I. A Csongrád-bokrosi Sóstó (HUKN30001) Natura 2000 terület fenntartási terve

Átírás

1 I. A Csongrád-bokrosi Sóstó (HUKN30001) Natura 2000 terület fenntartási terve 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név: Csongrád-Bokrosi Sóstó kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, egyben különleges madárvédelmi terület 1.2. Azonosító: HUKN Kiterjedés: 714,15 ha A kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelyek Kisfészkű aszat; vöröshasú unka; dunai tarajosgőte; bölömbika; fattyúszerkő; fekete gólya; kékes rétihéja; gólyatöcs; pajzsoscankó; kanalasgém; batla; réti cankó; pannon szikespuszta és szikes mocsár (1530 élőhelykód) 1.5. Érintett települések és ingatlanok A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed. Csongrád megye Csongrád 0452, 0462/2, 0462/3, 0462/4, 0462/5, 0462/8, 0462/10, 0462/13, 0462/16, 0462/15a, 0462/15b, 0462/15c, 0462/15d, 0462/15f, 0462/15h, 0462/15j, 0462/17b, 0462/18b, 0462/18c, 0462/19b, 0464/8, 0464/22, 0464/23, 0464/24, 0464/25, 0464/26, 0464/21c, 0464/21d, 0465 Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyháza 0135/76, 0135/78 Tiszaalpár 0171/11, 0171/31, 0171/32, 0171/33, 0171/34, 0171/35, 0173, 0174/5, 0174/15, 0174/17, 0174/18, 0174/19, 0174/21, 0174/25, 0174/31, 0174/33, 0176/2, 0178, 0179/3, 0179/4, 0179/6, 0179/15, 0179/18, 0179/19, 0179/20, 0179/21, 0179/22, 0179/23, 0179/24, 0179/25, 0179/26, 0179/27, 0179/28, 0187/12, 0187/13, 0187/ Egyéb védettségi kategóriák a) A Natura 2000 területen belül törvény erejénél fogva védett, azaz ex lege védett szikes tóként tartja nyilván a természetvédelmi kezelő (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) az alábbi ingatlanokat: 1

2 Kiskunfélegyháza 0135/76, 0135/78 Tiszaalpár 0171/11, 0171/31, 0171/32, 0171/35, 0172/1, 0173/, 0174/11, 0174/12, 0174/16, 0174/17, 0174/18, 0174/19, 0174/25, 0174/27, 0174/29, 0174/30, 0174/31, 0174/32, 0174/33, 0178/, 0179/15, 0179/19, 0179/20, 0179/21, 0179/22, 0179/23, 0179/24, 0179/26, 0179/27, 0179/28, 0179/6, 0187/12, 0187/13, 0187/19, 0187/22 Csongrád 0464/22, 0464/23, 0464/24, 0464/25 A fenti ingatlanok közül a Vidékfejlesztési Értesítő LXII. évfolyam 1. számában (2012. január) megjelent miniszteri közlemény szerint egyedi hatósági határozattal lehatárolt határvonalú, ex lege védett ingatlanok kiemelés nélkül szedettek, míg az egyedi hatósági határozattal történő lehatárolásra váró (jelenleg a földhivatali nyilvántartásban valószínűsíthetően be nem jegyzett), ex lege védett ingatlanok dőlt betűvel szedettek. b) A Natura 2000 terület egyben teljes egészében Ramsari terület Tervezési és egyéb előírások Elkészült természetvédelmi kezelési terve nincs az ex lege védett természeti területeknek. a) Településrendezési tervek A tiszaalpári településrendezési terven feltüntetett művelési ágak már nem mindenütt aktuálisak (nem pontosak az erdő- és gyephatárok). Ez természetvédelmi okból is aktualizálásra szorulna, egyébként nincs a településrendezési tervek tartalmában komoly ellentét a Natura 2000 terület kijelöléséhez fűződő természetvédelmi célokkal. Tiszaalpár település Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) és Szabályozási Terve: 10/2006 (V.24.) önkormányzati rendelet, legutóbbi módosítása a 26/2012 (XII.01.) rendelettel. Internetes elérhetőség: %C3%A9p%C3%ADt%C3%A9si-szab%C3%A1lyzat-h%C3%A9sz-%C3%A9sszab%C3%A1lyoz%C3%A1si-terv Kiskunfélegyháza város képviselő-testületének 15/2007 (V.02.) rendelete Kiskunfélegyháza város Építési Szabályzata és Szabályozási terve jóváhagyásáról, egységes szerkezetben a 27/2009. (VIII. 27.), 17/2011. (VII.25.), 27/2012. (X. 02.) és 13/2013. (V.08.) számú módosító rendelettel. Internetes elérhetőség: %2F%2Fportal.kiskunfelegyhaza.hu%2Findex.php%3Foption%3Dcom_docman%26task%3Ddoc_download%2 6gid%3D115%26Itemid%3D58&ei=FsRnUuTjC8XdtAbA- YDYDg&usg=AFQjCNENo1xpVtbu_VGJpNCzpRUkQc9LuQ&bvm=bv ,d.Yms 2

3 Csongrád város: 30/2008. (XI. 4.) ÖKt. rendelet ( Csongrád Város Építési Szabályzatáról (HÉSZ) szóló 25/2005. (VIII.29.) Ökt. rendeletének módosításáról), továbbá a 282/2008. (X.31.) Ökt határozat (Csongrád Város Településszerkezeti tervének módosításáról) Internetes elérhetőség: b) Körzeti erdőterv és üzemterv Bugaci Erdészeti Tervezési Körzet első, 2014-ig szóló erdőterve érinti a Natura 2000 területet, Tiszaalpár külterületre vonatkozóan, az 56A erdőrészletet illetően. Véghasználat tervezett időpontja az erdőrészlet leíró lapja szerint 2030 körül esedékes, addig legfeljebb nevelővágások (törzskiválasztó gyérítés). Az érintett kiskunfélegyházi és csongrádi külterület nem tartalmaz üzemtervezett erdőterületeket. c) Körzeti vadgazdálkodási terv és üzemterv Három vadásztársaság osztozik vadgazdálkodóként a Natura 2000 területen, működési területük határai a települési külterületek határait követik. Tiszaalpár külterületen az Alpári Tisza Vadásztársaság (vadgazdálkodási egység száma: ), Csongrád külterületen a Csongrád-Bokrosi Vadásztársaság (v.e.sz.: ), Kiskunfélegyháza külterületen a Kunság Vadásztársaság (v.e.sz.: ) a vadgazdálkodó. Ramsari területként a vízivad vadászat egész évben tiltott a Natura 2000 területen. d) Vízgyűjtő-gazdálkodási terv A 2-20 Alsó-Tisza alegység részvízgyűjtő-gazdálkodási terve vonatkozik az érintett ingatlanra. 2. Veszélyeztető tényezők A veszélyeztető tényezők a KNPI által 2013-ban felújított Natura 2000 adatlapnak megfelelően lettek felsorolva. Erről tudni érdemes, hogy a veszélyeztető tényezőket egy európai uniós szinten egységes - előre megadott listáról, menüsorból kellett kiválasztani, legfeljebb húszat, és nagy jelentőségűnek csak az első öt legfontosabbnak tartott veszélyeztető tényezőt lehetett besorolni (az adatlap felújítását irányító hivatalos útmutató szerint). A veszélyeztető tényezők listáján természetesen egymással szorosan összefüggő, kölcsönhatásban lévő tényezők is szerepelnek, erre is tekintettel kellett lenni a lehető leginformatívabb lista összeállítása során. A veszélyeztető tényezők kisebb jelzője akként értelmezendő, hogy a feltétlenül megemlítendő, érdemben ható tényezők közül a legkevésbé intenzíven hatók közé soroltról van szó. A ténylegesen legcsekélyebb jelentőségű veszélyeztető tényezők a mennyiségi korlát miatt fel sincsenek sorolva a táblázatban. A veszélyeztető tényezővel érintett területek nagysága a teljes Natura 2000 terület kiterjedéséhez viszonyított relatív területi arányként lett megadva. (Vagyis ha minden 3

4 gyepterületet veszélyeztet egy hatótényező, akkor is csak akkora területi százalékot kapott, amekkora egyáltalán a gyepek kiterjedése a Natura 2000 területen belül). Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége Érintett terület nagysága A03.01 gyepterületek intenzív kaszálása A04.03 pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya A06 egyéves vagy évelő lágyszárú növénytermesztés (szántóföldi gazdálkodás) Érintett jelölő élőhelyek és fajok / hatásgyakorlás módja nagy 12-15% pannon szikes élőhelyek, gólyatöcs, pajzsoscankó, réti cankó, kisfészkű aszat / növényzet elszegényítése sok növényfaj szaporodásának gátlása, az élőhely fokozott kiszárítása, a kaszálásra érzékeny fajok állománycsökkentése miatt, madarak esetében a táplálékbázis csökkentése, intenzíven kaszált gyepben jóval kevesebb a táplálékszervezet. közepes 20-25% pannon szikes élőhelyek, vöröshasú unka, dunai tarajosgőte, gólyatöcs, pajzsoscankó, réti cankó, batla, fekete gólya / növényzet elszegényedése a túlzott záródás, fűavarosodás miatt, sekély vízállásos területeken a növényzet túlzott besűrűsödése visszaszorítja a kétéltűeknek megfelelő, nyíltabb élőhelyeket, a magasnövésű növényzet záródása rontja a táplálékkeresési lehetőségét a felsorolt madárfajoknak nagy 20-25% pannon szikes élőhelyek, vöröshasú unka, dunai tarajosgőte, fattyúszerkő, gólyatöcs, kanalasgém / a természetes élőhelyekkel határos szántóterületekről bemosódó műtrágyák, vegyszerek károsítják a természetes élővilágot (különösen a vízi szervezeteket), a mesterséges tápanyagtöbblet megváltoztatja a természetes növényzetet, néhány nagytermetű növényfaj (nád, gyékény, zsióka) túlzott terjedését segíti elő, ami megváltoztatja az élőhelyek szerkezetét, és visszaszorít számos kevésbé versenyképes növényfajt; kevés az optimális kétéltűtelelőhely a sok szántó miatt; a bemosódó többlettápanyagok miatt sűrűsödő növényzet, csökkenő nyílt vízfelület különösen kedvezőtlen a felsorolt madárfajoknak, mert csökkenti az alkalmas táplálkozóhelyek, illetve fészekrakóhelyek kiterjedését. A07 biocid termékek (irtószerek), hormonok, kemikáliák használata közepes 20-25% minden jelölő faj, pannon szikes élőhelyek / a természetes élőhelyekkel határos szántóterületekről bemosódó irtószerek közvetlenül is károsítják a jelölő fajokat és ezek táplálékbázisát; a bemosódó kemikáliák kedvezőtlenül változtatják meg a természetes növényzetet, az ellenállóképesebb gyomok terjedését segítik elő; a rágcsálóirtás a velük táplálkozó madarak táplálékbázisát csökkenti, illetve mérgezésükhöz vezethet; A08 trágyázás közepes 20-25% Lásd a szántóföldi gazdálkodásnál (A06) leírtakat. 4

5 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége Érintett terület nagysága Érintett jelölő élőhelyek és fajok / hatásgyakorlás módja B01 erdőtelepítés közepes 40% pannon szikes élőhelyek, kisfészkű aszat, vöröshasú unka, dunai tarajosgőte, fattyúszerkő, bölömbika, gólyatöcs, kanalasgém / Jelentős részben a Natura 2000 területet kívülről, közvetett módon érő hatásról van szó: a tavak természetes vízgyűjtőjére telepített erdőállományok csökkentik a felszíni lefolyást, a beszivárgó csapadék mennyiségét, ezáltal a vizes élőhelyek vízutánpótlását, kiszáradásukat siettetve. (Az érintett terület nagysága az így közvetett módon károsított élőhelyek kiterjedését jelenti.) Ez a vizekhez leginkább kötődő állatfajokat érinti a legsúlyosabban. A telepített ezüstfa agresszív terjedésével csökkenti a pannon szikes élőhelyek kiterjedését. D02.01 villany- és telefonvezetékek kisebb 40% jelölő madárfajok, különösen bölömbika, fekete gólya, kanalasgém, batla, kékes rétihéja / A vezetékkel történő ütközés (repülés közben), és az áramütés potenciálisan veszélyeztet minden madárfajt, de különösen a nagytermetűeket. Érintett területként az a becsült érték lett megadva, amelyen a mozgó madarak nagyobb valószínűséggel találkozhatnak a vezetékekkel. Magasfeszültségű vezeték, tartósan fennmaradó hatás. F03.01 vadászat nagy 80% kékes rétihéja (és számos további védett és fokozottan védett ragadozómadárfaj) / Apróvadvédelmi célú, jogsértő, illegális mérgezések következtében a környéken is számos ragadozómadár pusztult már el. G01.03 motoros járművel végzett tevékenység H01 I01 K02 felszíni vizek szennyezése idegenhonos inváziós fajok jelenléte természetes élőhely átalakulások, szukcessziós folyamatok kisebb 30% minden jelölő madárfaj / a szabadidős tevékenységként végzett crossmotorozás, quadozás egyelőre szerencsére nem túl intenzíven, de érinti a területet, a feltűnő emberi jelenlét és a zajhatás miatt zavarja, elriasztja a madarakat közepes 23-26% pannon szikes élőhelyek, vöröshasú unka, dunai tarajosgőte, fattyúszerkő, gólyatöcs, kanalasgém / elsősorban a természetes élőhelyekkel határos szántóterületekről bemosódó szennyezőanyagok károsítják a természetes élővilágot, lásd az A06 szántóföldi gazdálkodásnál leírtakat, illetve fészekrakóhelyek kiterjedését. közepes 2-3% pannon szikes élőhelyek / elsősorban az ezüstfa terjedése jelent gondot, záródó bozótja csökkenti a természetes gyepi élőhelyek kiterjedését. közepes 20-22% pannon szikes élőhelyek, vöröshasú unka, dunai tarajosgőte, kanalasgém, fattyúszerkő, gólyatöcs / Mindenekelőtt a tómedrek szárazodása és feltöltődése miatt alakul át a növényzet: eltűnőben a szikes tavi hínarasok, a tómedrek iszapnövényzete, a laza mézpázsitos szikfoknövényzet, helyettük egyre inkább sűrű, zárt nádasok, gyékényesek, zsiókások alakulnak ki. Ezáltal csökken a szikes élőhelyek változatossága, és a nyíltvizekhez, illetve nyílt növényzethez kötődő (ott táplálkozó, fészkelő) fajok állománya. 5

6 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége Érintett terület nagysága J02 emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok J03.01 egyéb (nem vízháztartási viszonyokkal közvetlenül összefüggő) tipikus élőhelyi adottságok romlása vagy megszűnése K01 abiotikus (élettelen természethez kötődő) természetes folyamatok Érintett jelölő élőhelyek és fajok / hatásgyakorlás módja nagy 80% minden jelölő faj, pannon szikes élőhelyek / A Natura 2000 terület minden részén jelentkezik a vízháztartási viszonyok kedvezőtlen, emberi tevékenységre visszavezethető változása. Ezen gyűjtőfogalom alatt értjük a helyben természetes módon keletkező vizek elvezetését (lokális szántóvédelmi céllal, a növényzet kaszálhatóságának megkönnyítésére és a csatornában messzebbről vezetett vizek továbbvezetésének kényszerű velejárójaként), valamint a regionális talajvízszint-süllyedés emberi tényezőkre visszavezethető részét (felszínalatti vizek túlhasználata, a talajvíz-utánpótlás csökkentése az intenzív tájhasználat révén erdőtelepítések, magas biomassza-produkciójú mezőgazdasági termelés -, amely a korábbi természetes állapothoz képest jelentősen csökkenti az egységnyi lehulló csapadék talajvízig leszivárgó mennyiségét). A tartós vízhiány minden típusa a természetes élőhelyek átalakulásához, elszegényedéséhez vezet, és természetes életközösségeik elszegényedéséhez is, beleértve a jelölő fajok állományának csökkenését vagy eltűnését. A vízhiány a jelölő állatfajok fizikai tartózkodási helyét szünteti meg, vagy szaporodóhelyüket, táplálkozóhelyüket. A vízigényes kisfészkű aszat számára ugyancsak alkalmatlanná válik a kiszáradó termőhely. közepes 20-25% minden jelölő faj, pannon szikes élőhelyek / ebbe az általános gyűjtőfogalomba sorolható például a gyepek intenzív kaszálások miatti szerkezetátalakulása (eltűnik a heterogén csomós gyepszerkezet, egynemű lesz a fűtakaró), vagy a nyílt vízfelszínekkel is rendelkező természetes vizes élőhelyeken a nádasok, gyékényesek, zsiókások emberi hatásra (bemosódó tápanyag-többletre, belvízcsatorna által hozott édesvizek miatti kiédesedése) is visszavezethető záródása. A gyep szerkezeti változásai kedvezőtlenek a gerinctelen állatvilág számára, ezáltal gyengül a táplálékkínálat a jelölő madárfajok számára. A nyílt vizek eltűnése az őket tartózkodási helyként, illetve táplálkozóterületként használó állatfajok számára kedvezőtlen. nagy 20-22% pannon szikes élőhelyek, vöröshasú unka, dunai tarajosgőte, kanalasgém, fattyúszerkő / Elsősorban a medrek feltöltődési folyamatai értendők ide (bemosott, szél által behordott üledék, és növényi szervesanyag-felhalmozás révén), amelyek az emberi hatások nélkül is lejátszódnának, csak lényegesen lassabban. A klíma változása (gyakoribb aszályos évek, melegedés, növekvő párolgási veszteség) miatt, természetes okokból is súlyosbodó vízhiány következtében előálló élőhelyváltozások is ide sorolhatók. A medrek feltöltődése, a szárazodás a nyíltvizek megfogyatkozását majd eltűnését eredményezi, szegényítve a szikes élőhelyegyüttes típusgazdagságát, és károsítva a nyíltvizekhez kötődő (azokban tartózkodó, táplálkozó) állatfajok állományait. 6

7 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége Érintett terület nagysága Érintett jelölő élőhelyek és fajok / hatásgyakorlás módja K03.04 ragadozás, predáció közepes 35-40% dunai tarajosgőte, gólyatöcs / a gőtelárvákat az élőhelyek gyors kiszáradása esetén ejtik el könnyen a ragadozók, és mivel ez a gőtefaj rendszerint az év felét vízben tölti, a felszíni vizek időelőtti eltűnése a kifejlett egyedeket is veszélyezteti, jobban kitéve őket ragadozóiknak; a gólyatöcsnek a fészekaljait veszélyezteti az élőhelyek gyors kiszáradása, amely fokozza a predációs nyomást M01.02 aszály, csapadékmennyiség csökkenése közepes 100% minden jelölő faj, pannon szikes élőhelyek / Ezek a klimatikus tényezők csak egy részét magyarázzák a Natura 2000 területet fenyegető vízhiánynak, ezért kaptak csupán közepes minősítést jelentőségüket illetően. A vízhiány a jelölő állatfajok fizikai tartózkodási helyét szünteti meg, vagy szaporodóhelyüket, táplálkozóhelyüket, vagy a táplálékkínálat csökkentése miatt hat károsan a jelölő fajokra. A vízigényes kisfészkű aszat számára ugyancsak alkalmatlanná válik a kiszáradó termőhely. 7

8 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A területen meg kell őrizni a szikes tavi és szikes pusztai élőhelyek, és az ezekhez kötődő sziki növény- és állatközösségek jó ökológiai állapotát, különös tekintettel a kijelölés alapjául szolgáló fajokra. A jó ökológiai állapotban történő megőrzés kulcsa, legfontosabb tényezője a kedvező vízháztartási viszonyok biztosítása. Ehhez a természetes módon megjelenő szikes felszíni vizeket vissza kell tartani, meg kell akadályozni a felszínalatti vizek (talajvíz) állapotrontó használatát (mesterséges vízszintsüllyesztését), biztosítani kell a vizek jó minőségét, szennyezésmentességét, valamint a természetes időjárási változékonyságot jelentősen meghaladó, jó ökológiai állapotot veszélyeztető rendkívüli csapadékhiány esetén gondoskodni kell a vízhez kötődő élőlények populációinak legalább részleges túléléséhez szükséges vízmennyiség pótlásáról. A terület jó ökológiai állapotának megőrzéséhez a fentieken kívül gondoskodni kell a pusztai élőhelyekre egykor jellemző, természetes növényevő fauna hatását pótló gyepkezelésről. A gyepek kezelése során a lehetséges döntési helyzetekben a legeltetést kell előnyben részesíteni Kezelési javaslatok Bevezető A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. A fenntartási terv tehát nem tartalmaz kötelezően végrehajtandó utasításokat, hanem csak javaslatokat. Javaslataihoz ugyanakkor azt is meghatározza, hogy milyen módon tartja indokoltnak, illetve lehetségesnek a megvalósításukat. A megvalósítás útjai az alábbiak lehetnek: - Jogszabályba illesztés; - Hatósági engedélyezési eljárások során hatósági döntésbe foglalás; - Agrártámogatási rendszerbe illesztés; - Állami tulajdonú ingatlanok haszonbérleti szerződéseibe foglalás; - Pályázati támogatásból megvalósuló fejlesztés; - Egyéb természetvédelmi intézkedés (például a természetvédelmi kezelő részéről hatékony tájékoztatás a lakosság felé, vagy kutatási megbízási szerződések kötése, vagy hatósági eljárások kezdeményezése jogszabályi előírások betartatására). A kezelési javaslatok kidolgozásának alapjául a jelölő élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzete, illetve a fenntartásukhoz szükséges legfontosabb környezeti feltételek szolgáltak. Ezek részletes ismertetését a Natura 2000 fenntartási tervet megalapozó dokumentáció 1.2. fejezete tartalmazza. A Natura területen jelenleg érvényes, kötelező jogszabályi előírások legfontosabbjai 8

9 A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X. 18.) kormányrendelet alapján: 3. (1) A gyepterületeket legeltetéssel, illetve kaszálással kell hasznosítani. (2) Gyepterületen csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető. (3) A gyepterület túllegeltetése tilos. (4) A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. (5) Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kiszórása tilos. 4. (1) (2) A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. (3) Napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos. (4) A Natura 2000 gyepterületeken a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség), helyi jelentőségű védett természeti területnek minősülő Natura 2000 gyepterület esetében a települési önkormányzat jegyzőjének, a fővárosban a főjegyzőnek az engedélye szükséges, amelyet természetvédelmi hatósági jogkörében eljárva ad ki: a) a nád irtásához, valamint b) az október 31. és április 23. között történő legeltetéshez. (5) Vadgazdálkodási létesítmények, berendezések kialakításához a vadászati hatóság engedélye szükséges. 5. (1) A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező. (2) Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszerkijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (3) A kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt a földhasználónak legalább öt munkanappal írásban be kell jelentenie a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak. Amennyiben a (2) bekezdés szerinti védekezés során a földhasználó nem tudja betartani a 4. (1) bekezdésében előírt 5%-os határértéket, úgy ezt a kaszálás időpontjáról szóló előzetes bejelentésével egy időben jeleznie kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak. (4) Gyepterületen a szálas takarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) kormányrendelet alapján: 9. (1) (2) A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a felügyelőség engedélye szükséges a) a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez, faültetvénnyé alakításához; b) a terület helyreállításához; c) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény, valamint a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa telepítéséhez, kivágásához, kivéve a csatorna medrében, az üzemi vízszintnél a nedvesített keresztszelvényben lévő fa, facsoport mederfenntartási céllal történő kivágását; d) a talajfelszínen, száznál több fő részvételével zajló közösségi és tömegsportesemény rendezéséhez, valamint a technikai jellegű sporttevékenység folytatásához. (3)-(4) (5) A közút, a vasút, az energetikai hálózat fenntartásához, kezeléséhez szükséges tevékenységek - a 4. (1) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével és az elengedhetetlenül szükséges igénybevétel mellett - a felügyelőség engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulásának kikérése nélkül végezhetők. (6) 10. (1) Olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak - a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel - vizsgálnia kell a 9

10 terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést kell végezni. (3) A terv kidolgozója, illetve a beruházó a 14. számú mellékletnek megfelelően hatásbecslési dokumentációt készít, amely alapján a hatásbecslést a felügyelőség végzi. A hatásbecslési dokumentációt a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a természetvédelem szakterület megfelelő részterületén szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti. (4) A hatásbecslés során - a 15. számú melléklet szerinti szempontokra figyelemmel - vizsgálni kell a tervnek vagy beruházásnak, illetve az azok megvalósítására vonatkozó egyéb ésszerű megoldásoknak a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt várható hatását. (5) (6) (7) A terv akkor fogadható el, illetve a beruházás akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá - a 4. (1) bekezdésre figyelemmel - nem ellentétes a jelölés céljaival. A Natura 2000 terület ex lege védett ingatlanjaira (felsorolásukat lásd az 1.6. pontban) a természet védelméről szóló évi LIII. törvény minden általános rendelkezése, és minden védett természeti területről szóló rendelkezésre vonatkozik. Ezek legfontosabbjai: 31. Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. 35. (1) a) tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja; b) gondoskodni kell a vadon élő szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről; 38. (1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen: a) kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez, kivéve, ha a kutatást országos jelentőségű védett természeti területen az igazgatóság végzi; b) a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, kaszáláshoz; c) a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához; d) termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének, termőföld művelési ágának a megváltoztatásához; e) az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez; f) nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, aratásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint - a kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével - erdőterületen tűz gyújtásához; g) növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználásához; h) horgászathoz; i) közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához; j) járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó - külön jogszabályokban erre feljogosított - személyek járművei kivételével. A Natura 2000 területen található védett növény- és állatfajok állományainak oltalmára vonatkozó előírások, a természet védelméről szóló évi LIII. törvény alapján: 42. (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. 10

11 (2) Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről. 43. (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása Élőhelyek kezelése Gazdálkodáshoz nem köthető, általános javaslatok Javaslat leírása Javaslat típusa Végrehajtás Száznál több fő részvételével zajló, közösségi és tömegsportesemény tartása, valamint technikai sport űzése legyen tilos a területen. Magyarázat: az emberi zavarásra érzékeny madárfajok állományainak védelme. javasolt módja általános a) természetvédelmi hatóság döntése engedélyezési eljárásban; b) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő Gazdálkodáshoz köthető javaslatok Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé, illetve a fejezet bevezetőjében ismertetett módon, amennyiben a jövőben jogszabályba, hatósági engedélyezési eljárás során születő hatósági döntésbe, vagy állami tulajdonú ingatlan haszonbérleti szerződésébe illesztik őket. Előzetes magyarázat a táblázatokhoz: A javaslatok típusa lehet a) általános, amely minden érintettre egyaránt vonatkozik, vagy b) támogatási rendszerbe illeszthető, amely csak azokra vonatkozna, akik önként vesznek részt egy feltételekhez kötött támogatási rendszerben. Ha mindkét típus feltüntetésre került, akkor a javaslat természetvédelmi szempontból ideális esetben általános típusú, de amennyiben ez nem valósul meg, akkor - kevésbé hatékony módon ugyan - legalább támogatási rendszerbe érdemes beilleszteni. A javaslatok érvényre juttatása többféle módon megvalósulhat, jogszabályba illesztéstől kezdve az engedélyköteles tevékenységek hatósági elbírálásán keresztül (ahol a javaslat figyelembe vett szempontként érvényesül) a támogatási rendszerbe illesztésig. Ezeket foglalja össze a "végrehajtás javasolt módja" oszlop. Korábbi Natura 2000 fenntartási tervekhez születtek már tipizálható szakmai javaslatok, amelyekből a Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztálya készített egy ún. javaslati menüsort. A mezőgazdálkodási és erdőgazdálkodási tárgyú javaslatokat összefoglaló táblázatok első részében a javaslati menüsorban szereplő kezelési javaslatok 11

12 kerültek feltüntetésre, második részében a menüsorban nem szereplő, ahhoz képest új javaslatok. A vadgazdálkodási és vízgazdálkodási tárgyú javaslatokhoz előzetesen nem készült menüsor, így ilyenre nem is tud hivatkozni a szöveg. Az alábbi táblázatok nem térnek ki minden lehetséges természetvédelmi probléma javasolt megoldására (mi a teendő természetvédelmi jogot különböző módon sértő tevékenységek esetén, véletlen katasztrófajellegű mezőgazdasági szennyezésnél, stb.), mert a tervben a szélesebb területi hatályú, többnyire sok ingatlantulajdonost és kezelőt érintő, általánosítható javaslatok összesítésére törekedtünk. Gyepek Mezőgazdálkodás Javaslat leírása 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. Magyarázat: csak a minimálisan 10% hagyásterület biztosít elegendő kiterjedésű, a növényzet így a jelölő kisfészkű aszat - érdemi virágzását és magszórását lehetővé tevő élőhelyrészt. A javaslat a tisztítókaszálásra is vonatkozik. Csak akkor lehet tőle eltérni, ha a kisebb hagyásterületet vagy a hagyásterület nélküli kaszálást természetvédelmi érdek, például inváziós növények elleni védekezés indokolja. Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. Magyarázat: A gyepek növényzetének kímélete mellett ez az intézkedés biztosítja a vizenyős területeken, földön fészkelő madárfajok különösen a jelölő gólyatöcs - fészekaljainak korai kaszálástól (kikaszálástól) való védelmét. Ennek szigorú betartása esetén nincs szükség a madárvédelmi célú késői kaszálás kötelező előírására.. A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. Magyarázat: a kétszeri kaszálás a legtöbb, magszórással szaporodó növényfaj, így a jelölő kisfészkű aszat állományának generatív szaporodását már túlzottan akadályozza, a kaszálásra érzékenyebb növényfajokat fokozottan visszaszorítja, ezáltal szegényíti a jelölő szikes élőhelyek vegetációját. A kaszálás kezdő időpontja nem korlátozott (csak a felázott talajon történő munkavégzés), a jó minőségű széna betakarítását lehetővé tevő, relatíve korai kaszálás viszont nem járhat együtt a gyepek túlhasznosítását eredményező kétszeri kaszálással. A javaslattól csak akkor lehet eltérni, ha a többszöri kaszálást természetvédelmi érdek (például inváziós növényfaj elleni védekezés) indokolja. Az egyszeri kaszálásba a tisztítókaszálás is beleértendő. Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell Javaslat típusa általános // támogatási rendszerbe illeszthető általános általános // támogatási rendszerbe illeszthető általános Végrehajtás javasolt módja a) ex lege védett területeken kaszálási engedélybe foglalás; b) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; c) támogatási rendszerbe illeszthető; d) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő a) ex lege védett területeken kaszálási engedélybe foglalás; b) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; c) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő a) ex lege védett területeken kaszálási engedélybe foglalás; b) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; c) támogatási rendszerbe illeszthető; d) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő a) ex lege védett területeken legeltetési / kaszálási engedélybe foglalás; Javaslati menüsor szerinti kód GY94 GY14 GY80 GY103 12

13 fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: szeptember 1. Magyarázat: A legelőn vegetációs időszakban végzett tisztítókaszálás nem kívánatos túlhasználathoz vezethet. A kaszálás a leggyorsabb és legintenzívebb növényi anyag eltávolítás. Ha ezt végzik először, az utána következő legeltetés szükség szerinti mértékben mérsékelhető, a fűhozam függvényében. Ha viszont egy eleve intenzívebben legeltetett legelőn vegetációs időszakban tisztítókaszálnak, a második használat, a kaszálás mindenképp intenzív beavatkozás, és a duplán intenzív növényi anyag eltávolítás már káros hatású lehet a gyepre. A javaslattól csak akkor lehet eltérni, ha azt természetvédelmi érdek (például inváziós növényfaj elleni védekezés) indokolja. A terület max. 30%-a kezelhető tisztító kaszálással. Magyarázat: Az élőhelyek nem gyomosodottak olyan mértékben, hogy nagyarányú tisztítókaszálások indokoltak lennének. A tisztítókaszálás a pusztában átvonuló, telelő énekesmadarak táplálékbázisát, végsősoron állományukat csökkenti, ezáltal a belőlük táplálkozó, jelölő kékes rétihéja számára is hátrányos hatású. A javaslattól csak akkor lehet eltérni, ha a nagyobb arányú tisztítókaszálást a nemzeti park igazgatóság által igazolt természetvédelmi érdek (például inváziós növényfaj elleni védekezés) indokolja. Felülvetés nem megengedett. Magyarázat: így őrizhető meg a gyepek természetes fajkészlete. A javaslat csupán részletesebb kibontása az ex lege védett területekre vonatkozóan törvényben előírt tilalomnak a természetvédelmi érdekkel ellentétes megváltoztatást illetően, illetve a 269/2007 kormányrendelet tiltásának a gyep maradandó károsítását illetően. A javaslattól csak akkor lehet eltérni, ha a felülvetés helyben fogott magkészlettel, természetvédelmi érdekből például élőhelyhelyreállítási céllal történik. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Magyarázat: így őrizhető meg a gyepek természetes fajkészlete. A javaslattól csak akkor lehet eltérni, ha a vegyszeres gyomirtás természetvédelmi érdekből például inváziós növényfajok elleni védekezés érdekben - történik. Fogasolás nem megengedett. Magyarázat: vaddisznók által feltúrt területen a helyreállítás része lehet a fogasolás. A javaslat csupán részletesebb kibontása az ex lege védett területekre vonatkozóan törvényben előírt tilalomnak a természetvédelmi érdekkel ellentétes megváltoztatást illetően, illetve a általános általános általános általános általános b) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; c) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő a) ex lege védett területeken legeltetési / kaszálási engedélybe foglalás; b) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; c) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő a) ex lege védett területeken kaszálási engedélybe foglalás; b) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; c) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő a) engedélykérelmek hatósági elbírálásánál; b) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; c) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő a) ex lege védett területre vonatkozóan beadott engedélykérelmek hatósági elbírálásánál; b) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; c) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő a) engedélykérelmek hatósági elbírálásánál; b) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; c) fenntartási tervről GY110 GY113 GY01 GY02 GY09 13

14 269/2007 kormányrendelet tiltásának a gyep maradandó károsítását illetően. A javaslattól csak akkor lehet eltérni, ha az természetvédelmi érdekből, kaszálhatóság újbóli megteremtése érdekében történik. Tárcsázás nem megengedett. Magyarázat: vaddisznók által feltúrt területen a helyreállítás része lehet a tárcsázás. A javaslat csupán részletesebb kibontása az ex lege védett területekre vonatkozóan törvényben előírt tilalomnak a természetvédelmi érdekkel ellentétes megváltoztatást illetően, illetve a 269/2007 kormányrendelet tiltásának a gyep maradandó károsítását illetően. A javaslattól csak akkor lehet eltérni, ha az természetvédelmi érdekből, kaszálhatóság újbóli megteremtése érdekében történik. Korábbi javaslati menüsorba nem illeszkedő, új javaslatok Gyepek szántóvá, gyümölcsössé, szőlővé, erdőterületté, energetikai ültetvénnyé alakítása legyen tilos. Magyarázat: nincs olyan gyepterület, amelynek átalakítása ne befolyásolná - közvetlenül vagy közvetve - kedvezőtlenül a pannon szikes jelölő élőhely természetvédelmi helyzetét. Az átalakítás vagy magának a szikes élőhelynek a megsemmisülésével jár, vagy szennyeződéssel fenyeget, felszíni lefolyásból származó vízutánpótlását csökkenti, stb. Összefüggő, legalább negyed hektár kiterjedésű, aktuálisan fennálló felszíni állóvizek partjától számított 50 méteren belül ne lehessen kaszálni július 1. előtt. Magyarázat: ez az intézkedés biztosítja a vizenyős területeken, földön fészkelő madárfajok különösen a jelölő gólyatöcs - fészekaljainak kikaszálástól való védelmét. A csatornákra nem vonatkozik az előírási javaslat. Ha aktuálisan nincs víz egy mederben, akkor a korlátozási javaslat érvényét veszti. Egyéb rendelkezés hiányában a kaszálatlan területet nem tömbben, hanem minimálisan a kaszagép rendszélességét elérő szélességű sávokban, egyenletes eloszlásban kelljen visszahagyni, ettől eltérni a nemzeti park igazgatósággal írásban (jegyzőkönyvben) egyeztetett módon legyen lehetséges. Magyarázat: így biztosítható, hogy ne csak a kaszáláshoz egyébként is kedvezőtlen adottságú élőhelyrészeken legyenek hagyásfoltok, hanem minden élőhelytípust érintően. Legyen tilos 8 cm-esnél kisebb tarlómagassággal kaszálni, kivéve, ha azt a nemzeti park igazgatóság által igazolt természetvédelmi érdek (például inváziós növényfaj elleni védekezés) indokolja. Magyarázat: a túlságosan alacsony kaszálás tönkreteszi a természetes körülmények között zsombékos felépítésű fűfélék zsombékjait, szélsőségesen száraz mikroklímát teremt, ezáltal kedvezőtlenül szárítja az élőhelyet és gyéríti annak gerinctelen élővilágát, a jelölő madárfajok általános általános általános általános // támogatási rendszerbe illeszthető általános // támogatási rendszerbe illeszthető szóló rendelet írja elő a) engedélykérelmek hatósági elbírálásánál; b) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; c) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő a) tervek, engedélykérelmek hatósági elbírálásánál; b) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; c) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő a) ex lege védett területeken kaszálási engedélybe foglalás; b) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; c) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő a) ex lege védett területeken kaszálási engedélybe foglalás; b) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; c) támogatási rendszerbe illeszthető; d) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő a) ex lege védett területeken kaszálási engedélybe foglalás; b) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; c) támogatási rendszerbe illeszthető; d) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő GY10 14

15 táplálékbázisát. A korábbi javaslati menüsorban szereplő 10 cm-es tarlómagasság megőrzése a terület kaszálható gyepjein indokolatlan. Kaszálás legkorábbi időpontja június 15, kivéve az állami természetvédelmi szerv által kiadott írásbeli jóváhagyással történő, aszálykár megelőzését szolgáló korai kaszálást. Utóbbi esetben ahány héttel korábban kezdődik a kaszálás, annyiszor plusz 10% hagyásterületet kell visszahagyni a kötelezően előírt 10%-on felül. A plusz hagyásterületek szeptember 1-től lekaszálhatók. Magyarázat: a javasoltak szerint tág határok között változhat a kaszálás kezdő időpontja. A jobb minőségű szénát biztosító korai kaszálások egyes lehetséges természetvédelmi hátrányainak ellensúlyozására szolgál az, hogy a korábbi kaszálások során nagyobb kezeletlen hagyásterületeket kell kialakítani (így teremtve lehetőséget az akkor nagyobb mennyiségben virágzó növények megfelelő szaporodására, magérlelésére, a gyep gerinctelen állatvilágának megfelelő túlélésére). Az, hogy a gazdálkodónak lehetősége nyílik saját döntése alapján meghatározni a kaszálás kezdő időpontját, a területkezelés alkalmazkodóképességének (adaptivitásának) fontos eleme, mert az átlagosnál szárazabb években a kaszált gyepek talajának gyors kiszáradása ellen is véd, növényzetüket kíméli az, ha az átlagosnál korábban kerül sor a kaszálásra is. Ugyanezt a javaslatot a KNPI megfogalmazta a Homokhátság MTÉT támogatási programjainak megújítására tett hivatalos javaslatában. Kaszáló sarjúlegeltetése legyen megengedett, de a kaszálás napjától számított 45 napon belül megkezdése legyen tilos. Magyarázat: Ennyi idő alatt rendszerint biztosított a legeltetésre alkalmas fűnövedék keletkezése, hamarabbi legeltetés azonban túlhasznosításhoz vezethet, különösen száraz években, a kisülésre hajlamos gyepterületeken. A rendszeresen kaszált gyepek talaja tápanyagban elszegényedik, a legelő állatok trágyája természetes tápanyagutánpótlást jelent. Az ország más, kedvezőbb adottságú gyepterületein (nem sós talajon, szárazgyepek esetében csapadékosabb klíma mellett) kisebb várakozási idő is elegendő lehet, itt azonban indokolt a hosszabb hasznosítási szünet. A túllegeléshez nem vezető legeltetés - ennek meghatározásáról lásd az alapozó dokumentáció fejezetét - egész évben végezhető, védett területen a természetvédelmi hatóság engedélyével. Magyarázat: a területkezelés alkalmazkodó-képességének (adaptivitásának) megteremtését szolgálja az, hogy nem szorítjuk szűk keretek közé az engedélyezetten legeltethető állatmennyiséget, hanem azt a nemkívánatos területállapotot határozzuk meg, amelynek megelőzése, illetve megszüntetése érdekében csökkenteni kell a legelőnyomást. A gazdálkodók így általános // támogatási rendszerbe illeszthető általános általános a) ex lege védett területeken kaszálási engedélybe foglalás; b) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; c) támogatási rendszerbe illeszthető; d) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő a) ex lege védett területeken legeltetési / kaszálási engedélybe foglalás; b) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; c) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő a) ex lege védett területeken kaszálási engedélybe foglalás; b) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; c) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő 15

16 minden évben az aktuális időjárási viszonyokhoz, illetve gyepállapothoz alkalmazkodva határozhatják meg a legelőállatok mennyiségét. Túllegelt, vagy túllegeléssel veszélyeztetett, beavatkozás nélkül még az aktuális vegetációs időszakban várhatóan túllegeltté váló területen - ennek meghatározásáról lásd az alapozó dokumentáció fejezetét - a legeltetési nyomás vagy a legelő állatlétszám csökkentésével, vagy a legeltetési időszak rövidítésével mérsékelendő. Magyarázat: a területkezelés alkalmazkodóképességének (adaptivitásának) megteremtését szolgálja az, hogy nem szorítjuk szűk keretek közé az engedélyezetten legeltethető állatmennyiséget, hanem azt a nemkívánatos területállapotot határozzuk meg, amelynek megelőzése, illetve megszüntetése érdekében csökkenteni kell a legelőnyomást. A Natura 2000 terület gyepterületei legyenek részei a Homokhátság MTÉT-nek (ez része a KNPI hivatalos bővítési javaslatának is). Magyarázat: ezáltal lehetőség nyílik önkéntes alapon pályázni az MTÉT környezeti-természeti állapotjavító, magasabb összegű támogatást nyújtó zonális célprogramjaira. A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) kormányrendelet 4. (1) bek. legyen kiegészítve az alábbi, dőlt betűkkel szedett szövegrésszel: A terület legalább 5, legfeljebb 10%-át - beleértve a természetvédelmi érdekből hatósági határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett földterületeket is - kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. Ezt meghaladó százalékos arányban hagyható, illetve hagyandó hatósági határozat vagy szerződés révén kaszálatlanul a terület, ha a jóváhagyott és nyilvánosan kihirdetett Natura fenntartási terv ilyen intézkedést ír elő. Magyarázat: lásd a következő pontot. általános általános a) legeltetési engedély módosítása révén; b) ex lege védett területen kívül hatósági vagy természetvédelmi kezelői felszólításra a gazdálkodó hajtja végre a jogsértés megszüntetésére; c) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; d) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő a) jogalkotás, MTÉT területek bővítésének folyamata általános 269/2007 kormányrendelet kiegészítése, ezáltal lehetővé téve a következő pontban szereplő javaslat jogszabályi ütközés nélküli végrehajtását Szántók Javaslat leírása Napkeltétől napnyugtáig a gépi munkavégzés tilos. Magyarázat: a jelölő madárfajok természetes élőhelyeken éjszakázó állományait erősen zavarja az éjszakai zaj és világítás. Gyepterületeken jelenleg is jogszabály tiltja az éjszakai munkavégzést. Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható. Magyarázat: a természetes élőhely vízutánpótlását Javaslat típusa általános általános Végrehajtás javasolt módja a) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; b) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő a) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; Javaslati menüsor szerinti kód SZ01 SZ10 16

17 biztosító felszín lefolyás szennyezettségének csökkentése. Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyagutánpótlás tilos. Magyarázat: a repülőgépes tevékenység intenzíven zavarja a jelölő madárfajok állományait. Meszezés tilos. Magyarázat: kedvezőtlenül hat ki a környező természetes vizes élőhelyek vízkémiájára, és hosszútávon rontja a szántóföldek helyén történő természetes élőhely-rekonstrukciók lehetőségét. Drénezés tilos. Magyarázat: kedvezőtlenül hat ki a környező természetes vizes élőhelyek vízutánpótlására, vízháztartási viszonyaira. Szántó vizes élőhellyé alakítása spontán gyepesedéssel. Magyarázat: a hosszútávú természetvédelmi fejlesztési cél a szántóterületek visszagyepesítése, ezzel megszüntetve a természetes élőhelyekre bemosódó szennyeződést, telelőhelyeket teremtve a jelölő vízi gerinces állatfajoknak, táplálkozóterületet a jelölő madárfajoknak. Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. Magyarázat: lásd fentebb. Szántó füves élőhellyé alakítása spontán felhagyással. Magyarázat: lásd fentebb. Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. Magyarázat: több jelölő madárfaj, különösen a kékes rétihéja táplálékbázisát bővítő intézkedés, a rágcsálójáratok számának gyarapodása a jelölő kétéltűfajok telelési lehetőségeit is bővíti. Korábbi javaslati menüsorba nem illeszkedő, új javaslatok Az állami tulajdonba került szántóterületek a természetes élőhelyektől számított 200 méteres távolságon belül, az állami tulajdonba kerüléstől számított legkésőbb tíz éven belül legyenek visszagyepesítve. Magyarázat: élőhelyfejlesztési és vízminőségvédelmi intézkedés. A természetes élőhelyekkel határosan 5 m szélességű szántószegélyt kelljen kialakítani, amelyen tilos növénytermesztést végezni. A szántószegély földnyilvántartási szempontból, illetve agrártámogatások igénybevétele szempontjából része a szántóterületnek. Magyarázat: vízminőségvédelmi intézkedés, amelynek betartása érdemben ellenőrizhető, ellentétben a általános általános általános támogatási rendszerbe illeszthető támogatási rendszerbe illeszthető támogatási rendszerbe illeszthető támogatási rendszerbe illeszthető általános általános // támogatási rendszerbe illeszthető b) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő a) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; b) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő a) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; b) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő a) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; b) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő a) támogatási rendszerbe illeszthető; b) állami területek haszonbérleti szerződéseinél efelé törekedni; a) támogatási rendszerbe illeszthető; b) állami területek haszonbérleti szerződéseinél efelé törekedni; a) támogatási rendszerbe illeszthető; b) állami területek haszonbérleti szerződéseinél efelé törekedni; a) támogatási rendszerbe illeszthető; b) állami területek haszonbérleti szerződéseinél efelé törekedni; a) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő; b) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; a) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő; b) támogatási rendszerbe illeszthető c) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; SZ21 SZ47 SZ48 SZ51 SZ52 SZ53 SZ22 17

18 szennyezőanyag (vegyszer, trágya) kijuttatási tilalmával. A szegélyek a jelölő kékes rétihéja táplálékállatainak élőhelyei. Szántóterületen szőlő, gyümölcsös, erdő és energetikai ültetvény telepítése legyen tilos. Magyarázat: a hosszútávú természetvédelmi fejlesztési cél a szántóterületek visszagyepesítése, ezzel megszüntetve a természetes élőhelyekre bemosódó szennyeződést, telelőhelyeket teremtve a jelölő vízi gerinces állatfajoknak, táplálkozóterületet a jelölő madárfajoknak. A tartós növénykultúrák telepítése ezzel ellentétes tevékenység, az erdőállományok és energetikai ültetvények a felszíni lefolyásból eredő vízutánpótlást tovább csökkentenék, illetve a terület pusztai jellegét tovább rombolnák. A Natura 2000 terület szántói legyenek részei a Homokhátság MTÉT-nek (ez része a KNPI hivatalos bővítési javaslatának is). Magyarázat: ezáltal lehetőség nyílik önkéntes alapon pályázni az MTÉT környezeti-természeti állapotjavító, magasabb összegű támogatást nyújtó zonális célprogramjaira. Szántóterületek felszínalatti vízzel történő öntözése legyen tilos. Magyarázat: természetes vízháztartási viszonyok (talajvíz) védelme. A terület jelenleg az évek kétharmadában sokkal szárazabb a kívánatosnál. Csatornában odavezetett felszíni vízzel a szántóterületek öntözése ugyanakkor nem lenne tiltott. általános általános általános a) tervek, engedélykérelmek hatósági elbírálásánál; b) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; c) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő a) jogalkotás, MTÉT területek bővítésének folyamata a) vízügyi hatóság határozata vízjogi engedélyezési eljárásban; b) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő c) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; Vizes élőhelyek Javaslat leírása A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. Magyarázat: A nádasok aratatlan hagyásterületeiről szól az előírás. A nemzeti park igazgatósággal történő egyeztetés írásban dokumentált, egyetértő igazgatósági nyilatkozat beszerzését jelenti. A nádasban fészkelő jelölő madárfajok állományait így lehet a leghatékonyabban oltalmazni. December 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével. Magyarázat: ezen időszakon kívül a jelölő madárfajok állományait erősen zavarja a nádaratás. A természetvédelmi érdekből engedélyezett, szervesanyagot eltávolító nádaratás a vizes élőhelyek feltöltődése, az eutrofizációs folyamatok elleni védekezés része lehet. A javaslattól csak a természetvédelmi érdekből engedélyezett (szervesanyag eltávolítást célzó) nádaratás esetén lehet eltérni. Javaslat típusa általános általános Végrehajtás javasolt módja a) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő; b) engedélykérelmek hatósági elbírálásánál; c) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; a) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő; b) engedélykérelmek hatósági elbírálásánál; c) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; Nádat deponálni, válogatni a területen tilos. általános a) fenntartási tervről V58 Javaslati menüsor szerinti kód V44 V46 18

19 Magyarázat: a tiltás a vizes élőhely területére vonatkozik, mert a természetes élőhelyek tartós károsodását okozzák a korlátozni javasolt tevékenységek. A gyepek károsítását tiltó jogszabályi előírások részletező kibontása. A javaslattól csak akkor lehet eltérni, ha a nemzeti park igazgatóság hozzájárul a vizes élőhely korábban erősen károsodott, vagy újonnan visszagyepesített területrészét érintő tevékenységhez. A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. Magyarázat: természetes vízháztartási viszonyok védelme. Korábbi javaslati menüsorba nem illeszkedő, új javaslatok A nádasok legalább 50%-át ki kelljen hagyni a nádaratásból. Ettől eltérni csak természetvédelmi érdekből, a természetvédelmi hatóság külön engedélyével lehet. Magyarázat: a terület viszonylag kis méretű nádasaiban csak így biztosíthatók a bölömbika és egyéb gémfélék fészkeléséhez elegendő méretű, aratatlan területek. általános általános szóló rendelet írja elő; b) engedélykérelmek hatósági elbírálásánál; c) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; a) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő; b) engedélykérelmek hatósági elbírálásánál; c) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; a) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő; b) engedélykérelmek hatósági elbírálásánál; c) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; V62 A nádasok legalább 25%-án legalább három éven keresztül nem aratott nádas területeket kelljen fenntartani. Ettől eltérni csak természetvédelmi érdekből, a természetvédelmi hatóság külön engedélyével lehet. Magyarázat: a pannon szikes mocsarak kellő élőhelyi változatosságát, a nádasban fészkelő madárfajok élőhelyi igényeit biztosítják a tartósan aratatlan nádasok. Ezeket a hagyásterületeket korlátlan ideig is fenn lehet tartani. A gyakran vízállásos, gyepként rendszeresen nem hasznosított mocsári élőhelyek - nádasok, gyékényesek, zsiókások, nyílt vízfelületek kiszáradása után visszamaradó és benövényesedő tómedrek - alkalmas időszakban legeltethetők és kaszálhatók, a nádaratási előírások alapján kihagyandó, kezeletlenséget igénylő nádasok kivételével. Rendszeres kezelhetőségük érdekében azonban az összegyülekező felszíni vizek nem vezethetők el. Magyarázat: a feltöltődés, az eutrofizáció elleni védekezés része lehet a szervesanyagot eltávolító kaszálás és legeltetés, de a rendszeres kezelés biztosítása nem cél, és különösen nem a természetes vízháztartási viszonyok kedvezőtlen megváltoztatása árán. Az ex lege védett ingatlanokon ez a legeltetés és kaszálás engedélyköteles tevékenység. A "túllegeltetés" és "túl intenzív kaszálás" ellen védő általános garanciákra ezen eseti kezelések esetében nincs szükség (lehet cél a minél intenzívebb növényzet-eltávolítás), az engedélyezési eljárás során kell mérlegelni az aktuálisan szükséges általános általános a) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő; b) engedélykérelmek hatósági elbírálásánál; c) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; a) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő; b) engedélykérelmek hatósági elbírálásánál; c) állami területen haszonbérleti szerződés előírása; 19

20 előírásokat. Erdőgazdálkodás Javaslat leírása A fával nem, vagy részben fedett területek egyéb részletként (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó, kopár) történő lehatárolása, szükség esetén az erdőrészlet megosztásával. Magyarázat: A Tiszaalpár 56A erdőrészletben található pannon szikes gyepfoltokat ne lehessen megsemmisíteni, illetve degradálni fatermesztési célú erdőgazdálkodási tevékenységgel. A faállományok záródásának növelése másutt is kedvezőtlenül csökkenti a szikes vizes élőhelyek vízgyűjtőjéről történő lefolyást, tehát gyengíti a vízutánpótlásukat. Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). Magyarázat: A jelölő élőhelyet képviselő gyepeket, különösen a Tiszaalpár 56A erdőrészletben található pannon szikes gyepfoltokat ne lehessen megsemmisíteni, illetve degradálni a korlátozott tevékenységgel. Korábbi javaslati menüsorba nem illeszkedő, új javaslatok A Natura 2000 területen, továbbá annak határától számított 500 méteres távolságig a Natura 2000 területen kívül is legyen tilos új, az erdőtörvény hatálya alá tartozó faállomány telepítése, illetve erdő művelési ág újonnan történő kialakításának jóváhagyása. Magyarázat: a tájban korábban sem jellemző erdő jelentősen csökkenti a felszíni és felszínközeli lefolyást, a jelölő vizes élőhelyek természetes vízutánpótlását. Javaslat típusa általános általános általános Végrehajtás javasolt módja a) körzeti erdőtervezés során, b) erdészeti hatóság engedélyezési eljárása keretében a) erdészeti hatóság engedélyezési eljárása keretében Fenntartási tervről szóló rendelet kötelezze az ismertetett intézkedésre az illetékes erdészeti hatóságot és földhivatalt. Javaslati menüsor szerinti kód E11 E25 A Natura 2000 területen, továbbá annak határától számított 500 méteres távolságig a Natura 2000 területen kívül, erdő letermelése után ne legyen erdőfelújítási kötelezettség, az ingatlan bármely erdővédelmi kötelezettség teljesítése nélkül legyen más művelési ágba átminősíthető. Magyarázat: a tájban korábban sem jellemző erdő jelentősen csökkenti a felszíni és felszínközeli lefolyást, a jelölő vizes élőhelyek természetes vízutánpótlását. Az intézkedés a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítását szolgálja. A fenti, erdő művelési ágának megváltoztatását segítő javaslat jogalapját a évi XXXVII. törvény (erdőtörvény) 82. (3) bek. következő kiegészítésével javasolt megteremteni: nem kell erdővédelmi járulékot fizetni, amennyiben jóváhagyott és kihirdetett Natura 2000 fenntartási általános általános a) fenntartási tervről szóló rendelet írja elő; b) engedélykérelmek hatósági elbírálásánál erdőtörvény módosításával 20