A BELSŐ KÖRNYEZET MINŐSÉGE ÉS AZ ÉPÜLETENERGETIKAI (EPBD) IRÁNYELV

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BELSŐ KÖRNYEZET MINŐSÉGE ÉS AZ ÉPÜLETENERGETIKAI (EPBD) IRÁNYELV"

Átírás

1 Épületenergetika HUHR/1001/2.2.1/0009 A BELSŐ KÖRN NYEZET MINŐ ŐSÉGE ÉS AZ ÉPÜLETENERGETIKAI (EPBD) IRÁNYELV Magyar Zoltán, PhD. Pécs, 20122

2 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS ÉGHAJLATI CÉLKITŰZÉS, AZ EU ENERGIAPOLITIKÁJA Az EU a tervek szerint 2050-ig 80%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását Az épületek kulcsszerepet töltenek be az EU Energiahatékonysági Cselekvési Tervében Energetikai vonatkozású irányelvek Az energiahatékonysági irányelv Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezéséről szóló irányelv Az energiafogyasztás címkézéséről szóló irányelv A BELTÉRI KÖRNYEZET MINŐSÉGE Hőkomfort Várható hőérzeti érték (PMV) és a kedvezőtlen hőérzet várható százalékos valószínűsége (PPD) Előírt belső hőmérséklet értékek Helyi termikus diszkomfort A beltéri levegő minősége Az érzékelt beltéri levegőminőség Épületbetegség-szindróma (Sick Building Syndrome, SBS) Akusztikai komfort Vizuális komfort (világítás) Páratartalom Beltéri környezeti paraméterek az energetikai számításhoz Termikus műemberrel végzett mérések A termikus műember bemutatása A termikus műember komfort mérésekre történő használata Az emberi test hőátadása Az aszimmetrikus sugárzás vizsgálata Az épületek energiahatékonyságáról szóló 91/2002/EK (EPBD) irányelv Általános bevezető Az épületek energiahatékonyságának számítási módja Az energiatanúsítvány

3 4.1.3 A kazánok és légkondicionáló rendszerek rendszeres ellenőrzése Szabványosítási koncepció az EPBD-irányelvvel kapcsolatban Az épületek energiahatékonyságának kiszámítása, ISO EN Különböző típusú számítási módok A különböző módszerek fő jellegzetességei Az energiamérleg egyenletei Szezonális módszer: A fűtési és hűtési idény rögzített hossza A zónákra történő felosztás kritériumai Zónakalkulációk Beltéri körülmények A fűtési és hűtési idény hossza Az épületek energiatanúsítása, EN 15217, EN Számított energiafogyasztás alapján való osztályozás Mért energiafogyasztás alapján való osztályozás Összesített primerenergia fogyasztás követelményértéke Meghatározott paraméterek hatásainak módosítása Referenciaértékek Az épület energiatanúsítási eljárása A kazánok, valamint a fűtő és légkondicionáló rendszerek ellenőrzése A kazánok ellenőrzése (EN 15378) A fűtési rendszer ellenőrzése (EN 15378) A szellőzőrendszer ellenőrzése (EN 15239) A légkondicionáló rendszerek ellenőrzése (EN 15240) AZ ÁTDOLGOZOTT EPBD-IRÁNYELV (2010/31/EU) Fő változások a 91/2002/EK irányelvhez képest Költségoptimalizálás Közel nulla energiafelhasználású épületek ESETTANULMÁNYOK Közel nulla energiaigényű irodaépület Helsinkiben (Finnország) Energiahatékonyság Kompakt konstrukció és napellenzők Energiaellátás Szellőző és légkondicionáló rendszer Helyiségkondicionálási megoldások

4 6.1.6 Világítási rendszer Elért fő fenntarthatósági kérdések MELLÉKLETEK Az EPBD-irányelvet alátámasztó CEN-szabványok

5 1 BEVEZETÉS Az épületek energia fogyasztásáról szóló (EPBD) irányelv és az EU által meghatározott célkitűzések megvalósításának elérése optimális energiahatékonyságú épületek integrált multidiszciplináris megközelítés alkalmazásával történő tervezését teszi szükségessé. Ez azt jelenti, hogy már a tervezési és kivitelezési folyamat kezdetétől fogva szükséges az építészek és a különböző szakemberek gépész-, magas- és mélyépítő, valamint épületgépész mérnökök, energetikai szakemberek és épületgépészeti szerelők multidiszciplináris csapatokban történő együttműködése. Ezért jelenleg jelentős igény mutatkozik az iránt, hogy a gyakorló szakemberek építészek és mérnökök speciális képzésben és oktatásban részesüljenek az integrált fenntartható tervezés területén, valamint az integrált multidiszciplináris csapatokban dolgozó szakemberek részéről a fenntartható energia épületek az épített környezetbe történő integrációjának területén. Az épületek energia fogyasztásáról szóló irányelv átdolgozott változata (2010/31/EU) május 19-én jelent meg. A megvalósítás nagy esélyt jelent az épületek energiafelhasználásának a csökkentésére, azonban az adott területen jól képzett szakemberek szükségesek, akik képesek energiahatékony épületeket előállítani. Az emberek gyakran az idő több mint 90%-át épületen belül töltik, ezért rendkívül fontos a kellemes beltéri feltételek fenntartása és ugyanakkor az energiahatékonyság javítása. A beltéri környezet minősége az épületen belüli környezet az ember érzékszerveire gyakorolt hatásainak összességeként, a jobb minőségű beltéri környezet termelékenységre és a gazdaságra gyakorolt hatásaként határozható meg. A beltéri környezet minőségének négy fő összetevője a hőkomfort, a beltéri levegő minősége, a világítás és az akusztika. A tananyag a terület specialistái diákok és az építőiparban tevékenykedő szakemberek számára készült. Az interdiszciplináris tananyag építészek, gépész-, magas- és mélyépítő és épületgépész mérnök, energetikai szakemberek és épületgépészeti szerelők számára készült, hogy azok multidiszciplináris csapatban működhessenek együtt. Köszönetnyilvánítás A jelen tananyag a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával készült el. 5

6 2 ÉGHAJLATI CÉLKITŰZÉS, AZ EU ENERGIAPOLITIKÁJA Az elmúlt évszázad óta a műszaki és gazdasági fejlődés folytán az életstílus teljesen megváltozott. A folyamat érzékelhető jelei figyelhetők meg az építőiparban, példaként említhetők az új szigetelési technológiák, valamint fűtési és hűtési rendszerek. Ez azonban növekvő energiaigényhez vezetett, amit ki kell elégíteni az emberek által igényelt kényelem biztosításához. A Nemzetközi Energia Ügynökség felmérése szerint [1], a teljes elsődleges energiaigény 34,1%-a az európai országokban keletkezik. Az Európai Unió energiaigényének 41%-a az építőiparban keletkezett, szemben az ipari célú energiaigény 28%-ával. Heating Fűtés 41% Számítógépek Computers 27% Cooling Hűtés Szellőzés Ventilation Lighting Világítás 5% 5% 4% Equipment Berendezés 18% 2.1 ábra Az építőipar energiafelhasználásának részletezése (EEBD, elektronikus épületenergetikai irányelv) Az elsődleges energiaigény következtében az európai országok a legnagyobb energiaimportőrök, amióta az olaj az alapvető energiaforrás. Ezért az Európai Unió nagy mértékben függ az importtól, és súlyosan érintették az olyan kedvezőtlen helyzetek, mint az 1970-es olajválság. A sokkoló válság következményeként azonban az EU vezetése és a kormányok nagyobb figyelmet fordítanak az energiatakarékosságot javító technológiákra és a megújuló energiaforrásokra. Először is mindannyian nagy figyelmet fordítanak az építőipari ágazatra, részben a fenti százalékarányok miatt, másrészt pedig megfontolandó az a tény, hogy a (2002-ben több mint 820 milliós) lakosságot jelentős felelősség terheli a hatékony energiafelhasználásért. Fontos tényező továbbá, hogy sok épület több száz éves, mindamellett az új épületek száma is jelentősen nő. Habár a jobb szigetelésnek és az új típusú ablakoknak köszönhetően sok épület hőtechnikai paraméterei jók, jelentős számú lakóépület kínál megfizethető, ám rossz minőségben épült lakásokat május 1-jén az Európai Unió 15 tagállamához 10 új állam csatlakozott. Ennek következtében az EU a második legnagyobb gazdasággá vált az Amerikai Egyesült Államok után. (Az EU 25 tagállamának energiafelhasználása 1990 és 2002 között mintegy 8%-kal nőtt.) A múlt században a környezeti probléma elsősorban a levegőszennyezés is fontos szemponttá vált, amely az égéstermékek révén nagyban összefügg az energiafelhasználással. Napjainkban a városi környezetszennyezés szólít cselekvésre, a települési önkormányzatok 6

7 pedig új partnerként vesznek részt r a megoldáskeresésben. Az éghajlatváltoé ozással kapcsolatos globális félelem is cselekvésre késztetett a még nem ratifikált Kiotói Jegyzőkönyvön keresztül (1997), amely a széndioxid-kibocsátás és az egyéb e üvegházhatású gázok csökkentését irányozza elő [2]. A jegyzőkönyv 38 iparosodott országot kötelez arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2008 és 2012 között 5,2% %-kal csökkentsék az 1990-es szinthezz viszonyítva. A jelenlegi előrejelzések azt mutatják,, hogy számos nyugat-európai ország nem fogja teljesíteni a kiotóii célkitűzéseket, miközben a legtöbb közép-európai ország valószínűleg teljesíteni fogja azokat. A kelet-európai országokban, amelyek gyakran bővelkednek energiaforrásokban, az energiahatékonysági stratégiák és a környezetvédelmi kérdések összekapcsolása még nem vált politikai aggállyá (Gazdasági EgyüttműköE ödési és Fejlesztési Szervezet (OECD), 2004). Tekintettel arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagok k (különösenn az olaj és a gáz) várhatóan a következő 30 évben is a legnagyobb energiaforrás marad Európában, kijelenthető, hogy az energiafelhasználás és annak környezeti hatása napjaink egyik legsürgetőbb kérdése. Teljes energiafogyasztás (millió tonna, olaj ekvivalens) Megújuló Atomenergia Természetes és származékos gáz Idő (év) Kőszén, lignit és származékaik Nyersolaj és olajtermékek 2.2. ábra A kibővült Európai Unió teljes energiafelhasználása üzemanyag-típusonként [3] A fenti okokból az EU vezetői részvétellel energiahatékonysági politikák és programok kidolgozásán dolgozik. Erre a tendenciára utal a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos támogatások növelése. A kormányok felismerni látszanak azt, hogy a megújuló energia kevésbéé fejlett iparág, amely nagyobb technológiai és piacii támogatást igényel a teljes kereskedelmi fejlettség eléréséhez. (Az összes támogatás (leszámítva a külső költségeket), a becslések szerint körülbelül évi 29 milliárd eurót tesz ki.) 2.1 táblázat Az energetikai támogatások becsült teljes összege az a EU 15 tagállamában ben, milliárd euróban [4] Szilárd tüzelőanyagt g Olaj és gáz Atom A Megújuló Költségvetésben >6.4 >0.2 >1.0 > >0.6 Költségvetésen kívül >6.6 >8.5 >1.2 > >4.7 Összesen >13 >8.7 >2.2 > >5.3 7

8 Megújuló energia [%] Az EU 15 tagállama 2004 előtt Az EU 10 új tagállama 2.3. ábra A megújuló energia részaránya a teljeses energiafelhasználásban 1990 éss 2002 között [5] 2.1 Az EU a tervek szerint 2050-ig 80%-kal csökkentc ti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását Az európai kontinens amellett, hogy felkarolta a megújuló energiaforrásokat, arra törekszik, hogy túlteljesítse az összes kibocsátási célkitűzést. Az EU nem elégszikk meg azzal, hogy tizedével túlteljesítette a 2012-es célokat, és jó úton halad, hogy túlteljesítse a 2020-as célokat, hanem 2050-ig 80% %-kal kívánja csökkenteni a teljes kibocsátást. Az Európai Bizottság március 8-ával kidolgozott egy ütemtervet, melyben m meghatározzaa az EU klímavédelmi csomagját kialakító kulcsfontosságú elemeket, ezáltal e elősegítve azt, hogy az EU 2050-ig versenyképes, alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasággáá váljon. Habár a kontinens kibocsátásának 80% %-os csökkentését tűzte ki célul, ez e valójábann csak a minimális célkitűzés az ütemterv szerint az üvegházhatást okozó gázokk kibocsátása akár 95% %-kal is csökkenhet. Tudományos bizonyítékok támasztják aláá azt, hogy a globális felmelegedéf ést legfeljebb 2 C- irányuló határozottt globális fellépés hiányában a hőmérséklet 2050-ig 2 akár 2 C-kal vagy azt kal az iparosodás előtti hőmérsékletre kell korlátozni. Az éghajlatválté tozás korlátozására meghaladóan, 2100-ig pedig 4 C-kal vagy azt meghaladóan növekedhet. n A 2 C alatti szint megtartásához minden országnak csökkentenie kelll az üvegházhatású gázok kibocsátását, a fejlett országoknakk azonban példamutatóan 80-95%-os csökkentéssel az 1990-es alatti szintet kell megcélozniuk 2050-ig. Az Európai Tanács és az Európai Parlament ezt a célul kitűzött tartományt az EU célkitűzéssé nyilvánította abban a tekintetben, hogy a fejlett országok csoportjának el kell érniük a szükséges csökkentést. A globális kibocsátás valamivel több,, mint 10% %-áért felelős EU egyedül nem képes megoldani az éghajlatváltozást. Az éghajlatváltozás problémája egyedül nemzetközi fellépéssel oldható meg, és az EU-nak továbbra is törekedniee kell partnerei bevonására. A globális kibocsátáss több mintt 80%-áért felelős országok a Koppenhágai Megállapodás és a Cancúni Megállapodás értelmében hazai célok kitűzésére tettekk ígéretet. Egyes országokban az ígéretek teljesítéséhez a jelenleginél határozottabb fellépésre lesz szükség. A fő f cél a globális éghajlatváltozási politika kidolgozása. A jelentős kibocsátáscsökkentés eléréséhez szükséges a klímabarát, alacsony széndioxid- mutatja, hogy a 2050-re tervezett 80% %-os belföldi csökkentés leginkább költséghatékony módjához kibocsátású gazdaságra történő áttérés. Az ütemterv alapjául szolgáló elemzés azt 8

9 2020-re kizárólag belföldi intézkedésekkel 25%-os csökkentést kell elérni. Az elemzés arra is rámutat, hogy ez akkor érhetőő el, ha az EU teljesíti jelenleg vállalt kötelezettségét, miszerint 2020-ig 20%-kal avítja az energiahatékonyságot. Az ütemtervv iránymutatást ad arraa nézve, hogyan érhető el az átmenett a leginkább költséghatékony módon. m Képet ad arról, hogy milyen típusú technológiák és intézkedések megvalósítása, és az EU-ban milyen típusú politikák kidolgozása szükséges az elkövetkező 10 évben és azon túl. A Bizottság széles körű modell elemzést hajtott végre több lehetséges forgatókönyvvel, bemutatva a megvalósítás lehetséges módját. A különböző forgatókönyvek elemzése szerint a belföldi kibocsátás es szinthez viszonyított 40%,, illetve 60%-os csökkentése jelentené a költséghatékony utat 2030-ig, illetve 2040-ig. Ugyanebben az összefüggésben 2020-ig 25%-os csökkentést irányoz elő. A 2.4 ábra ezt illusztrálja. Ezt az utat követve 1990-hez képest az elsőő évtizedben ig nagyjából 1%-os, második évtizedben 2020-tól 2030-igg 1,5%-os, és az utolsó két évtizedben 2050-ig 2% éves csökkenés valósulna meg. Az erőfeszítés e idővel növekedne, amint a költséghatékony technológiák szélesebb körben elérhetővé válnak. Energiaszektor Jelenlegi politika Lakossági és tercier Ipar Közlekedés Nem CO2, mezőgazdaság Nem CO2, egyéb ágazatok 2.4 ábra Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 80%-os belföldi csökkentése az EU-ban 5 éves (100%=1990) [6] A 2.4 ábra a 2050-re kitűzött 80%-os csökkentés felé vezető utat illusztrálja bontásban. A felsőő referencia előrejelzés azt mutatja, hogyan alakulnaa az üvegházhatású gázok belföldi kibocsátása a jelenlegi politika fenntartásával. A 80%-os belföldi csökkentéssel összhangban álló forgatókönyv megmutatja, hogyan alakulhat az általános és az ágazati kibocsátás további intézkedések bevezetése esetén, figyelembe véve az idővel elérhetővé váló technológiai lehetőségeket. Az ütemterv az elvégzett költséghatékonysági elemzés alapján megadja a kulcsfontosságú ágazatokban 2030-ig és 2050-ig megvalósítandó kibocsátáscsökkentési tartományokat (lásd 2.2 táblázat). A legnagyobb kibocsátáscsökkenés a villamosenergia-termelésben érhető el, amely 2050-re teljesen szénmentessé válik. Széles körben alkalmazni kell számos meglévő technológiát, többek között olyan fejlett technológiákat, mintt a fotóvillamosságot,, azaz a napelemeket, melyek idővel egyre olcsóbbá és ezáltal versenyképesebbé válnak. 9

10 2.2 táblázat Ágazatonkénti csökkenés [6] Üvegházhatású gázok csökkenése 1990-hez képest Összesen -7% -40 to -44% -79 to -82% Ágazatok Energia (CO 2 ) -7% -54 to -68% -93 to -99% Ipar (CO 2 ) -20% -34 to -40% -83 to -87% Közlekedés (beleértve a repülés CO 2 -kibocsátását, +30% +20 to -9% -54 to -67% a tengeri közlekedés kivételével) Lakosság és szolgáltatások (CO 2 ) -12% -37 to -53% -88 to -91% Mezőgazdaság (CO 2 -mentes) -20% -36 to -37% -42 to -49 Egyéb nem CO 2 kibocsátás -30% -72 to -73% -70 to -78% Közép- és hosszú távon átlag feletti hozzájárulás érhető el a lakossági és a szolgáltatási ágazatban is. Az ipar szénmentessé válása középtávon valamivel elmarad a gazdaság egészétől, azonban 2050-re jelentős további csökkenés várható, különösen szénmegkötési és tárolási technológia (CCS) alkalmazásának elterjedésével olyan ipari folyamatok kibocsátása tekintetében, amelyek egyéb módon nem csökkenthetők. A megoldások ágazatspecifikusak, ezért a Bizottság egyedi ütemtervek kidolgozását látja szükségesnek az érintett ágazatokkal együttműködésben. A K+F tevékenység, valamint a technológiák, például az alacsony széntartalmú energiaforrások, a szénmegkötés és -tárolás, az intelligens hálózatok, valamint a hibrid és az elektromos járműtechnológiák különböző formáinak bemutatása és korai alkalmazása kiemelkedő fontossággal bír azok későbbi költséghatékony és széles körű elterjedésének biztosításában. Ezen kívül fontos szerepet tölthet be az erőforrás-hatékonyság javítása például a hulladék anyagában történő hasznosításával, jobb hulladékkezeléssel és viselkedésbeli változásokkal, valamint az ökoszisztémák ellenállóképességének a növelése. Folyamatos erőfeszítésekre lesz szükség az éghajlatváltozás enyhítésére és az alkalmazkodási technológiákra irányuló kutatás erősítéséhez is. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésén túl, ami az alacsony széndioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás fő előnyének tekinthető, ez az átmenet számos más alapvető előnnyel is jár; ide sorolható például az új munkahelyek teremtése, a fosszilis tüzelőanyagok importjában elért megtakarítás, a levegőminőség és a közegészség javítása, a tőkeberuházások növelése. A Bizottság felhívja a többi európai intézményt, a tagállamokat, a tagjelölt országokat, valamint a potenciális tagjelölteket és az érdekelteket, hogy vegyék számításba a jelen ütemtervet az uniós, nemzeti és regionális politikák kidolgozásánál, hogy 2050-ig elérhetővé váljon az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság. A Bizottság nemzetközi szinten az 2050-ig szóló Energiaügyi Ütemterv bemutatásával ösztönzi a globális partnerekkel folytatott nemzetközi tárgyalásokon a globális fellépést, és elősegíti a rugalmas, alacsony széndioxidkibocsátású gazdaság előmozdítását segítő intézkedésekkel kapcsolatos együttműködést az EU-val szomszédos országokkal. EU-elnöksége idején Magyarország felelős a közös uniós álláspont elfogadásának és a nagy stratégiai kérdésekkel kapcsolatos közös gondolkodásnak az összehangolásáért, és képviseli az Európai Uniót a nemzetközi tárgyalásokon. A Magyar Elnökség kívánsága, hogy Európa új dimenziókat érjen el az energiapolitika területén, és megnyissa az utat a tiszta, megfizethető és hosszú távon rendelkezésre álló energia felé. Az energiapolitikának hozzá kell járulnia a gazdasági növekedéshez, az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a külső 10

11 energiaforrásoktól való függés csökkentéséhez. A legsürgetőbb feladat Európa belső energiapiacának a megteremtése és az európai energetikai infrastruktúra töredezettségének a csökkentése. 2.2 Az épületek kulcsszerepet töltenek be az EU Energiahatékonysági Cselekvési Tervében Az EU által kidolgozott, intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre és az erőforráshatékony gazdaság irányába mutató átmenetre irányuló Európa 2020 Stratégia középpontjában az energiahatékonyság áll. Az energiahatékonyság az egyik leginkább költséghatékony mód az energiaellátás biztonságának a fokozására, valamint az üvegházhatású gázok és más szennyezőanyagok kibocsátásának a csökkentésére. Az energiahatékonyság számos tekintetben Európa legnagyobb energiaforrása. Ezért az Európai Unió 2020-ig az elsődleges energiafelhasználásnak az előrejelzésekhez viszonyított 20%-os csökkentését tűzte ki célul, és a Bizottság Energia 2020 címet viselő közleménye ezt a célt kulcsfontosságú lépésként nevezi meg a hosszú távú energetikai és éghajlati célok elérésében. A cél elérése érdekében jelentős lépések történtek különösen a berendezések és az épületek piacán. A Bizottság becslései szerint az EU várhatóan csak félig tudja megvalósítani a 20%- os célkitűzést. Az EU-nak azonnal cselekednie kell, hogy visszakerüljön a célja eléréshez vezető kerékvágásba. Az Európai Tanács február 4-i felhívására, miszerint határozott lépéseket kell tenni az épületek, a közlekedés, a termékek és folyamatok nagyobb magasabb energiamegtakarításában rejlő jelentős potenciál kiaknázására, a Bizottság válaszképpen kidolgozta ezt az átfogó új évi Energiahatékonysági Tervet [7]. A évi Energiahatékonysági Cselekvési Terv [8] meghatározta a legnagyobb energiafogyasztó ágazatokat és a legfontosabb horizontális kérdéseket lefedő tíz kiemelt intézkedést. 2.3 táblázat a évi Energiahatékonysági Cselekvési Terv felépítése [8] 85 (rész-)intézkedés Szabályozók Gazdasági és piaci alapú eszközök Tájékoztatási és támogató programok Önkéntes akciók 6 elsőbbséget élvező terület 10 elsőbbséget élvező akció ÁGAZATOK Energiafelhasználó termékek (1) Készülék & berendezés & minimális Energiaszolgáltatás energiateljesítmény-standardok Lakossági, kereskedelmi és (2) Épület teljesítményére vonatkozó középületek követelmények és nagyon kis mértékben szennyező épületek Energiaátalakítás (3) Az energiatermelés és -elosztás hatékonyabbá tétele Közlekedés (4) A személyautók üzemanyaghatékonyságának elérése HORIZONTÁLIS KÉRDÉSEK Finanszírozás (5) A kkv-k és energiaszolgáltató vállalatok energiahatékonysági beruházásainak elősegítése Gazdasági ösztönzők (6) Az energiahatékonyság fokozása az új tagállamokban Energiaárak (7) Egységes adózás alkalmazása Energiával kapcsolatos viselkedés (8) Az energiahatékonysággal kapcsolatos tudatosság növelése (9) Energiahatékonyság a városokban Nemzetközi partnerségek (10) Az energiahatékonyság világméretű támogatása 11

12 Az építőiparban bevezetett energiahatékonysági intézkedések óriási potenciált képviselnek az európai CO 2 -kibocsátás csökkentésében. Az építőipari ágazatt energiafelhasználásaa az EU teljes energiafelhasználásának 40%-át teszi ki, és Európa legnagyobb kibocsátási forrása (az EU CO 2 -kibocsátásának közel 36%-áértt felelős). Ezt a nagy mennyiségű kibocsátást akár 80%-kal lehetne csökkenteni integrált tervezési megoldásokkal, például a meglévő épületállomány, a felújított lakások és az új épületek különböző alkotóelemeinek jobb szigetelésével (EURIMA, ECOFYS 2005a,b, Wuppertal Intézet, I 2005). Az épületek energetikai teljesítménye kulcsfontosságúú az EU éghajlati és energetikai e célkitűzéseinek az elérésében. Kis szabályozási intenzitás Nagy szabályozási intenzitás Technikai potenciál Háztartások Közlekedés Ipari Szolgáltatások Minden ágazat 2.5 ábra Végfelhasználói energiamegtakarításii potenciál az EU 27 tagállamában 2020-ban [9] A 2.5 ábrán látható, hogy habár a végfelhasználói ágazatok részbenn már jelenleg is kiaknázzák az energiamegtakarítási potenciált, az egyes ágazatokban rejlő költséghatékony energiamegtakarítási potenciált 2020-igg nem fogják kimeríteni. Elérhető ugyan további megtakarítás, de nem költséghatékonyan. A lakó-, kereskedelmi és középületekb ben a terek és a vízz fűtésére, valamint hűtésre, szellőzésre, világításra stb. felhasznált energia az EU energiafelhasználásának 40%-át teszi ki. Az épületek energiahatékonyságávall foglalkozó legfontosabb közösségi jogszabály az épületek energia fogyasztásáról szóló irányelv (EPBD) 2002 [10]. A Cselekvési Terv az épületek energiahatékonyságára megoldásként az EPBD maradéktalan végrehajtását ösztönzi, és második kiemelt intézkedésként előterjeszti annak átdolgozását. Az EPBD átdolgozott változata [11] javasolja, hogy minden uniós tagállam hagyjon jóvá nemzeti terveket és célkitűzéseket a közel nulla energiafelhasználású épületek bevezetésének az előmozdítása érdekében. Európában eddig mintegy alacsony energiafelhasználású ház épült. A terv középpontjában azok azz eszközök állnak, amelyek elindítják a középületek és magántulajdonban lévő épületek felújításának folyamatát, valamint javítják az azokban használt berendezések energetikai teljesítményét, és előmozdítják az energiahatékonyságot a háztartásokban és az iparban. A Cselekvési Terv támogatjaa az államii szektor példamutató szerepvállalását, és kötelező célkitűzést javasol az állami szektor s tulajdonában lévő épületállomány felújítási ütemének a 12

13 gyorsítására. A közhatóságok számára elő kell írni a tulajdonukban lévő épületek évente legalább 3%-ának a felújítását. Ez nagyjából a jelenlegi felújítási arány kétszerese. A Cselekvési Terv továbbá energiahatékonysági feltételeket vezet be a közbeszerzésben. Az egyes felújításokkal az épületnek el kell érnie a nemzeti épületállomány legjobb 10%-a által képviselt szintet. Amennyiben az államháztartási szervek épületeket bérelnek vagy vásárolnak, azoknak mindig az elérhető legjobb energiahatékonysági osztályba kell tartozniuk. Az állami szektor új piacokat teremthet az energiahatékony technológiák, szolgáltatások és üzleti modellek számára. A tagállamoknak meg kell újítaniuk az energiafelhasználást ösztönző támogatásaikat, például átirányítva azokat az energiahatékonyságot javítására és az energiaszegénység leküzdésére. A Cselekvési Terv célja, hogy elindítsa a magántulajdonú épületek felújításának folyamatát, és a berendezések energia hatékonyságának a javítását. A lakóépületekben a környezetvédelmi célú felújításon átesett falak és tetőszigetelések kínálják a legnagyobb lehetőségeket, míg a kereskedelmi épületek esetében nagyon fontosak a fejlettebb energiagazdálkodási rendszerek. A fejlettebb berendezésekben és más energiafelhasználó felszerelésekben továbbra is óriási energiamegtakarítási lehetőségek rejlenek. A Cselekvési Terv olyan intézkedésekre kéri fel a tagállamokat összhangban a nemzeti tulajdonjoggal amelyek megoldást nyújtanak a megosztott ösztönzők problémájára. Ez alatt a bérelt épületek és lakások felújítási költségeinek a bérlő és a bérbeadó közötti megosztását kell érteni. Ugyanakkor a Cselekvési Terv felszólítja a tagállamokat, hogy a felújítás katalizátoraként támogassák az új energetikai szolgáltató vállalatok bevezetését. Az energetikai szolgáltató vállalatok saját költségen újítanak fel magántulajdonú házakat és lakásokat, és nyereségként meghatározott ideig megilleti őket a felújítás előtti és utáni energiaköltség közötti különbség. A Cselekvési Terv középpontjában áll továbbá az intelligens hálózatok és az intelligens fogyasztásmérők bevezetése, melyek a fogyasztókat ellátják az energiafogyasztás optimalizálásához szükséges információval és szolgáltatásokkal, továbbá kiszámítják az energiamegtakarítást. A nagyvállalatoknak hatékony végrehajtása és a bumeránghatás rendszeres és független energiaauditot kell végrehajtaniuk, melyeket önállóan kell megszervezniük. A Cselekvési Terv arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki ösztönzőket olyan vállalkozások számára, amelyek a racionális energiafelhasználás kereteit módszeresen meghatározó energiamenedzsment rendszert vezetnek be. A mikro- és kisvállalkozások számára a Cselekvési Terv a bevált energiahatékonysági gyakorlatok cseréjét, valamint az energiamenedzsment-kapacitások felépítését célzó projekteket javasol. A Terv hivatkozik az újonnan induló Intelligens Városok és Közösségek Kezdeményezésre is, melynek célja, hogy önkormányzati szinten kidolgozza az innovatív alacsony széndioxidkibocsátású és energiahatékony megoldások európai kiválósági keretrendszerét. A nagy kihívást a meglévő épületállomány felújítása és különösen a szükséges beruházások finanszírozásának módja jelenti. A végső szereplők (pl. az EU polgárai, a közhatóságok és szolgáltató vállalatok) mindkét ágazatban hasonló piaci és szabályozási hiányosságokkal szembesülnek, amelyek korlátozzák az energiatakarékossági intézkedések bevezetését. Ilyenek a magas kezdeti költségek, a hiányos piacok (a képzett munkaerő, az infrastruktúra és az információ hiánya), a tájékozottság, az ismeretek és a motiváció hiánya, a megosztott ösztönzők (tulajdonos-bérlő probléma), a jogszabályok nem hatékony végrehajtása és a bumeránghatás. Egyes tagállamok már ma is proaktívan használják a strukturális alapokat. 13

14 Az épületek energiahatékonyságát biztosító megoldások műszakilag gyakran nagy kihívást jelentenek. Az építészek, mérnökök, műszaki ellenőrök, mesteremberek, technikusok és üzembe helyezők, tehát általában a felújításban érintett szakemberek számára ezen a téren nincs megfelelő képzés. Ma körülbelül 1,1 millió szakképzett munkavállaló áll rendelkezésre, holott becslések szerint 2015-re 2,5 millió szakemberre lenne szükség. A Bizottság ezért útnak indítja a Kompetencia építés: építőipari dolgozók képzése a fenntarthatóság szolgálatában elnevezésű kezdeményezést, mellyel a tagállamok segítségére kíván lenni abban, hogy az építőipari ágazaton belül felmérjék a képzés iránti igényt, stratégiákat dolgozzanak ki ezen igény kielégítéséhez, és támogatni tudják a hatékony képzési programokat. E folyamat eredményeként ajánlások születhetnek a szakemberek minősítésére, képesítésére vagy képzésére vonatkozóan. Az energiahatékonyságra irányuló beruházások növelik a versenyképességet és támogatják az energiaellátás biztonságát és alacsony költségű fenntarthatóságát. A meglévő és az új intézkedések teljes körű végrehajtásának együttes hatása magában rejti éves szinten háztartásonként akár 1000 eurós megtakarítás elérésének, Európa ipari versenyképessége javításának, valamint akár 2 millió munkahely létrehozásának a lehetőségét. Az EPBD átdolgozása [11] várhatóan jelentős hatással lesz a meglévő épületállománnyal kapcsolatos jövőbeni végső folyamatra, a közel nulla energiaigényű házak építése pedig jelentős mennyiségi és minőségi hatással lesz a foglalkoztatásra. A munkaerő magasabb szintű képesítése, valamint a korszerű alacsony energiafelhasználású épületekkel kapcsolatban elsajátított tudás további versenyelőnyt biztosít az európai építőipar számára. Magyarországon egy tanulmány [12] vizsgálta a felújítások mélységét és a felújítások feltételezett ütemét. A 2.4 táblázatban a leírt forgatókönyv áttekintése látható. 2.4 táblázat A felújítások mélységének és ütemének forgatókönyve [12] Név Forgatókönyv Energiahatékonysági Felújítások aránya éves intervenció típusa szinten S-BASE Kiinduló forgatókönyv Nincs intervenció Szokásos ügymenet (a teljes alapterület 1,3%-a) S-DEEP1 Mélyreható környezetvédelmi felújítás, gyors megvalósítási ütem Mélyreható környezetvédelmi felújítás Kb. 20 millió m 2 (= lakás, a teljes alapterület 5,7%-a) S-DEEP2 S-DEEP3 S-SUB Mélyreható környezetvédelmi felújítás, közepes megvalósítási ütem Mélyreható környezetvédelmi felújítás, lassú megvalósítási ütem Optimálistól elmaradó környezetvédelmi felújítás, közepes megvalósítási ütem Mélyreható környezetvédelmi felújítás Mélyreható környezetvédelmi felújítás Optimálistól elmaradó környezetvédelmi felújítás Kb. 12 millió m 2 (= lakás, a teljes alapterület 3,4%-a) Kb. 8 millió m 2 (= lakás, a teljes alapterület 2,3%-a) Kb. 12 millió m 2 (= lakás, a teljes alapterület 3,4%-a) A tanulmány a meglévő lakossági az állami tulajdonú épületeket állította a középpontba, és a mélyreható felújítást támogató forgatókönyveket emelte ki, melyekkel az épületek olyan mértékben megközelítik a passzív ház szabványokat, amennyire az reálisan és gazdaságilag megvalósítható. A kutatás bemutatta, hogy a magyarországi fűtési energiafelhasználás és az azzal járó CO 2 -kibocsátás akár 85%-a elkerülhető az országban egy következetes és széles körű, mélyreható környezetvédelmi célú felújítási programmal (2.6 ábra). A vizsgálat a kevésbé ambiciózus felújítási programokban rejlő kockázat fontosságára is rávilágított. Amint a 2.6 ábrán látható, az optimálistól elmaradó felújítási forgatókönyvvel csupán a végső fűtési energiafelhasználás 40%-a takarítható meg, és a program végén továbbra is megmarad 14

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az új energiahatékonysági irányelv

Az új energiahatékonysági irányelv Az új energiahatékonysági irányelv Dr. Hevesi Zsófia Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 3% 1,5% Energiahatékonysági munkacsoport ülés 2012. október 9., Budapest

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Dr. Szuchy Róbert, PhD irodavezető ügyvéd egyetemi docens

Dr. Szuchy Róbert, PhD irodavezető ügyvéd egyetemi docens ENERGIA AUDITTAL ÉS AZ ISO 50001-ES SZABVÁNNYAL KAPCSOLATOS ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK Dr. Szuchy Róbert, PhD irodavezető ügyvéd egyetemi docens Az energiahatékonysági irányelv átültetése a magyar

Részletesebben

Az új épületenergetikai és klímavédelmi

Az új épületenergetikai és klímavédelmi Az új épületenergetikai és klímavédelmi szabályozási rendszer Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Tartalom Energetikai EU direktívák Épületenergetikai direktíva

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Válaszok a leggyakrabban feltett kérdéseikre

Válaszok a leggyakrabban feltett kérdéseikre Strukturális alapok 2014-2020 Gyakorlati útmutató Hogyan tervezzünk egy több alapból finanszírozott működési programot az épületállomány energiahatékony felújítására Ön tervezi azokat a működési programokat,

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Gazdasági és Monetáris Bizottsága 2005.02.17.. MÓDOSÍTÁSOK 18-26 Véleménytervezet (PE 350.217v01-00) Corien Wortmann-Kool z energia-végfelhasználás hatékonyságáról

Részletesebben

3Készülékek (világítóeszközök) energiahatékonysága. - merre halad az Európai Unió és mi történik Magyarországon?

3Készülékek (világítóeszközök) energiahatékonysága. - merre halad az Európai Unió és mi történik Magyarországon? 3Készülékek (világítóeszközök) energiahatékonysága. - merre halad az Európai Unió és mi történik Magyarországon? Zsákai Zoltán osztályvezető TÜV Rheinland InterCert Kft. Milyen céllal született az Eco

Részletesebben

KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN

KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN Baumgartner Ida hivatalos közbeszerzési tanácsadó HAB 749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Tartalom Zöld közbeszerzés (Green Public Procurement) Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Jogszabályi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Hogyan tovább energetikai követelmények?

Hogyan tovább energetikai követelmények? Hogyan tovább energetikai követelmények? Dr. Csoknyai István BME egyetemi docens MEPS KONFERENCIA BME 2009. május 20. Tartalom 1. rész: 2002/91/EK IRÁNYELV 2. rész: Átdolgozó javaslat (2008/0223) I. rész

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

ErP-útmutató. Mindig az Ön oldalán. Változások a fűtéstechnikában az új EU-szabályozásnak megfelelően

ErP-útmutató. Mindig az Ön oldalán. Változások a fűtéstechnikában az új EU-szabályozásnak megfelelően ErP-útmutató Mindig az Ön oldalán Változások a fűtéstechnikában az új EU-szabályozásnak megfelelően 1. Mit jelentenek az ErP, Ecodesign és ELD rövidítések? ErP és Ecodesign: Az energiafelhasználással kapcsolatos

Részletesebben

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO

Részletesebben

Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén. Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november

Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén. Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november Új szabályozások Kormány rendelet Az egyes épület-energetikai tárgyú, valamint

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

A felelős üzemeltetés és monitoring hatásai

A felelős üzemeltetés és monitoring hatásai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék magyar@egt.bme.hu zmagyar@invitel.hu A felelős üzemeltetés

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan

Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan Fenntartható építészet Égetett kerámia építőanyagok a korszakváltás küszöbén Régi és új kihívások Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan 1 Új súlypontok az épületek energiahatékonyságának

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Az önkormányzati energiagazdálkodás néhány esete Dr. Éri Vilma Éghajlatváltozás, energiatakarékosság, környezetvédelem és kármentesítés VIII. Környezetvédelmi Konferencia Dunaújváros, 2006. június 6. Amiről

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Közbeszerzés zöldebben

Közbeszerzés zöldebben Közbeszerzés zöldebben Budapest, 2015. február 12. Baumgartner Ida idab@t-online.hu HAB-749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Zöld közbeszerzés Zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amely során az

Részletesebben

ÚJ KORSZAK AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁBAN

ÚJ KORSZAK AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁBAN ÚJ KORSZAK AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁBAN HŐTECHNIKA KÖRNYEZET TŰZ GARANCIA 40 ÉV HŐTECHNIKAI GARANCIA 20%-KAL JOBB HŐTECHNIKAI TELJESÍTMÉNY Kezdje meg az IPN-QuadCore utazást itt: ipn-quadcore.co.uk

Részletesebben

ÚJ KORSZAK AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁBAN AZ EREDETI: A JÖVŐ!

ÚJ KORSZAK AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁBAN AZ EREDETI: A JÖVŐ! ÚJ KORSZAK AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁBAN AZ EREDETI: A JÖVŐ! HŐTECHNIKA KÖRNYEZET TŰZ GARANCIA 40 ÉV HŐTECHNIKAI GARANCIA 20%-KAL JOBB HŐTECHNIKAI TELJESÍTMÉNY Kezdje meg az IPN-QuadCore utazást itt:

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Új követelmények a hőtermelők energiahatékonyságával szemben

Új követelmények a hőtermelők energiahatékonyságával szemben Új követelmények a hőtermelők energiahatékonyságával szemben Az Európai Unió előírása szerint 2015 szeptember 26-ától a fűtőberendezéseknek és tárolóknak meg kell felelniük bizonyos energiahatékonysági

Részletesebben

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására? Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására? JÁSZAY TAMÁS Vállalatfejlesztési Igazgató MET Energia Műhely Budapest, 2015. 04. 16. Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,

Részletesebben

Változási esettanulmány Assen város példáján

Változási esettanulmány Assen város példáján Változási esettanulmány Assen város példáján A kontextus és helyi kihívások bemutatása Assen városa ambiciózus fenntarthatósági célt tűzött ki maga elé,amely keretében 2015-ig (ill. 2020-ig) számos fenntarthatósági

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések dr. Szöllősi László helyettes államtitkár 2011. október 26. Stratégiák,

Részletesebben

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 106/2008/EK RENDELETE. (2008. január 15.)

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 106/2008/EK RENDELETE. (2008. január 15.) 2008.2.13. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 39/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 106/2008/EK

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.13. C(2014) 1633 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a 2017.

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27

V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27 V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27 DDRFÜ Nkft regionális fejlesztési ügynökség, alapítva: 1998 Tulajdonosok: Baranya Megyei Önkormányzat, Somogy Megyei Önkormányzat, Tolna Megyei Önkormányzat Profil:

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Ipari energiahatékonysági beruházások Magyarországon: potenciál és finanszírozás. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28.

Ipari energiahatékonysági beruházások Magyarországon: potenciál és finanszírozás. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Ipari energiahatékonysági beruházások Magyarországon: potenciál és finanszírozás Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az ipar energiamegtakarítási potenciáljának megítélése nem

Részletesebben

AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA

AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA BÁRCZI ISTVÁN A FENNTARTHATÓSÁGI DIVÍZIÓ VEZETŐJE XXII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT 2013.11.05-06. Világszerte Magyarországon AZ SGS Genfi központ 140

Részletesebben

Magyar önkéntes energiahatékonysági megállapodási rendszer előkészítése

Magyar önkéntes energiahatékonysági megállapodási rendszer előkészítése Magyar önkéntes energiahatékonysági megállapodási rendszer előkészítése A vizsgálatokat a Századvég Gazdaságkutató Zrt. végezte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal megbízásából, a Magyar

Részletesebben

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI dr Miklos Nemeth MIGSZ főtitkf titkár Főtitkár CEPI-CEAB CEAB CEPI Nemzetközi non-profi szervezet, Brüsszeli székhellyel,

Részletesebben

Lakossági Energiahatékonysági Beruházások támogatása 2014-2020

Lakossági Energiahatékonysági Beruházások támogatása 2014-2020 Lakossági Energiahatékonysági Beruházások támogatása 2014-2020 Várható kormányzati programok Budapest, 2014. június Tartalom 1.Panel III Programtervezet 2.Operatív Programok 2014-2020 között 3.A KEHOP

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások

Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások Tervezett változások az épületenergetikai rendelet hazai szabályozásában Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK EU direktívák hazai rendeletek EPBD - Épületenergetikai

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL. 2013. Október 29.

AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL. 2013. Október 29. AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL 2013. Október 29. MENNYIRE KÖZPONTI KÉRDÉS HAZÁNKBAN AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG? (az import aránya a teljes energiafogyasztáson belül - nukleáris fűtőanyaggal

Részletesebben

P01. Az épületenergetikai direktíva bevezetését támogató európai projektek. [SAVE projektek ismertetése] 10-04-2006. 1 > SAVE projektek

P01. Az épületenergetikai direktíva bevezetését támogató európai projektek. [SAVE projektek ismertetése] 10-04-2006. 1 > SAVE projektek [SAVE projektek ismertetése] P01 10-04-2006 Søren Aggerholm Dán Építéstudományi Intézet, SBi Dánia www.buildingsplatform.eu Az épületenergetikai direktíva bevezetését támogató európai projektek A dokumentum

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete

Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete Dr. MAGYAR ZOLTÁN Építéstudományi Egyesület Pécsi Tudományegyetem PMMK 38. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás Siófok, 2005.

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

P03. Épületenergetikai tanúsítás módszerei, a jelenlegi helyzet. [Épületenergetikai tanúsítás] 15-06-2006

P03. Épületenergetikai tanúsítás módszerei, a jelenlegi helyzet. [Épületenergetikai tanúsítás] 15-06-2006 [Épületenergetikai tanúsítás] P03 15-06-2006 Jean Christophe Visier Centre Scientifique et Technique du Bâtiment, CSTB Franciaország www.buildingsplatform.eu Épületenergetikai tanúsítás módszerei, a jelenlegi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.18. COM(2015) 496 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó

Részletesebben

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A zöld közbeszerzés jogi feltételei az Unióban 1997. Európai Unió elkötelezte magát a fenntartható

Részletesebben

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra Dibáczi Zita Osztályvezető Helyi Fórum Nyíregyháza, 2012. december 10. 1 EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az épületenergetika hatása az energiatakarékosságra

Az épületenergetika hatása az energiatakarékosságra Az épületenergetika hatása az energiatakarékosságra Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Épületek energiafelhasználása Az európai országokban az összes primer

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben