TANULMÁNYOK. Tessedik Sámuel F iskola Gazdasági F iskolai Kar Békéscsaba 2004.

Átírás

1 TANULMÁNYOK Tessedik Sámuel F iskola Gazdasági F iskolai Kar Békéscsaba 2004.

2 Szerkeszt MICHELLER MAGDOLNA Lektor SZAKÁCS ATTILA Techikai szerkeszt KOSSA ANIKÓ Borítóterv LONOVICS LÁSZLÓ Kiadja Tessedik Sámuel F iskola Gazdasági F iskolai Kar, Békéscsaba Felel s kiadó Barta Árpád kari f igazgató Készült 300 példáyba a Gyomai Ker Nyomda Rt. yomdájába ISSN X

3 3 TARTALOMJEGYZÉK - TABLE OF CONTENTS El szó Foreword 5 Barta Árpád 6 Törtéetek a péz fukcióihoz Stories about the Fuctios of Moey Gurzó Imre 3 Izrael állam természet- és gazdaságföldrajzi vázlata A Outlie of Physical ad Ecoomic Geography of the State of Israel Rücké Kádár Judit 24 A kóser koyha - Kosher Cuisie Dáyi László 29 A Békés megyei zsidóság deportálása The Deportatio of the Jews of Békés Couty Papp Sádor 40 Oktatásfiaszírozás a bologai-folyamat tükrébe The Fiacig of Educatio as Reflected by the Bologa Process Pappé Pricziger Valéria 48 Áramlástai megfigyelések Observatios o Capital Flow Patay Zoltá 54 Beszállítói cégtartalékok felfedéséek id szer sége The Topicality of Disclosig Corporate Reserves Nagy Rózsa 63 Bérkülöbségek okai és következméyei a mukaer piaco The Effects of Wage Differeces o the Labour Market Szigeti Cecília 68 Köryezeti adóbevételek az EU 5 és a V4 tagállamokba Evirometal Tax Proceeds i the EU 5 ad the V4 Member States Molár Istvá 8 Néháy határérték a Cesaro-Stolz tétel segítségével Some Limit Values with the Help of the Cesaro Stolz Theorem

4 4 Simo Imre 87 A magyar malomipar a redszerváltás utá The Millig Idustry after the Chage of Regime Lakatos Vilmos 96 Jász-Nagyku-Szolok megyei egyéi gazdaságok jellemz i a 2003-ba The Characteristic Features of Idividual Farms of Jász Nagyku Szolok Couty i 2003 Lévai Zoltá 06 Humáus létszámleépítés - Compassioate Workforce Reductio Lider Sádor Dihe Lajosé Személyügyi cotrollig a mutatószámok tükrébe Persoel Cotrollig as Reflected by Idex Numbers Molár György 35 Fetartható regioális fel ttképzési hálózat székelyföldi létrehozásáak lehet sége The Possibility of Settig Up A Network of Sustaiable Regioal Adult Educatio i the Székely Regio of Easter Trasylvaia Szeográdi Péter 42 A Békéscsabá él erdélyiek áttelepülés utái mobilitása The Mobility of the Trasylvaias Livig i Békéscsaba after their Resettlemet Fodor Móika 5 A média hatása a békéscsabai 4-8 éves korosztályra The Ifluece of the Media o the 4 8 Year Old Age - Group Borzá Aita Szabóé Bohus Márta 60 A TSF Gazdasági F iskolai Kar beiskolázási térségéek demográfiai jellemz i és tedeciái The Demographic Features ad Tedecies of the Area of Erolmet of the College Faculty of Ecoomics of Sámuel Tessedik College Joseph James Miao 83 Bejutás az egyetemre amerikai módo Admissio to Uiversity i America Szilágyi Adrás 89 A kati filozófia esztétika szemlélete Kat s Philosophical Views o Aesthetics

5 5 EL SZÓ A TSF Gazdasági F iskolai Kara Békéscsabá öálló karkét 200 szeptemberét l m ködik. Jogel d itézméyébe idult, idé 0 éves a pézügy szakos képzés. E szak mellett gazdálkodás és személyügyi szervez szako, valamit posztszekuder keretbe itézméyi kommuikátor speciális képzést is folytatuk. Hallgatóik többsége (appali és levelez tagozato összese több mit háromezer f ) a Dél-alföldr l jö hozzák. A kar szakmai, tudomáyos programja a térség sajátos voásait tekiti elemzése tárgyáak. E kutatáshoz jól illeszkedek a kar címzetes oktatói, küls szakért i is. A jelelegi kötet 20 taulmáyt tartalmaz a beiskolázási tedeciáktól az amerikai egyetemi sajátosságokig, valamit az oktatásfiaszírozástól a magyar malomipar helyzetéig. A taulmáyok egy-egy korábbi kutatómuka összegzései, szerkesztett változatai. A kötetbe égy taulmáy a holocaust 60. évfordulója tiszteletére szervezett szakmai koferecia ayagából került ki. A kar tudomáyos programjához szervese illeszked zsidó voatkozások egy-egy vetületét adják. A kötetet oktatási segédayagak és kutatási háttérayagak egyarát haszosíthatóak véljük. Békéscsaba, október. a szerkeszt

6 6 BARTA ÁRPÁD Törtéetek a péz fukcióihoz Ez a dolgozat em tudomáyos értekezés, haem ismeretterjesztés, egy holocaust emlékülése elmodott céliráyos el adás - írásba rögzített változata. A céliráy pedig a toleracia, a másság elfogadása, tudomásul vétele, mások megismerésé keresztül. A dolgozat egy tamese, melyek formális célja a péz fukcióiak bemutatása, eszköze pedig a Biblia és Thomas Ma két m ve.. Értékmér és a forgalmi eszköz fukció És meéek arra Midiáita keresked férfiak, és kivoák és felhozák Józsefet a kútból és eladák Józsefet az Ismáelitákak húsz ezüstpéze. (Mózes I. Köyve 37/28) A rövid idézetb l legalább két dolog kiderült: a felekek sikerült megegyeziük a termék árába, az eladó és a vev értékítélete találkozott, a forgalom leboyolódott. elleértékkét pézt haszáltak, méghozzá értékmegjelölés élkül, azaz mid két fél jól ismerte aak értékét. De valóba értéke törtét- e a csere? A apkeleti hagyomáy habozás élkül kijeleti, hogy az e világo egyáltalába fellelhet szépség fele eek az ifjúak jutott osztályrészül, másik fele pedig az emberiség többi részébe volt szétosztva. Egy agy tekitély perzsa dalok még ezt a becslést is lef zi a maga excetrikus képével, amely szerit a világ mide szépsége egy hat lat súlyú pézdarabba va összeolvasztva, s ebb l, így

7 7 álmodozik a költ, öt lat jut rá, a tökéletesre, a hasolíthatatlara. (Thomas Ma: József és testvérei ) A válaszuk a kérdésre tehát: em! Egy kiváló árut adtak el, rossz csomagolásba. Hogy meyire kiváló volt az áru, azt az is bizoyítja, hogy József a határid s ügyletek egyik els megvalósítója: jóslata alapjá 6 év b ség, az az árakba bessz (csökkeés) lesz, majd 6 év rossz termés következik, azaz az árak emelkedek (hossz). József azoba em csak jósolt, de tett is, így megvalósított, m ködtetett egy sajátos, egyiptomi határid s árut zsdét. 2. Kicsképzés eszköze Évszázadoko keresztül az aray a vagyo, a gazdaság és a hatalom jelképe volt, mely az arayborjúba testesült meg. Az arayborjú és a tízparacsolat megszületése egybe kapcsolódik. És moda ékik Áro: Szedjétek le az arayfügg ket, a melyek feleségeitek, fiaitok és leáyaitok fülei vaak, és hozzátok é hozzám. (Mózes II. Köyve 32. rész 2.) És elvevék kezökb l és alakítá azt vés vel; így csiála abból ötött borjút. És szóltak: Ezek a te isteeid Izráel, (Mózes II. Köyve 32. rész 4.) És mikor közeledett vola a táborhoz, látá a borjút és a táczolást, és felgerjede Mózesek haragja és elveté kezéb l a táblákat, és összetöré azokat a hegy alatt. (Mózes II. Köyve 32. rész 9.) Azutá fogá a borjút, a melyet csiáltak vala, t zbe megégeté, (Mózes II. Köyve 32. rész 20.) Thomas Ma így írja le a borjút:

8 8 Nem borjú volt, haem bika, a világ épeiek igazi, ordeáré termékeységi jelképe. Csak azért modjuk borjúak, mert mérsékelt agyságú volt, s t ikább kicsi, amellett torz formába ötve, evetséges, korcs alakzat, ámde bikáak aál jobba fölismerhet. (Thomas Ma: A törvéy 423. o.) A borjú és a táblák megsemmisülését Thomas Ma, máskét meséli: A mester egyeese odafurakodott a borjúhoz, a b magjához, forrásához, szüleméyéhez. Magasra emelte a törvéytáblát, és izmos karjával lesújtott a evetséges állatra, hogy az térdre rogyott; újra meg újra lesújtott reá, olya dühvel, hogy a tábla is darabokra tört, de a csiálmáy is csakhamar formátla tömeggé lapult; azutá a második táblát is a magasba ledítette, és azzal végképp porrá zúzta a fertelmet, s mivel a második tábla ezt épségbe kibírta, odavágta a k talapzathoz, hogy az is darabokra hullott széjjel. (Thomas Ma: A törvéy 424. o.) Tehát a táblákkal zúzza össze a borjút, de a sértetle példáyt is összetöri, mitha szádékosa semmisíteé meg azt! Lapozzuk vissza a köyvbe, addig amikor is Mózes elkészült a táblákkal! Az ifjú szité megcsodálta mestere m vét, és megvigasztalta éháy sikerületle írásjel miatt, amely Mózes mide igyekezete és buzgalma elleére behasadozott, és felismerhetetleé vált. De Jósua váltig bizoygatta, hogy az összbeyomást ez sem csorbítja. (Thomas Ma: A törvéy 42. o.) A táblák készek, de em tökéletesek. Itt a lehet ség az újra alkotásra: A végé em is olya agy baj, hogy az els táblákat összetörtem dühömbe: volt rajtuk éháy sikertele bet. Megvallom, titokba godoltam is erre, amikor szétzúztam ket. (Thomas Ma: A törvéy 430. o.)

9 9 Thomas Ma itt eltér a bibliától, hogy egy emberibb Mózest állítso elék. 3. Fizetési eszköz A fizetési eszköz fukcióba az áru és a péz mozgása szétválik, erre klasszikus példa a mukabér és a hitel A mukabérre legye példa József apjáak Jákobak három mukaszerz dése Lábáal. Megszereti vala ezért Jákob Rákhelt és modta: Szolgállak téged hét esztedeig Rákhelért a Te kissebbik láyodért.. (Mózes I. Köyve 29. rész 8.) Hét évi muka bére tehát egy feleség! Jákob azoba em Rákhelt kapja meg, haem Leát, a vért. De ics probléma: Töltsd ki eek hetét, azutá amazt is éked adjuk a szolgálatért, melylyel majd szolgálsz álam még más hét esztedeig. (Mózes I. Köyve 29. rész 27.) Az újabb hét eszted lejárta utá Jákob egy ideig csak magáak és családjáak teljes ellátásáért dolgozik. De Lábá redezi kívája a helyzetet. És moda: Szabj bért magadak és é megadom. (Mózes I. Köyve 29. rész 28.) Ne adj ékem semmit; juhaidat ismét legeltetem és rizem, ha ekem ezt a dolgot megteszed:. (Mózes I. Köyve 29. rész 3.) Nyájaidat ma mid végigjárom, mide pettyegetett és tarka báráyt kiszaggatok közülök és mide fekete báráyt a juhok közül s a tarkát és a pettyegetettet a kecskét közül, s legye ez az é bérem..

10 0 (Mózes I. Köyve 29. rész 32.) S a mikor majd bérem irát majd eljövedesz, mi el tted lesz becsületességemr l ez felel: a mi em pettyegetett vagy tarka a kecskék, s em fekete a juhok közt, az mid lopott jószág álam.. (Mózes I. Köyve 29. rész 33.) És a juhok a vessz k el tt fogaáak és elleek vala csíkos lábúakat és pettyegetteteket és tarkákat. (Mózes I. Köyve 30. rész 39.) Thomas Ma ezt a szerz dést így értelmezi: Egyszóval Jákob a kétszí juhokat és kecskéket kíváta, a fekete-fehér pettyeseket em a már meglév ket, jól értsük meg! -, haem ami tarkát a jöv be elleek majd Lábá yájai, De midkette potosa tudták, miközbe tárgyaltak, hogy a tarkák tüzesebbek és termékeyebbek a fehérekél, és Lábá borzalommal és agyrabecsüléssel ki is jeletette ezt, Járjuk meg hát yájaidat, és válogassuk ki a szepl s és tarka juhokat és a feketéket is, és szakasszuk el a fehérekt l, hogy egyik se tudjo a másikról. Ami ezutá kétszí lesz, az legye az é jutalmam. Meg vagy így elégedve? Lábá ráézett, és huyorgott. - Háromapi járóra! kiáltott föl egyszerre. Háromapi járóföld legye a fehérek és a feketék és tarkák közt, s külö teyésztés és gazdálkodás legye közöttük, úgyhogy egyike se tudjo a másikról, így kíváom! Így törtét tehát: három yáj legelészett a fehér, amelyet Jákób rzött, a tarka és a fekete, amelyek Lábá fiai voltak pásztorai, és Jákób külö tulajdoa, melyet évek folyamá szerzett csereberével, s bojtárai és szolgái riztek, és amelyhez midig hozzácsapták, ami tarkát ellettek a pettyesek és a megbaboázott fehérek. És a férfiú eze a módo olyayira dús lett, hogy az egész vidéke elterjedt

11 híre és becsülete, meyi juhot, szolgát és szolgálót, tevét és szamarat evezhet magáéak. (Thomas Ma: József és testvérei 279. o.) A dolog léyege, - volt a törtéelemek legalább egy olya mukavállalója, aki jobba járt mit mukaadója. A kölcsö t ke haszálati díja a kamat, amiek fizetése számukra természetes. A Bilia ajálás megkülöbözteti az ügyleteket az é épem és a mások között, míg az utóbbiakál természetesek veszi a kamat fizetését, addig az el bbiekél dicséretesek a em fizetést : Ha pézt adsz kölcsö az é épemek, a szegéyek aki veled va: e légy hozzá olya, mit a hitelez ; e vessetek reá uzsorát. (Mózes II. Köyve 22. rész 25.) Uzsorára em ád kamatot em vesz,... (Ezékiel Köyve 8. 8.) A szegéyre em veti rá kezét, uzsorát és kamatot em vesz, törvéyeim szerit cselekszik, paracsolataimba jár: az ilye e halljo meg atyja vétkéért, haem élvé élje.. (Ezékiel Köyve 8. 7.) Érdekessége e dologak, hogy a Korá átveszi ezt a taítást, s megtiltja a kamat szedését az igazhit ek között. 4. Világpéz Az aray mit péz átlépi az országok határait, ajádékkét, adókét, bevételkét mozog, mit a példa szeriti Sába király Salamoak adott ajádéka, a viszotajádék, illetve aak forrása. És ada a királyak száz és húsz táletom arayat, és ige sok f szerszámot és drágakövet. (Ezékiel Köyve 8. 0.)

12 2 Vala pedig mértéke az arayak, amely kezéhez j vala Salamoak mide eszted be hatszáz és hatvahat táletom aray,. (Ezékiel Köyve 8. 4.) Azokívül a mi j vala az árus emberekt l és a f szerszámokkal keresked kalmároktól, és mid az Arábiabeli királyoktól, és aak a földek tiszttartóitól.. (Ezékiel Köyve 8. 5.) És csiáltata Salamo király kétszáz paizst tiszta vert arayból; mideik paizsra hatszáz arayat adott. (Királyok I. Köyve 0. rész 6.) S ezzel a mese befejez dött, a mesél olvasóra, hogy miért a pézr l szólt. rábízza az Felhaszált irodalom: Szet Biblia: Károli Gáspár fordításába Thomas Ma: József és testvérei; Európa Köyvkiadó Bp. 975 Thomas Ma: A törvéy; Európa Köyvkiadó Bp. 962.

13 3 GURZÓ IMRE Izrael állam természet- és gazdaságföldrajzi vázlata A Földközi-teger keleti partvidéke már évezredek óta épek, kultúrák találkozásáak, kofliktusáak és együttéléséek szítere. Túlzás élkül állítható, hogy a mai Izrael földrajzi, gazdasági, politikai értelembe a Közel-Kelet egyik legfotosabb állama. Aak a Közel-Keletek, amelyek világgazdasági, világpolitikai jelet sége elvitathatatla: elég itt csak a paleszti-zsidó kofliktusra, vagy a térségbe található gazdag k olajkészletekre utali. E fotosság oká mideképpe érdekes lehet a térség eme kulcsországáak vázlatos, természeti és gazdaságföldrajzi szempotú bemutatása. Az alábbiakba erre vállalkozik ez a taulmáy korátsem a teljesség igéyével.. Izrael fekvése, határai A zsidók állama elhelyezkedését tekitve El -Ázsiába található, a Földközi-teger keleti medecéjéek partjá. Az ország kiterjedése észak-déli iráyba agyjából km, keletr l yugat felé pedig mitegy km. Izrael állam területe km 2. Eze kívül jeleleg izraeli megszállás alatt va még három, em Izraelhez tartozó terület: Ciszjordáia, a Golá-fesík és a Gázai övezet. Tehát bizoyos (pl. katoaibiztosági, gazdasági, közlekedési stb.) voatkozásba zsidó fehatóság alá tartozik még majdem 6 ezer km2 terület. Az országak égy szomszédja va: Egyiptom, Jordáia, Libao és Szíria. Földrajzi fekvés tekitetébe Izrael jelet s el ye, hogy összeköt kapcsot teremt Európa és a Közel-Kelet gazdag olajállamai valamit az idiai szubkoties és Afrika keleti részei felé.

14 4 2. Az ország domborzata, ásváykicsekkel való ellátottsága A Szetföld Izrael fehatóság alá es része természetföldrajzilag égy részre tagolható, mégpedig: a tegerparti síkságra, az úgyevezett yugati hegyvidékre, a Jordá árokra, továbbá déle a Negev sivatagra. A tegerparti síkság az ország földközi-tegeri partvidéké a libaoi határtól a Síai sivatagig húzódik. Ez egy kb. 270 km hosszú lapos terület, melyek szélessége az ország belseje felé változó (5 40 km közötti). A síkság felszíét fiatal tegeri üledékek, és futóhomok borítja. A terület viszoylagosa termékey földjeivel agyo fotos térsége az országak, hisze itt jelet s mez gazdasági termelés kocetrálódik. Eze túlme e számos ipari üzem is erre a területre települt. Továbbá a síkság turisztikailag is fotos térsége Izraelek, hisze a teger h mérséklete téle is csak 6-7 Celsius fokig h l le, míg yáro elérheti akár a Celsius fokot is (fürd helyek). A tegerparti síkság emcsak gazdaságilag, haem településföldrajzi szempotból is jelet s terület, mert számos kisebb-agyobb település itt helyezkedik el (pl. Akko, Netaja, Hadera, Kefar Sava, Herzliya, Tel-Aviv). A tegerparti síkságból kiemelked yugati hegyvidék ayagát tekitve agyrészt mészk b l és dolomitból áll. A felszí éhol egésze magasra emelkedik, a hegység éháy csúcsáak magassága eléri az métert is. Maga a hegység több részb l áll, északról délre: Galileai-hegyvidék, Szamáriai-hegyvidék, Júdeai-hegyvidék. Ez utóbbiak között húzódik a Jezréel-síkság, amely szité az ország fotos agrárterülete. A következ szerkezeti darab a Jordá-árok. Ebbe folyik a térség egyetle számottev folyója a Jordá-folyó, amely mellesleg összeköti a Geezáreti-tavat és a Holt-

15 5 tegert. A terület számottev földrajzi érdekessége, hogy ez a világ legmélyebb szárazföldi területe. A sós viz Holt-teger legmélyebb felszíi potjá a víztükör felszíe -396 métere található, míg a tegerfeék már -829 métere va. A Jordáárok egy hatalmas geomorfológiai törésvoal-redszer, az úgyevezett szíriai-afrikai árokredszer része, amely fiatal üledékekb l áll. Ez az árokredszer a feti területr l kiidulva folytatódik a Vörös-teger árkába, majd a kelet-afrikai árokredszerbe le egésze az afrikai koties déli részéig. A Jordá-folyó a közel-keleti térség legb vebb viz folyója, amely három forrásból ered és vizét több kisebb mellékfolyó is gazdagítja. A Jordá fotosságát a vízmeyisége adja. Ivó-, ipari és ötöz vízkét való felhaszálásáak jelet sége kiemelked e agy emcsak Izrael, de tágabb értelembe a Szetföld egésze szempotjából. Az ország területileg legagyobb része a déli Negevsivatag, mely a Földközi-tegert is ériti és keskeyedve yúlik észak-déli iráyba le egésze a Vörös tegerig. Földtai felépítésébe agyrészt a földtörtéeti középkorból származó üledékek játszaak szerepet, felszíe pedig löszös homok, homok. A sivatag egyáltalá em sivár, északi része kap évete kb. 200 mm csapadékot, melyhez ötözést párosítva viszoylag agy területet lehet mez gazdaságilag haszosítai. A sivatag déli részé viszot a természeti körülméyek meglehet se zordak. Az évi csapadékmeyiség itt már alig mm, az is agyo bizoytala és yáro a h mérséklet emritká eléri a Celsius fokot is). Izrael báyakicsekbe kimodotta szegéy ország. Felhaszálható yersayagok tekitetébe csak a Holttegerb l kiyert sók zetek, a Holt-teger partjaiál fejtett szurok és bitume valamit a Negev sivatagba található kevés rézérc, kaoli, foszfát és vasérc jöhet számításba. Az ország területé eergiahordozó alig va, csak a kevés szé, hasadó ayag (urá) és a apeergia haszosítása említhet.

16 6 3. Éghajlat A természeti er források léyeges összetev je az éghajlat, hisze ez - egyebek mellett - agymértékbe meghatározza egyrészt az emberi letelepedés lehet ségeit, másrészt az agrártermelés fotos segít avagy gátló kompoese. Izrael éghajlati szempotból a mediterrá és a sivatagi éghajlat átmeeti zóájába fekszik. Az ország területéek északi harmada a mediterrá klímazóába található. Erre a klímatípusra jellemz a száraz forró yár és az eyhe csapadékos tél. Izrael mediterrá éghajlatú területei a csapadék évi összege még eléri az mm-t. A mediterrá klíma keletre és délre haladva fokozatosa megy át el bb az alacsoy földrajzi szélességek sztyeppi éghajlatba, majd a forró égövi sivatagi éghajlat típusába. Az ittei sztyeppi éghajlat csakúgy mit a mediterrá - szité forró száraz yarú és eyhe, de gyegé csapadékos tel ( mm). A sivatagi éghajlat esetébe az átlagh mérséklet kicsit még magasabb, a csapadék pedig már 200 mm alatti. Az évi átlagh mérséklet az izraeli területek agyobb részé 3-8 Celsius fok közötti. Dél felé haladva a h mérsékleti átlag fokozatosa, a magasabb hegyvidékek, pedig h vösebbek. Itt az átlagh mérséklet kicsivel 3 Celsius fok alatti. Az éghajlat kétségtele gazdaságföldrajzi el ye a magas h összeg és a apféygazdagság, amely lehet vé teszi féy-és h igéyes kultúrák (rizs, doháy, földimogyoró, gyapot, zöldségek, citrusfélék, sz l, datolya stb.) termesztését, viszot agyo komoly korlátozó téyez a magas párolgás és a króikus vízhiáy. Ez arra kéyszeríti az agrárium szerepl it, hogy pótlólagos beruházásokkal jelet s ötözést valósítsaak meg, ezzel tompítva-elimiálva a csapadékhiáy káros hatását. 4. Növéyzet, állatvilág

17 7 Izrael területe évezredek óta lakott, s így jelet se atropomorfizált vidék. Ebb l következ leg természetes állapotba megmaradt övéytakaró itt már alig va. A mediterrá övezet természetes övéyzete foltokba tölgyerd kb l, örökzöld hosszú level cserjékb l, f félékb l, oleader és mirtuszbokrokból áll. Az eredeti mediterrá erd ket még az ókorba kiirtották, ezek helyé ma bozótos, törpecserjés, macchia bozótos tájak vaak. Az ország jelet s er feszítéseket tett és tesz az erd k területéek öveléséért s ezáltal az ökológiai állapot javításáért. Ez f leg a hegyvidéki északi területeke jellemz. Azokba a térségekbe, ahol a csapadék mm, az eredeti övéyzet f leg bokor, törpecserje illetve külöböz ürömfajok. A sivatagi zóába a övéyzet alacsoy, vastag, viaszos vagy tüskés level bokrokból áll, a k - és homok sivatagokba pedig redkívül gyér a vegetáció, itt csak az oázisokba va számottev övéyi élet. 5. Népesség, társadalmi er források Izrael a épesség tekitetébe külöleges állam abba az értelembe, hogy modhati róla, hogy a bevádorlók hazája. Amikor mitegy 2 ezer év utá 948-ba létrejött a moder Izrael, akkor az ország lakossága még csak mitegy 878 ezer f volt. Ez a lakosságszám kisebb részbe a természetes szaporodásak, döt e pedig a zsidók világméret bevádorlásáak köszöhet e diamikusa emelkedett. Így a épességszám 958-ba 2,03 millió, 979- be 3,78 millió, 987-be 4,38 millió, 2002-be pedig 6,5 millió f volt. A épesség összetétele: kb. 88 % zsidó, a 2 százalékyi em zsidókat f leg arabok, kisebb részbe egyéb épcsoportok (pl. drúzok) alkotják. Az Izraelbe él zsidók többsége már itt született, a em Izraelbe születettek aráya durvá egyharmados. A bevádorlás zömébe az európai országokból törtét. Az európai bevádorlók közül külööse soka jöttek az egykori Szovjetuió területér l, a em európai bevádorlók Afrikából, Ázsiából valamit Amerikából érkeztek. A zsidóság maga két agy csoportra oszlik. Az askeázi zsidók sei f leg Közép- és Kelet-Európából jöttek,

18 8 saját hagyomáyaik vaak (mi is láthatjuk ezeket a gazdag hagyomáyokat a magyarországi zsidóság kultúrájába) és jiddisül beszéltek. A szefárd zsidók a Spayolországból és Portugáliából bevádoroltak leszármazottai. A külöböz közegb l Izraelbe érkezett zsidóság agy kohéziós ereje a közös héber yelv, az iskolaredszer és a hovédelem, a katoai szolgálat. Napjaikra elmodható, hogy az izraeli társadalom sikerese itegrálta a bevádorlókat, emcsak az slakosok, az itt születettek, de a bevádoroltak is agyo szeretik hazájukat és készek tei érte. A épesség életkori megoszlása agyo kedvez. A fiatalok aráya a épessége belül magas és viszoylag alacsoy 0 % alatti az id s korosztályoké. A mukaer mi sége tekitetébe az ország agyo jól áll, külööse kiemelkedik a köryezetéb l. Bár mit mide társadalom, a zsidó társadalom is agyo szíes, tagolt, mégis hatalmas társadalmi er forrás a zsidóságak a tudáshoz, a tudomáyhoz, a techikához és a tauláshoz való pozitív viszoya, a humá t ke gyarapítása iráti fogékoysága. A fejlett iskolaredszer, a gyermekeket taíttati akaró szül i attit d és a külföldi egyetemeke való taulás széles kör lehet ségéek együttes eredméye a társadalomba meglév, jelet s számú és magasa képzett kvalifikált mukaer. A legfotosabb egyetemek Jeruzsálembe, Tel-Avivba, Ramat Gaba, Haifába és Beershebába vaak. A lakosságszámhoz viszoyítva Izraelbe va a világo a legtöbb akadémikus, az ország a tudomáyos kutatás fellegvára a Közel-Kelete. Izrael a költségvetéséb l mitegy 3 %-ot áldoz kutatásra, ez emzetközileg is ige magas aráy. Összességébe: Izrael b ségese el va látva azzal az er forrással, amely a gazdaság fejl déséek legfotosabb téyez je, tault, képzett mukaer vel. A magas mi ség humát ke agyo fotos vozó téyez je az országba letelepedi szádékozó vállalkozásokak, a külföldi t kéek. 6. Gazdaságföldrajzi leírás Izrael gazdaságilag moder ipari és szolgáltató szektorral továbbá fejlett belterjes mez gazdasággal redelkez

19 9 ország. Birtokába va tehát midazokak a gazdaságföldrajzi ismérvekek, amelyek bármely fejlett yugat-európai államot jellemezek. Ebbe az értelembe is szigetszer e kiemelkedik a köryezetéb l. Midezt a fejlettséget aak elleére érte el, hogy az állam 948-as megalapításától kezdve több komolya gátló téyez hatását kellett és kell semlegesíteie. Ezek egyike az ország alapításkori gazdasági fejletlesége volt, ami maga utá vota egy agyo komoly moderizációs, felzárkózási program végig vitelét az eltelt évtizedek sorá. Ez yilvá jelet s er forrás-lekötést jeletett az életszívoal emeléséek rovására. Az izraeli társadalom ezt a terhet vállalta és hosszú távo meg is lett az áldozatvállalás gyümölcse. Másrészt mivel ásváykicsekbe szegéy államról va szó, a zsidók állama jelet s yersayag- és eergiahordozó importra szorult és szorul, azaz: yitott gazdaságú ország. Eek a következméye az, hogy a külkereskedelem az ország életébe kiemelked e fotos téyez. Az ország a emzeti jövedelem jelet s részét export-import révé realizálja. Eek pozitív hatása a változásokra való gyors reagálás képesség. Izrael gazdasága a világra, a világpiaci változásokra yitotta rugalmasa, szezitíve reagál. Nagyo jelet s terhet jelet az ország gazdasága számára a palesztiokkal való kofliktus. A férfiak 3, a k 2 évig teljesíteek kötelez katoai szolgálatot és mide 45 évesél fiatalabb férfi köteles évete hóapig tartalékoskét redelkezésre álli. A védelmi képesség biztosítása egyfel l közvetleül terheli a gazdaságot (az éves GDP mitegy 0 %- át emésztik fel a katoai védelmi és biztosági kiadások), másrészt a viszály egatív gazdasági hatásai közé kell soroli azt a téyt, hogy a kofliktus elriasztja a poteciális külföldi befektet ket és sok izraeli vállalkozás is a bizoytala helyzet miatt ikább külföldö terjeszkedik. De említhet a kofliktus turizmusra gyakorolt káros hatása is és az a egatívum, hogy a ciszjordáiai és a gázai övezet olcsó mukaer -forrása is jószerével kiesik a gazdasági számításokból. Közhelyek számít, de ett l még igaz, hogy a kofliktusba szerepl midkét félek alapvet érdeke az igazságos és tartós béke, a biztoság és stabilitás megteremtése. Ez a politika feladata. Gazdaságföldrajzi szempotból tekitve a kérdést: a

20 20 megbékélés er forrásokat szabadítaa fel és kétségteleül agy prosperitást hoza a térségbe mide emzet és társadalmi csoport számára. Ha megvalósul a tartós béke, Izrael mide bizoyal meghatározó szerepl je lesz egy gyorsa er söd közel-keleti gazdasági régióak. Ha hosszabb id távot tekitük át, akkor elmodható, hogy Izrael gazdasága az eltel b fél évszázad alatt hatalmas fejl dése met keresztül. Az els évbe a övekedés egyike volt a legmagasabbak a világo. Midezt a bevádorlás hatására gyorsa b vül mukaer -forrásokak, a termelékeység kiemelked övekedéséek, a beáramló jeletékey külföldi t kéek (részbe a kifizetett émet jóvátételek), és a gyors bels t keakkumulációak köszöhette. A gazdaság vezet ágazata a tercier szektor, a szolgáltatások és az ifrastruktúra. A szolgáltató és ifrastruktúra szektorba dolgozik a foglalkoztatottakak több mit 60 %-a. Ebb l a körb l fotossága miatt ki kell emeli a bakszektort, a biztosításügyet, a kereskedelmet, a turizmust és a közlekedést. A második helyet foglalja el a foglalkoztatásba az ipar: a foglalkoztatottakak %-a itt talál megélhetést, míg az agrárium a foglalkoztatásból mitegy 5-6 %-kal részesedik. Az utóbbi évtized er teljes tedeciája, hogy a legikább állami tulajdora épül, alapvet e a hadi és ipari termelésre beredezkedett gazdaságot fokozatosa diverzifikálták meger södtek azok az ágazatok, amelyek kedvezek a középosztály gazdasági pozíciói megszilárdításáak. Ilye ágazat pl. az épít ipar, az idegeforgalom és a high-tech szektor. (Tel-Aviv például az utóbbi 0-5 évbe a földközi-tegeri térség szilíciumvölgye lett.) Az ágazatok közül gazdaságilag a legkisebb a szerepe, de társadalmilag és az élelmiszertermelés stratégiai fotossága oká agy a jelet sége a mez gazdaságak. Az ország az id k sorá agyo fejlett, gépesített, kemizált ötözéses mez gazdaságot fejlesztett ki, aak elleére, hogy az agrártermeléshez a természetföldrajzi adottságok meglehet se kedvez tleek. Az összes területek alig 20 %-a m velhet, aak jelet s része is csak ötözéssel. Külööse a vízhiáy okoz tehát godokat. Így az agrárszektor moderizálásáak

21 2 fókuszába az ötözéses termelés kiterjesztése állt és áll. A száraz területek vízellátása érdekébe az izraeliek ötöz vezetékeket létesítettek, amelyek a Geezáret-tótól és a Yarko folyótól a déli tegerparti síkságra és a Negev sivatag északi feléhez futak. Az ötözéses termelést a redkívül takarékos, csepegtet ötözési módszerrel végzik. Az ország f éléstára a tegerparti síkság. Eek termékey talajá citrusféléket és egyéb mérsékeltövi gyümölcsöket termeszteek. A hegyvidéke a vízellátás a b séges téli csapadékak köszöhet e kissé jobb, mit máshol. Itt a teraszos térszíeke f leg búzát, sz l t, fügét termelek és jellemz az olivaolaj-termelés. A Jordá-árok meté a termelést a gaboa, gyapot, földimogyoró, zöldségfélék, citrusfélék, datolya és csothéjas gyümölcsök jellemzik. A Jezréel-síkságo pedig a gyapot, a gaboa és a cukorrépa a f termelvéyek. Izrael öellátottságáak szitje az agrártermékek voatkozásába magas fokú, az ország csakem öellátó. Alig éháy termékb l szorul kisebb behozatalra, s t, egyes termékekb l még jelet s exportra is jut (déligyümölcs, datolya, gráátalma, csemegesz l, diye, zöldségfélék). Az állatteyésztés a övéytermeléshez képest aláredeltebb: jelet s ágazata a tejés húshaszú szarvasmarha-tartás, bár ezt részbe korlátozza a em eleged meyiség takarmáytermelés. Fotos ágazat még a pulyka- és egyéb száryasok teyésztése és a kopár vidékeke a juhtartás. Egyre ledületesebbe fejl dik az országba a halgazdaság is. Az ipar bár korlátozotta támaszkodhat hazai báyakicsekre, összességébe magas szívoalú. Vezet ágazatai a high-tech ágazatok, mideek el tt a hadiipar, az elektroikai ágazatok (számítástechika, szórakoztató elektroika, híradástechika), a precíziós és szerszámgépgyártás, a fiommechaikai- és villamosipar (mér m szerek, orvosi m szerek, készülékek), valamit a kevés ayagot, de sok szaktudást igéyl vegyipar (gyógyszer, kozmetikum stb.). Az ipar szerkezetébe emellett természetese megtalálhatók a hagyomáyos ehéz- és köy ipari ágazatok is (kohászat, acélgyártás, épít ayagipar, textil- és élelmiszeripar). Érdekessége miatt említést érdemel a gyémátfeldolgozás. Holladia mellett Izraelbe is

22 22 jelet s gyémátcsiszoló kapacitás összpotosul. Az ipar f közpotjai a agyobb városok (Jeruzsálem, Tel-Aviv, Haifa, Akkó, Askalo, Beersheba stb.). A gazdaság egyik legfotosabb szolgáltató ágazata a turizmus, amelyb l tisztességes bevétele származik az országak. Alapvet e kétféle turizmus figyelhet itt meg. Egyik a vallási turizmus. A zsidó és keresztéy szet helyeket a világ mide tájáról mide évbe agy tömegek látogatják. A másik a tegerparti (üdül, fürd ) turizmus. A piheést, a tegert és a apféyt keres k tömegei látogatják a Földközi-teger parti és a Vörös-tegeri fürd z helyeket. Fotos kapcsolódási pot, hogy a turizmusra egyéb szolgáltató ágazatok sora települ (vedéglátás, szerecsejáték, kirádulásszervezés, ajádékgyártás és forgalmazás stb.), hogy a turisták kéyelmét, szórakozását meél jobba biztosíthassák. Nem elhayagolható azo külföldiek száma sem, akik rokolátogatásra érkezek Izraelbe. A külföldi turisták f leg az USA-ból, Nyugat- és Közép-Európából és Oroszországból érkezek. 7. Külkereskedelem Mit említettük, a zsidó állam er se külkereskedelemorietált ország. Izrael a külkereskedelmét agyrészt tegere boyolítja le. Az ország szerecsés helyzet abba a tekitetbe, hogy Európa felé és Afrika, Ázsia iráyába is tegeri kijárattal redelkezik. A kiköt k közül a legagyobb kiköt i forgalmat Haifa modhatja magáéak. Ez a kiköt a külkereskedelem durvá 60 %-át boyolítja le. Említést érdemel még itt a Földközi-teger partjá Tel-Aviv-Jaffa és Ashdod kiköt je, a vörös-teger parti Eilat pedig az Ázsia felé iráyuló kereskedelem f gócpotja. Az ország legf bb kereskedelmi parterei az USA, az Európai Uió országai, Japá, Koreai Köztársaság és Tajva. Ha az áruszerkezetet vizsgáljuk, akkor a behozatal f bb árucikkei között legel kel bb helye az eergiahordozók, az ipari yersayagok, a hadfelszerelések, a gépek, a beredezések, a külöféle járm vek, a vegyi áruk, az élelmiszerek és a

23 23 yersgyémát szerepelek. A kivitel legfotosabb tételeit pedig a gépek, a beredezések, a vegyipari termékek, a hadiipari cikkek, a gyógyszerek, a csiszolt gyémát, a zöldség és gyümölcs valamit a textiláruk adják Felhaszált irodalom: Balogh L. 994: A világ emzetei zászlók, címerek, térképek, adatok Balogh Gy jteméy, Maeceas Kiadó p Darvas Zs. 998: Nagyolvasztó. Figyel, 998. július 23. pp El-aggar, Sz. 995: Gazdasági együttm ködés a Közel-Kelete. Európai Szemle, pp Gore T. 988: Izrael Paoráma külföldi útiköyvek, Bp p Izrael Baedekker Malév útiköyvek, Budapest, 996. p Korazim-K rössy Y. 200: Szociális muka, szervezeti szite Esély, pp Plaut, S. 993: Protek-cioizmus. Európai Szemle, pp. -9. Probáld F. Szegedi N. 986: Afrika és a Közel-Kelet gazdaságföldrajza. Taköyvk., Bp. második, javított kiadás, 986. p Reed, S. Sadler, N. 2002: Izraeli gazdaság. A háború ára. Figyel, május 2-8. pp Váyai J. 996: Stabilizációs program igatag politikai köryezetbe. Külgazdaság, pp Yaay, U. Borowski, A. 2000: Vedégmukások Izraelbe. Eszmélet pp

24 24 RÜCKNÉ KÁDÁR JUDIT A kóser koyha Tóbiás a tejesember meséli törtéeteit Sólem Aléchemek. Els törtéetébe ezt modja: imádkozzuk, hisze az égbe d l el, ki magasztaltatik fel, s ki lesz megalázott: ki megy kocsi, ki megy gyalogszerrel. F dolog a bizodalom, a zsidó csak bízzo, midig bízzo! És ha elpusztul is közbe? No hát azért vagyuk mi zsidók a világo, akikr l írva vagyo: mide épek közül kiválaszottak. A zsidó diaszpóráak két ismert sajátossága vált elfogadottá a törtéelem folyamá: köztük él idegeek, akik midvégig meg rizték elkülöülésüket, hazátlaságuk egyetemessége, álladó és gyógyíthatatla hotalaságuk, mely szerves része volt idetitásukak. A zsidók em voltak egyedül elkülöült helyzetükkel. Helyüket a többi kasztszer csoportosuláséhoz hasolóa, az a társadalmi gyakorlat jelölte ki, mely a tisztaság meg rzésére és a fert zés megakadályozására redezkedett be. Bármíly változó formákat öltött is, e gyakorlatokat egységbe fogta a midegyikükbe ott rejl elem: a biztoságos és lehet ség szerit áthidalhatatla távolság megteremtése. A csoportok elkülöítését úgy érték el, hogy a fizikai térbe is szétválasztották ket, és az idegeek csoportjába tartozást igyekeztek jól látható jegyek segítségével köye azoosíthatóvá tei. Évszázadoko át a zsidó alakja midig úgy bukkat föl, mit olyasvalakié, aki a városak egy külö egyedébe él, és szembeötl e másféle ruhát visel. A területi távolságtartást ki kellett egészítei egy részletese kodifikált rituáléval, amely az elkerülhetetle kapcsolatok formalizálását és a fukcioalitás keretei közé szorítását biztosította. Ezek az els pillatásra elleségesek t itézkedések ugyaakkor a társadalmi itegráció eszközei is

25 25 voltak. Olya feltételeket teremtettek, amelyek mellett elképzelhet vé lett súrlódás élkül együtt éli. Arra is szükség volt persze, hogy a kirekesztés alayai, elfogadják, hogy státuszuk a többségi társadalom tagjaiéál alacsoyabb, s beleyugodjaak abba is, hogy helyük kijelölésére, helyzetük megszabására vagy megváltoztatására amazokak va joguk. Számos vallási el írásra kellett ügyeli az ókori Izraelbe, s ezek a törvéyek ma is meghatározzák a kóser koyha gyakorlatát. Ezek az el írások a következ k: Csak kóser hús fogyasztható. A húst vérteleítei kell. A tejes és a húsos ételek külöválasztása.. Csak kóser hús fogyasztható A kóser szó a magyar yelv szlegjébe már évtizedekkel ezel tt polgárjogot yert. Ott is, akárcsak a zsidó yelvhaszálatba jót jelet. A kóser koyha alapja a hagyomáyokak megfelel, azaz jó dolgok. Természetese vaak jó, ízletes ételek is, amik em kóserek. Ezt mide zsidó elismeri. Ilye lehet például a diszósült is, amire egy igazi izraelita em azt modja, hogy em eszi, mert em jó, haem azt, hogy em eszi, mert em kóser. Szeritem ezzel a példával midekiek világossá válik az áryalatyi külöbség a magyar szleg kóser és a zsidó kóser között. Sok állat em csakhogy em kóser volt,de még éritei sem lehetett. Ha valami okál fogva valaki ilye állatból fogyasztott vagy hozzáért, át kellett esie egy rituális tisztálkodáso. E törvéyek értelmébe:.. Csak azokat a égylábúakat szabad ei, melyek hasított patájúak és kér dz k. Így ehet a marha, juh, kecske, szarvas, z, atilop, zerge, bivaly. Tilalom alá esik a teve, yúl, szamár és öszvér. Ez utóbbiakat csak teherhordásra lehet haszáli..2. A száryasok közül a Tóra év szerit felsorol huszoégyet, melyet em szabad ei. Ezek többyire ragadozó madarak. Egedélyezett száryasok a tyúk, pulyka, liba, kacsa, galambfélék.

26 26.3. A halak közül csak azokat szabad fogyasztai, melyek redelkezek uszoyal és pikkellyel. Az összes többi tilos. Egedélyezett a poty, a keszeg, a mára, de tiltott az agola, harcsa stb..4. Szité kezdeek elterjedi persze a bátor iyecek között a külöféle bogarak, rovarok fogyasztása. Aki ilyet eszik, biztos, hogy em zsidó. A megújított törvéyek értelmébe ugyais ezek a feketelistá szerepelek. Régebbe ehet volt a sáska, a tücsök és a zöldszöcske. Neheze érthet, hogy miért met ki a divatból!.5. A külöböz kétélt eket, csúszó-mászó állatokat sem szabad elfogyasztai, mivel ezek sem kóserek. 2. A húst vérteleítei kell A mózesi törvéyek írják el a vér fagyasztásáak tilalmát. Étkezésre csak egészséges és az el írásokak megfelel e levágott állat godosa vérteleített, kisózott húsa haszálható.a vallási törvéy szerit a húst félóráig vízbe, egy órát sóba kell áztati, majd háromszor leöblítei, hogy mide vérrög kioldódjék bel le. Hajda bárki levághatta az állatot, ma már azoba csak szakszer e képzett, hivatásos mészáros sakter (metsz ) kizárólag éles késsel, s lehet leg egyetle mozdulattal végezheti el ezt a m veletet. A léyeg az, hogy az állat e szevedje, s hogy a vér eltávozzék az állat húsából. 3. A tejes és húsos ételek külöválasztása Ha belépük egy hagyomáyos zsidó koyhába, azoal szemükbe ötleek azok a motívumok, amelyek ezekb l az si szokásokból következek. Hisze a tejes és a zsíros étkészletet a koyhaszekréy más-más részé tárolják, az ételeket a h t szekréybe is külöválasztják. A koyharuha szíe is árulkodó lehet: általába a húsosé piros, a tejesé kék. Ha ics két mosogató, akkor is a mosogató külö medecéjébe tisztítják meg a tejes és a húsos edéyeket. A kóserség alapvet szabálya, hogy em szabad a tejes és húsos/zsíros ételeket együtt elkészítei, együtt tálali, együtt,

27 27 s t egymás utá ei. Ez az egymás utá 3-6 óra várakozási id t jelet, amikorra a gyomorfalra rakódott zsírmaradváyok már letisztulak, és a fogak között sem maradt húsfoszláy. Abba az esetbe lehet rögtö egymás utá ei tejes és húsos ételt, ha szákat kiöblítjük vízzel és eszük pár falat párvét. (mide zöldségféle, gyümölcs, kávé, f szerek, só; mide kóser hal; a tojás). Ebbe az esetbe azoba em szabad elfelejtei a teljes terítéket beleértve az abroszt és a kistáyért is- kicseréli. E fotos iráyelvek és szabályok keretei között és a kisebbségi sors terhe mellett, szomszédaival mégis eleve kölcsöhatásba alakult ki a zsidó koyha. Sok midet átvett a köryez épek ételeib l és sok midet át is adott. Mégis meg rizte sajátos jellegét. A vallási el írások betartása és a köryezet csábító ételei számtala leleméyre és ügyes újításra késztették a zsidó háziassszoyokat. Libamellb l, paprikás, fokhagymás kifagyott testhájból készült a szaloa. A paprikás csirkét tejföl élkül, vagy az Izraelbe és Amerikába üzletbe is kapható kóser tejföllel f zik. Ma már persze, Budapeste is hozzáférhet számos kóser árú és f zési alapayag. A szombati mukatilalom hozta létre a legjellegzetesebb zsidó ételt a sóletet. Mivel a vallási szabályok szerit szombato em szabad ételt készítei, yersayagát már pétek délutá összeállították, majd a kemecébe vagy forró kövek között mitegy tizekét órá át érlelték. E hosszú f zési id ek köszöhet a sólet páratla aromája. A szombati és az üepi közös étkezések, a szertartások és a hagulatos gyertyaféyek melegséget és összetartó er t kölcsööztek a család tagjai számára. Ha ugyaezeket a sajátos ételeket más köryezetbe fogyasztjuk, ha más hagulat vesz körül beüket, mitha az ízük is megváltoza. Jó példa a következ törtéet: Hajda egy gazdag zsidóál vedégeskedett a király. A pétek esti ételek közül külööse a töltött hal (gefilte fis) yerte meg az ízlését. Elkérte hát a receptjét, és elkészíttette a szakácsával. Csakhogy a hal a királyi lakosztályba már korátsem volt olya izletes.

28 28 A király fayalogva ette a sajátos csemegét, és em tudta, kit is hibáztasso, a szakácsát e, vagy a saját ízlését. Amikor legközelebb találkoztak, megkérdezte a zsidót, em felejtett-e ki valamit a receptb l, mert mitha egy külöös f szer hiáyoza az ételéb l? A zsidó elmosolyodott, és azt válaszolta: Uram királyom, jól tudom, melyik f szer maradt ki a töltött haladból. Ezt azoba a világ legjobb szakácsa sem tudá pótoli. Ez a külöös f szer ugyais em más, mit maga a szombat..(raj, 998). Felhaszált irodalom: Bauma, Zygmut: A moderitás és a holokauszt. Budapest, Új Madátum, 200. Solem Alechem: Tóbiás a tejesember. Budapest, Európa, 974. Zsidó szakácsköyv. Budapest, Makkabi, www. Zsido.hu/receptek/levesek.htm

29 29 DÁNYI LÁSZLÓ A Békés megyei zsidóság deportálása Békés vármegyébe a felvidéki Árva, Nyitra, Trecsé, Túróc, Pest-Pilis-Solt-Kisku és Fejér, valamit a szomszédos Arad és Bihar vármegyékb l települtek be a zsidók a 8 9. századba. A többségük gyorsa elmagyarosodott. Cseh- és Morvaországból (például a Haákok), Ausztriából (például a Tevaok) is érkeztek többségébe émet ayayelv (Silberstei, Deutsch stb.), eológ izraeliták, ket Galíciából az ortodoxok követték az. világháború alatt. Eze 20 év alatt a króika zsidóellees atrocitásokról em tesz említést. Még az 99-iki év is, mid az ország számos helyé a mesterségese szitott izgatás magas lágra lobbatotta a zsidógyülöletet, a mi városuk yugodt maradt. A józa, más hitüekkel szembe türelmes, em faatikus csabai ép és aak bölcs vezet sége midig jó idulattal viseltetett a zsidók iráyába. Ezeket a sorokat a békéscsabai, Szécheyi-ligeti zsidó temet be yugvó med. dr. Révész Fülöp vetette papírra 926-ba. Az. világháború (a 0. hovéd gyalogezredbe is szép számba szolgáltak zsidó származású katoák és tisztek) elvesztése, a kommü, illetve a triaoi békediktátum (920. júius 4.) miatti sokk utá azoba redkívül meger södött Magyarországo az atiszemitizmus. A háborús vereségért, a gazdasági összeomlásért és a törtéelmi Magyarország, az Osztrák-Magyar Moarchia feldarabolásáért egyetemlegese a zsidóságot tették felel ssé. A polgári (98. október 3.) és a szocialista forradalomba (99. március 2.) vállalt közrem ködésük miatt b bakszerepre kárhoztatták az izraelitákat. Az els korlátozó törvéyt, az úgyevezett umerus clausust (920:XXV. tc.) követ e 938 és 944 között egyre szigorúbb zsidótörvéyeket (938, 939, 94) szavazott meg a parlamet, illetve súlyosa diszkrimiáló, a mideapi életet ellehetetleít redeleteket tettek közzé.

30 30 A mai Békés megye területé 944 áprilisába (Csaád, Bihar és Jász-Nagyku-Szolok megyékhez, valamit Hódmez vásárhelyhez is tartoztak területek) Békéscsabá, Szarvaso eológ (kogresszusi) és ortodox, Gyulá, Orosházá, Békése, Mez beréybe, Gyomá, Edr dö, Szeghalmo, Csorváso és Battoyá eológ, Tótkomlóso, Vészt, Dévaváyá, Füzesgyarmato, Körösladáyba, Sarkado és Kuágotá ortodox hitközség m ködött. Már áprilisba lefoglalták és bezárták a zsidó üzleteket, szite apota belekötöttek a megagyobbodott, 4 millió lakost számláló Magyarország 825 ezer zsidó származású állampolgára számára 944. április 5-é elredelt, kaárisárga szí csillag szabályszer viselésébe. Békéscsabá 770 zsidó családot, összese 2 ezer 200 embert köteleztek a csillag felt zésére, akiket dr. vitéz Jáossy Gyula polgármester 00 külöálló, igéybevett házba költöztetett. Zsidó háztömböket hoztak létre, ahová csak a legszükségesebb dolgokat, valamit 4 api élelmet vihettek magukkal az újdosült lakók. Este yolc órától reggel kilecig em hagyhatták el a kéyszerlakhelyüket. Dr. Székács Istvá vármegyei f ispá 944. április 28-á adta ki végrehajtási utasítását a gettók felállításáról és a zsidók május 2-ig törté beszállításáról. El djét, a Kállay-kormáy mérsékelte liberális bizalmi emberét, Beliczey Miklóst saját kérésére metették fel április 27-é a hivatalából. A kormáypárti Körösvidék cím újságba március 28-á jelet meg a Sztójay-kormáyal azoosuló els cikk: a zsidók és a kommuisták szabado dicsérhették Moszkvát, lazították a bels frotot eddig. Eek most vége, az új kormáyé a ép bizalma. Külö redelkezést hoztak a zsidókkal együttm köd, ket segít keresztéyek iterálására. A megyeszékhely Gyulá 944. május 6-á állították fel a gettót, júius 6-á, egy péteki apo szállították át a dr. Korossy Albert polgármester által redelkezésre bocsátott két gépkocsi és 40 szekére Gyula és a köryez települések (Doboz, Kétegyháza, Újkígyós) zsidó lakosságát Békéscsabára. Tíz ap múlva Auschwitz-Birkeauba vittek marhavagookba 380 személyt. Kevese maradtak életbe 344-e em tértek

31 3 vissza az elhurcoltak közül. Az 944. április 3-á Debreceb l a megyei városba érkezett hét émet határred r, yolc politikai red r és a csed rszáry-paracsokság tagjai számára három, 5 szobáál agyobb zsidó lakásokat utalt ki a polgármester, ahoa a betlakó zsidók máshova költöztek el. A émetek az üzletekbe a zsidó hitközség terhére állították ki a számlákat, a zsidó tulajdoba lév g zfürd be fürödtek, a zsidókkal fizettették ki a belép jegyet, illetve a lakásokba dolgozó koyhai és takarítószemélyzet mukabérét. Tizehét városi tisztvisel 944. május 3-é kérelemmel fordult a polgármesterhez a zsidó üzletek árukészletéek kiárusítása érdekébe. A deportáltak 3 4%-a, a mukaszolgálatosok fele élte túl a megpróbáltatásokat, és tért vissza. A város 94- be 50 f s zsidó közössége 949-be 89-re csökket. A Gyulai Izraelita Hitközség 943-ba 460, 944-be még 348 lélekr l adott számot. (Az egykori gyulai római katolikus apátplébáos, az 997. ovember 9-é Rómába boldoggá avatott báró Apor Vilmos gy ri püspökkét lett védöke a zsidó származású katolikusok védelmére 939 szé megalakult Szet Kereszt Egyesületek, és mide lehet séget megragadott a zsidók metésére.) Az izraelita vallásúak száma Orosházá 933-ba 720 (az orosházi járás területé 000), 94-be 72, 944-be 68 f volt. Csak kisebb részük élte túl a háborút, és k sem tértek vissza a szül földjükre. Eredetileg ki akarták telepítei a zsidókat a városo kívülre, a téglagyár pajtájába, azoba a járváyveszély miatt tiltakozott ellee a f bíró március között szedte össze a émet katoaság az izraelita hitközség vezet it. Mitegy tíz baloldali beállítottságú zsidó lakost a meszes-kisközi iskolába vittek, ahoa a zömük mukaszázadba került. A lezárt zsidó tulajdoba lév boltok újrayitását a keresztéyek számára sem egedélyezték. Május 2-é az evagélikus templom mögötti Déri (Drucker)-fatelep és koporsóüzem (a Tácsics Mihály Gimázium és Szakközépiskola épülete áll a helyé) területé állították fel a gettót. Néháy ap alatt mitegy 300 személyt hurcoltak oda, többe ögyilkosságot követtek el a brutális cselekméyek miatt. A pézverdébe heteke keresztül folyt a faggatás aak érdekébe, hogy árulják el a pézek és az ékszerek

32 32 rejtekhelyét. Marhavago szállította júius 20-á az orosházi és Orosháza köryéki 800 zsidót a békéscsabai gy jt táborba, ahoa júius 25-é els két idultak útak a legyelországi Auschwitzba és az ausztriai, Bécs melletti Strasshofba. Az egytizedük, f leg a strasshofiak élhették túl a borzalmakat. Százegyvehat orosházi zsidó Magyarországo, útközbe, illetve a gázkamrákba halt meg. Negyvekette a mukaszolgálat idejé pusztultak el. Csorváso (933-ba 38 zsidó élt a települése) a malom mellett lév Elekes (Eglader)-házba hozták létre 60 lakóval a gettót. Harmic helyi zsidó pusztult el a holokauszt sorá, három férfi katoai mukaszolgálatba halt meg. A legkisebb lakó a midössze hatéves Elekes Judit volt az Elekes-házba Auschwitzba pusztították el. A Csaád megyébe lév Mez kovácsháza községbe lakó 435 zsidó kéyszerlakhelyéül a település határába lév mételep helyiségeit és mellékhelyiségeit jelölte ki 944. május 0-é dr. vitéz Vitze Sádor f szolgabíró. Az eleki és a battoyai járás, Csaádapáca 28, Dombiratos 3, Kaszaper 2, Kuágota 74, Magyarbáhegyes 63, Nagybáhegyes 8, Reformátuskovácsháza 35 és Végegyháza 5, összese 266 zsidó lakosát a Magyarbáhegyes község határába lév Madel-féle volt zsidóbirtok épületeibe és melléképületeibe költöztették el er szakkal, vagyis gettósították. Tótkomlóso az Ickovits-ház helyé állt május 3-tól a gettó, ahová 40 embert zártak be, közöttük két terhes kismamát. Néháy ap múlva megszülték a gyermekeiket, de egyikük sem élte túl a holokausztot. A békéscsabai gy jt táborból 83 komlósit vittek el az els traszporttal, 46-ot a másodikkal. A egyvehat auschwitzi fogolyból mid a egyvehat meghalt. Az 854-be létrehozott hitközség tagjai közül 98-a élték túl a épirtást. Hetvee tértek vissza Strasshofból a szül helyükre, a harmickilec mukaszolgálatosból huszokett meekült meg. 949-be ismét megalakították a hitközséget, ám aktív hitéletet már em folytattak. Dobozo május 20-á deportálták a zsidó származású lakosokat, asszoyokat és gyermekeket. A vármegye legrégebbi falujából Füzesi Gyula, Gaz Herma, Hollader Sádor, Pilis Gyula és Reisz Lajos családját hurcolták el.

33 33 A békéscsabai bevagoírozás felel se Fereczy László csed r alezredes, a hoi zsidóság kiirtásáak egyik f alakja volt. Apja f szolgabíró volt, már gyermekkorába katoai pályára készült. Triao utá, amikor kéyszerleszerelések voltak, csed ri pályára került. Magyarország egész területé felel s volt a gettóba tömörítéséért, 5 ezer csed rt bocsátották a redelkezésére a deportálás céljaira. A legels gettó a kassai, a legagyobb a 35 ezres agyváradi volt, az 944. ovember végé létesített budapestit l eltekitve. Nagyvárado két gettót is kialakítottak, az egyik számára városrészt külöítettek el. Az üres sörgyárba, a pézverdébe budapesti yomozók ikvizíciós módszerekkel verték ki az emberekb l, hogy hova dugták az értékeiket. Kízókamrákat redeztek be üt, süt, kábító és béító elektromos gépekkel, amelyeket f leg a k altesté alkalmaztak. A férfiak hóa alá forró tojást dugtak, gumibottal talpaltak, homokzsákokkal verték a veséjüket, fémpálcikákkal ütötték a emi szervüket. A békéscsabai fest m vész, Jakay (Deutsch) Tibor 947-be így írt a váradi gettóról: Nics mit tagaduk, zsidók vagyuk. Felmutatjuk Hajduáásra szóló bevoulási paracsukat, ahova reggelre várak beüket. A csed röket midez em érdekli. Sorakozót vezéyelek s elidítaak beüket ki az állomásból, Várad kihalt, sötét utcái keresztül. Voul a fáradt, szomorú sereg az ismeretle cél felé. Végre, hosszú és kétségekkel teli út utá ott álluk Várad gettójáak kapuja el tt. Oda hajtaak be, e borzalommal teli iferóba. Ott élem át midazt az írtózatot, melyet a émet szadista raffiéria kitervelt és famulusai, a csed rök zord kárörömmel teljesedésbe viszek." A déli határsáv zsidótlaítása ügyébe 944. április 9-é hívták a Belügymiisztériumba a szegedi, a pécsi és a szombathelyi csed rkerületek paracsokait, a yomozó alosztályparacsokokat és a red rség vezet it. Békés vármegyébe Békéscsabá és Gyulá hoztak létre agyobb gettókat (33, illetve 3200 f vel), a két városból a Debrece melletti Hajdúszetgyörgy-pusztá 944. április elejé létrehozott túsztáborba is hurcoltak el zsidókat. Orosházá, Szarvaso, Szeghalmo, Dévaváyá, Gyomá,

34 34 Körösladáyba, Vészt, Csorváso és Tótkomlóso kisebb gettókat állítottak fel. Békéscsabá 944. május közepét l kellett a Kaziczy utcai doháybeváltó telep raktáraiba kijelölt gettóba meiük a zsidókak. Nyolcszáz zsidó vidékr l érkezett, f két Békés (7 személyt külöítettek és zártak el), Orosháza, Gyula, Szarvas, Battoya, Mez kovácsháza, Magyarbáhegyes, Tótkomlós és Edr d térségéb l. Összese 3 ezer 3 zsidó tartozott a táborba. A körülméyek szöry ek voltak, aak elleére, hogy Fereczy azzal vádolta meg a polgármestert, Jáossy Gyulát és éháy red rtisztet, közöttük Ladáyit, Siskait és Szokolait, hogy a zsidók érdekeit védik. (A Békéscsabá, a Békési út szám alatti házába Kossuth Lajoshoz címzett vedégl t és f szerüzletet üzemeltetett, szül városát elhagyi em tudó Lerer Sámuel 944. júius 9-é vetett véget az életéek a gy jt táborba, felesége, Diamat Valéria Auschwitzba pusztult el.) A bevagoírozás 944. júius 25. és 27. között met végbe. Mukás-áttelepítési akció elevezéssel, Adolf Eichma vezérletével 944. április és július között ezer (Fereczy László adatai alapjá) zsidó származású magyar állampolgárt deportáltak 47 óriásszerelvéye marhavagookba Auschwitzba, a legagyobb magyar temet be az ország területér l. Az V. (szegedi) csed rkerülethez tartozó Békéscsaba vasúti pályaudvaráról 3 ezer 8 utassal idult el a szerelvéy, közöttük békéscsabaival. A többiek battoyai, békési, csorvási, edr di, gyulai, magyarbáhegyesi, mez beréyi, mez kovácsházi, orosházi és tótkomlósi izraelita vallású, vagy zsidóak mi sített keresztéy lakosok voltak. Egy polgármesteri kimutatás (945. május 5.) alapjá Békéscsabáról 3 ezer 500 embert zsidó származása, 23-at politikai meggy z dése miatt hurcoltak el, 800-at mukatáborba kéyszerítettek. A Békés Megyei Levéltár dokumetumai szerit körülbelül 3 ezer 800 megyei zsidó veszett oda, midössze a élték túl a épirtást. Dr. Tibori Jáos törtéetíró arról ír, hogy 2 ezer 200 békéscsabai zsidóból 82 visszaérkezett, Dediszky Gyula evagélikus lelkész, helytörtéész és éprajzkutató 2 ezer 400 elhurcoltról és 400 túlél r l tud. Csak az a biztos, hogy 94-be 2 ezer

35 izraelita felekezet lakosa volt az 950-t l megyeszékhely Békéscsabáak. Az ágostai hitvallású evagélikus Rudolf Reálgimáziumba taító tudós f rabbi (93-tól), dr. Silberfeld Jakab (mukásságát megörökítette a Magyar Zsidó Lexiko) sem élte túl Auschwitzot. A békéscsabai zsidók f két Auschwitzba kerültek, míg a vidékieket Strasshofba vitték, ahol a legtöbbe túlélték a háborút. Rudolf Eichmaak köszöhetik az életüket, aki 5 millió svájci frakért hajladó volt megkíméli körülbelül 30 ezer ember életét. Strasshofba és köryéké körülbelül 75 százalékos volt a túlél k aráya. Az izraeliták száma 94-be 5 ezer 739 (a zsidó hitközségek adatai alapjá 944 áprilisába 5 ezer 500) volt Békés vármegyébe, a zsidótörvéyek által éritetteké, a mukaszolgálatra, a muka- és haláltáborokba elhurcoltaké agyobb, 6 ezer 282 volt. 945-be 559-e tértek vissza a deportálásból, és 946-ba 2 ezer 224 izraelita élt Békésbe. A gyulai épbíróság Békéscsabá, a Vigadó agytermébe 946. augusztus 30-á meghozott ítéletébe 0 év börtöbütetésre ítélte Jáossy Gyulát, aki 4 évig volt Békéscsaba polgármestere. A vádirat egyik potja szerit a zsidó származású emberek gettózását a voatkozó redelkezéseke, utasításoko túlme e hajtotta végre. Összességébe a magyar zsidóság 68%-a (a Békés vármegyei több mit 70%-a), 68 ezer ember pusztult el a világháború alatt, közel 400 ezer Auschwitzba. A korabeli Magyarország területé élt zsidók kétharmada vesztette életét, a mai Magyarország területé élt 600 ezer zsidóból pedig mitegy 400 ezer halt meg a holokauszt idejé. Hiába imádkozott oly' alázattal az atiszemitizmusát yílta felvállalt vitéz agybáyai Horthy Miklós kormáyzóhoz 937-be a Sarkadi Izraelita Hitközség, a bihari településr l körülbelül 200 zsidót hurcoltak el 944. júius 7-é és 26-á Auschwitzba. Okáy egyetle apo, 944. júius 6-á veszítette el az orvosát és az állatorvosát, a mez gazdaság iráyítóit, a sok évtizede helybe lakó keresked ket és iparosokat. A falu református lelkésze a híveivel kivoult a parókia elé tiltakozi, de a csed rök szétzavarták ket. Amikor a békésszetadrási zsidót csed rök kísérték Szarvasra, a falu lakossága az út két oldalá állva zokogott. Pedig a Felvidék

36 36 visszacsatolása (938) utá a kormáyzó felesége által kezdeméyezett Magyar a magyarért jótékoysági mozgalomba az éle jártak a zsidó hitközségek. Dr. Tardos Dezs, a Békéscsabai Kogresszusi Izraelita Hitközség elöke 938. december 4-é keltezett levelébe értesítette a polgármestert arról, hogy hazafias felbuzdulásból a városi f péztárba 500 peg t befizetett. Az 945-ös várakozásokkal elletétbe a Magyarországo maradt zsidóság mégis meg rizte asszimilációs beállítottságát, a szöry élméyek dacára sem er södtek fel bee az elkülöülési törekvések. Az egyéi és kollektív sérelmek következtébe er teljesek bizoyult a beáramlása a Magyar Kommuista Pártba, ahol esetekét a zsidóüldözésbe közrem ködött kisyilassal találta magát szembe. A deportálásból visszatért zsidóság egy kisebb csoportja a kommuista párt vagy a politikai red rség tagjakét megkísérelte a bosszúállást. Ám a kommuista párt osztályharcos alapo a zsidók többségét kizsákmáyolóak tekitette, amiért igyekezett leszereli ket. A hagyomáyaikhoz és zsidóságukhoz ragaszkodó, többyire a szegéyebb rétegekhez tartozó zsidók üzleteit, iparegedélyeit általába elvették, emzetközi kapcsolatuk megsz t. A megmaradt vidéki zsidóság biztoságra vágyódva 945 utá els sorba Budapestre, aak is éháy bels kerületébe húzódott. Jószerivel teljese megsemmisült a sajátosa sokszí keverék kultúrával redelkez vidéki-falusi zsidóság. Ráadásul miutá 944. október 6-á bevoultak Békés vármegyébe a szovjet csapatok, rögtö megkezd dött a fosztogatás és a rablás. A lefoglalt zsidó üzleteket és lakásokat az oroszok és a magyarok egyarát feltörték. Hasoló sorsra jutottak az elmeekültek igóságai is. A zsidó hitközségek létezésére többyire csak a tárgyi emlékek, levéltári források, pusztuló zsiagógák, temet k utalak. Egy 947. évi felmérés szerit 4 hitközséget szerveztek újjá Békésbe (Békéscsabá, Gyomá, Szarvaso, Szeghalmo stb.), 949-be 5 m ködött, ám a megyebeli hitközségek döt többsége az 950-es évekbe megsz t. Békéscsaba Megyei Jogú Város Ökormáyzatáak 40 millió és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségéek

37 37 30 millió foritos támogatásával épült meg 2004-be Békéscsabá Közép-Kelet-Európa 2. világháború utá mide bizoyal legagyobb zsiagógája a Szécheyi-ligeti zsidó temet él, amelybe Siger Jakabé a legrégebbi síremlék. Dr. Moskovits Sádor, a helyi hitközség elöke az avatásra dr. Magyar Bálit oktatási miisztert is meghívta, akiek a családját, ayai agyapjáak, Schwartz Dezs ek a testvérét, Schwartz Margitot, a sógorát, Grósz Lajost és Mez beréybe lakó uokatestvérét, Bözsi éit a férjével, Kurtág Lajossal 944. júius 26-á hurcolták el 3 ezer 00 társukkal együtt Auschwitzba a békéscsabai gettóból. Az emlékhely-múzeum jelleg zsiagógába, tömött sorokkal telirótt, háromoszlopos tábla rzi az elhurcolt zsidók evét. Dr. Molár Je alispá 949. április 2-é keltezett jeletésébe vette számba a 2. világháború vármegyei áldozatait. A több mit 300 ezer lakosú Békésre 9 ezer 76 áldozat (h si halott, elt t, hadiözvegy, hadirokkat, hadiárva, polgári háborús halott és polgári háborús sebesült) esett. A készül új kimutatáshoz azt a tájékoztató megjegyzést f zte, hogy a polgári háborús halottak esetébe a törtszám evez jébe kell feltüteti azokak a zsidókak vagy más emzetiség deportáltakak a létszámát, akik a deportálás következtébe, vagy kivégzés miatt haltak el.

38 38 Felhaszált irodalom: Ifj. Balogh Istvá: A tótkomlósi zsidók törtéete. Magákiadás, Tótkomlós, Békés megye be. Felszabadulás és a épi demokratikus forradalom els esztedeje a Vihar-sarokba. Taulmáyok (szerkesztette: Dér László és Szabó Ferec). MSZMP Békés Megyei Bizottsága, Békés Megyei Taács Végrehajtó Bizottsága, Békéscsaba, 975. Békés Megyei Hírlap, július., április 7., 24., júius 2., augusztus 7., augusztus 8., szept. 3. A Békés megyei zsidóság törtéetéek levéltári forrásai. Dokumetumok a Békés Megyei Levéltárból. Válogatta és sajtó alá redezte: K. Cseh Edit. Békés Megyei Levéltár, Gyula, Békés Vármegye (sajtó alá redezte: Madarász Gyula). Békésvármegye Moografiája Szerkeszt sége és Kiadóhivatala, Budapest, 936. Radolph L. Braham: A magyar holocaust (I II.). Godolat, Budapest, 988. Csabai Mérleg, júius 27., augusztus 5., április 24. Dáyi László: A hatalom midig érezze magá a ép elle rz tekitetét. Kései számvetés L csei (Lerer) Pállal. Békés Megyei Népújság, 989. december 9. Dediszky Gyula: Írások Békéscsaba törtéetéb l, éprajzából. Békés Megyei Levéltár, Gyula, 993. Gyulai Hírlap, júius 25., július 2. A gyulai zsidóság és a vészkorszak dokumetumok (összeállította és a bevezetést írta: Kereskéyié Cseh Edit). Békés Megyei Levéltár, Gyula, 994. Gyurgyák Jáos: A zsidókérdés Magyarországo Osiris Kiadó, Budapest, 200. Haa Lajos: Békés-Csaba. A város törtéete a kezdetekt l a XIX. század harmadik harmadáig. Békés Megyei Közgy lés Ökormáyzati Hivatala, Békéscsaba, 99. Kasuba Istvá: Zsidók Csorváso. Csorvási Füzetek 8. Csorvás Nagyközség Ökormáyzata, Csorvás, Körösvidék, 944. március 28. L csei Pál: Egyedülálló és felfoghatatla, ami itt törtét. Magyarország keresztéy és zsidó emberveszteségei a második világháborúba. Békés Megyei Hírlap, júius 7. Dr. Maday Pál: Békés megye városaiak és községeiek törtéete. Békés megye Taácsa V. B., Békéscsaba, 960 Magyar Bálit: Mide a szavakkal kezd dik. Népszabadság, április 5.

39 39 Magyarországi vidéki zsidóság gettósítása, összegy jtése és deportálása április július. História, , old. Magyar Zsidó Lexiko (szerkesztette Ujvári Péter). A Magyar Zsidó Lexiko Kiadása, Budapest 929. Márki Sádor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város törtéete II. (A török hódítástól apjaikig). Moographiabizottság, Arad, 895. Mártírok Jakai Tibor rajzai (Zsolt Béla el szavával). Teva Nyomda és Köyvkiadó Vállalat, Békéscsaba, 947. Modjátok el, mi törtét! A magyarországi holokausztról. Dokumetumok, taulmáyok, elbeszélések, emlékezések. Ex Libris Kiadó, Budapest, Okáy króikája II. (írta: Házi Albert). Okáy Község Ökormáyzata, Okáy, Orosházi Napló, március 9., április 30., szeptember 3. Med. Dr. Révész Fülöp: A békéscsabai izraelita hitközség multja és jeleje. Teva Nyomda és Köyvkiadó Vállalat, Békéscsaba, 926. Sipos Péter: A zsidóság és a Horthy-redszer politikája. História, , 9.,., 2. old. Stark Tamás: Zsidóság a vészkorszakba és a felszabadulás utá ( ). MTA Törtéettudomáyi Itézete, Budapest, 955. A százéves sarkadi zsidóság emlékköyve Szerkesztette és kiadta Grosz Maó f rabbi, Sarkad, 937. Szirmai Rezs : Fasiszta lelkek. Pszichoaalitikus beszélgetések a háborús f b ösökkel a börtöbe. Peliká Kiadó, Budapest, 993. Dr. Tibori Jáos: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes törtéete Békéscsabai Városi Taács Végrehajtó Bizottsága, Békéscsaba, 96.

40 40 PAPP SÁNDOR Oktatásfiaszírozás a bologai-folyamat tükrébe Papírgyár Kht Bologa krt avagy Oktatás, fiaszírozás oktatásfiaszírozás* * Készült a Debrecei Egyetem ATC Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Vezet - és Továbbképz Itézet közszolgálati meedzsmet szako 2004-be. A jele taulmáy a szerz megvédett szakdolgozatáak (kozules Kovács Károly oktatási igazgató) összefoglalása. A tudomáy hatalmát elismeri ma mide m velt ember; igazságait törvéyekül, taácsait paracskét fogadja az egyes úgy, mit maga az állam. Rektori székfoglaló beszéd a Budapesti Tudomáyegyeteme (Eötvös Lorád 89. szeptember 5.) A tudomáy m velése és taítása, em modom, hogy érdemesebb, de egésze másem foglakozás, mit az úgyevezett hivatalos ügyek szabályszer elitézése. Ki lehet talá potosa számítai, hogy valamely hivatalak bizoyos aktahalmaz feldolgozására háy hivatalokot háy órá át kell foglalkoztatia, de megoldhatatla feladatak tartom, hogy meghatározzák, hogy egy emzetek háy tudásra és tudósaiak háy órai mukájára va szüksége, hogy a tudomáy áldásait magáévá tegye. (idézet a fet hivatkozott székfoglaló beszédb l.) Több mit harmic éve - ebb l huszohárom évet a közoktatás, immár yolcadik éve a fels oktatás területé - az oktatásért (pedagógiai végzettséggel) dolgozó pézügyi szakemberkét foglalkoztat az oktatás és aak fiaszírozása közötti összefüggés, eze belül külööse aak társadalom- és oktatáspolitikai vetülete. Mit tapasztaltam az utóbbi évekbe? Az éves költségvetési számokból kit t, hogy az évr l-évre emelked hallgatólétszám övekedést l elmarad a közösségi ráfordítások (állami támogatás) övekedése.

41 4 Milye okokkal magyarázható ez a jeleség: A kilecvees évek elejét l törté próbálkozások, majd a közepét l téylegese is megváltozott az álladó, aráyos övekedést biztosító bázis alapú fiaszírozás helyett -, bevezetett ormatív fiaszírozás, mely részit lehet vé tette a közösségi ráfordítások szabályozását, részit azokak a teljesítméyekhez való igazítását. A képzés költséghatékoyságáak övekedése (ami em függetle a fiaszírozási redszer átalakításától). A fiaszírozási redszer változtatá-sáak hatására idult folyamatok például: az itézméyek oktatási alredszereibe, egységeibe az oktatólétszámok hallgatólétszámhoz törté aráyosí-tása, az oktatói, kutatói követelméyredszerek kialakítása (többe pálcát törek egy egységes, országos óra- és követelméyredszer kidolgozása mellett), vagy egyes tevékeységek em költség-vetési gazdálkodási redszerbe való megvalósítása kiszervezése stb. De ide tartozik az a folyamat is, amelyek yomá a graduális képzések kotakt óraszáma jelet se csökket, vagy az alacsoyabb ráfordítás igéy szakok aráyáak a drágább szakok övekedését meghaladó övekedési üteme. Ide lehet továbbá soroli azokat a közpoti itézkedéseket, amelyek a fels oktatási itézméyredszer struktúrájáak átalakítását (itéz-méyi itegrációk) szolgálták, az itézméyek létszámával, bérstruktúrájával, alkalmazási szabá-lyaival kapcsolatos reformokat célozták. A fels oktatás tömegessé válásával a szakmai feladatellátás problémáiak kezelése mellett egyre ikább el térbe került aak gazdaságilag racioálisabb megszervezése, költséghatékoyabb m ködtetése. Ezért is fogadtam érdekl déssel Polóyi Istvá - Tímár Jáos: Tudásgyár vagy papírgyár cím 200-be megjelet m vét (), amely az egyik folyóiratba kés bb közel egy egyéves (2. a, b, c, d) vitasorozatot idukált. Id közbe a hivatalos oktatáspolitika iráyításába

42 42 bekövetkezett változás kapcsá kiderült, hogy a kérdés korábbról is adott volt, mert a Bologai Nyilatkozat 999-es aláírása feladatokat adott a magyar fels oktatás területé is, amely egy egységes Európai Fels oktatási Tér megteremtését t zte ki célul. Három elvesztegetett év utá 2002-be kezd dtek a reformmal kapcsolatos mukálatok. Az állam a fels oktatás átalakításáról szóló dötésekor emcsak oktatáspolitikai, közigazgatási és pézügyi problémákat kezel, haem hosszú távú társadalomfejlesztési célokat és súlypotokat jelöl ki. Dolgozatom témájául ezért az oktatás tartalmi fejlesztéséek kérdéseit és a megvalósítást támogató fiaszírozási kérdéseket választottam. Els sorba elméleti megközelítésbe tekitettem át azt az utat, ahogya idáig jutottuk, hogya fejl dött a fels oktatás a 20. század végéig, illetve apjaikig, majd áttekitést adtam az oktatás fiaszírozásáak tedeciáiról, illetve a reformhoz kapcsolódóa mi várható kokréta a fels oktatás (3. a, b) fiaszírozásába. A kérdéskör feldolgozásába els sorba az eddig megjelet, s apjaikba, a fels oktatásba dolgozók érdekl dését, alapvet e jöv jét meghatározó reformelképzelésekhez kapcsolódó írásokra támaszkodtam, s ezek elemzésekét adtam a dolgozat címét is. Az oktatás, halljuk gyakra: tudásgyár. Az utóbbi id be egyre gyakrabba azt is, hogy papírgyár. (4) Az els fejezet hogya jutottuk idáig? kérdésére felelve dolgozatomba az oktatás tömegessé válásáak kialakulásával és eek következméyeivel foglalkoztam. Megállapítható, hogy mivel ics a pártok többsége által elfogadott emzeti, koszezuális fels oktatási stratégia, a midekori fels oktatási politika által hagoztatott kormáyzati célkit zés, a hallgatói létszámb vítés az ígéretek (fiaszírozási reform), és a pézügyi hatalom örökös kiadáscsökketési törekvései között rl dik. A megalapozott, átgodolt stratégiai fejlesztés helyébe a külöféle pártok és érdekcsoportok pillaatyi er viszoyai alapuló törvéyek kerülek. Ugyaakkor ez a magyar fels oktatás 20. századvégi fejl dését l apjaikig (második

43 43 fejezet), ma már olya szolgáltatást yújt, amelyet em csak közpotilag elosztaak, de adják és veszik is. Ez pedig a tudás piaca, melye jeleleg diplomás túltermelés va kialakulóba. A legfejlettebb országokba a fiatal korosztályak ma már százaléka vesz részt valamilye fels fokú oktatásba, és jele sics aak, hogy e tedecia em folytatóda. (5) Eek a globális jeleségek az értelmezésére dolgozták ki magát a lifelog learig, vagyis az élethosszig tartó taulás divatossá vált fogalmát. (6, 7) A emzetközi szervezetek oktatáspolitikai dokumetumaiba magába a Bologai Nyilatkozatba is felvázolt, elfogadott perspektíva szerit a fejlettebb országokba is hamarosa em csak általáossá válik majd a fels oktatás (vagyis: szite mideki szerez valamilye fels fokú végzettséget), de a már diplomát szerzettek is fel ttkét újra meg újra hosszabb-rövidebb id t tölteek el egyetemeke, f iskoláko (azaz a fels oktatásba). Ezek utá kérdés, hogy a feti és a fels oktatás egyéb problémáira milye megoldási lehet ségeket, kitörési alteratívákat kíál a közel egy éve idult reformelképzeléseket rögzít bizottsági muka eredméyekét érdekes módo a hivatalos oktatás iráyítás által em egésze vállalt készült CSEFT-ayag (Csatlakozás az Európai Fels oktatási Térhez), amely a hatodik változat. Az ayagba felvázolt elvekek megfelel e a fels oktatás tervezett átalakítása égy kérdéskörre terjed ki: az akadémiai reformra, azaz a képzési és kutatási tevékeység moderizálására; az itézméyi reformra, azaz az iráyítási struktúra moderizálására és a státusváltás lehet vé tételére; az iráyítási reformra, azaz az állami iráyítás eddigi struktúrájáak hozzáigazítására az akadémiai és itézméyi reformok, valamit a fiaszírozás új módjáak követelméyeihez; fiaszírozási reformra, azaz a fels oktatás fiaszírozásáak új alapokra törté helyezésére. A fiaszírozási reform kapcsá megkerülhetetle az a jogos kérdés, hogy kiek a pézé taulak ilye tömegese a diákok. A dolgozat harmadik fejezete az oktatás-gazdaságta

44 44 több területe közül az egyik agy téma, a fiaszírozási kérdésekkel foglalkozik. Ki és miért fizeti az oktatást? A tudásgyárba való részvétel egybe beruházás a társadalom jöv jébe.el kell fogaduk, hogy va, aki akar tauli, és va, aki em, va aki tud tauli, és va aki em. Mideki a maga szerecséjéek kovácsa. Nem a társadalom, ebbe az esetbe az oktatás, felel s az egyéért, haem az egyé a társadalomért. Természetese em midegy, hogy mit preferál a társadalom, a merész vállalkozót vagy a tudást, a showmat, vagy az egyetemi oktatót. 927-be a budapesti tudomáyegyetem és több más vidéki egyetem gazdasági igazgatásáak megvizsgálása utá írja Magyary Zoltá Klebersberg Kuó Vallás- és Közoktatásügyi Miiszterek: A kormáyzás sikeréek egyik élkülözhetetle el feltétele a reális er viszoyokak teljes számbavétele. A valódi helyzetek potos számotartása sehol sem élkülözhetetleebb, mit a gazdálkodásba. Ezért helyeztem agy súlyt a gazdasági szükségletek potos megállapítására. [ ] Az eredméy azt mutatja, hogy a szükséglet és a fedezet ics összhagba. Mit látható a téma örökzöld, közel yolcva évvel ezel tt sem volt összhag a szükségletek és a fedezet között. Megteremthet -e egyáltalá ez az összhag, milye techikák segítségével valósul meg a fiaszírozás. A kérdésre adadó válasz el tt egy kis kitekités kapcsá a fiaszírozás emzetközi tedeciáit, majd a hazai fels oktatás államháztartás redszerébe való elhelyezését mutatom be, amit a hallgatói fiaszírozás éháy jellemz je követ. (8) Az itézméyfiaszírozás egyik legelterjedtebb és legáltaláosabb módja a ormatív fiaszírozás. Többek által hagoztatott véleméy szerit a ormatív fiaszírozás bevezetése a mi ség romlásáak iráyába hat. Azzal ugyais, hogy a ormatív fiaszírozás részit a képzésbe résztvev k létszámáak övelésére tehát tömegképzésre -, részit a bels szelekció mérséklésére ösztööz, a mi ség csökkeését eredméyezi. A fels oktatás tartalmi/fiaszírozási moderizálását szolgáló CSEFT ayag Fiaszírozás Bologa utá, mit hoz a jöv célkit zései alapjá megállítható-e, vagy

45 45 mérsékelhet -e ez a mi ségromlás, illetve az új háromcsatorás fiaszírozási redszer bevezetése megfelel e segíti-e az itézméyi teljesítméyek, valamit szolgáltatások szívoaláak elismerésé alapuló költségvetési redszer kialakítását és m ködését. Alapvet elvárás, hogy a fiaszírozás átalakításával párhuzamosa jelet se módosul a fels oktatási szféra állami iráyítása a direkt iráyítástól a pézügyi koordiáció felé elmozdulva -, és a itézméyek vezetése is, az akadémiai testületi iráyítástól a meedzser vezetés iráyába fejl dik. Dolgozatom megírásáak f kérdése az volt, hogy a fels oktatás moderizációját megvalósító reformhoz kapcsolódóa mi várható a fels oktatás fiaszírozásába. Alapvet e em is a belépésük az Európai Uióba, haem a Bologai Folyamathoz való csatlakozásukkal számos lehet ség yílik meg a magyar fels oktatás el tt. Az itézméyi m ködés területé a szervezeti kultúrák és az állami iráyítás tekitetébe az európai hatások itezívebbé válak, amely felgyorsíthatja az eze a tére sürget e jeletkez szemlélet és módszertai váltást. Amikor az állam a fels oktatás átalakításáról döt, akkor em csak oktatáspolitikai, közigazgatási és pézügyi problémákat kezel, haem hosszú távú társadalomfejlesztési célokat és súlypotokat jelöl ki. A fels oktatás jelelegi reformjáról való dötéskor meg em kerülhet módo voltaképpe arról is dötei kell, elfogadjuk-e azt, hogy a fels oktatásak is részbe a piac törvéyei szerit kell viselkedie. (9) Részbe már ma is azt teszi, de ez jeleleg államilag maipulált piaco törtéik. Ez em azt jeleti, hogy az állam vouljo ki a fels oktatásból, haem azt, hogy változtassa meg a fels oktatással kapcsolatos eddigi szerepvállalását. Az államak le kell modaia a folyamatok iráyítójáak szerepér l, és a folyamatok támogatójává kell vália azzal, hogy a piac számára legfeljebb kedvez feltételeket teremthet, de em uralhatja azt. Így a megredel szerepét át kell adia azokak, akik valóba a fels oktatási piac szerepl i: a hallgatókak, mit poteciális mukavállalókak, és a vállalkozókak, illetve egyéb mukáltatókak, akik a végzett hallgatók felvásárlói leszek.

46 46 Néháy területe persze az állam maga is megredel marad, hisze vállalt állami feladataihoz a vállalkozói piac igéyeit l függetleül is godoskodia kell szakemberek biztosításáról, ám alighaem ez lesz a kevesebb. Úgy godolom, hogy a CSEFT-be vázolt moderizáció megvalósítását, a feti, állami szerepvállalás megváltozását eredméyese szolgálják az általam is leírt fiaszírozásra voatkozó elképzelések. E godolatak ma még kevesebb támogatója va, mit aháya ellezik azt. Az eddigi, szite változatla állóvízbe dobott kavics em is akármilye hullámokat vetett. Az állami meleg akolból való kikerülés lehet ségéek el re vetítése, s a hideg/rideg piaci viszoyok közötti megmaradás követelméyéek való megfelelés bizoy komoly egziszteciális kérdéseket vet fel, s öveli a megvalósítással szembei elleállást, az ellekez k táborát. Eek természetese va jogos alapja. Ugyaakkor a maapság kéyszervállalkozóvá mi sített oktatók/dolgozók (az utóbbi id be em is kevese voltak) saját jól felfogott érdekükbe már megbarátkoztak a vállalkozás, piaci jelelét téyével. Mide bizoyal az új szisztémáak ahol az itézméyfetartás egy közhaszú társaság (Kht.) feladata lesz -, leszek áldozatai, s az is lehet, hogy em midig a leggyegébb lácszem, de e agy horderej változásak csakis mi ségi javulás lehet az eredméye. Felhaszált irodalom: Eötvös Lórád: Az egyetem feladatáról. Godolkodó magyarok sorozat. Magvet Köyvkiadó. Budapest, oldal Polóyi Istvá Tímár Jáos: Tudásgyár vagy papírgyár. Új Madátum Kiadó. Budapest, 200. Polóyi Istvá: Az élethossziglai taulás fiaszírozása. EDUCATIO 999. Tavasz oldal Polóyi Istvá: Fiaszírozás és fels oktatás mi sége. EDUCATIO, 999. sz oldal. Polóyi Istvá: Egyre többet, egyre kevesebbért? EDUCATIO, Tavasz oldal. Polóyi Istvá: Az oktatás gazdaságtaa. OSIRIS K. Budapest,

47 Ladáyi Ador: Fels oktatási politika Köyvkiadó. Budapest, oldal Kossuth Ladáyi Ador: Klebersberg fels oktatási politikája. Argumetum Kiadó. Budapest, oldal Falusé Sz. K.: Mukaélküliség és képzettség. Közgazdasági Szemle, 997. december oldal Pelle Jáos: A diplomák iflációja. Gyorsuló id sorozat. Magvet Kiadó. Budapest, oldal Szabó Katali: A tudás globális piaca és a lokális taulás. Közgazdasági Szemle, 999. március oldal Vámos Dóra: A mukapiaco diplomával. EDUCATIO, Tavasz oldal Varga Júlia: Oktatás-gazdaságta. Közgazdasági Szemle Alapítváy. Budapest, oldal Aradi Zsolt szerkesztésébe: A fels oktatás gazdaságtaa. I: Ágazati gazdaságta -3. kötet Debrecei Egyetem Budapest, Debrece Kiadó, oldal

48 48 PAPPNÉ PRINCZINGER VALÉRIA Korábbi dolgozataimba a m köd t ke-beáramlás kérdéseivel foglalkoztam. Folytatom a téma aktualizálását és b vítem azt a mostmár egyre jelet sebb kivitel megjeleítésével. Vizsgálataimat továbbra is lesz kítve a kelet-európai országok tekitetébe végeztem. Megjegyzem még, hogy kivitel alatt em a korábbi befektetések repatriálását, vagy az osztalék kivitelét, haem a magyar vállalkozások külföldi befektetéseit kell értei. A kelet-közép-európai országok m köd t ke-vozási képessége csökke be va állapította meg az ENSZ fejlesztési szervezete, az UNCTAD áprilisba publikált taulmáya. E szerit a tíz új EU-tagországba áramló közvetle befektetés 2003-ba a régi tagállamokba érkez t ke midössze 3,6 százaléka volt, szembe az 995-ös 0,6 százalékkal. Az említett országcsoporto belül lassa a privatizációs folyamat végére ér kelet-közép-európai régióba 2003-ba 26 milliárdyi m köd t ke érkezett, 7 milliárd dollárral kevesebb, mit egy eszted vel korábba.. sz. táblázat M köd t ke-beáramlás éháy kelet-európai országba (millió euró) Áramlástai megfigyelések M köd t ke-beáramlás és kivitel, valamit kockázati t kebefektetések Albáia Belarusz Boszia Hercegovia Bulgária

49 49 Csehország Észtország Horvátország Legyelország Lettország Litváia Macedóia Magyarország Moldávia Oroszország Romáia Szerbia Moteegró Szlovákia Szlovéia Ukraja Forrás: WIIW A 2003 el tti három év hullámzása utá ha még emlékszük a api hírekre a 2003-as év is kétségbeejt e idult. Midjárt az év elejé az IBM, a Royal Philips Electroics és a Skaska AB jeletette be, hogy részlegese, vagy teljese kivoul az országból. Az sem volt jó hír, hogy a Peugeot Citroë csoport új összeszerel üzeme helyszíéül em Magyarországot választotta. Novemberbe aztá szité kudarckét köyvelhettük el, hogy a Hyudai cég sem hazákat választotta tervezett közép-európai kisautógyártó üzeméek lehetséges helyszíéül. T kevozó képességük hatásait tovább rototta a hóapokig tartó forit árfolyam hullámzás, amely igecsak övelte a külföldi beruházók árfolyamkockázatát. Potos vállalati listák ugya em állak redelkezésre, de éháy jelet sebb m köd t ke-befektetést megvalósító cég: Electrolux, OMV, Suzuki, Alcoa. A 2003-as eszted agyobb szezációjakét kell említeük, hogy a beáramlás mellett, aak több mit 50 %- áál agyobb értékbe valósítottak meg hoi vállalatok t kekivitelt a határo túl.

50 50 2. sz. táblázat M köd t ke-kivitel éháy kelet-európai országból (millió euró) Albáia Belarusz 0,2 0,3-28,2,3 Boszia Hercegovia Bulgária Csehország Észtország Horvátország Legyelország Lettország Litváia Macedóia -0,7 0, 0,3 Magyarország Moldávia 0, 0, 0,4 0, Oroszország Romáia Szerbia Moteegró Szlovákia Szlovéia Ukraja Forrás: WIIW A redszerváltozás óta a mitegy 3 milliárd euróyi t kekivitel több mit 40 százaléka 2003-ba valósult meg. E téyt aak biztató jelekét foghatjuk fel, hogy a magyarországi mércével mért agyvállalatok ki tték belföldi piacaikat, s ahhoz, hogy yereségük tovább övekedjék, hatékoyabbá váljaak, több megredelésre, ügyfélre va szükségük, s ezt mostmár külföldö találják meg. A térségbe e jelet s t kekiviteli lista élé a MOL és az OTP Bak áll, övék a kivitel kétharmada. A MOL 505

51 5 millió dollárért megvette a horvát INA egyegyedét, míg az OTP a bolgár DSK Bakot vásárolta fel 3 millió euróért. Kisebb kiviteli összeggel volt jele a TriGráit Fejlesztési Rt. (30 millió euró), Paoplast M ayagipari Rt., Globus Kozervipari Rt., Daubius Szálloda és Gyógyüdül Rt. A m köd t ke-beáramlás mellett egyre agyobb szerepre tehetek szert a kockázatit ke-befektetéseket megvalósítók. Ez jótékoy hatással lehet a gazdasági szerkezet átalakításra és a t ke kocetrációra, aak elleére, hogy bár a hazai kockázatit ke-társaságok azért lobbizak, hogy a magáyugdíjpéztárak és a biztosítók pézét is elfogadhassák, mostai t kéjükek is eheze találak magyar befektetési célpotokat. 3. sz. táblázat Magyarországi kockázatit ke-befektetések 2003-ba A befektetés összege (millió euró) Az ügyletek száma Változás 2002-höz képest Az ügyletek összértéke (millió euró) 0,0-, ,0-2, ,5-5, ,0-0, , A kockázatit ke-társaságok, - alapok kizárólag azzal a céllal vásárolak részesedést vállalkozásokba általába legalább 25 százalékyit -, hogy kés bb drágábba értékesítsék. A kockázatit kések egyarát hajladók befekteti újoa alapított, illetve már bizoyított vállalkozásokba, ha reális esélyét látják, hogy pézük 3-5 éve belül miimum évi százalékos hozammal megtérül. Ez ige csábítóa magas hozam még a apjaikba is ige magasa tartott jegybaki alapkamattal szembe.

52 52 Valószí, hogy a feltörekv magyar gazdaság egyik területé sem realizálható ma még ez a hozam, - valószí, hogy kés bb is csak éháy speciális területe hisz duplája az alapkamatak. Ha realizálható lee, akkor eze befektet k mide bizoyal jelet s forráshiáyal és em felesleges, befektetésre váró t kével redelkezéek. Erre a pillaatra váráak igazá a magáyugdíjpéztárak és a biztosítók, valamit azok a magáemberek, akik kockázatit ke-társaságba fekteték fölös pézüket. Hogy a részvéyeke, üzletrészeke elérhet árfolyamyereségük miél agyobb legye, a kockázatit kések pézét kezel társaságok és alapok képvisel i személyese részt is veszek a cég iráyításába, szakértelmükkel, üzleti kapcsolataikkal segítik a vállalkozást a övekedésbe, az üzletszerzésbe, s a termékek, szolgáltatások fejlesztéséhez további fiaszírozókat is kereshetek. A szakmai befektet két való részvétel külöbözteti meg a kockázatit ke-alapokat a befektetési alapoktól, amelyek szité vásárolak ugya részvéyeket, kötvéyeket, de általába em kérek beleszólást a kibocsátó cég iráyításába, pézügyi befektet két passzíva figyelik, hogya alakul érdekeltségük árfolyama. Az alapkezel k a Pézügymiisztériumba azért lobbizak törvéymódosítást kicsikarva -, hogy a biztosítók és a yugdíjpéztárak összegy jtött t kéjük legfeljebb 5 százalékát a fejlett piacgazdaságú országokhoz hasolóa kockázatit ke-társaságokba, -alapokba fektethessék. Egészségtele a gazdaság szerkezete: kevés a kockázati t ke által fiaszírozható ígéretes vállalkozás, sok cég tulajdoosa olya multiacioális vállalat, amely b ve ellátja forrással magyarországi leáyát véli Szalai Tamás, az amerikai pézekb l kelet-közép-európai vállalatokba fektet Bacroft kockázatit ke-alap meedzsere. A t keer s yugdíjpéztárak és biztosítók sem lelkesedek azért, hogy az ügyfeleik pézét kozervatív, biztoságra törekv befektetési politikájuk miatt kockázatit ke-társaságokba, -alapokba fektessék. Az év elejé mégis megtörtét az els magáyugdíj-péztári befektetés

53 53 egy kockázatit ke-alapba millió euróval, miközbe tavaly közel 30 milliárdyi kockázatit ke-befektetés valósult meg. Felhaszált irodalom: HVG július 3., p. HVG július 3., p.

54 54 PATAY ZOLTÁN Beszállítói cégtartalékok felfedéséek id szer sége A beszállítói szerepkör problematikájából a címbe említett tartalékok alatt az eddig em realizált, de viszoylag köye feltárható (s t, bármely kokrét cég voatkozásába számszer síthet ) és kell mérlegelés ill. pozitív dötés utá (talá) szité köye meg is valósítható lehet ségek kérdését ragadtam ki, aktuálisak tartva azt els sorba az EU kib vüléséek kapcsá. Godolataim részletezésére most azoal áttérek. Idokaimat bekezdésekbe foglalom az alábbiak szerit. A hazai gazdaságba már ma is regeteg beszállító cég m ködik, a jöv be pedig ezek számáak övekedése következhet be, remélhet leg Békés megyébe is. A gazdasági szférába a beszállítói tevékeység öálló iparággá tte ki magát és e tevékeység támogatására (fejlesztésére, javítására) a midekori kormáyzati programok kell figyelmet szetelek, és jelet s összegeket külöíteek el 2. A szerz déseikbe rögzített speciális kötöttségek általába döt e meghatározzák a beszállító cégek egész tevékeységét, azoba amikor a piaci értékesítési lehet ségek léyegese változak (már csak azáltal is, hogy b vül a reálisak tekithet piac), mégis és éppe ekkor több okál fogva is célszer megvizsgáli, hogy mekkora tartalékok vaak jele ill. azt, hogy léyegébe mit is jeleteek a beszállítói szerepb l adódó kötöttségek. Ez alatt els sorba az olya céget értem, amely termelési tevékeysége sorá hosszabb távú szerz déses alapo további megmukálási ill. feldolgozási m veletre vagy már közvetle felhaszálásra alkalmas, em általáos kereskedelmi terméket állít el (viszoylag agy sorozatba). A teljesség ugyais igéyli a szolgáltatásokra való kiterjesztést, de ezt godolataim körébe az olvasó egedelmével mell zöm. 2 Ezt a megállapítást a és közlések alátámasztják. Az igéyeket illet e, ide voatkozóa, figyelemre méltó a Világgazdaság egyik, évi publikációjából ( választott idézet is: "A GKM legfrissebb adatai szerit a Széchéyi vállalkozásfejlesztési program keretébe meghirdetett idei pályázatra 4079 beadváy érkezett. Értékbe a legagyobb 2, milliárd foritot meghaladó igéy a kis- és középvállalkozások beszállítói tevékeységéek javítására érkezett."

55 55 Fotos ez azért, mert eek ismeretébe (és más téyez k figyelembe vételével) a vállalkozás mérlegelheti a kötöttségeket: eldötheti, hogy érdemes-e továbbra is beszállítókét m ködie, vagy ikább vállalja 3 a piaci megmérettetés egy másik formáját, ahol a termékek értékesítése valószí leg bizoytalaabb, de a kapacitásait sokkal hatékoyabba ki tudja haszáli. Fotos ez azért is, mert az EU b vítéséek eredméyeképpe szite azoal változik a piaci helyzet, változhat bármely megredel cég beszállítói stratégiája, és várható, hogy számos multiacioális cég el bb-utóbb más országba teszi át a termelését. Az ilye eseméyek bekövetkezésekor az egyes tevékeységeket, régiókat ill. településeket ér kellemetle helyzeteket el lehet kerüli (vagy legalábbis tompítai lehet), ha potosa tisztába vagyuk adottságaikkal és lehet ségeikkel 4. Az adottságok és a lehet ségek tisztá látásába els sorba a téyszer (és sok esetbe legikább a számszer e kifejezett) iformáció yújt segítséget. Gazdasági szervezetre voatkozóa számszer iformációkat, melyekek birtokába kialakítható a vizsgálatak alávetett gazdálkodó tevékeységet folytató egység (valamely értelembe) optimális iráyítását célzó lehetséges dötés, csakis az operációkutatás 5 yújt(hat). Az operációkutatási módszerek ismerete vállalati (vagy iparági, s t akár makrogazdasági) szite 3 Itt els sorba az újabb beszállítói lehet ségek felkutatása eredméyeképpe kapott iformációkra támaszkodó dötéshozatal el tti állapotra godolok. A lehet ségek felkutatását és/vagy a beszállítói szerepkörb l adódó kötöttségek mérlegre tételét sok esetbe a femaradás érdekébe kell miel bb végezi. Kézefekv lehet ségkét megemlíthetjük a beszállító kisvállalatok kooperációját. Kooperációba mellesleg elképzelhet közös beszállítói adatbázis létrehozása is. 4 Az egyik lehet ség a termékpaletta módosítása, amely a beszállítói szerz désbe rögzített kötöttségek feloldásáak mérlegelése utá kerülhet apiredre. Erre a továbbiakba felhozok egy figyelemre méltó példát. 5 Itt sem kerülhetem el, hogy kifejtsem töretle álláspotomat a tudomáyág gyakorlati alkalmazhatóságáak lehet sége és szükségessége mellett. Letisztult godolataimat err l az irodalomjegyzékbe megevezett [2] dolgozatba fejeztem ki korábba. A "yújt(hat)" feltételes fogalmazás mégsem véletle, hisze az operációkutatás csakis (és éppe) módszereiek alkalmazása révé yújtja a dötések meghozatalába haszosítható iformációt. Az alkalmazások teré feálló problémákról részletekbe bocsátkozva külö is szót kell ejtei, amit em mulasztok el a továbbiakba.

56 56 megköyítheti az optimális beruházási, termelési és elosztási tervek el készítését, hozzájárulhat az optimális készletgazdálkodás viteléhez, a termel kapacitások lehet legel yösebb kihaszálásához, a szállítások ésszer sítéséhez, számviteli ill. ügyviteli mukák automatizálásához és a hatékoy mi ségelle rzéshez. Ily sokoldalú gyakorlati haszossága miatt az operációkutatás, mit tudomáyág, és mit a közgazdasági képzést folytató fels oktatási itézméyek tatárgylistájá is szerepl szakmai alapozó tárgy, az illetékes szervek álladó figyelméek középpotjába kellee, hogy legye. Kivételekt l eltekitve, a helyzet agy általáosságba mégsem ez, mert létrejötte és alkalmazásai tekitetébe téyszer e kibotakozó sikeressége óta (ami a múlt század ötvees éveire tehet ), de külööse az utóbbi 30 eszted folyamá, e voatkozásba a fejleméyek a agyvilágba kettéválta haladtak el re. A ma fejlettek evezett piacgazdaságok agymértékbe éppe aak köszöhet e tekithet ek fejlettek, mert sok mide más pozitívum mellett, ahol csak lehetett, igadozás és késedelem élkül azoal éltek a varázslatokra képes operációkutatási módszerek alkalmazásáak lehet ségével. Eek (is) köszöhet e az említett gazdaságok további életvitele olyayira szerecsése alakult, hogy az alkalmazások kérdése soha em képezte vita tárgyát, a gyakorlati el rehaladás és elméleti fejl dés vektorát pedig álladóa a piacgazdaság saját igéyéek megfelel e szite természetszer e ömaga határozta (és határozza) meg. Nem képezte vita tárgyát az Operációkutatás oktatása sem 6. Ugyaez em modható el a feti kategóriába em sorolható (formálódó, vagy jobb esetbe már a fejl dés útjára tért) piacgazdaságokról, amelyekhez a b vítést közvetle megel z állapotok szerit a 5 tagállamú EU b vítméyét alkotó tízeséek gazdasága tartozik. Az említett fejleméyek ezekek és más, EU- kívüli országokak a voatkozásába a fet leírtaktól léyegese eltér e 6 Lásd az irodalomjegyzékbe megevezett [] moografikus taköyv El szavát.

57 57 alakultak. A sorsdöt jelet séggel bíró lépést tev tíz állam többségéek 7 fels oktatási és tudomáy-fejl dési múltjába mélyedve egyértelm e kisz rhet az a közös voás, hogy ezekbe az országokba godok voltak és jelet s lemaradás tapasztalható az operációkutatás háza tájá. S t, leszögezhetjük, hogy a hasoló, tervgazdálkodással jellemezhet közelmúlt említett godjaiak jellege a hazai helyzethez hasolítva az említett többségél szite azoos. Az operációkutatás hazai helyzetér l (988-as állapot) els ízbe a [2] publikáció ad átfogó képet 8. Hazákba az operációkutatás az 960-as évek els felébe kezdett elterjedi, és az eltelt id t tekitve a kutatások külööse az utóbbi tíz eszted be szerteágazóa aktivizálódtak. Az alkalmazások teré üdvözölve az elért éháy eredméyt 9 jelet s el rehaladásról, sajos, mégsem beszélhetük, habár a számítástechikai háttér folyamatosa és az utóbbi id be már gyorsuló ütembe javult. Eek okát a probléma elemz i több téyez be látják, melyek közül itt azt említem meg, amely agyrészt a szakképzéssel, a fels oktatással szorosa összefügg. Költség-, ayag-, vagy id megtakarításokat célzó dötéseket hozó felel s gazdasági szakemberek közül soka még ma is idegekedek az iformatikailag számítógéppel is támogatott modellezési és operációkutatási módszereket alkalmazó vizsgálatoktól, vagy em bízak az ilye muka eredméyére támaszkodó dötésre el terjesztett javaslatokba, kétségbe vova azokak az egyébkét megalapozott és vitathatatla eredméyjavító hatását. 7 Itt a volt Csehszlovákiát, Legyelországot, Magyarországot és a volt Szovjetuió kötelékébe tartozó balti-melléki három köztársaságot kell értei. 8 A tudomáyos, elméleti szite is érdekl d olvasó figyelmébe az irodalomjegyzékbe megevezett [3] taulmáykötetet is ajálom. 9 A külpiac-kutatási redszerbe alkalmazható módszerek leírása és gyakorlatba iktatása teré, a magyar szakmai körökbe jól ismert Tóth József evéhez f z d e, operációkutatás-alkalmazási két mukacsoport (a GATE és a DATE- mukálkodó iskolák) emzetközi ismertségre és elismerésre (is) szert tettek.

58 58 Els sorba a korábbi oktatási redszer mulasztásáak tudható be, hogy a vezet k többsége em volt (és sajos ma sics) kell e felkészülve az újszer techika fogadására, az eredméyek megfelel értelmezésére, em volt (és sajos ma sem) képes a haszosításra (a hatékoy felhaszálásra) sem. Mivel em ismerték (és sajos agyo soka ma sem ismerik) a matematikai módszerek alkalmazási lehet ségeiek széles skáláját, a beük rejl lehet ségeket, em volt (és sajos sok esetbe ma sics) eleged motiváció a hagyomáyos módszerek újakkal való felváltására. Azt megel z e, hogy ez a váltás tömegességébe bekövetkezhesse, el zetese egy általáos szemléletváltásak kellee megtörtéie. A szemléletváltást el segítheti az alkalmazható módszerek mide szit azok gyakorlati haszosságát kokrét példákkal alátámasztott épszer sítése. Ezért, redkívül fotosak tartom (és hagsúlyozom, hogy em titkolt céljaim többelem sokaságába ezért rögzítettem az els k között) az effajta publikációk számáak gyarapítását. A szemlélet-változtatás alapvet e fotos feltétele az a bizoyos matematikai em ritká okoskodóak titulált és emiatt éha visszatetszést is kelt godolkodásmód. Tudvalev, hogy a godolkodásmód megváltoztatása em tartozik a köy feladatok közzé. Kialakítai, formáli és fejlesztei azt viszot eredméyese lehet. De mi formálhatja jobba a matematikai godolkodásmódot az ilye (matematikai) jelleg ismeretek megszerzéséek folyamatáál? Hozzáteszem, hogy aki viszot utóbbira adottságaiál fogva em törekszik, aak segítséget jelethet a céliráyosa felkíált lehet ség, ami egy közös cél érdekébe akár kötelez vé yilváított követelméy is lehet. Leegyszer sítve a godolatmeetet, kötelez e oktati kell tehát. Félreértés e essék, most hagsúlyozotta csak azt a meggy z désemet törekszem kifejtei, amely szerit a gazdasági módszerta, a dötéshozatalt el segít módszerek és általába a "dötés-el készítés" (mit külö tatárgy) oktatása pézügyi és gazdálkodási alapképzésbe egyarát

59 59 idokolt, bármely közgazdasági szakosító posztgraduális képzésbe pedig feltétleül szükséges. Ehhez hozzáillesztve a fetebb már említett áttekit publikációba megfogalmazott és legagyobbak jogosa evezett veszélyt 0, felmerül a kérdés: voatkozásukba mire törekedett a redszerváltást követ e, és mit akar ma a magyar fels oktatás? A kérdés azért tehet így fel, mert a fels oktatásba (is) a ta- és óratervek változtatására, azok továbbfejlesztésére éppe a 90-es évekbe volt egyfel l agy szükség, másfel l egy meghatározott iráyt választó alkalom. A kérdéssel kapcsolatosa se essék félreértés, em a javító szádékot kérd jelezzük, haem ikább azt hagsúlyozák, hogy az egyes tatárgyakra voatkozó óraszámcsökketéseket egy közös cél érderébe illett vola differeciálta megvalósítai, a dötéseket megel z e országos szite is módot adva a szakvéleméyek kifejtésére és kitisztulására. Megszakítva az effajta további fejtegetéseket, most kayarodjuk vissza a beszállítói cégtartalékok mérlegelésére. Tekitsük a beszállító céget, ahol jellegéek megfelel e kizárólag csak olya termék kerül legyártásra, amelyet a megredel (multi cég) el ír. Abból adódóa, hogy termékeit a cég csak a megredel jéél tudja értékesítei, a megredelések teljese meghatározzák a cég termékösszetételét, a legyártadó termékek típusát, darabszámát, a felhaszálásra kerül alapayagok és er források meyiségét, a felmerül költségeket, ráfordításokat és - természetese - így a bevételt is. A beszállító cég tevékeységét elemezve, feltérképezve kokrét adatait és tevékeységéek teljes feltételredszerét, 0 "A kés bbi fejl dést is szem el tt tartva, az egyik legagyobb veszélyt a tudásszitbe való leszakadás jeleti" - fejti ki a cikk írója. Csak mellesleg jegyzem itt meg, hogy egy valamirevaló és csupá a legfotosabb kérdéseket áttekit elemi kurzus szakemberek szerit miimum 40 órába ajálott. Err l a megállapításról említést tesz az irodalomjegyzékbe megevezett [] moográfiáak a szerz i El szava is.

60 60 az alábbi kérdéseket kell számításokkal alátámasztotta megválaszoli.. Mikét változhata a maximálisa elérhet profit, ha a vállalkozás saját maga alakíthatá ki az optimális termékösszetételt? 2. Mekkora yereségr l kell lemodaia a társaságak amiatt, hogy egy agyobb cég beszállítójakét m ködik ahelyett, hogy - jelelegi (változatla) adottságai mellett, ugyaazo termékpalettá belül maradva - a piaco szélesebb körbe értékesíthet termékek el állításával és eladásával foglalkoza? A kérdések megválaszolása, boyolultságát és ehézségi fokát tekitve, szakdolgozati téma szitjére sorolható feladat. Nem térve ki itt adatbeli kokrétumokra és az elvégzett muka részleteire, következze az alábbi példa. A [4] publikációba, az ott tárgyalt kérdés kapcsá, az ott is idézett [5] szakdolgozat szerz je kokrét, Békés megyebeli (midössze 22 f állású dolgozót foglalkoztató) beszállító céget választva, a két kérdésbe teljes kör vizsgálatot végzett. Ehhez tartozott a vállalkozásra voatkozó feltételredszer ill. a kiválasztott egy (kokrét) évre voatkozó kapacitások és költségek meghatározása, az alapayag-fajtákra, a mukaer re és termékfajta-egységekre es bérköltségre készített kimutatások el zetes elemzése. A szerz a taulmáyai sorá az Operációkutatás és az Iformatika tárgyakból elsajátított ismeretei birtokába, az Excelbe beépített Solver feladatmegoldó eszköz felhaszálásával, szakszer számításokat végezve a cég árbevételét, termelési költségét és fedezeti összegét illet e az alábbi meglep eredméyre és következtetésre jutott.

61 6 Árbevétel Termelési költségek Fedezeti összeg Téyleges Ft Ft Ft Optimális Ft Ft Ft Differecia Ft Ft Ft Kit ik, hogy: Habár a termelés költsége Ft-tal alacsoyabb, a bevétel foritos elmaradása miatt az egy évre téylegese számított fedezeti összeg Ft-tal kevesebb az elérhet optimálistól. Itt azoal meg kel említei: ez abból adódik, hogy a vállalkozás em az ömaga által (szabado választható) piaco verseyez, haem egy másik cég beszállítójakét m ködik. A termékösszetétel eltérése miatt közel 60 millió Ft-tal marad el a cég az elérhet legmagasabb fedezeti összegt l! Csupá a termékösszetétel megváltoztatásával a fedezeti összeg voatkozásába közel 82%-os övekedést lehete eléri! Befejez godolatkét itt megismétlem a [4] dolgozatba kifejezett bizakodó reméyeimet az operációkutatási módszerek gyakorlati alkalmazásaiak elterjedését illet e, és hiszem, hogy a feti táblázatba foglalt szakdolgozati eredméyb l levot következtetések számos beszállító cég illetékeseit miel bb arra ösztökélik, hogy a cég miel bb felmérje, vagy esetleg felmérettesse tartalékait és lehet ségeit a fetebb kifejtett godolatok tükrébe. A felmérettetésbe bármely cég számíthat a Gazdaságmatematika és Iformatikai Taszék támogatására, s t akár a szakdolgozati vizsgálódásokra készül hallgatóik segítségére is.

62 62 Felhaszált irodalom: Hillier Lieberma: Bevezetés az operációkutatásba. LSI Oktatóközpot, Bp Rapcsák Tamás. Az operációkutatás kialakulásáról és hazai helyzetér l. Magyar Tudomáy, 988/ 4. Új utak a magyar operációkutatásba. (Szerk. Komlósi Sádor, Szátai Tamás). Dialóg Campus Kiadó, Bp.- Pécs, 999. Patay Zoltá. Gazdasági tartalmú egészérték LP feladatok alteratív optimumáak potosítása Körös Taulmáyok, TSF GFK, Békéscsaba, 2003., Varga Edre. Optimalizálási módszerek alkalmazhatósága a gazdasági gyakorlatba (Szakdolgozat). TSF GFK, Békéscsaba, 2002.

63 63 NAGY RÓZSA Bérkülöbségek okai és következméyei a mukaer piaco A mukavállalók mukavégzésre voatkozó dötéseit, mukahely-változtatását sok téyez befolyásolja. Ezek között agy szerepe va a bérekek és a kiegészít jövedelmekek. A mukaer -kíálati dötés azoba jelet s ráfordítást, vagyis beruházást igéyel. Mide beruházás kezdeti költséggel jár, amely visszatérülését reméli a befektet. Így va ez a humáer források területé is, ahol a mukaer -piaci beruházások az oktatás és szakképzés, a mukaer - vádorlás (mobilitás), valamit új mukahely kereséséek formájába meek végbe. Midhárom esetbe költségek jeleek meg és azt várja a mukavállaló, hogy a jöv be e költségek megtérülek. E beruházásokat a szakirodalom emberit ke-beruházáskét defiiálja, amelyek értéke abból vezethet le, hogy a megszerzett tudással, jártassággal, meyit lehet a mukaer piaco keresi. Az oktatás és szakképzés humát ke beruházások egyik léyeges eleme. Az emberek akkor veszek részt képzésbe, így például fels oktatásba, ha úgy vélik, hogy ezáltal a mukaer piaco kedvez bb helyzetbe kerülek. Ezt jórészt a magasabb bérekt l remélik, azt várják, hogy az oktatási ráfordítások visszatérülek. E ráfordítások részbe pézbeli költségeket jeleteek, például tadíj, köyvek, kollégium, elmaradt jövedelem (mukavégzés helyett a taulást választja), stb. Kérdés az, hogy mit l függ az oktatásba, els sorba a fels oktatásba való részvételi hajladóság? Az életkortól, mivel a fiatalabbakak hosszabb a még hátralév idejük, amit a mukaer piaco tölthetek, ezért áluk er sebb a késztetés a diplomaszerzésre, mit az id sebb mukavállalók körébe. Ha mukáltatói szempotból ézzük, k is szívesebbe vállalják át az oktatás költségeit fiatalabbak eseté, mivel hosszabb id keresztül számíthatak

64 64 mukájukra, és a ráfordítások megtérüléséek agyobb az esélye. A költségekt l, mivel a pézügyi támogatási csomagok, bee a diákhitel is, ritká fedezik teljes egészébe a fels oktatási taulmáyokat. Így a költségek egy részét a családokak kell fizetie. Ezért em meglep, hogy a magasabb jövedelemmel redelkez családok gyermekei agyobb aráyba veszek részt fels oktatási képzésekbe. De a költségek adak magyarázatot arra is, hogy az id sebb korúak részvétele a fels oktatásba alacsoyabb, mit a fiatalabb korúaké. Részbe azért, mert a mukába szerzett tapasztalatukat, jártasságukat a mukáltatók eleve magasabb bérrel hajladók jutalmazi, másrészt a költségek visszatérüléséek rövidebb a várható id tartama. A keresetkülöbözett l, mivel az oktatás iráti kereslet pozitív összefüggést mutat az életkeresetbe a fels oktatás révé elérhet övekedéssel. E dötés szempotjából a várt hozam a meghatározó, amely bármely egyé számára meglehet se bizoytala. A jöv bei keresetet sohasem lehet potosa el revetítei. Az azoba, hogy a tapasztalatok szerit a fels oktatásba végzetteket a mukaer piaco agyobb bérrel foglalkoztatják, mit a középfokú végzettség eket, öveli a fels oktatás iráti igéyt. Ez külööse az állami szférába szembet a magyar gazdaságba, ahol a jövedelmek (keresetek) és a végzettség egymással szorosa összefüggek. A magá szférába ez a várakozás csak akkor válik valóra, ha találak olya mukáltatót, akik hajladóak megfizeti a magasabb bért a magasabb végzettség ek számára. A piacgazdaságokba a dolgozói mobilitás is fotos szerepet játszik. Ez em más, mit a mukavállalók szabad mozgása a mukáltatók között. Eek akkor va értelme, ha azok a dolgozók, akik új mukahelyet választaak, a rövidtávo megjele költségeik megtérüljeek, illetve hosszabb távo agyobb haszosságot érjeek el. Ez

65 65 els sorba a agyobb bérekbe, illetve kiegészít juttatásokba jeleik meg. A mobilitás lehet ökétes, amelyre a dolgozók akkor vállalkozak, ha azt érdekükbe állóak tartják. De kezdeméyezhetik a mukáltatók is, akik például a külöböz telephelyeik között mozgatják mukavállalóikat. Milye téyez k határozzák meg a dolgozói mobilitást? Földrajzi téyez k, amely voatkozhat adott országbeli, régiók közötti és országok közötti mobilitásra is. A vádorlási áramlás a viszoylag fejletleebb térségekb l olya helyek felé iráyul, ahol jobbak a lehet ségek. Ez yilváult meg a magyar gazdaságba a redszerváltást követ évekt l, az alföldi régiókból a Duátúlra, els sorba a Nyugat-Duátúlra való mukaer - áramlásba. Azoba az, hogy hova meek az emberek, és kik költözek a legagyobb valószí séggel, az ismét sok téyez t l függ. Lakóhelyem, Szolok példáját alapulvéve az tapasztalható, hogy els sorba a magasabb iskolai végzettséggel redelkez k vádorolak el, mivel a térség alacsoy gazdasági poteciálja miatt kisebb a lehet ségük végzettségükek és elvárásukak megfelel mukahelyet találi. Az elköltöz k között agy aráyba a fiatalokat találjuk, akik többyire em térek vissza szül városukba az egyetem, f iskola elvégzése utá. Miél fiatalabb valaki, aál agyobb az esélye aak, hogy midaz, amit az oktatásba beruháztak, jobb gazdasági helyzetbe lév régiókba megtérüljeek. Az utóbbi évekbe a Szolokról való elvádorlás emcsak az ország fejlettebb régiói iráyába, haem más országok felé is megjelet. Sok orvos, m szaki végzettség szakember az Európai Uió országaiba talált mukát. Eek alapvet oka a kibocsátó és a fogadó ország egymáshoz viszoyított kereseteloszlása. A fogadó országokba a magyar szakemberek a hazaihoz képest léyegese jobba keresek. A tapasztalatok azoba azt is mutatják, hogy családo belül a feleségek a keresetövekedés tekitetébe rosszabbul járak, mivel

66 66 végzettségükek megfelel mukához ritkábba jutak, mit férjeik. Mukahelyi téyez k. Ezek között a bérekek va legagyobb szerepe. Az tapasztalható, hogy egyébkét azoos körülméyek között az adott dolgozó agyobb valószí séggel lép ki alacsoy bér, mit jobba fizetett mukakörb l. A mukahely-változatás azoba a dolgozói és a mukáltatói viselkedés együttes következméye. A mukáltatókak gyakra érdekükbe áll, hogy a mukahelyi fluktuáció csökketése miatt a bérek emelésével csökketik a kilépéseket. Jellemz azoba az is, hogy a mukáltató em kívá lépéseket tei a mukavállaló megtartására, mert megítélése szerit megtartása em érti meg a költségeket. A dolgozói kilépések valószí sége akkor is agyobb, ha a kilép k viszoylag hamar találak új mukahelyet. Olya térségekbe, ahol a mukaélküliségi ráta magas, kockázatos dolog kilépi a mukahelyr l, ehezebbe talál új mukahelyet a dolgozó. A kilépés költségei. Ha egy mukahelyr l való kilépés költségei viszoylag alacsoyak, agyobb a valószí sége a mukahely-változtatásak. Ha egy városo belül változtat valaki mukahelyet, alig jeleek meg költségek. Ha más települése kívá elhelyezkedi, akkor lakásváltozatással, vagy igázással járó költségek már komoly terhet jelethetek. Nem számszer síthet, de költségtéyez két foghatjuk fel a családoktól való elszakadás hatásait pl. a gyermek betegsége eseté em a agyszül k, haem fizetett alkalmazottak látják el a gyermeket; a barátoktól való elszakadást. Ha találkozi akarak velük, az utazás mideképpe költségekkel jár, stb. Az el bbi godolatokkal az egyé szempotjából kívátam megközelítei a bérkülöbségek okait. A keresletek között azoba más téyez k miatt is lehetek külöbségek. Bármely statisztikai kiadváyt megézve azoal szembet ik, hogy azoos ágazato belül agy külöbséget találhatuk a emek voatkozásába. A teljes mukaid be foglalkoztatott k kevesebbet keresek, mit a férfiak. Mit korábba jeleztem, két fotos téyez befolyásolja a kereseteket: az

67 67 iskolai végzettség és az életkor. Miközbe a fiatalabb korosztályba a k iskolai végzettsége em marad el a férfiakétól, addig az id sebb korosztályba ez em modható el. A bérek, keresetek közötti mérhet külöbségek egyik oka a gazdasági ágazathoz, azo belül a foglalkozáshoz való tartozás. A k általába a túlreprezetáltak a rosszul fizetett ágazatokba és szakmákba, mit pl. a kereskedelembe, a köy ipar. De a statisztikákból az is kiolvasható, hogy azoos foglalkoztatás eseté is kevesebbet keresek a k, mit a férfiak. Eek oka lehet az is, hogy a k kevesebb mukavégzési gyakorlattal redelkezek. Kiesik esetükbe a gyermekvállalással összefügg id, esetekét az id sebb hozzátartozók godozása. Így a kevesebb gyakorlat gyakra alacsoyabb jövedelemmel párosul. A emek közötti keresetkülöbségekek tehát lehetek olya elemei, amelyet objektíve méri lehet, de elég gyakra tapasztalható az is, hogy egyes mukáltatók azoos gyakorlattal redelkez, egyazo foglalkozás eseté is kevesebbet fizetek a kek, mit a férfiakak. Ezt evezik bérdiszkrimiációak. Ha a mukáltatók azoos iskolázottságú és termel képesség ket rosszabbul fizetett foglalkozásokba, vagy alacsoyabb beosztásba alkalmazak, ez a foglalkozási diszkrimiáció. A bérek közötti külöbségek egyik megjeleési formája az etikumhoz való tartozás is. Ez a magyar gazdaságba els sorba a cigáyság eseté jeleik meg markása. Esetükbe az iskolázottsági szit léyegese alacsoyabb, így a mukaer piaco elfoglalt helyük és szerepük is eek megfelel. Helyzetüket ehezíti, hogy velük kapcsolatba a mukáltatók is el ítéletre hajlamosak, vagyis jobba szeretik, ha em kell egy bizoyos demográfiai csoport tagjaival kapcsolatba kerüliük. E éháy godolattal kívátam hátteret adi részbe a f iskolá folyó kutatómukához, részbe azokak a hallgatókak, akik mukagazdaságtai kérdések irát érdekl dek.

68 68 SZIGETI CECÍLIA Köryezeti adóbevételek az EU 5 és a V4 tagállamokba Bevezetés A köryezet szeyezése, mit egatív exterális hatás, a társadalom számára jóléti veszteséget okoz, amit a piac korrekciójával, kormáyzati beavatkozás révé lehet megszüteti, kompezáli. A Pigou- féle szeyezési adó kivetése azt célozza, hogy a em hatékoy er forrás felhaszálás ami a szeyezést okozó termel i vagy fogyasztói tevékeység túlzott mértékébe ölt testet megsz jö, s a gazdaságpolitika ú. Pareto hatékoy javulást elérve a társadalmat a korábbiál magasabb jóléti szitre juttassa. Ekkét a piac kudarca fölszámolható, az er források felhaszálásáak hatékoysága (allokatív hatékoyság) javítható, a szeyezést okozó termelés vagy a fogyasztás szitje a társadalmilag optimálisra csökkethet, s maga a köryezetszeyezés is társadalmilag optimális szitre kerül (Pataki, 2003). Pigou eredeti elgodolása szerit, az állam a termék egységére egy mide termel re általáosa érvéyes adót vet ki. Az elmélet akkor is m köd képes, ha a szeyezés (emisszió vagy immisszió) egységeire vetük ki adót, s ez a módszer elterjedtebb a gyakorlatba. Ekkor az állam mitegy meghatározza a korábba igyeese kibocsátott szeyezés árát, s a vállalatok az adófizetés és a szeyezés elhárítása között a saját költség haszo viszoyaik alapjá, azaz piaci alapo választaak. Az elgodolás akkor is m ködik, ha a hatóság em adót vet ki a kibocsátott szeyezés mide egységére, haem adott agyságú támogatást ajál fel a vállalatokak az elhárított szeyezés mide egysége utá (Kocsis, 2002). Pigou modelljéek egyik fogyatékossága, hogy tiszta piaci verseyt feltételez, ami a valóságba em létezik. A versey midig moopolisztikus viszoyok által átsz tt piaco zajlik. Ez elvi jelet ség, ugyais a moopolhelyzetbe lév termel ek lehet sége va arra, hogy termékét a magasabb ár érdekébe hiáycikké tegye. A mesterséges hiáy további fokozása pl. egy köryezetvédelmi célzatú adóval társadalmi

69 69 szempotból yilvá káros lee. A modell másik fogyatékossága azzal függ össze, hogy feltételezi, hogy egységyi termelés egységyi szeyezéssel jár, és ezért ahhoz, hogy az egyesúly létrejöjjö, eleged, ha a termelést adóztatják meg (Kerekes, 998). Mukám célja, hogy az EU 5 és a V4 tagállamok adóredszerét köryezeti szempotból elemezzem, és összefüggést keressek a köryezeti tudatosság és az adóredszer szerkezete között.. Ayag és módszer Három szempot szerit vizsgáltam a köryezeti adókat (köryezeti adó az OECD meghatározását haszálva, olya közpoti adókat értettem, amelyek közvetleül a köryezetvédelemmel kapcsolatosak, de ez evükbe em feltétleül szerepel) az EU 5 és V4 országokba: Az egy f re es köryezeti adók agysága szerit ( /f ). A köryezeti adók részesedése alapjá (%). Itt két viszoyítási alapot haszáltam, az egyik a GDP, a másik az összes adóbevétel. Az adatok forrása az OECD adatbázisa. Zárójelbe a V4 országok száma szerepel. A vizsgálat alapadatait a. ábra - 3. ábra és ezek alapjá az. táblázat tartalmazza.

70 70 Forrás: OECD ábra: Egy f re es köryezeti adók Forrás: OECD ábra: Köryezeti adók a GDP %-ába

71 7 Forrás: OECD ábra: Köryezeti adók az összes adóbevétel %-ába. táblázat Köryezeti adók az EU 5 és a V4 országokba Egy f re es köryezeti adó dollár/f Osztályközepek Országok száma 994-be Országok száma 200-be (4) 4 (4) Köryezeti adók részesedése az összes adóból (%) Országok száma 994-be Országok száma 200-be 2,00-4,

72 72 4,00-6,00 5 6() 5 () 6,00-8, (3) (3) 8,00-0, ,00-2,00 0 2,00-4, Köryezeti adók a GDP %-ába Országok száma 994-be Országok száma 200-be -,5,25 0 0,5-2,75 () 2 () 2-2,5 2, () 2,5-3 2,75 3 () 0() 3-3,5 3,25 4(2) () 3,5-4 3, ,5 4,25 0 4,5-5 4,75 0 Forrás: OECD 2004 A 9 országra voatkozó adatokból megoszlási viszoyszámokat képeztem és így vizsgáltam az országcsoport adóredszeréek szerkezetét. A szakirodalom által (Buday- Sátha, 2002) köryezeti szempotból legtudatosabb öt ország (Németország, Holladia, Svédország, Ausztria, Fiország) átlagát hasolítottam a köryezeti szempotból legkevésbé tudatos öt ország (Görögország, Portugália, Spayolország, Belgium, Írország) és a V4 államok (Csehország, Legyelország, Magyarország, Szlovákia) átlagához. Számtai átlagot az osztályközepekkel, Microsoft Excel program segítségével számoltam. Midhárom vizsgált szempot szerit csökke sorredbe állítottam az országokat a 200. évi adatok alapjá és arra a kérdésre kerestem a választ, hogy mi lesz az egyesített sorred, és meyire egyértelm a sorredbe állítás.

73 73 A vizsgálat módszere, ragkorrelációs együtthatók képzése. A 5. táblázat alapjá a sorredet kifejez sorszámok (C) összeadásával képeztem a ragszámokat (C j ). A többváltozós problémákra kidolgozott módszerek közül a Kedall féle kokordacia-együtthatót (W) haszáltam. Az alábbi képletbe m: sorredbeállítás szempotjaiak számát, : a változók számát jelöli. W 2 m j ( C 2 m ( j 3 C ) ) 2 Ha a mutató értéke, akkor a sorredbeállításba teljes egyetértés va, ha 0, akkor teljes az egyet em értés. Részleges egyetértés eseté a mutató 0 és közötti étéket vesz fel. A sorredbeállítás szempotjait X, Y és Z bet kkel jelöltem (5. táblázat), ahol X: egy f re es köryezeti adók szerit Y: GDP %-ába kifejezett köryezeti adók szeriti (2. ábra) Z: Az összes adóbevétel %-ába kifejezett köryezeti adót jeleti.(3. ábra) X, Y, Z egyes értékei adják C sorszámokat. A sorredbeállítás X alapjá törtét, a kiiduló és a végs ragsort a Hiba! A hivatkozási forrás em található. tartalmazza. Összehasolítottam az országok sorredjét a szakirodalomból ismert csoportokkal. A ragszámok miimumát a sorredbeállítás szempotjaiak száma jeleti, maximumát a sorredbeállítás szempotjaiak és az országok számáak szorzata adja. A ragszámok miimuma három (háromszor egy), maximális értéke 57 (háromszor tizekilec). Miél alacsoyabb a ragszámok értéke az adott országba, aál jelet sebb a köryezeti adóbevétel.

74 74 2. Eredméyek 2. táblázat Az f re vetített köryezeti adó összetétele ( ) Egy f re es köryezeti adó, dollár/f Vm, % Vm, % Köryezeti adók részesedése az összes adóból 2,00-4, ,00-6, ,00-8, ,00-0, ,00-2, ,00-4, Köryezeti adók a GDP %-ába -,5 0 0, , , , , , , Forrás: Saját vizsgálat

75 75 3. táblázat Köryezeti adók f átlaga az EU 5 és a V4 állmokba Köryezeti adók GDP %- ába Köryezeti adók adóbevétel %- ába Egy f re es köryezeti adók Átlag 2,72 6,79 552, 63 Forrás:. táblázat 4. táblázat Köryezeti adók részátlaga a kiválasztott tagállamokba Országok Köryezeti adók GDP %-ába Köryezeti adók adóbevétel %-ába Egy f re es köryezeti adók Németország 2, Holladia 3, Svédország 2, Ausztria 2, Fiország 3, átlag 3, Görögország 2, Portugália 2, Spayolország, Belgium 2,

76 76 Írország 2, átlag 2,35 6,6 420 Csehország 2, Legyelország, Magyarország 2, Szlovákia 2, átlag 2,375 6,5 00 Forrás: Saját vizsgálat 3. táblázat és a 4. táblázat alapjá megállapítható, hogy a köryezeti szempotból legtudatosabbak tartott öt állam átlaga midhárom szempot szerit megel zi az összes vizsgált állam átlagát, a köryezeti szempotból legkevésbé tudatos öt állam és a V4 országok midhárom szempot szerit elmaradak az átlagtól. Ez a külöbség külööse szembet a V4 államok eseté, az egy f re es köryezeti adókál.

77 77 5. táblázat Kokordacia- együttható számítás mukatáblázata X Y Z C j C j C ( C j C ) Forrás: Saját vizsgálat C 30 W ( C j C ) (9 9) ,679 A kokordacia mutató értéke alapjá látható, hogy az egyes szempotok szeriti sorredbeállításba jelet s egyezés figyelhet meg. 6. táblázat Országok sorredje Országok X szerit Ragszámok alapjá Dáia Luxemburg 2 2 Holladia 3 5 Fiország 4 4 UK 5 6 Ausztria 6 3

78 78 Svédország 7 8 Írország 8 7 Németország 9 3 Olaszország 0 Belgium 5 Fraciaország 2 9 Portugália 3 0 Görögország 4 4 Spayolország 5 6 Csehország 6 2 Magyarország 7 8 Legyelország 8 7 Szlovákia 9 6 Forrás: 5. táblázat A Hiba! A hivatkozási forrás em található. megmutatja, hogy a köryezeti szempotból tudatosabbak tartott (szürke szíel jelzett) öt ország közül égy ragszáma alacsoyabb, vagyis kedvez bb az átlagosál míg a köryezeti szempotból kevésbé tudatos (d lt bet vel jelzett) öt ország közül égy ragszáma magasabb, vagyis kedvez tleebb az átlagosál. A V4 országok ragszámai magasabbak az átlagosál, legkedvez bb Csehország és legkedvez tleebb Magyarország adata.

79 79 7. táblázat Országcsoportok és ragszámok Országok Ragszámok (C j ) Németország 3 Fiország 8 Holladia 20 Írország 25 Svédország 26 Portugália 3 Csehország 34 Ausztria 38 Görögország 4 Belgium 42 Spayolország 45 Szlovákia 45 Legyelország 48 Magyarország 5 Forrás: 5. táblázat 3. Következtetések Az adóredszer szerkezete és a köryezeti tudatosság között kapcsolat figyelhet meg, a köryezeti szempotból tudatosabb országokba magasabb a pigoui adók aráya. Eek oka lehet, hogy a gazdasági eszközök alkalmazásáak alapját jelet jogszabályok létrehozásáak és elfogadásáak agyobb esélye va egy olya államba, amely a köryezeti szempotokat er teljese figyelembe veszi. A pigoui adók bevezetése természetese em lehet megoldás mide köryezeti problémára, de az öszabályozó mechaizmusoko keresztül kedvez bb iráyba módosíthatja a gazdaság szerkezetét, ezt a lehet séggel érdemes lee kihaszáli a V4 tagállamokba, így Magyarországo is.

80 80 Felhaszált irodalom: Buday- Sátha A. (2002): Köryezetgazdálkodás Budapest- Pécs: Dialóg- Campus Kiadó p Kerekes S. (998): A köryezetgazdaságta alapjai; második, javított és b vített kiadás, Budapest: Budapesti Közgazdaságtudomáyi Egyetem, Köryezetgazdaságtai és Techológiai Taszék, Budapest p Kocsis T. (2002): Állam vagy piac a köryezet-védelembe? A köryezetszabályozási mátrix. Közgazdasági Szemle XLIX p OECD (2004): Evirometally related taxes database Pataki Gy.- Bela Gy.- Kohlheb N. (2003): Verseyképesség és köryezetvédelem. Budapest: Pézügymiisztérium p

81 8 MOLNÁR ISTVÁN Néháy határérték a Cesaro-Stolz tétel segítségével Számításaik sorá elég gyakra bizoyos sorozatok taulmáyozására, azok határértékeire va szükségük. A határértékek kiszámítása azoba esetekét ehézségekbe ütközik és hosszadalmas. Dolgozatomba éháy alkalmazáso a keresztül számsorozatokra voatkozóa az alakú, tipusú b határértékek kiszámítására mutatok be egy módszert, amely az alábbi tétele alapszik.. Tétel (Cesaro-Stolz) Legyeek (a ) és (b ) valós számsorozatok úgy, hogy (b ) pozitív tagú, szigorúa övekv és em korlátos. Ha a a létezik a lim l (véges vagy végtele) határérték, b b akkor létezik a. Alkalmazások a lim. lim határérték is és l b b l. lim? Legye: a = l, b =. l l l lim lim lim l lim l l lim l 0.

82 82 2.? l... 2 lim Legye: a =,... 2 b = l.. l lim l l lim l lim l lim l lim l l lim l... 2 lim e 3.? l! l lim Legye: a =! l, b =. l. 0 l l lim l l l l lim l l l lim l l lim l l lim l l! l! l lim l! l lim

83 83 4.?... 2 lim p p p p Legye: a = P P P... 2, (p N*) b = p.. eseté lim, eseté lim következméyekét adódik :... 2 lim A.... lim... lim... lim... lim alkalmazva Newto biomiális tételét lim... 2 ) (... 2 lim... 2 lim p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p p C C C C C C C

84 lim...? Legye: a =..., b =. 2 3 lim lim lim 2... újra alkalmazzuk a Cesaro-Stolz tételt, ezúttal a, b 2... és ekkor a feti egyel ség folytatásakét: lim lim !! 6. lim? Legye : x. Ekkor l! l l x l! l. l! l lim l x lim Legye továbbá: a = l! l, b =.

85 85 Eek figyelembevételével a feti egyel ségek folytatásakét kapjuk, hogy: l lim lim l lim l lim l lim l lim l l e vagyis lim!!!!, ezért lim l x! l! l l. e l l l lim l, tehát lim x l! lim l l l e l l l, e lim l lim 7. Legye x egy pozitív tagú sorozat úgy, hogy lim x 0. x x2 x Ekkor lim x x x Valóba, legye a x x b. x , x 2 x x

86 86 Eek megfelel e: x x2 x lim... x x x 2 x x x... x x x lim ( ) x lim x x x... x x A Cesaro-Stolz tétel segítségével köye kiszámíthatóak az alábbi érdekesebb határértékek is: a. lim l k ; b. k lim ( k 2 k 2 k )(2 k k k 2 c. lim 2 ; d. lim ; k k 0 C... e. lim 2C C C C C k ) 6 ; Felhaszált irodalom: Rudi Walter, Real ad Complex Aalysis, McGraw-Hill Book Compay, New York, 966 Sire chi Gheorghe, Calcul Difere ial i Itegral I-II, Editura tii ific i Eciclopedic, Bucure ti, 985 Urbá Jáos, Határértékszámítás, M szaki Köyvkiadó, Budapest, 975.

87 87 SIMON IMRE A magyar malomipar a redszerváltás utá. Európai kitekités A liszt részesedése a világpiaci kereskedelembe már hosszabb ideje csökke. Eek egyik oka, hogy a fejl d világ korábbi agy import rei kiépítették saját rl kapacitásaikat, a búza szállításáak egyébkét is alacsoyabbak a szállítási költségei. A liszt fogyasztása a világba szeréy mértékbe de övekszik, az egyes agy térségeket tekitve a kép változó: a világ fejlettebb részei, így a régi Európai Uióba is csökke míg Közép-Kelet-Európába övekszik. Els sorba jövedelmez ségi problémák miatt az EU-ba m köd malmok száma csökket az utóbbi évtizedbe. A kocetráció legdiamikusabba Németországba, Fraciaországba és Spayolországba met végbe. Németországba 200-be közel 00 malom sz t meg, így számuk ma alig 350 körüli, Fraciaországba ugyaebbe az évbe mitegy 80 malom állt le, számuk jeleleg kb.560. A malmok száma Spayolországba egyveel csökket, számuk, így is 220 körül va, kapacitás kihaszáltságuk azoba em éri el a egyve százalékot sem. Ez utóbbi miatt a további kocetrációra a spayol kormáy, programot dolgozott ki. A malmi kapacitások leépítése mögött az export lehet ségek sz külése, az eek következtébe kialakuló belföldi túlkíálat, a versey, a jövedelmez ség csökkeése és természetese a fogyasztási szokások megváltozása áll. Ebb l az ördögi körb l az EU malmai úgy próbálak kitöri, hogy egyre specializáltabb alap- és adalékayagok el állításával yitak a pékségek, a tésztagyártók, az édesipar és a cukrászatok felé. Midehhez társulak az egészséges táplálkozást épszer sít kampáyok. A 5 tagú Uió tagországaiak feldolgozó iparába foglalkoztatottakból a malomipar midössze 2,3 százalékkal részesedik, ami mitegy 60 ezer f t jelet (Fóriá Z. 2003). Európába yolc olya malomipari társaság m ködik, melyek

88 88 rlési kapacitása meghaladja az évi egy millió toát. Ezek közül is a fracia Soufflet emelkedik ki, melyek kapacitása közel azoos a redszer-váltáskori teljes magyar kapacitással, éves forgalma pedig háromszorosa a magyar malomipari forgalomak (Fóriá Z. 2003). Az EU malmaiak alapayaggal való ellátása általába em jelet godot. Térségekét el fordulak ugya az id járástól függ mi ségi problémák, de a kifiomult lisztkezelési eljárások, a fejlett techológia és ha szükséges, javító búza importja révé ezek megoldására jól m köd módszerek vaak. A régi EU malomipara sokkal er sebb, hatékoyabb, mit az újoa csatlakozott országoké. A magasabb fokú hatékoyság, els sorba a fejlettebb techológiára eze belül is az automatizáltság magasabb fokára vezethet vissza. Az automatizáltság kiterjed mid az alapayagok mid a késztermékek mozgatására, mid pedig a malomüzem vezérlésére. Az utóbbi öt-tíz évbe sorozatba épültek olya malmok, amelyek apokig képesek automata üzemmódba m ködi közvetle emberi beavatkozás élkül. A fejlettebb közlekedési ifrastruktúra lehet vé teszi a kilométerre törté gazdaságos szállításokat is, s t bizoyos speciálisabb, kisebb kiszerelés lisztfajták esetébe az ezer kilométerél agyobb távolságra törté szállítások sem ritkák. Az Európai Uió régi tagállamai midegyikéek vaak a malomiparba is megjele sajátosságai, melyekb l itt kett t említük meg. Az Egyesült Királyságba például 3-4 agyobb társaság lefedi a lisztpiac százalékát, a kocetráció foka tehát ige magas. A legegyedibb jeleség azoba a fracia malomiparba figyelhet meg. A múlt század harmicas éveiek elejé bekövetkezett világgazdasági válság hatására Fraciaország még 935-be a lisztpiaco kvótaredszert vezetett be, amely ma is m ködik. A kvótaredszer bevezetésével egy id be egy péztár fölállítására is sor került, melyek els dleges feladata a fölösleges kapacitások megszütetéséek fiaszírozása volt. A péztár m ködése alatt 965-ig több mit 4300 malmot vásárolt fel és vot ki a termelésb l. Fraciaországba csak az rlési joggal redelkez társaságok végezhetek malmi

89 89 tevékeységet, kvótát lehet vásároli, de bérbe adi em. A kvóta-vásárlásokat a szaktárca illetékes hivatala hagyja jóvá. Az Európai Uió Bizottsága többször megvizsgálta, hogy a fracia szabályozás em elletétes-e az árúk szabad mozgására voatkozó redelkezésekkel, de mideddig hozzájárult aak m ködtetéséhez. Az EU régi tagállamaiba megfigyelhet, fötebb vázlatosa ismertetett, sok esetbe évtizedekig tartó folyamatok em kerülik el az újoa csatlakozó országokat sem. A változásokat azoba sokkal rövidebb id alatt kell levezéyeli. Erre jó példa Legyelország, ahol az 990-es évekbe még mitegy 2000 malom m ködött, 200-be már csak 900, mégis a kihaszálatla kapacitások aráya még midig 40% körül va. A kocetrációs folyamat még em ért véget, várhatóa éháy éve belül a teljes legyel lisztellátást éháy agyobb társaság fogja biztosítai. 2. Magyarországi helyzetkép A 2002-be m köd 3 hazai malom 73 tulajdoos kezébe volt. Ezek 24 órákéti összes kapacitása mitegy 9600 toa, ami éves szite hozzávet legese 2,5 millió toás szitet jelet. Ebb l az rlésre felötött búzameyiségb l kb.,9 millió toa liszt készül, miközbe a hazai igéy egy millió toa körül stagál már évek óta. Ez az ágazat jeleleg 6000 emberek ad közvetleül mukát Magyarországo, közvetve azoba sokkal többek, hisze a malomipari társaságok általába agy volume fuvaroztatást, tároltatást is végezek, és k vásárolják föl a megtermelt összes búzameyiség mitegy harmic százalékát. A magyar malomipar a redszerváltás óta egyfolytába ehézségekkel, modhati válságokkal küzd, amiek legf bb oka a jövedelmez ség alacsoy szitje, sokszor egatív volta, s eek következtébe a beruházások elmaradása. A helyzet ilyeté kialakulását több téyez eredméyezte. A búza piaca em redelkezett hosszabb távú szabályozással, jellemz ek voltak a piacot megzavaró, sokszor politikai lobbik által is motivált állami beavatkozások. A kárpótlás sorá visszatért a kisbirtokredszer, és emiatt csak

90 90 hosszú évek utá és lassa kezdtek kialakuli a mi ségi termelésre is odafigyel, agyobb területeket is itegráli képes földhaszálók. Midehhez a téyez khöz hozzávéve a kiszámíthatatla id járási viszoyokat megállapítható, hogy az Európa yugati felébe megfigyelhet höz képest agyságredekkel agyobb mértékbe igadozott a mi ség, a termés meyisége és természetese az ár is. A szabályozatlaság másik következméye a vertikum teljes terjedelmébe az, hogy a szürke és a fekete gazdaság módszereiek alkalmazása tette csak lehet vé a túlélést. A vertikum teljes terjedelme alatt értve a kistermel kt l számla élkül átvett alapayagot a számla élkül továbbadott lisztet és keyeret stb. Eze techikák alkalmazása miatt em váltak be azok a f leg a agyobb társaságok által táplált reméyek, hogy a tartósa alacsoy áro törté értékesítés hatására a kisebb kokuresek elt ek a piacról. A fötebb említett hektikus piac miatt éháy kisebb malom ugya id legese megszütette a gyártást, s t számos közülük fölszámolásra is került de, midig akadtak szerecselovagok akik újraidították azokat, fötartva ezzel a túlkíálatot, az alacsoy árakat végs soro az alacsoy jövedelmez séget. A techológiai fejlesztések elmaradása miatt értelemszer e alacsoy a hatékoyság is. Ma Magyarországo talá midössze egy olya malom va, amelyek techológiai szitje eléri a yugat-európait. A malmok többsége évvel el va maradva a fejlettebb országok malmaitól. A techológiai elmaradás els sorba az automatizáltság alacsoyabb fokába jeletkezik, másodsorba pedig a higiéiai követelméyek betarthatóságát biztosító, az rlési folyamat sorá a liszttel éritkez felületek kiképzésébe. Ma egy korszer malom képes automata üzemmódra, ami azt jeleti, hogy az üzembe a telep rz személyzeté kívül ember em tartózkodik, az rlési folyamatba a molár akár otthoról is számítógépe keresztül be tud avatkozi, a beprogramozott m ködést l való eltérésr l a vezérl egység üzeetet küld, komolyabb hiba eseté pedig leállítja az üzemet. A malomipar helyzetéek alakulását alapvet e határozta meg a privatizáció mikétje. A redszerváltást megel z id szak megyékét szervezett állami vállalatait egy

91 9 közpoti tröszti szervezet fogta össze. Ebbe a szervezeti formába a fölös kapacitásokat egyszer e em m ködtették, vagy csak akkor, ha szükség volt rájuk. Ezekek a megyei vállalatokak a jelet s részét üzemekét, kedvezméyes hiteleket is biztosítva dolgozói tulajdoba adták. Így alakult ki az a közel 50 társaság, amely a mide áro való m ködtetésbe volt érdekelt részbe megélhetéséek biztosítása, részbe pedig a hitelek visszafizetéséek kéyszere miatt. Ezek az új vállalkozások folyamatosa elkezdték m ködteti azokat a kapacitásokat is, melyeket korábba tartalékkét kezelt az állam mit tulajdoos. A malomipari termékek csökke részesedése a emzetközi kereskedelembe a magyar malmokat is éritette. Hagyomáyos piacaik Romáia és a szovjet utódállamok voltak. Eze piacokra azoba csak akkor lehetett számítai amikor azok külöböz problémák miatt bels ellátási ehézségekkel küzdöttek. Az említett országok jelet set léptek el re mid a mez gazdaság, mid pedig a malmi tevékeység területé. Bizoytala fizetési készségük, képességük fokozta a velük folytatott kereskedelem kockázatát, továbbá a forit er södése és id r l id re visszatér igadozásai is a belföldi piacok felé való fordulást, s ezzel a túlkíálat övekedését, az árverseyt fokozták. A fötiekbe jelzett problémák azt eredméyezték, hogy a kocetrálódás a malomiparba redkívül lassa zajlott évete átlag egy-két malom került új, agyobb piaccal redelkez tulajdooshoz. Számos más élelmiszer feldolgozó ágazatba ez a folyamat feszültségekt l ugya em metese, de sokkal gyorsabba, modhati viharosabba lezajlott az uiós csatlakozás idejére, illetve befejez dött éháy évvel azt megel z e. Példakét megemlíthet a cukoripar, a övéyi olajipar vagy a tejipar.

92 Egy meg em valósult javaslat a koszolidációra A redszerváltás utái több mit egy évtized azzal telt el, hogy az ágazat szerepl i folyamatosa megpróbáltak szót értei egymással aak érdekébe, hogy az uiós csatlakozás idejére a magyar malomipar megfelel szitre jusso. Látszólag ez volt mide éritett érdeke mégsem sikerült megoldást találi. Érdeke volt a megegyezés a gaboatermel kek, mert egy pézügyileg stabil malom biztosa kifizeti az átvett árut. Ugyaígy érdeke volt az egyéb beszállítókak is (csomagolóayag, gépek stb.), a bakokak, az államak (a agyobb adóbevételek miatt), a lisztet feldolgozó süt iparak, a tésztagyártókak, végs soro talá még a fogyasztókak is. A tervezett redtartásak égy f eleme lett vola. Az els egy rlési kvótaredszer bevezetése, a második új malom építéséek tilalma illetve a kapacitásövelés tilalma, a harmadik egy iterveciós alap fölállítása, a egyedik pedig, az árszabályozás bevezetése a lisztekre. A kvótaredszer meghatározása az évekig tartó egyeztetések elleére megbukott, gyakorlatilag még az egyes társaságokat megillet kvótákba való megegyezést sem sikerült teljes kör e kialakítai. Természetese mideki miél agyobb kvótát szeretett vola magáak, hisze ez egy adható-vehet értékké vált vola. A kvóták betartása elle rzéséek kérdésébe a bizalmatlaság miatt em tudtak megegyezi. Az új malom építéséek tilalmát illetve az ezzel együtt járó kötelez kapacitás-csökketést éháy társaság a már elidított beruházásaira hivatkozva em támogatta. Néháy évvel kés bb piaci hatásra régi elavult kapacitásaik bezárására kéyszerültek ugya, de magatartásukkal megakadályozták az egyezség létrejöttét. Az iterveciós alapba mideki a kvótája alapjá fizetett vola meghatározott id szakokét, az alapot pedig, a malombezárások ösztözésére, a kvóták kocetrálására haszálták vola föl. Az elleérv az alappal szembe az volt, hogy ha va kvóta, akkor az azért kapott összeg legye

93 93 eleged a piacról kilépi szádékozó kvóta tulajdoos számára. A liszt árszabályozására voatkozó javaslatok a piacgazdaságtól meglehet se idegeek. A piacgazdaságokba csak az id járásak kitett fotosabb terméyek esetébe alkalmazak árszabályozást, ehhez azoba általába iterveciós ár is tartozik. A liszt iterveciós fölvásárlására azoba ics példa. A kvótaredszer mellett de ellee is számos érv sorakoztatható föl. Az elmúlt több mit tíz év tapasztalata azt mutatja, hogy kizárólag a piaci mechaizmusok em voltak képesek koszolidáli az ágazatot. Ugyaakkor ehéz olya ökorlátozáso alapuló piacszabályozást kialakítai, de f leg betartati, amely midekire kiterjed, ugyaakkor ösztözi a fejlesztéseket, a hatékoyság övelését. A kvótaredszer egyik veszélye, erre jó példa az Európai Uióba a cukoripar területé alkalmazott kvótaredszer hatása, hogy em ösztözi a m szaki fejlesztést, a fogyasztóval fizetteti meg a kihaszálatla kapacitások és az alacsoy hatékoyság költségeit. A yugat-európai cukoripar m szaki szívoala sokkal ikább elmarad az amerikaitól mit a feldolgozóipar egyéb területei. Az rlési kvóták megfeleltetése a belföldi szükségletekkel végs foko szité piackorlátozó hatású. A fracia kvótaredszert is azért tolerálja az Európai Uió, mivel a társaságok tulajdoába lev kvótameyiség léyegese agyobb a belföldi igéyekél, így gyakorlatilag em akadályozza új piaci szerepl megjeleését a gyártók között, a lisztimport pedig teljese liberalizált. A magyar kvótaredszerhez f zött reméyek az Uióhoz való csatlakozás közeledtével egyre ikább szertefoszlottak. Ameyibe a kilecvees évek közepé sikerült vola megállapodi, még mitegy tíz éve keresztül ki tudta vola fejtei esetleges pozitív hatását. A politikai fogadókészség azoba csak az id két elhagzó támogató yilatkozatok szitjé volt meg. A politika szerepl i elvárták vola, hogy el bb az éritettek állapodjaak meg. Mivel erre soha em került sor, ez jó lehet séget biztosított a politikusok számára az id húzásra. Az állami költségvetés jelet s támogatása élkül ugyais egy kvótaredszer m ködtetése és

94 94 fötartása em biztosítható. A közpoti költségvetés sz kös forrásait más ágazatok er sebb lobbijai terhelték, pl. a tejtermel k, sertéstartók, id két a övéytermeszt k. Az ágazat szakmai szervezte a csatlakozás el tti évre készült el egy olya tervezettel amelyet a Brüsszeli Bizottsághoz, a szaktárca közvetítésével el mert juttati. Ez volt az utolsó reméysugár hátha az utolsó pillaatba, brüsszeli jóváhagyással lesz rlési kvótaredszer Magyarországo. A válasz azoba késlekedett illetve potosító kérdésekbe yilváult meg, így aztá ez a reméysugár is kihuyt, és végérvéyese eld lt, hogy a piacak kell redezie a sorokat bármeyire is fájdalmas ez éháy malomtulajdoosak A csatlakozás éve 2004 A csatlakozás évébe a fötebb vázolt folyamatok eredméyekét egy meglehet se elletmodásos, felemás kép rajzolódik ki. A Duátúlt egy magasabb kocetrációs fok és a techológia fejlesztésébe is el rébb járó helyzet jellemzi. Magyarország legkorszer bb malma is ott található a Gyermely Rt. tulajdoába, a cég f tevékeysége azoba a tésztagyártás. A külföldi érdekeltség Pao Gaboa Rt. új zöldmez s malmot épít Gy r-moso-sopro megyébe és egyet korszer sít Komáromba. Az elmúlt évek sorá több kokures közepes méret társaságot és kisebb malmokat is fölvásárolt a Duátúlo és Észak-Magyarországo is. Ma már a Cerboa Rt. malmi tevékeysége is túl va éháy üzem bezárásá, hasolóa a Corexi Rt.-hez. Egyik társaság sem csak malmi tevékeységgel foglalkozik. Az Agrograi Rt. pedig gyakorlatilag az összes duátúli érdekeltségét megszütette. Az Alföldö a magyar tulajdoba lev Szabolcs Gaboa Rt er södött meg az utóbbi egy-két évbe, az Agrimill Rt.-vel be igatlaok cseréjére kötött adásvételi szerz déssel elérte, hogy domiás befolyást szerzett az alföldi piacoko. A többi még létez alföldi társasággal vagy megemtámadási paktumot köt, vagy ami ikább valószí egy id utá átveszi azok piacait is. A Szabolcs Gaboa Rt. azoba jelet s lépéshátráyba va a m szaki fejlesztéseket

95 95 illet e; forrásait újabb és újabb piacok megszerzésére fordította emcsak ittho de Romáiába és Szlovákiába is. A legagyobb fogyasztó piac Budapest helyzete sajátos. Egy ekkora piac ellátására logikusak t e, hogy egy agyobb kapacitású malom épüljö. Ilye mide szempotból korszer ek modható azoba ics és ma em is épül. A budapesti malmok száma kett re sz kült, azoba jelelegi helyé egyik sem maradhat fö hosszabb távo. Nem kizárt, hogy a jelet s szakmai és külföldi t keháttérrel redelkez bajai Diamat Rt. terjeszkedési területe lesz Budapest. Összegzés Összegezve megállapítható, hogy a magyar malomipar em volt képes az Uióhoz való csatlakozást fölkészülte vári. A m szaki szívoal messze elmarad a régebbi tagokétól, eek következtébe a hatékoyság és jövedelmez ség sem vozza a befektet ket. A kocetráció foka még midig alacsoy. A malmokat üzemeltet társaságok száma az ország méretéhez képest még midig magas, kapacitásuk kihaszáltsága pedig alacsoy. A problémák jelet s része a magyar privatizációs techikára, a piaci szabályozás elveit tisztázi szádékozó elhúzódó vitákra, az agrárpiaci redtartás hiáyosságaiak késleked korrekciójára, valamit az agrárpolitikát befolyásoló kedvez tle légkörre vezethet vissza. Felhaszált irodalom: Tóth Árpád - Uhercsák Adrás: A magyar malomipar helyzete és m szaki-gazdasági jellemz i. Budapest, 998 Hideg Adrás: A magyarországi lisztpiac értékelése. Békéscsaba, 999. Simo Imre (társszerz ): Új malom, megvalósíthatósági taulmáy. Békéscsaba, 999. Fóriá Zoltá: Malomipar. Végleg fel rl dek? Budapest, 2003.

96 96 LAKATOS VILMOS Jász-Nagyku-Szolok megyei egyéi gazdaságok jellemz i a 2003-as évbe 2. Jász-Nagyku-Szolok megye mez gazdaságáak általáos jellemz i Jász Nagyku-Szolok megye természeti értékei közül kiemelked e fotos a jelet s területet elfoglaló kiváló mi ség term föld. A megye 599 ezer ha összterületéb l a szátó m velési ág 359 ezer ha-t képvisel, s ez 0%-kal haladja meg az országos mutatót. A term terület agysága az utóbbi id be jelet s mértékbe kezdett csökkei a m velés alól kivett területek javára. Az elmúlt egy évtizedbe bekövetkezett birtokszerkezeti és földtulajdoi változások elleére a megyébe a termelésszerkezet em, illetve csak miimális mértékbe módosult. Megfigyelhet, hogy a termel k továbbra is azo övéyek termesztését helyezik el térbe, melyek miimális kézi mukaer t és alacsoy ráfordítást igéyelek. Eek megfelel e a szátóterülete a legagyobb aráyt a kalászosok képviselik, s eze belül is az szi búza, melyek vetésterülete az elmúlt 5 évbe ezer ha között változott, termésátlaga 2,4-4, t/ha között igadozott. Az adatok agy szóródását els sorba a majd mide évet sújtó elemi kár okozta. A belvízzel elötött területek agysága 999. és évekbe a megyébe volt a legagyobb, majd az azt felváltó aszálykárok ( ) is jelet s jövedelem kiesést okoztok a gazdák számára. 2 A kutatás az OTKA T keretébe törtét

97 97. ábra Fotosabb kalászosok terméseredméyei JNSZ megyébe (t/ha) Kukorica szi búza szi árpa Tavaszi árpa 2. A vizsgálat célja, módszere A vizsgálat módszere a már jól bevált kérd íves felmérés volt valamit aak statisztikai elemzése, amely a kiválasztott JNSZ megyei egyéi, illetve családi gazdaságok legfotosabb jellemz ire voatkozott és az eredméyeket a korábbi hasoló vizsgálatokkal vetettük össze. Két gazdaság által szolgáltatott adatokat a brauschweigi Szövetségi Mez gazdasági Kutatóitézettel együttm ködve további szimulációs eljárásokkal vizsgáluk az IFCN (Iteratioal Farm Compariso Network) keretébe. 3. Az elemzés, és fotosabb eredméyei Az elemzésbe 46 egyéi illetve családi Jász-Nagyku- Szolok megyei gazdaságot votuk be, amelyek területi elhelyezkedését a 2. ábra mutatja.

98 98 2. ábra A vizsgálatba vot egyéi gazdaságok területi elhelyezkedése 2 SZOLNOK 7 3 KARCAG MEZ TÚR 2 A gazdaság alapadatai között els két a gazdálkodó életkorára kérdeztük rá, s hasolóa a korábbi vizsgálatokhoz, a véletleszer mita a év közötti gazdák eseté mutatta a legagyobb aráyt, 47 %-ot. A termel k legmagasabb iskolai végzettségét és mez gazdasági szakképzettségét is vizsgáltuk. Közel azoos aráyba szerepelt a szakmukás, illetve érettségivel redelkez gazda (36% és 37%), és 20%-áak fels fokú végzettsége volt. A szakképzettséget tekitve egyez aráyba (37-37%) mutatkozott a középfokú mez gazdasági képzettség és a mez gazdasági végzettség teljes hiáya a gazdálkodók körébe, és 3-3%-ba volt alapfokú, illetve fels fokú mez gazdasági szakképzettség.

99 99 stermel két végezte a tevékeységét a gazdák 60%- a, kiemelte családi gazdálkodókét 5% és 24%-uk vállalkozókét termelt és adózott a tevékeysége utá. F foglalkozásba dolgozott a termel k 59%-a (mide vállalkozó és családi gazdálkodó az el z csoportosításból és az stermel k mitegy harmada), aktív mellékfoglalkozásúkét a 30%-uk és yugdíjaskét %-uk végezte a termelést. Nem segítette a gazdát a családjából a gazdaságok egyegyedébe, viszot három családtag is besegített szité a gazdaságok egyedébe, Négy, vagy eél több családtag a gazdaságok 7%-ba segítette a termel t. Az elemzésbe vot gazdaságok közül 43%-ba volt csak övéytermelés, 4%-ába ezt kiegészítette szolgáltatás (els dlegese gépi muka jelleg ) yújtása, midössze gazdaságba volt tisztá állattartás (teljes mértékbe vásárolt takarmáyra alapozotta), és 46%-ába volt vegyes profilú tevékeység (övéytermelés és állattartás együttese). Az összehasolító vizsgálatok egyik sarokpotja a gazdaságok mérete, amely meghatározza a lekötött eszközértéket, az él muka ráfordítást, a termelési költség árbevétel volumeét. A 3. és 4. ábrák a területi méret szeriti jellemz ket mutatják. 3. ábra A gazdaságok területi kategória szeriti megoszlása 3% 3% 9% % 9% 6% 6% 3% 5 ha alatti 5-0 ha 0-20 ha ha ha ha ha 200 ha felett

100 ha ábra A gazdaságok átlagos területi mérete 3,3 5,7,4 22,5 39,3 60,5 5 ha alatti 5-0 ha 0-20 ha ha ha ha ha ha felett Hasolóa a területi mérethez az állattartó, illetve vegyes profilú tevékeységet végz gazdaságokba a számosállat létszám határozza meg a méretet, s ebb l következ e a ráfordítások-hozamok meyiségét. (5.-6. ábra). A korábbi vizsgálatokhoz képest újdoság, hogy az állatot is tartó gazdaságokba alapvet e az abraktakarmáy el állítása törtéik és több esetbe a tömegtakarmáyt a közeli termel kt l szerzik be. 5. ábra Az állattartó gazdaságok megoszlása a számosállat létszám szerit 4% 5% 4% 0% 4% 9% 24% 5 alatti feletti

101 számosállat , ábra Állattartó gazdaságok átlagos számosállat létszáma 7 3 7,8 26,7 33, 5 alatti feletti számosállat A gazdaságok befektetett eszköz-ellátottságát 5 kategóriába soroltuk az adatgy jtés sorá és külö-külö er gépekre, mukagépekre, valamit épületekre-építméyekre vizsgáltuk (7. ábra). A korábbi vizsgálatokhoz képest külööse az igatlaok teré következett be ellátottság javulás és els dlegese ez a terméy-tárolókapacitás övekedésébe mutatkozik. Szité javult a gépek elhelyezésére szolgáló épületek mutatószáma. Az állattartás épületei az el z évi elemzések eseté is a 00%-os ellátottságot adták, hisze az ólak-istállók hiáya jelet s hozamkieséseket jelethete. Külö említést kell tei a befektetett eszközök szívoaláról. A gazdák megítélése szerit javult az összkép, s ahogya a 8. ábrá látható, a gépek-beredezések és igatlaok állapotát a gazdák 3%-a kiválóak-jóak, majdem fele átlagosak és csak 22%-uk gyegéek, illetve rosszak mi sítette. Egyötet véleméy volt a gazdák körébe, hogy törekedi kell az új, kiváló szívoalú eszközök beszerzésére, amelyekkel az uiós termelési feltételek eseté is tarthatják a verseyképességet. Eze a tére külööse az állattartók voltak éritve, ugyais több esetbe az istállók, ólak még alkalmasak az uiós viszoyok között is a termelésre, viszot azok beredezései cserére szorulak, amelyek jelet s összeg beruházásokat jeleteek a gazdák számára. 52

102 02 7. ábra 00% A gazdaságok eszközellátottsága 80% 60% 40% 20% 0% Er gépek Mukagépek Épületek 00%-os 80%-os 50%-os 30%-os ics 8. ábra A gazdaság termel eszközeiek megítélése 8% 4% 7% 24% 47% kiváló jó átlagos még megfelel rossz A termel eszközökkel való ellátottságból következik, hogy a gazdálkodók milye mértékbe tartaak igéyt idege szolgáltatásra, s eek éves szite milye költségvozata va. A 9. ábrá területi méret kategóriákét szerepel a szolgáltatás igéybevételére fordított költség, amely változatos képet mutat (ami származhat a viszoylag kevés számú elemzésbe vot

103 03 gazdaságból), de arra is utal, hogy abszolút összegébe a kis méret eseté egy aráyaiba jelet s küls gépimuka igéylés sem jelet agy költséget, viszot a agyobb méret termelés eseté már igyekezek a termel k teljes mértékbe saját eszközökkel elláti a termeléstechológia által igéyelt gépimukákat. 9. ábra ezer Ft Igéybe vett szolgáltatások költsége 5 ha alatti 5-0 ha 0-20 ha ha ha ha ha 200 ha felett A mez gazdasági tevékeység területi kategóriák szerit csoportosított átlagos termelési költség, bruttó termelési érték (amely tartalmazza a saját fogyasztás és saját felhaszálás értékét) és adózás el tti jövedelmét külö számoltuk (0. ábra) A 0-20 ha közötti területi méret kategória eseté azért kaptuk magasabb átlagos költség termelési érték adatokat, mert ezekbe volt a legáltaláosabb a kiegészít állattartás megléte, amely az áruövéytermelés mellett, a területi kategóriába be em építhet e övelte a termelés összes költségét, s ezzel együtt az árbevételt is.

104 04 0. ábra ezer Ft ha alatti Fotosabb gazdasági mutatók 5-0 ha 0-20 ha ha ha ha TÉ TK JÖV ha 200 ha felett A. ábrá látható a mez gazdasági tevékeység hozzájárulása a család összes jövedelméhez. Miél agyobb a termelés volumee, aál ikább jellemz a f foglalkozású mez gazdasági termelés, s aál agyobb mértékbe köti le a család mukaerejét, s így küls mukavégzésb l ered jövedelemre em tud szert tei a család. % ábra A gazdaságok hozzájárulása a család jövedelméhez 92, ,7 62, 42, ,5 45, ha alatti 5-0 ha 0-20 ha ha ha ha ha 200 ha felett

105 05 A kérd íves felmérés utolsó szempotjai a gazdálkodó jöv bei elképzeléseire iráyultak. Biztatóak t ik, hogy egyik gazda sem tervezte a gazdálkodás visszafejlesztését, s csupá harmaduk em tervezett fejlesztést, k a korábbi termelési szívoalat kíváták megtartai. Szakmai továbbképzésbe való részvételt a gazdák 4%-a tervezi, ami ellet mod a viszoylag magas (37%-os) em mez gazdasági végzettségek a gazdák körébe. A gazdák 43%-a optimistá tekit az EU csatlakozás elé, viszot 35%-uk pesszimistá az EU tagsággal kapcsolatba.

106 06 LÉVAI ZOLTÁN Humáus létszámleépítés Az 990-be bekövetkezett társadalmi, politikai, gazdasági redszerváltozással egyidej leg a piacgazdaság kialakulásáak lehet sége megteremt dött, amely szükségessé tette egy moder gazdasági szemléletet tükröz foglalkoztatási ifrastruktúra kialakítását, m ködtetését. Magyarországo a II. világháború utá kialakult politikai redszer gyakorlata alapjá egésze 990-ig a teljes foglalkoztatás volt jellemz. Ez azt jeletette, hogy midekiek mukát kellett vállalia, vagyis, ha valaki tartósa em dolgozott közveszélyes mukakerül ek mi sítették. A teljes foglalkoztatás politikai alapötletéb l adódóa mide mukahelye egy mukaposzto,,5-2 mukavállalót foglalkoztattak. A privatizáció, a piacgazdaság és a magászektor kiépülésével e korábbi gyakorlat megváltozott, hisze mide mukáltató csak ayi létszámot foglalkoztatott, ameyire a hatékoy mukavégzéshez szüksége volt. Ett l kezdve számoli kellett olya jeleséggel, amely a korábbi vállalatok által mide áro fetartott mukahelyek megsz ésével, vagyis a létszámleépítéssel. Ismeretes, hogy a piacgazdaságba az emberi t ke az egyik legfotosabb er forrás. A gazdálkodás sorá ezt az er forrást egésze máskét kell kezeli, mit a többi termelési téyez t. A 90-es évek elejé tehát megjelet egy korábba ismeretes jeleség a mukaélküliség gyakorlata. Eek kezelésére em voltak felkészülve a vállalatok és itézméyek. Néháy példát említeék: egy gazdálkodó, kivitelez cégél besz kült a redelési állomáy em volt megfelel árbevétel, illetve yereség. A vezérigazgató összehívta a dolgozói állomáyt és közölte, hogy X-%-a a dolgozókak leépítésre kerül éháy héte belül, de korrekt magyarázatot em f zött közléséhez. Ezért éháy hétig mideki azt godolhatta, hogy ez a dötés rá is voatkozik és természetese em volt tovább motivált a mukavégzésbe. Ráadásul a meghozott dötés a

107 07 f yíró elv alapjá m ködött és mide szervezetre egységese voatkozott. Azokra a szervezetekre is, amelyekél kés bb létszámb vítést kellett végrehajtai. Illetve modjuk a 5%-os létszámleépítés voatkozott arra a szervezeti egységre is, amelyek a feladata teljese megsz t. Ugyaez volt a jellemz a közalkalmazott és köztisztvisel i területre is. Évekét 3-5 %-kal kellett csökketei a létszámot. Itt tudomáyos magyarázata em volt a leépítések, mert a költségvetés oldaláról közelítették meg az itézkedést. Gyakorta érek beüket olya vádak, hogy a közszolgálatba soka vagyuk, és leépítésre lee szükség. Általába ezeket a megyilatkozásokat kívülállók teszik, akikek fogalmuk sics arról, hogy milye a leterhelés a közigaz-gatásba. Az igazsághoz tartozik, hogy bels skét is agyo ehéz megmodai, hogy soka vagyuk-e vagy éppe kevese? Miért? Szervezete belül az az ember érzése, hogy már em lehet tovább feszítei a teljesítméyhatárokat. Az emberek sokat dolgozak hatékoya is, de éháyszor felmerül a kérdés, hogy köztisztvisel ek kell-e végezi azt a feladatot, amely túlzott leterhelést okoz, vagy esetleg kiszervezett mukavállalóak? Téy, hogy id két a létszámleépítés az itézméyeket is és a gazdálkodó szervezeteket is eléri. Nézzük meg, milye okai lehetek egy létszámcsökketést (foglalkoztatáscsökketést) meghozó itézkedések a gazdálkodó szervezetekél: Nics megredelése leterhelése a cégek, Kevés az árbevétel és a yereség, A szervezet átalakítás strukturális változást, eze belül más mukaer összetételt igéyel a feladatai ellátásába, Nem látja el a feladatát a mukavállaló.

108 08 A közszolgálatba: Hatályos jogszabályok redelik el a létszámcsökketést Az adott itézméy kultúrája, vagy szemléletmódja strukturális változtatást igéyel A redelkezésre álló pézügyi költségvetési fedezet hiáya Prevetív eljárások feltárása Szervezet átalakítás más típusú szakértelmet igéyel a feladat Nem jól látja el a feladatát a mukavállaló. A létszámleépítés eldötése el tt, valameyi szervezetél ú. feladatalapú átvilágítást lee célszer végrehajtai. Eek célja az új feladatokhoz, illetve a femaradó tevékeységhez igazodó szervezeti redszer kidolgozása, továbbá a feladat ellátásához szükséges személyi er források meghatározása. Szervezetfejlesztés élkül, tehát em lehet létszámcsökketést végrehajtai, mert a szervezet gyegüli fog és em er södi. Egy szervezete belül a változás meedzselés permaes folyamatát kell m ködteti. Eek az itézkedések a lebegtetés és az álladó veszélyforrás látszatát természetese el kell kerülie, mert em fogja máskét eléri a célját. A permaes veszélyeztetés a leépítést l való álladó félelem miatt midig a legjobb szakemberek meekülek el. Az elkerülhetetle létszámcsökketés godoskodó típusát lehet és érdemes alkalmazi. Valameyie tudjuk, hogy kevés mukahelyi helyzett l tartaak ayira az éritettek, mit amikor szemt l szembe kell valakit értesítei az elbocsátásról. Az állását elveszt mukavállalóak fogalma sics arról, hogy mi következik ezutá. A vezet k többsége is felkészületle a helyzet kezelésére. Midkett ek közöse fel kell ismerie a ehézségeket és ebb l fakadó emberi problémákat. Sajos a gyakorlat azt mutatja, hogy az elbocsátás módjára, körülméyeire sokkal kevesebb figyelmet fordítaak a cégek, mit a felvételekre. Pedig a gazdálkodó szervezetekek, illetve az itézméyekek olya elbocsátási

109 09 politikára va szükségük, amely biztosítja, hogy a cég jó híre éritetle marad, a távozó alkalmazottak cselekv képesek érzik magukat, és a maradó alkalmazottak biztoságba érzik magukat. Ismeretes az Egyesül Nemzetek szervezetéek álláspotja, hogy az emberi léyek méltóságát meg kell óvi külööse kritikus helyzetekbe. Ez az itelem is meger sít beüket, hogy a magyar vezet kek is több figyelmet és eergiát kell fordítaiuk az elvárási folyamat tökéletesítésére. Miért kell tör di a mukavállalóak azzal, hogy a létszámcsökketés humáus legye? A mukavállalók jöek és meek, találkozak más cégekél dolgozó emberekkel, akik meg tudják hogya járt el az itézméy a létszámcsökketés tekitetébe. Egy egatív itézkedés kihathat a cég piaci helyzetére, megismétlésére. Elbocsátások a humáus itézkedés hozzájárulhat a társadalom általáos megítéléséhez. Ezért az együttérz elbocsátási módszerek kedvez befolyással lehetek magára a cégre voatkozóa is. Általába az itézméyek em kedvelik a egatív publicitást. A jó hírév kiváló vagyoelem azo vállalat itézméy számára, amely ill módo válik meg alkalmazottaitól. A vezetések egyik fotos érdeke, hogy az emberek továbbra is jóak tartsák mukahelyüket, és a mukára összpotosítsák eergiájukat. Ahhoz, hogy midezek megvalósuljaak a vezet ket fel kell készítei a mukavállalók esetleges elbocsátására, mert kritikus szerepet játszik a jó szó. A karcsúsítás, vagy az összevoás esetébe köyebb meggy zi az embereket arról, hogy az elbocsátás em az hibájukból törtét, de még így is károsulhat az öbecsülésük, ezért léyeges a pozitív mi sítés. Higgyük el, hogy a agylelk ayagi redelkezés sem törli el a godatlaságok vagy sért szavak emlékét. A mukavállalók részér l tett esetleges jogi lépések többségébe az elbocsátás sorá való kezelések körébe keresed k. Végezetül egy pozitív közszolgálatai példával zárom rövid taulmáyomat. A közelmúltba kormáyhatározat redelkezett a kormáyzati létszámcsökketésr l. Ezzel

110 0 egyidej leg a Foglalkoztatáspolitikai és Mukaügyi Miisztérium a No-profit szektorbeli mukavállalás el segítését szolgáló országos foglalkoztatási programot dolgozott ki, amelyek célja a felszabadult mukaer egy részéek e szektorba törté elhelyezése. Ez hosszabb távo hozzájárulhat a szféra övekedéséhez, verseyképességéek fokozásához és alapja lehet a foglalkoztatás jelet s b vítéséek további új mukahelyek teremtéséek.

111 Lider Sádor Dihe Lajosé Személyügyi cotrollig a mutatószámok tükrébe A cotrollig, mit szemlélet, és mit gyakorlati módszerta egyre ikább teret yer a vállalatok iráyításába. A cotrollig a vállalatvezetést szolgálja azáltal, hogy a tervezés, az elle rzés és az iformációellátás folyamatait itegrálja. A cotrollig által áttekithet vé válak a vállalati folyamatok, a m ködéshez kapcsolódó költségek, ami által megalapozottabb vezet i dötésekre yílik lehet ség. Képessé teszi a vezetést arra, hogy a kedvez tle egatív változásokra id be és gyorsa tudjo reagáli, illetve a kedvez változásokból adódó el yöket kihaszálja. A cotrollig révé a vállalkozás a defezív tevékeységb l az offezív magatartásra képes átváltai. A cotrollig emcsak a feladatok végrehajtására fókuszál, haem magába foglalja a célok kijelölését, a téyadatok és a terv adatok egybevetését, az abból adódó következtetések levoását, illetve haszosítását. A cotrolligra cél- és jöv orietáltság jellemz, ami azt jeleti, hogy cotrollig szempotból a múlt csak a jöv re voatkozó taulságok miatt érdekes. A személyügyi cotrollig, a vállalati cotrollig egyik alredszere. Kialakulásába szerepe va aak, hogy a korábbiál agyobb hagsúlyt kap a humá er forrással való gazdálkodás, az a téy, hogy egyre több szervezetbe felismerik az emberi er forrás valódi szerepét. A személyügyi cotrollig az általáos cotrollig elvekek és módszerekek emberi er forrásra törté alkalmazása. Az emberi er forrás speciális jellege miatt ige eheze mérhet és tervezhet. Az ember az egyetle er forrás, amely motiválható, ezáltal agyobb teljesítméyre ösztöözhet. Speciális jellegét mutatja az is, hogy szubjektív akarattal redelkezik, dötéseit maga hozza.

112 2 Teljesítméyét emcsak mérhet, köye körülhatárolható téyez k (pl. ayagi megbecsülés), haem egyéb, más mukahelyi körülméyek, mit a mukahelyi légkör, a vezetési stílus is befolyásolják. Az emberi t ke értékéek meghatározására kialakult módszer még ics. A vállalkozás értékét hagyomáyosa a mérleg keretei belül határozzák meg, az épületek, termel üzemek stb. értéke szerit. Ezek a téyez k természetese kifejezik a vállalkozás vagyoát. A hagyomáyos értékelési módot, illetve értékmeghatározást azoba megkérd jelezi az a felismerés, hogy a szellemi t kéek egyre agyobb súlya va a vállalkozások értékébe. Ezért a vállalkozás piaci értékéek meghatározásakor az egyéb t ke javako túl a szellemi t ke értékéek is kifejezésre kell juti. A szellemi t ke az emberi t ke és a strukturális t ke összességekét határozható meg. Az emberi t ke azt a tudást jeleti, amelyre az egyéek életük sorá szert teszek, és amelyet felhaszálak termékek, szolgáltatások el állítása sorá. A strukturális t kéhez tartozak például az adatbázisok, a külöböz techikai eljárások, programok, ügyféllisták, szellemi tulajdo, vagyoi érték jogok. A strukturális t ke olya érték, ami a cégél marad, elletétbe az emberi t kével, amely a mukaviszoy megsz ésével elvész a cég számára. A személyügyi cotrollig közpoti területe a költség cotrollig. Eze belül kiemelt figyelmet érdemel a mukaer foglalkoztatásával összefügg ráfordítások tervezése és elemzése. Eek oka, hogy a vállalati költségek közt agy súlyt képviselek a személyügyi ráfordítások. A vállalati szit és a költséghelyekéti ráfordítások vizsgálata, illetve a költséghelyekéti teljesítméyek mérése fotos iformációt ad az emberi er forrás gazdálkodás hatékoyságáak megítéléséhez, az ezzel összefügg dötések megalapozásához. A vállalkozási szférába a verseyképesség javítása els dleges szempot. Eek is tulajdoítható, hogy a személyügyi cotrolligo belül övekv szerepe va a humá er forrás auditak. A humá er forrás audit olya vizsgáló, elemz és összehasolító eljárás, amely az emberi er forrásgazdálkodási fukció eredméyességéek értékelésére iráyul.

113 3 Középpotjába az emberi er forrás gazdálkodás átfogó, alapos és szisztematikus vizsgálata áll, beleértve a stratégia tervezést, és célkijelölést, az alkalmazott tervezési módszereket, az iformáció redszert, az elle rz tevékeységet. Általa választ kaphatuk arra, hogy a humá szervezet meyire képes a HR eszközredszert a célokak, illetve a stratégiáak megfelel e felhaszáli, illetve a gyakorlatba m ködteti. A személyügyi cotrollig ma már em élkülözheti a humá bechmarkig alkalmazását. A humá bechmarkig révé a cég alkalmassá teszi magát a folyamatos fejl désre, a verseyel y elérésére, mivel a saját teljesítméyét, m ködését, folyamatait összehasolítja más hasoló cégek mutatóival, folyamataival. Az összehasolítadó jellemz k közé sorolhatók a szervezetre, illetve a mukavállalókra voatkozó iformációk. A mukavállalókhoz keméy (em, kor, jövedelem stb.) és lágy (képességek, készségek, tudás) jellemz k redelhet k, melyek alapjá mérések végezhet k, külöböz mutatószámok felhaszálásával. A személyügyi cotrollig a humá tevékeységgel összefügg dötési folyamatokat szisztematikusa és jöv re orietálta támogatja. Az elemzések a kockázatok és lehet ségek feltárására iráyulak. A tervezési, elle rzési, és iformációs redszer a személyügyi cotrollig három pillére, amelyek egymásra épülek, egymást kiegészítik. A személyügyi cotrollig feladata az emberi er forrás gazdálkodás tervezési, elle rzési és iformációellátási redszeréek kialakítása, koordiálása. A tervezési, elle rzési és iformációs redszer m ködését folyamatosa elle rizi és fejlesztei kell a emzetközi, illetve hazai fejl dési tedeciákak és a vállalkozás helyi sajátosságaiak figyelembevételével. A személyügyi tevékeységhez övekv mérték adatmeyiség tartozik. Az adatállomáy övekedése elkerülhetetleé teszi a redelkezésre álló iformációk átgodolt szelektálását, az emberi er forrás gazdálkodással kapcsolatos legfotosabb iformációk kijelölését és tömörítését. A tervezési, valamit az elle rzési fukció egyarát feltételez egy olya mutatószám redszert, amely

114 4 kifejezi a személyügyi tevékeység céljait és kiemelt feladatait. A mutatók szerepe az, hogy általuk leírhatókká és követhet kké válak az emberi er forrás gazdálkodással összefügg folyamatok. A mutatószámokak tervezhet ek és visszamérhet ek kell lei. A személyügyi cotrollig, szerz k által kidolgozott mutatószámredszeréek bemutatása el tt rövide tekitsük át a cotrollog alapú tervezési, jeletési és elle rzési redszer jellemz it.. A személyügyi cotrollig tervezési feladatai A személyi jelleg költségek tervezéséek speciális jelleget ad az, hogy a bérköltség és az egyéb személyi jelleg költségek tervezése em közvetleül törtéik, haem, a létszámtervezést követ e, a mukaer tervre alapozva. A mukaer -tervezés célja a szervezeti feladatok ellátásához szükséges mukaer -állomáy meyiségi és összetétel szeriti meghatározása. A mukaer foglalkoztatása költség, ami a vállalkozás verseyképességét befolyásoló téyez. A vállalkozásak emiatt jól felfogott érdeke, hogy optimális létszámmal lássa el feladatait, csak ayi mukaer t foglalkoztathat, ameyi a feladatok ellátásához éppe szükséges. Ha idokolt, létszámb vítéssel, ellekez esetbe létszámleépítéssel teremtse a bels mukaer kereslet és kíálat között összhagot. A mukaer -tervezés folyamata magába foglalja a szervezeti feladatok maradéktala teljesítéséhez szükséges létszámigéy megállapítását, a várható létszám-fedezet meghatározását, valamit a bels kereslet és kíálat egymáshoz való viszoyáak vizsgálatát, illetve az ebb l adódó itézkedések kidolgozását. A bértervezés sorá figyelembe kell vei, hogy a mukavállalók motiválása a vállalkozás hatékoysága szempotjából stratégiai kérdés. Az ösztözés és azo belül a bérezés révé biztosítható, hogy a szervezet elérje céljait, megvalósítsa elképzeléseit. Alapvet követelméykét rögzíthet, hogy a mukavállalók számára verseyképes bért kell fizeti, amely összhagba va a yújtott teljesítméyel.

115 5 A bérköltség tervezéséek legáltaláosabb módszere a kerettervezés. A vállalati szite meghatározott bérköltség, a felhaszálható bértömeg az egyes szervezeti egységek számára bérkeret formájába el írható, melyek betartásáért a szervezeti egység vezet je felel s. A tervezett bérkeret betartását a bérszabályozás módja is befolyásolja. Nem csupá a felhaszálható bértömeg agysága határozható meg, haem az elérhet átlagkereset mértéke is rögzíthet. (Az átlagkereset a teljes mukaid s bértömeg és a teljes mukaid s létszám háyadosa.) A bérezés mellett fotos szerepe va szociálpolitikáak a mukaer megszerzésébe és megtartásába. A bére kívüli juttatások biztosítása révé csökkethet a dolgozók szociális helyzetbeli külöbsége, övelhet a szociális biztoság. A mukáltató által biztosított bére kívüli juttatásokat tervezi kell, az erre voatkozó költségek a mukajövedelem részét képezik. E költségeket a vállalkozások az éves és középtávú terveikkel összhagba, aak részekét a gazdasági és pézügyi lehet ségekre, valamit a szociális szempotokra tekitettel kell meghatározi. A személyügyi fukciók közé tartozik a személyzetfejlesztés, ami egybe jelet s költség és a mukaer költség része. Az üzleti eredméyesség egyik feltétele éppe a piaci köryezet változásához való rugalmas alkalmazkodás. A változásmeedzselési folyamatok sikere érdekébe tudatos és következetes képzésre va szükség. A változásokra való felkészülés akkor lehet eredméyes, ha a szervezet mukavállalói felkészültek az ket ért kihívásokra. A képzési és fejlesztési feladatokat a személyzetfejlesztési tervek rögzítik. 2. Személyügyi cotrollig jeletési redszere A cotrollig feladata, hogy iformációkat szolgáltasso a vezet i dötésekhez. A számvitellel elletétbe a cotrollig a jöv re iráyul, amit em köt a számviteli törvéy. A cotrollig az adatokat sajátos csoportosításba szolgáltatja, olya módo, ahogy azt az

116 6 iráyítás igéyli. Kérdésekre, problémákra keresi a választ, azt vizsgálja, hogy mikor, és mikét szükséges beavatkozi a folyamatokba, és azokak várhatóa mi lesz a következméye. Ehhez egy átfogó iformációs redszer kialakítására va szükség. A cotrollig alapú iformációs redszer két elemb l áll. Az egyik, az iformációk gy jtése a tervezéshez és a tervtéy eltérés elemzéséhez, az elle rzéshez, a másik, az iformációk szolgáltatása dötés-el készítés céljából a vezetés részére, valamit a beavatkozások operatív végrehajtásához. A vállalatvezetés hierarchiájáak megfelel e a külöböz dötési sziteke külöböz iformáció szükséglet jeleik meg. Eek megfelel e eltér jeletéseket kell készítei, olyaokat, melyek legikább szolgálják a külöböz dötési szitekhez a megfelel iformációkat. 3. A személyügyi cotrollig elle rzési redszere A cotrollig-redszer léyege a meghatározott ormákhoz, illetve a tervhez való viszoyítás, a terv- és téyadatok összehasolítása. Elle rzéssel lehet vé válik a tervt l való eltérések meghatározása, az eltérések okaiak elemzése és a szükséges itézkedések meghatározása, a folyamatokak az el re megrajzolt, megtervezett pályára állítása, illetve az esetleges pályamódosítás végrehajtása. A tervezés, a téyszámok figyelése, a terv-téy adatok összevetése mutatószámok alkalmazásával valósulhat meg. A mutatók segítségével tömör formába, komplex módo tuduk egy-egy jeleséget, folyamatot megragadi, aak változását kimutati. Egy boyolultabb mutató egyszerre több folyamat együttes hatásáak kimutatására is alkalmas lehet, több részmutatóra botható, így az egyes hatások külö-külö is számszer síthet k. A cotrollig alapelemei a mutatószámok mid a tervezési, mid az elle rzési, mid az iformáció redszerbe. Az eléred célkét megfogalmazott, megtervezett folyamatot mutató segítségével tudjuk számszer sítei, a téyszámok alakulását ugyaolya szerkezetbe el állított mutató alapjá tudjuk összehasolítai

117 7 és a külöböz itézkedések hatását is mutatók segítségével tudjuk kimutati. 4. A személyügyi cotrollig mutatószám redszere A személyügyi cotrollig mutatószámredszerét a személyügyi tevékeység f bb területeiek megfelel e redszerezhetjük az alábbiak szerit: 4.. A mukaer gazdálkodás mutatószámai A létszám agyságáak mutatószámai A mukaid kihaszáltságáak mutatószámai A létszám összetételéek mutatószámai 4.2. A mukaer költség mutatószámai A bérgazdálkodás mutatószámai A bére kívüli mukaer költség elemek, és a szociális tevékeység mutatószámai A személyzet fejlesztés mutatószámai 4.3. A teljesítméymérés mutatószámai az emberi er forrás gazdálkodás területé A hatékoyság mutatószámai A termelékeység mutatószámai A jövedelmez ség mutatószámai A személyügyi cotrollig ige sok mutatószámmal dolgozhat. A taulmáy terjedelmi korlátai miatt em vállalkozhatuk valameyi alkalmazható mutató ismertetésére. A szerz k által tipizált formába csupá a legfotosabb, legkifejez bb mutatók bemutatására szorítkozuk. Ezek a mutatók is kifejezik az emberi er forrás gazdálkodás sokrét ségét, széles terjedelmét.

118 8 A mukaer -szükséglet és a redelkezésre álló létszám összevetéséb l számolható a mukaer -szükséglet fedezettsége (00%) = az adott id szakba redelkezésre álló létszám (F ) x 00 a feladatok ellátásához szükséges létszám (f ) (tervezett létszám) A mutató 00 %-tól eltér értéke eseté valamilye itézkedésre va szükség a mukaer -szükséglet és a fedezet összhagjáak megteremtése érdekébe, ami lehet akár létszám csökketése, akár létszám b vítése, bels átcsoportosítás, mukaer -átképzés stb. Elbocsátási költségháyad (%) = elbocsátások költsége x 00 elbocsátásból származó megtakarítás Az elbocsátási költségháyad az elbocsátások költségét viszoyítja az elbocsátásokból származó költségmegtakarításhoz. A mukaer mozgásáak vizsgálatára alkalmasak az alábbi mutatók: belép k + kilép k száma Mukaer -forgalom (%) = x 00 átlagos statisztikai állomáyi létszám Váltás (mukaer -cserél dés) = a belép k és kilép k száma közül a kisebb Váltás itezitása (%) = Váltás f Átlagos statisztikai állomáyi létszám x00

119 9 A vállalkozás mukaköri struktúrájára voatkozóa képet kaphatuk a mukaer -piaci helyzetr l, ha elemezzük, hogy az üres, vagy megüresedett álláshelyeket milye gyorsa lehet betöltei. Megüresedett álláshelyek átlagos betöltéséek ideje (ap)= Álláshelyek betöltéséhez szükséges apok száma Megüresedett álláshelyek száma vizsgált id szakba A vállalkozás létszámáak stabilitását fejezi ki a stabilitási idex. Stabilitási idex (%) = évél régebbe foglalkoztatott létszám Átlagos statisztikai állomáyi létszám x00 Célszer megvizsgáli, és körgrafikoo ábrázoli a vállalkozás létszámáak összetételét abból a szempotból, mikét oszlik meg a mukavállalók vállalkozásál eltöltött mukaviszoyáak id tartama. A személyzetbiztosítással kapcsolatba a toborzáskiválasztás hatékoyságáak mérésére az alábbi mutatók alkalmasak: Mukakör betöltöttsége= Betöltött üres álláshelyek száma (f ) Üres álláshelyek száma (f ) x00 Bels mukatársakból betöltött mukakörök száma (f ) Rotációs háya= x 00 Betöltött üres álláshelyek száma (f ) Felvettek száma (f ) Alkalmazási háyad= x 00 Pályázók száma (f )

120 20 Összes alkalmazott foglalkoztatási ideje (év) Átlagos foglalkoztatási id = x 00 Foglalkoztatottak száma (f ) Ez a mutató vizsgálható korcsoportokét, mukakör csoportokét, emekét, valamit foglalkoztatási csoportokét. A külöböz létszám kategóriák yomo követésére megfelel yilvátartást kell kialakítai. A dolgozó létszám aráyát a következ mutató segítségével számszer sítjük: Átlagos dolgozói létszám (f ) Mukaer -felhaszálási mutató= x 00 Átlagos állomáyi létszám(f ) A mutató azt jelzi, hogy az összes alkalmazott létszám (állomáyba vett létszám) háy %-a jelet meg a vállalkozásál mukavégzés céljából, azaz a mutató 00-tól való eltérése a hiáyzó létszámot jeleti. A dolgozó létszám aráyával szembe a hiáyzók aráyát fejezi ki az alábbi mutató: Hiáyzók aráya (%) = Hiáyzók száma (f ) Átlagos állomáyi létszám (f ) x00 Fotos kérdés a meglév mukaer állomáy kihaszáltságáak mértéke, melyet a mukaid -kihaszálási mutató, illetve a hiáyzási aráy fejez ki. Teljesített apok száma (ap/f ) Mukaer -kihaszálási mutató: x00 (%) Mukared szerit teljesíthet apok száma (ap/f ) Hiáyzás miatt kiesett mukaapok száma (ap/f ) Hiáyzási aráy(%)= x00 Mukared szerit teljesíthet apok száma (ap/f )

121 2 A mukaer -kihaszálási mutató azt fejezi ki, hogya alakul a vállalkozásál az egész apos távollétek, illetve a teljesített apok száma a mukared szerit teljesíthet apok számához viszoyítva. Ez a mutató léyegébe megfelel az alábbi, a létszám agysága témakörbe bemutatott mukaer - felhaszálási mutatóak, melyet a létszám alapjá számítuk. Átlagos dolgozói létszám (f ) Mukaer -felhaszálási mutató= x 00 Átlagos állomáyi létszám (f ) Ha a 00 %-ból kivojuk a mukaer -kihaszálási mutatót, megkapjuk az egész apos távollétek vagy hiáyzók aráyát. Kedvez tle változás eseté további vizsgálatokra va szükség. A részletes vizsgálatot az egész apos távollétek fajtái szerit kell elvégezi, keresve azt, hogy milye, a vállalattól függ és függetle okokra vezethet k vissza a távollétek. A betegség miatti kiesés mértéke a betegháyaddal fejezhet ki. Betegháyad (%) = Átlagos beteg létszám (30 apo belüli) Átlagos statisztikai állomáyi létszám x00 Az alábbi mukaid alap kihaszálási mutatók az egész apos távollétek mellett a törtapi kieséseket is figyelembe veszi: Teljesített mukaórák száma Mukaid -kihaszálási mutató= x00 (%) Teljesíthet összes mukaórák száma Hiáyzási aráy (%) = Hiáyzás miatt kiesett mukaóra száma Teljesíthet összes mukaóra száma x00

122 22 A létszám összetételéek vizsgálatára alkalmas mutató a: Fizikai statisztikai állomáyi létszám Fizikai létszám aráya (%) = x00 Összes átlagos statisztikai állomáyi létszám és a Termelésbe közvetleül részt vev fizikai létszám Produktív létszám aráya: x 00 (%) Fizikai statisztikai állomáyi létszám A létszám összetételéek vizsgálata az alábbi területekre iráyulhat: a létszám összetételéek alakulása a foglalkoztatás jellege, illetve mukaid hossza szerit, a létszám összetételéek alakulása iskolai végzettség szerit, a létszám összetételéek alakulása a mukaer típusa szerit. A létszám összetétele bemutatható a létszám agysága (f ) és a létszám megoszlási viszoyszámai (%-os megoszlás) alapjá is. A vállalat költségei között meghatározó súlyt képvisel mukaer költség elemzése agy jelet séggel bír. A személyügyi költségháyad a személyügyi költségek aráyát mutatja meg a vállalati összes költsége belül: Személyügyi költségháyad (% )= Mukaer költség Összes költség x00 A mukaer állomáyra fordított költség megtérüléséek gyorsaságát fejezi ki az alábbi mutató:

123 23 Árbevétel Mukaer költségek forgási sebessége= (%) Mukaer költség x00 Az egy f re jutó mukaer (vagy személyi-) költséget fejezi ki az alábbi mutató: Személyi költség Egy f re jutó személyi költség= x00 (%) Átlagos statisztikai állomáyi létszám A bérgazdálkodás területé végezhet elemzéseket, és alkalmazott mutatókat az alábbi témakörök szerit lehet redszerezi: a bérköltség elemzése a bérszerkezet vizsgálata, a kereset összetev i a bérfelhaszálás gazdaságosságáak vizsgálata az átlagbér mutatók A bérköltség elemzése keretébe a felhaszált bértömeg vizsgálatát az alábbi létszám csoportokéti botásba célszer elvégezi: állomáy csoportokét, fizikai-szellemi botásba, mukaköri csoportokét, költséghelyekét. A bérköltség tervezett l vagy el z id szaktól való eltérése két f okra vezethet vissza: az adott létszámcsoportba tartozó létszám változására, és a létszámcsoport átlagbéréek változására.

124 24 A tervezett bérköltséghez képest a két téyez hatását a következ számítással állapíthatjuk meg: bérköltség változása (E Ft) = létszámváltozás hatása (E Ft) + átlagbérváltozás hatása (E Ft) létszámváltozás hatása (E Ft) = létszámváltozás (téy-terv) (f ) * terv átlagkereset (E Ft/f ) átlagbérváltozás hatása (E Ft) = átlagbérváltozás (téy-terv) (E Ft/f ) * téy létszám (f ) A bérek és a termelés kapcsolatáak alakulásához a bérháyad mutatókat alkalmazzuk. A bérköltség viszoyítását az árbevételhez, vagy az összes költséghez is elvégezhetjük, de a termelési értékhez törté viszoyítás a legelterjedtebb és a legkifejez bb. Bérháyad mutatók: tervezett bérköltség tervezett termelési érték és téyleges bérköltség téyleges termelési érték A bérháyad mutatókból megállapítható, hogy mikét alakul az egységyi termelési értékre jutó béraráy. A bérháyad mutató azt fejezi ki, hogy a felhaszált bér háy százalékát teszi ki az el állított termelési értékek, vagyis egységyi termelési érték létrehozásához meyi bérköltségre volt szükség Ehhez kapcsolódik a relatív béreltérés mutatója, amelyhez a termelési érték változásával korrigált tervezett bérköltséget kell a téyleges bérfelhaszáláshoz viszoyítai.

125 25 Relatív béreltérés összege = téyleges termelési érték* tervezett bérköltség téyleges bérköltség ( ) tervezett termelési érték A bérháyad mutató reciproka a bérretabilitási mutató, amely azt fejezi ki, hogy adott bérköltség felhaszálásával meyi termelési értéket érhetük el. Bérretabilitási mutató= Termelési érték Bérköltség A bérretabilitási mutató a termelékeység és az átlagbér mutatók viszoyát is kifejezi, hisze ha a mutatóak mid a számlálóját, mid a evez jét elosztjuk a mukaráfordítással (pl. a létszámmal), a következ összefüggést kapjuk. Termelési érték Létszám Bérköltség Létszám = Termelékeység Átlagbér A bérretabilitási mutató alakulása akkor kedvez, ha értéke, ugyais ekkor a termelékeység övekedési üteme meghaladja az átlagbérek övekedési ütemét, vagyis az átlagbér öveléséek lehet ségét megteremti a termelékeység javulása. A bérretabilitás elemzéséél legikább a mutató változását figyeljük, az ú. idex módszert alkalmazhatjuk, a téy-terv, illetve téy-el z id szak voatkozásába. A bérgazdálkodás vizsgálata sorá számíthatjuk a bérigéyesség mutatóját is, ami a bérköltség és az összes termelési költség aráyát mutatja. Bérköltség Bérigéyesség (%) = x 00 Összes költség

126 26 Bérgazdálkodási szempotból ige léyeges az átlagbér vizsgálata. A vállalati gyakorlatba többféle átlagkereset, vagy átlagbér mutatót haszálak. Ezek a mutatók számolhatók vállalati szite, fizikai-szellemi létszámcsoportokét, tevékeységekét, mukaköri csoportokét, szervezeti egységekét stb., és külöböz id tartamokra voatkozóa. A leggyakrabba számolt átlagbér mutatók: órára jutó törzsbér Ft/óra, órára jutó összes bér Ft/óra, api összes bér Ft/ap, havi összes bér Ft/hó, éves átlagkereset Ft/f /év, Ft/f /hó. A legáltaláosabba elterjedt átlagbér mutató az átlagkereset mutatója, amely meghatározott id tartamra (év vagy hóap) mukaviszoyból származó keresetkét a teljes mukaid s foglalkoztatottakak kifizetett összegek egy f re jutó átlaga. Az átlagbérek alakulásáak vizsgálatáál figyelembe kell vei azt, hogy az átlagbérek változását a bérfejlesztés mellett a létszám összetételébe bekövetkezett változás is befolyásolja. Az átlagbér változását téyez kre kell botai, meg kell határozi a téyleges átlagbér-változást, és a létszámösszetétel változásáak a hatását. A létszámösszetétel változás hatásáak ki kell számítai egy fiktív átlagbér mutatót, a tárgyid szak bázisszit átlagbérét. Tárgyid szak bázis szit átlagbére = A tárgyid szak létszáma (f ) x bázisid szak átlagbére (E Ft/f ) létszámcsoportokét összegezve tárgyid szak összes létszáma (f )

127 27 Átlagbér változás = tárgyid szak átlagbére - bázis id szak átlagbére Átlagbér változás = létszámösszetétel változás hatása + téyleges átlagbér változás hatása A létszámösszetétel változásáak hatása = tárgyid szak bázis szit átlagbére - bázis id szak átlagbére A téyleges átlagbér változás = tárgyid szak átlagbére - tárgyid szak bázis szit átlagbére A bére kívüli juttatások mértékét mutatja az: Szociális-jóléti költség Egy f re es szociális-jóléti költség= Átlagos statisztikai állomáyi létszám A képzésre fordított költségek agyságát mutatja a: Egy f re es képzési költség= Képzési költség Átlagos statisztikai állomáyi létszám A képzés vállalkozásba betöltött szerepét, fotosságát mutatják meg az alábbi mutatók: Képzésbe résztvev k száma Képzésbe résztvev k aráya= x 00 (%) Átlagos statisztikai állomáyi létszám A részvételi háyad megmutatja, hogy a vállalkozás létszámából milye aráyba veszek részt képzése. A képzési költségek aráya a képzés költségeiek az összes bérköltségre vetített százalékos aráyát mutatja. Képzési költség Képzési költségek aráya= x 00 (%) Bérköltség

128 28 A képzési hatékoyság mutató a képzési költségek és az árbevétel változás viszoyát mutatja. Képzési költségek Képzési ráfordítás aráya= x 00 (%) Árbevétel Az él mukával, mit er forrással kapcsolatba az alábbi típusú hatékoysági mutatók haszálhatók: Létszám hatékoysági mutatók, Költség hatékoysági mutatók, Bérhatékoysági mutatók, Él muka-költség hatékoysági mutatók, Költségszit (költségháyad mutatók), Költségrugalmassági mutatók. Létszám hatékoysági mutatók: Létszámaráyos árbevétel= Értékesítés ettó árbevétele Átlagos statisztikai állomáyi létszám Ez a mutató a mukaer kihaszáltságát jelzi, azt fejezi ki, hogy a vállalkozás egy foglalkoztatottjára háy Ft árbevétel jut, vagyis egy f foglalkoztatott milye agyságú árbevételt ért el. Az él muka hatékoyságát fejezi ki az egy f re jutó termelési érték is. Bruttó, ettó vagy ayagmetes termelési érték f re jutó termelési érték Ft/f = Létszám Az emberi er forrással kapcsolatba a következ költséghatékoysági mutatók számolhatók: Bérhatékoysági mutatók:

129 29 Bérköltség aráyos árbevétel= Értékesítés ettó árbevétele Bérköltség Bruttó, ettó vagy ayagmetes termelési érték Bérköltségre jutó termelési érték= Bérköltség Él muka-költséghatékoysági mutatók: Személyi jelleg ráfordításokra jutó termelési érték= Bruttó, ettó vagy ayagmetes termelési érték Személyi jelleg ráfordítások Az ilye jelleg költséghatékoysági mutatókál a termelési értéket emcsak a bérköltséghez, haem a hozam létrehozásába résztvev mukaer vel kapcsolatos valameyi felmerült költséghez viszoyítjuk. Költségszit (költségháyad) mutatók (fordított költséghatékoysági mutatókét foghatók fel), Bérháyad= Bérköltség Bruttó, ettó vagy ayagmetes termelési érték x00 Bérköltség + járulékok Járulékos bér háyad= x00 Bruttó, ettó vagy ayagmetes termelési érték Személyi jelleg ráfordítások háyada= Személyi jelleg ráfordítások Bruttó, ettó vagy ayagmetes termelési érték x00 A költségrugalmassági mutatókhoz diamikus viszoyszámokat kell számoli:

130 30 Rugalmassági mutató = vagy Rugalmassági mutató = Árbevétel diamikus viszoyszáma (%) Er forrás ( pl. létszám vagy bérköltség) diamikus viszoyszáma (%) Termelési érték diamikus viszoyszáma (%) Er forrás ( pl. létszám vagy bérköltség) diamikus viszoyszáma (%) Diamikus viszoyszám = Tárgyid szak adatai Bázis id szak adatai A muka termelékeységéek vizsgálatával arra kapuk választ, hogy a vállalkozás a redelkezésre álló mukaer t milye hatékoya haszálja fel, illetve a termelékeység változása milye téyez kre vezethet k vissza. Mukatermelékeység = Termelés Él muka ráfordítás A muka termelékeységéek elemzése léyegébe hatékoysági vizsgálat, amely megmutatja az egységyi él muka ráfordítással (pl. egy f által) létrehozott termelés meyiségét, vagy az egységyi termelés létrehozásához szükséges él muka ráfordítás meyiségét. Az elemzés arra iráyul, hogy feltárjuk a mukatermelékeység mutató változásáak okait és a változást kiváltó téyez ket számszer sítsük. A mukatermelékeység változását f két az alábbi téyez k változása idézheti el : Az el állított termékek mi ségéek, korszer ségéek övekedése, Az alkalmazott gyártástechológia változása, m szaki szívoal változása, Termelés- és mukaszervezési változtatások,

131 3 Az alkalmazottak szakismeretéek változása, szaktudás kihaszálásáak változása, A mukaid kihaszálás változása. A mukaer és a termelés kapcsolatáak vizsgálatakor aak bemutatása a cél, hogy a mukaer, mit termelési téyez mikét, milye mértékbe befolyásolja a termelési érték alakulását. Ehhez a termelési értéket téyez kre kell botai, és számszer sítei kell a külöböz téyez k hatását. Fotos, hogy a számításokba bevot téyez k között e legye tartalmi átfedés, és a téyez k helyes sorredjét alakítsuk ki úgy, hogy az egymást követ téyez k szorzatai gazdasági tartalommal redelkez mutatók legyeek. A termelési értékre ható, mukaer vel kapcsolatos téyez k az alábbiak: létszám (f ), f által teljesített mukaap (ap/f ), mukaap átlagos hossza (óra/ap), órára jutó termelési érték (Ft/óra) mutatóval kifejezett termelékeységi mutató. Részszorzatok: teljesített apok száma= Létszám x f által teljesített ap teljesített órák száma= Létszám x f által teljesített ap x mukaap átlagos hossza A termelési érték a feti téyez kb l képzett, gazdasági tartalommal bíró részszorzatok összeszorzásával képezhet : Termelési érték = Létszám x f által teljesített ap x mukaap átlagos hossza x órára jutó termelési érték, vagy Teljesített apok száma x mukaap átlagos hossza x órára jutó termelési érték,

132 32 vagy Teljesített órák száma x órára jutó termelési érték Két id szak (pl. téy és el z id szak, vagy téy és terv id szak) termelési értékéek eltéréséb l megállapítható a feti téyez k hatása külö-külö oly módo, hogy a többi téyez t változatlaul hagyva, a lácidexbe csak az adott téyez t változtatjuk meg, vagy az abszolút külöbözetek módszerével számolva csak az adott téyez külöbségével számoluk. A lácbehelyettesítési módszer és az abszolút külöbözetek módszere mellett a százalékos eltérések módszere is alkalmazható. Az eszközaráyos-, a t kearáyos- és árbevétel aráyos eredméymutatók mellett a személyügyi elemzésekbe az alábbi jövedelmez ségi mutatók alkalmazása jellemz : Létszámaráyos eredméy = Eredméy Létszám A létszámaráyos eredméy mutatója a vállalkozás egy mukavállalójára jutó eredméyt fejezi ki, számítása külöféle eredméy kategóriákra törtéhet. Eredméy Eszköz- és béraráyos eredméy = Eszköz + bér Béraráyos eredméy = Eredméy Bérköltség Eredméy Személyi jelleg ráfordítás aráyos eredméy = Személyi jelleg ráfordítások A béraráyos eredméy illetve a személyi jelleg ráfordítás aráyos eredméymutató azt fejezi ki, hogy egy Ft

133 33 bérköltséggel, vagy egy Ft személyi jelleg ráfordítással háy Ft eredméyt tudott realizáli a vállalkozás. A haszált mutatók megtervezését, meghatározását az adott vállalkozás sajátosságai, a vizsgálat célja, az elemzés mélysége, a redelkezésre álló alapadatok köre mellett az is befolyásolja, hogy kik haszálják, és milye célra kapják az elemzés eredméyekét el állított iformációkat. A léyeg az, hogy a kiválasztott mutatókak alkalmasak kell lei arra, hogy az elemzés felhaszálói részére alapul szolgáljaak megfelel következtetések levoására. Ahhoz hogy ez megvalósuljo, teljes kör, midere kiterjed, átfogó útmutatást em lehet adi. A gazdasági mutatók em csodaszerek, amelyek mide továbbgodolás élkül kimutatják a hibákat. Majdem mide mutatóak vaak korlátai, ezért úgy kell kezeli azokat, hogy potosa ismerjük felhaszálásáak lehet ségeit és fogyatékosságait. A humá cotrolliggal foglalkozó humá szakember vagy szervezet feladata a megfelel mutató kiválasztása, illetve a mutatószám redszer kialakítása. Eek sikeressége a humá szakemberek szaktudásá és felkészültségé múlik. A cotrol-lig szakemberek azt vallják, hogy amit em tuduk méri, azt meedzseli sem tudjuk. A szakemberek egységes véleméyt képviselek abba, hogy midet mérjük, ami mérhet. Ez azoba kevés, legalább olya fotos, hogy a mérhet jellemz k közötti összefüggéseket felismerjük és a relevás téyez kre alapozva hozzuk meg dötéseiket. Kérdés az, hogy mikét lehet magas szite megfeleli eek a követelméyek és milye eszközök állak ehhez redelkezésre. Az egyik ilye eszköz lehet a Balaced Scorecard (BSc), a kiegyesúlyozott mutatószámredszer. A BSc léyegét tekitve egy iovatív iráyítási eszköz, amely támogatja a vezet k mukáját, a stratégiai célok értelmezését és megvalósítását. Általa világossá válik a fukcioális egységek, szervezetek, és egyéek által yújtott teljesítméy hatása a stratégia megvalósítására. A BSc alkalmazása révé a szervezetre ható téyez k, a közöttük lév ok-okozati összefüggések láthatóvá, áttekithet vé válak. A BSc által érvéyesíthet a szervezeti mutatók összhagja, a külöböz mutatószámok összekapcsolása a pézügyi teljesítméyel. A

134 34 BSc által a meedzsmet a relevás mutatókról, illetve azok alakulásáról köye és jól tájékozódhat. Ezek a mutatók alkalmasak arra, hogy az el re megfogalmazott elvárások teljesítésér l potos és megbízható képet adjaak meghatározott id közökét és adott szakmai tartalom mellett. A kell szakértelemmel meghatározott mutatók tervezése és következetes elle rzés eseté a teljesítméyek értékelése reálisa elvégezhet, amelyhez megfelel érdekeltségi redszerek kapcsolhatók. Felhaszált irodalom: Dr. Lider Sádor-Dihe Lajosé: Személyügyi cotrollig, Emberi er forrás meedzsmet módszertai füzetek, célszám CODET Taácsadó, fejleszt és Oktató Kft szám Dr. Lider Sádor-Dihe Lajosé: A személyügyi cotrollig elméleti és gyakorlati kérdései, Humá cotrollig füzetek 200/ szám Dr. Lider Sádor-Dihe Lajosé: Fejezetek a személyügyi cotrollig elméletér l s gyakorlatáról, Humápolitikai szemle 200. Cikksorozat Dr. Lider Sádor-Dihe Lajosé: A vezetést szolgáló személyügyi cotrollig, Tudás meedzsmet, a Pécsi Tudomáyegyetem TTK Fel ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Itézetéek periodikája, III. évfolyam 2. szám Dr. Lider Sádor-Dihe Lajosé-Dr. Hekey Istvá: Humá cotrollig, Szókratész Külgazdasági Akadémia 2003.

135 35 MOLNÁR GYÖRGY Fetartható regioális fel ttképzési hálózat székelyföldi létrehozásáak lehet sége. Id szer ség A székelyföldi magyar emzeti közösség szül földö való megmaradásához, érvéyesülésüléséhez szükség va a régió fejl dését szolgáló itézméyekre és programokra. Az elmúlt évekbe az emberi er források fejlesztéséek közpoti kérdése a székelyföldö is a magyar yelv fels oktatás volt. E fejlesztési célkit zés fetartása mellett id szer és idokolt a fáziskésésbe lév, egyeetle képet mutató, a foglalkoztat-hatóságot, a jövedelemszerz képességet ugyaakkor a társadalom széles körébe közvetleül befolyásoló fel ttképzés fejlesztéséek lehet ségeit is meghatározi. A mukaer képzettségéek, mi ségéek javítása élkülözhe-tetle a már m köd székelyföldi kis- és középvállalkozások, a lehetséges köztük a magyar - befektet k, valamit a székelyföldi közösségi itézméyek szempotjából egyarát. Mértékadó elemzések egybehagzó megállapítása szerit a mukaer -piaci kereslet és kíálat összhagjáak hiáya komoly akadálya Székelyföld fejl déséek. Rövidtávo eze a helyzete a fejlesztési folyamatokkal összhagba álló fel ttképzés eszközredszerével lehet változtati. 2. Lehet ségek A fel ttképzés feltételeiek változásait vagy kizárólag a piaci viszoyokra hagyatkozó spotá folyamatokkal, vagy céltudatos, redszerszemlélet fejlesztési programmal lehet befolyásoli. Az elmúlt évtizedre az el bbi volt a jellemz, melyek eredméyeképpe számos külföldi eredet (pl. hollad, svájci, émet, illetve magyarországi) fel ttképzési kezdeméyezés jelet meg Erdélybe, illetve a Székelyföldö. Ezek megvalósításáak módját többyire a származási helyük viszoyai és a külföldi programgazda

136 36 szervezet érdekei határozták meg. A köryezeti igéyekre épül szerves fejl dés és fetartható fel ttképzési redszer helyett esetleges, spotá együttm ködések alakultak ki, melyek külöböz szívoalú, egymáshoz em kapcsolódó, szigetszer e m köd fel ttképzési feltételeket és programokat eredméyeztek. Az a téy, hogy Magyarország az Európai Uió teljes jogú tagja, párosulva a emzeti összetartozással, a yelvi és kulturális azoossággal, törtéelmi lehet séget kíál arra, hogy a régiók közötti együttm ködés lehet ségeivel a helyi, a emzeti és az európai er források összekapcsolásával - a székelyföldi magyar emzeti közösség a fel ttképzés fejlesztés érdekébe is a legteljesebb mértékbe kihaszálja az európai újraegyesítési folyamat el yeit. Tekitettel a Székelyföldö kialakult szellemi háttérre, valamit az ayaországi fel ttképzés másfél évtizedes fejl déséek tapasztalataira, megvalósítható lehet ség a gazdaságfejlesztéssel és köryezetvédelemmel összehagolt, fetartható székelyföldi regioális fel ttképzési hálózat létrehozása és m ködtetése. 3. A székelyföldi fel ttképzési hálózati redszer alkotóelemei Figyelembe véve Székelyföld földrajzi, gazdasági és kulturális sajátosságait, valamit a megvalósíthatóság és a m köd képesség követelméyeit, a fel ttképzés székelyföldi regioális modelljekét a hálózati együttm ködési redszert idokolt választai, melyek alkotóelemei célszer e az alábbiak:

137 37 Szervezési és módszertai közpot Hálózatalkotó fel ttképzési szervezetek Hargita, Kovásza és Maros megyébe Ayaország i héttéritéz méy 3.. A hálózatalkotó szervezetek együttm ködése biztosítja a következ redszerfukciókat regioális igéyekek megfelel fel ttképzés képzéshez kapcsolódó mukaer -piaci szolgáltatások európai programok szervezése 4. Szerepvállalás az együttm ködésbe Szervezési és módszertrai közpot a székelyföldi fel ttképzés egységes módszertai hátteréek folyamatos biztosítása (a kompetecia alapú, modulredszer, gyakorlatközpotú képzés szervezési és módszertai feltételei) mukaer -piaci igéyekek megfelel képzési tartalom- és szolgáltatásfejlesztés kistérségi, regioális és euroregioális programok kezdeméyezése Hálózatalkotó fel ttképzési szervezetek (Hargita, Kovásza, Maros megye) helyi igéyeket szolgáló fel ttképzési programok leboyolítása

138 38 képzést kiegészít szolgáltatások yújtása részvétel regioális és euroregioális programokba Ayaországi háttéritézméy szakmai feltételek biztosítása a hálózati fukciók létrehozásához folyamatos tapasztalatátadás, tapasztalatcsere euroregioális fejlesztési programok megvalósítása, modellfejlesztés A természeti, társadalmi, gazdasági köryezettel összhagba álló, mitaérték székelyföldi regioális fel ttképzési hálózat kialakítható komplex tevékeységredszere: eszközök Regioális szit: Fel ttképzési (tudás) hálózat Kistérségi szit: összehagolt képzési, foglalkoztatási program Helyi (települési, mukahelyi) szit: képzési program alkalmazásba állók (preveció) mukaélküliek (reitegráció) halmozotta hátráyos helyzet ek (rehabilitáció) célcsoportok

139 39 5. A hálózati redszer alkotóelemeiek tartalma 5.. Eszközök. szit: képzési program Mukáltató kokrét igéye alapjá kifejlesztett és leboyolított képzés. ( Quick Start - gyors reagálású képzési modell) 2. szit: összehagolt képzési, foglalkoztatási program Kokrét mukahelyi foglalkoztatási lehet ségre épül, vagy piacképes tevékeységre iráyuló öfoglalkoztatóvá, illetve kistermel vé, vállalkozóvá válást el segít összehagolt képzési, foglalkoztatási program. ( Agro Start modell) 3. szit: fel ttképzési (tudás) hálózat Egységes szervezési, módszertai háttérrel redelkez, regioális hálózatba szervezett fel ttképzési szervezetek térségi együttm ködése 6. Célcsoportok 6.. alkalmazásba állók Az élete át tartó taulás érvéyesítése a muka világába, a szervezeti és a mukavállalói alkalmazkodó képesség fejlesztése, a foglalkoztathatóság biztosítása, a mukaélküliség megel zése a mukaviszoyal redelkez k képzésével. (preveció)

140 mukaélküliek A hagyomáyos képzési redszerekbe képezhet mukaélküliek foglalkoztathatóságáak, illetve öfoglalkoztatóvá, kistermel vé, vállalkozóvá válásáak el segítése (reitegráció) halmozotta hátráyos helyzet ek Fokozott támogatást igéyl célcsoportok - fogyatékosok, tartós mukaélküliek, 45 év felettiek, cigáyok, bütetés-végrehajtás alatt állók - esélyegyel ségéek el segítése, felzárkóztatása, szakképesítéshez juttatása. (rehabilitáció) 7. A megvalósítás feltételredszere (er forrásai): székelyföldi hálózati közpot helyszíéek (igatla, itézméy) biztosítása öálló, vagy társult fukciókét ayaországi támogatás a hálózati közpot techikai kialakítására, beredezésére európai források a szakmai és személyi feltételek megteremtésére 8. A fetarthatóság biztosításáak forrásai: regioális piaci megredel k emzeti és el csatlakozási alapok európai strukturális alapok és közösségi kezdeméyezések

141 4 Összefoglalva A székelyföldi törtéelmi emzeti közösség jöv jéek alakulását döt e befolyásolja, hogy a moderizációs folyamatokat a térség szerves fejl désével összehagoló eszközök létrejöjjeek. A mukaer -piaci fel ttképzés az európai, a emzeti és a regioális verseyképesség stratégiai téyez je, az évtized végére kit zött közösségi célok - teljes foglalkoztatás, élete át tartó taulás - megvalósításáak egyik alapvet feltétele. A mukaer -piac keresleti és kíálati viszoyaiak regioális összehagolását el segít fel ttképzési redszer hálózati modelljéek mit regioális mitaprogramak - székelyföldi létrehozására és m ködtetésére a szakmai és a tapasztalati háttér a térségbe és az ayaországba együttese redelkezésre áll. A programalkotás és a parterség kialakítása a jelelegi pályázati, fiaszírozási keretek között már megkezdhet. A Székelyföldö elérhet el csatlakozási alapok, valamit az ayaországi uiós források összehagolt pályázatokkal törté igéybevétele a fel ttképzési hálózatépítés els lépéseiek megtételére lehet séget biztosít.

142 42 SZENOGRÁDI PÉTER A Békéscsabá él erdélyiek áttelepülés utái mobilitása Közismert, hogy az 980-as évek végét l sok magyar emzetiség külföldi állampolgár vádorolt be Magyarországra, a legtöbbe Romáiából, potosabba a törtéelmi Erdély és Partium területér l. Az ország mide megyéjét éritette ez a sajátos migráció, de a legtöbbe Budapestre, illetve a Romáiával határos megyékbe költöztek. Gyakorlatilag az összes Békés megyei településre érkeztek erdélyiek, a legtöbbe Gyulára költöztek, a második legagyobb közösségük pedig Békéscsabá található. Az erdélyi migrációval kapcsolatba a legtöbb kutatás a kivádorlás mértékével, okaival foglalkozik, illetve a romáiai magyarság szempotjából fotos következméyeket vizsgálják. A vádorlás térbeli összefüggései, a társadalmi mobilitás és az áttelepülés utái továbbvádorlás kisebb figyelmet kap. Ez utóbbi azért fotos téyez, mert a emzetközi migrációba gyakori jeleség a visszatelepülés és a bevádorlás utái els lakóhely átmeeti jellege (Godó, 2002). A taulmáy ezt a hiáyt próbálja pótoli a Békéscsabá él erdélyiek térbeli és társadalmi mobilitásáak vizsgálatá keresztül.. Az áttelepültek száma Békéscsabá Békés megye lakosságához viszoyítva már 990-be a második legtöbb bevádorlót befogadó megye volt (Kovács, 993). A közel 2500 bevádorló csakem kizárólag Romáiából érkezett, és 50%-uk a megyeszékhelye élt, közülük az Erdélyi Kör vezet jéek megbízható adatai szerit 30 f volt értelmiségi. Az ORFK yilvátartása szerit 990 végéig 250 Romáiából áttelepült személy élt Békéscsabá. Az 000 f s eltérés oka a yilvátartás módja: a red rség 998 elejé redelkezésemre bocsátott listája csak a letelepedési egedéllyel, illetve a magyar állampolgársággal redelkez k

143 43 eveit tartalmazza, azok a személyek, akik csak tartózkodási egedéllyel redelkeztek és kés bb, más település lakosakét kaptak letelepedési egedélyt, em szerepelek a yilvátartásba. A red rségi yilvátartás 998. jauár 5-ig regisztrálta az áttelepül ket. Eddig az id potig 542 letelepedési egedéllyel vagy új magyar állampolgársággal redelkez áttelepült erdélyit vettek yilvátartásba Békéscsabá, köztük azt a 22 gyereket, akik már itt születtek. A téylegese áttelepül k száma tehát 520 f volt 998 elejéig. 2. Az adatforrás Az áttelepültek kutatása szempotjából a legtöbb iformációt az ORFK által átadott lista tartalmazza. Ez a yilvátartás az 980. február 3-a és 998. jauár 5-e között Békéscsabá letelepedési egedélyt vagy magyar állampolgárságot szerz Romáiából érkezett 542 f legfotosabb adatait foglalja magába. Potosabba az 987 és 998 közti id szakra voatkozik, mivel egy 980-ba áttelepült személyt követ e 987-ig em érkezett újabb bevádorló. Az ORFK által átadott yilvátartásak kutatási szempotból több hiáyossága is va. 2.. A yilvátartás az alábbi személyekre em terjed ki: Vajdaságból, Kárpátaljáról érkezett magyarok, az 980 el tt áttelepült romáiai magyarok (mi. 6 f ), az 998 utá regisztrált vagy érkezett erdélyiek (mi.28 f ), Békés megye más települései él, de Békéscsabá tauló, vagy dolgozó áttelepült magyarok (mi. 58 f ), a Békéscsabá tauló romá állampolgárok (taévekét f, pl. az 999/2000 taévbe 3 f ), Békés megye más településeir l Békéscsabára átköltöz erdélyiek (mi 8 f ), A megyeszékhelye csak rövid ideig, tartózkodási egedéllyel él erdélyiek (több száz f )

144 A yilvátartásba vett személyek adatait csak az állampolgárság elyerése eseté frissítették 998-ig. További godot okoz, hogy a külföldiek bevádorlásáról szóló 993. évi LXXXVI. törvéy módosítása következtébe 998. március -t l a bevádorlás egedélyezése a közigazgatási hivatalok hatáskörébe tartozik. Az ORFK adataihoz hasolóa potos yilvátartásokat a módosítást követ e még em sikerült beszerezi, így a változások vizsgálatáál meg tt az iterjúk készítéséek, a kérd íves felmérésekek és a külöböz yilvátartások összevetéséek a jelet sége. Ezek segítségével azoba sikerült az 998 jauárjáig Békéscsabá letelepedett 520 erdélyi áttelepülés utái életébe bekövetkezett változásokat yomo követi. 3. Térbeli változások Az 998-ig áttelepült személyek 67,3 %-a 2004 augusztus elejé még Békéscsabá élt, további 30,7% elköltözött, illetve,9% meghalt (. táblázat). A Békéscsabá található 350 személy 5,%-a (79 f ) ugyaabba a lakásba él, ahol a bevádorlás idejé yilvátartásba vették. A emzetközi migrációk esetébe általába agyobb aráyba találkozuk lak- és lakóhelyváltó személyekkel. A Békéscsabára áttelepült erdélyiek viszoylag agy aráyú helybe maradása azért is külöös, mert a legtöbbe 990 és 992 között érkeztek, tehát soka 2-4 éve ugyaott élek. Ez többek között arra utal, hogy a emzetközi példáktól eltér e az áttelepül magyarok agy része tudatosa választotta ki az új lakóhelyét. A továbbköltöz 60 f közül hata ma a megye más települései élek, a többiek más megyébe települtek át. Jelelegi lakóhelyeikr l csak 5 f eseté va biztos adat, k Budapeste (2 f ), Pest megyébe ( f ) és Szegede (2 f ) élek. Valószí síthet, hogy a többi elvádorló jelet s része is az említett helyeke él.

145 45. táblázat A Békéscsabára áttelepült erdélyiek fotosabb vádorlási és demográfiai mutatói ( ) Áttelepült 998-ig Békéscsabá él (2004. aug.) Elköltözött (2004. aug.-ig) Meghalt (2004. aug.-ig) Mo- született (2004. aug.-ig) férfi össz Nemek, életkor és családi állapot szeriti megoszlás változása A romáiai magyarok 5,6%-a (Varga, 996), a Békés megyébe letelepedett romá állampolgárok (döt e magyarok) esetébe ez az aráy 5, 3%. Békéscsabá az 998- ig letelepült 520 erdélyi 52,3%-a volt. Ez az ará kis mértékbe tovább tt, mivel a továbbköltöz kek csak 48,75%-a volt (. táblázat). A bevádorlás id potját figyelembe véve a Békéscsabá maradt erdélyiek jelet s része 2-4 évvel lett id sebb 2004 yarára. Ezt ellesúlyozza, hogy ebbe a közösségbe többe születtek, mit ameyie meghaltak. Az új bevádorlók potos életkora em ismert, a továbbvádorlóké és a helybe maradóké viszot ige. Ezeket összevetve a legagyobb külöbség a éves korosztályál figyelhet meg. k a továbbvádorlók között agyobb aráyba szerepelek, mit a helybe maradókál (2. táblázat). 3 Miimum 24 f született Békéscsabá áttelepült erdélyi családba, de ez a szám több is lehet. A 24 f közül augusztusáig kette elköltöztek a városból.

146 46 2. táblázat Az 998-ig Békéscsabára átköltözött személyek életkora 2004-be Életkor (év) Továbbvádorlók 2004-be Békéscsabá él k f % f % , , , ,2 47 3, , , ,5 8 23, , , , , ,2 24 6,86 Összese Az 520 f közül 26 megházasodott, ezzel szembe hete megözvegyültek, illetve hata elváltak, így a 8 év felettiek esetébe tt a házasok aráya. Ezt a változást er sítette a továbbvádorlás is, hisze az elköltöz fel ttek között kevesebb aráyba találuk házasokat, mit a helybe maradókál. (-2. ábra) 4 A 2 f az eredti 520 f re voatkozik, az itt született és Békéscsabá él gyerekekkel együtt ez a szám 5 f. 5 A 23 f az erdeti 520 f re voatkozik, az itt született és Békéscsabá él gyerekekkel együtt ez a szám 26 f.

147 47. ábra A Békéscsabára költöz 8 éve felüli erdélyiek családi állapot szeriti megoszlása (az áttelepülés évébe 497 f százalékos megoszlása) Házas 27, ,03 Egyedülálló Elvált 64,57 Özvegy

148 48 2. ábra A Békéscsabáról elköltözött 8 éve felüli erdélyiek családi állapot szeriti megoszlása (2004-be 55 f százalékos megoszlása) 3,22 45,6,94 49,68 Házas Egyedülálló Elvált Özvegy 5. Foglalkozás, iskolai végzettség A emzetközi migrációkba általába kevés szakmukás és diploma élküli szellemi foglalkozású vesz részt. A szakképzetleek és a diplomások körébe többyire gyakori az áttelepülés. Ez a szabály a vizsgált békéscsabai közösségbe felemás módo érvéyesül. Az áttelepültek között (a kibocsátó és a befogadó közösség adataihoz képest is) magas a diplomások aráya és viszoylag kevés a szakképzetleek száma. Az utóbbiak aráya a továbbköltözés miatt is csökket. Az elköltöz mukaképes korú erdélyiek 8,3%-a volt segédmukás, ugyaez az érték az összes Békéscsabára átköltöz romá állampolgár esetébe,9% volt. Az id közbe fel tté váló taulók között szakképzetle személyt em találuk. Az egykori diákok jeleleg szakmukások, vagy érettségit igéyl mukakörökbe dolgozak, illetve 3 f taul fels oktatási itézméyekbe, hete pedig már diplomát szereztek. Az új diplomások közül azoba csak kette élek a városba. A diplomások aráyát a továbbköltözés csak émileg módosította, viszot a yolc yugdíjba voult személy fele értelmiségi.

149 49 A jeleleg Békéscsabá él k átlagos iskolai végzettsége tt, az igazi változást a továbbtaulás iráyába találuk. Az áttelepült diplomások agy része orvos és pedagógus, a gyerekkét érkez k többsége pedig többyire közgazdász, jogász és egyéb divatos pályá taul tovább. Az áttelepültek között a diplomások esetébe figyelhet meg legegyértelm bbe a pozitív iráyú társadalmi mobilitás. Az összes a városba maradó erdélyi 48,8%-a váltott lakhelyet, a diplomások esetébe ez az aráy 68,6%, és az általuk kitöltött kérd ívek alapjá ez mide esetbe léyeges jobb lakáskörülméyeket jeletett. A bevádorlást követ éháy év elteltével soka újabb diplomát szereztek, illetve több fizetéssel járó magasabb beosztásba kerültek. Találuk köztük igazgatót, f orvost, ökormáyzati képvisel t és sikeres vállalkozót is. Összegzés A Békéscsabára bevádorló erdélyiek áttelepülés utái mobilitását vizsgálva megállapítható, hogy ez a közösség sok esetbe eltér a emzetközi migrációba résztvev csoportoktól (pl. viszoylag magas az els lakóhelye maradók aráya, a többség gyorsa beilleszkedett), illetve bizoyos szempotból hasolóságot mutat (pl. az egyedülállók, a szakképzetleek és a 40 év alatti férfiak agyobb aráyba találhatók a továbbvádorlók között. Az eltérések eek a migrációak a sajátos voásaiból fakadak: a Békéscsabára bevádorló romá állampolgárok többsége magyar, legtöbbe a határ meti területekr l érkeztek, illetve családtagjaikkal települtek át. A taulmáyba felvetett éháy kérdés - els sorba a társadalmi mobilitás további vizsgálatokat igéyel. Ezek egy része - pl. az erdélyi diákok motivációs hátteréek kutatása - folyamatba va.

150 50 Felhaszált irodalom: Kovács Róbert (993): Az idegeek Magyarországo - Útkeres k, Budapest Varga E. Árpád (996): A emzetiségek iskolázottsága Romáiába az 992. évi épszámlálás idejé. Statisztikai Szemle, sz. Godó Nádor (2002): A migráció, I: Tóth József (szerk.), Általáos társadalomföldrajz II. Dialóg Campus, Budapest-Pécs Romá és magyar épszámlálási adatok ORFK yilvátartás

151 5 FODOR MÓNIKA A média hatása a békéscsabai 4-8 éves korosztályra. A kommuikáció fejl dése A kommuikáció törtéete azoos a civilizációéval. Egyfajta szükségszer ség, az emberi lét velejárója, a társadalmi összetartozás eszköze. Az emberiség törtéelme sorá folyamatosa változott a kommuikáció folyamata és aak eszköztára. A kommuikáció fejl déséek eredméyekét elmodható, a televízió ma már els helyet foglal el az emberek szabadid s tevékeységébe. Ezt bizoyítják a legújabb kutatások is, melyek szerit Magyarország api 249 perccel a dobogós harmadik helye áll világviszoylatba a tévézésre fordított id meyiség tekitetébe. Fel tt és gyerek, fiatal és öreg, jómódú és icstele, városi és falusi több, mit égy órát ül a televízió el tt apota. A média által közvetített ormaredszer viszoyítási alapul szolgál az emberek számára a társadalmi cselekvések és jeleségek megítélésébe, a jó és a rossz, az elfogadott és a deviás, a szép és a csúya, az értékes és az értéktele megítélésébe. Akár akarjuk, akár em együtt kell élük a mediatizált világgal, mert a képery léyegébe kikapcsolhatatla. Gerber tömör meghatározása szerit a kommuikáció üzeetek révé megvalósuló társadalmi kölcsöhatás és cselekvés. Eek értelmébe a kulturális köryezet kialakításába, a társadalmi beilleszkedés folyamatába agy szerepe va. Gyerekkoruktól fogva a látott és hallott törtéetekb l építjük fel a világot, amelybe élük. A törtéetek, a mesék segíteek a külöböz emi, életkori szerepek elsajátításába, godolkodásmóduk, életvitelük kialakításába. A középkorig csak szájhagyomáy útjá terjed törtéetekek új utat yitott a köyvyomtatás korszaka. Johaes Guteberg feltalálása a tömegkommuikáció

152 52 yitáyát jeletette. McLuha szavaival élve: Guteberg találmáya a XV. század közepé létrehozta a agyközöséget. 6 A köyvyomtatás törtéelmi átalakulást hozott, ám ez a változás csak el futára volt aak, amit a tömegkommuikációs eszközök megjeleése és térhódítása eredméyezett. Az I. világháború utá a rádiózás és a II. világháború utá elterjedt televízió alapjaiba változtatta meg az emberek életét, kommuikációját. Az új korszak f szerepl je a televízió, amely teljese átformálta a yomtatott kultúrát. A médiumoko keresztül közvetített világ folyamatosa befolyásolja godolkodásukat, életüket. Ma már szite csak az t ik fotosak, valósak, amit a televízió közvetít, amit az újság megír, amit a rádióba halluk. A tömegkommuikáció folyamatába megjele mediatizált valóság és kultúra ormákat teremt, formálja az emberek valóságról alkotott képét. A média világa életük része és eképp mi is egyre ikább részesei leszük a média 7 világáak. A televízió hatása redkívül összetett: egyszerre yújthat tartalmas kikapcsolódást és egyszerre eredméyezhet torzult világképet. Sem a teljes eltiltás, sem a midet megegedés em jó megoldás. Mid a fel tt, mid a fiatal geerációak sok haszos iformációt yújthat a tévé, kellemes id töltést tehet lehet vé, ha arra és úgy haszálják, amire és ahogya kell. Hazai és emzetközi szakirodalom elemzése alapjá megállapítható, hogy a média hatása alól kivoi a fiatal geerációt em lehet és em is szabad. De a gyerekeket meg kell taítai választai a m sorok között, és ebbe agy szerepe va a családtól kapott értékredszerek, mely segíthet a jó és rossz közötti választásba, a valós és az illúziókra épült világkép elkülöítésébe. 6 Gálik Mihály, 0. old. 7 O Sulliva-Dutto-Rayer, 3.old.

153 53 2. A békéscsabai 4-8 éves korosztály körébe végzett primer kutatás Midezek tükrébe primer adatfelvételt végeztem, hogy megvizsgálhassam, milye hatást gyakorol a média, külööse a televízió az ifjúságra, aak világról alkotott képére. Mikét alakítja át az ifjúság tevékeység és szabadid -struktúráját a tévézésre fordított id ; a családi légkör és a családtól kapott értékredszer befolyásolja-e a fiatalok m sorválasztását, továbbá, hogy szabályozzák-e a szül k, és ha ige, mikét gyermekük tévéézését. Hipotézisem szerit a családi háttér, értékredszer alapvet e befolyásolja a gyerekek m sorválasztását. Hipotézisemet a TÁRKI által 2000 szeptemberébe 0-7 éves korosztályba végzett kutatások adatfelvételeire alapozom, miszerit a bizalmasabb légkör családokba elbeszélgetek a gyerekekkel, magyarázak ekik. A kevésbé bizalmas légkör családokba viszot gyakra el fordul, hogy em kíséri magyarázat a törtéteket. Ugyaez a kutatás igazolta, hogy ebbe a korosztályba a szül k kevéssé szabályozzák a gyerek tévéézését; ha valamit szabályozak az a tévézés ideje, és em a ézhet m sortípus. Továbbá a korlátozás ehézségéek iráyába hat, hogy mára már egyre több családba va több tévé, és gyakra a gyerek szobájába is található. A TÁRKI kutatásba megkérdezett 2077 tauló 5%-ak va külö tévé a szobájába. 8 Eze szekuder adatok ismeretébe megalapozottak tartottam a primer adatfelvételt. 3. A kutatás módszertaa Primer kutatásom arra iráyult, hogy feltárjam milye televíziózási szokások jellemzik az általam vizsgált 4-8 éves korosztályt. Sztederdizált kérd ívemet jauár hóapjába töltettem ki két békéscsabai szakközépiskola taulóival. A mitavétel em reprezetatív, ökéyes 8 TÁRKI szept.

154 54 mitavétellel törtét. Összese 00 f t kérdeztem meg személyese, szaktaári segítséggel. A megkérdezés taórák alkalmával és oktatási órák közti szüetbe törtét. A mitába szerepl oktatási itézméyek: Hugoai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola, Békéscsaba Gyulai út. 55. (54f ) Teva Ador Gimázium és Nyomdaipari Szakközépiskola, Békéscsaba Gyulai út 55. (46f ) 4. A kérd ív szerkezete A kérd ív zárt és yitott kérdésekb l állt. Els ízbe a demográfiai adatokra voatkozó kérdéseket tettem fel (-4. kérdés), a második kérdéscsoport (5-8. kérdés) a család és a válaszoló értékredszerére, a harmadik (9-3. kérdés) a televízióval való ellátottságra és a tévé szabadid - és tevékeységstruktúrát befolyásoló hatására kérdezett rá. A egyedik blokk (4-7. kérdés) az ifjúság m sor-, csatoraés médiaszemélyiség választására, végül az ötödik kérdéscsoport (8-9. kérdés) a tévézés befolyásolására iráyuló zárt kérdésekb l állt. A zárt kérdések eldöted, egykimeetel, valamit skálás és szelektív kérdéstípusokból álltak. 5. A fiatalok értékredszeréek vizsgálata A 8. kérdés a válaszoló diák értékredszerére voatkozott. Arra kerestem a választ, hogy ez a korosztály, mely legjobba kitett eek értelmébe a média által közvetített értékekek, milye életcélokat t z ki maga elé. A legfotosabbak a barátságot (átlag 4,86), a boldogságot (4,8) és az egészséget (4,7) tartották a diákok. A legkevésbé fotos számukra mások által elismerte (3,2) és bölcse (3,67) éli. Erre a korcsoportra kifejezette jellemz az er s ötudat, ez beigazolódott az általuk eek a téyez ek ítélt magas átlag (4,9) alapjá is. A hagyomáyos értékek tehát továbbra is fotosak és em veszítettek jelet ségükb l.

155 55 Ezek az eredméyek is a család és a hagyomáyos közösségek értékközvetít és -formáló szerepét hagsúlyozzák. A megfelel szül i felügyelettel és eveléssel a fiatalok képesek leszek sz ri a médiából feléjük áramló iformációkat és eek megfelel e stabil értékredszerük em sérül. 6. A televízió szerepe a szabadid és tevékeységstruktúrába A televíziózás ma már a legf bb szabadid s tevékeységek egyike. Ez szoros kapcsolatba áll azzal a téyel, miszerit Magyarországo a tévével való ellátottság 90%-ot meghaladó, s t egyre b vül azo családok száma, ahol több készülék is va. A mitába szerepl k esetébe az otthoi tévékészülékek száma átlagosa 2,5 db. Eél még léyegesebb, hogy a megkérdezett diákok 64%-áak va külö tévé a szobájába. Ez a szül i szabályozást és a felügyelet lehet ségét csökketheti. Téy, hogy a televíziózásra fordított id keret is léyegese több mit 0 évvel korábba. A megkérdezettek hétközap átlagosa 2,2 órát tévézek. Ez az id hétvégé már 3,37 órára. Hétvégé tehát többet ülek a tévé el tt a diákok, de a hétközapi több mit két óra is jelet s id töltések mi sül. 6.. A külö tévével redelkez k tévézésre fordított ideje Az a téy, hogy egyre többe redelkezek külö televízióval, hatást gyakorol arra, hogy egyre több id t tölteek hétközap is televíziózással a taulók. A mitába a külö tévével redelkez k 76%-a tölt két óráál többet hétközap televíziózással, míg a külö tévével em redelkez k közül ez az aráy kisebb, 66%-ot tesz ki A párhuzamos cselekvés vizsgálata Ezt követ e a párhuzamos cselekvés kérdését is vizsgáltam. Korábbi kutatások ugyais azt bizoyították,

156 56 hogy a fiatalok agy többségét jellemzi a párhuzamos cselekvés. Ahogy beszélhetük háttérrádiózásról, úgy háttértelevíziózásról is. A kérdés persze az, hogy meyire lehet hatékoy és eredméyes a taulás, a leckeírás, ha a diák figyelme megoszlik a feladat és a televízió között. A mitába szerepl k 33 %-a választotta a párhuzamos cselekvés megoldását, 25%-ál a kötelességtudat volt er sebb. Eél agyobb aráyt képviseltek (28%)a lecke helyett a televíziót választók. 7. Az ifjúság m sor-, csatoraválasztása 7.. Tévém sorok kedveltsége Megítélésem szerit em csupá az fotos, hogy háy órát ül a képery el tt a gyerek, haem az is, mit éz ez alatt az id alatt. Az adatfelvételem eredméye szerit a legkedveltebb a horrorfilm (59f ) és az akciófilm (5f ). Eszerit sem az aktuális iformációkról tájékoztató híradó, sem kifejezette eek a korosztályak szóló ifjúsági film em olya kedvelt, mit az akciók és horrorfilmek. Ez alátámasztja azt -a sok szakért szerit kedvez tle tedeciát-, hogy a televízióba sugárzott m sorok egyre brutálisabbak és ezeket szite természetesek mi sítik a fiatalok. Hozzászokak a brutalitáshoz és a valóságot mell z, agresszív törtéetekhez. Ez a világról alkotott képet, és köryezetükkel való kapcsolatot megítélésem szerit egatív iráyba befolyásolja Családi légkör és a m sorválasztás közti összefüggés A továbbiakba azt vizsgáltam, milye összefüggés va a családi légkör és a ézett m sorok típusa között. Arra a megállapításra jutottam, hogy a bizalmas légkör családokba - ahol a hagyomáyos értékek tisztelete jellemz - él fiatalok csak 55%-a, míg a hagyomáyokak kisebb szerepet adó családokba evelked k 00%-a yilatkozott úgy, hogy szeret horrorfilmet ézi.

157 57 A horrorfilm mellett az ifjúsági m sorok kedveltsége és a családi érékek között is találtam összefüggést. Az érték rz családba él k 60% -a választotta az ifjúsági filmeket, míg a bizalmatlaabb légkör, kevéssé hagyomáytisztel családokhoz tartozók csupá 2 %-a szereti ézi az ilye m sorokat. 8. A tévéézés befolyásolása 8.. A szül i szabályozás és a gyerek életkora közti összefüggés A tévéézés szabályozása többféleképpe törtéhet. A szül korlátozhatja, mikor ézhet a gyerek tévét és milye m sorokat ézhet. Kutatásom eredméyekét elmodhatom, egyre kevésbé szabályozzák a szül k gyermekük tévézését. Ez a gyerek életkorával függ legikább össze: A 4 és 5 évesek körébe a szül i szabályozás aráya még számottev (67% és 64%), szembe a 7 8 éves már-már fel ttek tekithet korosztállyal, ahol a megkérdezettek 00%-a szabado döt arról, mikor mit éz a televízióba. A szül i szabályozás mértékét megítélésem szerit csökketi az is, hogy egyre több gyerek szobájába va külö televízió. Ezt igazolták a primer kutatásom eredméyei is: a mitába összese 64 f redelkezik külö tévével és közülük 84%-ak soha em szabják meg szülei, mit ézhet. Azokak, akikek ics külö televíziójuk 22%-a yilatkozott úgy, hogy megszabják szülei, mit ézhet, ez az aráy csak 7%-os a külö tévével redelkez k körébe A látottak értelmezése szül i segítséggel A 4. kérdésbe arra kerestem a választ, hogy kapak-e segítséget a fiatalok a látottak értelmezéséhez. A mitába szerepl k közül midössze 46 f yilatkozott úgy, hogy midig megbeszéli szüleivel a tévébe látottakat, 49 f csak éha és 5 f pedig soha em beszélget szüleivel a tévébe látottakról. Addig, míg a tévézés szabályozása és az

158 58 életkor között kimutatható volt az összefüggés, a látottak megbeszélésére em gyakorol hatást a mita szerit az életkor Családi légkör hatása a látottak értelmezésére Ezért megvizsgáltam, hogy az életkor hatását kisz rve hogya függ össze az említett változó a családi légkörrel. Ez alapjá elmodható, hogy azo családok, ahol a évapot, születésapot midig megüeplik, ott 54%-ba midig és 46%-ba éha beszélik át a látottakat. Ahol soha em üeplik meg a év-és születésapot soha em beszélgetek egymással a tévébe látottakról. Midez a családi légkör szerepéek fotosságára világít rá. Ha a szül kkel együtt értelmezik a fiatalok midazt, amit hallottak és láttak, akkor kisebb esély va arra, hogy torzul a gyerek é- és világképe, hogy a számára érthetetle iformációk szorogást okozak. Összegzésül A hazai irodalmak és saját primer kutatásom eredméyei is azt igazolják, hogy a média komoly befolyást gyakorol a fiatalok életére. A techikai csodák közül a televízió az, amelyek emberi kapcsolatokra, társas viszoyokra és az egyé személyiségére gyakorolt hatása megkérd jelezhetetle. A kutatásom eredméye is azt igazolta, hogy mide felel sséget em lehet a médiumok üzemeltet ire hárítai. A családi köryezetek döt szerepe va abba, hogy milye hatást gyakorol a gyermekre a tévé. A szül ek, a evel ek is felel ssége va a gyerek tévéézési szokásaiak kialakításába. Összegzésül elmodható, hogy a televízió eszköz. Nem elég feltaláli, haszáli is tudi kell. Egyszerre lehet tauli, és kórosa függei t le. Ahogya a köyvek és a köyvyomtatásak köszöhet e megtaultak az emberek olvasi, úgy a televíziót is meg kell tauli ézi. Meg kell választai tauli és kikapcsoli, ha kell.

159 59 Felhszált irodalom: A médiaer szak hatása és megítélése a gyermekek és fiatalok körébe (999). Katedra 7.évf.999/ o. A média hatása a gyerekekre és fiatalokra II. Dobogók, 2000 Czirják Erika (998): A tv, a mozi, a film a 0-4 éves gyerekek világába. Új Pedagógiai Szemle. XLVIII.évf. 6.sz o. Gálik Mihály (2003): Médiagazdaságta. Aula Kiadó, Budapest George Gerber (2000): A média rejtett üzeete. Osiris Kiadó, Budapest Hoti Mária (2000): Egy lehetséges elleszer a játék. Taí-Tai sz-tél, o. Kocz Istvá Dr., Nagy Ador József Dr. (2002): A médiapedagógóia és pszichológia problémái; Fitt Image Kiválasztó, Képz, Kiadó Társaság, Szetedre Kreatív média (2000). AGB Hugary felmérések Liszkay Tamás (200): Godolatok a lépcs házból, avagy széljegyzetek egy taácskozáshoz. Katedra. 9.évf. 200/. 8-0.o. Marie Wi (990): Gyerekek gyerekkor élkül. Godolat Kiadó, Budapest Mediagózis 200. Mediagózis Médiapiaci Körkép 200. Melissa Müller (200): Az áruvilág kicsi királyai; Geomédia Kiadó Rt., Budapest Mihály Ildikó (999): A tévékor gyermekei. Új Pedagógiai Szemle XLIX.évf.. sz o. Nemzetközi módszerek a gyermekvéd k védelmére. Katedra 999/3. 27.o. Pierre Bourdieu (200): El adások a televízióról. Osiris Kiadó, Budapest Pogoyi Lajos(2000): Árad a gazság, a trágárság és a szey. Katedra. 8. évf. 2000/ o. Pratkais és Aroso (992): A rábeszél gép. AB OVO, Budapest Róka Jolá (2002): Kommuikációta. Századvég Kiadó Budapest Tibor Tímea (200): Kulturális magatartás- és értékváltozások. Educatio 0. évf. 3. sz o. Tim O Sulliva, Bria Dutto, Phillip Rayer (2003): Médiaismeret; Koroa Kiadó, Budapest

160 60 BORZÁN ANITA SZABÓNÉ BOHUS MÁRTA A TSF Gazdasági F iskolai Kar beiskolázási térségéek demográfiai jellemz i és tedeciái Bevezetés Taulmáyukba a Tessedik Sámuel F iskola Gazdasági F iskolai Karáak (TSF GFK) beiskolázási térségét, illetve eek demográfiai jellemz it vizsgáltuk. Békéscsaba 986 óta redelkezik fels oktatási itézméyel. A többszöri átszervezés utá kialakított Tessedik Sámuel F iskola Gazdasági F iskolai Kará folytatott képzések több id potba jeletek meg. Az úttör szerepet az 994/995 taévvel kezd d pézügyi szakos (vállalkozási pézügyek szakiráy) közgazdász képzés tölti be. 997 szé személyügyi szervez szakos, 999 szeptemberét l gazdálkodási szak, levelez és a 2000/200 taévt l az utóbbi szak appali tagozatos hallgatói is taulmáyokat folytathatak f iskoláko. Gazdálkodási szako baki-biztosítási, idegeforgalmi, költségvetési, vállalkozási és üzleti kommuikáció szakiráyok közül választhatak a diákok. A f iskola profilb vítéséek újabb mérföldköve a februárjától megjele itézméyi kommuikátor fels fokú szakképzés.. A TSF Gazdasági F iskolai Kar beiskolázási térségéek meghatározása A Tessedik Sámuel F iskola Gazdasági F iskolai Kar vozáskörzetéek a megállapításához összegy jtöttük az itézméy appali tagozatos taulóiak területi megoszlását 994 és 2003 között (. ábra).

161 * Baraya Bács-Kisku Fejér Hajdú-Bihar Békés Heves Tola Jász-Nagyku-Szolok Komárom-Esztergom Borsod-Abaúj-Zemplé Szabolcs-Szatmár-Bereg Budapest Csográd Veszprém Pest Vas Zala Somogy Nógrád Külföldi. ábra: A appali** tagozatos hallgatók álladó lakóhely szeriti megoszlása között (%) *2000-be 336 f taítóval együtt, **A levelez tagozatról csak 2000-t l vaak területi adatok Forrás: TSF GFK Taulmáyi Osztály adatai alapjá saját számítás Vizsgálatuk sorá megállapíthatjuk, hogy a kar appali tagozatos hallgatóiak legjelet sebb része Békés megyei, de jelet s még a Csográd, a Hajdú-Bihar és a Jász- Nagyku-Szolok megyei diákok aráya is. Eze túlme e szakokét is megvizsgáltuk a appali tagozatos hallgatók területi megoszlását. Az Oktatási Miisztérium el ször 2000-be készített és kért olya statisztikai adatszolgáltatást a fels oktatási itézméyekt l, amely összevota tartalmazza a f iskolai karo taulók

162 62 területi megoszlását, így csak 994 és 999 között álltak redelkezésükre id sor elemzésre alkalmas szakokéti adatok (2. és 4. ábra). A teljesebb kép kedvéért a pézügyi szakos els évfolyamos hallgatókat külö is elemeztük (3. ábra). Budapest Baraya Bács-Kisku Békés Borsod-Abaúj-Zemplé Csográd Fejér Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagyku-Szolok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tola Veszprém Zala Külföldi 0% 0% 20% 30% 40% 50% 60% 70% ábra: A pézügyi szakos appali tagozatos hallgatók álladó lakóhely szeriti megoszlása ( ) Forrás: TSF GFK Taulmáyi Osztály adatai alapjá saját számítás

163 63 0% 0% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% Budapest Baraya Bács-Kisku Békés Borsod-Abaúj-Zemplé Csográd Fejér Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagyku-Szolok Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tola Veszprém Zala Külföldi ábra: Az I. évfolyamra felvett appali tagozatos pézügyi szakos hallgatók álladó lakóhely szeriti megoszlása ( ) Forrás: TSF GFK Taulmáyi Osztály adatai alapjá saját számítás

164 64 A pézügyi szakos appali tagozatos hallgatók körébe is az összlétszámhoz hasoló tedeciák figyelhet k meg: a hallgatók több mit fele (994-be közel 70%-a) Békés megyei, jelet s még a Csográd, Jász-Nagyku-Szolok, és Hajdú-Bihar megyei diákok aráya (hasolóa az összesített statisztikához), a pézügyi szakos hallgatók körébe kiemelkedik még a Bács-Kisku megyei taulók részaráya. A taulmáyi osztály által közölt adatok alapjá a pézügyi szakhoz hasolóa a személyügyi szervez szako is megvizsgáltuk az összes appali tagozatos, illetve az I. évfolyamo taulók területi megoszlását (4. és 5. ábra). 997; 84% 998; 74% 999; 69% Budapest Baraya Bács-Kisku Békés Borsod-Abaúj-Zemplé Csográd Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagyku-Szolok Pest Szabolcs-Szatmár-Bereg Veszprém 4. ábra: A személyügyi szervez szakos appali tagozatos hallgatók álladó lakóhely szeriti megoszlása ( ) Forrás: TSF GFK Taulmáyi Osztály adatai alapjá saját számítás

165 65 Budapest Baraya Bács-Kisku Békés Borsod-Abaúj-Zemplé Csográd Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagyku-Szolok 997; 84% 998; 69% 999; 64% Pest Szabolcs-Szatmár-Bereg Veszprém 5. ábra: Az I. évfolyamra felvett appali tagozatos személyügyi szakos hallgatók álladó lakóhely szeriti megoszlása ( ) Forrás: TSF GFK Taulmáyi Osztály adatai alapjá saját számítás A személyügyi szervez szakos appali tagozatra végzett felmérés alapjá leszögezhetjük, hogy a taulók területi megoszlása jól közelíti a pézügyi szakál megállapítottakat. Eltérés csak 998-ba tapasztalható, amikor a korábbi aráyokat meghaladó számú hallgató érkezett Pest megyéb l. Az összesített, és a szakokéti botásból is kiderül, hogy a Tessedik Sámuel F iskola Gazdasági F iskolai Karára döt e 5 megyéb l érkezek hallgatók: Békés megyéb l, Csográd megyéb l, Hajdú-Bihar megyéb l, Jász-Nagyku-Szolok megyéb l, Bács-Kisku megyéb l. Tehát ezek a megyék adják a F iskolai Kar beiskolázási térségét.