Tárgy: Körös megjelölésű kutatási területre vonatkozó Kutatási Műszaki Üzemi Terve jóváhagyása. H A T Á R O Z A T. j ó v á h a g y j a.

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 5000 Szolnok, Templom u. 5., 5001 Szolnok, Pf.: 164 (56) ; Fax: , Ügyeleti tel: (56) Szegedi iroda: (62) , Számlaszám: Ikt. szám: SZBK/ /2011. Üi.: Dr. Kovács Gábor Jogerőre emelkedett október 1-jén Hiv. szám: RH/P/178/2011. Üi.: Vargáné Dr. Fülöp Ágnes RAG HUNGARY KFT Budapest Bocskai u Dorottya udvar D ép. 3. em. Tárgy: Körös megjelölésű kutatási területre vonatkozó Kutatási Műszaki Üzemi Terve jóváhagyása. H A T Á R O Z A T A Szolnoki Bányakapitányság (a továbbiakban: Bányakapitányság) a RAG Hungary Kft. (1113 Budapest, Bocskai u Dorottya udvar D ép. 3. em., a továbbiakban: Bányavállalkozó) által a Körös megjelölésű kutatási területre benyújtott 1/ /Körös számú, szénhidrogén-kutatás műszaki üzemi tervét az alábbi megállapításokkal és feltételekkel j ó v á h a g y j a. 1. A kutatást csak a jogerősségre és végrehajthatóságra vonatkozó záradékkal ellátott terv birtokában lehet megkezdeni. 2. A kutatásra engedélyezett időszak: a jelen kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedésétől számított, a kutatási jogosultság érvényességi idejének végéig, maximum négy évig érvényes. 3. Az engedélyezett tervtől eltérni csak eltérési engedély, vagy e határozat módosítása alapján lehet, melyet a Szolnoki Bányakapitányságtól kell megkérni, a módosítására irányuló kérelmet a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően legalább 60 nappal kell jóváhagyásra a bányakapitánysághoz benyújtani. 4. A Műszaki Üzemi Terv alapján az alábbi kutatási módszereket alkalmazhatják: korábbi szeizmikus, földtani adatok beszerzése, újrafeldolgozása, értelmezése, Új, 1. számú tervezett 3D szeizmikus mérés az E-F-G-H blokk területén mintegy km 2 területen. A tervezett 2. számú 3D szeizmikus mérés az A-B és a D-E blokk területén mintegy 200 km 2 -en. A 3D szeizmikus mérésekhez vibroszeiz eljárást választottak szeizmikus hullámforrásul m-es közönként lesznek elhelyezve a vibrátor pontok a forrás-vonalak mentén. A várható vibrálási frekvencia Hz, a vibrálások száma 2-1 / 26

2 4(6) sweep/vibrátor-pont, a vibrátor-csoport várható hossza m. Robbantásos módszer csak a vibrátorokkal megközelíthetetlen helyeken 3-15 méter mélységű lyukakban fúrólyukanként gramm robbanóanyag felhasználásával végezhető. A sekély lyukak száma a kísérleti mérések eredményétől függően 1-5 lyuk/robbantópont lehet, méter vonal-menti távolságon, vagy néhány m 2 -nyi területen elosztva. A sekély refrakciós mérések ejtőkalapácsos technológiával, a jelrögzítés rövid vonalak mentén elhelyezett geofonokkal történik 1 mérési pont/1-2 km 2 mérési sűrűséggel. Szükség esetén néhány darab uphole fúrásban (30-50 méter) korrekciós méréseket 5-10 m-es intervallumonként a felszín-közeli rétegsor sebesség-eloszlásának vizsgálatára végezhetők. Várható töltetsúly: gramm robbanóanyag lövésenként. Terepi kísérletek végezhetők az optimális jelgerjesztési és felvételezési paraméterek megállapítására a vibroszeiz és a robbantásos hullámgerjesztéshez. Első kutatófúrás (RAG Öcs-1) a kutatási terület G blokkjában. Várható mélysége 2500 m. A második tervezett (RAG Well-2) kutatófúrás az F-G blokk területen m talpmélységű lesz. A fúrásokban teljes spektrumú geofizikai mérést, VSP mérést, próbatermeltetést és rétegvizsgálatot terveznek. 5. A kutatás műszaki üzemi tervének módosításával a kutatási időszak meghosszabbítása a jogszabályban foglaltak teljesülése szerint engedélyezhető. Ha a kutatási tevékenység valamennyi eleme a kutatási időszak kezdetén kellő részletességgel nem állapítható meg, illetve azok helye és módja az elvégzett egyes kutatások eredményétől függ, akkor a műszaki üzemi tervet módosítani kell. 6. A Bányakapitányság a kutatási munkaprogram időarányos részének teljesítését ellenőrizheti és a kutatási jogot visszavonhatja, amennyiben a Bányavállalkozó neki felróható okból azt nem hajtotta végre. A bányavállalkozó a kutatásra engedélyezett időszakon belül a kutatási területet vagy annak egy részét visszaadhatja. 7. Tekintettel arra, hogy a kutatási tevékenységet olyan ingatlanon végzik, amely nem a Bányavállalkozó tulajdonában áll, a Bányavállalkozó, illetve a mérések elvégzésével megbízott szervezet a geofizikai mérések megkezdése előtt 8 nappal köteles az ingatlan tulajdonosát előzetesen értesíteni. 8. A Bányavállalkozó köteles a kutatási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját, 8 nappal megelőzően, illetve a kutatás befejezését 8 napon belül a Bányakapitányság részére írásban bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén bányászati szabálysértési bírság róható ki a bejelentés elmulasztójával szemben. 9. Ha a Bányavállalkozó a munkavégzése során olyan ásványi nyersanyagokra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki előfordulását köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek. 10. Az elvégzett kutatásról zárójelentés elkészítése, amelyet a kutatás befejezésétől, de legkésőbb a kutatásra engedélyezett időszak lejártától számított hat hónapon belül 2 példányban be kell nyújtani a Bányakapitányságra. 11. A Bányavállalkozóra vonatkozó, a kutatás során nyert földtani adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettséget teljesíteni kell. 2 / 26

3 12. A Bányavállalkozó, valamint a földtani kutatásra jogosult szervezet a kutatási tevékenységével okozott károkat a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni. 13. A kutatási tevékenységgel összefüggésben várható károk rendezésére szolgáló biztosítékként a Bányakapitányság elfogadja a Bányavállalkozó által becsatolt x HUF összegű bankgaranciát, melynek kedvezményezettje a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal.. A pénzügyi biztosítékok érvényességi ideje amennyiben nem fedi le a kutatásra engedélyezett időszakot, a bankgaranciák meghosszabbításáról szóló igazolást, azok lejártát (2014. december 31.) 30 nappal megelőzően a Bányakapitányságnak meg kell küldeni. 14. A szeizmikus vonalakhoz kapcsolódó fúrólyukakban történő robbantások csak jogerős robbanóanyag felhasználási engedély birtokában végezhetők, melyeket a Bányakapitányságtól külön eljárásban kell megkérni. 15. Jelen engedély kutató, kőolaj és földgáz bányászati létesítmények és a próbatermeltetéshez szükséges létesítmények építésére nem jogosít. Az egyes létesítmények építési engedélyeit a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet előírásainak megfelelően külön eljárásban kell a Bányakapitányságtól megkérni. 16. A kutatás során ásványi nyersanyag kitermelését a kitermelés megkezdését követő 8 napon belül - a jellemző mennyiségi és minőségi adatok megadásával a Bányakapitánysághoz be kell jelenteni. 17. A kitermelt ásványi nyersanyag után bányajáradékot kell fizetni. 18. A kutatási időszak végétől számított második évet követően a feltárás és termelés csak bányatelken folytatható. 19. A kutatás befejezésétől számított 1 éves időtartamon belül lehet kezdeményezni a bányatelek megállapítását. 20. A szakhatóságok nyilatkozatai: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Iktatószám: /2011.) A RAG Hungary Kft. (1113 Budapest, Bocskai út sz.) által benyújtott Körös megjelölésű kutatási területre vonatkozó Kutatási Műszaki Üzemi Terv jóváhagyásához levegőtisztaság-védelmi, zajvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, tájvédelmi és vízügyi szempontból szakhatósági hozzájárulásunkat adjuk az alábbi feltételekkel: 1. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A kutatási műveletekkel kapcsolatos munkálatokat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. (továbbiakban: R.) előírásait betartva úgy kell végezni, hogy 3 / 26

4 légszennyezést, légszennyezettséget, illetve lakossági panaszt okozó levegőterhelés ne lépjen fel. A szabadban végzett műveletek és technológia, valamint az anyag depóniák helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnak minősülnek, melyeket úgy kell kialakítani, működtetni, fenntartani, hogy azokból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. A tevékenység végzése során alkalmazott gépjárműveknek az R. 28. (1) bekezdésében foglaltakat teljesítenie kell. A munkálatok során keletkező hulladékok nyílttéri égetése szigorúan tilos! Felhívjuk a figyelmet, hogy gáz-, kőolajszállító vezeték létesítése, illetve kőolaj- és földgázkitermelés esetén a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló, 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján a környezethasználó előzetes vizsgálatot köteles kezdeményezni a felügyelőségnél. 2. Zajvédelmi szempontból: A tevékenység végzésekor ügyelni kell, hogy a zajkibocsátás feleljen meg a követelményeknek; a keletkező környezetterhelés, igénybevétel a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet előírásainak, a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM. együttes rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott határértékeinek. A tevékenységet úgy kell végezni hogy a zajkibocsátás ellen lakossági panaszbejelentés ne következzen be. 3. Hulladékgazdálkodási szempontból: A kutatási műveleteket környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. A munkagépek karbantartása, javítása a kutatás területén tilos! A tevékenység végzése, havária esemény, pl. veszélyes anyag, ill. veszélyes hulladék esetleges kifolyása (üzemanyag, hidraulika olaj, stb.) esetén azokat össze kell gyűjteni, ill. alkalmas itatóanyaggal fel kell itatni, a szennyezett talajt el kell távolítani. A szennyezett talajt és itatóanyagot a továbbiakban veszélyes hulladékként kell kezelni. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell eljárni, különös tekintettel az elkülönített, és a további környezetszennyezést kizáró gyűjtésre. A keletkező hulladékokat szükség szerint az adott hulladékok kezelésére érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hasznosító és/vagy ártalmatlanító kezelőnek kell átadni a megfelelő igazoló dokumentumok kitöltésével ( SZ jegyek, szállítójegyek). A kutatási területen keletkező veszélyes hulladékokat alkalmas gyűjtőhely hiányában a helyszínen tárolni tilos. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendeletben leírtaknak megfelelően kell eleget tenni. A keletkező veszélyes és nem veszélyes (termelési és kommunális) hulladékokra a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény rendelkezései és a végrehajtására kiadott rendeletek előírásai az irányadók. A hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. 4. Természet- és tájvédelmi szempontból: A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén: 4 / 26

5 A Natura 2000 területeken a kutatási tevékenységekkel járó munkálatok végzése a fészkelési időszakon kívül történhet, azaz augusztus 1. február 15. között. A kutatással érintett területen lévő parlagi sas fészkek a Natura 2000 területen kívül találhatóak, ezért amennyiben a fészkelési időn kívül nem oldható meg a vibroszeizvagy a robbantásos mérés, akkor a fészkek körül legalább 500 méter sugarú körben ezen mérések nem végezhetőek el. Natura 2000 területeken a vibroszeiz mérések során a vibrátorok csak a meglévő földutakon közlekedhetnek. Natura 2000 területeken lévő gyepterületen az érzékelő kábelek kihelyezése és felszedése kézi munkával történhet. Natura 2000 területeken robbantásos mérés csak a legszükségesebb esetekben történjen. A robbantásos mérés elkerülése érdekében, vagyis, hogy a területek a vibrátorokkal megközelíthetőek legyenek, célszerű a Natura 2000 területeken a kutatási tevékenységet őszi időszakra ütemezni. Szikes vízállásokban, laposokban robbantásos mérés nem végezhető. Robbantásos mérés esetében a lyukak tömedékelését fokozott alapossággal kell elvégezni a teljes hossz-szelvényben, hogy a vízzáró rétegek átvágása elkerülhető legyen. A vibroszeiz mérések útvonalát, az érzékelő kábelek telepítési helyét, és a robbantásos mérések helyszínét a természetvédelmi kezelővel (Duna-Ipoly Nemzeti Pak Igazgatóság) előzetesen egyeztetni kell. A területen illetékes természetvédelmi őr elérhetősége: Vidra Tamás, tel.: 30/ A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén: A munkák megkezdése előtt (a geodéziai felmérést is beleértve) legalább 5 munkanappal értesíteni kell a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságot. A munkák a vegetációs, valamint a szaporodási időszak második felében, illetve azon kívül végezhetőek, az augusztus 1. - október 31. közötti időintervallumban. A munkálatok száraz talajviszonyok mellett végezhetőek, törekedve a legkisebb területi igénybevételre. A tevékenység fakivágással és cserje irtással nem járhat. Az országos jelentőségű védett területen lehetőség szerint csak szenzor elhelyezés történjen, a jelgerjesztést a védett természeti területen kívül kell megoldani. Kivételes esetben amennyiben a talajállapotok megengedik, úgy a vibrátoros jelgerjesztők a természetben is meglévő, ingatlan nyilvántartásba bejegyzett utakon előzetes egyeztetést követően közlekedhetnek. A természetvédelmi kezelő (Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság) munkatársai az időjárás függvényében jogosultak felfüggeszteni a tevékenységet a természet károsítás megakadályozása céljából. A keletkező hulladékot az árhullámok megjelenése előtt, legkésőbb a munkák végeztével el kell távolítani a területről. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén: A terület nagyságára és időintervallumára való tekintettel kiemelten fontos, hogy amennyiben a kutatás végzése során jól behatárolható időpont és terület fogalmazódik meg, akkor a táblázat szerint illetékes természetvédelmi őrrel a kivitelező, engedélyes egyeztessen. 5 / 26

6 Szaporodási időszakban (március 1. július 15. között) kerülni kell a fásszárúak és a vizes élőhelyek zavarását, az ilyen helyeken történő beavatkozást. Mivel a zavarás mértéke nagyban függ a beavatkozás jellegétől, ilyen esetben is egyeztetés szükséges. A tevékenység megkezdése előtt legalább 5 nappal a kivitelező köteles bejelenteni a munka kezdésének időpontját a mellékelt településjegyzékben szereplő természetvédelmi őrnek, akinek az eseti korlátozásait maradéktalanul be kell tartania. Az országos jelentőségű védett területeken és Natura 2000 területeken a kivitelező kizárólag a természetben is meglévő, ingatlan nyilvántartásba bejegyzett utakat használhatja a méréshez, lehetőleg szilárd talajviszonyok mellett. Az utakról letérni tilos. A természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területek károsítása esetén a kivitelező ellen természetvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárást kezdeményezhet a természetvédelmi hatóság, továbbá a kivitelezőt helyreállítási kötelezettség is terheli. 5. Vízvédelmi szempontból: A Kutatási Műszaki Üzemi Terv szerinti tevékenységek nem okozhatják a felszín alatti víz és a földtani közeg 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti B szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. A tevékenység során felhasználásra kerülő szennyező anyagok (pl. kenőanyagok, festékek, stb.) tároló eszközeinél, valamint azok feltöltő- és lefejtő helyein kármentőt kell kialakítani, melynek befogadó térfogata a tárolóeszköz tárolókapacitásának legalább 110 %-a legyen. A tevékenység során a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendeletben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. A szeizmikus mérések során a talajvíz- és rétegvíz-tartók közötti kommunikáció elkerülése céljából a robbantólyukakat vízzáró anyaggal kell a felszínig feltölteni, a terület helyreállításáról gondoskodni kell. Környezetszennyezéssel járó, az illetékességi területünkön bekövetkező bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni Felügyelőségünknek. A Kutatási Műszaki Üzemi Tervben szereplő tevékenységekre vonatkozó egyéb előírásainkat az építési engedélyezési eljárások során kiadásra kerülő szakhatósági állásfoglalásainkban fogjuk megtenni Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Iktatószám: /2011.) A RAG Hungary Kft. részére a Körös kutatási terület kutatási műszaki üzemi tervének jóváhagyásához az alábbi feltételekkel hozzájárulok: - A tervezett tevékenység környezetszennyezést és károsítást kizáró módon folytatható úgy, hogy az ne okozza a földtani közeg, a felszín alatti és a felszíni vizek állapotának a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben (továbbiakban: KvVM rend.) meghatározott B szennyezettségi, ill. A b bizonyított háttérértéknél kedvezőtlenebb változását. 6 / 26

7 - Amennyiben a kutatófurat lemélyítésére kerül sor, a kút létesítési engedélyezési dokumentációjához kárelhárítási terv benyújtása szükséges. A tervfejezetben be kell mutatni, és elemezni az esetleges rendkívüli események előfordulásának lehetőségét, az alkalmazni kívánt környezet-biztonságtechnikai módszereket, mind az építés, mind a próbatermeltetés során. - A keletkező hulladékok kezeléséről (gyűjtés, ártalmatlanítás), illetve nyilvántartásáról és bejelentéséről a mindenkor hatályos hulladékgazdálkodási jogszabályokban foglaltak szerint kell gondoskodni. - A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 5. mellékletében meghatározott vizsgálati küszöbértékeket és terhelési határértékeket be kell tartani a védendő objektumokban. - A munkák megkezdése előtt (a geodéziai felmérést is beleértve) 5 munkanappal értesíteni kell a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságot. - A munkák a vegetációs, valamint a szaporodási és a költési időszak második felében, illetve azon kívül (augusztus 1. és október 31. között) végezhetők. - A munkálatok csak száraz talajállapot mellett végezhetőek. A munkálatok során törekedni kell a legkisebb terület igénybevételére. - A tevékenység fa kivágással és cserje irtással nem járhat. - Az országos jelentőségű védett természeti területen lehetőség szerint csak szenzor elhelyezés történjen, a jelgerjesztést a védett természeti területen kívül kell megoldani. Kivételes esetben, amennyiben a talajállapot megengedi, úgy a vibrátoros jelgerjesztés a természetben is meglévő ingatlan nyilvántartásba bejegyzett utakon előzetes egyeztetés követően történhet. - A természetvédelmi kezelő munkatársai az időjárás függvényében jogosultak felfüggeszteni a kutatási tevékenységet, a természetkárosítás megakadályozása céljából. - A munkálatok alatt észlelt bármilyen környezetszennyezéssel járó rendkívüli eseményt, havária helyzetet, az elhárításra tett azonnali intézkedések megjelölése mellett haladéktalanul be kell jelenteni az illetékes I. fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságnak. - A munkálatok befejezése után rendezett állapotban kell elhagyni a kutatási területet Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség (HDMCSF/1532-2/2011/szakhat.) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság (5001 Szolnok Pf.: 164.) SZBK/1309-4/2011 hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, a RAG Hungary Kft. (1113 Budapest, Bocskai út ) által kérelmezett Körös megjelölésű kutatási terület Kutatási Műszaki Üzemi Terve tárgyában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: A Kutatási Műszaki Üzemi Terv jóváhagyásához az alábbi feltételekkel járulok hozzá: - a kutatási területen található HM vagyonkezelésű ingatlanokat a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal Infrastrukturális Igazgatóságával (Bp. IX. ker., Soroksári út 152., levélcím: 1476 Budapest, Pf. 246) a szeizmikus mérések megkezdése előtt egyeztetni kell; - a HM vagyonkezelésű területeken szeizmikus mérés, kutatófúrás. robbantási tevékenység nem végezhető Békés Megyei Kormányhivatal Szarvasi Körzeti Földhivatala (Iktatószám: /2011.) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága { ( Szolnok, Templom u. 5. ) ( továbbiakban Bányakapitányság ) } fenti iktatószámú megkeresésére, a RAG Hungary Kft ( Budapest, Bocskai u )mint kérelmező által beterjesztett Körös megjelölésű kutatási területre vonatkozó - kutatási műszaki üzemi tervét az ingatlanügyi 7 / 26

8 hatóság ( Szarvasi Körzeti Földhivatal ), mint közreműködő szakhatóság jóváhagyja, a következő feltételek betartásával: A kutatási térképen jelölt, és Békésszentandrás térségében tervezett szeizmikus mérések a felvonulás során taposási és zöldkárt okozhatnak a termőföldet érintő területeken. A fentiek alapján a termőföld igénybevétele a talajszerkezet károsodása következtében - időleges más célú engedélyhez kötött, melyet az ingatlanügyi hatóságtól kell megkérnie a kérelmezőnek. A kérelemhez mellékelnie kell az időleges más célú hasznosítási tervdokumentációt és eredeti állapot helyreállítására vonatkozó rekultivációs tervet. Továbbá a kérelmezőnek ügyelni kell arra, hogy a kutatási tevékenység a szomszédos területek mezőgazdasági termelését ne akadályozza Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Ceglédi Körzeti Földhivatal (Iktatószám: /2011.) A Magyar Bányászati és Földtani Hivataltól szóló 267/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet: 4/A (2) bekezdése és a 3. sz. melléklete, alapján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság tárgyban megjelölt - termőföldet érintő - kutatási tevékenység kapcsán kérte az első fokú ingatlanügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását. Mellékletként becsatolta a RAG Hungary Kft. által készített műszaki Üzemi tervet. A mellékletként becsatolt dokumentáció, a rendelkezésemre álló adatok, valamint a június 2-án lefolytatott helyszíni bejárás alapján a Körös szénhidrogén kutatási terület műszaki Üzemi tervéhez földvédelmi szempontból az alábbi feltételekkel hozzájárulok. 1. A termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. 2. A tényleges termőföld igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. 3. A tevékenység során kerülni kell az átlagosnál jobb minőségű termőföldek (különösen: az és 3. minőségi osztályú szántó művelési ágú földrészletek) továbbá a gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott területek igénybevételét, 4. A beruházásokat, valamint termőföldön folytatott, vagy termőföldre hatást gyakorló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megterve2ni és megvalósítani. hogy az érintett és a környező termőföldön talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. Nyomatékosan felhívom a figyelmet, hogy a kutatással kapcsolatos tényleges termőföld igénybevétel megkezdésére csak az érintett termőföldek más célú hasznosításának engedélyezését követően kerülhet sor. A beruházás megkezdéséig a termőföldeket művelési águknak megfelelően kell hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül gyommentes állapotban tartani Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda (Iktatószám: 490/2600/001/2011.) A RAG Hungary Kft. beruházásában megvalósuló Körös megjelölésű kutatási területre vonatkozó Kutatási Műszaki Üzemi terv engedélye tárgyában, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága, mint I. fokú hatóság előtt folyó eljárásban, a feltételként előírt 8 / 26

9 kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást az alábbi kikötésekkel adom meg: 1. A robbantások és a fúrások a természet védelméről szóló évi LIII. tv. értelmében ex lege védett halmokat és földvárakat, valamint a minisztériumi rendeletben történetirégészeti védelem alá helyezett lelőhelyeket nem érinthetik A robbantó- és fúrópontokat a területileg illetékes múzeumokkal egyeztetni szükséges Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda A Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda által kiadott 490/2600/001/2011. számú szakhatósági állásfoglalása tartalmazza a Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda illetékességébe tartozó területekre vonatkozó állásfoglalást Öcsöd Nagyközség Jegyzője (Iktatószám: /2011.) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság (5000 Szolnok, Templom u. 5.), megkeresésére nyilatkozom, hogy a RAG Hungary Kft. (1113 Budapest, Bocskai út ) által készített Körös megjelölésű kutatási területre vonatkozó Kutatási Műszaki Üzemi Terve helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint Szarvas Város Jegyzője (Iktatószám: I. 7800/3/2011.) Szarvas Város Jegyzője - mint I. fokú természetvédelmi hatóság - nevében és megbízásából eljárva, a RAG Hungary Kft. (1113 Budapest, Bocskai út ) által kérelmezett Körös megjelölésű kutatási területek kőolaj- és földgázkutatási műszaki üzemi tervének jóváhagyásához - a benyújtott dokumentáció alapján - helyi természetvédelmi szempontból szakhatósági hozzájárulásomat az alábbi kikötéssel adom meg: - a kőolaj- és földgázkutatási munkákat úgy kell végezni, hogy az a szarvasi helyi védelem alatt álló területeket, értékeket, valamint azok védőterületeit ne veszélyeztesse, - a kutatás során a végzendő tevékenységgel az érintett területek rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatják Tószeg Község Jegyzője (Iktatószám: /2011.) Hivatkozott számú megkeresésüknek megfelelően szakhatósági állásfoglalásunkat az alábbiak szerint adjuk meg. A mérési helyeken helyi védettség alá eső terület nem található, kérjük, hogy a munkálatok során a területre vonatkozó NATURA 2000 előírásokat vegyék figyelembe. A kérelemhez feltétel nélkül hozzájárult szakhatóságok: ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal (Iktatószám: 328-2/2011.) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatala (Iktatószám: 10064/2/2011.) Cegléd Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága (Iktatószám: B/156-1/2011.) Kunszentmárton Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága (Iktatószám: D-82/1/2011.) Mezőtúr Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága (Iktatószám: SZ/95-1/2011.) Szarvas Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága (Iktatószám: 528/2011.) Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának Hivatásos Tűzoltósága (Iktatószám: A- 425/1/2011) Abony Város Jegyzője (Iktatószám: 805-1/2011/HAT) Békésszentandrás Nagyközség Jegyzője (Iktatószám: 1194/3/2011) 9 / 26

10 Cibakháza Nagyrév és Tiszainoka Községek Körjegyzősége (Iktatószám: /2011) Cserkeszőlő Község Jegyzője (Iktatószám: 711-2/2011.) Jászkarajenő Község Jegyzője (Iktatószám: 904-2/2011.) Kőröstetétlen Község Jegyzője (Iktatószám: 419/2011.) Kunszentmárton Város Jegyzője (Iktatószám: /2011.) Martfű és Mezőhék Körjegyzősége (Iktatószám: 2359/2011) Mezőtúr Polgármesteri Hivatal (Iktatószám: 9591/2011) Szajol Község Jegyzője (Iktatószám: /2011) Szelevény Község Jegyzője (Iktatószám: 330-2/2011) Szolnok Város Jegyzője (Iktatószám: III /2011) Tiszaföldvár Város Jegyzője (Iktatószám: 7101/2//2011) Zagyvarékas Község Jegyzője (Iktatószám: /2011) A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága az /2011. számon ügyféli nyilatkozatot tett. A nyilatkozatban foglaltakat a pontban idézett szakhatósági állásfoglalás tartalmazza. A Bányakapitányság elfogadja a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (UA01500/K-639/2011. számú), az ALTEK- Tégla és Cserépipari Kft., valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH/896-2/2011. számú) bányászati joggal rendelkező bányavállalkozó nyilatkozatát. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Szolnoki Bányakapitánysághoz két példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a, melyet az pénzforgalmi jelzőszámlára kell befizetni és a befizetés igazolását a fellebbezéshez mellékelni kell, a befizetésen A013 kódszámot fel kell tüntetni. A jelen határozat fellebbezés hiányában a fellebbezésre nyitva álló határidő lejártát követő napon jogerőre emelkedik. I N D O K O L Á S A Bányakapitányság a Körös megjelölésű kutatási területre szénhidrogénekre vonatkozó kutatási jogot adott a Bányavállalkozó kérelmére az SZBK/1312/8/2010. számon, mely november 3-án vált jogerőssé. A Bányavállalkozó Körös megjelölésű kutatási területre május 3-án nyújtotta be a 1/ /Körös számú kutatási Műszaki Üzemi Tervét a Bányakapitányságra az SZBK/1309-1/2011. számon, ami megfelel a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 22. (8) bekezdésében előírtaknak. A Bányakapitányság az SZBK/ /2011. számon hiánypótlásban írta elő a Bt. 22. (10)- (12) bekezdésiben foglaltak alapján a kutatási tevékenységgel érintett bányatelkek jogosítottjaival kötött megállapodások benyújtását. A bányavállalkozó az SZBK/ /2011. számon mellékelte a tervezett Öcsöd 3D (1. számú) szeizmikus mérés által érintett Kunszentmárton I. agyag védnevű bányatelek jogosítottjának, az ALTEK- Tégla és Cserépipari Kft.-nek és a Tiszaföldvár I. - szénhidrogén védnevű bányatelek jogosítottjának, a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-nek a nyilatkozatát. Továbbá a tervezett második szeizmikus mérés által érintett Szolnok III. szénhidrogén védnevű bányatelek 10 / 26

11 jogosítottjának, mely meghirdetés alatt áll, ezért Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nyilatkozatát. A Bányavállalkozó kiegészítésül megküldte az SZBK/ /2011. számon a Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által előírt hiánypótlásban foglaltak szerint az 1. számú Öcsöd 3D elnevezésű szeizmikus mérés pontosított elvi hálóját és egyúttal jelezte, hogy a RAG Öcs-1 jelű fúrás lemélyítését korábbra ütemezi és várhatón végén mélyíti le. A Bányakapitányság továbbá megállapította, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek a Bt ában, illetve a Vhr. 6. és 6/C. -ában foglalt tartalmi követelményeknek, valamint csatolták hozzá az előírt mellékleteket. Az eljárási, valamint a szakhatósági eljárások díját a Bányavállalkozó befizette, tehát az eljárás lefolytatható. A Bányavállalkozó évekre vonatkozóan 4 évre kérelmezte a kutatási tevékenység engedélyezését. A Bányavállalkozó jogelődje részére a Pogo Magyarország Kft.-nek a Bányakapitányság szénhidrogénekre vonatkozó kutatási jogot adományozott Szolnok megnevezésű kutatási területre az 1828/99 számú határozatában. A kutatási engedély jogosítottja több alkalommal nevet változtatott: először Toreador Magyarország Kft. lett, majd október 1-től RAG Hungary Kft. néven működik. A Bányavállalkozó Szolnok megnevezésű kutatási területen április 20. és március 20. között szénhidrogén ásványi nyersanyag kutatást végzett. A Bányavállalkozó szeptemberében a kutatás eredményeiről benyújtotta szénhidrogén kutatási zárójelentését, melyet a Bányakapitányság a 3699/2009/3 számú határozatával, és annak a 3699/2009/4 számú javító határozatával elfogadott. A Bányakapitányság megállapította a fentiek alapján, hogy a Bányavállalkozó korábban részletes kutatási tevékenységet folytatott a jelenlegi kutatási területen. A jelen tervben szereplő munkaprogram alapján a Bányakapitányság indokoltnak tartja a négy éves kutatási időszak engedélyezést. A Bányavállalkozó 1 milliárd forint összegű (Oberbank AG (Ausztria, 4020 Linz, Untere Donaulände 28.) által nyújtott, sorszámú) bankgaranciával rendelkezik. A kutatási tevékenységgel összefüggésben esetlegesen felmerülő károk rendezésére szolgál a június 30-ig szóló Bányavállalkozó felelősségbiztosítása is (Kötvényszám: , Biztosító: Chartis Europe S.A. Magyarországi Fióktelepe, Kártérítési limit: USD/ káresemény és évente összesen, Biztosítás területi hatálya: Magyarország Biztosítás tárgyi hatálya: Általános felelősség és Termékfelelősség). A kutatás felelős műszaki vezetője Varga Károly. Továbbá felelős műszaki vezetőt a felszíni geofizikai méréseket kivitelező cég is biztosítani fog, személyét a munkálatok megkezdése előtt jelentik be. A Bányakapitányság a tevékenység hatásterületén élőket hirdetményi úton értesítette. A tárgyi üggyel kapcsolatban megkeresés nem érkezett. A szakhatóságok állásfoglalásaikat az alábbiak szerint indokolták: 11 / 26

12 Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A Szolnoki Bányakapitányság (5000 Szolnok, Templom u. 5.) SZBK/1309-4/2011. számú megkeresésével a RAG Hungary Kft. (1113 Budapest, Bocskai út sz.) által benyújtott Körös megjelölésű kutatási területre vonatkozó Kutatási Műszaki Üzemi Terv jóváhagyásához szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől. Az engedélyezési eljárás során benyújtott, a RAG Hungary Kft. által elkészített tervdokumentáció (CD) és annak kiegészítése megfelel a jogszabályokban foglalt tartalmi követelményeknek. A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: A kutatási tevékenységhez kapcsolódóan keletkező hulladékok kezelése a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelel. Természet- és tájvédelmi szempontból A Körös szénhidrogén kutatási terület a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területét Abony, Kőröstetétlen és Jászkarajenő települések közigazgatási határában érinti. A Körös szénhidrogén kutatási terület az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeket Natura 2000 területeket érint, a Székek elnevezésű HUDI jelű és a Jászkarajenői puszták elnevezésű, HUDI jelű kiemelt természet megőrzési területeket, valamint a Jászkarajenői puszták elnevezésű, HUDI jelű különleges madárvédelmi területet. A Natura 2000 területeken belül találhatóak a természet védelméről szóló évi LIII. tv. 23. (2) bekezdés alapján országos jelentőségű védett területnek minősülő (ex lege) szikes tavak is. A Natura 2000 területek lefedik a térségben található, természetvédelmi szempontból jelentős, értékes, természetes, vagy természetközeli állapotokkal jellemzett területeket. A Natura 2000 területeket a benyújtott dokumentáció tartalmazza. A kutatási területen, a Natura 2000 területeken kívül található két fokozottan védett ragadozó madár (parlagi sas (Aquila heliaca)) fészek, melyekre a tervezett tevékenység hatással lehet. A parlagi sas fészkek EOV koordinátái a következők: EOV: X: Y: X: Y: A tervezett szénhidrogén kutatás természetvédelmi szempontból megvalósítható, azonban a kutatási tevékenység természeti értékekre gyakorolt kedvezőtlen hatásának elkerülése érdekében előírásainkat be kell tartani. A természetvédelmi korlátozások, előírások megtétele a terület értékes (védett és fokozottan védett) madárvilágának sikeres fészkelése, zavartalansága miatt, valamint a természetes élőhelyek fennmaradásához és a vízháztartási viszonyok megőrzése érdekében szükséges. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén tervezett kutatás a 3/1997. (I. 8.) KTM rendelet alapján érinti a Körös-Maros Nemzeti Parkot, amely országos jelentőségű védett terület. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján a terület részét képezi a Hármas-Körös jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek (kód: HUKM 20017). A rendelkezésre álló információk alapján a tervezett kutatási tevékenység előírásaink betartása mellett nem jár jelentős terheléssel, illetve nem veszélyezteti a védett természeti terület állapotát és nem ellentétes a Natura 2000 kijelölés céljaival. 12 / 26

13 A tervezett szénhidrogén kutatás a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területét a mellékelt táblázatban szereplő településeken érinti. A terület nagyságára és időintervallumára való tekintettel általános területi és időbeni korlátozásokat nem lehet megfogalmazni. Természetvédelmi oltalom alatt álló fajok telepednek meg nem védett területeken is, ezért kiemelten fontos, hogy amennyiben a kutatás végzése során jól behatárolható időpont és terület fogalmazódik meg, akkor a táblázat szerint illetékes természetvédelmi őrrel a kivitelező, engedélyes egyeztessen. A tervezett szénhidrogén kutatás előírásaink betartása mellett nem veszélyezteti a védett természeti terület állapotát és nem ellentétes a Natura 2000 kijelölés céljaival, a kutatás elvégzéséhez természetvédelmi szempontból hozzájárulunk. A létesítmények, gépek, berendezések rendeltetésszerű üzemeltetése során a talajba, felszíni és felszín alatti vízbe szennyező anyag kibocsátás nem történik. Szakhatósági eljárásunkban - a benyújtott dokumentáció alapján - megállapítottuk, hogy a mélyfúrás létesítése az előírt kikötéseink teljesítése esetén levegőtisztaság-védelmi, zajvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, tájvédelmi és vízügyi szempontból nem kifogásolható, hatáskörünkbe tartozó jogszabályokkal nem ellentétes. Az ügyben a jogszabály szerinti ügyintézési határidőt nem léptem túl. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza a Natura 2000 területek helyrajzi számos listáját. A Körös-Maros Nemzeti Park létesítéséről szóló 3/1997. (I. 8.) KTM rendelet védetté nyilvánítja a rendeletben felsorolt helyrajzi számú ingatlanokat. A Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 59/2007. (X. 18.) KvVM rendelet védetté nyilvánítja a rendeletben felsorolt helyrajzi számú ingatlanokat. A természet védelméről szóló évi LIII. tv. 23. (2) bekezdés alapján az (ex lege) szikes tavak országos jelentőségű védett területnek minősülnek. A természet védelméről szóló LIII. tv. 43. (1) bekezdése alapján tilos a védett állatfajok zavarása,.szaporodásának és más élettevékenységének zavarása. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. (1) bekezdése a Felügyelőséget tárgyi eljárásban szakhatóságként jelöli ki. Szakhatósági állásfoglalásunkat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. mellékletének 11. pontja alapján adtuk ki. A 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 9. pontja alapján a Felügyelőség illetékességgel rendelkezik. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet VI. fejezet 8.2. pontja az engedélyezéshez igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg. Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság Szegedi Irodájánál eljárás indult RAG Hungary Kft. Körös kutatási terület kutatási műszaki üzemi 13 / 26

14 tervének jóváhagyásának ügyében. Az eljáró hatóság SZBK/1309-4/2011. iktatószámú levelében szakhatóságként megkereste a kirendeltséget. A rendelkezésemre álló iratanyagokban rögzítettek alapján megállapítottam, hogy: A Körös kutatási terület G-H kutatási blokkjai érintik a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltségének illetékességi területét. A kutatási terület fedlapjának tengerszint feletti magassága: +100 mbf, alaplapjának abszolút magassága: mbf. A fenti területeken a megjelölt kutatási időszakban 3D szeizmikus méréseket terveznek. A kutatás során 2 db kutató fúrás lemélyítését tervezik, a RAG Öcs-1 (EOV Y= , X= ) nem a Kirendeltségének illetékességi területén helyezkedik el, a 2. számú kutató fúrás helye még nincs pontosítva. A tervezett kutatás a 3/1997. (I. 8.) KTM rendelet alapján érinti a Körös-Maros Nemzeti Parkot. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján a terület részét képezi a Hármas-Körös jóváhagyott kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területnek (kód: HUKM 20017). A munkálatokra vonatkozó időbeli korlátozást a védett és fokozottan védett madarak fészkelésének, állatok élőhelyeinek biztosítása érdekében tettem. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt) 43. (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Továbbá a fák, cserjék és lágyszárú növények a vegetációs időszakban a legsérülékenyebbek, ezért a munkálatok végzését hivatkozva a Tvt. 8. (1) bek, 17. (1) bek., 33. (4) és 42. (1) bekezdésére vegetációs időszakon kívülre korlátoztam. A terület igénybevételére adott feltételeimet a taposási károk megelőzése, illetve a terület jelenlegi állapotának fennmaradása érdekében írtam elő. A tervezett munkálatok elvégzése a rögzített előírások betartása mellett a Natura 2000 területet nem veszélyezteti, arra jelentős hatással nincs, a kijelölés céljaival nem ellentétes, az ingatlanokon természeti állapot romlást nem eredményez. Megállapítottam, hogy a Natura 2000 rendelet 10. -a szerinti további vizsgálatokat és hatásbecslést nem szükséges elvégezni. Tekintettel arra, hogy a tevékenység a feltételeim teljesülése, valamint a benyújtott dokumentációban foglaltak betartása mellett a környezetre várhatóan nem gyakorol olyan káros hatást, amely a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mértéket meghaladná, a kutatási MÜT jóváhagyásához hozzájárultam. Szakhatósági állásfoglalásom kialakításakor figyelembe vettem a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 1920/2011. iktatószámú levelében adott szakmai véleményét. Szakhatósági állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendeletben biztosított hatáskörömben és illetékességemben eljárva, a Magyar Bányászai és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Kormány rendelet 4/A. (2) bekezdése és a 3. melléklet 11. pontjában biztosított jogkörömben eljárva, az itt meghatározott szakkérdések vonatkozásában, a Ket. 44. (6) bekezdésében előírt módon adtam meg. A döntés elleni önálló fellebbezést a Ket. 44. (9) bekezdése nem teszi lehetővé. 14 / 26

15 A bányahatósági szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló mód. 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet VI.8.2. pontja szerint Ft, melynek befizetése megtörtént. A jogorvoslati eljárás díját a KvVM rendelet 6/A. (2) bekezdése alapján állapítottam meg. Kérem, az alábbiakra felhívni az engedélyes figyelmét: A felügyelőség mélyfúrások létesítési engedélyezési eljárásában szakhatóságként adja meg a fúrások létesítésére vonatkozó feltételeit. A mélyfúrás létesítési engedélyezési eljárása során be kell nyújtani hatóságomhoz a dízel üzemű belső égésű motorok üzemeltetésére vonatkozó levegőtisztaság-védelmi engedélykérelmet. Az engedélykérelem tartalmi követelményeit a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló módosított 21/2001. (II. 14.) ormány rendelet 4.1. számú melléklete tartalmazza. A kutatási tevékenységet követően, a mélyfúrások termelésbe állítását megelőzően a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet szerinti környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges a szénhidrogén kitermelésére vonatkozóan. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal A kérelmező által benyújtott dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a kutatás természetes gyógytényezőt nem veszélyeztet, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv /A. -ban előírt módon, határidőn belül adtam ki. A szakhatósági állásfoglalás kiadására hatóságom hatáskörét és illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XIl.27.) Korm. rendelet állapítja meg. Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság SZBK/1309-4/2011 hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Körös megjelölésű kutatási terület Kutatási Műszaki Üzemi Terve tárgyában. A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a kutatási terület több HM vagyonkezelésű ingatlant foglal magába, melyek a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény pontja alapján kivett helynek minősülnek. Tekintettel arra, hogy objektumaink honvédelmi érdekű üzemeltetése kiemelten fontos, a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény 1. (1) (1) n) pontján, valamint a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény pontján alapszik. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket ának (9) bekezdése tartalmazza. Békés Megyei Kormányhivatal Szarvasi Körzeti Földhivatala A Bányakapitányság megkeresésére, a RAG Hungary Kft, mint kérelmező által benyújtott kutatási műszaki üzemi terv alapján szakhatósági állásfoglalást adtam ki Békésszentandrás külterületét érintő kutatási területen tervezett szeizmikus mérések végrehajtásához. 15 / 26

16 Megállapítottam, hogy a szeizmikus mérésekhez szükséges fúrólyukak kialakítása átlagosnál gyengébb minőségű szántók felhasználásával történik, ezért a rendelkező részben foglalt feltételek betartásával járultam hozzá a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyásához.. Az illetékességet a földhivatalokról, a Földmérési és Távközlési Intézetről, Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006 (XII. 23.) Korm. Rendelet állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásom a évi CXXIX Tv. 8. (2) bekezdése és a 14. (1-4) bekezdése alapján hoztam meg. Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény előírásain alapszik Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatala Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság SZBK/1309-4/2011. számon, szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából megkereste a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatalát, és eljutatta a RAG Hungary Kft. (1113 Budapest, Bocskai út ) engedélyeztetni kívánt Körös védnevű kutatási területre vonatkozó Műszaki Üzemi Tervet (1/ /KÖRÖS). A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény 38. (2) bekezdésének jelenleg hatályos szövege szerint: "az (1) bekezdés szerinti tevékenységnek kell tekinteni a szeizmikus mérések helyszínére történő behajtást, a mérési pontok és nyomvonalak kitűzését, a mérések elvégzését, ideértve a több dimenziós szeizmikus méréseket és felvételezést is. A geofizikai mérések elvégzése nem minősül az ingatlan külön törvény szerinti ideiglenes más célú hasznosításának.". A termőföld védelméről szóló évi CXXIX törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 11. alapján termőföldet más célra csak kivételesen, elsősorban a gyengébb minőségű termőterületek igénybevételével lehet felhasználni, átlagosnál jobb minőségű termőföldet csak időlegesen, illetve helyhez kötött beruházás céljából lehet más célra hasznosítani. Azonban a Tfvt. 11. (3) bekezdése szerint helyhez kötött beruházásnak kell tekinteni többek között a bányaüzemet, és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt is. A megküldött tervet áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tervezők többnyire figyelembe vették a termőföldvédelmi szempontokat, így feltételezve, hogy a kivitelezés során Tfvt. rendelkezéseit maradéktalanul betartják szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. Kérem, hogy lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen a kutatás. Jelen szakhatósági állásfoglalásom nem jelenti a termőföld más célú hasznosításának engedélyezését, és nem pótol egyéb engedélyeket, hozzájárulásokat, és nem mentesít bejelentési kötelezettség alól. Az önálló fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 98. -a alapján zártam ki. Jelen eljárásban a 267/2006. (XII.20.) Kormányrendelet 3. számú melléklete alapján vettem részt, mint szakhatóság. A szakhatósági közreműködést a Ket /A. szabályozza. Hatáskörömet és illetékességemet Tfvt. 8., valamint a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet állapítja meg. Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Ceglédi Körzeti Földhivatal A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság tárgyban megjelölt - termőföldeket érintő szénhidrogén kutatási terület műszaki üzemi tervének kiadása kapcsán kérte az első fokú ingatlanügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását. A hivatalomhoz megküldött ügy vizsgálata során megállapítottam, hogy a kérelmező a termőföld védelméről 16 / 26

17 szóló évi CXXIX. törvény 18. (1) bekezdésében rögzített - a szakhatósági eljárásom lefolytatásához szükséges Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A területek helyszíni ellenőrzését megelőzően lefolytatott irodai vizsgálat alkalmával megállapítottam, hogy a tervezett kutatási terület A -val és D -vel jelölt része, illetve a tervezett második szeizmikus mérés várható elhelyezkedési területe érinti a Ceglédi Körzeti Földhivatal illetékességi területét: Abony, Kőröstetétlen és Jászkarajenő települések külterületének egy részét fedi le. Abony város külterületének délkeleti határrészét, ezen területtel egybefüggően Kőröstetétlen község külterületét és Jászkarajenő külterületének északi részét érinti. Abony város termőföldjeinek kataszteri besorolása a Ceglédi becslőjárás első osztályozási vidékének mezőgazdasági mintatér leírása alapján készült. A település teljes külterületének hozzávetőleg 80%-a szántó művelési ágban hasznosított. A évi CXXIX. törvény {továbbiakban: Tfvt.} 2. f.) pontja alapján számítva a szántó művelési ágú területek átlagos aranykorona értéke AK/ha. Kőröstetétlen község a Kecskeméti becslőjárás egyetlen osztályozási vidékéhez tartozó település. A külterület 78%-a szántó művelési ágú termőföld. A Tftv. 2. f.) pontja alapján a község külterületén szántó művelési ágban nyilvántartott termőföldek számított átlagos aranykorona értéke AK/ha. Jászkarajenő a Szolnoki becslőjárás második osztályozási vidékéhez tartozó település, melynek külterületét kis mértékben érinti a tervezett tevékenység, az érintett határrészen vegyesen szántó és legelő művelési ágú termőföldek találhatók. A Tftv. 2. f) pontja alapján a község külterületén szántó művelési ágban nyilvántartott termőföldek számított átlagos aranykorona értéke AK/ha, a legelő művelési ágú területeken 5.89 AK/ha. A termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatása és a Tftv. rendelkezéseinek szem előtt tartása érdekében a rendelkező részbe foglalt kikötéseket az alábbi jogszabályhelyek alapján írtam elő: 1. A Tftv. 10. (1) a. pontja alapján termőföld más célú hasznosításának minősül a hasznosítási kötelezettségtől (itt szántó művelési ágban hasznosítás, vagy a termelés folytatása nélkül, gyommentes állapot fenntartása) történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik. 2. A Tftv. 9. (1) bekezdése kimondja, hogy ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól 3. Termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet /Tftv. 11. (1 )-(2) bek./ június 2-án az érintett területeket körbejártam, s a helyszínen az alábbi megállapításokat tettem: A tervezett kutatási terület ténylegesen mezőgazdasági hasznosítás alatt álló, döntően szántó művelési ágú termőföldeket érint. A benyújtott kérelemmel kapcsolatos termőföld igénybevételt - engedély nélküli más célú termőföld hasznosítást - nem tapasztaltam. A Tfvt 8. (1) bekezdése szerint Ha más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá cső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. Ismételten felhívom a figyelmet, hogy a munkálatok megkezdése előtt az érintett termőföldek igénybevételét a földrészlet fekvése szerint illetékes földhivatalnál engedélyeztetni kell /2007. évi CXXIX. törvény /. 17 / 26

18 Fenti megállapításokra tekintettel a rendelkező rész szerint döntöttem. Kérem a megkereső szervet, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (Ket.) 72. (1) bekezdés db) illetve ed) pontjaiban foglaltak értelmében a szakhatósági állásfoglalás előírásait szíveskedjen határozatában érvényesíteni. Hatóságom hatáskörét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 367/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete, illetékességét a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságtól és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága kérelmére, Körös megjelölésű kutatási területre vonatkozó Kutatási Műszaki Üzemi terv ügyében május 19- én eljárás indult Hivatalomnál, melynek ügyintézési határideje június 19-én jár le. A kutatási területen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatósági nyilvántartásában szereplő régészti lelőhelyek találhatók. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény 10. (1) és (2) bekezdése alapján a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban. eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. Továbbá A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény 19. (1), (2) és (3) bekezdése alapján a földmunkával járó fejlesztésekkel. beruházásokkal - beleértve az ásvány vagyon kitermelést is - a régészeti lelőhelyeket - az e törvényben meghatározottak kivételével - el kell kerülni. A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyekről csak a régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Hatóságom, mint szakhatóság hatáskörét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet.) 6. (1) bekezdésének a 9, illetve b) pontja, és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet 13. pontja, illetékességét a Kormányrendelet. 1. sz. melléklet 1. pontja, határozza meg. A jogorvoslat módjáról a Ket. 44. (9) bekezdése rendelkezik. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája illetékességi területe nem terjed a Pest megyei településekre. Ugyanakkor a kutatási terület kis mértékben érinti a Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája illetékességi területét. Erre való tekintettel, valamint Dr. H. Simon Katalin régészeti felügyelővel történő egyeztetés alapján szakhatósági állásfoglalásunkat a Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája nevében is eljárva adtuk ki. Cegléd Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága A RAG Hungary Kft. (1113 Budapest, Bocskai át ) kérelmére indult bányatelek kutatásra vonatkozó eljárás Körös megjelölésű szénhidrogén kutatási terület megállapítása ügyében a Magyar Bányászati ás Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A (2) bekezdése 3. számú melléklete alapján. A benyújtott tervdokumentáció alapján megállapítást nyert, hogy a Körös megjelölésű szénhidrogén kutatási területre vonatkozó Kutatási Műszaki Üzemi Terve bányatelek 18 / 26

19 tűzvédelmi jogszabályba nem ütközik. A szakhatósági állásfoglalásomat a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet figyelembevételével alakítottam ki. A tervdokumentáció alapján megállapításra került, hogy Hatóságom illetékessége csak Abony, Kőröstetétlen és Jászkarajenő közigazgatási területére terjed ki a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről szóló 11/2007. (IV. 24.) ŐTM rendelet 1. 4 (1) bekezdése alapján. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Az ügyintézési határidő leteltének napja: június 08. Döntésemet a hivatkozott jogszabályok előírásai alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatóságom hatáskörét a 267/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet 4/A (2) bekezdése, illetékességemet a 11/2007. (IV.24.) ÖTM rendelet 1. (1) bekezdése állapítja meg. Kunszentmárton Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága Szakhatósági állásfoglalásom kialakításához, a beadott tervdokumentációban foglaltakat vettem figyelembe. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: KET) szabályai alapján folytattam le az eljárást. A KET 45. -ának (2) bekezdése tartalmazza a fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseket. Hatásköröm és illetékességem a tűz elleni védekezésről. a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 11. ; a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdés, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről szóló 11/2007. (IV. 24.) ÖTM. rendelet 1. (1) bekezdése a Magyar Bányászati és Földtani Hivataltól szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/a (2) bekezdése és 3. melléklet I pontja alapján alapul. Mezőtúr Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága A RAG Hungary Kft. kérelmére indult ügyben a Szolnoki Bányakapitányság megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A (2) bekezdése alapján. A kikötés nélküli szakhatósági hozzájárulásomat. a rendelkezésemre bocsátott tervdokumentáció és a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet mellékleteként kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai alapján alakítottam ki. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Az ügyintézési határidő leteltének napja: június 06. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (9) bekezdése alapján zártam ki. s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatóságom hatáskörét a 267/2006. (XII.20.) Korm. r. 3. számú mellékletének 1. pontja, illetékességét a 11/2007. (IV. 24.) ÖTM rendelet 1. sz. melléklete állapítja meg. Szarvas Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága Tárgy ügyben a Szolnoki Bányakapitányság (5000 Szolnok. Templom u. 5.) kérelmet nyújtott hc szakhatóságomhoz, szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében. A szakhatósági engedélyezési tervdokumentációit a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a 19 / 26

20 tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény és a 267/2006, (XII. 20.) Korm, rendelet 3. sz. melléklete alapján tűzvédelmi szempontból felülvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a RAG Hungary Kft. Körös megjelölésű kutatási területre vonatkozó Kutatási Műszaki Üzemi terv tartalma kielégíti a tűzvédelmi követelményeket, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam. Az önálló fellebbezési jogot a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény 44. (9) bekezdés alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Eljárási költség nem merült fel, az ügyintézési határidő leteltének napja: június 06. Hatóságom hatáskörét a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 261/2009. (XI. 26.) Kormányrendelet, illetékességét a hivatásos Önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről szóló 11/2007. (IV. 24.) ŐTM rendelet melléklete állapítja meg. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának Hivatásos Tűzoltósága A Szolnoki Bányakapitányság (5000 Szolnok, Templom u. 5.) tárgyi engedélyezési eljárásban szakhatóságként kereste meg tűzoltóságunkat. A megkereséshez csatolt engedélyezési dokumentációt tűzvédelmi szempontból megvizsgáltuk, és hozzájárultunk a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyásához. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, és e jogszabályi helyre tekintettel adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. A szakhatósági állásfoglalást a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése, illetve a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A (1) és 3. sz. melléklete által biztosított jogkörömben, a 11/2007. (IV.24.) ÖTM rendelet 1. (1) bekezdéséhez tartozó melléklet X. 5. címében meghatározott illetékességi területen eljárva adtam ki. Abony Város Jegyzője A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság szakhatósági megkeresésére a benyújtott tervdokumentáció alapján a tervezett vizsgálatok elvégzéséhez a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatósági hozzájárulást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése, az Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2007. (V. 21.) számú Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendelete alapján adtam ki. A hatáskört a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (2) bekezdése és a 3. melléklet 12. pontja. illetékességet a Ket a állapítja meg. Békésszentandrás Nagyközség Jegyzője A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság SZBK/1309-4/2011. ügyiratszámú megkereséséhez csatolt dokumentációk alapján a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az alábbiakat állapítom meg: A Békésszentandrás közigazgatási területét is érintő, tervezett 3D szeizmikus mérések, tevékenység a feladat és hatásköröm által érintett illetékességi területen található. Eljárásom során hatáskörömbe tartozóan vizsgáltam az alábbi, Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (III.02.) rendelete a köztisztaságról és a környezetvédelemről, önkormányzati rendeletbe foglalt, helyi környezet- illetve természetvédelemmel kapcsolatos előírások teljesülését. 20 / 26