12. fejezet. Neurológiai károsodások. Fáy Veronika Aszalós Zsuzsanna Juhász Ferenc Szabó Gyula

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "12. fejezet. Neurológiai károsodások. Fáy Veronika Aszalós Zsuzsanna Juhász Ferenc Szabó Gyula"

Átírás

1 12. fejezet Fáy Veronika Aszalós Zsuzsanna Juhász Ferenc Szabó Gyula

2

3 Általános rész Fáy Veronika Az idegrendszer felépítése és mûködése Az idegrendszer részekre differenciált, de egységbe integrált szerv, feladata az élet változó körülményei között a környezeti hatásokra adott, az egyedi élet fenntartása szempontjából legkedvezôbb és egyben leggazdagabb válasz megszervezése, a környezethez való alkalmazkodás, a szervezet és a környezet közötti harmonikus kapcsolat megvalósítása. Ugyancsak az idegrendszer feladata a különbözô szervek mûködésének funkcionális egységgé integrálása. Az idegrendszer: észleli, érzékeli a külsô és a belsô környezet jelenségeit; szállítja, feldolgozza (integrálja) az információkat; reagál a környezet változásaira; szabályozza és fenntartja a szervezet belsô környezetének az egyensúlyát, homeostasisát. A környéki idegrendszer teremti meg a kapcsolatot a környezet és a központi idegrendszer között. A környezet változásainak észlelése az idegrendszer speciális érzékelô struktúrái útján valósul meg (érzékelés). A környezetbôl származó információ feldolgozása, integrálása, a válasz (motoros tevékenység) tervezése, kivitelezésének elôkészítése a központi idegrendszer feladata, a végrehajtásban pedig ismét a perifériás idegrendszer, annak mozgató apparátusa vesz részt. Az idegrendszer mûködésének jelentôs szerepe van az ember munkájában, társadalmi életében. Az idegrendszer betegségei esetén ezek a funkciók károsodnak, a harmonikus mûködés zavart szenved, a teljesítôképesség csökken, változik vagy megszûnik. Az ember munkaképessége, a környezetével való kapcsolata beszûkül. Az idegrendszer rendellenességeinek a szervezet mûködésére, teljesítôképességére kifejtett hatásainak vizsgálata azért is nehéz, mert azok gyakorlatilag minden szerv funkcióját befolyásolhatják. Az idegrendszer felelôs a környezet hatásainak érzékeléséért, a végtagok mozgatásáért, központja a kognitív, intellektuális és magatartási funkcióknak, valamint integratív része a belsô szervek mûködtetése ellenôrzésének. Az idegrendszer mûködésében bekövetkezô változások tökéletesen adaptálhatóak szignifikáns károsodás nélkül, de okozhatnak igen súlyos állapotokat is (pl. egy szerv mûködésének teljes elvesztését). Az idegrendszeri struktúrák károsodása különbözô mértékû funkciózavarokat okozhat; a neurológiai károsodás fokának meghatározása tehát igen nehéz feladat. Az idegrendszer funkcionális alapú felosztása a szomatikus és a viszcerális idegrendszert különíti el egymástól. Szomatikus idegrendszer: a környezetbôl és a szervezetbôl származó szenzoros információkat szálllítja, illetve a motoros mûködésre vonatkozó utasításokat közvetíti a vázizmokhoz. Viszcerális idegrendszer: a belsô szervek mûködését szabályozza. Az anatómiai felosztás az idegrendszer alábbi részeit különíti el: központi idegrendszer, környéki idegrendszer, autonóm idegrendszer és a neuroendokrin rendszer.

4 FEJEZET A neuron A neuron az idegszövet specifikus mûködésének celluláris egysége. Felépítését a ábra mutatja be. A neuronok sejtjei a szürke-, a nyúlványok és burkaik a fehérállományt alkotják. Az idegsejtekben az információt elektromos potenciál hordozza, mely az egyik neuronról a másikra vagy a célszervre (izom, belsô elválasztású mirigy) a végkészülékekben termelôdô vegyi anyagok (neurotranszmitterek) útján terjed. A transzmissziós mechanizmus vegyi behatásra igen érzékeny, károsodása számos betegség (Parkinson-kór, myasthenia gravis, depresszió, Alzheimer-kór stb.) hátterében állhat. Utóagy. A nyúltagynak (medulla oblongata) fontos szerepe van a szívmûködés és a légzés szabályozásában. A kisagy (cerebellum) a mozgáskoordináció érzô- és mozgatóközpontja; a mozgások finom kivitelezéséért felel. Az utóagy része a híd (pons) is. Középagy. Fô struktúrái a pedunculus, a substantia nigra, a nucleus ruber és az aqueductus sylvii, mely fontos szerepet játszik a cerebrospinális folyadék (liquor) áramlásában; illetve az aquaeductus Sylvii körüli szürkeállomány. Elôagy. A diencephalonra és a nagyagyra (cerebrum) osztható. okcipitális lebeny ábra. A neuron felépítése A központi idegrendszer torakális Két fô része az agy és a gerincagy (12.2. ábra). Agy. A koponyaûrben helyezkedik el. Hártyás képzôdmény, agyhártya borítja. Részei: utóagy (rhombencephalon), középagy (mesencephalon) és elôagy (prosencephalon) ábra. A központi idegrendszer részei

5 12. FEJEZET 259 Diencephalon. Egyik része, a thalamus számos sejtcsoportot (magot) tartalmaz, melyek fô funkciója a szenzoros, a motoros, a limbikus, az infratalamikus, az agytörzsi információk fogadása, illetve továbbítása a megfelelô kérgi struktúrákoz. A diencephalon másik alkotóeleme, a hypothalamus komplex neurológiai struktúrákat tartalmaz, melyek a biológiai alapösztönök, a motiváció, az emóciók szabályozásáért felelnek. Itt létesül kapcsolat az ideg- és a neuroendokrin rendszer között: a hypothalamus magjai kapcsolatban állnak az agyalapi miriggyel. Nagyagy (cerebrum). Az agy nagy részét alkotja. Két féltekébôl áll, melyeket a kommisszurális pályarendszer (corpus callosum) köt össze. Az agyféltekéket elülsô (frontális), fali (parietális), halánték- (temporális) és nyakszirti (okcipitális) lebenyekre osztjuk. Az agy fontos részei az agy fehérállományának mélyén elhelyezkedô sejtcsoportosulások (bazális ganglionok), melyek a motoros szabályozás központjai. Károsodásaik súlyos degeneratív betegségek (Parkinson-kór, Huntington-kór) alapját képezik. A limbikus rendszer a hangulati élet szabályozásában játszik alapvetô szerepet, a hippocampusban az emlékezés funkcióit biztosító struktúrák helyezkednek el. A központi idegrendszer fôbb struktúráit és funkcióit a táblázat mutatja be. Gerincagy. A gerincvelô a gerinccsatornában helyezkedik el. Anatómiailag cervikális, torakális, lumbális és szakrokokcigeális szakaszra osztható. A gerincvelô szürkeállománya a neuronok sejtjeit, fehérállománya az idegsejtek nyúlványait tartalmazza. A környéki idegrendszer Környéki idegrendszeren az agy- és gerincidegeknek a központi idegrendszerbôl való kilépési helyétôl a terminális végkészülékig terjedô szakaszát értjük: az ideggyököket, a plexusokat, a környéki idegeket és a motoros végkészülékeket. Az agyidegek (kivéve a n. olfactoriust, a n. opticust és a n. accessorius egy részét) az agytörzsbôl erednek. Motoros magvaik mélyen az agytörzsben helyezkednek el, a szenzoros magvak a ganglionokban, közvetlenül az agytörzsi kilépés közelében vannak. A gerinccsatornát 31 pár spinális ideg hagyja el, melyek szenzoros, mozgató és vegetatív rostokat tartalmaznak. A perifériás idegrendszer feladata a környezet ingereinek (energiaváltozásainak) felfogása a receptorok által, s az információ továbbítása a szenzoros központok felé. A végtagok bôrének a perifériás idegek által való beidegzését a ábrák mutatják. A felsô végtag dermatómáit és beidegzését a ábrák mutatják be táblázat. A központi idegrendszer fôbb struktúrái és funkciói Struktúra Agytörzs Cerebellum Thalamus Hypothalamus Bazális ganglionok Agykéreg Funkció az agyidegek mûködtetése, a reflexek mûködtetése, az izomtónus szabályozása, a kardiorespiratorikus rendszer ellenôrzése, a fájdalomérzés módosítása, az autonóm mûködés szabályozása, az alvás-ébrenlét szabályozása a mozgató- és érzôrendszer szabályozása, a mozgatórendszer kimenetének szabályozása (indítás, megállás, koordináció) az érzôrendszerek összekapcsolása, a mozgásszabályozás, a pszichés jelenségek szabályozása, az agykéreg aktiválása az autonóm mûködések centruma a mozgásszabályozás, a kognitív, affektív mûködések szervezése szenzoros felvétel, akaratlagos mozgásszabályozás, kommunikáció, beszéd, a kognitív funkciók központja, a magatartás, az érzelmek szabályozása

6 FEJEZET torakális szakasz ábra. A végtagok bôrének beidegzése ábra. A felsô végtag idegeinek topográfiája ábra. A spinális idegek által megvalósított szegmentális beidegzés

7 12. FEJEZET ábra. A felsô végtag innervációja (dermatomák) A motoros egység a mellsô szarvi motoros sejtbôl, annak efferens axonjából, valamint az axon által beidegzett izomrostok összességébôl áll (12.7. ábra). A motoros egység zavarait aszerint osztályozzuk, hogy melyik szakasz érintett elsôsorban. A motoros válasz nem más, mint információk továbbítása az agyi központokból az izmokhoz; a neurológiai információ izommûködésbe történô konvertálása. A végtagok motoros beidegzését a ábra és a táblázat mutatja be. A táblázat a felsô végtag plexus brachiálisából eredô perifériás idegeinek eredetét és funkcióját mutatja be.

8 FEJEZET ábra. A motoros egység epicondylus medialis ábra. A felsô végtag motoros innervációja

9 12. FEJEZET táblázat. Az alsó végtagok motoros beidegzése Ideg Izom Ideg Izom L4-5 n. ischiadicus m. biceps femoris S1-2-3 n. ischiadicus m. semitendinosus m. adductor magnus m. semimembranosus L2-3-4 n. femoralis psoas maior et minor n. peroneus comm. m. tibialis anterior m. iliacus m. peroneus longus m. rectus femoris m. extensor hallucis lougus m. sartorius m. extensor digitorum longus m. vastus laterialis et intermedius m. peroneus breois L2.3.4 n. obturatorius m. pectineus n. tibialis a lábszár és a láb többi izmai m. obturatorius ext. m. adductor brevis m. adductor longus m. gracilis m. adductor magnus táblázat. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója Ideg Érintett izmok Érzészavar Mûködés Felsô karfonat C5 C6 N. dorsalis scapulae C4 C5 N. suprascapularis C5 C6 (N. axillaris, l. alább) (N. thoracicus longus, l. alább) m. rhomboideus major m. rhomboideus minor m. supraspinatus m. infraspinatus a lapockát a gerinchez közelíti a felkar abdukciója és kifelé rotációja a vállízületben a felsô karfonat bénulásakor a leggyakrabban szenved zavart (N. musculocutaneus, l. alább) (N. radialis, l. alább) n. cutaneous brachii medialis a váll abdukciója, a könyök hajlítása, az alkar kifelé fordítása (néha a váll kifelé rotálása)

10 FEJEZET táblázat. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Érintett izmok Érzészavar Mûködés Alsó karfonat N. cutaneous brachii medialis HC7 T1 N. cutaneous ante-brachii medialis C8 T1 az ujjak adés abdukciója, az ujjpercek hajlítása (a csukló hajlítása) (N. medianus, l. alább) (N. ulnaris, l. alább) m. serratus anterior n. cutaneous antebrachii lat. N. thoracicus longus C5 C7 a lapocka oldalt és ventrál felé húzása, csúcsának rotálása N. axillaris C5 C6 m. deltoideus 1 abdukció a vállízületben N. musculocutaneus C5 C7 m. teres minor m. coracobrachialis m. biceps brachii m. brachialis (részben a n. radialis innerválja) 1. n. axillaris 2. n. cutaneus antebrachii lat. (a n. musculocutaneus ága) 3. r. superficialis n. radialis kifelé rotálás a vállízületben elsôsorban a váll helybentartója (a felkar addukciója és hajlítása) a fel- és az alkar hajlítása, az alkar kifelé fordítása, a felkar hajlítása N. radialis C5 C8 (T1) m. triceps brachii m. anconeus m. brachioradialis m. brachialis (+ n. musculocutaneus) a könyök feszítése a könyök hajlítása m. extensor carpi radialis brevis et longus a csukló feszítése és radiális abdukciója

11 12. FEJEZET táblázat. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Érintett izmok Érzészavar Mûködés m. supinator az alkar és a csukló kifelé fordítása m. extensor digitorum communis az ujjak alapízületének feszítése m. extensor carpi ulnaris a csukló feszítése és ulnáris m. extensor digiti minimi m. abductor pollicis longus a kisujj feszítése a hüvelyk alappercének abdukciója m. extensor pollicis longus m. extensor pollicis brevis m. extensor indicis a hüvelyk végpercének feszítése a hüvelyk elsô ujjpercének feszítése a mutatóujj feszítése N. medianus C5 T1 m. pronator teres m. quadratus m. flexor carpi radialis az alkar pronálása a csuklóízület hajlítása radiális irányban m. palmaris longus m. flexor digitorum superficialis m. flexor digitorum profundus II-III. a csukló tiszta hajlítása az ujjak középsô ujjpercének hajlítása a II-III. ujj végpercének hajlítása m. flexor pollicis longus m. flexor pollicis brevis (caput superficiale) a hüvelyk végpercének hajlítása a hüvelyk alappercének hajlítása m. abductor pollicis brevis n. medianus az I. metacarpus abdukciója N. ulnaris C8-T1 m. opponens pollicis mm. lumbricales II-III. a hüvelyk opponálása II III. ujj alappercének hajlítása és az interfalangeális ízületek feszítése

12 FEJEZET táblázat. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Érintett izmok Érzészavar Mûködés m. flexor carpi ulnaris a csukló voláris és ulnáris flexiója m. flexor digitorum profundus IV V. a IV V. ujj végpercének hajlítása m. palmaris brevis a kisujjpárna bôrizma m. abductor digiti minimi a kisujj abdukciója m. opponens digiti minimi a kisujj oppozíciója n. ulnaris m. flexor digiti minimi brevis a kisujj alappercének hajlítása mm. lumbricales III IV. a III IV. ujj alappercének hajlítása és interfalengeális ízületeinek feszítése mm. interossei az ujjak ab- és addukciója m. adductor pollicis a hüvelyk addukciója m. flexor pollicis brevis (caput profundum) a hüvelyk alappercének hajlítása Forrás: M. Mumenthaler: Neurológia. Medicina, Budapest, 1999 A 31 pár (8 pár cervikális, 12 pár torakális, 5 pár lumbális, 5 pár szakrális, 1 pár kokcigeális) gerincideg szenzoros magvakat, rostokat és motoros rostokat tartalmaz (a motoros idegsejtek a gerincagyban helyezkednek el). A spinális idegek által megvalósított szenzoros és motoros innerváció szegmentális elosztását a ábra mutatja be. A 12 pár agyideg magjai (központjai) az agytörzsben helyezkednek el, különbözô szenzoros, motoros és autonóm funkciók megvalósításáért felelnek (12.4. táblázat).

13 12. FEJEZET táblázat. Az agyidegek megnevezése, fô funkciói Agyideg Az ingerület vezetése Funkció I. n. olfactorius az orrból az agyba szaglás II. n. opticus a szembôl az agyba látás III. n. oculomotorius az agyból a szemizmokba szemmozgások IV. n. trochlearis az agyból a külsô szemizmokba szemmozgások V. n. trigeminus a bôrbôl, a fej nyálkahártyáiból, a fogakból, az arc, a fejtetô, a fogak az agyból a rágóizmokba érzékelése, rágómozgások VI. n. abducens az agyból a külsô szemizmokba a szem kifelé forgatása VII. n. facialis a nyelv izlelôbimbóitól az agyba, ízérzés, az arckifejezés az agyból az arc izmaihoz VIII. n. vestibulocochlearis a fülbôl az agyba hallás, egyensúlyérzés IX. n. glossopharingeus a garatból és a nyelv izlelôbimbóiból, a garat érzékelése, ízérzés, az agyból a garatizmokhoz és a nyálmirigyekhez nyelômozgások, nyáltermelés X. n. vagus a garatból, gégébôl, a mellkasi és a hasi szervektôl a garat, a gége, a mellkasi az agyba, és hasi szervek érzékelése, az agyból a garatizmokhoz, nyelés, hangképzés, a mellkasi és a hasi szervekhez a szívmûködés lassítása, a perisztaltika aktiválása XI. n. accessorius az agyból a váll- és a nyakizmokba vállmozgások, fejfordítás XII. n. hypoglossus az agyból a nyelvizmokba nyelvmozgások Az autonóm idegrendszer A választevékenység sajátos részét képezik azok az autonóm (vegetatív) utasítások a belsô szervek, az erek és a mirigyek felé, melyeket a vegetatív rostok továbbítanak (12.9. ábra). A rendszer az akarattól függetlenül irányítja a belsô szervek és a mirigyek mûködését. A belsô szervek kettôs beidegzéssel rendelkeznek, ez biztosítja a funkciók egyensúlyát, a szervezet homeostasisát: a testhômérséklet, a víz- és az elektrolit-háztartás, illetve más egyensúlyi állapotok fenntartását. Az autonóm idegrendszer szabályozza a simaizmok és a szívizom mûködését is, valamint szabályozza az emésztôrendszer mirigyes struktúrái, a verejtékmirigyek és a belsô elválasztású mirigyek mûködését. Anatómiailag szimpatikus idegrendszert (köz ábra. Az autonóm egység

14 FEJEZET pontja a gerincagy torakális és lumbális szakaszán van) és paraszimpatikus idegrendszert (központja az agytörzsben és gerincagy szakrális szakaszán van) különböztetünk meg. Az autonóm idegrendszer mûködésében igen fontos szabályozó szerepe van a hypothalamusnak, mely a biológiai alapfolyamatokat (hômérséklet-szabályozás, éhség, szomjúságérzet, szexuális élet, vizelés, székelés stb.), a motivációkat, a viselkedést, a hangulati és az érzelmi életet szabályozza. A neuroendokrin rendszer A szervezet funkcióinak szabályozását idegi és hormonális mechanizmusok útján a neuroendokrin renszer biztosítja. A központi idegrendszer és az endokrin rendszer között a hypothalamus teremti meg a fô kapcsolatot az endokrin szervek mûködését a neuroendokrin rendszer a hypophysisen keresztül ható stimuláló és gátló hormonok kibocsátásával szabályozza. Az idegrendszer mûködésének károsodásai Az idegrendszert érintô megbetegedések kiemelkednek a súlyos fogyatékossághoz vezetô okok közül. Olyan funkciókárosodásokat okozhatnak, melyek a betegek mindennapi élettevékenységét súlyosan korlátozhatják. Neurológiai betegség következtében fizikai és szellemi jellegû funkciózavarok egyaránt elôfordulhatnak. Az idegrendszer fizikai funkcióit érintô zavarok A motoros funkció zavarai az izomerô csökkenése, kiesése (paresis, plegia), az izomtónus változása (hypotonia, hypertonia, spaszticitás), a mozgáskoordinációs zavarok (cerebelláris, spinális ataxia) és az akaratlan mozgások (tremor, chorea stb.). Érzékszervi zavarok a látás, a hallás, a szaglás, a tapintás károsodásai, propriocepciós zavarok, vegetatív mûködési zavarok (légzés, vizelet, széklet, szexuális tevékenység), olyan fájdalom, mely nagymértékben befolyásolja a mindennapi mozgásfunkciókat, de a pihenést, a beteg értelmi, érzelmi, akarati tevékenységét, vagyis lelki és szellemi tevékenységét is. Az idegrendszer szellemi funkcióit érintô zavarok Kognitív zavarok kommunikációs zavarok (beszéd, írás, olvasás), memóriazavarok, amnesiák, a figyelem zavarai és a neglect jelenségek, a praxiás zavarok. Az érzelmi és az indulati élet zavarai (depressio, emocionális labilitás, lassultság, indítékszegénység). Ezen funkciókárosodások nem a betegséget kiváltó tényezôktôl, hanem az idegrendszeri károsodás helyétôl függnek. Pl. a piramispálya sérülése spasztikus hemiparesishez vezethet, függetlenül attól, hogy a sérülés oka vérzés, daganat, demielinizációs góc vagy egyéb. Ugyanakkor a spaszticitás oldására szolgáló módszer mindegyik betegségben ugyanaz. A központi idegrendszeri betegségek természetüket tekintve fokálisnak mondhatók (vérzés, daganat, demielinizácios góc), ugyanakkor az egész központi idegrendszer mûködését befolyásolják. A létrejövô károsodások nagymértékben függnek azok helyétôl. Az agy elváltozásai zavarokat okozhatnak a mozgásban, a beszédben, a

15 12. FEJEZET 269 kommunikációban, a mentális állapotban, az integratív funkciókban csakúgy, mint az emocionális magatartásban. A megismerés, a gondolkodás és a beszéd az emberi psziché egymásba kapcsolódó, ún. értelmi funkciói, speciális humán funkciók. Az élet során szerzett, kialakított tulajdonságok az egyénre jellemzôek, de önmagukban nem határozzák meg a személyiséget. Mindezt a károsodások vizsgálata során figyelembe kell venni. Az agytörzsben létrejövô elváltozásoknak tulajdonítható károsodások rendszerint az agyidegek diszfunkcióját okozzák, és látászavarban, hallás- és egyensúlyzavarokban, nyelési zavarokban, dysarthriában nyilvánulhatnak meg. A gerincvelôvel kapcsolatos károsodások zavarokat okozhatnak a fizikai mobilitásban, a felsô és az alsó végtag használatában, a vizelés, a székelés és a szexuális tevékenység befolyásolásában, kontrolljában. A tudat károsodásai A tudat a központi idegrendszer legmagasabb rendû funkciója, melyen a külsô és belsô környezetben zajló események megélését értjük. A tudat két elemét különböztetjük meg. Az éberség (vigilitás) olyan energetikai állapot, amely ahhoz szükséges, hogy a magasabb rendû kérgi funkciók megvalósulhassanak. A tartalmi funkciók a kognitív funkciók, melyeket nem körülhatárolt anatómiai struktúrákhoz tartozó egységek mûködése határoz meg. Ennek megfelelôen a tudatzavarokat a vigilitás zavaraira, a tartalom zavaraira és kevert típusú zavarokra osztjuk. A tudattal és zavaraival részletesen a Pszichiátriai károsodások c. fejezetben foglalkozunk. Szellemi károsodások Ide tartoznak az ún. neuropszichológiai tünetcsoportok. Ezek organikus alapon létrejövô, komplex lelki mûködészavarok. A neuropszichológia különbözô kognitív funkciók károsodásainak vizsgálatával, ezek rehabilitációjával foglalkozik. Az agy károsodásakor a kognitív funkciók zavarainak legkülönbözôbb változataival találkozhatunk: Az észlelés vagy percepció (vizuális, auditív, taktilis) funkciójának károsodásai az agnóziák. A figyelem (összpontosítás, megtartás, szelekció, akaratlagos, önkéntelen figyelmi funkciók) károsodásai a neglect, illetve a frontális típusú figyelmi deficitek. Azemlékezetnek több típusa létezik, károsodásakor az amnéziák változatos formái jelennek meg. A képzelet és a gondolkodás magasabb szintû kognitív funkciók, melynek különbözô formáit (analógiás, kategoriális gondolkodás) vizsgáljuk károsodásai. A tanult mozgások, az akaratlagos cselekvésszabályozás (frontális praxis) károsodásai a különbözô apraxiák (konstruktoros, ideomotoros, ideátoros). A beszéd, a nyelvhasználat zavarai. Aspeciális összetett képességek (olvasás, írás, számolás) károsodásai. Megemlítendô az érzelmek észlelése és kifejezése, valamint a tudatosság problémája. Ez utóbbinak fontos része a betegségbelátás. A jobb félteke károsodásánál fellépô neuropszichológiai tünet az ún. neglect szindróma. Fô jellemzôje, hogy a beteg úgy viselkedik, mintha nem létezne az ôt körülvevô tér, és gyakran saját testének a sérüléssel ellenoldali, azaz a bal oldala sem. A rehabilitációs folyamatban, majd késôbb a hétköznapi életvezetésben ez igen súlyos gondot okoz: a beteg pl. csak a jobb oldalát gondozza, a bal oldali végtagokról nem vesz tudomást, így azok gyakran sérülnek. A neglect sokszor a járást is nehezítô tényezô lehet. Neuropszichológiai tesztekkel a neglect jellege és súlyossági foka megítélhetô. Oka nem tisztázott. A neglect javítható olyan jelzésekkel, melyek a negligált oldalra irányítják a figyelmet.

16 FEJEZET Kommunikációs zavarok A kommunikációs funkciót az információk fogadása és megértése, a beszéd és az affektív együttmûködések képviselik. Az aphasia komplex sérülés, mely egyben kognitív zavar, kommunikációs zavar és beszédkárosodás. A szimbolikus kifejezés és megértés zavara az ikonikus kép (látás, hallás, tapintás), a memória épsége mellett. Oka a domináns félteke kortikális funkcióinak organikus sérülése, károsodása. A zavarok fellépésének üteme a kiváltó októl függ, pl. iszkémiás vaszkuláris léziók után gyorsan, tumor esetén lassan alakul ki. Az aphasia lehet enyhe, mérsékelt vagy súlyos kommunikációs zavar, amely az agyban levô elváltozás elhelyezkedésétôl és kiterjedésétôl függ. Az aphasiák osztályozása számtalan vita tárgyát képezi, az általános használat szerinti osztályozás a következô: motoros aphasiáról a kifejezés zavara esetén beszélünk, ez a nyelvi kifejezést megvalósító akaratlagos motoros aktivitás zavara, a szenzoros aphasia olyan megértési zavar, amely a verbális és az írásbeli megértést is érintheti, a szenzomotoros aphasia a kifejezés és a megértés együttes zavara. Az aphasia gyakran befolyásolja a koncentrálóképességet, így érzelmi reakciókat idéz elô a betegeken, akik ugyancsak érzékenyebbek a fáradtsággal és a stresszel szemben. A teljesítôképességet is kedvezôtlenül érinti. A nagyagynak a beszédképesség szempontjából fontos helyeit a ábra mutatja be. A beszédzavarok típusait és az afáziás beteg vizsgálatának algoritmusát a ábra mutatja be. Az alexia az olvasás, az agraphia az írás, az acalculia a számolás képességének károsodása. Az apraxia az akaratlagos, összetett cselekvések megtervezésének, végrehajtásának a zavara. Az aphasiától el kell különíteni a dysarthiát, mely a beszéd artikulatív, elsôsorban muszkuláris eredetû rendellenessége, és a dysphoniát, amely hangképzési nehézséget jelent ábra. A beszédközpontok Az emlékezés zavarai Az emlékezés az a folyamat, amelynek során engrammákat tudunk létrehozni, elraktározni és szükség esetén felidézni. Ezek egyben az emlékezés fô szakaszai. (A részletes leírást lásd a Pszichiátrai károsodások c. fejezetben.) Az amnesiák körülhatárolt emlékezetkiesések különbözô neurológiai károsodások során alakulhatnak ki. Ilyenek pl. az agysérülések, a gyulladások, az epilepsiák, az encephalopathiák. A kiváltó okhoz idôben viszonyítva létezik kongrád (a tudatvesztés idejére), retrográd (a megelôzô idôszakra) és anterográd (a tudatvesztést követô idôszakra vonatkozó) amnézia. Az emlékezés zavarának részletes leírását a Pszichiátriai károsodások c. fejezetben mutatjuk be. Az érzelmi és a hangulati élet zavarai A krónikus neurológiai betegségben szenvedôk érzelmi életükre vonatkozóan is fogyatékossá válhatnak, és ez rehabilitációjuk gátja lehet. Gyakori lehet a kóros indulat, a düh, az érzelmek elsivárosodása, az apathia, az emocionális incontinentia, a szorongás és a depressio (ezek elemzését lásd a Pszichiátriai károsodások c. fejezet megfelelô részében).

17 12. FEJEZET ábra. A beszédzavarok típusai Az alvás és az ébrenlét zavarai Az alvás idegi szabályozásáért felelôs struktúrák az agytörzsben és a diencephalonban találhatók. Az alvás folyamatának szabályozásában a felszálló retikuláris aktiváló rendszer, a gonadotrop hormonok, a pajzsmirigyhormonok, valamint a szteroidok vesznek részt. Az alvászavarok az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában részt vevô rendszerek mûködésének zavarai. Az alvászavar fogalmát nehéz tömören meghatározni. Okai lehetnek a mentális károsodások, kísérhet neurológiai betegségeket, de társulhat egyéb megbetegedésekhez is. Az alvászavarok formái: insomniák (elalvás, az átalvás zavara, korai ébredés), hypersomniák (rendszerint az éjszakai insomnia következményei), narcolepsia (nappali ellenállhatatlan alváskényszer, genetikailag determinált), alvási apnoe (alvásban periodikus légzés, ébrenlét során insomnia), parasomniák (a REM-fázisban megfigyelhetô magatartászavarok). Szenzoros és motoros károsodások Elsôsorban funkcionális jellegû károsodások, melyek kialakításában központi és periferiás neurológiai struktúrák külön-külön vagy együttesen érintettek lehetnek. A környezethez való alkalmazkodás többnyire valamilyen mozgásban, tevékenységben nyilvánul meg. Kivitelezésének három komponense van: a környezet jelenségeinek, változásainak észlelése a szenzorium által;

18 FEJEZET az információk integrálása, a válasz tervezése, kivitelezésének kezdeményezése, koordinálása; a motoros tevékenység megvalósítása. Ezt a komplex folyamatot nevezzük szenzomotoros koordinációnak. A szenzoriumnak a mozgások megvalósításában nem csupán a külsô környezet ingereinek felfogásában van jelentôsége. A koordinált, célorientált mozgások kivitelezéséhez elengedhetetlen a testhelyzetváltozás, a mozgások észlelése, a proprioceptív feed-back mechanizmus mûködése. Az ujjak látnak írja Moberg arra célozva, hogy az ember anélkül is tudja, hogy mit tart a kezében, hogy megnézné a tárgyat. A szenzomotoros rendszer motoros ágának károsodásai különbözô fokú bénulásokban, többé vagy kevésbé kiterjedt mozgásfunkció-kiesésekben öltenek testet. A károsodás jellegét, klinikai képét az határozza meg, hogy a patológiai elváltozás a bonyolult mozgási rendszer mely részén következett be. Az érzôrendszerek károsodásai A külvilág felôl a szervezetet érô ingerek felfogását végzô rendszert érzôrendszernek nevezzük. Az ingerek felvétele a receptorok útján történik. Az ingerek egy része tudatossá válik, ez a szorosabb értelemben vett szenzibilitás. Az érzô receptorok lehetnek: exteroceptorok (bôrreceptorok): funkciójuk az érintés-, a nyomás-, a hideg-, illetve melegingerek felvétele; interoreceptorok (proprioceptorok): az izomorsókban, az inakban fordulnak elô, funkciójuk a mélyérzés, a helyzetváltozás, a vibráció érzékelése; a visceroreceptorok (pl. bélnyálkahártyában) feladata a belsô szervekben lezajló folyamatok (fájdalom, disztenzió) érzékelése. A felvett ingert a környéki idegtörzsben futó érzôrostok ingerületként a ggl. intervertebraléba továbbítják, majd a rostok a hátsó szarv felett belépnek a gerincvelô állományába. A gerincvelô felszálló pályarendszerein keresztül az ingerület a thalamusba, majd az érzôkéregbe jut, melynek szomatotópiáját a ábra mutatja be ábra. Szenzoros és motoros homunculusok

19 12. FEJEZET 273 Az érzôrendszer károsodásának tünetei. A tünetek rendszerint az érzôkéreg, a thalamus vagy az érzôpályák sérülésének következtében alakulnak ki, a különbözô struktúrák károsodása különbözô érzészavart produkál. Elôfordulhat: az érzékelés hiánya (anaesthesia), csökkenése (hypaesthesia), fokozódása (hyperaesthesia); astereognosis (tárgyak tapintással történô felismerésének zavara); a vibrációsérzés csökkenése; graphaesthesias zavara; ún. disszociált érzészavar (a hô- és fájdalomérzés elvész, de a mélyérzés zavartalan vagy fordítva, lásd.: tabes dorsalis); Az érzésféleségek között a fájdalom modalitásának különleges jelentôsége van, mert jelzi a károsító ingereket. A fájdalom mint pszichés élmény negatív affektust, sokszor nehezen befolyásolható tünetet jelent. A mozgatórendszer károsodásai A mozgatórendszer feladata az akaratlagos mozgás létrehozása. Legfontosabb elemei: tervezés, indítás, összehangolás, végrehajtás, esetleges változtatás és megállítás. Az akaratlagos mozgás szabályozása szerkezetileg két részre osztható: Az agykéregben, az agytörzsben található szupraspinális motoros sejtrendszerek, melyek leszálló rostjai pályákként a gerincvelôben végzôdnek. Az akaratlagos mozgás egységei a mozgató agykéreg, a bazális ganglionok, a thalamus, a kisagy és a leszálló pályarendszerek. A szegmentális motoros apparátus, melyet a gerincvelôi motoneuronok (alfa, gamma), a mono- és poliszinaptikus reflexívek alkotnak. A mozgatókéreg funkcionális organizációjának jellemzôi: szomatotópiás-szegmentális organizáció (lásd a ábrán a homunculust), az egyes testrészek kérgi reprezentációjánál a funkcionális fontosság elve érvényesül: minél finomabb mozgásban vesz részt egy testrész, annál nagyobb a reprezentációs területe az agykéregben. A kérgi mezôk funkciói a mozgástervezés, a mozgáskivitelezés, a mozgáskontroll, a synergia szabályozása, a különbözô ingerekre bekövetkezett válasz koordinálása, az izomaktivitás idôbeli kontrollja. A motoros károsodások az alábbiakban nyilvánulnak meg: izomerô-csökkenés vagy bénulás, a mozgások korlátozottsága, az izmok sorvadása (atrophia, hypotrophia), a reflexek csökkenése vagy hiánya. A mozgatókéreg károsodásának következményeként különbözô kiterjedésû bénulások jöhetnek létre. A bazális ganglionok károsodásai A korábban extrapiramidális mozgászavaroknak nevezett az izomtónus változásával, de bénulással nem járó mozgászavarokat a bazális ganglionok betegségeinek tudhatjuk be. A mozgásszabályozásban fontos két rendszer a striatális és a cerebelláris rendszer ugyanazon leszállópályán keresztül fejti ki a hatását. A bazális ganglionok rendszere több magból áll. Ezek a magvak részt vesznek a vázizmok mozgásának szabályozásában, a kognitív mûködésekben, a memória és a viselkedés alakulásában. A mozgást szabályozó körök különbözô izgató vagy gátló hatású neurotranszmitterek útján mûködnek. Amennyiben ezek aránya vagy hatékonysága megváltozik, az ún. mozgásszabályozó körök a mozgás leállításával vagy esetleges túlmûködtetésével válaszolnak. A mozgásszabályozó körök zavarai klinikai megjelenésük szerint többfélék lehetnek.

20 FEJEZET Tremor. Az izom kontrakciójának és relaxációjának ismétlôdésébôl álló ritmikus, változó, oszcilláció jellegû mozgás. A tremorokat csoportosíthatjuk frekvenciájuk (lassú: 3 5 Hz, gyors: 6 11 Hz), ritmusuk, eloszlásuk szerint és attól függôen, hogy nyugalmi állapotban (nyugalmi tremor) vagy izomaktivitás során (statikus, akciós v. intenciós tremor) jelentkeznek-e. Feloszthatók etiológiájuk szerint is (Parkinson-szindróma, esszenciális, cerebelláris, funkcionális, disztóniás tremorok stb.). A primer ortosztatikus tremor Hz frekvenciájú. A tremorok általában nehezen befolyásolhatók, a mindennapi élettevékenységet (evés, ivás, írás stb.) erôsen gátolhatják. Dyskinesis. Akaratlan, nem ismétlôdô, de néha sztereotippé váló mozgás, amely változatos kombinációban érinti a disztális, proximális és axiális izomzatot. Myoclonus. Egy izom vagy izomcsoport rövid, villanásszerû, akarattól független szabályos vagy szabálytalan periódusú kontrakciója. Valamilyen hirtelen ingerrel triggerelhetô. Tic. Egyszerû vagy összetett, akaratlanul ismétlôdô, rövid, gyors, sztereotip, de nem ritmusos mozgás. Viszonylag gyakran fordulnak elô az arc, a szemhéj, a száj körüli izmokban. Súlyosabb károsodást csak egyéb mozgászavarral, már károsodással társulva okoznak. Chorea. Fôleg a végtagok disztális részére és az arcra kiterjedô rövid, céltalan, akaratlan mozgás, mely változatos mozgásmintákat idéz elô, néha célszerû mozgást utánozva. Athetosis. Proximális, csavaró jellegû, gyakran testhelyzetváltozással járó mozgászavar, mely folytatólagosan folyamatos mozgássorba megy át. Dystonia. Az izomtónus zavara következtében a testtartás tartósan kóros, a folyamatban levô mozgások megszakadnak. Leggyakrabban elôforduló formái a blepharospasmus, a torticollis, az írásgörcs és a grimaszok. Ballismus. Nagy, dobáló, a végtag proximális részén mutatkozó, akarattól független, rendszerint féloldali mozgás. A fenti mozgászavarok kezelése többnyire gyógyszeres, mozgásterápiával csak kevéssé befolyásolhatók. A kisagy károsodásai A cerebellum a mozgások célszerû, optimális idô- és térbeli megvalósításához koordinálja az agonista és antagonista izmok mûködését, kiigazítja a mozgás közben keletkezô esetleges hibákat, stabilizál. A kisagy összeköttetésben áll mind az érzô-, mind a mozgatórendszerrel. Károsodása a mozgások tér- és idôbeli összerendezettségének zavarával (koordinációzavar, ataxia) és az izomtónus csökkenésével (hypotonia) jár. A koordináció zavarai Az akaratlagos mozgás akkor teljesíti feladatát, ha meghatározott ereje és sebessége, jól meghatározható kiindulása és befejezése van, iránya a célnak megfelelô, gördülékenységét és ritmusát a mozgásban részt vevô izmok szinergizmusa kellôen biztosítja. Ezeknek a feltételeknek a hiánya során keletkezik az ataxia. A koordinációs zavarok többfélék lehetnek, ezek tünetileg elkülöníthetôk. Ha behunyt szem esetén az ataxia egyáltalán nem változik, akkor cerebelláris eredetû, ha kifejezetten fokozódik, akkor spinális ataxiáról van szó. Az utóbbit helyesebb volna szenzoros ataxiának mondani, mivel a mélyérzés zavarán alapszik. A cerebelláris ataxia tünete az asynergia, a dysdiadochokinesis, a félremutatás, a dôlés. Nem csak az egész testre, a törzsre, hanem egy-egy végtagra vonatkozóan is kialakulhat. A mozgás összerendezettségének sajátos zavara a spinális ataxia, amelynek oka a mély szenzibilitásra, illetve a mozgásra és a helyzetre vonatkozó proprioceptív, specifikus és nem specifikus információk

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul

Részletesebben

DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése. Varga Virág és Gyenes Péter rajzaival

DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése. Varga Virág és Gyenes Péter rajzaival Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése Varga Virág és Gyenes Péter rajzaival

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. Az eseteink túlnyomó részét neuro-, immunológiai eredetű kórképek adják.

Részletesebben

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika Neurológiai kórképek rehabilitációja - neurorehabilitáció Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika WHO meghatározások (1980-2013) Károsodás impairment: a szervezet biológiai működés zavara (pl.:

Részletesebben

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája A központi idegrendszer funkcionális anatómiája Nyakas Csaba Az előadás anyaga kizárólag tanulmányi célra használható (1) Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő

Részletesebben

Az idegrendszer érzı mőködése

Az idegrendszer érzı mőködése Idegi szabályozás Az idegrendszer érzı mőködése Pszichológiai alapfogalmak Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükrözıdésének legelemibb formája, szubjektív élmény Észlelet (észrevevés): integratív funkció,

Részletesebben

neuropathiák a gyakorlatban

neuropathiák a gyakorlatban neuropathiák a gyakorlatban Prof. Dr. Illés Zsolt Oxford, Church College neurológiai alapelv lézió helye hol van? centrum periféria tünetek oka: betegség lézió helye? rendszer struktúra lézió helye: struktúra

Részletesebben

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Dr Élő György Miért szükséges ismeretek ezek? Tudni kell a funkció károsodás okát, ismerni a beteg általános állapotát, hogy testi, szellemi és lelki állapotának

Részletesebben

Idegrendszer és Mozgás

Idegrendszer és Mozgás Idegrendszer és Mozgás Dr. Smudla Anikó ÁOK Egészségügyi Ügyvitelszervezői Szak 2012. november 16. Vizsga tételek Az idegrendszer anatómiai, funkcionális felosztása A vegetatív idegrendszer Az agyhalál

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

Elektrofiziológiai vizsgálatok a felső végtagon - a kézsebész szemével. Noviczki Miklós, Diószeghy Péter

Elektrofiziológiai vizsgálatok a felső végtagon - a kézsebész szemével. Noviczki Miklós, Diószeghy Péter Elektrofiziológiai vizsgálatok a felső végtagon - a kézsebész szemével Noviczki Miklós, Diószeghy Péter Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály,

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

4. előadás Idegrendszer motoros működése

4. előadás Idegrendszer motoros működése 4. előadás Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális

Részletesebben

A mozgásszervi fogyatékosok

A mozgásszervi fogyatékosok Okok, következmények, rehabilitáció A mozgásszervi fogyatékosok A mozgásszerv: tartó és mozgatóapparátus A fogalom definíciója, gyakorlati szempontok alapján: Mozgásfogyatékos az a személy, akinél aktív

Részletesebben

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel A mozgászavarok felosztása Hypokinetikus (csökkent amplitúdó és/vagy sebesség- bradykinesia) (Parkinson szindróma) Hyperkinetikus:

Részletesebben

A patelláris reflex megjelenése

A patelláris reflex megjelenése EaYETEM IDEG- ÉS ELMEGYÓGYÁSZATI KLINIKÁJÁRÓL. Igazgató: LECIINER KÁROLY dr. ny. r. tanár. A patelláris reflex megjelenése izomsorvadásos Tabes dorsalis" előrehaladt stádiumában.* írta: SZABÓ JÓZSEF dr.

Részletesebben

NEUROLÓGIA PSZICHOLÓGIA SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

NEUROLÓGIA PSZICHOLÓGIA SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA NEUROLÓGIA PSZICHOLÓGIA SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA MÁRKUS ATTILA NEUROLÓGIA PSZICHOLÓGIA SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA A AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsôoktatási

Részletesebben

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai Súlyos (különösen a hipnoid) tudatzavarban szenvedő beteg ellátása halasztást nem tűr. Az értékelhető fizikális vizsgálatok sora limitált,

Részletesebben

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat A sejtek funkcionális jellemzése 1. A sejt, a szövet, a szerv és a szervrendszer fogalma. A sejt, mint alaki és működési egység.

Részletesebben

7. Általános Neurológia. Dr Bánfi András Kisállatgyógyász szakállatorvos www.primavetrendelo.hu

7. Általános Neurológia. Dr Bánfi András Kisállatgyógyász szakállatorvos www.primavetrendelo.hu 7. Általános Neurológia Dr Bánfi András Kisállatgyógyász szakállatorvos www.primavetrendelo.hu ANATÓMIA Központi idegrendszer - Agyvelő Gerincvelő Perifériás idegek - Mozgató - Érző - Kevert Primavet Primavet

Részletesebben

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán (klinikai tanulmány terv) Péley Iván, Janszky József PTE KK Neurológiai Klinika Az (emberi) agy egyik meghatározó

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái

Részletesebben

Neurológiai betegek rehabilitáci

Neurológiai betegek rehabilitáci Neurológiai betegek rehabilitáci ciója A KÁROSODK ROSODÁS( S( IMPAIRMENT) IDİSZAKOS VAGY ÁLLANDÓ ANATOMIAI, ÉLETTANI VAGY PSZICHOLÓGIAI VESZTESÉGET JELENT A FOGYATÉKOSS KOSSÁG G (DISABILITY) AZ EMBER NORMÁLIS

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás 2009. október 7.

Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás 2009. október 7. Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat - 3. előadás 2009. október 7. Miről fogunk beszélni? Miről nem? 2 Tartalom A vizelet kiválasztó és elvezető rendszer Az emésztőszervek

Részletesebben

III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák. III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus

III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák. III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus A blepharospasmus jellemzője a szemrést záró izomzat (m. orbicularis oculi) tartós vagy intermittáló, kétoldali akaratlan kontrakciója.

Részletesebben

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

Vekerdy-Nagy Zsuzsanna tájékoztató Emmi, BUDAPEST 2014. Március 5.

Vekerdy-Nagy Zsuzsanna tájékoztató Emmi, BUDAPEST 2014. Március 5. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna tájékoztató Emmi, BUDAPEST 2014. Március 5. Megváltozott a progresszivitási szintek tartalma, jelentése: az ellátások az I és a II szinten történnek zömében III. szint: rendelkezésre

Részletesebben

Neurológiai kórképek

Neurológiai kórképek Neurológiai kórképek A központi idegrendszer elváltozásai: az agyállomány elváltozásai a gerincvelő elváltozásai A perifériás idegek elváltozásai Az agyállományban zajló folyamatok A vérellátás zavarai:

Részletesebben

2, A hátsó koponyagödörből kivezető nyílás/csatorna: a, canalis pterygoideus b, canalis nervi hypoglossi c, foramen rotundum d, canalis condylaris

2, A hátsó koponyagödörből kivezető nyílás/csatorna: a, canalis pterygoideus b, canalis nervi hypoglossi c, foramen rotundum d, canalis condylaris Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések funkcionális anatómiából Összeállította:

Részletesebben

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes DEMENCIA Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes a demencia mindig tünetegyüttes, melynek hátterében sokféle betegség állhat Demencia tünetei Alaptünetek: memóriazavar ( rövid

Részletesebben

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés

Gyakorló ápoló képzés Ápolásról általában www.lemtrener.hu 1 A modellek összetevői Célok Nézetek Ismeretek Gyakorlat www.lemtrener.hu 2 Ápolási Modellek Az ápolást vezérlő és tartalmát meghatározó szemlélet Összetevők Virginia

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

Rossz prognózisú jóindulatú daganatok

Rossz prognózisú jóindulatú daganatok Rossz prognózisú jóindulatú daganatok Dr. Apáthy Ágnes ORFI, III. Reumatológiai Rehabilitáció MR felvételek: Mozgásszervi Diagnosztika Kft, Dr.Kaposi N.Pál, Országos Onkológiai Intézet, Radiológiai Diagnosztika,

Részletesebben

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,

Részletesebben

Amyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében

Amyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében Amyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében Dr. Merkli Hajnalka Neuromuscularis Továbbképzés PTE Neurológiai Klinika Pécs 2006 ALS Történelem: 1869, Lou Gehrig Definíci ció:

Részletesebben

Electro Therapad ET-950. Használati útmutató a zselés felületű elektróda párnák felhelyezéséhez

Electro Therapad ET-950. Használati útmutató a zselés felületű elektróda párnák felhelyezéséhez Electro Therapad ET-950 Használati útmutató a zselés felületű elektróda párnák felhelyezéséhez Köszönetnyilvánítás Köszönjük, hogy egészsége védelme érdekében az OTO termékét választotta. A felhasználói

Részletesebben

XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia. Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14.

XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia. Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14. XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14. Gellai Nándor gyógytornász-fizioterapeuta Dr. Berecz Zsuzsanna reumatológus

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek Környéki idegrendszer Szerk. Vizkievicz András Szerk.: A környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. Agyidegek Az agy alapjáról, az

Részletesebben

Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet

Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet Molekuláris Medicina Mindenkinek Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika 2012. December 4. Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet Felosztás Neurofibromatózis I. (Recklinghausen

Részletesebben

S SEK GYTORNA MÓDSZEREKKEL GYÓGYTORNA. Bély Zsófia gyógytornász

S SEK GYTORNA MÓDSZEREKKEL GYÓGYTORNA. Bély Zsófia gyógytornász LÁGYRÉSZ SÉRÜLÉSEK S SEK KEZELÉSE KÜLÖNBK NBÖZŐ GYÓGYTORNA GYTORNA MÓDSZEREKKEL Bély Zsófia gyógytornász Lágyrészek bőralatti kötőszövet inak ínhüvelyek íntapadások szalagok bursák tágabb értelemben ide

Részletesebben

Kezelés típusai. Ingerlő: Rövid idejű Erős Manipulatív. Gátló Hosszú idejű Gyenge Kevés manipuláció. Szúrás mélysége: Pont helye határozza meg

Kezelés típusai. Ingerlő: Rövid idejű Erős Manipulatív. Gátló Hosszú idejű Gyenge Kevés manipuláció. Szúrás mélysége: Pont helye határozza meg Meridián 4-8 Repetíció Kezelés típusai Ingerlő: Rövid idejű Erős Manipulatív Gátló Hosszú idejű Gyenge Kevés manipuláció Szúrás mélysége: Pont helye határozza meg Tüdő meridián Forráspont: 1. Tonizáló

Részletesebben

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma.

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. A magasvérnyomásos populációban emelkedett vércukor értéket (5,6 mmol/l

Részletesebben

III./9.4. Mononeuropathiák alagút szindrómák

III./9.4. Mononeuropathiák alagút szindrómák III./9.4. Mononeuropathiák alagút szindrómák A peripheriás idegek sérülésének lehetséges okait összefoglalva az 5. táblázat mutatja. Mononeuropathiáról beszélünk, ha csak egy ideg érintett, amely legtöbbször

Részletesebben

Adagolás: Az egyes csomagokban lévő készítmények mindegyikénél, felnőttek esetében naponta 2x10 csepp, amennyiben másképpen nem ajánlott.

Adagolás: Az egyes csomagokban lévő készítmények mindegyikénél, felnőttek esetében naponta 2x10 csepp, amennyiben másképpen nem ajánlott. Általános információk: Gyártó: Joalis spol. s.r.o. Na Florenci 19/a. 110 000 Praha 1., Cseh Köztársaság. Kizárólagos magyarországi forgalmazó: BODY CENTER HUNGARY Kft., 1119 Budapest, Pajkos u. 10. Adagolás:

Részletesebben

SZOMATOSZENZOROS SZENZOROS (SEP) Dr. Pfund Zoltán. PTE Neurológiai Klinika

SZOMATOSZENZOROS SZENZOROS (SEP) Dr. Pfund Zoltán. PTE Neurológiai Klinika SZOMATOSZENZOROS SZENZOROS KIVÁLTOTT VÁLASZOK V (SEP) Dr. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2011 SEP FOGALMAK SEP (somatosensory evoked potentials): a perifériás és centralis idegrendszer külső stimulus

Részletesebben

I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet

I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet CSÍPİÍZÜLET MOZGATÓK A csípıízület mozgatók az articulatio coxaera (acetabulum-caput femoris) hatnak, ahol a törzs súlya az

Részletesebben

LEGGYAKORIBB BETEGSÉGEK LAIKUSOK SZÁMÁRA

LEGGYAKORIBB BETEGSÉGEK LAIKUSOK SZÁMÁRA TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 LEGGYAKORIBB BETEGSÉGEK LAIKUSOK SZÁMÁRA Valamennyi betegségre igaz az, hogy a korai felismerés jelentősen növeli a gyógyulási esélyeinket és csökkenti a kezelések súlyosságát.

Részletesebben

A mágnesterápia hatékonyságának vizsgálata kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálatban

A mágnesterápia hatékonyságának vizsgálata kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálatban A mágnesterápia hatékonyságának vizsgálata kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálatban Dr Simkovics Enikő, Józsa Balázs, Horváth Anita, Dr Vekerdy Nagy Zsuzsanna Orvosi Rehabilitáció és Fizikális

Részletesebben

A vizeletürítés zavarai: diagnózis, kezelés, rehabilitáció

A vizeletürítés zavarai: diagnózis, kezelés, rehabilitáció A vizeletürítés zavarai: diagnózis, kezelés, rehabilitáció dr. Péley Iván PTE ÁOK KK Idegsebészeti klinika Súlyos agykárosodottak rehabilitációs osztálya Forrás: az EüM szakmai irányelv neurogén eredetű

Részletesebben

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011.

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. Fogalom A koragyermekkori intervenció a 0-5 (6) éves korú eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Elsőbbségi rehabilitációt igénylő betegek ellátása. Dr. Horváth Katalin Harkányi napok, 2013.04.06.

Elsőbbségi rehabilitációt igénylő betegek ellátása. Dr. Horváth Katalin Harkányi napok, 2013.04.06. Elsőbbségi rehabilitációt igénylő betegek ellátása Dr. Horváth Katalin Harkányi napok, 2013.04.06. Az egészségügyi rehabilitáció fogalma Az egészségügyi törvény megfogalmazása az egészségügyi rehabilitációról

Részletesebben

A felső végtag funkcionális és klinikai anatómiája

A felső végtag funkcionális és klinikai anatómiája A felső végtag funkcionális és klinikai anatómiája Felszíni anatómia (látható, tapintható képletek a felső végtagon) Clavicula, acromion, processus coracoideus Epicondylus medialis, epicondylus lateralis,

Részletesebben

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.

Részletesebben

Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve

Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Készült a Magyar Sclerosis Multiplex Társaság és a Sclerosis Multiplexes Betegek Országos Egyesületének szakmai útmutatása alapján Ez a kiadvány

Részletesebben

A szenzomotoros szemléletű TSMT-I-II és HRG-terápiák hatásai Williams-szindrómás gyerekek/fiatalok esetében

A szenzomotoros szemléletű TSMT-I-II és HRG-terápiák hatásai Williams-szindrómás gyerekek/fiatalok esetében A szenzomotoros szemléletű TSMT-I-II és HRG-terápiák hatásai Williams-szindrómás gyerekek/fiatalok esetében Sarvajcz Kinga, Lakatos Katalin Ph.D BHRG Alapítvány Vázlat 1. A szenzomotoros terápiák indikációja

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Alapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu

Alapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu Alapfokú elsősegélynyújtás www.szegedizoltan.hu 1997. évi CLIV. törvény 5. (3)e, Mindenkinek kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi

Részletesebben

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 LOKALIZÁCIÓS ALAPSÉMA Tünetek Centrális Perifériás Agy Gerincvelő Ideg Izom ANAMNÉZIS, FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT Anamnézis (kezesség) Jelen

Részletesebben

A neurofibromatózis idegrendszeri megnyilvánulása

A neurofibromatózis idegrendszeri megnyilvánulása A neurofibromatózis idegrendszeri megnyilvánulása Molekuláris Medicina Mindenkinek Fókuszban a Neurofibromatózis Varga Edina Tímea SE Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete Neurofibromatózis I.

Részletesebben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben EMG-ENG ENG és s kiváltott válasz v vizsgálatok helye és s szerepe a neurológiai betegségekben gekben Dr. Pfund Zoltán, PhD PTE Neurológiai Klinika DIAGNOSZTIKUS ALAPKÉRD RDÉS Tünetek Centrális Periféri

Részletesebben

A gyermekkori epilepsziák felismerése

A gyermekkori epilepsziák felismerése A gyermekkori epilepsziák felismerése Dr. med. habil. Fogarasi András Tudományos igazgató Bethesda Gyermekkórház, Budapest fogarasi@bethesda.hu Tel: 4222-875 Fıbb lépések Felismerés Diagnózis Klasszifikáció

Részletesebben

OEP által támogatott gyógyászati segédeszközök a stroke utáni rehabilitációban

OEP által támogatott gyógyászati segédeszközök a stroke utáni rehabilitációban OEP által támogatott gyógyászati segédeszközök a stroke utáni rehabilitációban Ágoston Lajos FESZ Elnökségi tag Ortopédiai műszerész mester 1 Hazai előzmények Dr. Endres Mária nevéhez fűződik a téma első

Részletesebben

PERIFÉRIÁS NEUROPATIÁK. Pfund Zoltán PTE Neurológia Klinika 2012.02.01.

PERIFÉRIÁS NEUROPATIÁK. Pfund Zoltán PTE Neurológia Klinika 2012.02.01. PERIFÉRIÁS NEUROPATIÁK Pfund Zoltán PTE Neurológia Klinika 2012.02.01. ÁLTALÁNOS FOGALMAK Neuropátiák: perifériás idegek betegségei Perifériás idegrendszer: összes neurológiai struktúra mely a gerincvelő

Részletesebben

Más mint a többi! Más mint a többi?

Más mint a többi! Más mint a többi? Más mint a többi! Más mint a többi? Kiss Erika Témák 1. kik ők? mi a mozgáskorlátozottság? 2. az ellátás, a rehabilitáció szereplői feladatuk általános elvek, gyakorlat 3. néhány az integrált intézményi

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Stroke betegek vizsgálata hagyományos mérőmódszerek. Futó Gabriella ODÚ Fejlesztő Központ Szeged

Stroke betegek vizsgálata hagyományos mérőmódszerek. Futó Gabriella ODÚ Fejlesztő Központ Szeged Stroke betegek vizsgálata hagyományos mérőmódszerek és az FNO felhasználásával Futó Gabriella ODÚ Fejlesztő Központ Szeged Vizsgálati személyek kiválasztásának szempontjai Akut stroke-beteg az intézményi

Részletesebben

A mozgások supraspinalis szervezıdése

A mozgások supraspinalis szervezıdése A mozgások supraspinalis szervezıdése A motoros rendszer szervezıdése A motoros tevékenység elhatározása Asszociációs kéreg Basalis ganglionok Cerebellum Thalamus Sensoros információ TERV PROGRAM Primaer

Részletesebben

Tételsorok a különbözeti és osztályozó vizsgákhoz 2010/2011 egészségügyi szakmacsoport

Tételsorok a különbözeti és osztályozó vizsgákhoz 2010/2011 egészségügyi szakmacsoport Tételsorok a különbözeti és osztályozó vizsgákhoz 2010/2011 egészségügyi szakmacsoport 11. évfolyam ÁLLAPOTMEGFIGYELÉS -- ELMÉLET Bokor: Általános ápolástan és gondozástan Dr. Orbán Lászlóné: Váladékok

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

AZ ANATÓMIA-1 VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál) 2011 CSONTOK

AZ ANATÓMIA-1 VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál) 2011 CSONTOK AZ ANATÓMIA-1 VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál) 2011 CSONTOK 1. Minden csontot ismerjen fel, tudja a nevüket magyarul és latinul.

Részletesebben

Gyógytorna speciális módszerek Kálmán Anita. Zsigmondy Vilmos Harkány Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft.

Gyógytorna speciális módszerek Kálmán Anita. Zsigmondy Vilmos Harkány Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft. Gyógytorna speciális módszerek Kálmán Anita Zsigmondy Vilmos Harkány Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft. A gyógytorna speciális módszerei A családorvosok elmondása szerint a betegeik mintegy 60%-a mozgásszervi

Részletesebben

Egyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása

Egyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása Egyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása Az agykéreg funkciói - Specifikus érző működések hallás látás szomatoszenzoros működés Specifikus mozgató működések szomatomotoros koordináció

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Elektrofiziológiai vizsgálatok munkaegészségügyi vonatkozásai

Elektrofiziológiai vizsgálatok munkaegészségügyi vonatkozásai Elektrofiziológiai vizsgálatok munkaegészségügyi vonatkozásai Az elektrofiziológia meghatározása A klinikai eletrofiziológia a központi a perifériás a vegetatív idegrendszer az izmok működésének vizsgálatával

Részletesebben

THERMOGRÁFIAI KÉPALKOTÓ RENDSZER

THERMOGRÁFIAI KÉPALKOTÓ RENDSZER 1 of 6 12/1/2008 2:33 AM THERMOGRÁFIAI KÉPALKOTÓ RENDSZER Az infravörös monitorozás emisszión alapuló noninvazív képalkotó eljárás. A Budapesti Mûszaki Egyetemen kidolgozott thermográfiai vizsgálati rendszer

Részletesebben

Bevezetés s a neuroanatómi (plexus brachialis, plexus lumbalis, plexus sacralis)

Bevezetés s a neuroanatómi (plexus brachialis, plexus lumbalis, plexus sacralis) Bevezetés s a neuroanatómi miába (plexus brachialis, plexus lumbalis, plexus sacralis) Systema nervosum Pars centralis: encephalon + medulla spinalis Pars peripherica: nervi craniales, nervi spinales,

Részletesebben

II./2.11. Speciális szempontok

II./2.11. Speciális szempontok II./2.11. Speciális szempontok A betegvizsgálat általános leírása után négy speciális alaphelyzetet mutatunk be. Ez a négy helyzet azt szemlélteti, hogy az előzőekben bemutatott részletek hogyan kapcsolódhatnak

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait Jó úton-lóháton Évmilliókkal ezelőtt, mikor még a ló kutya-nagyságú volt, ébersége miatt választotta társául az ember. Sok sok év gondoskodás után nagyobbra nőttek, teherhordókká váltak, mígnem egy napon

Részletesebben

2006 biológia verseny feladatsor FPI

2006 biológia verseny feladatsor FPI 2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,

Részletesebben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos

Részletesebben

GYAKORLATI ÚTMUTATÓ EMG VIZSGÁLATOKHOZ. Dr. Arányi Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, ÁOK Neurológiai Klinika Elektrofiziológiai Laboratórium

GYAKORLATI ÚTMUTATÓ EMG VIZSGÁLATOKHOZ. Dr. Arányi Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, ÁOK Neurológiai Klinika Elektrofiziológiai Laboratórium GYAKORLATI ÚTMUTATÓ EMG VIZSGÁLATOKHOZ Dr. Arányi Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, ÁOK Neurológiai Klinika Elektrofiziológiai Laboratórium TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ALAPFOGALMAK... 3 I. ENG ALAPFOGALMAK...

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

A szédülő beteg vizsgálata. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.

A szédülő beteg vizsgálata. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. A szédülő beteg vizsgálata Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. A szédülő beteg vizsgálata A diagnózis alapjai: I. részletes anamnézis II. fizikális vizsgálat III. eszközös diagnosztikai módszrek:

Részletesebben

2008. 12. 04. Sebık Ágnes

2008. 12. 04. Sebık Ágnes Öröklıdı izombetegségek 2008. 12. 04. Sebık Ágnes Izombetegség gyanúja esetén Anamnézis 1. Negatív és pozitív tünetek 2. Idıbeliség 3. Családi anamnézis 4. Kiváltó tényezık Fizikális vizsgálat 5. Az izomérintettség

Részletesebben

ESETTANULMÁNY. a REP alapú rehabilitációs ellátás kódolási szabályainak bemutatására

ESETTANULMÁNY. a REP alapú rehabilitációs ellátás kódolási szabályainak bemutatására ESETTANULMÁNY a REP alapú rehabilitációs ellátás kódolási szabályainak bemutatására Példa eset orvos-szakmai jellemzői: 58 éves friss stroke beteg, akit az akut ellátását végző kórházában a stroke akut

Részletesebben

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát

Részletesebben