Külgazdasági elemzések A külgazdasági kapcsolatok általános kérdései

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Külgazdasági elemzések A külgazdasági kapcsolatok általános kérdései"

Átírás

1 Külgazdasági elemzések A külgazdasági kapcsolatok általános kérdései 1. előadás

2 Tematika A külgazdasági elemzések területi kapcsolódásai Alapfogalmak ismétlése Nemzetközi gazdasági kapcsolatok, nemzetközi piac Külgazdaságtan elméletei Külkereskedelem az abszolút és a komparatív előnyök alapján Kapcsolódó adatbázisok ismertetése

3 Kapcsolódás más tárgyakkal Regionális gazdasági szervezetek Globális nemzetközi szervezetek Nemzetközi kereskedelem Nemzetközi gazdasági szervezetek Külkereskedelmi ismeretek Kereskedelempolitikai eszközök Magyar külgazdasági kapcsolatok Nemzetközi és regionális gazdasági kapcsolatok Külgazdasági elemzések Kereskedelempolitika Nemzetközi gazdaságtan Nemzetközi pénzügyi menedzsment Nemzetközi pénz- és tőkemozgások Nemzetközi kereskedelem Abszolút- és komparatív előnyök Kereskedelempolitikai eszközök Nemzetközi fizetési mérleg Magyarország külgazdasági kapcsolódásai Nemzetközi kereskedelem Kereskedelempolitikai eszközök

4 Forrás:

5 Forrás:

6 Ratings lists Forrás: ek_nem_is_vehetnenek_ennyi_magyar_kotvenyt ht ml

7 Alapfogalmak I. Specializáció: Szakosodás. A gazdasági tevékenység (termelés, szolgáltatás) koncentrálása az egyén, a vállalkozás vagy nemzetközi szakosodás esetében az ország szempontjából előnyt jelentő területekre. Kooperáció: Együttműködés. A nemzetközi munkamegosztásban például egy nyersanyag termelésére szakosodott ország vállalatának nyersanyagszállítása egy késztermék előállításra szakosodott másik ország cégének, e cég késztermékszállítása ellenében.

8 Alapfogalmak II. Árucsere-forgalmi megállapodás: A szerződő országok kereskedelmi kapcsolatait, a közöttük lebonyolódó árucsere-forgalom konkrét kérdéseit, mindenekelőtt a kölcsönösen szállítható egyes termékek mennyiségét vagy értékét szabályozza. Világpiac: A nemzetközi forgalomba kerülő áruk- és szolgáltatások, a piaci szereplők és a működésüket meghatározó törvények, szokások összessége.

9 A nemzetközi piac főbb sajátosságai Eltérő törvényekhez, rendeletekhez, szabályokhoz, kultúrához kell alkalmazkodnia a külpiacra lépőknek; Eltérő pénznemek és árarányok; Eltérő költségszerkezet; A belföldinél nagyobb szállítási távolságok és költségek.

10 Külgazdasági kapcsolatok Országok közötti áru- és szolgáltatáskereskedelem, a pénz-, hitel,- és tőkekapcsolatokat, valamint az integrációs kapcsolatokat és az azokat segítő szerződések rendszerét jelentik.

11 Külkereskedelem Országok közötti kereskedelem A külkereskedelemből számos egyéni és közösségi előny származhat A külkereskedelem mindig egyéni tranzakció: egy hazai vállalat kerül kapcsolatba egy külföldivel Mikrojelenség: érinti a vállalat és a háztartás döntéseit Makrojelenség:az összkereslet és összkínálat egyik fontos eleme

12 A külkereskedelem hatása más gazdasági szereplőkre módosul az adott termék belföldi kínálata és ennek következtében a piaci ár is megváltozik; emiatt változik a háztartások szükséglet-kielégítési lehetősége az adott termékből; ez kihat a helyettesítő és kiegészítő termékek keresletére és azok piaci árára is; az iparág vállalatai kénytelenek igazodni a megváltozott piaci helyzethez, ezért változik kibocsátásuk és profitjuk; a változások kihatnak azon inputok piacaira is, amelyeket az iparág vállalatai felhasználnak; megváltozik a nemzetgazdasági egyensúly feltétele, aminek következtében megváltozik a nemzeti jövedelem, a kamatláb, az árszínvonal és a foglalkoztatás nagysága is; megváltozik az állami költségvetés helyzete is.

13 Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Vállalatok közti áru- és szolgáltatáskereskedelem Állam szerepe: árucsere-forgalmi megállapodások Külgazdasági kapcsolatok elemei Külkereskedelem (abszolút és komparatív előnyök kihasználása) Nemzetközi pénz- és hitelkapcsolatok Működőtőke-áramlás Integrációs folyamatok

14 Külgazdasági kapcsolatok elemi I. A kereskedelem szerepe Export - optimális szérianagyság Import - fogyasztók ellátása

15 Külgazdasági kapcsolatok elemei II. Nemzetközi pénz- és hitelkapcsolatok, működőtőkeáramlás Nemzetközi pénz- és hitelkapcsolatok : Áruval és szolgáltatásokkal ellentétes pénzmozgás Mindennapos gyakorlat Működő tőke áramlás Vegyesvállalatok, külföldi vállalatok megjelenése Új vállalkozási kultúra

16 Külgazdasági kapcsolatok elemi III. Integráció A nemzetközi munkamegosztás fejlődési folyamatának egyik, esetleg utolsó állomása. Az önálló nemzetgazdaságok különböző mértékű összefonódása, amelyet a nemzeti önrendelkezésről (nemzeti szuverenitás) való részleges lemondás kísér. Fokozatai: preferenciális megállapodás, szabadkereskedelmi övezet, vámunió, közös piac, gazdasági unió, politikai unió Önálló nemzeti piacok egyesülése, egységesülése Megkönnyíti az áruforgalom, pénz- és tőkeforgalom lebonyolítását

17 A külgazdaság-politika és fő összetevői Külgazdasági kapcsolatok külgazdaság-politika A külgazdaság-politika az állam gazdaságpolitikájának része. A nemzetgazdaság külpiaci kapcsolatrendszerével, ennek feltételével foglalkozik. Elmúlt évtizedek tendenciája?

18 A gazdaságpolitika részterületei

19 Külkereskedelem-politika: Mindazon elvek, módszerek és eszközök összessége, amelyekkel az állam a nemzetközi kereskedelemben való részvételt szabályozza. Két fő része van: export és importpolitika. Nemzetközi pénzügy-politika Az ország nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban követett irányvonalát, az ennek megvalósítása során alkalmazott eszközök és módszerek összességét foglalja magában. Integrációs politika Arról foglal állást, hogy valamely ország nemzetközi gazdasági kapcsolatainak alakítása során milyen mértékben és módon hajlandó lemondani nemzeti önrendelkezéséről (szuverenitásáról) államok közössége vagy nemzetközi szervezet javára, annak reményében, hogy az így létrejövő együttműködésből számára pótlólagos előnyök keletkezzenek.

20 Adatbázisok bemutatása

21 WB adatbázis 1. Feladat: Kérdezze le és hasonlítsa össze Magyarország, Németország és Szlovákia Világbanknál nyilvántartott adatait ( ): Javak és szolgáltatások exportja, a GDP %-ában Végső fogyasztói kiadások (2005. évi árakon) Kereskedelem GDP-hez viszonyított részaránya

22 IMF adatbázis I. Töltse le és elemezze a következő adatokat: EU-28, G7 és Közel-Kelet és Észak-Afrika GDP-jét folyó áron, USD, ig! Hollandia, Ausztria, Nagy-Britannia munkanélküliségének alakulását és a strukturális egyenleg (az elérhető GDP %-ában) alakulását ig! Hollandia, Ausztria, Nagy-Britannia output gap-jének alakulását ig! Brazília, Chile, Argentína folyó fizetési mérleg egyenlegét ig! Töltse le a nyersolaj árának havi szintű változását ig (konstans évi árakon)! A nyersolaj ára a Brent, a WTI és a Dubai olaj árának átlaga legyen!

23 Hitelminősítők Milyen a minősítése az EU-27 tagállamainak a Standard and Poor s, a Moody s és a Fitch értékelése alapján? Elemezze a V4-ek pozícióinak változását!

24 ENSZ adatbázis Feladat: Keresse meg a kereskedelmi elszámolásokban alkalmazott azonosító számokat! Elemezze Magyarország importjának és exportjának szerkezetét és földrajzi megoszlását! Gyűjtse le Magyarország Élelmiszer és élőállat exportjának adatait 2005-re Németország, Ausztria, Spanyolországra vonatkoztatva (SITC osztályozás)! Vesse össze az adatokat Magyarország (0440: maise (corn) unmilled, 0484: bakery products) kivitelével!

25 További adatbázisok Eurostat EDS:

26 Feladatok 2012-ben mennyi volt Miskolc megyei jogú város lakónépessége az év végén? 2012-ben mennyi volt a működő vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban Debrecenben, Miskolcon, Szegeden? Keresse meg, hogy 2014 januárjában mennyi volt Miskolcon a munkanélküliség? Mit jelent pontosan a munkanélküliség relatív mutatója? Hasonlítsa össze az adatot 2012 és 2013 januárjával! Mióta csökken a jegybanki alapkamat Magyarországon? Mennyi volt 2014 augusztusában a havi átlagos EUR/HUF árfolyam?

27 KSH A KSH adatbázisának felhasználásával vizsgálja meg, hogyan változtak között a háztartások egy főre jutó kiadásai a COICOP besorolás szerint! Koncentráljon arra, hogy a háztartások mennyit költöttek régen élelmiszerre (%-os arányban), mennyit költenek most, hogyan változtak a rezsihez kapcsolódó tételek?! Hogyan gyűjti a KSH ezeket az adatokat? Mi az adatgyűjtés módszertana? Ez alapján írjon maximum 5 mondatos indoklást a rezsicsökkentési program létjogosultságára! A feladat megoldása maximum 1 oldal legyen!

28 Külgazdasági elemzések A nemzetközi kereskedelem elméletei 2. előadás

29 Tartalom 1. A nemzetközi kereskedelem tiszta elmélete: - A komparatív előnyök alapja - Heckscher-Ohlin-elmélet - Kereskedelem és a jövedelemeloszlás 2. Alternatív elméletek: - Linder-elmélet - Nemzetközi termék életgörbe - Versenyelőny elmélet 3. Gyakorló feladat

30 Tiszta elmélet Kereskedelem célja Kereskedelem okai Kereskedelem és jövedelemeloszlás Kereskedelem- és iparpolitika elvei Pénzügyi elméletek Alternatív elméletek Linder-elmélet Külkereskedelem intenzitás Nemzetközi termék életgörbe Iparágon belüli kereskedelem Versenyelőny elmélet

31 Merkantilisták: az országba a nemzetközi kereskedelem révén beáramló pénzmennyiség haladja meg az onnan kiáramló pénztömeget Nemzetgazdaságuk gyarapodását az exporttól remélték Fiziokraták: az ország gazdagságát nem az országba beáramló többlet pénzmennyiség növeli, hanem a lakosság által elfogyasztott javak mennyiségének és használati értékének növekedése a mezőgazdasági termelés fejlesztése mellett voksoltak

32 I. A nemzetközi kereskedelem tiszta elmélete

33 1. A kereskedelem célja a résztvevők jólétének növelése kölcsönös előnyök 2. A kereskedelem okai Ízlésbeli különbség Különbség a rendelkezésre álló termékekben Az előnyök viszonylagossága (komparatív előnyök) Méret- és választékhozadék

34 Kereskedelem és árak Egységes ár elve és arbitrázs A kereskedelem egységesíti a termékpiacot Egységes tényezőpiacok és a nemzetközi gazdaságtan

35 A komparatív előnyök alapja Technológiák különbözősége termelési függvények különbözősége Ricardo Termelési tényezők ellátottságában való különbség Erős változat Gyenge változat Heckschler Ohlin elmélet

36 Heckscher-Ohlin-elmélet Ha A országban viszonylag bőségesebben áll rendelkezésre a tőke, mint a munka, B országban pedig viszonylagosan bőségesebben a munka, mint a tőke, akkor A ország olyan termékek termelésére fog specializálódni, amelyek előállításához viszonylag több tőke kell, B pedig olyan termékekben élvez komparatív előnyt, amelyek termeléséhez több munkát kell felhasználni.

37 Tényezőkülönbségre alapozó elmélet erős változata Feltételezések Termelési függvények világméretekben azonosak (technológiai ismeretek) Az egy-egy országban rendelkezésre álló munka és tőke mennyisége adott A szabad kereskedelem és a tőke szabad áramlása elvezet a munka árának kiegyenlítődéséhez Azonos munkáért azonos bért fizetnek

38 Tényezőkülönbségre alapozó elmélet gyenge változata Feltételezése A termelési függvények nem azonosak minden országban A munka ára még akkor sem egyenlítődik ki, ha a tőke áramlása szabad

39 Méret- és választékhozadék Ha specializálódnak, kihasználhatják az egyenként nagyobb volumenben rejlő gyártás előnyeit A differenciáltság növeli a jólétet Választékhozadék A differenciáltságból adódó jóléti (vagy termelési) többlet Ha a termékváltozatok számának növelésével jön létre specializáció Kereskedelemhez azért vezet, mert mérethozadékkal jár együtt Gazdasági növekedés: újabb és újabb termékváltozatok előállítása, melyek növelik a jólétet (nyitottság nagy szerepe)

40 3. Kereskedelem és jövedelemeloszlás A kereskedelemmel együtt járó árcsökkenés a jövedelmeket is csökkenti A versenyben kockázat van mindenkit teljesítményre kényszerít Kompenzáció elve lehetővé teszi, hogy senki ne veszítsen annak hatására, hogy valamilyen tőle független, általa nem várható ok miatt a piaci árak a kárára változtak DE! Erkölcsi kockázat veszélye Jövedelmek állami újraelosztása csökkenti a hatékonyságot, a növekedésre való ösztönzést

41 Kompenzáció elve A piaci jövedelmek adók és támogatások segítségével való újraelosztása általában valamilyen társadalmi igazságra hivatkozik mint pl. egyenlőség elve, a hátrányos helyzetűek támogatása. Pl.: autó és textilipar példája Kompenzáció és hatékonyság? Kérdés: meddig védhető a piac, ágazat? Ha a biztosított nem részesül a kockázati kárban, akkor elveszti érdekeltségét a kár elhárításában Gazdasági stagnálás veszélye

42 Kereskedelem- és iparpolitika elvei A piac önmagában elvezet a hatékony kereskedelemhez, mely minden résztvevő fél számára előnyös A politika lehetőségei A piac működését nemzetközi méretekben biztosítani Beavatkozni, ha a piac nem megfelelően működik Nem közgazdasági célokat érvényesíteni (pl. fegyverkereskedelem korlátozása)

43 Szabályozási funkció Személyek és tulajdonjogok biztosítása nemzetközi szinten, jogérvényesítési intézmények révén Információs szolgáltatások nyújtása, amelyek segítik, pozitív externális hatásokkal van a hazai gazdaságra nem közgazdasági érdekek érvényesítése: pl. fegyverkereskedelem korlátozása Diplomáciai tevékenység folytatása a korlátozások folyamatos felszámolásához

44 Vám- és iparpolitika, mint a piac korrekciója Makroökonómiai célok: Keresletnövelés, foglalkoztatás emelkedése, rövid táv!? Eu mezőgazdaság, vám, mint ártámogatás? Vám ártorzítása vagy jövedelemtorzítás? Externáliák kiegyenlítése egyértelmű jogosultság kérdése Suzuki támogatása termelékenység? Szilikon-völgy felhasználás?

45 A vámpolitika, mint jövedelemcélok megvalósítása A cserearányok befolyásolása elméleti lehetőség Olaj kartelek Jövedelemelosztás a vesztesek védelme Gyenge iparágak, vesztesek támogatása Gyakori hiba: szabad verseny korlátozása, kétoldali veszteség Érdekképviselet kérdése az ország egészének haszna Az egy főre jutó veszteség elenyésző száma A vevő is fizet

46 A vám- vagy iparpolitika, mint a piac korrekciója Makroökonómiai célok kétélű fegyver Externáliák kiegyenlítése A védelem téveszméi Vámmal vagy korlátozással nem védhető egy egész gazdaság védelem, ha a vám szelektív Kiskorú iparág védelme de! az állami szerepvállalás felesleges és káros ha az iparág hosszú távon nyereséget ígér, azt a magánbefektetők is felismerik

47 A védelem téveszméi Fel kell zárkózni, mielőtt csatlakozunk Olcsó munkaerő előnyt biztosít a fejletlenebb országoknak Vámmal nem védhető egy egész gazdaság! Vám szelektív: bizonyos iparágak védelme Kiskorú iparágak védelme, a felzárkózásig Tanulási folyamat csak állami támogatással biztosítható PPP befektetők kérdése Örök kiskorúak csapdája

48 A vámpolitika mint jövedelemcélok megvalósítója Cserearányok befolyásolása csak elméleti lehetőség Jövedelemeloszlás és vesztesek védelme a védelem valójában nem segíti az alkalmazkodást, hanem meghiúsítja azt

49 II. Alternatív elméletek

50 Linder-elmélet A nagy mértékben természeti erőforrások felhasználását igénylő termékek körében igazak a tényezőarány elmélet hipotézisei de a nagyobb feldolgozási fokot igénylő termékek esetén inkább a kereslet a meghatározó Pillérei A magas egy főre jutó jövedelemmel rendelkező országok fogyasztói szélesebb és változatosabb termékskálát igényelnek, és a jövedelem növekedésével a keresett termékskála is nő A termékeket előállító vállalatok a hazai piacukat ismerik legjobban, ezért leginkább olyan piacokon jelennek meg áruikkal, mely belföldi piacaikhoz hasonló

51 Következmény: A külkereskedelem azon országok között a legintenzívebb, melyek azonos, magas jövedelmi szinten állnak

52 A külkereskedelem intenzitás fogalma KKI VK VT Termelés+felhasználás+intenzitás ahol VK világkereskedelem VT világtermelés KKI = 0 non-tradeble goods KKI = 1 teljes termelési volumen exportálása KKI > 1 spekulatív áruügyletek esetén termékcsoportonként vizsgálva értéke lényegesen eltérő lehet, és időben is állandóan változik

53 Nemzetközi termék életgörbe Lehetséges természetes monopólium Nyersanyagok, bányászat, élelmiszeripar termékei Hosszú ideig változatlanok, változásuk minimális Piaci életgörbéjük hosszú Kizárt a természetes monopólium Feldolgozóipari, mezőgazdasági termékek Állandó változás Piaci életgörbéjük rövidebb

54 Vernon (1966): az invenció és az innováció országa gyakran nem esik egybe Az új termék először abban a néhány országban jelenik meg, ahol a leginkább igény van rá Egy idő után kialakul a termék végleges formája, standardizálódnak az inputok és a technológia, a termelés áttelepül számos (fejlett és közepesen fejlett) imitátor országba ahol a kritikus inputok olcsók Ha a termék már teljesen standardizált és a munkabérhányad a költségekben jelentős, a termék megjelenése a fejlődő országokban (hazai szükségletre és exportra)

55 Iparágon belüli kereskedelem Statisztikai adatok elfedhetik, hogy nem ugyanazon termék exportjáról és importjáról van szó Termékdifferenciálás (a fogyasztók szeretik a változatosságot, a márkabőséget) Nem tartós költségkülönbségek

56 Grubel-Lloyd-index Iparágon belüli külkereskedelem szintjének mérése GLI i 1 Ahol X i az i-dik iparág termékével lebonyolított export M i az i-dik iparág termékével lebonyolított import GLI i = 0, ha nincs iparágon belüli kereskedelem GLI i 1-hez közelít, ha jelentős az iparágon belüli külkereskedelem X X i i M M i i

57 Versenyelőny elmélet Porter Versenyképességet innováció útján lehet elérni és megtartani A verseny négy dimenzióban zajlik A rendelkezésre álló tényezőkészletek minősége és mennyisége; Kereslet; Beszállítók és partnervállalatok rendszere; Megfelelő vállalati felépítés.

58 Ellenőrző kérdések Milyen okai lehetnek két ország között a kereskedelem kialakulásának? Mit jelent, és milyen kapcsolatban áll egymással a méret- és a választékhozadék? Mit jelent és hogyan kerülhető el az erkölcsi kockázat veszélye? A kereskedelempolitikának milyen lehetőségei vannak a nemzetközi kereskedelemben? Segíti-e a vám a kompenzációt? A nemzetközi kereskedelemnek melyik elméleteiben kap a fogyasztási oldal fontos szerepet? Mit mondanak ki ezek az elméletek? Hogyan alakul a termékek nemzetközi élet görbéje Vernon szerint? Mi indokolhatja azt, hogy egy ország ugyanolyan terméket exportál és importál is egyszerre?

59 Gyakorlópélda

60 Komparatív abszolút előny Mi a komparatív előny lényege? Mi a különbség az abszolút s komparatív előny között? Kik képviseltek ezen előnyöket? Mi az az autark állapot?

61 Komparatív előny A ország B ország Cipő Táska Ez a munkamegosztás alapja. Egy relatív (viszonylagos) előny, azaz olyan előny, ami abszolút értelemben véve hátrány. Cipő 15:11 = 1,36 Táska 15:13 = 1,15 B:A

62 Szakosodás A B Autark Cipő 11 (1,36) Táska 13 (1,15) hét heti 2 termelés: Cipő: 2x15=30 Táska: 2x13= 26

63 Transzformációs határráta Mennyivel kell csökkenteni az egyik termék termelését ahhoz, hogy a termelési tényezők teljes kihasználása mellett a másik termék termelését egy egységgel növelhessük? A B Autark Lemondás +1Cipőért Cipő 11 (1,36) ,866 Táska 13 (1,15)

64 Ahol A komparatív előny mutatója RCA it = E ln I 100 E it, illetve I it az i-dik iparág exportja, illetve importja a t-dik évben, E tot, illetve I tot az összes export és import. Ha RCA it < 0, akkor az i-dik iparágat tekintve az adott ország komparatív hátrányban van Ha RCA it >0, akkor az i-dik iparágat tekintve az adott ország komparatív előnyben van. it it / E I tot tot

65 Balassa-féle megnyilvánult komparatív előny indexe aj RCA aj / X a Ahol X aj a ország exportja j termékből X a a ország összes exportja X wj a világ kereskedelme j termékből X w a világkereskedelem Ha RCA aj >1, akkor a országnak j termékből látszólagos komparatív előnye van Ha RCA aj <1, akkor a országnak j termékből látszólagos komparatív hátránya van X X X wj w

66 Köszönöm a figyelmet!

67 Külgazdasági nyitottság 3. előadás

68 Tematika A nemzetgazdaság szerkezeti és gazdaságpolitikai nyitottsága Mutatószámok A kiterjesztett nyitottság-elmélet

69 1. A nemzetgazdaság szerkezeti és gazdaságpolitikai nyitottsága NEMZETGAZDASÁG Reálszféra Mechanizmusok, intézmények rendszere Gazdálkodó egységek, gazdaságpolitikai szervek Üzleti Koordináiós-érdekegyeztetési információs KÜLSŐ KÖRNYEZET FENNMARADÁS ÉS FEJLŐDÉS

70 A nemzetgazdaság szerkezeti és gazdaságpolitikai nyitottsága Szerkezeti nyitottság: a reálszféra összefonódása a külső környezet reálszférájával Gazdaságpolitikai nyitottság: a nemzetgazdaság belső mechanizmusainak és intézményeinek összekapcsoltsága a külső környezetéivel

71 Szerkezeti nyitottság Nemzetközi kereskedelem aránya a nemzetgazdaság egész kereskedelméhez viszonyítva Kereskedelmi egyenértékűség esetén nemzeti vagyonállag értékében nem következik be változás Export- és importáruk és szolgáltatások összessége Külfölddel való vagyon- és jövedelemtranszferek nagysága a hazai megtakarítások egészéhez viszonyítva

72 Kereskedelemgeneráló okok Természeti feltételek országok közötti egyenlőtlen eloszlása Termelési tradíciók különbözőségei Fejlettségi differenciák Egyéb tényezők (pl. gazdaság mérete) Piaci konjunkturális tényezők Bérelőny bérhátrány Hazai hatékonyság növelése Specializáció, kooperáció Komparatív költségelőnyök importkényszer jövedelemtranszfer jövedelemindukció

73 IMPORTKÉNYSZER JÖVEDELEMTRANSZFER JÖVEDELEMINDUKCIÓ Hazai termeléssel helyettesíthetetlen import megvásárlása Nemzetgazdaságban keletkezett értékek határon keresztüli szivattyúzása A partner az ország gazdálkodási viszonyait választja Hatás: Külpiaci mozgás szabadságfoka Hatás: Csak az egyik fél járhat jól Hatás: nemzeti gazdálkodás hatásfokát növelik, gerjesztő

74 Technológiaimport Vasba csomagolva Papírba csomagolva Bőrbe csomagolva

75 Nemzetközi vagyon- és jövedelemtranszfer 1. A természetben és likvid formában egyik országból a másikba áttelepülő (nem áruként megvásárolt!!) vagyonok árama 2. Az a jövedelemáram, amely ezen áttelepülés következtében ellenkező irányba folyik (ellenérték fizetés nélkül!!)

76 Vagyonáram Donor-ország vagyonállagát csökkenti Recipiensét növeli A recipiens országban olyan termelési egység létrejöhet, amit nem saját megtakarításából hozott létre Pl: kitermelési koncesszió, joint venture, szellemitermék apport, portfólió beruházás, külföldi hitel,

77 Gazdasági nyitottság milyen mértékben ráutalt az ország a kereskedelmi kapcsolatokra, mennyire függ azoktól mérése az exportintenzitási mutatóval / exportnyitottsággal, és az importnyitottsággal történik Továbbá: Export- és import függőségi és érzékenységi mutató(nemzetgazdasági hatása, gdp változása export volumenen, exportorientáltság) Vagyon-jövedelemtranszfer nyitottsági mutató, transzferérzékenység és függőség Cserearány mutató

78 Alkalmazott mutatók Nyitottsági mutatók Cserearány mutatók IEF X M

79 Néhány ország exportnyitottsági mutatója Ország Export (millió euró) GDP (millió euró) Exportintenzitási mutató (%) Ausztria , ,7 43,3 46,5 Bulgária , ,5 50,4 49,9 Csehország , ,9 74,4 75,8 Franciaország , ,8 21,6 Lengyelország ,2 35,2 35,1 Magyarország , ,3 76,4 71,8 Nagy-Britannia , ,2 16,7 Németország ,5 40,5 Olaszország , ,2 23,9 Románia , ,2 28,4 25,3 Spanyolország ,2 17,2 Szlovákia ,6 86,2 82,7 Forrás: Eurostat, valamint External and Intra European Union trade 6/2009 alapján saját számítás

80 Jövedelmi cserarány mutató A realtív exportárak emelkedése a kereslet visszaeséséhez is vezethet, tehát egységnyi export több importot jelent ugyan,, de csökkenhet ezáltal az importálási képesség. I P P x M Q X Ahol Qx= dq

81 Mutatószámok termékekre és termékcsoportokra, iparágakra Az import exportfedezettség mutatója cserearány mutató IEF X M Nettó importőr vagy exportőr-e? Százalékos adatok aránya! Nettó barter cserearányok Exportfedezettség mutató EF X X M M A forgalom szaldóját viszonyítja a forgalom értékéhez Iparágakra Számottevő exporttöbblet és/vagy csekély értékű import mellett jelez jelentős mértékű szakosodást

82 i' i' i Mutatószámok nemzetgazdaság egészére Exportnyitottság / exportintenzitás: a halmozatlan bruttó termelés exporthányada évesexp ort évesgdp Exportfüggőség (multiplikátor): az exportnak milyen hatása van a nemzetgazdaság fejlődésére ' e' e Exportérzékenység: a GDP elemi elmozdulása milyen mértékű változást enged meg az exportvolumen területén ' S e d exp ort dgdp

83 I P P x M Q X EF X X M M IEF X M E ny éves exp ort évesgdp ' e' e ' S e d exp ort dgdp I ny évesimport évesgdp import exp ort i' i' i ' S i dim port d( GDP import exp ort) t' ( T j) ( T NM be j) ki t NM c' t' S t dt d(nm )

84 Importnyitottság: a halmozatlan bruttó termelés importhányada Importfüggőség: évesimport évesgdp import exp ort Importérzékenység: i' i' i ' S i dim port d( GDP import exp ort)

85 Vagyon-jövedelem transzfer nyitottsági mutatók Vagyon-jövedelem transzfer nyitottság: ( T j) be ( T j) ki t t' NM NM (+;-: forrás beáramlás vagy kiáramlás valósult meg) Vagyon-jövedelem transzfer függőség: c' t' Vagyon-jövedelem transzfer érzékenység: S t dt d(nm )

86 Gazdaságpolitikai nyitottság Részleges nyitottsági modell Totális nyitottsági modell Hibrid modellek Totális zártsági modell

87 Külgazdasági elemzések A kiterjesztett nyitottság-elmélet

88 A magyar nyitottság-felfogás szakaszai I. 1. A gazdasági nyitottság követelményeinek megfogalmazása (1960-as évek) Nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolódás szükségessége Mennyiségi nyitottság-felfogás Nyitottság növelése: a kereskedelem részarányának növelése (a Szovjetúnióval, a KGST-országokkal folytatott kereskedelemben) 2. Kritikai elmélet (1970-es évek vége, 1980-as évek eleje) Magyarország világpiaci térvesztése Minőségi szemlélet egyre inkább erősödik

89 A magyar nyitottság-felfogás szakaszai II. 3. Nyitottság és a belső piac összefüggései 4. Nyitottság komplex felfogása Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális keretek figyelembe vétele nyitottság-fogalom kiterjesztése a belső gazdasági folyamatokra, a reál közgazdasági folyamatokra és az intézményrendszerre Fő nyitottság-elemek A magyar gazdaság külső nyitottsága; A külkapcsolatok, a politikai kapcsolatok nyitottsága; Az emberi kapcsolatok nyitottsága; A kulturális kapcsolatok nyitottsága; Az ország belső működési mechanizmusainak nyitottsága.

90 Magyarország: rendszerváltás a külkereskedelemben is Fejlett országok Szocialista országok Fejlődő országok % 47% 8% % 30% 8% % 18% 7% % 23% 5% % 28% 5% % 24% 6% % 24% 6% % 25% 6% % 19% 6% % 16% 7%

91 Hasznos nyitottság Világkereskedelemben való részvétel Integráció Világkereskedelmi súly Gazdasági potenciál NEMZETKÖZI MEGMÉRETTETÉS

92 Minőségi jellemzés! Hasznos nyitottság mérésével Milyen fejlettségű országokkal milyen áruszerkezettel (technológia, tudás aránya) Külkereskedelmünk országcsoport megoszlása Külkereskedelmünk minőségi áruszerkezete A belső (gazdasági, társadalmi, szociális, strukturális) nehézségekre vagy eredményekre legjobban a nemzetközi megjelenés szintje mutat rá

93

94 Ellenőrző kérdések Mi a különbség a szerkezeti és a gazdaságpolitikai nyitottság között? Mit jelent az importkényszer, a jövedelemtranszfer és a jövedelemindukció? A gazdaságpolitikai nyitottság melyik modellje jellemző leginkább a valóságban? Hogyan változott Magyarországon a nyitottságról alkotott felfogás?

95 Köszönöm a figyelmet!

96 Külgazdasági elemzések A kereskedelempolitika eszközrendszere 4. előadás

97 Tematika 1. Kereskedelempolitika 2. Vám 3. Szubvenció 4. Közvetett exportösztönzés 5. Nem tarifális korlátozások

98 Kereskedelempolitika Protekcionizmus Állami beavatkozás A piaci versenyben gyengének bizonyuló termelőknek kedvez Liberalizmus Szabad verseny A versenyképes termelőknek és a fogyasztóknak jelent előnyt

99 Vám Közvetett exportösztönzés Exporthitelfinanszírozás Exporthitelbiztosítás Termelési szubvenció KERESKEDELEM- POLITIKAI ESZKÖZÖK Kollektív exportösztönzés Szubvenció Nem tarifális korlátozások Egyéb nem tarifális eszközök Exportszubvenció Importszubvenció Mennyiségi korlátozások Paratarifális protekcionizmus

100 I. Vám Már a középkorban megjelent Célja: állami bevétel Vámpolitika, vámunió politikai szerepe Ma: fejletlen országok kereskedelempolitikájában is megjelenik

101 A vám fogalma és funkciója Olyan közvetett adó, amely gazdaság- és kereskedelempolitikai eszköz révén, árképző tényezőként a vámhatáron áthaladó áru árára gyakorolt hatásával korlátozza, tereli azok forgalmát. Adó Árképző tényező Terelő hatású Gazdaság- és kereskedelempolitikai eszköz

102 A vám árképző szerepe Vámteher az import termék belföldi árát növeli a vámemelés költségeit a hazai fogyasztók viselik A vám következtében megnövekedett belföldi árak az külföldi exportőröket árcsökkentésre készteti a vámköltségek megoszlanak a hazai fogyasztók és az exportőrök között Az importőr ország piaci súlya alapján a vám költségét teljes egészében a külföldi szállítóra terhelheti

103 Terelő hatás az autópiacon A ország p:= Q=50 B ország Pb= Q= 50 A ország vámot vezet be: V= 20% Pa=? Pb =? Mi történik ha B ország 10%-kal csökkenti az árat?

104 Vámtípusok Gazdaság- és kereskedelempolitikai cél Fiskális vám (adóbevételek biztosítása) Védővám (hazai termelők piaci helyzetének javítása) Külkereskedelmi forgalom iránya szerint Importvám Exportvám Tranzitvám Jogi státusz szempontjából Autonóm vám Szerződéses vám Vámteher meghatározása szerint Érték- (ad valorem) vám Mérték- (specifikus) vám

105 Nominális és effektív vám Az effektív vám a vámnak más termékek imporjára, hazai termelésére és fogyasztására gyakorolt hatását is figyelembe veszi; adott termék nettó vámterhének a hozzáadott értékhez történő viszonyításával határozható meg. Képlete: ahol t e : adott késztermék effektív vámja; p 2 : a késztermék világpiaci ára; p 1 : a felhasznált input világpiaci áron; t 2 : késztermék vámja import esetén; t 1 : inputhoz kapcsolódó vám. t e p2t p 2 2 p t p 1 1 1

106 Védővámok Nevelővám: az állam átmeneti vámvédelmet nyújt a még nem kellően versenyképes, de a jövőben komparatív előnyökkel kecsegtető hazai termékeknek Piacbiztosító vám: olyan ágazatok védelmét szolgálja, amelyek a külföldi versennyel szemben tartós védelemre szorulnak Devizavédelmi vám: célja a külgazdasági egyensúly (kereskedelmi mérleg, fizetési mérleg) javítása

107 Antidömping- és kiegyenlítő vám: ha a külföldi szállító termékét a világpiaci áron alul értékesíti, és az importőr ország az irreálisan alacsony árú termékek ellen kíván védekezni Taktikai vám: célja a vámok kölcsönös csökkentését célzó vámtárgyalásokon az export számára kedvezőbb külpiaci pozíciók teremtése Retorziós vám: célja, hogy az érintett partnert rákényszerítsék a hazai exportot sértő intézkedéseinek visszavonására Preferenciális vám: az általában alkalmazottnál alacsonyabb

108 Szubvenció Költségvetési forrásokból származó, vissza nem térítendő állami támogatás, juttatás, amelyet vállalkozások kapnak, azzal a feltétellel, hogy az állam által meghatározott gazdaság- és kereskedelempolitikai céloknak, instrukcióknak megfelelően használják fel Veszteségtérítő (közvetlen) Költségtérítő (közvetett)

109 Szubvenció típusai Termelési szubvenció: célja munkahelyteremtő beruházások támogatása, termékek kifejlesztését célzó kutatómunkák részbeni finanszírozása, a hazai termelés versenyképességének növelése mind a hazai, mind a külföldi piacokon Exportszubvenció: minden olyan költségvetési forrásból származó támogatás, amelynek eredményeképpen a hazai termelők a külföldi piacokon alacsonyabb áron tudják értékesíteni termékeiket, mint a hazai piacokon. Importszubvenció: a külföldről behozott árukhoz nyújtott költségvetési támogatás, amelynek következtében az importált termékek az importárnál olcsóbban jutnak el a fogyasztókhoz.

110 Közvetett exportösztönzés Exporthitel-finanszírozás Állami támogatások Kamatszubvenció Alacsony kamatozású refinanszírozó hitel Állam által a külföldi vásárlónak vagy az importőr országnak nyújtott hitel Exporthitel-biztosítás (-garancia): a biztosító díj ellenében átvállalja az exportőrtől a külföldi vásárlónak nyújtott hitel kockázatát (gazdasági, politikai, árfolyamkockázat) Kollektív exportösztönzés: az állami és az érdekképviseleti szervek (kereskedelmi kamarák) olyan tevékenysége, amelyet a költségvetés fedez, és amely segítséget nyújt az exportőröknek új piacok megszerzéséhez vagy a meglévő piacokon eladásaik fokozásához.

111 Nem tarifális korlátozások / Adminisztratív protekcionista eszközök Mennyiségi korlátozások Kontingens Vámkontingens Önkéntes exportkorlátozás Paratarifális protekcionizmus Vámáru besorolása Vámérték meghatározása Vámutak kijelölése Korlátozások biztonsági előírásokkal, szabványokkal Engedélyezési rendszer Állami beszerzések (hazai szállítók előnyben részesítése) Vásárolj hazai árut! mozgalmak ( Buy National! )

112 Kontingens Az állam meghatározza az egy adott időszak alatt külföldről bevihető (esetleg a külföldön értékesíthető) áruk mennyiségét, természetes mértékegységben vagy értékben drasztikus vám Általános és tartós alkalmazását a WTO tiltja

113 Vámkontingens Olyan árumennyiséget vagy értéket jelent, amelyet kedvezményes vám mellett lehet importálni (vagy exportálni) Önkéntes exportkorlátozás Olyan államok közötti megállapodások, amelyek keretében az exportőr kötelezettséget vállal az importőrrel szemben (annak felszólítására), hogy kivitelét egy-egy termékből egyoldalúan, mindenféle viszonossági, kompenzációs igény nélkül korlátozza

114 Paratarifális protekcionizmus Azok a vámeljárásban alkalmazott praktikák, amelyek pótlólagos akadályt jelentenek az importáru piacra jutásában Esetei: Vámáru magasabb vámtételt eredményező besorolása Vámérték a vámteher nagyságát hogyan határozzák meg Vámutak Vámeljárás indokolatlan elhúzása Vámokmányok kitöltésével kapcsolatos nehezen teljesíthető követelmények

115 Összefoglaló Mennyiségi korlátozások Kontingens (drasztikus vám): idő, mennyiség, érték Nem ár korlátozás, rendkívüli esetekben Vámkontingens: Kedvezményes vám kihasználási mennyiségét szabják meg (GSP) Önkéntes exportkorlátozás: USA - Japán Vámeljárások és egyéb praktikák: Paratarifális protekcionizmus: Vámérték meghatározása Vámáru besorolása Vámutak kijelölése (nyelv, eljárás elhúzódása) Egyéb nem tarifális eszközök: Szabvány, előírás Engedélyezési rendszer Buy national!

116 Ellenőrző kérdések Mi a vám négy legfontosabb tulajdonsága? Miért sorolható a vám a közvetett adók közé? Mi a különbség a fiskális és a védővámok között? Mi a legfontosabb eltérés a nevelő és a piacbiztosító vám között? Mi a célja a devizavédelmi vám bevezetésének? Miért különböztetjük meg az antidömpingvámtól a kiegyenlítő vámot? Miért nevezzük a termelési szubvenciót fordított vámnak, az importszubvenciót pedig negatív vámnak? Milyen típusai vannak az exportszubvenciónak? Az országok többségében milyen kockázatokra köthető exporthitelbiztosítás és milyenre nem? Egy nemzetgazdaság szempontjából miért rosszabb, ha az állam kontingensek alkalmazásával és nem vámmal korlátozza az importot? Miért soroljuk az önkéntes exportkorlátozást az importkorlátozó eszközök közé?

117 Köszönöm a figyelmet!

118 Külgazdasági elemzések Külgazdasági pénzügyek 6. előadás

119 Tematika Nemzetközi elszámolások forrásai és eszközei A valuta és a deviza fajtái Valutaárfolyam Az árfolyam hatásai Az árfolyamszint változásának kül- és belgazdasági hatása

120 A nemzetközi elszámolások forrásai Nemzetközi áruforgalom Nemzetközi áruforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások (fuvarozás, szállítmányozás, biztosítás, bankári, ügynöki tevékenységek) Áruforgalomhoz nem kapcsolódó szolgáltatások (idegenforgalom, személyszállítás, postai szolgáltatások) Egyoldalú pénzmozgások (vendégmunkásoktól, öröklésből átutalások) Nemzetközi hitel- és tőkeforgalom Külföldi hitel- és tőke hozadékának átutalás (kamat- és osztalékfizetés)

121 A nemzetközi elszámolások eszközei Arany (XX. század első harmadáig) Valuta valamely ország törvényes fizetési eszköze, nemzeti hitelpénze abban az esetben, ha részt vesz a nemzetközi fizetési forgalomban, vagyis ha külföldiek használhatják Deviza Szűkebb értelemben: bankszámlapénz, azaz nemzetközileg felhasználható, átutalható számlakövetelés Tágabb értelemben: valutára szóló követelés Más néven: devizaérték, azon eszközök, amelyek alkalmasak külfölddel szemben fennálló tartozások kiegyenlítésére Mesterséges nemzetközi pénzek

122 Mesterséges nemzetközi pénz Pl.: SDR IMF: Special Drawing Rights, 1969-től Kibocsátási mennyiségéről az IMF dönt Tagállamok kapják, fizetési nehézségek esetén átmenetileg konvertibilis valutára válthatják automatikus hitel Pl.: ECU EU European Currency Unit Unió kollektív elszámolási egysége Tagállami befizetések tartalékolt konvertibilis valutából -> ecu követelések

123 A valuta konvertibilitása A valuta: forgalomképességgel és vásárlóerővel bír vásárlóerő nemzetközi vándorlása Konvertibilitás: a nemzeti pénz szabadon átváltható más nemzeti pénzre Országok különböző kereskedelmi szaldóval rendelkeznek, de így az egyenlegek nem kötődnek a keletkezés helyéhez, átvihető más országokba

124 A konvertibilis hazai valuta előnyei Csökkennek az átváltási költségek A külföldiek tartalékolása ingyenes hitelnyújtást jelent (ameddig tartalékolják nem igényelnek a pénz ellenében árut, szolg.) Piaci jelzések gyors és közvetlen eljutása a hazai gazdasági szereplőkhöz

125 A konvertibilis valuta megteremtésének feltételei Belső feltétele Tendenciájában kiegyenlített fizetési mérleg Tartós passzívum: ország elégtelen áruszállítását jelzi, valutába való tőkebefektetetés negatív hajlandóságát jelzi > árfolyamgyengítő hatás Monetáris tartalék Egy ország nemzetközi fizetési eszközökben felhalmozott tartalékai. Funkciója: fizetési mérleg hiányának átmeneti fedezete (hitel, valutaromlás ellen) Külső feltétele Pénzügyi körök bizalma: Pl. a konvertibilitás fenntartásához szükséges hitelekez

126 Fizetési mérleg A fizetési mérleg egy adott ország rezidens (belföldi) és nem rezidens gazdasági szereplői közötti, meghatározott időszakban lezajló reálgazdasági és pénzügyi műveletek számbavételére szolgál. Forgalmi típusú pénzügyi statisztika, melyhez szorosan kapcsolódik az állományi szemléletű külfölddel szembeni befektetési pozíció

127 A fizetési mérleg egyenlegei Ha a fizetési mérleg egyenlege többletet (szufficit ) mutat, akkor az országba több valuta áramlott be, mint amennyi kiáramlott onnan. Ez a többlet a központi bank devizatartalékainak növekedésében jelentkezik. A fizetési mérleg hiánya ( deficit ) a központi bank devizatartalékainak csökkenését jelenti. Ha egyensúlyban van a fizetési mérleg, akkor nem változnak a devizatartalékok.

128 Adósságcsapda Tartósan deficites fizetési mérleg Jegybanki devizatartalékok kimerülésének veszélye A jegybank külföldi hitelt kényszerül felvenni devizatartalékai feltöltésére. A felvett hitelek kamatai tovább terhelik a fizetési mérleget. A helyzet további súlyosbodását jelenti, ha a kamatokat már csak újabb hitelfelvételekből tudják kifizetni. Adósságcsapda

129 Forrás: CIA World Factbook

130 Forrás: CIA World Factbook

131 Konvertibilitás fokozatai I. Jegybanki szintű átválthatóság: külföldiek már megszerezhetik a valutát, betéti- és folyószámlára helyezhetik, áru- és szolgáltatásvásárlásra fordíthatják, igényelhetik átváltását más valutára (folyó műveletek) árfolyamát a jegybank határozza meg Külső konvertibilitás: növekvő mennyiségben kijuthat a devizapiacokra, árfolyamára erőteljesen hatnak az ottani keresleti-kínálati viszonyok

132 Konvertibilitás fokozatai II. Belső konvertibilitás: A belföldieket is megilleti a folyó műveletekre vonatkozó átváltási jog Teljes konvertibilitás: Belföldi és külföldi személyeknek a folyó műveletek és nemzetközi hitel- és tőkeforgalommal kapcsolatos átváltás is korlátozásmentesen lehetséges

133 Kulcsvaluták I. Azok a konvertibilis valuták, amelyek a nemzetközi áru-, szolgáltatás- és hitelügyletek fő finanszírozó és elszámoló valutái Országok ebből képezik monetáris tartalékainak legnagyobb részét Ezzel bonyolítják pl.: devizapiaci műveleteiket, jegybanki intervenciókat, saját pénzük nemzetközi értékének megadását

134 Kulcsvaluták II. Feltételei: Teljes konvertibilitás Kibocsátó ország meghatározó szerepe a világgazdaságban és a nemzetközi kereskedelemben Vezető valutáris központ léte a kibocsátó országban - nagy kapacitású devizapiac, ahol sok tőkeerős pénzintézet működik, akik nemzetközi kölcsöntőke-áramláshoz jelentősen hozzájárulnak Árfolyam viszonylagos stabilitása

135 Klíring rendszer I. Kétoldalú (bilaterális), többoldalú (multilaterális) lehet Ha két vagy ország több fizetési megállapodást köt egymással, melynek keretében: Az egymás közötti árucsere-forgalomban keletkezett követeléseket s létrejött tartozásokat szembeállítják, ezáltal csak az így kialakuló egyenleg rendezése kíván konvertibilis devizában történő pénzmozgást. Nyilvántartás eszköze: Klíringdeviza: vagy az egyik fél, vagy egy harmadik ország konvertibilis pénze, vagy fiktív elszámolási egység Következmény: Csak hazai fizetőeszközben jutnak az exportőrök az áruértékükhöz

136 Klíring rendszer II. Hátrányai A forgalmat az alacsonyabb szállítóképességű fél határozza meg (a túlzott nagy hiány elkerüléséből adódó alkupozíció miatt) Áruforgalmi struktúrákat megmerevíti (klíringdevizáért az olcsóbb minőségű áru is elfogadható) Árak általában meghaladják a világpiaci árakat (csökken a felek árérzékenysége, könnyebben elfogadják az drágább ajánlatokat, mivel a klíring elszámolási egysége csak a részes országokban költhető el) Árak általában meghaladják a világpiaci árakat

137 Multilaterális klíringek Európában OEEC : Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet EPU: es évek végéig Automatikus hitelnyújtás és arany- illetve dollárátutalás együttes alkalmazása révén számolták el KGST országai: as évek végéig Transzferábilis rubel

138 Valutaárfolyam Egy valuta egységének egy másik valutában kifejezett ára, különleges árunak, a pénznek a mai modern pénznek az ára. Külpiaci versenyképességben fontos: hat minden termék és versenyképességére Alapját a vásárlóerő-paritás adja

139 Vásárlóerő paritás Pl: doboz gyümölcslé ára Itthon: 260 Ft Olasz, Fr., Sp. Országban: 1 A Ft- árfolyam megegyezik a két valuta vásárlóerő arányával

140 Árfolyamok.. Vásárlóerő-paritás: átlagos árszínvonalak aránya Hivatalos árfolyam: a valutatulajdonos állam által meghatározott, bejelentett árfolyam Piaci árfolyam: a devizapiac működése során a piaci keresletkínálat alakulását tükrözve alakul ki

141 Rögzített árfolyam: az állam a hivatalos árfolyamot csak végszükség esetén módosítja Intervenciós sávban ingadozó árfolyam (jegybanki intervenció D>S => felső határt fenyegeti: elad; S<D: alsó határt fenyegeti => vásárol Alulértékelt valuta: piaci árfolyam jobb, mint a? hivatalos Túlértékelt valuta: piaci árfolyam rosszabb, mint a hivatalos Kúszó árfolyam: az állam a piaci viszonyok változását rendszeres időközönként követi Csúszó árfolyam: az állam a megelőző időszak folyamatai alapján korrigál Lebegtetés: a valutának nincs hivatalos árfolyama, a valuta árát a piaci kereslet-kínálat mozgatja

142 Árfolyamok egyéb fajtái Árfolyamok időbeli vonatkozásai alapján Készpénz- (prompt) árfolyam Határidős (termin-) árfolyam Átváltás legalitása alapján Fekete árfolyam Szürke árfolyam Banktechnikai szempontból Nyitó árfolyam Záró árfolyam Eladási árfolyam Vételi árfolyam Középárfolyam Legális piac - engedélyezés

143 Az árfolyam hatásai Árfolyampolitika szerepe: árfolyamszint alakítása, külgazdasági folyamatok alakulása Működő árfolyam: amely döntő kapocs a kül- és belföldi árak között Minimális pénzügyi híd Az árfolyamszint következményei Árkiegyenlítő (árképző) hatás Differenciáló hatás Terelő hatás Fedezeti hatás

144 Árfolyam politika Magyarországon március 12-ig: rögzített, de kiigazítható az időszakot a ritkább es egyszeri nagyobb mértékű leértékelések jellemeztek március május 1. között: csúszó leértékelés: előre bejelentett és naponta végrehajtott leértékelés, pl.: június végéig napi 0,06% (havi 1,9%), a második félévében napi 0,042% (havi 1,3%)

145 2001. május 1-től: ERM II kompatíbilis rendszer: A Nemzeti Bank egy szélesebb ±15%-os sávot jelölt ki a forint számára, amely sávhatárokon a jegybank kötelezően vállalta az intervenciót. 234,69 Ft/euro < 276,1 Ft/euro < 317,52 Ft/euro 282,36 Ft/euro - +/- 2,25%-nyi devizaértékek 2008 február 26.-tól: szabadon lebegés

146 Árkiegyenlítő hatás Ha a hazai és külföldi árak lényegesen eltérnek, akkor szabad áru- és szolgáltatásforgalom esetén azonnal működésbe lép a piaci árkiegyenlítés mechanizmusa Ha A ország valutája alulértékelt B országéval szemben, A országból fokozott árukiáramlással kell számolni, ami a belső kínálat csökkenése miatt az árakat fokozatosan felhajtja a két piac árszintje kiegyenlítődik

147 Differenciáló hatás Termelők külkereskedelmi érdekeltsége szerint az áruk csoportjai Magasabb külső árak miatt exportálandó Magasabb belső árak miatt importálandó Azonos árfekvésű, egyaránt exportálható vagy importálható termékek Minden árfolyamszint más és más külkereskedelmi lehetőséget, ill. jövedelmezőséget jelent a termelők számára. Az alulértékeltség az export, a túlértékeltség az import lehetőségét növeli.

148 Terelő hatás Ha a valuta árfolyama globálisan megfelel a vásárlóerő-arányoknak, miközben egyik-másik valutával szemben elszakad a realitásoktól Ahol a hazai valuta túlértékelt importpiacok Ahol a hazai valuta alulértékelt exportpiacok Jelentős aktívum és passzívum alakulhat ki országok között

149 Fedezeti hatás Árfolyamszint hat az exportból származó devizabevételek és az importra fordított devizakiadások arányára Reális árfolyam valuta külső és belső piaci vásárlóereje megegyezik Alulértékeltség devizabevételek nettó többlete Túlértékeltség többletkifizetések

150 Egyenleg javulásának formái Ha a mérleg korábban hiányt mutatott: a hiány csökken Ha a mérleg korábban hiányt mutatott: a mérleg egyensúlyba kerül Ha a mérleg korábban hiányt mutatott: többlet keletkezik Ha a mérleg korábban hiányt mutatott: a többlet nő

151 Az árfolyamszint változásának kül- és belgazdasági hatása Az árfolyamszint változásának hatása a külkereskedelmi forgalomra Az árfolyamszint változásának hatása a tőkeforgalomra Az árfolyamváltozás belgazdasági következményei

152 Az árfolyamszint változásának hatása a külkereskedelmi forgalomra A valuta leértékelődésének exportösztönző és importkorlátozó hatása van, vagyis javítja a kereskedelmi mérleg és ezáltal a nemzetközi fizetési mérleg egyenlegét Felértékelődés esetén az export fékeződik, az import pedig fellendül, tehát a kereskedelmi és a fizetési mérleg romlik

153 A leértékelődés Növeli az export mennyiségét Lehetővé teszi az exportárak csökkentését, ezáltal exportált termékek mennyiségének növelését Új termékek exportálását segíti elő Új exportőrök megjelenését segíti elő

154 Az árfolyamszint változásának hatása a tőkeforgalomra A valuta leértékelődése ösztönzi a tőkeimportot, a felértékelődés viszont a tőkeexportot ösztönzi A leértékelődés javítja, a felértékelődés rontja a fizetési mérleg egyenlegét

155 Az árfolyamváltozás belgazdasági következményei Leértékelődés hatására élénkül a konjunktúra (áruexport, tőkeimport ösztönző), növekszik a foglalkoztatottság, emelkedik a hazai árszínvonal Felértékelődés hatására a konjunktúra fékeződik (áruimport, tőkeexport ösztönző), visszaesik a foglalkoztatottság, mérséklődik a hazai árszínvonal emelkedése

156 Ellenőrző kérdések Milyen jogcímeken keletkeznek nemzetközi elszámolások? Mik a nemzetközi elszámolások eszközei? Mi a különbség a valuta és a deviza között? Milyen mesterséges nemzetközi pénzeket ismer? Mi a konvertibilis elszámolás előnye? Milyen belső és külső feltételei, fokozatai vannak a konvertibilitásnak? Miért jön létre klíring fizetési rendszer? Miért előnyösebb a multilaterális klíring a bilaterálisnál? Milyen szempontok alapján csoportosíthatjuk az árfolyamokat?

157 Milyen formái vannak a hivatalos árfolyamnak? Mik a lebegtetés főbb jellemzői? Mi a lényege az árfolyamszint árkiegyenlítő hatásának? Mit jelent az árfolyamszint differenciáló hatása? Hogyan érvényesül az árfolyamszint terelő hatása? Hogyan hat az alulértékeltség fokozódása a devizabevételek és kiadások arányára? Miért ösztönzi a leértékelődés az áruexportot? Miért fékezi a felértékelődés a tőkeimportot? Hogyan hat az árfolyamszint változása a nemzetközi fizetési mérleg egyenlegére? Miért emelkedhet a hazai árszínvonal a leértékelődés hatására? Milyen belgazdasági következményei lehetnek az árfolyamváltozásnak?

158 Köszönöm a figyelmet!

159 Külgazdasági elemzések Pénz- és tőkepiacok 7-8. előadás

160 Pénz- és tőkepiacok Nemzeti pénzek kölcsönforgalma bonyolódik le a pénzhasználat jogát adják és veszik. Résztvevők: bankok, szakosított bankok: kereskedelmi bankok, takarékpénztárak, beruházási bankok, befektetési alapok

161 Kategóriák Tagozódás ügyletek lejárati ideje alapján. Pénzpiac: a pénz rövid lejáratú (1 évig terjedő futamidejű) hitelforgalmát lebonyolító piac Tőkepiac: a hosszú lejáratú vagy lejárat nélküli forgalom piaca Pénz- és tőkepiac: Hitelügyletek»Szindikált kölcsön: több hitelező szemben egy adóssal, kockázat-megosztási célból Értékpapírügyletek

162 Hitelügyletek A bankok maguk nyújtják a hitelt Szindikált kölcsön: egy adóssal szemben a hitelezők egy csoportja áll Értékpapírügyletek Hitelügyleteket megtestesítő értékpapírok Kötvény: olyan adóslevél, amely meghatározott összeg visszafizetését ígéri meghatározott időpontig, kamat ellenében Részvények: olyan értékpapírok, amelyek a részvénytársaság alaptőkéjéhez való hozzájárulást igazolják, s így a részvénytulajdonos számára a vállalkozás mindenkori nyereségéből a tőkearányos részesedés jogát testesítik meg

163 Tőkepiac Hitelügylet: a tőketulajdonos egy bizonyos időre lemond a tőke használati jogáról az adós javára Működőtőke-befektetés: a tőketulajdonos (társ)tulajdonosként jelen kíván lenni a beruházásban, illetve a vállalkozásban Direkt (közvetlen) beruházás Portfólióberuházás Működőtőke befektetés: Direkt Portfólió beruházás Értékpapírok csoportjai: Hitelügyleteket megtestesítő: pl. kötvény Részvények

164 Értéktőzsde Az értékpapírok szervezett piaca, ahol koncentráltan jelentkezik az irántuk megnyilvánuló kereslet és kínálat A tőzsdei árfolyamok realitásában és tisztaságában a befektetők megbíznak Bennfentes kereskedelem (vagyis amikor olyanok kötnek üzletet a tőzsdén, akik pozíciójuk, ismertségük révén különleges információkkal rendelkeznek) megakadályozása Befektetési társaságok, befektetési alapok szerepe a tőzsdéken

165 Devizapiacok Azon bankok és pénzintézetek összessége, amelyek a nemzeti valuták meghatározott igények, feltételek szerinti konverziójára (átváltására) szakosodtak Arbitrázs: devizabanki tevékenység

166 Kínált szolgáltatásaik Devizák adásvétele Devizahitelek igénybevétele Határidős fedezeti ügyletek kötése Refinanszírozás és nemzetközi fizetések lebonyolítása Bankgarancia kérdése Bankári információk Tanácsadás igénybevétele céljából

167 Devizabanki tevékenység = Devizaarbitrázs Azok a speciális devizaátváltási ügyletek, amikor a devizakereskedés célja nem pusztán egy másik valuta vagy deviza megszerzése, hanem az árváltás helyének vagy időpontjának a legésszerűbb megválasztásával extra nyereség elérése Térközi arbitrázs Átváltás időpontjának kiválasztása Készpénz (prompt, spot) ügylet Határidős (termin-) ügylet: az árfolyamváltozásból származó esetleges veszteséget teljesen nem küszöböli ki, de növeli a kalkuláció biztonságát

168 Swap- (valutacsere-) ügyletek Adott valutát készpénzért megvesz vagy elad valaki, de azonnal megköti a későbbi időpontra szóló ellenüzletet is Prompt és határidős ügyletek kombinációja Visszacserélési kötelezettség: 1EUR = 1 $ 1 millió Ft > új, tényleges árfolyam 1EUR = 1,2 $ > 0,12$/EUR.

169 Opciós ügyletek Az ügyfél jogot szerez arra, hogy egy későbbi időpontban szabadon döntsön egy valuta megvételéről vagy eladásáról, illetve hitel felvételéről vagy nyújtásáról

170 Devizapiaci koncentráció Napi üzlet-forgalom: akár negyvenszerese a nemzetközi áru- és szolgáltatáskereskedelemnek Nemzetközi tőkeforgalom jórészt néhány országra koncentrálódik: Nagy-Britannia, USA, Japán, Németország, Svájc, Szingapúr, Hongkong

171 Europiacok Eurodollár: az az USA-dollárban fennálló követelés, amely az Egyesült Államokon kívül, valamely más ország pénzpiacán önálló hitelkörforgásba kezd Europiac: azon bankok hálózata, amelyek az adott piac szempontjából külföldi valutában végzik hitelezési tevékenységüket Europénzpiac Eurotőkepiac

172 Xenopiac Idegen piac / offshore Teljesen szabadon működnek A nemzeti gazdaságpolitikai intézkedések hatékonyságát jelentősen csökkenti és inflációs veszéllyel jár Pozitívumai: Gyors devizahitel Folyamatos és kedvező befektetési lehetőségek

173 Valutáris likviditás

174 Valutáris (nemzetközi) likviditás Egy ország nemzetközi fizetőképessége Viszonyszám: Az ország rendelkezésére álló, nemzetközi fizetésekre szabadon felhasználható (likvid) eszközállományának és az esedékes fizetési kötelezettségek aránya Hatásai Az ország által felvehető újabb hitelek kamatszintjére Az ország pénzének nemzetközi megítélésére Árfolyamváltozásokra

175 Hitelminősítések Befektetés fokozatú AAA: a legjobb hitelfelvevők kategória, megbízható és stabil. AA: jó hitelvelvevők, a kockázat magasabb, mint az AAA. A: a gazdasági helyzet hatással lehet a befektetésre. BBB:közepes kockázatú hitelfelvevők. Nem befektetési fokozatú (más néven bóvlikötvények) BB: Hajlamosak a gazdasági változásokat követni. B: a Pénzügyi helyzetük észrevehetően változik. CCC: Jelenleg sérülékeny és függ a kedvező gazdasági helyzettől, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségét. CC: Nagyon sérülékeny, nagyon spekulatív kötvények. C: Nagyon sérülékeny, talán a csőd szélén áll vagy elmaradva, de még teljesíti a kötelezettségét. CI: Késedelmes kamatfizetés. R: A pénzügyi helyzete miatt kötelező felügyelet alatt. SD: bizonyos kötelezettségeit elmulasztotta. D: Fizetésképtelen, az S&P úgy véli bizonyos vagy az összes kötelezettségeit nem teljesíti. RD: Nem értékelt.

176

177 Likviditási mutatók Likviditási mutató (legáltalánosabb): monetáris tartalékok / éves import értéke Likviditási mutató kulcsvalutájú országoknál: monetáris tartalékok / külfölddel szembeni rövid lejáratú kötelezettségek Súlyosan eladósodott országoknál Relatív adósságállomány mutatói Relatív adósságszolgálat mutatói

178 Relatív adósságállomány mutatói Relatív adósságállomány: adott időpontban fennálló adósság összessége Adósságszolgálat: egy időszak alatt teljesítendő hiteltörlesztési és kamatfizetési kötelezettség

179 Relatív adósságszolgálat mutatói éves adósságszolgálat / éves exportbevétel éves kamatfizetési kötelezettség / éves exportbevétel

180 Relatív adósságállomány mérése: külfölddel szembeni adósságállomány / éves GDP vagy GNP külfölddel szembeni adósságállomány / éves exportbevétel Relatív adósságszolgálati mutatók: Éves adósságszolgálat/éves exportbevétel Éves kamatfizetési kötelezettség/éves exportbevétel

181 Külgazdasági elemzések Külgazdasági mérlegek

182 Külgazdasági mérleg Kereskedelmi mérleg Szolgáltatási mérleg Jövedelmek mérlege Külkereskedelmi mérleg Fizetési mérleg Átutalások mérlege Egyenlegező tétel Tőke- és hitelforgalmi mérleg

183 Külkereskedelmi mérleg Egy országnak egy meghatározott időszak (általában egy év) alatt teljesített export- és importforgalmát összegzi, illetve állítja szembe egymással Csak a közvetlen áruforgalom adatai (nincs reexport vagy tranzit) Mérleg elemzése Egyenlege / szaldója Egyes árucsoportok szerepe Viszonylati szerkezet

184 Csak szaldó-elemzés hibája Önmagában negatív v. pozitív mérleg nem biztos hogy egészséges gazdaságot tükröz. aktív egyenleg mellett megnyilvánulhat súlyos áruhiány is gyors ütemű fejlődés megvalósítása érdekében korszerű technikai színvonalat képviselő gépek, berendezések intenzív behozatala szintén okozhat a passzív egyenleget

185

186

187 Fizetési mérleg A külfölddel szemben egy meghatározott időszak alatt valutában vagy devizában teljesített összes kifizetést és bevételt állítja szembe, ezért a tranzakciók legátfogóbb számbavételét teszi lehetővé Kettős könyvelés elve

188 Fizetési mérleg részmérlegei 1. Kereskedelmi mérleg 2. Szolgáltatási mérleg 3. Jövedelmek mérlege 4. Átutalások mérlege 5. Tőke- és hitelforgalmi mérleg 6. Egyenlegező tételek Folyó fizetési mérleg

189 Külkereskedelmi mérleg Vámstatisztika alapján készül Csak a közvetlen áruforgalom számbavétele Kereskedelmi mérleg Pénzügyi teljesítés időpontjában regisztrál Teljeskörű forgalom számbavétele (reexport, tranzit is)

190 Reexport: külföldön vásárolt áru eladása egy harmadik országnak az ügylet kezdeményezője a közvetítő Tranzit: külföldi áru továbbértékesítése harmadik országba kezdeményező az eladó vagy a vevő

191 Szolgáltatások mérlege: áruforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatásokból és más nemzetközi szolgáltatásokból eredő fizetések Jövedelmek mérlege: pl. külföldi cégek hazautalásai Átutalások mérlege: nemzetközi szervezeteket illető tagdíjak, külföldre irányuló magánpénzátutalások Tőke- és hitelforgalmi mérleg: közvetlen beruházások külföldön, külföldi hazai beruházások, értékpapír- és hitelműveletek külfölddel

192 Egyenlegező tétel Monetáris tartalék állományának változása Monetáris tartalékok: Funkciója: váratlan fizetésimérleg hiányra való felkészülés Aranytartalék Devizatartalék (konvertibilis nemzeti hitelpénzek + nemzetközi pénzek)

193 A konvertibilis, kulcsvalutájú országok esete Saját valutájukat korlátozottan használhatják fel egyenleg kiegyenlítésére Keresleti-kínálati viszonyok miatt USA: több árut importál, mint amennyit exportál, és egyéb mérlegek sem ellentételezik a hiányt Újabb külföldi kifizetések $ rontanák az árfolyamot (túlkínálat)

194 Orosz esettanulmány

195 Magyarország fizetési mérlege Megnevezés Áruk, egyenleg Export Import Szolgáltatások bevételek kiadások egyenleg Ebből: 2.2. Idegenforgalmi bevételek kiadások egyenleg

196 Megnevezés Jövedelmek, egyenleg Az egy évnél rövidebb ideig alkalmazottak díjazása, egyenleg 3.2. A közvetlen tőkebefektetések jövedelmei, egyenleg 3.3. A portfólióbefektetések jövedelmei, egyenleg 3.4. Az egyéb befektetések jövedelmei, egyenleg A viszonzatlan folyó átutalások egyenlege I. A folyó fizetési mérleg egyenlege II. A tőkemérleg egyenlege

197 Megnevezés III. A pénzügyi mérleg egyenlege A közvetlen tőkebefektetések egyenlege Külföldön Magyarországon A portfólióbefektetések egyenlege A követelések egyenlege A tartozások egyenlege Derivatívák Az egyéb befektetések egyenlege A követelések egyenlege A tartozások egyenlege IV. A tévedések és kihagyások egyenlege V. A teljes fizetési mérleg egyenlege (I+II+III+IV) VI. A nemzetközi tartalékok változása ("-" növekedés) Forrás: KSH

198 Wealth of Nations- Government Assets Minus Liabilities Analysis Economics / Global Economy Dec 05, :42 AM

199 Wealth of Nations- Government Assets Minus Liabilities Analysis Economics / Global Economy Dec 05, :42 AM

200 Ellenőrző kérdések Milyen szempontok szerint célszerű elemezni a külkereskedelmi mérleget? Mi a különbség a külkereskedelmi és a nemzetközi fizetési mérleg részét képező kereskedelmi mérleg között? Melyek a nemzetközi fizetési mérleg folyó tételei? Mi a monetáris tartalékok szerepe?

201 Ellenőrző kérdések Mi a különbség a szűkebb értelemben vett pénzpiac és a tőkepiac között? Mi a különbség a hitelügylet és a működőtőkebefektetés között? Milyen fő típusai vannak a működőtőke-befektetésnek? Mi az alapvető eltérés a bankok hitel-, illetve értékpapírügyletekben játszott szerepében? Mik a kötvény és a részvény közös és eltérő jellemzői? Mi az előnye az értékpapírok tőzsdei forgalmazásának? Mi a célja az arbitrázsügyletnek és milyen fajtái vannak? Mik az előnyei és hátárnyai az euro (xeno) piacok múködésének? Milyen negatív következményekkel járhat egy ország likviditási helyzetének romlása? Milyen gazdasági-pénzügyi adatok összevetéséből számíthatunk likviditási mutatókat?

202 Köszönöm a figyelmet!

203 Külgazdasági elemzések Ágazati kapcsolatok mérlege és szerepe a külgazdaságban 9. előadás

204 Tematika Ágazati Kapcsolatok mérlegének kialakulása ÁKM alapsémája ÁKM felépítése, összeállítása ÁKM tipologizálása Statikus ÁKM Dinamikus ÁKM

205 Ágazati Kapcsolatok Mérlege Az ágazati kapcsolatok mérlegének első megfogalmazása W. Leontief (1977) Nobel-díjas közgazdász nevéhez fűződik. Az ÁKM a gazdasági kapcsolatok elemzésének egyik legelterjedtebben alkalmazott matematikai-statisztikai eszköze. Az ágazati kapcsolatok modelljének sokféle elnevezésével találkozunk a gyakorlatban: Ágazati Kapcsolatok Mérlege Sakktábla-mérleg Leontief-féle input-output modell

206 Az ÁKM története, múltja Az ÁKM elmélettörténeti gyökerei Quesnay francia fiziokrata közgazdászig nyúlnak vissza, aki a gazdaság körforgását, a gazdaság szereplőinek cserekapcsolatait táblázatba foglalva elemezte, ez tekinthető az ÁKM előfutárának. Marx és Walras klasszikus közgazdászok az elődeik munkáit modellszerű számpéldákkal elemezték, mely a modern input-output elemzés előde. Walras nevéhez az általános gazdasági egyensúly elmélete fűződik.

207 ÁKM alapsémája I. Egy adott ágazat teljes termelési értékének (bruttó kibocsátásának) felhasználók szerinti elosztását részletező mérlegegyensúlyi feltétele: x x x... x y (i = 1,2,,n) i x i i1 i2 Ahol az i-edik ágazat teljes (folyó) termelési értéke, x illetve y ij i pedig ennek felhasználása a j-edik ágazatban, illetve a külső felhasználásban. in i

208 ÁKM alapsémája II. Az ágazati kapcsolati mérlegösszefüggések másik típusa ahol a termelési érték egy számviteli konvención alapul, költség- és jövedelem összetevők szerinti azonos felbontását mutatja: x j x x... 1 j 2 j x nj h j (j = 1,2,,n) h j Ahol az egyéb költség- és jövedelemtételek együttese. A gazdaság egészére vonatkozó mérleg esetén ez leggyakrabban a hozzáadott értéknek felel meg.

209 ÁKM alapsémája III. x a teljes termelés n elemű vektora X az ágazatközi áramlások n*n-es mátrixa (ún. belső négyzet) Y a külső felhasználások n*m-es mátrixa (ún. oldalsó szárny) H a hozzáadott érték összetevőinek k*n-es mátrixa (ún. alsó szárny)

210 A termékáramlási rendszeren alapuló ÁKM A termékáramlási rendszer alkalmazása nagyszámú, egymással összefüggő termékmérleg összeállítását jelenti, amelyek termékcsoportonként számolnak el a rendelkezésre álló forrással és ezek felhasználásával. A forrás és a felhasználás egyensúlyának megteremtésekor az egyes termékcsoportoknál végrehajtott változások kölcsönösen hatással vannak egymásra. A mérlegek lefedik a gazdaságban megjelenő teljes termék-és szolgáltatáskínálatot, valamint felhasználást.

211 ÁKM táblarendszerének forrás mátrix felhasználás mátrix felépítése I. levonómátrixok (import mátrix, kereskedelmi árrésmátrix, külön felszámított szállítási díj mátrix, termékadók és terméktámogatások egyenlegének mátrixa) kapcsolat a forrás-, felhasználás táblák és a szektorszámlák között szimmetrikus input-output tábla

212 ÁKM táblarendszerének felépítése II. A forrás mátrix a termékek és szolgáltatások kínálatát tartalmazza alapáron, sorirányban termék- és szolgáltatáscsoportonként, oszlopirányban pedig hazai kibocsátás és import bontásban. A hazai kibocsátást a szervezetek ágazati besorolása szerint is részletezi. A felhasználás mátrix a termékek és szolgáltatások felhasználását mutatja be piaci beszerzési áron, sorirányban termék-, illetve szolgáltatás csoportosításban, oszlopirányban felhasználási célonként, melyek a folyó termelő felhasználás, a háztartások, valamint a kormányzat és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények fogyasztási kiadásai, bruttó állóeszköz-felhalmozás készletváltozás és export; a táblázat tartalmazza még a bruttó hozzáadott értéket ágazati bontásban.

213 ÁKM összeállítása I. Az ÁKM összeállításának központi eleme a termékmérlegek kiegyenlítése, vagyis a forrás és a felhasználás táblák közötti termékcsoportonkénti egyensúly kimunkálása. A forrás és a felhasználás táblák között kétféle azonosság áll fenn: Ágazati azonosság: kibocsátás = folyó termelőfelhasználás + bruttó hozzáadott érték minden ágazatra Termék szerinti azonosság: A termékenkénti összes forrás = a termékenkénti összes felhasználás, azaz kibocsátás + import = folyó termelőfelhasználás + végső fogyasztás + bruttó állóeszköz-felhalmozás + készletváltozás + export

214 ÁKM összeállítása II. Az egyensúlyozáshoz az alapmátrixokon túl további mátrixok előállítására is szükség van, mivel az alapadatokból a mérlegek forrásoldala általában alapáron, míg a felhasználási oldala piaci beszerzési áron állítható össze. A forrás és felhasználás táblák összhangjának megteremtéséhez elő kell állítani a kereskedelmi árrés, a termékadók mátrixát. Ezeket a levonómátrixokat közvetett úton becsléssel állítjuk elő. A kiegyensúlyozott forrás és felhasználás táblák szolgálnak alapul a szimmetrikus tábla készítéséhez. A szimmetrikus input-output tábla a forrás és felhasználás mátrixokból matematikai transzformációval állítható össze.

215 Változatlan áras ÁKM Az Európai Unió előírásainak is megfelelő változatlan áras ÁKM-et állítanak össze. A különböző módszerek közül a holland szimultán kiegyensúlyozási modellt vették alapul a gyakorlatban. Kiemelt szerepe van az indexformula és a bázisév kiválasztásának.

216 ÁKM tipologizálása statikus, azaz a gazdaság egy adott időpontbeli (általában december 31-i) állapotát leíró; dinamikus, azaz rugalmas (változtatható tényezők).

217 Statikus ÁKM SZERVEZETEK SZERVEZETEK Mezőgaz daság, vadgazdá lkodás Erdőga zdálko dás Halászat, halgazdál kodás Szénbányás zat, tőzegkiterm elés Kőolaj-, földgázkite rmelés, - szolgáltatás Urán, tóriumérc és fémtartalmú érc Egyéb bányászat Kód Sorsz Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Erdő-gazdálkodás Halászat, halgazdál-kodás Szénbányá-szat, tőzegkiter-melés Kőolaj-, földgázkiter-melés, - szolgáltatás Urán, tóriumérc és fémtartalmú érc Egyéb bányászat Élelmiszer, ital fogyasztása Dohánytermékek gyártása Textília gyártása Ruházati termékek gyártása, szőrmekikészítés, konfekcionálás Bőrkikészítés, táskafélék,szíjjászat, lábbeli gyártása Fafeldolgozás, fonottáru gyártása Papír, papírtermék gyártása Kiadói, nyomdai tevékenység, egyéb sokszorosítás

218 A külkereskedelem gazdasági folyamatai Forrás: alapján saját szerkesztés

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A nemzetközi fizetési mérlegelső megközelítés, fogalom Pénzforgalmi

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell Ricardói modell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. Minden gazdasági szereplő jól jár. Specifikus termelési tényezők modellje A kereskedelem hasznos,

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (Balance of Payments - BPM) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

Világgazdaságtan 4. Kereskedelempolitikai alapelvek és eszközök. Kereskedelempolitikai alapelvek. SZABADKERESKEDELEM: nincsenek kereskedelmi

Világgazdaságtan 4. Kereskedelempolitikai alapelvek és eszközök. Kereskedelempolitikai alapelvek. SZABADKERESKEDELEM: nincsenek kereskedelmi Világgazdaságtan 4. Kereskedelempolitikai alapelvek 1 Kereskedelempolitikai alapelvek és eszközök Két alaptípus: protekcionizmus és szabadkereskedelem SZABADKERESKEDELEM: nincsenek kereskedelmi korlátozások

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg

A nemzetközi fizetési mérleg A nemzetközi fizetési mérleg 12. hét 2009.11.23. 1 A nemzetközi fizetési mérleg: Valamely országnak egy meghatározott naptári időszak (általában egy naptári év) alatt a külfölddel lebonyolított gazdasági

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon 1. A pénz fogalma és funkciói! 2. Mit nevezünk kamatnak, kamatlábnak és reálkamatlábnak? 3. Mi a jövőérték? Milyen kamatozási módok és módszerek

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 21.12.2. COM(21) 774 végleges A. melléklet/24 B. fejezet A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ Termék definíció Az Értékpapír adásvételi megállapodás keretében a Bank és az Ügyfél értékpapírra vonatkozó azonnali adásvételi megállapodást kötnek.

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

A hitelbiztosítás aktuális kérdései a kilábalás kezdetén AZ EULER HERMES MAGYAR HITELBIZTOSÍTÓ ZRT ELŐADÁSA

A hitelbiztosítás aktuális kérdései a kilábalás kezdetén AZ EULER HERMES MAGYAR HITELBIZTOSÍTÓ ZRT ELŐADÁSA A hitelbiztosítás aktuális kérdései a kilábalás kezdetén AZ EULER HERMES MAGYAR HITELBIZTOSÍTÓ ZRT ELŐADÁSA Euler Hermes Csoport Euler Hermes Csoportról: 2010-es tények, számadatok A világ vezető hitelbiztosítója

Részletesebben

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások A pénzügyi közvetítő rendszer 7. előadás 1 A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata A közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere Biztosítja a gazdaság működéséhez

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ KÉTDEVIZÁS KNOCK-OUT STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ KÉTDEVIZÁS KNOCK-OUT STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ KÉTDEVIZÁS KNOCK-OUT STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Jelen terméktájékoztatóra vonatkozóan a Terméktájékoztató devizaárfolyamhoz kötött kétdevizás strukturált befektetésekről elnevezésű terméktájékoztatóban

Részletesebben

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB 2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 4 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

A pénzügyi rendszer és a pénz

A pénzügyi rendszer és a pénz A pénzügyi rendszer és a pénz Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A pénzügyi rendszer funkciói 1. A gazdaság pénzellátásának biztosítása. 2. A

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

Kereskedelempolitika. 1. A vámok: A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében)

Kereskedelempolitika. 1. A vámok: A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében) Kereskedelempolitika Kereskedelempolitika: az államnak a belföldi és külföldi áru és szolgáltatás - forgalommal kapcsolatos magatartása, valamint az ezt megvalósító eszköz és intézményrendszer. Csoportosítását

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Termékleírás A devizaárfolyamhoz kötött átlagáras strukturált befektetés egy indexált befektetési forma, amely befektetés

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ BARRIER DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ BARRIER DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ BARRIER DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ Jelen terméktájékoztatóra vonatkozóan a Terméktájékoztató egyszerű (plain vanilla) devizaárfolyam opciós ügyletekhez elnevezésű terméktájékoztatóban

Részletesebben

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005 Miért hullámzik a forint árfolyama? Közgazdasági alapismeretek 10. előadás EKF Csorba László egyszerű gazdasági szereplők tranzakciói Különleges szereplők tranzakciói A halmozott infláció és az EUR árfolyam

Részletesebben

7. Hét. feladatok. Kis nyitott gazdaság: vám.

7. Hét. feladatok. Kis nyitott gazdaság: vám. 7. Hét feladatok Kis nyitott gazdaság: vám. Kidolgozott feladat Az általunk vizsgált kis nyitott gazdaságban az X termék iránti keresleti függvényt, valamint a termék kínálati függvényét 1. Mekkora lenne

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (balance of payments) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter 3. szemináriumi ZH A csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök III. Döntési szintek A Takarékszövetkezet üzleti tevékenysége során keletkező kockázati elemek minimalizálása érdekében a döntéseket a takarékszövetkezeti hierarchia

Részletesebben

Társasági adóalap növelő megállapítás kapcsolt vállalkozással folytatott devizaügyletekkel összefüggésben

Társasági adóalap növelő megállapítás kapcsolt vállalkozással folytatott devizaügyletekkel összefüggésben Társasági adóalap növelő megállapítás kapcsolt vállalkozással folytatott devizaügyletekkel összefüggésben Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Ellenőrzési Osztály 5. 1 Jövedelem transzfer

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN) 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Elfogadható a megoldási

Részletesebben

2011.11.22. TÉMAKÖRÖK A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI ÁKM 1 ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE ÁKM ÁKM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPELVE 1 ÁKM 2

2011.11.22. TÉMAKÖRÖK A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI ÁKM 1 ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE ÁKM ÁKM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPELVE 1 ÁKM 2 TÉMAKÖRÖK Ágazati Kapcsolatok Mérlege (ÁKM) Nemzeti vagyon A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI FOLYAMATOK ÖSSZEFÜGGÉSE Pénzügyi elszámolások, pénzügyi mérlegek Tőzsdeindex Bankstatisztika Simító eljárások ÁKM 1 ÁGAZATI

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 1 30,5 34 pont jeles 26,5 30 pont jó 22,5 26 pont közepes 18,5 22 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai

Vállalati pénzügyek alapjai BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Kötvények értékelése Előadó: Deliné Pálinkó Éva Pénzügyi piacok, pénzügyi eszközök 1. Vállalat a közvetlen pénzügyi piacokon szerez

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

Az eszközalap árfolyamokat és hozamokat folyamatosan nyomon követheti a www.nn.hu/hozamszamlalo oldalunkon.

Az eszközalap árfolyamokat és hozamokat folyamatosan nyomon követheti a www.nn.hu/hozamszamlalo oldalunkon. Kapcsolódó eszközalapok árfolyamai és visszatekintő hozamai Az alábbi táblázat tartalmazza a kapcsolódó eszközalapok - fejlécben megadott napon érvényes vételi nettó árfolyamait, valamint visszatekintő

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,

Részletesebben

A makroökonómia mutatói

A makroökonómia mutatói 1. 1999. évben Seholsincs országban az összes kibocsátás 4500 m$ volt. A folyó termelő felhasználás 2600 m$, a tárgyi eszközök értékcsökkenése 500 m$. Külföldről származó elsődleges jövedelem 40 m$, a

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok

Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok Mohl Anna számvevı tanácsos Az önkorm nkormányzati nyzati alrendszer kötv tvény és hiteltartozása Az önkormányzati

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben