Az akvakultúra szerepe és potenciális fejlesztési lehetőségei a mikro és kisvállalkozások körében (hazai és nemzetközi kitekintés)

Átírás

1 KUTATÓK ÉS TERMELŐK EGYÜTT AZ ÁGAZATFEJLESZTÉS LENDÜLETVÉTELÉÉRT II. szakmai fórum Debrecen, március 2. Az akvakultúra szerepe és potenciális fejlesztési lehetőségei a mikro és kisvállalkozások körében (hazai és nemzetközi kitekintés) Stündl László és Nemes Ildikó DE AGTC

2 Halászat és akvakultúra termelés trendjei ezer t Halászat (Kína nélkül) Akvakultúra (Kína nélkül) Kínai halászat Kínai akvakultúra

3 ezer t Az egyes főbb termékcsoportok akvakultúrás termelésének alakulása Édesvízi halak Vízinövények Puhatestűek Tengeri és vándorló halak Rákok Egyéb állatok Összesen Összesen ezer t

4 Hal- és haltermék fogyasztási adatai 2010-ben, 112,5 M tonna hal (és más vízi állat) került emberi fogyasztásra, így az egy főre jutó halfogyasztás kg ra a Világ lakossága eléri a 8,2 milliárd főt. Ha ez a fogyasztási szint nem változik jelentősen, akkor is legalább 139,5 M tonna, azaz a jelenlegihez képest további 27 M tonna termelés szükséges Mivel a halászati termelés az 1980-as évektől stagnál, így ez a többlet teljes egészében akvakultúrából kell származzon! Halfogyasztás alakulása: ?

5

6 Halkereskedelem (érték alapján)

7 A fejlődő országok egyes mezőgazdasági termékeinek nettó exportja Mrd US$ Hal Kávé Kakaó Banán Gumi Cukor Tea Rizs Dohány Hús

8 Az akvakultúra rendszerek típusai Halastó Recirkulációs halnevelő telep Hálóketreces halnevelő telep Átfolyóvizes halnevelő rendszer

9 Helyzetértékelés: Az akvakultúra a Világ leggyorsabban fejlődő élelmiszer ágazata Mára az összes haltermelés s több, t mint 50%-át teszi ki 1970 óta évi 8,7 %-al növekszik (6.5( % Kína nélkn lkül), l), 2004 és 2006 között k mennyiségben ez 6,1%, értékben 11,0% volt. Előrejelz rejelzések: Az akvakultúra folyamatosan intenzifikálódni, diverzifikálódni és a termelés növekedni fog minden termékcsoport esetében Új fajok megjelenése várható Minden típusú termelési környezet használata fokozódik Egyre több erőforrást használnak egyre nagyobb mértékben. Egyre több embert foglalkoztat az ágazat. Egyre több akadály és korlátozás várható!

10 Mikro- és kisvállalkozások szerepe Halászati termelés több, mint 50%-át, az akvakultúra több, mint 80%- át kisvállalkozások állítják elő. (Ázsiában és Afrikában szinte kizárólag ilyen méretűek.) A 35 M fő haltermelésben érintett munkavállaló 90%-a ezekben a vállalkozásokban dolgozik (fele nő!). További 85 M főnek ad munkát (feldolgozás, kereskedelem). A gazdaságok átlagos mérete 1 ha alatti, integrált (hal - más gazdasági állat - kertészet - ) rendszer.

11 Mikro- és kisvállalkozások meghatározása (Európa) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

12 Kisüzemi akvakultúra kihívásai fejlődő országok Nemzetközi programok, cél: élelmezés (840 millió alultáplált ember) és jövedelem termelés; Egyszerű technológia alacsony képzettségű humán erőforrás; Környezeti, fenntarthatósági, élelmiszerbiztonsági szempontok másodlagosak. Alacsony termelési költségek miatt export versenyképesség! A célt nem érik el az olcsó export miatt! Az importáló országok számára versenyhátrány és élelmiszerbiztonsági kockázat

13 Kisüzemi akvakultúra jellemzői: Kis méretű telepek (<0,1-1 ha) Családi részmunkaidős üzemeltetés (munkavégzés és irányítás) Saját tulajdonú területen gazdálkodnak Pl.: Kína 240 millió (!) mezőgazdasági termelője kevesebb, mint 0.1 ha-on termel. Kitettség (biológiai, gazdasági, stb.) Mindig multifunkciós termelés (hal + + ) Ugyanakkor: A millió akvakultúrás termelő >80%-a kisüzemi Ezek adják az haltermelés zömét Innovációs képességük jónak mondható (technológia transzfer, képzések, nemzetközi programok) A vidékfejlesztés, foglalkoztatás, élelmiszer ellátás és környezeti fenntarthatóság szempontjából továbbra is kiemelt terület.

14 A kisüzemi szektor nemzetközi versenyhátránya: Relatíve magasabb termelési költségek, mint a helybeli közép- és nagyüzemek A kereskedők magasabb kockázati besorolásba teszik Egyszerűbb nagy mennyiségben vásárolni Nem egyöntetű a termék minőség Hiányzik a tanúsítás, minőségbiztosítás és nyomonkövetés A piaci elvárásokhoz / mai értékesítési csatornákhoz való alkalmazkodás képessége és a piaci részvétel megkívánja: Változáshoz szükséges anyagi erőforrásokhoz való hozzáférés Piaci, technológiai és üzleti információk ismerete; Kapcsolódás támogató (adminisztratív ) intézményrendszerhez

15 A Pangasius ügy 2003-ban az USA-ban tiltólistára került - más nevekkel kezdték importálni (swai, stripe catfish)! 2007-ben a WWF bojkott listájára is felkerült a környezetkárosító mert tenyésztési módszerek miatt. USA import Vietnámból (2009): 111 M USD (71 %-os növekedést 2008-hoz képest), de ez a teljes export bevételének csak 10%-a EU (2009): 7%-al csökkent 454 M USD-ra (300,5 M EUR), Oroszországba és Ukrajnába az export 95, ill. 82 %-al megugrott. Vietnám évi exportja 1,4 milliárd USD-s értékével (926,7 millió EUR) mennyiségben 50-szeresére, értékben pedig 65- szörösére növekedett az elmúlt tíz éves periódusban (VASEP). Kockázatok: Arzén, nehézfém, poliklórozott bifenilek (PCB-k), DDT és metabolitjai (DDTs), fémszennyeződések, klórvegyületek (CHLs), hexaklór-ciklohexán izomerek (HCHs), és hexaklórbenzol (HCB).

16 A kisüzemi akvakultúra hazai lehetőségeinek helyzetértékelése Erősségek: erőforrás ellátottság (víz, termálvíz), klimatikus viszonyok, szakmai tapasztalatok, potenciális új piacok közelsége, meglévő minták (tavi recirk, TaT) Gyengeségek: konzervatív szemlélet, munkaerő alacsony képzettsége, integráció hiánya, financiális erőforrások hiánya Lehetőségek: új fajok és technológiák gyakorlati bevezetése, minőségbiztosítás, nyomonkövethetőség (élelmiszer biztonság), megújuló erőforrások többlépcsős hasznosíthatósága Veszélyek: halegészségügy, környezet- és állatvédelmi korlátozások

17 Példák Tavi recirk, Tó a tóban Hőszigetelt medencés / fóliasátras technológia (HAKI) Akvapónia

18 Az akvapónia Az akvakultúra és a talaj nélküli növénytermesztés (hidropónia) kombinációja Rendszere egy mesterséges, recirkulációs ökoszisztéma, amelyben a bakteriális folyamatok alakítják át a halak által termelt hulladék anyagokat növényi tápanyagokká Környezetbarát, természetes élelmiszer előállítási eljárás, amely hasznosítja az akvakultúra és a hidropónia legjobb tulajdonságait anélkül, hogy vizet kellene kibocsátani, szűrni, vagy műtrágyával kezelni.

19 Története Kb éve Kínában: kacsák halak rizs együttes nevelése i.sz körül: Aztékok, tó vizén lebegő tutajokon növényeket termesztettek Perui inkák: mesterséges tavak, közepükön szigettel. 70-es évek: növények, mint természetes szűrők (Virgin Island Egyetem) 80-as évek közepe: az első kereskedelmi akvapónia (Massachusetts) 90-es évek: háztáji akvapónia megjelenése 2000-es évek elejétől a népszerűsége nagymértékben növekszik Két irány: 1) kereskedelmi célú hasznosítás 2) családi / 3. világbeli élelmezési problémák megoldása

20 Akvakultúra és akvapónia Az akvapónia egyik alapja az akvakultúra Az intenzív recirkulációs nevelőrendszereknek előnye, a bárhol kiépíthető rendszer, és a nagy egyedsűrűségű nevelés, hátránya a nagy mennyiségben keletkezett terhelt technológiai víz, és a nagy energiaigény Az akvapónia osztozik az akvakultúra előnyeiben, de további előnyt szerez azzal, hogy a terhelt vizet a növények nevelésére használják, így nincsen szükség szűrőberendezésekre, sem a víz kibocsátására (biológiaiműszaki stabilitás). Nemcsak a hal a termék, hanem a növények is (diverzifikáció)

21 Az akvapónia rendszerének alapvető elemei Medence + halak, Növény ágyások (nevelő közeggel - LECA, kavics, murva) : Felületet biztosít a mikrobáknak, amelyek a halak anyagcseretermékeit alakítják át növényi tápanyagokká A növények ebben a közegben gyökereznek Hőmérséklet kiegyensúlyozás Víz és levegőcsere A víz keresztül áramlik az ágyáson, melynek során a növények felveszik a benne található tápanyagokat, megszűrve ezzel a vizet A víz áramlása során újra oxigénnel telítődik és gravitációsan visszavezethető a medencére

22 Előnyei: Víztakarékos, csak az párolgási veszteséget kell pótolni Növények szerves trágyázása megoldott Zárt kialakításnál nincs szükség növényvédelemre A akvakultúrákban keletkező melléktermékek ártalmatlanítása Csökkenhet az akvakultúrában jellemző betegségek megjelenése Csökkenhet a szántóföldek mérete Nem akadályozó paraméter a talaj termőképessége A növények közelebb ültethetőek egymáshoz, mint talajban Gyorsabban fejlődő növények Helytakarékos - többszintes termesztés Csökken a termelés ökológiai lábnyoma Működtetési, fenntartási költségek csökkenthetőek megújuló energiaforrások használatával Hátrányai: Magas beruházási költségek (új) Sokféle kiépítési lehetőség, változó termelési eredményesség Egymásnak ellentmondó kutatási eredmények Néhány rendszer nagyban támaszkodik az ember által létrehozott technológiai, energetikai megoldásokra, a környezet irányítására annak érdekében, hogy megvalósuljon a recirkuláció valamint a megfelelő környezet/víz hőmérséklet. Számos gyenge pontja van a rendszernek, a megfelelő tervezéssel azonban csökkenteni lehet a meghibásodások valószínűségét A rendszer toxicitási érzékenysége

23 Példák Hozam és tápanyag vizsgálatok Vörös tilápia és fejes saláta 2,5 év időintervallum alatt Több esetben jelentkeztek zavaró hatások Számottevő tápanyaghiány nem volt megfigyelhető Ha a létesítmény 1ha területű lenne, évente 77t tilápiát és láda (19-23kg/láda) salátát termelhetne Szántóföldi és akvapóniás hozamok összahasonlítása Bazsalikom és okra Eredmény: az akvapóniában 3x több bazsalikom, és 18x több okra termett, mint a szántóföldi körülmények között, valamint a növények minősége is sokkal jobb volt

24 Összefoglalás A hazai kisüzemi kombinált akvakultúra jelentősége: Fenntarthatóság: környezeti és fizikai (integrált rendszerek); technológiai (kapcsolódás input és output oldalon más helyi ágazatokhoz); szociális (jobb jövedelmezőségi viszonyok, alternatív foglalkoztatás); gazdasági (egységnyi ráfordítással előállított termék mennyisége több) Élelmiszerbiztonság, nyomonkövethetőség megoldása egyszerű Helyi közösségek munkahelyteremtő és/vagy megtartó képessége (munkaigényes ágazatokkal kombinálva) Energiamix energia diverzifikáció kihasználható Integráció lehetősége (kertészet, energia-termelés) Helyi (akár meglévő) erőforrásokra alapozható