OKLEVÉLMELLÉKLET FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV

Átírás

1 OKLEVÉLMELLÉKLET FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV

2 ELŐSZÓ A jelen kézikönyv azzal a szándékkal készült, hogy olyan felsőoktatási intézmények munkáját könnyítse meg, melyek többet szeretnének tudni az Oklevélmellékletről, illetve azt használni kívánják. Tartalma mindenekelőtt az Oklevélmelléklet kifejlesztéséről, annak felhasználásáról, illetve hasznosságáról szóló rövid tájékoztató. Másodsorban tartalmazza a Melléklet legújabb változatát, melyet az UNESCO/CEPES, az Európa Tanács és az Európai Bizottság már elfogadott. Harmadsorban találunk benne mintákat a helyes gyakorlatra, melyből kitűnhet, hogyan alkalmazható az Oklevélmelléklet a gyakorlatban. A jelen Kézikönyv közzétételét az Európai Képzési Alapítvány Felsőfokú Oklevelek és Tanulmányi Pontok (kreditek) Határokon Túli Elismerése (Recognition of Higher Education Diplomas and Study Points Across Borders) nevű, ETF/97/VET/0042 számú Phare Multi- Country projekt finanszírozta.

3 AZ OKLEVÉLMELLÉKLET KÉZIKÖNYVE [Készítette az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az UNESCO/CEPES munkacsoportja ban a Felsőfokú Oklevelek és Tanulmányi Pontok (kreditek) Határokon Túli Elismerése c. Phare Multi-Country projekt segítségével.]

4 TARTALOM 1. BEVEZETÉS 2. AZ OKLEVÉLMELLÉKLET KIFEJLESZTÉSÉNEK HÁTTERE 3. AZ OKLEVÉLMELLÉKLET 4. MAGYARÁZÓ JEGYZETEK AZON INTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA, MELYEK OKLEVÉLMELLÉKLETEKET KÍVÁNNAK KIÁLLÍTANI 4.1. ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK 4.2. MAGYARÁZÓ JEGYZETEK 4.3. SZÓJEGYZÉK 5. KITÖLTÖTT OKLEVÉLMELLÉKLETEK (MAGYAR, FLAMAND, FRANCIA, LETT, ANGOL MINTÁK)

5 1. BEVEZETÉS A jelen kézikönyv célja, hogy megadjon minden szükséges információt egy Oklevélmelléklet készítéséhez, és megválaszoljon minden, használatával és céljával kapcsolatos kérdést. A melléklet egy eszköz, melynek segítségével képesítések nemzetközi átláthatósága és igazságos végzettségi szint és szakképzettség szerinti elismerése javítható. A képesítések el nem ismerése és alulértékelése globális probléma, és az eredeti képesítések önmagukban nem nyújtanak elégséges információt. Az Oklevélmelléklet megfelelően részletezi minden olyan sikeresen teljesített felsőoktatási tanulmányok természetét, szintjét, kontextusát, tartalmát és státuszát, amelyért valamilyen képesítést adtak ki. Ez az eredeti képesítést kíséri. Az Oklevélmelléklet formátumát és szerkezetét egy közös, Európai Bizottság, az Európa Tanács, és az UNESCO/CEPES által működtetett munkacsoport hozta létre ban a Felsőfokú Oklevelek és Tanulmányi Pontok (kreditek) Határokon Túli Elismerése c. Phare Multi-Country projekt segítségével. A jelen kézikönyv a Phare projekthozzájárulásának része. Az Oklevélmelléklet kézikönyv azon intézmények számára készült, melyek eredeti képesítésük mellé mellékletet szándékoznak kiadni. Ezek jellemzően felsőoktatási intézmények, de lehetnek szakmai testületek vagy egyéb fajta illetékes szervek is. A kézikönyv érdekes lehet végzettségi szint értékelésével foglalkozó szakemberek, illetve olyan személyek számára, akik külföldi képesítéseket hivatottak megítélni azáltal, hogy elmagyarázza a megfelelő formátumot, szerkezetet és tartalmat, melynek a mellékletet jellemeznie kellene. A melléklet olyan eszköz, melyet kialakításának kísérleti szakaszai során tökéletesítettek és szigorúan teszteltek, és amely, ha megfelelően állítják ki, egyértelmű és félreérthetetlen tájékoztatást nyújt az elismeréssel kapcsolatos döntéshozatal meggyorsításához. A melléklet formátuma felülír minden eddigi melléklet formátumot. A kézikönyvnek öt fejezete van. Az első bevezetőt követő második rész tartalmazza az Oklevélmelléklet projekt hátterét és célját. A harmadik rész megadja a mellékletek szerkezetének, főcímének és formátumának ajánlott mintáját. A negyedik rész iránymutatást nyújt azok számára, akik mellékletek készítéséért lesznek felelősek. Ennek a résznek három alfejezete van: az első általános iránymutatást ad a helyes gyakorlatról; a második részletes magyarázó jegyzeteket nyújt, melyek pontos tájékoztatást tartalmaznak arról, hogyan kell a melléklet egyes fejezeteit kitölteni; a harmadik az anyagban alkalmazott kifejezések gyűjteményes magyarázata. Fontosnak tartottuk ezt is elkészíteni, mivel az országok közötti végzettségi szint és szakképzettség elismerésének egész területét sűrűn átszövik a nyelvi tévedések. Az utolsó, ötödik rész néhány példaként szolgáló kitöltött mellékletet tartalmaz.

6 2. AZ OKLEVÉLMELLÉKLET KIFEJLESZTÉSÉNEK HÁTTERE Az Oklevélmelléklet eredeti formáját, melyet az Európa Tanács és az UNESCO készített, az Európai Régió Kongresszusa 1989 júliusában fogadta el. Az európai régió felsőoktatásában bekövetkező változások és fejlődések miatt az eredeti Melléklet áttekintése és aktualizálása egyre sürgetőbb feladattá vált. Az Oklevélmelléklet fontosságát az 1997 áprilisában, Lisszabonban elfogadott Egyezmény a Felsőoktatási Képesítések Elismeréséről az Európai Régióban is hangsúlyozza. Az Európai Unió további kezdeményezéssel is élt az 1996 május 6-i Miniszterek Tanácsa által hozott döntést követően, melyen zöld utat adtak egy diplomához csatolandó európai adminisztratív függelék bevezetésének, amelynek célja hasonló az Oklevélmellékletéhez, azaz fokozná a képesítések átláthatóságát és elismerését a kibocsátó országon kívül is. Mivel mindhárom szervezetnek hasonló céljai voltak, legcélszerűbbnek tűnt az erőket egyesíteni, és egy különféle gyakorlati természetű nemzeti tapasztalatokon nyugvó javított formát közösen kialakítani, mely a különböző felsőoktatási intézmények által kiadott diplomákhoz járulhatna függelékként, és amelyet az Európai régió minden országának rendszeréhez adaptálni lehetne. Ennél fogva az Európai Bizottság, az Európa Tanács, és az UNESCO kialakítottak egy új Oklevélmellékletet az előző, az UNESCO és az Európa Tanács által készített minta alapján. A cél egy olyan új függelék elkészítése volt, mely teljes mértékben alkalmazkodik az európai felsőoktatás fejlődésének legújabb jelenségeihez. A három szervezet célja az volt, hogy olyan formátumot találjanak az Oklevélmelléklet számára, mely jobban alkalmazkodik a felsőoktatási intézmények jelenlegi igényeihez. Így elismeréssel foglalkozó szakemberekből és felsőoktatási intézmények képviselőiből álló közös munkacsoportot hoztak létre azzal a megbízatással, hogy tegyenek javaslatot az Oklevélmellékletben megvalósítandó szükséges változtatásokra, melyet végül mindhárom szervezet magáénak vallhat. A három tekintélyes szervezet közös kísérleti projektje 1997 szeptemberében kezdődött. A kísérleti projekt célja az volt, hogy kipróbálják az új Oklevélmellékletet egy sor felsőoktatási intézmény, országos hatóság és szociális partner esetében, akik végzettséget tanúsító okiratok kiértékelésében részt vesznek. A Phare Multi-Country projekt a közös projekt tevékenységei nyomán kiváló lehetőséget nyújtott arra, hogy az Oklevélmelléklet tesztelési szakaszába további felsőoktatási intézményeket vonjon be a Phare országokban. Ilyen módon nem csupán kiegészítette a közös projekt erőfeszítéseit, hanem lehetővé tette minden Phare ország számára, hogy részt vegyen a kísérleti szakaszban, és hozzájáruljon az Oklevélmelléklet végső formájának kialakításához.

7 3. AZ OKLEVÉLMELLÉKLET Az Oklevélmelléklet modellt az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az UNESCO/CEPES fejlesztette ki. Célja elégséges és pártatlan információt nyújtani a képesítések nemzetközi átláthatóságának és a képesítések (oklevelek, fokozatok, bizonyítványok stb.) által tanúsított végzettségi szint és szakképzettség igazságos elismerésének fejlesztéséhez. Azzal a céllal készült, hogy mellékletként csatolva az eredeti képesítéshez, leírja az eredeti képesítésen megnevezett személy által folytatott és sikeresen lezárt tanulmányok természetét, szintjét, kontextusát, tartalmát és státuszát. Legyen mentes minden értékítélettől, ekvivalenciáról szóló kijelentéstől, illetve ne sugallja az elismerés tényét. Mind a nyolc rész tartalmazzon információt. Ahol nem szerepel információ, ott kérjük indokolni, miért nem. 1 A KÉPESÍTÉS TULAJDONOSÁT JELLEMZŐ ADATOK 1.1 Családnév (nevek) : 1.2 Felvett név (nevek) : 1.3 Születési dátum (nap/hónap/év): 1.4 Hallgatói azonosító szám vagy kód (ha van ilyen): 2 A KÉPESÍTÉST JELLEMZŐ ADATOK 2.1 A képesítés neve és (ha van ilyen) a velejáró cím (eredeti nyelven): 2.2 A képesítés megszerzése érdekében végzett fő szak(ok): 2.3 Oklevelet kibocsátó intézmény neve és státusza (eredeti nyelven) : 2.4 Oktatást végző intézmény (ha eltér a 2.3 pontban megjelölttől) neve és státusza (eredeti nyelven) : 2.5 Az oktatás/vizsgáztatás nyelve(i): 3 A KÉPESÍTÉS SZINTJÉT JELLEMZŐ ADATOK 3.1 A képesítés szintje: 3.2 A program hivatalos időtartama: 3.3 Képzésbe való bejutás feltételei: 4 A TARTALMAT ÉS AZ ELÉRT EREDMÉNYEKET JELLEMZŐ ADATOK: 4.1 A képzés módja: 4.2 A képzési program követelményei: 4.3 Az egyes tárgyak (pl. tanult modulok vagy egységek) és az ezekért kapott egyes osztályzatok/jegyek/kreditpontok (ha ez az információ hivatalos leckekönyv kivonat formájában is hozzáférhető, kérjük ezt mellékelni): 4.4 Osztályzási skála, illetve, ha létezik, osztályzási segédlet: 4.5 A képesítés átfogó értékelése (az eredeti nyelven): 5 A KÉPESÍTÉS FUNKCIÓJÁT JELLEMZŐ ADATOK 5.1 Bejutási lehetőség további tanulmányokra: 5.2 Szakmai státusz (ha értelmezhető) :

8 6 TOVÁBBI ADATOK 6.1 További adatok: 6.2 További adatok forrása: 7 A MELLÉKLET HITELESÍTÉSE 7.1 Dátum: 7.2 Aláírás: 7.3 Milyen minőségben: 7.4 Hivatalos bélyegző vagy pecsét: 8. A NEMZETI FELSŐOKTATÁSI RENDSZER JELLEMZÉSE (Megjegyzés: Azon intézmények, melyek Oklevélmellékleteket kívánnak kiadni, tekintsék meg ezek helyes kitöltését a magyarázó jegyzetekben.)

9 4. MAGYARÁZÓ JEGYZETEK AZON INTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA, MELYEK OKLEVÉLMELLÉKLETEKET KÍVÁNNAK KIÁLLÍTANI Az alábbi segédanyag, illetve magyarázó jegyzetek és glosszárium tömör és célratörő mellékletek készítését célozzák segíteni. Ez az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az UNESCO/CEPES képviselőiből álló közös munkacsoport munkájának eredményeként jött létre, mely ban kísérleti programon tesztelte, majd értékelte az Oklevélmellékletet. A segédanyag határozott javaslatokat tesz arról, milyen elvek és helyes gyakorlat álljon a hathatós mellékletek hátterében, a magyarázó jegyzetek pedig további részletes tanácsot adnak felsőoktatási intézményeknek, melyek mellékleteket állítanak ki. A segédanyag és a jegyzetek a melléklet vázlatával együtt minden EU és EEA nyelven és oroszul is hozzáférhetők. Számos példa található az Oklevélmellékletek kiállításának helyes gyakorlatára az Európai Bizottság Oktatás és Kultúra Főigazgatósága ( az Európa Tanács ( vagy az UNESCO/CEPES ( weboldalán. A Oklevélmelléklet az Egyezmény a Felsőoktatási Képesítések Elismeréséről az Európai Régióban (Lisszabon, 1997) eredménye. További tesztelésnek vetették alá a Phare Multi-Country projekt Felsőfokú Oklevelek és Tanulmányi Pontok (kreditek) Határokon Túli Elismerése alprojekt keretében Általános irányelvek Határozottan javasoljuk, hogy a mellékletek legyenek összhangban az alábbi elvekkel és gyakorlattal: 1. A rövid magyarázó jegyzetet (a melléklet minta elején) minden kitöltött Oklevélmellékleten fel kell tüntetni, hogy segítségükkel egyetemek, munkaadók és az információ más lehetséges használói jobban eligazodhassanak rajtuk. 2. Az intézmények kövessék a kísérleti projekt során gondosan kialakított és tesztelt szerkezetű és sorrendű adathalmazt. Néhány, egy-egy esetre konkrétan alkalmazott verziót is teszteltünk, azonban nem találtuk elég áttekinthetőnek és felhasználó-barátnak. Olyan esetekben, ahol egyes részeket egészében kihagytunk, a mellékletek használhatóságát kivétel nélkül korlátozottnak találtuk. Nagy óvatossággal kell eljárni a mellékletek összeállításánál, hogy elkerüljük a pontatlan, hiányos vagy félrevezető adatszolgáltatást. Kerüljük a túl hosszú és túl bonyolult mellékletek alkalmazását, mivel ezek bosszúságot válthatnak ki a felhasználóból. Kerüljük az információval való túlterhelést, megadott adataink legyenek olyan tömörek, amennyire csak lehetséges. A helyes gyakorlat illusztrálására megadott mellékletek bemutatják, hogyan érhetjük ezt el. Egy leckekönyv kivonat (transcript) alkalmazása egyértelmű segítség, ha részletes információt tömören akarunk megadni. 3. A végzettséget tanúsító okirattal együtt a mellékletnek elégséges információt kell nyújtania ahhoz, hogy az olvasó megfelelő képet alkothasson a képesítésről, illetve megítélhesse, vajon megfelel-e arra a célra, melyre birtokosa szánja (pl. egy tudományos programon való részvételre, felmentést kapni egy képzési program adott részének teljesítése alól, állást, vagy

10 a szakma gyakorlásának jogát megszerezni, stb.). Célja nem egy életrajz helyettesítése, hanem többlet információ nyújtása. 4. A mellékletet mindig kísérje az eredeti képesítés, mivel magának a mellékletnek jogi hatálya nincs. Az Oklevélmelléklet létezése nem garancia egy intézmény, az általa kibocsátott képesítések jogi státuszának szempontjából, illetve nem szavatolja, hogy az intézmény elismert az adott ország felsőoktatási rendszerében. Mindazonáltal ezen témákra vonatkozó információt is tartalmaznia kell a mellékletnek. 5. A mellékleten mindig szerepeljen a képesítés neve és címe, az azt kibocsátó/oktató intézmény neve és státusza, illetve a képesítés besorolása, mindezek az eredeti nyelven. Pontatlan fordítások félrevezetik azokat, akik az adott képesítést értékelik. Latinbetűs átírások megengedettek latintól eltérő ábécében írt szövegek esetében. 6. A melléklet legyen mentes minden értékítélettől, ekvivalenciáról szóló kijelentéstől, illetve ne sugallja az elismerés tényét. Mind a nyolc rész tartalmazzon információt. Ahol nem szerepel információ, ott kérjük indokolni, miért nem. 7. A mellékleteket legcélszerűbb központilag készíteni, nem pedig tudományos intézetek különféle részeire bízni. Ezzel minimálisra csökkenthetők a tevékenység költségei, illetve a tartalmi és megközelítésbeli különbségek is. 8. Az intézményeknek meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket mellékleteik hamisításának és a velük kapcsolatos téves adatszolgáltatás lehetőségének minimálisra csökkentése érdekében. 9. A felsőoktatási rendszerről szóló információ (nyolcadik rész) ne legyen hosszabb két oldalnál. Az áttekinthetőség fokozása érdekében a leírás lehetőséghez képest tartalmazzon ábrákat és táblázatokat. A kísérleti Oklevélmelléklet projekt részeként ezen információ végleges változatai minden ország számára az országos ENIC/NARIC központok (nemzeti információs központok) készítik el, a minisztériumok és a rektori konferenciák segítségével. 10. Legcélszerűbb a mellékleteket automatikusan a képesítés megszerzésekor kiadni. Ez feltétlenül jobb megoldás a későbbi/visszamenőleges kibocsátásnál, mivel a programok és az oktatási képesítések folyamatos fejlődése és változása ezt nagyon megnehezíti. Különösen is fontos, hogy a melléklet nyolcadik része megfelelően írja le a felsőoktatásnak a képesítés kibocsátásakor hatályos szerkezetét. 11. Nagyon óvatosnak kell lenni a fordításokkal és a szaknyelvvel, mivel e területen gyakoriak a félreértések. Ezek kiküszöbölése érdekében alapvető fontosságú, hogy a melléklet megadott pontjain az eredeti nyelvet használják. Ezen felül a melléklettel összefüggő kifejezések szójegyzéke kifejezetten azzal a céllal készült, hogy az esetleges nyelvi félreértések elkerülését segítse. A mellékletek olyan nyelve(ke)n kell kiállítani, melyeken azt az adott intézmények megfelelőnek tartják.

11 12. Ahol működnek intézményi, regionális és országos minőségbiztosítási rendszerek, ezek terjesszék ki tevékenységüket a Oklevélmellékletekre is. Ezáltal javulhat a mellékletek minősége is. 13. A mellékleteket óvatosan kell kezelni. Egy másik ország szerzett képesítés értékelése közben a megszerzett szakértelemre, tapasztalatra és tudásra kell összpontosítani, szem előtt tartva, hogy a pontos egyenértékűség helyett inkább az 'igazságos elismerés' a fontos.

12 4.2. Magyarázó jegyzetek (Az alábbi számok az Oklevélmelléklet számozott részeire vonatkoznak.) 1 A KÉPESÍTÉS TULAJDONOSÁT JELLEMZŐ ADATOK 1.1 Adja meg a képesítés tulajdonosának teljes családnevét vagy toldaléknevét! 1.2 Adja meg a képesítés tulajdonosának minden felvett nevét/keresztnevét! 1.3 Jelölje a képesítés tulajdonosának születési napját/hónapját/évét! 1.4 Ennek az a célja, hogy az Oklevélmellékletben megadott programba beiratkozott hallgatóként azonosítsa a kérvényezőt. Megadható még az országos vagy állami személyi azonosító szám is olyan országok esetében, ahol ilyen nyilvántartási rendszer működik. 2 A KÉPESÍTÉST JELLEMZŐ ADATOK 2.1 Adja meg a képesítés nevét az eredeti nyelven, ahogy az az eredeti képesítésben szerepel, pl. Kandidat nauk, Maîtrise, Diplom, stb. Jelezze, ha a képesítés kettős oklevél. Jelezze azt is, ha az oklevéllel együttjár bármilyen, annak birtokosára vonatkozó, országosan elfogadott cím, illetve azt, hogy e cím mit takar, pl. Doctor, Ingénieur stb. Jelezze, ha a cím jogvédelem alatt áll. 2.2 Csak a képesítés megszerzése érdekében tanult tudományágak főbb területe(i)t meghatározó fő szakot/szakokat tüntesse fel pl. Politics and History, Human Resource Management, Business Administration, Molecular Biology stb.! 2.3 Tüntesse fel a képesítést kibocsátó intézmény nevét és státuszát! Ez gyakran, bár nem mindig, azonos azzal az intézménnyel, mely az oktatást szervezi, vagy azt végzi (ld. 2.4 alább). Egyes képesítésekhez tartozó oktatást 'alvállalkozó' intézmények végeznek, melyeket egy szakmailag felettes illetékes szerv erre a célra akkreditált, illetve nekik erre franchise jogot adott. Ez lehet az állam, de lehet egy egyetemi vagy akár szakmai intézmény is. Az ilyen felettes szerv olykor egy külföldi intézmény. Ha erről van szó, ezt is fel kell tüntetni. Jelezze továbbá a kibocsátó intézmény státuszát is, mint pl. magán/független, magán kézben levő és állam által elismert, állami, és, ha értelmezhető, ki akkreditálta, stb. Végül pedig adja meg a kibocsátó intézmény általános országos oktatási rendszerbeli besorolását, pl. University, Fachhochschule, Professional body, Technical College, Grande Ecole stb. Ha a kibocsátó intézmény és az oktatást végző szervezet nem azonos, kérjük mindkettő státuszát megadni. 2.4 Ez a program lebonyolításáért felelős intézményre vonatkozik. Egyes esetekben ez eltérhet attól, mely a képesítést kibocsátja (lásd 2.3 fent). Jelölje az oktatást bonyolító intézmény státuszát is pl. magán/független, magán kézben levő és állam által elismert, állami, és, ha értelmezhető, ki akkreditálta, stb! Végül pedig jelölje a szervező intézmény általános országos oktatási rendszerbeli besorolását, pl. College of Higher Education, Private Institute etc. 2.5 Jelölje a nyelve(ke)t, mely(ek)en az oktatás/vizsgáztatás folyt! 3 A KÉPESÍTÉS SZINTJÉT JELLEMZŐ ADATOK 3.1 Adja meg a képesítés pontos szintjét és helyét az adott országos képesítési struktúrában (magyarázva és kereszthivatkozásokkal ellátva a 8. rész adatai alapján)! Jellemezze a helyi oktatási rendszert, pl. University Undergraduate/Postgraduate, Baccalaurate + X

13 év, stb. Csatoljon minden fontos adatot az országosan kialakított és elismert 'szintjelzőkről', melyek a képesítésre vonatkoznak! 3.2 Magyarázza el a képzési program hivatalos időtartamát hetekben vagy években és az ezekhez kapcsolódó tényleges leterheltséget bármilyen nagyobb alkomponensről, így pl. gyakorlati képzésről szóló információval együtt. A leterheltséget lehetőleg a hallgatóktól elvárt teljes erőfeszítés alapján fejezzék ki! Ez a képzési program teljes tervezett idejét jelenti a látogatott órák idejével és az egyéni felkészülési idővel, vizsgákkal stb. Ez kifejezhető x héten át x óra képlettel vagy a normál, adott országban alkalmazott, hosszúság jellemzésére használt kifejezéssel, pl. egy éves nappali tagozatos képzés. 3.3 Sorolja fel, vagy magyarázza el az Oklevélmellékletben megnevezett képzési programba történő bejutási lehetőséget nyújtó képesítés jellegét és hosszúságát vagy tanulmányi időszakokat, pl. Bachelor Degree, Baccalaurate stb. Ez különösen abban az esetben fontos, ha a megnevezett képesítésnek egyetemi első fokozatú tanulmányok teljesítése az előfeltétele. 4 A TARTALMAT ÉS AZ ELÉRT EREDMÉNYEKET JELLEMZŐ ADATOK 4.1 A képzés módja arra utal, milyen formában folyt a program, pl. nappali tagozat, esti/levelező tagozat, megszakítva/'szendvics' formában, távoktatásban, más intézményből való átvétellel, stb. 4.2 Ha értelmezhető, adja meg azon rendelkezések részleteit, melyek a képesítéshez szükséges minimumkövetelményeket lefektetik, pl. bármely kötelező komponensek vagy kötelező gyakorlati elemek, illetve, hogy ezeket egyidejűleg kell-e teljesíteni; bármely szakdolgozatról/disszertációról szóló szabályzat, stb. Itt adjon meg bármilyen konkrét jellegzetességet, melyek a képesítés meghatározását segíthetik, különösen a sikeres teljesítéshez szükséges követelményekről szóló információt. Adjon meg részleteket a tanulmányi kimenetről, készségekről, kompetenciákról, és a képesítéssel összefüggésben lefektetett célokról, ha ilyenek rendelkezésre állnak. 4.3 Adja meg a képesítés egyes elemeinek vagy egységeinek részleteit azok súlyozásával! Sorolja fel a képesítés összes főbb komponensében megszerezhető tényleges jegyeket és/vagy osztályzatokat! Az egyes sorok legyenek teljesek amennyire csak lehet, és feleljenek meg annak, amit a szóban forgó intézményben általában számontartanak. Szóljon minden vizsgáról és felméréssel zárult komponensről és/vagy tanulmányi területről, mely vizsga tárgyát képezi, beleértve bárminemű disszertációt vagy szakdolgozatot. Az utóbbi esetében jelezze, hogy azokat megvédték-e vagy sem. Mindezen információ gyakran leckekönyv kivonat formájában rendelkezésre áll (a leckekönyv kivonat praktikus formátumát dolgozták ki az Európai Kredit Átváltási Rendszerhez, [ECTS] 1 ). Sok kreditpont alapú rendszer részletes leckekönyv kivonatokat alkalmaz, melyek az Oklevélmelléklet tágabb keretébe integrálhatók. Ha rendelkezésre áll bármilyen információ a kreditpontoknak a kurzus komponensei és az egységek közötti megoszlásáról, azt is szíveskedjék megadni. 4.4 Adjon tájékoztatást az osztályozási rendszerről és a képesítés megfelelési minimum szintjéről, pl. a jegyek 100%-ig terjedhetnek, és a teljesítéshez a minimum 40%. A változatok gazdag tárháza található egyes országok felsőoktatási rendszerei között és egyes országok intézményein belül osztályozási gyakorlat tekintetében. Egy 70%-os 1 További részleteket lásd az ECTS Felhasználói Kézikönyvben, melyet az Európai Közösség adott ki (

14 osztályzat egyes tudományos környezetben komoly eredmény, míg máshol átlagosnak vagy gyengének minősül. Adjon tájékoztatást a szóban forgó képesítéshez tartozó osztályzatok használatáról és megadásának elveiről. 4.5 Ha értelmezhető, jelezze a végső képesítés átfogó besorolását, pl. First Class Honours Degree, Summa Cum Laude, Merit, Avec Distinction, stb. 5 A KÉPESÍTÉS FUNKCIÓJÁT JELLEMZŐ ADATOK 5.1 Jelezze, hogy az oklevelet kibocsátó országában az adott képesítés általában bejutási lehetőséget nyújt-e tudományos/szakmai továbbtanulásra, különösen olyanra, mely valamely konkrét képesítéssel vagy tanulmányi szinttel fejeződik be, pl. Magyarországon doktori tanulmányokra való bejutási lehetőségével. Ha erről van szó, adja meg pontosan, mely osztályzatok vagy szintek teljesítendők a továbbhaladás érdekében. Jelezze, hogy a képesítés végső (záró) oklevél vagy csupán a képesítések hierarchiájának egy tagja. 5.2 Adjon meg bármilyen részletet a gyakorlás jogáról vagy a szakmai státuszról, melyet a képesítés birtokosának adnak. Mely konkrét lehetőségeket ad a képesítés, ha egyáltalán ad, foglalkoztatás, illetve a szakma gyakorlása tekintetében, és kérjük jelezni, mely illetékes hatóság engedélyezi ezt. Jelezze, vajon a képesítés utat nyit-e egy 'szabályozott szakmához'. 6 TOVÁBBI ADATOK 6.1 Bármely további információ, mely az eddigiekben nem szerepelt, ám fontossággal bír a képesítés természetének, szintjének és alkalmazásának megítélésében, pl. a képesítés feltétele volt egy adott időszakon át egy másik intézményben/vállalatnál/országban tanulni, vagy adjon meg további fontos részleteket arról a felsőoktatási intézményről, ahol az adott képesítést megszerezték. 6.2 Jelöljön meg bármely további hasznos információforrást és olyan referenciákat, ahol további részletek találhatók az adott képesítésről, pl. a kibocsátó intézmény megfelelő osztálya; egy nemzeti információs központ; az Európai Unió NARIC Hálózata (National Academic Recognition Information Centres); az Európa Tanács/UNESCO ENIC Hálózata (European National Information Centre on Academic Recognition and Mobility). 7 A MELLÉKLET HITELESÍTÉSE 7.1 Az Oklevélmelléklet kibocsátásának dátuma. Ez nem szükségképpen ugyanaz a nap, melyen a képesítést kiadták. 7.2 Az Oklevélmelléklet hitelességét igazoló tisztségviselő neve és aláírása. 7.3 A hitelességet igazoló személy hivatalos minőségének megnevezése. 7.4 Az Oklevélmelléklet hitelesítését végző intézmény hivatalos bélyegzője vagy pecsétje. 8. A NEMZETI FELSŐOKTATÁSI RENDSZER JELLEMZÉSE Adjon tájékoztatást a felsőoktatási rendszerről: melyek a jelentkezés és felvétel általános feltételei; az intézmények típusai és a képesítési struktúra 2. Egy ilyen leírásnak 2 Az 1997 áprilisában Lisszabonban elfogadott, Európa Tanács/UNESCO által kidolgozott Egyezmény a Felsőoktatási Képesítések Elismeréséről az Európai Régióban

15 megfelelő összefüggésbe kell helyeznie a képesítést, és a szükséges pontoknál hivatkozni. Sok országnak kell, hogy rendelkezésére álljon egy szabványos sablon ezen leírások céljaira a tényleges leírásokkal együtt. Ezek a jelen projekt eredményeként jöttek létre a megfelelő Európai Unió és Európai Gazdasági Terület NARIC-ok, az Európa Tanács/UNESCO ENIC-ek és a Minisztériumok és Rektori Konferenciák együttműködésével. ( aláírói elkötelezettek aziránt, hogy ilyen információ megadására megoldást találjanak

16 4.3. Szójegyzék A definíciók és a kifejezések használata országonként különböző. A félreértések lehetőségének elkerülése érdekében a jelen szójegyzék igyekszik minden főbb kifejezést megadni, melyek az Oklevélmelléklet programhoz kapcsolódó dokumentumokban megjelennek. A szójegyzék részben az 1997-ben Lisszabonban elfogadott Egyezmény a Felsőoktatási Képesítések Elismeréséről az Európai Régióban alapján és azzal teljes összhangban készült. ACADEMIC RECOGNITION - VÉGZETTSÉGI SZINT ELISMERÉSE egy (hazai vagy külföldi) felsőoktatási intézmény kurzusainak, képesítéseinek vagy okleveleinek elismerése egy másik által. Ezt általában azért kérik, hogy a második intézményben más szakon a tanulmányok megkezdéséhez adandó engedély alapjául szolgáljon (kumulatív elismerés) vagy olyan esetekben, ahol az elismerés a képzési program valamely elemének újratanulása alól történő felmentésre ad lehetőséget (magasabb képzési szint elismerése). A végzettségi szint elismerése azon tanulmányok elismerése, melyeket máshol, egy másik intézményben folytattak, pótolva egy hazai intézmény hasonló ideig tartó programját. Ez (a helyettesítés elismerése) az Európai Kredit Átváltási Rendszer ((ECTS) mobilitási program) keretei között működik (ld. ECTS). ACCESS (to higher education) - BEJUTÁSI LEHETŐSÉG (a felsőoktatásba) arra a jogra utal, melynek birtokában a képesítéssel bíró jelölt jelentkezhet, illetve felvételre kiválasztható egy felsőoktatási intézménybe. A bejutási lehetőség különbözik a felvételtől, mely utóbbi már az illető tényleges részvételét is jelenti az adott felsőoktatási szakon. ACCREDITATION - AKKREDITÁCIÓ az a folyamat, melynek során egy felsőoktatási intézmény egy másik felettes illetékes szervtől jogosultságot szerez képesítést kibocsátani, illetve meglevő képesítéseit e felettes szerv elismeri. E szerv lehet az állam, egy kormányhivatal vagy egy másik hazai vagy külföldi felsőoktatási intézmény (lásd FRACHISE). A kifejezés eredete az amerikai rendszerben keresendő, és néhány európai országban ugyanúgy használják mint a 'recognition - elismerés' szót. ADMISSION - FELVÉTEL megfelelő képesítéssel bíró jelentkezőknek egy adott intézményben és/vagy képzési programban felsőfokú tanulmányok folytatását megengedő aktus, illetve az e célra működtetett rendszer. ASSESSMENT - ÉRTÉKELÉS i) (intézményeké, illetve képzési programoké) az a folyamat, mellyel egy felsőoktatási intézmény vagy képzési program oktatási minőségét megállapítják; ii) (egyéni képesítések esetében) egy személy külföldi képesítéseinek egy illetékes hatóság általi írásos nyilatkozata, illetve értékelése; iii) (egyes hallgatók esetében) egy hallgató képességeinek és készségeinek tényleges számonkérése egy képzési program során (pl. vizsgáztatással). AWARD - KÉPESÍTÉS e kifejezés rokon értelmű a 'qualification - képesítés' kifejezéssel. COMPETENT RECOGNITION AUTHORITY - ILLETÉKES ELISMERÉSI HATÓSÁG olyan testület, melynek hivatalos feladata külföldi képesítések elismerésével kapcsolatos kötelező hatályú döntéseket hozni. COURSE - KURZUS egy felsőoktatási szak része, mely általában önálló egységként működik, és tartalmát külön felmérés keretében kérik számon. Teljes felsőoktatási szakok általában kurzusok sorozatából állnak. CREDENTIAL - VÉGZETTSÉGET TANÚSÍTÓ OKIRAT e kifejezés néha képesítésre utal (ld. QUALIFICATION - KÉPESÍTÉS) CREDENTIAL EVALUATOR - VÉGZETTSÉGI SZINT ÉRTÉKELÉSÉVEL FOGLALKOZÓ SZAKEMBER az a személy, aki külföldi képesítések elismeréséről döntést

17 hoz (ld. COMPETENT RECOGNITION AUTHORITY - ILLETÉKES ELISMERÉSI HATÓSÁG) CREDIT - KREDIT egy elvi időegység alatt egy adott szinten elért tanulmányi teljesítményt mérő 'tanulmányi mértékegység'. Általában kredit alapú moduláris kurzusokkal összefüggésben használják. DE FACTO RECOGNITION - DE FACTO ELISMERÉS olyan nem-szabályozott szakma elismerésére utal, ahol pl. nincs, illetve nem követelnek meg országos jogi felhatalmazást egy adott szakma gyakorlására. Ez a legnagyobb gondot okozó területe a szakképzettségek elismerésnek (ld. PROFESSIONAL RECOGNITION -SZAKKÉPZETTSÉG ELISMERÉSE, ill. RECOGNITION - ELISMERÉS). DE JURE RECOGNITION - DE JURE ELISMERÉS egy adott Európai Unióhoz, illetve Európai Gazdasági Területhez tartozó országban való munkavállalás jogának elismerése egy jogilag szabályozott szakma esetében (pl. orvos). E helyzetek különféle Európai Uniós irányelvek hatálya alatt állnak, melyek alapján, ha valaki egy tagállam teljes értékű képesítéssel bíró polgára, joga van ahhoz, hogy szakképzettségét egy másik tagállamban is elismerjék, beleértve a megfelelő szakmai cím viselésének jogát is (ld. REGULATED PROFESSION - SZABÁLYZOTT SZAKMA, PROFESSIONAL RECOGNITION - SZAKKÉPZETTSÉG ELISMERÉSE, RECOGNITION - ELISMERÉS). DIPLOMA - OKLEVÉL itt bármely képesítésre/végzettséget tanúsító okiratra vonatkozik. Ez félreértés forrása lehet. Némely oktatási rendszerekben a kifejezés képesítések konkrét kategóriájára vagy fajtájára vonatkozik. Itt nem e leszűkített jelentésében használjuk. ECTS European Credit Transfer System - ECTS az Európai Kredit Átváltási Rendszer (melyet az Európai Bizottság fejlesztett ki). E rendszer ECTS kreditpontokon (a feladatok mennyiségén) alapszik, és célja a mobilitás, a kreditpontok átváltásának megkönnyítése, illetve a külföldön végzett tanulmányok nemzetközi elismerése (ld. ACADEMIC RECOGNITION - VÉGZETTSÉGI SZINT ELISMERÉSE). ENIC European (Council of Europe/UNESCO) National Information Centre on Academic Recognition and Mobility) - ENIC Tanulmányok Elismerésével és Mobilitással Foglalkozó Európai (Európa Tanács/UNESCO) Nemzeti Információs Központ. FRANCHISE - FRANCHISE azon helyzet, melyben egy intézmény felhatalmaz egy másik intézményt (országosan vagy nemzetközileg) arra, hogy egy jóváhagyott programot oktasson, miközben a program tartalma, tanítása, értékelése és minőségbiztosítási eljárása feletti ellenőrzését általánosságában megtartja. A franchise kapcsolatok azonban számottevő eltéréseket mutathatnak. FIELD OF STUDY - TANULMÁNYI TERÜLET egy képesítéshez tartozó fő tudományágak vagy tematikai területek. HIGHER EDUCATION - FELSŐOKTATÁS az illetékes hatóságok által saját felsőoktatási rendszerükhöz tartozónak elismert minden fajta oktatási kurzus, illetve kurzus sorozat (képzési program), képzés, vagy kutatásra előkészítő posztszekunder képzés. A felsőoktatás a szakértelem, a tudás és a készségek szintjére épít, melyet a hallgatók általában a középiskolai oktatás során sajátítanak el (ld. HIGHER EDUCATION INSTITUTION - FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY és PROGRAMME OF STUDY - FELSŐOKTATÁSI SZAK). A felsőoktatás általában időben a középiskolai oktatás után következik, és felsőoktatási intézményekben felkínált felsőoktatási szakokon keresztül valósul meg. Meg kell azonban jegyezni, hogy felsőoktatási intézmények nyújthatnak olyan oktatási kurzusokat is, melyek nem felsőoktatási szintű szakokat. Ennek ellenkezője is igaz lehet, így olyan intézmények, melyek nem részei egy adott ország felsőoktatási rendszerének, nyújthatnak bizonyos felsőoktatási programokat. A felsőoktatás és a

18 felsőoktatási intézmény meghatározása országonként különbözhet. Néhány országban például a nővérképzés a felsőoktatás része, míg más országokban a posztszekunder képzés részeként tartják számon. HIGHER EDUCATION INSTITUTION - FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY olyan intézmény, mely felsőoktatással foglalkozik, és amelyet az illetékes hatóságok saját felsőoktatási rendszerükhöz tartozónak ismernek el (ld. HIGHER EDUCATION - FELSŐOKTATÁS és PROGRAMME OF STUDY - FELSŐOKTATÁSI SZAK) LEARNING OUTCOMES - TANÍTÁSI KIMENET egy egység, kurzus vagy teljes oktatási program sikeres teljesítése során elsajátított és számon kért konkrét intellektuális és gyakorlati készségek összessége. LEVEL - SZINT egy képesítés helye egy felsőoktatás rendszerben. Egy országnak általában van egy képesítési skálája. A felsőoktatási képesítések szintjeinek száma országonként, illetve a felsőoktatás típusai szerint különböző lehet (ld. LEVEL INDICATORS - SZINTJELZŐK) LEVEL INDICATORS - SZINTJELZŐK ezek a képesítés szerepét jellemző bármilyen általános információtól az igen részletes, konkrét, a képesítés egészének vagy részének természetéről, annak sikeres megszerzésével összefüggő készségekről, szakértelemről szóló kijelentésekig terjedhetnek (ld. LEVEL - SZINT) LISBON CONVENTION - LISSZABONI EGYEZMÉNY az 1997 áprilisában az Európa Tanács/UNESCO által Lisszabonban elfogadott, az Egyezmény a Felsőoktatási Képesítések Elismeréséről az Európai Régióban c. dokumentumra utal. MODULE - MODUL egy különálló, összefüggő tanulmányi egység. Egy moduláris oktatási program része, ahol a tanterv hasonló terjedelmű egységekre van felosztva. NARIC National Academic Recognition Information Centre - NARIC Országos Végzettségi Szint Elismerési Információs Központ (Európai Unió és az Európai Gazdasági Terület). Egyes NARIC-ok felelőssége szakképzettségek elismerését is felöleli. PROFESSIONAL RECOGNITION - SZAKKÉPZETTSÉG ELISMERÉSE egy képesítés birtokosának szakmája gyakorlásához való jogának és szakmai státuszának megadása. Az Európai Unióban a szakképzettség elismerését jogi aktusként határozzák meg, mely által az illetékes hatóság egy befogadó tagállamban elismeri, hogy egy másik tagállam elismerésért folyamodó polgára által szerzett képesítések saját területén feljogosítják az adott polgárt jogilag szabályozott szakmai tevékenységének folytatására (ld. REGULATED PROFESSION - SZABÁLYOZOTT SZAKMA, DE JURE RECOGNITION - DE JURE ELISMERÉS, DE FACTO RECOGNITION - DE FACTO ELISMERÉS és RECOGNITION - ELISMERÉS) PROGRAMME OF STUDY - FELSŐOKTATÁSI SZAK olyan kurzusokból álló tanulmány, amelynek különböző komponensei kiegészítik egymást és egymásra épülnek, biztosítva ezzel, hogy a hallgató felsőfokú képesítést szerezzen (ld. HIGHER EDUCATION - FELSŐOKTATÁS, HIGHER EDUCATION INSTITUTION - FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY, és COURSE - KURZUS). A 'program' a tudományos oktatási területeket és követelményeket is jelenti, melyek együttesen meghatározzák a képesítést (ld. FIELD OF STUDY - TANULMÁNYI TERÜLET). QUALIFICATION - KÉPESÍTÉS i) felsőoktatási képesítés: bármely fokozat, oklevél vagy egyéb bizonyítvány, melyet egy illetékes hatóság bocsát ki azzal a céllal, hogy azzal igazolja egy felsőoktatási szak sikeres teljesítését; ii) felsőoktatásba történő bejutási lehetőséget nyújtó képesítés: bármely oklevél vagy egyéb bizonyítvány, melyet egy illetékes hatóság bocsát ki azzal a céllal, hogy azzal igazolja egy oktatás program sikeres teljesítését, és egyben feljogosítja a képesítés tulajdonosát a felsőoktatásban való részvételre (ld. HIGHER EDUCATION - FELSŐOKTATÁS, HIGHER EDUCATION INSTITUTION - FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY, és PROGRAMME OF STUDY - FELSŐOKTATÁSI SZAK). Használják

19 bármely felsőfokú oklevélre vonatkoztatva, melyet egy felsőoktatási szak sikeres elvégzéséért adnak; általános kifejezés, mely felsőfokú képesítések széles skálájára utal különböző szinteken különböző országokban. QUALITY ASSURANCE - MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS azon belső és külső folyamatokra utal, melyek által a tudományos szolgáltatás minőségét fenntartják. RECOGNITION - ELISMERÉS egy illetékes hatóság által kiadott hivatalos nyilatkozat egy külföldi oktatási képesítés értékének elismerésével kapcsolatban azzal a céllal, hogy az elismeréssel további tanulmányokat és/vagy a szakma gyakorlását lehetővé tegye. Az elismerés az egyéni képesítések értékelése. Egy ilyen értékelés lehet bármely kijelentés egy (jelen esetben) külföldi képesítés értékéről. Az elismerés egy illetékes elismerő hatóság formális nyilatkozatára vonatkozik, melyben az elismeri a szóban forgó képesítés értékét, és ezen elismerésnek a képesítés birtokosa számára járó következményeiről az illető személyt tájékoztatja. Egy képesítés elismerhető pl. adott szintű továbbtanulás céljaira (végzettségi szint elismerése) vagy egy adott cím viselésének vagy egy szakma gyakorlásának céljával (szakképzettség elismerése) (ld. COMPETENT RECOGNITION AUTHORITY - ILLETÉKES ELISMERÉSI HATÓSÁG, QUALIFICATION - KÉPESÍTÉS, ACADEMIC RECOGNITION - VÉGZETTSÉGI SZINT ELISMERÉSE és PROFESSIONAL RECOGNITION - SZAKKÉPZETTSÉG ELISMERÉSE). Az elismerés jelentheti egy felsőoktatási intézmény más hatóság által történő akkreditálását is (ld. ACCREDITATION - AKKREDITÁLÁS). REGULATED PROFESSION - SZABÁLYOZOTT SZAKMA olyan, az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Területen nyilván tartott szakmákra utal, melyek gyakorlása valamely törvényi vagy igazgatási szabályozás hatálya alá esik (ld. DE JURE RECOGNITION - DE JURE ELISMERÉS) TRANSCRIPT - LECKEKÖNYV KIVONAT egy hallgató tanulmányi előrehaladásáról és eredményeiről készített hivatalos feljegyzés vagy kivonat. Sok kredit alapú oktatási rendszerben alkalmaznak részletes leckekönyveket a teljesített egységek kreditpontjainak illetve osztályzatainak jelölésére (pl. ECTS leckekönyv kivonat) VALIDATION - MINŐSÍTÉS azon folyamat, mely által egy elismert oklevél kibocsátó intézmény megítéli, hogy egy képesítéshez vezető tanulmányi program minőségi színvonala megfelelő-e. A minősítendő program lehet önálló, de lehet egy alárendelt intézmény programja is (ld. FRANCHISE - FRANCHISE).

20 5. KITÖLTÖTT OKLEVÉLMELLÉKLETEK