E-SZÁMVITEL. elektronikus szakmai folyóirat

Átírás

1 2017. március IX. évfolyam 3. szám E-SZÁMVITEL elektronikus szakmai folyóirat TARTALOM Felkészülés a 2016-os üzleti év zárására Olvasóink kérdezték mi válaszolunk! Osztalék továbbadása NAV bírság könyvelése Osztalék kivétele Mezei leltár elszámolása Közösen vásárolt gép saját részének aktiválása Nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása Szerző: Botka Erika a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének elnöke Megújult honlapunkról a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extratartalmakhoz.

2 Felkészülés a 2016-os üzleti év zárására A számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 2016-os üzleti évre vonatkozó új előírásai megváltoztatták a mérleg-és eredménykimutatás sémákat, illetve változott a kiegészítő melléklet, üzleti jelentés információtartalma is. A változásokat a évi CI. törvény, a évi CLXXVIII. törvény, a évi LXVI. törvény és a évi CXXV. törvény tartalmazza.ezen törvényi változások kiemelt témaköreit foglalom össze, ezzel is segítve a 2016-os üzleti év zárására való felkészülést. Számviteli politika kiegészítése 2016-os üzleti évre vonatkozóan az alábbi döntésekkel kell a számviteli politikát kiegészíteni: beszámoló formája (éves beszámolóról egyszerűsített éves beszámolóra való áttérés esetén), a vállalkozás szempontjából mi minősül kivételes nagyságú vagy kivételes előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak, egyszerűsített éves beszámoló esetén a vállalkozás mit tekint jelentős összegű soroknak (új előírás, hogyha a vállalkozás mérlege és eredménykimutatása nagybetűvel és római számmal jelölt tételeket tartalmazza, akkor az összevont, arab számmal jelölt tételek összegét, azok tartalmát külön-külön be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, amennyiben azok jelentősek) üzleti vagy cégértékkel összefüggésben a vállalkozás az állománybavételi vagy a 2016-os üzleti évtől hatályos új szabályokat alkalmazza-e (erre külön kitérek). Felhívom a figyelmet arra, hogy a számviteli politika módosítását a kiegészítő mellékletben is be kell mutatni. Számviteli politika kiegészítése A számviteli törvény 2016-tól az egyszerűsített éves beszámoló készítés értékhatárait több mint kétszeresére emelte meg, ezzel lehetővé válik, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások döntő többsége os üzleti évről egyszerűsített éves beszámolót készíthessen. Az új fogalom miatt a társult vállalkozás és az egyéb részesedi viszonyban lévő vállalkozás fogalma, valamint a kapcsolt vállalkozások fogalma is változott 2016-ra. Társult vállalkozás az a - konszolidálásba teljeskörűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorló az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok legalább 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik (azaz ebben a kategóriában a tulajdoni arányon kívül a szavazati arányt is figyelembe kell venni a minősítésnél, azaz a 20 százalékot meghaladó tulajdoni arány mellett legalább 20 százalékos szavazati aránynak kell lennie). Így a jelentős tulajdoni részesedés és a társult vállalkozás fogalmát összehasonlítva megállapítható, hogy a társult vállalkozás fogalma szűkebb fogalom, mint a jelentős tulajdoni részesedés. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás az a gazdasági társaság, amelyben a vállalkozó nem rendelkezik jelentős tulajdoni részesedéssel, és amely nem minősül leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak. A kapcsolt vállalkozás fogalmában is változás következett be, mert a számviteli törvény új előírása szerint az anyavállalat, a leányvállalat és a közös ve- 2

3 zetésű vállalkozás tartozik csak bele a fogalomba, a társult vállalkozás már nem. Üzleti vagy cégérték Részesedéshez kapcsolódóan Változtak az üzleti vagy cégértékkel kapcsolatos számviteli törvényi szabályok is. Az új előírás szerint 2016-tól már nem lehet se pozitív, se negatív üzleti vagy cégértéket kimutatni olyan esetekben, amikor egy társaság egy másik társaság tulajdonosi jogait megtestesítő értékpapírjainak (részesedés) megvásárlása során minősített többséget biztosító befolyást szerez. Ezzel összefüggésben változott a részesedés bekerülési értéke is, mert a részesedés bekerülési értéke a vásárláskor a részvényért, az üzletrészért, egyéb társasági részesedésért fizetett ellenérték (azaz a bekerülési értékből nem lehet kiemelni az üzleti vagy cégértéket). Átmeneti szabályként került előírásra, hogy a január 1-jén a nyitó adatok között szereplő részesedések és az azok megszerzése során keletkezett üzleti vagy cégérték összegét össze kell vezetni és annak együttes értékét a továbbiakban részesedésként kell kimutatni és értékelni. Ha a évi üzleti év nyitó adatai között kimutatott üzleti vagy cégértékhez, illetve negatív üzleti vagy cégértékhez kapcsolódóan részesedés már nincs kimutatva, akkor az üzleti vagy cégértékre, illetve a negatív üzleti vagy cégértékre az állománybavételkor hatályos szabályokat lehet alkalmazni. Ezen előírásból következően pozitív üzleti vagy cégérték esetén: a vállalkozást a pozitív üzleti vagy cégérték tekintetében január 1-jétől választási lehetőség illeti meg, hogy az új szabályok alapján számolja el a terv szerinti értékcsökkenést, azaz legalább öt év, de legfeljebb tíz év alatt, ha annak hasznos élettartama nem becsülhető, vagy az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének időpontjában hatályos szabályok szerint jár el, azaz a korábbi üzleti években alkalmazott eljárását folytatja. (Ennek szabályait a nyilvántartásba vételkor kellett a vállalkozásnak megállapítania és ez alapján vagy elszámol terv szerinti értékcsökkenést vagy nem). A vállalkozásnak ezirányú döntését 2016-ban meg kellett hoznia és ezt a döntését a számviteli politikájában rögzítenie kellett, mely döntés a későbbiekben nem változtatható meg. ha a társaság január 1-je előtt sem számolt el terv szerinti értékcsökkenést, akkor az átmeneti szabályok alapján dönthet úgy, hogy 2016-tól sem számol el terv szerinti értékcsökkenést (ez azt jelenti, hogy az üzleti vagy cégérték állományba vételekor meghatározott szabályt alkalmazza 2016-tól is). Negatív üzleti vagy cégérték esetében: a vállalkozást a negatív üzleti vagy cégérték tekintetében január 1-jétől választási lehetőség illeti meg, hogy azt legalább öt év, de legfeljebb tíz év alatt oldja fel, vagy az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének időpontjában hatályos szabályok szerint jár el, azaz a korábbi üzleti években alkalmazott eljárását folytatja (ennek szabályait a nyilvántartásba vételkor kellett a vállalkozásnak szintén meghatároznia). A vállalkozásnak ezirányú döntését 2016-ban meg kell hoznia, ezt a döntését a számviteli politikájában rögzítenie kell, mely döntés a későbbiekben szintén nem változtatható meg. Amennyiben a kapcsolódó részesedés könyv szerinti értéke kisebb, mint a évi üzleti év nyitó adatai között kimutatott negatív üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke, úgy az összevezetés után fennmaradó negatív üzleti vagy cégértékre az állománybavételkor hatályos szabályokat lehet alkalmazni. Így a vállalkozást az összevezetés után fennmaradó negatív üzleti vagy cégérték tekintetében január 1-jétől szintén választási lehetőség illeti meg, hogy a számviteli törvény új előírása alapján oldja fel a negatív üzleti vagy cégértéket - azaz legalább öt év, de legfeljebb tíz év alatt -, vagy az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének időpontjában hatályos szabályok szerint jár el, azaz a korábbi üzleti években alkalmazott eljárását folytatja. A vállalkozásnak ezirányú döntését a évben induló üzleti évében meg kell hoznia, ezt a döntését a számviteli politikájában rögzítenie kell, mely döntés a későbbiekben nem változtatható meg. Üzletág-, üzlethálózat-, telephelyvásárláshoz kapcsolódóan 3

4 2016-tól üzleti vagy cégérték kimutatására csak üzletág, telephely, üzlethálózat vásárlása esetén van lehetőség. Változott viszont az üzleti vagy cégérték terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása, mert annak összegét kötelezően legalább öt év, de legfeljebb tíz év alatt kell értékcsökkenési leírásként elszámolni, amennyiben annak hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni. Változás továbbá, hogy az üzleti vagy cégértékre elszámolt terven felüli értékcsökkenést nem lehet visszaírni. A negatív üzleti vagy cégértéket legalább öt, de maximum tíz év alatt kell feloldani. Az átmeneti szabályok alapján a 2016-os üzleti év nyitó adatában szereplő ilyen üzleti vagy cégérték terv szerinti értékcsökkenésére, illetve a negatív cégérték feloldására is az állománybavételkor hatályos szabályokat lehet alkalmazni (így ebben az esetben is számviteli politikában dönteni kell 2016-ra, hogy a régi vagy új szabályokat alkalmazza a vállalkozás és ez a döntés a későbbi üzleti években nem megváltoztatható). Adózott eredmény/jóváhagyott osztalék A évi üzleti évtől kezdődően részben az eredménykimutatás sémájának változásával öszszefüggésben az osztalék elszámolás számviteli elszámolási szabályai is megváltoztak. Az eredménykimutatás egyik lényeges változása, hogy az eredménykimutatásban adott üzleti év eredményét az adózott eredményig kell levezetni, míg a 2015-ös üzleti évben az eredménykimutatás a mérleg szerinti eredményig vezette le. Ezen változás egyik következménye, hogy a évi üzleti évről készülő beszámoló a évi üzleti évhez kapcsolódóan jóváhagyott osztalékot nem tartalmazhatja, azt már nem lehet a évi üzleti év zárása keretében a évi üzleti évre visszakönyvelni. Így a mérlegben is a mérleg szerinti eredmény helyett adózott eredmény szerepel. A számviteli törvény 37. -a (1) bekezdés a) pontjának és a (2) bekezdés a) pontjának az előírása alapján adott üzleti év adózott eredményét a következő üzleti év nyitása után azaz 2017-ben kell az eredménytartalékba átvezetni (míg a korábbi években a mérleg szerinti eredmény került nyitás után az eredménytartalékba átvezetésre). Így a beszámoló elfogadásakor és ezzel egyidejűleg az osztalék jóváhagyásakor az osztalék fedezete az eredménytartalékban szerepel. Ezért a számviteli törvény 37. -a (2) bekezdés d) pontja szerint a jóváhagyott osztalékot az osztalékról szóló döntés időpontjával azaz 2017-ben kell az eredménytartalék csökkentésével egyidejűleg kötelezettségként elszámolni. Így például, ha a évi üzleti évről készült beszámoló tulajdonosok általi elfogadása májusában történik meg, akkor a jóváhagyott osztalékot májusában a 2017-es üzleti évi könyvelése keretében kell közvetlenül az eredménytartalék csökkenéseként a kötelezettségekkel szemben elszámolni. Mivel a jóváhagyott osztalék 2016-ra nem kerül a saját tőkéből kikönyvelésre, ezért a évi beszámolóban lévő saját tőke magasabb lesz, mint a évi beszámolóban szereplő saját tőke (amennyiben 2015-re is volt jóváhagyott osztalék). A számviteli törvény változása miatt a évi üzleti évben kifizetett osztalékelőlegek a évi üzleti év beszámolójában követelésként kerülnek kimutatásra, ezt a követelést az osztalék jóváhagyásának időpontjával 2017-ben kell az osztalékkötelezettséggel szemben összevezetni. A számviteli törvény 37. -a (3) bekezdésének az előírása szerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A számviteli törvény 37. -a (3a) bekezdésének az előírása szerint a szabad eredménytartalék és a saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a számviteli törvény 84. -a (1) bekezdése szerinti kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. A számviteli törvény ezen előírásából következően a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között elszámolt, kapott (járó) osztalék összegét az osztalék fedezetének számítása során figyelembe lehet venni. Mivel ez a járó osztalék az új szabályok szerint az előző üzleti év beszámolójába nem kerül bevételként elszámolásra, ezért az osztalék jóváhagyás időpontjában ez a fedezet még nincs meg az eredménytartalékban. 4

5 Így amikor a jóváhagyott osztalék elszámolásra kerül az eredménytartalékból, akkor az eredménytartalék akár negatívvá is válhat. Ez a járó osztalék a 2017-es üzleti évben kerül csak a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolásra, így a 2017-es üzleti év adózott eredményének az eredménytartalékba történő átvezetésekor szünteti meg a negatív eredménytartalékot. Jóváhagyott osztalék elszámolása a beszámoló elfogadásának azaz az osztalék jóváhagyásának időpontjában, a tulajdonosi határozat szerinti összegben (azaz 2017-ben): T 413. Eredménytartalék K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek évközben felvett osztalékelőleg beszámítása az osztaléktartozásba az osztalék jóváhagyás időpontjával (azaz 2017-ben): T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 36. Egyéb követelések. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy az új Ptk-ban nem változott az az előírás, mely szerint osztalékot csak és kizárólag a beszámoló jóváhagyásakor lehet megállapítani, két beszámoló elfogadása között továbbra is csak osztalékelőleg fizethető. Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@ forum-media.hu címen tudja feltenni Botka Erikának. Nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása Szeretném megtudni, hogy a nyílt végű pénzügyi lízing elszámolását helyesen könyveljük-e. A vállalkozás visszterhes adásvételi szerződést kötött egy személygépkocsira. A Porsche L.S. Kft, mint eladó és X Kft, mint lízingbevevő, és Porsche Bank Zrt, mint vevő között. Rendelkezünk egy törlesztési tervvel, illetve a Porsche Bank kiadott egy bizonylatot az aktiváláshoz. Mivel nyíltvégű lízing, ezért a havi törlesztési számlát bérleti díjként és kamatként könyveltük le (T 522, T K454, áfa levonását a vállalkozás saját megítélése szerint nem érvényesíti). Az első törlesztést is bérleti díjként, mint költség számoltuk el. Kérdésem: Ha be kell aktiválnom a gépkocsit, akkor számolhatok-e el értékcsökkenést? A havi törlesztés továbbra is bérleti díj lesz ebben az esetben? Könyvelése, ha a fentieket veszem figyelembe, akkor az alábbiak szerint alakul: beszerzés: T K 44 Hosszú lejáratú hitel aktiválás: T K 161 Ha hitelre könyvelem, ez hogy fog az évek alatt csökkenni? Ha lejár a futamidő, és nem kerül a vállalkozás tulajdonába, akkor hogyan vezetem ki a könyvekből a személygépkocsit? Kiszámlázom, de akkor milyen értéken? A számviteli törvény 3. -a (8) bekezdésének 13. pontja határozza meg a pénzügyi lízing fogalmát. Ezen fogalom szerint pénzügyi lízing a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet. A Hpt. 6. -a 89. pontjának d) pontjában szereplő fogalom szerint pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában lévő ingatlant vagy ingó dolgot, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. 5

6 Fel kell azonban hívni a figyelmet arra is, hogy a Hpt. 6. -a 89. pontjának d) pontjában meghatározott maradványérték nem azonos a számviteli törvény 3. -a (4) bekezdése 6. pontjában szereplő maradványérték fogalommal (a számviteli törvény szerinti maradványértéknek csak a tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenésének a megállapításában van szerepe). Amennyiben az eszköz használatára vonatkozó szerződés tekintetében a Hpt. 6. -a 89. pontjában előírt feltételek együttesen teljesülnek, akkor a szerződés pénzügyi lízingszerződésnek minősül. A számviteli törvény nem tesz különbséget a zárt és a nyílt végű pénzügyi lízing között. Az előbb hivatkozott Hpt. szerinti fogalomból következik, ha egy eszköz használatára úgy kötnek szerződést, hogy a használati idő végén a lízingbevevő vagy harmadik személy az eszköz tulajdonjogát megszerzi, vagy megszerezheti, illetve elővásárlási jogot kötöttek ki a szerződésben, akkor pénzügyi lízing valósul meg. Ezt a minősítést nem befolyásolja, hogy a lízingbevevő a futamidő végén a tulajdonjog megszerzéséért fizet-e, vagy sem, a tulajdonjogot a lízingbe vevő vagy harmadik személy ténylegesen megszerzi-e vagy sem (a futamidő végén az elővásárlási jogával él-e lízingbe vevő/harmadik személy vagy sem). A nyílt végű pénzügyi lízingszerződések a futamidő végén lehetőséget adnak a tulajdonjog megszerzésére akár a lízingbe vevőnek vagy harmadik személynek, ezért a számviteli elszámolásban a pénzügyi lízing elszámolását kell alkalmazni. Az áfa törvény előírása szerint nyílt végű pénzügyi lízingszerződések alapján szolgáltatásnyújtás történik, így áfa szempontjából a bérbeadás szabályai szerint kell az ügyletek áfa levonási lehetőséget elbírálni, de a számviteli törvény szempontjából eszközbeszerzés történik, így számvitel szempontból az ügyletet nem lehet bérleti díjként, mint igénybe vett szolgáltatás költségként elszámolni. Ha a futamidő végén nem él a lízingbe vevő a tulajdonjog megszerzésével, akkor a lízingbe adónak viszsza kell vennie az eszközt a visszavétel időpontja szerinti piaci értéken, legfeljebb az eszköz eredeti eladási árán, amelyről a lízingbe adónak helyesbítő számlát kell kiállítania [számviteli törvény 50. -ának (6) bekezdése, 73. -a (2) bekezdésének d) pontja]. Ha a szerződés alapján harmadik személy szerzi meg a tulajdonjogot, akkor a lízingbe adó a tulajdonjog megszerzésére kijelölt harmadik személynek a lízingtárgyat, mint eszközértékesítést számlázza. Mivel a lízingbevevő nem tulajdonosa az eszköznek, ezért a lízingbevevő nem számlázhatja vissza az eszközt a lízingbe adónak, illetve annak a harmadik személynek sem, aki az eszköz tulajdonjogát megszerzi. A lízingbevevőnél az eszköz könyvekből való kivezetésének bizonylata a lízingbe adó által kiállított helyesbítő számla. Ez a helyesbítő számla alapján kerül kivezetésre az eszköz úgy, hogy a helyesbítő számla összegét a tárgyi eszköz bruttó értékét módosító tételként kell elszámolni a kötelezettségekkel szemben. Ezek után a tárgyi eszköz értékcsökkenését át kell vezetni a tárgyi eszköz bruttó értéke számlára. Ha az átvezetés után a bruttó érték számla egyenlege tartozik egyenlegű, akkor az egyenleget terven felüli értékcsökkenésként, ha követel egyenlegű, akkor terv szerinti értékcsökkenést csökkentő tételként indokolt elszámolni. A számviteli törvény 73. -a (2) bekezdésének d) pontja egyértelműen rögzíti, hogy az eszközt a helyesbítő számlában a visszavételkori piaci értéken, legfeljebb az eredeti eladási áron kell visszavenni. Számviteli elszámolás a lízingbe vevőnél Az eszközbeszerzés elszámolása a lízingbe adó számlája alapján: T 16. Beruházások T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó (ha az áfa levonható, ha nem levonható, akkor a beruházás bekerülési értékében aktiválni kell) K 439. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek [Kapcsolódó tétel: az üzembe helyezés elszámolása T Tárgyi eszközök bruttó értéke K 16. Beruházások] Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása a lízing futamideje alatt: T 571. Terv szerinti értékcsökkenés K Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése A törlesztés elszámolása a lízingbe adó szolgáltatásnyújtásról szóló számlája alapján: 6

7 T 439. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek (tőkerész) T 871. Fizetett kamatok (kamat) T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó (ha az áfa levonható) T 86. Egyéb ráfordítások (ha az áfa nem levonható és az eszköz üzembe helyezése után merül fel) K 38. Pénzeszközök Ha lízingbe vevő a futamidő végén az eszköz tulajdonjogát nem szerzi meg, ideértve azt az esetet is, hogy harmadik felet jelölnek ki a tulajdonjog megszerzésére, a lízingbe adó által kiállított helyesbítő számla alapján a lízingbevevőnél az eszköz kivezetése a nyilvántartásokból (piaci értéken, maximum az eredeti eladási áron): T 439. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek K Tárgyi eszközök bruttó értéke [Kapcsolódó tétel: az eszköz kivezetéséhez kapcsolódóan az eszköz értékcsökkenésének a kivezetése: T Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K Tárgyi eszközök bruttó értéke] Az előbbi számviteli elszámolásból adódóan a lízingbevevőnél a lízingtárgy visszaadáskori könyv szerinti nettó értéke és a szerződő felek által megállapított visszavételi érték közötti különbözet a Tárgyi eszközök bruttó értéke számlán jelenik meg. Ezek után a számla egyenlegét tartalmának megfelelően le kell írni: - ha az eszköz könyv szerinti értéke a visszavételi értéket meghaladja, azaz a számlának T egyenlege van, akkor azt a számviteli törvény 53. -a (1) bekezdésének b) pontja alapján terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni T 86. Egyéb ráfordítás (terven felüli értékcsökkenés) K Tárgyi eszközök bruttó értéke - ha az eszköz visszavételi értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, azaz a számlának K egyenlege van, akkor azt terv szerinti értékcsökkenés korrekciójaként kell elszámolni T Tárgyi eszközök bruttó értéke K 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás. Ezek után, ha harmadik fél szerzi meg az eszköz tulajdonjogát, akkor az eszköz értékesítését az eszköz visszavétele után már a lízingbeadó fogja az új tulajdonos felé leszámlázni. Közösen vásárolt gép saját részének aktiválása Három kft közösen megvásárol egy gépet, 1/3-os tulajdont szereznek. A társaság a saját részét aktiválhatja, mivel éven túl fogja használni? A számviteli törvény 23. -a (1) bekezdésének az előírása szerint a mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket - a bérbevett eszközök kivételével -, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a vállalkozóhoz. Ezen előírás nem tartalmaz olyat, hogy csak a 100%-os tulajdonjogú eszközöket lehet a mérlegben kimutatni. Így a vásárló kft-nél a gépet függetlenül attól, hogy 1/3-os tulajdont szerez, állományba kell venni annak bekerülési értékéken (ami feltételezhető, hogy a gép vételárának 1/3-a). Ha a gép éven túl fogja várhatóan a kft vállalkozási tevékenységét szolgálni, akkor beruházások között kell állományba venni és az üzembe helyezés időpontjától tárgyi eszközként kimutatni. Mezei leltár elszámolása Összköltség eljárású mérlegbeszámolót és eredménykimutatást készít egy kft, mely évben a szántóterület teljes területén lucernát telepített. Ez évelő növényként 2-5 évig maradhat a területen és kaszálható, betakarítható termést adhat anélkül, hogy újra kellene telepíteni. A telepítés költsége nem túlzottan magas, kb Ft/ha, de ez a költség természetesen több évet szolgál, sajnos előre nem tudható hány évet. Kérdésem az, hogy a helyes eredménykimutatás és adóalap meghatározás érdekében hogyan kell elszámolni a telepítési költséget? Kell-e az év végi mezei leltárban szerepeltetni? 7

8 A lucernatelepítés valóban több üzleti évet szolgál, ezért a évben felmerült lucernatelepítés költségeit nem lehet a 2016-os üzleti év eredménye terhére egyösszegben elszámolni. A következő üzleti éveket szolgáló költségeket a 2016-os üzleti évről készülő beszámolóban készletként, mint mezei leltár szerepeltetni kell. Számviteli politikai döntést igényel, hogy várhatóan hány évig kívánja a cég kaszálóként hasznosítani, a telepítési költségeket ezekre az évekre kell felosztani. Ha az így meghatározott használati idő előtt kiszántják mégis a lucernatelepítést, akkor azt, mint saját termelésű készlet selejtezését az egyéb ráfordításokkal szemben ki kell vezetni. Osztalék kivétele Egy társaság 2016-os üzleti évének mérlegkészítési időpontja: március 31. A taggyűlés általában május elején fogadja el a társaság mérlegét. Ha május előtt szeretne a társaság osztalékot kivenni /a fedezet megvan rá/, akkor ezt hogyan teheti meg? Ha március előtt venne ki osztalékot, akkor novemberi mérleg alapján tudná megtenni? A Ptk. 3:185. -a (2) bekezdésének az előírása alapján a taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. Ebből következően osztalék fizetéséről csak és kizárólag a beszámoló elfogadásával lehet dönteni, máskor nem. Így pl. ha a társaság tulajdonosai februárban-márciusban akarnak osztalékot felvenni, ahhoz a 2016-os üzleti évről készült beszámolót el kell fogadni. Mivel a kérdésben leírtak szerint a társaság mérlegkészítési időpontja március 31-e, ezért először számviteli politikát kell módosítani és a mérlegkészítés időpontját előbbre kell hozni úgy, hogy az megelőzze a beszámoló elfogadásának és ezzel egyidejűleg az osztalék jóváhagyás dátumát. NAV bírság könyvelése Kérdésem, hogy a NAV termékdíj ellenőrzést végzett évre ügyfelemnél. 1millióFt termékdíj hiányt és 500ezer Ft bírságot szabott ki. A határozatot december 27-én vette át jogerőssé pedig január 25-én vált. Kérdésem, hogy a határozatot 2016-os vagy 2017-es üzleti évre könyveljem le? A számviteli törvény 15. -a (2) bekezdésének előírása szerint a vállalkozónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak (a teljesség elve). Ezen túlmenően a számviteli törvény 19. -a (3) bekezdésének előírása alapján az ellenőrzés, az önellenőrzés által megállapított - a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat (hibákat) adott üzleti évre vonatkozóan el kell számolni. Ezen előírásokból következően a kérdésben szereplő NAV határozatot a 2016-os üzleti évre vonatkozóan el kell számolni. Osztalék továbbadása Az A, B, C társaság Magyarországon bejegyzett társaság, a számviteli törvény hatálya alá tartozó Kft-k. C társaság i beszámolójának mérlegkészítés időpontja január 15. volt, a beszámolót elfogadó taggyűlés 100 MFt osztalékot hagyott jóvá én. Az osztalékot 100 %-ban a B társaság kapja, aki az őt tulajdonoló A társaságnak tovább is kívánja adni a kapott osztalékot 100 MFt összegben 8

9 (osztalék kifizetési korlát rendben van). A B társaság i beszámolójának mérlegkészítési időpontja január 31. volt, a taggyűlés tervezett időpontja február 28. A B társaság án a beszámolót elfogadó taggyűlésen dönthet-e a 100 MFt-os osztalékról, vagy közbenső mérleg alapján február 28. után osztalék előleget fizethet csak? Az A társaság i beszámoló készítés időpontja volt, a mérleget elfogadó taggyűlés várható időpontja március 15. Az A társaság március 15-én a beszámolót elfogadó taggyűlésen dönthet-e a 100 MFt-os osztalékról, vagy közbenső mérleg alapján március 15. után osztalék előleget fizethet csak? AA évi üzleti évtől kezdődően a kapott (járó) osztalék elszámolása tekintetében a számviteli törvény új előírást tartalmaz. A számviteli törvény 84. -a (1) bekezdésének új előírása szerint kapott (járó) osztalékként a mérlegfordulónapig ismertté vált osztalékot lehet elszámolni [még a évi üzleti évben a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált (járó) osztalékot kellett a tulajdonosnak kapott (járó) osztalékként elszámolnia a pénzügyi műveletek bevételeként]. A számviteli törvény 37. -a (3) bekezdésének az előírása szerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A számviteli törvény 37. -a (3a) bekezdésének az előírása szerint a szabad eredménytartalék és a saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a számviteli törvény 84. -a (1) bekezdése szerinti kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. A számviteli törvény ezen előírásából következően a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között elszámolt, kapott (járó) osztalék összegét az osztalék fedezetének számítása során figyelembe lehet venni. A kérdésben leírt tényállás alapján B társaság ei mérlegfordulónapú beszámolójának mérlegkészítési időpontja január 31-e, így az ő mérlegkészítési időpontjáig nem vált ismertté számára a C társaságtól járó osztalék, mert a C társaság a beszámolóját - ahol a 100 MFt-os osztalékot jóváhagyták számára -, én fogadták el. Így az A társaság számára fizethető osztalék fedezet tekintetében B társaság sem veheti figyelembe a számára megszavazott 100 Mft-os osztalékot. Ezekből következően az A társaság sem veheti figyelembe a számára a 2016-os üzleti év után jóváhagyott osztalékot. Így az egyik lehetőség, hogy 2017-ben a 2016-os beszámolók elfogadása után évi közbenső mérleg alapján osztalékelőleget fizetnek (a közbenső mérleg mérlegfordulónapja legkorábban B társaságnál e, míg az A társaságnál február 28-a lehet). Másik lehetőség, hogy A és B társaság 2016-os üzleti évre vonatkozóan megváltoztatja számviteli politikájában a mérlegkészítés időpontját, hogy a számára jóváhagyott osztalékot osztalék kifizetési fedezetként 2016-ra még figyelembe tudja venni (B társaságnál február15-re vagy még későbbre, az A társaságnál február 28-ra vagy még későbbre módosítják a mérlegkészítési időpontot). E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-számvitel IX. évfolyam harmadik szám, március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp. Váci út 91/a Tel.: Fax: Felelős kiadó: Sárközy Ágnes ügyvezető igazgató Szerkesztő: Hoppál Előd A kézirat lezárásának dátuma: február 24. HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: , Fax: , forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.