A BELSŐ KÖRNYEZET MINŐSÉGE ÉS AZ ÉPÜLETENERGETIKAI (EPBD) IRÁNYELV
|
|
- Katalin Tóth
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Épületenergetika HUHR/1001/2.2.1/0009 A BELSŐ KÖRN NYEZET MINŐ ŐSÉGE ÉS AZ ÉPÜLETENERGETIKAI (EPBD) IRÁNYELV Magyar Zoltán, PhD. Pécs, 20122
2 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS ÉGHAJLATI CÉLKITŰZÉS, AZ EU ENERGIAPOLITIKÁJA Az EU a tervek szerint 2050-ig 80%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását Az épületek kulcsszerepet töltenek be az EU Energiahatékonysági Cselekvési Tervében Energetikai vonatkozású irányelvek Az energiahatékonysági irányelv Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezéséről szóló irányelv Az energiafogyasztás címkézéséről szóló irányelv A BELTÉRI KÖRNYEZET MINŐSÉGE Hőkomfort Várható hőérzeti érték (PMV) és a kedvezőtlen hőérzet várható százalékos valószínűsége (PPD) Előírt belső hőmérséklet értékek Helyi termikus diszkomfort A beltéri levegő minősége Az érzékelt beltéri levegőminőség Épületbetegség-szindróma (Sick Building Syndrome, SBS) Akusztikai komfort Vizuális komfort (világítás) Páratartalom Beltéri környezeti paraméterek az energetikai számításhoz Termikus műemberrel végzett mérések A termikus műember bemutatása A termikus műember komfort mérésekre történő használata Az emberi test hőátadása Az aszimmetrikus sugárzás vizsgálata Az épületek energiahatékonyságáról szóló 91/2002/EK (EPBD) irányelv Általános bevezető Az épületek energiahatékonyságának számítási módja Az energiatanúsítvány
3 4.1.3 A kazánok és légkondicionáló rendszerek rendszeres ellenőrzése Szabványosítási koncepció az EPBD-irányelvvel kapcsolatban Az épületek energiahatékonyságának kiszámítása, ISO EN Különböző típusú számítási módok A különböző módszerek fő jellegzetességei Az energiamérleg egyenletei Szezonális módszer: A fűtési és hűtési idény rögzített hossza A zónákra történő felosztás kritériumai Zónakalkulációk Beltéri körülmények A fűtési és hűtési idény hossza Az épületek energiatanúsítása, EN 15217, EN Számított energiafogyasztás alapján való osztályozás Mért energiafogyasztás alapján való osztályozás Összesített primerenergia fogyasztás követelményértéke Meghatározott paraméterek hatásainak módosítása Referenciaértékek Az épület energiatanúsítási eljárása A kazánok, valamint a fűtő és légkondicionáló rendszerek ellenőrzése A kazánok ellenőrzése (EN 15378) A fűtési rendszer ellenőrzése (EN 15378) A szellőzőrendszer ellenőrzése (EN 15239) A légkondicionáló rendszerek ellenőrzése (EN 15240) AZ ÁTDOLGOZOTT EPBD-IRÁNYELV (2010/31/EU) Fő változások a 91/2002/EK irányelvhez képest Költségoptimalizálás Közel nulla energiafelhasználású épületek ESETTANULMÁNYOK Közel nulla energiaigényű irodaépület Helsinkiben (Finnország) Energiahatékonyság Kompakt konstrukció és napellenzők Energiaellátás Szellőző és légkondicionáló rendszer Helyiségkondicionálási megoldások
4 6.1.6 Világítási rendszer Elért fő fenntarthatósági kérdések MELLÉKLETEK Az EPBD-irányelvet alátámasztó CEN-szabványok
5 1 BEVEZETÉS Az épületek energia fogyasztásáról szóló (EPBD) irányelv és az EU által meghatározott célkitűzések megvalósításának elérése optimális energiahatékonyságú épületek integrált multidiszciplináris megközelítés alkalmazásával történő tervezését teszi szükségessé. Ez azt jelenti, hogy már a tervezési és kivitelezési folyamat kezdetétől fogva szükséges az építészek és a különböző szakemberek gépész-, magas- és mélyépítő, valamint épületgépész mérnökök, energetikai szakemberek és épületgépészeti szerelők multidiszciplináris csapatokban történő együttműködése. Ezért jelenleg jelentős igény mutatkozik az iránt, hogy a gyakorló szakemberek építészek és mérnökök speciális képzésben és oktatásban részesüljenek az integrált fenntartható tervezés területén, valamint az integrált multidiszciplináris csapatokban dolgozó szakemberek részéről a fenntartható energia épületek az épített környezetbe történő integrációjának területén. Az épületek energia fogyasztásáról szóló irányelv átdolgozott változata (2010/31/EU) május 19-én jelent meg. A megvalósítás nagy esélyt jelent az épületek energiafelhasználásának a csökkentésére, azonban az adott területen jól képzett szakemberek szükségesek, akik képesek energiahatékony épületeket előállítani. Az emberek gyakran az idő több mint 90%-át épületen belül töltik, ezért rendkívül fontos a kellemes beltéri feltételek fenntartása és ugyanakkor az energiahatékonyság javítása. A beltéri környezet minősége az épületen belüli környezet az ember érzékszerveire gyakorolt hatásainak összességeként, a jobb minőségű beltéri környezet termelékenységre és a gazdaságra gyakorolt hatásaként határozható meg. A beltéri környezet minőségének négy fő összetevője a hőkomfort, a beltéri levegő minősége, a világítás és az akusztika. A tananyag a terület specialistái diákok és az építőiparban tevékenykedő szakemberek számára készült. Az interdiszciplináris tananyag építészek, gépész-, magas- és mélyépítő és épületgépész mérnök, energetikai szakemberek és épületgépészeti szerelők számára készült, hogy azok multidiszciplináris csapatban működhessenek együtt. Köszönetnyilvánítás A jelen tananyag a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával készült el. 5
6 2 ÉGHAJLATI CÉLKITŰZÉS, AZ EU ENERGIAPOLITIKÁJA Az elmúlt évszázad óta a műszaki és gazdasági fejlődés folytán az életstílus teljesen megváltozott. A folyamat érzékelhető jelei figyelhetők meg az építőiparban, példaként említhetők az új szigetelési technológiák, valamint fűtési és hűtési rendszerek. Ez azonban növekvő energiaigényhez vezetett, amit ki kell elégíteni az emberek által igényelt kényelem biztosításához. A Nemzetközi Energia Ügynökség felmérése szerint [1], a teljes elsődleges energiaigény 34,1%-a az európai országokban keletkezik. Az Európai Unió energiaigényének 41%-a az építőiparban keletkezett, szemben az ipari célú energiaigény 28%-ával. Heating Fűtés 41% Számítógépek Computers 27% Cooling Hűtés Szellőzés Ventilation Lighting Világítás 5% 5% 4% Equipment Berendezés 18% 2.1 ábra Az építőipar energiafelhasználásának részletezése (EEBD, elektronikus épületenergetikai irányelv) Az elsődleges energiaigény következtében az európai országok a legnagyobb energiaimportőrök, amióta az olaj az alapvető energiaforrás. Ezért az Európai Unió nagy mértékben függ az importtól, és súlyosan érintették az olyan kedvezőtlen helyzetek, mint az 1970-es olajválság. A sokkoló válság következményeként azonban az EU vezetése és a kormányok nagyobb figyelmet fordítanak az energiatakarékosságot javító technológiákra és a megújuló energiaforrásokra. Először is mindannyian nagy figyelmet fordítanak az építőipari ágazatra, részben a fenti százalékarányok miatt, másrészt pedig megfontolandó az a tény, hogy a (2002-ben több mint 820 milliós) lakosságot jelentős felelősség terheli a hatékony energiafelhasználásért. Fontos tényező továbbá, hogy sok épület több száz éves, mindamellett az új épületek száma is jelentősen nő. Habár a jobb szigetelésnek és az új típusú ablakoknak köszönhetően sok épület hőtechnikai paraméterei jók, jelentős számú lakóépület kínál megfizethető, ám rossz minőségben épült lakásokat május 1-jén az Európai Unió 15 tagállamához 10 új állam csatlakozott. Ennek következtében az EU a második legnagyobb gazdasággá vált az Amerikai Egyesült Államok után. (Az EU 25 tagállamának energiafelhasználása 1990 és 2002 között mintegy 8%-kal nőtt.) A múlt században a környezeti probléma elsősorban a levegőszennyezés is fontos szemponttá vált, amely az égéstermékek révén nagyban összefügg az energiafelhasználással. Napjainkban a városi környezetszennyezés szólít cselekvésre, a települési önkormányzatok 6
7 pedig új partnerként vesznek részt r a megoldáskeresésben. Az éghajlatváltoé ozással kapcsolatos globális félelem is cselekvésre késztetett a még nem ratifikált Kiotói Jegyzőkönyvön keresztül (1997), amely a széndioxid-kibocsátás és az egyéb e üvegházhatású gázok csökkentését irányozza elő [2]. A jegyzőkönyv 38 iparosodott országot kötelez arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2008 és 2012 között 5,2% %-kal csökkentsék az 1990-es szinthezz viszonyítva. A jelenlegi előrejelzések azt mutatják,, hogy számos nyugat-európai ország nem fogja teljesíteni a kiotóii célkitűzéseket, miközben a legtöbb közép-európai ország valószínűleg teljesíteni fogja azokat. A kelet-európai országokban, amelyek gyakran bővelkednek energiaforrásokban, az energiahatékonysági stratégiák és a környezetvédelmi kérdések összekapcsolása még nem vált politikai aggállyá (Gazdasági EgyüttműköE ödési és Fejlesztési Szervezet (OECD), 2004). Tekintettel arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagok k (különösenn az olaj és a gáz) várhatóan a következő 30 évben is a legnagyobb energiaforrás marad Európában, kijelenthető, hogy az energiafelhasználás és annak környezeti hatása napjaink egyik legsürgetőbb kérdése. Teljes energiafogyasztás (millió tonna, olaj ekvivalens) Megújuló Atomenergia Természetes és származékos gáz Idő (év) Kőszén, lignit és származékaik Nyersolaj és olajtermékek 2.2. ábra A kibővült Európai Unió teljes energiafelhasználása üzemanyag-típusonként [3] A fenti okokból az EU vezetői részvétellel energiahatékonysági politikák és programok kidolgozásán dolgozik. Erre a tendenciára utal a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos támogatások növelése. A kormányok felismerni látszanak azt, hogy a megújuló energia kevésbéé fejlett iparág, amely nagyobb technológiai és piacii támogatást igényel a teljes kereskedelmi fejlettség eléréséhez. (Az összes támogatás (leszámítva a külső költségeket), a becslések szerint körülbelül évi 29 milliárd eurót tesz ki.) 2.1 táblázat Az energetikai támogatások becsült teljes összege az a EU 15 tagállamában ben, milliárd euróban [4] Szilárd tüzelőanyagt g Olaj és gáz Atom A Megújuló Költségvetésben >6.4 >0.2 >1.0 > >0.6 Költségvetésen kívül >6.6 >8.5 >1.2 > >4.7 Összesen >13 >8.7 >2.2 > >5.3 7
8 Megújuló energia [%] Az EU 15 tagállama 2004 előtt Az EU 10 új tagállama 2.3. ábra A megújuló energia részaránya a teljeses energiafelhasználásban 1990 éss 2002 között [5] 2.1 Az EU a tervek szerint 2050-ig 80%-kal csökkentc ti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását Az európai kontinens amellett, hogy felkarolta a megújuló energiaforrásokat, arra törekszik, hogy túlteljesítse az összes kibocsátási célkitűzést. Az EU nem elégszikk meg azzal, hogy tizedével túlteljesítette a 2012-es célokat, és jó úton halad, hogy túlteljesítse a 2020-as célokat, hanem 2050-ig 80% %-kal kívánja csökkenteni a teljes kibocsátást. Az Európai Bizottság március 8-ával kidolgozott egy ütemtervet, melyben m meghatározzaa az EU klímavédelmi csomagját kialakító kulcsfontosságú elemeket, ezáltal e elősegítve azt, hogy az EU 2050-ig versenyképes, alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasággáá váljon. Habár a kontinens kibocsátásának 80% %-os csökkentését tűzte ki célul, ez e valójábann csak a minimális célkitűzés az ütemterv szerint az üvegházhatást okozó gázokk kibocsátása akár 95% %-kal is csökkenhet. Tudományos bizonyítékok támasztják aláá azt, hogy a globális felmelegedéf ést legfeljebb 2 C- irányuló határozottt globális fellépés hiányában a hőmérséklet 2050-ig 2 akár 2 C-kal vagy azt kal az iparosodás előtti hőmérsékletre kell korlátozni. Az éghajlatválté tozás korlátozására meghaladóan, 2100-ig pedig 4 C-kal vagy azt meghaladóan növekedhet. n A 2 C alatti szint megtartásához minden országnak csökkentenie kelll az üvegházhatású gázok kibocsátását, a fejlett országoknakk azonban példamutatóan 80-95%-os csökkentéssel az 1990-es alatti szintet kell megcélozniuk 2050-ig. Az Európai Tanács és az Európai Parlament ezt a célul kitűzött tartományt az EU célkitűzéssé nyilvánította abban a tekintetben, hogy a fejlett országok csoportjának el kell érniük a szükséges csökkentést. A globális kibocsátás valamivel több,, mint 10% %-áért felelős EU egyedül nem képes megoldani az éghajlatváltozást. Az éghajlatváltozás problémája egyedül nemzetközi fellépéssel oldható meg, és az EU-nak továbbra is törekedniee kell partnerei bevonására. A globális kibocsátáss több mintt 80%-áért felelős országok a Koppenhágai Megállapodás és a Cancúni Megállapodás értelmében hazai célok kitűzésére tettekk ígéretet. Egyes országokban az ígéretek teljesítéséhez a jelenleginél határozottabb fellépésre lesz szükség. A fő f cél a globális éghajlatváltozási politika kidolgozása. A jelentős kibocsátáscsökkentés eléréséhez szükséges a klímabarát, alacsony széndioxid- mutatja, hogy a 2050-re tervezett 80% %-os belföldi csökkentés leginkább költséghatékony módjához kibocsátású gazdaságra történő áttérés. Az ütemterv alapjául szolgáló elemzés azt 8
9 2020-re kizárólag belföldi intézkedésekkel 25%-os csökkentést kell elérni. Az elemzés arra is rámutat, hogy ez akkor érhetőő el, ha az EU teljesíti jelenleg vállalt kötelezettségét, miszerint 2020-ig 20%-kal avítja az energiahatékonyságot. Az ütemtervv iránymutatást ad arraa nézve, hogyan érhető el az átmenett a leginkább költséghatékony módon. m Képet ad arról, hogy milyen típusú technológiák és intézkedések megvalósítása, és az EU-ban milyen típusú politikák kidolgozása szükséges az elkövetkező 10 évben és azon túl. A Bizottság széles körű modell elemzést hajtott végre több lehetséges forgatókönyvvel, bemutatva a megvalósítás lehetséges módját. A különböző forgatókönyvek elemzése szerint a belföldi kibocsátás es szinthez viszonyított 40%,, illetve 60%-os csökkentése jelentené a költséghatékony utat 2030-ig, illetve 2040-ig. Ugyanebben az összefüggésben 2020-ig 25%-os csökkentést irányoz elő. A 2.4 ábra ezt illusztrálja. Ezt az utat követve 1990-hez képest az elsőő évtizedben ig nagyjából 1%-os, második évtizedben 2020-tól 2030-igg 1,5%-os, és az utolsó két évtizedben 2050-ig 2% éves csökkenés valósulna meg. Az erőfeszítés e idővel növekedne, amint a költséghatékony technológiák szélesebb körben elérhetővé válnak. Energiaszektor Jelenlegi politika Lakossági és tercier Ipar Közlekedés Nem CO2, mezőgazdaság Nem CO2, egyéb ágazatok 2.4 ábra Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 80%-os belföldi csökkentése az EU-ban 5 éves (100%=1990) [6] A 2.4 ábra a 2050-re kitűzött 80%-os csökkentés felé vezető utat illusztrálja bontásban. A felsőő referencia előrejelzés azt mutatja, hogyan alakulnaa az üvegházhatású gázok belföldi kibocsátása a jelenlegi politika fenntartásával. A 80%-os belföldi csökkentéssel összhangban álló forgatókönyv megmutatja, hogyan alakulhat az általános és az ágazati kibocsátás további intézkedések bevezetése esetén, figyelembe véve az idővel elérhetővé váló technológiai lehetőségeket. Az ütemterv az elvégzett költséghatékonysági elemzés alapján megadja a kulcsfontosságú ágazatokban 2030-ig és 2050-ig megvalósítandó kibocsátáscsökkentési tartományokat (lásd 2.2 táblázat). A legnagyobb kibocsátáscsökkenés a villamosenergia-termelésben érhető el, amely 2050-re teljesen szénmentessé válik. Széles körben alkalmazni kell számos meglévő technológiát, többek között olyan fejlett technológiákat, mintt a fotóvillamosságot,, azaz a napelemeket, melyek idővel egyre olcsóbbá és ezáltal versenyképesebbé válnak. 9
10 2.2 táblázat Ágazatonkénti csökkenés [6] Üvegházhatású gázok csökkenése 1990-hez képest Összesen -7% -40 to -44% -79 to -82% Ágazatok Energia (CO 2 ) -7% -54 to -68% -93 to -99% Ipar (CO 2 ) -20% -34 to -40% -83 to -87% Közlekedés (beleértve a repülés CO 2 -kibocsátását, +30% +20 to -9% -54 to -67% a tengeri közlekedés kivételével) Lakosság és szolgáltatások (CO 2 ) -12% -37 to -53% -88 to -91% Mezőgazdaság (CO 2 -mentes) -20% -36 to -37% -42 to -49 Egyéb nem CO 2 kibocsátás -30% -72 to -73% -70 to -78% Közép- és hosszú távon átlag feletti hozzájárulás érhető el a lakossági és a szolgáltatási ágazatban is. Az ipar szénmentessé válása középtávon valamivel elmarad a gazdaság egészétől, azonban 2050-re jelentős további csökkenés várható, különösen szénmegkötési és tárolási technológia (CCS) alkalmazásának elterjedésével olyan ipari folyamatok kibocsátása tekintetében, amelyek egyéb módon nem csökkenthetők. A megoldások ágazatspecifikusak, ezért a Bizottság egyedi ütemtervek kidolgozását látja szükségesnek az érintett ágazatokkal együttműködésben. A K+F tevékenység, valamint a technológiák, például az alacsony széntartalmú energiaforrások, a szénmegkötés és -tárolás, az intelligens hálózatok, valamint a hibrid és az elektromos járműtechnológiák különböző formáinak bemutatása és korai alkalmazása kiemelkedő fontossággal bír azok későbbi költséghatékony és széles körű elterjedésének biztosításában. Ezen kívül fontos szerepet tölthet be az erőforrás-hatékonyság javítása például a hulladék anyagában történő hasznosításával, jobb hulladékkezeléssel és viselkedésbeli változásokkal, valamint az ökoszisztémák ellenállóképességének a növelése. Folyamatos erőfeszítésekre lesz szükség az éghajlatváltozás enyhítésére és az alkalmazkodási technológiákra irányuló kutatás erősítéséhez is. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésén túl, ami az alacsony széndioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás fő előnyének tekinthető, ez az átmenet számos más alapvető előnnyel is jár; ide sorolható például az új munkahelyek teremtése, a fosszilis tüzelőanyagok importjában elért megtakarítás, a levegőminőség és a közegészség javítása, a tőkeberuházások növelése. A Bizottság felhívja a többi európai intézményt, a tagállamokat, a tagjelölt országokat, valamint a potenciális tagjelölteket és az érdekelteket, hogy vegyék számításba a jelen ütemtervet az uniós, nemzeti és regionális politikák kidolgozásánál, hogy 2050-ig elérhetővé váljon az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság. A Bizottság nemzetközi szinten az 2050-ig szóló Energiaügyi Ütemterv bemutatásával ösztönzi a globális partnerekkel folytatott nemzetközi tárgyalásokon a globális fellépést, és elősegíti a rugalmas, alacsony széndioxidkibocsátású gazdaság előmozdítását segítő intézkedésekkel kapcsolatos együttműködést az EU-val szomszédos országokkal. EU-elnöksége idején Magyarország felelős a közös uniós álláspont elfogadásának és a nagy stratégiai kérdésekkel kapcsolatos közös gondolkodásnak az összehangolásáért, és képviseli az Európai Uniót a nemzetközi tárgyalásokon. A Magyar Elnökség kívánsága, hogy Európa új dimenziókat érjen el az energiapolitika területén, és megnyissa az utat a tiszta, megfizethető és hosszú távon rendelkezésre álló energia felé. Az energiapolitikának hozzá kell járulnia a gazdasági növekedéshez, az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a külső 10
11 energiaforrásoktól való függés csökkentéséhez. A legsürgetőbb feladat Európa belső energiapiacának a megteremtése és az európai energetikai infrastruktúra töredezettségének a csökkentése. 2.2 Az épületek kulcsszerepet töltenek be az EU Energiahatékonysági Cselekvési Tervében Az EU által kidolgozott, intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre és az erőforráshatékony gazdaság irányába mutató átmenetre irányuló Európa 2020 Stratégia középpontjában az energiahatékonyság áll. Az energiahatékonyság az egyik leginkább költséghatékony mód az energiaellátás biztonságának a fokozására, valamint az üvegházhatású gázok és más szennyezőanyagok kibocsátásának a csökkentésére. Az energiahatékonyság számos tekintetben Európa legnagyobb energiaforrása. Ezért az Európai Unió 2020-ig az elsődleges energiafelhasználásnak az előrejelzésekhez viszonyított 20%-os csökkentését tűzte ki célul, és a Bizottság Energia 2020 címet viselő közleménye ezt a célt kulcsfontosságú lépésként nevezi meg a hosszú távú energetikai és éghajlati célok elérésében. A cél elérése érdekében jelentős lépések történtek különösen a berendezések és az épületek piacán. A Bizottság becslései szerint az EU várhatóan csak félig tudja megvalósítani a 20%- os célkitűzést. Az EU-nak azonnal cselekednie kell, hogy visszakerüljön a célja eléréshez vezető kerékvágásba. Az Európai Tanács február 4-i felhívására, miszerint határozott lépéseket kell tenni az épületek, a közlekedés, a termékek és folyamatok nagyobb magasabb energiamegtakarításában rejlő jelentős potenciál kiaknázására, a Bizottság válaszképpen kidolgozta ezt az átfogó új évi Energiahatékonysági Tervet [7]. A évi Energiahatékonysági Cselekvési Terv [8] meghatározta a legnagyobb energiafogyasztó ágazatokat és a legfontosabb horizontális kérdéseket lefedő tíz kiemelt intézkedést. 2.3 táblázat a évi Energiahatékonysági Cselekvési Terv felépítése [8] 85 (rész-)intézkedés Szabályozók Gazdasági és piaci alapú eszközök Tájékoztatási és támogató programok Önkéntes akciók 6 elsőbbséget élvező terület 10 elsőbbséget élvező akció ÁGAZATOK Energiafelhasználó termékek (1) Készülék & berendezés & minimális Energiaszolgáltatás energiateljesítmény-standardok Lakossági, kereskedelmi és (2) Épület teljesítményére vonatkozó középületek követelmények és nagyon kis mértékben szennyező épületek Energiaátalakítás (3) Az energiatermelés és -elosztás hatékonyabbá tétele Közlekedés (4) A személyautók üzemanyaghatékonyságának elérése HORIZONTÁLIS KÉRDÉSEK Finanszírozás (5) A kkv-k és energiaszolgáltató vállalatok energiahatékonysági beruházásainak elősegítése Gazdasági ösztönzők (6) Az energiahatékonyság fokozása az új tagállamokban Energiaárak (7) Egységes adózás alkalmazása Energiával kapcsolatos viselkedés (8) Az energiahatékonysággal kapcsolatos tudatosság növelése (9) Energiahatékonyság a városokban Nemzetközi partnerségek (10) Az energiahatékonyság világméretű támogatása 11
12 Az építőiparban bevezetett energiahatékonysági intézkedések óriási potenciált képviselnek az európai CO 2 -kibocsátás csökkentésében. Az építőipari ágazatt energiafelhasználásaa az EU teljes energiafelhasználásának 40%-át teszi ki, és Európa legnagyobb kibocsátási forrása (az EU CO 2 -kibocsátásának közel 36%-áértt felelős). Ezt a nagy mennyiségű kibocsátást akár 80%-kal lehetne csökkenteni integrált tervezési megoldásokkal, például a meglévő épületállomány, a felújított lakások és az új épületek különböző alkotóelemeinek jobb szigetelésével (EURIMA, ECOFYS 2005a,b, Wuppertal Intézet, I 2005). Az épületek energetikai teljesítménye kulcsfontosságúú az EU éghajlati és energetikai e célkitűzéseinek az elérésében. Kis szabályozási intenzitás Nagy szabályozási intenzitás Technikai potenciál Háztartások Közlekedés Ipari Szolgáltatások Minden ágazat 2.5 ábra Végfelhasználói energiamegtakarításii potenciál az EU 27 tagállamában 2020-ban [9] A 2.5 ábrán látható, hogy habár a végfelhasználói ágazatok részbenn már jelenleg is kiaknázzák az energiamegtakarítási potenciált, az egyes ágazatokban rejlő költséghatékony energiamegtakarítási potenciált 2020-igg nem fogják kimeríteni. Elérhető ugyan további megtakarítás, de nem költséghatékonyan. A lakó-, kereskedelmi és középületekb ben a terek és a vízz fűtésére, valamint hűtésre, szellőzésre, világításra stb. felhasznált energia az EU energiafelhasználásának 40%-át teszi ki. Az épületek energiahatékonyságávall foglalkozó legfontosabb közösségi jogszabály az épületek energia fogyasztásáról szóló irányelv (EPBD) 2002 [10]. A Cselekvési Terv az épületek energiahatékonyságára megoldásként az EPBD maradéktalan végrehajtását ösztönzi, és második kiemelt intézkedésként előterjeszti annak átdolgozását. Az EPBD átdolgozott változata [11] javasolja, hogy minden uniós tagállam hagyjon jóvá nemzeti terveket és célkitűzéseket a közel nulla energiafelhasználású épületek bevezetésének az előmozdítása érdekében. Európában eddig mintegy alacsony energiafelhasználású ház épült. A terv középpontjában azok azz eszközök állnak, amelyek elindítják a középületek és magántulajdonban lévő épületek felújításának folyamatát, valamint javítják az azokban használt berendezések energetikai teljesítményét, és előmozdítják az energiahatékonyságot a háztartásokban és az iparban. A Cselekvési Terv támogatjaa az államii szektor példamutató szerepvállalását, és kötelező célkitűzést javasol az állami szektor s tulajdonában lévő épületállomány felújítási ütemének a 12
13 gyorsítására. A közhatóságok számára elő kell írni a tulajdonukban lévő épületek évente legalább 3%-ának a felújítását. Ez nagyjából a jelenlegi felújítási arány kétszerese. A Cselekvési Terv továbbá energiahatékonysági feltételeket vezet be a közbeszerzésben. Az egyes felújításokkal az épületnek el kell érnie a nemzeti épületállomány legjobb 10%-a által képviselt szintet. Amennyiben az államháztartási szervek épületeket bérelnek vagy vásárolnak, azoknak mindig az elérhető legjobb energiahatékonysági osztályba kell tartozniuk. Az állami szektor új piacokat teremthet az energiahatékony technológiák, szolgáltatások és üzleti modellek számára. A tagállamoknak meg kell újítaniuk az energiafelhasználást ösztönző támogatásaikat, például átirányítva azokat az energiahatékonyságot javítására és az energiaszegénység leküzdésére. A Cselekvési Terv célja, hogy elindítsa a magántulajdonú épületek felújításának folyamatát, és a berendezések energia hatékonyságának a javítását. A lakóépületekben a környezetvédelmi célú felújításon átesett falak és tetőszigetelések kínálják a legnagyobb lehetőségeket, míg a kereskedelmi épületek esetében nagyon fontosak a fejlettebb energiagazdálkodási rendszerek. A fejlettebb berendezésekben és más energiafelhasználó felszerelésekben továbbra is óriási energiamegtakarítási lehetőségek rejlenek. A Cselekvési Terv olyan intézkedésekre kéri fel a tagállamokat összhangban a nemzeti tulajdonjoggal amelyek megoldást nyújtanak a megosztott ösztönzők problémájára. Ez alatt a bérelt épületek és lakások felújítási költségeinek a bérlő és a bérbeadó közötti megosztását kell érteni. Ugyanakkor a Cselekvési Terv felszólítja a tagállamokat, hogy a felújítás katalizátoraként támogassák az új energetikai szolgáltató vállalatok bevezetését. Az energetikai szolgáltató vállalatok saját költségen újítanak fel magántulajdonú házakat és lakásokat, és nyereségként meghatározott ideig megilleti őket a felújítás előtti és utáni energiaköltség közötti különbség. A Cselekvési Terv középpontjában áll továbbá az intelligens hálózatok és az intelligens fogyasztásmérők bevezetése, melyek a fogyasztókat ellátják az energiafogyasztás optimalizálásához szükséges információval és szolgáltatásokkal, továbbá kiszámítják az energiamegtakarítást. A nagyvállalatoknak hatékony végrehajtása és a bumeránghatás rendszeres és független energiaauditot kell végrehajtaniuk, melyeket önállóan kell megszervezniük. A Cselekvési Terv arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki ösztönzőket olyan vállalkozások számára, amelyek a racionális energiafelhasználás kereteit módszeresen meghatározó energiamenedzsment rendszert vezetnek be. A mikro- és kisvállalkozások számára a Cselekvési Terv a bevált energiahatékonysági gyakorlatok cseréjét, valamint az energiamenedzsment-kapacitások felépítését célzó projekteket javasol. A Terv hivatkozik az újonnan induló Intelligens Városok és Közösségek Kezdeményezésre is, melynek célja, hogy önkormányzati szinten kidolgozza az innovatív alacsony széndioxidkibocsátású és energiahatékony megoldások európai kiválósági keretrendszerét. A nagy kihívást a meglévő épületállomány felújítása és különösen a szükséges beruházások finanszírozásának módja jelenti. A végső szereplők (pl. az EU polgárai, a közhatóságok és szolgáltató vállalatok) mindkét ágazatban hasonló piaci és szabályozási hiányosságokkal szembesülnek, amelyek korlátozzák az energiatakarékossági intézkedések bevezetését. Ilyenek a magas kezdeti költségek, a hiányos piacok (a képzett munkaerő, az infrastruktúra és az információ hiánya), a tájékozottság, az ismeretek és a motiváció hiánya, a megosztott ösztönzők (tulajdonos-bérlő probléma), a jogszabályok nem hatékony végrehajtása és a bumeránghatás. Egyes tagállamok már ma is proaktívan használják a strukturális alapokat. 13
14 Az épületek energiahatékonyságát biztosító megoldások műszakilag gyakran nagy kihívást jelentenek. Az építészek, mérnökök, műszaki ellenőrök, mesteremberek, technikusok és üzembe helyezők, tehát általában a felújításban érintett szakemberek számára ezen a téren nincs megfelelő képzés. Ma körülbelül 1,1 millió szakképzett munkavállaló áll rendelkezésre, holott becslések szerint 2015-re 2,5 millió szakemberre lenne szükség. A Bizottság ezért útnak indítja a Kompetencia építés: építőipari dolgozók képzése a fenntarthatóság szolgálatában elnevezésű kezdeményezést, mellyel a tagállamok segítségére kíván lenni abban, hogy az építőipari ágazaton belül felmérjék a képzés iránti igényt, stratégiákat dolgozzanak ki ezen igény kielégítéséhez, és támogatni tudják a hatékony képzési programokat. E folyamat eredményeként ajánlások születhetnek a szakemberek minősítésére, képesítésére vagy képzésére vonatkozóan. Az energiahatékonyságra irányuló beruházások növelik a versenyképességet és támogatják az energiaellátás biztonságát és alacsony költségű fenntarthatóságát. A meglévő és az új intézkedések teljes körű végrehajtásának együttes hatása magában rejti éves szinten háztartásonként akár 1000 eurós megtakarítás elérésének, Európa ipari versenyképessége javításának, valamint akár 2 millió munkahely létrehozásának a lehetőségét. Az EPBD átdolgozása [11] várhatóan jelentős hatással lesz a meglévő épületállománnyal kapcsolatos jövőbeni végső folyamatra, a közel nulla energiaigényű házak építése pedig jelentős mennyiségi és minőségi hatással lesz a foglalkoztatásra. A munkaerő magasabb szintű képesítése, valamint a korszerű alacsony energiafelhasználású épületekkel kapcsolatban elsajátított tudás további versenyelőnyt biztosít az európai építőipar számára. Magyarországon egy tanulmány [12] vizsgálta a felújítások mélységét és a felújítások feltételezett ütemét. A 2.4 táblázatban a leírt forgatókönyv áttekintése látható. 2.4 táblázat A felújítások mélységének és ütemének forgatókönyve [12] Név Forgatókönyv Energiahatékonysági Felújítások aránya éves intervenció típusa szinten S-BASE Kiinduló forgatókönyv Nincs intervenció Szokásos ügymenet (a teljes alapterület 1,3%-a) S-DEEP1 Mélyreható környezetvédelmi felújítás, gyors megvalósítási ütem Mélyreható környezetvédelmi felújítás Kb. 20 millió m 2 (= lakás, a teljes alapterület 5,7%-a) S-DEEP2 S-DEEP3 S-SUB Mélyreható környezetvédelmi felújítás, közepes megvalósítási ütem Mélyreható környezetvédelmi felújítás, lassú megvalósítási ütem Optimálistól elmaradó környezetvédelmi felújítás, közepes megvalósítási ütem Mélyreható környezetvédelmi felújítás Mélyreható környezetvédelmi felújítás Optimálistól elmaradó környezetvédelmi felújítás Kb. 12 millió m 2 (= lakás, a teljes alapterület 3,4%-a) Kb. 8 millió m 2 (= lakás, a teljes alapterület 2,3%-a) Kb. 12 millió m 2 (= lakás, a teljes alapterület 3,4%-a) A tanulmány a meglévő lakossági az állami tulajdonú épületeket állította a középpontba, és a mélyreható felújítást támogató forgatókönyveket emelte ki, melyekkel az épületek olyan mértékben megközelítik a passzív ház szabványokat, amennyire az reálisan és gazdaságilag megvalósítható. A kutatás bemutatta, hogy a magyarországi fűtési energiafelhasználás és az azzal járó CO 2 -kibocsátás akár 85%-a elkerülhető az országban egy következetes és széles körű, mélyreható környezetvédelmi célú felújítási programmal (2.6 ábra). A vizsgálat a kevésbé ambiciózus felújítási programokban rejlő kockázat fontosságára is rávilágított. Amint a 2.6 ábrán látható, az optimálistól elmaradó felújítási forgatókönyvvel csupán a végső fűtési energiafelhasználás 40%-a takarítható meg, és a program végén továbbra is megmarad 14
Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése
Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
RészletesebbenPálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály
EU stratégiai és jogszabályi keretek Pálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály Budapest, 2019. március 1. Európai energiapolitika 2015 után harmadik éve növekvő európai energiafogyasztás A 2020-as
RészletesebbenDr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály
A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU
RészletesebbenUniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg
Részletesebbenaz energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel
Megjelent az energiával kapcsolatos termékek kötelező címkézésére vonatkozó kormányrendelet, mely alapján energiával kapcsolatos termék akkor hozható forgalomba vagy helyezhető üzembe, ha megfelel az adott
RészletesebbenAz új energiahatékonysági irányelv
Az új energiahatékonysági irányelv Dr. Hevesi Zsófia Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 3% 1,5% Energiahatékonysági munkacsoport ülés 2012. október 9., Budapest
RészletesebbenEnergiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója
Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Gazdasági és Monetáris Bizottsága 2005.02.17.. MÓDOSÍTÁSOK 18-26 Véleménytervezet (PE 350.217v01-00) Corien Wortmann-Kool z energia-végfelhasználás hatékonyságáról
RészletesebbenA szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.
A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes
RészletesebbenDr. Szuchy Róbert, PhD irodavezető ügyvéd egyetemi docens
ENERGIA AUDITTAL ÉS AZ ISO 50001-ES SZABVÁNNYAL KAPCSOLATOS ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK Dr. Szuchy Róbert, PhD irodavezető ügyvéd egyetemi docens Az energiahatékonysági irányelv átültetése a magyar
RészletesebbenA kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenEnergetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek
Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre
RészletesebbenMEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.
MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései
RészletesebbenAz új épületenergetikai és klímavédelmi
Az új épületenergetikai és klímavédelmi szabályozási rendszer Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Tartalom Energetikai EU direktívák Épületenergetikai direktíva
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Dimitar Balyuchev bolgár állampolgár által benyújtott 1542/2009. számú petíció az energia-végfelhasználás
RészletesebbenÉpületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök
Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2019.3.4. C(2019) 1616 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a 2012/27/EU irányelv VIII. és IX. mellékletének
RészletesebbenA Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai
XX. MKET Konferencia Balatonfüred A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai 2017. március 22 23. Tompa Ferenc Veolia Energia Magyarország Zrt. ENERGIA Az EU Tiszta Energia
RészletesebbenVálaszok a leggyakrabban feltett kérdéseikre
Strukturális alapok 2014-2020 Gyakorlati útmutató Hogyan tervezzünk egy több alapból finanszírozott működési programot az épületállomány energiahatékony felújítására Ön tervezi azokat a működési programokat,
RészletesebbenKÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN
KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN Baumgartner Ida hivatalos közbeszerzési tanácsadó HAB 749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Tartalom Zöld közbeszerzés (Green Public Procurement) Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Jogszabályi
RészletesebbenENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA
ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.17. SWD(2018) 188 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT
Részletesebben3Készülékek (világítóeszközök) energiahatékonysága. - merre halad az Európai Unió és mi történik Magyarországon?
3Készülékek (világítóeszközök) energiahatékonysága. - merre halad az Európai Unió és mi történik Magyarországon? Zsákai Zoltán osztályvezető TÜV Rheinland InterCert Kft. Milyen céllal született az Eco
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenHogyan tovább energetikai követelmények?
Hogyan tovább energetikai követelmények? Dr. Csoknyai István BME egyetemi docens MEPS KONFERENCIA BME 2009. május 20. Tartalom 1. rész: 2002/91/EK IRÁNYELV 2. rész: Átdolgozó javaslat (2008/0223) I. rész
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenMegújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata
Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)
RészletesebbenVP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.
VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban 1 Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtására 2019. január 2. napjától 2021. január 4. napjáig van
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenEnergiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály
Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2016) 62 2016/0036 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében
RészletesebbenEURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi
RészletesebbenAz energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre
Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Épületenergetikai Stratégia
RészletesebbenÉVES JELENTÉS. a Hungast 14. Kft évi energetikai tevékenységéről (kivonat). Budapest, A jelentést összeállította:
ÉVES JELENTÉS a Hungast 14. Kft. 2017. évi energetikai tevékenységéről (kivonat). Budapest, 2018.05.09. A jelentést összeállította: Domokos Péter energetikai szakreferens Hungast 14_szakreferens_2017_éves
RészletesebbenMSZ EN ISO 50001:2012 (Energiairányítási rendszer) Energiahatékonysági törvény
BERTING Vezetési Tanácsadó Iroda Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Minőség Klub MSZ EN ISO 50001:2012 (Energiairányítási rendszer) Energiahatékonysági törvény Előadó: Csonka László, Ügyvezető
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenKKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.
KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO
RészletesebbenA napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató
A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ
RészletesebbenErdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
RészletesebbenFenntartható, energiatudatos építés égetett kerámia építőanyagokkal
Fenntartható, energiatudatos építés égetett kerámia építőanyagokkal Az energiahatékony építés és korszerűsítés követelmény-rendszere Jenei Dávid energetikai mérnök 2015. április 16. Előzmények - 7/2006
RészletesebbenAZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE
AZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE 2017. november 2. DR. HABIL. SZUCHY RÓBERT PHD EGYETEMI DOCENS DÉKÁNHELYETTE A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK HELYZETE JOGI MEGKÖZELÍTÉSBEN
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenAz Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes
Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes Klímapolitikai Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA
MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai
RészletesebbenÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA
ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban
RészletesebbenUniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén. Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november
Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november Új szabályozások Kormány rendelet Az egyes épület-energetikai tárgyú, valamint
RészletesebbenJelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.
Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenA felelős üzemeltetés és monitoring hatásai
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék magyar@egt.bme.hu zmagyar@invitel.hu A felelős üzemeltetés
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.
RészletesebbenMegújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép
Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép Szabó Zsolt államtitkár Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenEurópa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője
Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások
RészletesebbenJelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan
Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU
RészletesebbenHazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.
Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA
RészletesebbenAz EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés
Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS DOMINIUM-COR ZRT.
ÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS 2 0 1 8 DOMINIUM-COR ZRT. Készítés dátuma: 2019. május Készítette: www.vertpulse.eu NÉV VÉGZETTSÉG JOGOSULTSÁGI SZÁM Ackermann Iván okleveles gépészmérnök EA-01-86/2016 Tirpák
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenLIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens I. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. április 28. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (CCA),
RészletesebbenÚJ KORSZAK AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁBAN
ÚJ KORSZAK AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁBAN HŐTECHNIKA KÖRNYEZET TŰZ GARANCIA 40 ÉV HŐTECHNIKAI GARANCIA 20%-KAL JOBB HŐTECHNIKAI TELJESÍTMÉNY Kezdje meg az IPN-QuadCore utazást itt: ipn-quadcore.co.uk
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.2. COM(2015) 614 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenAz energiahatékonyság jövője:
Az energiahatékonyság jövője: a legolcsóbb energiaforrás 2018 február Túl gyorsan melegszik bolygónk 800 ezer éve volt olyan magasan a szén-dioxid-szint, mint 2016-ban "Without rapid cuts in CO2 and other
RészletesebbenÚJ KORSZAK AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁBAN AZ EREDETI: A JÖVŐ!
ÚJ KORSZAK AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁBAN AZ EREDETI: A JÖVŐ! HŐTECHNIKA KÖRNYEZET TŰZ GARANCIA 40 ÉV HŐTECHNIKAI GARANCIA 20%-KAL JOBB HŐTECHNIKAI TELJESÍTMÉNY Kezdje meg az IPN-QuadCore utazást itt:
RészletesebbenA felelős üzemeltetés és monitoring hatásai
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék magyar@egt.bme.hu zmagyar@invitel.hu A felelős üzemeltetés
RészletesebbenÚj utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás
Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.17. COM(2012) 765 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények
RészletesebbenA zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei
A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere
RészletesebbenAz önkormányzati energiagazdálkodás néhány esete Dr. Éri Vilma Éghajlatváltozás, energiatakarékosság, környezetvédelem és kármentesítés VIII. Környezetvédelmi Konferencia Dunaújváros, 2006. június 6. Amiről
RészletesebbenEU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos
RészletesebbenAz energiahatékonyságról szóló törvény fogyasztóvédelmi kérdései
Az energiahatékonyságról szóló törvény fogyasztóvédelmi kérdései 2012/27/EU irányelv 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv Távhő Cselekvési Terv Nemzeti
RészletesebbenKözbeszerzés zöldebben
Közbeszerzés zöldebben Budapest, 2015. február 12. Baumgartner Ida idab@t-online.hu HAB-749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Zöld közbeszerzés Zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amely során az
RészletesebbenErP-útmutató. Mindig az Ön oldalán. Változások a fűtéstechnikában az új EU-szabályozásnak megfelelően
ErP-útmutató Mindig az Ön oldalán Változások a fűtéstechnikában az új EU-szabályozásnak megfelelően 1. Mit jelentenek az ErP, Ecodesign és ELD rövidítések? ErP és Ecodesign: Az energiafelhasználással kapcsolatos
RészletesebbenPro Energia Alapítvány konferencia Budapest, április 12. Vajdahunyad Vára. Energiahatékonysági politikák az EU és az IEA országaiban
Pro Energia Alapítvány konferencia Budapest, 2012. április 12. Vajdahunyad Vára A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai Energiahatékonysági politikák az EU és az IEA országaiban
RészletesebbenÖsszefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot
RészletesebbenV-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27
V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27 DDRFÜ Nkft regionális fejlesztési ügynökség, alapítva: 1998 Tulajdonosok: Baranya Megyei Önkormányzat, Somogy Megyei Önkormányzat, Tolna Megyei Önkormányzat Profil:
RészletesebbenJogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan
Fenntartható építészet Égetett kerámia építőanyagok a korszakváltás küszöbén Régi és új kihívások Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan 1 Új súlypontok az épületek energiahatékonyságának
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 26. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 26. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0231 (COD) 11483/16 ADD 3 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. július 22. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:
RészletesebbenMagyar önkéntes energiahatékonysági megállapodási rendszer előkészítése
Magyar önkéntes energiahatékonysági megállapodási rendszer előkészítése A vizsgálatokat a Századvég Gazdaságkutató Zrt. végezte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal megbízásából, a Magyar
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenHogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?
Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására? JÁSZAY TAMÁS Vállalatfejlesztési Igazgató MET Energia Műhely Budapest, 2015. 04. 16. Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenLakásépítések ösztönzési lehetőségei a as programozási időszakban
Önkormányzati lehetőségek a 2014-2020-as időszak uniós forrásainak felhasználásában fenntartható településfejlesztés, energiahatékony építés és felújítás Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület,
RészletesebbenAktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések
Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések dr. Szöllősi László helyettes államtitkár 2011. október 26. Stratégiák,
RészletesebbenVáltozási esettanulmány Assen város példáján
Változási esettanulmány Assen város példáján A kontextus és helyi kihívások bemutatása Assen városa ambiciózus fenntarthatósági célt tűzött ki maga elé,amely keretében 2015-ig (ill. 2020-ig) számos fenntarthatósági
RészletesebbenAmit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.
Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt
RészletesebbenJELENTÉS az Európai Bizottság részére
JELENTÉS az Európai Bizottság részére az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2012/27/EU
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenKözel nulla energiafelhasználású épületek felújításának számítási módszerei (RePublic_ZEB projekt)
Közel nulla energiafelhasználású épületek felújításának számítási módszerei (RePublic_ZEB projekt) Pollack Expo 2016 2016. február 25. dr. Magyar Zoltán tanszékvezető, egyetemi docens BUDAPESTI MŰSZAKI
RészletesebbenENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek
ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,
RészletesebbenRENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 106/2008/EK RENDELETE. (2008. január 15.)
2008.2.13. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 39/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 106/2008/EK
RészletesebbenL 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.
L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású
RészletesebbenKREATÍV EURÓPA ( ) MEDIA ALPROGRAM
KREATÍV EURÓPA (-) MEDIA ALPROGRAM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA 6/6: Európai alkotások online népszerűsítése. CÉLKITŰZÉSEK ÉS LEÍRÁS Ez a felhívás az európai kulturális és kreatív ágazat támogatási programjának
Részletesebben