1990. évi LXV. törvény. a helyi önkormányzatokról. I. fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI. Az önkormányzati jogok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1990. évi LXV. törvény. a helyi önkormányzatokról. I. fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI. Az önkormányzati jogok"

Átírás

1 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Az Országgyőlés - követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit - elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait. A helyi önkormányzás lehetıvé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége - közvetlenül, illetıleg a választott helyi önkormányzata útján - önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekő közügyeit. Az Országgyőlés, támogatva a helyi közösségek önszervezı önállóságát, segíti az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, elımozdítja a közhatalom demokratikus decentralizációját. Az Országgyőlés e célok megvalósítása érdekében a következı törvényt alkotja: I. fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az önkormányzati jogok 1. (1) A község, a város, a fıváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban: helyi önkormányzat) a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekő közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el. (2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. (3) A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetıleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. (4) A helyi önkormányzat - a választott helyi képviselı-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezıen elıírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. (5) Törvény a helyi önkormányzatnak kötelezı feladat- és hatáskört is megállapíthat. A kötelezıen ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejőleg az Országgyőlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékérıl és módjáról. (6) A helyi önkormányzat a törvény keretei között: a) önállóan alakíthatja szervezetét és mőködési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerı címeket alapíthat; b) önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelezı önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetésébıl gondoskodik. Saját felelısségére vállalkozói tevékenységet folytathat. Kiegészítı állami támogatásra jogosult az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levı települési önkormányzat; c) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet, feladat- és hatáskörében együttmőködhet külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe. EBH Kereshetıségi jog illeti meg az önkormányzatot a parkolási rendszer kérdését érintı építési ügyben [1990. évi LXV. törvény 1. (1)-(2) bek., 8. (1) bek.; évi LXXXVIII. törvény 6. (1), (3) bek. a) pont; 2/2004. Közigazgatási jogegységi határozat] EBH A helyi érdekő közügy a helyi önkormányzat ügyféli minıségét adott hatósági eljárásban megalapozhatja (1997. évi LXXVIII. tv. 23., évi IV. tv. 3., évi LXV. tv. 1. ) BH A települési önkormányzat kereshetıségi joga megállapítható, ha a hatósági ügy egyben helyi érdekő közügy és az önkormányzat feladatkörét közvetlenül érinti [1990. évi LXV. tv. 1., 8. ; évi IV. tv. 3., 19. ; 253/1997. (XII. 20.) Korm. r. 42. ].

2 BH A kiskorú törvényes képviselıje által kötött adásvételi szerzıdés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A jóváhagyás megtagadása csak közigazgatási perben támadható [1959. évi IV. törvény 1. (1) bekezdés, 5., 215. (1) bekezdés, 295., évi III. törvény 324. (2) bekezdés a) pont, 330. (1) és (4) bekezdés, 130. (1) bekezdés h) pont, 157. a) pont, évi LXV. törvény 1., évi IV. törvény 3. (3) bekezdés, 12/1987. (VI. 29.) MM rendelet 1., ai] BH A főtési díjak megállapításáról szóló önkormányzati normatív rendelet felülvizsgálata nem tartozik a bíróság hatáskörébe [1989. évi XXXII. tv. 1. b) pont, 1990 évi LXV. tv. 1. (3) bek.] BH Közalapítvány nem csupán az önkormányzat kötelezı feladataira hozható létre [Ptk. 74/G. (1)-(2) bek., évi LXV. tv. (Ötv.) 1., 6. (1) bek., 8. (1) bek.]. KGD Az önkormányzatot a kereshetıségi jog megilleti-e abban az ügyben, amely az önkormányzat feladatkörébe tartozó - a város fıterén kialakított - parkolási rendszer kérdését érinti [1990. évi LXV. törvény 1. (1)-(2) bek., 8. (1) bek., évi LXXXVIII. törvény 6. (1), (3) bek. a) pont, 2/2004. KJE határozat]. KGD A települési önkormányzat kereshetıségi joga megállapítható, ha a hatósági ügy egyben helyi érdekő közügy és az önkormányzat feladatkörét közvetlenül érinti [1990. évi LXV. törvény 1., 8., évi IV. törvény 3., 19., 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. ] KGD Az építési engedélyezési eljárás során tekintetbe kell venni önkormányzati tulajdon esetén azt, hogy az önkormányzat a tulajdonával szabadon rendelkezik (1990. évi LXV. törvény 1. ). KGD Az önkormányzati rendelettel okozott károsodás esetén a polgári jogi kárfelelısség szabályai nem alkalmazhatók, még abban az esetben sem, ha utóbb a rendelet alkotmányellenességét megállapították [1959. évi IV. törvény 349. (1) bekezdés, évi LXV. törvény 1. (1) bekezdés, 16. (1) bekezdés]. A helyi önkormányzás általános szabályairól szóló fejezet egyfelıl tovább részletezi a helyi önkormányzás alkotmányos tételeit, másfelıl azokat az elveket, alapvetı szabályokat állapítja meg, amelyek áthatják a törvény egészét, s amelyeket a további fejezetek részleteznek, s megteremti e jogok gyakorlásának szervezeti és mőködési kereteit. A törvény az általános rendelkezések között három kiemelkedıen fontos önkormányzati jogot emel ki: az önállósághoz való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás jogát, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát. A helyi önállsághoz való jog jelenti azt, hogy a helyi önkormányzat önállóan szabályozhatja, illetıleg egyedileg igazgathatja a helyi érdekő közügyeket. Ez egyben a helyi szabadságot, az autonómiát adja. Az önállósághoz való jog ugyanakkor nem jelenti az államtól való függetlenséget. A helyi önkormányzatok a jogállam részei. A törvényeket meg kell tartaniuk, döntéseik nem lehetnek jogszabállyal ellentétesek. Az önállóság garanciája viszont, hogy a Kormány törvényességi ellenırzést gyakorol a helyi önkormányzatok felett, az önkormányzati döntések kizárólag törvénysértés esetén bírálhatók felül, s a felülbírálat bírósági hatáskörben történik; a jogszerő önkormányzati tevékenység bírósági védelemben részesül. A helyi önkormányzatokról szóló törvény külön nem határozza meg az általa használt fogalmakat. A helyi önkormányzás általános szabályaiból viszont az alapvetı fogalmak levezethetık. Alkotmánybírósági döntések is kibontják e fogalmak fı tartalmát. A következı összetevık, elemek kiemelése lényeges. - Az Alkotmánybíróság 18/1993. (III. 19.) AB határozatában kifejtett álláspontja szerint a választópolgárok közösségének a helyi önkormányzáshoz való alapvetı joga az önkormányzati jogok anyajogát jelenti. A helyi önkormányzás joga - noha az Alkotmány nem az ún. alapvetı jogok között szabályozza - tartalmánál fogva az alapvetı jogokhoz hasonló védelemben részesül. Így az Alkotmány 8. (2) bekezdése szerint e jogra vonatkozó alapvetı szabályokat is csak törvény állapíthatja meg. - A helyi önkormányzáson tevékenységet értünk. Ennek a tevékenységnek a fı tartalma a helyi érdekő közügyek önálló és demokratikus intézése. - A község, a város, a fıváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (ezeket együtt nevezzük helyi önkormányzatnak) a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekő közügyekben (rövidített szóhasználattal: helyi közügy) önállóan jár el. Ehhez kapcsolódóan indokolt felhívni a figyelmet arra, hogy elvi jelentısége (is) van a törvényi fordulatnak: a fıváros és kerületei azt fejezi ki, hogy az egységes fıvárosnak vannak kerületei és nem a kerületek összessége a fıváros. - A helyi érdekő közügyek azok, amelyek egyfelıl az adott önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartoznak, másfelıl a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához,a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. A helyi önkormányzás a helyi közügyek intézésére, meghatározott feladatok ellátására, hatáskörök gyakorlására irányul. Ezt a tevékenységet a helyi önkormányzat, mint szervezet látja el. Tágabb értelemben a helyi önkormányzat alkotó eleme a választópolgárok közössége, közvetlenül akkor lép fel, amikor helyi

3 közügyet helyi népszavazással dönt el. Általában azonban a választópolgárok közössége a helyi önkormányzás gyakorlására képviselı-testületet és polgármestert választ. (Kivétel a közvetlen választás alól a megyei közgyőlés elnöke, akit a közvetlen választással létrejött megyei közgyőlés a saját tagjai közül választ meg.) A képviselı-testület létrehozza a saját szervezetét a szervezeti és mőködési szabályzatában. A képviselıtestület, a polgármester, továbbá a képviselı-testület által létrehozott szervek - tágabb értelemben a választópolgári közösséggel - együtt alkotják a helyi önkormányzatot, mint szervezetet. - A helyi önkormányzat feladat és hatásköre több rétegő. A helyi önkormányzatoknak feladatot, hatáskört törvény állapíthat meg. Törvény fakultatív és kötelezı feladatot egyaránt megállapíthat a helyi önkormányzatnak. Fakultatív feladatmeghatározás esetén a helyi önkormányzat szabadon dönti el, hogy annak megvalósításából mennyit vállal. Kötelezı feladat esetén ilyen mérlegelési lehetısége nincs, azt teljesítenie kell, a teljesítése módja, színvonala stb. tekintetében a kötelezı feladat megvalósításánál is rendelkezik önállósággal a helyi önkormányzat. A helyi önkormányzatnak feladatot, hatáskört csak törvény állapíthat meg. Ez igen fontos alkotmányos alapelv. Azzal, hogy az Alkotmány kimondja, hogy az önkormányzatokat az önkormányzati feladatok körében megilletı jogokat és kötelezettségeket csak törvényben lehet szabályozni, elsısorban a Kormánnyal és a közigazgatás központi szerveivel szemben részesíti védelemben az önkormányzatok önállóságát. Az Alkotmány rendelkezései alapján nincs arra mód, hogy a Kormány vagy a központi közigazgatás szervei akár normatív, akár egyedi döntésükkel beavatkozzanak az önkormányzatokat az Alkotmány 44/A. (1) bekezdés a) pontja alapján az önkormányzati ügyekben megilletı igazgatási és szabályozási autonómia gyakorlásába. A törvényhozás az Alkotmány felhatalmazása alapján nagyfokú döntési szabadsággal rendelkezik az önkormányzatokat terhelı kötelezettségek meghatározásában. Azonban ez nem jelenti azt, hogy e döntési szabadságnak ne lennének alkotmányos korlátai. Azzal, hogy az Alkotmány a 44/A. (1) bekezdés a) pontjában önkormányzati alapjogként fogalmazza meg az önkormányzatnak azt a jogát, hogy önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és szabadon igazgat, a törvényhozóval szemben is alkotmányos védelemben részesíti az önkormányzatoknak azt a jogát, hogy e feladatok körében önálló felelısséggel döntsenek feladataik ellátásáról. Az Alkotmány e rendelkezése alapján a helyi önkormányzatokat a kötelezıen ellátandó feladatok körében is megilleti a feladat ellátásában az önálló igazgatás joga. A törvényi szabályozás elegendı mozgásteret kell, hogy biztosítson az önkormányzat számára ahhoz, hogy az önkormányzat az ilyen feladatok tekintetében is szabadon dönthessen a feladat ellátásának a módjáról [77/1995. (XII. 21.) AB határozat]. A törvényekben meghatározottakon túl a helyi önkormányzat saját maga, önként vállalhatja valamely feladat megoldását. Ennek törvényi keretei a következık: - a helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Ehhez kapcsolódóan szükséges felhívni a figyelmet a 6. (2) bekezdésbe foglaltakkal való összefüggésre, miszerint törvény kivételesen utalhat helyi közügyet nem a helyi önkormányzat, hanem más szervezet feladat- és hatáskörébe; - önkéntes feladatvállalásról, helyi közügy megoldásáról a képviselı-testület, vagy közvetlenül a választópolgárok közössége helyi népszavazással dönthet; - az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért; ám ez a tilalom kötelezı feladat teljesítésénél is fennáll; - fontos követelmény, hogy az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezıen elıírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, más megközelítésben: a kötelezı feladatok teljesítése megelızi az önként vállalt feladatok megoldását; - természetesen az önként vállalt feladat megoldásához szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételeket is az önkormányzatnak saját magának kell biztosítania. A helyi önkormányzat lelke az önkormányzati önállóság. Az önkormányzati önállóság alkotmányos és törvényi garanciái a következık: - a képviselı-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz, igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül; - az önkormányzat hatáskörének jogszerő gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat; - az önkormányzat döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül; az önkormányzat döntése vagy rendelet (ennek törvényességi felülvizsgálata az Alkotmánybíróság hatásköre), vagy határozat (ennek törvényességi felülvizsgálata a bíróság hatásköre); - törvényben elıírt, kötelezıen ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejőleg az Országgyőlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékérıl és módjáról;

4 - a képviselı-testület gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megilletı jogokat; - az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, önként vállalt és kötelezı önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetésbıl gondoskodik, saját felelısségére vállalkozhat; e vállalkozási tevékenységnek két alapvetı korlátja van: egyrészt a helyi önkormányzat vállalkozása a kötelezı feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti, másrészt az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelıssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét [Ötv. 80. (3)]; - az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelı saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül; - törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét; - kiegészítı állami támogatásra jogosult az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévı önkormányzat. Az önkormányzati önállóság kifejezésre jut a szervezet alakításában és mőködésében. A helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan alakíthatja szervezetét és mőködési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerı címeket alapíthat. Alkotmányos alapelv a társulási, együttmőködési szabadság mind a hazai, mind a külföldi helyi önkormányzatokkal; továbbá nemzetközi önkormányzati szervezetben vállalható tagság. Ugyancsak az Alkotmány biztosítja a képviselı-testületek jogát ahhoz, hogy érdekeik képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhatnak létre. A helyi önkormányzatok az Alkotmány alapján tulajdonosi jogokkal rendelkeznek. A helyi önkormányzatok a korábbi egységes állami tulajdonból jelentıs vagyonhoz jutottak feladataik ellátása érdekében. Az Alkotmány 44/A. (1) bekezdés b) pontja szerint a helyi képviselı-testület gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megilletı jogokat. Ez az alapjog az önkormányzatok tulajdonosi jogállását és így autonómiáját biztosítja, különös tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatok tulajdonát az önkormányzatok megalakulásával egyidıben az Alkotmány, illetve a helyi önkormányzatokról szóló törvény hozta létre, a tanácsok korábbi (állami tulajdont) kezelıi joga helyett. Az önkormányzati törvény megfogalmazása az Alkotmánynál is világosabban kifejezi ennek az alapjognak a lényegét: a helyi önkormányzat a törvény keretei között önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik. Az Alkotmány 12. (2) bekezdésének is - az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát - ez az új helyzet ad értelmet. Az alapjog tehát a tulajdonosi jogállás teljességére irányul, de nem az önkormányzati tulajdonnak ad kiemelt védelmet. Nem is adhat, mert az az Alkotmány 9. (1) bekezdésével ellenkezne, amely szerint minden tulajdoni forma egyenjogú és egyenlı védelmet élvez. Helyes értelmezéssel tehát az alapjog korlátozása akkor valósul meg, ha az önkormányzat tulajdonosi jogállására irányul. A többi tulajdonost is érintı, vagy az önkormányzat tulajdonára vonatkozó, de az önkormányzat tulajdonosi autonómiáját magát nem csorbító részleges törvényi korlátozáshoz ezért nem kell kétharmados többség. Az Alkotmánybíróság ítélkezése az önkormányzati tulajdonról összhangban van arról, hogy az Alkotmánybíróság más alapjogok tekintetében sem vette alapjogsérelemnek az alapjogot kitöltı egyes rendelkezések korlátozó voltát, illetve nem is tekintette e részjogosítványokat az alapjog részének. Az Alkotmánybíróság sorozatosan kizárta az önkormányzati tulajdon alapjoga védıkörébıl az azzal kapcsolatos igényeket, hogy az önkormányzat milyen módon és körben jut tulajdonhoz az állami tulajdonból. A 1582/B/1990. határozat indokolása szerint az Alkotmány a már megszerzett tulajdon tekintetében biztosítja az önkormányzatoknak a tulajdonosi jogokat. A 324/B/1991. határozat már - az önkormányzati alapjogokról idıközben kialakított alkotmánybírósági értelmezéssel összhangban - az Alkotmány 9., 12. és 44/A. -át összefüggésükben tekinti, s kimondja, hogy az Alkotmány a helyi önkormányzat számára tulajdonjoga gyakorlása tekintetében ugyanolyan mértékő autonómiát biztosít és ugyanolyan alkotmányos védelemben részesíti mint, ami minden más tulajdonost és gazdálkodó szervezetet megillet [4/1993. (II. 12.) AB határozat]. A tulajdonos az önkormányzat. Az önkormányzat tulajdonosi jogait az egyébként perbeli jogképességgel rendelkezı polgármesteri hivatal perindítási jogosultság hiányában a bíróság elıtt nem érvényesítheti. (Legf. Bír. Gf. VI.32134/1994. sz.) A Legfelsıbb Bíróság arra mutatott rá, hogy a tulajdonosi jogok a helyi önkormányzatot illetik meg. A tulajdonigény jogosultja nem a polgármesteri hivatal, hanem a helyi önkormányzat. Jogi személyiséggel az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 66. -ából következıen és a Polgári Törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 36. -ának (1) bekezdése alapján a polgármesteri hivatalok is rendelkeznek, azonban nem jogosultak az önkormányzatot megilletı tulajdoni igényt a maguk személyében érvényesíteni. A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 48. -a alapján perben félként ugyan részt vehetnek, de csak olyan követelések tekintetében, amelyeknek ık az anyagi jogi jogosultjai.

5 2. (1) A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körő nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. (2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselı-testülete - annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester -, illetıleg a helyi népszavazás hozhat. Törvény a polgármesternek, fıpolgármesternek, megyei közgyőlés elnökének kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg. (3) A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintı ügyekben. A helyi önkormányzatnak a döntésre jogosult szerv a jogszabályban elıírt határidın belül érdemi választ köteles adni. BH A helyi önkormányzat képviselı-testületének ülésérıl készült jegyzıkönyv nem tekinthetı olyan dokumentumnak, amely jellegénél fogva kizárólag közérdekő adatokat tartalmaz. A polgármester a jegyzıkönyv egyes részeirıl csak akkor köteles - a költségek egyidejő megtérítése ellenében - másolatot készíttetni és azt kiadni, ha a kérelmezı határozottan és konkrétan megjelöli az igényét. [1992. LXIII. tv. 2., 19. (1)-(3) bek., 20. (1) bek., évi LXV. tv. 2. (1) bek., 12. (3) bek., 17. (3) bek.]. A helyi önkormányzáshoz való jog az adott közjogi területi egység választópolgárainak a közösségét illeti meg. A helyi közügyek intézésére létrehozott szervezet, a helyi önkormányzat fı kötelessége kifejezni és érvényre juttatni, megvalósítani közösség akaratát, a helyi közakaratot. A helyi önkormányzat olyan módon juttatja érvényre a népfelség elvét, hogy nem egyes csoportok, rétegek, részterületek, hanem a közösség akaratát érvényesíti. Feltétele, módja e követelmények érvényesítésének a demokratikus választás, a demokratikus mőködés, a széles körő nyilvánosság. Ennek az összetett alapelvnek az érvényesülését a további fejezetek számos garanciával biztosítják. Az alapelv érvényesítéséhez nem elégséges a négyévenkénti demokratikus választás. A helyi közügyekben a helyi közakarat megvalósítását a részvételi demokrácia biztosítékai, demokratikus mőködés garanciái szolgálják. A részletezés az egyes fejezeteknél történik meg, utalásszerően a következık emelhetık ki: - a képviselı-testület ülése nyilvános, zárt ülés taxatív módon megállapított esetekben tartható, a nyilvános ülésen megjelent választópolgárok az adott önkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározott feltételekkel és módon kérdezhetnek, véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek; - meghatározott idınként kötelezı közmeghallgatást tartani; - az önkormányzati képviselık megválasztásának módjától (egyéni választókerület, vagy lista) függetlenül a település (a megye) egészéért vállalt felelısséggel képviselik a választóik érdekeit; - a képviselı-testület bizottságaiba olyan választópolgárok is bevonhatók, akik nem önkormányzati képviselık; - az ügyet eldöntı, vagy abban véleményt nyilvánító helyi népszavazáson túl a választópolgárok a népi kezdeményezés eszköze révén kikényszeríthetik valamely kérdés napirendre tőzését a képviselı-testület ülésén; - a választópolgárok betekinthetnek a képviselı-testület ülésének jegyzıkönyvébe, elıterjesztésébe, a zárt ülés kivételével; - a helyi önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszervezıdı közösségének a tevékenységét, együttmőködik e közösségekkel; - a képviselı-testület a szervezeti és mőködési szabályzatában köteles megjelölni, mely önszervezıdı közösségek képviselıit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselı-testület és bizottsága ülésén. Önkormányzati ügyek a helyi érdekő közügyek. A helyi önkormányzás közvetlen gyakorlásán (a helyi népszavazáson) túl önkormányzati döntést fıszabályként választott személy, választott személyek hozhatnak. A választópolgárok a helyi önkormányzás gyakorlására választják meg a képviselı-testületet, a polgármestert. Önkormányzati döntést általában a képviselı-testület hozhat, s vannak önkormányzati ügyek, amelyekben kizárólag a képviselı-testület dönthet, amelyekben helyi népszavazás sem tartható. A polgármester (fıpolgármester, közgyőlés elnöke) önkormányzati döntést két jogkörben hozhat. Egyrészt a saját jogkörében, amikor törvény - kivételesen - önálló önkormányzati feladatot, hatáskört állapít meg számára, másrészt abban, amikor a képviselı-testület által átruházott hatáskörben jár el. A képviselı-testület a hatásköreit általában maga gyakorolja. Egyes hatásköreit átruházhatja (a polgármesteren kívül) bizottságára, részönkormányzat testületére, helyi kisebbségi önkormányzat testületére, társulására is. Mindegyikre az a jellemzı, hogy abban választott önkormányzati képviselık vannak, s a testület kizárólag választott képviselıkbıl áll, vagy azok többségben vannak a testületben. Egyedüli kivétel a részönkormányzat testülete, amelynél a vezetı kötelezıen képviselı. Önkormányzati ügyek azok a helyi közügyek, amelyekben a helyi önkormányzat önállóan járhat el, amelyeket eldöntheti. A választópolgárok helyi közösségét azonban olyan ügyek is érintik, amelyek nem

6 önkormányzatiak, de közügyek, mivel a választópolgárok kisebb, nagyobb csoportját, vagy éppen egészét érintik, a döntés viszont más szerv hatáskörébe tartozik. Ilyen ügyekben egyfelıl véleménynyilvánítási jog illeti meg a helyi önkormányzatot (egyes ügyekben ilyet törvény külön elı is ír), másfelıl a helyi önkormányzat kezdeményezést tehet. A törvény nyitva hagyja a kezdeményezés tartalmát, az irányulhat valamely döntés meghozatalára éppen úgy, mint meghozott döntés visszavonására, módosítására. A döntésre jogosult szervet ilyen kezdeményezés esetén az a kötelezettség terheli, hogy jogszabályban elıírt határidın belül érdemi választ kell adnia a helyi önkormányzatnak. E összefüggésben van ban külön szabályozott felterjesztési joggal, amely esetén a megkeresett szerv a megkeresésre harminc napon belül köteles érdemben válaszolni. 3. Az önkormányzati jogokat, illetıleg az önkormányzat hatáskörének jogszerő gyakorlását az Alkotmánybíróság, illetıleg a bíróság védi. 4. Az ban biztosított önkormányzati jogok minden helyi önkormányzat tekintetében egyenlıek. Az önkormányzati autonómia lényegi vonása, hogy a helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan, szabadon mérlegelve járhat el. Döntése kizárólag törvénysértés esetén bírálható fel, s a döntés törvényességi, alkotmányossági felülbírálata rendelet esetén az Alkotmánybíróság, határozat esetén a bíróság hatáskörébe tartozik. Az önkormányzati autonómia fontos garanciája az önkormányzati jogok, az önkormányzat hatásköre jogszerő gyakorlásának bírósági, illetıleg alkotmánybírósági védelme. Ez a garancia védelmet jelent az önkormányzatnak az államigazgatás önkormányzati ügyekbe való esetleges beavatkozásával szemben. Az önkormányzati jogok védelme tekintetében kitüntetett szerepe van az Alkotmánybíróságnak. Alkotmánybírósághoz lehet ugyanis fordulni minden olyan jogszabályi rendelkezés ellen, amely sérti az önkormányzati jogokat. Az Alkotmánybíróság alkotmányos védelmet biztosít a helyi önkormányzatoknak. A helyi önkormányzatok között az önkormányzati alapvetı jogok tekintetében nem lehet különbséget tenni, az eddig tárgyalt önkormányzati jogok minden helyi önkormányzat tekintetében egyenlıek. 5. A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkezı lakosok (továbbiakban: választópolgárok) közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselıik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. A helyi önkormányzás alanya a választópolgárok közössége. Következésképpen a helyi önkormányzati jogok a településen (a megyében) választójoggal rendelkezı lakosok, a választópolgárok közösségét illetik meg. A választópolgárok közössége a helyi önkormányzás gyakorlására választja, hozza létre a képviselı-testületet, s kivételesen dönt egyes ügyekben közvetlenül, helyi népszavazás útján. A helyi önkormányzás gyakorlásának e két formája között sajátos viszony van. A helyi önkormányzás általános módja a képviselı-testület útján történı eldöntése a helyi érdekő közügyeknek. Ehhez képest kivételes a helyi népszavazás. A kapcsolat, a viszony összetettségét mutatja, hogy vannak olyan ügyek, amelyekben kizárólag a képviselı-testület dönthet, s nem dönthet helyi népszavazás. Másfelıl a helyi népszavazás döntése kötelezi a képviselı-testületet, s ugyanabban az ügyben egy éven belül nem szabad új népszavazást tartani. A helyi népszavazás hosszadalmas, bonyolult eljárás, számottevı költséggel jár, amit a helyi önkormányzat visel. Helyi népszavazásnál kompromisszumos megoldás már nem alakulhat ki, ott igennel, vagy nemmel lehet szavazni. Feladatok és hatáskörök 6. (1) A községnek, városnak, fıvárosnak és kerületeinek (továbbiakban: települési önkormányzat), a megyei önkormányzatnak egymástól eltérı feladat- és hatáskörei lehetnek: a) a helyi önkormányzatok a helyi igényektıl és teljesítıképességtıl függıen egymástól eltérı önkormányzati feladat- és hatásköröket vállalhatnak; b) törvény a nagyobb lakosságszámú és teljesítıképességő önkormányzatoknak - más helyi önkormányzatokhoz képest - több kötelezı feladat- és hatáskört állapíthat meg. A kisebb lakosságszámú település önkormányzata - amennyiben saját maga vagy társulásával arról közösen gondoskodni tud - mőködési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelezıen elıírt közszolgáltatás megszervezését. Ilyen esetben költségvetése számára igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását. (2) A helyi önkormányzat önként vállalt, illetıleg kötelezıen elıírt feladat- és hatáskörei a helyi közügyek széles körét fogják át. Törvény kivételesen utalhat helyi közügyet más szervezet feladat- és hatáskörébe.

7 (3) A megyei és a települési önkormányzatok között nincs függıségi viszony, a kölcsönös érdekek alapján együttmőködnek. EBH Jogszabály által elıírt kötelezı pályázati eljárás mellızése a szerzıdést jogszabályba ütközıvé és így semmissé teszi. A pályáztatási szabályok megsértése viszont önmagában - ha az annak alapján létrejött szerzıdés tartalma, az abban vállalt feltétel nem ütközik jogszabályba - nem eredményezi a szerzıdés semmisségét (1959. évi IV. törvény 200. ; évi LXV. törvény 6., 69. ; évi XLII. törvény 1. ). BH Közalapítvány nem csupán az önkormányzat kötelezı feladataira hozható létre [Ptk. 74/G. (1)-(2) bek., évi LXV. tv. (Ötv.) 1., 6. (1) bek., 8. (1) bek.]. A helyi önkormányzatok alapjogai egyenlıek, feladataik azonban több okból különbözıek, eltérıek. A helyi önkormányzatok egyik típusát alkotják a települési önkormányzatok, ide tartoznak a községek, a városok, a fıváros és kerületei. A helyi önkormányzatok másik típusa a megyei önkormányzat.a települési és a megyei önkormányzatok között nincs hierarchikus viszony, nincs alá-fölérendeltségi függıségi viszony. A feladataik megoldásában a kölcsönös érdekek alapján együttmőködnek a megyei és a települési önkormányzatok. Viszonyukat alapvetıen ez jellemzi, kapcsolatuk azonban a késıbbi fejezeteknél kifejtett módon lényegesen árnyaltabb ennél, elsısorban a megyei önkormányzatnak, mint területi önkormányzatnak vannak kötelezettségei, szolgáltató funkciói, koordinációs szerepe a települések tekintetében. A helyi önkormányzatok feladatai és hatáskörei eltérıek: - egymástól különbözı önkéntes feladatvállalásai következtében, - törvényi elıírás alapján, miután törvény a nagyobb kapacitású önkormányzatnak több kötelezettséget írhat elı. A törvényben elıírt kötelezı feladathoz az annak ellátásához szükséges anyagi támogatás jár, ez a támogatás megilleti azt a települési önkormányzatot is, amely számára a feladatellátás nem kötelezı, de azt vállalja. A magyar helyi önkormányzati rendszer sajátossága, hogy a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei a helyi közügyek széles körét fogják át. Ennek hosszú távú fennmaradását szolgálja az, hogy helyi közügyet törvény is csak kivételesen utalhat más szervezet feladat- és hatáskörébe. 7. (1) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a fıpolgármestert, a megyei közgyőlés elnökét államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzınek, a fıjegyzınek és kivételesen a képviselı-testület hivatala ügyintézıjének is. (2) Törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben elıírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben a polgármester, a fıpolgármester, a megyei közgyőlés elnöke részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában. (3) Ha a polgármester, a fıpolgármester, a megyei közgyőlés elnöke az (1) és (2) bekezdésben biztosított saját államigazgatási feladatkörében, illetve az államigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a képviselı-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül. BDT I. A lakásépítési kedvezmény pénzügyi feltételeit a költségvetésbıl az állam biztosítja. A pénzintézet, mint jogszabályon alapuló bizományos állapodik meg az arra jogosultakkal a lakásépítési támogatás folyósításáról. Az állam és a lakásépítési támogatást igénybe vevık között szerzıdéses jogviszony nincs, az állam a szerzıdésen kívüli kártérítés szabályai szerint érvényesítheti esetleges igényeit velük szemben. Az önkormányzati ügyeket többek között az jellemzi, hogy a település egészét, vagy nagyobb részét, a választópolgárok szélesebb körét érintik és megoldásuknál széles mérlegelési lehetıség van a helyi sajátosságoknak, feltételeknek döntı a szerepük a választott megoldásnál. Ezzel szemben az államigazgatási ügyekben az ország egész területén egységes követelményeket kell érvényesíteni, ezekben a jogokat, kötelezettségeket, a követendı eljárást központi jogszabályok lényegében azonos módon állapítják meg, a szőkebb körben lehetséges mérlegelés pedig nem önkormányzati típusú. Önkormányzati rendszerünkben az állampolgárok, jogi személyek egyedi hatósági ügyeit fı szabályként a hozzájuk legközelebb lévı szervezet, a polgármesteri hivatal (körjegyzıség) intézi. Mind az önkormányzati, mind az államigazgatási feladatok, hatáskörök telepítésének egyik legfontosabb alapelve, hogy azokat lehetıség szerint az állampolgárokhoz legközelebb lévı szervek lássák el, magasabb szintre csak gazdaságossági, szakszerőségi okokból kerüljenek. Amíg önkormányzati ügyet csak törvény, addig államigazgatási feladatot és hatáskört törvény és kormányrendelet határozhat meg. A helyben intézendı államigazgatási ügyekben általában a jegyzınek (fıjegyzınek) adja a jogszabály az államigazgatási feladatot és hatáskört, kivételesen közvetlenül kaphat államigazgatási feladat és hatáskört a polgármesteri hivatal ügyintézıje.

8 Az államigazgatási feladatok és hatáskörök telepítésénél is érvényesül az a megoldás, hogy a nagyobb teljesítıképességő önkormányzatok, a városi önkormányzatok jegyzıi több feladatot és hatáskört kaphat,melyeket a város területén kívül, kormányrendeletben kijelölt illetékességi területen a községekre is kiterjedıen látnak el. A polgármester (fıpolgármester, közgyőlés elnöke) elsısorban választott önkormányzati vezetı, aki az önkormányzat egészéért felelıs, s teendıi, felelıssége döntıen önkormányzati. Ehhez képest kivételesen kaphat államigazgatási feladatot, hatáskört. Ez a kivételesség abban jut kifejezésre, hogy a polgármesternek államigazgatási feladatot, hatáskört törvény állapíthat meg, s kormányrendelet csak abban a körben, amelyben törvény külön felhatalmazást adott a Kormánynak. Veszélyhelyzetekben, amikor olyan államigazgatási döntéseket kell hozni, amelyek önkormányzati elemeket is tartalmazhatnak ugyancsak törvényben vagy külön törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeletben elıírt esetekben (honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben) a polgármester, fıpolgármester, közgyőlés elnöke (a továbbiakban: polgármester) részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában. A polgármester, mint önkormányzati vezetı, e minıségében felsıbb, területi vagy központi államigazgatási szerv által nem irányítható, ez ugyanis sérthetné az önkormányzati autonómiát. Más a helyzet a kivételes körülmények között, amikor a polgármester államigazgatási feladatokat lát el, szükség szerint önkormányzati erıforrások bevonásával. Az ilyen kivételes ügyekben a polgármester által végzett államigazgatási tevékenység - az országosan egységes fellépés biztosítása végett - felsıbb államigazgatási szerv részérıl irányítható. Az önkormányzati ügyek ura, gazdája a képviselı-testület. A polgármester az önkormányzati tevékenységét a képviselı-testület irányítása és ellenırzése alatt látja el, tehát a képviselı-testület utasíthatja. A képviselıtestület utasítási joga nem terjed ki azokra az önkormányzati ügyekre, amelyeket törvény a polgármester saját önkormányzati hatásköreként állapít meg, e hatáskörben hozott polgármesteri döntéseket a képviselı-testület nem bírálhatja felül. A konkrét államigazgatási ügyekre, egyedi hatósági döntésekre nem terjed ki a képviselı-testület irányítási jogköre. Az államigazgatási feladatokat, hatásköröket a jegyzı, a polgármesteri hivatal ügyintézıje önállóan látja el, a képviselı-testület ezeket nem irányítja. A képviselı-testület az ügyintézést átfogóan elemezheti, értékelheti, annak javítására feladatokat is meghatározhat, az egyedi döntéseket azonban nem bírálhatja felül, annak intézésére utasítást nem adhat. A törvény kiveszi a képviselı-testület irányítási jogkörében a polgármester tevékenységét is azokban az ügyekben, amikor a polgármester a saját (törvényben, annak felhatalmazása alapján kormányrendeletben) államigazgatási feladatkörében, illetve államigazgatási hatósági hatáskörében jár el. Az természetesnek tekintendı, hogy a polgármester a saját államigazgatási jogkörében végzett tevékenységérıl is szükség szerint tájékoztatja a képviselı-testületet. II. fejezet A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei 8. (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemetı fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tőzvédelemrıl, közbiztonság helyi feladatairól; közremőködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésrıl, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokrólvaló gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése. A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei Az önkormányzati közügyek körébe tartozik a közszolgáltatások feltételrendszerének megteremtése, a helyi lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának a biztosítása. A települési önkormányzatoknak a helyi közszolgáltatások körében jelentkezı feladatait a törvény széles körben állapítja meg. A törvény a településfejlesztés és a helyi társadalom közösségi életéhez szükséges feladatok fıbb területeit emeli ki,

9 határozza meg. A felsorolásban megtalálhatók azok a legalapvetıbb feladatok, amelyek révén biztosítható egy-egy település mőködése, megvalósítható mőszaki-technikai infrastruktúrája, továbbá a lakosság kommunális és humánszolgáltatásokkal való legalább alapfokú ellátása. Az Ötv. 8. (1) bekezdésének elsı hatályos rendelkezése nem tartalmazta a köztisztasági, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodást. Ezeket - fontosságukra tekintettel - az Ötv.-t módosító évi LXIII. törvény emelte a bekezdés szövegébe. Áttekintve a felsorolást megállapítható, hogy az nem öleli fel teljes körően a közszolgáltatások terén lehetséges önkormányzati feladatokat. Nem taxatív a felsorolás, tehát nem adja teljes keresztmetszetét azoknak a feladatoknak, amelyeket a települési önkormányzatok végeznek, illetıleg végezhetnek. Erre formai szempontból utal a normaszövegben a felsorolást megelızıen beépített különösen kitétel is. Tartalmi megközelítésbıl ez következik egyrészt az 1. (4) bekezdésében meghatározott azon önkormányzati alapjogból, mely szerint a helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Így a települési önkormányzatok ún. önként vállalt feladatként a közszolgáltatási feladataikat bıvíthetik a felsorolásban foglaltakon túlmenıen is, ha annak a feladatnak az ellátását jogszabály nem utalja más szerv hatáskörébe. Ugyanakkor az Alkotmány 43. (2) bekezdésének figyelembevételével megállapítható az is, hogy törvény - tehát az önkormányzati törvényen kívül más törvény is - állapíthat meg helyi önkormányzati kötelezettséget, ebbıl következıen feladatot is a közszolgáltatások biztosítása terén. Így különösen az évi XX. törvény, az ún. Hatásköri törvény, majd a késıbbiekben megjelenı ágazati és más törvények bıvítették, részletesen meghatározták a települési önkormányzatok által ellátandó, ill. ellátható közszolgáltatási feladatokat. Utalnunk kell arra is, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feladatok nem jelentenek valamennyi települési önkormányzat számára teljes terjedelemben teljesítési kötelezettséget. Ezt csak a (2), (3) és (4) bekezdés elıírásainak összevetésébıl állapíthatjuk meg. Ennek alapján az (1) bekezdésben meghatározott feladatok között találunk kötelezıen ellátandó, illetıleg önként vállalható feladatokat. A kötelezıen ellátandó feladatok részben a (4) bekezdésben nevesítettek, másrészt pedig - a (3) bekezdés felhatalmazása alapján - más törvényekbıl következnek. Így pld. a kulturális javak védelmérıl és a muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl szóló évi CXL. törvény 64. (1) bekezdése alapján a települési könyvtári ellátás kötelezı feladata a települési önkormányzatoknak. Mivel a törvény 8. -ának (3) bekezdése alapján egyes önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettsége eltérı lehet, így az (1) bekezdésben meghatározott feladatok csak részben csoportosíthatók tisztán úgy, hogy kötelezı, illetıleg fakultatív jellegőek. Vannak olyan feladatok, amelyek egyes önkormányzatok vonatkozásában önkéntesen vállalhatók, más önkormányzatoknál azonban kötelezıek. Utalnunk kell arra is, hogy a fıvárosi és fıvárosi kerületi önkormányzatok is települési önkormányzatok, - a sajátosságokra tekintettel azonban - rájuk nézve a törvény a VII. fejezetében eltérı szabályokat állapít meg a helyi önkormányzati feladat- és hatásköröknek a fıvárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztása során. Ezekrıl az Ötv. 63. és 63/A. -ainál részletesebben szólunk. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetıségeitıl függıen -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. A törvény az önkormányzati alapjogok között kiemelt helyen rögzíti, hogy az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekő közügyekben önállóan jár el. Ez az önállóság dominál a közszolgáltatási feladatkör ellátása során is. A törvény általános szabályként fogalmazza meg, hogy minden települési önkormányzat saját maga határozza meg - a (3) és (4) bekezdés rendelkezései kivételével -, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül melyeket lát el, azokat milyen eszközökkel, milyen mértékben és hogyan oldja meg. Fontos szempont, hogy a döntés a lakosság igényei alapján történjen, továbbá nem lehet független az önkormányzat anyagi lehetıségeitıl, mivel saját költségvetésén belül kell maradnia. Azt, hogy az önkormányzat mely feladatok ellátását vállalja, befolyásolja a helyi társadalom szerkezete, a népesség összetétele, a település adottságai, fejlettsége, helyzete és egyéb más körülmények is. Mindezek korlátok közé szorítják az önkormányzat feladat-választási szabadságát. Az önkormányzat anyagi lehetıségeinek terjedelme a feladat-vállalás esetén is különösen hatással van - sokszor a lakossági igényekkel ellentétben - arra, hogy milyen eszközökkel, milyen mértékben és hogyan oldja meg a feladatot. Fakultatív feladatvállalás nem történhet a kötelezı feladatok terhére, így az önkormányzat csak saját bevételei figyelembevételével járhat el. (3) Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektıl függıen eltérıen is megállapíthatók. Az elızı bekezdéshez főzött magyarázatban már utaltunk arra, hogy a települési önkormányzatok feladatmeghatározási és - vállalási szabadsága - a (2) bekezdésben megjelölt korlátokon túlmenıen egyes feladatok

10 tekintetében - bizonyos kivétellel érvényesül. Ez a kivétel abból adódik, hogy a települési önkormányzatok meghatározott feladatokat kötelesek ellátni. A kötelezı feladatok tekintetében választási lehetıségük nincs, ott legfeljebb abban dönthetnek saját elhatározásból, hogy a kötelezı feladatot milyen mértékben, hogyan oldják meg. Gyakorta elıfordul azonban, hogy a kötelezı feladat ellátásáról rendelkezı törvény meghatároz normatívákat, elıírja az ellátás minimális szintjét vagy a végrehajtásra vonatkozó más szabályokat állapít meg. A törvényi szabályozásból eredıen tehát az önkormányzatok egyes közszolgáltatásokról kötelesek gondoskodni és ezek mellett egyes közhatalmi helyi feladatok ellátására is kötelezhetıek. Ilyen kötelezı települési önkormányzati feladat pl. a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében az évi egészségügyi törvény alapján a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról való gondoskodás. A kötelezı feladatokhoz a közszolgáltatások terén is gyakran kapcsolódik önkormányzati rendeletalkotási kötelezettség, mint pl. a díjtételek megállapítása, az igényjogosultság meghatározása és a közszolgáltatás igénybevételével összefüggı egyéb kérdések. Bár alapjogaik tekintetében az önkormányzatok egyenlıek, ennek ellenére eltérıen állapíthatók meg részükre egyes kötelezettségek, mégpedig a település nagyságától, a lakosságszámtól és egyéb feltételektıl függıen. Így pl. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény a személyes gondoskodás megszervezésére a települési önkormányzatokat a lakosságszám függvényében differenciált módon kötelezte. Az a települési önkormányzat, amelynek területén a) kétezernél több állandó lakos él, idısek nappali ellátását nyújtó intézményi szolgáltatást, b) tízezernél több állandó lakos él, idısek nappali ellátását nyújtó intézményi szolgáltatást, valamint utcai szociális munkát, éjjeli menedékhelyet, nappali melegedıt és az idısek átmeneti elhelyezését szolgáló intézményt, c) húszezernél több állandó lakos él, nappali ellátást nyújtó intézményi formákat is, d) harmincezernél több állandó lakos él, elıbbieken kívül átmeneti elhelyezési formákat is köteles biztosítani. Garanciát jelent a települési önkormányzatok részére a törvénynek itt meghatározott azon rendelkezése, hogy mind a közszolgáltatási és közhatalmi feladatok ellátásának kötelezettségét, mind pedig a differenciált kötelezı feladatellátást csak törvényben lehet a települési önkormányzatok részére meghatározni. E szabályokat tehát csak az Országgyőlés határozhatja meg számukra. (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésrıl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrıl, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemetı fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. Az elızı bekezdésben megfogalmazást nyert, hogy törvény elıírhat olyan önkormányzati feladatokat és közszolgáltatásokat, amelyek ellátására a települési önkormányzatok nagyságuktól, teherbíró képességüktıl függetlenül egyaránt kötelesek. Garanciális jelentısége van annak, hogy már e törvény meghatározza a helyi közszolgáltatásoknak azt a körét, amelyrıl minden települési önkormányzat köteles gondoskodni. Ezek a kötelezı (obligatórius) feladatok, melyek a feladatoknak azt a minimális körét jelentik, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a helyi közösség alapfokú ellátásához, a település üzemeléséhez. Ezek sorában kötelezı közszolgáltatásként az Ötv. a következıket határozza meg: minden település köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésrıl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrıl, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és köztemetık fenntartásáról. Az Ötv. nem határozza meg e közszolgáltatások fogalmát és az egyes feladatkörök tartalmát, mélységét. Azokat más törvényekbıl ismerhetjük meg. Az Ötv a szerint az egészséges ivóvíz ellátásának biztosításáról minden községben legkésıbb az évben megválasztott helyi önkormányzati képviselıtestület megbízatásának a lejártáig kellett gondoskodni. Az ivóvíz fogalmát a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 1. számú mellékletének 9. pontja a következık szerint határozza meg: ivóvíz a rendszeres emberi fogyasztásra alkalmas, a fizikai, a kémiai, a bakteriológiai, a toxikológiai és radiológiai határértékeknek megfelelı víz. Ugyancsak a vízgazdálkodásról szóló törvény határozza meg a vizekkel és vízi létesítményekkel kapcsolatos részletes feladatokat. A törvény a víziközmővek mőködtetése során végzett vízellátást közüzemi tevékenységnek minısíti, és meghatározza, hogy a víziközmővek mőködtetıit a közüzemi tevékenység keretében az ivóvízellátás szolgáltatására szerzıdéskötési kötelezettség terheli. Az óvodai nevelésrıl, valamint az általános iskolai oktatásról és nevelésrıl való gondoskodást, mint kötelezı feladatot a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben meghatározottak szerint kell a települési önkormányzatoknak végezniük. E törvény részletezi a helyi önkormányzatok közoktatási feladat-ellátási kötelezettségét. Az önkormányzatok e feladataikat intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el. Részletesen

11 határozta meg a közoktatási törvény a közoktatási intézményt fenntartó önkormányzatok fenntartói irányítási feladatait is. Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó települési önkormányzati feladatokat az egészségügyrıl szóló évi CLIV. törvény 152. (1) bekezdésében a következık szerint határozza meg: a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védınıi ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról. A szociális alapellátás körébe tartozó önkormányzati feladatok a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben nyertek meghatározást. A szociális alapellátás két fontos feladatkört foglal magába, melyet a települési önkormányzatoknak el kell látniuk. Ezek a következık: 1. Szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátási kötelezettség, melynek keretében a jogosult számára idıskorúak járadékát és temetési segélyt, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg az önkormányzat. 2. Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátási kötelezettségek, melynek alapellátási formái az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, valamint a speciális alapellátási formák. A közvilágításról való gondoskodás a települési önkormányzat számára a Hatásköri törvény értelmében - a külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelıen - a közvilágítási berendezés létesítését és üzemeltetését jelenti. A helyi közutak fogalmát, valamint a helyi közutak fenntartása körébe tartozó települési önkormányzati feladatokat a közutakról szóló évi I. törvényben találjuk meg. A temetıkrıl és a temetkezésekrıl az évi XLIII. törvény rendelkezik. A törvény alapján a temetı tulajdonosa az állam, a települési önkormányzat, az egyház, a helyi és országos kisebbségi önkormányzat, gazdálkodó szervezet és közhasznú szervezet lehet. Köztemetı fenntartója a települési önkormányzat, fıvárosban a fıvárosi önkormányzat. A temetı fenntartásáról a települési önkormányzatok társulás, illetıleg együttmőködés útján is gondoskodhatnak. A temetı fenntartásával és üzemeltetésével összefüggı feladatok ellátását a temetı fekvése szerint illetékes jegyzı, a fıvárosban a fıjegyzı ellenırzi. E helyen nemcsak kötelezı közszolgáltatási feladatok megállapításáról rendelkezik a törvény. Kötelezı önkormányzati feladattá minısíti a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesülése biztosításának kötelezettségét is a nyolc közszolgáltatási kötelezettség felsorolását követıen. A nemzeti- és etnikai kisebbségek jogairól az Országgyőlés összefoglalóan a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvényben rendelkezett. (5) A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszervezıdı közösségeinek a tevékenységét, együttmőködik e közösségekkel. A képviselı-testület a szervezeti és mőködési szabályzatában határozza meg, mely önszervezıdı közösségek képviselıit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselı-testület és bizottsága ülésein. EBH Kereshetıségi jog illeti meg az önkormányzatot a parkolási rendszer kérdését érintı építési ügyben [1990. évi LXV. törvény 1. (1)-(2) bek., 8. (1) bek.; évi LXXXVIII. törvény 6. (1), (3) bek. a) pont; 2/2004. Közigazgatási jogegységi határozat] EBH A körzeti nemzetiségi általános iskolát fenntartó önkormányzat a körzetbe tartozó települési önkormányzatok területérıl beiratkozó tanulóktól a szolgáltatást csak a törvényben meghatározott feltételek egyidejő teljesítésével tagadhatja meg. Amennyiben az igénybevevı önkormányzatok a fenntartási költségek hozzájárulási arányairól megállapodtak, ettıl utóbb egyoldalúan nem térhetnek el. Az iskola költségvetésének (pótköltségvetésének) megállapítása a fenntartó önkormányzat hatáskörébe tartozik [1990. évi LXV. tv. 8. (4) bek., 107. (2) bek., évi LXXIX. tv. 88. (2) és (4) bek., 90. (1) bek., 102. (2) bek., Ptk (1) bek., 201. (1) bek.]. BH Községek szétválása esetén a közszolgáltatási intézmények fenntartásának többletköltségeivel kapcsolatos megállapodás létrejöttének feltételei (1990. évi LXV. tv. 8. ; évi LXXIX. tv. 86., 88. ; évi IV. törvény 205. ). BH A települési önkormányzat kereshetıségi joga megállapítható, ha a hatósági ügy egyben helyi érdekő közügy és az önkormányzat feladatkörét közvetlenül érinti [1990. évi LXV. tv. 1., 8. ; évi IV. tv. 3., 19. ; 253/1997. (XII. 20.) Korm. r. 42. ]. BH A helyi televízió alapítása nem minısül közhatalmi jellegő tevékenységnek [1990. évi LXV. tv. 8. (1) bek., 9. (4) bek., Ptk (1) bek., Pp. 22., PK 42. sz.]. BH Felróhatóság hiányában mentesül a települési önkormányzat a belvíz okozta kár megtérítése alól, ha a csapadékvíz elvezetését szolgáló feladatának megfelelıen eleget tett, és a károsodást váratlan, elıre nem látható körülmények idézték elı [Ptk (1) bek., évi LXV. tv. 8. (1)-(2) és (4) bek.].

12 BH A polgármesteri hivatal a közúti forgalom szervezése, a jelzıtáblák, jelzılámpák elhelyezése során a közhatalom gyakorlása körében szervezı, intézkedı tevékenységet lát el [Ptk. 339., 349., évi LXV. tv. 8. (4) bek., 1/1975. (II. 5.) KPM-BM r. 28., 20/1984. (XII. 21.) KM r. 2. (1) bek., 5. (3) bek.]. BH A kiemelkedıen közhasznú szervezet a közhasznú tevékenységet maga látja el [1997. évi CLVI. tv. 3., 5. a) pont, évi LXV. tv. 8. (1) és (4) bek., évi CLIV. tv (3) bek.]. BH A helyi önkormányzatok jogszabályban elıírt oktatási feladatai ellátási kötelezettségének és e kötelezettség teljesítése során felmerülı költségek megosztásának szempontjai több helyi önkormányzat vállalt - kétnyelvő - oktatási kötelezettsége esetén [1990. évi LXV. tv. 8. (4) bek., 43. (1) bek., 107. (2) bek., évi LXXIX. tv. 88., 90. (1) bek., 102. (2) bek. b) pont, Ptk. 4. (1) és (4) bek., 198. (1) bek., 201. (1) bek.]. BH A helyi önkormányzat az anyagi lehetıségeitıl függıen maga határozza meg, hogy egyes közszolgálati feladatait milyen mértékben és módon látja el. Külön megállapodás hiányában nem kötelezhetı a csatornarendszer átépítésére [1990. évi LXV. törvény 8. ]. BH Az önkormányzat a kommunális feladatok ellátására külön költségvetési szervet hozhat létre, de megoldásukról a polgármesteri hivatal által is gondoskodhat. A hivatalban e feladatok ellátása körében községgazdaként alkalmazott köztisztviselı ügydöntı, illetve érdemi feladatokat végez [1990. évi LXV. tv. 8., 9/1995. (II. 3.) Korm. r. 1. sz. mell. II/3. pont]. BH A helyi önkormányzatokról szótó törvényben meghatározott szolgáltatási kötelezettség teljesítése a szolgáltatást igénybe vevık - ezek az adott szolgáltatás más kötelezettjei is lehetnek - és a szolgáltató között polgári jogi jogviszonyt keletkeztet, amelyben a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyenértékőségének elve érvényesül [1990. évi LXV. tv. 8. (1)-(4) bek., 43. (1) bek., Ptk (3) bek., 201. (1) bek.]. BH II. A helyi önkormányzat által létesített és mőködtetett költségvetési intézmények közalkalmazottai tekintetében munkáltató az az intézmény, amelynél a közalkalmazott a munkáját ellátja, annak ellenére, hogy ıt a helyi önkormányzat nevezte ki [1990. évi LXV. tv. 8. (1) bek., évi XX. tv (1) bek., 6/1992. (III. 31.) NM r.]. BH Közalapítvány nem csupán az önkormányzat kötelezı feladataira hozható létre [Ptk. 74/G. (1)-(2) bek., évi LXV. tv. (Ötv.) 1., 6. (1) bek., 8. (1) bek.]. BH I. A helyi önkormányzat által létesített és mőködtetett költségvetési intézmények vezetıi és dolgozói tekintetében munkáltató az az intézmény, amelynek keretei között a feladataikat végzik [1990. évi LXV. tv. 8. (1) bek., évi XX. tv (1) bek., 6/1992. (III. 21.) NM rend.]. BH Ha az önkormányzat egy adott mővelıdési intézményt költségvetési intézményként tart fenn, csak az és nem az önkormányzat lehet a per alperese a felek között keletkezett jogvita esetén. Ennek a megállapításától függ, hogy a közalkalmazott valóban az ellen az alperes ellen indította-e meg a pert, amellyel szemben az igény érvényesíthetı [1990. évi LXV. tv. 8. (1) bek évi XXXVIII. tv. 88. (3) bek., Pp. 64. (2) bek.]. BH II. Annak vitatása esetén, hogy a fegyelmi eljárást nem a közalkatmazottak jogállására, nem a köztisztviselıkre vonatkozó törvényben szabályozott elıírások szerint kellett volna lefolytatni, annak van döntı jelentısége, hogy az önkormányzat az egészségügyi intézményét - az erre a célra elkülönített alapból - költségvetési szervként tartja-e fenn [1952. évi III. tv. (Pp.) 48., évi LXV. tv. 8. (1) bek., évi XX. tv (1) bek., 6/1992. (III. 31.) NM rend. 1. (1) bek. a) és b) pont, évi XXXVIII. tv. 87. (3) bek., évi LXXXIV. tv. 21. ]. BH Alapítvány elsıdlegesen gazdasági-vállalkozási célra nem hozható létre [Ptk. 74/A. (1) bek., évi LXV. tv. 8. (1) bek., 9. (4) bek., 88. a) pont, KK 2. sz.]. BH III. Az önkormányzatnak alapítvány létesítésére vonatkozó jogosultsága [1990. évi LXV. tv. 8., 9. (4) bek., 88. ]. KGD Az önkormányzatot a kereshetıségi jog megilleti-e abban az ügyben, amely az önkormányzat feladatkörébe tartozó - a város fıterén kialakított - parkolási rendszer kérdését érinti [1990. évi LXV. törvény 1. (1)-(2) bek., 8. (1) bek., évi LXXXVIII. törvény 6. (1), (3) bek. a) pont, 2/2004. KJE határozat]. KGD A települési önkormányzat kereshetıségi joga megállapítható, ha a hatósági ügy egyben helyi érdekő közügy és az önkormányzat feladatkörét közvetlenül érinti [1990. évi LXV. törvény 1., 8., évi IV. törvény 3., 19., 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. ] KGD A közalkalmazott által a 13. havi fizetésrıl történt lemondás után részére a bérrel azonos összegben kifizetett szociális segély, mint munkabér jellegő személyi kifizetés (juttatás) nem mentes a társadalombiztosítási járulékfizetés alól (járulékköteles). Az önkormányzat által nyújtott személyi jellegő kifizetések (juttatások) tekintetében a munkáltató (foglalkoztató) intézmény, illetve az önkormányzat, mint jogi

13 személy intézményfenntartó köteles helytállni (1975. évi II. törvény 103., évi LXV. törvény 8., 9., 38., évi XXXVIII. törvény 66. ). KGD A rendszeres nevelési segély tárgyában, mérlegelési jogkörben hozott határozat bírósági felülvizsgálatának szempontjai [51/1986. (XI. 26.) MT rendelet, évi IV. törvény 72. -a, az évi LXV. törvény 8. -ának (2) bekezdése, valamint az évi XX. törvény a és a]. A törvény az önkormányzati feladatok körébe vonja a lakosság önszervezıdı közösségei tevékenységének a támogatását, az e közösségekkel való együttmőködést. E közösségek bevonásával eredményesebben, hatékonyabban oldhatók meg az önkormányzati feladatok. E közösségek is közvetítik a lakossági igényeket, tájékoztatásukkal, a velük való párbeszéddel könnyebben megértethetık a képviselı-testületi elképzelések, koncepciók, tervek. A képviselı-testület építhet e közösségekre, részt vállalhatnak az önkormányzati feladatmegoldásban. A kapcsolattartás rendszeressé tételét, valamint a véleménycserét biztosítja a törvénynek az a rendelkezése, mely szerint az önszervezıdı közösségek képviselıi részére tanácskozási jogot biztosít. A képviselı-testület határozza meg, hogy mely szervezetek számára biztosít tanácskozási jogot. Ennek meghatározása - önkormányzati rendeletben - a Szervezeti- és Mőködési Szabályzatban történik. A kiválasztott szervezetek a tanácskozási joggal a törvény elıírása szerint tevékenységi körükben élhetnek. Az önszervezıdı közösségek vezetıit a bizottságok ülésein megilletı tanácskozási jogról is a képviselı-testület dönt az SZMSZ-ben. A bizottságok fontos szerepet töltenek be a képviselı-testületi döntések elıkészítésében, ezért a törvény a bizottsági ülésen történı tanácskozási jog meghatározását is a képviselı-testület hatáskörébe utalja. A képviselı-testületek feladataikhoz igazodóan a helyi sajátosságok figyelembevételével döntenek e kérdésben. E szabályozás nem zárja ki, hogy a képviselı-testületek állandó jelleggel (állandó meghívottként) meghívják azon lakossági önszervezıdı közösségek vezetıit is a testületi ülésekre, akiknek a tanácskozási jogot tevékenységi körükben nem biztosítják. Eseti döntéssel e szervezetek is részt vehetnek egy-egy napirend testületi megvitatásában. Meg kell említeni e téma tárgyalásakor azt is, hogy az Országgyőlés megalkotta a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló évi CXXXV. törvényt. E törvény az önkormányzatok és szerveik együttmőködésérıl is rendelkezik. Megállapítja a törvény az együttmőködés kereteit, tartalmát, formáit és célját. A helyi önkormányzatok képviselı-testületei, bizottságai, polgármesterei, jegyzıi, a képviselı-testületek intézményei, társulásai feladatkörükben egymással, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakíthatnak ki, tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelı szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszervezıdı közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körő együttmőködés érdekében. A helyi igényeknek, sajátosságoknak megfelelıen alakítja ki a képviselı-testület a Szervezeti- és Mőködési Szabályzatban az együttmőködés formáit, kereteit. Ennek egyik területe az önszervezıdı lakossági közösségekkel való együttmőködés, azok vezetıi részére tanácskozási jog biztosítása a képviselı-testület üléseire. 9. (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselı-testületet illetik meg. A képviselı-testületet a polgármester képviseli. Az Ötv. az önkormányzatoknak biztosítja a jogi személyiséget, míg az önkormányzati feladat- és hatásköröket a képviselı-testületre bízza. A helyi önkormányzás joga a település választópolgárainak közösségét illeti meg. Ebbıl eredıen a jogi személyiség az önkormányzatot illeti. A Ptk. szabályai szerint a jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez főzıdhetnek. Egyértelmővé tette a bírói gyakorlat is, hogy a képviselı-testület nem jogi személy, nincs perbeli jogképessége, ennek folytán perben félként nem vehet részt (BH ). Mivel a helyi önkormányzás gyakorlása a képviselı-testületek útján történik, ezért a feladat- és hatásköröket a képviselı-testülethez kell telepíteni. A hatáskör a képviselı-testülettıl nem vonható el. Ezt a törvény itt nem mondja ki, de az önkormányzati alapjogokból és az Alkotmányból levezethetı. Az Alkotmánybíróság is foglalkozott a kérdéssel és a 31/1991. (VI. 5.) AB határozatában megállapította, hogy a hatáskör-elvonás sérti a helyi választópolgároknak az Alkotmányban biztosított helyi önkormányzáshoz való jogát. Az Alkotmány 44. (1) bekezdése értelmében a választópolgárok a helyi önkormányzást elsısorban az általuk választott képviselı-testület útján gyakorolják, így a képviselı-testület hatáskörének csorbítása egyben az önkormányzáshoz való jog megsértését is jelenti.

14 Az Ötv. deklarálja, hogy a képviselı-testületet a polgármester képviseli. A polgármester tehát a képviselıtestület törvényes képviselıje. Ebbıl következıen a polgármester a képviseletre külön meghatalmazás nélkül jogosult. Ez azonban nem jelentheti a képviselı-testület hatásköreinek gyakorlását. Erre több jogerıs bírói döntés is rámutatott. A Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár (BH ) döntése tartalmazza pl., hogy az idıszaki lap alapítói és kiadói jogait a képviselı-testület gyakorolja, a polgármester - a rá át nem ruházott hatáskörökben - csak a testület határozatát képviselheti. A polgármesteri személyes képviseleti jog átruházható. Erre mutatott rá az Alkotmánybíróság 10/1995. (II. 22.) AB határozatában. A polgármester a szerzıdéskötési képviseleti jogkörét más személyre - a Ptk ában meghatározott alakszerőségnek eleget tevı eseti vagy általános - meghatalmazása révén is elláthatja. Erre nyújt lehetıséget a Ptk (1) bekezdése általánosságban, közvetlenül pedig a Hatásköri törvény 139. (1) bekezdés d) pontja, mely szerint a polgármester a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat, erre más személyt is felhatalmazhat. (2) Az önkormányzati feladatokat a képviselı-testület és szervei: a polgármester, a képviselı-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselı-testület hivatala látják el. Az önkormányzati feladatok címzettje a képviselı-testület, ezért a feladatokat is elsısorban saját maga látja el. A feladat-ellátásban azonban részt vesznek a képviselı-testület szervei is. A törvény a képviselı-testület szerveként négy szervet jelöl meg: a polgármestert, a képviselı-testület bizottságait, a részönkormányzat testületét és a képviselı-testület hivatalát nevesíti. A képviselı-testület dönt arról, hogy a szervei milyen feladatokat végezzenek el, milyen önkormányzati feladatot ad számukra. Az állandó jellegő feladatok a Szervezeti- és Mőködési Szabályzatban meghatározásra kerülnek, amely azonban nem zárja ki, hogy eseti döntéssel a képviselı-testület folyamatosan is bevonja a szerveit az önkormányzati feladatok ellátásába. A képviselı-testület szervei elsısorban a döntés-elıkészítésben szervezı-feltáró, ellenırzı és végrehajtási feladatokat látnak el. Segítik a képviselı-testületet abban, hogy a képviselı-testületi hatáskörök gyakorlása során megalapozott döntéseket tudjon hozni. A képviselı-testület utasításai szerint járnak el és a feladatok végrehajtásáról egyedileg vagy folyamatos feladatellátás esetén meghatározott idıszakonként beszámolnak. Megjegyezzük, hogy szintén önkormányzati feladatot látnak el a képviselı-testületi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások ellátására létrehozható intézmények és más szervezetek - ezekrıl e bekezdésben a törvény nem tesz említést -, így azok nem tartoznak a szorosan vett képviselı-testületi szervek közé. (3) A képviselı-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A feladatok mellett az önkormányzati hatáskörök címzettje is a képviselı-testület. A képviselı-testület önállóan dönt a hatáskörei gyakorlásáról. Gyakorolhatja valamennyi hatáskörét saját maga is, de ez a hatáskörök növekvı száma miatt még a kisebb településeken is azzal jár, hogy a testület gyakran és hosszadalmasan kénytelen ülésezni. Nagyobb településeken a hatáskörök széles köre és mennyisége olyan munkaterhet róna a képviselı-testületi tagokra, amelynek a társadalmi megbízatású tisztség mellett szinte lehetetlen eleget tenni. Ez indokolja azt, hogy a törvény lehetıvé tette a hatáskör átruházást. A képviselı-testületet - a késıbbiekben jelzett korlátozások kivételével - teljes döntési szabadság illeti meg abban a kérdésben, hogy a hatáskört átruházza-e, melyik szervre, milyen idıtartamra, teljesen vagy részlegesen teszi-e meg, illetve mikor vonja vissza, saját maga gyakorolja-e vagy másik szervet jelöl ki és ily módon biztosítja a hatáskörök folyamatos intézését. Hatáskör átruházás esetén nem a képviselı-testület hoz határozatot, hanem a döntési jogot helyette az a szerv (személy) gyakorolja, amelynek (akinek) ezt a képviselı-testület átadta. A döntés ugyanolyan értékő, mintha azt a képviselı-testület hozta volna. A képviselı-testület továbbra is felelısséggel tartozik az átruházott hatáskörök gyakorlásáért. Rendszeresen figyelemmel kíséri és ellenırizheti a hatáskör ellátást. Biztosítja a törvény a képviselı-testületnek, hogy a hatáskör ellátásához utasítást adjon. Jogában áll a hatáskört visszavonni indokolás nélkül is. A továbbiakra vonatkozóan dönthet úgy, hogy saját maga jár el, de megteheti azt is, hogy másik szervének adja a hatáskört gyakorlásra. A bekezdés jelenlegi hatályos szövegét az Ötv. egyik módosításáról rendelkezı évi CXXXIV. törvény állapította meg. E módosítással bıvült azon szervek köre, amelyek részére a képviselı-testület egyes hatásköreit átadhatja. Eredetileg a hatáskör-átruházás csak a polgármesterre, az önkormányzati bizottságokra, a részönkormányzat testületére és a helyi kisebbségi önkormányzat testületére történhetett. Ezek közül a polgármester, a bizottságok és a részönkormányzat testülete a 9. (2) bekezdése szerint a képviselı-testület szervei, míg a kisebbségi önkormányzat testülete nem saját szerve a települési önkormányzatnak. A kisebbségi önkormányzat önálló jogi személy. A módosított (3) bekezdés hatályba lépése óta a képviselı-testület az elıbbieken kívül társulására is átruházhatja a hatásköreinek egy részét. A bekezdésben szereplı egyes hatáskörei kitétel, valamint az utóbb

15 beiktatott társulásoknál a törvényben meghatározottak szerint szövegrész már jelzi, hogy a hatáskörátruházást a képviselı-testület nem gyakorolhatja szabad belátása szerint, teljesen korlátlanul. Ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy mely szervnek milyen hatásköröket adhat át a testület, e bekezdés elıírásain kívül, meg kell ismerni az Ötv. más rendelkezéseit, valamint egyéb törvények szabályait is. Az átruházható hatásköröket konkrétan nem határozza meg a törvény. Fordított módszert alkalmaz, a 10. (1) bekezdésében átruházási tilalmat állapít meg (ezekre a 10. magyarázatánál részletesen kitérünk). Mindezekbıl következıen azok a hatáskörök tehát az átruházható hatáskörök, amelyekre az átruházási tilalom nem vonatkozik. Ez a kisebbségi önkormányzatoknál nem így érvényesül. Esetükben szőkebb körben van ugyanis lehetıség az egyes hatáskörök átadására. Erre nem a bekezdés szövegébıl lehet következtetni, hanem az Ötv. más szakasza alapján lehet megállapítani. Nevezetesen a 102/C. (2) bekezdése rendelkezésébıl válik egyértelmővé, hogy hatáskör-átruházásra a kisebbségi önkormányzatok testülete tekintetében kevesebb lehetıség van. Egyértelmően deklarálja a törvény, hogy a települési önkormányzat hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggı feladat- és hatásköre a kisebbségi önkormányzat testülete részére nem adható át. A másik eltérés az átadható egyes hatáskörök tekintetében a társulásoknál jelentkezik, mégpedig - eltérıen a kisebbségi önkormányzatoktól a törvény nem szőkíti, hanem - bıvíti a lehetıséget a hatáskör átadásra. A 10. (2) bekezdésébıl eredıen olyan hatáskörök is átruházhatók, amelyek más szerv tekintetében át nem ruházható hatáskörnek minısülnek, nevezetesen a testület törvény által hatáskörébe utalt kinevezés, megbízás és intézmény alapítás is. Fel kell hívnunk a figyelmet viszont arra is, hogy a hatáskör-átruházás lehetıségét biztosító rendelkezés a társulásoknál a hatáskör-átruházást a törvényben meghatározottak szerint megszorító kitétellel teszi lehetıvé. Ilyen kitétel a többi szervnél deklaráltan nincs. A törvényben meghatározottak szerint szövegrész figyelmeztet arra, hogy nemcsak az Ötv., hanem más törvény elıírásait is meg kell ismerni. Jelenleg a társulásokra vonatkozóan két sajátos törvényi rendelkezést is találunk. Ezek közül utaltunk már arra, hogy társulásnak olyan hatáskörök is átadhatók, amelyek más szervnek nem. A másik lényeges eltérést a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködéseirıl szóló évi CXXXV. törvény tartalmazza. A törvény 20. (3) bekezdése rendelkezésébıl kiderül, hogy nem minden társulásra lehet az önkormányzati hatáskört átruházni. Míg tehát a többi szervtípus tekintetében (bizottság, részönkormányzat testülete, kisebbségi önkormányzat testülete) azok bármelyikének (így pl. bármelyik bizottságának) adhat át hatáskört a testület, a társulásoknál ez nem így van. Csak meghatározott típusú társulások esetén áll fenn ez a lehetıség, mégpedig két társulási típus esetén, nevezetesen a társulási törvény 9. -a alapján közös döntéshozó szervvel (a társulási tanáccsal) létrehozott társulások, valamint a társulási törvény 16. -a alapján jogi személyiséggel rendelkezı társulások esetén. A hatáskör-átruházás szempontjából a két megnevezett társulási típus között is van eltérés, mivel a képviselı-testület az intézményalapítási hatáskörét csak a jogi személyiséggel rendelkezı társulására ruházhatja át. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a törvény egyes önkormányzati típusoknál eltérı szabályozást hoz. Két hatáskör tekintetében enged eltérést az általános települési önkormányzatokhoz képest a Fıvárosi, valamint a fıvárosi kerületi önkormányzatoknál. A Fıvárosi Közgyőlés a 9. (4) szerinti intézménye vezetıinek választását, kinevezését, megbízását bizottságára és a fıpolgármesterre átruházhatja. Az Ötv. 10. l) pontjában foglalt hatáskört (véleménynyilvánítás - az önkormányzat álláspontjának kikérése) pedig a Fıvárosi Közgyőlés és a kerületi képviselı-testületek is átruházhatják, de csak bizottságaikra. Más képviselı-testületek tekintetében ezek a hatáskörök át nem ruházható hatáskörök. A különbözı rendelkezések összevetésébıl állapítható meg az, hogy mely szervnek milyen hatásköröket adhat át a testület. A hatáskör átruházásánál a képviselı-testületeknek körültekintéssel kell eljárniuk és kiválasztani azt a szervet, amely a testületi hatáskört a legoptimálisabban tudja ellátni. A polgármester részére történı egyes hatáskör-átruházást a gyakran nélkülözhetetlen operativitás indokolja; az önkormányzati hatósági ügyekben történı döntés bizottságokhoz való telepítését viszont a demokratizmus szélesítése igényli. A területi vagy részérdekek, illetve a kisebbségi jogok érvényesítése a részönkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat testületének való hatáskör átadás igényét jelzi. A társulások esetében a feladat-ellátás hatékonysága, önállósága motiválhatja a képviselı-testületet a hatáskörök átadására. A hatáskör átruházásnál a képviselı-testületnek arra is figyelemmel kell lennie, hogy a hatáskör-átruházás a kisebbségi önkormányzat testületére, annak kezdeményezésére történhet. A részönkormányzat kivételével más szerveknél a törvény ilyen rendelkezést nem tartalmaz. A részönkormányzatok tekintetében az Ötv a az általánostól eltérı rendelkezésével korlátozza a települési képviselı-testület döntési szabadságát. A testület ugyanis nem tagadhatja meg a kizárólag a településrészt érintı hatáskör átruházását - a településrész lakóhelyi közösségének kezdeményezésére - az egyesítéssel létrejött településrésztıl, a külterületi lakott helytıl és az olyan üdülıterülettıl, amelynek népessége eléri a település állandó lakosságának egynegyedét.

16 Utalnunk kell arra is, hogy önkormányzati feladatot a 9. (2) bekezdése szerint a képviselı-testület hivatala is kaphat és elláthat, ugyanakkor önkormányzati hatáskört nem gyakorolhat. A jegyzıre és a polgármesteri hivatal ügyintézıjére történı hatáskör átruházást a törvény tehát kizárja azzal, hogy taxatíve meghatározza azokat a szerveket, amelyek vonatkozásában a testület élhet a képviselı-testületi hatáskör átadásának lehetıségével. Különösen az önkormányzati ciklus elején több önkormányzati rendelet is tartalmazott olyan rendelkezést, amely képviselı-testületi hatáskört a jegyzıre ruházott át. Az Alkotmánybíróság több határozatában utalt arra, hogy képviselı-testületi hatáskör csak a törvényben meghatározott szervekre ruházható át, az ezzel ellentétes rendelkezések jogszerőtlenek. Az Alkotmánybíróság 10/1995. (II. 22.) AB határozatában kifejtette azt is, hogy önkormányzati rendelet nem hatalmazhatja fel hivatalának egyik ügyosztályát sem a testület nevében történı szerzıdéskötésre annál is inkább, mert a Ptk. 30. (1) bekezdése értelmében a polgármesteri hivatal belsı szervezeti egysége nem jogi személy. Az önkormányzati feladatok és hatáskörök a képviselı-testületet illetik meg. A joggyakorlás természetszerőleg nem jelenti azt, hogy minden konkrét tulajdonosi döntést magának a testületnek kell meghoznia, mivel az Ötv. 80. (1) bekezdése szerint a tulajdonost megilletı jogok gyakorlásáról a képviselı-testület rendelkezik. A 9. (3) bekezdése bizonyos korlátok között engedi meg a testületi jogok átruházását. Másra - így a polgármesteri hivatal ügyosztályára vagy bármely elnevezéső szervezeti egységére - viszont nem. Az Ötv. csak részben ad útmutatást a hatáskör-átruházás formáját illetıen. A társulásoknál a törvény által képviselı-testületi hatáskörbe utalt kinevezés, megbízás és intézményalapítás átruházásánál a törvény elıírja a rendeleti formát. Ebbıl azonban álláspontunk szerint nem vonható le egyértelmően az a következtetés, hogy a hatáskör-átruházás más esetekben nem igényel rendeletalkotást. Amennyiben az átruházás az állampolgárok jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatos hatáskör-gyakorlásra vonatkozik, vagyis ha a címzett jogosult az állampolgárok jogait és kötelezettségeit érintı döntést hozni, akkor a rendeleti formában történı átadást az is indokolja, hogy az állampolgárok jogait, kötelezettségeit illetıen csak jogszabályban lehet rendelkezni. Ezt támasztja alá az 1429/H/1992/2. sz. AB határozat is, melyben az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a képviselı-testület a hatáskörébe tartozó hatósági hatáskörét is átruházhatja. A hatósági hatáskör megállapítása (átadása) önkormányzati rendeletben történhet. Más esetekben elég a határozati forma is. A Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár által közzétett legfelsıbb bírósági határozat is alátámasztja ezt a megállapítást (BH ). A Legfelsıbb Bíróság álláspontja szerint az önkormányzat képviselı-testülete egyes hatásköreit határozattal is átruházhatja a polgármesterre. Fontos szabálya a törvénynek az, hogy az átruházott hatáskör tovább nem ruházható, tehát csak az a szerv járhat el, amely erre a képviselı-testülettıl a felhatalmazást közvetlenül megkapta. Ha ennek nem tud eleget tenni, vagy a hatáskört nem látja el megfelelıen, a képviselı-testület a hatáskört visszavonja vagy utasít a megfelelı hatáskör gyakorlásra. (4) A képviselı-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, kinevezi a vezetıiket december 31. napját követıen vállalat már nem létesíthetı, gazdasági vállalkozás céljára a képviselı-testület gazdasági társaságot alapíthat, vagy szövetkezet alapítását kezdeményezheti. EBH Az önkormányzat képviselı-testülete egyes hatáskörét átruházhatja, ha azonban a szerzıdési ajánlat nem attól a vevıtıl származik, akire a hatáskör átruházható, a szerzıdés létrejötte nem állapítható meg. (1990. LXV. tv. 9. ). EBH A jogsértı társasági határozatok felülvizsgálása iránt a társaság tagja indíthat pert, a tag alapítóját a perindítás joga nem illeti meg. Az alapító törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére jogosult [1988. évi VI. tv. 44., évi LXV. tv. 9. (1) bek., évi 23. tvr. 18/B. (1) bek., 19. (3) és (5) bek.]. BH A polgármester az önkormányzati képviselı-testület döntési eljárásában akkor is részt vehet, ha önkormányzati hatósági ügyben elsıfokú szervként járt el (1990. évi LXV. tv. 9. ; évi IV. tv. 19., 32., 109. ). BH Nincs jogi akadálya annak, hogy a közhasznú társaság felügyelı bizottsági tagja legyen annak a települési önkormányzatnak a képviselıje, amely önkormányzat a közhasznú társaság tagja [1997. évi CLVI. tv. 7. (1)-(2) bek., 8. (2) bek. a) pont; évi LXV. tv. 9., 61. ; évi IV. törvény 57. (2) bek., 59. (2) bek.; évi CXLIV. tv. 18. (1) bek.]. BH A helyi televízió alapítása nem minısül közhatalmi jellegő tevékenységnek [1990. évi LXV. tv. 8. (1) bek., 9. (4) bek., Ptk (1) bek., Pp. 22., PK 42. sz.]. BH A polgármesteri hivatal rendelkezik ugyan jogi személyiséggel, ez azonban nem jogosítja fel arra, hogy az önkormányzatot megilletı jogot a bíróság elıtt a maga személyében érvényesítse [Pp. 48., 49., évi LXV. tv. 9. (2) bek., 81. (2) bek., 82. (1) bek.].

17 BH I. A jegyzı jogellenes és felróható magatartásáért az önkormányzat tartozik helytállni [Ptk (1) bek., 348. (1) bek., 349. (1) bek., évi LXV. tv. (Ötv.) 9. (1) bek., 34. (2) bek., 36. (3) bek., 38. (1) bek., évi XXIII. tv ai]. BH A közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igényt - polgári jogi jogképesség hiányában - a városi gyámhivatallal szemben nem lehet eredményesen érvényesíteni [1997. évi XXX. törvény 106. (1) bekezdés, 113. (1) bekezdés, 149/1997. (X. 10.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdés, 6. (1)-(2) bekezdés, évi IV. törvény 28. (3) bekezdés, 36. (1) bekezdés, évi III. törvény 48., 327. (4) bekezdés, évi LXV. törvény 9. (1) bekezdés, évi XXXVIII. törvény 66. ]. BH Az önkormányzatok képviselı-testületei - jogi személyiség hiányában - perbeli jogképességgel nem rendelkeznek, perben tehát félként nem vehetnek részt [1990. évi LXV. tv. 9. (1)-(2) bek., Pp. 48., 130. (1) bek. g) pont, 157. a) pont]. BH I. A polgármester az önkormányzat képviselıjeként jár el - ha a képviselı-testület ettıl eltérıen nem rendelkezik -, ezért a polgármester által harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettség - pl. garanciavállalás - érvényességéhez az önkormányzat jegyzıjének ellenjegyzésére nincs szükség [Ptk. 36. (2) bek., 37. (1) bek., 218., 249., 273. (1) bek., évi LXV. tv. 9. (1) bek., évi XX. tv d) pont, 140. (1) bek. k) pont, évi XXXVIII. tv. 66., 100. (1)-(3) bek.]. BH Az egyesületi tagsági viszony fenntartása az egyesületi tag döntési körébe tartozik [1989. évi II. tv. 3. (1) és (4) bek., 8. (1) bek., 12. (1) és (2) bek., évi LXV. tv. 9. (1) bek.]. BH Az önkormányzat tulajdonosi jogait az egyébként perbeli jogképességgel rendelkezı polgármesteri hivatal perindítási jogosultság hiányában a bíróság elıtt nem érvényesítheti [Ptk. 36. (1) bek., évi LXV. tv. 9. (1) bek., 80. (1) bek., Pp. 48. ]. BH A perben fél az lehet, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek meg és kötelezettségek terhelhetnek. Az önkormányzat képviselı-testülete nem jogi személy, nincs perbeli jogképessége, ennek folytán perben félként nem vehet részt [Pp. 48., évi LXV. tv. 9. (1), (2) bek.]. BH Az önkormányzat képviselı-testülete egyes hatásköreit határozattal is átruházhatja a polgármesterre (1990. évi LXV. tv. 9. (3) bek. és 16. (1) bek., évi XI. tv. 10. ]. BH A polgármesteri hivatalok perképessége [Ptk. 28. (3) bek., 36. (1) bek., évi II. tv 38. (1) és (3) bek., évi LXV. tv. 9. (1) bek., évi LXXXIII. tv 1. (1) bek., évi XXXVIII. tv. 66. ]. BH Az önkormányzat tulajdonában álló föld alapítványba utalásához a képviselı-testület határozata szükséges [Ptk. 74/B. (1) bek. c) p., évi LXV. tv. 9. (1) bek., 10. d) p., 80. (1) bek. 88. a) p.]. BH I. A polgármesteri hivatal jogi személy [1990. évi LXV. tv. 9., évi XXXVIII. tv. 66., Ptk. 36. (1) bek.]. BH I. A polgármesteri hivatal jogi személy [1990. évi LXV. tv. 9., 38., évi II. tv. 38., évi CIV. tv. 53. ]. BH Alapítvány elsıdlegesen gazdasági-vállalkozási célra nem hozható létre [Ptk. 74/A. (1) bek., évi LXV. tv. 8. (1) bek., 9. (4) bek., 88. a) pont, KK 2. sz.]. BH III. Az önkormányzatnak alapítvány létesítésére vonatkozó jogosultsága [1990. évi LXV. tv. 8., 9. (4) bek., 88. ]. BH Gondnokság alá helyezés iránt gyámhatóság által indítható perben felperesként fellépı helyi önkormányzati szerv perbeli jogképességének kérdése [Ptké. 8., Pp. 48., évi LXV. tv. 9. (1) bek., évi LXXXIII. tv. 2., évi XX. tv. 137., 22/1992. (I. 28.) Korm. r. 12. (2) bek.]. BH Önkormányzati képviselı-testület kinevezési hatáskörét nem ruházhatja át; e kérdésben való döntéshez minısített többségre van szükség, ennek hiányában nincs határozat [1990. évi LXV. tv. 9. (4) bek., 10. b) pont, 15. (1) bek.]. KGD A keresetindítási határidı elmulasztását nem igazolhatja az a körülmény, hogy a felperesi önkormányzat közgyőlése nem ülésezett, ha a keresetindításról a polgármester - mint az önkormányzat törvényes képviselıje - is dönthet (1952. évi III. törvény , évi LXV. törvény 9. ). KGD A közalkalmazott által a 13. havi fizetésrıl történt lemondás után részére a bérrel azonos összegben kifizetett szociális segély, mint munkabér jellegő személyi kifizetés (juttatás) nem mentes a társadalombiztosítási járulékfizetés alól (járulékköteles). Az önkormányzat által nyújtott személyi jellegő kifizetések (juttatások) tekintetében a munkáltató (foglalkoztató) intézmény, illetve az önkormányzat, mint jogi személy intézményfenntartó köteles helytállni (1975. évi II. törvény 103., évi LXV. törvény 8., 9., 38., évi XXXVIII. törvény 66. ).

18 KGD A helyi önkormányzat alapítványt létrehozhat, azonban az önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására az alapítvány nem alkalmas jogi forma [1959. évi IV. törvény 74/A., évi LXV. törvény 9. (4) bek. és 88. a) pont]. KGD Az önkormányzat képviselı-testülete egyes hatásköreit határozattal is átruházhatja a polgármesterre [1990. évi LXV. törvény 9. (3) bekezdés és 16. (1) bekezdés]. KGD Idıszaki lap alapítói és kiadói jogait a képviselı-testület gyakorolja, a polgármester - a reá át nem ruházott feladat- és hatáskörökben - csak a testület határozatát képviselheti [1990. évi LXV. törvény 9. (1) bekezdés]. KGD Idıszaki lap alapítói és kiadói jogait a képviselı-testület gyakorolja, a polgármester - a reá át nem ruházott feladat- és hatáskörökben csak a testület határozatát képviselheti [1990. évi LXV. törvény 9. (1) bek.]. KGD Az önkormányzat képviselı-testülete egyes hatásköreit határozattal is átruházhatja a polgármesterre [1990. évi LXV. törvény 9. (3) bekezdés és 16. (1) bekezdés]. KGD A helyi önkormányzat alapítványt létrehozhat, azonban az önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására az alapítvány nem alkalmas jogi forma [1959. évi IV. törvény 74/A. ; évi LXV. törvény 9. (4) bek. és 88. a) pont.]. Az önkormányzati alapjogokkal összhangban rendelkezik úgy a törvény, hogy a képviselı-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet alapíthat. Ezeket összefoglalóan a továbbiakban a törvény intézménynek nevezi. A képviselı-testület szervezetalakítási szabadsága érvényesülhet tehát a közszolgáltatási feladatok megoldása során is. Az önkormányzatok mind a kötelezı, mind az önként vállalt feladataikat teljesíthetik a saját maguk által alapított intézmény útján. A törvényi rendelkezésbıl adódóan december 31-ét követıen már vállalatot nem létesíthettek az önkormányzatok. A gazdasági vállalkozásaik céljára gazdasági társaságot alapíthatnak vagy szövetkezet alapítását kezdeményezhetik. A korábbi vállalataikat az önkormányzatok gazdasági társaságokká alakították át. Az intézmények többségében költségvetési szervek. A költségvetési szervként mőködı önkormányzati intézmények túlnyomórészt az önkormányzat egészségügyi, szociális és oktatási, nevelési feladatai ellátásában vesznek részt. A településüzemeltetés, a lakosság közüzemi és kommunális szolgáltatásokkal való folyamatos ellátása is megoldható költségvetési intézmény útján, de e téren már jellemzık a gazdasági társaságok. Az intézményalapítás - a jogi személyiségő társulásra történı átruházás esetét kivéve - a képviselı-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. A költségvetési intézményalapítás, valamint a gazdasági társaság létrehozása és más szervezet alapítása is minısített többségő szavazással történik a 15. (1) bekezdésében foglaltak szerint. A költségvetési szerv alapításának a szabályait az Áht. határozza meg. A költségvetési szerv alapításáról alapító okiratban, megszüntetésérıl határozatban kell intézkedni. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, önkormányzati feladatként ellátandó alaptevékenységét, gazdálkodási jogkörét, felügyeleti szervét, az alapító szerv nevét, a költségvetési szerv vezetıjének kinevezési rendjét, az ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét. A megszüntetı okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, felügyeleti szervét, a megszüntetı szerv nevét, az esetleges jogutódlással kapcsolatos rendelkezéseket, valamint azt a tényt, hogy a költségvetési szerv megszüntetésére e törvény mely rendelkezése alapján került sor. A költségvetési szerv - a Pénzügyminisztérium által vezetett nyilvántartásba történı bejegyzéssel - az alapító okiratban meghatározott hatállyal - jön létre, és a nyilvántartásból a megszüntetı okiratban meghatározott hatállyal való törléssel szőnik meg. Az egyes önkormányzati intézményekkel kapcsolatos fenntartói irányítási feladatokat és hatásköröket, valamint az egyes közszolgáltatások ellátására szolgáló intézmények típusait külön törvények, pl. a közoktatási, szociális igazgatási, egészségügyi törvény tartalmazza. A gazdasági társaságok alapítása a gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. törvény szabályai alapján - a társasági szerzıdéssel - történik. A gazdasági társaság alapítását - a társasági szerzıdés megkötésétıl számított legfeljebb 30 napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégjegyzéket vezetı megyei (fıvárosi) bíróságnak. Részvénytársaság úgy is alapítható, hogy abban az alapító önkormányzat az egyedüli részvényes. Ilyen esetben a közgyőlés jogait az alapító képviselı-testület gyakorolja. Utalnunk kell az intézményalapítás kapcsán az Ötv (1) bekezdés c) pontjára is, amely eligazítást tartalmaz arra nézve, hogy az intézmény megszüntetése, átszervezése is a képviselı-testület hatáskörébe tartozik, és annak során eljárási szempontból az alapítás szabályai szerint kell eljárni.

19 A külön jogszabályok az alapfeladatokat ellátó intézmények megszüntetéséhez, átszervezéséhez gyakran elıírják az intézményi szolgáltatást igénybevevık véleményének döntés elıtti megismerését. Ezért a jogszerő eljárás érdekében ezekre a döntés-elıkészítés során különös figyelmet kell fordítani. A képviselı-testület hatáskörébe tartozik az intézmény vezetıinek kinevezése, megbízása, amely a 103. (1) bekezdés a) pontja alapján magába foglalja a vezetı felmentésének, visszahívásának jogát is, vagyis a visszahívás és felmentés is a képviselı-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik, melyhez a képviselıtestület tagjainak minısített többségő szavazata szükséges. Kivételt jelent ez alól, ha a képviselı-testület rendeletében az Ötv. 10. (2) bekezdése alapján a kinevezést és megbízást, továbbá ezzel összefüggıen a visszahívást és felmentést társulására, illetıleg a Fıvárosi Közgyőlés bizottságára átruházza. A vezetık kinevezése, megbízása intézménytípusonként a külön jogszabályokban foglaltak szerint szigorú eljárási rendben történik, sokszor pályázat alapján, a képesítési elıírások betartásának figyelembevételével. A Ptk.-ban szabályozott non-profit jellegő intézmények közül a közhasznú társaság és a közalapítvány az, amelyet az önkormányzatok is létrehozhatnak a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását biztosító feladataik teljesítése céljából. A közhasznú társaság alapításával kapcsolatos fontos szabály az, hogy a társasági szerzıdésben meg kell határozni a közhasznú társaság által végzett közhasznú tevékenységet és - szükség szerint - az általa folytatott üzletszerő gazdasági tevékenységet. A Ptk. szerint valamely tevékenység akkor minısül közhasznúnak, ha egyrészt a társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgálja, másrészt nem irányul nyereségre vagy vagyonszerzésre. A közhasznú társaság a társasági szerzıdés alapján történı cégbejegyzéssel jön létre. A helyi önkormányzat közalapítvány létrehozására is jogosult a közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából. A Ptk. 74/G. -a alapján közfeladatnak minısül az állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodni. További fontos törvényi rendelkezés, hogy a közalapítvány létrehozása nem érinti az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét. Alapvetı, hogy a helyi önkormányzat (közalapítvány alapítására jogosult szerv) alapítványt csak közalapítványként hozhat létre. A közalapítványra vonatkozó, eddig ismertetett szabályokkal kapcsolatban több, az alapításnál irányadó legfelsıbb bírósági ítélet is született. Így a Legfelsıbb Bíróság ítélete szerint közalapítvány nem csupán az önkormányzat kötelezı feladataira [Ötv. 8. (4)] hozható létre, hanem az Ötv. 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatok mindegyikére. Közalapítvány létrehozási kötelezettsége alól nem mentesíti az önkormányzatot az sem, ha csupán az alapítók egyike az önkormányzat - állapította meg a Legfelsıbb Bíróság másik ítéletében. E szabályból következik az is, hogy az önkormányzat csakis önkormányzati feladat ellátása esetén lehet alapító. Szükséges megjegyezni azt is, hogy a közalapítványt a Ptk. az alapítvány speciális fajtájaként szabályozza, ennek megfelelıen a közalapítványra vonatkozó rendelkezések között csak az általánostól eltérı szabályok megállapítására került sor. A közalapítvány alapító okiratára tehát az alapítvány alapító okiratára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, de azzal a lényeges eltéréssel, hogy közalapítvány létesítése esetén az alapító okiratban a kezelı szerv megjelölése kötelezı, vagy ilyen célra külön szervezet - ideértve a kezelı szerv ellenırzésére jogosult szervet is - létrehozásáról kell gondoskodni. Az általános szabályok értelmében - s ez a közalapítványra is vonatkozik - nem jelölhetı ki, illetve nem hozható létre olyan kezelı szerv (szervezet), amelyben az alapító - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat. A közalapítványt alapító önkormányzat nem hozhat létre olyan kezelı szervet, amelyben a települési képviselık többségben vannak, mert ezáltal az alapító meghatározó befolyást gyakorolhat a kezelı szervre. Törvénysértı az a megoldás is, amely szerint az alapító megóvhatja a kezelı szerv (kuratórium) döntéseit. A Legfelsıbb Bíróság ítéletében ugyanakkor kifejtette azt is, hogy az alapító vagy képviselıje a kezelı szerv egyik tagja lehet, ez önmagában nem törvénysértı. A közalapítvány alapítója önmagát ellenırzı szervként nem jelölheti ki - állapította meg a Legfelsıbb Bíróság újabb ítélete. Az ítélet indokolása szerint jogosult az alapító a kezelı szerv mőködésének ellenırzésére - enélkül a kezelı szerv visszahívásával kapcsolatos jogait nem gyakorolhatná -, e jogosultságát azonban nem mint a Ptk. 74/G. -ának (5) bekezdése alapján megjelölt ellenırzı szerv gyakorolja. Az alapító saját magát ellenırzı szervként nem jelölheti ki, mivel ezzel értelmét veszítené a külön ellenırzı szerv létrehozására vagy megjelölésére vonatkozó rendelkezés. Megjegyezni kívánjuk, hogy a közalapítvány és közhasznú társaság közhasznú szervezetté minısíthetı. A közhasznú szervezetekrıl szóló évi CLVI. törvény elıírásai szerint a közhasznú szervezeteket a közszolgáltatások terén végzett tevékenységük elısegítését célzóan különbözı kedvezmények illetik meg, így a

20 törvényben meghatározott társasági- adó mentesség, helyi adókötelezettséget érintı kedvezmény, illetékkedvezmény, vámkedvezmény, valamint egyéb - jogszabályban meghatározott - kedvezmény. 10. (1) A képviselı-testület hatáskörébıl nem ruházható át: A 9. (3) bekezdéséhez főzött magyarázatban már utaltunk arra, hogy a képviselı-testület csak egyes hatásköreit ruházhatja át. A törvényhez főzött indokolás szerint a képviselı-testület meghatározó szerepének érvényesülése érdekében állapítja meg a törvény azokat az önkormányzati ügyeket, amelyekben kizárólag a képviselı-testület dönthet, amelyeket nem ruházhat át. Az alapvetı, az önkormányzás lényegét adó képviselıtestületi hatásköröket találjuk ezen az átruházási tilalmi listán. A bekezdésben tizenhárom pont alatt nyertek felsorolást az át nem ruházható hatáskörök. Néhány helyen túlbiztosítás figyelhetı meg a törvényben, mint pl. a d) pontnál, mivel a költségvetés megállapítása, a helyi adó megállapítása vagy a településrendezési terv jóváhagyása rendeletalkotást igényel, így egyszerően az (1) bekezdés a) pontja alapján is át nem ruházható hatáskörnek minısülnek. Külön kiemelést érdemel, hogy a évi önkormányzati általános választások napjától, vagyis október 20-ától a képviselı-testület át nem ruházható hatáskörei kibıvültek. Az át nem ruházható hatáskörök közé tartozik egyrészt a települési képviselı és a polgármester összeférhetetlenségi ügyében hozott döntés. Másrészt a fıállású polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi elıírások kapcsán a képviselı-testületi hozzájárulás megadása ahhoz, hogy a polgármester: - vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezetı testületének és felügyelı bizottságának tagja, - gazdasági társaság vezetı tisztségviselıje, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezetı testületének, felügyelı bizottságnak tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetıje (vezérigazgatója), - szövetkezet tisztségviselıje, - alapítvány kezelı szervezetének tagja, tisztségviselıje legyen. Ugyancsak az át nem ruházható hatáskörök körébe került a polgármesteri és a képviselıi vagyonnyilatkozati eljárásokkal kapcsolatos döntés meghozatala. Az elsı tizenkét pontban a helyi hatalomgyakorlás körébe tartozó legfontosabb hatáskörök, a szervezetalakítás kérdései, a személyi kérdésekre vonatkozó és a gazdálkodással összefüggı kiemelt hatáskörök találhatók. Az utolsó pont arról rendelkezik, hogy a képviselı-testület át nem ruházható hatásköre az is, amit a törvény a képviselı-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. Ebbıl az következik, hogy az önkormányzati hatáskört megállapító törvényekben az átruházási tilalmat kifejezetten ki kell mondani, ha törvényalkotó ezt akarja. Ha a hatáskört megállapító törvény külön átruházási tilalmat nem mond ki, abból következıen a hatáskör átruházható, kivéve, ha az (1) bekezdésben meghatározott általános körbe tartozik (pl. rendeletalkotás, intézményalapítás). Az itt felsoroltakon kívül már az Ötv. is állapít meg további átruházási tilalmat. A 102. (2) bekezdésébıl kiderül, hogy a képviselı-testület hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggı feladat- és hatáskörei a kisebbségi önkormányzat testületére nem ruházhatók át. Más törvényekben is találhatók hatáskör-átruházást megtiltó rendelkezések. Ilyen pl. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény a. E szabályozás megtiltja a helyi önkormányzat képviselı-testületének, hogy a szociális ellátási szerzıdés megkötését, a szerzıdés módosítását, illetıleg megszüntetését átruházza. Problémát okozott a jogalkalmazás során az, hogy az intézmény átszervezése és megszüntetése, valamint a személyi kérdéseknél a felmentés, visszahívás nem szerepelt a felsorolásban, így bizonytalanság volt tapasztalható a tekintetben, hogy ezek a hatáskörök átruházhatók-e. Az Ötv évi módosítása ában megoldást adott a kérdésre, és így vitathatatlan e hatáskörök tekintetében is az átruházási tilalom. a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és mőködésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerı címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselı-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttmőködésrıl, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre

Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre 6. (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés,

Részletesebben

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT 1. számú melléklet a 3/2013.(I.22.) sz. határozathoz A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A 103/2012.(VI.25.) számú határozattal elfogadott alapító okirat

Részletesebben

1990. évi LXV. törvény. a helyi önkormányzatokról. I. fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI. Az önkormányzati jogok

1990. évi LXV. törvény. a helyi önkormányzatokról. I. fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI. Az önkormányzati jogok 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Az Országgyőlés - követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit - elismeri és védi a helyi

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

A helyi önkormányzatok 515

A helyi önkormányzatok 515 3. cím A helyi önkormányzatok 515 1. fejezet Az önkormányzat típusai, a helyi önkormányzás lényege 517 Önkormányzás 519 Az önkormányzás legáltalánosabb értelemben azt jelenti, hogy valamely közösségnek,

Részletesebben

Muhariné Mayer Piroska sk. aljegyzı

Muhariné Mayer Piroska sk. aljegyzı Elıterjesztés 3. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. február 1-i ülésére Tárgy: Közösségi ellátások és pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek nappali ellátásának biztosítására

Részletesebben

SAJTOSKÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 20 / 2005/ XII.28. / SZÁMÚ RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL /EGYSÉGES SZERKEZET/

SAJTOSKÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 20 / 2005/ XII.28. / SZÁMÚ RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL /EGYSÉGES SZERKEZET/ SAJTOSKÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 20 / 2005/ XII.28. / SZÁMÚ RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL /EGYSÉGES SZERKEZET/ Sajtoskál község Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

18/2005. (X.26) számú R E N D E L E T E. a közigazgatási hatósági eljárásban az elektronikus ügyintézésrıl.

18/2005. (X.26) számú R E N D E L E T E. a közigazgatási hatósági eljárásban az elektronikus ügyintézésrıl. LAD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 18/2005. (X.26) számú R E N D E L E T E a közigazgatási hatósági eljárásban az elektronikus ügyintézésrıl. Lad Község Önkormányzat Képviselı-testülete a közigazgatási

Részletesebben

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének 14/2008.(V.1.) ÖR RENDELETE A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról azok igénybevételérıl és a fizetendı térítési díjakról 1 Aszód Város Önkormányzat

Részletesebben

Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete

Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007.(X.01.) számú rendeletének módosítása Bag

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testülete a Magyar

Részletesebben

NEMESKÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2/2011.(IV.13.) R E N D E L E T E

NEMESKÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2/2011.(IV.13.) R E N D E L E T E NEMESKÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2011.(IV.13.) R E N D E L E T E SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Nemeskér Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

(módosításokkal egységes szerkezetben)

(módosításokkal egységes szerkezetben) Letenye Város Önkormányzata Képviselı-testületének 4/2008. (IV. 3.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról (módosításokkal egységes szerkezetben) A szociális

Részletesebben

(2) Az R. 3. -a a következı (6) bekezdéssel egészül ki:

(2) Az R. 3. -a a következı (6) bekezdéssel egészül ki: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 11/2012. (III. 6.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 31/2004. (XII. 1) önkormányzati rendelet

Részletesebben

a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására.

a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására. A 103/2011.(V.19.) KT határozat melléklete a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására. 1. A Társulási Megállapodás I. fejezetének /Általános

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v Kunbaracs Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 6. /2011. J e g y z ı k ö n y v Készült: Kunbaracs Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. május 25-én (szerdán) 15: 00 órakor tartott rendkívüli

Részletesebben

Sárospatak Város Jegyzıjétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 e-mail: spatak.ph@t-online.hu

Sárospatak Város Jegyzıjétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 e-mail: spatak.ph@t-online.hu Sárospatak Város Jegyzıjétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 e-mail: spatak.ph@t-online.hu Levelezési cím: 3950 Sárospatak Pf.:218 E L İ T E R J E S Z T É S a Képviselı-testület

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselıtestületének 2014. szeptember 10 - i nyilvános testületi ülésére a 7. sz. napirendi ponthoz Tárgy: Feladat ellátási szerzıdés

Részletesebben

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA 1. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület (a továbbiakban: egyesület). 2. Székhelye: 3422

Részletesebben

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról Budapest Fıváros Közgyőlésének.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról A Fıvárosi Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1),

Részletesebben

KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 13.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRİL

KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 13.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRİL KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 13.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRİL Kál Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testülete a Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

M E G H Í V Ó. N a p i r e n d : Elıadó: 1./ Helyszíni törvényességi ellenırzés megállapításainak Bózsóné Dr. megtárgyalása (írásbeli)

M E G H Í V Ó. N a p i r e n d : Elıadó: 1./ Helyszíni törvényességi ellenırzés megállapításainak Bózsóné Dr. megtárgyalása (írásbeli) Községi Önkormányzat P o l g á r m e s t e r e Kıtelek, Szabadság út 1. szám M E G H Í V Ó Kıtelek Községi Önkormányzat Képviselıtestülete 2011. január 24-én (hétfı) délután 14 órakor ülést tart, melyre

Részletesebben

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 1. sz. melléklet amely létrejött Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselı-testülete, mint az önállóan mőködı és gazdálkodó Hajdúdorog Városi Polgármesteri Hivatal irányító szerve,

Részletesebben

a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 7/2007.(X.1.) önkormányzati rendelet módosításáról

a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 7/2007.(X.1.) önkormányzati rendelet módosításáról Ecsegfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének../2011.(.../...) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 7/2007.(X.1.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata

Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata Dr. Vida Sándor Ügyvédi Irodával kötendı megbízási keretszerzıdésrıl Lırinci Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2015. szeptember 24-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2015. szeptember 24-i ülésére 8. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2015. szeptember 24-i ülésére Tárgy: A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok - 2015. december 31. napját követı

Részletesebben

KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA RÁBATAMÁSI ALAPÍTÓ OKIRATA

KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA RÁBATAMÁSI ALAPÍTÓ OKIRATA KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA RÁBATAMÁSI ALAPÍTÓ OKIRATA Rábatamási Község Önkormányzata az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv., a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. és a költségvetési

Részletesebben

az egyes gyermekvédelmi ellátásokról

az egyes gyermekvédelmi ellátásokról 1 Jánossmorja Város Önkormányzata Képviselı testületének 6/2007. (III.1.) rendelete az egyes gyermekvédelmi ellátásokról Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a gyermekek védelmérıl és

Részletesebben

I. FEJEZET. A rendelet hatálya

I. FEJEZET. A rendelet hatálya 1 JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2008. (II.28.) rendelete a személyes gondoskodást nyújtó, gyermekjóléti alapellátásokról és az igénybevétel feltételeirıl, valamint a fizetendı

Részletesebben

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete a helyi

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZİJÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-250 Fax.: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E L İ T E R J E S Z T É S - a Képviselı-testületnek - az állatok

Részletesebben

Elıterjesztés az iskolai védınıi feladatok ellátásával kapcsolatos mőködési hiány finanszírozásra

Elıterjesztés az iskolai védınıi feladatok ellátásával kapcsolatos mőködési hiány finanszírozásra Aszód Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Címzetes Fıjegyzıjétıl 2170 Aszód, Szabadság tér 9. tel: 28/500-666 Fax: 28/400-575 Email: jegyzo.aszod@invitel.hu 3284- /2009 szám Elıterjesztés az iskolai

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS 7. sz. napirendi pont Tájékoztató a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ feladatkörét érintı jogszabályváltozásokról Elıadó: dr. Brebán

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE

SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE 7 / 2001. / VI.26./ számú RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrıl A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2015. szeptember 24-i ülésére. intézményi referens

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2015. szeptember 24-i ülésére. intézményi referens Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2015. szeptember 24-i ülésére 9. Tárgy: Hajléktalan személyek nappali ellátása Az elıterjesztést készítette: Rostásné Rapcsák Renáta

Részletesebben

Pomáz Város Önkormányzatának Szabályzata a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggı partnerségi egyeztetés általános szabályairól

Pomáz Város Önkormányzatának Szabályzata a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggı partnerségi egyeztetés általános szabályairól A 36/2013. (IV. 23.) önkormányzati határozat melléklete Pomáz Város Önkormányzatának Szabályzata a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggı partnerségi egyeztetés általános szabályairól

Részletesebben

1997. évi CLIV. tv. 152. fenntartású háziorvosi szolgálat útján) - házi gyermekorvosi ellátás (önkormányzati

1997. évi CLIV. tv. 152. fenntartású háziorvosi szolgálat útján) - házi gyermekorvosi ellátás (önkormányzati 1. melléklet a../2011. (..)önkormányzati rendelethez Az önkormányzat kötelező- és önként vállalt feladatainak jegyzéke Egészségügyi ellátás - háziorvosi ellátás (önkormányzati 1997. évi CLIV. tv. 152.

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT. V.sz. melléklet: Hatályos Rendeletek: 1991.év.

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT. V.sz. melléklet: Hatályos Rendeletek: 1991.év. SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT V.sz. melléklet: Hatályos Rendeletek: 1991.év. 1/1991. évi Polgárırségrıl 2/1991. évi Az Önkormányzat 1991. évi költségvetése 5/1991. év Építményadó 6/1991. évi Az 1991.

Részletesebben

Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének. 9/2007. /XII.12./ számu. Rendelete

Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének. 9/2007. /XII.12./ számu. Rendelete Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének 9/2007. /XII.12./ számu Rendelete A TANYAGONDNOKI SZOLGÁLATRÓL 2 MEDINA község Önkormányzati képviselı-testülete /a továbbiakban: Önkormányzat/ a helyi

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2014. február 27-i rendkívüli ülésére

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2014. február 27-i rendkívüli ülésére E L İ T E R J E S Z T É S 3. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2014. február 27-i rendkívüli ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2014. ( ) önkormányzati

Részletesebben

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 5/2010. (III. 30.) önkormányzati rendelete

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 5/2010. (III. 30.) önkormányzati rendelete 1 Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének 5/2010. (III. 30.) önkormányzati rendelete helyi kitüntetés és elismerı cím alapításáról és adományozásának rendjérıl Alap Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 52. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat a Mészöly hagyaték kezelésére vonatkozó együttmőködési megállapodás elfogadására E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

Sajószöged Önkormányzat Képviselı-testületének 11/2006.(IV.27.) számú rendelete a gyermekek támogatásáról, a gyermekjóléti alapellátásokról

Sajószöged Önkormányzat Képviselı-testületének 11/2006.(IV.27.) számú rendelete a gyermekek támogatásáról, a gyermekjóléti alapellátásokról Sajószöged Önkormányzat Képviselı-testületének 11/2006.(IV.27.) számú rendelete a gyermekek támogatásáról, a gyermekjóléti alapellátásokról Sajószöged Önkormányzat Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Kötelezően ellátandó feladatok

Kötelezően ellátandó feladatok I. számú Függelék Kötelezően ellátandó feladatok 1./ Vízrendezés és csapadékvíz elvezetése, csatornázás, vízkárelhárítás, árvíz és belvízelvezetés (zárt csapadékcsatorna hálózat és nyílt árkok karbantartása),

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2014. február 27-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2014. február 27-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat! Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 2014. február 27-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 17/2014. (II. 27.) ÖH. A Meserét Lajosmizsei Napközi Otthonos

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Annavölgy Község Önkormányzat Képviselı-testületének 7/2006. (IX.4.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól (A módosításokkal egységes szerkezetben) Annavölgy Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének../2009.(XII.14.) ÖR RENDELETE Egyes pénzügyi alapok létrehozásáról és felhasználásuk részletes szabályairól 1 Aszód Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A költségvetési szerv neve: Bajna-Epöl-Nagysáp Intézményfenntartó Társulás. 2. Rövid neve: B-E-N Intézményfenntartó Társulás

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A költségvetési szerv neve: Bajna-Epöl-Nagysáp Intézményfenntartó Társulás. 2. Rövid neve: B-E-N Intézményfenntartó Társulás ALAPÍTÓ OKIRAT Epöl Község Önkormányzatának képviselı-testülete, Bajna Község Önkormányzatának Képviselı-testülete és Nagysáp Község Önkormányzatának Képviselı-testülete az államháztartásról szóló 1992.

Részletesebben

Sajóvámos Község Polgármesterétől 3712. Sajóvámos, Munkácsy u. 2. Telefon: 46/ 597-222

Sajóvámos Község Polgármesterétől 3712. Sajóvámos, Munkácsy u. 2. Telefon: 46/ 597-222 Sajóvámos Község Polgármesterétől 3712. Sajóvámos, Munkácsy u. 2. Telefon: 46/ 597-222 Tisztelt Képviselő testület! Sajóvámos községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. március 21-i ülésére

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. március 21-i ülésére Elıterjesztés 6. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. március 21-i ülésére Tárgy: I.) Tájékoztatás a 2012. évi temetı üzemeltetéssel összefüggı bevételek és kiadások alakulásáról

Részletesebben

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól A Szervezetfejlesztési célok megvalósítása, controlling rendszer bevezetése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál projekt tárgyára vonatkozó jogszabályok az alábbiak: 1. 1990. évi LXV. törvény a helyi

Részletesebben

Epöl Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 12/2005.(VIII.26.) Ökt. rendelete A szociális ellátások helyi szabályairól.

Epöl Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 12/2005.(VIII.26.) Ökt. rendelete A szociális ellátások helyi szabályairól. Epöl Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2005.(VIII.26.) Ökt. rendelete A szociális ellátások helyi szabályairól. Epöl Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Nyirád Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselı-testületének nyilvános ülésérıl. 2013. február 14.

JEGYZİKÖNYV. Nyirád Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselı-testületének nyilvános ülésérıl. 2013. február 14. Ügyszám: 289-8/2013. JEGYZİKÖNYV Nyirád Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselı-testületének nyilvános ülésérıl 2013. február 14. Nyirád 2013 1 Jegyzıkönyv Készült: Az ülés helye: Nyirád Község

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve: Tát Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala székhelye: 2534 Tát, Kossuth Lajos u.

Részletesebben

ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2012. január 17-i ülésére VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS:

ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2012. január 17-i ülésére VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: ME 01 Minıségirányítási Eljárás 1. melléklet ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2012. január 17-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Gondozási

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Sajtoskál község Önkormányzat Képviselı-testületének. 9 / 2004./ X II. 28. / számú rendelete

Sajtoskál község Önkormányzat Képviselı-testületének. 9 / 2004./ X II. 28. / számú rendelete Sajtoskál község Önkormányzat Képviselı-testületének 9 / 2004./ X II. 28. / számú rendelete A települési szilárd hulladékra vonatkozó kötelezı közszolgáltatásról /EGYSÉGES SZERKEZET/ Sajtoskál község Önkormányzatának

Részletesebben

HAJDÚNÁNÁS VÁROS BŐNMEGELİZÉSI TANÁCSÁNAK. Szervezeti és Mőködési Szabályzata. (tervezet)

HAJDÚNÁNÁS VÁROS BŐNMEGELİZÉSI TANÁCSÁNAK. Szervezeti és Mőködési Szabályzata. (tervezet) HAJDÚNÁNÁS VÁROS BŐNMEGELİZÉSI TANÁCSÁNAK Szervezeti és Mőködési Szabályzata (tervezet) Bőnmegelızési Tanács Szervezeti és Mőködési Szabályzata A rendırségrıl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 10. (1) bekezdése

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2014. (IV. 10.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK. 18. számú JEGYZİKÖNYVE HATÁROZATAI

BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK. 18. számú JEGYZİKÖNYVE HATÁROZATAI BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 18. számú JEGYZİKÖNYVE HATÁROZATAI 151/2007./XII.28./.kt.határozat: 152/2007./XII.28./kt.határozat: 153/2007./XII.28./kt.határozat: 154/2007./XII.28./kt.határozat:

Részletesebben

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart.

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2000. (I. 30.) számú rendelete a gyermekek átmeneti gondozása keretében megvalósítandó helyettes szülıi tevékenységrıl 1 (az idıközbeni módosításokkal

Részletesebben

Kiskörei Önkormányzat 3/2004.(II. 5.) rendelete a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról.

Kiskörei Önkormányzat 3/2004.(II. 5.) rendelete a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról. Kiskörei Önkormányzat 3/2004.(II. 5.) rendelete a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról. A képviselı-testület A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban:

Részletesebben

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzati feladatokról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2013. (VI.28.) önkormányzati

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v lkunbaracs Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 4. /2012. J e g y z ı k ö n y v Készült: Kunbaracs Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. június 27-én (szerdán) 15: 00 órakor tartott

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu JAVASLAT - a Képviselı-testületnek - Sárospatak Város Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2008. (II. 27.) számú rendelete az Önkormányzat 2008. évi költségvetésérıl

Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2008. (II. 27.) számú rendelete az Önkormányzat 2008. évi költségvetésérıl Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2008. (II. 27.) számú rendelete az Önkormányzat 2008. évi költségvetésérıl Gárdony Város Önkormányzat Képviselıtestülete az Államháztartásról szóló,

Részletesebben

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı E L İ T E R J E S Z T É S 3. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit pénzügyi-ügyintézı Véleményezésre

Részletesebben

Szám: VI. 869-2/2010. Alapító Okirat

Szám: VI. 869-2/2010. Alapító Okirat Szám: VI. 869-2/2010. Alapító Okirat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése és Szálka Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9.

Részletesebben

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl.

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. Az önkormányzat kötelezı feladata a helyi közmővelıdési tevékenység

Részletesebben

Zalaszántó község Önkormányzati Képviselı-testülete. 6/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E

Zalaszántó község Önkormányzati Képviselı-testülete. 6/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E Zalaszántó község Önkormányzati Képviselı-testülete 6/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátásokról (Egységes szerkezetben.) Egységes szerkezetbe

Részletesebben

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOT ELŐÍRÓ ELLÁTANDÓ FELADAT FELADAT JOGSZABÁLY EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Háziorvosi ellátás, házi gyermekorvosi ellátás

Részletesebben

I. Pátka Község Díszpolgára cím alapítása

I. Pátka Község Díszpolgára cím alapítása Pátka Község Önkormányzat Képviselı-testülete 9/2007 (VI. 27.) számú rendelete Az önkormányzat által alapított kitüntetések adományozásáról, valamint a kitüntetések adományozásának és visszavonásának rendjérıl

Részletesebben

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONRÓL ÉS A VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS EGYES SZABÁLYAIRÓL

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONRÓL ÉS A VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS EGYES SZABÁLYAIRÓL Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petőfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu Bér Község Önkormányzat Képviselı-testületének 4/2012.(VI.7.) Önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONRÓL

Részletesebben

ÚTKERESÉS SEGÍTİ SZOLGÁLAT ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MŐKÖDÉSÉNEK SZABÁLYZATA

ÚTKERESÉS SEGÍTİ SZOLGÁLAT ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MŐKÖDÉSÉNEK SZABÁLYZATA ÚTKERESÉS SEGÍTİ SZOLGÁLAT ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MŐKÖDÉSÉNEK SZABÁLYZATA 2 Útkeresés Segítı Szolgálat Székhelye: Dunaújváros Bartók B. út 6/B A szabályzat kiterjed intézmény keretében mőködı ellátásokra

Részletesebben

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. június 28-ai testületi ülésére

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. június 28-ai testületi ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Alelnöke Elıterjesztés 2007. június 28-ai testületi ülésére Tárgy: A Német Nemzetiségi Zene-és Mővészeti Iskola (Csolnok) fenntartására létrehozott társulási megállapodás

Részletesebben

TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS

TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészrıl Budakeszi Város Önkormányzata (2092 Budakeszi, Fı utca 179.; törzsszáma: 390022000; adószáma: 15390022-2-13; képviseli: dr. Csutoráné dr. Gyıri Ottília

Részletesebben

304-5/2008 szám E l ı t e r j e s z t é s

304-5/2008 szám E l ı t e r j e s z t é s Aszód Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Címzetes Fıjegyzıjétıl 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tel: 28/500-666 fax: 28/400-575 Email:jegyzı.aszod@invitel.hu 304-5/2008 szám E l ı t e r j e s z t é

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2013

Közhasznúsági melléklet 2013 Adószám: 21886171-2-42 Cégbíróság: Fıvárosi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 01-09-921653 Kıbányai Szivárvány Szociális Gondoskodást Nyújtó Közhasznú Nonprofit Kft 1108 Budapest, Sütöde utca 4.

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2014. (IV. 10.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v 1. /2011. J e g y z ı k ö n y v Készült: Kunbaracs Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. január 31-én (hétfın) 14: 00 órakor tartott ülésérıl. Jelen vannak: Tóth Ferenc polgármester Fehér István

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 231. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat az Állami Számvevıszék Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenırzésérıl készült jelentésben foglalt megállapításokhoz

Részletesebben

Elıterjesztés 7. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére

Elıterjesztés 7. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére Elıterjesztés 7. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére Tárgy: A járóbeteg-szakellátási feladatok 2013. május 1. napjától történı biztosítása Az elıterjesztést

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgy

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének../2009. (II. 23.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 6/2008.

Részletesebben

A kérelemre indult segélyezési ügyben a kérelmezı köteles családi jövedelmét igazolni.

A kérelemre indult segélyezési ügyben a kérelmezı köteles családi jövedelmét igazolni. Ócsárd Község Önkormányzati Képviselıtestületének többszörösen módosított és kiegészített 4/1993. /V.19./ Önk.kt.sz. rendelete az egyes szociális ellátásokról és hatáskör átadásáról. A képviselıtestület

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 1-i rendkívüli ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 1-i rendkívüli ülésére 9. Elıterjesztés Képviselı-testületének 2012. március 1-i rendkívüli ülésére Tárgy: Lajosmizse Város igazgatói beosztására beérkezett pályázatok elbírálása Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Magyargécben a Községi Önkormányzat Képviselı-testületének, valamint az Önkormányzat Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságának 2011. november 29-i együttes ülésérıl. Jelen vannak:

Részletesebben

Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete

Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének az 5/2010.(XI.16.) KT sz. rendeletével elfogadott Szervezeti és

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. augusztus 28-i ülésére

ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. augusztus 28-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKÉTİL ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. augusztus 28-i ülésére Tárgy: Egyetértés a társulásban fenntartott Pedagógiai Szakszolgálat (Nyergesújfalu)

Részletesebben

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. november 28-i ülésére

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. november 28-i ülésére 1. Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. november 28-i ülésére Tárgy: Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének /2011. ( ) önkormányzati rendelete az önkormányzati

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. szeptember 13-i ülésére. Önkormányzati Iroda

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. szeptember 13-i ülésére. Önkormányzati Iroda Elıterjesztés 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. szeptember 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Intézményei Gazdasági Szervezete gazdasági vezetı beosztására

Részletesebben

Beszámoló a lejárt határidejő határozatokról

Beszámoló a lejárt határidejő határozatokról Beszámoló a lejárt határidejő határozatokról 4/2009.(I.29.)Kt.sz. Javaslattevı Testület létrehozása Jánoshalma Város Képviselı-testülete a kitüntetı címek alapításáról és adományozásáról szóló 19/2008.

Részletesebben

Bevezetı rész. A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya a hivatal köztisztviselıire terjed ki.

Bevezetı rész. A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya a hivatal köztisztviselıire terjed ki. Szekszárdi Önkormányzat 19/2001.(X.2.) rendelete a Polgármesteri Hivatal köztisztviselıi számára biztosított juttatásokról, támogatásokról * a módosításokkal egységes szerkezetben Bevezetı rész Szekszárd

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ME 01 Minıségirányítási Eljárás 1. melléklet ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat Vecsés

Részletesebben

BERZENCE NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

BERZENCE NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1 BERZENCE NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2013.(III.26.) önkormányzati rendelete (Tervezet) Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

Kivonat. mely készült a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsának 2011. szeptember 20. napján megtartott ülésének jegyzıkönyvébıl

Kivonat. mely készült a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsának 2011. szeptember 20. napján megtartott ülésének jegyzıkönyvébıl 59/2011. (IX. 20.) CsKTT. 16-5633-4/2011 Tárgy: Csanytelek, Baross Gábor u. 2. sz. alatti ingatlan használatba vétele Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa megtárgyalta Csanytelek, Baross

Részletesebben