ÖSSZEFOGLALÓ A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÖSSZEFOGLALÓ A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL"

Átírás

1 ÖSSZEFOGLALÓ A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

2 A beszámoló összeállításában közreműködtek: Tirják László Kalivoda Béla Kalán Józsefné Bánfi Péter Ezer Ádám Parczen Balázs Weisz Zoltán Buzás Krisztina Czanka Gábor Danyik Tibor Greksza János Gyenes Nóra Harsányi Dezső Attila Mogyorós Edit Nóra Orcsikné Fazekas Edit Pozderka Imre Pócs Gabriella Pusztai Mátyás Romhányi Józsefné Sallainé Kapocsi Judit Szelényi Balázs Szilágyi Ferencné Velencei Erika Zelenák Krisztián igazgató általános igazgatóhelyettes gazdasági igazgatóhelyettes természetmegőrzési osztályvezető ökoturisztikai és környezeti nevelési osztályvezető területfenntartási és őrszolgálati osztályvezető vagyongazdálkodási osztályvezető humánpolitikai ügyintéző erdészeti és vadászati felügyelő ökológiai felügyelő tájvédelmi felügyelő ökoturisztikai-környezetinevelési felügyelő őrszolgálatvezető-helyettes, halászati felügyelő mezőgazdasági felügyelő informatikai felügyelő mezőgazdasági felügyelő ökoturisztikai felügyelő birtokügyi felügyelő földnyilvántartói ügyintéző ökológiai felügyelő zoológiai felügyelő könyvelő számviteli ügyintéző mezőgazdasági felügyelő 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Személyi állomány Területi adatok Védett, védelemre tervezett természeti, Natura 2000 és egyéb területek Védelemre tervezett természeti területek Védett természeti területek Natura 2000 területek Nemzetközi jelentőségű területek Megkülönböztetett védelemben részesülő területek Magas Természeti Értékű Területek Területvásárlások, kisajátítások adatai Saját vagyonkezelésű területek Terület nélküli értékek Kunhalmok, földvárak Egyedi tájértékek Kutatás és monitorozás Kutatás Monitorozás TIR-be betöltött és betöltésre előkészített adatok Kezelési tevékenység A) Kezelési tervek B) Natura 2000 fenntartási tervek Élőhely-fenntartás, kezelés Az élőhelyeket érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások Élőhely-fenntartási, kezelési tevékenységek Élőhely rehabilitáció Fajvédelmi tevékenységek A fajokat érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások Fajmegőrzési tevékenységek ismertetése Saját állatállomány Erdőterületek, erdőgazdálkodás Vadászterületek, vadgazdálkodás Halászati vízterek Védett vízterek Védett halastavak Projektek Jogi és ügyirat forgalommal kapcsolatos tevékenység Az Igazgatóság ügyiratforgalma Szakvéleményadás, adatközlés a hatóságok számára Jelentési feladatok a Minisztérium számára ügyfelekkel történő levelezés Szabálysértési ügyek Természetkárosítási ügyek Büntető ügyek Polgári jogi ügyek Természetvédelmi Őrszolgálat 53. 3

4 9. Költségvetés és vagyon Kiadások Bevételek Vagyon Befektetett eszközök Forgóeszközök Épületek Eszközök Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok Ökoturisztikai és környezeti nevelési infrastruktúra Látogató-, fogadó- és oktatóközpontok Tanösvények Egyéb bemutatóhelyek Társadalmi kapcsolatok Programok, szolgáltatások Kiadványok Látogatóstatisztika Tervezett fejlesztések Együttműködési megállapodások Fontosabb események Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel Külföldi együttműködés Ellenőrzések Fontosabb célkitűzések a következő évre 74. 4

5 1. Bevezetés A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működését 2011-ben a szélsőséges időjárás egy komoly belvizekkel induló koratavasz után rendkívüli csapadékhiány mellett nagyban befolyásolták a kedvezőtlen gazdasági folyamatok is. Az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges költségtakarékossági intézkedések rendkívül érzékenyen érintették Igazgatóságunkat, hiszen eredeti előirányzatunk 17,7%-a került zárolásra, majd elvonásra. Tovább nehezítette az eredményes és hatékony működtetést, hogy az intézmény engedélyezett létszáma egy drasztikus több mint 36 %-os csökkentést követően, évek óta mindössze 55 fő. E kedvezőtlen körülmények között különösen komoly szervezési feladatot jelentett az intézmény működőképességének megőrzése. A költségtakarékosság érdekében az intézmény valamennyi tevékenységét átfogó intézkedési tervet dolgoztunk ki és hajtottunk végre, ügyelve arra, hogy a megtakarítási lehetőségek alkalmazása mellett a bevétel- és költséghatékonyság növelő intézkedések is megjelenjenek. Feladataink ellátásának biztosításában jelentős szerepe volt az Európai Uniós források bevonásának, a pályázati lehetőségek kiaknázásának. A fenti korlátozó és támogató feltételek rendszerében Igazgatóságunknak sikerült fenntartania működőképességét és megvalósítania a szakmai célkitűzéseket. Pénzügyi szempontból összes bevételünk a pályázati források eredményes bevonásának köszönhetően közel duplája lett az eredeti előirányzatnak. 5

6 2. Személyi állomány Az Igazgatóság engedélyezett létszáma 55 fő volt évben is ben az éves átlagos statisztikai létszám 98 fő, amely az Igazgatóság által évben elnyert országos közfoglalkoztatási programban résztvevőket és a Maros-ártéren lévő erdősítések kézi ápolására foglalkoztatottakat is tartalmazza. Az Igazgatóság személyi állományában jelentős változást eredményezett a évben elnyert országos közfoglalkoztatási program, melynek keretében január 17. és december 31. között, átlagosan 37 főt foglalkoztatott az igazgatóság közel 12 hónapon át, ezzel elősegítve a munkaerő-piaci visszailleszkedésüket. Tekintettel arra, hogy minden tájegységünkön a foglalkoztatottak helybeliek voltak, ez a program kitűnően szolgálta az Igazgatóság tevékenységének megismertetését és elfogadottságát is. További pozitív hatást eredményezett még, hogy a program keretében 12 fő szerezhetett mezőgazdasági erő-, munka- és rakodógép-kezelői szakképesítést, mely javítja a munkaerő-piaci helyzetüket, elhelyezkedési lehetőségeiket június-július hónapjaiban 20 fő vett részt az Igazgatóság vagyonkezelésében lévő Maros-ártér területi egységen található erdőrészletek kézi ápolásában, miután a közbeszerzési eljárásban nyertes vállalkozó visszalépett. Személyi állomány: Dolgozó (fő) Kormánytiszt -viselő Szakképzettség Alapfokú Középfokú Felsőfokú Nyelvismeret Mt. hatálya alá tartozó Szerződéses Összesen Létszám: 98 angol: 18 német: 5 spanyol: 1 angol: 7 német: ben szerzett vizsgák közig. alapvizsga: 1 közig. szakvizsga: 2 6

7 3. Területi adatok Működési terület: ha Védett Ebből fokozottan Védelemre tervezett védett db ha ha db ha Nemzeti Park bővítés 333 Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi Terület Láp Szikes tó Összesen Ebből Ramsari terület Bioszféra Rezervátum Világörökség Európa Diploma Terület nélküli értékek Természeti Emlék 0 Forrás 0 Barlang 0 Víznyelő 0 Kunhalom 573 Földvár 49 Natura

8 3.1. Védett, védelemre tervezett természeti, Natura 2000 és egyéb területek A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatot ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 3. számú melléklet II. Fejezet 9. a-c. pontja állapítja meg. 8

9 Védelemre tervezett természeti területek Név Terület (hektár) Védetté nyilvánítás állapota Körös-Maros Nemzeti Park bővítése I 282,9 Tárcaegyeztetésen Körös-Maros Nemzeti Park bővítése II. 23,1 Tárcaegyeztetésen Körös-Maros Nemzeti Park bővítése III. 26,8 Előkészítés alatt Körösközi Tájvédelmi Körzet 5850 Előkészítés alatt Kishomok Természetvédelmi Terület 106 Előkészítés alatt Védett természeti területek Az Igazgatóság működési területén lévő országos jelentőségű védett természeti területek: Körös-Maros Nemzeti Park Dénesmajori Csigás-erdő Természetvédelmi Terület Szeghalmi Kéktó Természetvédelmi Terület Szarvasi Arborétum Természetvédelmi Terület Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület A természet védelméről szóló évi LIII. tv. 23. (2) bekezdése alapján védett szikes tavak. Az Igazgatóság működési területén nyilvántartott láp nem található. Az Igazgatóság működési területén lévő két helyi jelentőségű védett természeti területen a természetvédelmi kezelést az Igazgatóság látja el: Anna-liget Természetvédelmi Terület Kondorosi kónya zsálya termőhelye Természetvédelmi Terület Natura 2000 területek Típus Nyilvántartott terület (db) Terület (hektár) különleges madárvédelmi terület ,88 jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület ,79 jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület ,13 9

10 Az Igazgatóság által jelölt különleges madárvédelmi területek listája No. Területkód Név Terület (hektár) 1. HUKM10001 Kígyósi-puszta 8771,93 2. HUKM10002 Kis-Sárrét 8340,35 3. HUKM10003 Dévaványai-sík 25214,04 4. HUKM10004 Vásárhelyi- és Csanádi-puszták 21832,54 5. HUKM10005 Cserebökényi-puszták 28074,66 különleges madárvédelmi terület összesen: 92233,52 Más Nemzeti Park Igazgatóságok által jelölt különleges madárvédelmi területek listája No. Területkód Név Terület* (hektár) 1. HUKN10007 Alsó-Tiszavölgy 8213,20 2. HUHN10003 Bihar 644,16 különleges madárvédelmi terület összesen: 8857,36 *a site a KMNPI működési területére eső területrészének nagysága Az Igazgatóság által jelölt jóváhagyott különleges természetmegőrzési területek listája No. Területkód Név Terület (hektár) 1. HUKM20003 T-erdő 136,63 2. HUKM20011 Körösközi erdők 5635,16 3. HUKM20020 Gyepes-csatorna 170,25 4. HUKM20021 Sarkad-Fás 117,5 5. HUKM20022 Köles-ér 71,12 6. HUKM20023 Korhány és Holt-Korhány 49,24 7. HUKM20024 Orosi tölgyes 57,13 8. HUKM20025 Gyantéi erdők 221,58 jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület: 6458,61 10

11 Más Nemzeti Park Igazgatóságok által jelölt jóváhagyott különleges természetmegőrzési területek listája No. Területkód Név Terület* (hektár) 1. HUHN20004 Felső-Sebes-Körös 109,18 jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület: 109,18 *a site a KMNPI működési területére eső területrészének nagysága Az Igazgatóság által jelölt jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek listája No. Területkód Név Terület (hektár) 1. HUKM20001 Vásárhelyi és Csanádi gyepek 16419,46 2. HUKM20002 Vásárhelyi Kék-tó 3910,09 3. HUKM20004 Száraz-ér 1521,66 4. HUKM20005 Deszki gyepek 537,06 5. HUKM20006 Mágocs-ér 126,04 6. HUKM20007 Csorvási löszgyep 12,91 7. HUKM20008 Maros 5964,59 8. HUKM20009 Mezőhegyes-Battonyai gyepek 94,73 9. HUKM20010 Gyula-Szabadkígyósi gyepek 10633, HUKM20012 Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös 1979, HUKM20013 Bélmegyeri Fás-puszta 652, HUKM20014 Dévaványa környéki gyepek 14027,2 13. HUKM20015 Hortobágy-Berettyó 3079, HUKM20016 Sebes-Körös 1455, HUKM20017 Hármas-Körös 7818, HUKM20018 Holt-Sebes-Körös 285, HUKM20019 Dél-Bihari szikesek 6521, HUKM20026 Tóniszállás-Szarvasi gyepek 586, HUKM20027 Cserebökény 10000, HUKM20028 Tőkei gyepek 2985, HUKM20029 Szentesi gyepek 606, HUKM20030 Lapistó-Fertő 1902, HUKM20031 Kurca 198,59 jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: 91319,31 11

12 Más Nemzeti Park Igazgatóságok által jelölt jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek listája No. Területkód Név Terület* (hektár) 1. HUKN20031 Alsó-Tisza hullámtér 3264,82 2. HUHN20013 Közép-Bihar 200,00 jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: 3464,82 *a site a KMNPI működési területére eső területrészének nagysága Nemzetközi jelentőségű területek No. Név Kihirdetés éve Terület (hektár) 1. Kardoskúti Fehér-tó Ramsari Terület , Biharugrai Ramsari Terület , Montág-puszta Ramsari Terület ,6805 Ramsari terület összesen: 5464, Megkülönböztetett védelemben részesülő területek Igazgatóságunk működési területén 1 db erdőrezervátum található, Szeged határában, a Maros Hullámtér Erdőrezervátum. Községhatár Tag Részlet Terület (ha) Zóna Szeged 100 A 21,04 Magterület Szeged 99 A 11,56 Védőzóna Szeged 99 B 17,18 Védőzóna Szeged 99 C 3,97 Védőzóna Szeged 99 NY1 0,20 Védőzóna Szeged 99 NY2 0,31 Védőzóna Szeged 100 B 1,92 Védőzóna Szeged 100 E 3,84 Védőzóna Szeged 100 NY 0,42 Védőzóna Szeged 100 UT 0,14 Védőzóna A Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozó elemek a Területrendezési Tervek felülvizsgálata során mind az érintett megyei (Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok,), mind pedig a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő települési rendezési tervekbe beépítésre kerültek, kerülnek. 12

13 Magas Természeti Értékű Területek A Magas Természeti Értékű Területek, korábbi nevükön Érzékeny Természeti Területek kialakítása és lehatárolása elsőként a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program keretében történt meg ban Igazgatóságunk kilenc Érzékeny Természeti Terület kialakítására és lehatárolására tett javaslatot (Dévaványai sík, Csanádi - Vásárhelyi puszták, Kis-Sárrét, Körösszög, Kígyósi területek, Vésztő -Szeghalom környéke, Gyula - Dobozi ártér, Körös-völgy, Maros-völgy). A program elnevezése, az Európai Unió költségvetési ciklusaihoz, azok magyarországi intézkedéseihez igazodva folyamatosan változott, ahogy a programhoz lehatárolt területek is folyamatosan felül lettek vizsgálva. A jelenlegi Magas Természeti Értékű Területek a szeptember augusztus 31. közötti időszakra meghirdetett, az Új Magyarországi Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodási intézkedéshez igazodva lettek kialakítva. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a fent említett időszakban 3 Magas Természeti Értékű Területet (MTÉT) működik: 1. Dévaványa és környéke MTÉT 2. Békés-Csanádi hát MTÉT 3. Kis-Sárrét MTÉT Ezeken az úgynevezett zonális, azaz egyértelmű lehatárolással kijelölt területeken, az ott jellemző élővilágra specifikusan összeállított, de általában egy faj nevével fémjelzett előíráscsomagok pályázhatóak. Az MTÉT területek adatai térinformatikai szoftverrel generált adatok, illetve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal történő együttműködés keretében átadott adatok, illetve azok alapján számított adatok. 1. Dévaványa és környéke MTÉT Teljes terület: Támogatható terület: Natura 2000 terület: Védett természeti terület: ha ha ha ha Érintett települések: Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Gyomaendrőd, Kertészsziget, Körösladány, Mezőtúr, Szeghalom, Túrkeve Célprogramok: - Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (teljes MTÉT területen) - Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal (A/2 zóna) - Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (teljes MTÉT területen) - Természetvédelmi célú gyeptelepítés (teljes MTÉT területen) 13

14 2. Békés-Csanádi hát MTÉT Teljes terület: Támogatható terület: Natura 2000 terület: Védett természeti terület: ha ha ha ha Érintett települések: Ambrózfalva, Apátfalva, Békéssámson, Csanádalberti, Csanádpalota, Hódmezővásárhely, Kardoskút, Királyhegyes, Magyarcsanád, Makó, Nagyér, Orosháza, Pitvaros, Székkutas, Tótkomlós Célprogramok: - Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (A/1, B, C zóna) - Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal (C zóna) - Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal (C zóna) - Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal (A/2 zóna) - Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (teljes MTÉT területen) - Természetvédelmi célú gyeptelepítés (teljes MTÉT területen) 3. Kis-Sárrét MTÉT Teljes terület: Támogatható terület: Natura 2000 terület: Védett természeti terület: ha ha ha ha Érintett települések: Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Mezőgyán, Okány, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Vésztő, Zsadány Célprogramok: - Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (A és C zóna) - Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal (B zóna) - Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal (C zóna) - Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (teljes MTÉT területen) - Természetvédelmi célú gyeptelepítés (teljes MTÉT területen) Igazgatóságunk MTÉT-ekhez kapcsolódó feladatai: - 1. Belső szakmai feladatok: Magas Természeti Értékű Területek: o lehatárolás, o monitoring, o felülvizsgálat, 14

15 - 2. Külső szakmai feladatok: o szakértői közreműködés a célprogramok, illetve jogszabályi előírások ellenőrzésében, o tájékoztatás, szaktanácsadás, o kaszálási bejelentések fogadása, o a célprogramokhoz kapcsolódó írásos vélemények kiállítása. MTÉT területeken MTÉT célprogramban szereplő területnagyságok (ha) Szántó túzok Szántó vadlúd daru Szántó madár apróvad Szántó kék vércse Gyepgazdálkodás túzok MTÉT össz Természetvédelmi gyeptelepítés Békés- Csanádi-hát Dévaványa Kis-Sárrét Összesen: Területvásárlások, kisajátítások adatai Igazgatóságunk működési területén évben az alábbi jogcímek szerint volt lehetőség növelni az állami tulajdont, illetve került vagyonkezelésünkbe ingatlan. 1./ Környezetvédelem és Energia Operatív Program / KEOP / földvásárlásra fordítható keretéből 34,4943 ha nagyságú 543,24 AK értékű ingatlant vásároltunk meg. A fenti KEOP keret túlnyomó részét jogerős FVM Hivatali határozatok végrehajtására fordítottuk. Ennek során 107 személytől vásároltuk meg AK értékét, kisajátítási eljárás lefolytatása nélkül. 2./ A Vidékfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi kártalanítás elnevezésű 20/02/09/00 számú törvényi soron szereplő fejezeti kezelésű előirányzat terhére biztosítható, a 14/2011. (VIII.19.) VM utasítás 46. -a és a megállapodás 1.) pontjában felsorolt jogszabályok figyelembevételével a Vidékfejlesztési Minisztériummal kötött megállapodás alapján. A fejezeti kezelésű előirányzat terhére 1 főtől fokozottan védett természeti területet vásároltunk, 2,5316 ha nagyságban 79,24 AK értékben. 3./ Igazgatóságunk költségvetésének terhére 3 személytől vásároltunk összesen 2,0800 ha nagyságban 32,45 AK értékben. 15

16 3.3. Saját vagyonkezelésű területek A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a védett természeti területek természetvédelmi kezelését részben gazdálkodók bevonásával, bérleti szerződés keretében, részben saját eszköz- és munkaerő- állományával, jelentős állatállomány segítségével, valamint szükség esetén vállalkozási szerződéssel, saját használatban végzi. A területek kezelése az elfogadásra került vagyonkezelési koncepció, a hosszú távú vagyonkezelési terv ( ), valamint az éves vagyonkezelési tervben foglaltaknak alapján történt. A) Saját használatban kezelt területek Saját használatban elsősorban azon területe kezelése történik, amelyek esetében az elvégzendő élőhely-rekonstrukció, illetve rehabilitáció, speciális természetvédelmi kezelés, vagy a saját állatállomány ellátásának érdekében indokolt. Ezen felül saját használatban kezeljük azon területeket is, melyeknek kezelése eseti jellegű, nem igényel minden évben beavatkozást. Az Igazgatóság használatában kezelt területek közül az egységes területalapú támogatás előírásainak megfelelően kezelt terület nagysága 7882,85 hektár, melyből az agrár-környezetgazdálkodási programban 3117,92 hektár érintett. B) Idegen hasznosításban kezelt területek A védett természeti területek idegen használatban történő kezelése bérleti szerződés keretében történik. A természetvédelmi kezelés szabályait a szerződés részét képező előíráscsomag rögzíti. A használat és kezelés elvégzéséhez olyan megbízható partnereket keresünk, akik az előírások betartását vállalják és az ehhez szükséges erőforrásokkal rendelkeznek. Előnyben részesülnek a legeltető állatállománnyal rendelkezők. A bérleti szerződések számában jelentős része egy éves futamidejű. Az agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybe vételéhez a pályázatot nyert gazdálkodók részére hektár területnagyságban biztosítottunk augusztus 31. napjáig érvényes bérleti szerződést táblázat: A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság saját vagyonkezelésű területeinek fontosabb adatai Vagyonkezelt terület Saját használatban Hasznosításba adott * összes (hektár) hektár % hektár % Szántó 8 320, , , , ,17 Gyep , , , , ,88 Kert 0,4112 0, ,00 0,0000 0,00 Szőlő 1,1682 1, ,00 0,0000 0,00 Gyümölcsös 1,6414 1, ,00 0,0000 0,00 Nádas 180, , ,9 25, ,10 Halastó 81,1163 0,2092 0,26 80, ,74 Erdő 2 054, , ,00 0,0000 0,00 Kivett 2 416, , ,60 976, ,40 Összesen , , , , ,66 *Gazdasági évet figyelembe véve (október 30-i állapot szerint) 16

17 3.4. Terület nélküli értékek Igazgatóságunk működési területén nyilvántartott Természeti Emlék; forrás, víznyelő, barlang nem található Kunhalmok, földvárak A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 23. (3) g) pontja alapján 49 db földvárat tartunk nyilván. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található kunhalmok teljes körű (levéltári, térképi illetve terepi azonosítás) felmérése évben zajlott le. Mindösszesen 2228 db kunhalom, illetve halom hely (elpusztult egykori halom) került elő, amelyek közül 573 db halom felel meg mindenben a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 23. (3) bekezdés f) pontjának. A 2011.évben a MePAR rendszerbe bekerült halmokszáma 253 db Egyedi tájértékek Összesen 29 település 1076 db egyedi tájértéke került eddig felmérésre években 12 új település egyedi tájértékeinek számbavételére, illetve TIR-be történő feltöltésére, rendszerezésére került sor. 17

18 4. Kutatás, monitorozás 4.1. Kutatás No. Kutatási téma megnevezése Helyszín A kutatást végző szervezet/ magánszemély és témafelelős Külső megbízás díja (Ft) Az eredmények rövid ismertetése 1. A Tompapusztai löszgyep bővítés fajkészletének vizsgálata és az egyes sztyeppekre jellemző fajok telepítésének kidolgozása 2. A Tompapusztai löszgyep bővítés részletes talajtani térképének elkészítése 3. Az erdélyi hérics (Adonis hybrida) filogenetikai vizsgálata 4. A dél-tiszántúli pusztagyepek (lösz- és szikes-pusztagyepek) malakológiai feltárása 5. Az atracélcincér (Pilemia tigrina) lárvális fejlődésének vizsgálata 6. Kisemlősök állományalakulásának vizsgálata KMNP Tompapusztai löszgyep bővítése KMNP Tompapusztai löszgyep bővítése Pro Planta 3M Bt. (Csathó András István) Barczi Bt. (Dr. Barczi Attila) KMNP Csorvási löszgyep Debreceni Egyetem KMNP Csorvási löszgyep Tatársánci ősgyep, Kígyósi-puszta, Csanádi puszták, Tompapuszta Csanádi-hát KMNP Dévaványai- Ecsegi puszták (Dr. Molnár V. Attila- Dr. Sramkó Gábor) Deli Tamás KMNPI (Danyik Tibor) OecoSystem Bt (dr. Tóth László) A KMNP Tompapusztai löszgyepen az előforduló fajok számbavétele és a telepítési koncepció kidolgozása. Elkészült a bővítési terület fajkészletének aktuális listája is A KMNP Tompapusztai löszgyep területére részletes talajtani térkép készült talajmintavételezés alapján. A löszgyep talaja döntően kiválóan morzsás szerkezetű, szépen fejlett mészlepedékes csernozjom Genetikai vizsgálat történt több más mintával összehasonlítva, morfológiai vizsgálattal kiegészülve. A csorvási állomány volgamenti héricsnek (Adonis volgensis) bizonyult A szikesek mikrodomborzati és talajtani tényezőinek, ill. a löszvidékeken végzett visszagyepesítések csigákra gyakorolt hatásvizsgálata. 22 mintavételi helyen 18 faj 5611 egyede került elő. 0.- Mintavételi helyen a fejlődő lárvák fenológiájának és viselkedésének nyomonkövetése történt, melynek ismeretében a területek kaszálása biztonsággal időzíthető a lárvák talajszint alá húzódásához ,-. Mintavételezés élvefogó csapdákkal a kijelölt mintaterületen. Az idei évi mezei pocok (Microtus arvalis) gradáció jól nyomon követhető volt. 18

19 4.2. Monitorozás A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság monitoring rendszere az alábbi témaköröket tartalmazza, mely magába foglalja az országos programokat is (NBmR, Natura 2000 monitoring): I. A Nemzeti Park élőhelytérképezése VII. Kiemelt jelentőségű gerinctelen fajok monitoringja II. Natura 2000 területek élőhelytérképezése VIII. Gerinctelen fajok közösségi monitoringja III. Kiemelt jelentőségű élőhelyek cönológiai monitoringja IX. Vizes élőhelyek és vízfolyások halfaunisztikai monitoringja IV. Növénytársulások monitoringja (10 társulás, 14 mintaterület) X. Ritka és telepesen költő madárfajok monitoringja (42 faj) V. Natura 2000 élőhelytípusok monitoringja XI. Vizes élőhelyek vízimadárállomány-monitoringja (3 terület) VI. Kiemelt jelentőségű növényfajok monitoringja (23 faj) XII. Kiemelt jelentőségű emlősfajok monitoringja (6 faj) No. Témakör Monitoring téma megnevezése Helyszín A kutatást végző szervezet/magánszemély és témafelelős Külső megbízás díja (Ft) Az eredmények rövid ismertetése 1. II. Tőkei gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület élőhelytérképezése Tőkei-gyepek kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület (HUKM20028) Deák József Áron Elkészült a Natura 2000 terület 1: méretarányú élőhelytérképe 3100 hektáron. 2. III. A Tompapusztai löszgyep bővítés gyepesedésének vizsgálata 3. III. A Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta kiemelt élőhelyeinek monitoringja 4. IV. Növénytársulások felmérése az NBmR keretében - mocsári sásos (Caricetum KMNP Tompapusztai löszgyep és bővítési területe KMNP Kígyósi puszta KMNP Kis-Sárrét Pro Planta 3M Bt. (Dr. Bartha Sándor- Csathó András István) CSEMETE (Dr. Margóczi Katalin) KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit) Az ősgyepen 4 db 1000 m 2 -es, a bővítési területen 13 db 1000 m 2 -es kvadrát, illetve 2-2 db 52 m hosszú linea felvételezése történt. Az ősgyep jó állapotú, a bővítési terület is fajgazdag, néhány természetvédelmileg jelentős fajjal A Kígyósi-puszta területén cönológiai kvadrátok újrafelmérése történt 25 ponton, mely a 2007-es felméréssel került összehasonlításra. Jelentős változás nem volt kimutatható. 0.- A társulás felmérése kétévente történik 50x50 méteres mintavételi kvadrátban a Kis-Sárréten. Jelentős változás nem volt kimutatható. 19

20 acutiformis) társulás 5. IV. Növénytársulások felmérése az NBmR keretében bárányparéjos vakszikes (Camphorosmetum anuuae) társulás 6. IV. Növénytársulások felmérése az NBmR keretében _ bajuszpázsitos-sziki sóballás (Crypsido-Suaedetum maritimae) társulás 7. VI. Volgamenti hérics (Adonis volgensis) monitorozása 8. VI. Kónya zsálya (Salvia nutans) monitorozása 9. VI. Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) monitorozása KMNP Kardoskúti Fehértó KMNP Kardoskúti Fehértó KMNP Csorvási löszgyep, KMNP Dévaványai- Ecsegi puszták, KMNP Tatársánci ősgyep KMNP Tatársánci ősgyep KMNP Csanádi-puszták KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták, Kondorosi kónya zsálya termőhelye TT KMNP Kis-Sárrét KMNP Mágor-puszta KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit) KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit) KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit) KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit) KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit) 0.- A társulás felmérése évente, a Kardoskúti Fehértó területén 3x17db egymással érintkező 1x1 m mintavételi kvadrátban történik. A terület a évi csapadékviszonyok hatására átalakult bárányparéjosból széles és keskenylevelű gyékényessé. 0.- A társulás felmérése évente történik állandó mintavételi területen a kardoskúti Fehér-tó nyugati medencéjének É-i részén 70 db 1x1 méteres mintavételi kvadrátban. A kvadrátban társulás kis borításban volt jelen. 0.- A csorvási és a két telepített állomány esetében történt tőszámlálás az egyes korosztályokat külön számolva. A korábbi évekhez hasonló volt az összes tőszám, azonban a virágzó állomány nagysága az idén kisebb volt. 0.- A faj állományának felmérése történt a két őshonos és a két telepített termőhelyen. A virágzó hajtásszám az elmúlt évekhez viszonyítva alacsonyabb volt, az összes tőszám nem változott jelentősen Új, eddig ismeretlen termőhelyeken került elő a faj Natura 2000 területeken, Sarkadkeresztúr, Vésztő és Szeghalom környékén. 10. VI. Törpemandula (Amygdalus nana) monitorozása 11. VI. Vízilófark (Hippuris vulgaris) monitorozása KMNPI működési területe KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit) KMNP Körös-ártér KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit) 0.- A faj állományának felmérése a KMNPI működési területén történt 15 mintavételi helyszínen. A legtöbb helyen az állományok kiterjedése csökkent a három évvel ezelőtti felméréshez képest. 0.- A faj állományának felmérése a Körös-ártér Gyigérzugi-mocsarában, az ismert termőhelyen. A korábbi évekhez hasonlóan a növény nem került elő az idei felmérés során sem. 20

21 12. VI. Sziki lórom (Rumex pseudonatronatus) monitorozása KMNP Bélmegyeri Fáspuszta KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit) 0.- A faj állományának felmérése történt a Szolgaerdő tisztásán. A száraz időjárásnak köszönhetően kevesebb tő mutatkozott a korábbi felmérésekhez képest. 13. VI. Heverő iszapfű (Lindernia procumbens) monitorozása KMNP Dévaványai- Ecsegi puszták KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit) 0.- A faj állományának felmérése 4 db 1x1 km-es kvadrátban és egyéb ismert élőhelyein ben az ismert termőhelyeken a belvízborítás hiánya miatt nem jött elő a faj. 14. VII. A magyar tarsza (Isophya costata) állományának monitoringja a Maros-gáton 15. VII. A sztyeplepke (Catopta thrips) állományának monitorozása a Csanádi pusztákon 16. VIII. A Kígyósi-puszta lepkefaunájának felmérése 17. VIII. Nagylepkefajok faunisztikai felmérése a Körös-ártéren KMNP Maros-ártér KMNP Csanádi puszták KMNP Kígyósi-puszta KMNP Körös-ártér KMNPI (Danyik Tibor) KMNPI (Danyik Tibor) Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület (Sum Szabolcs) KMNPI (Danyik Tibor) 0.- A faj felmérése ismert élőhelyein, NBmR protokoll szerint. A vizsgált területen a meghatározásra került a faj elterjedése és denzitása. 0.- A sztyeplepke rajzás és állománynagyság vizsgálat a Csanádi pusztákon. A 2011-es évben nagyon gyenge rajzás volt tapasztalható, mindössze néhány példány került megfigyelésre A Kígyósi-puszta lepkefaunájának felmérése. 256 éjjeli és 46 nappali lepkét sikerült kimutatni, ebből 9 védett faj. 0.- A Körös-ártér védett természeti terület egy szakaszának nagylepke felmérése (2. év). A 2010-es évhez képest lényegesen magasabb fajszám került rögzítésre, 1 védett faj került elő. 18. IX. A Száraz-ér halfaunisztikai monitoringja 19. X. Ritka és telepesen költő madarak monitoringja HUKM20004 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (országhatár-tótkomlós) KMNPI működési terület Vaskos Csabak Bt. (Sallai Zoltán) KMNPI és MME Csongrád és Békés Megyei HCS A Száraz-ér (HUKM20004) site felső szakaszának Natura 2000 halfaunisztikai szempontú felmérése. Az összesen kimutatott 16 faunaelemből 3 faj védett, egyben közösségi jelentőségű faj Rendszeresen, vagy alkalmilag költő kiemelt jelentőségű madárfajok állományfelmérése (42 faj). 21

22 20. XI. Vizes élőhelyek vízimadárállománymonitoringja 21. XII. Ürge (Spermophilus citellus) monitoringja 22. XII. Épületlakó denevérek monitoringja KMNP Kis-Sárrét, KMNP Kardoskúti Fehértó, KMNP Csanádi puszták KMNP Dévaványai- Ecsegi puszták, KMNP Kígyósi-puszta, KMNP KMNPI és MME Csongrád és Békés Megyei HCS KMNPI (Szelényi Balázs) Heti szintű vízimadármonitoring három Ramsari területen: Biharugrai-halastavak, kardoskúti Fehér-tó, Montág-puszta. 0.- Állományfelmérés NBmR modszertan szerint, az összes a korábbi évekbenmégtermészetes állománynál. Idén csak az áttelepítési helyszínen (Kígyósi-puszta) sikerült kimutatni a jelenlétét. Kis-Sárrét KMNPI működési terület Utasi Gabriella jelentős, 5 csonkafülű denevér, 2 nagy patkósdenevér és 2 hegyesorrú denevér kolónia került felmérése. 22

23 4.3. TIR-be betöltött és betöltésre előkészített adatok A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a Természetvédelmi Információs Rendszer üzemszerű működéséhez a föld- és birtokügyi modult és a vagyongazdálkodási és védett érték modult tölti, teszteli. A biotikai adatok importálási menetrendjét az alábbiak szerint tartjuk kivitelezhetőnek; a központi protokollok megléte illetve a szinkronizációs problémák megoldása ennek a feladatnak feltétele. Kb rekorddal az alábbiak: Védett és jelentős növényfajok adatai Kiemelt jelentőségű gerinctelen fajok adatai Gerinctelen fajok közösségi monitoringjának adatai NBmR hal monitoring adatai Ritka és telepesen fészkelő madárfajok adatai NBmR épületlakó denevérek monitoringjának adatai 23

24 5. Kezelési tevékenység 5.1.A) Kezelési tervek No. A védett vagy védelemre tervezett terület neve Védettség Jogszabályként megjelent Állapot 1. Dénesmajori Csigáserdő TT védett igen kihirdetve 2. Szarvasi Arborétum TT védett igen kihirdetve 3. Szeghalmi Kéktó TT védett igen kihirdetve Szarvasi Történelmi Emlékpark TT Körös-Maros Nemzeti Park bővítése (Zsadány, Mezőgyán) Körös-Maros Nemzeti Park bővítése (Magyarcsanád) védett igen kihirdetve 7. Körös-Maros Nemzeti Park védett nem 8. Körösközi-erdők TK tervezett nem tervezett nem kihirdetés céljából felterjesztve tervezett nem kihirdetés céljából felterjesztve területi egyeztetésre alkalmas dokumentáció elkészült területi egyeztetésre alkalmas dokumentáció elkészült 5.1.B) Natura 2000 fenntartási tervek No. Natura 2000 terület neve Területkód Elkészítés éve Elkészítés forrása 1. Kis-Sárrét KMT HUKM Túzokvédelmi LIFE program 2. Dévaványai-sík KMT HUKM Túzokvédelmi LIFE program 24

25 5.2. Élőhely-fenntartás, kezelés Az élőhelyeket érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások A év rendkívüli csapadékos időszaka átnyúlt év elejére is. Tél végén a gyepek jelentős része, sőt a szántók egy része is víz alatt állt. Az enyhe tavaszt aszályos nyár követte, amit a július közepétől augusztus első hetéig tartó esős lehűlés szakított meg. A rendkívüli aszály ősszel is folytatódott, egészen december közepéig tartott. Az év folyamán térségi szinten a csapadékátlag nem érte el a sokéves átlagot, a Nemzeti Park területén mért értékek 265 és 495 mm között alakultak. A szélsőségesen száraz időjárás meghatározó volt a területek ökológiai állapota szempontjából. Az előző évi rendkívüli csapadékviszonyok hatására, a száraz tavasz ellenére a mélyfekvésű területek, mocsarak, mocsárrétek jellemzően csak a nyár elejére, közepére száradtak ki teljesen. Szikes tavainkon is csak júliusban következett be a teljes kiszáradás, őszi vízborításuk azonban szélsőséges módon elmaradt, csak a december közepétől az év végéig lehullott jelentősebb csapadék hatására jelentek meg újra vízfelületek. A szikes gyepek a vízállásos részeken később, máshol már május első felében elkezdtek kisülni. A kaszálások után, a júliusi esők hatására kizöldültek, sarjút hoztak, augusztusban azonban ismét kiégtek. A Hármas-Körösön és a Maroson a legnagyobb árhullám január folyamán vonult le, melyet március utolsó harmadában egy kisebb árhullám követett. Augusztus közepétől az alacsony vízállás következtében a Maroson előtűntek a homokpadok, zátonyok, néhány ponton gázlók alakultak ki. Az év végére a Köröst, a Marost és a Hortobágy-Berettyót is szélsőségesen alacsony vízállások jellemezték. A Körös-ártér holtágai nyár végén, ősz elején kezdek kiszáradni. Kis-Sárrét Élőhely-fenntartási, kezelési tevékenységek Az Igazgatóság Földesi-telepén elhelyezett 48 darabos, négy éves szürkemarha tinó állománya a tájegységi szintű 300 hektáros területkezelésen belül, 60 hektáron legelt. Az előző évhez képes változást jelent, hogy az állatállomány téli elhelyezése Réhelyben valósul meg. A Túzok LIFE program keretében felvállalt kötelezettségeinknek eleget téve összességében 51,25 hektár telepített gyep kezelését végeztük el művelési ág váltás céljából. A fennmaradó, botanikai szempontból értékes gyepterületek kezelését mechanikailag végeztük, az állapotfenntartás, az elnádasodás, becserjésedés megakadályozása végett. A mocsarak vízellátottsága általában optimális volt, vízpótlásra nem volt szükség, sőt Kivágáson túl sok is volt a víz, a terület gyékényesedni kezdett. 25

26 A biharugrai-begécsi halastórendszert jelenleg három társaság kezeli. A Zöldhalmi, Csík, Szilas, Emlék, Bodorok, Begécs II IX tavakon folyt halgazdálkodás, a Gazdák, Kissziki, Begécs-I, Jankovich, Nagysziki és Ludas tavak kaptak ugyan vízpótlást, de nem voltak halasítva. Az Erdős, Kárászos, Új-tó I-II és a Ludas-ívók szárazon álltak. Begécsen és Ugrán egyaránt komoly fenntartási munkák folytak, a csatornarendszerek kotrása, teleltetők felújítása, halágykotrás. A kis-sárréti térségben a gazdálkodók 1300 marhával és 3680 birkával legeltettek. Az erdőterületeken csökkent az erdészeti tevékenység intenzitása, mind a fahasználat, mind az erdőművelés tekintetében, viszont sok erdőnek nem minősülő területen végeztek szociális célú cserje és favágást, ami rendkívül nagy zavarást okozott. A régi kaszált tisztások helyreállítása az AKG program miatt felgyorsult. Bélmegyeri Fáspuszta A Fáspuszta gyepének állapota jó, bár egyre jobban cserjésedik. A kiszáradó fák pótlását szolgáló mikro-fásításokban a fák növekedése idén a rendkívül kevés csapadék miatt stagnált. Az erdőkben az elmúlt 10 év véghasználatai elsősorban a természetvédelmi szempontból kevésbé értékes állományokat érintették, de így is viszonylag sok a felújítás alatt lévő terület. Az ápolási munkák rendszeresen vegyszeresen történnek, így a talaj bolygatásának elmaradása miatt az erdősítések elegyessége jó, bár néhány helyen gondot jelent az amerikai kőris. Dévaványai-Ecsegi puszták A területei egységben, bemutatási, területkezelési céllal tartott magyar szürke szarvasmarhák, bivalyok és racka és cigája juhok legelőterülete, valamint a téli takarmányszükséglet előállítása szolgáló kaszáló 1421 hektár nagyságot tett ki. A dévaványai Túzokvédelmi Mintaterületen lévő szántókon (115 hektár) a felparcellázott területen váltakozva termesztünk kis parcellákon repcét, lucernát, őszi búzát, őszi zabot, illetve végzünk ugarművelést. A dürgőhelyként is jelentős, a Mintaterületen belül lévő gyepterület kezelése részben legeltetéssel, részben kaszálással, részben szárzúzással történt. A jelentős sziki kocsord állománnyal rendelkező gyepeket kaszálással kezeltük. A Minaterületen kívül további szántóterületeket ugaroltattunk túzokvédelmi céllal, valamint a ködmönösi részen 35 hektár lucernával és 16 hektár gyeppel telepített rész, ebben az évben is mind túzokvédelmi, mind szálastakarmány betakarítás szempontjából nagy jelentősséggel bírt. A Réhelyi parton, mely a túzokvédelmi mintaterülethez közvetlenül, de kerítésen kívül csatlakozik, további 150 hektárt kezeltünk részben KEOP keretében. 26

27 A Túzok LIFE keretében 152 hektár gyeppel, illetve füvesherével vetett szántóterület kezelését végeztük. A Dévaványai-Ecsegi puszták térségében az Igazgatóság állományán kívül a gazdálkodók 985 marhával, 30 lóval és 1420 birkával legeltettek. Kígyósi-puszta A területi egységben 260 hektár legelőterület kezelését valósítottuk meg a Dévaványai- Ecsegi pusztáról átszállított 252 db üszővel. Téli takarmány előállítására nem volt szükség a területi egységben, mivel az állatállomány téli gondozása a Réhelyben kialakított telelőhelyen történik. A KEOP keretében visszagyepesített 136 hektár terület utógondozása mechanikailag történt. A visszagyepesedés érdekében további parlagszántókat szárzúztunk, ezzel elősegítve a spontán visszagyepesedést. A puszta déli részén a mezei élettérhez kötődő fajok védelmi szempontjai szerint saját használatban művelt területek (109 hektár) kezelését, évben az eredeti koncepció szerint folytattuk. A kezelés során mind a költési, mind a téli időszakban kedvező kultúrák (őszi búza, évelő rozs, zab, vetett gyep, pihentetett terület, lucerna, vöröshere, cirok, köles, füveshere, édeskömény) kerülnek telepítésre/fenntartásra kisparcellás kialakításban, részben ugarkeverékként. A cserjesáv mentén és a parcellák között füves mezsgyéket alakítunk ki, a munkaműveletek ütemezésére különös figyelmet fordítunk. Ezek a szempontok kiterjesztésre kerülnek a szomszédos, bérleti szerződés keretében kezelt szántóterületekre is, melyek szegélyében cserjetelepítést is végeztünk. Az Igazgatóság által végzett kezelési tevékenységeken kívül a pusztán a gazdálkodók közel 1200 marhával, 37 bivallyal, 60 lóval és 1850 birkával legeltettek. Körös-ártér A legeltetési időszakban 100 db szürkemarha tinó legeltetésével és folyamatos gyalogakác irtással az Álomzug kezelését elvégeztük. A legeltetés mellett az adventív fajok irtása folyamatos munkát jelent, mely során gépi és kézi munkaerővel a területek karbantartása, új területek kezelésbe vonása történik. A terület jelentős részét a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok kezelésében lévő elsődleges árvízvédelmi védvonalak és azok fenntartási sávjai teszik ki. Ezeken a gazdálkodási tevékenység a fenntartási célú kaszálásokra terjedt ki. A KMNP Körös-ártér területi egység kaszálóin a rendkívüli aszályos időjárást ellensúlyozták a kedvező mikroklímai adottságok, így átlagosan 3 t/ha fűtermést volt a jellemző. A Körös-ártérben az Igazgatóság állományán kívül a gazdálkodók 830 marhával és 340 birkával legeltettek. 27

28 Cserebökény Cserebökényben a gazdálkodók 195 marhával és több mint 5000 birkával legeltettek. 890 hektárnyi gyep kaszálásra is került. A szántóföldi kultúrákat előbb a belvíz, majd az aszály lényegében tönkretette. Kardoskúti Fehértó A tájegységben folytatódtak a korábbi tevékenységek, az itt lévő magyar szürke szarvasmarha, cigája és racka juh törzsállomány révén több mint 1700 hektár kezelését valósítottuk meg legeltetéssel és kaszálással. Ezen felül 91 hektáron végeztünk ugaroltatást, mely részben visszagyepesítési célú, egy része pedig a közelben lévő kék vércse telep egyedeinek is kedvelt táplálkozó helye volt. A 92 hektáron vetett árpa, zab, kukorica, valamit zöldugar egyrészt az állatállomány takarmányaként került felhasználásra, másrészt a Fehértó közelsége miatt a vonuló darvaknak és vadludaknak is táplálkozó helyül szolgált. Az év eleji nagy belvízborítás miatt téli legeltetés nem volt, csak év végén az aszályos decemberben, amikor a puszta déli és északi felén kisebb számban juhokat, néhány lovat és marhát legeltettek. Az aszályos nyár ellenére, a tavaszi belvizeknek köszönhetően közepes mennyiségű és jó minőségű szénát kaszáltak. A kaszálás június közepétől indul és augusztus közepéig tartott. Csanádi puszták A Csanádi-pusztákon összességében 1750 hektár gyep, valamit parlagterület kezelését végezzük szürkemarhák legeltetésével, valamint a szálastakarmány előállítása is ezen a pusztarészen történik ben legelő állománnyal sikerült megjelenünk a Királyhegyesi pusztán is. A Montág-puszta északi részében őszétől túzokvédelmi céllal kerültek szántóföldek saját használatba (51 ha), mely területen a túzokvédelmi munka 2011-ben is folytatódott. Túzokvédelmi céllal további 83,84 hektár lucerna fenntartását végeztük el, melyről a termést az állatállomány téli takarmányszükségletének kielégítésére használunk fel. Ezen felül 36 ha területet ugaroltattunk, szintén túzokvédelmi céllal. A saját vagyonkezelésű területeken kívül jellemző az alullegeltetés. Maros-ártér A réhelyi állatállományból a vegetációs időszakra ideszállított 108 egyedből álló szürkemarha tinó gulya legeltetésével, illetve folyamatos gyommentesítéssel, kézi és gépi gyalogakác irtással történt a területek állapotfenntartása/fejlesztése. 28

29 Számottevő legelő jószág a Bökényi-öblözetben nyugati felén legelt, másutt inkább csak a gátőrházaktól a gátakra hajtottak ki juhokat. Bökényben a most már évek óta folyó legeltetés következtében erőteljesen szorul vissza a gyalogakác. A vetyeháti részen ben az erdőgazdálkodó mintegy 6 hektáron végzett véghasználatot, 12 hektáron nevelővágást, 16 hektáron erdőfelújítást. Az év eleji jeges ár erdőfelújításokat károsított, amelyeket ismételni kellett. Tompapusztai löszgyep A 2007-ben bevezetett, sávos kaszálással történő kezelést megszakítva idén magfogás céljából került sor 7 hektáron késői kaszálására. Csorvási löszgyep A védett terület térségében Csorvás településtől nyugat felé több ezer hektáros elöntések alakultak ki télvégén, tavasszal. Az ott lakók szerint ilyen még nem fordult elő tudomásuk szerint. A belvíz a Sarkadi tanyánál a mezsgyét kivéve a teljes bekerített területet elöntötte. A mélyebben fekvő részeken nem kizárt, hogy a még elő nem bújt hérics töveket is érintette. A vasúti árokban szerencsére jelentős és hosszantartó elöntés nem alakult ki. A vasút mellett a Körtefánál a dűlőút menti taposás elkerülése érdekében oszlopokat ástunk le gyep szélére. Ősszel a Csorvási Önkormányzat közmunkásai - szerződés alapján - a vasútmentén a hérics termőhelyeket lekaszálták, a kaszálékot lehordták Élőhely rehabilitáció Kis-Sárrét A KEOP-3.1.2/2F/ projekt keretében öt élőhely rehabilitációt szolgáló beruházás zajlott a területen 2011-ben. Az első a Mezőgyáni gyepek két meghatározó részét, a Nagygyantét Mezőgyánnal összekötő számú közlekedési út északi oldalán lévő Kis-Gyantét, illetve az út déli oldalán fekvő Eperjest érintette. Az egy vízgazdálkodási egységet képező területet szilárd burkolatú utak, földutak, azok árkai, valamint csatornák tagolták több egységre. A beruházás célja a terület vízháztartásának javítása, illetve a közlekedéssel járó zavarások csökkentése. A Kis-Gyantét érintő beruházás során három bukós műtárgy megépítése mellett a csatornák profiljának csészeszelvénnyé alakítása történt meg. A bukós műtárgyak vasbetonból kerültek kialakításra, melyben a szabályozás lehetőségét betétpallók biztosítják. Az Eperjesi legelőt érintő beruházásrész során a legelő egységét megbontó földút, annak árkai, valamint a vízgazdálkodást kedvezőtlenül befolyásoló csatornák megszüntetése megvalósult. 29

30 A második, a Zsadány 0156/28h hrsz-ú gyepterület rehabilitációja. A terület védetté nyilvánítása előtt, a 80 -as években libatartással foglakoztak itt. Az állattartás során a keletkezett hulladék elszállítása maradéktalanul nem történt meg, majd a telep felhagyásával jelentős mennyiségű törmelék maradt a helyszínen. A gyepen szétszórtan lévő törmelék a terület kezelését megakadályozta, megindult a roncsolt terület csalánosodása, cserjésedése. Tekintettel arra, hogy a mechanikai gyomirtás nem volt megoldható, rövid időn belül nagy növedékkel jelent meg a bodza, illetve a fehérakác sarjhajtásai. A rekonstrukció során a jelentős mennyiségű szemét összeszedése, valamint hulladéktelepre történő elszállítása valósult meg. A szemét eltávolításával, illetve az érintett terület gyepesítésével a roncsolt terület helyreállításának beruházási része megvalósult. Két szervesen összefüggő részprojekt keretében elvégeztük a Madárvártától északra elhelyezkedő, mintegy 6000 m 2 nagyságú betonnal fedett területrész helyreállítását, illetve a Biharugra 0310/3b hrsz-ú ingatlanon lévő két tó rekonstrukcióját. A rekonstrukció során a beton feltörése és elszállítása, az elszállított hulladék helyére a rekonstruált déli tóból kitermelt iszap elhelyezése, a beavatkozási terület gyepesítése, illetve fás szárú növények telepítése valósult meg. A két tó rekonstrukciója során a déli tó esetében az elsődleges cél a vízimadarak részére táplálkozó hely biztosítása, az északi tó esetében pedig őshonos, mocsári halfajok állománymegőrzése, szaporítása. A déli tó kotrásával 0,7370 hektár nyílt vízfelület jött létre. A kotrás során kitermelt anyag felhasználásával a tó nyugati részén áthaladó elektromos távvezeték alatti rész feltöltése és a tó közepére tervezett sziget kialakítása megtörtént. A fennmaradó anyag a gyeprekonstrukcióval érintett részen került elhelyezésre. Az északi tó rekonstrukciójával a tó nádasában kacskaringós vonalvezetéssel, öblözetekkel ellátott nyiladékot valósítottunk meg fenékkotrással. A tavak közvetlen feltöltése gravitációs úton, a beruházás keretében kialakított tolózárral szabályozható átereszekkel történik. A gravitációs töltés határát meghaladó igény kielégítése érdekében megépítésre került a két tó nyugati csatlakozási pontjánál egy szivattyúállás, ahonnan szivattyúval a vízpótlás megoldható. A tavak leürítése az átereszen keresztül gravitációsan, illetve szivattyúzással végezhető el. A Szalontai-legelőn, a Zsadány 0156/28h hrsz-ú gyepen található egy olyan artézi vizet feltáró fúrt kút, amelyben nyomás hatására a felszín fölé emelkedik a víz, ezzel folyamatos vízellátást biztosítva az év teljes időszakában. A kút és annak környékének állapota folyamatosan romlott, a kút mellett található beton itatóvályú összetört, a kút vizét nem fogadta magába, annak feleslegét nem vezette el. A kifolyó folyamatosan vízben állt, ezzel veszélyeztetve a kút hosszú távú üzemelését. A kút az elmúlt évtizedekben elsősorban az állatállomány itatását szolgálta, de folyamatos vízhozamával a környező gyepterület állapotát is természetvédelmi szempontból kedvezően befolyásolja. Bélmegyeri Fáspuszta A KEOP-3.1.2/2F/ projekt keretében 20 hektáron történt cserjeírtás a szikes erdei rét társulások megőrzése érdekében. 30

31 Mágor-puszta Ugyancsak a KEOP-3.1.2/2F/ projekt keretében, szeptember vége és november eleje között, száraz talajállapotok mellett zajlott Mágor-pusztán, mintegy 400 hektárt érintően a korábban öntözést, illetve belvízelvezetést szolgáló árok- és csatornarendszer felszámolása a területen lévő depóniák felhasználásával. A kivitelezés a jelentősebb csatornák esetében lánctalpas és egy gumikerekes erőgéppel, illetve ládás földgyaluval, a kisebb csatornák nyomvonalán tárcsázással történt. A megszüntetett fm árok és 3098 fm csatorna nyomvonalain a kivitelezést követően a gyepesítés is megtörtént. A projekt keretében további 10,57 hektár nagyságú, gyepek közé beékelődött szántóterület visszagyepesítését is megvalósítottuk. Dévaványai-Ecsegi puszták A KEOP-3.1.2/2F/ projekt több részprojektje érintette a Dévaványai- Ecsegi puszták területét is. A Dévaványa hrsz-ú major a 80 -as évektől kezdődően folyamatosan leépült. A projekt megkezdéséig funkcióját teljesen elveszítette, a területen csak a romok voltak észlelhetőek. Az ingatlanon található épületmaradványokat maradéktalanul eltávolítottuk, így a terület gépi kezelése megvalósítható, a gyeptársulás helyreállítható. Hasonló beavatkozás történt Udvarnokon, a Gyomaendrőd 01628/1 hrsz-ú területen lévő állattartó épületet romjai esetében is. A KEOP programban rögzített célok megvalósítása érdekében a területi egységben összességében 230 ha kiterjedésben hajtottunk végre gyepesítést, illetve további 85 hektár területen túzokvédelmi ugart alakítottunk ki. Kígyósi-puszta A KEOP-3.1.2/2F/ projekt keretében a Kígyósi-puszta déli részén, Kétegyháza községhatárban július közepétől szeptember elejéig zajlottak a Török-halom rekonstrukciós munkálatai. A Török-halmot 1968-ban tárták fel, majd a régészeti feltárást követően szinte teljes egészében elhordták (a halom DK-is sarkát már ezt megelőzően). A feltárás révén szintvonalas vázlatok és fényképdokumentáció is rendelkezésre állt a halomról. A halom maradványának felszínéről a jobb állapotú foltok a munkálatok megkezdését megelőzően gyeptéglával felszedésre kerültek, majd a helyreállított halomtest alsó harmadába kerültek visszahelyezésre. A halomtest gyepesítése szeptemberében történt a Tompapusztai löszgyepről aratott, egyszikűek dominanciája jellemezte keverékkel, illetve kis tételben más halmokról származó kétszikű fajok magjainak elszórásával. Ugyancsak a KEOP pályázat keretében 2010-ben visszagyepesített 136 hektár terület utógondozása történt ben telepítésre került 40 db, egyenként 0,5 hektáros cserjefolt és facsoport, egy 1,5 hektáros erdősáv és elegyfajok bevitele történt 40 hektár, korábban tölgymakk vetéssel telepített állományba. A visszagyepesedés érdekében további parlagszántókat szárzúztunk, ezzel elősegítve a spontán visszagyepesedést. 31

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok

Részletesebben

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi

Részletesebben

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek Magyarországon 2 Természetvédelmi

Részletesebben

A Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatai

A Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatai A Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatai 1. KEOP-4.2.0/B/09-2010-0006 Megújuló energián alapuló fűtési és hmv rendszerek kiépítése a Körösvölgyi és a Réhelyi Látogatóközpontokban illetve

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2010. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2010. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2010. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A beszámoló összeállításában közreműködtek: Tirják László Kalivoda Béla Kalán Józsefné Bánfi Péter Parczen Balázs Weisz Zoltán

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN. (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs²

TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN. (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs² TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs² ¹ Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, ² MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport

Részletesebben

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Fejlesztési Terve (2009 2014)

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Fejlesztési Terve (2009 2014) A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Fejlesztési Terve (2009 2014) 2008. Szerkesztette: Kalivoda Béla Az összeállításban közreműködött: Tirják László igazgató Kalivoda Béla általános igazgatóhelyettes

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

A Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatai

A Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatai A Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatai 1. KEOP-4.2.0/B/09-2010-0006 Megújuló energián alapuló fűtési és hmv rendszerek kiépítése a Körösvölgyi és a Réhelyi Látogatóközpontokban illetve

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési

Részletesebben

Mezőgazdálkodás AKG nélkül

Mezőgazdálkodás AKG nélkül Mezőgazdálkodás AKG nélkül Az agrár-környezetgazdálkodási program egy éves kimaradásának hatásai és értékelése Kovács Krasznai Eszter és Kalóczkai Ágnes Kutatási cél Mi történt egy AKG nélküli évben? Kutatási

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

AKTUÁLIS VÍZ- ÉS CSATORNADÍJAK. Ft/m 3 Ft/m 3 Ft/m 3 Ft/m 3

AKTUÁLIS VÍZ- ÉS CSATORNADÍJAK. Ft/m 3 Ft/m 3 Ft/m 3 Ft/m 3 AKTUÁLIS VÍZ- ÉS 1. AMBRÓZFALVA 2. ALMÁSKAMARÁS 3. 4. 12. APÁTFALVA ÁRPÁDHALOM 5. ÁSOTTHALOM 6. BATTONYA 7. BÉKÉS 8. BÉKÉSCSABA 9. 10. 11. BÉKÉSSÁMSON BÉKÉSSZENTANDRÁS BÉLMEGYER BIHARUGRA 13. BORDÁNY 14.

Részletesebben

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (nettó 1 millió forintot elérő vállalkozási és megbízási szerződések) 2010.06.01. - 2013.07.31.

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (nettó 1 millió forintot elérő vállalkozási és megbízási szerződések) 2010.06.01. - 2013.07.31. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (nettó 1 millió forintot elérő vállalkozási és megbízási ek) 2010.06.01. - 2013.07.31. Sorsz. Szerződő partner neve Szerződésk ötés dátuma Tárgy 1 Bierbaum Bt. 2010.01.10

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Se veled, se nélküled az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések értékelése természetvédelmi

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről

Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről Kecskemét, 2009. február 24.. igazgató Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 1. Személyi állomány... 5 2. Területi adatok... 6 2.1. Védett

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel

Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Szarvas, 2015. július 09. A mezőgazdasági célú vízhasználat

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM KÉZMŰVES TERMÉKEKHEZ NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM KÉZMŰVES TERMÉKEKHEZ NYILATKOZAT 3/b számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM KÉZMŰVES TERMÉKEKHEZ NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 5540 Szarvas, Anna-liget 1.) mint védjegyjogosult

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

/Kivonat a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendeletből/

/Kivonat a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendeletből/ A természetvédelmi hatósági eljárások során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak /Kivonat a 33/200 (XII. 27.) KvVM rendeletből/ Sorszám 3 37. Az igazgatási szolgáltatási díjköteles természetvédelmi,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november

Részletesebben

A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321)

A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321) A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tevékenysége a projekt alatt Petróczi Imre Balaton-felvidéki

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Az agráriumhoz kötődő környezeti, természeti erőforrásaink helyzete Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület FALUGAZDÁSZOK

Részletesebben

A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása

A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2014. május 9. Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ A Fenntartható

Részletesebben

1. számú melléklet - Referencia munkák

1. számú melléklet - Referencia munkák 1. számú melléklet - Referencia munkák Munka megnevezése A munka elkészítésének ideje Környezetvédelmi felülvizsgálatok Kétegyháza Nagyközség szilárd és folyékony hulladék lerakó teljes körű Füzesgyarmat

Részletesebben

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata . számú melléklet grár-környezetgazdálkodási kifizetés előíráscsoportjainak előírástáblázata Tematikus előíráscsoport. Horizontális szántó földhasználati kategória támogatás előírásai támogatás. 2. 3.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Fenntartási terv. Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat)

Fenntartási terv. Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat) Fenntartási terv Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat) Dévaványa-környéki gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKM20014) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19.

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19. Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19. Agrár-környezetgazdálkodás célja: az agrár-környezetgazdálkodási célok elérések érdekében többlet tevékenységek önkéntes alapon való elvégzése kedvezményezett:

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A

Részletesebben

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén A LIFE+ program jövője Sashalmi Éva VM Természetmegőrzési Főosztály 2012. május 17. 1. LIFE+ Természet és Biodiverzitás 2. A természetvédelmi

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?

Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vizes élőhelyeinken Gödöllő, 2016. május 20. A vizes élőhelyek

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

TERVEZET A NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VADVIZEK JEGYZÉKÉ -BE BEJEGYZETT HAZAI VÉDETT VIZEK ÉS VADVÍZTERÜLETEK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ KVVM TÁJÉKOZTATÓRÓL

TERVEZET A NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VADVIZEK JEGYZÉKÉ -BE BEJEGYZETT HAZAI VÉDETT VIZEK ÉS VADVÍZTERÜLETEK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ KVVM TÁJÉKOZTATÓRÓL TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1808/2007. TERVEZET A NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VADVIZEK JEGYZÉKÉ -BE BEJEGYZETT HAZAI VÉDETT VIZEK ÉS VADVÍZTERÜLETEK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA SZEREPE A VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN

A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA SZEREPE A VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA SZEREPE A VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA SZEREPE A VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN A NAK egységesen szervezett, kötelező tagsághoz kötött köztestület,

Részletesebben

Alapító Okirat 1. A költségvetési szerv

Alapító Okirat 1. A költségvetési szerv Alapító Okirat 1 (..) települések Képviselő-testületei a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 41. -ában foglalt felhatalmazás alapján az 1997. évi CXXXV. Törvény 16. -a alapján, az államháztartásról

Részletesebben

2007. évi beszámolója

2007. évi beszámolója Homokhátsági Mintagazdaság Kht. 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a HOMOKHÁTSÁGI MINTAGAZDASÁG KEREKEGYHÁZA KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG (6041 Kerekegyháza Fő u. 47/a) 2007. évi beszámolója Tartalom: 2007. évi közhasznú

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések

Részletesebben

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata . számú melléklet grár-környezetgazdálkodási kifizetés csoportjainak táblázata Tematikus csoport. Horizontális szántó földhasználati kategória támogatás ai támogatás választható ok. 2. Tilos szennyvíz,

Részletesebben

Békés megye összes településének térképe egy helyen - TÉRKÉPNET - térkép útvonaltervező időjárás

Békés megye összes településének térképe egy helyen - TÉRKÉPNET - térkép útvonaltervező időjárás Békés megye összes településének térképe egy helyen - TÉRKÉPNET - térkép időjárás Békés megye összes településének térképe egy helyen! Békés megye összes településének térképe egy helyen! Békés megye településeinek

Részletesebben

Tapsonyi Tamás. Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer bemutatása

Tapsonyi Tamás. Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer bemutatása Tapsonyi Tamás Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer bemutatása KAP érvényesítésére vonatkozó jogszabályok bemutatása - A Tanács 1992. november 27-i 3508/92/EGK rendelete egyes közösségi támogatási

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki

Részletesebben

Tájékoztató Békés megye természetvédelmi állapotáról

Tájékoztató Békés megye természetvédelmi állapotáról Tájékoztató Békés megye természetvédelmi állapotáról Előterjesztő: Tirják László igazgató Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Szarvas 2011. március A természetvédelem helyzete Békés megyében Természetvédelmi

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata 1 1.) A Megyei Területrendezési Terv Vaja várost érintő elhatározásai

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2016. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Módosítások 2016. I. KÜLZETLAP Újfehértó Város Településrendezési Tervének - módosításához

Részletesebben

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata ET JF/515/2/2011. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

A MEGVALÓSULT PROGRAM MUNKATERVE NEMZETI TEHETSÉG PROGRAM 2014

A MEGVALÓSULT PROGRAM MUNKATERVE NEMZETI TEHETSÉG PROGRAM 2014 Pályázati azonosító: NTP-MTI-14-0146 Pályázó neve: Körös Tehetséggondozó Egyesület Pályázó címe: 5600 Békéscsaba, Derkovits 4. III. 14. Program címe: Madárvárta típusa Projektnyitó, bevezető megbeszélés,

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Natura 2000 fenntartási terv Csorvási löszgyep kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKM20007) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Partner: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Dr. Varga Tamás igazgató Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Környezetünk legösszetettebb

Részletesebben

Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése

Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén KEOP 7.2.1.3./10 11 2011 0003 azonosítójú projekt Podmaniczky László (Szent István Egyetem)

Részletesebben

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi

Részletesebben

Az igazgatóság vagyonkezelésében lévı területek (ha) állapot szerint

Az igazgatóság vagyonkezelésében lévı területek (ha) állapot szerint 1. számú melléklet Nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévı védett és védelemre tervezett természeti területek változása 2006-2007 között (2007. december 31. állapot szerint) Nemzeti park igazgatóságok

Részletesebben

150/2004. (X. 12.) FVM rendelet.

150/2004. (X. 12.) FVM rendelet. 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet. a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.

Részletesebben