Szakdolgozat. Az ittas vezetés elméleti és gyakorlati kérdései

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Szakdolgozat Az ittas vezetés elméleti és gyakorlati kérdései Konzulens: Dr. Sántha Ferenc Készítette: Vargáné Nagy Lívia egyetemi docens Miskolc, 2013

2 University of Miskolc Faculty of Law Department of CriminalLaw and Criminology Thesis Theoretical and PracticalAspects of drunkdriving Consultant: Ferenc Santha Dr. Author:Livia Nagy Vargane university docent Miskolc, 2013

3 Tartalomjegyzék I. Előszó.. 1 II. Történelmi áttekintés A magyar Királyi Curia évi döntései ACuria hanuár 5-én hozott 10,389 számú határozata A Curia november 23-án hozott számú határozata A Curia május 17-én hozott számú határozata évi XL VIII. törvény (III. Bn.) /1953. (XII. 4.) M. T. sz. rendelet évi V. tv Szabálysértés Ittas vezetés bűntette Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés évi 28. tvr évi IV. törvény /1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről...12 III. Hatályos büntetőjogi szabályozás évi IV. törvény /Btk./.13 IV. Az ittas vezetés szabálysértési és közigazgatási értékelése évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a

4 szabálysértési nyilvántartási rendszerről Az ittas vezetés, mint szabályszegés V. A bűncselekmény elemzése Ki lehet a bűncselekmény elkövetője? Mit jelent a jármű vezetése Az elkövetés eszköze Az elkövetés helye Szándékosság gondatlanság Minősített esetek Az ittas járművezetés folyamatos magatartás Halmazati kérdések Elhatárolás...35 VI. Az elkövető szeszes italtól befolyásolt állapota és a bizonyítás egyes kérdései A szeszes italtól befolyásolt állapot jogi megítélése Mit ért a törvény szeszes italtól befolyásolt állapoton? Szükségszerű alkoholos befolyásoltság Megállapítható alkoholos befolyásoltság Az alkoholos befolyásoltság orvosi szempontból Az alkohol Az orvosi ismeretek szükségessége Az alkohol felszívódása Az alkohol lebontása..43

5 2.5 A véralkohol görbék lefutása Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú módszertani levele Mintavétel A klinikai tünetek és azok értékelése Az alkoholos befolyásoltság határértékei Véralkoholszint számítása adatokból Visszaszámolás a cselekmény időpontjában fennálló véralkohol-koncentrációra, következtetés a befolyásoltság mértékére A cselekmény utáni italfogyasztás: ráivás Az alkohol meghatározása a kilélegzett levegőből, az alkoholszondák alkalmazása Az elektromos alkoholszondák és a vérvétel Az alkoholszondák fajtái, alkalmazási körük Az alkoholos befolyásoltság véleményezése a kilélegzett levegő alapján A kötelező vérvétel esetei A post-alkoholos állapot VII. Vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása A vezetési képességre hátrányosan ható szer fogalma Kábítószerek Pszichotrop anyagok Bódultságot okozó egyéb anyagok.72

6 2. A bizonyítás nehézségei Rendőri eszközök VIII. Záró gondolatok Mellékletek Irodalomjegyzék Hivatkozott jogszabályok és egyéb jogi normák jegyzéke Felhasznált jogesetek

7 I. Előszó A közlekedési balesetek nagy arányban hozhatók összefüggésbe egyes bűncselekményként értékelhető magatartásokkal. Mindezek alapján indokolt a közlekedés biztonságának büntetőjogi eszközökkel történő védelme. A biztonságos közlekedéshez fűződő társadalmi érdek bele értve a közlekedésben résztvevő személyek életének, testi épségének védelmét, valamint a járművek, illetőleg a közlekedés szempontjából figyelembe veendő tárgyak sérthetetlenségét megköveteli a büntetőjogtól olyan magatartások bűncselekményként történő értékelését, amelyek súlyosabb következményt még nem okoznak, de mások életének, testi épségének veszélyeztetését idézik elő a közlekedési szabályok megszegése folytán. A közúti közlekedési balesetek számának csökkentéséért világszerte folyó küzdelem egyik legfőbb problémája az alkoholtól befolyásolt állapotban történő járművezetés elleni harc. Az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés ugyanis következményeinél és gyakoriságánál fogva a közlekedési bűncselekmények egyik legveszélyesebb formája. Az ittas állapot és a balesetokozás közötti törvényszerű összefüggés közismert volta ellenére a baleseti statisztikában még mindig nagy számban vannak képviselve az ittas állapotban előidézett, legtöbbször súlyos kimenetelű balesetek. A közlekedési bűncselekményeken belül a közúti jármű ittas vezetése 1981-ben a közlekedési bűncselekmények 73.1 %-át, 2000-ben 59.6 %-át tette ki. Megfigyelhető, hogy a rendszerváltást követő 2-3 évben az összbűnözés tendenciájának megfelelően az ittas járművezetések száma is kiemelkedően magas volt, azóta azonban folyamatosan csökken ben több mint 1600 olyan közúti közlekedési baleset történt Magyarországon, amelynek elsődleges oka az alkohol, azaz az ittas vezetés volt től 2011-ig majdnem 23 ezer jogosítványt vettek el a rendőrök azoktól a sofőröktől, akik ittasan ültek a volán mögé. A statisztikai mutatók szerint ugyan a zéró tolerancia 2008-ban történő bevezetése jelentősen javított a helyzeten, de továbbra is sokan ülnek ittasan a volán mögé. Bár az eredmények sokat javultak az ittas vezetés terén, ennek ellenére átlagosan minden tizedik balesetben szerepe van az alkoholnak. Ez még mindig magas arány, így ez ellen a rendőrség továbbra is nagy erőkkel küzd a zéró tolerancia elvei szerint

8 A statisztikai adatok értékelésével vigyáznunk kell, hiszen az ittas járművezetés körében igen nagy a látencia, ugyanis az esetek többségében nem történik semmi, ha sikerül baleset, vagy közúti ellenőrzés nélkül hazajutni. Egy-egy nagyobb közlekedésrendészeti akció során azonban bőséggel akadnak fenn a rostán ittas vezetők. Jellemző a magyar autós társadalom egy részére, hogy míg a közvetlen balesetveszély nem, addig a szigorúbb rendőri fellépés és nagyobb összegű bírságok riasztó hatással voltak a részegen vezetőkre. Holott utóbbi csupán arra szolgál, hogy még jobban tudatosítja az ittas vezetés veszélyességét: részegen tompulnak a reflexek, így akár egy ártatlan szituáció is végzetes lehet, hiszen jelentősen nő a sofőr reakcióideje, ami már egy lassan, kilométer/órával haladó autó esetében is méterekkel hosszabb féktávot jelent Dolgozatomban e rendkívül fontos deliktummal kapcsolatos problémákat szeretném körüljárni, a jogalkalmazási gyakorlatot jogesetek segítségével bemutatni. Munkámban szeretném körüljárni e bűncselekménnyel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, egyfajta összegzést nyújtani az olvasónak. Egy dolog ugyanis kijelenthető: a gépjármű a mindennapi életünk szerves részét képezi, ittas járművezetés pedig a jövőben is a közlekedési balesetek egyik legfőbb oka lesz. A helyzet csak akkor lesz megnyugtató, ha e bűncselekményt sikerül minimális szintre leszorítani. Ezen cél elérése érdekében mindenekelőtt közlekedési morálunk és a balesetmegelőzés jelenlegi helyzetén kell javítanunk. A büntetőjognak a közlekedés biztonságosabbá tételében csupán másodlagos szerepe lehet

9 Az ittas vezetés tilalmát legtöbbször éppen azok szegik meg, akik egyébként sohasem kerültek volna összeütközésbe a törvénnyel. Éppen ezért nem lehet megelégedni pusztán a büntető törvények megelőző hatásával. Lehet és kell is vizsgálni az ittas vezetés okait, és különbséget kell tennie egyszeri eltévelyedés vagy szokásszerűség között, de ez a különbségtétel csak a büntetés kiszabásánál és elsősorban akkor juthat szerephez, ha arról kell dönteni, hogy az illető vezethet-e újra járművet

10 II. Történeti áttekintés Ahhoz, hogy e jogintézmény jellegét jobban megértsük, elengedhetetlen annak tanulmányozása, hogy a történelem folyamán hogyan alakult ki annak jogi szabályozása. A motorizáció robbanásszerű fejlődésével párhuzamosan világszerte rohamosan növekedett a gépjárművek száma, s ezzel együtt specializálódott, mélyült el a jogi szabályozás. A jogalkotók számára két lehetőség adódik: vagy önálló bűncselekményként szabályozzák a közlekedési bűncselekményeket, vagy nem. Hazánk büntetőjogi szabályozása az első csoportba tartozik, s a Btk. XIII. fejezete önálló deliktumként szabályozza a közlekedési bűncselekményeket. Európában találunk ezzel ellentétes megoldást is, és nem is kell olyan messzire mennünk: az osztrák Btk. pl. nem bünteti külön a közlekedési bűncselekményeket.,,ha a közlekedés során valaki éltét veszti vagy megsérül, a felelős személy emberölésért vagy testi sértésért büntetendő. Az elkövető korlátozott beszámíthatóságát eredményező bódult állapot csak akkor értékelhető enyhítő körülményként, ha az ilyen állapotba kerülés nem róható fel az elkövetőnek. A közúti közlekedés rendjéről szóló rendelet a 0,8 ezrelék véralkohol, vagy a 0,4 mg/l légalkohol-koncentrációt meghaladó mértékű alkoholos befolyásoltság állapotában történő járművezetést tiltja. E rendelet kimondja azt is, hogy az alkoholfogyasztással egy tekintet alá esik a kábítószer fogyasztás." 1 A következőkben az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés hazai szabályozásának történetét mutatom be, különös figyelemmel a gyakorlatban legtöbbször előforduló közúton történő gépjárművezetésre. 1. A Magyar Királyi Curia évi döntései 1.1. A Curia január 5-én hozott, 10,389 számú határozata 2,,1948. december 7-ig hazánkban is, mint számos külföldi államban, a bekövetkezett káros eredmény alapján volt büntetőjogilag elbírálható a közlekedési balesetet okozó személy cselekménye. A gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vagy a gondatlan emberölés törvényi tényállásai voltak ezekre az esetekre is alkalmazhatók, míg az enyhébb súlyú bűncselekményeket kihágásként szankcionálták Dr. Nyíri Sándor: A kábítószer és a közlekedés, Belügyi Szemle, 1997/11, 113. o. 2 Büntető Jog Tára, Büntetőjogi judicatura, rendeletek, értekezések gyűjteménye, Pesti Lyoyd - Társulat J. Könyvnyomdája, 1905, o. 3 Dr. Konkoly Csaba: A közúti közlekedés büntetőjogi kérdései, Rendészeti Szemle 1993/2, 34. o

11 Az adott ügyben a testi sérülések villamos és bérkocsi összeütközése folytán keletkeztek. Az első és a másodfokú bíróság, továbbá a Curia is megállapította mind a villamos kocsi vezetője, mind a bérkocsis büntetőjogi felelősségét, mely abban állt, hogy a villamos kocsi vezetője az útkereszteződés daczára a szolgálati kötelességének megszegésével és az általa vezetett kocsin, valamint az annak közelében lévő személyeket és tárgyakat a villamos kocsi által való megsérülés és megrongálás veszélyének téve ki, a villamos kocsi rendes sebességével haladt és azt nem lassította", a bérkocsis pedig kocsiján több egyént szállítva egyrészt kocsijának lámpását meg nem gyújtotta, másrészt annak daczára, hogy jól kellett tudnia, hogy a Zombori-úton villamos kocsik közlekednek, rendes ügetéssel hajtott ki az útra, s amikor a villamos kocsit észrevette, a kocsi vezetésében a legnagyobb járatlanságot tanúsítva, a lovak közé csapott, s egyenesen nekiment a villamos kocsinak", és ennek következtében a bérkocsi vezetője és egyik utasa súlyos sérüléseket szenvedtek. A bíróság a villamos kocsi vezetőjét a Btk ába ütköző közveszélyű cselekmény vétségében mondta ki bűnösnek, mivel a gondatlanságból okozott testi sértést nem találta megállapíthatónak, a bérkocsis - akinek gondatlan magatartása volt végül is a baleset oka - büntetőjogi felelősségét pedig gondatlanságból okozott testi sértés címén állapította meg, és eltiltotta a bérkocsis foglalkozástól. Kimondta azonban a bíróság, hogy a bérkocsis - maga is sérülést szenvedvén - saját testi sértése miatt nem mondható ki bűnösnek, terhére csak az utasa által elszenvedett testi sérülést lehet beszámítani A Curia november 23-án hozott 10,029. számú határozata 4 Az alkoholos befolyásoltságnak a közlekedés biztonságára gyakorolt negatív hatása először a bíróságokat késztette arra a századelőn, hogy állást foglaljanak az ittas állapotban történő közlekedés kérdésében. A Curia egy jogeset kapcsán mintegy elvi állásfoglalásként jelentette ki: "Aki annyira leissza magát, hogy lovát hajtani nem bírja, a történt elgázolás esetén ittas állapotából kifolyólag beszámíthatatlansággal nem védekezhetik." (1905. november 23, 10,029 sz.) 4 Büntető Jog Tára, Büntetőjogi judicatura, rendeletek, értekezések gyűjteménye, Pesti Lyoyd - Társulat Könyvnyomdája, 1905, o

12 A megállapított tényállás szerint a vádlott gondatlan hajtás következtében elgázolt egy gyermeket és rajta húsz napon túl gyógyult testi sérülést okozott. Vádlott ezen cselekménye a gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségének tényálladékát" valósította meg. A vádlott azt állította, hogy a cselekmény elkövetéséről semmit sem tud, mert akkor teljesen részeg volt. A védő a Curia előtt azért jelentetett be semmisségi panaszt, mert a vádlott teljes részegsége következtében szerinte büntethetőséget kizáró ok állt fenn. A Curia az alsóbb bíróságok ítéleteit helybenhagyva kimondta, hogy a vádlottnak a cselekmény elkövetésekor fennálló oly fokú iszákos állapota, hogy lovát a szükséges elővigyázattal hajtani képtelen, mint büntetendő gondatlanság jön figyelembe. A vádlott gondatlansága tehát azért állapítható meg, mert ő tudva azt, hogy egy szekérnek a hajtása s az ezzel való "ügyelet" vár rá, ennek ellenére mégis ivott. Semmisségi ok ebből következően nem állapítható meg. Érdekes azonban az, hogy a bíróságok előtt a büntetés kiszabása során a vádlott ittas állapota enyhítő körülményként forgott fenn A Curia május 17-én hozott számú határozata 5 Az ittas közlekedés kapcsán - annak jellegéből kifolyólag - kezdettől fogva jelentkező probléma volt a bizonyítás kérdése. Tételes jogi szabályozás hiányában e kérdést is egyes konkrét esetek kapcsán kellett rendeznie a bíróságoknak. A Curia a szóban forgó határozatában az orvosi tanács meghallgatását rendelte el, mert a vádlott beszámíthatatlansággal védekezett. Ezzel együtt a Curia megsemmisítette az alsóbíróság ítéletét és új eljárás lefolytatására adott utasítást. Indokok: A tábla ítélete ellen a közvédő azért jelentett be semmisségi panaszt, mert a tábla megtagadta az igazságügyi orvosi tanács véleményének kikérését. Az adott bűnvádi ügyben a törvényszék előtt tartott főtárgyaláson adott orvosi vélemény azonban nem oszlathatta el egészen a bíróság kételyeit arra nézve, hogy a neuraszténia, kapcsolatban a bizonyított ittassággal a vádlott szabad elhatározási képességét befolyásolta vagy befolyásolhatta-e. A tábla tehát azzal, hogy a védelem részéről indokoltan kért további orvos-szakértői vélemény beszerzését mellőzte, a törvénynek a védelem szempontjából lényeges elvét sértette meg." Büntető Jog Tára, Büntetőjogi judicatura, rendeletek, értekezések gyűjteménye, Pesti Lyoyd - Társulat Könyvnyomdája, 1905, o

13 évi XL VIII. törvény (III. Bn.) A Csemegi-kódex harmadik novelláris kiegészítése különálló deliktumként szabályozta az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményt" 6 A jogi szabályozás első lépcsőfokát az jelentette, hogy a törvény általános jelleggel büntetni rendelte az ittas vagy bódult állapotban történő bűnelkövetést bűntettek vagy egy évet meghaladó fogházzal büntetendő vétségek elkövetése esetén. A III. Bn. ennek kimondásával a bírói gyakorlatban fennálló komoly ellentmondást rendezett. A bírói gyakorlatban az ugyanis nem volt vitás, hogy aki szándékosan helyezi magát beszámítást kizáró állapotba avégből, hogy ebben az állapotában bűncselekményt kövessen el, szándékos bűncselekmény címén vonandó felelősségre. Ha azonban a beszámítást kizáró állapotot nem ebből a célból idézte elő, akkor állapota következtében mentesült a felelősség alól. A törvény indoklása szerint a fennálló jogi helyzet nyilvánvalóan nem kielégítő, mert aki felróható okból - habár nem bűncselekmény elkövetésére irányuló célzattal - beszámítást kizáró állapotba helyezi magát és ebben az állapotában súlyosabb természetű bűncselekményt követ el, büntetést érdemel. Ennek megfelelően rendezte a fennálló helyzetet az említett rendelkezés, amely azonban nem terjedt ki arra, aki nem önhibájából, hanem pl. másnak vétkes cselekménye vagy véletlen következtében ittasodott le vagy került bódult állapotba. "A törvénycikk legdöntőbb újítása az volt, hogy sérelem (halál vagy testi sérülés) nélkül is bűncselekménnyé nyilvánította a hivatás vagy foglalkozás szabályait megszegő, illetőleg azzal járó kötelességeket elhanyagoló személyek tevékenységét, illetőleg mulasztását, ha - és ez a lényeg - mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek tette ki." Nagy Ferenc - Tokaji Géza: A magyar büntetőjog általános része, Korona Kiadó, Budapest, 1998, 41. o évi XL VIII. törvény 14. : Aki önhibájából eredő ittas vagy kábítószertől bódult állapotban olyan cselekményt követ el, mely a büntetőtörvények értelmében bűntett vagy egy évet meghaladó fogházzal büntetendő vétség - ha ez az állapota annak beszámítását kizárja egy évig terjedhető fogházzal büntetendő. 7 Dr. Konkoly Csaba: A közúti közlekedés büntetőjogi kérdései, Rendészeti Szemle 1993/2,34. o

14 Élet vagy testi épség veszélyeztetése. Foglalkozás szabályainak megszegése 8 E jogszabály lehetővé tette, hogy a közlekedés körében elkövetett foglalkozási szabályszegést már a sérelem bekövetkezése előtt bűncselekményként értékeljék. A törvénycikk indoklása szerint vajon nem érdemel-e - mindennemű eredményre tekintet nélkül - büntetést az, aki hivatása vagy foglalkozása szabályait, vagy az azzal járó kötelességeket semmibe véve, mások életét vagy testi épségét közvétlenül veszélyezteti. A javaslat 20. -a azon a megfontoláson épül fel, hogy az ilyen kötelesség mulasztás már egymagában büntetendő; büntetést hív ki maga ellen tehát akkor is, ha materiális eredmény még nem következett be." 3. 55/1953. (XII. 4.) M. T. sz. rendelet 9 Első ízben a közlekedés rendjének fokozottabb védelméről szóló 55/1953. (XII. 4.) M. T. sz. rendelet fogalmazta meg lényegileg az ittas járművezetés törvényi tényállását. E jogszabály részletes közlekedési szabályokat tartalmazott, így pl. a gépjárművezetés tanulása, a gépjárművezetői igazolvány megszerzésének feltételei, a gépjárművezetők időszakos orvosi vizsgálata (amely kétévente volt kötelező) stb (1) Vétséget követ el és egy évtől öt évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki hivatása vagy foglalkozása szabályainak tudatos megszegésével vagy az azzal járó kötelességek tudatos elhanyagolásával mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki. (2) Egy évtől öt évig terjedhető börtönnel büntetendő az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetője, ha a cselekményéből súlyos testi sértés származott, vagy azt vagyoni haszon végett vagy ismétlődően, illetőleg folyamatosan követte el, ha pedig a cselekmény a sértett halálát okozta, a büntetés tíz évig terjedhető fegyház. 21. Aki a 20. (1) bekezdésében meghatározott cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal, aki pedig a 20. (2) bekezdése alá eső cselekményt követi el gondatlanságból, három évig terjedhető fogházzal büntetendő Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés - különösen az 1948: XLVIII. törvénynek az élet vagy testi épség veszélyeztetésére, illetőleg a foglalkozás szabályainak megszegésére vonatkozó rendelkezései - alá nem esik, a 55/1953. ( XII. 4.) M T. számú rendelet értelmében, hat hónapig terjedhető börtönnel büntetendő, aki a) szeszesital hatása alatt lévő állapotban gépjárművet vezet vagy vezetés közben szeszesitalt fogyaszt; b) a gépjármű vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszesitalt fogyasztott, vagy aki nem rendelkezik gépjárművezetői igazolvánnyal

15 A jogszabály rendelkezik a gépjárművezetői igazolvány visszavonásáról is. 10 A gépjárművezetői igazolványt a gépjárművezető állandó lakóhelye szerint illetékes közlekedésrendészeti osztály vonhatta vissza jogerős bírói ítélet hiányában is! A határozott időre való visszavonás időtartama az öt évet nem haladhatta meg. A közlekedésrendészeti osztály azt, akitől a gépjárművezetői igazolványt ideiglenesen vagy határozott időre vonta vissza, újabb vizsga letételére is kötelezhette évi V. tv. Megfigyelhető az a folyamat, hogy a közlekedés rendjét és biztonságát érintő jogszabályaink fokozottan előtérbe állították az ittas állapotban okozott balesetek megelőzésének kérdését. Másfelől pedig a jogi szabályozás differenciálódott is. A jogkövetkezmények jellege és súlya az ún. Szocialista Btk. hatályba lépése után attól függött, hogy milyen járművet vezetett a személy ittas volt-e vagy sem, vagyis az elfogyasztott alkohol ténylegesen befolyásolta-e a vezetési képességét voltak-e káros következményei az ittas vezetésnek. Ezt a különbségtételt fontos kihangsúlyoznunk, már csak azért is, mert hatályos jogunk szintén különbséget tesz az ittas vezetés bűncselekménye, szabálysértési illetve szabályszegési alakzata között Szabálysértés Azokra a veszélyekre figyelemmel, amelyeket az alkoholos befolyásoltság alatt álló járművezető a közlekedés biztonságára jelent, a KRESZ minden járművezető számára (6) Aki gépjárművet ittasan, vagy szeszesital (más hasonló szer) hatása alatt vezet, attól - fellebbezésre és az eljárás során mellékbüntetésként alkalmazott vezetéstől eltiltásra tekintet nélkül - a gépjárművezetői igazolványt legalább három hónapi időtartamra vissza kell vonni. (7) Véglegesen vissza kell vonni a gépjárművezetői igazolványt az iszákosnak minősülő gépjárművezetőtől. A gépjárművezetőt iszákosnak kell tekinteni, ha ittas vezetés miatt megelőzően két ízben már büntetve volt

16 alapvető foglalkozási szabályként mondta ki, hogy a járművezetőnek közvetlenül vezetés előtt vagy vezetés közben szeszesitalt fogyasztani tilos. Ez a tilalom bármilyen kis mennyiségű szeszesital fogyasztására vonatkozott, tehát az egy pohár sört vagy egy kisfröccsöt megivó járművezető is szabálysértést követett el, attól függetlenül, hogy az alkohol szervezetére gyakorolt-e valamilyen hatást. Az alkohol hatása ugyanis egyénenként és a fogyasztás körülményei szerint különböző. A legkisebb mennyiségű alkohol élvezete is csökkenti azonban az erkölcsi ellenálló képességet, és az első poharat már könnyebben követi egy második. Emellett annak megítélése, hogy az alkoholt fogyasztó személynek mennyi árt meg - azaz milyen mennyiségű alkohol befolyásolja a biztonságos vezetésben - teljesen szubjektív. 11 Ez indokolja a KRESZ előírását Ittas vezetés bűntette Ha a gépjármű vezetője nemcsak alkoholt fogyasztott, hanem szeszesital hatása alatt lévő állapotban (ittasan) vezeti járművét a Büntetőtörvénykönyv ban meghatározott önálló közlekedési deliktum, az ittas vezetés bűntettét követte el. 12 A kulcsmomentum itt tehát az, hogy a törvényben meghatározott jármű - közúton a gépjármű - vezetője az alkoholfogyasztás eredményeképpen a ténylegesen is szeszesital hatása alatt áll, tehát alkoholtól befolyásolt állapotban van. Az alkoholos befolyásoltság megállapítása pedig már bizonyítási kérdés. A tárgyalt büntető rendelkezés csak a gépjárművezetőkre vonatkozott. Más közúti járművek vezetői - függetlenül attól, hogy a szeszesital fogyasztás mértéke milyen volt és, hogy az alkoholos befolyásoltság milyen fázisába kerültek - csak szabálysértés címén voltak büntethetők. Az ismertetett jogszabályi rendelkezés második fordulata büntetni rendelte azt a személyt, aki a jármű illetőleg a gépjármű vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszesital hatása alatt áll. E bűncselekmény megállapításához az szükséges, hogy a vezetést átengedő személy tudjon a vezetést átvevő személy ittasságáról. 11 Viski László - Imre Iván - Ternai Zoltán: Közúti közlekedési balesetek elbírálása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1963, 171. o Aki szeszesital hatása alatt lévő állapotban vasúti, légi vagy vízi járművet, avagy közúton gépjárművet vezet, vagy a jármű, illetőleg a gépjármű vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszesital hatása alatt áll, ha súlyosabb bűntett nem valósult meg, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy egy évig terjedő javítónevelő munkával büntetendő

17 Ez a feltétel bizonyított, ha az átengedő személy közvetlenül tanúja volt az átvevő italfogyasztásának, illetőleg erre a figyelmét felhívták, ugyanígy ha az átvevő az ittasság félreismerhetetlen jegyeit mutatja." Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés Az eddig tárgyaltak csupán arra az esetre vonatkoznak, mikor az ittas állapotban történő járművezetés az absztrakt veszély okozásán túlmenően további jogkövetkezménnyel nem járt. Ha azonban a vezetési képesség korlátozásán, vagy kizárásán keresztül az ittas vezetés más személy életének, testi épségének vagy egészségének közvetlen veszélyeztetésére, illetőleg balesetre vezetett, a Büntető Törvénykönyv a szerinti foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntettének tényállása került alkalmazásra évi 28. tvr.,,a tvr. a közúti közlekedésben elkövethető deliktumok tényállásait kiemelte a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés keretéből, és egységes közlekedési bűncselekményi tényállásokat alkotott, de még a közbiztonság és a közrend elleni bűncselekmények fejezetén belül." l5 A kiemelt szabályozás indoka a közúti közlekedés jelentős mérvű változása, fejlődése mellett a közúti közlekedési bűncselekmények számának és súlyosságának növekedése volt.,,a fokozottabb megelőzés és a differenciált jogalkalmazás szempontjai - a közlekedésben fennálló sajátosságokra tekintettel - indokolttá tették ezeknek a bűncselekményeknek külön fejezetben történő egységes jogszabályi rendezését Viski László - Imre Iván - Ternai Zoltán: Közúti közlekedési balesetek elbírálása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1963, 175. o (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más személy életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanul közvetlen veszélynek teszi ki, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett súlyos testi sértést okozott b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett halált okozott. (3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, a büntetés az előző bekezdésben tett megkülönböztetéshez képest hat hónaptól öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tízenként évig terjedő szabadságvesztés. (4) A járművek vezetésére vonatkozó közlekedési szabályok, valamint a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok e alkalmazásában közlekedési szabályok. 15 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999, 214. old. 16 Dr. Konkoly Csaba: A közúti közlekedés büntetőjogi kérdései, Rendészeti Szemle 1993/2, 35. o

18 évi IV. törvény Az évi Btk. a közlekedési bűncselekmények önállósodási folyamatát továbbvitte, és azokat külön fejezetben önállóan szabályozta. 17 A törvény indoklása szerint a közlekedés egyre növekvő jelentősége és sajátosságai teszik indokolttá, hogy a közlekedési bűncselekményeket kiemeljék a Btk-nak közbiztonság és közrend elleni bűncselekményeket tartalmazó részéből és azokat új, külön fejezetben szabályozzák. A törvény az ittas járművezetés miatti büntetőjogi felelősséget a gépi meghajtású jármű közúton való vezetésében állapítja meg. A gyakorlatban nagy számban előforduló lovaskocsi ittas hajtása, továbbá ittas kerékpározás veszélyessége általában kisebb, mint a gépjármű ittas vezetéséé, így az indoklás szerint e magatartások büntetésére elegendő, sőt hatékonyabb a szabálysértési eljárásban kiszabható pénzbírság. Amennyiben viszont a nem gépi meghajtású jármű ittas vezetője súlyos testi sértést vagy halált okoz, bűncselekmény miatt felel /1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről évi 28. tvr. 194/A (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével gondatlanul másnak vagy másoknak súlyos testi sértést okoz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a bűncselekményt a járműnek vagy munkagépnek szeszesitaltál befolyásolt állapotban történő vezetésével követte el. (3) Mellékbüntetésként járművezetéstől eltiltásnak is helye van. 194/B (1) Aki a) szeszesitaltól befolyásolt állapotban vasúti járművet, légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, vagy közúton járművet, illetőleg munkagépet vezet, b) vasúti jármű, légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, vagy közúton gépi meghajtású jármű, illetőleg munkagép vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszesitaltól befolyásolt állapotban van - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg - egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító - nevelő munkával büntetendő. (2) Mellékbüntetésként járművezetéstől eltiltásnak is helye van (1) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép avagy közúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő (1) Aki vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, továbbá közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, vagy a jármű vezetését ilyen állapotban lévő személynek engedi át, b) nem gépi meghajtású járművet szeszes italtól befolyásolt állapotban vezet vagy hajt, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott közúti közlekedési szabálysértés esetén a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható

19 III. Hatályos büntetőjogi szabályozás 1. Btk. (1978. évi IV. törvény) 19 A 188. (1) és (3) bekezdését az LXXXVII. Tv a akként változtatta meg, hogy a szeszes italtól befolyásolt állapottal egyenértékűnek tekinti azt is, ha az elkövető a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása alatt vesz részt a (1) bekezdésben megjelölt, - mind a négy közlekedési ágazatot érintő járművek vezetésében. A módosítás azt a hiányt pótolja, hogy a a szerinti bűncselekményért nem volt büntetőjogilag felelősségre vonható az, aki szeszes italt nem fogyasztott, de kábítószer vagy ennek minősülő bódító hatású és a járművezetésre való képességre hátrányosan ható szer (gyógyszer) hatása alatt vállalkozik a járművezetésre. A vezetési képességre hátrányosan ható szer gyűjtőfogalomnak tekinthető, amely a kábítószert, pszichotrop anyagot, kábító hatású szert és az ilyen hatású gyógyszert egyaránt magában foglalja. Egyes élvezeti cikkek vagy gyógyszerek nagyobb mértékű fogyasztása is okozhat a szeszesital hatásához hasonló állapotot, sőt a mértéktelen koffein - vagy nikotin - fogyasztás is hátrányosan befolyásolhatja a vezetési képességet.,,a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyásoltságának felismerése, bizonyítása és a megállapíthatósága a (jog)gyakorlat feladata lesz 20 Az ittas vagy bódult járművezetés bűncselekményének a jogi tárgya kettős: egyrészt az élet és a testi épség védelme, másrészt a közlekedés biztonságához fűződő érdek. 19 Az évi LXXXVII. törvénnyel módosított szöveg: 188. (1) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki szeszesitaltál befolyásolt állapotban vagy vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép, avagy közúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő. 20 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999,237. o

20 A szeszes italnak az emberi szervezetre, különösen a központi idegrendszerre gyakorolt hatása, az ezzel járó testi, és lelki tünetek jelentkezése, bizonyos alkoholmennyiségnek tudatzavart előidéző hatása közismert. A büntetőjog ezért a kóros elmeállapot fennállását nem tekinti a beszámítási képességet kizáró vagy korlátozó tényezőnek, ha az elkövető a bűncselekményt önhibájából eredő ittas állapotban követi el (25. ). A törvény alkalmazása körében az önhiba egyrészt azt jelenti, hogy az elkövető tudatában van annak, mely szerint szeszesitalt fogyasztott, másrészt pedig tisztában van a szeszesitalnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásmechanizmusával. Az alkoholizmusnak a bűnözésre gyakorolt hatása a statisztikai adatok tükrében is kellően bizonyított és különösen az erőszakos jellegű, valamint a közlekedési bűncselekmények területén jelentkezik kiemelkedő gyakorisággal. A közlekedés mind a négy ágazatában, a vasúti, a légi, a vízi és a közúti közlekedés területén a zavartalan biztonság érdeke megköveteli, hogy a járművet a vezetők olyan fizikai és pszichikai állapotban vállalkozzanak a járművezetésre, amely számukra a legoptimálisabb adottságokat biztosítják, és ne álljanak olyan szerek hatása alatt, amelyek a gátlásokat csökkentő hatásukon túlmenően csökkentik a reakció- sebességet, valamint fegyelmező és figyelőképességet. Ezeknek a rendkívül fontos érdekeknek a biztosítása indokolta, hogy a jogszabályok valamennyi közlekedési ágazat területén tiltják azt, hogy a járművezető a vezetés előtt és alatt szeszes italt fogyasszon és ennek a rendelkezésnek más, hátrányos következményekkel nem járó megsértését is olyannak tekintik, mint amely a közlekedés résztvevőire nézve absztrak veszéllyel jár, ezért már az alkoholfogyasztási tilalom megszegéséhez is büntetőjogi következményeket fűznek. A szerinti ittas járművezetés bűncselekménye az említett szociológiai és kriminológiai meggondolásoktól vezettetve az alaptényállás keretében a törvényben meghatározott járművek szeszes italtól befolyásolt állapotban történő vezetését vétségként büntetni rendeli; a (2) bekezdés a minősített esetek több lépcsős változatát írja körül, ha az ittas járművezetéssel okozati kapcsolatban mások élete vagy testi épsége károsodik; végül a (3) bekezdés a minősített esetek szerinti káros következmények miatt a büntetőjogi felelősséget az (1) bekezdésben meghatározott járművek vezetőin túlmenően úgyszólván valamennyi járművezetőre kiterjeszti. Ezek a megállapítások helytállóak akkor is, ha az elkövető olyan kábító hatású szer befolyása alatti állapotban vállalkozik a járművezetésre, amely az ezzel kapcsolatos képességekre

21 hátrányosan hat. A módosító rendelkezés teljes összhangban áll a KRESZ 4.. (1) bekezdés c) pontjában írt tiltó rendelkezéssel. A közúti közlekedés területén a KRESZ 4. (l) bekezdés c) pontja a járművezetés személyi feltételei körében előírja, hogy járművet az vezethet, aki "a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol". Hasonló előírásokat tartalmaznak a vízi és a vasúti közlekedést szabályozó rendelkezések. A Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XL 14.) KÖVIM rendelet is kimondja: senki nem vezethet légijárművet, vagy nem tevékenykedhet valamely légijármű hajózó személyzetének tagjaként, aki szeszes ital, kábítószer vagy olyan gyógyszer hatása alatt áll, amely cselekvőképességét befolyásolja. A Btk (1) bekezdése valamennyi közlekedési ágazat tekintetében büntetni rendeli az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményt. Az egyes járműkategóriák között csak annyi a differenciálás, hogy míg a vasúti és a légi közlekedés terén valamennyi járműre, addig a vízi és a közúti közlekedésben csak a gépi meghajtású járművekre vonatkozik a bűncselekményi szabályozás. Gépi meghajtású az a jármű, amelyet beépített erőgép hajt.,,ebbe a körbe tartozik a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár, a villamos, sőt az elektromos kerékpár is, amelyek egyébként a KRESZ értelmében nem gépjárművek." 21 A nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép, illetve közúton nem gépi meghajtású jármű szeszes italtól befolyásolt vagy bódult állapotban történő vezetése avagy hajtása nem bűncselekménynek, hanem csupán szabályszegésnek minősül, feltéve ha ez nem vezet a törvényben felsorolt súlyosabb következményekre. Így például a lovas kocsi vagy a kerékpár szeszes italtól vagy hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban történő hajtása önmagában csupán szabályszegés, de ha az ilyen befolyásolt állapotban történő vezetés legalább súlyos testi sérüléssel járó balesetet okoz, akkor az elkövető a Btk (3) bekezdése alapján felel! 21 Viski László - Imre Iván - Ternai Zoltán: Közúti közlekedési balesetek elbírálása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1963, 170. oldal

22 A magyar Büntető Törvénykönyv - mint látható - egyértelműen állást foglal abban a kérdésben, hogy az ittas állapotban történő járművezetés kriminális jellegű bűncselekmény, amelyre még a következmények elmaradása esetén is, a büntetőjog által meghatározott eszközöket kell alkalmazni. "A büntetőjogi felelősség fennállása, a büntetés kilátásba helyezése, mint visszatartó hatást gyakorló tényezők, önmagukban nem tudják pótolni sem a gépjárművezetőktől igényelt erkölcsi teljesítményt, sem pedig a társadalom, a közvélemény részéről nélkülözhetetlen elítélő, helytelenítő légkört. Az erkölcsi teljesítmény abban áll, hogy az állampolgároknak választaniuk kell két konvencionális társadalmi szokás: az italfogyasztás és a gépjárművezetés között. 22 Büntetőjogunk a jogfejlődés eredményeként ma már külön tényállásként szabályozza azt az esetet, ha valaki a vezetést ittas vagy bódult állapotban lévő személynek engedi át Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999,235. o. 23 A Btk ban szabályozott járművezetés tiltott átengedése vétségét követi el az, "aki vasúti vagy légi jármű, valamint gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép, avagy közúton gépi meghajtású jármű vezetését szeszes italtól befolyásolt állapotban lévő vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek engedi át"

23 IV. Az ittas vezetés szabálysértési és közigazgatási értékelése évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről április 15-i hatállyal több ponton is módosult a szabálysértési törvény. Az így kialakított, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló évi II. törvény számos anyagi és eljárásjogi változást vezet be. Egyes közlekedési szabálysértéseknél bevezetésre kerül a szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékének (a továbbiakban: fixbírság) meghatározása [63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet]. Ennek alapján, amennyiben az eljáró hatóság a Kormányrendeletben felsorolt valamely szabálysértés miatt bírságot szab ki, az ott meghatározott összeget kell alkalmaznia. A szabálysértési eljárásban kiszabható pénzbírság a helyszíni bírság összegének kétszerese. A fixbírságot a jogalkotó a jogbiztonság fokozása érdekében vezette be. A 63/2012. (IV. 2.) Korm. Rendelet I. számú melléklete alapján: Ha a vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetve nem gépi meghajtású vízi járművet vezetőnél a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol mértéke: 0,50 véralkohol-koncentrációt vagy a kilégzett levegőben a 0,30 mg/l-t nem haladja meg, feltéve, ha az nem minősül bűncselekménynek helyszíni bírság alkalmazása esetén Ft fix bírsággal, szabálysértési eljárás során Ft pénzbírsággal büntetendő Aki a) vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetve nem gépi meghajtású vízi járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, vagy b) vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, úszó munkagép, illetve közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését olyan személynek engedi át, akinek a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, szabálysértést követ el

24 0,50 véralkohol-koncentrációnál magasabb, de 0,80 véralkohol-koncentrációt nem haladja meg vagy a kilégzett levegőben 0,30 mg/l-nél magasabb, de a 0,50 mg/l-t nem haladja meg, feltéve, ha azok nem minősülnek bűncselekménynek helyszíni bírság alkalmazása esetén Ft fix bírsággal, szabálysértési eljárás során Ft pénzbírsággal büntetendő. 0,80 véralkohol-koncentrációt vagy a kilégzett levegőben a 0,50 mg/l-t meghaladja, feltéve, ha az nem minősül bűncselekménynek helyszíni bírság alkalmazása esetén Ft fix bírsággal, szabálysértési eljárás során Ft pénzbírsággal büntetendő. Ha a vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, úszó munkagép, illetve közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetésének olyan személynek történő átengedése, akinek a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van helyszíni bírság alkalmazása esetén Ft fix bírsággal, szabálysértési eljárás során Ft pénzbírsággal büntetendő. 2. Az ittas vezetés, mint szabályszegés Az Országgyűlés december 20-án fogadta el az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló évi CLXXII. törvényt, mely többek között módosította a közúti közlekedésről szóló évi I. törvényt (a továbbiakban: Kkt.) is. Közlekedésrendészeti szempontból a legjelentősebb változás, hogy a július 1-jétől hatályos módosítás szerint a Kkt. 20. (1) bekezdés k) pontjában felsorolt jogsértések (gyorshajtás, biztonsági öv használatának elmulasztása, tilos jelzésen történő áthaladás, ittas járművezetés) esetén a közúti forgalomban történő ellenőrzés alkalmával a járművet a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó rendelkezései szerint vissza lehet tartani. A módosítást követően szigorúbb lett az ittas vezetés szankcionálása, mivel a közigazgatási eljárásban a zéró tolerancia elvét követve a bűncselekménynek nem minősülő ittas vezetés esetében fix bírságtételek kerülnek bevezetésre (100 ezer, 150 ezer forint), illetve kiszabása során a hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége. Közigazgatási bírsággal sújtandó

25 szabályszegés esetén nem áll fenn a járművezetéstől eltiltás, azonban továbbra is előéleti pont kerül alkalmazásra, egyúttal a pontok száma jelentősen megemelkedik. Mivel járművezetéstől eltiltásra a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés hatálya alá tartozó ügyekben nincs lehetőség, így a vezetői engedély helyszíni elvételére sem kerülhet sor. Járművezetés ittas vagy bódult állapotban bűncselekmény gyanúja esetén a vezetői engedély elvételre kerül. Attól, hogy ezek a szabályszegések átkerültek a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések közé, társadalomra veszélyességük nem változott, így az előéleti pontok alkalmazása továbbra is indokolt volt. Másrészt a közigazgatási bírsághoz járművezetéstől eltiltás nem kapcsolódik, így a pontrendszer alkalmas arra, hogy a notórius szabályszegőket járművezetőként kiszűrje a közúti forgalomból. A közlekedésbiztonság javítása érdekében szigorodtak az egyes jogsértésekhez rendelt előéleti pontszámok is. A szabálysértéseknél az eddigi 1-5 helyett 1-8 pont, gondatlan bűncselekmény esetében az eddigi 6 helyett 9, szándékos bűncselekményeknél 9 helyett 11 pont kerül meghatározásra. Az új szabályozás szerint akár 2 súlyos szabályszegés elkövetése oda vezethet, hogy a személy eléri a 18 pontot, és a vezetési jogosultság 6 hónapig tartó szüneteltetésére kerül sor. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 12.. alapján a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (továbbiakban Kkt.) 20. (1) bekezdés k) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 11/A-11/G. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben foglalt, a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára ( ittas vezetés ) vonatkozóan a 11/A-11/G. mellékletben meghatározott valamely rendelkezést megsérti. A bírságot kiszabó döntés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell befizetni

26 Mindezek alapján: Ha a gépi meghajtású járművet vezetőnél a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol mértéke: 0,50 véralkohol-koncentrációt vagy a kilélegzett levegőben a 0,30 mg/l-t nem haladja meg, feltéve, ha az nem minősül bűncselekménynek Ft közigazgatási bírságot kell kiszabni. 0,50 véralkohol-koncentrációnál magasabb, de 0,80 véralkohol-koncentrációt nem haladja meg vagy a kilélegzett levegőben 0,30 mg/l-nél magasabb, de a 0,50 mg/l-t nem haladja meg, feltéve, ha azok nem minősülnek bűncselekménynek Ft közigazgatási bírságot kell kiszabni. Ha a nem gépi meghajtású járművet vezetőnél vagy hajtójánál a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol mértéke: 0,50 véralkohol-koncentrációnál magasabb, de 0,80 véralkohol-koncentrációt nem haladja meg vagy a kilélegzett levegőben 0,30 mg/l-nél magasabb, de a 0,50 mg/l-t nem haladja meg, ha a járművel nem főúton közlekednek, akkor Ft., ha főúton közlekednek akkor pedig Ft. közigazgatási bírságot kell kiszabni. 0,80 véralkohol-koncentrációt vagy a kilégzett levegőben 0,50 mg/l-t meghaladja Ft közigazgatási bírságot kell kiszabni

27 V. A bűncselekmény elemzése 1. Ki lehet a bűncselekmény elkövetője? Az előbb elmondottakhoz szorosan kapcsolódik ez a kérdés.,,a bűncselekmény elkövetője tettesi minőségben a szeszes italtól vagy vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotú személy, aki a vasúti, légi jármű, a gépi meghajtású vízi jármű, az úszó munkagép, vagy közúton a gépi meghajtású jármű vezetője 25 Vezetőnek kell tekinteni mindenkit - korára, nemére, állapotára, jogosultságára tekintet nélkül -, aki közúton járművet vezet, vagyis közúti szállító-vagy vontatóeszközt szerkezetének kezelésével haladásra késztet vagy irányit. (KRESZ 1. sz. függelék III. a) pontjának indokolása). Tehát A járművezetői minősítés megállapításának nem feltétele, hogy a jármű vezetője rendelkezzék gépjárművezetői engedéllyel (jogosítvánnyal), járművezetői jártassággal,gyakorlattal. 26 (E tekintetben bizonyos hasonlóság fedezhető fel a Btk ban meghatározott foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel.) Nem befolyásolja a minősítést az, hogy a járművet csupán időlegesen vezette. A hivatkozott KRESZ függelékhez fűzött értelmezés szerint a kerékpárt, segédmotoros kerékpárt, a motorkerékpárt vagy a gépkocsit toló személyt nem kell vezetőnek tekinteni. Mégis az ittas járművezetés kísérletét kell megállapítani, ha a szeszes italtól befolyásolt állapotban levő elkövető a gépi meghajtású járművet a közúton tolja és eredménytelenül kísérli meg a motor beindítását. (BH ) Felmerülhet, hogy a vontatott gépjárműben helyet foglaló személy járművezetőnek tekinthető-e? Álláspontom szerint igen, mivel ugyan a gépi meghajtottság áttételesen érvényesül, a vontató gépjárműtől származik, viszont a vontatmány irányításának szükségessége, ha korlátozottan is, de megvalósul. Ezt erősíti a KRESZ 57. (5) bekezdésében rögzített előírás is, amely szerint a vontatott járművet olyan személynek kell vezetnie, aki megfelel a 4. -ban foglalt rendelkezéseknek. Mindebből következőleg a vontatott jármű vezetője sem kaphat felmentést a szeszes ital fogyasztásának tilalma alól! 25 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999,238. o 26 A Magyar Büntetőjog Tankönyve II. kötet Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó Budapest 2008, 208. o