A gasztrointesztinális idegrendszer és a neurourológia sajátosságai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A gasztrointesztinális idegrendszer és a neurourológia sajátosságai"

Átírás

1 A gasztrointesztinális idegrendszer és a neurourológia sajátosságai Kovács Norbert Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 Gasztrointesztinális idegrendszer felépítésének áttekintése... 2 Az enterális idegrendszer alapvető felépítése... 2 Az enterális és a központi idegrendszer között feladatmegosztás... 3 A rectum beidegzése és működési zavarai... 3 Jelentősebb neurológiai károsodások... 4 Neurodegeneratív megbetegedések és az enterális idegrendszer kapcsolata... 4 Neurourológiai kórképek... 4 Neuroanatómiai megfontolások... 4 Az alsó húgyutak beidegzése... 5 Az alsó húgyutak normális és kóros működésének fiziológiai alapjai... 6 Neurológiai károsodás okozta vizelési zavarok főbb jellemzői... 8 Neurourológiai megbetegedések kivizsgálási algoritmusa... 8 Fontosabb neurourológiai kórképek Inkontinencia Fowler-szindróma Neurológiai kórképekben jelentkező vizelési zavarok Agyi károsodások Gerincvelői károsodások Perifériás károsodások Összefoglalás Felhasznált irodalom Tesztkérdések... 26

2 Bevezetés Jelen fejezetben az idegrendszeri működés két speciális formáját mutatjuk be: A gasztrointesztinális idegrendszer működésének áttekintésével egy az anatómiai értelembe vett központi és perifériás idegrendszeri struktúráktól többé-kevésbé autonóm módon működő, de azzal mégis szoros kapcsolatban levő rendszer szervezettségét ismertetjük. A fejezet második része szintén egy speciális, a mindennapi életvitelünk szempontjából kielmélkedően fontos, de az orvosi gyakorlatban gyakran negligált témakört, a neurourológiai szabályzó mechanizmusokat és megbetegedéseket tárgyalja. Gasztrointesztinális idegrendszer felépítésének áttekintése A tápcsatorna kezdeti és végső szakasza központi idegrendszeri szabályozás alatt áll. Azonban a nyelőcső alsó kétharmadától a rectum végéig, a belső analis sphincterig terjedő rész alapvetően az enterális idegrendszer szabályozása alatt működik. Az enterális idegrendszert a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer mellett az autonóm idegrendszer harmadik pillérjének tekinthetjük. Az enterális idegrendszer képes a központi idegrendszertől függetlenül is a tápcsatorna motoros, szekréciós és felszívódási folyamatainak a koordinálására. Az enterális idegrendszer alapvető felépítése Az enterális idegrendszert alkotó neuronok (kb ) száma megközelíti a gerincvelőt alkotó neuronok számát. A sejttesteik főbb elhelyezkedése részben a simaizomzat hosszanti és körkörös rétege között (plexus myentericus Auerbach), és részben a submucosa alatt találhatóak. (plexus submucosus Meissner). Az enterális idegrendszert felépítő érző neuronok részben a feszülést érzékelik (pl. mechanoreceptorok), részben pedig a gyomor-béltartalom összetételét (kemo- és osmoreceptorok). Az érző neuronok axonjainak egy része nem helyben az interneuronokon vagy a motoros neuronokon csatolódik át, hanem a központi idegrendszer felé szállít viscerális érzékelési információkat. Az enterális idegsejtek többségét interneuronok alkotják, melyek orális irányba felszálló és aborális irányba leszálló interneuron hálózatokat (láncokat) alkotnak. Ingerület átvivő anyagok között a nem-peptid neurotranszmitterek (pl. acetilkolin, szerotonin, nitrogén monoxid) mellett szép számmal találunk peptid alapú anyagokat (substance P, enkefalinok, neuropeptid Y, szomatoszatin, kolecisztokinin és vasoactiv intestinalis peptid). Effektor neuronok egy része a simaizom sejteken végződik, ezáltal a gyomor és bélrendszer motilitását és ürülését szabályozza. Azonban az effektor sejtek egy másik csoportja az epithelsejteket, a parakrin sejteket, az endokrin-sejteket, illetve az ereket idegezi be, ami a szekréció és felszívódás, illetve a funkcionális hyperaemia szabályzásában játszik szerepet. Az effektor sejtek jelentős része szintén nem a megszokott kolinerg vagy adrenerg átviteli utat használja.

3 Az enterális és a központi idegrendszer között feladatmegosztás A tápcsatorna működésével kapcsolatban bizonyos funkciók kivitelezését koordinálást kizárólagosan a központi idegrendszeri struktúrák befolyásolják: Táplálékkeresés és felvétel, a nyálelválasztás, rágás, nyelés, illetve hányás Székletürítés Ezzel szemben a gyomorszekréció, a gyomor motorika, a pancreas szekréció, az epeürülés, a vékonybél motorika, a vastagbél motorika enterális szabályzás alatt áll. Ezeket a működéseket a központi idegrendszeri struktúrák reflexes moduláló hatással képesek befolyásolni. Az enterális idegrendszer helyben záródó reflexei biztosítják az autonóm, önszabályozó működést, melyet a központi idegrendszer több ponton képes befolyásolni: A vagus ideg a nyelőcsőtől a colon transversumig biztosítja a paraszimpatikus befolyásolás lehetőségét. A relatíve kevés (2-4000) preganglionaris vagus idegrost acetilkolin felszabaduláson keresztül képes a gyomorszekréciót (fedősejtek) direkt módon befolyásolni. Azonban a tápcsatorna túlnyomó részének a motilitása és szekréciós tevékenysége enterális idegrendszeri szabályozás alatt áll, ezeken a helyeken a vagus működés az enterális idegrendszeri reflexíveket nem direkt módon irányítja, hanem modulálja. A szimpatikus idegrendszer postganglionaris sejttestei a paravertebralis és prevertebralis ganglionokban helyezkednek el. Egy részük (nor)adrenalinon keresztül az enterális idegrendszer működését modulálja, ami gátlásban, a motorikát lassító hatásban nyilvánul meg. A rostok másik csoportja közvetlenül a sphincterek körkörös izomzatán végződnek és α 1 -receptorokon keresztül biztosítja a tónust és a záró funkciót. Az enterális idegrendszer működését nemcsak a központi idegrendszeri struktúrák, hanem a helyileg termelődő hormonok és parakrin anyagok is jelentős mértékben módosíthatják. A rectum beidegzése és működési zavarai A colon distalis szakaszának alapvető feladata, hogy a bélsárt összegyűjtse és megfelelő alkalommal kiürítse. Ez utóbbi érdekében a rectum anális felénél kettős sphincter réteg helyezkedik el: Belső sphincter: simaizomból áll és felelős a myogén tónus fenntartásáért. A gerincvelő L 1-2 szegmenséből eredő preganglionaris szimpatikus rostok az alsó mesenterialis ganglionon keresztül, α 1 -receptoraktivitáson keresztül képesek a belső sphincter tónusát fenntartani, illetve emelni. A S 2-3 szegmensből származó paraszimpatikus idegrostok a plexus pelvicus ideghálózatán keresztül érik el a rectum falában levő intramuralis ganglionokat, melyek a rectum perisztaltikáját, illetve a belső sphincter elernyedését szabályozzák. Külső sphincter: harántcsíkolt izomból épül fel, mely akaratlagos kontroll alatt áll. A rectum telődése a falában levő feszülést érzékelő recetorok működését fokozza, ami az alsó hypogastricus plexuson keresztül a conusban (az S 2-3 szegmensben) átcsatolódnak a paraszimpatikus neuronokra. Ez a reflexív a székelés megindításában játszik szerepet.

4 Az afferens rostok másik része a pons formatio reticularisába, illetve a cortexbe szállít információt, ahol a székelési inger tudatosodik. A feltételezett pontin székelési központ képes a székelést szabályozni. A külső sphincter akaratlagos kontroll alatt áll (felső motoneuron: frontális lebeny, alsó motoneuron: conus elülső szarvában), mely a n. pudenduson keresztül érvényesül. A székelést a has izomzat akaratlagos aktiválása (hasprés) is kíséri. Jelentősebb neurológiai károsodások Széklet retenció. A gerincvelő lumbosacralis rész feletti károsodása retenciót okoz. A sphincter záródása gyakran inadekvát a spasztikus gyengeség miatt. A felszálló pályák károsodása miatt a székelési inger nem tudatosodik, illetve ha a károsodás olyan magasságban van, a hasprésben szerepet játszó leszállópályák is érintetté válhatnak. A conus, cauda, illetve az S 2-4 gyökök perifériás károsodása (alsó motoneuron károsodás) széklet inkontinenciát eredményez. Az anális reflex nem kiváltható, a széklet vizes és akaratlanul ürül. Neurodegeneratív megbetegedések és az enterális idegrendszer kapcsolata Újabb neuropatológiai vizsgálatok igazolták, hogy számos neurodegeneratív megbetegedés (pl. Alzheimer-kór, Parkinson-kór) klinikai megjelenése előtt már akár évtizedekkel korábban kimutatható a betegségre jellemző neuropatológiai eltérés az enterális idegrendszerben. Például Parkinson-kór kialakulását megelőzően a colonoscopos mintákban megfelelő technikákkal már kimutatható a betegségre jellemző Lewy-testek. A Parkinson-kór Braak stádiumbeosztásának feltételezése szerint ezen preklinikus állapotban a neurodegeneratív megbetegedések először az enterális idegrendszert érintik, és a neuropatológiai elváltozások innen szállnak fel a vagus magok és az agytörzs felé. A fentiek ismeretében már nem is olyan meglepő, hogy a Parkinson-kór preklinikus állapotának egyik vezető tünete a székrekedés. Neurourológiai kórképek A különböző vizelési zavarok előfordulása bizonyos populációk esetében akár a 3-5%-t is elérheti. Jelentőségük a beteg életminőségére kifejtett negatív hatásokon, illetve a szociális és higiénés problémákon túlmenően gazdasági megközelítésből is óriási. A fontosabb vizelési zavarok tárgyalása előtt a vizeletszabályozás neuroanatómiai felépítését, illetve a lehetséges kivizsgálási algoritmust ismertetjük. A neurogén hólyagdiszfunkció (neurogén eredetű vizelettartási vagy ürítési zavar, gyakran a kettő kombinációja) veleszületett, vagy szerzett ideggyógyászati betegségek, sérülések, deformitások következtében alakulhat ki. Angol nevéből (neurogenic lower urinary tract dysfunction) származik a magyar szakirodalomban is használható rövidítése: NLUTD. Neuroanatómiai megfontolások Urológiai értelemben az alsó húgyutaknak a húgyhólyagból és a (proximális) húgycsőből álló szervrendszert értjük. Működése ciklikus, alapvetően két fázisra osztható: 1. Telődési és tárolási fázis. A húgyhólyag a vesevezetékek felöl érkező vizeletet gyűjti össze. A húgyhólyag falának speciális felépítése teszi lehetővé, hogy a hólyag jelentősebb

5 nyomásemelkedés nélkül legyen képes a térfogatnövelésre. A telődési fázisban a húgyhólyag izomzata (detrusor) relaxált, míg a húgycső záróizomzata és a medencefenék kontrahált állapotban van. 2. Vizelési fázis. A normális vizelést jelentősebb hasprés alkalmazása nélkül a detrusor összehúzódása biztosítja, miközben a húgycső sphincter és a medencefenék izomzata relaxált állapotba kerül. Az alsó húgyutak beidegzése Az alsó húgyutakat beidegzésében fontos szerepet játszanak szomatomotoros pályák mellett az autonóm működést lehetővé tevő szimpatikus és paraszimpatikus rostok is. Szenzoros beidegzés. A hólyagfalban található nociceptorok és proprioceptorok a hólyagfal nyúlását, ezáltal a hólyagban uralkodó nyomás és a bekövetkező térfogatváltozást érzékelik. A szenzoros rostok egy része a gerincvelő S 2-4 szegmensében átcsatolódik, ezáltal a conus medullarisban egy reflex-ívet képez, melynek a szerepe az, hogy az egyre kifejezettebbé váló hólyagtelődéssel egy időben a húgycsőzáróizmok és a medencefenék izomzatának a tónusát megemelje. A szenzoros rostok másik része a gerincvelő hátsó kötegében a pontin mictios központig nyúlnak. Paraszimpatikus beidegzés. Az S2-S4 szegmentekből (conus medullaris) kiinduló paraszimpatikus rostok többsége a hólyagfalban (intramuralis ganglionokban) kapcsolódnak át, majd beidegezik a hólyagizomzatot és húgycső belső izomzatát. Paraszimpatikus hatásra indul meg a vizelés, mivel ezen rostok aktiválódása a detrusor izomzat összehúzódását, illetve a belső húgycsőzáróizom ellazulását eredményezi. Szimpatikus beidegzés. Az alsó háti és a felső ágyéki gerincvelő szegmensek (Th12-L2) oldalsó kötegéből származnak az alsó húgyutakat beidegző szimpatikus rostok. A preganglionaris rostok a szimpatikus dúcláncon, majd az alsó splanchnikus idegeken jutnak el a mesentericus ganglionba. A postganglionaris rostok az alsó hypogastricus plexuson keresztül jutnak el a hólyag tunica muscularis részébe, illetve a belső záróizomzathoz. A szimpatikus aktivitás α- receptorokon keresztül felelős a detrusor izomzat relaxációjáért és belső sphincter tónusának fokozásáért, azaz a tárolási és telődési fázis fenntartásáért. Szomatomotoros beidegzés. Az S 2-4 gerincvelő szegmentumok elülső szarvában (a 9-es laminában) található neuronokat együttesen Onuf-magnak nevezzük. Az Onuf-magból származó rostok a n. pudenduson keresztül a húgycső és az anus körüli külső (harántcsíkolt izomból álló) sphincter akaratlagos szabályozásáért felelős. Akaratunkkal a reflexesen szükségessé váló vizelést le tudjuk blokkolni, illetve a hólyagtelődéstől függetlenül a záróizomzat elernyesztésével vizelést is tudunk indítani. Az Onuf-mag vagy a magból kiinduló axonok károsodása okozta neurourológiai kórképeket alsó motoneuron betegségeknek tekinthetjük. Pontin mictios központ. A híd formatio reticularisában helyezkedik el, közel a locus coruleushoz. Felszálló afferens pályákon keresztül információt kap a hólyagtelődésről, illetve egy bizonyos telődést elérve amennyiben felsőbb kortikális inger nem gátolja le azt - reflexesen vizelést indít el. A mictios központból kiinduló efferens rostok a húgycső sphincter

6 izomzatának és a medencefenék harántcsíkolt izomzatának ellazulását, illetve a detrusor izom összehúzódását eredményezi, ami végső soron a vizeléshez vezet. Feltehetőleg a pontin mictios központból származó rostok projektálnak paracentral lobulusba, ahol a vizelési ingerek tudatosodnak. Frontális mictios központ nem egy jól körülírt terület. A frontális lebeny működése képes a pontin mictios központ működését befolyásolni, azaz az automatikus reflexes vizelést leblokkolni. Sőt a frontális lebenyből induló rostokon keresztül bármikor meg tudjuk indítani a vizelést. Azaz akaratlagosan akkor is képesek lehetünk a vizelés megindítására, amikor az aktuális hólyagtelődés nem igényelné azt. Reflexívek szerepe az alsó húgyutak funkciójának szabályozásában Alapvetően négy fontosabb reflexívet különböztethetünk meg: 1. Gerincvelői szegmentális reflexív. A hólyagfal ingereit szállító neuronok a conusban található Onuf-magra is projektálódnak, ami a n. pudenduson keresztül a sphinctertónus növelését váltja ki. Ez a reflexív felelős a tárolási fázis fenntartásáért. 2. Spinobulbospinális pályák: A hólyagfal ingereit továbbító afferens rostok a pontin mictios központba projektálnak, ami lefelé futó pályákkal conus paraszimpatikus idegsejtjeit szabályozza. Ez a reflexpálya felelős a reflexes vizelés megindításáért. 3. Dorsomediális frontális lebeny és a pontin mictios központ közötti kapcsolat teszi lehetővé a reflexes vizelés akaratlagos kontrollját. 4. Supraspinalis reflex. Az afferens neuronok a cortexbe is juttatnak információt. A frontális lebeny a corticospinalis pályán keresztül képes az Onuf mag működését irányítani. A reflex szintén az akaratlagos vizelésben játszik szerepet. Az alsó húgyutak normális és kóros működésének fiziológiai alapjai Amennyiben a vizelési zavar hátterében urológiai ok nem igazolódik, akkor a hólyagszabályozás neurológiai eredetű zavara ( funkcionális eredet ) vélelmezhető. Hólyagműködés a telítődési fázisban Normális helyzetben a hólyagtelődés zavartalan a nyomásemelkedés folyamatos. Akaratlan fázikusan jelentkező kontrakciók még provokációs teszttel sem válthatók ki (pl. urodinámiás vizsgálat alatt). Fokozott detrusorműködés esetén (urodinámiás vizsgálattal kimutatható módon) a telődési fázisban spontán, vagy provokáció hatására akaratlan detrusor kontrakció detektálható. Hólyagműködés az ürítési fázisban Normális esetben akaratlagosan kiváltott módon, megfelelő ideig tartó és megfelelő erejű, teljes hólyagürülést eredményező detrusoraktivitás figyelhető meg.

7 Csökkent detrusoraktivitásról akkor beszélünk, ha vagy csökkent izomerő vagy csökkent időtartamú kontrakció detektálható, ami vagy elnyújtott vizelést vagy nem teljes mértékű vizeletürítést eredményez. Akontraktilis detrusorról akkor beszélünk, ha speciális (urodinámiás) vizsgálattal egyáltalán nem észlelhető detrusor aktivitás. Húgycsőműködés a tárolási fázisban: Normális esetben a húgycsőzáró izomzat pozitív zárási nyomást tart fenn a tárolási fázisban. Ez a pozitív nyomás még a hirtelen jelentkező fokozott hasűri nyomás esetén (pl. köhögéskor) is képes az akaratlan vizeletelfolyást megakadályozni. Inkompetens húgycsőzárás esetén a hólyagtelődés alatt, még detrusor kontrakció hiányában is, vizeletvesztés jön létre. Ennek oka lehet húgycső-relaxáció okozta inkontinencia vagy pedig a nem megfelelő izomerő, ami egy hirtelen kialakuló megnövekedett hasűri nyomásnál (pl. felüléskor) okozhat vizeletvesztést. Húgycsőműködés az ürítési fázisban Normális helyzetben a húgycső nyitott és a teljesen ellazult sphincter lehetővé teszi, hogy normális nyomásviszonyok mellett a vizelet teljes mértékben kiürüljön. Hólyagkifolyási obstrukció esetében még magas nyomással sem képes a detrusor a vizeletet megfelelően kiüríteni, az áramlási sebesség lassú. Diszfunkcionális vizeletürítés során a periurethralis (harántcsíkolt sphincter) izomzat intermittáló, akaratlan kontrakciója miatt a vizeletürítés intermittáló vagy fluktuáló sebességű. Detrusor-sphincter dyssynergia esetében a vizelés alatt vagy a belső, vagy a külső vagy pedig mind a kettő sphincterizomzat akaratlan módon kontrahál, nem képes elernyedni. A nemrelaxálódó húgycső esetében gyakran neurológiai ok áll, ami funkcionális jellegű obstrukciót eredményez (csökkent vizeletáramlással). Madersbacher-féle beosztás A neurológiai károsodás helye alapján megkülönböztetünk: Alsó motoneuron léziót a sacralis vizelési központban vagy attól disztálisan elhelyezkedő károsodás okoz, ami petyhüdt (hypo- vagy akontraktil) funkciózavart eredményez. Felső motoneuron léziót a sacralis vizelési központ (S 2-4 ) szintje felett elhelyezkedő spinalis vagy suprapontin sérülés vált ki. Spasztikus jellegű hólyag és záróizom működési zavarokat eredményez. Madersbacher a hólyag és sphincter viselkedését karakterizálva osztályozta a neurourológiai kórképeket, ezáltal a károsodás szintje pontosabban meghatározhatóvá vált. (1. számú animáció)

8 Neurológiai károsodás okozta vizelési zavarok főbb jellemzői A neurológiai megbetegedések alapvetően kétfajta problémát okoznak. Amennyiben a beteg képtelen a vizeletét visszatartani, úgy akaratlan vizeletvesztés alakul ki, amit inkontinenciának nevezünk. Azt az állapotot, amikor a beteg nem képes a vizeletét maradék nélkül kiüríteni vizeletretenciónak nevezzük. A retenció és inkontinencia gyakran önállóan jelenik meg, azonban bizonyos kórképekben kombinálódva is előfordulhatnak. A beteg prognózisa szempontjából nem mellékes, hogy a vizelést követően mekkora mennyiségű vizelet marad vissza, illetve mekkora nyomás észlelhető a hólyagban. A magas nyomású retenció esetében mind a telítődési mind a vizeletürítési fázisban magas nyomás mérhető, ami a húgyvezetékek felé áttevődve a felső húgyutakat is károsíthatja. Urether tágulat mellett hydronephrosis és következményes veseelégtelenség viszonylag hamar kialakul a magas nyomású retenció mellett. Ezzel szemben az alacsony nyomású retenció esetében a felső húgyúti traktus sokáig ép maradhat, a klinikai képet a pangó vizeletben gyakorivá váló húgyúti infekció, illetve kőképződéssel járó panaszok uralhatják. Neurourológiai megbetegedések kivizsgálási algoritmusa Anamnézis A kórtörténetnek egyaránt tartalmaznia kell az általános és a vizelettárolásra, vizeletürítésre, bélműködési zavarokra, szexuális és neurológiai eltérésekre vonatkozó adatokat.

9 Panaszok jellege, intenzitása, folyamatos vagy intermittáló megjelenése, a fennállás időtartama. Korábbi gyógyszeres és műtéti kezelések. Szülések száma és módja. Vizelési napló, mely a folyadék-beviteli és ürítési szokások felderítésére használható. Inkontinencia kérdőívek. A vizeletelfolyás objektív mértékének megítélésében az 1 illetve 24 órás betét teszt nyújthat segítséget. Fizikális vizsgálat Felületes-reflexek vizsgálatával a reflexívet alkotó struktúrák intakt működése vizsgálható: o Cremaster reflex (L 1-2 ) o Anocutan reflex (S 3-5 ) o Bulbocavernosus reflex (L 5 -S 5 ). Ez a reflex reprezentálja legjobban a sacralis vizelési központ állapotát. Épsége kizárja a medencefenéki izomzat denervációját és a petyhüdt sphincterműködés lehetőségét. A végbél sphincter nyugalmi tónusának és akaratlagos kontrakciós képességének ujjal történő megbecslése szintén fontos a neurourológiai kórképek differenciáldiagnosztikájában, hiszen a rectum paraszimpatikus és szomatomotoros beidegzése is az S 2-3 szegmentumokból ered. A csökkent tónus alsó motoneuron lézióra, a fokozott felső motoneuron lézióra utalhat. Stressz-teszt. Közepesen telt (kb. 200 ml) hólyagnál álló helyzetben arra kérjük a beteget, hogy köhögjön. A köhögéssel vagy Valsava manőverrel kiváltott vizeletvesztés a stressz inkontinenciát igazolja. Laboratóriumi vizsgálatok A neurogén hólyagműködés egyik leggyakoribb szövődménye a visszatérő uroinfekció, ami akár felszálló pyelonephritist is okozhat. Vizelet labor és bakteriológiai vizsgálata mellett bizonyos esetekben a vérkép és CRP vizsgálat elvégzése is indokolt lehet. Veseelégtelenségig fokozódó felső húgyúti károsodás esetén a proteinuria, illetve a vesefunkciós laborparaméterek vizsgálata is szükséges. Ultrahang vizsgálat Az ultrahang vizsgálat egyik legfontosabb szerepe a vizelést követően a hólyagban maradó retenció mértéknek meghatározása. Mivel gyorsan elvégezhető, pontos és teljesen fájdalmatlan, non-invazív eljárás, ezért alkalmas a betegség progressziójának nyomon követésére, illetve a kezelés eredményességének megítélésére.

10 Azonban az ultrahang nemcsak a vizeletretenció meghatározására alkalmas, hanem az esetlegesen megjelenő felső húgyúti traktus tágulatát is képes kimutatni. Férfiakban szintén ultrahanggal lehet megítélni a prosztata nagyságát és szerkezetét is, ami organikus alsó húgyúti obstrukciót okozhat. Fowler-szindrómában a húgycső sphincterizomzat térfogatának a mérése is hasznos lehet, mivel a folyamatos izomaktivitás miatt a sphincterizomzat térfogata megnőhet. Intravénás urographia Intravénás kontrasztanyag injekcióban vagy infúzióban történő adását követően elvégzett röntgenfelvételen az üregrendszer morfológiájáról kaphatunk képet, illetve a vizeletelvezetés akadályozottságáról. A hólyagnyak elváltozásainak, illetve a hólyagkiürülési zavarok vizsgálatánál vizelés során kell az intravénás urographiat elvégezni. Cystographia, urethrographia Kontrasztanyaggal feltöltött hólyag ábrázolására alkalmas eljárás. Retrográd urethrographia alkalmas a húgycsőszűkületek helyének és hosszának a kimutatására. Urethrocystographia alkalmas vesicoureterális reflux kimutatására is, ami a nagy nyomású vizeletretencióhoz társulhat. Dinamikus veseszcintigráfia A vizsgálat során olyan radioaktív izotópot alkalmaznak intravénásan, amit a vese kiválaszt. A módszer alkalmas a vesemorfológia és a parenchyma funkciójának megítélésre. Urethrocystoscopia Endoszkópos vizsgálat, mely megfelelő érzéstelenítést követően alkalmas a húgycső, a hólyagnyak, illetve a húgyhólyag áttekintésére. Alkalmazásával lehetségessé válik az organikus alsó húgyúti obstrukciók felderítése. A húgyhólyagban (gyulladás, kő, daganat, diverticulum, fistula, cystocele) és a húgycsőben (szűkület, kő, obstruktív prosztata, szűk hólyagnyak, spasztikus belső-külső sphincter) észlelhető elváltozások kimutatását segíti. Férfiaknál megítélhető a külső záróizom tónusa és az akaratlagos kontrakciós képessége is. Urodinámiás vizsgálatok Összefoglaló néven urodinámiás vizsgálatoknak nevezzük azokat a vizsgálatokat, melyek az alsó húgyutak működését, illetve működési zavarát képesek objektivizálni. Uroflowmetria (UFM, vizeletáramlás mérés) Az uroflometriás vizsgálat során az alany egy toalettre hasonló műszerbe vizel, ami a mictio alatt időegységenként távozó vizelet térfogatának a mérését végzi el. A kiáramlás tulajdonképpen a hólyagnyomás és a kifolyási ellenállás közötti különbségtől függ. Azonban a vizsgálat önmagában nem képes a detrusor működésről, a hólyagban uralkodó nyomás abszolút értékéről, illetve az infravesicularis elfolyási akadályról nyilatkozni. Mivel az uroflometria egy non-invazív vizsgálat és nem okoz a beteg számára megterhelést, ezért alkalmas a betegségprogresszió nyomon követésére, illetve a terápiás beavatkozások hatékonyságának megítélésére. Az uroflowmetriás paraméterek közül az alábbiak ismerete a legfontosabb:

11 Várakozási idő: Az az időtartam, ami a vizelésre való felszólítás és a vizelés között telik el. Általában 10 másodpercnél rövidebb, azonban bizonyos idegrendszeri kórképekben (pl. Parkinson-kór) ez az érték jelentősen meg is nyúlhat. A várakozási idő megnyúlását okozhatja a beteg idegenkedése a vizsgálattól, ezért a normálisnál hosszabb várakozási idő nem feltétlen utal kóros állapotra. Maximális áramlásig eltelt idő. A vizelés megkezdése és a maximális áramlás elérése között eltelt időtartam. Normálisan a sphincter-relaxáció gyorsan lezajlik, ezért már a vizelés első harmadában kialakul a maximális áramlás. A maximális áramlásig eltelt idő megnyúlása egyaránt utalhat a hólyagnyak megnyílásának a zavarára, illetve detrusor gyengeségre. Maximális áramlás. A maximális áramlás értéke nagyban függ a kivizelt volumentől, az életkortól és a nemtől. Az alacsony maximális áramlás utalhat infravesicularis obstrukcióra vagy csökkent detrusor aktivitásra. Kivizelt térfogat. A vizelés alatt kiürített vizelet mennyisége. Megjegyzendő, hogy az uroflometria eredménye csak korlátozottan értékelhető, ha 100 ml alatti vagy 500 ml feletti vizeletet ürít a vizsgált alany. Vizelési idő: Az az idő, amely alatt mérhető vizeletürítés detektálható. Átlagos áramlás: A kivizelt térfogat és a vizelési idő hányadosa. Áramlási idő: Az az idő, amely alatt vizeletürülés detektálható. Normálisan az áramlási és a vizelési idő nem tér el jelentősebben egymástól. (1A ábra) Benignus prosztata adenoma esetében a maximális áramlás sebessége csökkent miközben a vizelési idő elhúzódóvá válik. (1B ábra) Húgycső strictura esetében az átlag és a maximális áramlás között lényeges különbség nem észlelhető, mind a két változó alacsony értéket mutat. (1C ábra) Detrusor-sphincter dyssynergia esetében a vizelés megszakítottan ürül, ezért a vizelési és az áramlási idő eltér egymástól. (1D ábra) Detrusor-areflexia esetében az áramlási sebesség alacsony, a vizelet megszakítottan ürül, illetve ezért a vizelési és az áramlási idő eltér egymástól. (1E ábra)

12 1. ábra. Uroflow vizsgálat főbb paraméterei Cystometria

13 A detrusorműködés kvalitatív és kvantitatív elemzésére szolgáló módszer a cystometria. A cystometria során általában két katéterrel szimultán mérünk nyomást: 1. Az egyik mérőkatétert a rectumba helyezik, ami alkalmas a rectumban uralkodó nyomás érzékelésére. Mivel a rectum nyomás az abdominális nyomással (P abd ) szinkron változik, ezáltal a hasprés illetve az erőlködés válik kvalitatív és kvantitatív módon mérhetővé. 2. A másik mérőkatétert a hólyagba helyezik, ami az intravesicularis nyomást méri. A cystometriás mérés menete: 1. A cystometriás mérés előtt a beteget először arra, kérjük, hogy vizeljen. Lehetőség szerint ez összekapcsoljuk egy uroflow méréssel. 2. A mérőkatétert behelyezzük, majd megmérjük a reziduális vizelet mennyiségét. 3. A hólyagot testmeleg folyadékkal töltjük fel, miközben a nyomásviszonyokat folyamatosan regisztráljuk. Megkérjük a beteget, hogy jelezze, mikor kezd vizelési ingert észlelni, illetve mikor válik az sürgetővé. 4. Provokációs teszteket végzünk. A cystometriás vizsgálat főbb paraméterei: Reziduális vizelet mennyisége (ml): Spontán vizelést követően a húgyhólyagban maradó vizelet mennyisége. Abdominális nyomás (P abd ): Rectumban mért nyomás. Intravesicularis nyomás (P ves ): Hólyagban mért nyomás. Detrusor nyomás (P det ): Az intravesicularis és abdominális nyomás közötti különbség. Detrusor compliance (C): A hólyag feltöltése során mérhető hólyagnyomás változás és a töltő folyadék térfogatának hányadosa. Maximális hólyagkapacitás: Az a maximális hólyagkapacitás, ami mellett a beteg erős és fájdalmas vizelési ingert érez. Effektív hólyagkapacitás. A maximális hólyagkapacitás és a reziduális vizelet közötti különbség. Tehát az a hólyagkapacitás, amekkorát két vizelés között a hólyag teoretikusan be tud fogadni. Spontán detrusor kontrakciók. Olyan akaratlan intravesicularis nyomásváltozások, melyek legalább 15 H 2 Ocm értéket meghaladnak és nem tekinthetők mérési artefaktumnak. Normális hólyagműködés. Kezdetben alacsony töltési sebességgel (pl. 10 ml/perc) töltik a hólyagot. Mivel a hólyagfal elasztikus elemeket is tartalmaz, ezért a töltési vizsgálat kezdetén az intravesicularis nyomás nem emelkedik lineárisan. A normális, stabil hólyag akár 500 ml folyadékot is képes befogadni alacsony intravesicularis nyomásemelkedés mellett. (2A ábra)

14 Detrusor túlműködés (detrusor overactivity). Normálisan a detrusor ml folyadékot is képes befogadni kontrakciók nélkül, ha lassan töltik. Ha a hólyag (detrusor) fázisos kontrakciókat végez a hólyagtöltés alatt, azt detrusor túlműködésnek nevezzük. Detrusor túlműködés gyakran alacsony kapacitású hólyaggal párosul, ami azt jelenti, hogy a betegnek már alacsony vizeletmennyiségnél is gyakori és sürgető vizelési ingere támad. Ha az akaratlan, fázisos detrusor kontrakciók nyomása meghaladja a húgycső zárónyomását, akkor inkontinencia alakul ki. (2B ábra) Ha a detrusor túlműködés nem jár inkontinenciával, akkor csak urodinámiás vizsgálattal állítható fel a diagnózis. Gyakran száraz túlműködő hólyagnak is nevezik (dry overactive bladder - OAB-dry). Az inkontinenciával járó detrusor túlműködést pedig nedves túlműködő hólyagként említik (OAB-wet). Alacsony compliance hólyag. A normális hólyag ml vizeletmennyiséget képes befogadni jelentősebb nyomásemelkedés nélkül. Alacsony compliance hólyag esetében a töltéssel párhuzamosan jelentős nyomásemelkedés figyelhető meg, azonban a töltés leállításakor a nyomás normalizálódik (accommodation). Alacsony compliance hólyag gerincvelősérülteknél gyakran alakul ki, azonban ez önmagában nem feltétlenül jelent kórosat, mert neurológiai szempontból normális egyéneknél is megjelenhet. (2C ábra) Neurogén detrusor túlműködés (régi nevén detrusor hyperreflexia): Detrusor túlműködés, melynek a hátterében egyértelműen azonosított neurológiai kórkép áll. 2. ábra. Cystometria főbb jellemzői. Húgycsőnyomási profil vizsgálat (Urethral Pressure Profile, UPP) A húgycsőnyomási profil az intrauretralis nyomást ábrázolja a húgycső teljes hosszában. A húgycső szerkezete nem homogén, szegmensenként változik. Vannak olyan szakaszai (ahol a sphincter izomzat található) melyek aktívan közreműködnek a kontinencia fenntartásában, illetve vannak olyan részei, melyek csak a vizelet passzív szállításért felelnek kizárólagosan és a zárásban nem vesznek részt. A férfi és a női húgycsőnyomás profilja eltérő, aminek a hátterében az anatómiai különbségek (pl. prosztata jelenléte, a húgycső hossza) állnak. A húgycsőnyomás profil vizsgálatot nemcsak nyugalomban (pl. fekvő helyzetben), hanem provokált helyzetekben is el lehet végezni. Felálláskor,

A vizeletürítés zavarai: diagnózis, kezelés, rehabilitáció

A vizeletürítés zavarai: diagnózis, kezelés, rehabilitáció A vizeletürítés zavarai: diagnózis, kezelés, rehabilitáció dr. Péley Iván PTE ÁOK KK Idegsebészeti klinika Súlyos agykárosodottak rehabilitációs osztálya Forrás: az EüM szakmai irányelv neurogén eredetű

Részletesebben

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások

Részletesebben

Neurológiai betegségek okozta vizelettartási és ürítési zavarok. Prof. Dr. Komoly Sámuel PTE OEC Neurológiai Klinika

Neurológiai betegségek okozta vizelettartási és ürítési zavarok. Prof. Dr. Komoly Sámuel PTE OEC Neurológiai Klinika Neurológiai betegségek okozta vizelettartási és ürítési zavarok Prof. Dr. Komoly Sámuel PTE OEC Neurológiai Klinika Dr. Szüle Endre ábrája Mottó Mindannyian inkontinensen jövünk a világra, és sokunk úgy

Részletesebben

Neurológiai betegségek okozta vizelettartási és ürítési zavarok. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE OEC Neurológiai Klinika

Neurológiai betegségek okozta vizelettartási és ürítési zavarok. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE OEC Neurológiai Klinika Neurológiai betegségek okozta vizelettartási és ürítési zavarok Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE OEC Neurológiai Klinika Tárolás Ürítés Hólyagfunkciók Ha ~500 ml. hólyag-kapacitással számolunk,

Részletesebben

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

inkontinencia 2009 április 20. Dr. Csécsei Károly, kandidátus, osztályvezető főorvos

inkontinencia 2009 április 20. Dr. Csécsei Károly, kandidátus, osztályvezető főorvos inkontinencia 2009 április 20. Dr. Csécsei Károly, kandidátus, osztályvezető főorvos Pontos definíciók, becsült adatok Amióta a világ világ, a nők többsége, de legalábbis egy jelentős része tudta, hogy

Részletesebben

Válogatás az alsó húgyutak betegségeinek, működészavarainak görög latin és angol elnevezéseiből

Válogatás az alsó húgyutak betegségeinek, működészavarainak görög latin és angol elnevezéseiből Bősze Péter Válogatás az alsó húgyutak betegségeinek, működészavarainak görög latin és angol elnevezéseiből KÖZREMŰKÖDŐK Banyó Tamás, Berényi Mihály, Hamvas Antal, Pajor László, Simon Zsolt Az orvosi irodalomban

Részletesebben

Vizeletürítési zavarok. Enuresis nocturna

Vizeletürítési zavarok. Enuresis nocturna Vizeletürítési zavarok. Enuresis nocturna Szabó László 30 perc Kávészünet-18 2016. május 26 29. Házi Gyermekorvosok Egyesülete XVIII. tudományos konferencia Vizelettartás -ürítés szabályozása SZABÁLYOS

Részletesebben

Vesicoureteralis refluxos betegek urodinámiás vizsgálata. Dr. Antal Zsuzsanna SE I. sz. Gyermekklinika

Vesicoureteralis refluxos betegek urodinámiás vizsgálata. Dr. Antal Zsuzsanna SE I. sz. Gyermekklinika Vesicoureteralis refluxos betegek urodinámiás vizsgálata Dr. Antal Zsuzsanna SE I. sz. Gyermekklinika VUR elıfordul fordulása Definíció: a vizelet retrograd visszafolyása a húgyhólyagból a supravesicalis

Részletesebben

A vizeletinkontinencia

A vizeletinkontinencia A vizeletinkontinencia Majoros Attila dr., Pytel Ákos dr., Bajory Zoltán dr. I. Alapvető megfontolások I./1 Alkalmazási / érvényességi terület Az irányvonal alkalmazandó a női és férfi nem neurogén eredetű

Részletesebben

GYERMEKGYÓGYÁSZ URODINÁMIA. Alapfogalmak. Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Szerzõ: dr. Szabó László

GYERMEKGYÓGYÁSZ URODINÁMIA. Alapfogalmak. Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Szerzõ: dr. Szabó László URODINÁMIA Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Szerzõ: dr. Szabó László Az urodinámia olyan funkcionális vizsgálat, mely a húgyúti rendszer vizeletáramlásának és - nyomásának kapcsolatát

Részletesebben

Az id skorúak inkontinenciájának ellátása. Az id skori vizeletinkontinencia sajátossága. Vizelési kényszer, éjszakai vizelés. Átmeneti inkontinencia

Az id skorúak inkontinenciájának ellátása. Az id skori vizeletinkontinencia sajátossága. Vizelési kényszer, éjszakai vizelés. Átmeneti inkontinencia 102 A WHO-meghatározást egyszer sítve id skorú embernek nevezzük a 65 év felettieket, elesetteknek pedig azokat, akik lakóhelyüket nem képesek elhagyni, vagy olyan demenciában szenvednek, ami miatt hosszabb

Részletesebben

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával.

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával. Az inkontinencia az altesti záróizmok záróképtelenségét jelenti, mind a húgycső, mind a végbél vonatkozásában. Következménye akaratlan vizeletelcsöppenés, -elfolyás, illetve -székletürités. Az inkontinencia

Részletesebben

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával.

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával. Az inkontinencia az altesti záróizmok záróképtelenségét jelenti, mind a húgycső, mind a végbél vonatkozásában. Következménye akaratlan vizeletelcsöppenés, -elfolyás, illetve -székletürités. Az inkontinencia

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A vizelet inkontinencia konzervatív kezeléséről. Készítette: Az Urológiai Szakmai Kollégium

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A vizelet inkontinencia konzervatív kezeléséről. Készítette: Az Urológiai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A vizelet inkontinencia konzervatív kezeléséről Készítette: Az Urológiai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások A mindennapos gyakorlat számára a vizeletinkontinencia

Részletesebben

Vegetatív idegrendszer

Vegetatív idegrendszer Vegetatív idegrendszer AUTONÓM VAGY VEGETATÍV IDEGRENDSZER Fő feladata: külső és belső környezet változásainak érzékelése, arra adandó válasz, valamint életfolyamatok szabályozása. Belső szerveink egyensúlyát

Részletesebben

Kérdőíves vizsgálat feldolgozása és elemzése; kutatási jelentés. Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020

Kérdőíves vizsgálat feldolgozása és elemzése; kutatási jelentés. Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020 Kérdőíves vizsgálat feldolgozása és elemzése; kutatási jelentés Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020 Inkontinencia és Vizeletürítési Zavarok alprogram kérdőíves felmérés (2011)

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul

Részletesebben

Kérdőíves vizsgálat feldolgozása és elemzése; kutatási jelentés. Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020

Kérdőíves vizsgálat feldolgozása és elemzése; kutatási jelentés. Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020 Kérdőíves vizsgálat feldolgozása és elemzése; kutatási jelentés Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020 Inkontinencia és Vizeletürítési Zavarok alprogram kérdőíves felmérés (2011)

Részletesebben

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Enuresis nocturna

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Enuresis nocturna Enuresis nocturna Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Az irányelvet összeállította: dr. Szabó László Definíció és alapvetõ megállapítások Enuresis nocturna akaratlan alvás alatti (éjszakai)

Részletesebben

FOLYAMATOS ORVOSTOVÁBBKÉPZÉS

FOLYAMATOS ORVOSTOVÁBBKÉPZÉS FOLYAMATOS ORVOSTOVÁBBKÉPZÉS A vizelési zavarok kórismézése és kezelése (5) Válogatás az alsó húgyutak betegségeinek, mûködészavarainak görög-latin és angol elnevezéseibôl ÖSSZEÁLLÍTOTTA, ÉS A KÖZREMÛKÖDÔKET

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Enuresis nocturna

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Enuresis nocturna GYERMEKGYÓGYÁSZAT Enuresis nocturna Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Az irányelvet összeállította: dr. Szabó László Definíció és alapvetõ megállapítások Enuresis nocturna: akaratlan alvás

Részletesebben

Vizelettartási zavarok gyermekkorban

Vizelettartási zavarok gyermekkorban Vizelettartási zavarok gyermekkorban Dr. Kelen Kata I. Sz. Gyermekgyógy gyászati Klinika Enuresis nocturna 5 éves életkor felett jelenlévı, akaratlan ágybavizelés, amely rendszeresen jelentkezik, és tartósan

Részletesebben

Fizikális vizsgálat: Az emlõkben és axillákban kóros nem tapintható. Fizikális vizsgálat: Az emlõkben és axillákban kóros nem tapintható.

Fizikális vizsgálat: Az emlõkben és axillákban kóros nem tapintható. Fizikális vizsgálat: Az emlõkben és axillákban kóros nem tapintható. 21. szám EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 3479 Negatív csak mammo (zsíremlõ) Fizikális vizsgálat: Az emlõkben és axillákban kóros nem tapintható. Mammographia: teljes zsíros involutio látható. Kóros képlet, csoportos

Részletesebben

Anisocoria. Anisocoria

Anisocoria. Anisocoria Anisocoria Orvosa anisocoriát állapít meg. Ebben az esetben a jobb és a bal szem pupillája nem azonos nagyságú. Kisfokú anisocoria, azaz a pupillák méretének különbözősége, fiziológiás. Előfordul, hogy

Részletesebben

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció

Részletesebben

Krómer Andrea 2012.05.09.

Krómer Andrea 2012.05.09. Krómer Andrea 2012.05.09. Nőgyógyászati fizioteárpia balneoterápia fürdő iszapkezelés mechano/fizikoterápia gyógytorna / gátizom és kismedencei torna hüvelyi pesszáriumok gyógymasszázs elektromos kezelések

Részletesebben

A vizeletinkontinencia

A vizeletinkontinencia A vizeletinkontinencia Definíció Vizeletinkontinenciának nevezünk bármely húgycsövön keresztül történő akaratlan vizeletvesztést (Nemzetközi Kontinencia Társaság meghatározása, 2002). A definíció tehát

Részletesebben

A NÕI INCONTINENTIA DIAGNOSZTIKÁJÁNAK ÉS KEZELÉSÉNEK SZAKMAI IRÁNYELVEI

A NÕI INCONTINENTIA DIAGNOSZTIKÁJÁNAK ÉS KEZELÉSÉNEK SZAKMAI IRÁNYELVEI A NÕI INCONTINENTIA DIAGNOSZTIKÁJÁNAK ÉS KEZELÉSÉNEK SZAKMAI IRÁNYELVEI Magyar Nõorvos Társaság A húgyhólyagból és a húgycsõbõl álló alsó vizelettraktusnak kettõs feladata van: a vizelet tárolása és ürítése.

Részletesebben

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07.

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás I. 26 éves férfi 6 héttel korábban bal oldali herében elváltozást észlelt,majd 3 héttel később haemoptoe miatt kereste fel orvosát antibiotikumos

Részletesebben

Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide!

Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide! Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Nap mint nap, emberek millió szenvednek valamilyen tüdőbetegség következtében, ráadásul a halálokok között is vezető szerepet betöltő COPD előfordulása

Részletesebben

Itt az ősz, változékony időjárás, az urológiai problémák melegágya!

Itt az ősz, változékony időjárás, az urológiai problémák melegágya! Itt az ősz, változékony időjárás, az urológiai problémák melegágya! Vizelési panaszai vannak? Húgyúti fertőzéssel küzd? Deréktáji és alhasi fájdalom már a mindennapjait képezi? Vagy csupán prosztataszűrésen

Részletesebben

Avizeletinkontinencia prevalenciája a felnõtt nõi. A vizeletinkontinencia gyógyszeres kezelése. Simon Zsolt

Avizeletinkontinencia prevalenciája a felnõtt nõi. A vizeletinkontinencia gyógyszeres kezelése. Simon Zsolt A vizeletinkontinencia gyógyszeres kezelése Simon Zsolt LAM-TUDOMÁNY TOVÁBBKÉPZÉS ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNY PHARMACOLOGICAL TREATMENT OF URINARY INCONTINENCE Az inkontinens betegek konzervatív kezelésének

Részletesebben

Gyógyszeres kezelések

Gyógyszeres kezelések Gyógyszeres kezelések Az osteogenesis imperfecta gyógyszeres kezelésében számos szert kipróbáltak az elmúlt évtizedekben, de átütő eredménnyel egyik se szolgált. A fluorid kezelés alkalmazása osteogenesis

Részletesebben

A vizeletürítési inkontinencia sebészeti aspektusai

A vizeletürítési inkontinencia sebészeti aspektusai Klasszifikáció A vizeletürítési sebészeti aspektusai Vizeletürítési Neurogén Nem neurogén Felső motoros neuron UMN Alsó motoros neuron LMN Anatómiai USMIhormonális Gyulladásos Dr. Németh Tibor PhD DipECVS

Részletesebben

Elektrofiziológiai vizsgálatok a felső végtagon - a kézsebész szemével. Noviczki Miklós, Diószeghy Péter

Elektrofiziológiai vizsgálatok a felső végtagon - a kézsebész szemével. Noviczki Miklós, Diószeghy Péter Elektrofiziológiai vizsgálatok a felső végtagon - a kézsebész szemével Noviczki Miklós, Diószeghy Péter Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály,

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

A vizeletinkontinencia diagnosztikája, kezelése: eredményesség, életminőség

A vizeletinkontinencia diagnosztikája, kezelése: eredményesség, életminőség A vizeletinkontinencia diagnosztikája, kezelése: eredményesség, életminőség Dr. Hamvas Antal, Dr. Keszthelyi Attila, Dr. Majoros Attila Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Uroonkológiai Centrum Az inkontinencia

Részletesebben

AZ UROGENITÁLIS RENDSZER KÉPALKOTÓ VIZSGÁLATA

AZ UROGENITÁLIS RENDSZER KÉPALKOTÓ VIZSGÁLATA AZ UROGENITÁLIS RENDSZER KÉPALKOTÓ VIZSGÁLATA Kis Éva Semmelweis Egyetem Budapest I.sz. Gyermekgyógyászati Klinika Kávészünet-14 Siófok 2012 május 11-13 KÉPALKOTÓ VIZSGÁLATOK FELADATA Morfológiai és funkcionális

Részletesebben

A kiválasztó szervrendszer és betegségei

A kiválasztó szervrendszer és betegségei A kiválasztó szervrendszer és betegségei A szervezetben az anyagcsere során számtalan káros és felesleges anyag képződik. A sejtek bomlástermékei, a bekerült mérgezőanyagok, mind-mind eltávolításra várnak.

Részletesebben

Az idegrendszer érzı mőködése

Az idegrendszer érzı mőködése Idegi szabályozás Az idegrendszer érzı mőködése Pszichológiai alapfogalmak Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükrözıdésének legelemibb formája, szubjektív élmény Észlelet (észrevevés): integratív funkció,

Részletesebben

PROSZTATITISZ BETEGTÁJÉKOZTATÓ

PROSZTATITISZ BETEGTÁJÉKOZTATÓ PROSZTATITISZ BETEGTÁJÉKOZTATÓ Kezelőorvos Neve: Telefonszáma: Rendelő címe: Rendelési idő: Gyógyszeres kezelésre vonatkozó adatok Gyógyszer neve Adagolás Következő vizit dátuma: Tájékoztató füzetünkben

Részletesebben

Max. inger. Fotopikus ERG. Szkotopikus ERG. Oscillatorikus potenciál Flicker (30Hz) ERG

Max. inger. Fotopikus ERG. Szkotopikus ERG. Oscillatorikus potenciál Flicker (30Hz) ERG ERG, VEP vizsgálatok. Elektrofiziológiai eto oógamódszerek e a látópálya funkcionális állapotának vizsgálatára Janáky Márta Jelentőségük nem invazív módszerek minimális kooperációt igényelnek objektív

Részletesebben

neuropathiák a gyakorlatban

neuropathiák a gyakorlatban neuropathiák a gyakorlatban Prof. Dr. Illés Zsolt Oxford, Church College neurológiai alapelv lézió helye hol van? centrum periféria tünetek oka: betegség lézió helye? rendszer struktúra lézió helye: struktúra

Részletesebben

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Neodolpasse oldatos infúzió. diklofenák-nátrium és orfenadrin-citrát

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Neodolpasse oldatos infúzió. diklofenák-nátrium és orfenadrin-citrát BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Neodolpasse oldatos infúzió diklofenák-nátrium és orfenadrin-citrát Mielott elkezdené alkalmazni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót.

Részletesebben

Funkcióváltozások az alsó húgyutak működésében radikális kismedencei urológiai műtéteket követően

Funkcióváltozások az alsó húgyutak működésében radikális kismedencei urológiai műtéteket követően Funkcióváltozások az alsó húgyutak működésében radikális kismedencei urológiai műtéteket követően Doktori tézisek dr. Keszthelyi Attila Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Programvezető:

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI Az erekben keringő vér nyomást fejt ki az erek falára: ez a vérnyomás. Szabályozásában részt vesz a szív, az erek, az agy, a vesék és

Részletesebben

IRRITÁBILIS BÉL SZINDRÓMA Dr. Vitális Zsuzsa DEOEC II. Belklinika Gasztroenterológia Tanszék A RÓMAI III KLASSZIFIKÁCIÓ A. FUNKCIONÁLIS NYELŐCSŐ RENDELLENESSÉGEK B. FUNKCIONÁLIS GASTRODUODENALIS RENDELLENESSÉGEK

Részletesebben

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. Az eseteink túlnyomó részét neuro-, immunológiai eredetű kórképek adják.

Részletesebben

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma.

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. A magasvérnyomásos populációban emelkedett vércukor értéket (5,6 mmol/l

Részletesebben

Neurológiai kórképek

Neurológiai kórképek Neurológiai kórképek A központi idegrendszer elváltozásai: az agyállomány elváltozásai a gerincvelő elváltozásai A perifériás idegek elváltozásai Az agyállományban zajló folyamatok A vérellátás zavarai:

Részletesebben

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán (klinikai tanulmány terv) Péley Iván, Janszky József PTE KK Neurológiai Klinika Az (emberi) agy egyik meghatározó

Részletesebben

MÉLY AGYI STIMULÁCIÓ: EGY ÚJ PERSPEKTÍVA A MOZGÁSZAVAROK KEZELÉSÉBEN

MÉLY AGYI STIMULÁCIÓ: EGY ÚJ PERSPEKTÍVA A MOZGÁSZAVAROK KEZELÉSÉBEN MÉLY AGYI STIMULÁCIÓ: EGY ÚJ PERSPEKTÍVA A MOZGÁSZAVAROK KEZELÉSÉBEN Összefoglaló közlemény Kovács Norbert 1, Balás István 2, Llumiguano Carlos 2, Aschermann Zsuzsanna 1, Nagy Ferenc 1, Janszky József

Részletesebben

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Dr Élő György Miért szükséges ismeretek ezek? Tudni kell a funkció károsodás okát, ismerni a beteg általános állapotát, hogy testi, szellemi és lelki állapotának

Részletesebben

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2. Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom

Részletesebben

III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák. III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus

III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák. III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus A blepharospasmus jellemzője a szemrést záró izomzat (m. orbicularis oculi) tartós vagy intermittáló, kétoldali akaratlan kontrakciója.

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban

Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban Dr. Donáth Judit Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Budapest HALADÁS A REUMATOLÓGIA, IMMUNOLÓGIA ÉS OSTEOLÓGIA TERÜLETÉN 2012-2014 2015. ÁPRILIS 17.

Részletesebben

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben

A radicalis retropubicus prostatectomiát követő vizelettartási zavarok etiológiája, vizsgálata

A radicalis retropubicus prostatectomiát követő vizelettartási zavarok etiológiája, vizsgálata A radicalis retropubicus prostatectomiát követő vizelettartási zavarok etiológiája, vizsgálata Doktori tézisek dr. Majoros Attila Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető:

Részletesebben

A kismedencei süllyedés sebészete

A kismedencei süllyedés sebészete A kismedencei süllyedés sebészete Baross utcai Szülészeti Esték (64.) A I. Sz. Szülészeti és Nıgyógyászati Klinikájának szakmai továbbképzı sorozata A kismedencei süllyedés sebészete Elıadók: DR. BÓDIS

Részletesebben

MEGOLDÓLAP VÁLADÉKOK MEGFIGYELÉSE

MEGOLDÓLAP VÁLADÉKOK MEGFIGYELÉSE MEGOLDÓLAP VÁLADÉKOK MEGFIGYELÉSE Készítette: Dr. Orbán Lászlóné Értékelés: 100 88 jeles 87 75 jó 74 62 közepes 61 51 elégséges 50-0 elégtelen 1. Sorolja fel a gyakori székletürítési zavarokat! 5 pont

Részletesebben

I, A nyelőcső nyálkahártya sérülés (lézió) és vérbő, gyulladásos elváltozás (erythema) nem összefüggő, csak foltokban látható.

I, A nyelőcső nyálkahártya sérülés (lézió) és vérbő, gyulladásos elváltozás (erythema) nem összefüggő, csak foltokban látható. Fiziológiás Reflux Fiziológiás körülmények között, azaz normál élettani körülmények között a savanyú vagy ritkábban a lúgos gyomornedv tartalom időnként a nyelőcsőbe jut (ezt hívjuk Reflux -nak), és annak

Részletesebben

DR. IMMUN Egészségportál

DR. IMMUN Egészségportál A cukorbetegség A cukorbetegség - diabetes mellitus A cukorbetegség élethossziglan tartó, jelen tudásunk szerint nem gyógyítható betegség, amelyben a szervezet nem tudja a táplálékból nyert szõlõcukrot

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén

III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek III./2.3.1.: Migrén Egyes felmérések szerint a migrén az orvosok által leggyakrabban látott neurológiai kórkép. Nagy epidemiológiai vizsgálatok szerint a migrén

Részletesebben

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Gastrooesophagealis reflux betegség

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Gastrooesophagealis reflux betegség Gastrooesophagealis reflux betegség Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Definíció és patomechanizmus A gastrooesophagealis reflux (GOR) alatt azt az elváltozást értjük, amikor a gyomortartalom

Részletesebben

Vérkeringés. A szív munkája

Vérkeringés. A szív munkája Vérkeringés. A szív munkája 2014.11.04. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: vér pumpálása vér áramlása az erekben oxigén és tápanyag szállítása

Részletesebben

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr.

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Domokos Gabriella Syncope: hirtelen jelentkező, eszméletvesztés, amely során a beteg

Részletesebben

A hiperaktív hólyag szindróma diagnosztikája és gyógyszeres kezelése

A hiperaktív hólyag szindróma diagnosztikája és gyógyszeres kezelése UROLÓGIA Magyar Nôorvosok Lapja 69, 339 346 (2006) A hiperaktív hólyag szindróma diagnosztikája és gyógyszeres kezelése SIMON ZSOLT DR. Országos Gyógyintézeti Központ Andrológiai és Urológiai Osztály,

Részletesebben

HOMEOPÁTIÁVAL ELÉRT EREDMÉNY PSORIASISBAN DR. DÉRER CECILIA HOMEOPATA BAJA II.INTERDISZCIPLINÁRIS KOMPLEMENTER MEDICINA KONGRESSZUS A PSORIASIS GYAKRAN ELŐFORDULÓ BŐRBETEGSÉG. A BETEGEK 5-8 %-A SZENVED

Részletesebben

Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése. Kasó Gábor Pécsi Tudományegyetem, Idegsebészeti Klinika

Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése. Kasó Gábor Pécsi Tudományegyetem, Idegsebészeti Klinika Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése Kasó Gábor Pécsi Tudományegyetem, Idegsebészeti Klinika Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése traumás poroticus pathologias craniocervicalis, cervicalis,

Részletesebben

2367-06 Vizsgálatok-terápiás eljárások követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2367-06 Vizsgálatok-terápiás eljárások követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Betegének vércukorszint ellenőrzést rendeltek el. Tájékoztassa a beteget a vércukorteszt elvégzéséről! - a vércukorszint mérésének módja, menete - az ápolásetika fontossága az eljárásban tájékozott

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben

Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben Dr. Vincze Áron egyetemi docens PTE KK I.sz. BelgyógyászaA Klinika Hepatológia szakvizsga- előkészítő tanfolyam, Balatonfüred 2011. március 8-10. Májbetegségek

Részletesebben

A nyelőcső és a gyomor betegségei Herszényi László Semmelweis Egyetem, Budapest II. sz. Belgyógyászati Klinika

A nyelőcső és a gyomor betegségei Herszényi László Semmelweis Egyetem, Budapest II. sz. Belgyógyászati Klinika A nyelőcső és a gyomor betegségei Herszényi László Semmelweis Egyetem, Budapest II. sz. Belgyógyászati Klinika 2012. szeptember 12. Gyomorégés = Reflux Normál Reflux Gyomorsav Nyelőcső reflux betegség

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe)

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Kardiológiai Szakrendelés Dr. Füsi Gabriella Kardiológus Főorvos Élni való minden élet, Csak magadhoz hű maradj. Veszteség nem érhet téged, A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Vizsgálataink EKG (Elektrokardiogramm)

Részletesebben

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula

Részletesebben

THERMOGRÁFIAI KÉPALKOTÓ RENDSZER

THERMOGRÁFIAI KÉPALKOTÓ RENDSZER 1 of 6 12/1/2008 2:33 AM THERMOGRÁFIAI KÉPALKOTÓ RENDSZER Az infravörös monitorozás emisszión alapuló noninvazív képalkotó eljárás. A Budapesti Mûszaki Egyetemen kidolgozott thermográfiai vizsgálati rendszer

Részletesebben

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs

Részletesebben

XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia. Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14.

XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia. Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14. XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14. Gellai Nándor gyógytornász-fizioterapeuta Dr. Berecz Zsuzsanna reumatológus

Részletesebben

GERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar

GERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük VI Fertőző betegségek SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar FERTŐZÉSEK IDŐSKORBAN Régen vezető halálok

Részletesebben

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a felnőttkorban előforduló, nem neurogén eredetű vizeletinkontinenciáról

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a felnőttkorban előforduló, nem neurogén eredetű vizeletinkontinenciáról Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a felnőttkorban előforduló, nem neurogén eredetű vizeletinkontinenciáról 2016. EüK. 6. szám EMMI szakmai irányelv (hatályos: 2016.03.30 - ) Típusa:

Részletesebben

A II. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatának javasolt algoritmusa- gyakorlati útmutató

A II. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatának javasolt algoritmusa- gyakorlati útmutató A II. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatának javasolt algoritmusa- gyakorlati útmutató Dr. Budavölgyi Attila, Dr. Lászlóffy Marianna Országos Tisztifőorvosi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

Mi az akut has? Eddig még nem diagnosztizált, kevesebb,mint 7-10 napja tartó, kórházi felvételt vagy megfigyelést igénylő fájdalom.

Mi az akut has? Eddig még nem diagnosztizált, kevesebb,mint 7-10 napja tartó, kórházi felvételt vagy megfigyelést igénylő fájdalom. AKUT HAS Mi az akut has? Eddig még nem diagnosztizált, kevesebb,mint 7-10 napja tartó, kórházi felvételt vagy megfigyelést igénylő fájdalom. Az akut hasi katasztrófára jellemző: hirtelen kezdet, viharos,

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2013. május 15.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2013. május 15. Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.

Részletesebben

Fiziotherápia a szülészet-nőgyógyászatban

Fiziotherápia a szülészet-nőgyógyászatban Fiziotherápia a szülészet-nőgyógyászatban Bacskó György Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet t Szülészeti és Nőgyógyászati osztály Fiziotherápiás lehetőségek a terhesség alatt Külső-belső testkép elfogadása

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2012. június 13.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2012. június 13. Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei Inkontinencia és Vizeletürítési zavarok.

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei Inkontinencia és Vizeletürítési zavarok. III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei Inkontinencia és Vizeletürítési zavarok Pálffi Brigitta Inkontinencia és vizeletürítési zavarok program Magyar

Részletesebben

Gyermekkori Dermatomiozitisz

Gyermekkori Dermatomiozitisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Gyermekkori Dermatomiozitisz Verzió 2016 1. MI A GYERMEKKORI DERMATOMIOZITISZ 1.1 Milyen betegség ez? A gyermekkori dermatomiozitisz (JDM) az izmokat és a

Részletesebben

HÚGYÚTI FERTÕZÉSEK. I. Alapvetõ megfontolások 1.1. DEFINÍCIÓ ÉS KOMPETENCIASZINTEK. EüM

HÚGYÚTI FERTÕZÉSEK. I. Alapvetõ megfontolások 1.1. DEFINÍCIÓ ÉS KOMPETENCIASZINTEK. EüM HÚGYÚTI FERTÕZÉSEK EüM Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Szerzõk: dr. Reusz György, dr. Tory Kálmán Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja I. Alapvetõ megfontolások 1.1. DEFINÍCIÓ

Részletesebben