XI. A II. világháború

Átírás

1 XI. A II. világháború 1938-ban Teleki Pál visszatér a politikába, először kultuszminiszterként. Az első bécsi döntés tárgyalásánál a magyar delegáció egyik vezetője volt. Az elvesztett területek visszaszerzése érdekében Németország és Olaszország, más szóval a tengelyhatalmak felé forduló Imrédy-kormánnyal szemben a meggyőződéses angolbarát volt. Bár Horthy Miklós az 1920-as és 30-as években visszahúzódott a napi politikától, szerepe a területvisszacsatolások kapcsán ismét megnőtt a magyar hadsereg főparancsnokaként. Teleki Pál miniszterelnök kormányzata igyekezett elszigetelődni a német befolyástól: Horty Miklós 1939 nyarán közölte a tengelyhatalmakkal, hogy Magyarország semmilyen formában nem vesz részt a lengyelek elleni háborúban. Dr. széki gróf Teleki Pál (római szent birodalmi gróf) (Budapest, november 1. Budapest, április 3.) miniszterelnök, földrajztudós, egyetemi tanár, erdélyi földbirtokos, politikus, (tiszteletbeli) főcserkész, az MTA tagja, a SZEFHE Rabonbánja ben a németek megkérdezték a magyar kormányt, hogy lehetséges-e Lengyelország megtámadása Magyarország területéről. Figyelemre méltó Teleki Pál viszonya Lengyelországhoz. Teleki egyértelmű válasza így szólt: Magyarország részéről nemzeti becsület kérdése az, hogy ne vegyen részt semmiféle agresszióban Lengyelország ellen. Lengyelország szeptemberi kudarca után Horthy megtiltotta, hogy az ország vasútvonalain a német hadsereg Lengyelországba szállíthasson hadianyagokat. A lengyel-magyar határszakaszt nem ellenőrizték a németek, és a magyar kormány megnyitotta a határt a lengyel menekülők előtt, és megadta az összes lehetséges segítséget (a német sereg bevonulásáig lengyel iskolák és szervezetek működtek Magyarországon). Emellett nagyszámú lengyel menekültet engedtek át Jugoszlávia felé. Egy részük azonban Magyarországon maradt, ahol anyanyelvükön oktatási lehetőséget biztosítottak számukra. 1 Később a lengyelek Balatonbogláron szobrot állíttattak Teleki Pálnak, valamint Varsóban egy utca viseli a nevét év eseményei: szeptember 3. Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzen Németországnak. szeptember 3. India és Ausztrália hadat üzen Németországnak. szeptember 3. Új-Zéland hadat üzen Németországnak. szeptember 5. A szlovák állam kinyilvánítja hadba lépését. szeptember 6. A Délafrikai Unió hadat üzen Németországnak. szeptember 10. Kanada hadat üzen Németországnak. szeptember 17. A Szovjetunió megtámadja Lengyelország keleti részét. szeptember 26. Törvényen kívül helyezik a Francia Kommunista Pártot. szeptember 27. A német csapatok bevonulnak Varsóba. október Jozef Tisot a Szlovák Köztársaság elnökévé választják. november 1 2. Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia csatlakozik a Szovjetunióhoz. november 30. A Szovjetunió megtámadja Finnországot március 12.-én békekötéssel ér véget a finn-orosz háború. (Téli háború) Teleki Pál Horthy egyetértésével a fegyveres semlegesség jegyében kívánt politizálni, hogy a magyar haderő megmaradjon a háború utáni rendezés idejére. A britekkel szemben is semlegességi kötelezettséget vállalt, illetve a német megszállás esetére ellenállást. J. F. Montgomery, márciusa között az Egyesült Államok budapesti nagykövete emlékiratában azt állítja, hogy budapesti működése során felismerte, miszerint Magyarország a német és orosz imperializmus közé van szorítva. 1 John Flournoy Montgomery: Hungary, The Unwilling Satellite.9: The Breaking Up of Czechoslovakia.

2 1940-ben a Szovjetunió szövetséget keresett Magyarországgal Románia ellenében, amely során Erdélyt ajánlották fel a magyar félnek. Erre azonban végül a kompromittálódástól való félelem miatt nem került sor. 2, folyamán pénzt helyeztek el az amerikai magyar nagykövetségen, hogy esetleg emigráns kormányt alakíthassanak. Teleki belátta, hogy sem a Jozef Tiso vezette Szlovákia, sem az Ion Antonescu által irányított Románia nem számít kiútnak az Anschluss miatt egyre szorultabbá váló helyzetből, így örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával, ahol érezhető volt a németellenes tendencia fölénye. Teleki Pál politikája Magyarországot a Berlin-Róma tengellyel való szövetséghez vezette, ennek köszönhetően Magyarországnak sikerült kivívnia a részleges revíziót. Ez vezetett a II. világháborúban való részvételhez nyarán a magyar hadsereg csapatösszevonásokat hajtott végre, hogy politikai nyomást gyakoroljon Romániára a revízió kérdésében augusztus 30-án kimondta az úgynevezett második bécsi döntést, amelynek értelmében augusztus 30-án A második bécsi döntés értelmében magyar csapatok megszállják Észak-Erdélyt. 43 ezer km 2 terület került vissza Magyarországhoz. Észak-Erdély és a Székelyföld szeptember 15-én ünnepélyes dísszemlét tartottak Kolozsvárott november 20-án a magyar kormány csatlakozott a Háromhatalmi Egyezményhez (Németország, Olaszország és Japán), elismerve a fasiszta Olaszország és a náci Németország európai hegemóniáját. Az egyezmény értelmében ha a világháborúban addig részt nem vevő állam támadná meg a tengelyhatalmakat, Magyarország szolidaritást vállal a megtámadottal november 23.-án Románia, november 24.-én Szlovákia csatlakozik a Tengelyhatalmakhoz december 12-én a magyar kormány Belgrádban örök barátsági szerződést kötött Jugoszláviával. Az ottani katonai puccs mely egyúttal németellenes élű volt után azonban a berlini vezetés bejelentette igényét arra, hogy német csapatok Magyarországon áthaladhassanak. Telekinek választania kellett a revíziót lehetővé tevő és addig győztes helyzetben levő Németország, és a térséget minden szempontból feladó, de nagy anyagi tartalékokkal rendelkező angolszász hatalmak és a velük potenciálisan szövetséges Szovjetunió között. Teleki tartani akarta magát a barátsági szerződéshez, Németország ellenében. A német hadsereg Jugoszlávia elleni felvonulásának másnapján április 3-án reggel Telekit holtan találták a Sándor-palotában lévő lakosztályában, fejlövés végzett vele. Íróasztalán drámai hangú levelet találtak nála a kormányzónak címezve, melyben erős szavakkal ítélte el a Jugoszlávia elleni agressziót. A német csapatok már a halálhír előtt elindultak Jugoszlávia ellen. Halálát bár körülményei sok vitát váltottak ki a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a történettudomány öngyilkosságként értékeli ben Teleki politikája végleg csődöt mondott: tavasszal német támadás kezdődött Jugoszlávia ellen, Horthy pedig beleegyezett, hogy átengedje a Wehrmacht seregeit Magyarország területén. A Jugoszlávia megnevezés gyűjtőnév, ugyanis az országnak több hivatalos neve volt. A megnevezések változásai gyakran lényeges változásokat jelenítenek meg az ország belső berendezkedésében, államformájában vagy kiterjedésében. A II. világháború kitöréséig az alábbi neveken ismert: Szerb Horvát Szlovén Királyság (Kraljevina Srba, Hrvata i Slovenaca) december október 3. (1929. január 6-án királyi diktatúra kezdődik, és ennek a következménye a névváltoztatás) Jugoszláv Királyság (Kraljevina Jugoslavija) október április 6. (ill. április 17. a kapituláció napja) Mivel azonban az örökbarátsági szerződés még érvényben volt, a britekkel pedig már az átengedés megrontotta a kapcsolatot, a kormányzat csak azután indított támadást dél felé, hogy a jugoszláv állam hivatalosan megszűnt. 2 John Flournoy Montgomery: Hungary, The Unwilling Satellite.10: The Downfall of Rumania. 3 Mucsányi János:Hatvan éve történt (Dombrády Lóránd, Pritz Pál és Szakály Sándor)

3 A villámgyors német sikerek hatására a magyar vezetés Horthy-t is beleértve feladta korábbi aggályainak egy részét. A német megrendelések felvirágoztatták a magyar gazdaságot, megszűnt a munkanélküliség. A tengelyszövetséges Magyarország 1941 nyarán-őszén végzetesen belesodródott a második világháború eseményeibe. Teleki ezt már nem érte meg: búcsúlevelet maga után hagyva, feltételezések szerint öngyilkos lett április 3-án. Teleki Pál miniszterelnök öngyilkossága előtt Horthy Miklóshoz írt búcsúlevele Főméltóságú Úr! április 3. Szószegők lettünk - gyávaságból - a mohácsi beszéden 4 (*) alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk - mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok ápr. 3. Teleki Pál Teleki Pál miniszterelnök öngyilkossága előtt Horthy Miklóshoz írt lemondó levele Főméltóságú Úr! április 3. Ha cselekedetem nem is sikerülne teljesen, és még élnék, ezennel lemondok ápr. 3. Mély tisztelettel Teleki Pál Werth Henrik vezérkari főnök szorgalmazta Magyarország hadbalépését a németek oldalán. Werth Henrik Rezsőházán (ném. nevén Rudolfsgnad) született december. 26.-án. A hadapródiskola elvégzése után Békéscsabán a gyalogezredben szolgált ben lett a közös hadsereg tiszthelyettese. Onnan került a hadiiskolába (Ludovika Akadémia), melynek elvégzése után a székesfehérvári honvédkerületi parancsnoksághoz osztották be. Az I. világháborúba a pozsonyi hadosztályparancsnoksággal vonult mint vezérkari százados ban vezérkari ezredes A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg hadosztályparancsnoka május 2-án a hadseregfőparancsnokság megbízottja a román okkupációs erőkkel való fegyverszüneti tárgyaláson ban a hadseregben a fővezérségen teljesített szolgálatot, majd a honvédelmi minisztérium hadműveleti osztályának vezetője lett. Csapatszolgálatot és vezérkari pozíciókat is ellátott tól tábornok, a Hadiakadémia parancsnoka is volt től altábornagy, dandárparancsnok ban nyugállományba helyezik szeptemberében reaktiválják, Horthy Miklós kormányzó parancsára a délvidéki területek közigazgatásának feje lett tól szeptember 5-ig a hadsereg németbarát beállítottságú vezérkari főnöke volt. E minőségében szeretné elérni a hadsereg jelentősebb politikai tényezővé válását, valamint szorgalmazza néha a politikai vezetést is megelőzve a németekkel való szoros együttműködést. Irányítása alatt dolgozták ki Jugoszlávia és a Szovjetunió megtámadásának terveit. 4 A mohácsi csata 400. évfordulója alkalmából, augusztus 29-én mondott Horthy-beszédre utal, amelyben a Kormányzó a szerb-magyar harcok emlékeit idézve a két ország érdekközösségét hangsúlyozta. A mohácsi beszédnek Jugoszláviával szemben hangoztatott békülékeny kitételei a kisantant megbontását célozták. A magyar kormány felkínálkozása Jugoszláviában nem talált kedvező fogadtatásra.

4 Horthy 1941 szeptemberében felmentette, ismét nyugállományba került februárjában, az összeomlás után nem menekült el, hanem lakásán várta meg a letartóztatására érkező orosz tiszti járőrt. a szovjetek letartóztatták. Távollétében lefokozták és kicsapták a honvédségből, majd ban a Népbíróság "háborús bűnök" miatt halálra ítélte. Szovjet-orosz fogságban hunyt el május 28-án. A villámgyors német sikerek hatására a magyar vezetés Horthy-t is beleértve feladta korábbi aggályainak egy részét. A német megrendelések felvirágoztatták a magyar gazdaságot, megszűnt a munkanélküliség, így a szélsőségek támogatottsága is visszaesett ebben az időben. A kormány az Egyesült Államokba kihelyezett összeget is visszavonta április 3-án, gróf Teleki Pál öngyilkosságát követően Horthy Miklós kormányzó Bárdossy László miniszterelnökké nevezte ki, valamint a külügyminiszteri tárcát is megtartotta. (1941. február 4-én lépett a betegségben elhunyt gróf Csáky István örökébe mint külügyminiszter.) bárdosi dr. Bárdossy László (Szombathely, december 10. Budapest, 1946.január 10.) diplomata, politikus, magyar miniszterelnök. Világnézetét tekintve nem volt nemzetiszocialista, miniszterelnökségének idején, illetve az előtt sem látszott különösebben lelkesedni a német eszmékért, ám ugyanakkor aktív németbarát politikát folyatott. Kortársaival, Gömbös Gyulával vagy Imrédy Bélával ellentétben nem foglalkozott a magyar nemzeti ideológiával. Horthy Miklós engedve a német nyomásnak, Bácskába küldte a magyar csapatokat, amikor a német hadtestek Olaszországot segíteni a Balkánra vonultak. Magyarország április 11-én lépett be a világháborúba, amikor megszerezte Bácskát, a Muraközt és a Dráva-háromszöget km 2 terület került vissza Magyarországhoz. A késlekedés miatt Hitler nem járult hozzá további területek visszacsatolásához. A magyar honvédség a függelemsértő, németbarát tisztek parancsára (a német hadvezetés utasítása szerint) elkövette az újvidéki mészárlást (az ún. Hideg Napokat). Az áldozatok száma 3800 körül volt. 5 A háborús bűnöket kivizsgáló vajdasági bizottság dokumentumában az Újvidékre vonatkozó vádak a legsúlyosabbak. A magyar katonaság április 13-án vonult be a városba, ahol lövöldözések kezdődtek, amik 2 napon át folytatódtak. Az eseményekért később a háborús bűnöket kivizsgáló vajdasági bizottság 42 magyar lakost tartott bűnösnek a történtekért ben 1,253 zsidó és szerb lakost hurcoltak el, de ehhez a helybéli lakosságnak nem volt köze, sőt a polgárok tiltakozó akciót is indítottak a kivégzések megakadályozására. A magyar kormány elrendelte a bűnösök megbüntetését, amely során négy tisztet halálra ítéltek. Azonban a németek a kivégzés előtt Németországba menekítették őket, ahol az SS-ben kaptak szolgálati beosztást. Ehhez kapcsolódóan megemlítendő, hogy a jugoszláv partizánok 1944 és 1945 között, illetve az azt követő időszakban etnikai alapú népirtást hajtottak végre. A délvidéki népirtás során ezer (egyes források szerint akár ezer) ártatlan, magyar nemzetiségű személyt végeztek ki. Sokakat megkínoztak és koncentrációs táborba hurcoltak, ahol éhen haltak. A 332 ezres német kisebbséget felszámolták. Emellett a horvátokat is érték atrocitások. Az áldozatokat háborús bűnösként tüntették fel és a népirtást államilag is támogatták. Fentiekre való hivatkozással, a Horthyrendszerrel ellentétben meg sem kísérelték a tettesek felelősségre vonását. 6 A növekvő német bizalmatlanságot mi sem jelezte jobban, mint az 1941 tavaszán - a Jugoszlávia elleni támadás és Teleki Pál miniszterelnök öngyilkossága árnyékában - lezajlott "audiencia". A rövid, protokollmentes személyes találkozóra április 24-én egy München melletti falucskában, a páncélozott kancellári különvonaton került sor. A kezdeti hadisikerektől lelkesült Horthy ott vetette fel "a háború mesterségét mind jobban értő" Führernek a Szovjetunió elleni közös hadjárat ötletét. "Viszonyunk a szovjetekkel teljességgel rendezett", hárított Hitler, mert - mint utóbb környezetének elárulta - esze ágában sem volt a "mindent kifecsegő öregemberrel" megosztani a Barbarossa-terv körvonalait. Szövetségesének szokatlan titkolódzása még június 22-én, a Szovjetunió elleni német támadás napján sem ütött szöget Horthy fejébe. Mint azt a német követ, Otto Erdmannsdorf rögvest jelentette, a hír hallatán a kormányzó szinte eksztázisba került, s úgy fogalmazott, hogy ő, "a bolsevizmus ellen küzdő öreg keresztes lovag", 22 éve erre a napra várt. Néhány hónappal később azonban a könnyű keleti 5 Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában.Budapest, Magvető, 1991 (MEK) 6 Kiss József:Dokumentumok a délvidéki magyar kissebséget ért megtorlásokról.

5 győzelem illúziójából józanodó kormányzó - amikor Hitler "a további közös erőfeszítések" megtárgyalására ismét a Sasfészekbe rendelte - immár a rosszul felszerelt magyar csapatok frontvonalból való kivonását kérelmezte. Kevés sikerrel. Csupán bizonytalan ígéretet kapott a hiányos felszerelés pótlására, lohadó harci kedvét pedig a Vaskereszt lovagkeresztje kitüntetés volt hivatott fokozni. Bárdossy László júniusban terjesztette be a parlamentben a harmadik zsidótörvény javaslatát, amelyet a parlament az évi XV. törvénycikként fogadott el. A III. zsidótörvény (1941. évi XV. tc.) megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságkötést és az azon kívüli nemi kapcsolatot is évi XV. törvénycikk a házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről I. Házasságkötés előtt szükséges orvosi vizsgálat 1. A házasság kihirdetését csak akkor szabad elrendelni, illetőleg a kihirdetés alól csak akkor szabad felmentést adni, ha mindegyik házasuló fél harminc napnál nem régibb keletű tiszti orvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy a lakóhelye szerint illetékes tiszti orvosnál megjelent, egészségi állapotának megállapításához a szükséges felvilágosításokat megadta, magát megvizsgáltatta és a vizsgálat nem állapított meg fertőző gümőkórt vagy fertőző nemibajt. A tiszti orvos mellőzheti a vizsgálatot, ha a házasuló nő a belügyminiszter által erre feljogosított orvos bizonyítványát szolgáltatja arról, hogy az első bekezdésben felsorolt kóros állapotok egyike sem állapítható meg. A tiszti orvos elengedheti a házasuló személyes megjelenését és megvizsgálását, ha a házasuló gümőkór tekintetében az 1940:VI. törvénycikk 11. -ában, nemibaj tekintetében pedig az ugyanennek a törvénycikknek 35. -ában megjelölt valamely közegészségügyi szervnek, a honvédség hivatásos állományában tényleges szolgálatot teljesítő személy pedig hivatásos állományú honvédorvosnak vagy honvédegészségügyi intézetnek harminc napnál nem régibb keletű orvosi bizonyítványát szolgáltatja arról, hogy az első bekezdésben felsorolt kóros állapotok egyike sem állapítható meg. Ilyen esetekben a tiszti orvos a bizonyítványban köteles megjelölni az orvosi vizsgálat mellőzésének okát, valamint a bizonyítványt kiállító orvos vagy egészségügyi intézmény nevét és megállapításának tartalmát. 2. Ha a tiszti orvos az 1. alá eső betegségre utaló gyanús jelenséget észlel, a bizonyítvány kiállítását mindaddig felfüggeszti, amíg a házasuló meggyógyul, illetőleg magát az 1. második bekezdésének második mondatában említett közegészségügyi szerv által megvizsgáltatja és attól megnyugtató bizonyítványt kap. Ha az utóbb említett bizonyítvány a tiszti orvos által gyanított betegséget nem állapítja meg, ezt a megállapítást kell a tiszti orvosi bizonyítványba felvenni. Ilyen esetben a tiszti orvos a bizonyítvány kiállítását nem tagadhatja meg. A tiszti orvos eljárásának részletes szabályait, valamint az orvosi vizsgálatokért és bizonyítványokért felszámítható díj mértékét a belügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg. A jelen törvény végrehajtásához szükséges orvosi bizonyítványok illetékmentesek. 3. A házasságkötésnél a polgári tisztviselő csak akkor működhetik közre, ha a házasulók az 1. - ban meghatározott tiszti orvosi bizonyítványt bemutatják. Az 1. -ban meghatározott tiszti orvosi bizonyítvány bemutatását az eljáró polgári tisztviselő elengedheti: 1. ha tiszti orvosi megállapítása szerint valamelyik házasuló közeli halállal fenyegető betegségben szenved, 2. gümőkór tekintetében, ha az 1940:VI. törvénycikk 11. -ában megjelölt valamely közegészségügyi szerv bizonyítványa szerint mind a két házasuló fertőző gümőkórban szenved, 3. ha a házasulók együttéléséből a jelen törvény hatálybalépése előtt gyermek született vagy a nő tiszti orvos megállapítása szerint a jelen törvény hatálybalépése előtt teherbe esett. Az 1. -ban meghatározott tiszti orvosi bizonyítvány bemutatása alól az igazságügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértve kivételesen felmentést adhat, ha az eset körülményei szerint a házasságkötés következtében a fertőző baj továbbterjesztése és gyermekek születése kizártnak tekinthető, a házasságkötés megengedését pedig méltánylást érdemlő nyomós erkölcsi okok indokolttá teszik. 4. Ha a tiszti orvos a bizonyítvány kiállítását az 1. -ban említett valamely kóros állapot fennállása miatt megtagadja, erről a bizonyítványt kérő felet a megtagadás okának közelebbi megjelölése nélkül

6 értesíti. A fél a bizonyítvány kiadásának megtagadása miatt panasszal fordulhat a kir. törvényszékhez. A kir. törvényszék a belügyminiszter által kijelölt egészségügyi intézmények véleménye alapján állapítja meg azt, hogy az 1. és 3. rendelkezései szempontjából az anyakönyvvezető a házasságot kihirdetheti-e, illetőleg a polgári tisztviselő a házasságkötésnél közreműködhetik-e. Az eljárás szabályait - amennyiben szükséges - az igazságügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértve állapítja meg. II. Házasodási kölcsön 5. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alapból - a költségvetésben erre a célra rendelkezésre bocsátott összeg erejéig - házasságkötés alkalmából kölcsönt lehet adni az arra szoruló egészséges házasulóknak. Ilyen kölcsönt csak olyan házasulók kaphatnak, akik tiszti orvos bizonyítványával igazolják, hogy házasságkötésük sem egymás, sem születendő gyermekeik egészsége szempontjából nem esik kifogás alá. A belügyminiszter rendelettel állapítja meg azt az időt, amelytől kezdve a kölcsön iránt kérelmet lehet előterjeszteni s megállapítja a kölcsön összegét, kiutalásának módját és egyéb feltételeit is. III. A házasság megtámadására és felbontására vonatkozó rendelkezések 6. A házasságot megtévesztés miatt megtámadhatja a házasfél, ha házastársa az 1. alá eső betegségre vonatkozóan a megtévesztést tudva maga idézte elő akár előtte, akár a tiszti orvos vagy a vizsgálatot teljesítő orvos előtt lényeges ténykörülménynek hamis állításával vagy elhallgatásával, vagy pedig tudta a megtévesztést, amely egy harmadiktól ered. Az 1894:XXXI. törvénycikknek a házasság megtámadására vonatkozó rendelkezéseit ilyen esetben is megfelelően alkalmazni kell. A perben az orvos köteles a házasuló nyilatkozatairól felvett kérdőívet és a vizsgálatra vonatkozó egyéb iratokat a bíróság felhívására a bíróság felhívására a bíróságnak átadni. 7. Az 1894:XXXI. törvénycikk 54. -a azzal egészíttetik ki, hogy megtámadható a házasság tévedése miatt, ha az egyik házasfél már a házasságkötéskor gyógyíthatatlan elmebetegségben szenvedett és a másik házasfél ezt nem tudta s a körülményekből sem következtethette. 8. Házassági bontóperben a házasság felbontását nem akadályozza az, hogy a bontó ok keletkezése után a vétkes házasfél elmebetegségbe esett. IV. Nemzsidó és zsidó házasságkötésének tilalma 9. Nemzsidónak zsidóval házasságot kötni tilos. Zsidó nőnek külföldi állampolgárságú nemzsidóval kötendő házassága nem esik a jelen -ban meghatározott tilalom alá. A jelen alkalmazásában zsidó az, akinek legalább két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született, úgyszintén - tekintet nélkül származására - az, aki az izraelita hitfelekezet tagja. Az, akinek két nagyszülője született az izraelita hitfelekezet tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfelekezet tagjaként született és az is maradt, s e mellett mind a két szülője házasságkötésük idejében keresztény hitfelekezet tagja volt. Az ilyen személynek azonban nemcsak zsidóval, hanem olyan nemzsidóval is tilos házasságot kötnie, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. Az előbbi bekezdés rendelkezéseit a házasságon kívül született gyermekre is alkalmazni kell, ha őt a természetes atya az anyakönyvvezető előtt vagy közokiratban magáénak elismerte vagy az atyai elismerést a bíróság megállapította. Atyai elismerés hiányában a házasságon kívül született az a gyermek zsidó, akinek legalább egyik nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. Az, akinek csak egyik nagyszülője született az izraelita hitfelekezet tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfelekezet tagjaként született és az is maradt, s e mellett anyja a gyermek születése idejében keresztény hitfelekezet tagja volt. Zsidóknak a jelen törvény hatálybalépése után kötött házasságból eredő leszármazói is zsidók, tekintet nélkül arra, hogy nagyszülőik mely hitfelekezet tagjaként születtek. A jelen -ban foglalt tilalom megszegésével kötött házassága következtében a zsidókkal esik egy tekintet alá az is, aki keresztény hitfelekezet tagjaként született és az is maradt, s e mellett mind a két szülője házasságkötésük idejében keresztény hitfelekezet tagja volt s nagyszülői közül csak kettő született az izraelita hitfelekezet tagjaként. A jelen -ban foglalt tilalom ellenére kötött házasságból született gyermek is a zsidókkal esik egy tekintet alá. Az izraelita hitfelekezetbe a jelen törvény hatálybalépése után áttért olyan személy, akinek a jelen értelmében tilos volna áttérése előtt zsidóval házasságot kötnie, ha az izraelita hitfelekezet tagjaként

7 zsidóval köt házasságot, a zsidókkal egy tekintet alá eső személy marad akkor is, ha utóbb ismét keresztény hitfelekezet tagjává lesz. A jelen rendelkezései nem érintik az 1894:XXXI. törvénycikknek azokat a rendelkezéseit, amelyek külföldi házasulónak Magyarországon kötött házasságára irányadók. Az igazságügyminiszter különös méltánylást érdemlő okból kivételesen felmentést adhat a jelen - ban foglalt tilalom alól nemzsidó és olyan zsidó között kötendő házasság tekintetében, akinek csak két nagyszülője született az izraelita hitfelekezet tagjaként s ő maga keresztény hitfelekezet tagjaként született, vagy élete hetedik évének betöltése előtt keresztény hitfelekezet tagjává lett s mind a két esetben az is maradt. Ezt a rendelkezést a házasságon kívül született gyermekre is megfelelően alkalmazni kell. 10. A 9. -ban foglalt tilalom ellenére kötött házasság megtévesztés miatt megtámadható, ha a megtévesztés olyan ténykörülményre vonatkozik, amely a házastárs személyi állapotának megítélése szempontjából a 9. értelmében lényeges, s a megtévesztést a másik házastárs tudva maga idézte elő, vagy tudta a megtévesztést, amely egy harmadiktól ered. Az 1894:XXXI. törvénycikknek a házasság megtámadására vonatkozó rendelkezéseit ilyen esetben is megfelelően alkalmazni kell. V. Büntető rendelkezések 11. Az anyakönyvvezető, aki a házasság kihirdetését elrendeli, úgyszintén az a polgári tisztviselő, aki a kihirdetés alól felmentést ad vagy a házasságkötésnél - a 3. második bekezdésében említett eseten kívül - közreműködik a nélkül, hogy a házasulók az 1. -ban meghatározott tisztiorvosi bizonyítványt bemutatták volna, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal, valamint viselt hivatalának elvesztésével büntetendő. 12. Az a házasuló, aki az 1. -ban meghatározott orvosi bizonyítvány megszerzése végett egészségi állapotának megállapítása alkalmával lényeges kérdésben tudva hamis adatot ad elő vagy lényeges adatot elhallgat, vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal büntetendő. Ha a házasság létrejött, az első bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt bűnvádi eljárásnak csak a sértett házasfél indítványára van helye. 13. Az, aki az 1878:V. törvénycikk ának esetén kívül erre nem jogosulttal valakire hátrányos olyan adatot közöl, amelyről az 1. -ban meghatározott orvosi bizonyítvány kiadásához szükséges nyilatkozatból szerzett tudomást, a sértett fél indítványára vétség miatt hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. Az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. 14. Az a magyar honos nemzsidó, aki zsidóval, az a zsidó, aki magyar honos nemzsidóval, úgyszintén az a magyar honos zsidó férfi, aki külföldi honos nemzsidó nővel a 9. -ban foglalt tilalmat megszegve házasságot köt, bűntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő. Ugyanígy büntetendő az a polgári tisztviselő, aki tudja, hogy a 9. -ban foglalt házassági akadály áll fenn és a házasság megkötésénél közreműködik. Ha pedig a polgári tisztviselő gondatlanságból működik közre az ilyen házasság megkötésénél, vétséget követ el és büntetése három hónapig terjedhető fogház. Az ebben a -ban meghatározott bűncselekményekre az 1878:V. törvénycikk 7. -ának rendelkezéseit alkalmazni kell. 15. Vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő az a zsidó, aki magyar honos tisztességes nemzsidó nővel házasságon kívül nemileg közösül, vagy aki magyar honos tisztességes nemzsidó nőt házasságon kívüli nemi közösülés céljára a maga vagy más zsidó részére megszerez, vagy megszerezni törekszik. A cselekmény bűntett és büntetése öt évig terjedhető börtön, hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, ha a tettes 1. a cselekményt csalárdsággal, erőszakkal vagy fenyegetéssel követte el, 2. a cselekményt hozzátartozója ellen vagy nevelés, tanítás vagy felügyelet végett reábízott vagy neki alárendelt személy ellen követte el, 3. a cselekményt akkor követte el, amidőn a nő életének huszonegyedik évét még nem töltötte be, 4. a cselekményt annak ellenére követte el, hogy ilyen vétség miatt megbüntették és büntetésének kiállása óta tíz év még nem telt el. Abban a tekintetben, hogy a jelen alkalmazása szempontjából ki a zsidó, illetőleg ki a nemzsidó, a 9. rendelkezései irányadók. Az ebben a -ban meghatározott bűncselekményekre az 1878:V. törvénycikk 7. -ának rendelkezéseit alkalmazni kell.

8 VI. Vegyes és záró rendelkezések 16. Az olyan úgynevezett erdélyi szombatos vagy ivadéka, aki származásánál fogva nemzsidó (9., 1939:IV. törvénycikk 1. ) és nem tagja az izraelita hitfelekezetnek, mind a jelen törvény 9., 10., 14. és 15. -ának, mind a zsidókra vonatkozó egyéb jogszabályoknak alkalmazása szempontjából a nemzsidókkal esik egy tekintet alá. A szükséges részletes szabályokat, ideértve az igazolás módozatait is, az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. 17. A jelen törvény hatálybalépésének napját - az 5. kivételével - az igazságügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértve, az 5. hatálybalépésének napját a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. A jelen törvény egyes -ait különböző időpontokban is hatályba lehet léptetni. Ezt a törvényt az érdekelt miniszterek hajtják végre. A házasságkötési eljárás körében a szükséges utasítást az igazságügyminiszter adja ki s ebben a külföldön lakó házasulók tekintetében a szükséghez képest a jelen törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg. A törvény faji alapon határozta meg a zsidó fogalmát, megtiltotta a zsidók és nem zsidók házasságát és házasságon kívüli nemi érintkezését, melyet fajgyalázás -nak minősített; és bevezette a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot. Bárdossy László a háborúban való magyar részvétel kérdésében kezdetben szemben állt Werth Henrikkel, a honvéd vezérkar főnökével, Bartha Károly honvédelmi miniszterrel és Horthy Miklós kormányzóval. Bárdossy László miniszterelnöksége ( ) idején, június 22-én indult meg a Barbarossa terv megvalósítása: a németek és szövetségeseik (Románia, Szlovákia, Finnország, Olaszország és a megszállt államokban toborzott légiók) támadása a Szovjetunió ellen június én. Bárdossy megszakította a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval. Kassa városát június 26-án, 13 óra 6-8 perc között, alacsony magasságból, sorozatvetéssel 29 bombát dobott Kassára, aminek következtében 32-en meghaltak, 60-an súlyosan, 220-an könnyen megsebesültek, 24 lakóház, a Postapalota és 2 laktanya, az út- és közműhálózat megrongálódott, kb. 3 millió pengő kár keletkezett. A kassai bombázás napjának reggelén Rahónál repülőgépről géppuskatámadás ért egy vonatot (3 halott, 6 sebesült). Egyidejűleg Munkácsot és Rahót is bombázták (e napon szándékos robbantás volt a nagytétényi lőszergyárban és kigyulladt a fűzfői ipartelep). A kassai bombázás a modern kori történelem egyik jelentős rejtélye, mivel a támadó repülőgépek típusát és azonosságát mind a mai napig nem sikerült kétséget kizárólag megállapítani. A lehetséges felelősökkel kapcsolatban azonban az eset óta számos, többé-kevésbé megalapozott elmélet látott napvilágot, ezeket az alábbiakban soroljuk fel: 13:00 órakor a Heringes község szélén települt magyar légvédelmi figyelőpont észlelt egy három darab nagyméretű, gyors kétmotoros bombázógépből álló köteléket, de a repülőgépek típusát kézitávcsövön át nem tudták felismerni a gépeken csak a sárga festésű szárny- és törzsjelzéseket figyeltek meg. Az esetről riasztást sem tudtak leadni, mivel tábori telefonvonaluk esőzés miatt beázott, elnémult. A bombázókötelék alacsony magasságban egyenesen átrepült Kassa városa felett és 13:07 órakor teljes bombaterhét ledobva, éles bal fordulóval távozott. A várost védő gépágyúk a támadás teljes váratlansága miatt csak néhány lövést tudtak leadni, a gépeken találatot nem figyeltek meg az egyik bombázó azonban feltehetően műszaki probléma miatt rendszertelenül szórta le terhét, az egyik bomba egy szomszédos falu (Enyicke) szélén csapódott be. Kassára összesen 30 db légibomba hullott, amelyek a 100 kg-os méretkategóriába tartoztak. A támadás a városban 32 halottat követelt, az áldozatok között 7 postás és 8 katona is volt, a súlyos sérültek számát a források 60 főre teszik. A 30 db légibomba közül kettő nem robbant fel. Mindkettő szovjet típusú, 105 kgos, légcsavar biztosítású, pillanatgyújtós rombolóbomba volt. A Kárpátok felett két magyar vadászrepülőgép megkísérelte elfogni a távozó köteléket, azonban a bombázók ekkor felgyorsítottak és a felhőrétegbe emelkedtek, ahol a lassú, kétfedelű, nyitott kabinos Fiat CR-42 típusú magyar vadászgépek nem tudták követni őket. A legkisebb megközelítési távolság mintegy 1000 méter volt, a bombázók típusát ekkor sem sikerült azonosítani. Lehetséges magyarázatok: Szándékos szovjet provokáció

9 A hadüzenet utólag közzétett indoklásábán a Bárdossy-kormány tényként állította, hogy a támadást szovjet gépek hajtották végre. Ennek bizonyítékaként bemutattak két darab fel nem robbant, 105 kg tömegű szovjet légibombát, amelyeket a bombázás után a helyszínen találtak a tűzszerészek. A szándékos szovjet támadás elméletével kapcsolatban 1945 óta számos kétség merült fel. A szovjet gyártmányú légibombák a harmincas évek végén elterjedtnek számítottak Európában, mind a csehszlovák, mind a román légierő rendelkezett ilyenekkel, illetve a spanyol polgárháborúban a köztársasági oldal részére a SZU jelentős mennyiségben szállított légifegyverzetet amelyet Franco tábornok erőinek győzelme után zsákmányanyagként értékesítettek. A támadást tehát más országból érkezett, de szovjet fegyverzettel feltöltött gépek is végehajthatták. Ennek ugyan ellentmond az, hogy a bombák a bombavetőt is meghatározzák, provokatív bombázás esetén a gép jelentős átépítése lett volna szükséges. A szovjet provokáció kapcsán az indíték kérdése sem tisztázott. A Szovjetunió a harmincas évek végétől enyhülési politikát folytatott Magyarország irányában, hogy a németekhez való túlzott közeledést megakadályozza. Bebörtönzött kommunista vezetők (köztük Rákosi Mátyás) moszkvai emigrációba kiengedéséért cserébe 1940-ben sor került a cári orosz seregek által zsákmányolt mintegy negyven darab 1848-as honvédzászló visszaadására, amelyet a Horthy-rendszer jelentős gesztusként értékelt. A Szovjetunió elleni német támadás másnapján (június 23-án, a kassai bombázás előtt 3 nappal) Molotov szovjet külügyminiszter tájékoztatta a fejleményekről a moszkvai magyar követet és közölte vele, hogy: a szovjet kormánynak, mint, azt már több ízben kijelentette, nincs követelése vagy támadó szándéka Magyarországgal szemben. Az erről szóló tájékoztatás Bárdossynál elakadt, és nem került el a kormányzóhoz. A német villámháborús stratégiával meglepett Szovjetuniónak az június 26-ára már teljes egészében kialakult súlyos hadihelyzetben nyilvánvalóan nem volt érdeke, hogy egy további - mégoly csekély katonai erőt képviselő - országgal is hadban álljon. Kivéve persze, ha a Szovjetunió is eleve támadóháborúra lett volna felkészülve, és területi igényeinek érvényesítésében ellenére lett volna, ha Magyarország ismét (Lengyelország esete) semleges marad. Kun Miklós szerint a kassai bombatámadást szándékosan, az NKVD utasítására hajtották végre. A szovjet elméletet támogató hadtörténészek többsége azonban jelenleg a támadást téves célazonosításnak (véletlen bombázásnak) tulajdonítja. Szovjet bombázás tévedésből Fennáll a lehetősége, hogy a bombázást téves célpontot támadó szovjet gépek hajtották végre. A Kassától északra, az akkor a német hadsereg által ellenőrzött szlovák területen található Eperjes városa a levegőből mind fekvése, mind körvonala alapján meglehetősen hasonlít Kassára, ráadásul a támadás idején a városban működött a Wehrmacht egyik fontos híradó központja, amely számos géptávíró vonalat és egy nagyteljesítményű katonai rádióadót kezelt. Feltételezhető, hogy a szovjet légierő tervezte ennek a fontos német információs csomópontnak a megsemmisítését, azonban a ledobott bombamennyiség hordozására képes szovjet Iljusin Il-4 (DB- 3Bisz) bombázógépek legközelebbi lehetséges támaszpontja is mintegy 1000 kilométerre volt a Felvidéktől. Ilyen repülési távolságon háborús körülmények között akár 50 kilométeres navigációs hiba is előfordulhat, az USAAF Liberatorai például 1943-ban és 1944-ben is bombázták tévedésből a semleges Svájcot. Egyes szakértők a három közepes bombázóval végrehajtott támadást is a szovjet elmélet bizonyítékának tekintik, mivel az orosz légierő csak az 1943-as kubáni légicsaták után tért át a világszerte megszokott, két géppárból álló raj alakzatra, korábban a háromgépes trojka formációt repülték. Román bombatámadás Ez az elmélet elsősorban a támadó repülőgépeket megfigyelő szemtanúk beszámolóira támaszkodik. A román légierő rendelkezett egy igen ritka, kevéssé ismert, azonban a formai leírásoknak megfelelő bombázótípussal, amellyel a támadást kivitelezhették. A hárommotoros olasz Savoya-Marchetti SM-79 nehéz torpedóvető sikeres, elterjedt repülőgéptípusnak számított, azonban a Román Királyi Légierő részére épített megerősített, két csillagmotoros, üvegezett orrú nehézbombázó változatából mindössze 12 db készült. Harci terhelése és nagy sebessége alapján ez a típusváltozat képes lehetett a Kassán tapasztalt pusztításnak megfelelő bombamennyiség célba juttatására és az üldöző vadászrepülőgépek előli elmenekülésre, a szemtanúk által említett sárga alakzatok vagy törzsre festett csíkok pedig

10 megfeleltethetők az akkori, sárga vaskeresztet formázó román felségjelzésének. (Említést érdemel azonban, hogy a szemtanúk egyike sem látta a támadó gépeket egy kilométernél közelebbről). A román támadás elméletét támogató repüléstörténészek indítékként Bukarest hátbatámadástól való félelmét vetik fel. A román csapatok a németek oldalán harcolva az első naptól kezdve nagy erőkkel vettek részt a Szovjetunió elleni támadásban, mivel céljuk a besszarábiai területek visszafoglalása volt. A román csapatok távolléte felvetette annak a lehetőségét, hogy a SZU elleni hadjáratban akkor nem érintett Magyarország a második bécsi döntésen túllépve, katonai erővel foglalja el Dél-Erdélyt. Ennek megakadályozására alkalmas lehetett egy olyan provokatív támadás, amely a SZU elleni hadbalépésre kényszerítette a Magyar Királyságot. Német bombatámadás Egyike annak a két elméletnek, amelyet az állampárti rendszer 40 éve alatt kutatni lehetett. A felvetés szerint Hitler rendelte el a provokatív bombázást, azért, hogy Magyarországot is bevonja a keleti hadjáratba. Az elmélet azonban igen gyenge lábakon áll. A támadó repülőgépeket a szemtanúk (köztük képzett pilóták és légvédelmi tüzérek) nem tudták azonosítani, ami kizárja a német típusok alkalmazását. A magyar légierő kiképző akadémiája 1938 óta Kassán működött, a város repülőterén a német légierő géptípusai megszokott vendégnek számítottak, így azok hangját, sziluettjét nemcsak a katonák, hanem a helyi civil lakosság is jól ismerte. Egyes felvetések szerint a támadást a németek az 1939-es lengyel hadjáratban zsákmányolt PZL.37 Łoś típusú bombázógépek korai és ritka, egyvezérsíkos változatával hajtották végre ezek azonban gyenge motorjaik miatt valószínűleg nem lehettek képesek olyan mennyiségű bombaterhet szállítani, amennyit a Kassát ért károkról készült felmérések alapján a szakértők feltételeznek. A német elmélet másik fő hiányosságát az indíték gyengesége jelenti. A Barbarossa hadművelet negyedik-ötödik napján a németeknek még nem volt szükségük a magyar hadbalépésre, mivel saját gépesített csapataik minimális ellenállás mellett, nagy tempóban nyomultak a Szovjetunió belseje felé. A magyar honvédek, jó motiváltságuk és harckészségük dacára akkoriban igen gyengén voltak felszerelve, elsősorban a harckocsik és szállító gépjárművek hiányoztak a gyors hadrafoghatóságú magyar alakulatok is csak kerékpárral voltak ellátva, amellyel képtelenek lettek volna követni a német támadás ütemét. Ekkoriban Hitlernek még megszálló, rendfenntartó alakulatokra sem volt szüksége, mivel a szovjet partizánmozgalom csak a Wehrmacht moszkvai vereségét követően, 1942-től vált szervezetté. Magyar önbombázás A másik, az állam-szocialista rendszerben emlegetett elmélet a kassai bombatámadásról, miszerint a Horthy-rendszer ukrajnai területhódítások reményében önbombázással kívánta önmagát belevonni a keleti hadjáratba, napjainkban már kevés támogatást élvez. A magyar légierő két közepes méretű bombázótípusa közül ugyanis a régebbi Junkers Ju 86 sem sebessége, sem teherbíró képessége alapján nem lehetett alkalmas a támadásra, a nagyobbik, olasz gyártmányú Caproni Ca-135 viszont jól ismert repülőgépnek számított és jellegzetes formája miatt a civilek is felismerték volna. A másik kifogás a támadás rossz helyszínválasztását érinti. A magyar katonai repülés a trianoni tiltások miatt mindössze 1936 óta működhetett nyíltan, ezért a légierő még 1941-ben is komoly pilótahiánnyal küzdött. Mivel a repülőakadémia bázisa és laktanyája is Kassán működött, a város elleni provokatív bombatámadásba becsúszó legkisebb hiba megtizedelhette volna a légierő utánpótlását és oktatói állományát, ezért a kassai célpont kiválasztása önbombázás esetén teljesen értelmetlennek tekinthető. Cseh vagy jugoszláv támadás Egyes kevéssé hihető feltevések szerint a német megszállás alatt álló két ország valamelyikének bábkormánya rendelte el a kassai támadást, azért, hogy a Felvidék, illetve a Délvidék visszafoglalását megtorolja Magyarországon. Tekintettel a Jugoszlávia rendelkezésre álló brit Bristol Blenheim típus és a cseheknél szolgáló, szovjet Tupoljev licenc alapján gyártott Avia B-71 (SB-2) bombázógépek csekély teherbíró képességére, egy háromgépes kötelék nem lett volna képes a Kassán tapasztalt bombamennyiséget célba juttatni, ezért ezek az elméletek alaptalannak tekinthetők. A britek által végrehajtott bombázás lehetőségét a hatalmas repülési távolság (Angliából oda-vissza közel 4000 km) miatt egyértelműen kizárhatjuk. Bárdossy László június 27-én, végül maga is javasolta annak kinyilvánítását, hogy hadiállapotban állunk a Szovjetúnióval. Bárdossy elhallgatta Horthy elől Krudy Ádám ezredes, kassai

11 repülőtér-parancsnok írásos jelentését, mely szerint a bombákat német gépek dobták le mi több, később a századost fenyegetésekkel arra bírta rá, hogy hallgasson arról, amit látott. Kristóff moszkvai nagykövet június 23-án, a német támadás másnapján küldött távirata szerint Molotov szovjet külügyi népbiztos nem csupán békét kívánt Magyarországgal, de erdély ügyében is meszemenően kész volt elfogadni a magyar érdekeket. Ez a távirat sem került a kormányzóhoz. A kassai incidensről értesülve Horthy Miklós kormányzó, Bárdossy László kormányfő, és egyes németbarátnak vélt politikusok rábeszélésének hatására még aznap, alaposabb vizsgálat és parlamenti jóváhagyás nélkül, bejelentette a hadiállapot beálltát a Szovjetunióval június 27-én Horthy Miklós kormányzó kijelenti: Magyarország a felségterületén végrehajtott, nemzetközijog-ellenes, ismételt szovjetorosz légitámadás miatt a Szovjetunióval hadiállapotban lévőnek tekinti magát. Június 27-én hajnalban a honi légierő szovjet városokat bombázott, a honvéd alakulatok átlépték a szovjet határt. Ezzel a magyar csapatok a Harmadik Birodalom oldalán bekapcsolódtak a hódító Barbarossa hadműveletbe. A döntés meghozatalakor nagy súllyal esett a latba, hogy a feltételezett német győzelem esetén a magyar állam rendkívül hátrányos helyzetbe került volna szomszédaival szemben. Kevesek előtt ismeretes, hogy a szlovák kormány június 13-án biztosította Hitlert Szlovákia fegyveres részvételéről egy a Szovjetunió ellen indított háborúban. Ennek viszonzásaként a Magyarország elleni területi követeléseinek teljesítését kérte cserébe. 8 A háborúban már résztvevő Romániának szintén területi követelései voltak a magyar állammal szemben. A szlovákiai közállapotokat a Hlinka-gárda magyarok elleni szélsőséges magatartása jellemezte, amely során a szlovákiai magyarok elpusztítását követelték. Egyesek közülük már a trianoni Magyarország északi területeire is igényt tartottak. Ilyen plakátokat ragasztottak ki az utcákra: Váctól-Miskolcig-Poprádig minden a mienk! Ázsia a tietek, ez a föld a mienk! 9 Magyar hadbalépéssel Hitler nem számolt, azonban vele szemben a német katonai vezetés szükségesnek ítélte azt. Ennek oka az volt, hogy a Magyarországgal szomszédos Szovjetunió esetleges támadása esetén (Kárpátalja ellen) a gyenge magyar erők veszélyeztették volna a Lemberg térségében harcoló német erők oldalát és hátát is. 10 Emellett a gyors sikerekben bízó magyar katonai vezetés is nyomást gyakorolt a kormányra a hadbalépés érdekében. Molotov külügyi népbiztos június 23-án biztosította a moszkvai magyar követet a Szovjetunió békés szándékáról és a magyar revíziós törekvések támogatásáról. Bárdossy azonban ezeket (Werth Henrik vezérkari főnök véleményének hitelt adva) elhallgatta mind a kormányzó, mind a parlament előtt. 11,12 Eleinte csak csekély létszámú haderő ment keletre: a kárpátaljai gyorshadtestet rövid frontszolgálat után megszálló feladatokra rendelték vissza Ukrajnába végén Moszkvánál megtört a német támadás ereje, mire a magyar vezetés azonnal visszakozni kezdett. Bárdossy László német nyomásra, Horthy Miklós kormányzó távollétében és a Minisztertanács, valamint a parlament jóváhagyása nélkül 13, december 11-én hadat üzent az Egyesült Államoknak. 7 Encyclopaedia Humana Hungarica. Sodródás a világháború örvénye felé. 8 A (cseh)szlovákiai magyarok története.kronológia június Janek István:Csatározások a magyar-szlovák diplomáciai kapcsolatokban között. 10 Perjés Géza:Volt-e alternatíva?(gondolatok Szakály Sándor könyvéről) 11 Meggéppuskázták a békét: Kassa bombázása máig élő rejtély című cikk a múlt-kor történelmi portálon. 12 ORMOS MÁRIA: A nemzetközi erőviszonyok és Magyarország, John Flournoy Montgomery: Hungary, The Unwilling Satellite.11: Central European Declarations of War.

12 Bárdossy László 1942 januárjában kormánya a kellő felhatalmazásokat megszerezve, német kérésre hozzájárult a 2. magyar hadsereg felállításához és kiküldéséhez a keleti frontra, ezenkívül engedélyezte húszezer magyarországi német besorozását a Waffen-SS-be. Bárdossy László idején fogadták el a III. és IV. zsidótörvényt (1942. évi XV. tc.), melynek értelmében zsidók a továbbiakban nem vásárolhattak mezőgazdasági ingatlant, sőt meglévő földjeiket is el kellett adni évi XV. törvénycikk a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól I. Általános rendelkezések 1. (1) A jelen törvény alkalmazása szempontjából annak megállapításában, hogy ki a nemzsidó és ki a zsidó, az 1941:XV. törvénycikk 9. és 16. -ának a rendelkezései az irányadók. (2) A jelen törvénynek a zsidókra vonatkozó rendelkezéseit kereskedelmi társaságra, egyesületre és egyéb jogi személyre is alkalmazni kell, ha a vezetők, az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagjainak többsége, a társaság tagjainak vagy a társasági tőke tulajdonosainak többsége zsidó, vagy a társasági tőkének (törzstőkének) több mint a fele zsidók tulajdonában van, vagy ha a kereskedelmi társaság, egyesület és egyéb jogi személy vagyonából (jövedelméből) az alapszabályok vagy szervezeti szabályok értelmében nagyobb részben zsidók vagy izraelita jellegű intézmények részesülnek; az olyan részvénytársaságra, amelynek alapszabályszerű főhivatása mező- vagy erdőgazdálkodás, a jelen törvénynek a zsidókra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell abban az esetben is, ha a földmívelésügyi miniszter az esetleg érdekelt miniszterrel egyetértve - a részvények tulajdonosaira is tekintettel - megállapítja, hogy a részvénytársaság zsidók irányítása alatt áll. II. Ingatlanszerzési tilalom 2. Zsidó nem szerezhet jogügylettel vagy árverés útján mező- vagy erdőgazdasági ingatlant (ingatlan használati illetőséget), kis- és nagy- községben pedig egyéb ingatlant sem. III. Átengedésre kötelezés 3. (1) Zsidót összes mező- vagy erdőgazdasági ingatlanának (használati illetőségének), ezek alkotórészeinek és tartozékainak, továbbá mező- vagy erdőgazdasági ingatlanain lévő vagy ezekkel kapcsolatos mező- vagy erdőgazdasági ipari üzemének és üzemi berendezésének tulajdonul átengedésére kell kötelezni. Az átengedésre kötelezésnek egyébként fennálló korlátozásai a jelen törvényen alapuló átengedésre kötelezést nem gátolják. Ha az átengedésre kötelezés tárgya tíz kataszteri holdnál nagyobb szőlő, gyümölcsös vagy ötszáz kataszteri holdat meghaladó, akár egy, akár több személy tulajdonában és egységes kezelésben álló egyéb mezőgazdasági birtok, az átengedésre kötelezés kiterjeszthető az átengedésre kötelezett ingatlantulajdonosnak, úgyszintén a birtok zsidó haszonélvezőjének és zsidó haszonbérlőjének a gazdasághoz tartozó állatállományára és holt felszerelésére is. (2) Zsidót kis-vagy nagyközség területén fekvő és az (1) bekezdés alá nem eső ingatlanainak átengedésére is kötelezni kell, kivéve lakóházat, a hozzátartozó és szükséges vagy szokásos mértéket meg nem haladó udvart és kertet. (3) Az (1) és (2) bekezdés alapján nincs helye átengedésre kötelezésnek mező- vagy erdőgazdasághoz nem tartozó ipari üzemi épületek és az üzem folytatásához szükséges udvar, rakodó és egyéb üzemi területek tekintetében, ideértve azokat a területeket is, amelyek az üzem folytatásához szükséges bányatermékeket szolgáltatják. Abban a kérdésben, hogy ezen a címen mely területeket kell az átengedési kötelezés alól kivenni, az iparügyi miniszterrel egyetértve a földmívelésügyi miniszter határoz. (4) Az átengedésre kötelezett kijelölése szerint az (1) bekezdés értelmében átengedés alá eső ingatlanokból legfeljebb száz kataszteri hold mező- vagy erdőgazdasági ingatlant a szükséges lakóházzal, gazdasági épületekkel, állatállománnyal és holt felszereléssel együtt, a (2) bekezdés értelmében átengedés alá eső ingatlanokból pedig egy, legfeljebb hatszáz négyzetöles házhelynek alkalmas telket meg kell hagyni az olyan zsidónak a tulajdonában, akit az évi háborúban az ellenség előtt tanusított vitéz magatartásáért arany, vagy legalább két ízben I. osztályú ezüst vitézségi éremmel vagy mint főtisztet a kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarenddel - vagy annál magasabb, de ugyancsak kardokkal ékesített kitüntetéssel, vagy mint törzstisztet a kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarendnél magasabb, de ugyancsak a kardokkal ékesített kitüntetéssel tüntettek ki, úgyszintén annak a részére, aki legalább 75%-os hadirokkant, végül annak a részére,

13 aki az és az évi forradalmak idején az ezek ellen irányuló vagy az országhoz visszacsatolt területeken az elszakítás ideje alatt szervezett nemzeti mozgalmakban résztvett, ha ezzel életét kockáztatta vagy emiatt szabadságvesztést szenvedett. Ha a jelen bekezdésben meghatározott zsidó az átengedésre kötelező határozat kézbesítésétől számított hatvan nap alatt a földmívelésügyi miniszterhez intézett nyilatkozatában eziránt kérelmet terjeszt elő, a tulajdonában meghagyott ingatlanokon felül további négyszáz kataszteri holdat élethossziglani haszonbérletként kell birtokában meghagyni. A haszonbérlet feltételeit a földmívelésügyi miniszter állapítja meg. A jelen bekezdésben meghatározott kedvezmény nem illeti meg azt, akivel szemben az 1936:XXVII. törvénycikk 48. -a (1) bekezdésének 1., 6., 8. és 9. pontjában foglalt valamelyik tényállás áll fenn, nem illeti meg továbbá a kedvezményezett házastársát és ivadékait sem. (5) A jelen rendelkezéseinek megfelelően és a (4) bekezdésben foglalt korlátozásra tekintet nélkül el lehet rendelni az átengedésre kötelezést arra az ingatlanra vagy egyéb vagyontárgyra vonatkozóan, amelyet olyan személy, aki az 1939:IV. törvénycikknek a zsidókra vonatkozó földbirtokpolitikai rendelkezései alá esett, az évi december hó 31. napja után és az évi május hó 5. napja előtt átruházott, feltéve, hogy a tulajdonos a jelen törvény hatálybalépéséig ingatlanának átengedésére - bár még nem jogerős határozattal - köteleztetett, vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt ingatlanának bejelentésére fennállott kötelezettségének nem tett eleget. Ha azonban a szerzőfél olyan nemzsidó földmíves, akinek mezőgazdasági ingatlanai a megszerzett ingatlannal együtt az ötven kataszteri holdat nem haladják meg, vagy elismert vállalati nyugdíjpénztár vagy olyan alapítvány, amelynek jövedelméből az alapítólevél vagy a szervezeti szabályok értelmében nagyobb részben nemzsidók vagy nem izraelita jellegű intézmények részesülnek, nem lehet átengedésre kötelezést elrendelni azon az alapon, hogy a jelen törvény hatálybalépése előtt az ingatlan bejelentésére fennállott kötelezettségnek eleget nem tettek. Az átruházás idejének azt a napot kell tekinteni, amelyen a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó kérelmet a telekkönyvi hatóságnál iktatták, ha pedig az okiratot illetékkiszabás vagy hatósági hozzájárulás végett az erre megállapított idő alatt bemutatták és a szerzőfél megfelelő bemutatási záradékkal ellátott eredeti okirattal igazolja, hogy az ingatlan tulajdonjogának telekkönyvi szolgáltatására a követelést előbb megszerezte, az ügyletkötés napját. Ugyancsak az ügyletkötés napját kell az átruházás idejének tekinteni akkor is, ha az ügyletkötés napját az évi május hó 22. napjáig bírói határozat jogerősen megállapította. Ennek a bekezdésnek alapján átengedésre kötelezésnek csak a jelen törvény végrehajtása során tett bejelentéstől (14. ) számított két év alatt van helye. (6) Arra az ingatlanra vagy egyéb vagyontárgyra vonatkozóan, amely az évi május hó 5. (a visszacsatolt keleti és erdélyi területeken az évi augusztus hó 30., a visszacsatolt délvidéki területeken az évi április hó 11.) napján olyan személy tulajdonában volt, aki az 1939:IV. törvénycikknek a zsidókra vonatkozó földbirtokpolitikai rendelkezései alá esett, a jelen rendelkezéseinek megfelelően és a (4) bekezdésben foglalt korlátozásokra tekintet nélkül el lehet rendelni az átengedésre kötelezést abban az esetben, ha a tulajdonjog időközben jogügylet, öröklés vagy bármely más jogcímen nemzsidóra szállott át. Ennek a rendelkezésnek alapján nincs helye átengedésre kötelezésnek, ha a tulajdonjog árverés útján szállott át, vagy ha a tulajdonjog átruházásához a hatóság földbirtokpolitikai szempontból hozzájárult. (7) Ha az ingatlan tekintetében az átengedésre kötelezés előfeltételei a jelen törvény hatálybalépésekor fennállanak, vagy utóbb beállanak, a későbbi tulajdonosváltozás az átengedésre kötelezést nem gátolja, kivéve, ha a tulajdonosváltozás olyan jogügylet alapján áll be, amelyhez a hatóság földbirtokpolitikai szempontból hozzájárul, vagy ha olyan zsidó, aki az 1939:IV. törvénycikk alapján átengedésre még nem köteleztetett, ingatlanát a törvény hatálybalépésétől számított hatvan nap alatt nemzsidó törvényes gyermekére vagy ilyen unokájára vagy olyan nemzsidóra ruházza át, akit a jelen törvény hatálybalépése előtt legalább öt évvel örökbefogadott, feltéve, hogy az örökbefogadottnak egy nagyszülője sem született az izraelita hitfelekezet tagjaként. Az utóbb említett kivétel azonban az olyan unokákra átruházott ingatlan tekintetében, akiknek szüleire az előbbi rendelkezés szerint az ingatlant átruházni nem lehet, csak annyiban áll fenn, amennyiben a reájuk átruházott ingatlanok együttes értéke nem haladja meg az átruházó tulajdonában a törvény hatálybalépésekor lévő ingatlanok értékének felét, az ingatlanok értékét ebből a szempontból a jelen törvénynek a térítés megállapítására vonatkozó szabályai (5. ) szerint kell meghatározni; az átruházás nem érinti a földmívelésügyi miniszternek azt a jogát, hogy az átveendő ingatlanokat az átengedésre kötelezés során az átruházásra tekintet nélkül kijelölje. Nem illeti meg a kedvezmény azt a gyermeket vagy unokát, akivel szemben az 1936:XXVII. törvénycikk 48. -a (1) bekezdésének 1., 6., 8. és 9. pontjában meghatározott tényállás áll fenn. (8) Ha az ingatlan tulajdonosa kereskedelmi társaság, egyesület vagy egyéb jogi személy, a jelen alapján átengedésre kötelezésnek akkor van helye, ha a jelen törvény hatálybalépésének napján állott fenn, vagy később állott elő az a helyzet, amelynél fogva a kereskedelmi társaság, egyesület vagy egyéb jogi személy az 1. (1) bekezdése értelmében a zsidókra vonatkozó rendelkezések alá esik. Az olyan kereskedelmi társaság, egyesület vagy egyéb jogi személy ingatlana tekintetében, amely az évi május hó 5. napján vagy az említett nap és a jelen törvény hatálybalépésének napja közötti időben bármikor az 1939:IV. törvénycikknek a zsidókra vonatkozó földbirtokpolitikai rendelkezései alá esett és a jelen törvény hatálybalépéséig ingatlanának átengedésére - bár még nem jogerős határozattal - köteleztetett, vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt

14 ingatlanának bejelentésére fennállott kötelezettségének nem tett eleget, a jelen alapján átengedésre kötelezésnek van helye, tekintet nélkül arra, hogy a társaság, az egyesület vagy az egyéb jogi személy a jelen törvény hatálybalépésekor a jelen törvény 1. -ának (2) bekezdése alá esik-e; elismert vállalati nyugdíjpénztár ingatlanára, továbbá az olyan alapítvány ingatlanára, amelynek jövedelméből az alapítólevél vagy a szervezeti szabályok értelmében nagyobb részben nemzsidók vagy nem izraelita jellegű intézmények részesülnek, nem lehet átengedésre kötelezést elrendelni azon az alapon, hogy a jelen törvény hatálybalépése előtt az ingatlan bejelentésére fennállott kötelezettségnek eleget nem tettek. (9) Ha az átengedésre kötelezés alá eső személy külföldi állampolgár vagy külföldön székhellyel bíró jogi személy, a földmívelésügyi miniszter a jelen törvényen alapuló átengedésre kötelezés tárgyában a külügyminiszterrel egyetértve határoz. 4. (1) A 3. (1) és (2) bekezdése alapján nincs helye átengedésre kötelezésnek olyan zsidó ingatlana tekintetében, aki az évi május hó 22. napjáig előterjesztett kérelmére az 1941:XV. törvénycikk 9. -ának utolsó bekezdése értelmében kapott felmentés alapján nemzsidóval házasságot kötött; nincs helye továbbá átengedésre kötelezésnek olyan ingatlan tekintetében sem, amelyet nemzsidó nagyatyától vagy nemzsidó atyától öröklés útján olyan unoka, illetőleg gyermek szerzett, aki származására és vallására nézve az 1941:XV. törvénycikk 9. -ának utolsó bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelel és nem kötött házasságot zsidóval vagy olyan nemzsidóval, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. (2) Utóörökléssel terhelt ingatlan tekintetében a 3. alapján nincs helye átengedésre kötelezésnek abban az esetben, ha a zsidó előörökös a jelen törvény hatálybalépéstől számított hatvan nap alatt a haszonélvezeti jog fenntartásával vagy enélkül előörökösi jogáról lemond olyan nemzsidó utóörökös javára, akinek utóöröklési joga az évi május hó 22. napjáig hagyatékátadó végzéssel, örökösödési bizonyítvánnyal vagy más bírói határozattal megállapíttatott; az előörökös lemondása hiányában pedig abban az esetben, ha az említett utóöröklésre jogosult az előörökös ellen további hatvan nap alatt az előöröklési jog megszüntetése iránt pert indít. Az utóbb említett perben a bíróság a zsidó előörökös tulajdonjogát haszonélvezeti jogának biztosítása mellett megszünteti és az utóöröklés beállását mondja ki. A jelen bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha az előörököst a jelen törvény hatálybalépése előtt - habár nem jogerősen - az ingatlan átengedésére kötelezték, valamint abban az esetben, ha az utóörökössel szemben az 1936:XXVII. törvénycikk 48. -a (1) bekezdésének 1., 6., 8. és 9. pontjában meghatározott tényállás áll fenn. Ezeket a rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni utóhagyomány esetében is. (3) A földmívelésügyi miniszter különös méltánylást érdemlő okokból kivételesen mentesítheti az átengedésre kötelezés alól azt, aki származására és vallására nézve az 1941:XV. törvénycikk 9. -a utolsó bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelel és az évi november hó 1. napja előtt olyan nemzsidóval kötött házasságot, akinek egy nagyszülője sem született az izraelita hitfelekezet tagjaként. IV. Az átengedésre kötelezés esetében járó térítés 5. (1) A mezőgazdasági ingatlanokért az átengedésre kötelezett részére a földadókataszteri munkálatokban az évi május hó 5. (a visszacsatolt keleti és erdélyi területeken az évi augusztus hó 30., a visszacsatolt délvidéki területeken az évi április hó 11.) napján fennállott állapotnak megfelelően, mégpedig tíz korona kataszteri tiszta jövedelemig a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után hatvan pengő, a kataszteri tiszta jövedelemnek tíz és tizenöt korona közé eső minden koronája után ötven pengő, a tizenöt koronán felül eső minden korona után pedig negyven pengő térítést kell megállapítani. A térítés megállapításának alapjául az ingatlanok átlagos kataszteri tiszta jövedelmét kell venni, amelyet akként kell kiszámítani, hogy az azonos művelési ághoz tartozó ingatlanok kataszteri tiszta jövedelmének együttes összegét el kell osztani az illető művelési ághoz tartozó ingatlanok hold számával. A házadó alá eső ingatlanért az említett időpontban fennállott állapot szerint kimutatott házadóalap összegének minden pengője után tíz pengő térítést kell megállapítani. A jelen bekezdés rendelkezése szerint megállapított összegben a földadó alá nem eső ingatlanokért s - a mezőgazdasági épületek és a mezőgazdasági ipari üzemi berendezések kivételével - az alkotórészekért és azokért a tartozékokért járó térítés is bennfoglaltatik, amelyekre a végrehajtási árverés hatálya kiterjed. (2) Az átengedésre kijelölt és házadó alá nem eső mezőgazdasági ingatlanokért az előbbi bekezdés szerint megállapított térítés összegét a rajtuk lévő mezőgazdasági épületekre tekintettel, az épületek hasznavehetőségének és állapotának figyelembevételével, ha az ingatlan kiterjedése a száz kataszteri holdat nem haladja meg, legfeljebb 20%-kal, ha száz kataszteri holdnál nagyobb, de az ezer kataszteri holdat nem haladja meg, legfeljebb 15%-kal, ha pedig az ezer kataszteri holdat meghaladja, legfeljebb 10%-kal lehet emelni. (3) Erdőgazdasági ingatlanért a hozzátartozó alkotórészekért, tartozékokért, erdőgazdasági ipari üzemekért és üzemi berendezésekért térítés fejében az okszerü gazdálkodás mellett tartósan várható és állandó, becslés útján megállapított évi átlagos tiszta jövedelemnek húszszoros összege jár. A tőkeérték megállapításában az erdőhöz tartozó mezőgazdasági ingatlanokat figyelmen kívül kell hagyni s az ilyen mezőgazdasági

15 ingatlanokért a térítést az (1) bekezdés rendelkezései szerint kell megállapítani. Az 1923:XIX. törvénycikk alapján telepített erdőért a telepítés megkezdésének időpontjában a földadókataszteri munkálatokban az egyes birtokrészletekre kimutatott kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után negyven pengő térítés jár s ezenfelül az erdőtelepítéssel kapcsolatosan az átengedésre kötelezett által viselt költségeket kell megtéríteni. (4) Az (1)-(3) bekezdés alá nem eső ingatlanokért, alkotórészekért, tartozékokért, ingóságokért, továbbá a mezőgazdasági ipari üzemekért és üzemi berendezésekért térítésül az okszerű gazdálkodás mellett tartósan várható és állandó átlagos hozamuknak (használhatóságuknak) figyelembevételével becslés útján megállapított érték jár. (5) A pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg, hogy a jelen rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából miként kell figyelembevenni azokat a föld- vagy házadó alá eső ingatlanokat, amelyeknek földadókataszteri tiszta jövedelme vagy házadóalapja az irányadó időpontra nézve kimutatva vagy megállapítva nincs, vagy ezek az adatok rendelkezésre nem állnak, vagy a művelési ágnak alacsonyabb művelési ágra megváltoztatása a földadókataszteri munkálatokban keresztülvezetve nincsen. Ha a szőlőnek vagy kertnek (gyümölcsösnek) állapotát (minőségét) tekintve az évi május hó 5. napján fennállott kataszteri osztályozás túlmagas, a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminisztertől az ingatlan új kataszteri osztályba sorozását kívánhatja. Ily esetben a térítés megállapításának alapjául az új osztályozásnak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet kell venni. (6) Az 1940:IV. törvénycikk 36. -ának (8) bekezdését erdőgazdasági ingatlanokért járó térítés megállapítása során is megfelelően alkalmazni kell. A rendes gazdálkodás mértékét meghaladó rendkívüli fahasználat útján szerzett nyereséget a térítésből le kell vonni. 6. (1) Ha a térítést az 5. (2)-(4) bekezdései esetében becslés útján kell megállapítani, a földmívelésügyi miniszter, illetőleg az általa kijelölt hatóság (hivatal, intézet) az általa megállapított becslési összeget az érdekelttel közli. Ha az érdekelt a megállapítást nem találja kielégítőnek, a közléstől számított tizenöt nap alatt kérheti, hogy a becslési összeg tekintetében szakértő bizottság adjon véleményt. A bizottság véleménye a földmívelésügyi minisztert nem köti. (2) Az előbbi bekezdésben megjelölt bizottságot erdőgazdasági ingatlanok és ipari üzemek, alkotórészek, tartozékok, ingóságok és üzemi berendezések tekintetében a Budapesti Mérnöki Kamara állami szolgálatban nem álló erdőmérnök tagjai sorából a kamara választmánya által kinevezett szakértők közül - egyéb ingatlanok, valamint mezőgazdasági ipari üzemek, alkotórészek, tartozékok, ingóságok és üzemi berendezések tekintetében pedig az ingatlan fekvése szerint illetékes mezőgazdasági kamara választmánya által kinevezett szakértők közül kell kiválasztani. A bizottság egy tagját a szakértők közül a földmívelésügyi miniszter, egy tagját az átengedésre kötelezett, elnökét pedig a szakértők kinevezésére illetékes kamara elnöke jelöli ki. (3) A becslőbizottság eljárásának költségeit az átengedésre kötelezett előlegezi és viseli; ha azonban az ellenérték megállapítása tárgyában az érdekelt fél panaszára bírói eljárás indul meg, a becslőbizottság eljárási költségének viselése felől a kir. ítélőtábla az 1896:XXVI. törvénycikk ában foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával határoz. A becslőbizottság megalakításának, eljárásának és a szakértők díjazásának szabályait egyébként a minisztérium rendelettel állapítja meg. 7. (1) Az ingatlanokért, valamint a jelen (2) bekezdésében nem említett ingóságokért az átengedésre kötelezett részére járó térítést teljes egészében pengőre szóló, utólagosan járó évi 3.5%-ot kamatozó harminc év alatt törlesztendő kötvényekkel kell kiegyenlíteni. A kötvényeket a jogosultak javára zároltan kell kezelni; a kötvényeket vagy az azokon alapuló követeléseket átruházni vagy azokra - öröklés esetét kivéve - bármely jogot szerezni csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet. A térítésnek a birtokbavételtől a kötvény kamatozásának kezdőpontjáig járó évi 3.5%-os kamatát készpénzzel kell kiegyenlíteni. A kötvényekre vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve, rendelettel állapítja meg. (2) Mezőgazdasági ingatlannal együtt átvett állatállományért és holt felszerelésért járó térítést készpénzben a pénzügyminiszter által kijelölt hitelintézetnél zárolt számlára való befizetéssel kell kiegyenlíteni. A zárolt számlán elhelyezett összegek kezelésének, feloldásának és kifizetésének szabályait a pénzügyminiszter állapítja meg. (3) Az 1939:IV. törvénycikk 2. a első bekezdésének 1-6. pontjai, valamint harmadik bekezdése alá eső személyeknek járó térítést, amennyiben annak összege erdőgazdasági ingatlanok esetében a húszezer pengőt, egyéb ingatlanok esetében az ötvenezer pengőt nem haladja meg, készpénzzel lehet kiegyenlíteni. (4) Ha az 1939:IV. törvénycikk 16. -a alapján átengedésre már kijelölt ingatlanok ellenértékét a jelen törvény hatálybalépése előtt a jelen törvény értelmében járó térítést meghaladó összegben állapították meg, de teljesen még nem fizették ki, az átengedésre kijelölt ingatlanokért a jelen törvény értelmében megállapítandó térítés jár. Ha azonban a megállapított ellenérték a térítés összegénél kisebb, ez az összeg irányadó. A már kifizetett összeg visszakövetelésének nincs helye. A jelen törvény hatálybalépéséig még ki nem fizetett ellenérték (térítés) kifizetésének módozataira minden esetben a jelen (1) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

16 8. A jelen törvény 3. -ának (5) és (6) bekezdése értelmében átengedésre kijelölt ingatlanokért nemzsidó részére az ingatlanoknak az 1936:XXVII., illetve az 1940:IV. törvénycikk szerint megállapítandó valóságos és teljes becsérték jár; az ellenértéket az ingatlanok átvételekor teljes egészében készpénzben kell kifizetni. Az ellenérték összege az átengedésre kötelezett által kifizetett vételár összegét nem haladhatja meg. Nem a jelen, hanem az 5-7. rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben, ha az átengedésre kötelezett szerzése ingyenes. V. Birtokbavétel és tulajdonjog bejegyzése 9. Az átengedésre kötelező határozat a térítés megállapítása és kifizetése előtt is nyomban végrehajtható és a tulajdonjognak az állam, illetőleg a kijelölt intézet javára tehermentesen való bejegyzését a térítés kifizetése előtt is el lehet rendelni. A térítés - figyelemmel a telekkönyvi állapotra - a hitelezők és más érdekeltek jogainak biztosítására és kielégítésére szolgál. VI. Jogorvoslat 10. (1) A földmívelésügyi miniszter határozata ellen az átengedésre kötelezés tekintetében a kir. ítélőtáblához panasznak csak azon az alapon van helye, hogy az átengedésre kötelezett nem esik a jelen törvény hatálya alá, vagy hogy az ingatlant a jelen törvény értelmében átengedésre nem lehet kijelölni. Panasznak helye van a térítés (ellenérték, 8. ) megállapítása tárgyában is azon az alapon, hogy a térítés és kiegyenlítésének mondja nem a törvény rendelkezéseinek megfelelően állapíttatott meg. Amennyiben a térítést összegét becslés útján kell megállapítani (5. (2), (3) és (4) bekezdése), panasznak csak akkor van helye, ha a földmívelésügyi miniszter a térítést a becslőbizottság (6. ) által megállapított becsértéknél alacsonyabban határozta meg; ilyen esetben a panaszos a térítésnek legfeljebb a becslőbizottság által megállapított összegre való felemelését kérheti. (2) Az alaptalan panasz elutasítása esetében az 1911:I. törvénycikk ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (3) A panasznak az átengedésre kötelező határozat végrehajtására és az állam, illetőleg a kijelölt intézet tulajdonjogának bejegyzésére (9. ) halasztó hatálya nincsen. Amennyiben a kir. ítélőtábla határozata értelmében átengedésre kötelezésnek nincs helye és az ingatlan vagy az ingóságok időközben már felhasználtattak, az ingatlan, illetőleg ingóságok visszaadása helyett azok valóságos és teljes értékének megfizetésére irányuló követelését az átengedésre kötelezett megegyezés hiányában keresettel érvényesítheti. 11. (1) A jelen törvény hatálybalépése előtt előterjesztett és a kir. ítélőtáblához még át nem tett panasz tekintetében a földmívelésügyi miniszter a panaszost felhívja annak bejelentésére, hogy kívánja-e a panasznak a kir. ítélőtáblához áttételét. A kir. ítélőtábla a jelen törvény hatálybalépése előtt hozzá áttett panasz tekintetében felhívja a panaszost annak bejelentésére, hogy kívánja-e az eljárás megindítását, illetőleg az eljárás folytatását. (2) Ha a panaszos a földmívelésügyi miniszter, illetőleg a kir. ítélőtábla felhívásának átvételétől számított tizenöt nap alatt nem jelenti be, hogy a panasz tárgyalását kívánja, úgy kell tekinteni, hogy a panaszt visszavonta. (3) Amennyiben a panasz tárgya a haszonbér megállapítása, az eljárás folytatásának csak akkor van helye, ha az ingatlant az állam, illetőleg a kijelölt hitelintézet átvette. Egyéb esetben a kir. ítélőtábla a földmívelésügyi miniszter haszonbér megállapító határozatának hatályon kívül helyezésével és a költségek kölcsönös megszüntetése mellett az eljárást megszünteti. VII. A termelés folytonosságának biztosítása az átengedésre kijelölhető ingatlanokon 12. (1) A jelen törvény alapján átengedésre kötelezhető személy, illetőleg az ingatlan haszonélvezője vagy - ha az ingatlan haszonbérbe van adva - haszonbérlője (használója) köteles az ingatlan alkotórészeit, tartozékait, az átengedésre kijelölhető állatállományt és egyéb ingóságokat (3. (1) bekezdése) a rendes gazda gondosságával legalább a jelen törvény hatálybalépésének napján meglévő állapotban fenntartani, továbbá a szokásos mező- és erdőgazdasági munkálatokat (talajelőkészítést, vetést, ültetést, állat- növénygondozást stb.) a rendes gazda gondosságával és a gazdálkodás eddigi rendje szerint elvégezni mindaddig, amíg az ingatlant az állam, illetőleg a földmívelésügyi miniszter által kijelölt hitelintézet vagy birtokszerző birtokba nem veszi. Az utóbb említett munkálatokért, ha a munka gyümölcseit nem a munkáltató szedte be, a jelen törvény értelmében az ingatlanokért megállapítandó térítésen (ellenértéken) felül a szükséghez képest végzett munka, vetőmag és költségek értékének megfelelő megtérítés jár. A megtérítés összegét és azt, hogy a megtérítést ki és milyen módozatok mellett köteles megfizetni, a földmívelésügyi miniszter állapítja meg. (2) Ha az arra kötelezett az előbbi bekezdésben megjelölt kötelezettségének nem tesz eleget vagy az ingatlant (alkotórészt, tartozékot, élő és holt felszerelést stb.) szándékosan megrongálja, elidegeníti, vagy

17 megsemmisíti, a földmívelésügyi miniszter az átengedésre kötelezettnek járó térítést (ellenértéket) a kár mértékéhez képest csökkenti. VIII. Korlátozó rendelkezések haszonbérlet és fahasználat tekintetében 13. (1) Mező- vagy erdőgazdasági ingatlant zsidó csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével vehet haszonbérletbe. (2) Fának és egyéb erdei terméknek kitermelési jogát zsidóra átruházni csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével lehet. (3) Ha az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője) a haszonbérletbe adott ingatlant házi kezelésbe kívánja venni, vagy kishaszonbérletek alakítására kívánja felhasználni, a zsidó haszonbérlővel kötött haszonbérleti szerződést a jelen törvény hatálybalépésétől számított hatvan nap alatt a folyó vagy a legközelebbi gazdasági év végére még akkor is felmondhatja, ha a haszonbérleti szerződést meghatározott időre kötötték és a haszonbérleti jogot a telekkönyvbe bejegyezték. Ilyen esetben a haszonbérlő valóságos kárának s amennyiben a szerződés a beruházások megtérítését nem zárja ki, a beruházások időközben még meg nem térült s meglévő értékének megtérítését követelheti; egyéb kártérítést a jogviszony időelőtti megszűnése miatt nem követelhet. A haszonbérletnek a jelen bekezdés alapján való megszűnése esetében a kishaszonbérlő javára az 1940:IV. törvénycikk 21. -ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (4) Ha a haszonbérleti jogviszony az előbbi bekezdés alapján vagy más okból megszűnik, a haszonbérbeadónak a felmondással egyidejűleg vagy a haszonbérleti jogviszony megszűnését legalább hatvan nappal megelőzően közölt kívánságára a haszonbérlő köteles a tulajdonában lévő és a haszonbérelt ingatlanokon használt élő és holt gazdasági felszerelést a haszonbérbeadónak felajánlani s amennyiben a haszonbérbeadó a felajánlástól számított tizenöt nap alatt vételi készségét kijelenti és az átadás ideje tekintetében máskép nem állapodnak meg, a haszonbérlet megszűnésekor átadni. A haszonbérbeadónak az ingóságokra visszatartási joga van. A haszonbérbeadó az ingóságokat részben is megvásárolhatja. Az átvételi ár, fizetésének módozata és biztosítása tekintetében a felek megegyezése irányadó. Megegyezés hiányában a haszonbérbeadó az ingóságok tulajdonul átadására, a haszonbérlő pedig az ellenérték kifizetésére irányuló követelését rendes bírói úton érvényesítheti. Ellenérték fejében megegyezés hiányában az ingóságok teljes és valóságos értéke jár. Az ingóságok ellenértékét, ha máskép meg nem egyeztek, készpénzben hat év alatt egyenlő évi részletekben kell kifizetni. Az első részlet legkésőbb az átvételkor, a következő részletek minden évben legkésőbb október hó 31. napján esedékesek. Az ellenérték mindenkori hátraléka után annak a kamatlábnak megfelelő kamatot kell fizetni, amelyet az Országos Hitelügyi Tanács a Pénzintézeti Központ első kúriájába tartozó pénzintézet kölcsönkövetelései után bírói úton érvényesíthető legmagasabb kamat mértékéül megállapít. A bíróság a hátralék iránt fennálló követelésnek a kötelezett viszonyaihoz mért biztosítását (jelzálogjog bejegyzését, biztosítási zárlatot, óvadék letétbehelyezését stb.) rendelheti el. IX. Vegyes és átmeneti rendelkezések 14. (1) A jelen törvény végrehajtása érdekében a földmívelésügyi miniszter rendelettel adatbejelentési kötelezettséget állapíthat meg; ennek során, ha az ingatlan tulajdonosa részvénytársaság, a részvények letétbehelyezését is elrendelheti. A földmívelésügyi miniszter az esetleg érdekelt miniszterrel egyetértve elrendelheti az olyan részvénytársaság feloszlatását, amelynek alapszabályszerű főhivatása mező- vagy erdőgazdálkodás. A felszámolás során a feloszlott társaság vagyonához tartozó mező- és erdőgazdasági ingatlanokra és ilyen természetű egyéb vagyontárgyakra a földmívelésügyi miniszter nemzsidó magyar állampolgár részvényeseknek - amennyiben többen jelentkeznek, részvényeiknek egymásközti aránya szerint - elővásárlási jogot engedélyezhet. A felszámolás és az elővásárlási jog gyakorlásának részletes szabályait a minisztérium rendelettel állapítja meg. (1) Ha a jelen törvény máskép nem rendelkezik, végrehajtásában az 1936:XXVII. törvénycikk és az 1940:IV. törvénycikk rendelkezéseit - az 1936:XXVII. törvénycikk 35. -ának rendelkezéseit fakitermelési szerződésekre is - megfelelően kell alkalmazni. Amennyiben azonban szükséges, a hitelezők és más érdekeltek biztosításának és kielégítésének, valamint az átengedésre kijelölt ingatlanok felhasználásának módját, a juttatott ingatlanokért fizetendő ellenértéket (haszonbért), ezek fizetésének módozatait, továbbá azt, hogy a jelen törvény alkalmazásában az ingatlanra vonatkozó tulajdonközösséget miként kell figyelembevenni és megszüntetni, a földmívelésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve rendelettel az említett törvényektől eltérően is megállapíthatja és a jelen törvény alapján átengedésre kijelölhető ingatlanok és ingóságok forgalmát rendelettel szabályozza és korlátozhatja is. (3) Ha az átengedésre kijelölt ingatlanra az évi március hó 1. napját megelőző hatállyal jelzálogjog vagy más olyan jog van bejegyezve, amelynek alapján a jogosult az ingatlanból kielégítést kereshet, a tulajdonos vagy az olyan hitelező kérelmére, aki a fedezeti elv figyelembevételével kielégítést nyerhet, az átengedésre kötelezést a földmívelésügyi miniszter egyelőre mellőzheti és a pénzügyminiszterrel egyetértve megengedheti, hogy az általa meghatározott határidőben és feltételek mellett a tulajdonos az ingatlant vagy

18 megfelelő részét a hitelezők kielégítése végett elidegenítse. Az elidegenítő szerződés érvényességéhez a földmívelésügyi miniszter hozzájárulása szükséges. A jelen törvény értelmében átengedés alá eső kisebb területű ingatlanokat a földmívelésügyi miniszter által rendelettel meghatározott határidőben és feltételek mellett jogügylet útján a jelen bekezdés esetén kívül is el lehet idegeníteni. A jelen bekezdés alapján való elidegenítés esetében az elidegenítő a telepítési alap javára külön járulékot köteles fizetni; a járulék mértékét, fizetésének és beszedésének módozatait ugyancsak a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. (4) A rendelkezésre álló erdőgazdasági ingatlanokat a kincstári erdők határainak kikerekítésére, közérdekű erdőgazdasági, honvédelmi, valamint az 1935:IV. törvénycikk ának a) és b) pontjaiban említett természetvédelmi célokra az állam tulajdonában lehet megtartani, vagy olyan személyeknek lehet juttatni, akiknek részére a juttatást a földmívelésügyi miniszter megállapítása szerint közérdekű szempontok indokolják. Ugyancsak ilyen személyeknek juttathatja a földmívelésügyi miniszter a rendelkezésre álló használati illetőségeket is. (5) A termelés folytonosságának biztosítása érdekében a földmívelésügyi miniszter a jelen törvény alapján átvett mezőgazdasági ingatlant átmenetileg az átengedésre kötelezettnek is haszonbérbe (bérbe) adhatja. (6) Az 1920:XXXVI. törvénycikk és az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok alapján zsidónak juttatott ingatlan tekintetében a jelen törvényben szabályozott átengedésre kötelezés helyett kimozdításának van helye; a kimozdításra és az újabb juttatásra az 1931:XXXV. törvénycikk rendelkezései irányadók. 15. (1) A jelen törvény alkalmazásában mező- vagy erdőgazdasági ingatlannak kell tekinteni bármely ingatlant, kivéve a gyár-, bánya-, ipar- vagy fürdőtelep céljára szolgáló ingatlant, kivéve továbbá város belterületén fekvő ingatlant és kis- vagy nagyközség belterületén fekvő beépített olyan ingatlant, amely a tulajdonosnak saját ingatlanán folytatott mező- vagy erdőgazdasági üzeméhez nem tartozik. Azt az ingatlant, amelyen a gyáripari, illetőleg ipari termelés során feldolgozandó mező- vagy erdőgazdasági nyersanyagot termelik, vagy a gyár-, bánya-, ipar- vagy fürdőtelepen alkalmazottak vagy ellátást élvezők ellátására szükséges terményeket állítják elő és általában minden olyan ingatlant (ingatlanrészt), amelyen mező- vagy erdőgazdasági tevékenységet rendszeresen folytatnak, mező- illetőleg erdőgazdasági ingatlannak kell tekinteni akkor is, ha gyár-, bánya-, ipar- vagy fürdőtelep üzeméhez tartozik, vagy város belterületén fekszik. (2) A jelen törvény alkalmazása során annak a megállapításában, hogy mely üzemet kell mező- vagy erdőgazdasági ipari üzemnek tekinteni, az 1854:XVII. törvénycikk a, annak a megállapításában pedig, hogy valamely ingatlant a város (község) belterületén kívül fekvőnek kell tekinteni, a földmívelésügyi miniszter határozata irányadó. 16. (1) Aki a 14. alapján elrendelt adatbejelentési kötelességének nem tesz eleget, vagy a részvények letétbe helyezésére vonatkozó rendelkezést megszegi, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és büntetése két hónapig terjedhető elzárás. (2) A pénzbüntetésre az 1928:X. törvénycikk rendelkezései irányadók, a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. A pénzbüntetés behajthatatlansága esetére megállapított elzárás büntetés tartamára az 1931:XXVI. törvénycikk 3. -a harmadik bekezdésének, a kihágás elévülésére e negyedik bekezdésének rendelkezése irányadó. (3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929:XXX. törvénycikk 59. -a (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmívelésügyi minisztert kell tekinteni. 17. A jelen törvény hatálya alá eső ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője vagy haszonbérlője, ha a 12. (1) bekezdésében meghatározott gazdasági munkák elvégzésére vonatkozó, továbbá az ott meghatározott fenntartási, kezelési vagy gondozási kötelezettségének nem tesz eleget és azzal a termelés csökkenését okozza, vagy egyébként kárt okoz, a bűntettekről és vétségekről szóló 1878:V. törvénycikk 361. és ában foglalt megkülönböztetés szerint a hűtlen kezelés vétségét, illetőleg bűntettét követi el és az ezekben a -okban foglalt büntetéssel büntetendő. A bűnvádi eljárás hivatalból indult meg. 18. Az olyan védett birtok tekintetében, amelynek tulajdonosával szemben a jelen törvény rendelkezései alapján átengedésre kötelezésnek van helye, a teherrendezési eljárást folytatni nem lehet; az átengedésre kötelező határozat meghozatala után az ilyen birtokról a védettség telekkönyvi feljegyzését hivatalból törölni kell. 19. A jelen törvény alapján átengedés alá eső ingatlanért fizetendő ellenérték a jelen törvény 5. -ában meghatározott térítést abban az esetben sem haladhatja meg, ha az ingatlant kisajátítás útján veszik igénybe. 20. (1) Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A jelen törvény hatálybalépésével az 1939:IV. törvénycikk 15. és 16. -a hatályát veszti. (2) Ezt a törvényt az érdekelt miniszterekkel egyetértve a földmívelésügyi miniszter hajtja végre.

19 A kormány létrehozta a kormányzó helyettesi intézményt és a kormányzó fiát, Horthy Istvánt feberuár 19-én kormányzóhelyettessé választották. Vitéz nagybányai Horthy István, (Póla, december 9. Alekszejevka, augusztus 20.), Horthy Miklós kormányzó idősebb fia, kormányzóhelyettes, gépészmérnök, repülő főhadnagy ban szerzett gépészmérnök diplomát, majd a Weiss Manfréd gyár repülőmotor osztályán helyezkedett el. A következő évben amerikai útra indult, a Ford gyárban dolgozott, először egyszerű munkásként, később tervezőmérnökként. Hazatérte után MÁVAG gyárban dolgozott. A tervezőcsoport élén sok nagyobb fejlesztésben vett részt, például a 424-es gőzmozdonyéban től 1938-ig cégvezetője, 1938-tól haláláig vezérigazgatója volt a cégnek februárjától a MÁV elnöke. Kinevezésével a magyar kormány hosszú hagyományt tört meg, először került a MÁV élére nem vasúti szakember ben házasodtak össze gróf Edelsheim-Gyulai Ilonával január 17-én megszületett fiuk ifj. vitéz nagybányai Horthy István től államtitkár. A politikai elitet nyomasztotta a kormányzói hely utódlásának kérdése a 40-es évek elején Horthy Miklós betegeskedése miatt. A kormányzóhelyettesi intézmény bevezetéséről szóló 1942: II. törvénycikk elfogadása után, 4 nappal később közfelkiáltással választották meg Horthy Istvánt csak a szélsőjobboldal tiltakozott március 7-én egy egész hadsereg (2. magyar hadsereg) Szovjetunió ellen indításába beleegyező és a már nemzetiségi alapon hozott III. zsidótörvényt elfogadtató Bárdossyt leváltották március 10-én helyére Kállay Miklós került ( ). Nagykállói dr. Kállay Miklós (Nyíregyháza, január 23. New York, január 14.) politikus, miniszterelnök. [Az ország német megszállásának másnapján Kállay (1944. március 20- án) a török követségre menekült. November közepen távozott onnan; letartóztatták, később Mauthausenbe, majd Dachauba került. A háború végén Olaszországban szabadult ki a fogságból ig ott is élt, majd haláláig az Amerikai Egyesült Államokban lakott, az emigráció aktív személyiségeként. Hamvait 1993-ban hozták haza Rómából és Kállósemjénben, a családi kriptában temették újra. Mellszobrát a nyíregyházi megyeháza előtt augusztus 20-án leplezték le.] Beiktatása politikai változást is jelentett. Az addigi időkben hol angolbarát, hol németbarát kormányok vezették az ország politikáját. A németek szövetségeseként az angolok felé kacsintgattunk. Kállayval ez a politika már csak külsőleg maradt meg, tartalmában egyértelművé vált: szembefordulni a németekkel, átállani az angolokhoz, abbahagyni a szovjetellenes háborút. Fokozatosan feladta elődje, Bárdossy László tengelyhatalmak felé irányuló vonalát, arra számítva, hogy a győzelem az angolszász szövetségeseké lesz, titkos tárgyalásokat kezdeményezett ezekkel. Hamarosan hozzálátott, hogy angol orientációját gyakorlatilag érvényesítse. Kállay azonban nem vonhatta vissza a németeknek tett felajánlásokat (sem a katonai, sem a gazdasági jellegűeket): továbbra is folytak a külföldi szállítások (ekkor már jobbára hitelre), áprilisban pedig német kérésre katona és munkaszolgálatos ment a doni frontra. A magyar hadosztályokat a nagy nyári offenzíva második vonalában hátország-biztosítási, utánpoótlási és tartalék feladatokra kívánták alkalmazni. Hadműveleti szempontból német parancsnokság alá kerültek. Igyekezett minimális szinten tartani a németek rendelkezésére átadott haderő létszámát. Kállay többször hangsúlyozta emlékirataiban, hogy a magyar külpolitika irányváltoztatását nem a katonai helyzet miatt, hanem elvi okokból vitte véghez. Amikor ő miniszterelnök lett, a német katonai erőt még nem érte vereség, de ő gyűlölte a nácizmust és angolbarát volt mindig. Mind Horthy Miklóst, mind a magyar politikát súlyos veszteség érte, amikor a frontszolgálatát teljesítő Horthy István kormányzóhelyettes augusztus 20-án repülőbalesetben elhunyt. Horthy István 1942-ben tartalékos vadászpilótaként a keleti frontra került. Bár maradhatott volna, nem tette: azzal indokolta, nem érezné magát jogosultnak a hadsereg majdani irányítására háborús tapasztalatok nélkül. A frontszolgálat alatt felismerte, hogy a németek már elvesztették a háborút. Hazatérte után Angliába vagy az USA-ba ment volna, hogy kapcsolatai révén előkészítse az ország átállását a szövetséges oldalra (összhangban Kállay Miklós miniszterelnök politikájával). A magyar politikai vezetés döntése értelmében augusztus 20-át követően Horthy István vadászpilóta-beosztása megszűnt volna, és kormányzóhelyettesi minőségében először protokolláris feladatokat látott volna el a keleti fronton, majd visszatért volna Magyarországra. A visszahívó parancs késéssel érkezett a frontra, de megkapta még 19-én. Emiatt másnap nem vehetett volna

20 részt bevetésen de felettese nem tudott róla, ő meg nem jelentette. Feltehetően befejezésnek szánta az aznapi bevetést, mivel 25. bevetése lett volna. A baleset körülményei ma sem tisztázottak: Horthy István náciellenes nézetei és angolbarátsága közismert volt; egyes vélemények szerint a balesetet is németek idézhették elő, viszont az általa is repült Héja RE2000 típus tervezési hibája, a repülőgépek rossz fordulékonysága is gyakran okozott balesetet. Horthy istvánt augusztus 27-én, Kenderesen temették el. Deaktiválása előtti utolsó bevetésén az ukrajnai Alekszejevka városka mellett, augusztus 20- án hajnali 5 óra 7 perckor, röviddel a felszállás után Héja típusú repülőgépével lezuhant. Balesetének gyanús körülményei, valamint az a tény, hogy náciellenes volt, mely véleményét időnként nem is rejtette véka alá, a halálának okaihoz sok legendát és találgatást fűztek, melyekre mind a mai napig nem sikerült cáfoló, vagy megerősítő bizonyítékot felmutatni. A marxista történetírás szerint részegen szállt fel a névnapi ünnepsége után, azonban István reformátusként nem augusztus 20-án ünnepelte névnapját, valamint frontszolgálat alatt sohasem ivott. Ismert volt a Héja vadászgép rossz fordulékonysága. A gépek orra utólag kapott páncélozást, emiatt orrnehezek lettek, szűk fordulónál gyakran dugóhúzóba keveredtek. A frontra kiküldött 24 darab mind lezuhant egy hónapon belül. Horthy István, aki gyors átképzést követően került a típusra, nem rendelkezett kellő gyakorlattal a Héják vezetésében. Sokat repült, tapasztalt pilóta volt, de tapasztalatait más, a Héjától nagymértékben eltérő konstrukciójú gépeken szerezte, és 38 évesen már nem biztos, hogy rendelkezett a vadászgépek vezetéséhez szükséges fizikai kondícióval. A baleset után a német reakció is rendkívül gyors volt, özvegyét, gróf Edelsheim Gyulai Ilonát a németek Hitler főhadiszálására szállították, ahol a Führer személyesen szeretett volna részvétet nyilvánítani. Miután az özvegy nem kívánt találkozni vele, saját kérésére különgéppel szállították haza. Halála nagy veszteséget jelentett az ország vezetésének, ami nem tudta így megállítani a politika és a hadsereg a szélsőjobboldal felé tolódását december 31-én megalakult a Kiugrási Iroda nevű titkos szervezet: tárgyalások kezdődtek az angolszász hatalmakkal. A Kállay-kormány jóváhagyásával először Törökországban történtek béketapogatózások, majd Stockholmban, Bernben és Lisszabonban is aktívvá vált a magyar diplomácia. Lisszabonban a magyarok az emigráns lengyel kormány katonai attaséján keresztül léptek félhivatalos érintkezésbe az angolszászokkal, majd később az amerikaiakkal is. Horthy parancsára Kállay titkos tárgyalásokat szervezett a britekkel Isztambulban. A tárgyalásokkal Szentgyörgyi Albert bízták meg, aki február 7-én érkezett meg Törökországba. A németek jóval professzionálisabb hírszerzése előtt jól ismert volt a tárgyalások ténye, azonban jelentős szerepe volt ebben Eduard Benešnek is, aki a londoni rádióban nyíltan beszélt a magyar béketapogatózási kísérletről. 14 Hitler követelte is a többször Klessheimbe látogató Horthytól, hogy váltsa le miniszterelnökét és szigorítson a zsidókkal szemben alkalmazott bánásmódon. A kormányzó azonban kiállt Kállay mellett. A zsidóságot érintve antiszemitizmusát bizonygatva próbálta kikerülni Hitler kérését a deportálásukra vonatkozóan. Mivel Hitler hajthatatlan maradt ebben a kérdésben, így Horthy saját meggyőződésének megfelelően kénytelen volt kérését megtagadni január 12. és február 9. között a mintegy 200 kilométeres frontvonalba került német nehézfegyverek hiányában, nyári felszereléssel rendelkező 2. magyar hadsereg megsemmisült (40 ezer halott, 70 ezer hadifogoly, sokan eltűntek). A fölszerelés 90 százaléka elveszett. 30 C fokos hidegben, erős harckocsitámogatással megindult a szovjet támadás az arcvonal északi részén (az urivi hídfőben). Az itt védekező 7. könnyű hadosztály 4. gyalogezrede a nagy hideg ellenére hősiesen védekezett, az első támadásokat visszaverte, de hamarosan teljesen felmorzsolódott. A szovjet 14 Török Bálint:A magyar függetlenségi mozgalom zsidómentő tevékenysége 15 Az egyik szemrehányás arra vonatkozott, hogy Magyarországon állítólag túl enyhén kezelik a zsidókat. Ebben a kérdésben minden elbizakodottság nélkül hivatkozom arra, hogy annak idején én voltam az első, aki szót emeltem a zsidók destruktív magatartása ellen, és azóta megfelelő intézkedéseket tettem befolyásuk visszaszorítására. (Horthy Miklós azokra a vádakra válaszolva, miszerint Magyarország nem lép fel elég erőteljesen a zsidók ellen) In: Szinai Miklós Szűcs László: Horthy Miklós titkos iratai. Budapest, Kossuth, p. 392.