Kitöltési útmutató. A kitöltési útmutató e törvényeken alapul, de azok ismeretét nem pótolja.

Átírás

1 Kitöltési útmutató a évi személyi jövedelemadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával és elszámolásával kapcsolatos munkáltatói (kifizetői) feladatokról szóló 12M29-es nyomtatványhoz január 1-jétől a évre alkalmazandó, a személyi jövedelemadó megállapítására, illetőleg az egészségügyi hozzájárulás elszámolására, valamint a személyi jövedelemadó 1+1 százalékának az adózó rendelkezése szerinti felhasználására vonatkozó szabályokat - az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.), - a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (Szja.tv.), - az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény (Eho.tv.), - az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény (Efo.tv.), - az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény (Mód tv.), - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló évi CXXVI. törvény (Szf. tv.) - az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló CXX. törvény (Ekho tv.) tartalmazza. A kitöltési útmutató e törvényeken alapul, de azok ismeretét nem pótolja. A kifizetők és munkáltatók igazolásokkal kapcsolatos feladatait a magánszemély évi személyi jövedelemadó bevallásához, adónyilatkozat benyújtásához kapcsolódó munkáltatói és kifizetői feladatokról szóló tájékoztatás (12M30-as igazolás kitöltési útmutatója) ismertette. Az említett tájékoztatásban foglaltak ismerete is szükséges a jelen kitöltési útmutatóban leírtak alkalmazásához. I. Az adómegállapítás elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók A 12M29-es munkáltatói adómegállapítást június 10-ig kell megküldeni a bevallást benyújtó adóügyében illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz. Az adómegállapítást az állami adóhatóság részére kizárólag elektronikus úton lehet továbbítani. A munkáltatói adómegállapításhoz szükséges nyilatkozatok, az adómegállapítás levezetésére szolgáló nyomtatványok kereskedelmi forgalomban nem kaphatók, azokat a NAV internetes honlapjáról ( lehet letölteni, vagy a megadott formátum alapján elkészíteni és a magánszemély számára átadni. A munkáltatói adómegállapítás közvetlenül az ÁNYK kitöltő és ellenőrző program segítségével, Ügyfélkapun keresztül továbbítható az állami adóhatóság részére.

2 2 II. A munkáltatói adómegállapításhoz szükséges további tudnivalók 1. A személyi jövedelemadó megállapításának és elszámolásának feltételei 1/a A magánszemély bevallási kötelezettségének általános szabályai A magánszemély a jövedelmét és az azt terhelő adót - az adóévben megszerzett összes bevétele alapján - adóévenként köteles megállapítani és bevallani, valamint az adót megfizetni. A különadózó jövedelmek közül annak a jövedelemnek az adójáról, amely nem kifizetőtől származik, vagy amely adójának megállapítására maga köteles (pl.: az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, csere ügyletből származó jövedelem) szintén bevallásában kell számot adnia. Az előzőekben megállapított kötelezettségétől eltérően a magánszemélynek nem kell bevallania azt a bevételt, 1 a) amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve, ha azt be kell számítani a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben; b) amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a forintot, vagy az abból megállapított összes jövedelem nem haladja meg a forintot; c) amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik; d) amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett; e) amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta; f) amely pénzbeli nyereménynek minősül; g) amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztatható; h) amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani; i) az olyan bevételt, amelyre a mezőgazdasági kistermelőre irányadó rendelkezések szerint nemleges bevallási nyilatkozatot tett. j) a kizárólag egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerzett jövedelmet, amely nem érte el a forintot. A magánszemély nem köteles az adóévre bevallást benyújtani, ha az adóévben egyáltalán nem, vagy kizárólag olyan jogcímeken és feltételekkel szerzett bevételt, amelyeket az a)-j) pontok alapján nem köteles bevallani. Amennyiben az előzőekben leírtak nem teljesülnek, a magánszemély az adóévre önadózás keretében - adónyilatkozat, (1253 Adónyilatkozat), vagy - az adóhatóság közreműködésével készült egyszerűsített bevallás, (1253E) vagy - az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás, (1253) 1 Szja. tv. 11. (3) bekezdése

3 3 illetve önadózás helyett, a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - munkáltatói adómegállapítás (12M29) útján tesz eleget bevallási és adófizetési kötelezettségének. 1/b. Adónyilatkozat A magánszemély az adóbevallási kötelezettségét adónyilatkozat benyújtásával teljesítheti, ha megfelel az alábbi feltételeknek: a) az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől szerzett jövedelmet; b) az adóelőleget megállapító munkáltató által levont adó, adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben az ezer forintot nem haladja meg; c) a b) pontba nem tartozó kifizető az adót, adóelőleget hiánytalanul levonta; d) tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék költséghányadot), adóelőleg megállapítása során nem számol, nem számolt el; e) az adóévben belföldi illetőségű volt; f) az adóévben nem volt egyéni vállalkozó; g) mezőgazdasági őstermelőként nem köteles adóbevallás, nemleges nyilatkozat benyújtására; h) az adóévben nem választotta fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást; i) az adóévben nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az adót a magánszemélynek az adóbevallásban kell megállapítania, így különösen nem szerzett ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet; j) az adóévben nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az egészségügyi hozzájárulást saját magának kell, kellett megfizetnie; k) az adóévben a közterhek teljesítéséhez nem választotta az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherfizetést; l) az adóévben nem szerzett külföldön (is) adóztatható jövedelmet; m) az adóévben nem szerzett osztalékká nem váló osztalékelőleget, továbbá a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót nem számol el; és n) az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíjelőtakarékossági nyilatkozatot nem ad. A magánszemély a fentieken túl csak akkor tehet adónyilatkozatot, ha a) az adóelőleg megállapítása során a jövedelemből családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt nem érvényesített, vagy b) az adóelőleg megállapítása során csak egy adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesített a jövedelemből - megosztás nélkül - családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt, vagy c) a magánszemély az adóéven belül több adóelőleget megállapító munkáltatónál is érvényesített a jövedelemből - megosztás nélkül - családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt, feltéve hogy

4 4 a magánszemélynek nem állt fenn párhuzamosan munkaviszonya a több adóelőleget megállapító munkáltatóval, a korábbi munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kiállított adatlapot a magánszemély a következő munkáltatója számára átadta, a későbbi munkáltató az adó-, adóelőleg megállapításakor, a családi kedvezmény, adókedvezmény figyelembevételekor az előző munkáltató által igazolt adatokat is figyelembe vette azzal, hogy az adónyilatkozatban érvényesített, érvényesíthető családi kedvezmény, adókedvezmény összege megegyezik az adóelőlege megállapítása során a munkáltató(k) által figyelembe vett családi kedvezmény, adókedvezmény összegével. 2 Ha az előzőekben felsorolt feltételek fennállnak, az adóelőleget megállapító munkáltató, a kifizető az Art. előírása szerint kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatja a magánszemélyt, hogy a bevételre vonatkozóan adónyilatkozatot adhat (nem indokolt munkáltatói adómegállapítást kérnie vagy adóbevallást beadnia), továbbá az összesített igazoláson szerepelteti, hogy a magánszemélynek az adónyilatkozat egyes soraiban milyen adatokat kell feltüntetnie. Ha az adóelőleget megállapító munkáltató, a kifizető rendelkezésére álló adatok alapján a magánszemély az adóévre nem választhatja az adónyilatkozatot, erről a kiadott öszszesített igazoláson kötelezően tájékoztatni kell a magánszemélyt. 3 A adóévre vonatkozóan az adónyilatkozat választására a magánszemély az alábbi eltérésekkel jogosult: kizárólag egy adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett összevonás alá eső jövedelmet, továbbá az előző pontba nem tartozó kifizetőtől kizárólag külön adózó jövedelmet szerzett. 4 1/c. Egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel Az az adózó, aki megfelel az egyszerűsített bevallás választására vonatkozó törvényi feltételeknek, és munkáltatói adómegállapítást nem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, az adóévet követő év február 15-ig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus úton az adóhatósághoz bejelentheti, hogy adókötelezettsége teljesítéséhez az egyszerűsített bevallási lehetőséget választja. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Egyszerűsített bevallást az a magánszemély választhat, aki az adóévben a) kizárólag olyan bevallásköteles bevételt szerzett, amelyből kifizető (munkáltató) adót/adóelőleget vont le és/vagy b) ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem miatt van adókötelezettsége, továbbá c) nem volt egyéni vállalkozó, és d) mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből adóköteles bevétele nem származott, és e) a b) pontban említett eset kivételével, nem az adóhatósági közreműködés nélküli bevallást köteles benyújtani. Nem zárja ki az egyszerűsített bevallást, ha a magánszemély családi kedvezményt, adókedvezményt érvényesít, 2 Szja. tv. 11/A. (1)-(2) bekezdések 3 Szja. tv. 11/A. (3) bekezdése 4 Szja. tv. 11/B.

5 5 az adójáról rendelkezik, a mezőgazdasági őstermelő az e tevékenységéből származó bevételéből a jövedelmére nemleges nyilatkozatot ad, vagy egyébként e jövedelméből nem kell jövedelmet megállapítania, olyan bevételt szerzett, amelyre az Ekho. tv. szerinti közteherviselést választotta, feltéve, hogy különadó fizetésére nem kötelezett, illetve a kifizetőtől nem vállalta át az ekho megfizetését. 1/d. Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül A magánszemély az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be, ha az adóévben 5 a) egyéni vállalkozó volt (ideértve a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozót is); b) mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, kivéve, ha jövedelméről egyszerűsített bevallásban, munkáltatói elszámolásban nemleges nyilatkozatot adott vagy egyébként a bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani; c) fizető-vendéglátó tevékenyégére tételes átalányadózást választott; d) a megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte ide nem értve az igazolás nélkül elszámolható költség levonására (Szja. tv. 3. számú melléklet) vonatkozó nyilatkozatot; e) ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, csereügyletből származó jövedelmet szerzett; f) az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti-bírság fizetésére köteles; g) nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles (ide nem értve az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt, ha a magánszemély egyszerűsített bevallásra ad nyilatkozatot); h) a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult; i) olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott; j) nem belföldi illetőségű magánszemély; k) a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el; l) valamely bevételével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta; m) valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési kötelezettsége keletkezett; n) adóját e törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani; o) az a)-n) pontban nem említett esetekben, ha nem tehet, vagy nem tesz egyszerűsített bevallásra vagy munkáltatói elszámolásra vonatkozó nyilatkozatot. 5 Szja. tv. 13. (1) bekezdése

6 6 2. Munkáltatói adómegállapítás 2/a. Általános tudnivalók A magánszemély, amennyiben megfelel az Szja. törvényben meghatározott feltételeknek, és ha annak évi elkészítését a munkáltató (kifizető) vállalja, adókötelezettségének munkáltatói adómegállapítás útján is eleget tehet. A munkáltatói adómegállapítás szempontjából munkáltató a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság is, amellyel a munkáltató az adómegállapítást tévő nyilatkozat napján a magánszemély tagi jogviszonyban áll, feltéve, hogy e napon nem áll más kifizetővel munkaviszonyban és tagi jogviszonya alapján a társas vállalkozásnál, illetve a polgári jogi társaságnál díj ellenében személyes közreműködésre köteles. (Az Szja. tv. alapján társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság ideértve az európai holding részvénytársaságot is -, az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az egyéni cég, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet) Amennyiben a munkáltató vállalja és a magánszemély megfelel az Szja. törvényben meghatározott feltételeknek, a munkáltató a magánszemély által január 31-ig a munkáltatójához megtett, a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján állapítja meg a magánszemély adóját (12NY29-es nyilatkozat). Az adót az a munkáltató vallja be, akihez az adózó a nyilatkozatát megtette. Amennyiben az adózó január 31-ig munkahelyet változtat, a nyilatkozatot az új munkáltatójánál teheti meg. Ha a munkáltató vállalja a magánszemély adójának a megállapítását, a magánszemély január 31-ig arról is nyilatkozik, ha nem kéri (12NY30-as nyilatkozat) a munkáltatói adómegállapítást. A munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján, a március 20-ig átadott igazolások figyelembevételével május 21-ig (2013-ban május 20-a munkaszüneti napra esik) állapítja meg és erről igazolást ad. A munkáltató az adómegállapítást június 10-ig elektronikus úton továbbítja az állami adóhatósághoz. A munkáltatói adómegállapítás az ellenőrzés és a jogkövetkezmények szempontjából a magánszemély bevallásának minősül. Amennyiben a munkáltató nem vállalja a magánszemély adójának megállapítását, az Szja. törvényben előírt tartalommal köteles tájékoztatni a magánszemélyt az adónyilatkozat vagy az egyszerűsített bevallás választásának a lehetőségéről. Amennyiben az adózó adónyilatkozat útján kívánja teljesíteni bevallási kötelezettségét, kérésére a munkáltató papír alapon átadja az adónyilatkozat nyomtatványát. 6 2/b. A 12NY29/12NY30-as nyilatkozatok A magánszemély január 31-ig nyilatkozatot adhat a munkáltatójának, amelyben kéri a évi személyi jövedelemadójának munkáltatói megállapítását (12NY29). Ha a magánszemély nem kéri a munkáltatói adómegállapítást, - és a munkáltató egyébként azt vállalná ezt a tényt is közölnie kell a munkáltatójával (12NY30). 2/c. A 12NY29-es nyilatkozat A magánszemély a 12NY29-es nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha 7 6 Art. 27. (1); Art. 27/A; Szja. 11/A. (3) bekezdése 7 Szja. tv. 14. (3)-(4) bekezdések

7 7 a) kizárólag az adó elszámolását végző munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek az adó elszámolását is vállaló munkáltatója fizette ki b) az adóévben kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya alapján szerzett olyan bevételt, amelyet nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak c) költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerezett olyan bevételt, amelyet nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani. d) az adóévben - az a)-c) pontban említett bevétel(ek) mellett - kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás címén szerzett bevételt, feltéve, hogy a bevétel folyósítója az adó elszámolását vállaló munkáltató vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak. Nem zárja ki a munkáltatói adómegállapítást, ha e) a magánszemély adókedvezményt érvényesít, az adójáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban rendelkezik, feltéve, hogy az adókedvezményre jogosító igazolást, valamint a rendelkező nyilatkozatát március 20-ig átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak, továbbá ha az adójáról külön törvényben előírtak szerint rendelkezik; f) a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő nemleges bevallási nyilatkozatát (12NY63-as nyilatkozat) az adó elszámolását vállaló munkáltatónak átadja; g) adószámmal rendelkezik, (nem egyéni vállalkozó, nem őstermelő) önálló tevékenységével kapcsolatban a bevétele a munkáltatójától származott és az adóelőleg megállapítása nem tételes költségelszámolással került meghatározásra, valamint a kifizetéskor levonásra került; h) az adóelőleg-megállapításra vonatkozó nyilatkozata megfelelt a törvényben előírtaknak és különbözeti-bíráság fizetésére nem kötelezett; 8 i) nem kívánja az adómegállapítás során visszaigényelni a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot; j) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tagja és a pénztár nem írt jóvá olyan más jövedelmet a magánszemély egyéni számláján, amely egyéb jövedelemként adóköteles (ilyen például a magánszemély egyéni számlájának megterhelése kölcsön vissza nem fizetése, illetve nem szolgáltatás nyújtásaként történő kifizetés esetén, vagy ha nem a munkáltatótól származik az adomány), illetőleg az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárból történő kilépése, vagy a várakozási idő letelte után részére adóköteles kifizetés nem történt; k) a magán-nyugdíjpénztár az általa korábban a tag egyéni számláján jóváírt összeget nem fizette ki a magánszemély részére, hanem azt a pénztár működését szabályozó törvény rendelkezései szerint más ilyen pénztárba, vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap részre utalta (kifizetés helyett); l) az egyéb feltételek fennállása esetén a magánszemély egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet szerzett. 8 Szja. tv. 48. (4) bekezdése

8 8 Nem érintik továbbá a munkáltatói adóbevallást az adómentes bevételek, illetve azok, amelyeket a magánszemélynek nem kell bevallania (ilyen például, ha a mezőgazdasági kistermelő éves bevétele nem éri el a forintot). A munkáltató az előzőekben felsorolt feltételek fennállását nem köteles vizsgálni, de célszerű felhívni a dolgozó figyelmét a szükséges tudnivalókra, valamint amennyiben tudomása van a nyilatkozattételt kizáró körülményről arra, hogy dolgozójának adóbevallást kell benyújtania nyilatkozat helyett. A magánszemély nem tehet munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozatot az alábbi esetekben: 9 a) önadózóként kötelezett bevallás benyújtására (pl. egyéni vállalkozó volt, ideértve a tevékenységét adóévben szüneteltetető egyéni vállalkozót is); b) nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik; c) az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles; d) az adóévre az önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg miatt levont, kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles; e) nyugdíj-előtakarékossági számláról nem-nyugdíj szolgáltatásként felvett összeg, vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla tartós befektetési szerződéssel történő átalakítása miatt a kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles. f) az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba adóévben befizetett összeg alapján adóalap-kedvezményt kíván igénybe venni. 10 Nem állapíthatja meg a munkáltató annak a dolgozójának az adóját, aki nem rendelkezik adóazonosító jellel, továbbá más forrásból is származott olyan adóköteles jövedelme, amely kizárja a munkáltatói adómegállapítás lehetőségét. 2/d. A 12NY63-as nyilatkozat Amennyiben a munkavállaló (tag) az adóévben őstermelői tevékenységet is folytatott és e tevékenységére a tételes költségelszámolást alkalmazta, akkor a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében az őstermelői bevételéről nemleges nyilatkozatot tehet. 11 A 12NY63-as nyilatkozatot a mezőgazdasági őstermelő akkor teheti meg, ha a költségek fedezetére, fejlesztési célra kapott támogatás nélkül számított őstermelésből származó éves bevétele a forintot meghaladja, de nem több forintnál, valamint rendelkezik a támogatásokkal együtt számított bevételének 20 %-át kitevő, a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokról számlával. A gépjárműhasználattal kapcsolatos számla csak akkor vehető figyelembe, ha a költségelszámolást a törvény rendelkezései szerint vezetett útnyilvántartás támasztja alá. A tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató családtagok mindegyike külön-külön is jogosult a nyilatkozat megtételére, ha megfelelnek az előzőekben felsorolt feltételeknek, valamint ha a nyilatkozatot mindannyian azonosan választják. A nyilatkozatot természetesen nem kell kitöltenie annak a munkavállalónak (tagnak), akinek a mezőgazdasági kistermelésből, regisztrált mezőgazdasági termelő tevékenységből és/vagy 9 Szja. tv. 14. (5) bekezdése 10 Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról szóló évi LVII. tv. 5. (1) bekezdése 11 Szja. tv. 78/A. (4) bekezdése

9 9 családi gazdaságból származó őstermelői (a támogatások nélkül számított) bevétele (illetőleg az egy főre jutó bevétel) a forintot nem haladja meg. Amennyiben a munkavállalótól (tagtól), mezőgazdasági kistermelői, családi gazdálkodói és/vagy családi gazdasági tagi tevékenységével összefüggésben, az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből a felvásárló adóelőleget vont le, vagy saját maga fizetett adóelőleget, akkor a nyilatkozat helyett célszerű adóhatósági közreműködés nélkül személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, mert az ezen a módon levont, befizetett személyi jövedelemadó előleget visszaigényelheti az állami adóhatóságtól. Ebben az esetben sem kell jövedelmet bevallania, nyilatkozatát a 1253-as személyi jövedelemadó bevallás erre szolgáló részén teheti meg. 2/da. 12NY63 kitöltési útmutató A nyilatkozaton a munkáltató és a magánszemély adatait fel kell tüntetni. Ha a munkavállaló a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősül, illetve a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag, fel kell tüntetni a családi gazdasági nyilvántartási számát is. Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott, (regisztrált) mezőgazdasági termelőként minősül mezőgazdasági kistermelőnek, úgy a regisztrációs számot is be kell írnia. Amennyiben az előzőeknek megfelelő magánszemély munkaviszonyban, tagsági viszonyban állt, és az őstermelői, a támogatásokkal együtt számított bevételén kívül más, olyan bevétele nem volt, amely a munkáltató év végi adómegállapítását kizárná ezt a nyilatkozatot a 12NY63-as nyomtatvány 631. sorában teheti meg. A 632. sorba a költségek fedezetére és fejlesztési célra kapott támogatás összegét kell a 631. sor összegéből beírni. Külön kell közölni a 631. sor összegéből az egységes területalapú (földalapú) támogatás öszszegét (633. sor) is, valamint az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét (634. sor). A 635. sorban kell nyilatkozni a évi járulékfizetési kötelezettség alapjának összegéről. Ezt a sort annak az őstermelőnek kell kitöltenie, aki az őstermelői tevékenysége mellett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban is áll (bedolgozói, megbízási), illetve például gazdasági társaság választott tisztségviselője, mert ebben az esetben őstermelőként biztosított. (A biztosítási jogviszonnyal összefüggésben megállapított járulékalappal csökkenteni kell majd a 15 %-os egészségügyi hozzájárulás alapját.) Ha a munkavállaló (tag) mezőgazdasági kistermelőként a évre átalány szerinti adózást kíván választani, úgy a 636. sorban nyilatkoznia kell erről X beírásával. Tájékoztatásul: Az átalányadózást csak az a mezőgazdasági őstermelő választhatja (ide értve a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemélyt, a családi gazdálkodót, a családi gazdaság tagját is). aki az Szja. törvény pontja alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősül. A döntéshez a 1253-as bevallás kitöltési útmutatója nyújt részletes segítséget. Az Eho. törvény 4. (3) bekezdésének előírása szerint a tételes költségelszámolást alkalmazó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot adó mezőgazdasági kistermelő az e tevékenységéből elért bevétele 5 %-nak 15 %-át egészségügyi hozzájárulásként köteles megfizetni. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget az adóelőleg fizetésével egyidejűleg kell teljesíteni. Abban az esetben, ha adóelőleget nem fizetett, úgy egészségügyi hozzájárulást sem kellett év közben fizetnie sor: Ha a magánszemély az adóév folyamán nem fizetett 15 %-os egészségügyi hozzájárulás címen előleget, az erre szolgáló négyzetben X -szel jelölje az erre vonatkozó nyilatkozatát.

10 sor: Ha a magánszemély a évi 15 %-os egészségügyi hozzájárulási kötelezettségére év közben fizetett előleget, úgy a befizetett összeget kell összesítve az erre szolgáló helyen feltüntetnie sor: Ha 638. sorban összeget tüntetett fel a magánszemély, itt kell nyilatkoznia arról, hány darab befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevényének másolatát csatolja a munkáltatója részére. 3. A munkáltatói adómegállapítás eljárási, technikai kérdései, határidők Az adóévet (2012) követően a magánszemély annál a munkáltatónál teheti meg az adómegállapítást kérő nyilatkozatát, amellyel a nyilatkozattétel napján munkaviszonyban (tagi jogviszonyban) áll és a nyilatkozatát időben, azaz január 31-ig benyújtotta. Ha a magánszemély nyilatkozatát az új munkáltatójához nyújtotta be, akkor csatolnia kell annak a munkáltatónak a évi jövedelemigazolását is, akinél december 31-én még munkaviszonyban állt, illetve akinél a év folyamán munkaviszonyban állt és a munkaviszonya évközben szűnt meg. Ha a magánszemély január 1-je után szünteti meg a munkaviszonyát, de január 31-ig még nem létesít munkaviszonyt, akkor az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallást kell benyújtania, vagy élhet az adónyilatkozat, illetve az egyszerűsített bevallás lehetőségével, ha annak feltételei fennállnak. A gyed-en, illetve gyes-en lévő magánszemély munkaviszonya nem szűnik meg, ezért élhet a munkáltatói adómegállapítás lehetőségével, ha annak feltételei egyébként fennállnak. A nyilatkozatot ebben az esetben is január 31-ig lehet megtenni. A bevételből levonható összegre (pl. érdekképviseleti, illetve kamarai tagdíj) és az adócsökkentő kedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokat, nyilatkozatokat ha azokat az adóelőleg megállapításához még nem nyújtották be március 20-ig kell a munkáltató részére átadni. A munkáltatói adómegállapítást, a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának megállapításával együtt (12M29), június 10-ig, elektronikus úton küldi meg a munkáltató az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz. A magánszemély nyilatkozatait és igazolásait ha adóját a munkáltató állapítja meg a munkáltató köteles az adó megállapításához való jogra vonatkozó elévülési idő végéig megőrizni. 12 A évi adóköteles jövedelem és személyi jövedelemadó megállapítását, elszámolását legkésőbb május 21-ig közli a munkáltató a dolgozóval. Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató előbb készítse el az elszámolást és erről az igazolást a magánszemély részére olyan időpontban adja át, hogy a magánszemély által a családi kedvezmény igénybe nem vett részét a házastárs (élettárs) adóbevallásában (munkáltatói adómegállapításában) megosztással érvényesíthesse a május 21-i határidőig. A munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adómegállapítással kapcsolatos esetleges jogvitában a munkáltató adóügyében eljáró adóigazgatóság dönt. Ha a munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követően feltárja, hogy a magánszemély jogszerű eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, és a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja és az adókülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A munkáltató az adómegállapítás mó- 12 Art (1)

11 11 dosítását nyilvántartásba veszi, és egyidejűleg a módosított adómegállapításról igazolást állít ki a magánszemély részére. Ha az adókülönbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített adókülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetőleg igényli viszsza. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, amelyet be kell vallania és meg kell fizetnie ('08-as bevallás). A munkáltató az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól (Art. 28/B. (1)). Ha a munkáltatói adómegállapítás az Art. 28/B. (2) bekezdésében foglaltak miatt nem módosítható, úgy a munkáltató a feltárt adókülönbözetet a feltárás időpontjában nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegéről 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély illetékessége szerinti alsó fokú állami adóhatósághoz. A feltárt adókülönbözetről lehetőség szerint tájékoztatja a magánszemélyt. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, amelyet be kell vallania és meg kell fizetnie ( 08-as bevallás). Amennyiben az adókülönbözet nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül az adókülönbözet még fennálló összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti a magánszemély állami adóhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A magánszemély az adóhatóságtól fizetési könnyítést csak az adólevonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet. Nem helyesbíthető a munkáltatói adómegállapítás, ha a 12M29M-05-ös lapot ( Rendelkezés az önkéntes biztosító pénztárhoz utalandó összegről ) érinti. Ebben az esetben a magánszemély élhet adózói javítással (helyesbítéssel) a 1253-as bevallás benyújtásával, az ott leírtak szerint. 3/a. A személyi jövedelemadó és a mezőgazdasági kistermelőt terhelő egészségügyi hozzájárulás különbözetének elszámolása A munkáltató a személyi jövedelemadó és a levont adóelőleg/adó, az egészségügyi hozzájárulás különbözetét a számára előírt legközelebbi befizetéskor, de legkésőbb június 20-ig levonja, vagy visszafizeti. Eddig a határidőig lehetőség van az adókülönbözet több részletben, havonta történő levonására is. A munkabérből havonta levont adókülönbözet nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint az adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 %-át. Amennyiben az adókülönbözet ily módon június 20-ig nem vonható le teljes egészében, akkor a levonást további két hónapon keresztül kell folytatni, ugyancsak a 15 %-os mértékkel. Ha a további két hónapi levonást követően is maradt adókülönbözet, akkor a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a tartozás összegéről értesíti a magánszemély adóügyében illetékes alsó fokú állami adóhatóságot (12T29-es nyomtatvány). Így kell eljárni akkor is, ha a magánszemély az adókülönbözet teljes levonása előtt munkahelyet változtatott.

12 12 Az elszámolás közlésével kell a 12T29-es lapon értesíteni a tartozás összegéről az illetékes alsó fokú állami adóhatóságot akkor, ha a magánszemély munkaviszonya a nyilatkozata benyújtásának napját követően szűnt meg. A magánszeméllyel elszámolt személyi jövedelemadó, valamint az egészségügyi hozzájárulás különbözetét a munkáltató a 1308-as bevallásában szerepelteti, a levont különbözetet megfizeti. A visszafizetés fedezetét arról a számláról kell igényelnie, amelyre az előzőek szerinti adónemeket befizette. Felhívjuk a figyelmet, hogy az Art. 28/B. (2) bekezdése, valamint a a szerint megállapított adó- és járulékkülönbözet le nem vonható részének bejelentésére az AJK jelzésű nyomtatvány szolgál. 3/b. Az 1-1%-os nyilatkozatok kezelése A munkáltatók május 21-ig kísérőjegyzékkel adják át az állami adóhatóságnak a dolgozók azon nyilatkozatait tartalmazó borítékot, amely nyilatkozatokban rendelkeznek az öszszevont adóalap utáni, a kedvezmények levonását követően fennmaradó, befizetett adójuk 1+1%-áról. A magánszemély rendelkező nyilatkozatát, illetve nyilatkozatait amennyiben az Szf. tv. 5. (1) bekezdés b) pontja alapján a nyilatkozatok kezelésével munkáltatóját bízza meg legkésőbb május 10-ig adja át a munkáltatójának, hogy azok legkésőbb május 21-ig beérkezzenek az állami adóhatósághoz. A rendelkező nyilatkozat(ok)at lezárt, adóazonosító jelével ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg aláírt, postai borítékban kell eljuttatnia a munkáltatójához. A rendelkező nyilatkozatot a munkáltató nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt, zárt csomagban kell megküldenie az illetékes alsó fokú állami adóhatóság részére. A kísérőjegyzéket két példányban kell elkészíteni, amelynek egyik példányát a rendelkező nyilatkozatokkal együtt kell megküldeni az illetékes alsó fokú állami adóhatóságnak, a másik példányt a rendelkező nyilatkozat benyújtásának éve utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni. A két példányban készített kísérőjegyzéknek tartalmaznia kell a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemély nevét, adóazonosító jelét, valamint az említett magánszemély aláírásával hitelesíti a boríték átadásának tényét. A kísérőjegyzéken fel kell tüntetni a munkáltató nevét, adószámát. Többoldalas kísérőjegyzék esetén az oldalakat perjeles bontásban számmal kell ellátni, megismételve a munkáltató azonosító adatait is. A tételeket a borítékkal azonos sorszámmal kell ellátni, a kísérőjegyzék végén az összes darabszámot és a munkáltató hitelesítését is szerepeltetni kell. Ha több telephelye van a kifizetőnek, de központi a kifizetés, akkor főösszesítőt kell készíteni.

13 13 III. Kitöltési útmutató 1. A 12M29-es lapok kitöltése A munkáltatói adómegállapítást a 12M29A/12M29M nyomtatvány segítségével kell elkészíteni. Az adómegállapítást a nyomtatvány jól olvasható fénymásolt példányain vagy a NAV internetes honlapjáról letöltött nyomtatványkitöltő-ellenőrző program segítségével előállított nyomtatványokon, illetőleg ennek megfelelően kell elkészíteni és biztosítani, hogy a magánszemély papír alapon, határidőben megkapja. A nyomtatványokon feltüntetett sorszámok megegyeznek a személyi jövedelemadó-bevallási nyomtatvány sorainak számozásával, kivéve azokat, amelyek a munkáltatói adómegállapításhoz szükségesek, de a bevallásban nem szerepelnek. A évi adómegállapítás részeként a következő lapok használhatók fel: 12M29A 12M29M 12M29M M29M M29M M29M-02 12M29M-03 12M29M-04 12M29M-05 12M29M-06 Ajánlott segédlet Munkáltatói adómegállapítás a évi személyi jövedelemadó megállapításához Magánszemélyenkénti összesítő a évi személyi jövedelemadó megállapításához A évi személyi jövedelemadó megállapítása A évi személyi jövedelemadó megállapítása A évi személyi jövedelemadó megállapítása Nyilatkozat a évi munkáltatói adómegállapításhoz tett nyilatkozat alapján a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatokról A évi személyi jövedelemadó munkáltató által történő megállapításához tett nyilatkozat alapján a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, az eltartottak adatait tartalmazó lap A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének érvényesítéséhez szükséges részletező adatok Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz utalandó öszszegről Tételes költségelszámolást alkalmazó, nemleges nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági kistermelő 15 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulásának megállapítása az adókedvezmények megállapításához az állami adóhatósághoz nem kell benyújtani (1. sz. melléklet) 2. A 12M29A és a 12M29M lapok kitöltése A megfelelő rovatok kitöltésével a 12M29A lapon kell feltüntetni az adómegállapítást végző munkáltató adatait (azonosítás A blokk), valamint az adómegállapítás jellegét (helyesbítés), illetve az adómegállapítással érintett magánszemélyek a 12M29M lapok száma számát

14 14 ( B blokk). Az erre a célra kialakított kódkockába akkor kell H betűt írni, ha a munkáltató az adómegállapítást az elévülési időn belül helyesbíti. Első (eredeti), illetve ha az adómegállapítás beadása határidőt követően történik, a 12M29A lapon a kódkockát üresen kell hagyni! Ha a 12M29A lapon a kódkockában feltüntetésre kerül a H jelzés, akkor a 12M29A laphoz tartozó valamennyi 12M29M lap helyesbítésnek minősül. Ha a 12M29A lapon a kódkocka üres, akkor a 12M29A laphoz tartozó valamennyi 12M29M lap első (eredeti) beadásnak minősül. A hibásnak minősített adómegállapítás vonalkódja kódkockákat csak abban az esetben szabad kitölteni, ha az adóhatóság felhívására kell a bizonylatot javítani. Amennyiben az adóhatóság felhívására az alapbevallást kell javítani, az adómegállapítás jellege kódkockát üresen kell hagyni. Azonban ha már egy helyesbített adómegállapítást minősít hibásnak az adóhatóság, a 12M29A lapon mind a hibásnak minősített adómegállapítás vonalkódja, mind az adómegállapítás jellege kódkockákat ki kell tölteni. A 12M29M lap a magánszemélyenkénti összesítő lap, ezen kell feltüntetni az adómegállapítással érintett magánszemélyre vonatkozó adatokat. A 12M29M lapon a dolgozó adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni. Az Azonosítás (A) blokkban fel kell tüntetni a magánszemély azonosító adatait is, azaz nevét, születési nevét, nemét, anyja születési nevét, a magánszemély születési helyét és idejét, valamint a 1308-as bevallás mellékletében felsoroltak szerint az állampolgárságát és abban az esetben, ha a magánszemély magánnyugdíjpénztár tagja, a magánnyugdíjpénztár adóhatósági azonosító számát is. A magánszemély természetes azonosító adatait teljes körűen fel kell tüntetni az adóazonosító jel közlésével együtt. Ha az adómegállapítás korábbi munkáltatótól, más kifizetőtől származó jövedelmet - halmozott adatot - is tartalmaz, a (B) blokkban a jelölt helyen 1 -es számmal azt is jelezni kell. Halmozott adatnak minősül a korábbi munkáltató által kiállított Adatlap adatainak figyelembe vétele. Ha az Adatlap megjegyzései között feltüntetésre kerül a magánszemély egyes jövedelmeit terhelő különadó összege, vagy önálló igazolást ad át a magánszemély, vagy szóban jelzi e kötelezettségét, figyelmeztetni kell arra, hogy bevallást kell benyújtania. Halmozott adatnak tekintendő továbbá az adóköteles családtámogatási ellátás, az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás is. Abban az esetben, ha az említett ellátásokat nem a munkáltató folyósította, az elszámolás feltétele az, hogy a magánszemély e bevételéről kiállított igazolásait átadja a munkáltatójának. Ha az elszámolás nem tartalmaz "halmozott adatot, 0 -át kell beírni az erre szolgáló négyzetbe. A munkáltatói adómegállapítás részét képezi a mezőgazdasági kistermelő munkavállaló egészségügyi hozzájárulásának megállapítása is a magánszemély nyilatkozata alapján. A 12M29M-06-os lap kitöltésének feltétele, hogy a 12M29M-es lapon az őstermelői igazolvány számát feltüntessék. A nem magyar állampolgárságú munkavállaló esetében is fel kell tüntetni az adóazonosító jelet, tekintettel arra, hogy az őstermelői igazolvány kiállításának az egyik feltétele az adóazonosító jel megléte. Ha a munkavállaló a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősül, illetve a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag, fel kell tüntetni a családi gazdaság nyilvántartási számát is. Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott, (regisztrált) mező-

15 15 gazdasági termelőként minősül mezőgazdasági kistermelőnek a magánszemély, úgy a regisztrációs számot kell beírni. Tekintettel arra, hogy ez a nyomtatvány egyben a magánszemély bevallásának is tekintendő, itt az ezzel kapcsolatos adatokat is fel kell tüntetni. Így a 12M29M-es lapon fel kell tüntetni a munkáltatói adómegállapítás részeként felhasznált lapok mennyiségét. A 12M29M es, a 12M29M es, és a 12M29M as lap benyújtása kötelező. Előfordulhat, hogy a magánszeméllyel kapcsolatosan nem terhelte adómegállapítási kötelezettség a munkáltatót. Ilyen akkor lehetséges, ha pl. a munkáltató a magánszemély erre irányuló kérelmének hiányában végzi el az adómegállapítást. Ezt jogszabályi előírások alapján nem teheti meg a munkáltató, de ha előfordul ilyen eset, ezt a 12M29M-es lap (B) blokkjában az erre szolgáló helyen - a helyesbítés mellett - T betűvel kell jelölni. A T jelölés esetén, csak a kötelezően kitöltendő lapokat (12M29M, 12M29M M29M-01-03) kell benyújtani 0-ás adattartalommal vagy üresen. Ha a 12M29M lapon T betűt szerepeltet, akkor a 12M29A lapon az Adómegállapítás jellege kódkockában a H jelzést fel kell tüntetni, ahogy a 12M29M lap megfelelő kódkockájában is. Előfordulhat, hogy a munkáltatónak az adóhatóság felhívására kell javítania a bizonylatot úgy, hogy egy (vagy több) magánszemélyre vonatkozó lapot törölni kell az adómegállapításból (pl. magánszemélynek már van feldolgozott 53-as bevallása). Ebben az esetben úgy kell kijavítani az adómegállapítást, hogy a teljes eredeti adatszolgáltatást meg kell ismételni oly módon, hogy az érintett magánszemélyeket a munkáltató kihagyja az adómegállapításból. Ilyenkor csak a hibásnak minősített adómegállapítás vonalkódja kódkockákat kell kitölteni, az adómegállapítás jellege kódkockát üresen kell hagyni (természetesen kivéve azt az esetet, amikor a munkáltató már a helyesbített bizonylatot javítja az adóhatóság felhívására). 3. A 12M29M es lap kitöltése 3/a. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek A munkáltatói adómegállapítás egyes sorainál hivatkozott munkáltatói jövedelemigazolás kitöltését a magánszemély évi személyi jövedelemadó bevallásával, adónyilatkozat benyújtásával kapcsolatos munkáltatói és kifizetői feladatokról szóló tájékoztatás tartalmazza. Ebből következően itt csak a 12M30-as igazolás hivatkozott sorainál leírtaktól eltérő útmutatás található. Az összevont adóalap megállapítása Figyelem! A adóévtől változtak az adóalap-kiegészítésre vonatkozó számítások, amelyekre a munkáltatói adómegállapítás során is figyelemmel kell lenni. Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, és az összevont adóalap 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után számított adóalap-növelő összeg (adóalap-kiegészítés).

16 16 Adóalap-kiegészítés Abban az esetben, ha a magánszemélynek a adóévben megállapított összes összevont jövedelme nem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot, nem kell adóalap-kiegészítést megállapítani. Ha az éves összes összevont jövedelme meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot, akkor a 2 millió 424 ezer forintot meghaladó rész után 27%-os mértékű adóalap-kiegészítést kell megállapítani! Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek A munkaviszonyból származó bérjövedelem az érdekképviseleti tagdíj nélkül 1. sor: Ez az összeg tartalmában megegyezik a munkáltatói jövedelemigazolás (a továbbiakban: M30-as igazolás) 1. sorában szereplő jövedelemmel. Amennyiben a magánszemély kamarai tag, de a tagdíjat önálló tevékenység hiányában költségként nem tudja elszámolni, úgy a köztestület számára fizetett tagdíj összege a kamara igazolása alapján a bérből levonható. Ha önálló tevékenységből származó bevétellel is rendelkezik a magánszemély, úgy a 10%-os elismert költséghányadban elszámoltnak kell tekinteni a kamarai tagdíj összegét. Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés 2. sor: E sor b oszlopában kell szerepeltetni a munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítést (M30-as igazolás 2. sor). Ha a költségtérítés jogszabályon alapult, akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeget a c oszlopban, az ennek levonása után fennmaradó adóköteles részt pedig a d oszlopban kell szerepeltetni. Ha a magánszemély tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot adott az adóelőleg levonásához, a munkáltató akkor sem számolhat el a munkavállalóval, ha utóbb a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál az elszámolt igazolt költséget, vagy a dolgozó mégsem kívánja a költségeit igazolni. (Ekkor már a 39%-os külön adót csak önadózással, az adóbevallásában rendezheti.) A nem jogszabályon alapuló költségtérítés teljes összegét a b oszlopban kell feltüntetni. Ugyanezt az összeget kell a d oszlopba is beírni. Más bérjövedelem 3. sor: Ebben a sorban az M30-as igazolás 3. sorához fűzött tájékoztató szerinti jövedelmeket kell szerepeltetni. Itt kell feltüntetni a munkanélküli ellátásokat, a társadalombiztosítási szervezet által fizetett táppénzt és gyermekgondozási díjat, ha azt nem a munkáltató fizette ki, és arról a magánszemély a részére kiállított igazolást a munkáltatójának maradéktalanul átadta. A jövedelmet a d oszlopban kell szerepeltetni. Más nem önálló tevékenységekből származó jövedelmek 4. sor: Ebben a sorban az M30-as igazolás 4. sorában szereplő jövedelmet kell feltüntetni, amennyiben azt a munkáltató fizette ki. A jövedelmet a d oszlopban kell szerepeltetni. Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés 5. sor: Ez a sor szolgál a nem önálló tevékenységgel kapcsolatban kifizetett költségtérítésből származó jövedelem feltüntetésére. Ha a magánszemély a nem önálló tevékenységére tekintettel kapott költségtérítést, akkor a kapott M30-as igazolás alapján, a bevétel teljes összegét e sor b oszlopába, az elszámolt költségeket a c oszlopba, a kettő különbözetének összegét a d oszlopba kell beírnia. Egyebekben a 2. sornál leírtak érvényesek.

17 17 Önálló tevékenységből származó jövedelem 6. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopában kell feltüntetni az M30-as igazolás 6. sorában megjelölt jogcímeken kifizetett összegek bruttó értékét. Az d oszlopban jövedelemként a kifizetés teljes összegének 90%-át kell szerepeltetni. Az e tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítés is a bevétel része. Ha a dolgozó (tag) a munkáltató felé bármely önálló tevékenység ellenértékének kifizetésekor az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelem megállapításához tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot tett, úgy a 90%-os jövedelemszámítás szabályát semmilyen önálló tevékenységéből származó jövedelmére sem alkalmazhatja. Ekkor a magánszemély az állami adóhatóság közreműködése nélkül készített adóbevallás (1253. számú) benyújtására kötelezett. Egyéb jövedelmek Egyéb jogcímen kapott jövedelem 12. sor: Ez a sor tartalmazza az egyéb jogcímen kifizetett jövedelmeket, juttatásokat. (Lásd az M30-as igazolás 12. sora). A jövedelmet az d oszlopban kell szerepeltetni. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege 17. sor: Ennek a sornak a d oszlopába az sorok d oszlopainak együttes összegét kell beírni. Az adóalap meghatározása Az adóalap-kiegészítés alapja 18. sor: Ennek a sornak a meghatározásához a 17. sorban megállapított, összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegéből le kell vonni a forintot, mert eddig a jövedelemhatárig megszűnt az adóalap-kiegészítés. Ha az összevont jövedelmek összege nem éri el a forintot, akkor ezt a sort hagyja üresen. Amennyiben az összevonás alá eső összes jövedelme meghaladja a forintot, akkor az azt meghaladó felettes részt ennek a sornak az a oszlopában kell feltüntetnie. Az adóalap-kiegészítés összege 19. sor: Ebbe a sorba a 18. sor a oszlopában feltüntetett összeg 27%-át kell beírni. Az összevont adóalap 20. sor: Amennyiben a dolgozó az adóalap-kiegészítéssel érintett, akkor ebben a sorban az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek és az adóalap-kiegészítés összegének együttes összegét kell feltüntetni. A 17. sor d oszlop összegéhez hozzá kell adni a 19. sor d összegét. Ha az összevont jövedelem nem haladja meg a forintot, a dolgozó nem érintett az adóalap-kiegészítéssel akkor ebben a sorba a 17. sorban megállapított összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegét kell feltüntetni. Az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény összege 21. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény összegét.

18 18 A családi kedvezmény adóalap kedvezményként vehető igénybe, vagyis a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját csökkenti a családi kedvezménynyel. A kedvezményt a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti jogosult az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesítheti. A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén forint, három és minden további eltartott esetén forint. A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult: az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot a) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel kapja, b) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja c) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként és javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja; a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa; a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében azzal a feltétellel, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy a döntésük szerint minősül jogosultnak. Kedvezményezett eltartott: akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Eltartott: a kedvezményezett eltartott, az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető. Jogosultsági hónap az a hónap amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll, amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen, azonban a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal - amennyiben a gyermeket nevelő

19 19 egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával közösen is érvényesíthető. 13 A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély munkáltatójához tett írásbeli nyilatkozata a jogosultságról, magzat esetében a várandósságról, illetve a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról. A nyilatkozaton fel kell tüntetnie a magzat kivételével minden eltartott adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is. Erre szolgálnak a 12M29M-02 12M29M-03 lapok. A személyi jövedelemadó megállapításánál figyelembe veendő összevont adóalap 24. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni azt az összeget, amely az összevont adóalap összegéből a családi kedvezmény összegének levonása után marad (20. sor d oszlopában szereplő összeg csökkentve a 21. sor d oszlopában szereplő összeggel) 4. 12M29M es lap kitöltése 4/a. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adójának meghatározása A számított adó 25. sor: Ebbe a sorba az összevont adóalap (24. sor d oszlop) 16%-kal számított adóját kell beírni. Az összevont adóalap adója 29. sor: Ebbe a sorba a 25. sor c oszlopában szereplő összeget kell beírni. 4/b. Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények részletezése Az adóbevallásban bevallott, adóalap-kiegészítés nélkül számított, évi összes jövedelem 30. sor: A 30. sor c oszlopot csak abban az esetben kell kitölteni, ha az összevont adóalap adóját a lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye ( sorok), illetőleg tandíj, felnőttképzés igénybe vehető halasztott kedvezménye (36. sor) címén kívánja a dolgozó csökkenteni. Ezeknél a kedvezményeknél a Szja-törvény december 31-én hatályos előírásait kell alkalmazni a jövedelemkorlát figyelembe vételekor, azaz a , illetőleg forintot meg nem haladó, az adóalap-kiegészítés nélküli jövedelem az irányadó. Így az adóalap-kiegészítés nélkül számított, évi összes jövedelem meghatározása során az összevont adóalapba tartozó jövedelmek (17. sor d oszlop) hozzá kell adni az elkülönülten adózó jövedelmek összegét (179. sor d oszlop). Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg áthúzódó kedvezménye sor: Az Szja. tv. lakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatos kedvezményéről rendelkező előírása január 1-jén hatályát vesztette. Az átmeneti rendelkezés értelmében azonban, az Szja. tv át, változatlan tartalommal kell alkalmazni azon hitelek esetében, amelyek tekintetében a hiteltörlesztés január 1-je előtt megkezdődött. A lakáscélra felvett hitel törlesztésébe az idézett törvényhely szerint beletartozik a tőketörlesztés (az előtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj. Amennyiben a magánszemély január 1-je előtt a fentieket fizette, az adókedvezmény a részére továbbra is jár, függetlenül attól, hogy a fenti időpontig megkezdődött-e a tőke tör- 13 Szja. tv. 29/A.-29/B.

20 20 lesztése. Az előtörlesztés esetén szintén változatlanul megilleti a magánszemélyt az adókedvezmény az szja-törvény 38. -ának december 31-én hatályos előírásai szerint. Ezekben a sorokban a b oszlopban kell szerepeltetni a hitelintézet igazolása alapján, a fentieknek megfelelő, az december 31-e után, de január 1-je előtt a hitelintézettel megkötött lakáscélú hitel törlesztésére fordított összeg kedvezményét. Az Szja. tv december 31-én hatályos előírásai a következők: A pénzintézet igazolása alapján az összevont adóalap adóját adókedvezmény csökkenti, amely az december 31-e után (és január 1-je előtt) hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként (adóstársaként) szereplő magánszemély által a tőketörlesztés (az előtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj (továbbiakban: törlesztés) címén az adóévben megfizetett öszszeg. Ezen a címen csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan, egy hitelszerződés adósaként, vagy adóstársaként, legfeljebb az adóévben Ft vonható le. A hitelszerződésben feltüntetett adós és adóstársak közül csak egy személy jogosult a kedvezményre. A kedvezmény összege az adós és az adóstársak között nem osztható meg. A kedvezmény az adóévben törlesztett összeg 30, illetve 40%-a, de az adóévben legfeljebb forint lehet. Az összevont adóalap adójából levonható kedvezmény mértékét befolyásolja többek között a lakáscélú felhasználásra felvett hitelnek, hiteleknek (az együttes) összege, továbbá a hitel felvételének a célja (használt lakás vásárlása, bővítése vagy új lakás vásárlása, építése stb.). Az előzőekben ismertetett feltételek mellett is csak abban az esetben lehet teljes egészében érvényesíteni az említett mértékű kedvezményt, ha a magánszemély adómegállapításban elszámolt (a 12M29M lap 30. sorának c oszlopában szereplő) éves összes jövedelme nem több , illetve a törvényben meghatározott feltételek esetén forintnál. Fontos! A lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg 30%-os, illetve 40%-os áthúzódó kedvezmény igénybevétele esetén a évi adóalap-kiegészítést nem kell beszámítani a , illetve a forintos jövedelemhatárba! Ha a magánszemély adómegállapításban elszámolt éves összes jövedelme meghaladja a forintot, de nem több forintnál, akkor a magánszemélyt egyébként megillető kedvezményt - legfeljebb forintot csökkenteni kell a forint feletti jövedelem 20%-ával. Ha a magánszemély házastársa vagy élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, és a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben az adóstársa, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban tulajdonostársak is, akkor a kedvezmény teljes összegére jogosító jövedelemhatár a magánszemély esetében forint. A 40. illetve 30%-kal kiszámított összeget legfeljebb forintot csökkenteni kell a forint feletti jövedelem 20%-ával akkor, ha a jövedelem nem több forintnál. A törvényben meghatározott esetek kivételével a kedvezményt az első törlesztő részlet megfizetésének évében és az azt követő négy adóévben lehet igénybe venni. Kivételes szabály vonatkozik arra az esetre, ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint