A Békési Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Önértékelési Programja

Átírás

1 A Békési Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Önértékelési Programja ig terjedő időszakra (második módosított változat) Készítette: Béres Istvánné 1

2 Tartalom 1. Az önértékelés jogi alapja Az önértékelés célja Önértékelési csoport Az önértékelés folyamata Az önértékelés tervezése Az önértékelés ütemezése Intézményi elvárások Óvodapedagógus Az óvodapedagógus önértékelésének területei Speciális feladatot ellátó pedagógusok önértékelésének területei Az óvodapedagógus önértékelésének módszerei, eszközei Az óvodapedagógus önértékelésének folyamata Vezető A vezető önértékelésének területei A vezető önértékelésének módszerei, eszközei A vezető önértékelésének folyamata Intézmény önértékelésének módszerei, eszközei Az intézmény önértékelésének területei Az intézmény önértékelésének folyamata Az intézmény Összegző értékelés Dokumentumok tárolása Nyilvánosság, hozzáférhetőség Mellékletek

3 1. Az önértékelés jogi alapja Jogszabályok: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ( és a ) - 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ( ) - 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet) Útmutatók: - Önértékelési kézikönyv óvodák számára Második javított kiadás - Országos tanfelügyelet. Kézikönyv óvodák számára Harmadik javított kiadás - Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. Harmadik javított változat 2. Az önértékelés célja A szervezet vagy az egyén vezető és pedagógus - tevékenységeinek, képességeinek, tudásainak, viselkedésének, eredményeinek kritikai megítélése önmaga által, ebben az esetben a standardban foglalt és intézményi elvárásokkal bővített elvárásoknak való megfelelés vizsgálata és kritikai megítélése. Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket. Erre építve fejlesztéseket tervezzen, a fejlesztési feladatait Intézkedési Tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, majd újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét. 3. Önértékelési csoport Az intézményi önértékelés tervezését, koordinálását, támogatását és ellenőrzését végző pedagógusok az intézményvezető által kijelölt, a feladat ellátásához szükséges jog- és felelősségi körrel felruházott csoportja. A csoport létszáma 16 fő Az Önértékelési csoport tagjai: 3

4 Az önértékelési csoport vezetője: Béres Istvánné Helyettesíti: Fazekas Klára Tokai Ferencné - Urbancsekné Sebestyén Marianna Tagóvodák Fürkész Központi Óvoda Fazekas Klára Önértékelési csoport tagjai Bagolyné Szűcs Andrea Szollár Erzsébet Újvárosi tagóvoda Lipcseiné Jakucs Anikó Bondárné Nóvé Ildikó Hunyadi téri tagóvoda Tokai Ferencné Lipcsei Edit Korona utcai tagóvoda Dr. Farkas Istvánné Andorné Csarnai Szidónia Teleky utcai tagóvoda Liptákné Öreg Anikó Kocsorné Krizbai Anna Bóbita Integrált tagóvoda Urbancsekné Sebestyén Marianna Barócsi Attiláné Drienszky Edina Tarhosi Tagóvoda Informatikai rendszergazda: Kürti Sándorné Lipcsei Gáborné 3.2. Az Önértékelési csoport célja: Az intézményi önértékelés tervezése, koordinálása, támogatása Az Önértékelési csoport feladata: - Az önértékelési folyamat során bevonandó pedagógusok felkészítése. - Az intézményi elvárás-rendszer meghatározása. - Az adatgyűjtéshez szükséges kérdések, interjúk összeállítása. 4

5 - Az éves terv és az ötéves program elkészítése. - Az aktuálisan érintett kollégák tájékoztatása. - Az értékelésbe bevont kollégák felkészítése. - Az Oktatási Hivatal által működtetett, informatikai támogató felület kezelése. 4. Az önértékelés folyamata a) Tantestület tájékoztatása. b) Szabályzat elfogadása, pontosítása. c) Intézményi elvárás-rendszer meghatározása. d) Intézményi dokumentumok felülvizsgálata rövid, egyszerű célok és feladatok, mérhető teljesítmények és elvárások megfogalmazása. e) Az értékelendő területek megismerése, testre szabása (pedagógus, vezető és intézmény szintjén) f) Szintenként az önértékeléshez szükséges adatgyűjtés. g) Szintenként az önértékelés elvégzése. h) Az összegző értékelések elkészítése. i) Öt évre szóló önértékelési program készítése. j) Éves önértékelési terv készítése. 5. Az önértékelés tervezése Az önértékelés három szinten zajlik: pedagógus, vezetők, intézmény. Mindhárom szinten a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az értékelési területek és szempontok megegyeznek. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják. 5

6 5.1. A szintekhez tartozó önértékelési területeket Szintek Pedagógus Vezető Intézmény 1.Pedagógiai, módszertani felkészültség 1.A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 1.Pedagógiai folyamatok 2.Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók 2.A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 2. Személyiség- és közösségfejlesztés 3.A tanulás támogatása 3.Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 3.Eredmények Önértékelés területei 4.A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermek-kel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5.A gyermek csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6.A pedagógiai folyamatok és a gyerekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 4.Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása 5. Az intézmény külső kapcsolatai 6.A pedagógiai munka feltételei 7.Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 7. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott elvárásoknak és a Pedagógiai Programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés 8.Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 6

7 5.2. Az intézményi önértékelés öt éves ütemezése Időszak Feladat Felelős Határidő Elkészült dokumentum 2015/2016. Óvodapedagógusok önértékelése Béres Istvánné Önfejlesztési terv nevelési év Intézményi önértékelés Évente kötelezően meghatározott értékelendő területek, értékelési feladatok Béres Istvánné Intézkedési terv 2016/2017. Óvodapedagógusok önértékelése Béres Istvánné Önfejlesztési terv nevelési év Vezetők önértékelése Béres Istvánné Önfejlesztési terv Intézményi önértékelés Évente kötelezően meghatározott értékelendő területek, értékelési feladatok Béres Istvánné Intézkedési terv 2017/2018. nevelési év 2018/2019. nevelési év 2019/2020. nevelési év Óvodapedagógusok önértékelése Béres Istvánné Önfejlesztési tervek Intézményi önértékelés Évente kötelezően meghatározott értékelendő területek, értékelési feladatok Béres Istvánné Intézkedési terv Óvodapedagógusok önértékelése Béres Istvánné Önfejlesztési terv Vezetők önértékelése Béres Istvánné Önfejlesztési terv Béres Istvánné Intézkedési terv Óvodapedagógusok önértékelése Béres Istvánné Önfejlesztési terv Átfogó intézményi önértékelés Béres Istvánné Intézkedési terv Intézményi önértékelés Évente kötelezően meghatározott értékelendő területek, értékelési feladatok 7

8 5.3. Az önértékelési csoport felépítése Önértékelési csoportvezető Béres Istvánné Helyettesek: Fazekas Klára - Tokai Ferencné - Urbancsekné Sebestyén Marianna Újvárosi tagóvoda Lipcseiné Jakucs Anikó Bondárné Nóvé Ildikó Hunyadi téri tagóvoda Lipcsei Edit Bóbita Integrált tagóvoda Barócsi Attiláné Drienszky Edina Korona utcai tagóvoda Dr. Farkas Istvánné Andorné Csarnai Szidónia Teleky utcai tagóvoda Liptákné Öreg Anikó Kocsorné Krizbai Anna Fürkész Központi Óvoda Bagolyné Szűcs Andrea Gulyás Anita Tarhosi tagóvoda Kürti Sándorné Informatikai rendszergazda: Lipcsei Gáborné 8

9 6. Az önértékelés ütemezése 6.1. Pedagógusértékelés - kétévenként Minden év Nevelési évnyitó értekezletén a nevelőtestülettel, ismertetni kell az önértékelésben részt vevők névsorát, valamint megjelölni azokat az értékelő óvodapedagógusokat, akik közreműködnek az értékelésben. Évente a nevelőtestület felének értékelése az alábbi szempontok figyelembe vételével: - Minősítésre jelentkezők. - Gyakornokok. - Tanfelügyeleti ellenőrzésre kijelöltek. - A keret feltöltése arányosan. Minden pedagógus értékelésében 3 fő vesz részt. - A Értékelő óvodapedagógus: Játék, tevékenység látogatás - B Értékelő óvodapedagógus: Dokumentum elemzés és játék, tevékenység látogatás - C Értékelő óvodapedagógus: interjúk, kérdőíves felmérések Az A és B értékelők pedagógus szakvizsgával és legalább 10 év szakmai gyakorlattal rendelkezzenek. Az értékelt pedagógus javaslatot tehet az értékelésében részt vevőkre, amit lehetőség szerint a beosztásnál figyelembe veszünk. - Az értékelést végzők ig készítik el a maguk területén az összegző értékelést. - Az értékelt pedagógus ig elkészíti a saját önértékelését és két évre szóló önfejlesztési tervét. - Az önértékelési csoport a Nevelési évzáró értekezletig, de legkésőbb ig elkészíti az összegző értékelést Vezetők a 2. és 4. évben Igazgató és helyettesek (tagóvoda vezetők) értékelése ugyanabban az évben a munkacsoport két tagjának bevonásával. - A Értékelő óvodapedagógus: interjúk - B Értékelő óvodapedagógus: kérdőívek Az A és B értékelők pedagógus szakvizsgával és legalább 10 év szakmai gyakorlattal rendelkezzenek. Az értékelt vezető javaslatot tehet az értékelésében részt vevőkre, amit lehetőség szerint a beosztásnál figyelembe veszünk. 9

10 - Az értékelők ig készítik el az összegző értékelést. - A vezetők ig elkészítik a saját önértékelésüket és a két évre szóló önfejlesztési tervüket. - A vezetők összegző értékelését a munkacsoport ig készíti el. - Az igazgató és a tagóvoda vezetők az elkészült önértékelést, fejlesztési tervet és összegző értékelést legkésőbb a Nevelési évnyitó értekezletig eljuttatja a fenntartóhoz Intézményi 5 évenként - Az értékelésben a munkacsoport tagjai vesznek részt. - Az intézményi éves önértékelési terv készítésének határideje: minden évben a Nevelési évnyitó értekezlet. - Az ötéves önértékelési program készítésének határideje: az 5. évet követő tanévnyitó értekezlet. - Az önértékelési program módosítására a fenntartó, a vezető, a munkacsoport valamint a tantestület 20%-ának javaslatára kerülhet sor. 10

11 7. Intézményi elvárások 7.1. Óvodapedagógus Az óvodapedagógus önértékelésének területei Önértékelési szempont Elvárások Belső elvárás Melyik intézményi dokumentumban található 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások: - A gyermekcsoportnak, a különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő változatos módszereket alkalmaz. - Folyamatosan értékeli az alkalmazott módszerek beválását. - Felhasználja a megfigyelésen alapuló és az óvoda jában rögzített, a gyakorlatban megjelenő mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. - Alkalmazott módszerei illeszkednek az fél éves nevelési, negyedéves tevékenységi (projekt) tervhez. Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a nevelés folyamatában és a gyermeki tevékenységekben? A módszereket az aktuális tevékenységi forma sajátosságainak, céljainak és a gyermekek fejlettségének megfelelően alkalmazza Módszereinek megválasztását a gyerekek életkori sajátossága, testi lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága határozza meg. - Eljárásait, módszereit változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombinálja. - A tevékenységekben biztosítja a játékosság, a felfedezés, a ráébredés lehetőségét, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetést, elemezgetést, rendszerezést. - Módszertani kultúrájának folyamatos kiművelésére, megújítására törekszik. (50.o) SZMSZ Munkaterv Munka közösségek munkaterve

12 Különböző problémahelyzet biztosításával elősegíti a problémamegoldó, önálló gondolkodás fejlődését. Használja a modern információfeldolgozási eszközöket, példát mutat az infokommunikációs eszközök óvodában indokolt alkalmazására. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. - Változatos lehetőséget kínál a gyerekeknek a cselekvéses és gondolati tevékenységek, tapasztalati élmények gyűjtéséhez. - A tapasztalatszerzésben és a gondolkodásfejlesztésben a gyermekek önálló problémamegoldásának segítésére törekszik. - Változatos lehetőséget kínál a gyerekeknek a cselekvéses és gondolati tevékenységek, tapasztalati élmények gyűjtéséhez. - A tapasztalatszerzésben és a gondolkodásfejlesztésben a gyermekek önálló problémamegoldásának segítésére törekszik. - Munkája során felhasználja a modern információfeldolgozási stratégiákat és eszközöket. Példát mutat az infokommunikációs eszközök óvodában lehetséges alkalmazására. - Nevelő-fejlesztőmunkáját az Óvodai Nevelés Országos Alap Programjára és az óvoda jára alapozza. Figyelembe veszi annak elveit, célrendszerét. Változatos módszertani eszköztárának alkalmazásával valósítja meg. (67.o) Egyéni fejlődési dokumentum (24. o) SZMSZ 12

13 Ismeri és alkalmazza-e a gyermekközösségnek, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket? Felméri a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony gyermekmegismerési technikákat alkalmaz. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. - Anamnézist készít, adatokat, információkat gyűjt, a gyermek testilelki szükségleteire helyezi a hangsúlyt. Környezettanulmányt végez, kondicionáló beszélgetést kezdeményez, elkészíti az Egyéni Fejlődési dokumentumot. - Kidolgozott szempontok alapján, nyomon követi a gyermekek egyéni fejlődési ütemét és tervező munkájában folyamatosan rögzíti. - A differenciálást folyamatában a gyermekek egyéni szükségletéhez igazítja a tapasztalatszerzés és az élményszerzés alkalmait. - Tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges differenciált tevékenységek feltételrendszerét és módszereit. - Összehangolja és folyamatosan alkalmazza a ban foglalt tartalmi elemeket és a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit. Így biztosítja, az elvárások igazodását a gyermekek fejlődésének üteméhez. (24. o) Egyéni fejlődési dokumentum (48.o) Munkaterv Munka közösségek munkaterve (77. o) 13

14 Alkalmazza a gyermekcsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket. - A különleges bánásmódot igénylő gyerekek nevelése-fejlesztése során előnyben részesíti a kis csoportos és egyéni munkaformákat. Módszer használatát tudatosság, célszerűség és változatosság jellemzi. (50.o) Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a megfigyelési, mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket. Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA ciklus. - Módszereinek megválasztását a gyerekek életkori sajátossága, testi lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja. - Meghatározza a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségleteket. Kiválasztja a fejlesztés szervezeti keretében alkalmazott speciális módszereket és eszközrendszert. - Nevelési céljai megvalósítása során a gyerekek fejlődését folyamatosan méri, értékeli. - Az eredményeket gyerekek Egyéni fejlődését nyomon követő dokumentumban rögzíti, egyénenként fejlesztési tervet készít, melyet félévente értékel. - Tudja, hogy az óvodai nevelés folyamatában, egy-egy időszakban a gyermek személyiségét milyen fejlettségi szint jellemzi, fejlődése milyen ívű, s még milyen fejlődési utat kell megtennie, hogy óvodáskor végére elérje (50.o; 78.o) SZMSZ (103.o) ok SZMSZ (103.o) 14

15 Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a gyermekközösséghez, illetve a képességfejlesztési területekhez? Alkalmazott módszerei a tanítástanulás eredményességét segítetik. A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan, céljainak megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, a 3-7 éves korosztály fejlettségéhez igazodó, példaértékű. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására. 15 az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Ennek az ismeretében tervezi meg az egyéni fejlesztés pedagógiailag optimális, hatékony stratégiáját. - Törekszik a korszerű óvodapedagógiai módszerek bevezetésére, alkalmazására. - Ismeri a rendelkezésére álló, képességfejlesztési segédanyagokat, digitális eszközöket széleskörűen Kritikusan értékeli és céljainak megfelelően tudatosan alkalmazza őket a gyermekek érdeklődésének felkeltésére, az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztésére. - Szakszerűen a gyermekek számára érthető módon közvetíti, mondanivalóját, a műveltségtartalmakat. - Fogalomhasználata pontos, a 2,5-3-7 éves korosztály fejlettségéhez igazodó, példaértékű. - Megismeri a gyermekek előzetes, tudását, tapasztalatait, épít rájuk. - Szükség esetén tapintatosan korrigálja, alakítja a helytelen szokásokat, téves ismereteket. 2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Munkaterv Munka közösségek munkaterve Egyéni Fejlődési dokumentum SZMSZ

16 Elvárások: - Tervező munkáját, tervezési dokumentumait, tervezési módszereit a nyomon követhetőség, megvalósíthatóság és realitás jellemzi. - A tervezés során érvényesíti az Óvodai Nevelés Alap Programban és a ban meghatározott nevelési tanulási ütemterv nevelési céljait, meghatározza a pedagógiai célokat és a fejlesztendő kompetenciákat. - Éves tervezésének elemei megfelelnek a pedagógiai programban leírt intézményi céloknak. - Tervező munkája során épít a gyermekek előzetes tudására és a gyermekcsoport jellemzőire. Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? Pedagógiai munkáját az intézmény programjának megfelelően hosszabb-rövidebb időszakokra tagolva (pl.: éves ütemterv), tanulási-tanítási egységekre (pl.: tematikus terv, projektterv) és tevékenységekre (pl. játék - és munkatevékenység) bontva tervezi meg. - Pedagógiai munkáját ciklikus időszakokra tagolva (pl.: fél éves nevelési terv, negyedéves tematikus terv, heti tevékenységi és foglalkozás terv) tervezi meg. - Különböző szintű tervei szervesen épülnek egymásra. SZMSZ Munkaterv Munka közösségek munkaterve Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a gyermekek előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, a nevelési környezet lehetőségeit, korlátait stb Tervezése során figyelembe veszi a pedagógiai folyamat minden lényeges tényezőjét, a gyermekcsoport életkori sajátosságait, a gyermekek érdeklődését, előzetes tapasztalatait, képességeit, a környezeti feltételeket. - Abból indul ki, hogy a gyermek a tanulás során a világot komplex módon érzékeli, észleli. - Változatos, sokrétű tevékenységek során, a gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire, építve alakítja SZMSZ

17 Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás? Tudatosan tervezi a tevékenység céljainak megfelelő módszereket, eszközöket, szervezési módokat. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Az adott helyzetnek megfelelően rugalmasan alkalmazza módszereit. A gyermeki tevékenységet, a foglalkozásokat a céloknak megfelelően, logikusan építi fel. A gyermeki tevékenykedtetést, a cselekvésbe ágyazott tanulási folyamatot tartja szem előtt. kompetenciájukat, erősíti attitűdjüket, készségeiket, képességeiket, fejleszti kreativitásukat. - Támogatja a játék és a tanulás a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését. - Pedagógiai terveiben a célok és a stratégia megválasztásának tudatosságára törekszik, melyet a reflexióiban kellő alapossággal meg is jelenít. - Felkészülése során rugalmasan választ a stratégiai megoldások közül. - Döntéseit meggyőzően indokolja. - A gyermeki tevékenységet, a foglalkozásokat a céloknak megfelelően, logikusan építi fel. - Felkészülése során a tevékenység folyamatára, a gyermeki tevékenykedtetés tudatos megtervezésére helyezi a hangsúlyt. - A játék elsődleges szerepét hangsúlyozva, a sokszínű tevékenységeken keresztül életkornak megfelelő műveltségtartalmakat közvetít. (103.o) (103.o) Pedagógiai Program ( ) Egyéni Fejlődési dokumentum Munka közösségek munkaterve Tudatosan törekszik a gyermekek - Tudatosan és tervszerűen biztosítja a 17

18 A tervezés során hogyan érvényesíti az Óvodai nevelés országos alapprogram nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat? motiválására, aktivizálására. Pedagógiai terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja. Pedagógiai céljai összhangban állnak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával és az óvoda pedagógiai programjának célrendszerével. fejlődéshez szükséges differenciált tevékenységek feltételrendszerét, és módszereit. - Differenciált feladataival törekszik a gyermekek teljes körének motiválására, aktivizálására, bevonására. - Dokumentumait rendszeresen és folyamatosan elemzi, értékeli, korrigálja. - Megfogalmazza az erősségeit és fejleszthető területeit. - Pedagógiai tervei a célok részletes és konkrét megfogalmazását tartalmazzák. - Céljait összehangolja az Óvodai nevelés országos alapprogramjával, és az óvoda jának célrendszerével. (48.o) (105.o) SZMSZ (3,18,103.o) Munkaterv Munka közösségek munkaterve Hogyan épít tervező munkája során a gyermekek előzetes neveltségi szintjére, tudására és a gyermekcsoport jellemzőire? Az óvodában alkalmazható digitális eszközöket (CD-lejátszó, projektor, interaktív tábla, fényképezőgép, számítógép) célszerűen használja. - Az óvodában alkalmazható digitális eszközöket (CD lejátszó, projektor, interaktív tábla, fényképezőgép, számítógép) célszerűen használja. (56.o) Munkaterv Munka közösségek munkaterve 18

19 Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Lehetővé teszi a helyes viselkedési normák, a mintaként szolgáló cselekvések, a kommunikáció, együttműködés megismerését Tudatosan tervezi azokat szervezési módokat, munkaformákat, módszereket,(pl.: páros-, csoportos tevékenységek, projekt, stb.), amelyek lehetővé teszik a gyermekek számára a helyes viselkedési normák, mintaként szolgáló cselekvések, kommunikáció megismerését, a segítő együttműködést, közös feladat megoldást és a csoport, közösség erősítését. Alkalmazza a differenciálás elvét. - A gyermek érési folyamatához és a személyiségéhez igazítja pedagógiai módszereit, alkalmazza a differenciált tervezést. - A megfelelő szakemberekkel és a szülőkkel együttműködve törekszik a speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki, nevelési feladatok ellátására 3. A tanulás támogatása Elvárások: - Tudatosan, az adott helyzetnek megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat. - Motiválja a gyermekeket, felkelti érdeklődésüket, fenntartja figyelmüket, érdeklődésüket. - Fejleszti a gyermekek gondolkodási, probléma megoldási és együttműködési képességét. - A tanulást támogató környezet létrehozásánál figyelembe veszi a tanulási folyamatot. - Alkalmazza az információs-kommunikációs technikákra épülő eszközöket, a tanulási folyamatban. Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire Figyelembe veszi a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi - A gyermekek fizikai és érzelmi állapotát figyelembe vevő (47.o) Munkaterv Munka közösségek munkaterve (48.o) SZMSZ (95.o)

20 megfelelően választja meg és alkalmazza a nevelési tanulásszervezési eljárásokat? Hogyan motiválja a gyermekeket? Hogyan kelti fel a gyermekek érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a gyermekek figyelmét, érdeklődését? Hogyan fejleszti a gyermekek gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét? Milyen ismeretszerzési, tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre az ismeretszerzési, tanulási állapotát, ehhez igazítja a tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változtat előzetes tervein. Épít a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára, igyekszik fenntartani érdeklődésüket. Felismeri a gyermekek tanulási, magatartási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Kihasználja a tevékenységekben rejlő lehetőségeket a megismerő funkciók és önálló felfedezés gyakorlására. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a tevékenységeket, módszereket, időkereteket tervez. - A külső és belső hatások függvényében rugalmasan változtat a tevékenységi tervein. - Tudatosan motiválja a gyermek csoportot, az érdeklődésükre és annak folyamatos fenntartására törekszik. - Változatos játéktevékenységeket és élményszerzési lehetőségeket tervez, valósít meg, melyet írásbeli munkájában is megjelenít. - A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglakozik, szükség szerint együtt működik a nevelést segítő szakemberekkel. - A változatos, sokrétű tevékenységek során épít, a gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire. - Folyamatosan alakítja kompetenciájukat, erősíti attitűdjüket, készségeiket, képességeiket, fejleszti kreativitásukat. - Olyan légkört teremt, ahol a gyermekek viselkedéskultúráját fejleszti a felnőttek bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert Munkaterv Munka közösségek munkaterve (46.o) Munkaterv Munka közösségek munkaterve (19. o) Egyéni Fejlettségmérő dokumentáció (46.o) Munkaterv (32. o) SZMSZ 20

21 folyamathoz? javításra, próbálkozásra. észreveteti, és a sikertelenséget segíti elviselni. Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák között? Az elmélyült tevékenységekhez nyugodt légkört és környezetet teremt, például a csoportszoba elrendezésével. A párhuzamosan végezhető tevékenységekhez biztosítja a megfelelő eszközöket és a szabad választás lehetőségét. A gyermekekben igyekszik felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét, a próbálkozás örömét. Ennek érdekében indokolt esetben használja az IKT- eszközöket is. Az önálló tapasztalatszerzéshez - a játékhoz és egyéb tevékenységekhez - az életkornak és a gyermekek egyéni képességeinek megfelelő eszközöket biztosít. - Kialakítja a megfelelő helyet a gyermekek szabad mozgása, a játék térbeni kibontakoztatása, az egymás mellett játszó csoportok és az egyedül tevékenykedő gyermekek számára. - A csoportszobában biztosítja a lehetőséget az állandóan variálható vagy elkülönített kuckóknak, tevékenységsarkoknak. - A gyermekekben igyekszik felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés, megismerésigényét. - Ennek érdekében felhasználja az IKT eszközök alkalmazásában rejlő lehetőségeket. - A játék elsődleges szerepét hangsúlyozza, a sokszínű tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmakat közvetíti. - Figyelembe veszi a gyermek alapvető tevékenységét a játékot, és erre építve valósítja meg feladatait, a mozgásigény kielégítését, a környezet tevékeny megismerését, (42.o) (20. o) (9. o) SZMSZ 21

22 kommunikációs készség alakítását. 4. A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Elvárások: - Hatékony gyermek-megismerési technikákat alkalmaz. - Pedagógiai munkájában, a tervezésben megjelenik az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés. Tervszerűen foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel. - Ismeri a gyermeki tevékenységek által fejlesztendő kompetenciákat, alkalmazza ezek fejlődésének mérési, megfigyelési módszereit. Hogyan méri fel a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen A gyermekeket személyiségének sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan, - Nagy hangsúlyt fordít a játék élményszerű és örömkeltő feltételeinek megteremtésére. (23. o) hatékony gyermeki megismerési technikákat alkalmaz? elsősorban a játékukon keresztül tárja fel. - Szabadjátékot biztosít a gyerekek fejlettségi szintjének megismeréshez. SZMSZ Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a tervezésben és a pedagógiai munkájában (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? Munkájában a tanulási folyamatot a nevelés szerves részeként kezeli. A gyermekek személyiségét nem statikusan, hanem önmagukhoz viszonyított fejlődésében szemléli Óvodába lépés előtt meglátogatja a gyerekeket családi környezetükben. Anamnézist készít, adatokat, információkat gyűjt, elindítja az ismerkedés folyamatát. - Ismeri az óvodai nevelés egy-egy időszakában a gyermek személyiség fejlettségi szintjének jellemzőit, és ennek az ismeretében megtervezi az egyéni fejlesztés pedagógiailag (25. o) Egyéni Fejlettségmérő dokumentáció SZMSZ (18. o)

23 Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? A gyermekek teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájuk kibontakoztatására törekszik. Felismeri a gyermek személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani - esetlegesen a megfelelő szakembertől segítséget kérni. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósulását. Csoportos tevékenységek esetén is figyel az egyéni szükségletekre, és a gyermekek egyéni igényeinek megfelelő módszerek, eljárások alkalmazására. optimális, hatékony stratégiáját. - Megvalósítja a 2 és fél 7-8 éves korú gyerekek sokoldalú, harmonikus fejlesztését, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának elősegítését. - Szem előtt tarja az életkori és egyéni sajátosságokat, az eltérő fejlődési ütemet az egyenlő esélyek. biztosításával. - Neveli, fejleszti a kiemelt figyelmet igénylő SNI, BTM és tehetséges gyermekeket, szükség esetén speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek szakvéleményét kéri. - Elősegíti a sérült, valamint SNI, BTM, a HHH gyermekek harmonikus személyiségfejlődését és tudatosan alkalmazza a sajátos, egyénre szabott módszereket, eljárásokat, eszközöket. - Biztosítja a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. - Pedagógiai munkájában a személyiségfejlesztés során tiszteletben tartja a gyermekek egyéni különbségeit, figyelembe veszi az életkorukhoz igazodó szükségletekeit, hogy megterhelés nélkül készíthesse fel őket az iskolai (19. o) Egyéni Fejlettségmérő dokumentáció Egyéni Fejlettségmérő dokumentáció (19. o) (23. o) 23

24 életmódra. Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel? A gyermekek hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási, fejlődési folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. Különleges bánásmódot igénylő gyermek vagy gyermekcsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. - A gyermekek hibáit, tévesztéseit a tanulási és fejlődési folyamat természetes velejárójaként kezeli. - A hibákat a gyermeki megértést elősegítő, korrekt, tapintatos módon kezeli. - Nevelőmunkája során biztosítja minden gyermek számára az esélyegyenlőséget és szegregációmentességet. - Szükség esetén a megfelelő szakember közreműködését igénybe veszi. - Felméri a gyermeket, nyomon követi a fejlődést, rögzíti a teljesítményt majd fejlesztési tervet készít (Anamnézis, Egyéni fejlettségmérő dokumentáció) - Kidolgozása az egyénre szabott megelőző korrekciós tervet a csoporton belüli fejlesztés érdekében, a kijáró szakemberekkel közösen. (78.o) Egyéni Fejlettségmérő dokumentáció SZMSZ Az általános pedagógiai célrendszer figyelembevételével határozza meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat. - Integrált nevelésre törekszik a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló (hátrányos helyzetű; halmozottan hátrányos helyzetű; SNI, BTM) gyermekek, valamint a kiemelkedő képességű (tehetséges) (33. o) Egyéni Fejlettségmérő dokumentáció 24

25 gyermekek mindenek felett álló érdekének szem előtt tartásával. 5. A gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmikulturális sokféleségre, integrációs tevékenység Elvárások: - Olyan nevelési, tanulási környezetet alakít ki, amelyben a gyermekek értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat. - Pedagógiai munkájában megjelenik a közösségfejlesztés. - Sikeresen alkalmaz probléma megoldási és konfliktuskezelési módszereket, technikákat. Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? Hogyan képes olyan nevelési, ismeretszerzési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a gyermekek értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben meg tanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit, a játék és más élmény gazdag tevékenység, program során. Az egész nap folyamán harmóniát, érzelmi biztonságot, elfogadó légkört teremt. A gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveli. - Kialakítja a gyermek gyermek, felnőtt gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatát. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességeket formálja, erősíti, a társas kapcsolatok kialakulását. - Megalapozza, előkészíti a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlását a gyermekek erkölcsi és akarati tulajdonságainak szokás és normarendszerének kialakítását. - Megteremti az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkört a beszoktatástól az óvodáskor végéig. - A gyermekekben kialakítja az együttélés, együttműködés szokásait. - Megtanítja őket figyelni, - alkalmazkodni, együtt érezni egymással, miközben tolerálják a társaik másságot. (30. o) SZMSZ (23. o) (24. o) SZMSZ Házirend Munkaterv 25

26 különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű gyermekeket is? Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, a gyermekek óvodai és óvodán Munkájában figyelembe veszi a gyermekek és a gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságait. A napi tevékenységekben, játékban időt, lehetőséget biztosít a beszélgetésekre, kezdeményezően példát mutat az interaktív kommunikációra. Az egymásra figyelést, a másik fél mondanivalójának meghallgatását gyakoroltatja a gyermekekkel. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. Az együttműködést, közösségi kapcsolatokat és érzelmeket erősítő helyzeteket teremt, módszereket alkalmaz az óvodai és óvodán kívüli tevékenységek - Nevelési értékei a közösség fejlesztése terén az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete. - A felnőtt gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő, előrevivő megfogalmazást jelenít meg. - A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése,. - Figyelmet fordít arra, hogy a gyerekek elsajátítsák és használják a párbeszéd különböző, együttműködést elősegítő fordulatait, kifejezéseit, az odafordulás udvarias formáit. - Megvalósítja az interkulturális nevelést, kiépíti a más kultúrák közötti kapcsolatot, kielégíti migráns gyermekek szükségleteit. - Megteremti a megfelelő feltételeket a HHH gyermekek számára. Sajátos, egyénre szabott módszereket, eljárásokat, eszközöket alkalmaz. - Igyekszik minden alkalmat célszerűen megragadni a közös ünnepek, hagyományok kialakítására, ápolására. - Közös programokat szervez a (32. o) SZMSZ (19. o) Egyéni Fejlettségmérő dokumentáció Egyéni Fejlettségmérő dokumentáció 26

27 kívül szervezett tevékenységeiben? Melyek azok a probléma megoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? során. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére követendő mintát mutat a gyermekek és szülők számára a digitális eszközök funkcionális használata terén. Csoportjában tudatosan alkalmazza a konfliktus megelőzés módszereit, például a közös szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák megerősítését, a következetességet. szülőkkel, partnerekkel, melynek során erősíti a gyermekekben a társakhoz és felnőttekhez fűződő pozitív viszonyt. - A gyermekek identitástudatát, erkölcsi tulajdonságait pozitív irányba tereli. - Az óvodai rendezvényeken megfelelő hozzáértéssel használja a digitális eszközöket. - Magyarázatában folyamatosan törekszik a dolgok pozitív oldalának megjelenítésére. - A gyermekek tevékenységeihez nagy szabadságot biztosít a határok pontos megjelölésével, a többszöri határátlépéseknél konzekvenciákat vezet be. - Képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi befolyását. (32. o) SZMSZ A csoportjában felmerülő konfliktusokat, azok okait felismeri, helyesen értelmezi és hatékonyan kezeli. - A kialakult összeütközések során fejleszti a gyermekek érzelmi világát. - Kellő odafigyeléssel, kivárással hallgatja meg a konfliktust feloldó (34. o) SZMSZ 27

28 Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönzi. 28 megbeszéléseket. - Úgy mondja el véleményét a történtekről, hogy a gyermekek saját felelőssége felerősödjön. - Konfliktus helyzetben a társaikkal való egyezkedésre neveli gyermekeit. 6. A pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Elvárások: - Tájékozott az értékelés funkcióiról, folyamatáról és módszeréről. - Ismeri az óvodai értékelési és mérésmetodikai szabályokat, összefüggéseket, folyamatos megfigyelési módszereket, azok regisztrálásának módját. - Az értékelés eredményei alapján határozza meg a gyermek egyéni fejlődési tempójához illeszkedő fejlesztési feladatokat. - Reálisan ítéli meg szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában. Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése? Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezik, melyből a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választja ki a leginkább megfelelőt. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, a konkrét cselekvésre, teljesítményre vonatkoznak. Az egyéni képességekhez viszonyítva értékeli a - Pedagógiai munkája során tudatosan alkalmazza az ellenőrzés és értékelés változatos formáit. - A gyermekeket sokszor buzdítja, dicséri, (simogat, kedvesen gesztikulál, megerősítő pillantást küld, stb.) jutalmazza, hogy önfeledten, boldogan tevékenykedjenek. - A konkrét, differenciált, árnyalt értékelés módszerét alkalmazza. - Arra törekszik, hogy minden gyermek reálisan ismerje meg testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is tudja, hogy melyek a hiányosságai. - Arra törekszik, hogy mindegyik gyermek mindennap kapjon (50.o) SZMSZ (50.o) (76.o)

29 Milyen visszajelzéseket ad a gyermekeknek? Visszajelzései támogatják-e a gyermekek önértékelésének fejlődését? teljesítményeket, törekszik a folyamatos, pozitív visszajelzésekre. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a gyermekek fejlődését segíti. Képes önállóan, a gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott adatokat reálisan elemezni-értékelni, és belőlük kiindulva a fejlesztésre vonatkozó tervét elkészíteni, módosítani. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre. valamilyen pozitív megerősítést, a meghatározott jó cselekedetét kiemelve. - Alkalmazza a gyermekek megismerését szolgáló megfigyelési, mérési, értékelési eljárásokat. - Folyamatosan tájékoztatja a szülőket gyermekük egyéni fejlődéséről, fejlettségéről. - Önállóan képes a gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott adatokat elemezni. - Következtetései az egyéni és a csoportos fejlesztés alapjául szolgálnak. - A fejlesztésre vonatkozó tervét a gyermekek egyéni ütemű képességfejlődésének megfelelően alakítja. - Szükség esetén saját gyakorlatát is módosítja. - A reális és szakmailag megalapozott értékelése az alapja a további fejlesztési feladatainak. - Pedagógiai tevékenysége során célszerűen alkalmazza a páros és csoportos munkaformákat, amely során a gyermekek nyomon követik, mintának tekinthetik társaik (76.o) (76.o) SZMSZ Egyéni fejlődési dokumentum 29

30 megnyilvánulásait, alkotásait. - Az ön-és társas értékelés alakulását a pedagógus személyes pozitív példájával és kérdéseivel segíti. 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Elvárások: - Nyelvhasználata igényes. - Együttműködik más óvodapedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban. - Együttműködik más intézmények pedagógusaival. - Részt vesz pedagógiai fejlesztésekben. - Önismerete reális, képes az önreflexióra, az önfejlesztésre. - Azonosul az intézmény pedagógiai programjának céljaival, az intézmény pedagógiai hitvallásával. Szakmai és nyelvi szempontból Munkája során érthetően és a igényes-e a nyelvhasználata (a pedagógiai céljainak megfelelően gyermekek életkorának kommunikál. megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Milyen a gyermekekkel a kommunikációja, együttműködése? Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. A gyerekek szabad játékához és különböző tevékenységeihez nyugodt kommunikációs teret, 30 - Szerepvállalásai modell értékűek a gyerekek számára, a kommunikáció, szókapcsolatok, nonverbális jelzések. - A játékos tevékenységekben számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakulására. verbális jelzések (mimika, gesztus), a beszéd hatáselemeinek (hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín) megfigyelése tekintetében. - Figyelembe veszi az egyénileg eltérő fejlődési ütemet, a családból hozott kommunikációs szokásokat, és biztosítja a differenciálás lehetőségeit. - Megteremti a kreatív, alkotó légkör feltételeit, ahol a gyermekek döntéseket hozhatnak. Biztosítja a (35. o) SZMSZ (54.o) (42-43.o)

31 Milyen módon működik együtt az óvodapedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? ehhez kedvező feltételeket alakít ki. Tudatosan ösztönzi a gyermekek egyéni és egymás közötti kommunikációját. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. A gyermekek érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és mozgásteret, az eszközöket, anyagokat a gyerekek mozgásigényének és manipulációs vágyának kielégítésére. - Modell értékű kommunikációs helyzeteket teremt a gyermeki kérdések támogatására. - A szabad játékos tevékenységek során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudnak önállóan vagy társaikkal együtt önfeledten játszani, kommunikálni. - A gyermekekkel együtt rendszeresen részt vesz a közös szakmai programokban, más intézmény rendezvényein. - Nevelő munkájában, pályázatok írásában felhasználja az infokommunikációs eszközöket és különböző online csatornákat. - Fejleszti szakmai munkáját és a színvonal emelése érdekében részt vesz a munkaközösségek tevékenységeiben. - Segíti a pedagógiai munka fejlesztését, újítását és az eredmények, tapasztalatok közreadását. - A kommunikáció eszközrendszerét széleskörűen alkalmazza Egyéni fejlődési dokumentum (42.o) (93.o) SZMSZ Házirend Éves munkaterv Beszámolók (20. o) SZMSZ (24. o) 31

32 Reális önismerettel rendelkezike? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre? aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai eljárások és programok (pl. témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. (kommunikációs készségek, véleményalkotás, vitakészség fejlesztése). - A közös célok megvalósításához döntéseit menedzseli, nyitott a pedagógiai változásokra, a csoportmunkából kiveszi a részét. - Fontosnak tartja a dolgozókkal és partnerekkel való jó kapcsolat kialakítását, a közös programok szervezést. - Hitelesen közvetíti a korszerű szakmai ismereteit, állításait megvédi, képes másokat meggyőzni, de elfogadja a helytálló érveket. Munkaterv SZMSZ (25. o. 6.2.) Óvodai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. - Nevelő munkájában nyomon követi a pedagógiában végbe menő változásokat. - A saját munkakörének megfelelően, lebontva alkalmazza ismereteit. - Folyamatosan a minőségi eredményre törekszik. - A visszajelzések begyűjtését, elemzését, értékelését követően korrigálja terveit, vagy folytatja tovább a megvalósításukat. (106.o) SZMSZ 32

33 Nyitott a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. - Pedagógiai tevékenysége során folyamatosan ellenőrzi és értékeli nevelőmunkáját. - Épít a szűkebb és tágabb környezete elégedettségi mutatójára. - Önértékelése alapján Önfejlesztési tervet készít. 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Elvárások: - Saját magára is érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlesztés, fejlődés, továbblépés igényét. - Pedagógiai kérdésekben tájékozott, követi a szakmában történteket. - Munkájában kezdeményező és felelősségteljes. - Munkájában pontos és megbízható. Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. - Szakmai-gyakorlati munkájának színvonalát emeli, az elért eredményeket folyamatosan elemzi. A nevelő munkájának hatékonyságát Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. növeli, fejleszti. - Nevelőtestületben a pedagógiai munka megújítására törekszik, innovatív és a tapasztalatait, eredményeit közreadja. - Reális képpel rendelkezi szakmai készültségéről, személyiségének sajátosságairól, erősségeiről, lehetőségeiről és, fejlesztendő területeiről. - Minden elméleti tudását és gyakorlati tapasztalatát összegzi és maximálisan (103.o) SZMSZ Munkaterv beszámolók Továbbképzési terv Munkaterv beszámolók Továbbképzési terv SZMSZ 33

34 Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket? Rendszeresen tájékozódik a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Rendszeresen tájékozódik az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató digitális technológiai eszközökről, és lehetőség szerint alkalmazza is azokat. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. felhasználja az újabb feladatokhoz, szerepelvásókhoz. - Önmagát folyamatosan képzi, figyelemmel kíséri a pedagógiában történő változásokat. - Anyagi lehetőségeihez képest kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. - Ismereteit beépíti az óvodai nevelés minden területébe, lehetőség szerint alkalmazza a digitális eszközöket. - Intézményen belüli és kívüli kapcsolatit online lehetőségekkel is bővíti. - Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. - A szakmai szervezetek által felkínált képzéseket, programokat, figyelemmel kíséri és érdeklődésének megfelelően részt, vesz azokon. - Erősíti a munkakapcsolatait a pedagógiai munka fejlesztése és megújítása érdekében. - A megszerzett tudását, információit kooperatív módon közvetíti a szűkebb és tágabb közösség felé. Munkaterv Munkaközösségi munkaterv SZMSZ Munkaterv Munkaközösségi munkaterv Munkaterv Munkaközösségi munkaterv Munkaterv Beszámolók SZMSZ 34

35 Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban. - Nevelési céljai megvalósulásakor a gyerekek képessé válnak kifejezni gondolataikat, önállóan tevékenykednek, megtanulnak eligazodni környezetükben, együttműködnek, és pozitív magatartási formákat sajátítanak el. - Mindehhez sokszínű tevékenységeket, eszközöket, megfelelő életfeltételeket biztosítunk, amely óvodapedagógusi elhivatottsággal párosul. - Figyelemmel kíséri a megjelenő pályázatokat és lehetősége szerint részt vesz intézményi innovációban, kutatásokban. - Ötletivel segíti pedagógus kollegái színvonalas munkáját. (9. o) SZMSZ Önértékelési szempont Speciális feladatot ellátó pedagógusok önértékelésének területei Belső elvárás Melyik intézményi dokumentumban található 35