TARTALOM Angela Merkel népszerűségi indexe továbbra is magas,, de a hétvégi tartományi választások eredménye szoros lett

Átírás

1 Európai Kutatási Központ EU-NAVIGÁTOR Heti EU hírek röviden JANUÁR 21. II. SZÁM TARTALOM Angela Merkel népszerűsége e és az alsó-szászországi szászországi választások gyorsértékelése A brit miniszterelnök szerint az ország kisodródhat az EU-ból Az EU katonai kiképző és tanácsadó művelete Maliban Bővítési hírek: Szerbia és Izland Szigorúbb szabályok a hitelminősítő intézetekre Az Európai Parlament kevésbé szigorú KAP-reformot szeretne Ifjúsági garanciaprogram a fiatalkorú munkanélküliség csökkentésére Hetedik EU innovációs jelentés Indul a harmonizált EU-jogosítvány Portré: Emilie Turunen Think-tank figyelő: PWC: A világ 2050-ben Angela Merkel népszerűségi indexe továbbra is magas,, de a hétvégi tartományi választások eredménye szoros lett Angela Merkel német kancellár népszerűsége töretlen a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint: immár 20 százalékkal vezet a szociáldemokrata kancellárjelölt, Peer Steinbrück előtt, akinek pártja is folyamatosan veszít a népszerűségéből és a jobboldal mögött jelentősen lemaradva 25 százalékon áll. Mindez Merkel és pártszövetségének komoly győzelmi esélyét jelzi előre a szeptemberi választásokon. A CDU/CSU koalíció támogatottsága 42 százalékon állt a napokban elvégezett felmérés szerint, ami rekordnak számít Merkel 2005-ban indult kancellársága óta. A kormány számára azonban gondot jelenthet a kisebbik koalíciós partner a liberális párt rendkívül gyenge eredménye: a friss mérések szerint az FDP 2 százalékon állt és az a veszély fenyegeti, hogy nem fogja elérni a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, ami a konzervatív pártokat új koalíciós partner keresésére kényszerítheti majd. Ez egy esetleges CDU/CSU-zöld kormányzás vagy az újbóli nagykoalíció (konzervatív-szociáldemokrata kormányzás) létrehozását is felvetheti majd, ami Merkel számára nem a legoptimálisabb megoldás. A Merkel számára igen kedvező népszerűségi indexek ellenére a legújabb tartományi választási forduló azonban kellemetlen eredményt hozott. Németország az - 1 -

2 év első fontos tartományi választásán esett túl a hétvégén, amire a szövetségi állam negyedik legnagyobb tartományában, Alsó-Szászországban került sor január 20-án. A pártok által fontos lakmusz-tesztnek tekintett tartományi választás meglepő eredményt hozott: a jobboldal (CDU/CSU-FDP) és a baloldal (szociáldemokraták, zöldek) gyakorlatilag azonos eredménnyel végeztek, de a mérleg a baloldali ellenzék oldalára billent, aki várhatóan átveszi a kormányzás jogát a tartományban. Az SDP alig maradt le a CDU-tól, de az FDP is messze a várakozások felett szerepelt: 9 százalékot ért el, nem utolsó sorban annak köszönhetően, hogy a CDU szavazókat a pár vezetése megosztott szavazásra kérte fel, ami megmentette ugyan a liberálisokat, de értelemszerűen a kereszténydemokratáktól vett el szavazatokat. Érdekes fejlemény, hogy a politikába üstökösként berobbanó, establishment-ellenes kalózpárt még két százalékot sem kapott az alsó-szászországi szavazáson. A rendkívül fontos bajor tartományi választások néhány héttel a szeptemberi országos választás előtt lesznek majd, és a mérések a CSU jelentős fölényét mutatják: 47 százalékon állnak, szemben a 42 százalékos ellenzéki szövetséggel, amely a szociáldemokratákat, a zöldeket és az euroszkeptikus szabad választás pártját tömöríti. Jóllehet a hétvégi tartományi választási eredmény azt mutatja, hogy Merkel nem veheti egészen biztosra a győzelmét, a CDU/CSU szövetség elsősége mégis igen valószínűnek tekinthető a szeptemberi választásokon nem utolsó sorban a rendkívül nehéz viszonyok között kormányzó kancellár személyes népszerűségének köszönhetően. Európai és magyar szempontból egyaránt fontos azt is hangsúlyozni, hogy még abban az esetben sem várható irányváltás a német Európa-politikában, ha esetleg egy szociáldemokrata- zöld koalíció kerülne hatalomra, mert a német politikai elit teljesen egységes pro-európai álláspontot képvisel a lassan, de érezhetően növekvő társadalmi euroszkepticizmus ellenére is. (MA) A brit miniszterelnök szerint az ország kisodródhat az EU-ból Az algériai túszdráma miatt elhalasztotta január 18-ára korábban 22-ére, Hollandiába tervezett beszédét David Cameron konzervatív brit miniszterelnök, amelyben kifejtette volna, milyen új kapcsolatot alakítana ki Nagy-Britannia az Európai Unióval. A szövegből ugyanakkor hivatalosan is nyilvánosságra hoztak részleteket, amelyekben Cameron három fő kihívást nevez meg. Az első, hogy az euróövezet problémái alapvető változásokat ösztönöznek, a második az Unió versenyképességi válsága, a harmadik pedig, hogy az EU-tól drámaian eltávolodtak a polgárai, ami kifejezetten akut módon érezhető az Egyesült Királyságban. Ha nem kezeljük ezeket a kihívásokat, fennáll a veszély, hogy Európa elbukik, és a britek a kijárat felé sodródnak jelentette volna ki. A szöveg leszögezi, hogy Cameron ezt szeretné elkerülni és az EU-n belül tartani az országot, de ehhez az európai vezetőknek meg kell hallgatnia az aggodalmaikat. A beszéd már jóval elhangzása előtt politikai kereszttűzbe került. Cameronon a pártja részéről erős a nyomás, hogy tárgyalja újra az EU-tagság feltételeit és tegyen ígéretet egy bennmaradásról vagy kilépésről szóló népszavazásra. Ugyanakkor többek között egyes párttársaitól, a koalíciós partner liberálisoktól, számos európai politikustól, valamint az Amerikai Egyesült Államok egy vezető külügyi tisztviselőjétől is figyelmeztetéseket és kritikákat kapott EUpolitikája miatt. Január 17-én az USA elnöke, Barack Obama is telefonon hívta fel rá a figyelmét, hogy Washington egy erős Egyesült Királyságot szeretne egy erős Európai Unióban. (MB) - 2 -

3 Az EU katonai kiképző és tanácsadó művelete Maliban Az EU lépései a Mali válság során Az EU Külügyi Tanácsa először októberben foglalt állást a nemzetközi katonai segítségnyújtás előkészítését felhatalmazó ENSZ BT határozatot (2071) követően a készülő kollektív nemzetközi intézkedéseket kiegészítő, illetve azokhoz hozzájáruló lehetséges uniós támogatások formáiról és módozatairól. A Tanács kiadta az EU Kül- és Biztonságpolitikai Főképviselőjének szóló az Unió tagállamainak politikai helyzetértékelését és szándékát kifejező felhatalmazást egy célzott képességfejlesztési segítséget nyújtó korlátozott EU művelet koncepciójának kidolgozására. A Maliba telepíthető válságkezelő művelet célkitűzéseit, feltételeit és eszközeit meghatározó koncepció vázlatát a tagállamok külügyminiszterei novemberben jóváhagyták. A válságkezelő műveletek elindításához szükséges eljárási koreográfiának megfelelően a Külügyi Tanács azt követő decemberi ülésén a tagállamok jóváhagyták egy uniós zászló alatt közös külés biztonságpolitikai döntés alapján, valamint EU intézményi keretek között irányított és felügyelt Maliban elindítandó katonai kiképző és tanácsadó misszió koncepcióját. Ez képezi a művelet tényleges elindításhoz szükséges felhatalmazó döntés alapját, valamint a Maliba küldendő kontingens mandátumát és meghatározza az Unió térségre irányuló stratégiájához (Strategy for Security and Development in the Sahel), illetve ennek eszközeihez való viszonyát. A tervezett ütemhez képest a napokban kitört iszlámista offenzíva miatt kialakult újabb válsághelyzet rendkívül felgyorsította a folyamatokat. Minden olyan segítségnyújtási és támogatási forma, amely megerősítheti a fenyegetést jelentő terrorista veszély azonnali vagy akár hosszabb távú feltartoztatását, további jelentőséget nyert. Az EU Külügyi Tanácsa ülésének sürgősségi összehívása a Maliban tovább mélyült válsághelyzet kiemelt fontosságát és az Unió azonnali intézkedési szándékát kívánta kifejezni. A legfrissebb tanácsi KKP döntés Malival kapcsolatban A Külügyi Tanács legutóbbi (2013. január 17-i), rendkívüli ülésén elfogadta az EU Maliba küldendő kiképzési és tanácsadói műveletét (EU Training Mission) elindító döntését. Meghatározta az elvégzendő feladatokat: kiképzési segítség a Mali hadsereg számára, valamint tanácsadás hatékony (vezetés, irányítás és szervezés) és szabályszerű (a fegyveres összeütközések során betartandó nemzetközi humanitárius jogi és a polgári lakosságra vonatkozó szabályok) kialakításával. Az Európai Unió Közös Biztonság- és Védelempolitikájának legújabb küldetésének megvalósítását egyeztetik a Malinak közvetlenül katonai segítséget nyújtó (Franciaország), illetve az őket támogató más EU tagállamok (pl. Egyesült Királyság, Belgium, Dánia) tevékenységével, de azoktól egyértelműen elkülönített feladatokat lát majd el az uniós katonai művelet. Az EU kontingens támadó műveletekben nem fog részt vállalni, fegyvereket és felszerelést nem biztosít a Mali hadsereg számára. Védelméről saját maga a telepített maximum 450 fős európai kontingens nem kiképzési feladatokat ellátó részének felelősségeként gondoskodik. Az Unió Tanácsának döntésében kifejezést nyert tagállamok közötti politikai egyetértés nem a már folyamatban lévő és további egyébként szükséges jövőbeni harci műveletekben megjelenő közös uniós részvételre irányul, hanem a helyi állam (Mali) katonai képességeinek EU kiképzési támogatással történő megerősítését akarja biztosítani. Sikeres megvalósulása esetén ez hosszabb távra szóló és fenntartható képességfejlesztést segítene elő egy rendkívül törékeny és robbanásveszélyes térség pillanatnyilag leggyengébb láncszemet jelentő országában. Az EU Tanácsa által a nemzetközi válságkezelő intézkedéseket erősítésére jóváhagyott segítségnyújtás másik jelentős és kézzelfogható részét a felállítandó és remélhetőleg mielőbb telepíthető afrikai többnemzetiségű erők ilyen célokra is elkülönített uniós forrásokból - 3 -

4 (African Peace Facility) történő pénzügyi támogatása jelenti. Ez a kiképzési és tanácsadási támogatásnál jóval fontosabb, közvetlen és tényleges uniós segítséget kínálhat a térség válságos helyzetének mielőbbi megerősítésében. (TCS) Egy lépés előre - egy lépés hátra: bővítési hírek Szerbia és Koszovó viszonyával, valamint Izland lehetséges tagságával kapcsolatban Szerbia A szerb-koszovói viszony némi javulására utal, hogy a szerb miniszterelnök, Ivica Dacic a héten nyilvánosan kimondta: bizonyos feltételekért cserébe, egy átfogó megállapodás részeként, hosszú távon a realitásokra figyelemmel elképzelhetőnek tartja Koszovó ENSZ-tagságát. A feltételek között Szerbia számára a legfontosabb helyen az észak-koszovói szerb tartományok autonómiája állna, amellyel kapcsolatban ugyanakkor a koszovói miniszterelnök tántoríthatatlannak tűnik: a héten kijelentette, hogy Szerbiának abba kell hagynia az efféle igények hangoztatását. Csütörtökön este Catherine Ashton vacsorára fogadta Hashim Thaci koszovói vezetőt és Ivica Dacic szerb miniszterelnököt a két ország kapcsolatainak rendezése kérdésében és úgy tűnik, hogy a vám- és ÁFA beszedés területén előrelépést értek el a felek a tárgyalásokban, amelyek februárban tovább folytatódnak majd. Összességében úgy tűnik, hogy a viszony javul, hiszen több helyen immár közös, szerb-koszovói határellenőrzés folyik és a szerb miniszterelnök kijelentése is átlépett egy régóta várt határt, ami tovább javíthatja a kapcsolatokat. Szerbia vélhetően azokat a realitásokat is felméri, hogy a csatlakozási tárgyalásokat csak abban az esetben kezdheti meg, ha kapcsolatai javulnak Koszovóval. (Utoljára decemberben kaptak negatív jelzést, hiszen várakozásaik ellenére sem indulhattak meg a tárgyalások a csatlakozásról.) Magyarország számára a szerb-koszovói fejlemények alapvetően pozitív kicsengéssel bírnak, hiszen a magyar EU-politikában fontos szerepet játszik a balkáni térség EU-integrációja. Hazánk számára geopolitikai okokból, a vajdasági magyar térség mihamarabbi EU-tagsága, valamint gazdasági érdekek miatt is fontos Szerbia EUtagsága és kiegyensúlyozott viszonya Koszovóval. Izland Izlandon negatívabb fejlemények láttak napvilágot az EU-csatlakozással kapcsolatban. Az április végi választásokra készülődő szigetország kormánya átmenetileg befagyasztotta a tárgyalásokat (jelenleg a 33-ból 29 tárgyalási fejezet került már asztalra a felek közül, amelyek egy részét provizórikusan már be is zárták), hogy a kampányidőszakot ne befolyásolja és ne zavarják a csatlakozási tárgyalások fejleményei. Így legalább tavasz végéig nem várható pozitív fejlemény az izlandi-eu közeledésben. Tekintettel arra továbbá, hogy jelenleg a jobbközép és euroszkeptikus Függetlenség párt vezeti a közvélemény-kutatásokat az amúgy is többségében EU-tagság ellenes Izlandon, a közeljövőben nem várható, hogy előrelépés történne a mihamarabbi izlandi csatlakozás ügyében. Szigorúbb szabályok a hitelminősítőkre Az Európai Parlament jóváhagyta az utóbbi időben a pénzügyi és államháztartási válság során - sokat bírált hitelminősítőkre vonatkozó szabályozás szigorítását, amely szándéka szerint megakadályozza majd, hogy a befektetők automatikusan és mértéken felül az - 4 -

5 államkötvények és részvények kibocsátói minősítésére támaszkodjanak. A hitelminősítő ügynökségeknek a nem kért államadósságértékeléseket csak meghatározott időben szabad majd kiadniuk. Ezen túlmenően a befektetők és a kibocsátók a bíróság előtt érvényesíthetik majd a veszteségeiket, ha a hitelminősítők durva hanyagsággal jártak el. Szigorúbb feltételek vonatkoznak majd a hitelminősítők fuzionálására vonatkozóan a piaci versenytorzulás elkerülése érdekében. A hitelminősítők adatszolgáltatási és az üzleti transzparenciára vonatkozó kötelezettségei is megnövekednek. Az új szabályok már idén tavasszal hatályba léphetnek közepére pedig az Európai Bizottság egy átfogó értékelést készít az új szabályok működésének hatékonyságáról illetve javaslatot tesz a szükséges további reformokra. (MA) A jogszabály az alábbi helyen érhető el: Az z Európai Parlament kevésbé szigorú KAP-reformot szeretne Az Európai Parlament (EP) mezőgazdasági bizottságának tagjai január én várhatóan közös álláspontot fogadnak el a Közös Agrárpolitika (KAP) as reformjáról, amely az ír elnökség programjának egyik kiemelt kérdése. A European Voice értesülései szerint a képviselők többsége számos tagállamhoz hasonlóan enyhítene az Európai Bizottság által benyújtott eredeti tervezeten. Az Európai Bizottság a gazdáknak nyújtott közvetlen támogatások 30 százalékát környezetvédelmi intézkedésekhez kötné, a European Voice szerint azonban a Néppárt, a liberálisok és a konzervatív euroszkeptikus ECR is támogatja, hogy azok is jogosultak legyenek erre az összegre, akik agrár-környezetgazdálkodási támogatásokban részesülnek. Ez felvetné a kettős finanszírozás problémáját, mivel ugyanazért kétfajta támogatás járna két külön alapból, és bár az EP-bizottság kivételt tenne a szabály alól, ezt a megoldást korábban Dacian Cioloş agrárbiztos határozottan kizárta. A European Voice azt is állítja, hogy a parlamenti bizottság egyenértékű lépésekkel váltatná ki a zöldítési intézkedéseket, a 10 és 30 hektár közötti gazdaságokon csak kétféle növényt kellene termeszteni a Bizottság által javasolt három helyett, a művelés alól kivonandó ökológiai célterületek arányát pedig hét helyett három százalékra csökkentenék. A 300 ezer eurós támogatási plafon bevezetését a lap szerint szintén elvetné az EP szakbizottsága. (MB) A European Voice cikke a tárgyban az alábbi linken érhető el: Ifjúsági garancia program: a fiatalok munkaerőpiaci részvételének támogatása Az Európai Parlament a héten kiemelten foglalkozott az ún. Ifjúsági garancia programmal (Youth guarantee schemes), amely abban segítene, hogy a munkanélkülivé vált fiatalokat négy hónapon belül különféle képzések segítségével terelje vissza a munkaerőpiacra. Az - 5 -

6 elsődleges feladat a nemzeti kormányokra hárulna, ugyanakkor uniós segítséget is kapnának ahhoz, hogy a jelenlegi fiatalok ne váljanak elveszett generációvá. A Bizottság által javasolt garanciaprogramot részben az Európai Szociális Alapból finanszíroznák és összértéke mintegy 21 milliárd euró lenne. Mindeközben a tény, hogy az oktatásban rész nem vevő és munkanélküli éves fiatalok évente 53 milliárd euróba kerülnek az uniós tagországok számára. A fiatalkori munkanélküliség elképesztően magas méreteket öltött Európában: tavaly novemberben a fiatal munkanélküliek aránya az EU-ban összesen 23,7% volt, ám néhány országban az 50%-ot is elérte ez az szám. A bizottsági javaslattal az Európai Parlament plenáris ülésének eheti támogatását követően következő hónapban az illetékes miniszterek fognak foglalkozni tanácsülés (EPSCO) keretében. Az Európai Parlament állásfoglalása a következő linken olvasható: Az Európai Bizottság a témában beterjesztett eredeti, decemberi dokumentum elérhető itt: Magyarország a sereghajtók között az innovatív vállalkozások terén A napokban megjelent hetedik közösségi innovációs felmérés szerint az Európai Unióban 2008 és 2010 között az ipari és szolgáltató szektorban működő vállalkozások 53% jelezte, hogy innovációs tevékenységet folytatott. Ez az arány a legmagasabb Németországban (itt a vállalkozások 79% volt innovatív), Luxemburgban, Belgiumban, Portugáliában, Svédországban és Írországban volt, míg a sereghajtók Bulgária, Lengyelország Lettország, Románia és Magyarország, ahol csak a vállalkozások nem egész egy harmada folytatott innovációs szempontból értékelhető tevékenységet. Az innováció tevékenységet végző vállalkozások közül 27% működött együtt más cégekkel vagy egyetemekkel, kutatóintézetekkel, míg 73%-unk csak belső folyamatokra építette innovációs tevékenységét. Az együttműködési hajlandóság Ausztriában tapasztalható a leginkább, ahol a cégek 51%-a folytat valamilyen közös munkát más intézményekkel, ugyanakkor ez az arány Magyarországon is viszonylag magas, az innovatív cégek 43%-a működik együtt másokkal. Az együttműködő cégek között 11%-ban található olyan, aki másik EU vagy EFTA tagállam hasonló cégeivel, intézeteivel működik együtt, 4% csatlakozó országokban bejegyezett társakkal, 3% pedig amerikaiakkal. Ez utóbbi leginkább a finnekre és svédekre vonatkozik, ahol ez az arány nagyobb, mint 10%. Magyarországon a társulások 17,1%-a uniós vagy EFTA-beli vagy csatlakozó országokhoz kapcsolódó, 2,2% amerikai és 1,9% köthető Kínához vagy Indiához. A felmérés megtalálható a következő linken:

7 Indul az egységes EU jogosítvány Hatéves türelmi idő után január 19-én lépett hatályba az uniós irányelv (2006/126/EK), amely előírja az EU-ban forgalomban lévő összesen több mint 100 féle jogosítvány egységesítését, és a vezetői szabályok részleges harmonizációját. Ettől a naptól kezdve már csak az új, egységes, kártyaformátumú vezetői engedélyeket adhatnak ki az okmányirodák a 27 uniós tagállamban. A folyamat eredményeként 2033-ra már nem lesz érvényben régi formátumú jogosítvány az Unióban. A régebbi papírokat nem kell automatikusan lecserélni: minden EU állampolgár megtarthatja a vezetői engedélyét addig, amíg az érvényes. Vannak azonban olyan országok (Belgium, Franciaország, Ausztria, Németország), ahol nincs érvényességi ideje a jogosítványoknak, azaz életük végéig használhatják azokat. Ezeknek az országoknak legfeljebb 20 évük lesz arra, hogy lecseréltessék állampolgáraikkal azokat. Belgium már jelezte, hogy a belga jogosítvánnyal rendelkező állampolgároknak január 19-ig még lesz idejük a dokumentumok cseréjére. Az új rendszerben nem lehet majd életre szóló jogosítványokat kiadni, de a főszabályként meghatározott 10 éves érvényességi időt a tagállamok meghosszabbíthatják 15 évre. A teherautók és a buszok hivatásos sofőrjeinek esetében az érvényességi időtartam öt év. Az új irányelv EU-szinten harmonizálni fogja a járművek besorolását is. A kismotorokra, robogókra is szükséges lesz majd a jogosítvány és csak 24 év fölött szerezhető majd csak jogosítvány nagyteljesítményű motorra, és kizárólag akkor, ha előtte legalább kétéves tapasztalatot szerzett az illető kismotoron. (MA) PORTRÉ Emilie Turunen Emilie Turunen (szül május 13.) az európai parlament egyik legfiatalabb képviselője. A dán képviselőnö az Európai Parlament Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA) egyik frakcióvezetőhelyettese. A Roskildei Egyetemen szociológia szakán végzett, és a dán Szocialista Pártban kezdte politikai pályafutását óta dolgozik európai parlament képviselőként aktív tagja a belsőpiaccal foglalkozó bizottságnak, valamint helyettes tag a szociális ügyekkel foglalkozó bizottságban. Kiemelt figyelmet fordít politikusként a fiatalokkal kapcsolatos politikákra és a nőkkel való kereskedelem elleni fellépésre. THINK TANK FIGYELŐ: PWC: A világ 2050-ben A PWC tanulmánya a G7-et, valamint Spanyolországot, Ausztráliát és Dél-Koreát, továbbá az E7 -et (Brazília, Oroszország, India, Kína, Indonézia, Mexikó és Törökország) továbbá Vietnámot, Nigériát, Dél- Afrikát, Malajziát, Lengyelországot, Szaúd-Arábiát és Argentínát vizsgálja. Az elemzés megállapítja, hogy a globális válság felgyorsította a világgazdasági átrendeződést: 2050-re Kína, az USA, valamint India válnak a három legnagyobb gazdasággá. A globális gazdasági válság sokkal inkább megrázta a G7 országait, mint az E7-et. A válság a G7-ek hosszú távú növekedési kilátásait is negatívan befolyásolta, főként azokat az európai gazdaságokat, amelyek korábban túlzottan is a magán-, valamint a közszféra hitelezésére alapozták növekedésüket. Az EU folyamatosan veszít majd relatív világgazdasági súlyából és Törökország lesz az egyik - 7 -

8 legnagyobb európai gazdaság. A következő negyven évben a fejlődő gazdaságok nagyobb ütemben növekednek majd, mint a G7-ek. A vásárlóerő-paritás alapján számított GDP átlagos növekedését tekintve Nigéria vezet a 2012-től 2050-ig terjedő időszakban, majd Vietnám, India, Indonézia, Malajzia, Kína, Szaúd-Arábia és Dél-Afrika következik. Vásárlóerő-paritást tekintve az E7 átveheti a gazdasági vezetést a G7-től még 2020 előtt, 2050-re pedig a vezető hármas (Kína, USA, India) mögött jelentősen elmaradva Brazília lesz a negyedik gazdasági hatalom, megelőzve Japánt. Oroszország, Mexikó és Indonézia nagyobb gazdaságokká válnak, mint Németország vagy az Egyesült Királyság. Törökország megelőzheti Olaszországot, és hosszú távon Nigéria is előretörhet, Vietnámmal és Dél-Afrikával együtt. A legnagyobb gazdaságokon túl Malajzia, Európában pedig Lengyelország rendelkezik a legjobb hosszú távú növekedési kilátásokkal. A fejlődő országok gyors növekedése miatt azonban egyre nagyobb az igény a természeti erőforrások iránt, ezáltal nehéz lesz 2 C alatt tartani a globális felmelegedést. Miközben az új, nem szokványos energiaforrások (például a palagáz) csökkentették a fosszilis üzemanyagok kimerülése miatti félelmeket, 2050-ig az igazi veszélyt a klímaváltozás jelenti majd. A tanulmány elérhető az alább helyen: (MA) TUDTA-E? A legfiatalabb EP-képviselő jelenleg s svéd Kalózpártot képviselő Amelia Andersdotter, aki mindössze 25 éves (szül. 1987). IMPRESSZUM Az EU-Navigátor a Magyar Külügyi Intézet heti uniós híreket feldolgozó hírlevele, amely az Európai Kutatási Központ szerkesztésében készül. Szerkesztő: Dr. Marján Attila (MKI EKK) A hírlevél további munkatársai: Márton Balázs (Kitekintő), Szalóki Katalin, Dr. Törő Csaba (MKI) eunavigator@hiia.hu - 8 -