikus árgymuaó 3 Bevezeés 4 Válóáramú hálózaok 5 Válóáramok 5 Elekrokémiai egyenérék 5 Effekív érék 5 Harmonikus áram, feszülség 5 Fourier-éel 5 Harmonikus feszülséggel, ill árammal gerjesze hálózaok 7 Harmonikus gerjeszésű hálózaok árgyalása forgó vekorok segíségével 9 Harmonikus gerjeszésű hálózaok árgyalása komplex mennyiségekkel 9 Komplex feszülség Komplex áramerősség Komplex impedancia Soros -kör
3 Uolsó frissíés: 93 :5 Villamosságan II félév 3 oldal válóáramú hálózaok 5 effekív érék 5 effekív áramerősség 5 effekív feszülség 5 négyszögfeszülség effekív éréke 5, 6 elekrokémiai egyenérék 5 a feszülség elekrokémiai egyenéréke 5 az áramerősség elekrokémiai egyenéréke 5 négyszögfeszülség 5, 6 kiölési ényező 5, 6 periódusidő 5 válakozó áram 5 válóáram és válófeszülség 5 harmonikus áram és feszülség 5 ampliúdó 5 fázisszög5 Fourier-éel5 impedancia8 indukív jellegű ag 9 kapaciív jellegű ag 9 körfrekvencia5 ohmikus jellegű ag 9 soros -kör7 iszán reziszens ag 9 válóáramú hálózaok árgyalása forgó vekorokkal 9 válóáramú hálózaok árgyalása komplex mennyiségekkel 9 komplex áramerősség komplex feszülség komplex impedancia soros -kör, válozó áram 5 válozó feszülség 5 emaikus árgymuaó
4 Uolsó frissíés: 93 :5 Villamosságan II félév 4 oldal Bevezeés Ez a jegyze elsősorban a villamosmérnök hallgaók második féléves Villamosságan c árgyához íródo segédanyagkén, de úgy gondoljuk, mások is haszonnal lapozgahaják elekronikai, elekrodinamikai ismereeik bővíése, mélyebb megalapozása érdekében A jegyze az első féléves jegyze szerves folyaása, így árgyalási módja, felépíése is azzal megegyező, ezér ezekről i már nem ejünk szó Debrecen, szepember
5 Uolsó frissíés: 93 :5 Villamosságan II félév 5 oldal Válóáramú hálózaok Válóáramok Ha I állandó, ill U állandó válozó áramról, ill feszülségről beszélünk Ha léezik olyan, amelyre I ± k I, ill U ± k U, a válozó áramo válakozó áramnak, ill feszülségnek hívjuk neve periódusidő, SI egysége definíciójából fakadóan s szekundum A periódusidő reciproká frekvenciának nevezzük: ν, SI egysége Hz s herz + Ha I, ill U + Elekrokémiai egyenérék, válóáramról, ill válófeszülségről beszélünk A válakozó áram elekrokémiai egyenérékén annak az egyenáramnak az áramerősségé érjük, amely periódusidő ala ugyanannyi ölés szállí, min a szóban forgó válakozó áram: + + Iek I I I d ek d Az áram elekrokémiai egyenérékének minájára a feszülség elekrokémiai egyenéréké is szokás definiálni: Uek U Az elekrokémiai egyenérék fogalmával a válóáramo úgy is definiálhajuk, hogy ez olyan válakozó áram, amelynek elekrokémiai egyenéréke nulla Effekív érék A válakozó áram effekív áramerősségén annak az egyenáramnak az áramerősségé érjük, amely periódusidő ala egy ohmikus agon ugyanannyi hő ermel, min a szóban forgó válóáram: + + eff d eff d I I I I Az áramerősség effekív érékének minájára a feszülség effekív éréké is szokás definiálni: Ieff U Harmonikus áram, feszülség I I sin +ϕ, ill U U sin +ϕ I, és U neve ampliúdó, + ϕ fázisszög A szinuszfüggvény π szerini periodiciása mia π + + π πν neve körfrekvencia, SI egysége definíciójából kövekezően A harmonikus feszülsége, ill áramo definiáló összefüggésekből kiolvashaó, hogy az s ampliúdó a feszülség vagy áram abszolúérékének legnagyobb éréke A harmonikus feszülség vagy áram egyérelmű megadásához három adara van szükség: U, és ϕ, ill I, és ϕ Fourier-éel Ha f periódusú valós érékű függvény, amellyel léezik a f inegrál, akkor minden olyan nyíl inervallumon, amelyen akkor + kcos + ksin k k, ahol f a a k b k + π, k,, 3,, ak f cos és bk f sin Ha a harmonikus áramoka udjuk kezelni, akkor ilyenekből bármilyen periodikus áramo összerakhaunk + f variációja korláos, Haározzuk meg az ábra szerini lefuású négyszögfeszülség elekrokémiai egyenéréké és effekív éréké az ábrán érelmeze kiölési ényező k % % függvényében!
6 Uolsó frissíés: 93 :5 Villamosságan II félév 6 oldal Az ábráról leolvashaóan a feszülség egy-egy perióduson belül k ideig U, majd k ideig Ennek figyelembevéelével U k -k U k ek d U U k ku, és Ueff U U k ku U U ek eff 5 k% Haározzuk meg az ábra szerini lefuású négyszögfeszülség elekrokémiai egyenéréké és effekív éréké az ábrán a kiölési ényező függvényében! U U Az ábráról leolvashaóan a feszülség egy-egy perióduson belül k ideig, majd k ideig Ennek figyelembevéelével k U U Uek U k k U, k és k U U Ueff + 4 U 4 + k U U U U k + k k U ájuk, hogy a feszülség effekív éréke nem függ a kiölési ényezőől, éréke annyi, minha Haározzuk meg annak a négyszögfeszülségnek az effekív éréké a kiölési ényező függvényében, amelynek ampliúdója U, elekrokémiai egyenéréke pedig a kiölési ényezőől függelenül nulla! U U U k -k egyenfeszülségről lenne szó U max U k -k U eff U U ek 5 k% A kiölési ényező érelmezése szerin a négyszögfeszülség k ideig U max, k ideig U min, ahol a felada feléele szerin Umax Umin U U max és U min éréké abból haározhajuk meg, hogy a feszülség elekrokémiai egyenéréke nulla: k Umax + Umin U max k + min k k min + U + kumin ku + Umin Umin ku, k eff U és ek max Umin + U k U 5 k% Ezek figyelembevéelével: k k U k + ku k + Ueff k U + k U k U min k k k k k U _ U Haározzuk meg az ábra szerini lefuású négyszögfeszülség elekrokémiai egyenéréké és effekív éréké az ábrán az ábrán érelmeze k és U függvényében! k < U, ha < k, A feszülség időfüggése k U Ennek figyelembevéelével U U, ha k < k k k U Uek U U + k k k k Ennek a kifejezésnek a kiszámolásá ké részre bonjuk: k U [ ] U k k k k ku, U U k -k
7 Uolsó frissíés: 93 :5 Villamosságan II félév 7 oldal [] [ ] U U U k U k k k k k k k U k k k U k U k + k + ku ku A ké részeredmény egyesíésével ek ku + k U U A feszülség effekív éréké is ké részre bonva haározzuk meg: k U Ueff + U k k k k ; k U [ 3] U k k k 3 k 3 3 ku, U k 3 U U U + k k [] k k k k k k k k + k 3 3 k k U k k k k k 3 k 3 U k k + k + 3 k k k + k + k + k + k + k U + U k k 3 k k + k + k 3k + + k + k k + k k k + U U U U U k 3 k 3 k 3 k 3 k 3 A ké részeredmény egyesíésével: k Ueff ku + U U Ueff U Az eredményekből lájuk, hogy mind a feszülség elekrokémiai egyenéréke, mind az effekív éréke függelen a k ényező érékéől U ek eff 5 k% Haározzuk meg az U U sin időlefuású feszülség elekrokémiai egyenéréké és effekív éréké! U [ ] ek U sin U cos U cos cos U ; π sin [] [ ] Ueff U sin U U U cos + U 4 + U cos cos U U U U U eff, sinα ahol kihasználuk, hogy sin α sin α cos α sin α sin α Megjegyzés sin α 4π ájuk, hogy a harmonikus lefuású feszülség elekrokémiai egyenéréke nulla, így joggal nevezhejük az ilyen feszülsége válófeszülségnek, ill az I I sin jellegű áramoka válóáramoknak Ezen érelemszerűen a engely meni elolás sem váloza, úgyhogy mondhajuk, a harmonikus válófeszülség, ill válóáram álalános alakja: U U sin + ϕ és I I sin + ϕ, vagy U U cos + ϕ és I I cos + ϕ hiszen a π -vel örénő balra olás a szinusz-függvény koszinusz-függvénnyé ranszformálja Harmonikus feszülséggel, ill árammal gerjesze hálózaok Haározzuk meg az ábra szerin soros körön eső feszülség időfüggésé, ha a gerjeszés bizosíó áramgeneráor I I cos harmonikus feszülsége bizosí!
8 Uolsó frissíés: 93 :5 Villamosságan II félév 8 oldal di Alkalmazzuk a hurokörvény álalánosíásá az áramkörre amely szerin a ekercse úgy vehejük figyelembe, minha raja ± feszülség esne: d di U + U + U di Behelyeesíve a konkré áramköri elemek karakeriszikájá: I + I U + Kihasználva, hogy a gerjesző áram harmonikus, I I cos + sin I sin U Az körfrekvenciájú harmonikus függvények összege is körfrekvenciájú harmonikus függvény, így I cos + sin sin U cos + ϕ Ahhoz, hogy U ismeré váljon, U- és ϕ - kell meghaároznunk U maximuma azon max melle van, amelyre d I I I max max I max I max max I max du cos + sin sin sin + cos cos I-lal végigoszva sin max + cosmax cosmax sinmax + cosmax sin g max max cosmax Haározzuk meg U -: U I cos max sin max sin max I cos max sin max + ájuk, hogy U érékének konkreizálásához sin és cos max éréké kell meghaároznunk gmax -szal kifejezve mer ennek éréké ismerjük: sinα sinα gα sinα cos α gα g α g αsin α sin α sinα ; gα g α cos α cos α cosα cosα sin α + g α cosα cosα + g α Ezek felhasználásával: cos max ; sin max Ezeke U kifejezésébe behelyeesíve: U I + I I + I I I A Z mennyiség ellenállás jellegű, neve: impedancia ájuk, hogy az impedancia ugyanolyan kapcsolaban áll a harmonikus feszülségampliúdóval és áramampliúdóval, min az ellenállás a pillananyi feszülséggel, ill áramerősséggel fonos azonban, hogy szemben az ellenállással, nem a feszülség és az áramerősség pillananyi éréke közö állapí meg kapcsolao, hanem a harmonikusan válozó feszülség és áram csúcsérékei közö:, maxi- U Z I U és I csúcsérékei nem azonos pillanaban kövekeznek be I I cos maximuma akkor van, amikor muma pedig akkor, amikor max + ϕ, vagyis ha ϕ max Felhasználva, hogy ; U U cos + ϕ max
9 Uolsó frissíés: 93 :5 Villamosságan II félév 9 oldal ag max, ovábbá, hogy g α gα, ϕ ag ag Ha >, akkor ϕ >, vagyis U cos balra van elolva, akkor a feszülség az áramerősséghez képes sie, az áramkör indukív jellegűnek mondjuk Hasonlóan, ha <, akkor a feszülség az áramerősséghez képes késik, az áramkör kapaciív jellegűnek mondjuk Ha, ohmi- kus jellegű vagy iszán reziszens áramkörről beszélünk: ilyenkor Z Az impedancia az egyes áramköri elemekre külön-külön is meghaározhaó: ha az,, agok mindegyikén I I cos áram folyik á soros kapcso- lás, akkor Áramköri elem Pillananyi feszülség U U Ellenállás I I U a feszülség az áramhoz képes Impedancia U Z I U, cos fázisban van Z I di π ekercs U Isin Icos π + -vel sie I I π U I sin cos π -vel késik Kondenzáor Harmonikus gerjeszésű hálózaok árgyalása forgó vekorok segíségével U, Z I U, Z I Az előző felada megoldásá más, sokkal rövidebb és éppen ezér könnyebben áekinheő úon is megkaphajuk: keressük ismé az I U Icos Isin + sin függvény maximumá! Vegyük észre, hogy az I cos kifejezés olyan, minha egy I nagyságú, szögsebességgel forgó vekor első komponense lenne Hasonlóan lehe az I sin mennyisége egy I nagyságú vekor második komponensekén szemlélni Felhasználva, hogy π π sin cos +, és sin cos így valamennyi ago egy-egy vekor első komponensekén szemlélheünk, a vizsgálandó összefüggés: π I π U Icos + Icos + + cos Így, amikor az U függvény maximumá keressük, fogalmazhaunk úgy, hogy három forgó vekor folyonosan válozó veüleeiből képze összeg maximumá kell meghaároznunk Felhasználva, hogy a vekorok veüleeinek összege egyenlő a vekorok összegének veüleével, kereshejük az összegvekor veüleének maximumá is Ez viszon nyilvánvalóan egyenlő az összegvekor nagyságával, így a megoldás menee igen jelenős mérékben leegyszerűsödik: a kíván eredmény egy egyszerű vekorábráról leolvashaó Az ábrából az összegvekor nagyságának megállapíásához szükséges adaoka kiemelve: Harmonikus gerjeszésű hálózaok árgyalása komplex mennyiségekkel Min a maemaikai bevezeőben ismeree komplex arimeikából ismerees, a komplex számok kifejezeen a síkbeli vekorok elforgaásával ill forgaásával kapcsolaos műveleek haékony formalizálására alkalmasak arra vannak kialálva Mivel pedig láuk, hogy a válóáramokkal kapcsolaos számolások igen haékony segédeszközei a forgó vekorok, a számolások még haékonyabbá éele érdekében célszerűnek lászik a válóáramokra vonakozó számolásoka komplex mennyiségekkel végezni:
10 Uolsó frissíés: 93 :5 Villamosságan II félév oldal, vagyis az az szögsebes- Komplex feszülség Az U U sin + ϕ válófeszülséghez az ˆ ˆ e j U U, komplex mennyisége rendeljük, ahol ˆ Im Uˆ U U, és ϕ ag e Uˆ séggel forgó vekor, amelynek abszolúéréke U, a pillanahoz arozó szögelfordulása pedig ϕ Komplex áramerősség Az I I sin + ϕ válófeszülséghez az ˆ ˆ e j Im Iˆ I I, komplex mennyisége rendeljük, ahol Î I, és ϕ ag e Iˆ forgó vekor, amelynek abszolúéréke I, a pillanahoz arozó szögelfordulása pedig ϕ Komplex impedancia, vagyis az az szögsebességgel Az a komplex mennyiség, amellyel egy áramköri elemen áfolyó válóáramhoz rendel komplex áramerősség ampliúdójá megszorozva az áramköri elemen eső válófeszülséghez rendel komplex feszülség ampliúdójá kapjuk: U ˆ ˆˆ ZI A definícióból kiolvashaó, hogy a komplex impedancia abszolúéréke a valós impedanciával egyenlő: ˆ ˆ U U Z Z Iˆ I, irányszöge pedig a feszülség és az áramerősség fázisszögének különbsége: ˆ ˆ U ϕ Z ϕ Uˆ ˆ ˆ ϕ ϕ I I A felír összefüggésből láhaó, hogy a komplex impedancia ugyanolyan kapcsolaban áll a komplex feszülségampliúdóval és áramampliúdóval, min az ellenállás a pillananyi feszülséggel, ill áramerősséggel Ennek alapján a válófeszülséggel, ill -árammal gerjesze hálózaoka a komplex impedancia segíségével ugyanazokkal az eszközökkel árgyalhajuk, min az egyenáramú hálózaoka, vagyis a Kirchhoff-örvények és az Ohm-örvénnyel analóg szerepben álló U ˆ ˆˆ ZI összefüggés felhasználásával A kövekezőkben összefoglaljuk a sandard áramköri elemek komplex impedanciájá: Áramköri elem Komplex impedancia a feszülség az áramhoz képes Fázisszög Ellenállás Uˆ Zˆ Iˆ fázisban van ϕ ekercs Kondenzáor Uˆ Zˆ Iˆ j Uˆ Zˆ j Iˆ j π π -vel sie ϕ π π -vel késik ϕ Haározzuk meg a soros -körön eső feszülsége a raja áfolyó harmonikus gerjeszőáram körfrekvenciájának függvényében! Válasszuk meg a harmonikus gerjesző áramo I I sin alakban Az -kör komplex impedanciája Zˆ + j, aminek felhasználásával a körön eső feszülség komplex ampliúdója ˆ ˆ U ZI + j I Ebből a feszülség csúcséréke U Z I I Ennek a függvénynek minimuma van azon melle, amelyre min, vagyis az min körfrekvenciánál A felír összefüggésből kiolvashaó, hogy min lim, és lim U ˆ I Im U Haározzuk meg mos az -körön eső feszülség fázisszög-különbségé az áramhoz viszonyíva: ϕ ˆ ag ag ag U e Uˆ I Mivel a minimális impedanciához arozó melle min, U min I, és ϕ Uˆ min, vagyis a soros -körön eső feszülség ilyenkor fázisban van a gerjesző árammal A felír összefüggésből kiolvashaó, hogy lim ϕ min π ˆ ag, vagyis alacsony frekvencián a soros -kör iszán U π kapaciív jellegű; lim ϕ ˆ ag, vagyis magas frekvencián a soros -kör iszán indukív jellegű U
11 Uolsó frissíés: 93 :5 Villamosságan II félév oldal Haározzuk meg a soros -kör egyes elemein eső feszülségnek a kör egészén eső feszülséghez való viszonyának szélsőéréké a gerjesző áram körfrekvenciájának függvényében!, I Az ohmikus agra vonakozóan:, Ennek a függvénynek nyilvánvalóan azon melle van szélsőéréke mégpedig maximuma, amelyre, s ekkor I,,, I Az indukív agra vonakozóan:, Ennek a függvénynek azon melle van szélsőéréke mégpedig könnyen beláhaóan I maximuma, amelyre a deriválja nulla: d d , + +,, max U, max áhaó, hogy ha, akkor max Ezen a frekvencián a vizsgál arány, max, I A kapaciív agra vonakozóan:, Ennek a függvénynek azon melle van szélsőéréke mégpedig könnyen beláhaóan I maximuma, amelyre a deriválja nulla: d , 3 d + + áhaó, hogy ha + max + U, max, akkor max Ezen a frekvencián a vizsgál arány, max
12 Uolsó frissíés: 93 :5 Villamosságan II félév oldal Soros rezonancia Az a frekvenciá, amely melle a gerjesző áram álal az -körön eső feszülségnek minimuma van, rezonanciafrekvenciának nevezzük: áuk, hogy az feléel eljesülése melle ugyanezen a frekvencián az indukív és a kapaciív agon eső feszülség relaív éréke maximális A rezonanciafrekvenciá megadó összefüggés homson-képlenek nevezzük A δ mennyisége csillapíási ényezőnek nevezzük Ezzel a kapaciív agon eső feszülség relaív érékének maximuma a kövekezőképpen is megadhaó: δ max Haározzuk meg a párhuzamos -körön áfolyó áramo a raja eső harmonikus gerjeszőfeszülség körfrekvenciájának függvényében! Válasszuk meg a harmonikus gerjesző feszülsége U U sin alakban Az -kör komplex impedanciája ˆ Z, ami- + + j + j j nek felhasználásával a körön folyó áram komplex ampliúdója ˆ U I j U ˆ + Ebből az áram csúcséréke: I + U Z Ennek a függvénynek minimuma van azon melle, amelyre min, vagyis az min körfrekvenciánál A felír összefüggésből kiolvashaó, min hogy lim I, és lim I ˆ U Im I Haározzuk meg mos az -körön áfolyó áram fázisszög-különbségé a feszülséghez viszonyíva: ϕˆ ag ag ag I e Iˆ U Mivel a minimális impedanciához arozó melle min, U I min, és ϕˆ min, vagyis a párhuzamos -körön áfolyó áram ilyenkor I min π fázisban van a gerjesző feszülséggel A felír összefüggésből kiolvashaó, hogy lim ϕ ˆ ag, vagyis alacsony frekvencián a párhuzamos kör iszán indukív jellegű; lim ϕ ˆ ag, vagyis magas frekvencián a soros -kör iszán kapaciív jellegű I π I Haározzuk meg a párhuzamos -kör egyes elemein áfolyó áramnak a kör egészén áfolyó áramhoz való viszonyának szélsőéréké a gerjesző áram körfrekvenciájának függvényében! I, U Az ohmikus agra vonakozóan: I, Ennek a függvénynek nyilvánvalóan azon melle van szélsőéréke mégpedig maximuma, amelyre, s ekkor + U I, I, I, U Az indukív agra vonakozóan: I, Ennek a függvénynek azon melle van szélsőéréke mégpedig + U + könnyen beláhaóan maximuma, amelyre a deriválja nulla:
13 Uolsó frissíés: 93 :5 Villamosságan II félév 3 oldal d + d áhaó, hogy ha , + max I, akkor max Ezen a frekvencián a vizsgál arány I, max, max + I, U A kapaciív agra vonakozóan: I, Ennek a függvénynek azon melle van szélsőéréke mégpedig könnyen beláhaóan + U maximuma, amelyre a deriválja nulla: d , 3 d + + áhaó, hogy ha + max + U, max, akkor max Ezen a frekvencián a vizsgál arány, max Párhuzamos rezonancia Az a frekvenciá, amely melle a gerjesző áram álal az -körön eső feszülségnek minimuma van, rezonanciafrekvenciának nevezzük: áuk, hogy az feléel eljesülése melle ugyanezen a frekvencián az indukív és a kapaciív agon eső feszülség relaív éréke maximális A rezonanciafrekvenciá megadó
14 Uolsó frissíés: 93 :5 Villamosságan II félév 4 oldal max összefüggés homson-képlenek nevezzük A δ mennyisége csillapíási ényezőnek nevezzük Ezzel a kapaciív agon eső feszülség relaív éré- kének maximuma a kövekezőképpen is megadhaó: δ Zˆ ˆ ˆ + Z j Z + ˆ j + j Z + j + j ˆ ˆ ˆ Z + Z + Z j + Ha j, vagyis, akkor Zˆ + j Ha eljesül ovábbá, hogy <<, akkor Z ˆ j j a rezgőkörön eső feszülség és az áfolyó áram fázisban van Ilyenkor az impedancia iszán valós A harmonikus válóáram eljesíménye áuk, hogy a harmonikus gerjeszésű hálózaok különböző elemein folyó áram és a raja eső feszülség álalában nincs fázisban Olyan helyze is gyakran áll elő, amikor egy-egy hálózai elemen éppen ellenkező irányú áram folyik, min amilye az éppen raja eső feszülség indokolna Ilyenkor a pillananyi eljesímény negaív A kövekezőkben megvizsgáljuk, hogyan függ a eljesímény álagos éréke az áramköri elemen áfolyó áram és a raja eső feszülség fáziskülönbségéől Effekív eljesímény + + A pillananyi eljesímény periódusidőre ve álaga: P eff P U I Haározzuk meg az effekív eljesímény azon a harmonikus árammal ájár áramköri elemen, amelyen a feszülség és az áram fázisszögének különbsége ϕ! Válasszuk az áfolyó áram időfüggésé I I cos alakúnak, ekkor a felada feléele szerin U U cos + ϕ Ennek felhasználásával az effekív eljesímény: UI UI UI UI Peff I cosu cos + ϕ coscos + ϕ cos + ϕ + cosϕ cos cos cos + ϕ + ϕ ϕ cosϕ UI cosϕ UI UI U I cosϕ cosϕ cosϕ Ueff Ieff cosϕ, ahol kihasználuk, hogy cosα cos β cos α + β + cos α β ájuk, hogy az effekív eljesímény megadhaó az áramköri elemen eső effekív feszülséggel és effekív árammal kifejezve, de függ az áram és a feszülség π fázisszögének különbségéől is Ha a fázisszög-különbség, akkor az effekív eljesímény Ez a helyze a iszán indukív, ill kapaciív agokon fordul elő Megjegyzés évén a cosϕ függvény páros cos ϕ cosϕ, a harmonikus áram eljesíménye szemponjából mindegy, hogy az áramkör indukív vagy kapaciív jellegű-e, csupán a feszülség és az áram fázisszög-különbségének abszolúéréke befolyásolja a eljesímény
Fizika A2E, 11. feladatsor
Fizika AE, 11. feladasor Vida György József vidagyorgy@gmail.com 1. felada: Állandó, =,1 A er sség áram öl egy a = 5 cm él, d = 4 mm ávolságban lév, négyze alakú lapokból álló síkkondenzáor. a Haározzuk
Részletesebben3. Gyakorlat. A soros RLC áramkör tanulmányozása
3. Gyakorla A soros áramkör anlmányozása. A gyakorla célkiőzései Válakozó áramú áramkörökben a ekercsek és kondenzáorok frekvenciafüggı reakív ellenállással ún. reakanciával rendelkeznek. Sajáságos lajdonságaik
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin 3 ÉETTSÉG VZSG 04. május 0. EEKTONK PSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉM Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám: 40.)
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin Javíási-érékelési úmuaó 063 ÉETTSÉG VZSG 006. okóber 4. EEKTONK PSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ OKTTÁS ÉS KTÁS MNSZTÉM Elekronikai alapismereek
RészletesebbenElektronika 2. TFBE1302
DE, Kísérlei Fizika Tanszék Elekronika 2. TFBE302 Jelparaméerek és üzemi paraméerek mérési módszerei TFBE302 Elekronika 2. DE, Kísérlei Fizika Tanszék Analóg elekronika, jelparaméerek Impulzus paraméerek
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin ÉETTSÉG VZSGA 0. május. ELEKTONKA ALAPSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBEL ÉETTSÉG VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉMA Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám:
Részletesebben1. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye?
.. Ellenőrző kérdések megoldásai Elméleti kérdések. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye? Az ábrázolás történhet vonaldiagramban. Előnye, hogy szemléletes.
Részletesebben3. ábra nem periodikus, változó jel 4. ábra periodikusan változó jel
Válakozó (hibásan váló-) menniségeknek nevezzük azoka a jeleke, melek időbeli lefolásuk közben polariás (előjele) válanak, legalább egszer. A legalább eg nullámenei (polariásválás) kriériumnak megfelelnek
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin Javíási-érékelési úmaó 09 ÉETTSÉGI VIZSG 00. májs 4. ELEKTONIKI LPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ OKTTÁSI ÉS KULTUÁLIS MINISZTÉIUM
Részletesebben5. Differenciálegyenlet rendszerek
5 Differenciálegyenle rendszerek Elsőrendű explici differenciálegyenle rendszer álalános alakja: d = f (, x, x,, x n ) d = f (, x, x,, x n ) (5) n d = f n (, x, x,, x n ) ömörebben: d = f(, x) Definíció:
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin 080 ÉETTSÉGI VISGA 009. május. EEKTONIKAI AAPISMEETEK EMET SINTŰ ÍÁSBEI ÉETTSÉGI VISGA JAVÍTÁSI-ÉTÉKEÉSI ÚTMTATÓ OKTATÁSI ÉS KTÁIS MINISTÉIM Egyszerű, rövid feladaok
RészletesebbenFourier-sorok konvergenciájáról
Fourier-sorok konvergenciájáról A szereplő függvényekről mindenü felesszük, hogy szerin periodikusak. Az ilyen függvények megközelíésére (nem a polinomok, hanem) a rigonomerikus polinomok űnnek ermészees
RészletesebbenFIZIKA. Elektromágneses indukció, váltakozó áram 2006 március 14. 3. előadás
FIZIKA Elekromágneses indukció, válakozó 6 március 14. 3. előadás FIZIKA II. 5/6 II. félév Áram ás mágneses ér egymásra haása Válakozó feszülség jellemzése FIZIKA II. 5/6 II. félév Lorenz erő mal ájár
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin Javíási-érékelési úmuaó ÉETTSÉGI VIZSG 0. okóber. ELEKTONIKI LPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ EMEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIUM Elekronikai
RészletesebbenHF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és
Házi feladaok megoldása 0. nov. 6. HF. Haározza meg az f 5 ugyanabban a koordináarendszerben. Mi a leheséges legbővebb érelmezési arománya és érékkészlee az f és az f függvényeknek? ( ) = függvény inverzé.
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin 5 ÉETTSÉGI VIZSG 06. május 8. EEKTONIKI PISMEETEK EMET SZINTŰ ÍÁSEI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKEÉSI ÚTMTTÓ EMEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIM Egyszerű, rövid feladaok Maximális
RészletesebbenEGYFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM
VANYSEEŐ KÉPÉS 0 5 EGYFÁSÚ VÁTAKOÓ ÁAM ÖSSEÁÍTOTTA NAGY ÁSÓ MÉNÖKTANÁ - - Tartalomjegyzék Váltakozó áram fogalma és jellemzői...3 Szinuszos lefolyású váltakozó feszültség előállítása...3 A szinuszos lefolyású
RészletesebbenFizika A2E, 7. feladatsor megoldások
Fizika A2E, 7. feladasor ida György József vidagyorgy@gmail.com Uolsó módosíás: 25. március 3., 5:45. felada: A = 3 6 m 2 kereszmesze rézvezeékben = A áram folyik. Mekkora az elekronok drifsebessége? Téelezzük
RészletesebbenKereskedelmi, háztartási és vendéglátóipari gépszerelő 31 521 14 0000 00 00 Kereskedelmi, háztartási és vendéglátóipari gépszerelő
É 9-6// A /7 (. 7.) SzMM rendeleel módosío /6 (. 7.) OM rendele Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe örénő felvéel és örlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesíés, szakképesíés-elágazás,
RészletesebbenElektrotechnika 2. előadás
Óudai Eyeem Bánki Doná Gépész és Bizonsáechnikai Kar Mecharonikai és Auechnikai néze Elekroechnika. előadás Összeállíoa: aner nrid adjunkus Szuperpozició-éel Generáorokól és lineáris impedanciákól álló
RészletesebbenElektronika 2. TFBE1302
Elekronika. TFE30 Analóg elekronika áramköri elemei TFE30 Elekronika. Analóg elekronika Elekronika árom fő ága: Analóg elekronika A jelordozó mennyiség érékkészlee az érelmezési arományon belül folyonos.
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin Javíási-érékelési úmaó 063 ÉETTSÉGI VIZSG 006. okóber. ELEKTONIKI LPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMTTÓ OKTTÁSI ÉS KLTÁLIS MINISZTÉIM
RészletesebbenA sebességállapot ismert, ha meg tudjuk határozni bármely pont sebességét és bármely pont szögsebességét. Analógia: Erőrendszer
Kinemaikai egyensúly éele: Téel: zár kinemaikai lánc relaív szögsebesség-vekorrendszere egyensúlyi. Mechanizmusok sebességállapoa a kinemaikai egyensúly éelével is meghaározhaó. sebességállapo ismer, ha
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin Javíási-érékelési úmuaó 0 ÉETTSÉGI VIZSG 0. május 3. EEKTONIKI PISMEETEK EMET SZINTŰ ÍÁSBEI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKEÉSI ÚTMTTÓ NEMZETI EŐFOÁS MINISZTÉIM Elekronikai
Részletesebben1. Előadás: Készletezési modellek, I-II.
. Előadás: Készleezési modellek, I-II. Készleeke rendszerin azér arunk hogy, valamely szükséglee, igény kielégísünk. A szóban forgó anyag, cikk iráni igény, keresle a készle fogyásá idézi elő. Gondoskodnunk
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin 3 ÉETTSÉGI VIZSGA 0. okór 5. ELEKTONIKAI ALAPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMTATÓ EMBEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIMA Egyszerű, rövid feladaok
Részletesebben! Védelmek és automatikák!
! Védelmek és auomaikák! 4. eloadás. Védelme ápláló áramváló méreezése. 2002-2003 év, I. félév " Előadó: Póka Gyula PÓKA GYULA Védelme ápláló áramváló méreezése sacioner és ranziens viszonyokra. PÓKA GYULA
RészletesebbenElőszó. 1. Rendszertechnikai alapfogalmak.
Plel Álalános áekinés, jel és rendszerechnikai alapfogalmak. Jelek feloszása (folyonos idejű, diszkré idejű és folyonos érékű, diszkré érékű, deerminiszikus és szochaszikus. Előszó Anyagi világunkban,
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin Javíási-érékelési úmuaó ÉETTSÉG VZSG 05. okóber. ELEKTONK LPSMEETEK EMELT SZNTŰ ÍÁSBEL ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTTÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉM Elekronikai alapismereek
RészletesebbenSzámítási feladatok megoldással a 6. fejezethez
Számítási feladatok megoldással a 6. fejezethez. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? T = 4 t = 4 = 4ms 6 f = = =,5 Hz = 5
RészletesebbenTeljesítm. ltség. U max
1 tmény a váltakozó áramú körben A váltakozv ltakozó feszülts ltség Áttekinthetően szemlélteti a feszültség pillanatnyi értékét a forgóvektoros ábrázolás, mely szerint a forgó vektor y-irányú vetülete
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin 05 ÉETTSÉGI VIZSGA 005. május 0. ELEKTONIKAI ALAPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÉETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időarama: 0 perc JAVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉIM
RészletesebbenALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM
ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését
RészletesebbenGyakorlat 34A-25. kapcsolunk. Mekkora a fűtőtest teljesítménye? I o = U o R = 156 V = 1, 56 A (3.1) ezekkel a pillanatnyi értékek:
3. Gyakorlat 34-5 Egy Ω ellenállású elektromos fűtőtestre 56 V amplitúdójú váltakozó feszültséget kapcsolunk. Mekkora a fűtőtest teljesítménye? Jelölések: R = Ω, U o = 56 V fűtőtestben folyó áram amplitudója
RészletesebbenSzámítási feladatok a 6. fejezethez
Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz
RészletesebbenTiszta és kevert stratégiák
sza és kever sraégák sza sraéga: Az -edk áékos az sraégá és ez alkalmazza. S sraégahalmazból egyérelműen válasz k egy eknsük a kövekező áéko. Ké vállala I és II azonos erméke állí elő. Azon gondolkodnak,
Részletesebben1 g21 (R C x R t ) = -g 21 (R C x R t ) A u FE. R be = R 1 x R 2 x h 11
ELEKTONIKA (BMEVIMIA7) Az ún. (normál) kaszkád erősíő. A kapcsolás: C B = C c = 3 C T ki + C c = C A ranziszorok soros kapcsolása mia egyforma a mnkaponi áramk (I B - -nak véve, + -re való leoszásával
RészletesebbenFizika I minimumkérdések:
Fizika I minimumkérdések: 1. Elmozdulás: r 1, = r r 1. Sebesség: v = dr 3. Gyorsulás: a = dv 4. Sebesség a gyorsulás és kezdei sebesség ismereében: v ( 1 ) = 1 a () + v ( 0 0 ) 5. Helyvekor a sebesség
RészletesebbenJELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI.
216. okóber 7., Budapes JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI. Alapfogalmak, fizikai réeg mindenki álal ismer fogalmak (hobbiból azér rákérdezheek vizsgán): jel, eljesímény,
RészletesebbenJelformálás. 1) Határozza meg a terheletlen feszültségosztó u ki kimenı feszültségét! Adatok: R 1 =3,3 kω, R 2 =8,6 kω, u be =10V. (Eredmény: 7,23 V)
Jelformálás ) Haározza meg a erhelelen feszülségoszó ki kimenı feszülségé! Adaok: =3,3 kω, =8,6 kω, e =V. (Eredmény: 7,3 V) e ki ) Haározza meg a feszülségoszó ki kimenı feszülségé, ha a mérımőszer elsı
RészletesebbenNegyedik gyakorlat: Szöveges feladatok, Homogén fokszámú egyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc
Negyedik gyakorla: Szöveges feladaok, Homogén fokszámú egyenleek Dierenciálegyenleek, Földudomány és Környezean BSc. Szöveges feladaok A zikában el forduló folyamaok nagy része széválaszhaó egyenleekkel
Részletesebben7.1 ábra Stabilizált tápegység elvi felépítése
7. Tápegységek A ápegységek az elekronikus rendezések megfelelő működéséhez szükséges elekromos energiá bizosíják. Felépíésüke és jellemzőike a áplálandó rendezés igényei haározzák meg. A legöbb elekronikus
RészletesebbenÖsszegezés az ajánlatok elbírálásáról
Összegezés az ajánlaok elbírálásáról 9. mellékle a 92/211. (XII. 3.) NFM rendelehez 1. Az ajánlakérő neve és címe: Budesi Távhőszolgálaó Zárkörűen Működő Részvényársaság (FŐTÁV Zr.) 1116 Budes Kaloaszeg
RészletesebbenMechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések
Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen
RészletesebbenA kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális
Részletesebben4. Lineáris csillapítatlan szabad rezgés. Lineáris csillapított szabad rezgés. Gyenge csillapítás. Ger-jesztett rezgés. Amplitúdó rezonancia.
4 Lneárs csllapíalan szabad rezgés Lneárs csllapío szabad rezgés Gyenge csllapíás Ger-jesze rezgés Aplúdó rezonanca Lneárs csllapíalan szabad rezgés: Téelezzük fel hogy a öegponra a kvázelaszkus vagy közel
RészletesebbenF1301 Bevezetés az elektronikába Műveleti erősítők
F3 Beezeés az elekronikába Műelei erősíők F3 Be. az elekronikába MŰVELET EŐSÍTŐK Műelei erősíők: Kiáló minőségű differenciálerősíő inegrál áramkör, amely egyenfeszülség erősíésére is alkalmas. nalóg számíás
RészletesebbenFIZIKA FELVÉTELI MINTA
Idő: 90 perc Maximális pon: 100 Használhaó: függvényábláza, kalkuláor FIZIKA FELVÉTELI MINTA Az alábbi kérdésekre ado válaszok közül minden eseben ponosan egy jó. Írja be a helyesnek aro válasz beűjelé
RészletesebbenVILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Villamosipar és elekronika ismereek emel szin Javíási-érékelési úmuaó 7 ÉETTSÉGI VIZSGA 07. okóber 0. VILLAMOSIPA ÉS ELEKTONIKA ISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBEI EŐFOÁSOK
RészletesebbenSíkalapok vizsgálata - az EC-7 bevezetése
Szilvágyi László - Wolf Ákos Síkalapok vizsgálaa - az EC-7 bevezeése Síkalapozási feladaokkal a geoehnikus mérnökök szine minden nap alálkoznak annak ellenére, hogy mosanában egyre inkább a mélyépíés kerül
Részletesebben3. feladatsor: Görbe ívhossza, görbementi integrál (megoldás)
Maemaika A3 gyakorla Energeika és Mecharonika BSc szakok, 6/7 avasz 3. feladasor: Görbe ívhossza, görbemeni inegrál megoldás. Mi az r 3 3 i + 6 5 5 j + 9 k görbe ívhossza a [, ] inervallumon? A megado
RészletesebbenΣ imsc
Elekronika.. vizsga 7........ Σ imsc Név: Nepun:. Felada ajzoljon le egy egyszerű, de működőképes differenciál erősíő, mely véges β paraméerű, npn ranziszorpár aralmaz, munkapon állíásra ideális áram-
Részletesebben4. HÁZI FELADAT 1 szabadsági fokú csillapított lengırendszer
Lenésan 4.1. HF BME, Mőszaki Mechanikai sz. Lenésan 4. HÁZI FELD 1 szabadsái fokú csillapío lenırendszer 4.1. Felada z ábrán vázol lenırendszer (az m öme anyai ponnak ekinheı, a 3l hosszúsáú rúd merev,
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin ÉETTSÉGI VIZSG. május 5. ELEKTONIKI LPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMTTÓ NEMZETI EŐFOÁS MINISZTÉIM Eyszerű, rövid feladaok Maximális
RészletesebbenFizika A2E, 8. feladatsor
Fizika AE, 8. feladatsor ida György József vidagyorgy@gmail.com. feladat: Az ábrán látható áramkörben határozzuk meg az áramer sséget! 4 5 Utolsó módosítás: 05. április 4., 0:9 El ször ki kell számolnunk
RészletesebbenElektronika 2. INBK812E (TFBE5302)
Elekronika 2. NBK812E (FBE5302) áplálás Analóg elekronika Az analóg elekronikai alkalmazásoknál a részfeladaok öbbsége öbb alkalmazási erüleen is elıforduló, közös felada. Az ilyen álalános részfeladaok
Részletesebben3. Mekkora feszültségre kell feltölteni egy defibrillátor 20 μf kapacitású kondenzátorát, hogy a defibrilláló impulzus energiája 160 J legyen?
Impulzusgeneráorok. a) Mekkora kapaciású kondenzáor alko egy 0 MΩ- os ellenállással s- os időállandójú RC- kör? b) Ezen RC- kör kisüésekor az eredei feszülségnek hány %- a van még meg s múlva?. Egy RC-
RészletesebbenDigitális technika felvételi feladatok szeptember a. Jelölje meg, hogy X=1 esetén mit valósít meg a hálózat! (2p) X. órajel X X X X /LD
Nepun: Digiális echnika felvéeli feladaok 008. szepember 30. D :.a:.b: 3: Σ:. Adja meg annak a 4 bemeneő (ABCD), kimeneő (F) kombinációs hálózanak a Karnaugh áblázaá, amelynek kimenee, ha: - A és B bemenee
RészletesebbenA T LED-ek "fehér könyve" Alapvetõ ismeretek a LED-ekrõl
A T LED-ek "fehér könyve" Alapveõ ismereek a LED-ekrõl Bevezeés Fényemiáló dióda A LED félvezeõ alapú fényforrás. Jelenõs mérékben különbözik a hagyományos fényforrásokól, amelyeknél a fény izzószál vagy
Részletesebben5. VÁLTAKOZÓ ÁRAM. A mérés leírása előtt összefoglaljuk a váltóáramú hálózatszámításhoz szükséges alapismereteket.
5. VÁTAKOZÓ ÁAM A mérés leírása előtt összefoglaljuk a váltóáramú hálózatszámításhoz szükséges alapismereteket. 5.. VÁTÓÁAMÚ HÁÓZATSZÁMÍTÁS Ha a feszültség, illetve az áramerősség időfüggése harmonikus,
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin 06 ÉETTSÉG VZSG 006. május 8. EEKTONK PSMEETEK EMET SZNTŰ ÍÁSBE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ OKTTÁS MNSZTÉM Tesz jelleű kérdések meoldása Maximális ponszám: 0.)
Részletesebben5. VÁLTAKOZÓ ÁRAM. A mérés leírása előtt összefoglaljuk a váltóáramú hálózatszámításhoz szükséges alapismereteket.
5. VÁLTAKOZÓ ÁAM A mérés leírása előtt összefoglaljuk a váltóáramú hálózatszámításhoz szükséges alapismereteket. 5.. VÁLTÓÁAMÚ HÁLÓZATSZÁMÍTÁS Ha a feszültség, illetve az áramerősség időfüggése harmonikus,
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 523 02 Elektronikai technikus
RészletesebbenKalkulus S af ar Orsolya F uggv enyek S af ar Orsolya Kalkulus
Függvények Mi a függvény? A függvény egy hozzárendelési szabály. Egy valós függvény a valós számokhoz, esetleg egy részükhöz rendel hozzá pontosan egy valós számot valamilyen szabály (nem feltétlen képlet)
RészletesebbenFIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok
Váltóáramú hálózatok, elektromágneses Váltóáramú hálózatok Maxwell egyenletek Elektromágneses Váltófeszültség (t) = B A w sinwt = sinwt maximális feszültség w= pf körfrekvencia 4 3 - - -3-4,5,,5,,5,3,35
RészletesebbenMATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA)
Okaási Hivaal A 015/016 anévi Országos Közéiskolai Tanulmányi Verseny dönő forduló MATEMATIKA I KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javíási-érékelési úmuaó 1 Ado három egymásól és nulláól különböző számjegy, melyekből
RészletesebbenA soros RC-kör. t, szög [rad] feszültség áramerősség. 2. ábra a soros RC-kör kapcsolási rajza. a) b) 3. ábra
A soros RC-kör Az átmeneti jelenségek vizsgálatakor soros RC-körben egyértelművé vált, hogy a kondenzátoron a késik az áramhoz képest. Váltakozóáramú körökben ez a késés, pontosan 90 fok. Ezt figyelhetjük
Részletesebben2. gyakorlat: Z épület ferdeségmérésének mérése
. gyakorla: Z épüle ferdeségének mérése. gyakorla: Z épüle ferdeségmérésének mérése Felada: Épíésellenőrzési feladakén egy 1 szines épüle függőleges élének érbeli helyzeé kell meghaározni, majd az 1986-ban
RészletesebbenHarmonikus rezgések összetevése és felbontása
TÓTH.: Rezgések/3 (kibővített óravázlat Harmonikus rezgések összetevése és felbontása Gyakran előfordul hogy egy rezgésre képes rendszerben több közelítőleg harmonikus rezgés egyszerre jelenik meg és meg
RészletesebbenA soros RL-kör. t, szög [rad] áram feszültség. 1. ábra Feszültség és áramviszonyok az ellenálláson, illetve a tekercsen
A soros L-kör Mint ismeretes, a tekercsen az áram 90 fokot késik a hez képest, ahogyan az az 1. ábrán látható. A valós terhelésen a és az áramerősség azonos fázisú. Lényegében viszonyítás kérdése, de lássuk
RészletesebbenBudapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar. Fizika dolgozat. Kovács Emese. 4-es tankör április 30.
Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és ársadalomtudományi Kar Fizika dolgozat 4. Váltakozó áramú áramkörök munkája és teljesítménye Kovács Emese Műszaki szakoktató hallgató 4-es tankör
RészletesebbenBODE-diagram szerkesztés
BODE-diagram szerkeszés Egy lineáris ulajdonságú szabályozandó szakasz (process) dinamikus viselkedése egyérelmű kapcsolaban áll a rendszer szinuszos jelekre ado válaszával, vagyis a G(j) frekvenciaávieli
Részletesebben1. feladat R 1 = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V. Megoldás. R t1 R 3 R 1. R t2 R 2
1. feladat = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V U 1 R 2 R 3 R t1 R t2 U 2 R 2 a. Számítsd ki az R t1 és R t2 ellenállásokon a feszültségeket! b. Mekkora legyen az U 2
RészletesebbenStatisztika II. előadás és gyakorlat 1. rész
Saiszika II. Saiszika II. előadás és gyakorla 1. rész T.Nagy Judi Ajánlo irodalom: Ilyésné Molnár Emese Lovasné Avaó Judi: Saiszika II. Feladagyűjemény, Perfek, 2006. Korpás Ailáné (szerk.): Álalános Saiszika
RészletesebbenTúlgerjesztés elleni védelmi funkció
Túlgerjeszés elleni védelmi unkció Budapes, 2011. auguszus Túlgerjeszés elleni védelmi unkció Bevezeés A úlgerjeszés elleni védelmi unkció generáorok és egységkapcsolású ranszormáorok vasmagjainak úlzoan
RészletesebbenMechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)
Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai
RészletesebbenÁramköri elemek mérése ipari módszerekkel
3. aboratóriumi gyakorlat Áramköri elemek mérése ipari módszerekkel. dolgozat célja oltmérők, ampermérők használata áramköri elemek mérésénél, mérési hibák megállapítása és azok függősége a használt mérőműszerek
RészletesebbenOptikai mérési módszerek
Ágazai Á felkészíés a hazai LI projekel összefüggő ő képzési é és KF feladaokra" " Opikai mérési módszerek Máron Zsuzsanna 1,,3,4,5,7 3457 Tóh György 8,9,1,11,1 Pálfalvi László 6 TÁMOP-4.1.1.C-1/1/KONV-1-5
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ I. feladatlap Egyszerű, rövid feladatok megoldása Maximális pontszám: 40. feladat 4 pont
Részletesebben2.11. Feladatok megoldásai
Elektrotechnikai alaismeretek.. Feladatok megoldásai. feladat: Egy szinuszosan változó áram a olaritás váltás után μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? T 4 t 4 4µ s f,5 Hz 5 khz
RészletesebbenKIS MATEMATIKA. 1. Bevezető
KIS MATEMATIKA. Bevezeő Fizikus vagyok, és azon belül is elmélei fizikusnak arom magam, mindemelle nagyon fonosnak arom a kísérlei fiziká is, ső magam is kísérleezem a graviáció erüleén. A maemaikával
RészletesebbenHálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén. Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata
Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata Egyenáramú hálózatok vizsgálata ellenállások, generátorok, belső ellenállások
RészletesebbenJárműelemek I. Tengelykötés kisfeladat (A típus) Szilárd illesztés
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Közlekedésmérnöki Kar Járműelemek I. (KOJHA 7) Tengelyköés kisfelada (A ípus) Szilárd illeszés Járműelemek és Hajások Tanszék Ssz.: A/... Név:...................................
Részletesebben8. előadás Ultrarövid impulzusok mérése - autokorreláció
Ágazai Á felkészíés a hazai LI projekel összefüggő ő képzési é és KF feladaokra" " 8. előadás Ulrarövid impulzusok mérése - auokorreláció TÁMOP-4.1.1.C-1/1/KONV-1-5 projek 1 Bevezeés Jelen fejezeben áekinjük,
Részletesebben) (11.17) 11.2 Rácsos tartók párhuzamos övekkel
Rácsos arók párhuzamos övekkel Azér, hog a sabiliási eléelek haásá megvizsgáljuk, eg egszerű síkbeli, saikailag haározo, K- rácsozású aró vizsgálunk párhuzamos övekkel és hézagos csomóponokkal A rúdelemek
Részletesebbenpárhuzamosan kapcsolt tagok esetén az eredő az egyes átviteli függvények összegeként adódik.
6/1.Vezesse le az eredő ávieli üggvény soros apcsolás eseén a haásvázla elrajzolásával. az i-edi agra, illeve az uolsó agra., melyből iejezheő a sorba apcsol ago eredő ávieli üggvénye: 6/3.Vezesse le az
RészletesebbenÖsszetett hálózat számítása_1
Összetett hálózat számítása_1 Határozzuk meg a hálózat alkatrészeinek feszültségeit, valamint az áramkörben folyó eredő áramot! A megoldás lépései: - számítsuk ki a kör eredő ellenállását, - az eredő ellenállás
RészletesebbenDinamikus optimalizálás és a Leontief-modell
MÛHELY Közgazdasági Szemle, LVI. évf., 29. január (84 92. o.) DOBOS IMRE Dinamikus opimalizálás és a Leonief-modell A anulmány a variációszámíás gazdasági alkalmazásaiból ismere hárma. Mind három alkalmazás
Részletesebben1. ábra A hagyományos és a JIT-elvű beszállítás összehasonlítása
hagyományos beszállíás JIT-elvû beszállíás az uolsó echnikai mûvele a beszállíás minõségellenõrzés F E L H A S Z N Á L Ó B E S Z Á L L Í T Ó K csomagolás rakározás szállíás árubeérkezés minõségellenõrzés
RészletesebbenA dinamikus vasúti járműterhelés elméleti meghatározása a pálya tényleges állapotának figyelembevételével
A dinamikus vasúi járműerelés elmélei meaározása a pálya énylees állapoának fiyelembevéelével Dr. Kazinczy László eyeemi docens Budapesi Műszaki és Gazdasáudományi Eyeem Ú és Vasúépíési Tanszék 1. A dinamikus
RészletesebbenOSZCILLÓSZKÓP AZ ANALÓG VALÓS IDEJŰ OSZCILLOSZKÓP MŰKÖDÉSE ÉS ALKALMAZÁSA OSZCILLOSZKÓP ALKALMAZÁSA AZ OSZCILLOSZKÓP LEHET. Major László.
OSZCILLÓSZKÓP OSZCILLOSZKÓP ALKALMAZÁSA u Villamos jel időbeni megjeleníése u Feszülség mérés u Időmérés u Frekvencia mérés u Fázisszög mérés 2004.09.20. AZ OSZCILLOSZKÓP LEHET ANALÓG VALÓS IDEJŰ TÁROLÓ
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, szept. 1
Gngl Zolán, Szeged, 8. 8 szep. 8 szep. z Ohm örvény, Krchhoff örvénye érvényese z alarészeen eső feszülség és áram pllanany érée nem mndg arányos apcsola ovábbra s lneárs 8 szep. 3 d di L d I I Feszülség
RészletesebbenDr. Gyurcsek István. Példafeladatok. Helygörbék Bode-diagramok HELYGÖRBÉK, BODE-DIAGRAMOK DR. GYURCSEK ISTVÁN
Dr. Gyurcsek István Példafeladatok Helygörbék Bode-diagramok 1 2016.11.11.. Helygörbe szerkesztése VIZSGÁLAT: Mi a következménye annak, ha az áramkör valamelyik jellemző paramétere változik? Helygörbe
RészletesebbenVÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK
Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,
RészletesebbenA soros RC-kör. t, szög [rad]
A soros C-kör Az átmeneti jelenségek vizsgálatakor soros C-körben egyértelművé vált, hogy a kondenzátoron a késik az áramhoz képest. Váltakozóáramú körökben ez a késés, pontosan 90 fok. Ezt figyelhetjük
Részletesebben13 Wiener folyamat és az Itô lemma. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull
13 Wiener folyama és az Iô lemma Opions, Fuures, and Oher Derivaives, 8h Ediion, Copyrigh John C. Hull 01 1 Markov folyamaok Memória nélküli szochaszikus folyamaok, a kövekező lépés csak a pillananyi helyzeől
RészletesebbenOptika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)
Optika gyakorlat 6. Interferencia Interferencia Az interferencia az a jelenség, amikor kett vagy több hullám fázishelyes szuperpozíciója révén a térben állóhullám kép alakul ki. Ez elektromágneses hullámok
RészletesebbenANALÓG ELEKTRONIKA - előadás vázlat -
Analó elekronka - előaás vázla ANAÓG EEKONIKA - előaás vázla - Eyen mennyséek (eyen-áramú körök) vzsálaa áramkör alkaelemek: -akív / passzív fesz/áramo ermelő elemeke szokás akív, öbke passzív elemeknek
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Trigonometria II.
Trigonometria II. A tetszőleges nagyságú szögek szögfüggvényeit koordináta rendszerben egységhosszúságú forgásvektor segítségével definiáljuk. DEFINÍCIÓ: (Vektor irányszöge) Egy vektor irányszögén értjük
RészletesebbenMatematika. Kocsis Imre. TERC Kft. Budapest, 2013
Maemaika Maemaika Kocsis Imre ERC Kf Budapes, 3 Kocsis Imre, 3 Kézira lezárva: ISBN 978-963-9968-69- Kiadja a ERC Kereskedelmi és Szolgálaó Kf Szakkönyvkiadó Üzleága, az 795-ben alapío Magyar Könyvkiadók
Részletesebben