A Tócó-völgy (HUHN20122) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve

Átírás

1 A Tócó-völgy (HUHN20122) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve Kisar

2 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Szabolcs-Szatmár-Beregi Természet- és Környezetvédelmi Kulturális Értékőrző Közhasznú Alapítvány Vezető szakmai koordinátor Dr. Horváth Róbert Szakmai koordinátor Barna Péter Dr. Magura Tibor Olajos Péter Vezető természettudományi szakértő Szabó Tamás Vezető agrárgazdálkodási szakértő Tóth Sándor Vadnay Réka Közreműködő szakértők Bocz Renáta Forgács Zoltán Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető! 2

3 Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv 5 1. A terület azonosító adatai Név Azonosító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírások Veszélyeztető tényezők 8 3.Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás Mellékletek A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Pályázatok Egyéb A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció A tervezési terület alapállapot jellemzése Környezeti adottságok Éghajlati adottságok Vízrajzi adottságok Talajtani adottságok Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás Tulajdoni viszonyok Területhasználat és kezelés Felhasznált irodalom 43 3.Térképek 44 3

4 4

5 I. Natura 2000 fenntartási terv 5

6 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Tócó völgy különleges természetmegőrzési terület 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUHN Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 125,5 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Jelölő fajok Vöröshasú unka (Bombina bombina) Ürge (Spermophilus citellus) Mocsári teknős (Emys orbicularis) A felmérés során újonnan előkerült, potenciálisan jelölő élőhelyek * Síksági pannon löszgyepek Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai A felmérés során újonnan előkerült potenciálisan jelölő fajok Díszes légivadász (Coenagrion ornatum) Réti csík (Misgurnus fossilis) 1.5. Érintett települések Debrecen, Hajdúböszörmény A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza 1.6. Egyéb védettségi kategóriák Helyi jelentőségű védett természeti terület: Név: Tocóvölgy. Törzskönyvi szám: 8/94/TT/92. Megye: Hajdú-Bihar. Település: Debrecen, Hajdúböszörmény. Védettségi szint: helyi jelentőségű. 6

7 Védelmi kategória: TT. Kiterjedése: 372,96 hektár. Ebből fokozottan védett: 0 hektár. Hatályba lépés éve: A terület teljes egésze az Országos Ökológiai Hálózaton belül esik, magterület övezetben Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv(ek) Elfogadott, érvényes természetvédelmi kezelési terv az érintett védett természeti területre nincs, illetve korábban nem készült Településrendezési eszközök évi XXVI. törvény az Országos területrendezési tervről. - Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 13/2010. (IX. 17.) önkormányzati rendelete Hajdú-Bihar megye területrendezési tervéről. - Debrecen MJV 8/2003. (V. 23.) Kv. sz. rendelete a település helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről (többször módosítva). - Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának 16/2008. (III. 18.) sz. rendelete a település helyi építési szabályzatáról és területrendezési tervéről Körzeti erdőtervek és üzemtervek - Körzeti erdőterv: Debrecen-Halápi körzet. Következő tervezés éve a Debrecen-Halápi körzetben: Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek I/3. Hajdú-bihari apróvadas körzet vadgazdálkodási terve. Érvényes: 2014-ig. (Készítését az Országos Vadgazdálkodási Adattár koordinálta.) - Hajdúböszörményi területen: Hajdú Erdő Kft. által képviselt Földtulajdonosok Közössége, székhelye: Hajdúböszörmény, Külső Hadházi u. 14. Regisztrációs száma: Vadgazdálkodási üzemterve kelt 2006-ban; jóváhagyta a Hajdú-Bihar Megyei MGSzH Földművelésügyi Igazgatóságának Vadászati és Halászati Osztálya; érvényes 2017-ig. - Debreceni területen: Nagyerdő Vadásztársaság székhelye: Bocskaikert, Monostor u. 34. Regisztrációs száma: Vadgazdálkodási üzemterve kelt 2006-ban; jóváhagyta a Hajdú-Bihar Megyei MGSzH Földművelésügyi Igazgatóságának Vadászati és Halászati Osztálya; érvényes 2017-ig Halgazdálkodási tervek A területtel kapcsolatban ilyen nem áll rendelkezésre, a Tócó nem minősül halászati vízterületnek Vízgyűjtő-gazdálkodási terv A Tisza rész-vízgyűjtő vízgyűjtő-gazdálkodási terve. Közreadta a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, áprilisában. 7

8 A Hortobágy-Berettyó (2.17. kód) vízgyűjtő-gazdálkodási terve. Közreadta a TIKÖVIZIG és a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, áprilisában 1. Esedékes felülvizsgálat éve: Egyéb tervek CIVAQUA program

9 2. Veszélyeztető tényezők Kód A03.01 A A04.03 Veszélyeztető tényező neve Intenzív, vagy intenzívebb kaszálás Alullegeltetés szarvasmarhával Pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya E04.01 Mezőgazdasági létesítmény a tájban Jelentősége (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű M Érintett terület nagysága (%) 50 M 10 H 35 Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra gyakorol hatást? A gyakori és korai kaszálás a kétszikű fajok arányát csökkenti elsősorban. A dobkasza alkalmazása, és a túl alacsonyra hagyott sarjú közvetlen károsító hatású A kaszálás a löszgyep kezelésében a marhával történő legeltetéshez képest szuboptimális. A dobkasza alkalmazása, és a túl alacsonyra hagyott sarjú közvetlen károsító hatású. Ürge. A rövid füvű állapot csak a kaszálás megkezdése idején jön létre, addig egyöntetűen magas a növényzet, ami a faj számára hátrányos. A túl alacsonyra hagyott sarjú és a növényzet egyöntetű eltávolítása miatt a faj predációs fenyegetettsége megnő A legeltetés lenne az optimális, elmaradása miatt A03.01 lép fel A legeltetés lenne az optimális, elmaradása miatt A03.01 lép fel. Ürge. A legeltetés lenne az optimális, elmaradása miatt A03.01 lép fel A legeltetés lenne az optimális, elmaradása miatt A03.01 lép fel A legeltetés lenne az optimális, elmaradása miatt A03.01 lép fel. Ürge. A legeltetés lenne az optimális, elmaradása miatt A03.01 lép fel. A leginkább optimális a jelölő értékek közül a faj számára a legeltetés, a két élőhelynél kevésbé kifejezett előny. L Egyetlen tanya, mérsékelt hatással, környéke inkább zavart száraz gyep. 9

10 G01.08 I01 J02.01 Egyéb szabadtéri sport és szabadidős tevékenység Idegenhonos inváziós faj jelenléte Üledékkotrás, kitermelés (= csatornakotrás?) L 30 L 1 H 25 Ürge. E tanya potenciálisan élőhelyet foglal, melyen a faj nem tud megtelepedni A legváltozatosabb formában: majálisi rendezvények, kocogás, karateedzés stb., de inkább csak Józsától délre, és a településhez közelebb lásd 6250! 6440 lásd 6250! Ürge lásd 6250! Néhány kisebb folton megjelent a Reynoutria. Egyelőre nem tűnik nagyon veszélyesnek, azonban idővel rendívűl veszélyes lehet elszaporodásuk Néhány, 1-10 m²-es folton megjelent az Asclepyas. Egyelőre nem tűnik nagyon veszélyesnek, azonban idővel rendívűl veszélyes lehet elszaporodásuk A Tócó-patak megmegújuló mederkotrásai (depó, taposási kár és drénhatás), amik ráadásul értelmetlenek is (3-7 méterrel folyik mélyebben, mint a lakott térszint) 6440 lásd 6430! K02.01 Fajösszetétel változás, szukcesszió M Mind a száraz, mind az üde gyepes élőhelyeket érinti bizonyos mértékű becserjésedés. Előbbit elsősorban kökényesedés, utóbbiakat szürke nyár és rekettyefűz előretörése érinti lásd 6250! 6440 lásd 6430! Kód A területre kívülről ható veszélyeztető tényező neve A02.03 Gyepterület átalakítása szántóvá. Jelentősége (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra gyakorol hatást? H Az elszántás fizikailag semmisíti meg az élőhelyet, de fokozódik a bemosódás stb. is. Az elszántások nagy része még a 90-es években történt, azonban kisebb mértékben 10

11 D Autópályák, autóutak, főés mellékutak M 10 E01.01 Folyamatos városiasodás M 50 napjainkban is zajlik Lokális és régi (kb. 20 éves), az adott élőhelyfoltot megsemmisítette Az élőhely felszabdalódása Józsától délre Az élőhely felszabdalódása Józsától délre. Ürge. Néhány egyed elgázolása minden évben előfordul Elsősorban ezt az élőhelyet érintik a féllegális tömegrendezvények. ( G01.08), a folyamatos bejárkálás, szemetelés, taposás. A gyarapodó lakosság (különösen a vasúttól keletre, gépkocsiforgalmával mind súlyosabbá teszi a D t! Ürge. A száraz térszíneken járkáló, kutyát sétáltató lakosok, a Józsáról kijárkáló macskák folyamatosan zavarják (nem tud elég időt kint tölteni!), ill. létében fenyegetik az egyedeket. E03.01 Háztartási hulladék M 10 G01.08 H H Egyéb szabadtéri sport és szabadidős tevékenység Diffúz felszíni vízszennyezés mezőgazdasági, vagy erdészeti tevékenység miatt Diffúz, vagy állandó zajszennyezés L 30 H 25 L Lokalizált, inkább a mély fekvésű, takartabb területeken van vadlerakás. Jóakaratú helyi lakosok gyűjtik, és elszállítják A legváltozatosabb formában: majálisi rendezvények, kocogás, karateedzés stb., de inkább csak Józsától délre, és a településhez közelebb lásd 6250! 6440 lásd 6250! Ürge lásd 6250! Józsától északra a deráziós völgy üde gyepjei közvetlenül érintkeznek a (részben illegális elszántásból eredő / A02.03/) szántókkal. Ürge. Kissé (de nem túlságosan) zavarja a megfelelő élőhelyek foglalását. J Diszperzió akadályozása H A mélyebb fekvésű élőhelyek évezredes, északdéli kontinuitása többékevésbé, a Józsa-belterületi szakaszon is megmaradt. A 11

12 Kód Jövőbeli valószínűsíthető veszélyeztető tényező neve Jelentősége (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű Érintett terület nagysága (%) E01.01 Folyamatos városiasodás H 60 G01.08 Egyéb szabadtéri sport és szabadidős tevékenység H 50 száraz gyepi élőhelyek súlyosan izolálódtak. Ürge. Ma már nincs elérhető közelségben másik ürgepopuláció, azok apránként megsemmisültek. Mocsári teknős. Ma már alig van elérhető közelségben másik teknős-élőhely, a diszperzió nagyon eseti. Vidra. Lásd mocsári teknős! Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra gyakorol hatást? Elsősorban ezt az élőhelyet érintik a féllegális tömegrendezvények. ( G01.08), a folyamatos bejárkálás, szemetelés, taposás. A gyarapodó lakosság (különösen a vasúttól keletre, gépkocsiforgalmával mind súlyosabbá teszi a D t! Ürge. A száraz térszíneken járkáló, kutyát sétáltató lakosok, a Józsáról kijárkáló macskák folyamatosan zavarják (nem tud elég időt kint tölteni!), ill. létében fenyegetik az egyedeket A legváltozatosabb formában: majálisi rendezvények, kocogás, karateedzés stb., de inkább csak Józsától délre, és a településhez közelebb lásd 6250! 6440 lásd 6250! Ürge lásd 6250! 12

13 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Általános célkitűzések: Az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése szerint az egyes területek különös fontosságának - az angol szóhasználatból következően az úgynevezett prioritásoknak - a meghatározására alapvetően az egyes Natura 2000 területek különleges természetmegőrzési területté nyilvánítása esetében kerül sor, csakúgy, mint a természetvédelmi célkitűzések megfogalmazására. A Natura 2000 területek célkitűzései és prioritásai felkerültek a területek hivatalos Natura 2000 adatlapjaira (SDF), illetve elérhetővé tették a világhálón az állami természetvédelem hivatalos honlapján is. A természetvédelmi célállapot: A KTT területén előforduló 4 jelölő élőhely további területcsökkenésének megállítása, lehetőség szerint a folyamat visszafordítása. Ugyancsak szükséges a fennmaradt előfordulásuk állapotának javítása is. A jelölő fajok állományainak jelenlegi szinten tartása alapvető. A díszes légivadász élőhelyét és egyedszámát növelni kell, a mocsári teknős és a vidra esetében az ökológiai folyosó szerepkör hatékonysága nélkülözhetetlen a hosszú távú fennmaradáshoz. Ez utóbbi fajok állománynagysága nem megnyugtató jelenleg a KTT területén. Célállapothoz rendelt célkitűzések: A két fő tevékenységkör, amelyen keresztül a célkitűzések megvalósíthatók, a gyepgazdálkodás és a vízgazdálkodás. A kívánatos, fő irányokat egyfelől a szárazabb térszíneken a legeltetés preferálása, mélyebb térszíneken a kíméletes kaszálásra vonatkozó jogszabályok betartása, másfelől, a kampányszerű, több km hosszú mederszakaszokat érintő kotrási gyakorlat átalakítása, kíméletesebbé tétele jelzik. A józsai átjáró (Bocskai út) fölötti szakaszon, a kisparcellás magánterületeken az általános jogkövetés, a Natura 2000 jogszabályok betartása és az azoknak való megfelelés is sok tennivalót kíván még, kezdve a földtulajdonosok ez irányú tájékozatlanságával Kezelési javaslatok A 275/2004 (X. 8.) Kormányrendelet pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. A kezelési javaslatok esetében élesen el kell választani a fenntartó gazdálkodáshoz köthető, fenntartási javaslatokat, és a fejlesztési (pl. élőhelyfejlesztés) feladatokat. A fenntartó kezeléseknél már jogszabályokkal meghatározott érvényes szabályozási rendszerek is működnek. Az alább részletezett kezelési javaslatok esetében a fenntartási terv nem tér ki az élőhelykezeléssel, gazdálkodással kapcsolatos, jogszabályokban meghatározott, kötelezően betartandó előírásokra. A leírt kezelési javaslatok olyan, a természetvédelmi célkitűzések eléréséhez szükséges gazdálkodási módokat, élőhelykezelési beavatkozásokat részletez, amelyek csupán iránymutatásként szolgálnak, megvalósításuk önkéntes vállalás, egyedi finanszírozás, illetve később életbe lépő támogatási rendszer illetve jogszabályi előírás 13

14 esetében elvárható. A Natura 2000 területre vonatkozó természetvédelmi célkitűzések eléréséhez a terület egyes részei eltérő kezelést igényelnek, figyelembe véve az ott előforduló élőhelyeket, fajokat, és az ott jellemző gazdálkodási formákat. A kezelési, fenntartási, és részben az élőhelyrekonstrukciós és fejlesztési javaslatokat ezért a Natura 2000 terület egyes lehatárolt részegységeire, az úgynevezett kezelési egységekre (KE) vonatkozóan rendszerezi a fenntartási terv (a kezelési egységek térbeli elhelyezkedését a melléklet térképei mutatják be). Az egyes kezelési egységekre nem vonatkoztatható élőhelyrekonstrukciós, fajvédelmi, kutatási és monitorozási javaslatokat a fejezetben tárgyalja a fenntartási terv Élőhelyek kezelése A természetvédelmi szempontból javasolt kezelések egységesebb átláthatósága érdekében ún. kezelési egységeket (KE) állapítottunk meg, melyeket hasonló jellegű élőhelyfoltok alkotnak. A kezelési egységek lehatárolása nem követi az ingatlan nyilvántartási határokat, mivel a valós és a tényleges területhasználat ettől jelentősen eltérhet. A kezelési egységek lefedik a teljes tervezési területet, tartalmaznak jelölő és nem jelölő élőhelytípusokat egyaránt. A kezelési egységeknél meghatározzuk azon intézkedéseket, melyek a jelölő élőhely és/vagy a faj megőrzése érdekében javaslunk, illetve az élőhelyfejlesztési, kutatás-monitorozási feladatokra, lehetőségekre is kitérünk. Kimutatás a fenntartási terv egyes kezelési egységein belül eső, érintett helyrajzi számokról és MePAR blokkokról: Kezelési egység azonosítója KE-1 KE-2 KE-3 KE-4 Érintett hrsz-ok Hajdúböszörmény: 0203/31, 0204/6, 0208/13, 0208/11b, 0208/12b, 0208/14b, 0208/15b, 0208/16b, 0208/17b, 0208/18b, 0208/19b, 0208/20b, 0208/21b, 0208/22b, 0210/13b, 0210/5b, 0210/6b, 0210/7b, 0210/8b, 0211, 0212, 0213/4, 0213/6, 0213/7, 0213/8, 0213/1b, 0213/3b, 0213/5b, 0214, 0215, 0216/12b, 0216/13b, 0216/14b, 0216/15b, 0216/16b, 0216/17b, 0216/18b, 0216/19b, 0216/1b, 0216/20b, 0216/21b, 0216/22b, 0216/23b, 0216/24b, 0216/25b, 0216/26b, 0216/2b, 0216/3b, 0216/4b, 0216/5b, 0217/15b, 0217/16b, 0218, 0219b, 0220 Debrecen: 0132/37, 0132/38, 0132/39, 0132/40, 0132/41, 0132/42, 0132/43, 0134, 0135/33, 0135/34b, 0135/35b, 0135/36b, 0135/37b, 0135/38b, 0135/39b, 0135/41b, 0135/42b, 0135/43b, 0135/44b, 0135/45b, 0135/46b, 0135/51b, 0135/53b, 0135/54b, Józsa belterület, Tócó jobb part a Bocskai u-ig Debrecen: Józsa belterület, Tócó bal part a Bocskai u-ig Debrecen: Józsa belterület, Tócó jobb part a Bocskai u. alatt Debrecen: Józsa belterület, Tócó jobb part a Bocskai u. alatt Érintett MePAR blokkok L8DTX-5-11, L8CLX-W-11, L8JDX-V-11, L0RLX-2-11, L0DTX-V-11, LDF5E-6-11, LACLX-Y-11, L0F0X-4-11, LADTX-7-11, L1JDX-M-11, L4N11-K-11 L3971-C-11 L5XE L KE-5 Debrecen: 0147/1, 0155 LQ0U1-A-11 14

15 KE-6 KE-7 Debrecen: 0148, 0149, 0150/1, 0150/2, 0151, 0155, Debrecen: 0152/3, 0152/4, 0152/15, 0152/16, 0152/17, 0153/1b, 0153/2b, 0153/3b, 0153/4b, 0153/5b, LPLU1-W-11 LROU1-C-11, LR211-L-11, LQYM A fenntartó kezeléseknél már jogszabályokkal meghatározott érvényes szabályozási rendszerek is működnek (pl. a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet), amelyek rendelkezéseit a fenntartási javaslataink között nem ismételjük meg. A kezelési egységek elhelyezkedését a 3. pontban szereplő térképmelléklet mutatja. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. A tervezési terület teljes területére érvényes javaslatok: Gyep és füves területekre vonatkozó előírások GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY08 Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos. GY09 Fogasolás nem megengedett. GY10 Tárcsázás nem megengedett. GY11 Hengerezés nem megengedett. GY12 Gyepszellőztetés nem megengedett. GY14 Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. GY15 Tűzpászták létesítése nem megengedett. GY70 Kaszálási időpont június 30 után. GY77 A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. GY88 A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztosítása. GY94 A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani. Vadgazdálkodási előírások E04 Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. Az egyes kezelési egységekre érvényes javaslatok: KE-1 kezelési egység (1) Meghatározása: A KTT legészakibb része, a Tócó forráságai és azok összefolyása, a józsai Bocskai utcáig (a bal parton csak a klastrom-parti átjáróig, 1 km-rel fentebb). Szűk és mély deráziós völgy, ahol már nem maradt fenn száraz gyep, és az elszántások az üde gyeptársulásokat is érintik, miképp a komoly tereplejtés miatti bemosódás is, a növekvő szántóföldek felől. Kisparcellás magántulajdonú hrsz-ok jellemzőek. (2) Natura 2000 érintettség - élőhelyek: 6440, 91E0. 15

16 - fajok: szivárványos ökle, réti csík, vöröshasú unka, mocsári teknős, lápi póc, díszes légivadász (?). (3) Kötelező előírások és tiltások: körüket a Natura 2000 területeken kötelező, a gazdálkodásterületkezelés során betartandó előírások sora tartalmazza a 269/2007. (X. 18.) Korm. r. (a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól) a alkalmazásában, ill. a védett természeti területeken kötelező, a gazdálkodás-területkezelés során betartandó előírások köre az évi, természetvédelemről szóló LIII. Törvény a alkalmazásában. (4) Gazdálkodáshoz nem kötődő általános javaslatok A terület kis kiterjedése, és védett természeti terület mivolta miatt nem indokolt, és nem is lehetséges műszaki fejlesztések végrehajtása. A művelési ágakat mind a valóságban, mind a kataszteri nyilvántartásban vissza kell állítani a védetté nyilvánításkor (1996-ban) meglévő állapotba. A visszaállított, legális gyephatár felső szélét célszerű cserjésíteni (őshonos, nem tájidegen, élőhelynek megfelelő fajokkal). A közmunkások foglalkoztatásakor történő cserjeírtások ne terjedjenek ki a területre. (5) Gazdálkodáshoz köthető javaslatok Fenntartási előírások, javaslatok GY % kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 50 %-uk a kaszált parcella szélén lehet, de a többi a kaszált rész közepén legyen, sáv, vagy folt formájában. Fejlesztési előírások, javaslatok SZ48 - Szántó füves élőhellyé alakítása, gyeptelepítéssel. Az 1996-os, védetté nyilvánítási állapot szerinti visszagyepesítés. SZ51 - Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. Az 1996-os, védetté nyilvánítási állapot szerinti visszagyepesítés. Lucerna csak mélyebb fekvésben jó, a szárazabb térszínen nem váltja fel az őshonos fűfajok uralta vegetáció. SZ54 - Őshonos fafajokból és cserjefajokból álló erdő telepítése, korábbi erdőterületen lehetséges. A gyep-szántó határ cserjésítése, további elszántások elleni védelemül. A zárójel jelzi, hogy nem felel meg pontosan a leírásnak. Nem erdő telepítése, és nem releváns korábbi erdőterület meglétének mérlegelése sem. (6) Fenntartási és fejlesztési javaslatok indoklása A kezelési egység jellegéből adódóan szélei felől elszántással, és folyamatos bemosódással károsított üde gyepek dominálnak, melyek másfelől még jó állapotú jelölő élőhelyet képeznek (elsősorban 6440). Ezeket a negatív hatásokat küszöbölheti ki az 1996-os állapotra történő visszagyepesítés, és a gyep-szántó határ cserjésítése, ajánlott módon kökénnyel és/vagy egybibés galagonyával. A visszagyepesítéssel ugyanakkor a Tócó-patak vízminősége is lényegesen javulhat (megszűnik a közvetlen vegyszerbemosódás lehetősége), ami kedvező hatású az inkább az alsóbb szakaszon nagyobb mennyiségben előforduló, vízi életmódú jelölő fajokra. A mederkotrás javasolt korlátozása a mederlakó vízi jelölő fajok védelmét szolgálja. A kotrás kitermelt anyaga (növényzet és iszap) invazív fajok előtörését indukálhatja, ezt elkerülendő szükséges annak elvitele. 16

17 KE-2 kezelési egység (1) Meghatározása: A KE-1 alsó részén, a Klastrom-part átjárójától a Bocskai István útig terjedő, bal parti szakasz. Természeti adottságai az előzővel egyeznek, de használata eltér, sokszor lovakat legeltetnek (egy kisebb karám is van) a középső részén, míg a déli és északi parcellák kaszáltak, vagy gyakran használatlanok, különösen a déli, sásrétes szegély. Ez a terület már nem szántókkal szomszédos felfelé (keletre) haladva, hanem beépített területekkel. (2) Natura 2000 érintettség: - élőhelyek: fajok: szivárványos ökle, réti csík, vöröshasú unka, mocsári teknős, lápi póc, díszes légivadász. Csak a KE-1 felőli szélén, a Tócó medrében és partján. (3) Kötelező előírások és tiltások: körüket a Natura 2000 területeken kötelező, a gazdálkodásterületkezelés során betartandó előírások sora tartalmazza a 269/2007. (X. 18.) Korm. r. (a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól) a alkalmazásában, ill. a védett természeti területeken kötelező, a gazdálkodás-területkezelés során betartandó előírások köre az évi, természetvédelemről szóló LIII. Törvény a alkalmazásában. (4) Gazdálkodáshoz nem kötődő általános javaslatok A terület kis kiterjedése, és védett természeti terület mivolta miatt nem indokolt, és nem is lehetséges műszaki fejlesztések végrehajtása. A vízgazdálkodás során a Tócó-patak medrének fenntartása lehetőleg kíméletesen történjen. Egyszerre, egy évben legfeljebb az érintett mederszakasz fele kerüljön kotrásra vagy tisztításra. (5) Gazdálkodáshoz köthető javaslatok Fenntartási előírások, javaslatok GY % kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 50 %-uk a kaszált parcella szélén lehet, de a többi a kaszált rész közepén legyen, sáv, vagy folt formájában. A KE-2 területén értelemszerűen csak a legeltetésre nem használt, és valóban kaszált területekre vonatkozik. Fejlesztési előírások, javaslatok A lótartás maradjon a jelenlegi szinten, azaz ne okozza a terület túlterhelését, ami lótartással egyébként viszonylag könnyen előidézhető. (6) Fenntartási és fejlesztési javaslatok indoklása A kezelési egység jellegéből adódóan szélei felől elszántás nem fenyegeti, bemosódás (kertek alja felől) csak mérsékelten. A legkevésbé átlagos, a KKT más kezelési egységeire kevésbé jellemző használati módja a lótartás. A mederkotrás javasolt korlátozása a mederlakó vízi jelölő fajok védelmét szolgálja. A kotrás kitermelt anyaga (növényzet és iszap) invazív fajok előtörését indukálhatja, ezt elkerülendő szükséges annak elvitele. 17

18 KE-3 kezelési egység (1) Meghatározása A KTT Józsa belterületénél átvezető szakasza a Bocskai és a Völgy utca alsó vége közti szakaszon, a Tócó-patak jobb partján. Újonnan létesült játszótér létesült a Tócó mentén húzódó nemes nyaras egy kisebb részén. A lejtő felső része jórészt visszagyepesedő, alatta degradált üde gyepek vannak, esetleg a 6440 degradáltabb válfaja. Utóbbit rendszeresen, előbbit ritkábban kaszálják. A Tócó mentén a játszótér építéséből kimaradt nemes nyarasok húzódnak. (2) Natura 2000 érintettség - élőhelyek: 6440 (?). - fajok: szivárványos ökle, réti csík, vöröshasú unka, mocsári teknős, lápi póc, díszes légivadász. Csak a KE-4 felőli szélén, a Tócó medrében és partján. (3) Kötelező előírások és tiltások: körüket a Natura 2000 területeken kötelező, a gazdálkodásterületkezelés során betartandó előírások sora tartalmazza a 269/2007. (X. 18.) Korm. r. (a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól) a alkalmazásában, ill. a védett természeti területeken kötelező, a gazdálkodás-területkezelés során betartandó előírások köre az évi, természetvédelemről szóló LIII. Törvény a alkalmazásában. (4) Gazdálkodáshoz nem kötődő általános javaslatok A terület kis kiterjedése, és védett természeti terület mivolta miatt nem indokolt, és nem is lehetséges műszaki fejlesztések végrehajtása. A vízgazdálkodás során a Tócó-patak medrének fenntartása lehetőleg kíméletesen történjen. Egyszerre, egy évben legfeljebb az érintett mederszakasz fele kerüljön kotrásra vagy tisztításra. (5) Gazdálkodáshoz köthető javaslatok Fenntartási előírások, javaslatok GY % kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 50 %-uk a kaszált parcella szélén lehet, de a többi a kaszált rész közepén legyen, sáv, vagy folt formájában. Fejlesztési előírások, javaslatok SZ54 - Őshonos fafajokból és cserjefajokból álló erdő telepítése, korábbi erdőterületen lehetséges. A földmunkával nem érintett üde gyep határán vezető szilárd burkolatú út keleti, gyep felőlioldalának cserjésítése a növekvő forgalomból eredő zavarások mérséklésére. (6) Fenntartási és fejlesztési javaslatok indoklása A kezelési egység jellegéből adódóan szélei felől elszántás nem fenyegeti, bemosódás (kertek alja felől) csak mérsékelten. A zavarás negatív hatásokat küszöbölheti ki részben a gyep nyugati széli aszfaltút szegély cserjésítése, ajánlott módon kökénnyel és/vagy egybibés galagonyával. A mederkotrás javasolt korlátozása a mederlakó vízi jelölő fajok védelmét szolgálja. A kotrás kitermelt anyaga (növényzet és iszap) invazív fajok előtörését indukálhatja, ezt elkerülendő szükséges annak elvitele. 18

19 KE-4 kezelési egység (1) Meghatározása: A KTT Józsa belterületénél átvezető szakasza a Bocskai és a Völgy utca alsó vége közti szakaszon, a Tócó bal partján, felfelé a Völgy utca elmúlt 30 évben beépült telkei széléig húzódik. Teljes egészében nemes nyaras, ez az egyetlen tervezett erdő a KTT-n belül. (2) Natura 2000 érintettség - élőhelyek: nincs. - fajok: szivárványos ökle, réti csík, vöröshasú unka, mocsári teknős, lápi póc, díszes légivadász (?) Csak a KE-3 felőli szélén, a Tócó medrében és partján. (3) Kötelező előírások és tiltások: körüket a Natura 2000 területeken kötelező, a gazdálkodásterületkezelés során betartandó előírások sora tartalmazza a 269/2007. (X. 18.) Korm. r. (a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól) a alkalmazásában, ill. a védett természeti területeken kötelező, a gazdálkodás-területkezelés során betartandó előírások köre az évi, természetvédelemről szóló LIII. Törvény a alkalmazásában. (4) Gazdálkodáshoz nem kötődő általános javaslatok A terület kis kiterjedése, és védett természeti terület mivolta miatt nem indokolt, és nem is lehetséges műszaki fejlesztések végrehajtása. A vízgazdálkodás során a Tócó-patak medrének fenntartása lehetőleg kíméletesen történjen. Egyszerre, egy évben legfeljebb az érintett mederszakasz fele kerüljön kotrásra vagy tisztításra. (5) Gazdálkodáshoz köthető javaslatok Fejlesztési előírások, javaslatok SZ48 - Szántó füves élőhellyé alakítása, gyeptelepítéssel. Az 1996-os, védetté nyilvánítási állapot szerinti visszagyepesítés. SZ51 - Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. Az 1996-os, védetté nyilvánítási állapot szerinti visszagyepesítés. Lucerna csak mélyebb fekvésben jó, a szárazabb térszínen nem váltja fel az őshonos fűfajok uralta vegetáció. SZ54 - Őshonos fafajokból és cserjefajokból álló erdő telepítése, korábbi erdőterületen lehetséges. Az erdőfelújítást célszerű folyamatos erdőborítás mellet elvégezni. A gyep-szántó határ cserjésítése, további elszántások elleni védelemül. A zárójel jelzi, hogy nem felel meg pontosan a leírásnak. Nem erdő telepítése, és nem releváns korábbi erdőterület meglétének mérlegelése sem. (6) Fenntartási és fejlesztési javaslatok indoklása A mederkotrás javasolt korlátozása a mederlakó vízi jelölő fajok védelmét szolgálja. A kotrás kitermelt anyaga (növényzet és iszap) invazív fajok előtörését indukálhatja, ezt elkerülendő szükséges annak elvitele. 19

20 KE-5 kezelési egység (1) Meghatározása: A Józsa alatti legelő zavartabb része a tanyával, ahol a terület bérlője lakik. A jelölő 6250 élőhely csak nagyon korlátozottan fordul elő, és ürge sincs. Pozitívum ugyanakkor, hogy legeltetik, ami miatt néhány botanikai érték (pl. gyapjas aszat) csak itt él. Épp a legeltetés miatt, ide kötődik leginkább a díszes légivadász szitakötő is, ami fontos jelölő faj. A terület kisebb részét kaszálják, nagyobb részét szakaszolt módon legeltetik (marhával és lóval). (2) Natura 2000 érintettség - élőhelyek: fajok: szivárványos ökle, réti csík, vöröshasú unka, mocsári teknős, lápi póc, vidra, díszes légivadász. (3) Kötelező előírások és tiltások: körüket a Natura 2000 területeken kötelező, a gazdálkodásterületkezelés során betartandó előírások sora tartalmazza a 269/2007. (X. 18.) Korm. r. (a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól) a alkalmazásában, ill. a védett természeti területeken kötelező, a gazdálkodás-területkezelés során betartandó előírások köre az évi, természetvédelemről szóló LIII. Törvény a alkalmazásában. (4) Gazdálkodáshoz nem kötődő általános javaslatok A terület kis kiterjedése, és védett természeti terület mivolta miatt nem indokolt, és nem is lehetséges műszaki fejlesztések végrehajtása. A vízgazdálkodás során a Tócó-patak medrének fenntartása lehetőleg kíméletesen történjen. Egyszerre, egy évben legfeljebb az érintett mederszakasz fele kerüljön kotrásra vagy tisztításra. Ez a marha- és lólegelés miatt nyílt vizes foltokkal (megfelelő élőhelyekkel!) ellátott mederszakasz a díszes légivadász fő előfordulási területe! (5) Gazdálkodáshoz köthető javaslatok Fenntartási előírások, javaslatok GY45 - Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. A bérlő a nyári félévben alapvetően a Hortobágyon legeltet. GY % kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 50 %-uk a kaszált parcella szélén lehet, de a többi a kaszált rész közepén legyen, sáv, vagy folt formájában. (6) Fenntartási és fejlesztési javaslatok indoklása A tapasztalat szerint a mérsékelt téli legeltetés nem okoz károsodást, ha nem a Tócó mentén, a völgy alján történik elsősorban, ez a szakaszolás megfelelő módjával kizárható. A mederkotrás javasolt korlátozása a mederlakó vízi jelölő fajok védelmét szolgálja. A kotrás kitermelt anyaga (növényzet és iszap) invazív fajok előtörését indukálhatja, ezt elkerülendő szükséges annak elvitele. KE-6 kezelési egység (1) Meghatározása: A Józsa alatti száraz gyepek túlnyomó része, a 6250 élőhely nagy részével és a teljes ürge (és földikutya) állománnyal. Sajnos, csak kaszálják az utóbbi években. 20

21 (2) Natura 2000 érintettség - élőhelyek: 6430, 6440, fajok: szivárványos ökle, réti csík, vöröshasú unka, mocsári teknős, lápi póc, díszes légivadász, vidra. (3) Kötelező előírások és tiltások: körüket a Natura 2000 területeken kötelező, a gazdálkodásterületkezelés során betartandó előírások sora tartalmazza a 269/2007. (X. 18.) Korm. r. (a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól) a alkalmazásában, ill. a védett természeti területeken kötelező, a gazdálkodás-területkezelés során betartandó előírások köre az évi, természetvédelemről szóló LIII. Törvény a alkalmazásában. (4) Gazdálkodáshoz nem kötődő általános javaslatok - A terület kis kiterjedése, és védett természeti terület mivolta miatt nem indokolt, és nem is lehetséges műszaki fejlesztések végrehajtása. - A volt MHSZ pálya felszámolása, és helyének őshonos fűvel történő gyepesítése egy taposási szemetelési (és a cigarettázás miatt tűzveszély) gócot számolna fel, mert a kerékpározó helyi fiatalok rendszeresen, többnyire csoportosan látogatják. - A gyep túlzott mértékben látogatott, ezt és között szüneteltetni kellene (tábla is felkéri rá a látogatókat a keresztbe átmenő számú közút északi oldalán, a Tócótól keletre). - A szennyvízgyűjtő akna-telep körbe-cserjésítése indokolt. A területen áthaladó légvezetékek gyilkos kötéseinek szigetelése, a vezetéken madárriasztók (pl. firefly) elhelyezése. A vízgazdálkodás során a Tócó-patak medrének fenntartása lehetőleg kíméletesen történjen. Egyszerre, egy évben legfeljebb az érintett mederszakasz fele kerüljön kotrásra vagy tisztításra. (5) Gazdálkodáshoz köthető javaslatok Általános javaslatok: A vasút menti akácos és kökényes részbeni (nem teljes!) felszámolása, és gyepesítése őshonos fűfajokkal (lehetőleg barázdált csenkesszel). Nincs nyilvántartott (tervezett) erdő, ami jogi és gazdasági értelemben ezt akadályozná. Fenntartási előírások, javaslatok GY28 - A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. GY29 - Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. GY31 A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban a HNPI-nak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a HNPI-val egyeztetni kell. Csak a Józsa belterületétől délre, a Tócótól keletre eső régi Tócó-meder területén (GY28-31). GY % kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 50 %-uk a kaszált parcella szélén lehet, de a többi a kaszált rész közepén legyen, sáv, vagy folt formájában. GY101 - minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező. Csak a Tócó menti, mély fekvésű, elmácsonyásodott részen. 21

22 Fejlesztési előírások, javaslatok Kedvező lenne, ha kaszálás helyett marhalegeltetés (is) érné a területet, minden egyes hrsz-ot legalább néhány napig járnának a bérlő állatai. (6) Fenntartási és fejlesztési javaslatok indoklása A kezelési egység területe a löszgyepek (6250) fő előfordulása. Ezek azonban nem sértetlenek (korábban volt szellőztetés címén fogasolás, hígtrágyázás. Tömegesen jelentkeznek egyes, zavarásigénylő fajok, pl. orvosi somkóró, szöszös bükköny stb. Állapotuk javítását, és az ürge védelmét is szolgálná, a legeltetés és a kaszálás váltogatása az egyes évek között, ami vélhetően a löszgyepek legoptimálisabb kezelési módja. KE-7 kezelési egység (1) Meghatározása: A Tócó hullámterén átívelő kereszttöltés déli oldalán a helyi védetté nyilvánítás után, engedélyek nélkül beépített és felszántott területek, valamint a Tócó-patak partja, kevés maradék kaszálóval, füzesekkel. A Tócó-patak medrén létrehoztak egy duzzasztót, amely nem legális. A kissé lentebb elhelyezkedő, ugyancsak nem legális horgásztavak (épp a KTT-n belül) vízellátását célozza. (2) Natura 2000 érintettség - élőhelyek: 6440, 91E0 (?). - fajok: szivárványos ökle, réti csík, vöröshasú unka, mocsári teknős, lápi póc, díszes légivadász, vidra. (3) Kötelező előírások és tiltások: körüket a Natura 2000 területeken kötelező, a gazdálkodásterületkezelés során betartandó előírások sora tartalmazza a 269/2007. (X. 18.) Korm. r. (a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól) a alkalmazásában, ill. a védett természeti területeken kötelező, a gazdálkodás-területkezelés során betartandó előírások köre az évi, természetvédelemről szóló LIII. Törvény a alkalmazásában. (4) Gazdálkodáshoz nem kötődő általános javaslatok A terület kis kiterjedése, és védett természeti terület mivolta miatt nem indokolt, és nem is lehetséges műszaki fejlesztések végrehajtása. A vízgazdálkodás során a Tócó-patak medrének fenntartása lehetőleg kíméletesen történjen. Egyszerre, egy évben legfeljebb az érintett mederszakasz fele kerüljön kotrásra vagy tisztításra. (5) Gazdálkodáshoz köthető javaslatok Fenntartási előírások, javaslatok GY % kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 50 %-uk a kaszált parcella szélén lehet, de a többi a kaszált rész közepén legyen, sáv, vagy folt formájában. Fejlesztési előírások, javaslatok A meglévő fűzfák kímélendők! (6) Fenntartási és fejlesztési javaslatok indoklása Fő cél a Tócó-patak hidrobiológiai értékeinek fenntartása. A fásodott meder állapot megfelelő. 22

23 A Tócó visszaduzzasztása önmagában kedvező lenne (a felsőbb, KTT-n belül eső szakaszra nézve), ha nem párosulna illegális vízkivétellel - a horgásztavakhoz. A legalizáltság hiánya miatt a vízdinamikai hatás azonban gyakorlatilag ismeretlen, nem eldönthető, hogy káros-e vagy hasznos. Az valószínű, hogy a vidra itt nem szívesen látott vendég. A tavacskák ugyanakkor némi élőhely-színesítést jelentenek az agrártájban (más szitakötőfajok, kedvező lehet a mocsári teknős számára stb.) Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Visszagyepesítésekre lenne szükség elsősorban, melyek egyikére a KE1 esetében már utalás történt. Azonban, a KE-6 kezelési egység esetében, a KTT-n kívül (a számú közút északi oldalán, a gyeptől keletre, a vasútig) is nagyon hasznos lenne, az ott levő szántó gyepesítése (ajánlottan barázdált csenkesszel), ami az ürge elég szűkös élőhelyét növelné (épp ennek szomszédságában van a KKT legsűrűbb ürgeállománya). Ebből a gyepesítésből ráadásul profitálhatna a másik kiemelkedő természetvédelmi érték, az erdélyi földikutya is. Célszerű lenne ezt a két akciót középtávon (5 éven belül) tervezni Fajvédelmi intézkedések Az ürge védelmét alapvetően szolgálja a KE-6 kezelési egységen belül javasolt használati váltás (legalább térben és/vagy időben részlegesen) legeltetésre. Itt azonban fontos lenne a tisztító kaszálás, aszatolás mérséklése, ami az ürge élőhelyét szegényíti (fedezék, táplálék funkcióval bír számára). Az innen már kipusztult, de a közelből visszatelepített öldöklő aszat és az újonnan felfedezett gyapjas aszat alfaj (Cirsium eriophorum subsp. degeni) védelmét is szolgálná ez a beavatkozás-mérséklés. Hosszú távon a kaszálás a pázsitfűfélék és a tejoltó galaj felszaporodásának kedvez, ami ellenben a másik fokozottan védett kisemlős, a földikutya számára kedvezőtlen (nem szolgálnak táplálékul). A kaszálás és egyéb gyepkezelési beavatkozások kipusztítottak már innen pl. két védett pillangósvirágú növényfajt, a szártalan csűdfüvet (Astragalus excapus) és a csajkavirágot (Oxytropis pilosa). Mindkét érzékeny faj eltűnése jelzi a gyepek degradálódását. A Tócó-patak kotrásának szakaszolása a hidrobiológiai értékek megőrzésének elegendő eszköze. Ha bizonyítható, hogy az alul elhelyezkedő illegális tavak vízkivétele nem okoz a negatív hatást a vízmérlegre a KTT déli széli zsilip-beton keresztgát fölött. A kotrás eddig kipusztított már pl. két védett, korábban innen publikált növényfajt, mindkettő kárpátmedencei ritkaság, és másutt is kihalóban van, ezek: keleti békakorsó (Sium sisaroideum), gyepes nefelejcs (Myosotis caespitosa) Kutatás, monitorozás 1. A legreprezentatívabb jelölő-élőhely előfordulásoknál (6440: a KTT északi részén, 6430: az egyetlen előfordulásán, 6250 valahol Józsától délre) 5 vagy 10 évente kellő számú cönológiai kvadráttal, évi 3 aszpektusban felvételezni a terület állapotát. 2. Az ürge monitoringját bevezetni az országos standard módszer alkalmazásával, és azt évente végrehajtani, legalább a Tócó pataktól keletre és a bekötő úttól északra eső gyeprészen. 3. A földikutya-állomány monitorozása friss túrás-számlálás módszerével ugyancsak fontos természetvédelmi kezelési feladat. 3. A nagylepke és csiga fauna a változatos élőhelyek és azok jelentős földtörténeti kora miatt (a deráziós völgyek a Hajdúháton pleisztocén eredetűek), vélhetően gazdag, de feltáratlan, amit pótolni érdemes. 23

24 Mellékletek A gazdálkodáshoz és egyéb területhasználathoz köthető kezelési egységek megjelenítése A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Jelenleg működő agrártámogatási rendszer Alapvetően az egységes területalapú támogatások (22/2010. (III.16.) FVM rendelet) és azon felül a mező- és erdőgazdálkodás során, a kötelező előírások miatt igénybe vehető kompenzációs jellegű kifizetések, illetve a környezet- és természetvédelmi célú, önkéntesen vállalt mező- és erdőgazdálkodási támogatások tartoznak ide. 24

25 1. Kötelező földhasználati előírások ellenértékeként igényelhető kompenzációs jellegű kifizetések (csak igénylés esetén jár!) - A 269/2007. (X. 18.) Korm. sz. rendelet alapján földhasználati előírások vannak hatályban a Natura 2000 területek gyepjeire vonatkozóan, a 128/2007. (X.31.) FVM rendelet alapján, ezért a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz területalapú, kompenzációs támogatás vehető igénybe, melynek értéke 38 EUR/ha, évente. - A Natura 2000 irányelveket érvényre juttató jogszabályok végrehajtásával érintett, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet területén felmerülő költségek és jövedelem kiesés ellentételezése céljából a 41/2012 (IV. 27.) VM rendelet alapján a magánkézben levő, Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz kompenzációs támogatás igényelhető, mely az erdő természetességétől, a faállomány korától és összetételétől függően évente EUR/ha lehet. Megjegyzés: A KTT területén levő egyetlen erdőrészletet nem érinti Natura 2000 jogszabályi korlátozás, így ez nem vehető igénybe. 2. Önkéntesen vállalt előírások nyomán igényelhető mező- és erdőgazdálkodási támogatások Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok (AKG) közül az ország egész területén igénybe vehető horizontális szántóföldi, gyepgazdálkodási és ültetvény célprogramok a 61/2009. (V.14.) FVM rendelet jelenleg hatályos (a közti időszakban) rendelkezései alapján érhetők el. Az AKG tehát középhosszú távú (5 gazdálkodási év) támogatási rendszer, melynek feltételeit a Vidékfejlesztési Miniszter által kiadott miniszteri rendelet szabályozza. Az erdőterületekre vonatkozóan erdő-környezetvédelmi célprogramok kifizetései vehetők igénybe a 124/2009. (IX.24.) FVM rendelet alapján. Nem termelő mezőgazdasági beruházások (szintén önkéntes) A 33/2008. (III.27.) FVM rendelet alapján támogatás vehető igénybe olyan földhasználati intézkedésekre, amelyek gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódnak, ugyanakkor a vidéki táj értékeinek, állat- és növényvilágának fennmaradását szolgálják, ez által növelik a Natura 2000 területek közjóléti értékét, illetve hozzájárulnak a környezetgazdálkodási célok teljesítéséhez (pl. madárodúk telepítése). A Natura 2000 területektől függetlenül, a fizikai blokkban gazdálkodó mezőgazdasági termelők számára elérhető az egységes területalapú támogatás (SAPS), melynek mértékéről évente a Vidékfejlesztési Miniszter dönt, miniszteri rendeletben. Jelenleg a 23/2013. (IV.9.) VM rendelet hatályos. A támogatási összeg kb Ft/ha/gazdálkodási év. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gazdálkodó maradéktalanul tartsa be az 50/2008.(IV.24.) FVM rendeletben foglaltakat, amely a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti állapot feltételrendszereit tartalmazza Javasolt agrártámogatási rendszer Az AKG horizontális rendszerének ökológiai gazdálkodás célprogramja legeltetés és kaszálás esetében is, kevésbé szigorú elvárásokat fogalmaz meg, mint a másik (nem tiltja műtrágya és vegyszer használatát). Az extenzív gyepgazdálkodás ugyanakkor legeltetésnél előírja a harmadik gazdálkodási évének végétől legalább 0,3 állategység/ha legeltethető állatállomány meglétét. Egyértelműen ellentétesek természetvédelmi érdekekkel a legeltetés esetére kötelezően előírt tisztító kaszálások, és a kaszálás esetére előírt, legalább évi kétszeri kaszálás. 25

26 Mindkettő fajszegény (nagy pázsitfű-borítású), bár agrotechnikai szempontból ápoltnak tűnő kaszálók kialakulását eredményezi, ami gyökeresen ellentétes a Natura 2000 célkitűzésekkel. A kaszálatlanul maradó terület kijelölésénél általában a parcella szélét javasolják, az ellenőrizhetőség és a tényleges hatásosság azonban ezt nem indokolja, legalább ilyen létjogosultsága van a parcella közepi lábon hagyott növényzetnek is. A javasolt változtatás: mind az extenzív, mind az ökológiai legeltetés esetén a kaszálás kötelező voltának eltörlése, az extenzív és ökológiai kaszálás esetén az évi kétszeri kaszálás TILTÁSA, kivéve, ha egyeztetés történik a KTT természetvédelmi kezelőjével, az illetékes nemzeti park igazgatósággal. A jelenlegi támogatási rendszer nem teszi érdekeltté a gazdálkodókat a nem hasznosított mezőgazdasági területek megőrzésében, hanem kifejezetten azok eltüntetésére ösztönöz. Mivel ezek a területek nem támogatható területrészek, a támogatható terület maximalizálása érdekében a gazdálkodók eltüntetik a szegélyvegetációt, bokorfüzeseket, kaszálják az értéktelen szénát adó, vagy vízállásos területeket is, amelyeken korábban sosem folytattak gyepgazdálkodást. Ez a helyzet véleményünk szerint csak akkor szűntethető meg, ha agrártámogatás lesz igényelhető a nem művelt területekre, azaz nemcsak a kivett művelési ágú területekre, hanem a művelés alatt álló területek egyes részterületeire is. A Natura 2000 területek közötti koherencia biztosítása érdekében fontos lenne a természeti területek és az ökológiai hálózatba tartozó területek kedvező állapotának megőrzése a Natura 2000 területeken kívül is. A fenti probléma megoldására megoldás lehet, ha a természetvédelmi szempontból értékes, de gazdaságosan nem művelhető területek is legalább minimális mértékben támogathatóak lennének, ezáltal nem lennének teljesen haszontalanok a tulajdonosok, földhasználók számára. A támogatási rendszer kialakítása során figyelembe kellene vennie a támogatásra benyújtott terület természetvédelmi értékességét, az ott megtalálható, elkülönülő élőhelyfoltok természetességi értékét és a jó természetességű területeken vagy részterületeken azoknak a fennmaradását segítő gazdálkodást vagy akár a nem beavatkozást kellene ösztönözni Pályázatok Az elsősorban pályázati forrásból (KEHOP, LIFE/LIFE+) indítására vagy abban való részvételre nyílna lehetőség leginkább. A 6250 élőhely kiemelt közösségi jelentőségű, ami LIFE+-ban csökkenti a szükséges önrész mértékét. Aktuálisan ugyanakkor előtérbe került egy országos ürge LIFE beadása, melyben a KTT célterületté válhat Egyéb Nincs a területhez kapcsolódó egyéb javaslat A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A terv társadalmasításának kommunikációja során a pontban megnevezett címzetteket hivatalos meghívóval (tértivevényes ajánlott levélben) kerestük meg. A meghívóban megadtuk a terv egyeztetési változatának digitális elérhetőségét ( Natura 2000 fül/tervek kihirdetése, dokumentáció menüpont alatt) is. 26

27 Amennyiben ismert volt az érintettek címe (a pontban jelzett), úgy a terv egyeztetési változatát elektronikus úton is elküldtük. A helyi lakosság figyelmét a Józsa című újság decemberi számában hívtuk fel a tervre, amely Józsán minden háztartásba eljut. A két érintett település (Debrecen és Hajdúböszörmény) önkormányzati hirdetőtábláján is elhelyeztük a meghívót. Kommunikációs eszköz időpont Résztvevő/érintettek száma Terepbejárás Falufórum Önkormányzati közzététel Honlap Érintettek levélben, és ben történő megkeresése és tájékoztatása Olyan a tervet érintő érdemi kérdés, vagy kérés sem szóban, sem írásban nem érkezett, amely bekerült volna a tervbe. Elektronikus úton érdeklődtek a területen történő vadászati helyszínek megváltoztatásának lehetőségeiről, ugyanis azok sok esetben veszélyesek a helyi lakosokra nézve. A kérdezőt az illetékes vadászati hatósághoz irányítottuk. A terepbejáráson főként érdeklődő kérdések hangzottak el. Dr. Karácsonyi Zoltán a terepbejáráson és a falufórumon is több kérdést felvetett, amelyeknek nagy részére érdemi választ és magyarázatot is kapott. Több esetben azonban a terv készítésének hátterét bírálta, amely bírálatok nem kerülhettek bele a tervbe. Dr. Karácsonyi Zoltán erősen bírálta a társadalmasítást és a terv szakmaiságát is. A falufórumon Horváth Róbert arra kérte Dr. Karácsonyi Zoltánt, hogy kérdéseit írásban juttassa el hozzánk, ez azonban nem történt meg. 27