FELHÍVÁS. a közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztését célzó kiemelt projekt megvalósítására. A felhívás címe:

Átírás

1 FELHÍVÁS a közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztését célzó kiemelt projekt megvalósítására A felhívás címe: A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése A felhívás kódszáma: KÖFOP VEKOP-15 Magyarország Kormányának felhívása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és költségvetési szervek részére szolgáltatói szemléletű feladatellátáshoz szükséges kompetenciákat nyújtó, az életpályamodellnek megfelelő emberierőforrás-menedzsment rendszer bevezetése érdekében. A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a közigazgatás minőségi színvonalemelése érdekében a szolgáltató jelleg megerősítését, a humán erőforrás menedzsment hatékonyságának növelését, a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javításával a hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulását. A cél elérését a Kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és költségvetési szervek együttműködésével tervezi megvalósítani jelen felhívásban foglalt feltételek mentén. Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy: a benyújtott támogatási kérelemről 30 napon belül 1 dönt. A felhívás feltételeinek megfelelő projektet vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig. Az előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projektnek a felhívásban meghatározottak szerint előleget biztosít. A támogatási kérelmet benyújtó szervezet az együttműködés keretében vállalja 2, hogy: 1 A támogatási kérelmekről hozott döntés határidejére vonatkozó szabályokat a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet tartalmazza. 2 A támogatási kérelem benyújtására és megvalósítására számos egyéb feltétel vonatkozhat. Kérjük, tanulmányozza át ezeket a felhívás további fejezeteiben. 1

2 projektjük megvalósításával hozzájárul a szolgáltatói szemléletű feladatellátáshoz szükséges kompetenciákat nyújtó, az életpályamodellnek megfelelő emberierőforrás-menedzsment rendszer bevezetéséhez a közigazgatás kulcsterületein. 2

3 Tartalomjegyzék 1. A tervezett fejlesztések háttere A Felhívás indokoltsága és célja A rendelkezésre álló forrás A támogatás háttere Ügyfélszolgálatok elérhetősége A Projektekkel kapcsolatos elvárások Támogatható tevékenységek bemutatása A támogatható tevékenységek állami támogatási szempontú besorolása A projekt műszaki-szakmai tartalmával és a megvalósítással kapcsolatos elvárások A projektvégrehajtás időtartama A projekt megkezdése A projekt végrehajtására rendelkezésre álló időtartam Projektekkel kapcsolatos egyéb elvárások A projekt területi korlátozása A fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó feltételek Indikátorok, szakpolitikai mutatók, adatszolgáltatás Indikátorok Szakpolitikai mutatók Egyéni szintű adatgyűjtés ESZA forrásból megvalósuló felhívások esetén Fenntartási kötelezettség Biztosítékok köre Önerő A támogatási kérelmek benyújtásának feltételei Támogatást igénylők köre Támogatásban nem részesíthetők köre A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja Kiválasztási kritériumok és a kiválasztási eljárásrend A finanszírozással kapcsolatos információk A támogatás formája A projekt javaslat maximális elszámolható összköltsége A támogatás mértéke, összege

4 5.4 Előleg igénylése Az elszámolható költségek köre Az elszámolhatóság további feltételei Az elszámolható költségek mértékére, illetve arányára vonatkozó elvárások Nem elszámolható költségek köre Az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések A felhívás keretében nyújtott egyes támogatási kategóriákra vonatkozó egyedi szabályok A támogatási kérelem elkészítése során csatolandó mellékletek listája További információk A felhívás szakmai mellékletei az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról szóló

5 A Felhívás elválaszthatatlan része az Általános Útmutató a Felhívásokhoz c. 2.0 verzióban készült november. 30-án kiadott dokumentum (a továbbiakban: ÁÚF). A Felhívás, az ÁÚF, a szakmai mellékletek és a támogatási kérelem adatlap együttesen tartalmazzák a támogatási kérelem elkészítéséhez szükséges összes feltételt. Amennyiben jelen Felhívásban foglaltak valamely fejezet tekintetében eltérnek az ÁUF-ban megfogalmazott általános előírásoktól, és az eltérés tényére kifejezett hivatkozás történik, akkor a jelen dokumentumban szabályozottak az irányadók. Felhívjuk a tisztelt támogatást igénylő figyelmét, hogy a Felhívás, az ÁUF, a támogatási kérelem adatlap, továbbá ezek dokumentumai esetén az Irányító Hatóság, illetve a Miniszterelnökség a változtatás jogát fenntartja, ezért kérjük, hogy kövesse figyelemmel a honlapon megjelenő közleményeket! 5

6 1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE 1.1. A Felhívás indokoltsága és célja Háttér A közigazgatás és a közszolgáltatások megfelelő működése meghatározó szükséglet a modern európai társadalmakban. Az Európa 2020 Stratégia, a Nemzeti Reformprogram, illetve a Partnerségi Megállapodás célkitűzéseinek elérése csak a közigazgatás, illetve a közszolgáltatások hatékonyságának fejlesztése, egy ügyfélközpontúbb, szolgáltató hozzáállású állam kialakításával lehetséges. Ezt felismerve Magyarország a közötti időszakban külön operatív program keretében tervezi a közigazgatás, valamint a helyi közszolgáltatási szféra fejlesztéseit végrehajtani, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (továbbiakban: KÖFOP) keretében. A KÖFOP fejlesztései a 11-es számú A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és a hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulása EU tematikus cél elérését támogatják. Jelen projekt a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1561/2015. (VIII. 12.) Korm. határozatban a KÖFOP 2. prioritásán került nevesítésre. Helyzetelemzés A közszolgálati továbbképzés intézményi és jogi kereteit a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.) és a végrehajtásáról szóló 273/2012 kormányrendelet fektette le. A Kttv. 80. (2) bekezdése az NKE-t kötelezi a továbbképzések biztosítására, a továbbképzési rendszer működtetésére. A jogszabályi keretek között az NKE vezetésével a továbbképzési rendszer felépítése megkezdődött, indultak kísérleti programok, amelynek eredményeképpen 220 közszolgálati továbbképzési programot vehetnek igénybe a tisztviselők. A közszolgálati továbbképzési rendszerben a képzéstervezést nem alapozzák meg következetes kompetencia-fejlesztési mérések, hiányoznak a tisztviselői előmenetel rendszerébe illesztett, képzéscentrikus tudásmérési pontok, a tisztviselők egyéni képzési igényeinek önálló azonosítását támogató kompetencia-alapú önértékelési eszközök. A képzésfejlesztés és a képzési kínálat nem kapcsolódik a tisztviselői teljesítmény-értékelés kompetencia-rendszeréhez. A képzési kínálat jelenleg az ágazati ismeretkörökre koncentrál, a kompetencia-fejlesztéshez szűk lehetőségeket kínál, a differenciálódó munkaköri és kompetenciaigényeknek megfelelő képesítő képzési programok (posztgraduális képzések) jelenlegi kínálata sem elégséges. A tanulási környezet nem biztosítja a hatékony tanulás feltételeit (napi munka mellett, megfelelő hardver és szoftver feltételek hiánya), ezért az interaktív, a korszerű oktatástechnológia lehetőségeit kihasználó képzések bővítése szükséges. Hiányoznak a minőségirányítási keretek között működő lokális (megyei, járási) képzés-fejlesztési és szervezési feltételek. Nincs stabil szakértői és oktatói kör, amely megfelelő minőségbiztosítási keretek között fejlődhet. A közszolgálati tisztviselők csak a képzési tervükben feltüntetett továbbképzési programokhoz férhetnek hozzá, mivel nem jött létre a továbbképzés tudásanyagának korszerű tudásmegosztó rendszereken keresztül történő használata a közszolgálatban. 6

7 A felhívás indokoltsága A szolgáltató szemléletű közigazgatás eléréséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a tisztviselők szolgálati képességei és szakmai ismeretei tudatosan, folyamatosan fejlődjenek. A fejlődés kereteit a közszolgálati továbbképzési rendszer egyéni fejlesztési igényeket szolgáló programokkal, korszerű tanulási eszközökkel, fejlesztő környezet megteremtésével biztosítja. A közigazgatásnak egy hatékony tanuló szervezetté kell válnia. A tanulás igényét és kultúráját, a hatékony önfejlesztés képességét ébren kell tartani a közigazgatásban. A közszolgálati továbbképzési rendszer bevezetése esélyt ad arra, hogy a tisztviselők új, inspirálóbb tanulási környezetben végezhessék munkájukat. Cél, hogy a továbbképzés ne kényszer és teher, hanem folyamatos belső szakmai igény legyen. Az elmúlt két év fejlesztései hozzájárulnak az európai közszolgálatok és a hazai felnőttképzés egyik leginnovatívabb tanulási rendszerének kialakításához, és jelen felhívás fejlesztési forrástámogatást biztosít e misszió folytatásához és az eredményes fejlesztői munka elvégzéséhez. Különösen fontos tartalmi elem, hogy a tisztviselők fejlesztési igényei összhangban legyenek az államreform céljaival, a jogi és szervezeti környezet változásaival, az egyéni karrier és életpálya tervekkel, az egyéni teljesítmény-értékeléssel és az egyéni kompetenciák tényleges fejlesztési igényeivel. A projekt tevékenységeit a tisztviselői állomány munkáltatóinak igényei mentén, a bürokráciacsökkentés minőségi megvalósítását támogatva teljesül. A kompetens tisztviselő jelenti a kritikus humánfaktort a közigazgatás és a közszolgáltatások fejlesztésében, különösen a stratégiai és szervezeti célok megvalósításában, a lakosság és a vállalatok adminisztratív tehercsökkentésében, valamint az elektronikus szolgáltatások kiterjesztésében. A közigazgatási szervezet, a jog és feladatrendszer, az eljárások és az erőforrások jelentős ütemű és mértékű átalakítása gyors tanulási feladatot és komoly alkalmazkodási kihívást jelent a tisztviselők számára. Az adaptív szemléletű, a közigazgatási változásokkal azonosuló, azokat pozitívan kezelő tisztviselő a közigazgatási-fejlesztések sikerének feltétele. A reformokat támogató vezetői és tisztviselői mentalitás, a motivált munkahelyi kultúra az egyéni és csoportos tanulást, végső soron az adaptív személetet támogató tanuló környezettel teremthető meg. A tisztviselők és vezetőik egy felfokozott szervezeti, jogi és technológiai (IT) átalakulási folyamatban rendkívüli hatékonysági kényszer alatt dolgoznak. Figyelembe kell venni, hogy a lakossági/vállalati adminisztratív teher csökkentése gyakran a tisztviselő teher (feladat) növekedését (mennyiség), illetve a feladatellátás módjának (ügyintézési rutin) gyors átalakítását (minőség és módszer) jelenti. A tisztviselőnek és vezetőjének folyamatos és naprakész adaptációs-tanulási támogatásra van szüksége ebben a folyamatban. A kompetencia fogalma magában foglalja a képességek összességét és azok tudatos fejlesztését, célirányos alkalmazását. Magyarországon közel 100 ezer tisztviselő (kormánytisztviselő, köztisztviselő) számára a tanulási esélyegyenlőséget is meg kell teremteni, azaz egységesen azonos színvonalú képzésre és tanulástechnológiai háttér és szolgáltatok elérésére kell törekedni. A munkavégzés melletti folyamatos tanuláshoz az időgazdálkodás leghatékonyabb formájában működő képzési módszerekre és technikákra van szükség. Ennek információ-technológiai feltételeit egységesen biztosítani kell minden tisztviselő felé. Különösen kritikus elem a tisztviselők elkötelezettségének, integritásának fenntartása és fejlesztése. A kormányzat és a tisztviselő közötti bizalmi kapcsolatot erősíti a tisztviselő egyéni igényeire figyelő képzés, a tanulást támogató környezet. A közigazgatásnak bizalmat kell építenie a lakosságban és a vállalatokban a közszolgáltatások iránt. Ehhez a bizalomépítéshez olyan tisztviselők kellenek, akik maguk is önbizalommal, motivációval és a közszolgáltatások változásai iránt pozitív érzülettel rendelkeznek és ezt közvetítik a társadalom és a gazdaság szereplői felé is. Átfogó cél 7

8 A KÖFOP jelen felhíváshoz kapcsolódó átfogó célja a szolgáltatói szemlélet és az etikus működés megerősítése a közszolgálatban a közigazgatás emberierőforrás-gazdálkodásának fejlesztésén és a közszolgáltatások színvonalának javításán keresztül. Ezen célok megvalósításának támogatása a KÖFOP 2. prioritása keretében valósul meg. A szolgáltató szemlélet megerősítése érdekében a KÖFOP 2. prioritás alatt meghirdetett jelen felhívás célul tűzi ki a hatékonyabb emberi erőforrás menedzsment és a közigazgatási dolgozók kompetenciáinak fejlesztését: A közigazgatás munkaerő-állományának felkészítését a kihívásokra, a közigazgatás személyi állományának fejlesztésével, amely keretében sor kerül az emberi erőforrás-gazdálkodás egyes funkcióinak továbbfejlesztésére és a személyi állomány (közszolgálati életpálya) fejlesztésére. Jelen felhívás a KÖFOP 2. prioritás 1. specifikus céljához illeszkedik, amely kimondja, hogy a szolgáltatói szemléletű feladatellátáshoz szükséges kompetenciákat nyújtó, az életpályamodellnek megfelelő emberi erőforrás-menedzsment rendszer kerüljön bevezetésre a közigazgatás kulcsterületein. A Felhívás az 1. specifikus célhoz kapcsolódó közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztése intézkedéshez illeszkedik, amely keretében megtörténik a közszolgálati szakemberek képzése (életpályamodell részeként és azon kívül), valamint az ehhez szükséges képzésfejlesztés (tananyag és oktatási módszer), továbbá a tudásmegosztást ösztönző rendszer kialakítása. A felhívás célja, tervezett fejlesztések A közigazgatás hatékonyabb működése folyamatosan tanuló, adaptív szervezetet feltételez, amely a bürokráciacsökkentést szolgáló minőség erősítésére, a munkavégzés hatékonyságának növelésére törekszik olyan tisztviselőkkel, akik tudatosan fejlesztik szolgálati képességeiket és bővítik szakmai ismereteiket. A projekt stratégiai célja, hogy ehhez az egyéni fejlesztési igényeket szolgáló programokat, korszerű tanulási eszközöket és fejlesztő környezetet biztosítson. Ennek megfelelően a projekt céljai: az egyéni fejlesztést támogató képzések, az egyéni tanulási szükségletek és a valós kompetencia-igények mérése, az ezekre épülő képzési programok, a korszerű tanulási technológia és a támogató technikai háttér, A projekt céljai szerinti beavatkozási területek: 1) A közszolgálatban dolgozók egyéni fejlesztési terven alapuló kompetencia-fejlesztése; 2) A közszolgálatban dolgozók hatékonyabb tanulását segítő tanulási környezet, oktatás-technológia és képzésmenedzsment fejlesztése; 3) Kompetencia-alapú közszolgálati életpálya-programot támogató szolgáltatások. A stratégiai cél és a hozzá kapcsolódó indikátorok megvalósításához három alcél/beavatkozási terület kapcsolódik: 1) A közszolgálatban dolgozók egyéni fejlesztési terven alapuló kompetencia-fejlesztése; 2) A közszolgálatban dolgozók hatékonyabb tanulását segítő tanulási környezet, oktatás-technológia és képzésmenedzsment fejlesztése; 8

9 3) Kompetencia-alapú közszolgálati életpálya-programot támogató szolgáltatások; Az egyes projektelemek megvalósítása az alábbi feladatokra bontható: 1) A közszolgálatban dolgozók egyéni fejlesztési terven alapuló kompetenciafejlesztésének végrehajtása révén a tisztviselői egyéni fejlesztési igényeit szolgáló képzéstervezési rendszer kerül kialakításra, melyet egyéni fejlesztési célok mentén kialakított és kibővített képzési kínálat támogat. A továbbképzések során igénybe vehető képzési kínálat új programokkal bővül és illeszkedik az egyéni fejlesztési célokhoz: megtörténik az egyes programok fejlesztési cél szerinti újra strukturálása, illesztése a kidolgozásra kerülő kompetencia nomenklatúra szerint, amely révén biztosítható a tisztviselők továbbképzéseinek egyéni fejlesztési célok alapul vételével történő tervezése. 2 ) A közszolgálatban dolgozók hatékonyabb tanulását segítő tanulási környezet, oktatástechnológia és képzésmenedzsment fejlesztésének célja, hogy a továbbképzés megfeleljen a modern munkakörnyezetben zajló tanulási igényeknek és elvárásoknak azáltal, hogy a képzések technológiai, módszertani és logisztikai rendszerei a munkáltatók, a tisztviselők és a képzés-fejlesztési szakma igényeinek figyelembe véve kerül kialakításra. 3 ) A kompetencia-alapú közszolgálat életpálya-programot támogató szolgáltatások kialakításának célja, hogy a tisztviselők életpályán belüli mobilitását elősegítő fejlesztési programok létrehozásával, a tisztviselők egyéni fejlesztési igényeinek beazonosítását támogató mérési rendszer kialakításával, egyéni fejlesztést szolgáló (posztgraduális) előmeneteli képzési rendszer fejlesztésén és digitális tanulási szolgáltatások nyújtásán keresztül biztosítsa a tisztviselők szolgálati képességeinek és szakmai ismereteinek folyamatos fejlesztését. A projekt keretében megvalósuló kompetencia fejlesztési képzések esetében biztosítani szükséges, hogy a résztvevők számára, így a tisztviselőket küldő szervezetek számára a képzések költségtérítés mentesek, illetve ebben az esetben biztosítani kell, hogy ezen képzésekre, a személyek és szerveztek vonatkozásában más hazai költségvetésből származó forrás, normatív támogatás nem vehető igénybe a kettős finanszírozás elkerülése érdekében. Kapcsolódó projektek, konstrukciók A felhívás szakmai tartalma az ÁROP projektek eredményeit és tapasztalatait felhasználva, az eddigi fejlesztésekre épülve határozza meg a fejlesztési irányokat, stratégiai célokat, tevékenységi és szakmai tartalmi elemeket. A felhívás koncepciójának tervezése valós szükségletekre épült, megcélozva a továbbképzési rendszerből hiányzó elemek kifejlesztését, ezáltal pedig a közigazgatás hatékonyabb működéséhez járul hozzá. A felhíváshoz kapcsolódó ÁROP projektek: 1. ÁROP : Korrupció megelőzése és közigazgatás-fejlesztés áttekintése A projekt szakmai célja elsődlegesen a társadalom által érzékelt hivatali korrupció szintjének csökkentése, a közigazgatással szembeni közbizalom szintjének emelése volt. 2. ÁROP : Ügyfélszolgálati élethelyzetek és eljárások kidolgozása 9

10 A projekt megvalósítása során ügyfélszolgálati élethelyzetek és eljárások kidolgozása történt meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal és a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatallal együttműködésben. 3. ÁROP : Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban A projekt során az NKE számos területen ért el kiemelkedő eredményt: új képzési és kutató központ alakult, új mesterszak került kifejlesztésre, egyedülálló hivatásetikai képzéssorozat valósult meg, létrejött a Továbbképzési és Vizsgaportál. 4. ÁROP : Közigazgatási Vezetői Akadémia A projekt hazánkban elsőként integrálta az államigazgatásban dolgozó állami vezetők, a versenyszférában működő szervezetek, valamint az NKE-n dolgozó oktatók, tudományos munkatársak vezetésfejlesztési ismereteit. 5. ÁROP : Új közszolgálati életpálya A projekt során sor került az életpálya-modell elemeinek kidolgozására és megújítására, a személyügyi menedzsment szolgáltatások bevezetésére, megkezdődött a közszolgálati életpályák (közigazgatás, rendészet, honvédelem) összehangolása, a közszférán és a közigazgatáson belüli átjárhatóság biztosítása. 6. ÁROP : Elektronikus képzési és távoktatási anyagok készítése A projekt megalapozta az NKE közszolgálati e-learning minőségirányítási feladatkörének gyakorlását, tágabb célcsoportban elterjesztette és domesztikálta a hagyományostól eltérő, elektronikus továbbképzési formákat. 7. ÁROP : Kormányablakok munkatársainak képzése A projekt során kialakított képzés olyan hiánypótló, munkaidő-kímélő, modern tematikájú és módszertanú oktatást kínált a közigazgatási ügyfélszolgálati munka területén, amely rövid és hosszú távon is hozzájárul a magyar közigazgatás megújulásához, a magas szaktudású, nemzet iránt felelősségtudatot érző és nemzetközi szinten is helytállni képes kormánytisztviselői, köztisztviselői kar kialakításához. 8. ÁROP : Tudásalapú közszolgálati előmenetel A projekt célja az volt, hogy a Magyary Programban meghatározott képzési központ funkció, egyedülálló közszolgálati tudásbázis kialakítása az NKE intézményi keretei között megvalósuljon, és így hatékonyan lássa el a közszolgálati képviselők képzésével, tovább- és átképzésével, valamint a közigazgatási vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat. 9. ÁROP : Képzés a konvergencia régiókban lévő önkormányzatoknak A projekt célja a közszolgálati továbbképzési rendszer fejlesztésével annak elősegítése volt, hogy az önkormányzati köztisztviselők gyorsan és eredményesen tudjanak alkalmazkodni a változó jogszabályi, gazdasági, társadalmi környezethez, elvárásokhoz és a modern közigazgatás igényeihez. 10. ÁROP : Közigazgatási szervek munkatársainak kompetencia fejlesztése A projekt, amely a közigazgatási szerveknél dolgozók kompetencia fejlesztését valósította meg, 10 kompetencia területen, mintegy 5500 fő bevonásával, 18 hónap időtartamban. 11. ÁROP : Közigazgatásban dolgozók képzése a konvergencia régióban a közigazgatási és ügykezelői alapvizsga, valamint a közigazgatási szakvizsga ismeretekre; ÁROP : Közigazgatásban dolgozók képzése a Közép-magyarországi régióban a közigazgatási- és ügykezelői alapvizsga, valamint a közigazgatási szakvizsga ismeretekre A projektek közvetlen célja az volt, hogy minél több tisztviselő vehessen részt a közigazgatási vizsgarendszerben, ezáltal sikeresen és hatékonyan alkalmazza a megszerzett, rendszerezett 10

11 tudásanyagot, amelyre a továbbképzéseken elsajátított ismeretek építhetők. A projektek célrendszere megegyezett, ám Magyarország eltérő földrajzi területein a közép-magyarországi régióban és a konvergencia régiókban fejtették ki céljaikat. A felhíváshoz kapcsolódó tervezett projektek: 1. KÖFOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztése: A módszerek, a célcsoport, valamint az eredmények tekintetében egyeztetni szükséges, a lehatárolásokat meg kell tenni, illetve a szinergikus, együttműködési pontokat be kell építeni mindkét projektbe. 2. KÖFOP A területi államigazgatási szervek humánerőforrásának fejlesztése: A módszerek, a célcsoport, valamint az eredmények tekintetében egyeztetni szükséges, a lehatárolásokat meg kell tenni, illetve a szinergikus, együttműködési pontokat be kell építeni mindkét projektbe. 3. KÖFOP Az új közszolgálati életpályához kapcsolódó személyzeti utánpótlás: A képzések és módszerek, valamint eredmények tekintetében egyeztetni szükséges, a lehatárolásokat meg kell tenni, illetve a szinergikus együttműködési pontokat be kell építeni mindkét projektbe. 4. KÖFOP Az új közszolgálati életpályához kapcsolódó HR-funkciók fejlesztése, a munkakör alapú rendszer kiépítése: A módszerek, a célcsoport, valamint az eredmények tekintetében egyeztetni szükséges, a lehatárolásokat meg kell tenni, illetve a szinergikus, együttműködési pontokat be kell építeni mindkét projektbe. 5. KÖFOP 1. Prioritás: Ügyfélkapcsolati rendszerek fejlesztése (kormányablak, települési ügysegéd, közvetlen kiszolgálás: Az ügyfélkapcsolati rendszerek változásaihoz kapcsolódó speciális munkaköri ismeretek és képességek megszerzését a projekt keretén belül megvalósuló belső szakmai képzések is biztosítják. A módszerek, a célcsoport, valamint az eredmények tekintetében egyeztetni szükséges, a lehatárolásokat meg kell tenni, illetve a szinergikus, együttműködési pontokat be kell építeni mindkét projektbe. 6. KÖFOP 1. Prioritás: Területi államigazgatás egységes működését támogató rendszerfejlesztések: Az egységes központi irat és dokumentumkezelési rendszer bevezetéséhez kapcsolódó speciális munkaköri ismeretek és képességek megszerzését a projekt keretén belül megvalósuló belső szakmai képzések is biztosítják. A módszerek, a célcsoport, valamint az eredmények tekintetében egyeztetni szükséges, a lehatárolásokat meg kell tenni, illetve a szinergikus, együttműködési pontokat be kell építeni mindkét projektbe. 7. KÖFOP 1. Prioritás: Kormányhivatalok és önkormányzatok közötti együttműködés javítása: Az államigazgatási és önkormányzati igazgatási feladatok változásához, a törvényességi felügyeleti rendszer továbbfejlesztéséhez, valamint a közfeladatok határmenti ellátásához kapcsolódó speciális munkaköri ismeretek és képességek megszerzését a projekt keretén belül megvalósuló belső szakmai képzések is biztosítják. A módszerek, a célcsoport, valamint az eredmények tekintetében egyeztetni szükséges, a lehatárolásokat meg kell tenni, illetve a szinergikus, együttműködési pontokat be kell építeni mindkét projektbe. Valamennyi kapcsolódó fejlesztések és projektek tekintetében egyeztetni szükséges az érintett szervezetekkel, kedvezményezettekkel, amennyiben vonatkozik a lehatárolásokat meg kell tenni, illetve a szinergikus együttműködési pontokat be kell építeni a projektekbe. Elvárt eredmények 11

12 A projekt eredményeként a közszolgálatban dolgozók hatékonyabb tanulását segítő - oktatástechnológia és képzésmenedzsment fejlesztésen alapuló - tanulási környezet jön létre. A projekt hatásaként mérhetően javul és folyamatosan fejleszthetővé válik a közszolgálatban dolgozók kompetenciaszintje, rendszerszinten elterjed a személyre szabott fejlesztés módszere, a projekt célcsoportját képező tisztviselők tudásának, képességeinek fejlesztése végső soron hozzájárul a közigazgatás és közszolgáltatások hatékonyságának növeléséhez, a bürokrácia csökkentés minőségi végrehajtásához, Magyarország versenyképességének növeléséhez. A projektmegvalósítás során elvárt eredmények a stratégiai célhoz illeszkedően az alábbiak: A kompetenciafejlesztés egyéni igényeire épülő, kifejlesztett továbbképzést eredményesen teljesítő tisztviselő. Rendelkezésre áll a tisztviselők egyéni fejlesztési terveit és a képzéstervezést összehangoló, teljes körű, web alapú kifejlesztett informatikai rendszer. 120 db kifejlesztett képzési program, amely a tisztviselők egyéni fejlesztési tevékenységigényein alapulnak. 10 db kifejlesztett képesítő program, amely a tisztviselők egyéniesített életpályán belüli mobilitását segíti elő. 1 db kialakított országos közszolgálati továbbképzési szakértői-oktatói hálózati rendszer, amely megyei szintű szervezői kapacitás beépítésével működik tisztviselő sikeres kompetenciamérése az Egyéni Tisztviselői Kompetencia-mérés (a tisztviselő számára releváns ismeretek, képességek és magatartások szintjének azonosítását szolgáló mérőrendszer) rendszerében. További eredményként mérhetően javul és folyamatosan fejleszthetővé válik a közszolgálatban dolgozók kompetenciaszintje, és rendszerszinten elterjed a személyre szabott fejlesztés módszere. A közszolgálatban dolgozók hatékonyabb tanulását segítő - oktatás-technológia és képzésmenedzsment fejlesztésen alapuló - tanulási környezet jön létre. A projekt eredményei támogató környezetet adnak: a folyamatosan tanuló, adaptív munkahelyi közösség kialakulásához, a bürokráciacsökkentést szolgáló minőséget, saját munkavégzésének hatékonyságán és átláthatóságán keresztül tudatosan erősítő, e végből szolgálati képességeit célzottan fejlesztő és szakmai ismereteit bővítő tisztviselők számának növeléséhez A rendelkezésre álló forrás A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 17,50 milliárd Ft. A kiemelt projekt felhívás országos hatáskörű, az országos kihatású projektek támogatása a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (továbbiakban: VEKOP) és a KÖFOP keretéből arányosítás alapján történik: a projekt összes elszámolható költségének 80,9% a konvergencia (KÖFOP) forrásból, 19,1% a KMR (VEKOP) forrásból kerül kifizetésre. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 1 db. 12

13 1.3. A támogatás háttere Az Európai Bizottság C(2015) 5262 számú határozatában jóváhagyta a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Programot, valamint a Kormány a 1561/2015. (VIII. 12.) a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló Korm.határozatában megállapította a KÖFOP évre vonatkozó Éves Fejlesztési Keretét (továbbiakban: KÖFOP 2015.évi ÉFK), amely 2. számú mellékletében nevesítette a KÖFOP 2. prioritás keretében felhívásra benyújtható kiemelt projekteket. Jelen felhívást a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében a Miniszterelnökség Közigazgatási Programok Irányító Hatósága hirdeti meg. Jelen felhívás forrását az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. 2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a telefonszámon, ahol hétfőtől csütörtökig 8 órától 16 óráig, pénteken 8 órától 14 óráig fogadják hívását. Kérjük, kövesse figyelemmel a Felhívással kapcsolatos közleményeket a oldalon, ahol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja. 3. A PROJEKTEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK Kérjük, hogy a támogatási kérelem összeállítása során vegye figyelembe, hogy a projekteknek meg kell felelniük különösen a következőknek: 3.1. Támogatható tevékenységek bemutatása A Felhívás keretében a Felhívás 1.1. pontjában foglalt céljainak megfelelően és a 3.2 pontban foglalt feltételek betartása mellett az alábbi tevékenységek támogathatóak: 1. PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉS 1. Szakmai előkészítés (megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése, a projekt stratégiai, műszaki és szakmai megtervezése, szükségletfelmérés) 2. Projekt előkészítéséhez kapcsolódó egyéb szakértői tanácsadás 3. Közbeszerzés (közbeszerzések/feltételes közbeszerzések előkészítése; lebonyolítása) 13

14 2. PROJEKT SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁSA (KÖZVETLEN) A Felhívás 1. pontjában felsorolt célokat megvalósító szakmai tevékenységek. Ezen szakmai célokhoz kapcsolódóan: 2.1 Szakmai tevékenységek: A projekt 3 stratégiai részcélra bontható, amelyek fejlesztései összehangoltan, a projekt teljes időtartamára vonatkozó ütemezéssel egymást támogatva, kiegészítve valósulnak meg: A közszolgálatban dolgozók egyéni fejlesztési terven alapuló kompetenciafejlesztése; A közszolgálatban dolgozók hatékonyabb tanulását segítő tanulási környezet, oktatástechnológia és képzésmenedzsment fejlesztése; A kompetencia-alapú közszolgálat életpálya-programot támogató szolgáltatások. Stratégiai részcél A közszolgálatban dolgozók egyéni fejlesztési terven alapuló kompetencia-fejlesztése Beavatkozási terület: Képzésfejlesztést támogató feladatok megvalósítása A közszolgálatban dolgozók hatékonyabb tanulását segítő tanulási környezet, oktatástechnológia és képzésmenedzsment fejlesztése Tisztviselői fejlesztési igényeken alapuló képzéstervezési szolgáltatás létrehozása Tisztviselők egyéni fejlesztési igényein alapuló képzési programok létrehozása és képzések megvalósítása Tisztviselő folyamatos tanuláshoz szükséges képességeinek és szervezetek tanulási kultúrájának fejlesztése Az egyéni fejlesztési igényeket szolgáló korszerű tanulási eszközök és fejlesztő környezet létrehozása Fejlesztési tartalom Tisztviselői fejlesztési igényeket szolgáló képzéstervezés - elektronikus képzéstervezési rendszerfejlesztés - egyéni fejlesztési célalapú képzési kínálat Képzési programok fejlesztése Online tanulási-tanítási képességek és kultúra fejlesztése Képzések megvalósítása Mentor-szakfelelős-fejlesztési menedzser rendszer kialakítása Integrált digitális tanulás-tanítási környezet és infrastruktúra kiépítése Országos közszolgálati továbbképzési szakértői- oktatói hálózati rendszer kiépítése és működtetése Beavatkozási terület: IT környezet, logisztika fejlesztése A kompetencia-alapú közszolgálati életpályaprogramot támogató szolgáltatások Beavatkozási terület: A tisztviselők egyéniesített életpályán belüli mobilitását elősegítő fejlesztési programok létrehozása Egyéni fejlesztést szolgáló tanulási szolgáltatások fejlesztése A továbbképzésben alkalmazott e- learning gyártás Képesítő képzési programok Kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzés Digitális tanulási szolgáltatások kifejlesztése 14

15 Életpálya, előmenetelhez kapcsolódó fejlesztések Egyéni tisztviselői kompetenciamérési rendszer kialakítása Egyéni fejlesztést szolgáló (posztgraduális) előmeneteli képzési rendszerfejlesztés Egyéni fejlesztést elősegítő mérések megvalósítása (e-kompetenciamérés) Egyéni fejlesztést szolgáló (posztgraduális) előmeneteli képzési programok fejlesztése és megvalósítása Az egyes projektelemek megvalósítása az alábbi feladatokra bontható: A közszolgálatban dolgozók egyéni fejlesztési terven alapuló kompetenciafejlesztésének végrehajtása révén a tisztviselői egyéni fejlesztési igényeit szolgáló képzéstervezési rendszer kerül kialakításra, melyet egyéni fejlesztési célok mentén kialakított és kibővített képzési kínálat támogat. A továbbképzések során igénybe vehető képzési kínálat új programokkal bővül és illeszkedik az egyéni fejlesztési célokhoz: megtörténik az egyes programok fejlesztési cél szerinti újra strukturálása, illesztése a kidolgozásra kerülő kompetencia nomenklatúra szerint, amely révén biztosítható a tisztviselők továbbképzéseinek egyéni fejlesztési célok alapul vételével történő tervezése. Az egyéni továbbképzési tervezés és a képzési struktúra átalakítása az alábbi feladatok megvalósítását feltételezi: Képzési programok fejlesztése: a jelenlegi képzések számos esetben általános közigazgatási ismereteket közvetítenek, melyek a tisztviselők mindennapi munkavégzését csak részben segítik. Az egyedi igényeket kiszolgáló, a tisztviselők ismereteinek és hatékony munkavégzésének fejlesztését támogató továbbképzések megvalósításához a jelenlegi képzési kínálat fejlesztése, a meglévők továbbfejlesztése szükséges. Szakértői hálózat kiépítése és működtetése: a képzési programok fejlesztése, az online és jelenléti képzések minőségi megvalósítása csak megfelelő szakértői és oktatói háttérrel valósítható meg. Szükséges egy témaszakértői és oktatói kapacitásokat, valamint a szakértők, oktatók tevékenységét, értékelését nyomon követő nyilvántartási és információs rendszer kialakítása, mely lehetővé teszi a kapacitásokkal való ésszerű gazdálkodást és az adatokra épülő minőségbiztosítást. Oktatók felkészítése: a képzési programok egységes szakmai értelmezése, új módszertani fogások elsajátítása érdekében szükséges az oktatók felkészülésének támogatása. A képzések megvalósítása: a kifejlesztett továbbképzési programok megvalósításához a szükséges oktatói kapacitások biztosításával, a képzésszervezési tevékenységek ellátásával és a fizikai-technológiai infrastruktúra biztosításával kapcsolatos feladatok kerülnek ellátásra. A tanulás-tanítási képességek és kultúra fejlesztése: a továbbképzések megújuló technológiai és módszertani eszköztára szükségessé teszi a tisztviselők és az oktatók tanulási-tanítási gyakorlatainak fejlesztését, hogy fenntarthatóan és hatékonyan működhessenek a folyamatos, online tanulást előtérbe helyező rendszerfejlesztések. A tanulási kultúra fejlesztésére irányuló törekvések célja, a folyamatosan tanuló közszolgálati értékek erősítése, ezen értékek melletti elköteleződés erősítése A közszolgálatban dolgozók hatékonyabb tanulását segítő tanulási környezet, oktatástechnológia és képzésmenedzsment fejlesztésének célja, hogy a továbbképzés megfeleljen a modern munkakörnyezetben zajló tanulási igényeknek és elvárásoknak azáltal, hogy a képzések technológiai, módszertani és logisztikai rendszerei a munkáltatók, a tisztviselők és a képzés-fejlesztési szakma igényeinek figyelembe véve kerül kialakításra. 15

16 Integrált digitális tanulás-tanítási környezet és infrastruktúra kiépítése során létrejövő integrált képzési portál rendszer a képzés-fejlesztési folyamat valamennyi szereplője számára, szerepköréhez kapcsolódóan széleskörű szolgáltatásokat fog nyújtani. A képzési portál mellett elektronikus tananyag-fejlesztési eszközök kerülnek kialakításra, és létrejönnek járási szinten az online továbbképzések igénybe vételét biztosító tanulópontok. Országos szakértői-oktatói hálózati rendszer kiépítésével valamennyi megyeszékhelyen biztosítva lesznek a helyi igényekhez illeszkedő és azokat kiszolgáló képzésszervezési kapacitások, illetve lehetőség nyílik a továbbképzési kapacitások logisztikai rendszerének hatékonyabbá tétele a helyben dolgozó, magasan képzett gyakorló tisztviselők és a helyi tudományos élet képviselőinek bevonásával a továbbképzési programok fejlesztésébe és a tisztviselők oktatásába. A továbbképzésben alkalmazott e-learning gyártás keretében e-tananyagok, e-segédanyagok készítését támogató módszertanok, eszközök és komplett e-learning tananyagok, oktatási szimulációk kerülnek kifejlesztésre, illetve tanulástámogatási módszertanok, gyakorlatok kerülnek előállításra A kompetencia-alapú közszolgálat életpálya-programot támogató szolgáltatások kialakításának célja, hogy a tisztviselők életpályán belüli mobilitását elősegítő fejlesztési programok létrehozásával, a tisztviselők egyéni fejlesztési igényeinek beazonosítását támogató mérési rendszer kialakításával, egyéni fejlesztést szolgáló (posztgraduális) előmeneteli képzési rendszer fejlesztésén és digitális tanulási szolgáltatások nyújtásán keresztül biztosítsa a tisztviselők szolgálati képességeinek és szakmai ismereteinek folyamatos fejlesztését. A tisztviselők egyéniesített életpályán belüli mobilitást elősegítő fejlesztési programok keretében speciális feladatok ellátására képesítő szakirányú továbbképzési programok kerülnek fejlesztésre. A programok közül kiemelkedik a kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzés, mely a közigazgatásban a felsővezetői feladatellátáshoz szükséges ismeretek és képességek fejlesztését célozza, lehetőséget biztosítva a társadalomtudományokban mesterszintű képzettséget szerzett tisztviselők számára közszolgálati tudás és a komplexebb államtudományi szemlélet elmélyítésére. Az egyes szakirányú továbbképzések fejlesztése során el kell készíteni a Képzési Programot és a Képzési és Kimeneti Követelményeket, az egyes oktatási programokhoz rendelt tananyagokat, oktatást és számonkérést biztosító módszertanokat, majd meg kell valósítani a képzéseket. Figyelemmel arra, hogy valamennyi program esetében új fejlesztés készül, fontos a hallgatói, oktatói vélemények összegyűjtése, rendszerezése, és a tapasztalatok szakmai mérlegelést követő átvezetése. Az egyéni fejlesztési igények beazonosítását elősegítő mérések megvalósítása és kompetenciaközpont létrehozása keretében megtörténik a kompetencia nomenklatúra kialakítása, melynek segítségével a továbbképzési programok illeszthetővé válnak a tisztviselő egyéni fejlesztési igényeihez. A fejlesztés segítségével mérési módszertanok, e-szintfelmérő rendszerek fejleszthetők, melyek eredménye személyes programajánlóként, inputként szolgál az egyéni fejlesztési tervek kialakításához. A fejlesztések eredményeképpen lehetőség nyílik olyan mérési pontok, a mérési pontokhoz rendelt elvárt követelmények meghatározására, melyek segítségével a tisztviselők időről-időre számot adnak tudásukról. Az egyéni fejlesztést szolgáló (posztgraduális) előmeneteli képzési programok fejlesztése és megvalósítása keretében lehetőség nyílik a tisztviselők számára a közigazgatási szakvizsga programot kiváltó továbbképzési programok fejlesztésére, jogi szabályozási környezet kialakítására. A digitális tanulási szolgáltatások fejlesztésének keretében kialakításra kerül a tisztviselők számára open access módon hozzáférhető oktatási tartalmakhoz differenciált eszközrendszerrel való hozzáférés. E szolgáltatások biztosítják a tisztviselők egyéni igényei szerinti tudástartalmak 16

17 és hozzáférési módok (online keresés, mobil alkalmazás, közösségi együttműködés) szerinti hozzáférést a továbbképzések során fejlesztett oktatási tartalmakhoz. 2.2 Kommunikációs és disszeminációs tevékenységek a szakmai tevékenységhez kapcsolódóan: szakmai rendezvények, konferenciák, workshop-ok megvalósítása; szakmai célokat szolgáló kommunikációs és marketing tevékenységek, disszeminációhoz kapcsolódó honlap fejlesztés; kiadványok készítése, terjesztése; 2.3 Képzések kidolgozása és megvalósítása a szakmai tevékenységhez kapcsolódóan: A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztéséhez kapcsolódó, a projekt szakmai céljait közvetlenül szolgáló képzések kidolgozása, minősítése; képzési anyagok elkészítése; képzések megvalósítása, lebonyolítása; 2.4 Egyéb szakmai megvalósító tevékenységek: mérnöki, jogi szolgáltatás igénybevétele; minőségbiztosítás a projekt céljainak megvalósítása érdekében a kedvezményezett által teljesített szakmai megvalósítással összefüggő tevékenységek, projekt végrehajtásának szakmai támogatása/szakmai vezetés egyéb, a szakmai megvalósítást közvetlenül szolgáló szolgáltatás igénybevétele 3. PROJEKT MEGVALÓSÍTÁS TÁMOGATÁSA (KÖZVETETT) 3.1 Projektmenedzsment Projektmenedzsment feladatok ellátása a projekt előkészítési és megvalósítási szakaszában Projektmenedzsmenthez szükséges iroda és eszközök biztosítása 3.2 Horizontális követelmények teljesítése A tevékenységeket részletesen lásd a Felhívás 3.2. pontjában, a projekt műszaki-szakmai tartalmával és a megvalósítással kapcsolatos elvárások című részben. 3.3 Kötelező tájékoztatás, nyilvánosság A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó kötelezettségeket az ÁUF c. dokumentum 10. fejezete tartalmazza. 3.4 Egyéb tevékenység 17

18 a projekt végrehajtásához szükséges, általános (rezsi) költségek biztosítása vagyonbiztosítás A támogatható tevékenységek állami támogatási szempontú besorolása A felhívás keretében nyújtott támogatás nem minősül uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak A projekt műszaki-szakmai tartalmával és a megvalósítással kapcsolatos elvárások A projekt tervezés és megvalósítása során kérjük, vegye figyelembe, hogy a projektben létrehozott eredményeknek meg kell majd felelniük az alábbi elvárásoknak: 1. Általános elvárások Felhívás keretében olyan szakmai tartalom és fejlesztés megvalósítása támogatható, amely a KÖFOP 2. prioritás 1. specifikus cél 1. intézkedésének megvalósítására irányul. A támogatási kérelemben szükséges bemutatni a tervezett projekt más, korábban megvalósult, folyamatban lévő vagy tervezett projekthez (Uniós és/vagy hazai finanszírozású) történő kapcsolódását is. Így szükséges már a projekt tervezése során a vonatkozó előzmény projektek, a szinergikus kapcsolódású, illetve rá és egymásra épülő projektek vizsgálata, a szükséges egyeztetések lefolytatása a kedvezményezett részéről, valamint a támogatási kérelemben be kell mutatni és biztosítani kell az érintett projektek elhatárolását. A Kedvezményezett feladata a projekt végrehajtása alatt is folyamatosan nyomon követni és vizsgálni a kapcsolódó, párhuzamosan haladó projekteket az átfedések kiküszöbölése és a módosulások követése érdekében. Csak olyan projekt támogatható, amelynél a kedvezményezett a KÖFOP 3 -ban szerepeltetett indikátorokhoz hozzájáruló számszerűsített mutatót javasol a hatékonyságjavítás mérésére, és vállalást tesz a mutató pozitív irányú változására. A támogatási kérelemben szükséges a fejlesztésekkel érintett területek jelen helyzetének bemutatása és a fejlesztési szükséglet leírása minimum 1 db számszerűsített publikált mutató/adat felhasználásával, amelyre a beavatkozás/fejlesztés megoldással kíván szolgálni. Publikált adat/ mutató alatt hivatalos, az európai unió által kiadott statisztikai adat(ok) 4, és/vagy a statisztikáról szóló évi XLVI. törvény alapján meghatározott adatok fogadhatóak el, valamint az európai unió vagy más nemzetközi szervezet által készített felmérésben publikált rangsor, mutatók, vagy Jó Állam Mutató (számszerűsített kiindulási értékkel). 3 KÖFOP al azonosan a VEKOP-ban szereplő indikátorokhoz is egyben

19 Ezen kiindulási adatokra építve a projekt által megfogalmazott projekt célok, beavatkozási logika valamint az elérendő eredmények bemutatása szükséges a támogatási kérelemben. A projekt tervezése és ütemezése során figyelembe kell venni a KÖFOP ÉFK határozati pontjaiban szereplő feltételeket. Támogatási szerződés csak olyan projektre köthető, amely a KÖFOP ÉFK határozat határozati pontjaiban szereplő feltételeknek megfelelnek. Amennyiben az előírt feltételeket a projekt nem teljesíti, a megvalósítás támogatásától az Irányító Hatóság eláll. Adatbázisok fejlesztésével és összekapcsolásával járó fejlesztés esetében, a projektet végrehajtó kedvezményezett feladata és felelőssége a személyes adatok védelméhez való jogot érintő kérdések illetékes hatóságokkal történő tisztázása, az esetleges jogszabály-módosításra irányuló tervezet elkészítése, illetve annak biztosítása, hogy a projekt végrehajtása során ezek a jogok ne sérüljenek. 2. Célkitűzés specifikus előírások a képzési programoknak tartalmazniuk kell mind elméleti, mind gyakorlati képzéseket; a képzési anyagokat elektronikus formában is elérhetővé kell tenni a hallgatók számára; a képzési programok esetén figyelembe kell venni a as időszak fejlesztéseit (az előző tervezési ciklusban elért eredményekre kell építeni, pl. a korábban kifejlesztett tananyagokat, módszertanokat is alkalmazni kell, vagy azokat felhasználva továbbfejleszteni, illetve a feltárt hiányosságokat korrigálni, a fejlesztési irányokat követni kell); a projektek kiválasztásánál előnyt élveznek a multiplikátor hatást beépítő fejlesztések. A projekt tervezése során ügyelni szükséges a fenti specifikus előírások betartására, azok teljesítésére a támogatási kérelemben ki kell térni, illetve a projekt megvalósítása során dokumentáltan kell végrehajtani, amelyről a záró beszámolóban szükséges nyilatkozni. 3. Tevékenységekhez kapcsolódó előírások Csak olyan projektek és tevékenységek megvalósítása támogatható, amelyek az alábbi szabályoknak megfelelnek. PROJEKTELŐKÉSZÍTÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK A projekt tervezése és ütemezése során figyelembe kell venni a KÖFOP ÉFK megállapításáról szóló Korm.határozat határozati pontjaiban szereplő feltételeket. Az projekt előkészítési szakaszára eső projektmenedzsment feladatok ellátása elszámolhatósági szempontból nem tartozik a projekt előkészítés tevékenységei közé. A projekt előkészítéséhez kapcsolódó költségek elszámolhatóságára vonatkozó szabályokat a Felhívás 5. fejezete tartalmazza. PROJEKT SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁSÁRA (KÖZVETLEN) VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK A) Az E-közigazgatás szempontú szakmai feltételek: Az fejlesztések megvalósítása során az alábbi szakmai előírásokat kell teljesíteni és igazolni: 19

20 Kormányzati célú hírközlési hálózatokhoz történő illeszkedés Kormányzati Adatközponthoz történő csatlakozás lehetőségének vizsgálata, illetve csatlakozás megteremetése. A konszolidációs célok teljesülésének érdekében a kormányzati informatikai infrastruktúra és kapcsolódó szolgáltatások rendelkezésre állásának tervezéséhez az egyes projektekben kialakítani tervezett infrastruktúra és alapszoftver réteg tekintetében a projekt tervezése során a Projektgazda köteles előzetesen a Belügyminisztériummal egyeztetni. Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások integrálása az ügyintézési folyamatokba, közigazgatási sztenderdek és szabványok használata Ügyféloldali fejlesztések előtérbe helyezése, elektronikus közigazgatási- és közszolgáltatások fejlesztése és bevezetése Illeszkedés az egységes ügyféloldali hozzáférés rendszeréhez Illeszkedés a Nemzeti Egységes Kártyarendszerhez, az új e-kártya koncepciójához Interoperabilitás biztosítása, közadatok újrahasznosításának támogatása A fenti szakmai feltételeknek történő megfelelés bemutatását a műszaki-szakmai koncepcióban, illetve a végleges megvalósíthatósági tanulmányban kell rögzíteni. A KÖFOP évi EFK 1.f) pontja alapján a megfelelés vizsgálatáról szóló, a szakmai felelősök által kiadott e-közigazgatási és közigazgatás-szervezési szempontú véleményt tartalmazó dokumentumok bekérését, - amennyiben ez a folyamat még nem indult meg a Projektgazda részéről - az Irányító Hatóság végzi a támogatási kérelem részeként beadott műszaki-szakmai koncepció/megvalósíthatósági tanulmány alapján. Amennyiben műszaki-szakmai koncepció készül a támogatási kérelemhez, az előkészítés lezárását követően, a támogatási szerződés módosításához szükséges a KÖFOP évi EFK 1.f) pontjában foglaltaknak megfelelően, a végleges megvalósíthatósági tanulmány alapján kiállított e- közigazgatási és közigazgatás szervezési szempontú véleményt tartalmazó dokumentum megléte. B) Elektronikus információbiztonságra vonatkozó követelmények: Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló évi L. törvény (továbbiakban: Ibtv.) hatálya alá tartozó szervek informatikai rendszerének kialakítására, bővítésére vagy átalakítására irányuló projekt megvalósítása során a kedvezményezett köteles a rendszer biztonságára vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelést biztosítani, és ennek érdekében az elektronikus információs rendszerek biztonsági felügyeletét ellátó hatóságok, valamint az információbiztonsági felügyelő feladat- és hatásköréről, továbbá a zárt célú elektronikus információs rendszerek meghatározásáról szóló 187/2015. (VII. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) 8. szerint a Kormányzati Eseménykezelő és Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság feladatait ellátó Nemzeti Kibervédelmi Intézettel (a továbbiakban: NKI), mint Hatósággal együttműködni. A projekt tervezési időszakában a kedvezményezett köteles az Ibtv. 7. alapján, az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló évi L. törvényben meghatározott technológiai biztonsági, valamint a biztonságos információs eszközökre, termékekre, továbbá a biztonsági osztályba és biztonsági szintbe sorolásra vonatkozó követelményekről szóló 41/2015. (VII. 15.) BM rendelet (továbbiakban: BMr.) 1. sz. mellékletében meghatározott kritériumrendszer mentén meghatározni 20