ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series DEBRECEN Vol.: 1. pp
|
|
- József Kis
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series DEBRECEN Vol.: 1. pp Kárpátalja neogén tektono-vulkanológiája a kutatási-elemzési statisztikák tükrében The Transcarpathian Neogene tectonic volcanology in reflection of reserch and analitical statistics Gönczy Sándor II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Földtudományi Tanszék, Ukrajna, Beregszász, Kossuth tér 6. gonczys@kmf.uz.ua Debreceni Egyetem, Ásvány- és Földtani Tanszék Összefoglalás A tanulmány a viszonylag kevéssé ismert, nehezen átlátható és hozzáférhető, a Kárpátaljai vulkáni-területi-genetikai egységekre vonatkozó kémiai és radiometrikus koradatok összegyűjtésével, rendszerezésével, térképi ábrázolásával ad áttekintést a terület megkutatottságának szintjéről és ezek hiányosságairól. Megpróbálja felmérni azokat az elemzési módszereket, amelyekkel hozzájutottak az említett adatokhoz. Foglalkozik az egyes vulkáni egységek határproblémáival, a geológiai-litosztratigráfiai egységek elkülöníthetőségével. E munka keretében elkészült a kárpátaljai terület 1 : es léptékű digitális földtani térképe, amely a magmatitokra vonatkozóan pontosítja azok területi eloszlását, rögzíti az értelmezett szerkezeti és morfogenetikai határokat, amely alapján számszerűsíteni lehetett a vulkáni egységek jellemzőit. Abstaract The paper gives an outline on the level of research of the genetic units of the volcanic region in Transcarpathia by collecting, systemizing and presenting on maps the highly unknown and not easily available chemical and radiometric data. The paper also tries to measure the methods used for analysing the samples. It also deals with the boundary problems of the volcanic units and the possible ways for separating the geological-lithostratigraphical units. In the course of the work the 1: scale digital geological map for Transcarpathia was completed. This map corrects the spatial distribution of the magmatic centres and records their structural and morphogenetic boundaries enabling the numerical survey of the characteristics of the volcanic units. Tárgyszavak Kárpátalja, vulkáni egységek, kémiai és radiometrikus koradatok, digitális földtani térkép Bevezetés Kárpátalja geológiai szakirodalma és maga a régió, mint kutatási terület a XX. század drasztikus történelmi eseményei miatt a magyar és a nemzetközi érdeklődő szakmai körök számára nehezen hozzáférhető terra incognitának számított. A szovjet határövezeti státusz, valamint az ott előforduló miocén színes- és nemesfém ércesedések és a velük párhuzamosan megjelenő agyagos, alunitos, kvarcitos kísérőzónák ipari jelentősége még az intézményesített államközi együttműködéseket is ellehetetlenítette. Így kevés és alig kontrolálható földtani információ került ki nemzetközi színtérre. Ezek jobbára áttekintő jellegű szűrt információtartalmú nagyszerkezeti, rétegtani ill. vulkanológiai közlések voltak, megbízható térképmellékletek és helyszínrajzok nélkül. Bár számos kiadvány látott napvilágot a kárpátaljai vulkanitokról, az ezekben megjelenő, a kémiai összetételre illetve az egyes formációk, komplexumok korára, területi kiterjedésére, felszíni gyakoriságára, tömegére vonatkozó konkrét adatmennyiség nem jelentős. A cikkek, könyvek nagy része általánosságban foglalkozik a vulkánossággal (MERLICS SZPITKOVSZKAJA 1958; BUROV SEREMETA 1959; MALEJEV 1960a; DANYILOVICS 1966 stb.). Másik része a vulkáni ciklusosságot (MALEJEV 1960b; MALEJEV 1963a; MALEJEV 1964 stb.), illetve néhányan az egyes vulkáni egységek felépítését, kialakulását elemzik (KULCSÁR 1943; MALEJEV 1960c; DANYILOVICS 1961; KORONOVSZKIJ SZOLODKOVA 1964; KORONOVSZKIJ 1965; KORONOVSZKIJ MILANOVSZKIJ 1966). Jóval nagyobb hangsúlyt fektettek a törések és a mélyszerkezet megismerésére, a törésvonalak mentén képződött, vulkanitokhoz kapcsolódó ércesedés felkutatására illetve a környező országokbeli párhuzamosításra (SZUBBOTYIN 1955; MERLICS 1958; VJALOV 1960; MALEJEV 1963b; MALEJEV 1963c; MERLICS 1965; MERLICS SZPITKOVSZKAJA 1965; LAZARENKO MALIGINA 1966; BABAK 1966; KULCSÁR 1968; SZÉKYNÉ 1970; GABINYET ET AL. 1976; SZEPESHÁZY 1976; KRUGLOV 1986; SEGHEDI ET AL. 2001; stb.). Az adatbázis építés módszerei és korlátai Szerkezetmorfológiai egységek határproblémái Ahhoz, hogy statisztikai elemzést tudjunk végezni elsősorban pontosan lehatárolt tájegységekre van szükség, melynek keretein belül a területre vonatkozó adatok feltüntethetők. Az egyes tájhatárok meghúzása az újabb szakirodalmi források és térképi ábrázolások összevetése után sem volt egyértelmű. Ennek az az oka, hogy a szerzők nem határolják le az általuk tárgyalt tájat, vagy sajátosan értelmezik a tájegységek határait, s ezzel együtt területi kiterjedését is (CISZ 1962; LAZARENKO ET AL. 1963; SZIDORENKO 1966; GERENCSUK 1981; VOLGINA ET AL. 1987; SABLIJ ET AL., 1991; VASZILENKO 1993). Kárpátalján magmás eredetű összleteket a felszínen a Vihorlát-gutini vulkáni vonulatban, a Beregszászi-dombság területén és a kárpátaljai síkságon elszórt vulkáni eredetű szigethegyekben találunk. 85
2 ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series Vol.: ábra. Kárpátalja vulkáni egységei I Vihorlát-Popricsnij, II Makovica, III Szinyák, IV Borló-Gyil, V Nagyszőlősi-hegység, VI Avas, VII Beregszászi-dombság, VIII Derceni-hegy, IX Salánki-hegy, X Fekete-hegy A Vihorlát-gutini vonulatot ÉNy-ról DK-felé haladva több morfológiai egység alkotja Kárpátalja területén: A Vihorlát-Popricsnij csoport (az Ung jobbpartján). Az Ungtól K-re, a Latorcáig, a magyar szakirodalomban Szinyák-hegység néven ismert vonulat található. Az ukrán szakirodalom azonban e kérdésben nem egységes. Szidorenko (et al. 1966) nem beszél Szinyák-hegységről, hanem Makovicaként említi az Ung Latorca közötti vulkánmorfológiai egységet. Cisz (1962) az említett két folyó közére az Antalóci-Poljanát teszi, azonban zárójelben megjegyzi a Szinyák-, illetve a Makovica elnevezést is, ugyanerre a területre. Egyes térképeken a Szinyák elnevezést a Viznyica-patak és a Latorca közére használják, az Ung és a Viznyica között pedig Makovicát jelölnek (VOLGINA RUDENKO SZOSSZA 1987; SABLIJ 1991). DK felé a Latorca és a Borzsa között a Borló-Gyil húzódik, melynek DK-i, az Ilosva-patak DNy-ÉK-i szakasza és a Borzsa közé eső részét az ukrán szakirodalom Nagy- Gyil-ként különíti el. Tőle délre az Ilosva-patak ÉNy-DK-i szakasza által határolt, keskeny megnyúlt magaslat, a Hátgerinc található. Tovább DK-re elkülönül a Nagyszőlősi-hegység, amelyet az ukrán szakirodalom Nagy-Sollesz (SZIDORENKO ET AL. 1966; GERENCSUK 1981) vagy más néven Tupojként ismer (CISZ 1962; SZIDORENKO ET AL. 1966). A Tisza bal partján terül el az Avas, amely már átnyúlik É-Erdély területére. Az említett nevezéktani problémák miatt mi is kénytelenek voltunk a tájhatárokat sajátosan értelmezők sorába beállni. A tájakra vonatkozó határokat ahol lehetett folyóés patakvölgyekhez kötöttük, ennek hiányában az üledékes és magmás képződmények felszíni határát követtük a Tyitov (1979) által összeállított földtani térképet véve alapul. Ennek eredményeképpen a vulkáni egységeknek az 1. ábrán bemutatott felosztását fogjuk követni: Vihorlát-Popricsnij (az államhatár és az Ung között), Makovica (az Ung, a Turja- és a Viznyica-patakok között), Szinyák (a Viznyica-, Nagy-Pinyja patak és a Latorcavölgy közötti terület), Borló-Gyil (a Latorca Duszinka-patak Borzsa köze), Nagyszőlősi-hegység (a Borzsa Oszava-patak Nagyág közötti vulkáni egység), Avas (a Tisza Técső Huszt közötti szakasza és az államhatár közötti egység), Beregszászi-dombság (a benei Nagy-Kelemen- és a Zápszonyi-hegy közötti dombság), a Kárpátaljai-síkságon elszórt szigetvulkánok (Dercenihegy, Salánki-hegy, nagyszőlősi Fekete-hegy). 86
3 Gönczy S. Kárpátalja neogén tektono-vulkanológiája a kutatási-elemzési statisztikák tükrében Geológiai-litosztratigráfiai egységek elkülöníthetősége Kárpátalja gyűrt kréta-paleogén magas-középhegységi részein a földtani területfelosztás határait értelemszerűen a takarós szerkezet takarófrontjaihoz és az őket többnyire merőlegesen és diagonálisan áttörő tektonikai vonalakhoz, ill. a rajtuk kifejlődött eróziós folyóvölgyekhez lehet kapcsolni. A neogén vulkáni övezetben a szerkezetileg orientált centrolabiális jelleg a domináns, vagyis a területen itt is az előzőkkel párhuzamos övszerű elrendeződés jellemző. Az aljzat törésein sorakozó vulkáni komplexumok a kárpáti takarórendszerrel parallel fő, és a rá haránt irányú mellék törésrendszer átmetsződési pontjain ülnek (2 ábra). 2. ábra Kárpátalja törésrendszerei (Lazarenko et al., 1968 Sakin, 1976 Kruglov, 1986.) Bár teléreik, sziljeik, parazita kitöréseik néhol átfedésben jelennek meg, fő területi-morfológiai egységeik egyben genetikai egységeknek is tekinthetők. Erre alapozva tehát megtartottuk az előbbiekben vázolt morfológiai alapú tájbeosztást, mivel annak részei uralkodóan vulkanológiaipetrogenetikai egységeknek is tekinthetők. A digitalizált földtani térkép alapján, a különböző korú és összetételű, magmás eredetű képződmények területi kiterjedésére vonatkozó adatokat lávakőzetekre, piroklasztikumokra és kipreparálódott szubvulkanitokra bontottuk. Az adatok kizárólag jelenleg a felszínen lévő összletekre érvényesek. A morfológiai alapon megrajzolt tájhatárok vulkáni összleteken kívül, változó kiterjedésű kréta paleogén üledékeket is magukba foglalnak, ezért az egyes egységek összterületén belül felmértük az üledékek kiterjedését is. Radiometrikus koradatok szelekciója Összegyűjtöttük a területre vonatkozó, szakirodalomban fellelhető koradatokat, melyeket azután két részre, megbízható és tájékoztató minősítő csoportokra bontottunk. Ezt az indokolta, hogy az adatok többsége nagy hibahatárt mutat, pl. 13.6±4.6; 9.6±3.3, sőt egyes szélsőséges esetekben eléri a ±4-8 millió évet is. A megbízható csoportba soroltuk azokat az adatokat, amelynek szórása nem haladja meg a ±1 millió évet, a tájékoztató jellegű csoportba pedig azokat, amelynek szórása meghaladja azt. Arra nézve, hogy milyen módszerrel és hol készítették az elemzéseket csak egy kiadványban (BAGDASZARJAN DANYILOVICS 1968) találtunk utalást. Az innen származó 19 minta korát K/Ar módszerrel határozták meg. A koradatokkal kapcsolatban a következő probléma akkor merült fel, amikor térképi ábrázolásra került sor, mivel a mintavételi pontok egy részét területileg nem lehet pontosan azonosítani. Emiatt a fentihez hasonlóan itt is felállítottunk két, pontos és közelítő minősítő kategóriát. A pontos csoportba azokat az adatokat foglaltuk, amelyek teljes mértékben azonosíthatók, a közelítőbe pedig a többi, területileg csak nagyjából behatárolható koradatot soroltuk. A két kategóriából különválogattuk azokat a pontokat, amelyek területileg pontosak, illetve a hibahatáruk is ±1 millió év alatt van. Újabb gondot okozott a földtani térképen megjelenő összletek korbeosztása. A legtöbb vulkanit 15, 13 és 10 millió év körül csoportosul, tehát bádeni, szarmata és alsópannóniai korúak. Ennek ellenére az 1979-ban kiadott szovjet földtani térképen megjelenő legnagyobb kiterjedésű 87
4 ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series Vol.: 1. egységek levantei kort mutatnak. A magyarázat valószínűleg abban áll, hogy más a mai magyar és az akkori szovjet korbeosztás, azonban erre vonatkozó magyarázatot nem közöltek. Egyetlen publikáció ad némi tájékoztatás, amikor a miocén-pliocén határt 11±1 millió évre teszi (TOLSZTOJ 1976). Mivel egy adat alapján a párhuzamosítás lehetetlen, ezért az egyes tájegységekre vonatkoztatott különböző korú és összetételű vulkanitok területi kiterjedésének leírásakor a Tyitov (1979) féle földtani térkép korbeosztását fogjuk követni. A főelem-összetétel adatok eredete, hiányosságai A korösszetételhez hasonlóan kigyűjtöttük a főelemösszetételre vonatkozó elemzéseket is. Ezeket, az elemzés pontossága alapján három, megbízható, tájékoztató jellegű és nem használható csoportba osztottuk. A megbízható csoportba azok az adatok kerültek, amelyek megfelelnek a TAS előírásainak (LE MAITRE ET AL. 1985). A tájékoztató jellegű csoportba lévő minták 1%-ban eltérnek a TAS előírásaitól. Az utóbbi csoportot abból a megfontolásból hoztuk létre, hogy ha a területről nincs más adat, vagyis jobb híján, a pontatlanságot figyelembe véve használhatók. A többi fennmaradó minta a nem használható csoportba került. Ennek egy részére jellemző, hogy az összeg jóval meghaladta a 100-at, illetve egyes esetekben jóval alatta maradt, így valószínűleg mérési hiba terheli, másik részénél pedig a víztartalom haladta meg jóval a TAS 2,5%- os bontottsági határértékét. A koradatok elemzéséhez hasonlóan itt is felmerült a mintavételi pontok területi behatárolhatóságának kérdése, ezért az ott használt pontos és közelítő kategóriákat itt is kénytelenek voltunk felállítani. Az általunk összegyűjtött 244 kémiai elemzés közül 230 esik a lehatárolt szerkezetmorfológiai egységek területére. Az elemzések elsősorban lávakőzetekre vonatkoznak, csupán 16 minta készült tufából. Az ezekre vonatkozó adatok a megbízható és tájékoztató jellegű csoportokba kerültek. Arról is ritkán olvashatunk, hogy az adott cikkben szereplő adatsor milyen elemzési módszerrel készült. A felhasznált publikációk közül csak egy, a Tolsztoj (1976) által szerkesztett munka közöl módszereket, bár megjegyzi, hogy nincs egységesen kidolgozott és általánosan használt, a geokémiai analízisre kidolgozott eljárás. Ennek alapján el kell fogadni, hogy a kiértékelések feltehetőleg titrimetriával, lángfotometriai és lumineszenciás módszerrel illetve spektrális analízissel készültek. A kárpátaljai vulkanitok korával és kémiai összetételével kapcsolatos publikált adatmennyiség viszonylag nem nagy. Ez azonban nem tükrözi a valóságos megkutatottságot, mivel a Kárpátaljai Geológiai Expedíció adattári jelentései (pl. SKLJANKA ET AL. 1974) jóval több elemzést tartalmaznak, ezek azonban főleg az ércesedésekhez kapcsolódnak így, természetükből adódóan, hozzájutni szinte lehetetlen. Térképi adatbázis és térinformatikai alapok A volt Szovjetunió területén általános gyakorlat volt, hogy térképekhez nagyon nehezen, gyakran csak külön engedéllyel lehetett hozzájutni. Amelyek forgalomba kerültek, azok hiányosak, használhatatlanok voltak, mivel nem kerültek fel rá azonosítási pontok, nincsenek feltüntetve koordináták és nincs kilométerháló. Gyakran mindezt azzal is nehezítik, hogy a tematikus térképek ún. helyi koordinátarendszerben készültek, amelynek az átszámítását alig néhány, a térképet készítő szakember ismeri (SAKIN 1976; KRUGLOV 1986). Ehhez képest jelentős előrelépésnek számított, hogy 1993-ban olyan 1 : es léptékű topográfiai térképet adtak ki (KÁRPÁTALJAI TERÜLET 1993), amelyen koordinátákat tüntettek fel és a terepen is használható adatokat tartalmazott. Bár a következő, 1999-es kiadásáról már hiányoznak a koordináták, viszont kilométerháló került rá (KÁRPÁTALJAI TERÜLET 1999). Az általunk jelenleg végzett felmérés során a megyére vonatkozó területi adatokat a kijevi katonai-topográfiai intézet által 2000-ben kiadott 1 : es topográfiai térkép, Kárpátalja megyére vonatkozó térképlapjai (UKRAJNA TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPE M 1 : ) digitalizált változata alapján készült. Ez volt az első ilyen léptékű térkép, amelyről feloldották a katonai titoktartást. Az ennél nagyobb, a terepen jól használható 1 : es vagy 1 : es léptékű topográfiai térképek kiadása még várat magára. A földtani adatokat Tyitov (1979) 1 : es méretarányú földtani térképe digitalizálásával kaptuk, amely annak ellenére, hogy több mint 25 éve készült ma is az egyik legkorszerűbbnek mondható. A Kárpátaljai Geológiai Expedíció szakembergárdája által összeállított 1 : es méretarányú térképlapokból kicsinyített térképen a gyakorlattól eltérően, az es laphatárokat is megjelenítették, vagyis ezzel lehetőség nyílt az összevetés a topográfiai térképpel és így pontos térképi adatbázist alakíthattunk ki belőle. A digitális adatbázist GeoMedia szoftver segítségével építettük ki (INTERGRAPH CORPORATION 2003). A neogén vulkanizmus szerkezeti alapjai és kifejlődése Kárpátalját tektonikai szempontból alapvetően két részre szokták osztani: Gyűrt-Kárpátokra és Kárpátaljaisüllyedékre (3. ábra). A Gyűrt-Kárpátok különálló szerkezeti elemeinek (1. Krosznói-takaró, 2. Dukla-takaró, 3. Szuhatakaró, 4. Magura-takaró, 5. Csornogora-takaró, 6. Rahóitakaró, 7. Máramarosi-masszívum, 8. Máramarosi-szirt-öv, 9. Pienini-szirt-öv) takaróba rendeződése a kréta-paleogén során kezdődött és a miocénre formálódott ki. A takarók anyaga, a bajkáli-hercíni eredetű Máramarosi-masszívum kivételével kréta-paleogén flis (a felső szint már magába foglalja a miocén egy részét is) amely alig tér el a különböző területeken. Így kisebb területi különbségeket, vagyis önálló szerkezeti-fácies zónákat, alzónákat vagy pikkelyeket csak nagyon alapos és részletes, a szerkezetalakulás fejlődését és az üledékképződési környezeteket is figyelembevevő vizsgálatsorozattal lehet kimutatni. E területeken csak elvétve és kis kiterjedésben találunk nagyon kis számú bázisos vulkanitot. A Kárpátaljai-süllyedék szerkezeti egységei: 1. Szegélyzóna, 2. Központi-zóna, 3. Peripannon mélytöréses zóna, 4. Vihorlát-gutini vulkáni vonulat (KRUGLOV 1986). 1. A Szegély-zóna csak a Borzsa és a Tarac folyók között figyelhető meg a felszínen. Ennek oka, hogy a Borzsától ÉNy felé a Szinyák és a Borló effúzívumai fedik be, a Taractól K-re pedig, a Pienini-szirt-öv pereménél kiékelődik. Szokták nevezni Monoklinális-zónának is, mivel 88
5 Gönczy S. Kárpátalja neogén tektono-vulkanológiája a kutatási-elemzési statisztikák tükrében a szerkezetfejlődés során elsősorban kis méretű, lokális törésekkel szabdalt, monoklinális gyűrődések képződtek. 2. A Központi-zóna a süllyedék legnagyobb szerkezeti egysége. Felépítésében brachiantiklinálisok, erodálódó sódiapírok (Aknaszlatina, Husztsófalva-Talaborfalva), kriptodiapírok (Beregkisalmás, Ilosva, Técső, Husztköz, Kökényes) és magmás intrúziók (Nagydobrony, Verbőc) vesznek részt. 3. ábra Az ÉK-i Kárpátok DNy-i részének szerkezeti egységei (Kruglov 1986 nyomán) 3. A Peripannon mélytöréses zóna lényegében egy sor kiemelt és bezökkent horszt-gráben típusú blokksorozat. A kiemelt blokkokat mintegy m neogén fedő takarja, ami a bezökkent blokkoknál m-re növekszik. A blokkokat határoló törésvonalak mentén többször fordult elő hipabisszális intruziók behatolása, néhol lávaömlésekkel kísérve. Ennek köszönheti létét a Csapi-vulkáni lánc és a Beregszász-Bégányi-dombság is (SZIDORENKO ET AL. 1966; KRUGLOV 1986). 4. A Vihorlát-gutini vulkáni vonulat, általánosan ÉNy- DK-i csapású, de a Nagyszőlősi-hegység területén markánsan D felé hajlik. A vonulat irányváltása annak köszönhető, hogy az itt található vulkanitok képződése genetikailag három különböző mélytörési zónához köthető, amelyeket csak képződményeik morfológiája foglal egységes vonulatba. Az ÉNy-DK-i csapásirányú Vihorlát Borló területe a Kárpátaljai mélytöréshez, az ÉK-DNy-i Nagyszőlősihegység a Csap-Munkácsi-medencét és az Aknaszlatinaimedencét elválasztó mélytöréshez, az ismét ÉNy-DK-i csapásirányú Avas, pedig a Peripannon-mélytöréshez kapcsolható (MERLICS SZPITKOVSZKAJA 1965; KORONOVSZKIJ 1965; TOLSZTOJ 1976). A vonulat hossza Ukrajna területén kb. 120 km, szélessége km. Ez átmegy ÉNy-on Szlovákiába, ahol a Vihorláttal befejeződik, DK-en É-Erdélybe, ahol a Gutin található. A Kárpátalja területén húzódó vulkáni régiók két jól elkülönülő sávra koncentrálódnak. Az egyik a Pienini-szirtövhöz, illetve a Kárpátaljai mélytöréshez (MERLICS SZPITKOVSZKAJA 1965) kapcsolódó Vihorlát-gutini vulkáni vonulat, a másik, a Csap-Beregszász-Nagybánya (MALEJEV 1964) vonalhoz köthető, a Peripannon-mélytörés zónával kijelölhető sáv (MERLICS SZPITKOVSZKAJA 1965). Néhányan megkülönböztetnek a két vonulat között egy un. átmeneti sávot, amelyet a Csap-munkácsi-síkságon kipreparálódó, vulkáni eredetű dombok (Derceni-hegy, Salánkihegy, nagyszőlősi Fekete-hegy) képviselnek a felszínen (SEGHEDI ET Al. 2001). A volt Szovjetunió területén a lemeztektonikai szemléletmód csak a 80-as években kezdett meghonosodni, így a kárpátaljai vulkáni aktivitás szakaszait tárgyaló kiadványok Stille-i értelembe vett geoszinklinálisokban gondolkoznak. Mivel e cikk keretében nem cél a két iskola párhuzamosítása, ezért a továbbiakban követni fogjuk a helyi nevezéktant. Kárpátalja kainozóos vulkanizmusában három szakaszt különböztetnek meg: geoszinklinális szakasz, orogén szakasz és posztorogén szakasz (MALEJEV 1964). A kréta-paleogén során végbemenő geoszinklinális típus vulkanizmusa többnyire negatív, süllyedő mozgások között zajlott. A vulkáni termékek fő tömege e periódusban bázisos összetételű láva és piroklasztikum. A kitörés víz alatti körülmények között zajlott. Lávafolyások, tufa rétegek, és hipabisszikus testek képződése jellemző, melyek területi elterjedése a Rahóitakaró É-i határához köthető, illetve a takaró D-i határvonala mentén egészen a Talabor vízgyűjtőjéig találhatunk paleogén vulkanitokat. Kréta kori (78±10 millió év, 86±10 millió év, 137±8 millió év) ofiolitokként (spilit, diabáz) definiálják őket (BOJKO ET AL. 1967; LAZARENKO ET AL. 1968; DOLENKO ET AL. 1981). Részletesebb jellemzésük alapján ezek dolerit, gabbró-dolerit, bazalt, és riolit-tufa összletek (MERLICS SZPITKOVSZKAJA 1958; MALEJEV 1964; SZIDORENKO ET AL. 1966). A neogén során fejlődő orogén vulkanizmust négy fázisra bontják 1. eggenburgi felső-bádeni, 2. felső-bádeni alsó-szarmata, 3. alsó-levantei, 4. felső-levantei (MALEJEV 89
6 ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series Vol.: ), illetve Tolsztoj (1976) két, 1. eggenburgi-szarmata, korai orogén, 2. pannon-pleisztocén, késő orogén szakaszra tagolja. Az egyes fázisok kezdete ÉNy-DK-i és ÉK-DNy-i mélytörések kialakulásához köthető. Jellemző, hogy a szarmata végéig egységes süllyedésről lehet beszélni Kárpátalja területén, míg a pannontól kezdődően az aljzat különálló blokkjainak pozitív és negatív vertikális mozgásai kerültek előtérbe (SZOBOLJOV KOSZTYUK 1958; TOLSZTOJ 1976). Az ottnangi-kárpáti időszakot dácit- és riolit-tufák, illetve biotitos andezit jellemzi. Területi kiterjedését nézve a Beregszászi-dombsághoz kötődik (MALEJEV 1964; TOLSZTOJ 1976). A bádeni-szarmata vulkáni aktivitás termékei riolit, dácit, andezit, bazaltos-andezit és ezek tufái. Felső-bádeni vulkanitokat Kárpátalja területén csak a Beregszászidombság területén találunk. A szarmata vulkanitok előfordulása már jóval nagyobb a Beregszászi-dombságon kívül, ahol ez a vulkánosság befejező szakasza. Jellemző előfordulásaik a Vihorlát-Popricsnij, a Makovica, a Szinyák, a Borló- Gyil és az Avas területén találhatók. A Popricsnij Borló területén andezit és gabbró-diorit dájkok illetve riodácit és dácit extrúziók képződtek. Az Avas szarmata magmatitjai granodiorit, gabbró és gabbró-dolerit intrúziók (MERLICS SZPITKOVSZKAJA 1958a; MERLICS SZPITKOVSZKAJA 1958b; SZPITKOVSZKAJA 1958; MALEJEV 1964; MALEJEV 1965; TOLSZTOJ 1976). A pannon legelején kezdődik a Nagyszőlősi-hegység bazaltos-andezit láva és tufahorizontjainak kialakulása. A Popricsnij Borló-Gyil területén ugyanakkor dácitos-andezit szubvulkanitok képződése mellett, andezit és bazaltos andezit lávaömlések és tufaszórások figyelhetők meg. Az Avas területén Tolsztoj (1976) szerint andezit és bazaltosandezit lávák és tufák képződtek. A pannon legvégén a Popricsnij Borló-Gyil vonulatban újabb vulkáni aktivizáció kezdődik, amely elhúzódik a levantei emelet végéig. Az Avas és a Nagyszőlősi-hegység területén csak a levantei elején újul fel a vulkáni tevékenység, amely tart egészen a pleisztocén elejéig. Az anyagi összetételre a bázisos lávák és piroklasztikumok uralkodása jellemző. A Popricsnij Borló-Gyil, az Avas és a Nagyszőlősi-hegység körzetében egyaránt bazaltos-andezit és andezit lávákat, valamint riodácit extrúziókat találunk (MALEJEV 1964; TOLSZTOJ 1976). A levantei vulkáni összleteket két formációra bontják. Az idősebb, Gutini-formációt levantei korúnak írják le és három, Alsó-, Középső- és Felső-gutini tagozatra osztják. A fiatalabb, Buzsorai-formáció levantei alsó-pleisztocén korú (SZIDORENKO 1966; VERESCSAGIN ET AL., 1981). A Gutini-formáció mindhárom tagozatára, a működés előrehaladtával a fokozatos savanyodás jellemző. Az Alsógutini-tagozat bazaltos-andezit lávaömléssel kezdődik, majd dácitos-andezit lávák, a befejező szakaszban pedig dácit és riolit lávák képződnek. A Középső-gutini-tagozat bazaltömléssel kezdődik, majd vastag piroklasztit réteg rakódott le, s végül az aktivitás andezit lávaömléssel zárult. A Felsőgutini-tagozatban sorrendben bazaltos-andezit, andezit, dácit, dácitos-andezit és riolit jött létre (SZIDORENKO 1966). A statisztikus adatok összegző értékelése Piroklasztikumok Lávakőzetek Exhumálódott szubvulkáni testek kőzet neve jelenlegi korbeosztása felszíni elterjedése (km 2 ) Riolittufa bádeni 4,39 Savanyú tufa szarmata 0,42 Riolittufa szarmata 29,33 Bazaltos-andezit tufa pannon 158,1 Andezit tufa pannon 46,55 Bazaltos-andezit tufa levantei 132,7 Andezit tufa levantei 295,7 Dácitos-andezit tufa levantei 33,65 Riolit tufa levantei 25,76 Σ 726,6 Bazaltos-andezit szarmata 0,13 Andezit szarmata 1,55 Riolit szarmata 18,45 Bazaltos-andezit pannon 28,99 Andezit pannon 15,43 Dácitos-andezit pannon 9,45 Riolit pannon 3,72 Bazalt levantei 3,43 Bazaltos-andezit levantei 189,74 Andezit levantei 468,39 Dácitos-andezit levantei 105,56 Dácit levantei 30,96 A vulkanizmus kiterjedése és területi eloszlása Kárpátalja összterülete km 2, melyből 1701 km 2, azaz 13,3%, vulkáni eredetű hegy- illetve dombvidék. A neogén vulkanitok származásuk szerint kipreparálódott szubvulkanitok, lávakőzetek, ill. piroklasztikumok (1. táblázat). Riolit levantei 43,91 Σ 919,7 Diorit-porfirit bizonytalan 5,7 Dacitos-andezit bizonytalan 3,32 Gabró-porfirit pannon 0,64 Bazaltos-andezit pannon 0,64 Diorit-porfirit pannon 4,24 Andezit pannon 8,15 Granodioritporfirit pannon 1,96 Dácitos-andezit pannon 2,38 Diabáz-porfirit és gabró-porfirit levantei 1,49 Bazaltos-andezit levantei 13,75 Diorit-porfirit levantei 2,51 Andezit levantei 1,62 Dácitos-andezit Levantei 3,88 Riodácit Levantei 4,55 Σ 54,83 Mindösszesen 1701,16 1. táblázat Magmatitok felszíni kiterjedése a kárpátaljai vulkáni eredetű szerkezetmorfológiai egységek területén 90
7 Gönczy S. Kárpátalja neogén tektono-vulkanológiája a kutatási-elemzési statisztikák tükrében Az exhumálódott szubvulkáni testek a vulkáni területek 3,2 %-át, 54,8 km 2 -t foglalnak el (4. ábra). Összesen 192 ponton bukkannak felszínre. Az egyes testek átlagos felszíni vetülete 0,3 km 2. A 192 felszínre bukkanásból mindössze 15 folt (7,8 %) területe haladja meg a 0,5 km 2 -t, illetve 13 folt (6,7 %) területe nagyobb, mint 1 km 2. Összetételüket tekintve körülbelül 2/3 részt képviselnek a bázisos és intermedier, ill. 1/3 részt a savanyú magmatitok. A legnagyobb az Avasban, a Sirokij Verhen felszínre bukkanó bizonytalan korú dácitos-andezit intrúzió, melynek területe 3,32 km 2. Ugyancsak az Avas területén található egy jelentős méretű szubvulkáni andezit kibukkanás, melynek összterülete több, mint 10 km 2, azonban Kárpátalján csak 3,2 km 2 található, a többi része átnyúlik É- Erdélybe. Ezeket megközelítő kiterjedése van a Munkácstól É-ra található két pannon intrúziónak is. Az egyik andezites anyagú, területe 1,8 km 2, a másik dácitos-andezit és területe 2,3 km 2 -nyi. Mintegy 18 km 2 -nyi területen jelentkeznek pannon intrúziók. Ezen belül legnagyobb területet, 8,1 km 2 -t az andezites testek foglalják el. Elterjedésük azonban erősen koncentrált, Munkácstól É-ra a Szinyák-Makovica határon található egy felszínre bukkanás, a többi az Avas területén a Cserszi- és a Sütő-patakok felső folyásánál közvetlenül az Ukrán-román államhatár mentén és a Ponorul-Dealuluj csúcs környékén. Viszonylag nagy területet, 4,2 km 2 -t, borítanak az Avas diorit-porfirit intrúziói. Szintén az Avas területén találhatók 12 foltban, de mindössze 1,9 km 2 kiterjedésben pannon granodiorit benyomulások. Legnagyobb a levantei szubvulkáni testek területe, öszszesen 27,8 km 2, melyből 13,7 km 2 -nyi területet, a 100 foltban felbukkanó bazaltos-andezitek foglalnak el. Elterjedési területük elsősorban a Borló-Gyil (55 kibukkanás) és a Szinyák (21 kibukkanás). A riodácitok 4,5 km 2, a dácitosandezitek 3,8 km 2 -rel képviseltetik magukat. Ezen kívül 2,5 km 2 -en található diorit benyomulás és 1,6 km 2 -en szubvulkáni andezit. 4. ábra Kipreparálódott szubvulkáni testek elterjedése Kárpátalján Ma a megye területének 919,7 km 2 -nyi felszínét borítják lávakőzetek (5. ábra). Ebből mintegy 20,1 km 2 -t (2,1 %) szarmata lávák alkotnak, melyek elsősorban (12,4 km 2 ) a Beregszászi-dombság területén található riolitos vulkanizmus eredményeként jöttek létre. 57,6 km 2 -t (6,2 %) borítanak pannon lávakőzetek. Legelterjedtebb a bazaltos-andezit (28,9 km 2 ) amelynek elterjedési területei a Borló-Gyil és a Nagyszőlősi-hegységben találhatók. Pannóniai andezitek találhatók a szigethegységek (11,3 km 2 ) és kis kiterjedésben a Szinyák ill. savanyú andezitek a Borló-Gyil és a Szinyák területén. A Vihorlát- Popricsnij csoportban mintegy 3,5 km 2 -nyi riolit található. A lávakőzetek területének 91,5 %-át levantei összletek adják, ezen belül pedig az andezit uralkodik, 55,6 %-al, 468,3 km 2 -es kiterjedéssel. Elsősorban a Makovicában (260 km 2 ) és a Szinyákban (96 km 2 ) fordul elő, azonban kisebb-nagyobb területi megoszlásban, a Nagyszőlősihegységet kivéve az egész Vihorlát-gutini vulkáni vonulatban megtalálható. Jelentős a Borló-Gyil (169,3 km 2 ) és a Nagyszőlősi-hegységben (20,4 km 2 ) megjelenő bazaltosandezitek területe, ami a lávakőzetek 20,6 %-a. Levantei savanyú andezitek 105,5 km 2 -t (12,5 %), foglalnak el, melynek fele, 53,5 km 2 a Makovicában található. A Borló-Gyil területén az 1017 m magas Dehmanov csúcson 3,4 km 2 -en bazalt található. A riolitok mintegy 43,9 km 2 -rel (5,21 %) 91
8 ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series Vol.: 1. képviseltetik magukat. Elterjedési területeik a Nagyszőlősihegység (19,2 km 2 ), a Makovica (18,7 km 2 ) és az Avas (6 km 2 ). Dácitok 30,9 km 2 -nyi (3,67 %) területen találhatók a Makovicában (25,5 km 2 ) és a Szinyákban (5,4 km 2 ). 5. ábra Lávakőzetek területi kiterjedése Kárpátalján Piroklasztitok alkotják a vulkáni területek 42,7 %-át, 726,6 km 2 -t (6. ábra). Bádeni riolittufa borít 4,4 km 2 -t (0,2 %) az Avasban. Szarmata riolittufa 30 km 2 -nyi területen található a Beregszászi-dombság és a Szigethegyek területén. 6. ábra Piroklasztitok területi elterjedése Kárpátalján 92
9 Gönczy S. Kárpátalja neogén tektono-vulkanológiája a kutatási-elemzési statisztikák tükrében A pannonból bázisos jellegű piroklasztikumok maradtak elsősorban a felszínen. Bazaltos-andezit-tufát találunk a Borló-Gyilben (71,7 km 2 ), az Avasban (53,4 km 2 ) és a Nagyszőlősi-hegységben (33 km 2 ). Andezit-tufák (46,5 km 2, 2,7 %) a Vihorlát-gutini vulkáni vonulat határain belül a Vihorlát-Popricsnij és a Nagyszőlősi-hegység kivételével mindenütt megjelennek. A levanteiben az andezit-tufa 295,7 km 2 -rel, és a bazaltos-andezit-tufa, 132,7 km 2 rel dominál. A legnagyobb andezit-tufa előfordulás a Makovicában található (156,8 km 2 ), de jelentős mennyiségben találunk a Szinyák területén is (70 km 2 ). A bazaltos-andezit tufa kiterjedése a Borló-Gyilre (83 km 2 ) és a Nagyszőlősi-hegységre (50 km 2 ) korlátozódik. Ezen kívül dácitos-andezit-tufa (33,6 km 2 ) található, melynek több mint kétharmada a Nagyszőlősihegységben lelhető fel. Riolit tufa legnagyobb kiterjedésben a Makovicában van a felszínen (16,8 km 2 ), ezen kívül a Borló-Gyilben és a Nagyszőlősi-hegységben is megtalálható. A kronológia jelentősége és nyitva maradt kérdései Publikált szakirodalmi forrásokból összesen 89, a kárpátaljai vulkanitok korára vonatkozó adatot találtunk (BAGDASZARJAN DANYILOVICS 1968; SZEMENYENKO 1969; REZVOJ 1974; TOLSZTOJ 1976; BOJKO ET AL. 1967;). E 89 adatból 85 esik az általunk vizsgált szerkezetmorfológiai egységek területére (7. ábra; 2. táblázat). A leginkább megkutatottnak a Beregszászi-dombság tekinthető, ahol a 48 km 2 -nyi területre 34 elemzés jut. Ez annak köszönhető, hogy ehhez a területhez kapcsolódnak a legnagyobb reménnyel kecsegtető érces területek. Az egység területe (km 2 ) Ebből vulkáni (km 2 ) Felszíni mintából készített elemzés Fúrásból származó minta elemzés Összesen 1 km 2 -re lebontva Vihorlát- Popricsnij 104,7 100, ,03 Makovica 645,5 563, ,007 Szinyák 279,8 193, ,031 Borló-Gyil 695,6 462, ,012 Nagyszőlősihegység 319,2 177, ,028 Avas 255,05 125, ,19 Beregszászidombság 54,9 47, ,7 Szigethegyek 30,68 30, ,098 Összesen 2385, , , táblázat A vulkáni eredetű szerkezetmorfológiai egységek magmatitokra mért radiometrikus koradatai A nagyobb vulkáni egységeknél jellemző, hogy nagy az adatok területi koncentrációja, kivétel a Beregszászidombság mellett az Avas, ahol az adatok, a területi eloszlást tekintve az egész vonulatot lefedik. A Vihorlát-Popricsnij területén a koradatok elsősorban a Sziroj-patak völgyéhez köthetők. Innen É-ra, Perecseny környékén bukkannak felszínre bázisos összetételű felsőpaleogén alsó-miocén szubvulkáni testek, amelyekhez további koradatok köthetők, ezek azonban már nem esnek az egység területére, mivel a Magura-takaró flis kötegeibe nyomultak be. A Makovicában a Radvánci kőbánya anyagát, az Antalóci-hegyet és a Makovica csúcsot elemezték meg. A Szinyákban az egyik legfiatalabb vulkáni összletnek feltételezett Pliska (9,5±0,5) és a Vezúv típusú vulkánnak feltételezett, kalderaközpontban képződött (MALEJEV 1964) Búza csúcs (9,5±0,5) környezetében összpontosulnak a vizsgálatok (BAGDASZARJAN-DANYILOVICS 1968; TOLSZTOJ 1976). A Borló-Gyil területén a Buzsora környezetében lehet adatkoncentrációt megfigyelni. Ez annak köszönhető, hogy a Pliskához hasonlóan ezt a területet is az egyik legfiatalabb (9,5±0,7) vulkáni aktivitáshoz sorolják (TOLSZTOJ 1976). A Nagyszőlősi-hegységben a terület központi részén elszórtan találhatók koradatok. 93
10 ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series Vol.: ábra. A vulkanitok koradatainak területi megoszlása Kárpátalján A 85 adatból 12 különböző mélységű fúrásokból, 73 pedig felszíni mintákból származik. Az általunk alkalmazott pontos megjelölésű minősítő kategóriába 51 koradat sorolható. A megbízható kategóriába pedig 38 radiometrikus koradat került (3. táblázat). Sajnálatos, hogy mindössze 19 olyan adat van, amely megfelel mind a pontos, mind pedig a megbízható kategóriának (8. ábra). Hibahatár (szórás) alapján Minták összesen Területi behatárolhatóság alapján megbízható (db) tájékoztató (db) (db) pontos (db) közelítő (db) Vihorlát Popricsnij Makovica Szinyák Borló-Gyil Nagyszőlősihegység Avas Beregszászidombság Szigethegyek Összesen táblázat A kárpátaljai magmatitok koradatainak megbízhatósága 94
11 Gönczy S. Kárpátalja neogén tektono-vulkanológiája a kutatási-elemzési statisztikák tükrében 8. ábra A +- 1 millió évnél kevesebb szórással rendelkező, illetve helyileg pontosítható koradatok eloszlása Kárpátalján A vulkáni összletek geokémiai ismeretessége Kárpátalja vulkáni körzeteinek kémiai összetételére vonatkozó konkrét adatot alig néhány kiadvány közöl (ZOLOTUHIN 1960; LAZARENKO 1960; DANYILOVICS 1963; LAZARENKO ET AL. 1963; MALEJEV 1964; TOLSZTOJ 1976; SZÖŐR ET AL. 1990a; SZÖŐR ET AL. 1990b; RÓZSA 1993; SEGHEDI ET AL. 2001). A fent említett publikációkban a Kárpátaljai vulkáni egységekre vonatkozóan 230 elemzést találtunk (9. ábra; 4. táblázat). Az elemzések, a koradatokkal ellentétbe, jó területi lefedettséget mutat mind az összmintaszám mind a TAS kritériumainak megfelelő elemzések tekintetében. Ugyanakkor itt is megfigyelhetők területi koncentrációk, melyek nagyon közel esnek az olyan pontokhoz, ahonnan radiometrikus kort is határoztak. Az egység területe (km 2 ) Ebből vulkáni (km 2 ) A kémiai elemzések száma (db) 1 km 2 -re lebontva Vihorlát-Popricsnij 104,7 100,5 13 0,12 Makovica 645,5 563, ,06 Szinyák 279,8 193, ,23 Borló-Gyil 695,6 462, ,04 Nagyszőlősi-hegység 319,2 177, ,17 Avas 255,05 125, ,31 Beregszászi-dombság 54,9 47, ,66 Szigethegyek 30,68 30, ,39 Összesen 2385, , ,13 4. táblázat A vulkáni eredetű szerkezetmorfológiai egységeink kémiai elemzései területi megoszlásban A feldolgozott adatok mintegy 64,7 %-a felel meg a TAS előírásainak, vagyis ennyi sorolható be a megbízható kategóriába (5. táblázat). A Popricsnij csoport 13 elemzéséből 10 (4,34 %) használható. A Makovica területén 20 (8,69 %), a Szinyákban 21 (9,13 %), a Borló-Gyilben 18 (7,82 %), a Nagyszőlősi-hegységben 19 (8,26 %), az Avasban 30 (13,04 %), a Beregszászi-dombság 21 (9,13 %) és a szigetvulkánokból származó 12 elemzésből pedig 10 (4,34 %) használható. A tájékoztató kategória mintegy 23 %-ot tesz ki. A legtöbb ilyen típusú adat a Szinyákban (13 db), a Makovicában (12 db) és a Beregszászi-dombság (11 db) területén található. A nem használható csoport 32 mintájának legnagyobb hányadát a Szinyákban (12 db) találhatjuk. A Szigethegységek területén csupán egy, a Beregszászi-dombság területén pedig egyáltalán nincs ilyen kategóriába tartozó adat. 95
12 ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series Vol.: 1. Az elemzés pontossága alapján Összesen Területi behatárolhatóság alapján megbízható tájékoztató nem használható közelítő pontos (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) Vihorlát Popricsnij Makovica Szinyák Borló-Gyil Nagyszőlősihegység Avas Beregszászidombság Szigethegyek Összesen táblázat A kárpátaljai magmatitok kémiai elemzéseinek megbízhatósága 9. ábra. Az egyes vulkáni egységekre vonatkozó kémiai elemzések területi megoszlása Kárpátalján A területi behatárolhatóság alapján 164 közelítő és 66 pontos kategóriájú adatot ismerünk. Azonban összesen 28- at lehet besorolni mind a pontos, mind pedig a megbízható kategóriába (10. ábra). Következtetések A Kárpátaljai vulkanitokról területi kiterjedéséről öszszességében elmondható, hogy a felszínen található lávakőzetek mennyisége (54 %) kis mértékben meghaladja a piroklasztikumok (43 %) részarányát. Ezekhez viszonyítva a felszínre került intrúziók összterülete elhanyagolható (3 %). A legkorábbi kainozóos vulkanitok a bádeni piroklasztikumok, melyek 4,4 km 2 -t foglalnak el. A szarmata vulkáni produktumok valamivel több piroklasztitot (29,7 km 2 ) tartalmaznak, mint lávakőzetet (20,1 km 2 ). A pannonban képződött és a felszínen lévő vulkáni eredetű anyagokban a tufák (204,6 km 2 ) csaknem négyszer akkora területen vannak képviselve, mint a lávák (57,5 km 2 ). A levanteiben megfordul az előbbi tendencia, előtérbe kerülnek a lávakőzetek (842 km 2 ) a piroklasztikumokkal szemben (487,8 km 2 ). A Kárpátalja területén lévő, a felszínen 1701 km 2 elterjedésű vulkanitok publikált radiometrikus koradatai azt mutatják, hogy 20 km 2 -re esik egy elemzés, ami egy viszonylag alacsony megkutatottsági szintet jelent, annál is 96
13 Gönczy S. Kárpátalja neogén tektono-vulkanológiája a kutatási-elemzési statisztikák tükrében inkább, mivel az elemzések elsősorban koncentráltan jelennek meg. Ezen kívül figyelembe kell venni azt a tény is, hogy az általunk felhasznált irodalmi forrásokban mindöszsze 19 olyan elemzés található, amelynek mind a szórása mind a területi behatárolhatósága megfelelő. 10. ábra. A területileg pontosan lehatárolható és megbízható kategóriájú kémiai adatok területi megoszlása Vihorlát-Popricsnij 1 Makovica 6 Szinyák 6 Borló-Gyil 2 Nagyszőlősi-hegység 6 Avas 4 Beregszászi-dombság 17 Szigethegyek 9 Összesen táblázat Pontos és megbízható kategóriájú kémiai adatok megoszlása szerkezeti egységenként A kémiai elemzések tekintetében valamivel jobb a helyzet. Itt 7,5 km 2 -re esik egy elemzés, ami szintén alacsony megkutatottságot jelent. A koradatokhoz hasonlóan itt is meg kell jegyezni, hogy 28 olyan elemzés található, amelyek mintaterülete pontosan behatárolható, illetve megfelel a TAS előírásainak. Köszönetnyilvánítás: A szerző köszönetet mond a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Oktatási Minisztérium (OM) által kinevezett Domus Hungarica Scientiarium et Artium kuratóriumának az adatbázis összeállításához nyújtott segítségért! Irodalom Babak (Бабак В. К.) (1966): Минералогические и технологические особенности руд Беганського месторождения и пути их комплексного использования. Сб. Проблемы геологии и рудоносности неогена Закарпатья. Изд. Львов. Bagdaszarjan Danyilovics (Багдасарян, Г. П. Данилович, Л. Г.) (1968): Новые данные об абсолютном возрасте вулканических образований Закарпатья. АН СССР. Серия геологическая. Москва. Bojko et al. (Бойко А. К. Круглов С. С. Кульчицкий Я. О. Матковский О. И. Мерлич Б. В. Спитковская С. М. Фишкин М. Ю. Цьонь О. В. Чеджемов Г. Х.) (1967): Абсолютная геохронология главнейших комплексов Украинских Карпат. АН СССР. Труды XV сессии комиссии по определению абсолютного возраста геологических формаций. Burov Sermeta (Буров, В. С. Шеремета, В. Г.) (1959): Верхнеплиоценовые отложения Советского Закарпатья. Изд. ВУЗ. Геология и разведка, 7. 97
14 ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series Vol.: 1. Cisz (Цись, П. М.) (1962): Геоморфология УРСР. Вид. Львівского Університету.) Danyilovics (Данилович Л. Г.) (1961): Геологопетрографическая характеристика вулканического комплекса хр. Аваш (Закарпатье). Афтореферат диссертации. Львов. Danyilovics (Данилович Л. Г.) (1963): Геолого петрографична характеристика вулканичного комплексу хребет Оаш. Видавництво АН УРСР, Київ. с.94. Danyilovics (Данилович, Л. Г. Иванова, Р. Г. Матвеева, А. А.) (1966): Характер развития миоценового вулканизма в Закарпатском внутреннем прогибе. В сб. Тектоника Карпат, серия Геология и геохимия горючих ископаемых., Наукова думка. Dolenko et al. (Доленко Н. Д. Бойчевская Л. Т. Данилович Л. Г. Медведев А. П. Царненко П. Н.) (1981): Офиолиты и развитие Украинских Карпат в плане тектоники литосферных плит. Geologicky Zbornik Geologica Carpathica, 32, 4, pp , Bratislava. Gabinyet et al. (Габинет М. П. Кульчицкий Ч. О. Матковский О. И.) (1976): Геология и полезные ископаемые Украинских Карпат. Изд. обьединение Вища школа, Львов. Gerencsuk (Геренчук, К. І. ред.) (1981): Природа Закарпатської області. Вища школа, Львів. Kárpátaljai terület, (Закарпатська область). Загальногеографічна карта М 1 : Головне управління Геодезії, Картографії та Кадастру при кабінеті міністрів України. Київ, Kárpátaljai terület, (Закарпатська область). Загальногеографічна карта М 1 : Військово-картографічна фабрика. Київ, Koronovszkij Milanovszkij (Короновский, Н. Б. Милановский, Е. Е.) (1966): К вопросу о возрасте стратовулканов Синяк и Борло.Дил (Закарпатье). В кн. Очерки по геологии Советских Карпат. Koronovszkij Szolodkova (Короновский, Н. Б. Солодкова, Н. А.) (1964): Строение и история формирования вулкана Cиняк (Закарпатье). Казахский институт минерального сырья. Труды лаборатории палеовулканологии, вып. 3. Алма- Ата. Koronovszkij (Короновский Н. В.) (1965): Геологическое строение и история формирования средней части Выгорлат-Гутинской вулканической гряды (стратовулканы Синяк и Борлов-Дил, Советское Закарпатье). Карпато-Балканскя Геологичесская ассоциация, VII конгресс София. Доклады, часть I. Koronovszkij (Короновский, Н. Б.) (1965): Геологическое строение и история формирования средней части Выгорлат-Гутинской вулканической гряды (стратовулканы Синяк и Борлов-Дил, Советское Закарпатье). Карпато-Балканскя Геологичесская ассоциация, VII конгресс София. Доклады, часть I. Kruglov (Круглов С. С. ed.) (1986): Тектоника Украинских Карпат. Объяснительная записка к тектонической карте Украинских Карпат, масштаб 1 : Киев. p Kruglov, 1986 (Круглов С. С.) ред. (1986): Тектоника Украинских Карпат M 1 : Киев. Kulcsár László (1943): A Mezőkaszonyi szigetvulkánok. Tisia VI. Debrecen. Kulcsár László (1968): A Magyar-Szovjet határmenti vulkánosság a legújabb Szovjet és hazai kutatások tükrében. Acta Geographica Debrecina. XIV/VII. pp Lazarenko Maligina (Лазаренко Э. А. Малыгина О.) А. (1966): Особенности рудоносности вулканогенных формаций Закарпатья. Современный вулканизм. Труды второго всесоюзного вулканологического совещания сентября, 1964 г. Том I. Изд Наука, Москва. Lazarenko (Лазаренко Е. О.) (1960): Метасоматичні утворення у вулканічних породах Закарпаття. Видавництво Львівского Універсітету. с.140. Lazarenko et al. (Лазаренко Е. К. Лазаренко Э. А. Барышников Малыгина О. А.) (1963): Минералогия Закарпатья. Издательство Львовского Універсітета. с.614. Lazarenko et al. (Лазаренко Э. Глинко М. Зайцева В.) (1968): Металлогения Закарпатья. Изд. Львовского Университета. Le Maitre, R. W. ed. (1985): A Classification of Igneous Rocks and Glossary of Terms - Blackwell Sci. Publ., 1989 Oxford, London Malejev (Малеев, E. Ф.) (1960, a): Основные черты геологического строения Выгорлат-Гутинской гряды. Материалы Карпато-Балканской ассоциации. Изд. Академии наук УССР, Киев. Malejev (Малеев, E. Ф.) (1960, b): Главнейшие этапы развития неогенового вулканизма в Советских Карпатах и связан с ними металлогения. Международный геологический конгресс, XXI сессия. Доклады советских геологов. Malejev (Малеев, E. Ф.) (1960, с): Кучавско-Быстрицкая группа вулканов в Закарпатье. АН СССР. Труды лаборатории вулканологии, вып 18. Malejev (Малеев, E. Ф.) (1963, a): Развитие типов вулканизма на примере Восточных Карпат. Доклады АН СССР. Том 148, 6. Malejev (Малеев, E. Ф.) (1963, b): О приуроченностьи оруднения к вулканическим образованиям Закарпатье. ДАН СССР, т. 142, 1. Malejev (Малеев, E. Ф.) (1963, c): О связи рудообразования с вулканизмом в Закарпатье. Сов. Геология, 1. Malejev (Малеев, E. Ф.) (1964): Неогеновый вулканизм Закарпатья. Наука, Mocквa. Malejev (Малеев, E. Ф.) (1965): Вулкано плутонические и рудные формации Закарпатья. АН СССР. Cерия геологическая, 10. Merlics Szpitkovszka (Мерліч, Б. В. Спітковска, С. М.) (1958, b): Про вік гіпабісальних інтрузій Вишковського району в Закарпатті. АН УРСР, геологічній журнал, т. XVIII, вип 3. Merlics Szpitkovszkaja (Мерлич, Б. В. Спитковская, С. М.) (1958, a): Схема розвитку третинного 98
15 Gönczy S. Kárpátalja neogén tektono-vulkanológiája a kutatási-elemzési statisztikák tükrében вулканізму Радянских Карпат. Питання Геол., вип 9. Изд. Львів. Ун.ту. Merlics Szpitkovszkaja (Мерлич, Б. В. Спитковская, С. М.) (1965): Особенностьи верхненеогенового магматизма лубинных разломов Закарпатья. Геолю Сборник Львовск. Геол. Об.ва. 9, изд. Недра. Merlics (Мерлич, Б. В.) (1958): Тетонические факторы локализации неогенового оруднения в Закарпатье. Геолю Сборник Львовск. Геол. Об.ва Merlics (Мерлич, Б. В.) (1965): Связ верхненеогнового магматизма и рудогенеза Закарпатья с глубинными разломами. Карпато-Балканскя геологичесская ассоциация, VII конгресс София. Доклады, часть I. Rezvoj (Резвой Д. П. ред.) (1974): Проблемы тектоники и магматизма глубинных разломов. Мерлич, Б. В. Спитковская, С. М.: Глубинные разломы, неогеновой магматизм и оруднение Закарпатья. Издательское Объединение «Вища Школа». Издательство при Львовского Университета. Львов. с.176. (11. táblázat). Rózsa P. (1993): Kárpátaljai andezitek kőzettani és kőzetfizikai vizsgálata. Építőanyag. 45 évf., 6. szám. P Sablij (Шаблій О. І.) (1991): Закарпатська область. Атлас. Комітет геодезії і картографії СРСР. Москва. Sakin, (Шакин В. А.) ред. (1976): Геологическая карта Украинских Карпат М 1 : ,УКрНТРА. Seghedi, I. Downes, H. Pécskay, Z. Thirwall, F. M. Szakács, A. Prychodko, M. Mattey, D. (2001): Magmagenesis in a subduction-related post-collisional volcanic arc segment: the Ukrainian Carpathians. Lithos 57. pp Skljanka et al. (Шклянка В. М. Сабов Ю. В. Терлецкий А. В.) (1974): Отчет о поисковоревизионных работах с целью оценки золотоносности Береговского рудного района закарпатской области за г. Фонды ЗГРЄ. Székyné Fux V. (1970): Telkibánya ércesedése és kárpáti kapcsolatai. Akad.Kiadó, Bp. Szemenyenko et al. (Семененко Н. П. Ткачук Л. Т. Зайдис Б. Б. Демиденко С. Г. Котловская Ф. И.) (1969): Итоги исследований, выполненных в Советском Союзе по абсолютной геохронологии геологических формаций Украинских Карпат и сопредельных территорий. Acta Geologica Academiae Scientarium Hungaricae, Tomus 13, pp táblázat. Szepesházy K. (1976): Kárpátalja mélytörései neogén magmatizmusa és ércesedése - M-Ad Szidorenko (Сидоренко, А. В. гл. ред.) (1966): Геология СССР. Том XLVIII, Карпаты. Часть I, Геологическое описание. Недра, Москва. c Szoboljov Kosztyuk (Соболев В. С. Костюк) (1958): К геологии неогеновых вулканических пород Закарпатья. АН СССР. Труды лаборатории вулканологии, вып. 13. Szöőr Gy. Rózsa P. Balázs É. (1990a): A nagyszőlősi kőbánya anyagának ásvány-kőzettani vizsgálata. Kéziratos jelentés, nyíregyházi KÉV adattára. Szöőr Gy. Rózsa P. Balázs É. (1990b): A Munkács, frigyesfalvi kőbánya anyagának ásvány-kőzettani vizsgálata. Kéziratos jelentés, nyíregyházi KÉV adattára. Szubbotyin (Субботин, С. И.) (1955): Глубинное строение Советских Карпат и прилегающих територий по данным геофизических ислндований. Изд. АН УССР. Tyitov et al. (Э. М. Титов Б. В. Мацкив В. И. Титова Т. И. Белик) (1979): Геологическая карта Закарпатьа, M 1: СЕВУКРГЕОЛОГИЯ, Закарпатская Геологическая Экспедиция. Tolsztoj (Толстой М. И. ред.) (1976): Геохимия, петрофизика и вопросы генезиса новейших вулканитов Советских Карпат. Издательское Объединение «Вища Школа». Издательство при Киевском Университете. Киев. c Ukrajna topográfiai térképe M 1 : (Топографическая карта масштаба 1 : на районы Украины) 144, 145, 163, 164, 165, 182, 183, 184, 201, 202, 203. Киевская военнокартографическая фабрика. Киев, Vaszilenko (Василенко О. М.) (1993): Закарпатська область. Загальногеографічна карта М 1 : Головне Управління Геодезії, Картографії та Кадастру при Кабінеті Міністрів України. Київ. Verescsagin (Верещагин В. Н. гл. ред.) (1982): Стратиграфический словарь СССР. Палеоген. Неоген. Четвертичная система. Недра. Ленинград. Vjalov (Вялов, О. С.) (1960): Краткий очерк тектоники восточных Советских Карпат. Материалы КБГА. Изд. АН УССР, Киев. Volgina et al. (Волгина Н. И. Руденко И. С. Сосса Р. И.) (1987): Украинские Карпаты. Атлас туриста. Главное управление геодезии и картографии при совете министров СССР. Москва. Zolotuhin (Золотухін В. В.) (1960): Геологопетрографічні дослідження Чорної Гори та прилеглих районів Закарпаття. Ан УРСР, Київ. 99
Kárpátalja domborzata
Kárpátalja domborzata A Kárpátok az Európai Központi Hegységrendszer 1500 km hosszúságú keleti része, Ausztriától Szerbiáig. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja. Közrezárja a Kárpátmedencét. A Kárpátok
RészletesebbenRácz B., Gesta IX (2010), 30-39. Rácz Béla
NYERSANYAG-GAZDÁLKODÁS A BEREGSZÁSZI-DOMBVIDÉK PALEOLIT TELE- PÜLÉSEIN Rácz Béla II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék, UA-90200 Beregszász, Kossuth
RészletesebbenKész Attila FOLYÓRENDŰSÉGI VIZSGÁLATOK A BORZSA VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN. Bevezetés
Kész Attila FOLYÓRENDŰSÉGI VIZSGÁLATOK A BORZSA VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN Bevezetés A kutatás mintaterületéül a Tisza utolsó máramarosi jobb parti mellékfolyójának (SOMOGYI 2002) vízgyűjtő területe szolgál.
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei
Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/
RészletesebbenPATTINTOTT KŐESZKÖZ-NYERSANYAGOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ELŐZETES EREDMÉNYEI A PALEOLITIKUMBAN A MAI KÁRPÁTALJA TERÜLETÉN
47 Abstract PATTINTOTT KŐESZKÖZ-NYERSANYAGOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ELŐZETES EREDMÉNYEI A PALEOLITIKUMBAN A MAI KÁRPÁTALJA TERÜLETÉN RÁCZ BÉLA II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, ELTE Földtudományi
RészletesebbenMagnitudó (átlag) <=2.0;?
2. Epicentrum Egy földrengés keletkezési helyének földfelszíni vetületét nevezzük a rengés epicentrumának, melynek meghatározása történhet műszeres észlelés ill. makroszeizmikus adatok alapján. Utóbbi
RészletesebbenA VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN
A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja
RészletesebbenA Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
RészletesebbenA Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
RészletesebbenHarmadkori vulkáni horizontok korrelálása paleomágneses mérésekkel Észak-Magyarországon
Harmadkori vulkáni horizontok korrelálása paleomágneses mérésekkel Észak-Magyarországon Zárójelentés az OTKA T043737 sz. kutatásokról A miocén folyamán Észak-Magyarországon két, jelentős regionális rotációval
Részletesebben11. előadás MAGMÁS KŐZETEK
11. előadás MAGMÁS KŐZETEK MAGMÁS KŐZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képződnek az elő- és főkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerint: Intruzív (mélységi) kőzetek (5-20 km mélységben) Szubvulkáni
RészletesebbenMAGYARORSZÁG (KÁRPÁT-MEDENCE) FÖLDRAJZA 1
MAGYARORSZÁG (KÁRPÁT-MEDENCE) FÖLDRAJZA 1 FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018
RészletesebbenMetamorf kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit. zeolit Üledékes (törmelék oldatok kicsapódása; szerves eredetű, T, p)
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak és/vagy
RészletesebbenA hatalomváltások hatása Kárpátalja népességszámának alakulására 1869-től napjainkig
A hatalomváltások hatása Kárpátalja népességszámának alakulására 1869-től napjainkig MELLÉKLETEK Egyetemi doktori (PhD) értekezés Szerző: Molnár D. István Témavezető: Prof. Dr. Süli-Zakar István DEBRECENI
RészletesebbenP és/vagy T változás (emelkedés vagy csökkenés) mellett a:
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak. P és/vagy
RészletesebbenUtasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata
Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók
RészletesebbenA T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése
A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét
RészletesebbenOpponensi vélemény. Pécskay Zoltán: a K-Ar kormeghatározási módszer alkalmazása harmadidıszaki vulkáni területek geokronológiai kutatásában
Opponensi vélemény Pécskay Zoltán: a K-Ar kormeghatározási módszer alkalmazása harmadidıszaki vulkáni területek geokronológiai kutatásában címő MTA doktori értekezésérıl Pécskay Zoltán a K/Ar geokronológia
RészletesebbenMeteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
Részletesebben10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)
10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenKőzetlemezek és a vulkáni tevékenység
Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 5 V. A DÉl-AlPOK ÉS A DNARDÁK ÉSZAK-mAgYARORSZÁg FOlYTATÁSA (BÜKK, UPPONY- ÉS Szendrői-EgYSÉg) 1. AZ ÉSZAK-mAgYARORSZÁg PAlEOZOOS RÖgÖK (UPPONY- ÉS Szendrői-g.) Nagyszerkezeti
RészletesebbenDr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006
Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006 A tervidőszakban a kutatómunkám kettős irányú volt. Részben hazai tájakon elsősorban a Tokaji-hegységben részben pedig
RészletesebbenKéső-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében
Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Visnovitz Ferenc ELTE, Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető:
RészletesebbenNEM ESFEM ER C ESED ESI M O DELLEK Ö SSZEH A SON LÍTÁ SA TOKAJ-
EM ESFEM ER C ESED ES M O DELLEK Ö SSZEH A SO LÍTÁ SA TOKAJ- H EG Y SÉG PÉ L D Á K O A Tokaji-hegység az észak-keleti kárpáti neogén szubdukciós öv előterében az Eperjes-Szalánci-Tokaji hegység szigetív
RészletesebbenA Kárpát medence kialakulása
A Kárpát -medence A Kárpát medence kialakulása Az 1200 km hosszúságú félköríves hegykoszorú és a közbezárt, mintegy 330 000 km2-nyi területű Kárpátmedence egymással szoros összefüggésben és az Alpok vonulataihoz
RészletesebbenJavaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába
I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Kiss Gábor 2. A javaslatot
RészletesebbenA Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján
A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi
RészletesebbenDomborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.
RészletesebbenA budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
RészletesebbenA Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése
RészletesebbenTanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja:
Tanítási tervezet Óra időpontja: 2017.10.17. - 9:00 Évfolyam/osztály: 9/A Tanít: Fehér András Tamás Témakör: A Föld, mint kőzetbolygó Tanítási egység címe: Vulkáni kőzetek Óra típusa: Új ismereteket szerző
RészletesebbenVízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben
Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTeleptan I. Magmás, hidrotermális és metamorf eredetű ásványi nyersanyagok
Teleptan I. Magmás, hidrotermális és metamorf eredetű ásványi nyersanyagok 1. előadás: tematika, bevezetés, alapfogalmak Dr Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani Tanszék A félév során tárgyalt témakörök Bevezetés
RészletesebbenTermőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén
Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők
RészletesebbenGeológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola
RészletesebbenMIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés
MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények
RészletesebbenAZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN
AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN Lóki J. 1 Szabó J. 1 Konecsny K. 2 Szabó G. 1 Szabó Sz. 3 Előzmények, célkitűzés Az elmúlt években az árhullámok magassága a Felső-Tisza
RészletesebbenVajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
RészletesebbenA törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral
HISTÓRIA RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral Katona Orsolya 1, Pásztor József 4, Dinnyés István 3, Dr. Sipos György 1, Dr. Páll Dávid Gergely 1, Dr. Mezősi
RészletesebbenSzerkezeti földtan és lemeztektonika
Szerkezeti földtan és lemeztektonika Globális tektonika Globális tektonika: az egész litoszférára kiható szerkezeti mozgásokat és jelenségeket foglalja össze, például óceáni medencék keletkezése, hegységek
RészletesebbenA kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések
A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések FÖLDRAJZ 1 Magma: fölfelé hatoló kőzetolvadék. Mélységi magmatizmus Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE OTKA-043100
MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE 1:500000 méretarányú országos gravitációs térképet először Szabó Zoltán készített 1978-ban, majd Szabó Zoltán és Sárhidai Attila 1984-ben. 1996-ban Kovácsvölgyi
RészletesebbenA KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI
A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebbenkellően alapos bemutatására. Ennél is komolyabb szerkezeti probléma, hogy a dolgozat jelen formájában lényegében egyetlen terület bemutatása esetén
Bírálói vélemény Pécskay Zoltán: A K-Ar kormeghatározási módszer alkalmazása harmadidőszaki vulkáni területek geokronológiai kutatásában című MTA doktori értekezéséről Bírálói véleményem ismertetése előtt
Részletesebben1.6 SZEIZMIKUS KUTATÁS A NÓGRÁDI-MEDENCÉBEN*
1.6 SZEIZMIKUS KUTATÁS A NÓGRÁDI-MEDENCÉBEN* A Központi Földtani Hivatal és a Magyar Állami Földtani Intézet megbízásából 1981 óta folyik reflexiós szeizmikus kutatás a Nógrád cserháti területen (59. ábra),
RészletesebbenMaradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén
Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenJellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben
Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Dr. Hevesi Attila Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék A Bükk É-i hegylábfelszínének, Bükkhátnak és az Upponyi-hegység
RészletesebbenHogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?
Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.
RészletesebbenÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8
Sztanó Orsolya & Csontos László ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8 Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 1. A földtan tárgya, célja, eszközei. Az elemzés alapelvei: aktualizmus, anyag-alak-folyamat.
RészletesebbenMegbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
Részletesebben(tk oldal) GEOGRÁFIA
(tk. 48 57. oldal) GEOGRÁFIA 2013.03.11. 1 2013.03.11. 2 Magma: fölfelé hatoló kőzetolvadék. Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk. Érckiválás. Segédanyag..
RészletesebbenA távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései
A távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései Csornai Gábor László István Földmérési és Távérzékelési Intézet Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság Az előadás 2011-es átdolgozott változata
RészletesebbenÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK FÖLDRAJZBÓL
ЗАКАРПАТСЬКИЙ УГОРСЬКИЙ ІНСТИТУТ ІМ. Ф. РАКОЦІ ІІ КАФЕДРА ГЕОГРАФІЇ II. RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLA FÖLDTUDOMÁNYI TANSZÉK ЗАВДАННЯ ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ГЕОГРАФІЇ для вступників на навчання
RészletesebbenA feladatlap 1. részének megoldásához atlasz nem használható!
z írásbeli vizsga I. része feladatlap 1. részének megoldásához atlasz nem használható! 1. feladat Vulkán Utazási Iroda ajánlatából: Tegyen feledhetetlen túrákat gőzölgő, füstölgő vulkánokon, miközben az
Részletesebbenмáма бáбушка пáпa дéдушка дóчка тётя A hivatalosabb мать (anya) és дочь (leánygyermek) szavak többes száma: мáтери, дóчери.
УРÓК ВТОРÓЙ 2. 1. а. Keressen meg a betűnégyzetben 11 szót a TK 2/ЛГ/1. (20. old) szavai közül! A sza vak balról jobbra és föntről lefelé állnak, keresztezhetik egymást, illetve sarkaikkal érintkezhetnek.
RészletesebbenTermészetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása
Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások
RészletesebbenHÍREK, ISMERTETÉSEK. Ivanov Valerij Vlagyimirovics ( )
HÍREK, ISMERTETÉSEK Ivanov Valerij Vlagyimirovics (1909-1987) 1987. július 5-én elhunyt egy nagy szovjet tudós, Valerij Vlagyimirovics IVANOV hidrogeológus, a föld- és ásványtudományok doktora, professzor.
RészletesebbenÉrettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A
Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség
RészletesebbenA TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai
A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -
RészletesebbenMagmás albizottság február 24.
Magmás albizottság 2006. február 24. Emlékeztető A Magyar Magmás Rétegtani Albizottság (MMRA) 2006. február 24-én 14.00-tól kezdődően tartotta ülését a Magyar Állami Földtani Intézet Igazgatói Tanácstermében,
RészletesebbenHidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015
Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése
Részletesebben1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek
1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek Az informatika alkalmazása a társadalomföldrajzban (TTGBL6520) gyakorlat 2018-2019. tanév A területi adatbázis A statisztikai jellegű információk
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenHidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
RészletesebbenHévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban
K ö z l e m é n y e k Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban DR. VITÁLIS GYÖRGY A miocén-kori vulkánosság utóhatásait követően, de főleg a negyedidőszakban a Kápát-medence
RészletesebbenAz Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.
Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE A telep több léptékű modellezése klasszikus szedimentológiai
RészletesebbenElső Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés 2010. június 11-13, Gárdony
Első Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés 2010. június 11-13, Gárdony PROGRAM 1. nap (2010. június 11.) 9:00-10:00 Érkezés, regisztráció, kávé 10:00-10:10 Harangi Sz. és Lukács R.: Bevezető 10:10-10:35
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenDunántúli-középhegység
Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei
RészletesebbenFöldrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán
Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA MAGYARKANIZSAI KOMUNALAC KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZVÁLLALAT ÉVI ÜZLETVITELI TERVÉNEK 2. SZÁMÚ MÓDOSíTÁSA
A MAGYARKANIZSAI KOMUNALAC KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZVÁLLALAT 2018. ÉVI ÜZLETVITELI TERVÉNEK 2. SZÁMÚ MÓDOSíTÁSA ALAPÍTÓ: MAGYARKANIZSA KÖZSÉG ILLETÉKES TERÜLETI KINCSTÁRI IGAZGATÓSÁG: SZABADKA ILLETÉKES
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
RészletesebbenAdatok recski (ÉK-Magyarország) paleogén vulkáni-üledékes összlet fejlődéstörténetéhez és korához
MFT Általános Földtani Szakosztály Budapest 2006 május 12 Adatok recski (ÉK-Magyarország) paleogén vulkáni-üledékes összlet fejlődéstörténetéhez és korához FÖLDESSY János LESS György ZELENKA Tibor SERESNÉ
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI KŐSZÉNTELEPES ÖSSZLET SZEKVENCIA SZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATA, KORA, ŐSFÖLDRAJZI VISZONYAI TÉMAVEZETŐ:
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA VEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS FÖLDTAN-GEOFIZIKA DOKTORI PROGRAM PROGRAMVEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI
RészletesebbenFluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo
Hidrotermális képződmények genetikai célú vizsgálata Bevezetés a fluidum-kőzet kölcsönhatás, és a hidrotermális ásványképződési környezet termodinamikai modellezésébe Dr Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani
RészletesebbenMélységi magmás kızetek
Mélységi magmás kızetek Magma (gör.): tészta Hımérséklete: 700-1 200 (1 400) C Nagy szilikáttartalmú (SiO 2 ): 37 75 % Lassú lehőlés: kristályos szövet! Kel\SiO 2 Savanyú Semleges Bázikus Ultrabáz. Tufa
RészletesebbenSZÁRAZ GÁZÖMLÉSEK ÉS AZ ÁSVÁNYVIZEKET KISÉRŐ GÁZOK A KELEMEN-GÖRGÉNY HARGITA VULKÁNI VONULAT ÖVEZETÉBEN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) SZÁRAZ GÁZÖMLÉSEK ÉS AZ ÁSVÁNYVIZEKET KISÉRŐ GÁZOK A KELEMEN-GÖRGÉNY HARGITA VULKÁNI VONULAT ÖVEZETÉBEN Péter Elek, Makfalvi Zoltán
RészletesebbenA fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS. Lukács Réka (Haranginé Lukács Réka Zsuzsanna)
DOKTORI ÉRTEKEZÉS Lukács Réka (Haranginé Lukács Réka Zsuzsanna) A BÜKKALJA MIOCÉN SZILÍCIUMGAZDAG PIROKLASZTITJAINAK PETROGENEZISE: KÖVETKEZTETÉSEK A MAGMATÁROZÓ FOLYAMATOKRA Témavezető: Dr. Harangi Szabolcs,
RészletesebbenA vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe
A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe Fogalmak vízgyűjtő terület (vízgyűjtő kerület!): egy vízfolyás vízgyűjtőjének nevezzük azt a területet, ahonnan
RészletesebbenTektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu
Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Belső energiaforrások a felszínfejlődéshez (és becsapódások) időbeli jellemzők térbeli eloszlás differenciáció
RészletesebbenTERMÉSZETI KÖRNYEZET
TERMÉSZETI KÖRNYEZET Geofizika Geodinamika A lemeztektonikai elmélet egyik legfontosabb hazai alkalmazása volt a Pannon (Kárpát)-medence kialakulásának magyarázata. Eszerint a medence az alpi orogénen
RészletesebbenMagyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki.
Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki.hu JELENTÉS A Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai
RészletesebbenDunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata
Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Készítette: Ormándi Szilva Környezettan BSc Témavezető: Dr. Józsa Sándor egyetemi adjunktus 1 1.Cél Munkám célja: a felszínen keletkező kozmogén
RészletesebbenA Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése
XXXII. OTDK - Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció FiFöMa A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése Pályamunka A dolgozat lezárásának dátuma: 2014.
Részletesebben4. előadás Vulkáni hidrotermális rendszerek ásványi nyersanyagai Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Ásványtani Tanszék
Nyersanyagok és energiaforrások Földtudományi BSc kurzus 4. előadás Vulkáni hidrotermális rendszerek ásványi nyersanyagai Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Ásványtani Tanszék Hidrotermális rendszerek Egy
RészletesebbenMTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)
MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek
RészletesebbenA felszín ábrázolása a térképen
A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!
RészletesebbenMit tehet az MBFH Adattára a CH koncessziós kiírások érdekében? Dr. Katona Gábor. főosztályvezető. Országos Bányászati Konferencia.
Mit tehet az MBFH Adattára a CH koncessziós kiírások érdekében? Dr. Katona Gábor főosztályvezető Országos Bányászati Konferencia. Egerszalók, 2016. november 24-25 A JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (1) 1993. évi XLVIII.
Részletesebben