REMÉLJÜK, FINOM PÁLINKÁT ÉRLELÜNK!

Átírás

1 Presztízs 1.oldal REMÉLJÜK, FINOM PÁLINKÁT ÉRLELÜNK! A magyar parlamentben régen volt olyan összhang, mint amikor a honi nemes italról, a pálinkáról kellett törvényt alkotni. Dicséretes ez a konszenzus, hiszen olyan italt véd, amely megérdemli azt, hogy hazánk egyik gasztronómiai jelképe legyen. Ráadásul finom, és nem csupán élvezeti cikk, mint azt Barabás Attilától, a Gyôri Likôrgyár Zrt. (kiváló italaik díjak sorát hozzák el a különbözô versenyekrôl) vezérigazgatójától, a Magyar Pálinka Lovagrend oszlopos tagjától tudom, de gyógyszer is. Talán nem véletlen, hogy ebben a kiadványban is elôkelô helyen szerepel listánkon a Gyôri Likôr! Mint ahogyan az sem véletlen, hogy ez a lista valamilyen módon hasonlatos a magyar pálinkához. Kicsit vidít, kicsit elgondolkodtat, és mindenképpen megérdemel még egy-két koccintást! A Presztízs TOP 100 kiadványba a Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagjai közül kerültek fel a legeredményesebb megyei vállalkozások. Kiegészítve azokkal az igazán nagyokkal, akikrôl egész biztosan tudjuk, hogy ott a helyük ebben a régiónkban elsô ízben kiadott összegzésben. A listát természetesen az APEH regionális igazgatóságával is megnézettük, de mivel ôket köti a titoktartás, és csakis akkor adhatnak ki bármilyen adatot egy cégrôl, ha az kéri, ennyiben maradtunk. (Mi nem tudjuk, kiket kellene még megkérni, kérjék a nyilvánosságot, ôk nem mondják meg, mert ezt nem tehetik.) Vagyis ennek a listának, a kamarai TOP 100-nak, kiegészítve néhány vállalkozás adataival, úttörô szerepet szánunk. Legyen ez a mi elsô kupica pálinkánk, amely erôs és finom, de mindenképpen további érlelésre szorul. Szeretnénk, ha évrôl évre egyre pontosabb és pontosabb listát készíthetnénk azokról a példaértékû vállalkozásokról, amelyek megyénkben munkahelyeket teremtenek, kenyeret adnak és hajtják a gazdaság motorját. Ez a kiadvány egy bevezetô füzet. A következôt 2008 végén, 2009 elején szeretnék megjelentetni, benne a 2007-es adatokkal, hiszen azok feldolgozása addigra történik meg. Bízunk benne, hogy azok a cégek, amelyek szerepelnek ezen (a kissé kibôvített 100-as listán) és azok, amelyek (talán pont azért, mert nem kamarai tagok, vagy más ok miatt) lemaradtak róla, szívesen adnak majd magukról egy nyilatkozatot arról, ôk milyen évet zártak 2007-ben. Várjuk jelentkezésüket, várjuk véleményüket, várjuk, hogy segítsenek nekünk és a próbaszámunk után évrôl évre egy kiérlelt, pálinkanyelven szólva nemes és becses itókával állhassunk elô! A Presztízs TOP 100 kiadvány a LAPCOM, a Gyôr-Moson- Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságának együttmûködésével jött létre Nagy Eszter (nagy.eszter@kisalfold.hu) Fábián Gyôrgy (fabian.gyorgy@kisalfold.hu) MUNKATÁRSAINK: Krizsán Csaba, Rimányi Zita, Pomaranski Luca, Bertleff András, Szük Ödön, Heller László, Nyemcsok Éva, Pozsgai Kitti KISALFÖLDI PRESZTÍZS MAGAZIN Felelôs szerkesztô: Fábián György Szerkesztô: Szabó Csilla Kiadja: LapCom Kft. Felelôs kiadó: Forrás Ákos Értékesítési tanácsadó: Nagy Eszter Layout: Kisalföld Grafikai Stúdió Nyomda: Palatia Nyomda, Gyôr Címlap: Máró Krisztián Ügyvezetô igazgató: Szammer István ISSN ELÉRHETÔSÉGÜNK: 9021 Gyôr, Újlak u. 4/A 30/ enagy@lapcom.hu Újságunk megtekinthetô a címen is!

2 Presztízs 2.oldal 2 Presztízs TOP 100 Az adózási fegyelem fokozatosan javul a jogszabályok ilyen irányú változásának, a nagyobb adókülönbözeteknek, a feketealkalmazottak sûrûbb, célirányos ellenôrzésének és a hatékonyabb feltárásoknak köszönhetôen. A megyei gazdaság legmeghatározóbb ágazata a feldolgozóipar Adó a magunk javára Az APEH tevékenysége kapcsán, különös tekintettel a regionális, me gyei adatokra, elem - zésekre, sok kérdés merülhet fel. Ezek közül számosat feltehettünk az APEH regionális igazgatójának, Umenhoffer Ferencnek. Nyugat-Magyarország minden gazdasági elemzésben országunk legerôsebb régiói közé tartozik. Ez az önök munkáját befolyásolja? A régiónkat jellemzô gazdasági húzóerô mögött a gazdasági tevékenységek sokfélesége és jelentôs külgazdasági kapcsolatrendszer áll. Ezek olyan sajátosságok, amelyekre figyelemmel kell lennünk munkánk során, különösen az ügyfél-tájékoztatásban és az adóellenôrzések területén. Ön milyennek ítéli meg a régiónkban dolgozó vállalko - zásokat, azok adófegyelmét? Objektív számításaink az adófegyelemre vonatkozóan nincsenek. Ha adó-ellenôrzési megállapításaink növekvô mértékét, egyes területek ellenôrzési tapasztalatait (pl. feketefoglalkoztatás) önmagukban vizsgálnánk, akkor nem jó jelzéseket kapnánk. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy az adózási fegyelem fokozatosan javul a jogszabályok ilyen irányú változásának, a nagyobb adókülönbözeteknek, a feketealkalmazottak sûrûbb, célirányos ellenôrzésének és a hatékonyabb feltárásoknak köszönhetôen. A 2008-as év ki - emelt vizsgálati céljai között is prioritást élvez a feketegazdaság fehérítése az ellenôrzés eszközeivel. Revizoraink sokszor más hatóságokkal karöltve egyre többször keresik fel az adóeltitkolással leginkább érintett helyszíneket, gazdasági tevékenységet

3 Presztízs 3.oldal Presztízs TOP végzôket, aminek egyértelmûen látható hatásai vannak a kimutatott hibák mennyiségében. Megerôsítés számunkra, hogy a vagyonosodási vizsgálatokban a társadalom többsége, ha nem is nyilvános tüntetéseken, de az adóhivatal mellé állt. Az emberek egyre inkább kezdik felismerni, hogy az adót a magunk javára fizetjük be, ebbôl az adóból finanszírozzuk a közkiadásokat. Mely szektort ítéli a leginkább innovatívnak, a leginkább termelônek régiónkban? A nyugat-dunántúli régió jelentôsebb ágazatai a társasági adóbevallási adatok alapján a feldolgozóipar, a kereskedelem, a villamosenergia-ipar, az ingatlanügyletek és a gazdasági szolgáltatások. A gazdaság legmeghatározóbb ágazata a feldolgozóipar, innen származik a régió nettó árbevételének 58%-a, mindez jóval meghaladja még az országos szintet is, ahol a részarány 33,4%-os. Második a sorban a kereskedelem 17,5%-os részaránnyal, amelyet a villamosenergia-, gáz-, gôz-, vízellátási ágazat követ 5%- kal. Mely területen tud az APEH segíteni a vállalkozóknak, és mely területen kellene még az adózási fegyelmet talán erôsíteni? Alapfilozófiánk része, hogy minden adózót segítsünk az önkéntes jogkövetésben, az adószabályok betartásában. Természetesen más segítséget és felkészültséget igényelnek a nagyobb cégek a bonyolultabb gazdasági ügyleteikkel és mást a kisvállalkozók, a magánszemélyek a viszonylag egyszerûbb kérdéseikkel. Az adózásban kevésbé járatos ügyfeleinket néha a leg - apróbb lépések megtételében is kézen fogva kell vezetni. Mindezek mellett azért szinte minden területen van még teendô. Milyenek a tapasztalatai a kine ve - zése óta az APEH mûködésérôl? Gondolunk például a régiós át - alakításra.

4 Presztízs 4.oldal 4 Presztízs TOP 100 Két évtizedes, az adóigazgatásban eltöltött múltamban több szervezeti változással és számtalan új feladattal találkoztam, amelyeket az APEH sikeresen végrehajtott. Ezeket a változásokat mindig némi egészséges lámpaláz elôzött meg a vezetôk és a munkatársak részérôl. A szervezet erôsségét mutatja, hogy 2007-ben egyszerre sikerült megvalósítani a régiós átalakítást és az illetékügyi feladatok integrációját. Az adóbevételek országosan és régiónkban is a költségvetési tervek felett teljesültek, az elektronikus bevallás kiszélesítése zavarmentes volt, az elvárt szintet meghaladó vagyonosodási vizsgálatot folytattunk le. Mindezek a tényszámok is igazolják, hogy az új szervezeti keretre való ráállás nagyon rövid idô alatt megtörtént és bizonyítják, hogy ezen keretek között is eredményes munkát végeztünk. Elképzelhetônek tartja, hogy a becsületesen adózókat egyszer valamiféleképp díjazzák, hogy így is motiválják a további önkéntes jogkövetésre? Néhány éve már elindult egy ilyen kezdeményezés, amely a jogszabályban is testet ölt. Ez a minôsített adózók nyilvántartása, amelybe csak tiszta elôélettel kerülhetnek be a vállalkozások saját kérésükre. A nyilvántartás az APEH honlapján elérhetô, bárki megtekintheti, hogy üzleti partnere szerepel-e a listán. Hazai adórendszerünk hasonlóan sok más élethelyzethez és a nemzetközi gyakorlathoz nem a jogkövetôket díjazza, hanem a jogsértôket bünteti különféle bírságokkal. A becsületes adózók számára azonban enyhítô vagy mentesítô körülmény lehet korábbi megbízhatóságuk egy esetleges kisebb hiba során. Enyhébbnek tekintik az adózó hibáit, ha azok értelmezésbeli problémákból adódtak? A hibafeltárásnak több lehetséges módja van. Az adózó számára a leg olcsóbb megoldás, ha a hibát saját maga tárja fel és önellenôrzéssel korrigálja a fizetési kötelezettséget. Amennyiben a hibával adóellenôrzés keretében szembesülnek a revizorok, akkor adóbírságot kell fizetni, amely a tévedés miatt kiesô adó 50%-a, ezenfelül van a késedelmi pótlék és mulasztási bírság. A bírságolás során kell értékelni a tévedés okát és enyhítô körülmény esetén van lehetôség alacsonyabb bírság kiszabására vagy a bírság mellôzésére, de utóbbi csak kivételesen fordul elô. A legszigorúbb megítélés alá a szándékos adóeltitkolók tartoznak, akiknek a bírságokon túl büntetôfeljelentéssel is szembe kell nézni. A legcélravezetôbb gondolkodás a megelôzésre irányul, az adózók még a gazdasági ügylet megvalósulása elôtt kérhetnek tájékoztatást tôlünk a vonatkozó adózási szabályokról. Megemlíteném még, hogy rajtunk kívül tanácsot lehet kérni az adótanácsadóktól, könyvvizsgálóktól is. A jogszabályok gyors, gyakori változása, annak követése gyakran nagy terhet jelent a vállalkozásoknak. Mi errôl a véleménye? Nemcsak a vállalkozásoknak, hanem az APEH-nak is megterhelô a gyakori jogszabályváltozás. Amellett, hogy az adózók problémái azonnal megjelennek az ügyfél-tájékoztatásban is, e változások rendszerint több új feladatot határoztak meg az APEH részére.

5 Presztízs 5.oldal Presztízs TOP Az elektronikus adózásra való áttérés mennyire vált be? Úgy gondolom, szervezetünk mindig is élenjárt a közigazgatásban az elektronikus szolgáltatások alkalmazásában. Az ország legnagyobb adózóival indult, majd fokozatosan kiszélesített körrel együtt szerzett tapasztalatok birtokában is óriási lépésnek tekinthetô a kötelezô elektronikus adóbevallás bevezetése, amely gyakorlatilag minden vállalkozást országosan közel 1 millió adózót érintett. A kezdeti döccenôk után, amelyek az adózóknál és valljuk meg az adóhatóságnál is elôfordultak, a rendszer elfogadottá vált. Gyors, biztonságos, nyitvatartási idôktôl független a mûködése. Emellett számos ingyenes szolgáltatást is biztosít a rendszerhez kötelezôen vagy önként csatlakozó ügyfeleinknek. Mekkora a szerepe az APEH munkájában az ellenôrzés mellett a tájékoztatásnak? A tájékoztatásnak eddig is nagy szerepe volt mûködésünkben, a hagyományos ügyfélszolgálat mellett éltünk a sajtó, majd az internet adta lehetôségekkel, létrehoztuk a telefonos tájékoztatási központot. A jövôre nézve pedig további terveink vannak az elektronikus szolgáltatások fejlesztésére, a telefonos ügyintézés megteremtésére, hiszen nincs hatékonyabb adóbeszedés az önkéntes teljesítésnél. Ehhez pedig minden segítséget meg kell adnunk az adózóknak. A legtöbb ember számára az adóhatóság még mindig egyfajta mumus. Mi a véleménye errôl? Célunk a törvényes, következetes, korrekt, méltányos és eredményes adóhatóság mûködtetése. Az adófizetést kikerülôkkel vagy ezt szándékozókkal szemben a törvény teljes szigorával kell fellépni nemcsak a költségvetés, hanem a tisztességes adózók érdekében is. Ez utóbbiaknak nincs félnivalójuk az APEH-tól.

6 Presztízs 6.oldal

7 Presztízs 7.oldal MEGHATÁROZÓ ÁGAZATOK A régió nettó árbevételének a feldolgozóipar 58%-át a kereskedelem 17,5%-át a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 5%-át adja Győr-Moson-Sopron megye MEGNEVEZÉS M. e Jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek db Jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek db Költségvetési rend szerint gazdálkodó szervezetek db Egyéb szervezetek db Gazdálkodók db Egyéni vállalkozások db Önálló tevékenységet folytató magánszemélyek fő EV + magánszemélyek db, fő Működő adóalanyok összesen db, fő

8 Presztízs 8.oldal 8 Presztízs TOP 100 A kettôs könyvvitelt vezetô vállalkozások a nyugat-dunántúli régióban közel 26 ezer társasági adóbevallást nyújtottak be a évi teljesítményük elszámolására. Az elemzéshez július 24-ig beadott bevallások összesített adatait az APEH SZTADI bocsátotta rendelkezésünkre. A társas vállalkozások gazdasági szerepe a társasági adóbevallások tükrében A társas vállalkozások számának ágazatonkénti megoszlását tekintve a legnagyobb arányt a régió megyéiben a kereskedelem képviseli, 26 százalékos részesedése az országossal megegyezô. Nagyságrendileg a második helyen az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazat áll 23 százalékos részaránnyal. KETTÔS KÖNYVVITELT VEZETÔ VÁLLAL KOZÁSOK SZÁMÁNAK NEMZET- GAZDASÁGI ÁGANKÉNTI MEGOSZLÁSA GYŐR-MOSON- SOPRON MEGYE VAS MEGYE ZALA MEGYE NYUGAT- DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ORSZÁGOS Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazd.-i szolgáltatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb

9 Presztízs 9.oldal Presztízs TOP KETTÔS KÖNYVVITELT VEZETÔ VÁLLAL KOZÁSOK SZÁMÁNAK NEMZET- GAZDASÁGI ÁGANKÉNTI MEGOSZLÁSA GYŐR-MOSON- SOPRON MEGYE VAS MEGYE ZALA MEGYE NYUGAT- DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ORSZÁGOS Összesen évben Megyék részaránya a régióban 46,7% 23,7% 29,6% 100,0% Régió részaránya az országosból 8,2% Összesen évben Megyék részaránya a régióban 47,3% 23,1% 29,6% 100,0% Régió részaránya az országosból 8,3% Összes változás (2006/2005. év) 2,3% 1,6% 0,5% 0,9% 0,6% A legtöbb gazdasági társaság Gyôr- Moson-Sopron megyében található, számuk közel felét teszi ki a régióban mûködô társaságoknak. Régiós szinten közel egy százalékkal csökkent a társaságok száma, a megyék közül Gyôr-Moson-Sopron megyében 2,3 százalékos, Zala megyében 0,5 százalékos a csökkenés, míg Vas megyében 1,6 százalékos növekedés mutatkozik. Az országban tevékenységet végzô társaságok 8,2 százaléka található a nyugat-dunántúli régióban. A társasági adóbevallások benyújtására kötelezett vállalkozások számánál található kismértékû csökkenés oka, hogy a 25 millió forint alatti árbevétellel rendelkezô kisvállalkozások éltek az egyszerûsített vállalkozói adó (eva) választási lehetôséggel, így ezen társaságok bevallási adatai nem itt, hanem az evabevallások között szerepel. Lényeges változás, hogy a társas vállalkozások által foglalkoztatottak létszáma mintegy 2 ezer fôvel emelkedett 199,5 ezer fôre. A legnagyobb növekedés Gyôr-Moson-Sopron megyében valósult meg, ahol mintegy 1500 fôvel bôvült a létszám. Zala és Vas megyében nem volt számottevô létszámnövekedés. KETTÔS KÖNYVVITELT VEZETÔ VÁLLALKOZÁSOK ALKALMAZOTTAINAK SZÁMA NEMZETGAZDASÁGI ÁGANKÉNT GYŐR-MOSON- SOPRON MEGYE (FÔ) VAS MEGYE (FÔ) ZALA MEGYE (FÔ) NYUGAT- DUNÁNTÚLI RÉGIÓ (FÔ) ORSZÁGOS (FÔ) Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazd.-i szolgáltatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb Összesen év Megyék részaránya a régióban 50,1% 25,5% 24,4% 100,0% Régió részaránya az országosból 9,0% Összesen év Megyék részaránya a régióban 49,8% 25,7% 24,5% 100,0% Régió részaránya az országosból 9,2% Összes változás (2006/2005. év) 1,5% 0,1% 0,5% 0,9% 2,9% A régióban mûködô társaságok nettó árbevétele évben 12,4%-kal nôtt, elérte a 4741 milliárd forintot, mely összeg az országban képzôdött összes bevétel 8,1%-ának felel meg. A bôvülés az exportértékesítés 16,2%-os, valamint a belföldi értékesítés 8,9%- os növekedésének együttes eredménye. A régió évi gazdasági teljesítményében meghatározó szerepe van a Gyôr-Moson-Sopron

10 Presztízs 10.oldal 10 Presztízs TOP 100 megyei társaságoknak. Az itt mûködô vállalkozások összesen 3065 milliárd forint bevételt mutattak ki, mely a régió összes be- vételének közel kétharmada. A növekedés üteme is itt volt a legnagyobb, 14,2%, meghaladva a régiós átlagot. A Vas és Zala megyei vállalkozások üzleti forgalma 20, illetve 15%-ot képvisel és a bôvülés mértéke is jóval mérsékeltebb, 9% körül alakult. AZ ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELÉNEK ÁGAZATI MEGOSZLÁSA GYŐR-MOSON- SOPRON MEGYE (FÔ) VAS MEGYE (FÔ) ZALA MEGYE (FÔ) NYUGAT- DUNÁNTÚLI RÉGIÓ (FÔ) ORSZÁGOS (FÔ) Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazd. szolgáltatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb Összesen évben Megyék részaránya a régióban 64,7% 20,3% 15,0% 100,0% Régió részaránya az országosból 8,1% Összesen évben Megyék részaránya a régióban 63,6% 20,9% 15,5% 100,0% Régió részaránya az országosból 8,4% Összes változás (2006/2005. év) 14,2% 9,4% 8,8% 12,4% 15,8% A régió legjelentôsebb ágazatai a feldolgozóipar, a kereskedelem, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatás. A nyugat-dunántúli régió húzóágazata a feldolgozóipar, innen származik a régió nettó árbevételének 58%-a. Országos szinten a feldolgozóipar részaránya 33,4%. A második leg- nagyobb arányban részesedik a kereskedelem 17,5%-kal, a sorrendben következô ágazatok, a villamosenergia-, gáz-, gôz-, vízellátás, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás részaránya 5% körüli. A tevékenység gazdaságosságát kifejezô mutató az adózás elôtti eredmény, melynek összege évben 310 milliárd forint, mely 349 milliárd forint pozitív (nyereség) és 39 milliárd forint negatív (veszteség) eredmény egyenlegeként realizálódott. Ezen tényezôk együttes hatására az adózás elôtti eredmény a tárgyévben 24,5%-kal, +61 milliárd forinttal emelkedett. MEGNEVEZÉS GYŐR-MOSON- SOPRON MEGYE VAS MEGYE ZALA MEGYE NY.-DUNÁN- TÚLI RÉGIÓ RÉGIÓS VÁLTOZÁS Mrd Ft, db %, % pont Adózás elôtti nyereség (Mrd Ft) Nyereségek száma (db) Adózás elôtti veszteség (Mrd Ft) Veszteségek száma (db) Nulla eredményûek száma (db) A régió mindhárom megyéjében a vállalkozások 60%-a nyereséges volt, több mint egyharmada viszont veszteséget mutatott ki bevallásában. Lényeges változás, hogy a nyereségesek aránya az elôzô évhez képest közel 5 százalékponttal növekedett, a veszteségesek aránya viszont mérséklôdött.

11 Presztízs 11.oldal Presztízs TOP A legnagyobb nyereséget a vizsgált évben is a feldolgozóipar (212,9 milliárd forint ), ezen belül is a jármû - gyár tás realizálta. A veszteség öszszege 35%-kal csökkent 2006-ra, így 39 milliárd forintot tett ki, 21 Mrd Fttal kevesebbet, mint a bázisévben. A nyereséges vállalkozásokhoz hasonlóan itt is a feldolgozóipar realizálta a legtöbb veszteséget ( 12,6 milliárd forint). A társasági adófizetési kötelezettség pozitív adóalaphoz viszonyított arányával képet kaphatunk az átlagos adóterhelésrôl. Az átlagos adóterhelés régiós szinten az elôzô évi 15,1%-ról 10,8%-ra csökkent. Ha a régión belül a megyék adófizetési kötelezettségét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy Gyôr- Moson-Sopron megye vállalkozói a régiós átlag feletti, 15,3%-os növekedés mellett az összes befizetendô adó 47,7%-át mutatták ki. Zala megye szintén átlagot meghaladó, 8,1%-os növekedéssel 16,9%-ot képvisel a befizetésbôl. Vas megyében viszont 1,2%-kal csökkent az adófizetési kötelezettség az elôzô évhez képest, összege több mint kétszerese a Zala megyeinek, súlya a régión belül 35,4%. MEGNEVEZÉS ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 2005 (MRD FT) MEGOSZLÁS %-A 2006 (MRD FT) MEGOSZLÁS %-A VÁLTOZÁS %-A 2005/2006 Gyôr 9,8 44,6 11,3 47,7 115,3 Vas 8,5 38,6 8,4 35,4 98,8 Zala 3,7 16,8 4,0 16,9 108,1 Régió összesen 22,0 100,0 23,7 100,0 107, szeptember 1-jétôl új adónemként szerepelt a társas vállalkozásoknál a 4%-os különadó, melyrôl bevallásaikban is számot adtak törtévre vonatkozóan 109,8 milliárd forint pozitív adóalap, 19,8 milliárd forint negatív adóalap került kimutatásra. A évet terhelô különadó összege 3,2 milliárd forint.

12 Presztízs 12.oldal 12 Presztízs TOP 100 A nyugat-dunántúli régióban nyilvántartott mûködô adóalanyok száma év végén volt, amely Magyarország összes mûködô adó - alanyainak 9,8 százalékát jelentette. A mûködô adóalanyok számának alakulása a nyugat-dunántúli régióban Az adóalanyok száma 2005-ig folyamatosan növekedett, 2006-ban azonban 1,7 százalékos csökkenés volt tapasztalható a régióban. Ez a csökkenés az egyéni vállalkozók és önálló tevékenységet folytató magánszemélyek számának visszaesésébôl ( 4,5 százalék), valamint a gazdálkodó szervezetek számának növekedésébôl (+3 százalék) tevôdött össze. A régión belül Gyôr-Moson-Sopron megyében kisebb mértékû csökkenés volt tapasztalható, amely annak köszönhetô, hogy a gazdálkodó szervezetek száma 4,1 százalékkal emelkedett.

13 Presztízs 13.oldal Presztízs TOP A évet követôen a mûködô adóalanyok száma ismét növekedni kezdett, év végén 1,8 százalékkal több adóalany mûködött a régióban, mint egy évvel korábban. Ezen belül jelentôs mértékben nôtt a jogi személyiségû gazdálkodó szervezetek (pl. kft., rt.) száma augusz tus végén, év elejéhez viszonyítva, 2,2 százalékkal (+400), majd ezt a követôen további 3,8 százalékkal gyarapodtak év végéig. Ez a gyors ütemû növekedés a szeptember 1-jétôl hatályos cégtörvény-módosításnak is köszönhetô, amely a társaságok piacra lépésének gyorsabbá, egyszerûbbé és olcsóbbá tétele érdekében született meg. A módosítás az adminisztráció egyszerûsítését, az eljárások gyorsítását, átláthatóbbá tételét, illetve a tranzakciós költségek csökkentését jelenti. A jogi személyiségû gazdasági társaságokhoz hasonlóan évrôl évre nô az egyéb szervezetek száma is, azonban ez utóbbiaknál a növekedés mértéke egyre lassúbb. A növekedés ellenében hatott a jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek (pl. bt., kkt.) és a költségvetési szervek számának kisebb mértékû csökkenése, így 2006-ról 2007-re összesen 2 százalékkal nôtt a gazdálkodók száma. Gyôr-Moson-Sopron megyében a gazdálkodó szervezetek számának növekedési üteme 0,6 százalékponttal haladta meg a régiós növekedést; ez annak köszönhetô, hogy a jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek számának csökkenése itt elhanyagolható mértékû volt. Az egyéni vállalkozások száma 2005 óta folyamatos csökkenést mutat, 2007-ig összesen 6,6 százalékkal esett vissza. Az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek száma a év végére 3,6 százalékkal csökkent, majd ezt követôen a év végéig 8,4 százalékos növekedést produkált. Ez a növekedés annak köszönhetô, hogy az ôstermelôk már 2007 végén igényeltek adószámot, hogy január 1-jé - tôl adóköteles tevékenységet folytathassanak. E két adózói csoport alakulása Gyôr-Moson-Sopron megyében a régiós tendenciát követte. A mûködô adóalanyok adózói körönkénti megoszlására jellemzô, hogy a gazdálkodó szervezetek és az egyéni vállalkozók aránya az évek során a 40 százalékhoz közelített, az önálló tevékenységet végzô magánszemélyek aránya pedig némileg meghaladta a 20 százalékot 2007 végén. A gazdálkodó szervezetek több mint háromnegyede gazdasági társaság, kisebb arányt képviselnek a költségvetési szervek (4 százalék) és egyéb szervezetek (20 százalék). A két legnagyobb gazdasági csoportot a jogi személyiségû és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok jelentik év végéig a jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek aránya volt magasabb, azonban egy évvel késôbb már a jogi személyiségû gazdasági társaságok aránya volt nagyobb, megközelítve a 40 százalékot. Ez a fordulat annak volt köszönhetô, hogy a korlátolt felelôsségû társaságok száma az évek során a betéti társaságokénál nagyobb ütemben növekedett, ráadásul ez utóbbiak száma a év végére kisebb mértékû visszaesést is mutatott. Gyôr-Moson-Sopron megyében a gazdálkodók és egyéni vállalkozók aránya meghaladta a 40 százalékot, az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek aránya mindössze 18 százalékos súlyt képviselt. Az egyéni vállalkozások és önálló tevékenységet folytató magán sze - mé lyek az összes mûködô adó - alanyhoz viszonyítva több mint 60 százalékos arányt képviselnek. Ezen belül az egyéni vállalkozások közel kétharmados súlya 2005 óta 3 százalékponttal esett vissza. A régióhoz hasonló tendencia érvényesül Gyôr-Moson-Sopron megyében is. Ez az egyéni vállalkozók számának kisebb mértékû csökkenésébôl következett, amelynek oka a valós gazdasági tevékenységet már nem folytató adózók megszûnése. I. SZÁMÚ TÁBLÁZAT: MÛKÖDÔ ADÓALANYOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZÖTT

14 Presztízs 14.oldal 14 Presztízs TOP január 1-jével az APEH régiós szervezeti átalakítása során létrejött az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága. A szervezeti átalakítás eredményeként a korábbi megyei illetékhivatalok az APEH régiós szervezetébe integrálódtak. A nyugat-dunántúli régió adó- és járulékbevételeinek alakulása További változás, hogy az APEH-rôl szóló számú kormányrendelet 16. (1) bekezdése szerint január 1-jétôl a kiemelt adózók adóztatási feladatait az országos illetékességû Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el. A kiemelt adózók kijelölésérôl, valamint az adóteljesítmény számítási módjáról és az alkalmazásával megállapított értékhatárokról címmel megjelent számú pénzügyminiszteri rendelet alapján a 2200 millió Ft-ot meghaladó adóteljesítménnyel rendelkezô adózók (költségvetési szervek, egyéni vállalkozók kivételével), valamint a részvénytársasági formában mûködô hitelintézetek és biztosítók kiemelt adózónak minôsülnek. A nyugat-dunántúli régió adóalanyai közül 38 adózó került át a Kiemelt Adózók Igazgatóságára a törvényi rendelkezés alapján, amelybôl 17 adózó Gyôr-Moson-Sopron megyei székhelyû. Mivel azonban ezen vállalkozások tevékenységüket továbbra is a régió - ban végzik, így a évrôl készült összefoglalónk tartalmazza e társaságok által elért eredményeket is. A nyugat-dunántúli régióban a ki - emelt nettó adó- és járulékbevételek együttes összege 454 milliárd forint volt évben, amely az országos bevételek 6,4 százalékát jelenti. A régió adóalanyai összesen 581 milliárd forintot fizettek be, és 127 milliárd forint került részükre kiutalásra. A régió adózói 40,1 milliárd forinttal több adót és járulékot fizettek be évben, mint az azt megelôzô adóévben, a nettó befizetés így régiós szinten 9,7 százalékkal emelkedett évhez viszonyítva. A régión belül Gyôr-Moson-Sopron megyében a kiemelt nettó adó- és járulékbevételek együttes összege 215,2 milliárd forint ben, amely a régiós bevételek 47,4 százalékát adja. A megye adóalanyai 297,1 milliárd forint befizetést teljesítettek, és részükre 81,9 milliárd forint került kiutalásra. A bevételek 18 milliárd forinttal, 9,1 százalékkal haladták meg a évi eredményeket. A bruttó bevételek között jelentôs szerepe van az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó és a tb- (egészségbiztosítási, nyugdíj-biz-

15 Presztízs 15.oldal Presztízs TOP tosítási alapok, illetve az egészségügyi hozzájárulás) bevételeknek, melyek 89,9 százalékát képezik a régiós szintû kiemelt adó- és járulékbefizetéseknek. Gyôr-Moson-Sopron megyében az ezen típusú bevételek együttes összege az összes befizetés 92,2 százalékát jelenti. A régióban a kiemelt adó- és járulék-visszautalások döntô részét, 83,5 százalékát az általános forgalmi adó (áfa) visszatérítések képezik, az ezt követô személyi jövedelemadó (szja) kiutalások összege csak 10,4 százalékot képvisel. Amennyiben ugyanezt Gyôr- Moson-Sopron megyében vizsgáljuk, hasonló a tapasztalat, hiszen itt a kiutalások 88,5 százaléka szintén az áfához, 7,7 százaléka pedig az szja-hoz kapcsolódik. Ezen túlmenôen a kiutalások másik jelentôs részét a támogatások adják, melyek összege régiós szinten 21,4 milliárd forintot jelentett évben. Így az országos szinten kiutalt támogatásokból a nyugat-dunántúli régió 6 százalékban részesedett. Az APEH által kezelt támogatások közül régiónkban a legjelentôsebb a fogyasztói árkiegészítés, melynek összege 8,9 milliárd Ft volt, és ez az összes támogatáskiutalás 41,6 százalékát adja. Ezt követi az egyedi támogatások 5,9 milliárd forintos (27,6 százalékos részesedés), valamint a normatív támogatások 2,8 milliárd forintos összege (13,1 százalékos részesedés). Gyôr-Moson-Sopron megyébe került a régiós támogatások 55,1 százaléka, 11,8 milliárd forint. A kiutalt különbözô típusú támogatások között azonban más a sorrend, mint a régióban. Elsô helyen az egyedi támogatás szerepel 5,5 milliárd forinttal (46,6 százalékos részesedés), a második helyen a fogyasztói árkiegészítés áll 4,6 milliárd forint öszszeggel (39 százalékos részesedés), amelyet az állatjóléti és haszonállattartási támogatás követ 0,8 milliárd forint kiutalással (6,8 százalékos részesedés). A régiós pénzforgalom általános forgalmi adó befizetéseit vizsgálva megállapítható, hogy az adóalanyok 4,2 százalékkal több adót fizettek be 2007-ben, mint az azt megelôzô évben. Ennek eredményeként 156,9 milliárd forint áfabefizetés realizálódott. A régiós áfabefizetések 52,8 százaléka Gyôr- Moson-Sopron megyébôl, 23,7 százaléka Zala megyébôl származott, míg Vas megye adóalanyaira jutott a régiós áfabefizetés 23,5 százaléka. Az országos áfabefizetésekhez 5 százalékkal járult hozzá a nyugat-dunántúli régió. Gyôr-Moson-Sopron megyében 82,9 milliárd forint áfabevétel realizálódott, ami 7,4 milliárd forinttal (+9,8 százalék) meghaladja a évi eredményeket. Az áfakiutalásokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a régióban évben 22 százalékkal több áfa-visszatérítés teljesült, mint 2006-ban, ami összegében 106,1 milliárd forint kiutalást jelentett. A visszatérítések 68,3 százaléka Gyôr-Moson-Sopron megyét, 19,3 százaléka Vas megyét, illetve 12,4 százaléka Zala megyét érintette. Az országos áfakiutalások 7,2 százaléka a régióból teljesült. Gyôr- Moson-Sopron megyében 72,5 milliárd forint áfa került kiutalásra, 33,5 százalékkal több (+18,2 milliárd forint), mint a bázisévben. A befizetések és a kiutalások növekedéséhez a belföldi értékesítés, illetve beszerzés jelentôs mértékû emelkedésén túl szerepet játszott a 15 százalékos kedvezményes adókulcs 5 százalékpontos emelése is. Az elôzôek eredményeként a nyugat-dunántúli régió nettó áfabevétele 50,8 milliárd forint befizetés, amely 12,8 milliárd forinttal ( 20,1 százalék) kevesebb, mint az elôzô évben, amellyel az országos nettó áfabevételekhez régiónk 3 százalékban járult hozzá. Gyôr-Moson-Sopron megyében a nettó áfabevétel 10,4 milliárd forint, amely 10,8 milliárd forinttal ( 50,9 százalék) szintén elmarad a évi eredményektôl. Ezzel a bevétellel a megye 20,5 százalékban járult hozzá a régiós nettó áfabevételekhez. A nyugat-dunántúli régióból évben 129,1 milliárd forint személyi jövedelemadót fizettek be, amely 16,9 százalékos emelkedést jelent az elôzô évhez képest. Az szja-befizetések 54,8 százalékát Gyôr-Moson-Sopron megye, 24,2 százalékát Vas megye, 21 százalékát pedig Zala megye teljesítette. Gyôr-Moson-Sopron megye adózói 70,7 milliárd forint befizetést teljesítettek, ami 18,6 százalékkal (+11,1 milliárd forint) meghaladja a évit. A régióban az szja-kiutalások 53,5 százalékkal (+4,6 milliárd forint) növekedtek a bázisévhez képest, így a visszatérítések összege 13,2 milliárd forint volt. Gyôr-Moson- Sopron megyében 6,3 milliárd forint (+2,4 milliárd forint) kiutalás történt, ami jelentôs mértékben, 61,5 százalékkal meghaladja az elôzô évit. A növekedés abból a körülménybôl adódik, hogy a munkáltatói adóelszámolás kötelezô voltának megszûnése miatt az önadózó magánszemélyek száma jelentôsen növekedett. A régió nettó személyi jövedelem - adó-bevételei 2007-ben 115,9 milliárd forintot tettek ki, a fent részletezettek következtében összességében 13,9 százalékkal (+14,1 milliárd forint) meghaladva a évit. Az országos nettó szjabevétel 6,5 százaléka származott a régióból. Gyôr-Moson-Sopron megye nettó szja-bevétele 64,4 milliárd forint, ami 8,7 milliárd forinttal (+15,6 százalék) több, mint az elôzô évben. A társadalombiztosítás (tb) pénzügyi alapjait megilletô nettó befizetések évben a régióban 17,6 százalékkal emelkedtek, ennek eredményeként 225,9 milli-

16 Presztízs 16.oldal 16 Presztízs TOP 100 árd forint bevétel realizálódott. A 33,8 milliárd forintos emelkedést az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási járulék növekedése együttesen indukálta úgy, hogy az elôbbi 8,3 százalékkal, az utóbbi pedig 24,1 százalékkal bôvült. Az egészségügyi hozzájárulás (eho) összege 9,5 milliárd forintot ért el, amely 6,7 százalékkal több (+0,6 milliárd forint), mint az elôzô évi teljesítés, amelyhez hozzájárult a bejelentett alkalmazottak számának növekedése. Az országos nettó tb és eho együttes bevételének 7,8 százalékát a nyugat-dunántúli régió adta. Gyôr-Moson- Sopron megyében a nettó tb- és eho-bevételek összege elérte a 119,9 milliárd forintot, amely a régiós bevételek 50,9 százalékát jelenti. A évi eredmények 17,9 százalékkal (+18,2 milliárd forint) haladják meg a évit. A nyugat-dunántúli régióban a társasági adó (tao) befizetések 13,6 százalékkal, 5,5 milliárd forinttal növekedtek 2006-hoz képest, ami összegében 46 milliárd forint bevételt jelentett. A régiós befizetésekbôl a legnagyobb részarányt Vas megye adja az 50,9 százalékos részesedésével. Ezt követi Gyôr- Moson-Sopron megye 36,1 százalékkal, majd Zala megye 13 százalékkal. A kiutalások 6,6 milliárd forintos összege 37,5 százalékkal (+1,8 milliárd forint) múlja felül az egy évvel korábbit. E kettô eredôjeként 2007-ben 39,4 milliárd forint nettó társasági adóbevétel teljesült, 3,7 milliárd forinttal (+10,4 százalékkal) több, mint a bázisévben. Az országos nettó társasági adóbevételekbôl régiónk 7,7 százalékot képviselt. Gyôr-Moson-Sopron megye nettó társasági adóbevétele 14,1 milliárd forint volt évben, 1,5 milliárd forinttal (+11,9 százalék) meghaladva az elôzô évet. Az egyszerûsített vállalkozói adó (eva) nettó bevétele a régióban évben 12,5 milliárd forint az országos bevételek 8,2 százaléka, amely 5,9 százalékkal (+0,7 milliárd forint) haladja meg az elôzô évi bevételeket. Ehhez Gyôr- Moson-Sopron megye 51,2 százalékban járult hozzá. Itt 6,4 milliárd forint bevétel jelentkezett, ami 6,7 százalékos (+0,4 milliárd forint) növekedésnek felel meg a bázis - évhez viszonyítva. A tárgyévi bevételek növekedésének legfôbb oka az adómérték 25 százalékra történt felemelése. PÉNZFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN ÉVBEN (KAIG-KÖRREL EGYÜTT) PÉNZFORGALOM ALAKULÁSA GYÔR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN ÉVBEN (KAIG-KÖRREL EGYÜTT)

17 Presztízs 17.oldal Presztízs TOP PÉNZFORGALOM ALAKULÁSA ORSZÁGOSAN ÉVBEN TÁMOGATÁSOK ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN ÉVBEN (KAIG-KÖRREL EGYÜTT) TÁMOGATÁSOK ALAKULÁSA GYÔR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN ÉVBEN (KAIG-KÖRREL EGYÜTT) TÁMOGATÁSOK ALAKULÁSA ORSZÁGOSAN ÉVBEN

18 Presztízs 18.oldal 18 Presztízs TOP 100 PÉNZFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN ÉVEKBEN (KAIG-KÖRREL EGYÜTT) PÉNZFORGALOM ALAKULÁSA GYÔR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN ÉVEKBEN (KAIG-KÖRREL EGYÜTT) PÉNZFORGALOM ALAKULÁSA ORSZÁGOSAN ÉVEKBEN

19 Presztízs 19.oldal Presztízs TOP Tôzsdeképes Cégek Klubja Azoknak a társaságoknak az informális találkozóhelye, klubja, amelyek foglalkoznak a tôzsdei bevezetés gondolatával. A tôzsde gazdasági életben betöltött alapvetô funkciója a tôkeáramlás biztosítása a gazdaság szereplôi között. A tôzsdén találkoznak a forrásigénnyel fellépô vállalatok és a megtakarításokkal rendelkezô befektetôk. Minél nagyobb az értékpapír-kínálat, annál nagyobb az esélye annak, hogy a befektetôk megtalálják a számukra megfelelô vállalati papírt. Így bôvül a tôzsde forgalma, a vállalatok pedig pénzügyi forrásokhoz jutnak. A Budapesti Értéktôzsde stratégiai célkitûzésének tekinti a kibocsátók számának növelését, új vállalatok tôzsdei megjelenését. Ennek elôsegítése érdekében jött létre a Tôzsdeképes Cégek Klubja 2003 márciusában. A klub egy olyan fórum, amely információval látja el és felkészíti azokat a cégeket, amelyek reális lehetôségként kezelik a tôzsdén keresztüli forrásbevonást. A tôzsde e klub létrehozásával is azt kívánja támogatni, hogy minél több, a hazai befektetôk érdeklô- désére is számot tartó társaság jelenjen meg a parketten. A klubtagság természetesen nem elôfeltétele a tôzsdén való megjelenésnek, hanem egy eszköz a tôzsdei bevezetésrôl való döntés meghozatalához és a bevezetés elôkészítéséhez. A klub zárt, a tagok listáját a tôzsde nem hozza nyilvánosságra. KIK LEHETNEK KLUBTAGOK? Klubtagok azok a cégek lehetnek, amelyek kinyilvánítják, hogy amennyiben a közeljövôben tôkebevonásra kerül sor, akkor a tôzsdén való megjelenést reális alternatívának tekintik. A klubtagság a tagok részérôl nem jelent jogi értelemben vett elkötelezettséget, de jelzi, hogy ezek a cégek kedvezô piaci környezet esetén készek a tôzsdei bevezetésre. A klubtagság a tôzsdével történô egyeztetést követôen a BÉT erre vonatkozó írásbeli értesítése alapján jön létre. A tagság ingyenes, a rendezvények költségeit a tôzsde fedezi. A KLUBTAGSÁG ELÔNYEI: A tôzsdei bevezetésre való felkészülés segítésén túl a tôzsde fórumot teremt a klubtagoknak, hogy egymással és a piac többi szereplôjével kereskedôkkel, elemzôkkel, intézményi befektetôkkel és már tôzsdén levô kibocsátókkal találkozva információhoz jussanak a tôzsdén való megjelenés elônyeirôl és feladatairól, valamint a tôzsdei szereplés gyakorlatáról. A BÉT hazai, nemzetközi bemutatkozó körútjaira és egyéb szakmai rendezvényeire a klubtagok meghívást kapnak. A klubtagság feltétele a GKM által a tôzsdei bevezetések kormányzati támogatására évente kiírásra kerülô pályázaton való részvételnek. A TCK-s cégek számára a tôzsde az adott cég kommunikációs területével együttmûködve segít megtervezni a tôzsdére lépést megelôzô, illetve azt követô, a tôzsdei megjelenéssel kapcsolatos kommunikációt, lehetôséget adva a cégnek a tôzsde közremûködésével a megfelelô sajtómegjelenésekre is.

20 Presztízs 20.oldal 20 Presztízs TOP 100 Nem mindegy, ki milyen pozícióból nézi hazánk gazdaságát. A Top 100 Presztízs kiadványból kiderül, megyénk nincs rossz helyzetben, ám biztos vannak, lehetnek még kitörési pontok. A Gyôr-Moson-Sopron Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége elnökét, Sragner Lászlót kértük fel, hogy adjon egy elemzést a hazai gazdaságról. Az üzleti életben is sikeres vállalkozó jó tollú írónak is tudhatja magát. Nem ez az elsô írása, amelyben élvezetesen és jól követhetôen elemzi helyzetünket. MAGUNKRÓL ÉS A LEHETÔSÉGEINKRÔL A gazdaság súlya és megítélése társadalmunkban jelentôsen eltér a fejlett országokban tapasztaltaktól. Magyarországon úgy tûnik, mintha a gazdaság a politika mellékszereplôje lenne. Többnyire azt tapasztaljuk, hogy a gazdaság állítólag fontos személyiségei és szervezetei mondhatnak akármit, a történéseket úgyis a politikai csoportok hatalmi harca és a szavazatmaximálás kényszere határozza meg. Alaposabban átgondolva a helyzet ennél összetettebb. SRAGNER LÁSZLÓ Milyennek látja a gazdaságot? A GYÔR-MOSON-SOPRON MEGYEI MUNKA- ADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK SZÖVETSÉGÉNEK TAGJAI, Borsodi Mûhely Kft.: nagyipari gyártóberendezésekhez készít szerszámokat. A gyôri ipari parkban, Szombathelyen és Kisújszálláson van üzeme. HNS Mûszaki Fejlesztô Kft.: saját fej - lesztésû berendezéseket, mûszereket gyárt. Jankovits Hidraulika Kft.: egyedi gépeket gyárt. Hidraulikai rendszereket épít és hid - raulikai alkatrészekkel kereskedik. Kardirex Kft.: teljes körû egészségügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozás és egészségpénztár. Sragner és Sragner Kft.: kárpitozott bútorok gyártása, komplett belsôépítészeti fôvállalkozás, ingatlanhasznosítás és hulladékpapírfeldolgozás. Somogyi Elektronic Kft.: a magyar piac egyik meghatározó szereplôje az elektronikai cikkek kereskedelmében. Szinflex Plus Kft.: mûanyag áruk gyártásával foglalkozik. Szintézis Informatikai Rt.: komplett informatikai szolgáltató, fejlesztô és kereskedô. Vállalatirányítási rendszerei a legismertebbek. Szovaterm Kft.: fûtéstechnikai rendszereket épít és telepít. Tutti Élelmiszeripari Kft.: élelmiszer-ipari porokat gyárt, fagylaltporairól a legismertebb.