ELŐADÁSOK REZÜMÉI az előadások elhangzásának sorrendjében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELŐADÁSOK REZÜMÉI az előadások elhangzásának sorrendjében"

Átírás

1 Digitális Tanulás és Tanítás workshop február 27. ELŐADÁSOK REZÜMÉI az előadások elhangzásának sorrendjében Hátrányos helyzetű települések iskolái merre keressük a kiutat a motiválatlanság csapdájából? Buda Mariann Előadásomban korábbi kutatásokra ill. adatokra támaszkodva bemutatom azokat a körülményeket (az iskola tágabb és szűkebb környezetében), amelyek akadályozzák a hatékony iskolai munkát. Röviden áttekintem, mit tudunk jelenleg a hátrányos helyzetű tanulók motivációiról. Végül javaslatokat fogalmazok meg azzal kapcsolatban, milyen irányban kereshetjük a kiutat a jelenlegi nehéz helyzetből. Magyarországon a korábban is meglévő területi különbségek a rendszerváltás után és különösen a 2008-as válság után nagymértékben felerősödtek. Az Észak-Alföldi Régió hátrányát még Debrecen jelenléte sem tudja ellensúlyozni; a 2. legrosszabb helyzetű régió a miénk. A megye 3 járásának kivételével a vidéki járások (kistérségek) igen nehéz helyzetben vannak. Az erőforrások (és ennek következtében a fejlesztések) hiánya, magas munkanélküliség, szegénység és negatív vándorlási különbözet jellemzi ezeket. A közmunka bár nagyon alacsony szinten, de mégiscsak egyfajta stabilitást jelent az itt élők életében, ugyanakkor be is zár egy helyzetbe, egy létformába. Már generációk óta a létért való küzdelem határozza meg a mindennapokat. A gyerekek a szegénység kultúrájából érkeznek az iskolába. Számukra bármiféle hosszabb távú motiváció üres, jelentés- és jelentőség nélküli. A tanult tehetetlenség, a saját sors feletti irányítás ill. az ezért viselt felelősség elvesztésének érzete nem inspirál, lehetetlenné teszi az erőfeszítést. Az iskola a magaskultúrát képviseli a szegénység tengerében. Akár elutasítóak a tanárok, akár jó szándéktól vezérelve felemelni akarják a diákokat, mélyítik a két kultúra közötti szakadékot, nehezítve a megértést, a párbeszédet. Csak olyan motivációs lehetőségek maradtak nyitva, amelyek az itt és most -ban nyújtanak pozitív élményeket, és ilyen módon tartják bent a gyerekeket a tanulási helyzetben. 1. A legfontosabb elem a kapcsolat a tanár és a diákok között. Ennek építése, fenntartása kulcsfontosságú; ez a kapcsolat jelenthet stabilitást, húzóerőt a követelmények fokozatos emelése során. 2. A tanulási helyzeteket közelítenünk kell a diákok életvilágához, mert egy idegen, absztrakt világba nem követnek minket. Ennek része lehet a digitális eszközök, a diákok által használt virtuális terek bevonása az oktatás folyamatába. 1

2 3. Létfontosságúak a tanulási folyamat során átélt pozitív élmények. Ezek elsősorban az autonómia, a kreativitás erősítése, a saját kompetencia megélése nyomán jöhetnek létre. Ebben lehet segítségünkre a kooperatív tanulás, a nyitott végű feladat, a gemifikáció eszköztára. 4. Ha nem csak a tanár és diák egyéni kapcsolataira fókuszálunk, hanem a közösség formálására is, lehetőségünk nyílik az iskolával szemben ellenséges diákkultúra lassú átformálására is. Felhasznált irodalom Buda M. (2015): Méltányosság az oktatásban. Tanulmányok a levelező és részismereti tanárképzés tantárgy-pedagógiai tartalmi megújításáért bölcsészettudományok. Debreceni Egyetemi Kiadó, ISBN Fejes B. (2005): Roma tanulók motivációját befolyásoló tényezők. Iskolakultúra, Fejes B. Józsa K. (2007): Az iskolai eredményesség és a tanulási motiváció kulturális jellemzői. Iskolakultúra, Kertesi G. Kézdi G. (2008): A szegénység átörökítésének közvetlen és rejtett csatornái. Társadalmi egyenlőtlenségek, a nem hagyományos családmodell, a szülői viselkedés és a gyermekek fejlődésének összefüggései. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, ISBN A motiváció kérdése a hhh gyerekeknél L. Ritók Nóra Kulcsszavak: családi támogatottság hiánya, az iskolai értékelés iránti érdektelenség, a szegénység viszonyulást meghatározó aspektusai A generációk óta mélyszegénységben élő családok gyermekeinél az átörökített szocializációval szemben a mai iskola egyre tehetetlenebb. A pedagógusok leginkább a motiváció hiányát, az iskolához való negatív viszonyulást emlegetik, kiemelik, hogy a szülők nem partnerek, a gyerekek magatartási problémái kezelhetetlenek, ezek határozzák meg az órák hangulatát, gond, hogy nem figyelnek, nem tanulnak, agresszívak, stb. A pedagógusok többsége jobb híján egyre inkább a poroszos, tekintélyelvű módszertant preferálja, az "erőből" való megoldások pedig egyre inkább mélyítik a konfliktusokat. Vajon hol lehetne megfogni a problémát? Tényleg nincs kiút? Hogyan vehetjük fel a kapcsolatot úgy a családdal, hogy tényleges partner legyen? Vajon az értékelési rendszerünk megfelelő? Büntessünk, vagy jutalmazzunk? Megfelelünk-e azzal, amit és ahogyan tanítunk, a mai kor elvárásainak? Tudunk-e eleget a 21. századi szegénységről ahhoz, hogy megfelelő beavatkozási pontokat, módszereket találhassunk? Ezekre a kérdésekre próbálok elgondolkodtató válaszokat keresni. 2

3 Hátrányos helyzetű tanulók idegen nyelvi fejlesztése Marton Boglárka Kulcsszavak: hátrányos helyzet, idegen nyelv, tanoda, projekt Az Igazgyöngy Alapítványhoz tartozó Toldi Tanodában már harmadik éve folyik idegen nyelvi fejlesztés. Eleinte elutasítóak voltak a gyerekek az angollal és a némettel kapcsolatban, de fél év alatt sikerült elérnünk, hogy ne zárkózzanak el teljesen ezektől a nyelvektől. A motiváció fenntartása szintén nehéz feladatnak bizonyult, ezért az idegen nyelvi munkacsoport folyamatosan alakított munkásságán a gyerekek egyéni igényeihez igazodva. Kezdetben teljesen személyre szabott feladatlapokat kaptak a gyerekek, majd a feladatlapokról lassan áttértünk a különböző projektekre, amikben minden gyerek differenciáltan, a saját haladási tempójának megfelelően vehet részt. Hogyan segíthető elő a sikeres idegennyelv-tanulás a szakközépiskolákban? K. Nagy Emese Kulcsszavak: heterogén tanulói csoport, Komplex Instrukciós Program A tanulói populációban nagyfokú heterogenitás figyelhető meg a különböző kulturális és szociális háttérből adódó eltérések miatt a tanítás minden szintjén. Ez a sokszínűség az általános iskola befejezése után a tanulók további életét jelentősen befolyásolja, mivel a gyengén vagy alulteljesítők a szakközépiskolai (korábban elnevezéssel szakiskolai) továbbtanulást választják. A szakközépiskolákban oktató pedagógusok jelentős hányada úgy véli, hogy minőségi nyelvoktatást megvalósítani az iskolák ezen típusában szinte lehetetlen. Mindennapok jelensége a tanulók alulmotiváltsága, az alulszocializáltság és a tudás- és képességbeli eltérés. Van Fossen (1987) és Illyés Sándor (2000) szerint azoknak a tanulóknak, akik olyan osztályba kerülnek, ahova főleg az alsóbb társadalmi rétegből járnak gyerekek, a teljesítménye alacsonyabb, mint azokban, ahol az osztályon belüli heterogenitás nagyobb. Bár a szakiskolákban a tanulói populáció a hozott tudást, különösen az idegennyelvtudást tekintve alatta marad az átlagnak, mégis, nagyrészt az alulteljesítés miatt, nagyfokú heterogenitás rejlik benne. Vannak olyanok, akik a feladatokat alkalmazás szintjén hajtják végre, és olyanok is, akik gondolkodva, új megoldásokat keresve, magas szinten teljesítenek vagy lennének képesek teljesíteni. A probléma enyhítéséhez szükség van az iskolai és osztálytermi munka reformjára, újragondolására. Megfelelő tanítási módszer megválasztásával és az ahhoz szükséges feltételek biztosításával lehetőség nyílik arra, hogy az alacsony nyelvtudású osztályok heterogenitását kihasználjuk és olyan pedagógiai előnyt kovácsoljunk, amely az idegennyelvtudás szintjének emeléséhez vezet. Az előadás célja egy, a szakiskolások idegennyelv elsajátítását segítő módszer bemutatása. Előadásunk középpontjában az a kérdés áll, hogy milyen lehetőség adódik a szakiskolai osztályokban az alacsony idegen nyelvi tudással rendelkező tanulók felzárkóztatására, tudásuk gyarapítására, egy speciális csoportmunka, a Komplex Instrukciós Program segítségével. A módszert 16 éve sikeresen alkalmazzák 3

4 a hejőkeresztúri iskolában, és a disszemináció eredményeként jelenleg 69 iskola, köztük 16 középiskola, szakgimnázium és gimnázium szervezi a KIP szerint a tanítási óráit. Felhasznált irodalom Illyés Sándor (2000): Rendszerfunkciók és hátrányos helyzet. OM-OKT 37. o. Van Fossen, B. E. (1987): Curricular Teaching and Status Maintenance. Sociology of Education, 60. szám Digitáliskultúra-azonos pedagógia a motiváció és a tananyagszerkesztés új útja? Fegyverneki Gergő Kulcsszavak: digitáliskultúra-azonos pedagógia, projektmódszer, motiváció, együttműködő tudásépítés Napjainkra egy olyan generáció, nevesítve a digitális generáció jelent meg az oktatásban, amelynek tagjai egészen másképpen gondolkoznak a világról, a tudásról és a tudásmegszerzési módokról. Egyes nemzedékelméletek (Tapscott 2001, Prensky 2001) szerint a mai tanulók minden eddiginél jobban értenek a technikához, ugyanakkor a legújabb erre irányuló kutatások (Fehér-Hornyák 2010, Buda 2013) megcáfolják, hogy diákok kreatívan és produktívan alkalmaznák a különféle infokommunikációs (IKT) eszközöket a tanítási-tanulási helyzetekben. Noha a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanulók motiváltak használatban, mégis a digitális kompetenciát illetően eltérő képet mutatnak. A digitális robbanás kihatással van az iskola világára is, hiszen a hagyományos oktatás három résztvevője, vagyis a tanár, a tanuló és a tananyag mára kibővült egy negyedik elemmel, az IKTeszközökkel is (Szerdi 2016). Így nem az a kérdés, hogy a pedagógusok használják-e vagy sem az IKTt, hanem az, hogy hogyan alkalmazzuk megfelelően tanítványainkkal együtt. Egyrészt a digitális kompetencia fejlesztése kereszttantervi cél, ezért így vagy úgy, de minden tantárgyban meg kell jelenjen, másrészt felmérések bizonyítják, hogy az IKT-alapú tanulás motiváló hatású, fokozott aktivitásra ösztönzi a tanulókat (Námesztovszki 2012, Fegyverneki 2014). Mindezek miatt úgy látszik, szükségszerű újraértelmeznünk a tanítási-tanulási módszereket az oktatás és az IKT metszéspontjában. Elképzelésünk szerinte az új pedagógiai nézőpont, módszertan a digitáliskultúra-azonos pedagógia (Fegyverneki 2016), amely a kultúra azonos pedagógia (Boreczky 1999) és a digitális kultúra (Rab 2007) összeolvasásából rajzolódik ki. Ennek szellemében mutatjuk be előadásunkban a Magyar villanykörte, avagy a magyar felvilágosodás (digitális) múzeuma című iskolai projektünket, amelyet a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium 10. C osztályos tanulóival készítettünk el a Magyar Kultúra Napjára. Az újszerű tanulásszervezési eljárás egyikm célja, hogy a tanulók megismerhessék, élesben kipróbálhassák a különféle digitális eszközöket és alkalmazásokat, növeljük a motivációjukat a téma feldolgozása közben, valamint a projektmunka során egymással együttműködve mindenki részt vegyen egy online tudástár, a digitális múzeum elkészítésében. 4

5 A másik célnak megfelelően a digitális, interaktív múzeumpedagógiai projektünk keretén belül a tanulók projektmenedzserek, múzeumpedagógusok, történészek, irodalmárok, kiadványszerkesztők, kreatív munkatársak és IKT-tanácsadók bőrébe bújtak, hogy a magyar felvilágosodás történelmét és irodalmát, a nyelvújítás mozgalmát, az ortológusok és neológusok vitáját játékos formában dolgozzuk fel. Az élménypedagógia elemeit felhasználva másokat is bevontunk a megmozdulásunkba, mi pedig kipróbáljuk, mitől lesz sikeres egy 21. századi múzeum. Az előadás folyamán más tantárgyakra is könnyen adaptálható IKT-s eszközöket és ötleteket mutatunk be, valamint részletezni fogjuk a projekt pedagógia eredményességét vizsgáló empirikus kutatás eredményeit és a tanulók által megfogalmazott véleményeket is. Felhasznált irodalom Boreczky Ágnes 2000: Kultúraazonos pedagógia. A differenciáláson innen és túl. Új Pedagógiai Szemle Buda András 2013: Pedagógusok az információs társadalomban. In: Lévai Dóra Szekszárdi Júlia (szerk.): Digitális Pedagógus Konferencia Konferenciakötet. (pp. 9-16). Budapest: ELTE Pedagógia és Pszichológia Kar. Fegyverneki Gergő (2014): Digitális alapú motiváció jó gyakorlatok a magyaróráról In: Ollé János (főszerk.): Oktatás-Informatika Folyóirat. Digitális Nemzedék Konferencia ELTE Reader. Fegyverneki Gergő (2016): IKT-s ötlettár. Gyorstalpaló digitáliskultúra-azonos pedagógiából kezdőknek és haladóknak. Neteducatio. Kft Az értékelés dilemmái a hátrányos helyzetű tanulók oktatása során Furcsa Laura Kulcsszavak: értékelés, hátrányos helyzet, nyelvtanítás Az előadás a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók oktatása során felmerülő, pedagógiai értékeléssel kapcsolatos dilemmákra koncentrál. Kvalitatív vizsgálatunk során interjúkat készítettünk általános iskolai nyelvtanárokkal és hátrányos helyzetű gyermekekkel, melynek során számos kérdés az értékelés módjára, gyakorlatára irányult. A kutatás elsősorban a nyelvtanításra koncentrál, de az eredmények vonatkoztathatók más területekre is. A kutatás során kiderült, hogy nincsen egységes értékelési módszer és gyakorlat a tanórákon. Mivel a hátrányos helyzetű gyermekek között magas arányban találhatók tanulási nehézségekkel küzdő, speciális nevelési igényű vagy beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók, az egyéni fejlődés értékelésnek különösen lényeges szerepe van. Megvizsgálva az értékelési formákat viszonyítás funkció alapján (Golnhofer 2002) kiderült, hogy az értékelés módja főként kritérium- vagy normaorientált. Kevés példát találtunk a diákhoz viszonyított, egyénre szabott értékelést illetően, mely megfelelően tudná tükrözni az egyéni fejlődés specifikumait és változásait. A pedagógusok kifejezték viszonyítási problémáikat is, mivel úgy érzik, ezekben a csoportokban nincs egységes normarendszer és kritériumkövetelmény. Az osztályozás számos további szociálpszichológiai és pedagógiai dilemmát jelent a tanárok számára. Az SNI gyermekeknél előforduló értékelés, minősítés alóli mentesítések gyakorlati alkalmazása is számos további kérdést felvet. 5

6 A gyerekek meglátása szerint szükség lenne az önálló, kreatív munka értékelésének alternatív formáira (például portfólió, vagy a népszerű projektmunka), azonban a tanárok az órák során ritkán használták ezeket a módszereket, az értékelés alternatív módszereit pedig szinte egyáltalán nem. Ez összefüggésben állhat azzal a ténnyel is, hogy a nyelvtanárok a hagyományos módszereket (legfőképp a nyelvtanfordítás módszerét) részesítették előnyben az ehhez kapcsolódó lexikális és grammatikai tudást számon kérő ellenőrző feladatokkal együtt. Az írásbeli és a szóbeli teljesítmény értékelését tekintve az írásbeli dominál, ott is elsősorban a szókincs pontossága és a nyelvtani szabályszerűségek ellenőrzése a hangsúlyos. Ezek az értékelési szempontok nincsenek összhangban az érettségi vizsga és nyelvvizsga követelmények jelenlegi változásaival sem, mely szerint a sikeres kommunikáció a leghangsúlyosabb. A gyermekek visszzajelzései szerint pedig a sikeres kommunikáció alig képezi az értékelés alapját. Az eredmények tükrében kijelenthető, hogy a pedagógusok értékelési szemléletének megváltoztatásra van szükség, mivel a hátrányos helyzetű gyermekek esetében az értékelés kulcsfontosságú a motiváció megteremtése, illetve fejlesztése szempontjából. Felhasznált irodalom Golnhofer Erzsébet (2002): Új értékelési kultúra a pedagógiában. In: Bábosik István Kárpáti Andrea (szerk.): Összehasonlító pedagógia. BIP, Budapest Mit tudunk a nyelvtanulásról és nyelvtudásról a közoktatásban és a felsőoktatásban? Nikolov Marianne Az előadásban röviden felvázolom a legfontosabb nagymintás kutatások eredményeit a hazai közoktatásban az angol és német nyelv tanulásának folyamatairól és eredményességéről. Az elmúlt évtizedekben rendkívüli ráfordítások árán számos lépés történt a közoktatásban annak érdekében, hogy sokan és jól tudjanak idegen nyelveken boldogulni. A befektetés eredményei elmaradnak a reméltektől. Annak ellenére, hogy ma előbb kezdenek a diákok nyelvet tanulni, sokan emelt óraszámban, két tanítási nyelvű programokban, külön tanévet beiktatva, mégis sokan elégedetlenek az eredményekkel. A felsőoktatásban kizárólag a követelmények nőttek, a feltételek romlottak. Röviden megtárgyaljuk, mennyiben és miért teli és üres a nyelvtudás pohara, és ki mit tehet azért, hogy a diagnózishoz a terápiát kijelölhessük és megvalósítsuk. 6

7 A motiváló iskola Fülöp Márta Kulcsszavak: motiváció, tanulás, jutalom, célok, tehetség, paradigmaváltás Az iskolai oktatás illetve minden tudatos tanítási tevékenység csak akkor éri el célját, ha azok, akiknek valamit meg kíván tanítani meg is tanulják azt. Lehet kiváló tanítási módszereket alkalmazni, ha a diák érdeklődését mégsem kelti fel, ha nincs olyan ok vagy cél, amely érdeklődés hiányában mégis arra késztesse, hogy fenntartsa a figyelmét, ha nem rendelkezik olyan hajtóerővel, amely lehetővé teszi számára, hogy az első vagy a későbbi nehézségek esetén se adja fel, hanem folytassa az adott dolog megtanulását. Az előadás a pedagógiai pszichológiában hagyományos motivációs elméletekkel szembeállítja a legújabb kutatásokat. A sokáig uralkodó kettes és négyes felosztású rendszerek helyett a motivációs komplexitás mellett érvel és bemutatja a motivációs tehetség fogalmát, amely nem függvénye az egyéb tehetségformáknak, viszont lehetővé teszi, hogy azok, az egyének, akik rendelkeznek ilyen tehetséggel, az adott képességstruktúrájukon belül a maximumot hozzák ki magukból. Motivációs utak és lehetőségek a tanítóképzésben Kisné Bernhardt Renáta, Sinka Annamária, Szaszkó Rita Kulcsszavak: motiváció, digitális történetmondás, virtuális interkulturális kontaktus, metaforavizsgálat Kutatásainkkal pedagógusjelöltek motivációját, nézeteit és véleményét kívántuk feltárni korszerű, az oktatásban hatékonyan alkalmazható módszerek megismertetésével, továbbá a hallgatói tapasztalatok összegzésével. Metodikánk között szerepeltek egyrészt információs-kommunikációs technológiát igénylő vizsgálatok, úgymint a digitális történetmesélés, valamint az oktatási célú online videók integrálása felsőoktatási kurzusokba. Továbbá hagyományos formában, ám egy e-learning kurzushoz kapcsolódó - adatbázis felvétel segítségével történő - metaforavizsgálat. A digitális történetmesélés esetén olyan módszerről van szó, amely számos tudományág/terület tananyagához kapcsolható zökkenőmentesen, s segítségével a történetmesélés egyszeri élménye mellett a kreatív alkotói tevékenység élménye is megélhetővé válik. Az oktatásban való felhasználásával a személyes élmény közösségivé válhat, s jó alapot adhat az egyéni hang, vélemény, valamint a kritikai gondolkodás formálódásához (Davis és Weishenker, 2011). Az előadás a digitális történetmondás eszköztárát alkalmazó hallgatókkal készült (N=40) online kérdőíves kutatás eredménye közül mutat be néhányat. A vizsgálat többek között arra is rákérdezett, hogy a létrejövő produktumot saját alkotásnak tekintik-e a hallgatók, örömet ad-e a létrehozása, azaz létrejöhet-e a motivációs szint megváltozása, s ezzel együtt a mélyebbé válhat-e a tanulás, megismerés folyamata. A kutatás legfontosabb eredményei között kiemelhető, hogy a megkérdezettek 80%-a véli úgy, hogy a digitális történetmesélés bátorítja a saját érzéseinek, véleményének kifejezését. A hallgatók tanulási motivációját szolgálják az idegen nyelvű videók által közvetített virtuális interkulturális kontaktusok, mivel az oktatási virtuális tartalmak e fajtája könnyen hozzáférhető és népszerű, valamint a különféle szintű digitális kompetenciákkal rendelkező tanulók számára is elérhető. Hozzáadott értékként az idegen nyelvű oktatási online videók fejleszthetik a tanulók idegennyelvi 7

8 készségeit és interkulturális kompetenciáit is. Az előadás egy olyan kisebb volumenű kvalitatív kutatás (N=11) legfőbb eredményeit összegzi, melynek célja az volt, hogy interjúk által feltérképezze, hogyan tehetik a tanulási folyamatot még hatékonyabbá a YouTube videók az angol módszertani és országismereti kurzusokon. A legfontosabb eredmények azt mutatják, hogy a virtuális interkulturális kontaktusok, az idegen nyelvű oktatási videók integrálása ösztönzőleg hatottak a tanulók módszertani és országismereti kurzusaival kapcsolatos motivációjára, érdeklődőbbé és kreatívabbá váltak, valamint késztetést éreztek a kurzusok témáival kapcsolatos további kutatásra az online platformokon. A metaforavizsgálat (Vámos, 2003) segítségével a megjelenített elvont fogalmak értelmezése előhívja a pedagógusjelöltek személyes és affektív szféráját, feltárja a tudatalattiban rejlő nézeteiket, attitűdjeiket. A kvalitatív vizsgálat (N=50) során kiderült, hogy a digitális nemzedék fogalom kapcsán létrehozott metaforák és konceptuális altartományok változatossága ( romlott alma vs. uniqum ) mellett, nagyszámú forrásfogalom azonos gondolkodásmódra utal ( hangyaboly, méhraj ). A fogalom szerkezete alapján megállapítható, hogy a digitális nemzedék tagjai egy új nemzedék jellemzőit viselik, a környező valóság jól meghatározható, az eszközhasználat számukra alapvető, viszont pedagógiai szempontból is változást igényelnek. A hallgatók pozitívan tekintenek a digitális nemzedékre, ám hangsúlyoznánk, hogy a nézetkülönbségek erőteljesen befolyásolhatják a nevelésioktatási tevékenységeiket. A digitális generáció iskolapszichológus szemmel Sántha Judit Kulcsszavak: kapcsolódás, közösségi média, FOMO, multitasking, jövőkép, motiváció A jelenleg iskolába járó fiatalok, a z-generáció tagjai, már alig tapasztalták meg, milyen pusztán offline élni. Ma már könnyedén juthatunk hozzá a kívánt információhoz, a keresés viszonylag kevés energiát és időt igényel. A felhasználókra szabott különböző mobilalkalmazások is a kényelmünket kívánják kiszolgálni. Az információs robbanás következményei változatosak. Érdemes foglalkozni a kognitív működésmódra, illetve a tanulási motivációra gyakorolt hatásával. A társas kapcsolatok, érintkezési formák jelentősen átrendeződtek a modern infokommunikáció eredményeképpen. Milyen hatások érik őket ebben a felgyorsult világban, és ezek miként formálják énképüket, társas készségeiket, érdeklődésüket, jövőképüket, elvárásaikat, illetve elégedettségüket? Milyen félelmeik vannak? Miért tudnak lelkesedni? Előadásomban ezekkel a témákkal foglalkozom. 8

9 A debreceni pedagógusok IKT használatának néhány jellemzője Buda András Kulcsszavak: IKT használat, tanárok, módszer, attitűd A 21. század digitális forradalma, a megváltozott tanulók, az új típusú tanulási környezet, az új technológia, új módszereket és szemléletmódokat kívánnak meg a pedagógusoktól. De vajon felismerték-e a különböző oktatási intézmények pedagógusai az IKT eszközök alkalmazásában rejlő lehetőségeket? Változott-e attitűdjük a technológia oktatási felhasználásával kapcsolatban? Úgy gondoljuk, hogy e kérdéskörrel kapcsolatban érdemes és tanulságos kiemelten megvizsgálni egy nagyváros, jelen esetben Debrecen pedagógusainak a véleményét, tevékenységstruktúráját. Ezért szerveztük meg kutatássorozatunkat, melynek során négy alkalommal kértük kérdőívünk kitöltésére a közoktatásban dolgozókat. Az előadás a kutatások néhány eredményét mutatja be. Az IKT-val támogatott probléma-alapú tanulás és lehetőségei az idegennyelv tanításban Czékmán Balázs, Somfalvi Zita, Szabó Fruzsina, Kulcsszavak: probléma-alapú oktatás, PBL, IKT, idegennyelv-tanítás, angol A diszciplína-alapú, lexikális tudás átadását előtérbe helyező oktatási megközelítésen túl egyre nagyobb igény mutatkozik olyan hatékony tanulásszervezési módokra, melyek a munkaerőpiacon elvárt készségek és képességek elsajátítását biztosítani tudják. A munkaerőpiaci elvárásokhoz hasonlóképpen a nemzetközi tanulói teljesítménymérések (PISA, TIMMS) is egyre inkább megkövetelik a szaktárgyi ismereteken túlmutató kompetenciákat, ahogyan az IKT iskolai integrációja által biztosított innovatív lehetőségek is akkor lehetnek sikeresek, ha megfelelő pedagógiai koncepció társul hozzájuk (Hense et al., 2003). A hatékony tanulásszervezési módok egyike lehet a probléma-alapú tanulás (problem-based learning PBL), ahol a diákok kiscsoportokban, valós életből vett problémákon alapuló feladatokon dolgoznak (Molnár, 2004). A PBL alkalmazásával számos készség fejleszthető, továbbá a tanulási attitűdre is hatást gyakorolhat. A számítógép alkalmazása kitágíthatja a lehetőségeket és megjelenhet az IKT-val támogatott PBL. Kutatások is megerősítik, hogy az IKT-val segített tanulási környezetben történő problémamegoldás pozitívan befolyásolja a diákok teljesítményét és tanulási folyamatát (Molnár, 2004). A probléma-alapú oktatás alkalmazása az idegennyelv tanítása során pozitív eredményeket mutat, a PBL-es tanulók kevesebb instrukcióval képesek tanulni, valamint íráskészségükben is választékosabbak (Othman Shah, 2013). Az IKT alkalmazásával a diákok izgalmasabb és tartalmasabb tanulásról számoltak be angolórákon, valamint motiváltabbakká váltak az angol nyelv használatára (Marwan, 2015). Előadásunkban egyrészt a probléma-alapú oktatás során alkalmazható IKT eszközöket kívánjuk bemutatni, melyek mindegyike az idegennyelv tanításában is használható. Az összegyűjtött megoldások segítséget nyújthatnak a projekttervezés, a csoportalakítás, a kommunikáció, az információgyűjtés és a kollaboráció során, valamint támogatják projekttermék összeállítását és végül az értékelést (például online szóasszociációs módszerrel). Előadásunkban másrészt jó gyakorlatok ismertetésével kívánjuk az 9

10 IKT-val támogatott PBL előnyeit és kihívásait bemutatni; ennek érdekében három különböző projektet ismertetünk, melyek általános iskolában, nyelviskolában és a felsőoktatásban kerültek lebonyolításra. Kiegészítők, komplementerek, mellékletek - A kiegészítő anyag fajtái és viszonya a fő tananyaghoz Fehér Judit Kulcsszavak: tananyagírás, kiegészítő anyagok fajtái, írói tapasztalat megosztása Az előadás kb. tizenhárom évnyi tananyagírói tapasztalatomra épül, melynek során fő anyagként szolgáló kurzuskönyveket és munkafüzeteket (Bloggers, Your Exam Success), illetve kiegészítő anyagként funkcionáló modulokat (Creative Communication a közoktatás évfolyamának), digitális anyagokat (Presentation, Meetings, Negotiations az IBS harmadéves hallgatóinak), tanári kézikönyveket (Bloggers, Creative Resources) egyaránt írtam. Az előadás keretében a következő témákat szeretném érinteni: 1. Mikor egész egy tananyag? 2. Miért lehet szükség egy tananyag kiegészítésére? 3. A kiegészítendőknek megfelelően milyen kiegészítő tananyagok jönnek létre? 4. A kiegészítő anyagok használhatósága és használtsága 5. A virtuális és a valós viszonya, igénykövetés és az igények alakítása 6. A tananyagírás folyamata: az anyag írásában mi segítheti a tananyag íróját? Digitális történetmesélés és kiterjesztett valóság újszerű lehetőségek az idegennyelv oktatásban Fehér Péter, Czékmán Balázs, Aknai Dóra Orsolya Kulcsszavak: digitális történetmesélés, kiterjesztett valóság, mobil eszközök, nyelvoktatás A mobil eszközök térnyerése számos új lehetőségeket teremt a nyelvoktatás számára is. A MALL (Mobile Assisted Language Learning) egyre népszerűbb mind a nyelvoktatók, mind a tanulók körében. A hagyományos IKT-alapú módszerek mellett újszerű módszereket is használhatnak a tanárok a mindenhol elérhető mobileszközök (okostelefonok, táblagépek és notebook-ok) és internethozzáférésnek köszönhetően. A digitális történetmesélés nem csupán a digitális kompetenciafejlesztés miatt tekinthető hatékony módszernek, hanem számos további kompetencia fejlesztését is támogatja. Castañeda és Rojas-Miesse (2016) szerint a digitális történetmesélés alkalmazása az idegennyelv oktatásban lehetőséget teremt a tanulók számára az írásos önkifejezésre, az idegen nyelven történő projekt munkára, és a valós, életszerű szituációkban történő fejlődésre. Ribeiro (2015) megállapítja, hogy a digitális történetmesélés egy olyan 10

11 integrált megközelítést biztosít, amely a nyelvtanulás négy alapvető összetevőjét (szövegértés, szövegalkotás, hallás utáni értés és beszéd) egyaránt mozgósítani képes a tevékenység folyamat során. Pardo (2014) a fentieken kívül még megemlíti a kereséssel kapcsolatos és a kommunikációs kompetenciákra gyakorolt pozitív hatást is. A kiterjesztett valóság, mint a mobil eszközök elterjedésével hozzáférhetővé vált új technológia, nagy motiváló erővel bír a tanulók részére, és jól kiegészíti a digitális történetmesélés lehetőségeit (Aknai- Czékmán-Fehér, 2016a, 2016b). Fontos kiemelnünk, hogy a konstruktív pedagógiai elvek alapján nem a tartalomfogyasztást, hanem a tartalom készítését tartjuk elsődlegesnek ezen esetekben (lásd módosított Bloom-taxonómia magasabb rendű gondolkodási folyamatokat kívánó szintjei), amely a fentiekben már említett komplex kompetenciafejlesztésen kívül a tanulók közötti együttműködést és az elkészített tartalmak közreadását is lehetővé teszi (Fehér Aknai Czékmán, 2016; Fehér Czékmán Aknai, 2016). Előadásunkban néhány gyakorlati példát, illetve folyamatban lévő projektet is bemutatunk a fentiek illusztrálására, továbbá folyamatban lévő akciókutatásunk első eredményeit. A tablettel támogatott oktatási környezet lehetőségei és eredményei az idegennyelv-oktatásban Czékmán Balázs Kulcsszavak: IKT, általános iskola m-learning, tablet, angol mint idegennyelv Az információs és kommunikációs technológiák oktatási célú expanzióját nemzetközi (Clarke et al., 2014; Fabian Maclean, 2013; Marés, 2012) és a magyarországi kutatások (Abonyi-Tóth Turcsányi- Szabó, 2015; Kis-Tóth Borbás Kárpáti, 2014; Racsko Herzog, 2015) eredményei is alátámasztják. A döntően frontális módszerekhez használt eszközök (pl. interaktív tábla) mellett egyre inkább megjelennek az 1:1 (egy az egyhez: one student one device) hozzáférési modellt lehetővé tévő mobil oktatási eszközök (notebook, tablet, okostelefon). Ezeken belül kiemelt szerepet töltenek be a tabletek, melyek elsősorban méretüknek, hosszú üzemidejüknek, könnyű használhatóságuknak köszönhetően kaptak helyet az osztálytermekben (Marés, 2012). A táblagéppel támogatott oktatási környezet számos tantárgy esetében alkalmazható, segítségével különböző készségek, képességek fejleszthetők. Ahogyan a mobil eszközök teret nyernek a tanulók életében, úgy az okos eszközök használata sem újdonság az angol mint idegennyelvet tanulók számára (Hsu, 2012). A korai osztálytermi körülmények között végzett kutatások az attitűdváltozásán túl, pozitív irányú változásokat mutattak. A hatékonyságvizsgálatok az angoltanítás minden részterületén (nyelvtan, szókincs, hallás utáni szövegértés, kommunikációs készség, olvasott szöveg értése, íráskészség) emelkedést mutattak (Savas, 2014), továbbá más kutatás is megerősíti, hogy a mobil eszközökkel (például tablet) támogatott oktatási környezet a konstruktív pedagógia egyik lehetséges eszköze lehet az angol mint idegennyelv tanulása, tanítása során (Hsu, 2012). Előadásomban egy budapesti általános iskola Tablettel támogatott oktatás elnevezésű pilot projektjét, és az ahhoz kapcsolódó kutatás, angol mint idegennyelv tanulásához, tanításához kapcsolódó eredményeit kívánom bemutatni. Attitűdöt és eszközhasználatot vizsgáló leíró kutatásunkat teljes mintán végeztük; a projektben résztvevő minden tanulót (alsó tagozat: n=28; felső tagozat: n=37) és pedagógust (n=12) bevontunk a vizsgálatba; a kérdőívek alkalmazása mellett, félig strukturált interjúk segítségével gyűjtöttünk adatokat. Kutatási kérdéseink az idegennyelvórákra vonatkoztatva a 11

12 következők voltak: (1) Milyen rendszerességgel alkalmazzák a pedagógusok a tablettel támogatott oktatási környezetet (2) Milyen alkalmazásokat, online megoldásokat használnak a pedagógusok (3) Milyen a tanulók hozzáállása a tablettel támogatott oktatási környezethez? (4) Mennyi időt igényel a tablettel támogatott órákra való felkészülés a pedagógusok számára? (5) Milyen előnyeit és kihívásait látják a pedagógusok a tablettel támogatott oktatási környezetnek az idegennyelv tanítása során? A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a tabletek tanórai használata mind alsó, mind pedig felső tagozaton növelte a tanulók motivációját az idegennyelvórák során. A felsősök közel háromnegyede azt vallotta, hogy a tabletek órai használata segítette a tanulásukat. A pedagógusok körében is pozitív az eszközök megítélése; a tanórán kitűzött pedagógiai célok eléréséhez egyértelmű segítség volt a táblagép használata. Interjús vizsgálat során azonban a tabletek tanórai használatának előnyei mellett, néhány hátrány is kirajzolódni látszódott. Nyelvvizsgára készülök Mobil applikációkkal támogatott nyelvtanulás Aknai Dóra Orsolya, Fehér Péter Kulcsszavak: nyelvtanulás; mobil eszközök; Saját pedagógiai gyakorlatunkból tudjuk, milyen fontos lépést tartani a 21. század kihívásaival. A ma diákjának szüksége van az új technológiai megoldások alkalmazására, tudásának több oldalról való támogatására a tanulás folyamatában. A mobil eszközökkel támogatott nyelvtanulás (MALL) népszerűsége az elmúlt 10 évben rendkívül megnövekedett, számos tanulmány foglalkozik ezzel a nemzetközi (Kukulska-Hulme & Shield, 2007; Kukulska-Hulme 2013; és mások) és a hazai szakirodalomban (Kétyi, 2016) egyaránt. Arra voltunk kíváncsiak, melyek azok a mobil applikációk, amelyek segítik a nyelvtanulást, illetve ezek az applikációk mennyire hatékonyak a nyelvvizsgára készülésben. Ebben segítségünkre szolgált, hogy magunk is nyelvvizsgára készülünk. Vizsgálatunkból kiderül, hogy a technológiával támogatott nyelvtanulásnak vannak előnyei a hagyományos nyelvtanulással szemben. Ezek: A technológia iránti erős motiváltság hatása a tanulást is támogathatja. Az online tananyagok életszerűek, aktuálisak, érdekes és motiváló vizuális elemeket tartalmaznak, illetve az interaktivitás, az azonnali visszajelzés lehetőségét biztosítják. Bárhol, bármikor a rendelkezésünkre állnak. Versenyhelyzet alakulhat ki a nyelvtanuló és az eszköz között. Az eszköz nem téveszt, objektíven értékel. Hatékonyan támogatja az online kollaborációt. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a mobil applikációk helyettesíthetik a nyelvtanárt, hiszen a technológia önmagában nem ad módszertani megsegítést. Nyelvtanulóként akkor érhetjük el a legjobb eredményeket, ha követjük a tanár szakmai-módszertani útmutatásait. A mobil applikációk által kínált lehetőségek kiegészítik a rendelkezésre álló eszköztárat. A nyelvtanulás 4 fő területe a szövegértés, szövegalkotás, hallás utáni értés és beszéd. Ezekhez illeszkednek a következő applikációk és weboldalak: Szövegértés: BBC Learning English, Angol Fun Easy Learn, Pinterest angol nyelvi táblák, Xeropan, Memrise, Ingyenes angol nyelvtanulás 50, Duolingo 12

13 Szövegalkotás: 5 perc angol, Xeropan, Memrise Hallás utáni értés: BBC Learning English 5 perc angol, Xeropan, Memrise, Ingyenes angol nyelvtanulás 50, Duolingo Beszéd: BBC Learning English, Xeropan. Számos további hasznos anyagot találhatunk a British Council által támogatott oldalon is. A közelmúltban került kifejlesztésre a Pannon Egyetemen a Lystra nevű alkalmazás (Fehér-Varga, 2014), amely konkrétan a középfokú nyelvvizsgára történő felkészüléshez nyújt segítséget a nyelvtanulóknak (a felsorolt területek mindegyikén). Előadásunkban a felsorolt mobil applikációból mutatunk be olyan példákat (anélkül, hogy bármiféle teljességre törekednénk, hiszen a témához kapcsolódó alkalmazások és oldalak száma megszámlálhatatlan), amelyek személyes tapasztalataink szerint hatékonyan segíthetik az önálló nyelvtanulást és a nyelvvizsgára történő egyéni felkészülést. Alternatív, személyre szabott értékelés gamification alapokon Barbarics Márta Kulcsszavak: értékelés; alternatív; személyre szabott; gamification; gemifikáció; 21. század A hagyományos, iskolai értékelés fogalma szinte egybeforrt az 5-fokú skálán történő osztályzással, miközben diákok és pedagógusok küszködnek nap mint nap alkalmatlanságával. Az igény megvan a személyre szabott értékelésre, amely betölti célját és valódi visszajelzéssel szolgál a tanulást támogatva, és így az alternatív módszerek is gyarapodnak. A gamification, gemifikáció, vagyis játékelemek alkalmazása valamilyen nem játékos környezetben egyre több, alapvetően nem játékos területen jelenik meg, így az oktatásban is. Egyre több pedagógus talál megoldást a gamification segítségével a 21. század különböző kihívásaira és az ezeket vizsgáló kutatások is gyarapodnak. Előadásomban egy gamification alapú alternatív értékelési rendszert és az ezzel kapcsolatos saját kutatásomat szeretném bemutatni. Eddig 8 csoportban, közel 130 saját diák véleményét gyűjtöttem össze a hagyományos, iskolai értékeléssel kapcsolatban, majd bevezettem egy alternatív, személyre szabott, gamification alapú értékelést, melyről azóta is gyűjtöm a visszajelzéseket és a diákokkal közösen alakítjuk az értékelési rendszert, hogy az a lehető leginkább támogassa a tanulást és a tanítást. Mivel szakközépiskolában általános angol nyelvet, informatikai szaknyelvet, illetve matematikát angol nyelven tanítok, nemcsak a diákok, a tantárgyak különbözőségei is sok tanulsággal szolgálnak a személyre szabott értékelés témakörében. Célom, hogy tapasztalataim megosztása inspiráció lehessen saját, alternatív, személyre szabott értékelés kipróbálására. 13

14 Screenager, a digitális tanársegéd Horkai Anita - Tisza Károly Attila Kulcsszavak: online oktatás, digitális és interaktív tananyagszerkesztés, digitális mérés-értékelés Előadásunkban bemutatjuk a Screenager online oktatási keretrendszer felépítését, részeit, a benne végezhető tevékenységeket, kiemelten a digitális és interaktív tananyagok és ellenőrző feladatok, feladatlapok létrehozását, azok alkalmazási lehetőségeit. A Screenager olyan oktatási keretrendszer, amely tartalmazza a 21. századi pedagógus mindennapi tanítási gyakorlatához szükséges teljes digitális eszköztárat. A pedagógus képes a rendszeren belül létrehozni új, innovatív, kreatív tartalmakat. A felhasználók (tanárok és tanulók) által készíthető, kivetíthető és linken is elküldhető digitális tananyag-prezentáció tartalmazhat: szöveges tartalmakat (karakterszám megkötés nélkül), amelyben a szöveg szabadon formázható, a szavak mögé tetszőlegesen hiperhivatkozások, linkek illeszthetőek; képeket, a képek mögé tetszőlegesen hiperhivatkozások, linkek illeszthetőek; videókat; hang- és videofelvételeket, amelyek rendszeren belül elkészíthetőek; interaktív szimulációkat, animációkat, elősegítve a gamifikáció megvalósítását a tanítás során; ellenőrző feladatokat, feladatlapokat. A pedagógus képes a rendszeren belül kezelni, átdolgozni, életre kelteni már meglévő kész tananyagokat. Ezek tetszés szerint kiegészíthetők a fent sorolt digitális tartalmakkal, interaktív elemekkel. A Screenager kifejezetten jól alkalmazható differenciált tananyagot igénylő osztályok esetében, a felzárkóztatás és a csoportba rendezést úgy támogatja, hogy nem stigmatizálja a tanulókat. A tanulók tetszőleges szempontok szerint csoportba rendezhetők, a csoportok számára személyre szabottan küldhetőek a tananyagok és az ellenőrző feladatok is. A Screenager teljes eszköztára a tanulók rendelkezésére is áll, annak használatával a tanár be tudja vonni a tanulókat is a tananyagkészítés és a tananyagalakítás, kiegészítés folyamatába. A program segítségével a diákok azonnali visszajelzést kapnak a teljesítményükről, ez és a bevonódás segít fenntartani és megerősíteni a tanulási motivációt. A visszatekerhető tanár Csetényi Csaba Kulcsszavak: 850 videó, kérdés, 70 tanár, 12 lektor, 96 témazáró verseny, 24 maraton A Videótanár kevesebb, mint három év alatt fontos részéve vált az általános iskolások mindennapjainak. A honlap 15 perces PC-n, tableten és okostelefonon is elérhető videó tananyagai és azokhoz kapcsolódó ellenőrző tesztek hatalmas népszerűségnek örvendenek, amit a több, mint 2,67 milliós YouTube csatorna nézettség is bizonyít. A 2013 végén útjára indult kezdeményezés, a Nemzeti Alaptantervre épülve ingyenesen teszi elérhetővé a felső tagozatos iskolások számára a tananyagokat 850 db videó és a hozzájuk tartozó 20 kérdésből álló ellenőrző feladatsor formájában. A videókat és a feladatsorokat szaktanárok készítették és lektorálták. 14

15 Rövid esettanulmány Hogyan érhető el angol nyelvtanuló a világ 155 országában egy szoftver segítségével Debrecenből? AlGharawi M. Attila Kulcsszavak: angol, app, tanítás Nemzetközi szakértők véleménye alapján az oktatás hatékonysága korszerű IKT eszközök használatával legalább a duplájára növelhető. Az Unió országaiban egy emberre átlagosan 1,46 mobiltelefon jut (Forrás: ra közel 3 milliárd ember fog rendelkezni okostelefonnal ( statista.com/statistics/330695/number-of-smartphone-users-worldwide/) valamint a világon több mint 1.5 milliárd ember tanul angol nyelven. (Forrás: Ethnologue-Languages of the World. CIA-US, UNESCO, United Nations, University of Düsseldorf, The Washington Post). A fenti számok tükrében a digitális oktatás hihetetlen potenciállal rendelkezik. A nevem Al-Gharawi Attila, a Xeropan mobil applikáció társalapítója és ügyvezetője vagyok. Egy 15 fős csapattal Debrecen szívében fejlesztjük a Xeropan-t, melyet jelenleg több mint ember használ a világ 155 országában. Előadásommal, szeretnék egy kis betekintést nyújtani az appok és a gamifikáció világába. A gamifikáció vagy más néven játékosítás a játékok és játékelemek alkalmazását jelenti az élet játékon kívüli területein, célja pedig, hogy az ott zajló folyamatokat érdekesebbé és eredményesebbé tegye. Kiválóan alkalmazható az oktatásban, az egészségügyben, kulturális területeken és a munkahelyi környezetben is mindenütt minőségi javulást eredményezhet. 15

TABLETTEL TÁMOGATOTT OKTATÁS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN: EREDMÉNYEK A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK KÖRÉBEN

TABLETTEL TÁMOGATOTT OKTATÁS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN: EREDMÉNYEK A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK KÖRÉBEN TABLETTEL TÁMOGATOTT OKTATÁS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN: EREDMÉNYEK A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK KÖRÉBEN Czékmán Balázs Puskás Ferenc Általános Iskola Debreceni Egyetem IKT MasterMinds TABLETEK AZ OKTATÁSBAN Mobiltechnológia

Részletesebben

Nyelvvizsgára készülök

Nyelvvizsgára készülök Aknai Dóra Orsolya Fehér Péter Nyelvvizsgára készülök Mobil applikációkkal támogatott nyelvtanulás Miről lesz szó? MALL Vizsgálatunk célja Feltevéseink Módszertani megfontolások A nyelvtanulás 4 fő területéhez

Részletesebben

DIGITÁLIS TÖRTÉNETMESÉLÉS ÉS KITERJESZTETT VALÓSÁG ÚJSZERŰ LEHETŐSÉGEK AZ IDEGENNYELV OKTATÁSBAN. Fehér Péter PhD Czékmán Balázs Aknai Dóra Orsolya

DIGITÁLIS TÖRTÉNETMESÉLÉS ÉS KITERJESZTETT VALÓSÁG ÚJSZERŰ LEHETŐSÉGEK AZ IDEGENNYELV OKTATÁSBAN. Fehér Péter PhD Czékmán Balázs Aknai Dóra Orsolya DIGITÁLIS TÖRTÉNETMESÉLÉS ÉS KITERJESZTETT VALÓSÁG ÚJSZERŰ LEHETŐSÉGEK AZ IDEGENNYELV OKTATÁSBAN Fehér Péter PhD Czékmán Balázs Aknai Dóra Orsolya A DIGITÁLIS TÖRTÉNETMESÉLÉS (DIGITAL STORYTELLING) Történetmesélés

Részletesebben

Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók

Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók Borbás László Eszterházy Károly Egyetem, Vizuálisművészeti Intézet, Mozgóképművészeti és Kommunikációs

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

HELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN

HELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN 2017/2018 Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Applikációk és 21.századi módszerek a nyelvtanításban

Applikációk és 21.századi módszerek a nyelvtanításban Applikációk és 21.századi módszerek a nyelvtanításban Czékmánné Kocsis Judit, Martinák Márta Tabletek a tanórán A tabletes oktatás bevezetése Tárgyi feltételek Mindennapi tapasztalatok: Nehézségek Meglepő

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Digitális tanulás lehetőségei alsó tagozaton Kukk Ibolya

Digitális tanulás lehetőségei alsó tagozaton Kukk Ibolya Digitális tanulás lehetőségei alsó tagozaton Kukk Ibolya DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája kukkibolya@gmail.com régen napjainkban (képek forrása: http://www.ofcom.org.uk/static/

Részletesebben

A KOMPLEX ALAPPROGRAM BEVEZETÉSE A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN EFOP

A KOMPLEX ALAPPROGRAM BEVEZETÉSE A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN EFOP A KOMPLEX ALAPPROGRAM BEVEZETÉSE A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN EFOP-3.1.2-16-2016-00001 A KOMPLEX ALAPPROGRAM SZAKMAI TARTALMA DR. RÉVÉSZ LÁSZLÓ A PROJEKT EFOP 3.1.2-16 Kiemelt projekt keretében Időtartam:

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI 2016/2017-ES TANÉV

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI 2016/2017-ES TANÉV Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta Ökoiskola

Részletesebben

MOBIL ESZKÖZÖK AZ OKTATÁSBAN

MOBIL ESZKÖZÖK AZ OKTATÁSBAN MOBIL ESZKÖZÖK AZ OKTATÁSBAN KÖRKÉP A JÓ GYAKORLATOKRÓL ÖSSZEFOGLALÁS AZ I. MOBIL ESZKÖZÖK AZ OKTATÁSBAN KONFERENCIÁRÓL KÉSZÍTETTE: GÁLIK ZSÓFIA FEHÉR PÉTER XVII. ELEARNING FÓRUM BUDAPEST 2016. Gálik Zsófia

Részletesebben

Az IKT-val támogatott probléma-alapú tanulás és lehetőségei az idegennyelv tanításban

Az IKT-val támogatott probléma-alapú tanulás és lehetőségei az idegennyelv tanításban Az IKT-val támogatott probléma-alapú tanulás és lehetőségei az idegennyelv tanításban Czékmán Balázs Somfalvi Zita Szabó Fruzsina Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola PhD hallgató Elméleti

Részletesebben

A tanulók hangja: A kérdés háttere és kutatási tapasztalatok

A tanulók hangja: A kérdés háttere és kutatási tapasztalatok A tanulók hangja: A kérdés háttere és kutatási tapasztalatok Imre Anna Eszterházy Károly Egyetem - Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2018. Augusztus 30. Előfordul-e az Önök iskolájában, hogy kikérik a

Részletesebben

Bemutatkozás. MTA-DE Idegen Nyelvi Oktatás Kutatócsoport február 27.

Bemutatkozás. MTA-DE Idegen Nyelvi Oktatás Kutatócsoport február 27. Bemutatkozás MTA-DE Idegen Nyelvi Oktatás Kutatócsoport 2017. február 27. A projekt céljai Idegen nyelvi tananyag fejlesztése angol és holland nyelv kiegészítő, új szemléletű online tananyag Kapcsolódó

Részletesebben

A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter

A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter Fogalma a pedagógiai értékelés nem más, mint a pedagógiai információk szervezett

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia

A felelős egyetem módszertani aspektusai Április 21. Budapest, MellearN konferencia "A felelős egyetem módszertani aspektusai" 2017. Április 21. Budapest, MellearN konferencia Képzési és kimeneti követelmények (16/2016 EMMI) Illeszkedés az Európai Uniós irányelvekhez: kompetenciák tudás

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Tájékoztató a. munkájáról. Református Tananyagfejlesztő Csoport. Pompor Zoltán. szakmai vezető

Tájékoztató a. munkájáról. Református Tananyagfejlesztő Csoport. Pompor Zoltán. szakmai vezető Tájékoztató a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkájáról Pompor Zoltán szakmai vezető Megvan az ideje az ültetésnek (Préd 3,2) Pénz Szakember Új tartalmi keretek 21. századi tanulási környezet Létezik

Részletesebben

A tananyagfejlesztés céljai és a digitális tananyag szerkezete Angol nyelv

A tananyagfejlesztés céljai és a digitális tananyag szerkezete Angol nyelv A tananyagfejlesztés céljai és a digitális tananyag szerkezete Angol nyelv Fehér Judit Tananyagfejlesztő jr.feher@gmail.com MTA-DE Idegen Nyelvi Oktatás Kutatócsoport http://inyelv.unideb.hu/ Kiindulási

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Fehér Judit. Kiegészítők, komplementerek, mellékletek. A kiegészítő anyag fajtái és viszonya a fő tananyaghoz

Fehér Judit. Kiegészítők, komplementerek, mellékletek. A kiegészítő anyag fajtái és viszonya a fő tananyaghoz Fehér Judit Kiegészítők, komplementerek, mellékletek A kiegészítő anyag fajtái és viszonya a fő tananyaghoz Kérdések / témák Mikor egész egy tananyag? Miért lehet szükség egy tananyag kiegészítésére? A

Részletesebben

HU01-KA

HU01-KA 2016-1-HU01-KA202-022981 Tapasztalatok a Weiss-ben Beszámoló az alkalmazásról és a fejlesztésről Iskolánk Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Weiss Manfréd Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

A köznevelés digitális megújítása. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés digitális megújítása. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés digitális megújítása Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár 1 Az eredményes oktatási rendszer pillérei 1. 2. 3. Jó képességű tanárok Tanárok módszertani felkészültsége Egyenlőség/méltányosság

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

A pedagógus önértékelő kérdőíve

A pedagógus önértékelő kérdőíve A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0

Részletesebben

A KÜLÖNBÖZŐ TANULÁSI KERETEK MODELLKÍSÉRLETEI DIGITÁLIS TANULÁSI KÖRNYEZETBEN

A KÜLÖNBÖZŐ TANULÁSI KERETEK MODELLKÍSÉRLETEI DIGITÁLIS TANULÁSI KÖRNYEZETBEN ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA A KÜLÖNBÖZŐ TANULÁSI KERETEK MODELLKÍSÉRLETEI DIGITÁLIS TANULÁSI KÖRNYEZETBEN TÁMOP-4.2.2.D A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI IKT eszközökkel támogatott, formális tanulási kereteket támogató

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

A TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ LÁSZLÓ

A TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ LÁSZLÓ A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ

Részletesebben

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Béres Ilona Heller Farkas Főiskola Turcsányi-Szabó Márta ELTE-IK Média és Oktatásinformatika Tanszék

Részletesebben

megteremtése Mezőberény és mikrotérségének nevelési - oktatási intézményeiben

megteremtése Mezőberény és mikrotérségének nevelési - oktatási intézményeiben TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0001 Kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése Mezőberény és mikrotérségének nevelési - oktatási intézményeiben Készítette: Dr. Kanyóné Dr. Molnár Regina A kutatás céljai

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók?

Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók? Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók? Dr. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Egyetem TEMPUS Közalapítvány Fókuszban a minőségfejlesztés Az oktatók szerepe a felsőoktatás

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT - MAJER ANNA - VERÉB SZILVIA-

Részletesebben

Továbbképzési tájékoztató 2018.

Továbbképzési tájékoztató 2018. Együttnevelés: integráció, inklúzió 30 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 23/145/2015. (e-learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 2018. 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK

Részletesebben

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Beiskolázási tájékoztató

Beiskolázási tájékoztató Beiskolázási tájékoztató A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakgimnázium (OM azonosító 035987) a 2019/2020. tanévre a következő képzési formákat hirdeti meg: Négyosztályos gimnáziumi

Részletesebben

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel

Részletesebben

Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata

Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata M e g ú j u l á s a k u l c s f o n t o s s á g ú t e r ü l e t e k e n! " M i n d e n k i m á s, e g y e d i é s f o n- t o s, Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata A

Részletesebben

PROGRAM. Oktatás-Informatika-Pedagógia Konferencia 2019 Debrecen február :45-13:30 TEMATIKUS SZEKCIÓ-ELŐADÁSOK I.

PROGRAM. Oktatás-Informatika-Pedagógia Konferencia 2019 Debrecen február :45-13:30 TEMATIKUS SZEKCIÓ-ELŐADÁSOK I. PROGRAM Oktatás-Informatika-Pedagógia Konferencia 2019 Debrecen 2019. február 15. 9:30-10:30: REGISZTRÁCIÓ 10:30-10:45 KÖSZÖNTÉS, MEGNYITÓ 10:45-11:30 PLENÁRIS ELŐADÁS Z. Karvalics László Hogyan kapcsolódhat

Részletesebben

INTÉZKEDÉSI TERV, a 2015.évi országos kompetenciamérés eredményeinek tükrében

INTÉZKEDÉSI TERV, a 2015.évi országos kompetenciamérés eredményeinek tükrében INTÉZKEDÉSI TERV, a 2015.évi országos kompetenciamérés eredményeinek tükrében DON BOSCO ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 2016. 1 Tartalom 1.Törvényi háttér... 3 2.A mérési eredmények elemzésének,

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

A trialogikus tanítási-tanulási modell

A trialogikus tanítási-tanulási modell Fekete Lilin Pedagógia- magyar tanári MA. I.évf Az irodalomtanítás módszertana szeminárium Czimer Györgyi A trialogikus tanítási-tanulási modell A trialogikus tanulás elmélete Hakkarainen és Paavola finn

Részletesebben

A KORAI ISKOLAELHAGYÁS MÉRSÉKLÉSÉT TÁMOGATÓ PROGRAMOK

A KORAI ISKOLAELHAGYÁS MÉRSÉKLÉSÉT TÁMOGATÓ PROGRAMOK A KORAI ISKOLAELHAGYÁS MÉRSÉKLÉSÉT TÁMOGATÓ PROGRAMOK K. Nagy Emese EKE, hejőkeresztúri iskola EFOP-3.10.1-17-2017-00001 Tematikus együttműködés erősítése a köznevelés és felsőoktatás terén a Kárpát-medence

Részletesebben

Tisztelt Igazgató Asszony/Úr!

Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! 1 Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Az Országos kompetenciamérés elemzésében komoly kiegészítő adatokat jelentenek az iskolák különböző jellemzőiről szerzett információk. Az alábbi kérdésekre adott válaszai

Részletesebben

A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE

A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE Kojanitz László szakmai vezető A projekt

Részletesebben

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.

KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1. KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

A tanárképzés szerepe a nyelvtanítás eredményességének javításában

A tanárképzés szerepe a nyelvtanítás eredményességének javításában TEMPUS Közalapítvány Budapest, 2013. november 18. A tanárképzés szerepe a nyelvtanítás eredményességének javításában Einhorn Ágnes Miskolci Egyetem, Tanárképző Intézet einhorn.agnes@gmail.com Eredményesség

Részletesebben

DIGITÁLIS KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE A SZOLNOKI TANKERÜLETI KÖZPONT INTÉZMÉNYEIBEN EFOP

DIGITÁLIS KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE A SZOLNOKI TANKERÜLETI KÖZPONT INTÉZMÉNYEIBEN EFOP DIGITÁLIS KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE A SZOLNOKI TANKERÜLETI KÖZPONT INTÉZMÉNYEIBEN EFOP-3.2.3-17-2017-00045 PROJEKTADATOK I. Kedvezményezett: Szolnoki Tankerületi Központ Megvalósítók: PROJEKTADATOK II. Projektazonosító:

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

Felvételi tájékoztató

Felvételi tájékoztató Felvételi tájékoztató 2019-2020 A Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium tájékoztatója Tisztelt Szülők! Kedves Diákok! Nevelő-oktató munkánk feladata: Korszerű oktatás (kiemelkedően felszerelt

Részletesebben

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP / BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való

Részletesebben

Az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) módszertani lehetőségei. Az interaktív tábla alkalmazása az óvodai folyamatok támogatásában

Az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) módszertani lehetőségei. Az interaktív tábla alkalmazása az óvodai folyamatok támogatásában Az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) módszertani lehetőségei Az interaktív tábla alkalmazása az óvodai folyamatok támogatásában Nagy Ildikó Mária tehetségfejlesztő szaktanácsadó Budapesti

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok. Készítette: Varga Attila Budapest május 31.

A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok. Készítette: Varga Attila Budapest május 31. A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok Készítette: Varga Attila Budapest 2013. május 31. XXI. századi közoktatás a TÁMOP-3.1.1. projekt Konzorciumvezető: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Részletesebben

IDEGENNYELV-TANULÁS TABLETEKKEL: TAPASZTALATOK EGY KÉSZÜLŐ DIGITÁLIS TANANYAG HASZNÁLATÁRÓL HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK KÖRÉBEN

IDEGENNYELV-TANULÁS TABLETEKKEL: TAPASZTALATOK EGY KÉSZÜLŐ DIGITÁLIS TANANYAG HASZNÁLATÁRÓL HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK KÖRÉBEN IDEGENNYELV-TANULÁS TABLETEKKEL: TAPASZTALATOK EGY KÉSZÜLŐ DIGITÁLIS TANANYAG HASZNÁLATÁRÓL HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK KÖRÉBEN Gyökösné Gazsó Enikő Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola MTA-DE

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE

A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Kerber Zoltán A tankönyvek jóváhagyása

Részletesebben

A projekt előrehaladása

A projekt előrehaladása Hírlevél az EFOP-3.2.3-17-2017-00035 azonosítószámú, Digitális környezet kialakítása a Gyulai Tankerület intézményeiben című projektről A projekt előrehaladása 2019. TAVASZ A támogatott intézmények bevont

Részletesebben

kodolosuli.hu: Interaktív, programozást tanító portál BALLA TAMÁS, DR. KIRÁLY SÁNDOR NETWORKSHOP 2017, SZEGED

kodolosuli.hu: Interaktív, programozást tanító portál BALLA TAMÁS, DR. KIRÁLY SÁNDOR NETWORKSHOP 2017, SZEGED kodolosuli.hu: Interaktív, programozást tanító portál BALLA TAMÁS, DR. KIRÁLY SÁNDOR NETWORKSHOP 2017, SZEGED A közoktatásban folyó informatika oktatásával kapcsolatos elvárások Állami szereplő: Az informatikaoktatás

Részletesebben

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. Természetismeret 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. 1. Tervezzen egymásra épülő tevékenységeket az élő környezet megismerésére vonatkozóan!

Részletesebben

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4.

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ 4352 Mérk Béke utca 9. Tel/fax: 44/554-044 E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3..4./08/2-2009-027 Tisztelt Érdeklődőink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni iskolánk

Részletesebben

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus

Részletesebben

Milyen modulokat tanítsunk? Dr. Jakab-Szászi Andrea Nagy Márta Milyen modulokat tanítsunk? Márkus Gábor 45 perc

Milyen modulokat tanítsunk? Dr. Jakab-Szászi Andrea Nagy Márta Milyen modulokat tanítsunk? Márkus Gábor 45 perc Módszertan Téma Előadó Időtartam Képzés díja, melyhez útiköltség számítandó Kompetenciafejlesztés a hittanoktatásban Dr. Jakab-Szászi Andrea Moduláris tervezés a középiskolai hittanoktatásban avagy: Dr.

Részletesebben

A projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények

A projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények A projekt rövid áttekintése 1. Előzmények Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban elkészítette a közoktatási intézményeire vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzésen alapuló Esélyegyenlőségi Tervét.

Részletesebben

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Részletesebben

III. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST FEBRUÁR 8.

III. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST FEBRUÁR 8. III. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST 2018. FEBRUÁR 8. KIHÍVÁSOK ÉS ÚJDONSÁGOK A DIGITÁLIS SZAKTANÁCSADÁS TERÜLETÉN A KÖZNEVELÉS KERETRENDSZERÉHEZ KAPCSOLÓDÓ MÉRÉSI- ÉRTÉKELÉSI ÉS DIGITÁLIS

Részletesebben

II. Mobil eszközök az oktatásban konferencia

II. Mobil eszközök az oktatásban konferencia A konferencia előzetes programja 2017. november 10. péntek 9:00 10:00: Regisztráció 10:00 10:10: Sajtótájékoztató 10:10 10:15: Megnyitó 10:15 12:00: Plenáris előadások 12:00 13:00: Ebéd Dr. habil Vass

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT

MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT A pedagógus neve: Tarné Éder Marianna Műveltségi terület: tanító Tantárgy: magyar irodalom Osztály: 4. b Az óra témája: "Itt élned, halnod kell " történelmi projekt A kalandozások

Részletesebben

alapú vel HEFOP-3.1.3

alapú vel HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás s bevezetésével vel HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Részletesebben

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben) Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz

Részletesebben

NYÍLT NAP MAGYAR MŰHELY ÁMK GIMNÁZIUMA

NYÍLT NAP MAGYAR MŰHELY ÁMK GIMNÁZIUMA NYÍLT NAP 2018. 11. 14. MAGYAR MŰHELY ÁMK GIMNÁZIUMA Milyen célkitűzésekkel jött létre az iskola? Mezőörs és környéke fiataljainak tehetséggondozása Felelősséget vállalni a környezetért és a közösségért

Részletesebben

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése XXV. ORSZÁGOS KÖNYVVIZSGÁLÓI KONFERENCIA 2017. SZEPTEMBER 7-8. A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése Madarasiné Dr. Szirmai

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 2015. OKTÓBER 15. Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskolája 1011 Budapest,

Részletesebben

PEDAGÓGIA BA. Alapszakos tájékoztató

PEDAGÓGIA BA. Alapszakos tájékoztató PEDAGÓGIA BA Alapszakos tájékoztató 2017 Dr. Kálmán Orsolya Misley Helga Az alapszakos tájékoztató tartalma 1. Mi is a pedagógia? 2. A pedagógia alapszak bemutatása Képzési szerkezet Tantárgyak, tantárgycsoportok

Részletesebben

Szakiskolai alapozó képzés osztály nappali tagozat (tandíjmentes)

Szakiskolai alapozó képzés osztály nappali tagozat (tandíjmentes) Szakiskolai alapozó képzés 9-10. osztály nappali tagozat (tandíjmentes) Alapozó képzésünket azoknak a fiataloknak ajánljuk, akik befejezték a 8. osztályt és szeretnének 9-10. osztály elvégzése után szakiskolai

Részletesebben