TUDÁSTÉRKÉP REZÜMÉKÖTET. Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó 2014 ISBN Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Újvidék, 2014

Átírás

1 MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, Budapest Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, Újvidék TUDÁSTÉRKÉP Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó 2014 REZÜMÉKÖTET Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Újvidék, 2014 ISBN

2 TUDÁSTÉRKÉP VAJDASÁGI MAGYAR TUDÓSTALÁLKOZÓ 2014 REZÜMÉKÖTET Kiadó: A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Újvidék, Mišić Vajda u. 1. vmat@vmat.rs Szerkesztette és a kiadásért felel: Berényi János Műszaki szerkesztő: Barna Csaba Lektor és korrektor: Buzás Márta CD-ROM kiadvány Példányszám: 120 ISBN A kiadvány az MTA támogatásával készült.

3 TUDÁSTÉRKÉP VAJDASÁGI MAGYAR TUDÓSTALÁLKOZÓ 2014 Szervezők: Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, Újvidék MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, Budapest Időpont: április 12. (szombat) Helyszín: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka Részletek a honlapon a TUDÁSTÉRKÉP Vajdasági magyar tudóstalálkozó 2014 gombra kattintva.

4 Tudományos programbizottság: Barak Ottó Bence Erika Berényi János Csányi Erzsébet Dujmovics Ferenc Gábrity Molnár Irén Horváth Futó Hargita Hózsa Éva Ispánovics Csapó Julianna Jeges Zoltán Kastori Rudolf Kocsis Károly Novák Anikó Papp Árpád Pásztor kicsi Mária Tarnóczy Mariann Utasi Csilla Várady Tibor Vincze István Szervezőbizottság: Berényi János Csányi Erzsébet Gábrity Molnár Irén Takács Márta Tarnóczy Mariann

5 PROGRAM 10:00 10:15 MEGNYITÓ Berényi János elnök, Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Németh Tamás főtitkár, Magyar Tudományos Akadémia Kocsis Károly elnök, MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság Dékány Imre elnök, MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Takács Márta dékán, Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanitóképző Kar Plenáris előadások 10:10-10:35 Németh Tamás A TUDOMÁNY HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TENDENCIÁI 10:35-11:00 Várkonyi Péter László Kézzelfogható matematika: a Gömböc 11:00-11:25 Molnár Csikós László A MAGYAR TUDOMÁNYOS NYELV HELYE A VILÁGBAN 11:25-11:50 Csépe Valéria Magyar szaknyelv és a tudomány fejlődése 11:50 12:00 Vita 12:00 13:00 Állófogadás 13:00 17:30 Párhuzamosan folyó szekcióülések HUMÁN TUDOMÁNYOK Elnöklők: Hódi Sándor, Rajsli Ilona, Törteli Telek Márta 13:00 13:15 Samu János NYITVA HAGYOTT VERSEK (Ladik Katalin klasszicizmusa ) 13:15 13:30 Ispánovics Csapó Julianna A JUGOSZLÁVIAI MAGYAR IRODALOM EGY SZAKBIBLIOGRÁFIA TÜKRÉBEN 13:30 13:45 Novák Anikó TÉRKÉPBE CSAVARVA 13:45 14:00 Bence Erika A HERCZEG-FÉLE ADRIA-BREVIÁRIUM ÉS A SZECESSZIÓ MINT LÉTFORMA 14:00 14:15 Beke Ottó LÁTHATÓ(VÁ VÁLT) NYELV (Bartholomew, Gólem és Shrike) 14:15 14:30 Utasi Csilla A MAGYAR KATOLIKUS RESTAURÁCIÓ NŐI OLVASMÁNYAI 14:30 14:45 Csányi Erzsébet LEVEDLENI AZ ORNAMENTIKÁT (Sziveri János poétikai hámrétegei) 5

6 P R O G R A M 14:45 15:00 Bús Natália A STRUKTÚRÁKBA ÁGYAZOTT JELENTÉS 15:00 15:15 Kávészünet Elnöklők: Bence Erika, Ispánovics Csapó Julianna, Utasi Csilla 15:15 15:30 Utasi Anikó A KARIKATÚRASZERŰSÉG A MAGYAR GYERMEKKÖNYV-ILLUSZTRÁCIÓKBAN (Réber László rajzművészetéről) 15:30 15:45 Máté Petrik Emese EGYÉNISÉG ÉS EGYETEMESSÉG GYÖKTÉRKÉPE 15:45 15:55 Hódi Sándor A TUDOMÁNY ÉS A MESEBELI SÁRKÁNY 15:55 16:05 Törteli Telek Márta A MESEVILÁG ÉS AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA FEJLESZTÉSE 16:05 16:20 Vass Dorottea VIGYÁZZ, KÉSZ, OLVASS! (Az olvasóvá nevelés diskurzusváltozatai) 16:20 16:35 Hódi Éva A VAJDASÁGI MAGYAR NYELVMŰVELÉS JELENLEGI HELYZETE ÉS SAJÁTOSSÁGAI 16:35 16:45 Rajsli Ilona A NŐI SZEREPEK NYELVI MEGFORMÁLÁSA NAGYVÁTHY JÁNOS GAZDASSZONYKÖNYVÉBEN 16:45 17:00 Pásztor Krisztina MI REJLIK A KÖZÉPISKOLÁS TANULÓK TANULÁSI SZOKÁSAI MÖGÖTT? 17:00 17:15 Hózsa Éva FÖLÁLLT A TITÁNIA? 17:15 17:30 Horváth Futó Hargita UJJNYOMOK GION NÁNDOR OPUSÁBAN TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK Elnöklők: Papp Árpád, Dudás Attila, Lovra Éva 13:00 13:15 Gábrity Molnár Irén A SZERB-MAGYAR HATÁR MENTI MIGRÁCIÓS TÉRSÉG JELLEMZÉSE 13:15 13:30 Muhi B. Béla, Jenei Ervin, Kőrösi Gábor, Esztelecki Péter AZ E-MARKETING FEJLŐDÉSI IRÁNYAI NEMZETKÖZI ÉS HAZAI VISZONYLATBAN 13:30-13:45 Tóth-Glemba Klára A SZEGÉNYSÉG KULTÚRÁJA ÉS A SZOCIÁLPOLITIKA SZERBIÁBAN A 21.SZÁZAD elején 13:45 14:00 Kovács Áron DÉL-DUNÁNTÚL ÉS VAJDASÁG MEGYE- ÉS TARTOMÁNYSZÉKHELY ELÉRHETŐSÉGEIBEN FELLELHETŐ TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK 14:00 14:15 Stojić Karanović Edit MAGYAR ÉS SZERB CIVIL SZERVEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK JELENTŐSÉGE ÉS A TUDÁSTÉRKÉP 14:15 14:30 Pap Tibor A KISEBBSÉGPOLITIKA INTÉZMÉNYI ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG PÉLDÁJÁN 6

7 P R O G R A M 14:30 14:45 Ágyas Réka KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG ÚTLEVÉL ÉS/VAGY ÖSSZETARTOZÁS? 14:45 15:00 Takács Márta KAPCSOLATI HÁLÓ A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR TANNYELVŰ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÖZÖTT 15:00 15:15 Kávészünet Elnöklők: Takács Márta, Gábrity Molnár Irén, Pap Tibor 15:15 15:30 Papp Árpád NEMZETI SZTEREOTÍPIÁK HÁBORÚBAN ÉS BÉKÉBEN 15:30 15:45 Dudás Attila BIZTOSÍTÉKI CÉLÚ TULAJDON-ÁTRUHÁZÁS ÉS BIZALMI VAGYONKEZELÉS A SZERB ÉS A MAGYAR JOGBAN 15:45 15:55 Ördögh Tibor SZERBIA PÁRTRENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA, :55 16:05 Lovra Éva UTCASÁVOK: AZ ALFÖLDI MEZŐVÁROSOK TELEPÜLÉSSTRUKTÚRÁJÁNAK VÁLTOZÁSAI 16:05 16:20 Simonyi Dénes, Kőrösi Gábor, Esztelecki Péter A FELHŐ (CLOUD) ALAPÚ ESZKÖZÖK HASZNÁLATÁNAK IGÉNYE ÉS LEHETŐSÉGEI A VAJDASÁGI KÖZOKTATÁSBAN 16:20 16:35 Kovács Sárkány Hajnalka, Kovács Vilmos AZ IFS-SZABVÁNYOK (INTERNATIONAL FEATURED STANDARDS) ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS JOGSZABÁLYI KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI A SZERBIAI ÉLELMISZER-FELDOLGOZÓ IPARBAN 16:35 16:45 Kovács Vilmos, Kovács Sárkány Hajnalka, Marosi Tibor A TERMÉKFEJLESZTÉS MINŐSÉGÜGYI TÁMOGATÁSA VAJDASÁGI ÉLELMISZER-ELŐÁLLÍTÓ CÉGEKNÉL TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK ÉS MŰVÉSZETEK Elnöklők: Katona Edit, Vukov Raffai Éva, Kovács Rácz Eleonóra 13:00 13:15 Németh Ferenc A BOSZNIAI OKKUPÁCIÓ MINT TARTÓS IRODALMI IHLET Száz éve hunyt el Dankulov Péter ( ) 13:15 13:30 Takács Izabella RÖP-MANIPULÁCIÓ 13:30 13:45 Grabovac Beáta KÉT NYELV EGY ELMÉBEN, AVAGY A KONFLIKTUSFELOLDÁS KÉPESSÉGE KÉTNYELVŰEKNÉL 13:45 14:00 Samu Veronika A BESZÉDPRODUKCIÓ-KUTATÁS A JAPÁN NYELVBOTLÁSOK TÜKRÉBEN 14:00 14:15 Major Lenke Az INTENZÍV KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM HATÁSA A SZABADKAI ALSÓ TAGOZATOS TANULÓK KÖRNYEZETI ATTITŰDJÉRE 14:15 14:30 Pesti Csilla A LOGIKUS GONDOLKODÁS SZABADKAI MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN 14:30 14:45 Huszár Elvira ORFF ÉS KODÁLY ZENETANÍTÁSI MÓDSZERE 7

8 P R O G R A M 14:45 15:00 Pásztor Kicsi Mária VILÁGHÁLÓ ÉS TUDÁSTÉRKÉP Egy kérdőíves felmérés nyomán 15:00 15:15 Kávészünet Elnöklők: Németh Ferenc, Pásztor Kicsi Mária, Takács Izabella 15:15 15:30 Vukov Raffai Éva SZOCIOLINGVISZTIKAI SZEMPONTOK AZ ANYANYELVI NEVELÉSBEN 15:30 15:45 Kovács Rácz Eleonóra NYELVJÁRÁSI ATTITŰDÖK A HASZNÁLATKÖZPONTÚ, FUNKCIONÁLIS NYELVTANÍTÁS TÜKRÉBEN 15:45 15:55 Novák Anikó, Rózsa Rita A VAJDASÁGI MAGYAR DOKTORANDUSZOK TUDÁSTÉRKÉPE 15:55 16:05 Lendák-Kabók Karolina A FELSŐOKTATÁS TÁRSADALMI NEMEK SZEMPONTÚ HELYZETKÉPE 16:05 16:20 Katona Edit IGEKÖTŐ-HASZNÁLATI HELYZETKÉP 16:20 16:35 Laki Boglárka KOHERENCIA, LEXIKAI KOHÉZIÓ ÉS ISMÉTLÉS A BESZÉLT NYELVI ÉLETTÖRTÉNETEKBEN TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK Elnöklők: Péics Hajnalka, Vincze István, Berényi Ágnes 13:00 13:15 Rožnjik Andrea, Péics Hajnalka VONAL MENTI KERESÉSEN ALAPULÓ FILTER MÓDSZEREK elemzése 13:15 13:30 Péics Hajnalka, Rožnjik Andrea KÉSLELTETETT DIFFERENCIÁL- ÉS DIFFERENCIAEGYENLETEK POZITÍV MEGOLDÁSÁRA VONATKOZÓ EGZISZTENCIATÉTELEK ÁLTALÁNOSÍTÁSA 13:30 13:45 Vincze István PARAMÉTERES INVERZIÓS MÉRÉSI MÓDSZER A FEDÉSI KETTŐSCSILLAGOK SPEKTROFOTOMETRIAI KUTATÁSÁBAN 13:45 14:00 Pósa Mihály AZ EPESAV ION MICELLA ÁTLAGOS AGGREGÁCIÓS SZÁMA: HIDROFÓB FELÜLET ÉS H KÖTÉS 14:00-14:15 Szekeres Márta, Pósa Mihály, Csanádi János, Škorić Dušan, Illés Erzsébet, Tóth Y. Ildikó, Tombácz Etelka EPESAVAK ÉS SZÁRMAZÉKAIK KÉTDIMENZIÓS ASSZOCIÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA LANGMUIR MÉRLEG KÍSÉRLETEKBEN 14:15 14:30 Farkas Zita, Murényi Tihomér, Kosta Popović, Vesna Tepavčević, Szebenyi Anna, Pósa Mihály TWEEN 60 DEOXIKÓLSAV ION VEGYES MICELLA RENDSZERÉBEN A DEOXIKÓLSAV PKA ÉRTÉKEI 14:30 14:45 Berényi Ágnes, Zupkó István ÖSZTRON SZÁRMAZÉKOK ÉS NEMSZTEROID 17β-HIDROXISZTEROID- DEHIDROGENÁZ-1 GÁTLÓK TUMORELLENES HATÁSAINAK VIZSGÁLATA 14:45 15:00 Csíkos Tímea, Forgács Attila MI(T)EGYEN A GYERMEK ÉS MI(T)EHET A FELNŐTT, AVAGY A GASZTRÁLIS NEOFÓBIA 15:00 15:15 Kávészünet 8

9 P R O G R A M Elnöklők: Könyves Tibor, Gaudényi Tivadar, Csizmadia Helga 15:15 15:30 Jódal István ERDÉSZETI-DENDROLÓGIAI SZÓTÁR MAGYARUL ÉS SZERBÜL 15:30 15:45 Lendák Imre, Major Tamás, Pelle Viktor, Farkas Károly SZIMULÁCIÓS KÖRNYEZET KÖZÖSSÉGI ÉRZÉKELÉSEN ALAPULÓ OKOS VÁROS ALKALMAZÁSOK VIZSGÁLATÁRA 15:45 15:55 Lendák Imre A KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK BIZTONSÁGA HOLLYWOODBAN 15:55 16:05 Gaudényi Tivadar SZERBIA MAGYAR NYELVŰ KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGEI (KÖZSÉGEK ÉS VÁROSOK NÉLKÜL) 16:05 16:20 Major Gyöngyi TUDÁSALAPÚ GAZDASÁGFEJLESZTÉS A MUNKAPIACI PARADOXON ÉS A TUDÁSKORMÁNYZÁS KERESZTMETSZETÉBEN 16:20 16:35 Czékus Géza PETŐFI BIOLÓGUS SZEMMEL 16:35 16:45 Csizmadia Helga, Berényi János NÖVÉNYFAJTA ÉS VETŐMAG AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN 16:45 17:00 Lengyel László, Könyves Tibor A PARLAGI BAROMFIÁLLOMÁNYAINKBAN ŐRZÖTT ÉRTÉKEINK 17:00 17:15 Könyves Tibor, Lengyel László, Goór Imre BÁRÁNYNEVELÉS KERESZTEZETT ÁLLOMÁNYOKBAN 17:30 18:00 A konferencia kiértékelése és bezárása 9

10 PLENÁRIS ELŐADÁSOK 10

11 P L E N Á R I S E L Ő A D Á S O K A TUDOMÁNY HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TENDENCIÁI Németh Tamás Magyar Tudományos Akadémia, Budapest nemeth.tamas@titkarsag.mta.hu Sokak szemében a tudomány alapvető fontosságú az egyre növekvő emberiség fenntartható életminőségének kialakításában. Értve ez alatt a természeti erőforrások átgondolt felhasználását (a termőföld, a víz mennyiségi és minőségi megőrzését). A társadalomtudományok területén hasonló elvárásokat fogalmaz meg a közvélemény. Időről időre előtérbe kerülnek az oktatás, a kutatás és az innováció kérdései, arányuk és minőségük szerepe az elkövetkezendő időszakban. Az már szinte emberöltők óta elfogadott, hogy az erre fordított költségek megtérülése a leghatékonyabb, mégis még a fejlettebb országokban is esetenként csökken a megoldásra fordítható összeg. Az európai országok időnkénti versenyhátránya más területekkel (USA, Kína stb.) a legtöbb esetben az ezekben bekövetkező kedvezőtlen trendekre vezethető vissza. Globalizálódó világunkban az egyik legtermészetesebb erőforrás a jól képzett, gondolkodó elme. A gazdagabb (és megbízhatóbb kutatói hátteret biztosító) országok régóta élnek az ún. agyelszívás eszközével. Ez ellen védekezni a hazánkhoz hasonló helyzetben lévő országoknak csak átgondolt, a kutatói karrier minden lépcsőfokát biztosító életpályamodell bevezetésével lehet. Az MTA ennek megfelelően alakította ki azt a rendszert, melyben az egyetem elvégzését követően fiatal kutatói státusban a doktori fokozat megszerzésére nyújt lehetőséget, ezt követően posztdoktori pályázatot nyerhet el a jelölt. A kutatómunka hátterét a különböző hazai és nemzetközi pályázatok biztosíthatják. 11

12 P L E N Á R I S E L Ő A D Á S O K Kézzelfogható matematika: a Gömböc Várkonyi Péter László Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék, Budapest vpeter0@gmail.com Kevés matematikai eredmény kapott olyan nagy nyilvánosságot az elmúlt években, mint a Gömböc felfedezése. Az előadásban arról mesélek, hogyan lett az orosz matematikus, Vlagyimir Arnold sejtéséből kézzelfogható valóság, hogy miért nincsenek Gömböcök a kavicsos tengerparton, és miért vannak majdnem-gömböcök a teknősök között. Emellett bemutatom a Gömböc-probléma párját, amely a hidrogénbombát Teller Edével együtt kifejlesztő Stanislav Ulam lengyel matematikus kérdésével indult útjára egy lembergi (ma Lviv, Ukrajna) kávézóban, és amit hetven év után sikerült részben megoldani. 12

13 P L E N Á R I S E L Ő A D Á S O K A MAGYAR TUDOMÁNYOS NYELV HELYE A VILÁGBAN Molnár Csikós László Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék mcsikos@gmail.com Előadásom arra a kérdésre keresi a választ, hogy ma milyen szerepet tölthetnek be a nemzeti nyelvek a tudományban. A középkorban harcot kellett vívni azért, hogy ne csak latinul jelenjenek meg a tudományos művek, hanem a kutatók nyelvén is. Miután többé-kevésbé megerősödtek a nemzeti tudományos nyelvek, a nemzetközi tudományos életben a világnyelvek kerültek előtérbe, elsősorban az angol. Napjainkban is küzdelmet kell vívni azért, hogy a tudományos gondolatokat anyanyelvünkön fejthessük ki. A világon beszélt nyelvek nem egyformán jelentősek. A nyelv társadalmi rangját legnagyobb mértékben az államnyelvi funkció biztosítja, de a nyelveknek csupán egy része éri ezt el. Némely nyelv több országban is hivatalos. Vannak az egész világon elterjedt és nagy presztízsű nyelvek, ezek a világnyelvek. Közülük az angol a legtekintélyesebb. A nyelv tekintélyét több tényező is meghatározza, ezeknek csupán egyike a beszélők száma. A magyar nyelv bizonyos paraméterek tekintetében számos olyan nyelvet megelőz, amelyeknek több beszélőjük van. Az egyik ilyen paraméter a fordított művek száma. Célnyelvként a magyar a 13. a világ nyelvei közt, forrásnyelvként a 18., beszélőinek száma szerint pedig a 73. A magyar nyelven internetezők aránya több mint a kétszerese a magyarul beszélők arányának. Magyar nyelven tömegesebben a XIX. század második felétől jelennek meg tudományos folyóiratok és monográfiák. A magyar nyelvű folyóiratok egy része eleinte idegen (német vagy francia) nyelven is közölte a tanulmányokat, később az idegen nyelvű tartalomjegyzékek és összefoglalók biztosították a nemzetköziséget. Magyarországon olyan tudományos folyóiratok is vannak, amelyek különféle világnyelveken közölnek publikációkat. Az Akadémiai Kiadó zömmel ilyen folyóiratokat ad ki. A magyarnyelvűség inkább a társadalomtudományokra jellemző. Egyes magyar nyelvű folyóiratok rangos nemzetközi listákra is felkerültek. Újabb jelenség, hogy egy-egy nemzetközi tudományos folyóiratnak magyar nyelvű változatát adják ki. A magyar tudományos nyelv versenyképességéhez nagyban hozzájárul az egyes szaknyelvek kiművelt volta, a tudományterületek terminológiájának és nómenklatúrájának kidolgozottsága. Ma már gyakorlatilag minden tudományos gondolatot és tényt meg lehet magyarul fogalmazni. A magyar tudományos nyelvnek a világban elfoglalt helyét más, külső tényezőkkel együtt ez is meghatározza. 13

14 P L E N Á R I S E L Ő A D Á S O K Magyar szaknyelv és a tudomány fejlődése Csépe Valéria Magyar Tudományos Akadémia, TTK Agyi Képalkotó Központ, Budapest csepe.valeria@titkarsag.mta.hu A tudományterületek gyorsan fejlődnek, s a szaknyelvek hanyatlására, visszaszorulására nem egy példa hozható a tudománytörténetben. Ez azonban önmagában nem elég erős érv arra, hogy nincs szükség magyar szaknyelvre, s elegendő lenne csupán az idegen kifejezések magyarított használata. Az előadás rövid történeti áttekintést követően azt mutatja be, példákon keresztül, hogy a szaknyelv és a köznyelv kölcsönhatásának milyen következményei vannak. Ezek közül külön súllyal szerepelnek azok, amelyek azt bizonyítják, hogy a szaknyelvet folyamatos gazdagodása, árnyalt szókincsének fejlődése a köznyelv fejlődésének egyik legenergikusabb serkentőjévé teszi. Példákkal illusztráljuk, hogy a szaknyelvek, s ez alól a magyar sem kivétel, nem statikusak; évtizedek (ma már csupán néhány év) eltűnnek, átalakulnak, beolvadnak a kapcsolódó tudományterületek, szakmák nyelvébe. Amint számos példa igazolja, nem egy használaton kívüli kifejezés a mai köznyelvet gazdagítja, az egykori szaknyelvek fennmaradt kifejezéseit hordozza. A magyar szaknyelvek rendkívül színes világát bemutatva azt is bemutatjuk, hogy az egyes szaknyelvek fejlesztését miért kell annak művelőire bízni, mégpedig úgy, hogy ez a nyelvfejlődés természetes útját járja. Példákkal illusztráljuk, hogy a szakmai közösség által használt kifejezések közül nem egy számos átalakuláson megy át, s ez a folyamat erősen függ attól, hogy az adott szakterület képviselői magukénak tekintik-e, használata magától értetődővé vált-e. Ennek ellenére nem egy hiba akaszthatja meg ezt a folyamatot. Ilyenek azok a szakkifejezések, amelyek könnyen felcserélhetők, amelyek hibás fordításból, vagy az idegen szakkifejezés félreértéséből adódnak. Általában elmondható ugyanakkor, hogy a szaknyelvi tisztaság alapja a színvonalas szakmai ismeret. Példákkal szemléltetjük, hogy mit jelentenek a szaknyelvek fejlődésében a jelentős felfedezések, azok, amelyek kikényszerítik egy új nyelv megalkotását, lehetőséget adva ezzel a jobb megértésre. Ez különösen nem hanyagolható el a mindennapi tudásátadásban, a tudományos ismeretterjesztésben, s ezzel az anyanyelv s a nemzeti identitás megtartásában. 14

15 HUMÁN TUDOMÁNYOK 15

16 H U M Á N T U D O M Á N Y O K Nyitva hagyott versek (Ladik Katalin klasszicizmusa ) Samu János Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka dnsamu@gmail.com Dolgozatomban Ladik Katalin költészetének hagyományos(abb), nyomtatott formához kötött és olvasásra szánt vonulatával foglalkozom, a neoavantgárd fogások, a folklorizmus, a mitologizáció és a radikális nyitottság poétikájának transzgresszív következményeivel. Érvelésem értelmében a klasszikus versvilág interpretációjába újra és újra belevág a performer, a hangköltő, a vizuális költő életműve, test és anyagiság hangsúlyos szerepe, ami nemcsak a kontextus felől válik érzékelhetővé, hanem a szövegszervező stratégiákból is kiolvasható. A temporális és formai nyitottság a versek elhangzásának eseményét hangsúlyozza, az olvasat változékonysága mellett már a jeltárgy képlékenységét is, ami egészen a megjelenés médiumáig hatol. A versek jelentésességének torzulásai, halványulása, a lejegyzett alfabetikus kód aktualizálásának ingatagsága, a szövegtest képének és kiejtésének, auditív dimenziójának diszharmóniája, a kötetekben szereplő versek befejezetlensége olyan befogadást készít elő, amely már az eseményszerűséget megelőzően is nyitottsággal, véletlenszerűséggel, változással számol, a több irányból veszélyeztetett, sokszor kisiklatott nyelv krízisének értelmező kezelésével, ami természetesen korántsem jelent körülhatárolást vagy rögzítést, a jelentés és a jelentés nélküli szétfutását megakadályozó óvintézkedést. 16

17 H U M Á N T U D O M Á N Y O K A jugoszláviai magyar irodalom egy szakbibliográfia tükrében Ispánovics Csapó Julianna Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék csapo@eunet.rs A jugoszláviai magyar irodalom eseményeit, jelenségeit, folyamatait, szerzőit, kontextusát feltáró és dokumentáló műfajok egyike, a lexikon, az irodalomtörténet és a monográfia mellett, a szakbibliográfia. A kurrens bibliográfiai gyűjtés és feldolgozás a szinkronitás és a teljesség igényével kívánja feltárni az éppen alakuló irodalmi élet publikációs tereit, intézményeit, szerzőit. A válogatás nélküli begyűjtés lehetőséget teremt az olyan, adott pillanatban jelentéktelennek, elhanyagolhatónak látszó adatok megőrzésére is, amelyek idővel fontos adalékai lehetnek a különféle diakrón, komparatív kutatási szándékoknak. A teljesség igénye az adott irodalom kanonizáló szándékait is felülbírálja, a szelekciómentes bibliográfiai gyűjtés láthatóvá teszi az egyes kanonizálási törekvések kialakulását, küzdelmét, s ezáltal valós irodalmi folyamatokat örökít meg és tesz visszakereshetővé. A dolgozat a könyvészet, a sajtó, a nyelvtudomány, a folklór, a művelődéstörténet, a színházi és filmélet, a média kontextusába ágyazott jugoszláviai magyar irodalom utóbbi három évtizedének a jelenségeit elemzi a jugoszláviai magyar irodalom kurrens szakbibliográfiája tükrében. 17

18 H U M Á N T U D O M Á N Y O K Térképbe csavarva Novák Anikó Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalmi Tanszék uneco84@gmail.com Tolnai Ottó Végel(ő)adás című drámájának főhőse, Csömöre bácsi életét egy hatalmas világtérképbe csavarva végzi, mely összefogja, megőrzi mindazt, ami maradt belőle, ahogyan a valamikori Jugoszláviát is már csak a térkép fogja össze. A térkép Tolnai Ottó művészetében kiemelt funkciót tölt be. A gyűjtés tárgya és a képzőművészet alapanyaga egyaránt. A tárgyakkal való erőteljesebb foglalkozás, a nosztalgikus hozzáállás, a letűnt korok újraalkotási kísérlete a nyolcvanas évek közepétől erősödik fel Tolnai műveiben. Az országban ekkor már érződnek a szétesés tünetei, így az archiválás gesztusa belső szükséglet. Nagyjából ugyanebben az időszakban fogalmazza meg Perneczky Géza a múzeumok elszaporodásának okait, a jelen rezervátummá válását, a megőrzés feladatának egyre fontosabbá válását, az ünnepélyes reprezentáció igénye helyett az intimitás előtérbe kerülését. A Perneczky által körülírt intimitás Tolnai rezervátummá alakított jelenének is hangsúlyos jellemzője. Az összegyűjtött tárgyak a már letűnt nagy formák tartozékai, egy már eltűnt kort idéznek, de nem reprezentatívan, hanem a gyűjtő szubjektum tudatán átszűrt világot mutatják be, az ő világlátását tükrözik. Ahogyan Dubravka Ugrešić A Feltétel Nélküli Kapituláció Múzeuma című regényében a berlini bolhapiacon megrajzólódik újra és újra a már nem létező Bosznia térképe a halomba hányt könyvek, hanglemezek, fotóalbumok között, ugyanúgy teremti meg a haszontalan tárgyakból Tolnai Ottó is az elvesztett, de folyamatosan vágyott Nagy Formát. 18

19 H U M Á N T U D O M Á N Y O K A HERCZEG-FÉLE ADRIA-BREVIÁRIUM ÉS A SZECESSZIÓ MINT LÉTFORMA Bence Erika Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék erikazambo@eunet.rs Az írófejedelemnek, Herczeg Ferencnek ( ) írói opusában mindenképpen külön hely illeti meg a Szelek szárnyán (1905) című úti-/hajónaplóját, azaz Adria-breviáriumát. Olyan irodalmi/képzőművészeti albumról van szó, amely teljes egészében a szecesszió jegyében fogant, nemcsak vizuális értelemben, de világértési tapasztalat és létforma szempontjából is szecessziós magatartást feltételez, amely egyrészt az elutasított jelenből, az aktuális társadalomból való kivonulás, másrészt az élet élvezetének dekadens attitűdjét is jelenti. Ebben a több kiadást megért munkában rajzolódik ki Herczeg Adria-rajongásának, Meditteráneum-élményének narratívája, s szeceszsziós prózája, amely tizennégy jeles festőművész közreműködésének köszönhetően szecessziós rajzokkal párosul, a magyar könyvművészeti szecesszió kiváló alkotásainak sorába emeli e kötetet. A tanulmány a Szelek szárnyán művészetközi és műfaji összetettségét vizsgálva a szecesszió mint világértési tapasztalat elbeszélhetőségi/megjelenítési lehetőségeit értelmezi Herczeg Ferenc opusában. 19

20 H U M Á N T U D O M Á N Y O K LÁTHATÓ(VÁ VÁLT) NYELV (Bartholomew, Gólem és Shrike) Beke Ottó Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Pécs bekeotto1@gmail.com A dolgozat Maurizio Ferrarisnak a másodlagos szóbeliség koncepciójára, különösképpen a rövidítésekre s azok frekventált használatára vonatkozó kritikájának értelmezésére és egyben továbbgondolására tesz kísérletet. A tanulmány a számítógépes-internetes környezetben széles körben használatos, közismert rövidítéseket a digitális írás(beliség) specifikus megnyilvánulásaiként határozza meg. A tárgyalt rövidítések grafematikus struktúrák formájában megragadott komplex kifejezések sematikus képei, avagy esetenként modifikációi. Ennek megfelelően elsősorban nem az orális diskurzussal állnak közvetlen kapcsolatban, nem beszédhangokat, auditív sajátosságokat alakítanak át grafematikus struktúrákba, hanem éppenséggel ezeket a grafematikus struktúrákat módosítják, ezeknek a felépítését egyszerűsítik le, teszik őket minél könnyebben felismerhetővé, identifikálhatóvá. A dolgozat továbbá a verbális kommunikáció fonikus és orális jellemvonásainak marginalizációját, a nyelvet egyre kevésbé hallhatóvá és egyre inkább láthatóvá tevő (digitális) írás radikalizációját vizsgálja olyan irodalmi műveket értelmezve, amelyek nem (feltétlenül) a digitális írás(beliség) kommunikációs folyamatait, aktusait tematizálják, ám amelyek a verbális kommunikáció elnémulásáról tanúskodnak. 20

21 H U M Á N T U D O M Á N Y O K A MAGYAR KATOLIKUS RESTAURÁCIÓ NŐI OLVASMÁNYAI Utasi Csilla Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék csilla.utasi@gmail.com A dolgozat azoknak a 17. századi, a katolikus konfesszionalizáció során keletkezett műveknek retorikai és művelődéstörténeti hagyományát tekinti át, melyeknek címzettjei a nők. Hajnal Mátyás 1629-ben, Bécsben megjelent, Antoine Wierix németalföldi rézmetsző Cor Jesu amanti sacrum című sorozatával illusztrált Szíves könyvecskéjét bedegi Nyáry Krisztinának, Esterházy Miklós második feleségének ajánlotta. A lelki komédiát színre vivő tizennyolc szívet ábrázoló kép, embléma mindegyike után három pontba foglalt elmélkedés és könyörgés következik. A katolikus Pécsi Lukács 1591-ben, Nagyszombatban adta ki a Lucas Martini, először 1580-ban, Prágában kiadott művét átdolgozó kegyességi munkáját, a Szüzek koszorúját. A fametszetekkel gazdagon illusztrált kötet az egyes erényeket a hajadonokat ékesítő koszorú egyes virágainak felelteti meg. A két időben távoli olvasmányt összekapcsolja az, hogy mindkét mű az egyházatyák nőnevelő iratainak és a novíciák számára írt középkori tanításoknak a folytatója: megtalálható bennük a kertszimbolika, s mindkettő tartalmazza az Énekek énekének parafrázisát. 21

22 H U M Á N T U D O M Á N Y O K Levedleni az ornamentikát (Sziveri János poétikai hámrétegei) Csányi Erzsébet Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék erzsebet.csanyi@gmail.com Sziveri János a hermetikus objektív költészet poétikai platformjáról indul a geometriai fegyelem és rend komplex kozmoszát maga köré építve. Poétikai világképének elmozdulásai után sem tágít verseiben az elsősorban introvertált, racionális költői képmás közeléből. Elemző, (ön)értelmező, elvonatkoztató és végsőkig etikus marad költészetének minden rétegében, a mélységekig. A kutatás azokat a költői vonatkozásokat emeli ki, amelyek ebben az értelmezési folyamatban az emberi test és a világ érintkezésének, ütközésének, kommunikációjának mikéntjét, drámáját írják körül, a bőrre mint elsődleges antropológiai térre hívják fel a figyelmet, a vedlés és a rétegzettség képzeteit mint az esetleges pusztulás, illetve újjászületés eseményét emelik ki. 22

23 H U M Á N T U D O M Á N Y O K A struktúrákba ágyazott jelentés Bús Natália Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Pécs natalie.bush11@gmail.com Ernest Hemingway Macska az esőben című novellája rövid, tömör, egyszerű történet. Egy realista elbeszélés. Ennek ellenére professzionális elemzői jelentősen különböző értelmezésekre jutottak. David Lodge A realista szöveg elemzése és értelmezése (1981) című tanulmányában ezt azzal magyarázza, hogy az elsődleges események nem a jelentés elsődleges hordozói. Véleménye szerint a problémára a strukturalista szemlélet kínál megoldást, miszerint a nyelv a különbségek rendszere, a jelentés pedig a strukturális ellentétek terméke. A dolgozat célja a Hemingway-történet mikrostruktúráinak feltárása, elemzése és a jelentésképzés folyamatainak megmutatása által annak a tételnek bizonyítása, hogy a posztstrukturalizmus(ok) korában sem elhagyható a struktúrák értelemteremtő működésmódjának vizsgálata. Az elemzés három előfeltevésből indul ki Roland Barthes szerzőre, szövegre és olvasásra vonatkozó elképzelései alapján: a Szerző halott; a Macska az esőben Szöveg; az olvasás mindig egy struktúrán belül zajlik. A barthes-i program értelmében ugyanis az írás lerombolja az eredetet, a szerző helyét a nyelv veszi át, a szöveg sokdimenziós térré válik, az olvasó élvezettel játszhat a szövegen és a szöveggel. A struktúra pedig minden felnyitás, megtörés, lerombolás ellenére megsemmisíthetetlen marad, mikrostruktúrák bonyolult szövedéke révén alkotja újra önmagát, és a végtelen számú konstelláció végtelen számú jelentést tesz lehetővé. A munka elsősorban Roland Barthes 1964 és 1975 között megjelent írásaira támaszkodik, amelyeket posztstrukturalista perspektívából szemlélek. 23

24 H U M Á N T U D O M Á N Y O K A KARIKATÚRASZERŰSÉG A MAGYAR GYERMEKKÖNYV-ILLUSZTRÁCIÓKBAN (Réber László rajzművészetéről) Utasi Anikó Óvóképző Szakfőiskola, Újvidék anikoutasi@gmail.com A dolgozat a karikatúra mint műfaj, illetve a karikatúraszerű rajz létjogosultságáról beszél a magyar gyermekkönyvek illusztrálásában. Néhány jeles karikaturista-könyvillusztrátorunk ilyetén tevékenységének bemutatása mellett a szerző elsősorban Réber László rajzművészetével és gyermekkönyv-illusztrációs tevékenységével foglalkozik, különös tekintettel a Janikovszky Éva szövegeihez készített grafikákra. 24

25 H U M Á N T U D O M Á N Y O K Egyéniség és egyetemesség gyöktérképe Máté Petrik Emese Óvó- és Edzőképző Főiskola, Szabadka turulemese12@gmail.com Világosságtudatunk és léttudatunk tengelyében a teljes egy-éniség (testi, lelki és szellemi szint) nevelése, oktatása, tanítása áll. Az eredendő, az élet természetességéből fakadó összehangolt egyetemes és örök érvényű tanítások átadásában a magyar nyelv értelmező lelkületének és szellemiségének rendkívüli hordozóereje van. Ennek révén a lét teljességében fejlődő egyéniség számára érthetővé válik az eredendő teremtés, a teremtés folyamata és önmaga helye a teremtés folyamatában. A teljes egyéniségépítés és életnemesítés a létteljességgel összehangolt gondolatokból fakad, ennek hangot adó beszédben nyilvánul meg, és az életet nemesítő cselekedetben valósul meg. Gondolatképeink rezonanciája tovább erősödik szavaink gyökképrendszere által. Gondolatainknak hangot adunk, a rendezett hangsor szavakat, mondatokat és egy egész nyelvi rendszert alkot. A nyelv gondolataink termése. Teremtési folyamat során megnevezünk, a névhez rezonancia, ritmus, frekvencia tartozik. A frekvencia révén körforgás alakul ki az egy-én és az egyetemesség között, és a kapcsolatok térképet rajzolnak. 25

26 H U M Á N T U D O M Á N Y O K A tudomány és a mesebeli sárkány Hódi Sándor Széchenyi István Stratégiakutató Társaság, Ada hodisandor@adacity.net A pszichológia mindenütt ott van. A híradók, újságok, filmek, tévéműsorok, internet, tanácskozások nap mint nap pszichológiai állításokkal bombáznak bennünket. Az elhangzó állítások rendszerint az emberi természettel kapcsolatosak, az ösztönökre, döntéseinkre, szokatlan magatartásunkra, vagy a mindennapi életvitelünkre vonatkoznak, ritkábban valamely tudományos megismerésre, új hitek és tévhitek alátámasztására szolgálnak. A pszichológia mindenütt ott van, mert a modern ember hite szerint ez lenne az a tudományág, amely minden igaz állítást alátámaszt, és minden tévhitet eloszlat. Nos, ez hamis hiedelem. A pszichológia erdejében járva a bölcsőtől a sírig kísérnek bennünket azok a mítoszok, amelyek hatásos cáfolatára itt nem vállalkozunk, kizárólag magával a tudománnyal kapcsolatos téves információkkal, hiedelmekkel foglalkozunk. Ugyanis nemcsak a pszichológia osztogat féligazságokat és szimpla hazugságokat, mondjuk az agy működéséről, az álmokról, szerelemről, gyűlöletről, párkapcsolatokról, szexuális traumákról, különféle lelki zavarokról, bűnesetekről, önsegítésről, az élet akadályainak gyors leküzdéséről, de a tudomány is annak minden ága sejtések, féligazságok és szimpla hazugságok egyvelegéből tevődik össze. Megbízható útmutatás pedig, amely segítene szétválasztani a mítoszt a valóságtól, az új gondolatot a szélhámosságtól, egyszerűen nincs. A tudományos élet minden területén vannak rossz lépések, tévhitek, mítoszok, amelyek hibás döntésekre ösztönözhetnek bennünket a mindennapi életben. Szentül hisszük, hogy a tudomány mindent megold, legyőz. A tudomány modern ember életében kezd a mesebeli sárkányhoz hasonlítani, egyszerre a jó és a rossz megtestesítője, a démoni és a jóságos hatalmak szimbóluma, a nagyság, a titokzatosság, a mágikus erők képviselője. Ha valamit ma tudományos állításként tálalnak elénk, azt megfellebbezhetetlen igazságnak tartjuk. Tudnunk kell azonban, hogy ahogyan minden mese, a tudomány misztifikálása is kiszakítja az embert a valóságból, és egy képzeletbeli világba repíti. Ebben a világban bármilyen csoda és varázslat megtörténhet, nincsenek határok és korlátok, mindennek csak a fantázia szab határt. A sárkányhoz társított kép és gondolat egyszerre idézi fel a varázslat és a csoda misztériumát, a szabadság és a lehetőségek birodalmát. Ne feledjük azonban, hogy az, amit ma abszolút igazságnak tartunk, azt az idő meghaladja, holnap már tévedésnek, rövidlátó elgondolásnak bizonyul. 26