A valuta, a deviza értelmezése. A valuta, a deviza árfolyama

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A valuta, a deviza értelmezése. A valuta, a deviza árfolyama"

Átírás

1 A valuta, a deviza értelmezése. A valuta, a deviza árfolyama Devizajogilag pénz: a bárhol forgalomban lévő és a forgalomba lévőre még átváltható bankjegy, fémpénz. A pénz, mint fizetőeszköz lehet nemzeti és külföldi. Nemzeti fizetőeszköz a kibocsátó ország törvényes fizetőeszköze, amelyet a kibocsátó országon belül a belföldiek egymás közötti fizetési kötelezettségük teljesítése során fizetőeszközként elfogadni kötelesek. Külföldi fizetőeszköz: valuta, deviza Valuta: külföldnek minősülő ország törvényes fizetőeszköze a belföldi fizetési forgalomban. Mindig készpénz formában vesz részt a fizetési forgalomban. Deviza: külföldi pénznemre szóló követelés. (ált. bankszámlapénz, deviza alapú pénzhelyettesítő, ami devizaszámla terhére kibocsátott deviza alapú betéti bankkártya, deviza alapú hitelkártya) Devizaszámla: devizában vezetett bankszámla. (jellemzői: a bank a számlatulajdonos bevételeit, betéteit, ezek terhére történő felhasználást konvertibilis pénznemben tartja nyilván, a számla csak névre szóló lehet, a számlán fennálló követelés után a bank kamatot fizet) A valuták, devizák árát azok árfolyama határozza meg. Valutaárfolyam: valamely valuta egységének egy másik ország pénzegységében kifejezett ára. Devizaárfolyam: egyik pénznemnek egy másik pénznemre való átváltásakor alkalmazott árfolyam, amikor a tranzakció nem jár készpénzforgalommal. A valuta- és devizaárfolyam elméletileg azonos értéket fejez ki. Ennek ellenére a valuta eladási és vételi árfolyama közötti különbség magasabb is lehet, aminek oka a valuták költségesebb és kockázatosabb kezelése. Vételi árfolyam: kifejezi, hogy a hitelintézet egy meghatározott napon a valutát, devizát mennyiért hajlandó megvásárolni. Eladási árfolyam: az az ár, amelyen a valuta-, devizaműveletek végzésére jogosult személy a külföld fizetőeszközt értékesíti. Árfolyamjegyzés: a valuták, devizák meghatározott időben kialakult árát rendszeresen feljegyzik, és közzéteszik. Ezt nevezik árfolyamjegyzésnek. (közvetlen és közvetett lehet) Közvetett árfolyamjegyzés: egységnyi hazai pénznem értékét fejezik ki külföldi pénznemben (pl. 1 HUF = 250 EUR) Közvetlen árfolyamjegyzés: a külföldi fizetőeszköz egy egysége mennyi belföldi fizetőeszközzel egyenlő. ( pl 1 EUR = 0,004 HUF) Árfolyamrés: a valuták vételi és eladási árának különbözetét árfolyamrésnek (marge) nevezik. Fedezeti hányad pl. nyereségre. Középárfolyam: vételi és eladási árfolyam átlaga Keresztárfolyam: meghatározásához kiválasztanak egy közvetítő pénznemet, annak alapján határozzák meg az egyes valuták, devizák közötti arányokat. Bázispont: az árfolyam tízezred részét jelenti. Az MNB által jegyzett árfolyam: A külföldi pénznemnek forintban kifejezett árát az MNB hivatalos árfolyamlapján naponta jegyzi. (vételi-, közép- és eladási árfolyamot tartalmaz) Az árfolyamlapon csak a legfontosabb külföldi pénznemeket jegyzi, amelyekkel valuta, deviza műveletek végzésére kötelezettséget vállal. Az MNB által devizaműveletek végzésére felhatalmazott hitelintézetek is közzéteszik, hogy adott időben, nemzeti fizetőeszközben mennyiért vesznek, adnak el devizát vagy valutát. A valuták (devizák) árfolyamfajtái: Fix (rögzített) Kötött Flexibilis (rugalmas) árfolyam Fix (rögzített) árfolyam: az árfolyamok a deklarált paritás (átváltási arány) körül csak szűk sávban ingadozhatnak. Az árfolyamok sávból történő kilépését a jegybank devizapiaci intervencióval (beavatkozással) akadályozza meg. Ha a deklarált paritás a kereslet, kínálat hosszabb távon mutatkozó egyensúlyi szintjénél magasabb, akkor a valuta túlértékelt, ellenkező esetben alulértékelt. Kötött árfolyam: ha a valuták, devizák árfolyamát hatóságilag rögzítik, így az árfolyamot nem a kereslet és kínálat alakítja. Ha az árfolyam változik, akkor a valutát (devizát) felértékelték vagy leértékelték. Flexibilis (rugalmas) árfolyam: amikor az árfolyam a kereslet és kínálat hatására szabadon változik. Amennyiben az árfolyam változik, akkor a valuták, devizák felértékelődéséről, leértékelődéséről beszélünk. A Bank által jegyzett külföldi fizetőeszközökre meghirdetett árfolyam (egységnyi külföldi fizetési eszköz forintellenértéke), melyet készpénzváltásoknál (pénztári tételeknél) alkalmazunk. valutavételi árfolyam» készpénz forintra történő váltása valutaeladási árfolyam» forint valutára történő váltása valutavétel-valutaeladás» valuta más valutára történő váltása deviza kereskedelmi vételi árfolyam» devizaszámláról forintszámlára deviza kereskedelmi eladási árfolyam» forintszámláról devizaszámlára deviza kereskedelmi vételi-eladási árolyam» devizaszámláról devizaszámlára A számviteli szabályok és az adózással kapcsolatos szabályok elváltak egymástól. Különösen jellemző ez az általános forgalmi adó szempontjából meghatározott egyes teljesítési időpontok tekintetében, de vannak más eltérések is, amelyeket figyelembe kell venni. Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény 80. -ának (2) bekezdése szerint, a külföldi pénznemben kifejezett adóalap átszámításánál kétféle árfolyam lehetséges: 1.) a belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyzett árfolyama, vagy 2.) a Magyar Nemzeti Bank hivatalosan közzétett devizaárfolyama. Az MNB árfolyam alkalmazása csak akkor lehetséges, ha erről a döntéséről a gazdasági társaság az állami adóhatóságnak előzetes bejelentést tesz. Amennyiben a vállalkozás élt ezen választási jogával, attól a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el. A forintra történő átszámításhoz azt az árfolyamot kell alkalmazni, amely a) termék Közösségen belüli beszerzése, illetőleg előleg fizetése esetében, valamint az áfa-törvény 60. -ban említett esetekben a fizetendő adó megállapításakor, b) az 58. -ban említett esetben a számla kibocsátásakor, c) egyéb esetekben pedig a teljesítéskor érvényes. A külföldi pénzértékre szóló ügyletek elszámolásánál, ha a számviteli törvény által megengedett MNB árfolyamot választjuk a számviteli politikánkban, és az adóhatóságnak is bejelentettük az MNB árfolyam választását, akkor ez nem okoz eltérést az általános forgalmi adó elszámolt összegében. Ha viszont nem az MNB hivatalosan közzétett árfolyamát választjuk akár a számviteli törvény, akár az új áfatörvény előírásai alapján, akkor az általános forgalmi adó könyvelésénél a számviteli törvény szerint adódó árfolyamérték és az új áfatörvény szerinti árfolyamérték közötti különbözetet árfolyam-különbözetnek kell tekinteni és ennek megfelelően elszámolni. A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. Azt, hogy mekkora összeg számít jelentősnek, a számviteli politikában kell meghatározni. Az év végi értékelés előtti könyv szerinti érték és az értékeléskori forintérték közötti különbözetet a) amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként, b) amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként kell elszámolni. A valuták átválthatósága Paritás: elméleti egyenértéket fejez ki, arra utal, hogy milyen szinten kellene az árfolyamnak elhelyezkedni. Vásárlőerő paritás: az egyes valuták közötti elméleti egyenértéket valamely más kulcsfontosságú valuta vásárlóerejéhez viszonyítva határozzák meg. A paritás és az árfolyam viszonya: Eshet egybe, akkor a valuta árfolyama parin áll Eltérhet úgy, hogy a valutaárfolyam alacsonyabb a paritásnál, ekkor a valutaárfolyam pari alatt áll (valutának diszázsiója van) Eltérhet úgy, hogy a valutaárfolyam magasabb, mint a paritás, ekkor a valuta pari feletti (valutának ázsiója van) Konvertibilitás: valamely pénznem szabad átválthatóságát jelenti egy másik pénznemre. Egy valuta akkor konvertibilis, ha a valuta átválthatósága legalább a nemzetközi fizetési mérleg folyó tételeire vonatkozik. Konvertibilitás fokozatai: jegybanki szintű konvertibilitás, külső, belső, de facto, de jure, korlátozott, teljes konvertibilitás. (részleteket lásd könyv 180. oldal) Kulcsvaluta: az a valuta, amely a világgazdaságban a világpénz szerepét tölti be. (USD) Kereskedelmi valuta: amely a nemzetközi kereskedelmi forgalom lebonyolításában jelentős szerepet tölt be. (USD, JPY, EUR) Tartalékvaluta: amely értékálló, árfolyama stabilan erős, nemzetközi kereskedelemben elszámolási valutaként korlátozott szerepet tölt be, de jegybanki tartalékként számba veszik. (CHF) A valuta leértékelése, felértékelése hatás a gazdaságra A valuta leértékelése, leértékelődése következik be, ha a hazai inflációs ráta nagyobb a külföldi inflációs rátánál. A valuta leértékelése ösztönzőleg hat az exportra és drágítja az importot. Valutát akkor értékelik fel, amikor a külföldi inflációs ráta nagyobb a hazai inflációs rátánál. Ilyenkor a valuta felértékelésével a belföldi árszintet kívánják védeni. 1

2 Devizahatóság: Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank. Devizahatósági jogkörébe tartoznak: Elbírálja a devizahatósági engedéllyel végezhető devizaműveletekkel kapcsolatos kérelmeket Ellenőrzi, nyilvántartja, visszaigazolja a devizaműveletek tárgyában kapott bejelentéseket Ellenőrzi a devizajogszabályok végrehajtását Nyilvántartja a devizabelföldiek és devizakülföldiek által szolgáltatott adatokat Valutával, devizával végzett ügyletek, cselekmények Devizabelföldi adásvételi szerződést köt devizakülföldivel Devizabelföldi szolgáltatást nyújt devizakülföldinek, vagy igénybe veszi dev.külföldi szolgáltatásait Dev.külföldinek belföldön munkajövedelme, osztalékból jövedelme származik, vagy fordítva, dev.belföldi jut hozzá dev.külfölditől hasonló jövedelemhez Dev.belföldi külföldön, a dev.külföldi belföldön pénz helyez el hitelintézeteknél Dev.belföldi külföldön kibocsátott értékpapírt vásárol, dev.külföldi vásárol magyar cég által kibocsátott értékpapírt. Dev.belföldi részesedést szerez külföldi vállalkozásban, külföldi vállalkozás szerez részesedést magyar tulajdonban lévő vállalkozásban Dev.belföldi külföldön vagyoni értéket örököl Dev.belföldi külföldi utazásához valutát vásárol nemzeti fizetőeszközért vagy nemzeti fizetőeszközt visz ki az országból Dev.belföldinek dev.külfölditől ill. dev.külföldinek dev.belfölditől más jogcímen követelése, tartozása keletkezik Nemzetközi fizetési mérleg: egy naptári évre szóló, pénzforgalmi szemléletben készült pénzügyi mérleg, amely a külföldre teljesített és a külföldről kapott valuta- és devizafizetéseket tartalmazza. Nemzetközi fizetési mérleg tartalma Folyó fizetési mérleg 1. Áruforgalommal kapcsolatos fizetések 2. Szolgáltatásokkal kapcsolatos fizetések 3. Bér- és tőkehozadék jövedelmekkel kapcsolatos pénzáramok 4. Viszonzatlan folyó átutalások Tőkemérleg (tőkeműveletek) 1. Kormányzati és más szektorok (non-profit szervezetek, jótékonysági és egyházi szervezetek stb.) viszonzatlan tőkeátutalásai 2. Közvetlen tőkebefektetések 3. Portfólió befektetések 4. Egyéb befektetésekkel kapcsolatos követelések és tartozások A forint árfolyamrendszere A magyar forint rugalmas árfolyamrendszerben, szabadon lebeg, február 26-a óta. Ez a korábbi sávos árfolyamrendszert váltotta fel, ami a rugalmas és a rögzített rendszerek tulajdonságait egyaránt mutató köztes árfolyamrendszer volt (de közelebb állt a rugalmas típushoz). Előzmények: 1) Egyszeri leértékelések: A magyar piacgazdasági átmenet kezdetén jelentősek voltak az inflációs- és bérfeszültségek, törékeny a termelékenység növekedése és a külső fizetési egyenleg és gyenge a gazdaságpolitikába vetett bizalom. Az ország mindezek miatt nem engedhette meg magának, hogy egy erősebb valutához rögzítse a forintot és szüksége volt a forint leértékelésével megoldható árfolyamkiigazításra. Mindezek miatt köztes megoldást alkalmaztak: 1990 februárjától a későbbiekben változó összetételű valutakosárhoz rögzítették a forintot, de a kosárhoz képest előre be nem jelentett módon és mértékben 1995 márciusáig 23 alkalommal leértékelték. A leértékelések a versenyképesség karbantartását voltak hivatva szolgálni, mivel a magyar infláció magasabb volt a kereskedelmi partnerek inflációjánál, ami a forint reálfelértékelődését és így a hazai árfolyampozíciók romlását eredményezte volna nominális leértékelések nélkül. A döntéshozóknak ugyanakkor arra is vigyázniuk kellett, nehogy az importárukat drágító leértékelésekkel túl sok inflációt gerjesszenek. 2) A csúszó árfolyamrendszer: A csúszó leértékelés rendszerét március 13-án vezették be, egyidejűleg egy nagy, kilenc százalékos egyszeri leértékeléssel, a Bokros-csomag néven ismertté vált, az azonnali válság veszélyét elhárító kiigazító intézkedéssorozat részeként. Előre bejelentették a forint 1995 júniusáig érvényben lévő havi 1,9%-os és az 1995 júliusa és decembere között érvényes havi 1,3%-os leértékelési ütemét. Praktikusan a forint pontosabban 4.5% széles árfolyamsávja nem havonta, hanem munkanaponként értékelődött le az előre bejelentett ütemben. A havi leértékelési mértékről a továbbiakban a kormány és az MNB közösen döntött és ez a mérték a rendszer október 1-jei megszüntetéséig fokozatosan havi 0,2%-ra csökkent. A Nemzetközi Valutaalap (IMF - International Monetary Fund) A Nemzetközi Valutaalap az ENSZ 1945-ben létrehozott washingtoni székhelyű szervezete, mely jelenleg 185 tagországot számlál. A nemzetközi monetáris rendszer központi intézményét a nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyam stabilitás elősegítése, a gazdasági növekedés fokozása és a magas szintű foglalkoztatás megteremtése céljából alapították, illetve nem kis részben azért, hogy átmeneti pénzügyi segítséget nyújtson fizetési mérleg problémákkal küzdő tagországainak. A Valutaalap szervezeti felépítésének élén a Kormányzótanács áll, amelynek valamennyi tagország kormányzója a tagja (Magyarországon az MNB elnöke). Ők évente egyszer, az IMF-Világbank éves közgyűlésen ülnek össze, míg a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság (IMFC) és a Fejlesztési Bizottság (DC) évente kétszer ülésezik. A Valutaalap napi munkáját a 25 tagú ügyvezető igazgatóság irányítja, őket segíti a közel 3000 fős szakértői stáb, melynek élén a vezérigazgató és három helyettese áll. Megalakulása óta a Valutaalap céljai nem, működése viszont a megváltozott világgazdasági helyzethez igazodva átalakult. Tevékenységének három fő pillére a gazdaságpolitikai felügyelet - melynek keretében a gazdasági- és pénzügyi folyamatok vizsgálatára, illetve gazdaságpolitikai tanácsadásra kerül sor -, a szakértői segítségnyújtás, illetve a hitelnyújtás. A szakértői segítségnyújtás során a Valutaalap szakmai támogatást, tanácsokat ad tagországainak gazdaságpolitikájuk hatékonyságának javítása céljából. Ez a tevékenysége az oktatástól a továbbképzésen át a konkrét problémák megoldására tett javaslatokig a legváltozatosabb formákat öltheti. Számos területre, így költségvetési, monetáris és árfolyam-politikára, a bank- és pénzügyi szektor felügyeletére és szabályozására, statisztikai adatszolgáltatásra, stb. terjedhet ki. A Valutaalap pénzügyi segítséget nyújt fizetési mérleg finanszírozási problémákkal küzdő országoknak, egyrészt átmeneti hitelt ad, illetve támogatja a fizetési gondok orvoslását szolgáló gazdasági programot. A hitelt általában egy hitelmegállapodás alapján folyósítják. Ez rögzíti a fizetési mérleg gondok leküzdését célzó gazdaságpolitikát és intézkedéseket, amelyek megvalósítását az ország elvállalta. A hitel-megállapodás alapját képező gazdasági programot az egyes országok a Valutaalappal folytatott párbeszéd keretében készítik el. Az IMF és Magyarország Magyarország 1982 óta tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, részvételi kvótája 1038,4 millió SDR. Az IMF-hez történt csatlakozás óta hazánk többször is igénybe vette a Valutaalap eszközeit készenléti, illetve kiterjesztett hitel megállapodások formájában. Legutóbb 1996 márciusában kötött Magyarország elővigyázatossági hitel megállapodást az IMF-fel az 1995-ös stabilizációs program támogatására, de ennek keretében tényleges hitellehívás már nem történt. A program sikeres teljesítését követően 1998-ban a szervezettől felvett hiteleket teljes egészében visszafizette az ország, így jelenleg nincs tartozásunk a Valutaalappal szemben. Fentieken túlmenően az IMF a Világbankkal karöltve fontos szerepet játszik az alacsonyjövedelmű országok életszínvonalának emelésében, illetve a szegénység visszaszorításában. Ennek keretében számos kezdeményezés indult, így a Valutaalap kedvezményes hitelt nyújt a legszegényebb országoknak az ún. Szegénységcsökkentő és Növekedést Támogató (PRGF) alapjából; adósság elengedésben részesíti a Súlyosan Eladósodott, Legszegényebb Országok (HIPC) programban résztvevő országokat, valamint kiveszi részét a multilaterális adósság-elengedésben is. Az IMF pénzügyi forrásai és hitelezési tevékenysége. A kvóta a tagállamok részesedése az IMF alaptőkéjéből. Az IMF-tagság első és legalapvetőbb feltétele a csatlakozó ország kvótájának meghatározása. A tagállamok az Alap pénzügyi forrásait csak az alaptőke-részesedés befizetése után vehetik igénybe. A kvóta összege jelenti értelemszerűen a tagállamok részéről az IMF ún. általános, rendes forrásaihoz történő kötelező hozzájárulás mértékét. A kvóta határozza meg: A lehívható hitelek nagyságát, Az SDR-allokációból való részesedés arányát, A szavazóerőt, a tagországok súlyát a döntéshozatalban. Az IMF legalább ötévenként általános és szelektív kvótarendezést hajt végre, amelynek célja a rendelkezésre álló források összegének növelése és a tagországok relatív súlyában bekövetkezett változások kifejezésre juttatása. Az IMF-hitelek forrása lehet saját forrás és kölcsönforrás, illetve egyéb forrás. Az IMF-hitelek fő forrását a saját (rendes, illetve likvid) források képezik, amely alaptőkéjének, azaz a tagállamok kvótabefizetéseinek az erre a célra rendelkezésre álló része. A saját (likvid) forrás az ún. szabadon felhasználható valutákból és az SDR készletekből tevődik össze. Szabadon felhasználható valutája a tagországoknak van, amelyeknek fizetésimérleg- és tartalékpozíciója elég erős ahhoz, hogy a valuta szerepeljen a működési költségvetésben, azaz azt az Alap hitelezési célra felhasználhassa. Az IMF egyéb forrásokat is igénybe vesz hitelnyújtásaihoz, pl. aranyeladásból származó bevételeket, illetve adományokat. 2

3 Az IMF-hitelek igénybevétele a tagországok alaptőke részesedése (kvótája) arányában történik. Az IMF által nyújtott hitellehetőségek különböznek egymástól mind az általuk megoldani kívánt gazdaságpolitikai cél, mind a hozzájuk kapcsolódó feltételesség fokában. Az alap az ún. hiteltranche politika alapján feltétel nélkül nyújt hitelt az első hiteltranche (hitelrészlet) terhére a fizetési mérleg egyensúlyának helyreállítására tett alapvető erőfeszítéséket. A felső hiteltranche terhére történő lehívásokhoz már feltételek kapcsolódnak, ezek formái rendszerint a készenléti és kibővített hitel megállapodások. Az IMF ezen kívül számos más speciális hitellehetőséggel is rendelkezik. A hitelek formái: a) Készenléti hitelek és kibővített megállapodás (EFF). Az Alappal kötött készenléti megállapodások keretében történő lehívások a tagországok makrogazdasági és pénzügyi stabilitását szolgálják, a külső és belső egyensúly megteremtésének céljából. b) Szerkezet-átalakító és egyensúlyjavító hitelek az alacsony nemzeti jövedelmű tagországok számára (SAF,ESAF). Az 1986-ban (SAF), illetve 1987-ben (ESAF) kialakított hitellehetőségek az alacsony nemzeti jövedelmű tagországok számára nyújtanak pénzügyi támogatást. Céljuk a középtávú makrogazdasági és szerkezeti egyensúly megteremtése a súlyos fizetési mérleg problémákkal küzdő országok számára, strukturális reformprogramok támogatása a fizetési problémák kiküszöbölése, illetve megelőzése érdekében. c) Szerkezetátalakításhoz nyújtott finanszírozás (STF). Az 1933-ban létrehozott átmeneti finanszírozási lehetőség-meghosszabbítással-1995-ig volt érvényben, azon országok számára, amelyeknél a hagyományos kereskedelmi rendszerről a multilaterális, piaci alapokon nyugvó kereskedelmi és elszámolási rendszerre való áttérés következtében fizetési mérleg problémák keletkeztek. Specifikus fizetési mérleg problémához kapcsolódó különleges hitellehetőségek: d) Kompenzációs és feltételes finanszírozási lehetőség (CCFF). Az 1998-ban létrehozott hitellehetőség az 1963 óta létező kompenzációs hitel megújított változata. Az országok kompetenciáján kívüli exportárbevétel-kiesés és a külső környezet váratlan és kedvezőtlen hatásaival szemben nyújt védelmet. e) Ütközőkészlet finanszírozás (BSFF). Az Alap 1962-ben hozta létre ezt a finanszírozási formát azon tagországai támogatásárára, amelyek valamely árstabilizáló nyersanyagegyezmény finanszírozásából vállalnak részt a számukra kedvezőtlen exportár-ingadozások elkerülése érdekében. f) Adósság és adósságszolgálat csökkenésének finanszírozása g) Természeti katasztrófához kapcsolódó finanszírozás. Valutaalap (IMF) célja, hogy a tagországokat pénzzel lássa el, és ezáltal segítsen nekik a rövidtávú fizetési mérleg problémákat megoldani. Ugyanakkor ezek a pénzek csak azután kaphatók meg, miután a kedvezményezett országok beleegyeztek bizonyos gazdaságpolitikai reformokba, A döntéseket a Világbanknál és az IMF-nél a tagországokat képviselő Főigazgatói Tanács hozza, szavazás útján. Az ENSZ-től eltérően, ahol minden egyes tagországnak egyenlő szavazati joga van, a szavazat súlyát a Világbankban és az IMF-ben az ország pénzügyi hozzájárulásának mértéke határozza meg. röviden Szerkezet Átalakító Programok megvalósításába. A Világbank szerepe és működése. A Világbank (The World Bank) A Világbank nem hagyományos értelemben vett bank, hanem az ENSZ egyik specializálódott ügynöksége. A Világbank elnevezést a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (International Bank for Reconstruction and Development, IBRD), valamint a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (International Development Association, IDA) jelölésére használják. E két szervezet alacsony kamatú és kamatmentes hiteleket, valamint segélyeket nyújtanak a fejlődő országoknak a szegénység csökkentése, a szociális szolgáltatások biztosítása, környezetvédelem, az életszínvonal emelését biztosító gazdasági növekedés, a kedvezőbb beruházási klíma elősegítése érdekében. A Világbanknak jelenleg 183 ország tagja. A tagországok befizetéseik alapján kapnak szavazati jogot, vagyis az egyes döntéseket anyagi erejüknek megfelelően befolyásolják. A Világbank legnagyobb tulajdonosa az Egyesült Államok 17% körüli tulajdoni aránnyal. A világ hét legnagyobb gazdasági hatalmát tömörítő ún. G7 országcsoport (Egyesült Államok, Németország, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Kanada) a szavazatok közel ötven százalékát mondhatja magáénak. A többi 176 országnak pedig együtt jut a szavazatok alig több mint 50%-a. A Bank kölcsönfeltételei között az országok piacainak megnyitása, a gazdaság átalakítása, szerkezetátalakítási programok, egy-egy szektor reformja szerepel. A Bank már ezzel is jelentős szerepet játszik a gazdasági globalizáció folyamatában. A Világbank csoport tagjai. A Világbank-csoport öt egymással szoros társulási kapcsolatban működő szervezetből áll, melyek együttműködve támogatják a fejlődő világot. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (International Bank for Reconstruction and Development, IBRD) Az 1945-ben alapított szervezetnek 184 tagországa van, melyek együtt felelnek az intézmény finanszírozásáért és a pénz felhasználásáért. A fejlesztési támogatások többi donorjához hasonlóan a Világbank is a Millenniumi Fejlesztési Célok elérése érdekében fejti ki erőfeszítéseit, melyeket az ENSZ tagállamai 2000-ben, a szegénység fenntartható csökkentése érdekében fogadtak el ben az IBRD 13,6 Mrd dollár támogatást juttatott 118 új projekthez 37 fejlődő országban. Az IBRD célja a szegénység csökkentése a közepes jövedelmű, hitelképes országokban kölcsönök, garanciák nyújtásával, valamint tanácsadási szolgáltatásokkal. AAA hitelbesorolását kihasználva kötvényeket bocsát ki, ezáltal jut pénzhez, amit alacsony kamattal továbbad a hitelfelvevőinek. Az IBRD-től hitelt felvevő országoknak több idő áll rendelkezésükre a hiteltörlesztéshez, mintha egy kereskedelmi bankhoz fordultak volna - egy 3-5 éves türelmi időszak után év alatt kell visszafizetniük a kölcsönt. Nemzetközi Fejlesztési Társulás (International Development Association, IDA) Az 1960-ban alapított szervezetnek 165 tagországa van ben 8,7 Mrd dollár kamatmentes kölcsönt és segélyt nyújtott 160 új projekthez 66 a legszegényebbekhez tartozó - fejlődő országnak, amelyek a nemzetközi piacokon nem jutnának hitelekhez. Az IDA forrásokat a gazdag donor országok befizetései és az IBRD biztosítják. Az egészségügyi és oktatási rendszer támogatása mellett jelentős segítséget nyújtanak a gazdaságirányítási stratégiák, a környezetvédelem, s a magánbefektetők számára biztonságosabb beruházási klíma kialakításában is. A fejlett országok nyújtotta közvetlen hozzájárulások és kölcsönök mellett a szegény országok segélyeket, kamatmentes kölcsönöket és technikai (szakértői) támogatást kapnak a Világbankon keresztül, hogy képesek legyenek az alapvető szolgáltatásokat nyújtani polgáraiknak. A kölcsönöket a hitelfelvevő országoknak 10 éves türelmi időszak után, év futamidő alatt kell törleszteniük. Nemzetközi Pénzügyi Társaság (International Finance Corporation, IFC) Az 1956-ban alapított szervezetnek 178 tagországa van ben 5,4 Mrd dollárral járult hozzá 67 országban 236 projekt megvalósításához. Az IFC a magánszektor befektetéseinek támogatásával járul hozzá a gazdasági fejlődéshez, különösen a nagy kockázatot jelentő ágazatokban vagy országokban. Életképes beruházásokhoz biztosít hosszú távú kölcsönöket, pénzügyi és kockázat management termékeket, technikai segítséget és tanácsadást. A beruházók számára biztonságot jelent az IFC részvétele, ugyanakkor pótlólagos tőkeforrásokat is kedvezőbb feltételek mellett tud mozgósítani. Nemzetközi Beruházásvédelmi Ügynökség (Multilateral Investment Guarantee Agency, MIGA) Az 1988-ban alapított szervezetnek 165 tagországa van ben 1,2 Mrd dollár értékű biztosítást bocsátott ki. A MIGA biztosítást (garanciákat) nyújt politikai és nem-kereskedelmi kockázat ellen a fejlődő országokban beruházni kívánó befektetők számára, így például kisajátítás, a valuta átválthatatlansága, szerződés szegés, háború és polgári zavargások ellen. Emellett a MIGA tanácsadási szolgáltatásokat nyújt beruházási ösztönzőrendszer kialakításához, beruházási viták megoldásában közreműködik, és nem utolsósorban információkat nyújt a nemzetközi üzleti élet részére a beruházási lehetőségekről. Nemzetközi Befektetések Vitarendezési Központja(International Centre for Settlement of Investment Disputes, ICSID) Az 1966-ban alapított szervezetnek 142 tagországa van, a külföldi befektetők és a fogadó országok között felmerülő vitás kérdések döntőbírósága ben 25 vitás kérdést kezelt. Tevékenységével ösztönzi a külföldi beruházásokat, lehetőséget biztosítva a beruházásokkal kapcsolatos viták rendezésére; számos nemzetközi beruházási megállapodásnál az ICSID-et jelölik döntőbíróságnak. Emellett kutatási és publikációs tevékenységet is folytat a külföldi beruházási törvényekről. A Világbank és Magyarország Pl.: Ipari szerkezetkiigazítási program (2965-HU/1988) A magyar kormány és a Világbank július 1-én írta alá az "Ipari szerkezetátalakítási kölcsön" (ISAL) szerzõdést. Ezt megelõzõen március 31-ig az IBRD már összesen 19 kölcsönt nyújtott Magyarországnak, ezek közül hatot más hitelezõkkel együtt. A korábbi hitelek 43%-át az ipar, 32%-át a mezõgazdaság, 16%-át az energia-ágazat és 8%-át a közlekedés kapta. Az 1988-as ISAL összege 200 millió USA-dollárnak megfelelõ konvertibilis valuta, amit két részletben lehetett felvenni. Az elsõ 100 millió dolláros részletet azonnal, a második részt a szerzõdésben foglaltak teljesülésének felülvizsgálatakor. Erre 1989 március-augusztusában került sor. A kölcsönt öt év türelmi idõ után tíz egyenlõ részletben kell visszafizetni március és szeptembere között. A kölcsönhöz a végrehajtás folyamán (1989-ben) a japán EXIM Bank 8 milliárd yen (kb. 50 millió USD) kiegészítõ kölcsönnel kapcsolódott, amit a magyar kormány szintén igénybe vett. A kormány az ISAL-szerzõdéssel kapcsolatban többek közt a következõket vállalta: 1) Javul az állami költségvetés egyenlege és 1990 végéig megáll az ország külsõ eladósodási folyamata. 2) A termelõi és fogyasztói ártámogatások összege az évi tervhez képest (amely 204,9 milliárd forint volt) legalább 10%-kal tovább csökken. 3) A társasági törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb törvények elfogadása, ami lehetõvé teszi az állami vállalatok részvénytársasággá alakulását, természetes személyeknek szavazati jogú részvényvásárlást, valamint természetes személyeknek kft. és rt. alapítását. 4) A vasipar és szénbányászat átalakítása a Világbank elvárásainak megfelelõen. 5) A vállalati jövedelemadóztatás átalakítása, a vállalkozói adónak a nyereségadóba és SZJA-ba történõ beépítése. A program elsõ évében kidolgozott évi terv és költségvetés megfelelt a megállapodásoknak. Kivételt képezett a költségvetési támogatások csökkentése, ami elmaradt a 10%-os vállalástól elején az Országgyûlés elfogadta a gazdasági társaságokról szóló törvényt. Az 1988-ban kidolgozott vaskohászati program két üzem teljes bezárását és az elavult hengersorok minden üzemben való leállítását irányozta elõ. A szénbányászat átszervezési programja

4 ban 6 bányaüzem, 1989-ben további 9 üzem bezárását tervezte. Ehhez kapcsolódott a szénbányászat állami támogatásának csökkentése az évi 7,9 milliárd forintról az 1989-es 2,7 milliárdra, majd 1990-re a támogatás teljes megszüntetése februárjában a csõdtörvény módosítása kötelezõvé tette a fizetésképtelen vállalatok önfelszámolását. A várható munkanélküliség miatt a kormány területfejlesztési és foglalkoztatási alapot hozott létre ben import-liberalizálási program készült. Folytatódott a szabadáras termékek körének kiterjesztése, megszûnt a kötelezõ árkonzultáció jelentõs része és eltörölték az import árszabályozását. A közvetlen külföldi befektetéseket az 1989 eleji már említett törvény és a létrehozott vegyes tulajdonú befektetési alapok ösztönözték. Ez utóbbiak közül az egyik a Világbank érdekeltségi köréhez tartozó Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) részvételével alakult meg. A lakástámogatások finanszírozása a bankszektorból a költségvetésbe került át. Egy akkori világbanki értékelés megállapította, hogy a kormány szándékai ellenére még számos terület gondot okoz, ahol további szigorításra van szükség. A végrehajtott csökkentések ellenére a fogyasztási, lakás-, termelési és beruházási támogatások túl magasak az IBRD szerint (1989-ben ezek a támogatások a GDP 13,2%-át tették ki). A konvertibilis kereskedelmi mérleg javulását lerontotta a kiutazásokkal kapcsolatos valuta-kiadások meredek növekedése. Az akkori kormány véleménye szerint a Világbankkal való kapcsolatok az ISAL készítésének és végrehajtásának egész idõszakában nagyon jók voltak. A Világbank szakértõi nagyban segítették magyar partnereiket az összehangolt program elkészítésében. A Világbank és a kormány folyamatos politikai párbeszéde kiegészült a gazdasági és ágazati munkában folytatott széles körû együttmûködéssel. Aktualitás Jóváhagyta az IMF a forintunkat MTI november 7., péntek 07:15 A Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön jóváhagyta a pénzintézet által Magyarországnak nyújtandó 12,3 milliárd eurós (15,7 milliárd dolláros) készenléti hitelkeretet. Az igazgatósági ülés után kibocsátott közlemény szerint a hitelkeret azt a célt szolgálja, hogy Magyarország el tudja kerülni "a pénzügyi piaci nyomás elmélyülését". A Valutaalap múlt kedden jelentette be, hogy Magyarország összesen 25,1 milliárd dolláros gazdasági védőhálót kap, 17 hónapig készenlétben, azaz rendelkezésre tartott hitelkeret formájában, ezzel segítve Magyarországnak kezelni a pénzügyi válság következményeit. A nemzetközi összefogásban a Valutaalap 15,7 milliárd dolláros hitelkeretről állapodott meg Magyarországgal; az Európai Unió további 8,1 milliárd, a Világbank 1,3 milliárd dolláros segítséget kész nyújtani. A mentőöv bejelentésekor Dominique Strauss-Kahn főigazgató közleményben tudatta: a határozott magyar intézkedések igazolják, hogy az ország kivételes szintű forrásokhoz férhet hozzá a Valutaalaptól; a hitelkeret összege a magyar IMF-kvóta több mint tízszerese. Mint írta, a segítség erősíteni fogja az ország gazdaságának rövid távú stabilitását, és javítja hosszú távú növekedési potenciálját. A csütörtöki közlemény szerint a 17 hónapos készenléti keretből Magyarország 4,9 milliárd euróhoz azonnal hozzáférhet, a maradék összeget öt részletben lehet majd lehívni, negyedévenkénti felülvizsgálathoz kötve. A hitelkeret összege a magyar IMF-kvóta 1015 százaléka, amelyet a Valutaalap gyorsított eljárása keretében hagytak jóvá. A közlemény szerint az IMF pénzügyi támogatása az EU és a Világbank segítségnyújtási készségével együttesen elegendő tartalékot fog biztosítani Magyarországnak ahhoz, hogy teljesíteni tudja külső adósságkötelezettségeit, még szélsőséges piaci feltételek mellett is. John Lipsky, a 185 tagú IMF első vezérigazgató-helyettese az igazgatósági ülés után arról beszélt, hogy "Magyarország utóbbi években végrehajtott sikeres makrogazdasági kiigazítását megzavarta a globális pénzügyi krízis". Megállapította, hogy a globális likviditás romlása és a kockázatkerülés erősödése következtében a pénzügyi piacok Magyarországon fokozott nyomás alá kerültek. Lipsky leszögezte, hogy a pénzpiaci feszültség csökkentéséhez magas fokú elvi fegyelemre és "nagy külső finanszírozásra" lesz szükség. Az IMF európai igazgatója, James Morsink elmondta: a nemzetközi pénzintézet a készenléti hitelért cserébe kérte a bankrendszer támogatását, a költségvetési hiány csökkentését és az infláció elleni fellépést. "Az IMF-fel való megállapodás célja, hogy elősegítse a magyarországi pénzpiacokra nehezedő nyomás gyors csökkenését, támogatva ugyanakkor a hosszú távú gazdasági célokat, megteremtve az államháztartás és a bankszektor reformját elősegítő feltételeket" - közölte a Valutaalap. A Valutaalap szerint a magyar gazdasági teljesítmény idén 1 százalékkal csökken, és a növekedés várhatóan csak 2011 után éri el a 3 százalékot. A közlemény kiemelte a két kulcsfontosságú célkitűzésen alapuló gazdasági programot. E célkitűzések: a költségvetés lényeges módosítása, amely lehetővé teszi, hogy csökkenjen az államadósság finanszírozási igénye, illetve a belföldi pénzügyi piacok likviditásának és a bankok megfelelő tőkeellátottságának a fenntartása. Magyarország külső adósságának magas szintje, amely 2007 végén elérte a GDP 97 százalékát, valamint a jelentős mérleghiány negatívan befolyásolta az ország iránti befektetői kedvet. A 2006-ban elfogadott makrogazdasági és pénzügyi megszorítások, így a költségvetési hiány csökkentése és az adóbehajtások javítása ellenére Magyarországot jelentősen érintette a globális hitelpiaci válság - áll az IMF honlapján közzétett közleményben. A GDP mintegy kétharmadát kitevő államadósság csökkentése érdekében a magyar kormány azt vállalta, hogy a közszolgálati alkalmazottak bérét befagyasztják és a 13. havi bérük kifizetését felfüggessztik, továbbá korlátozzák a 13. havi nyugdíj kifizetését a 2009-es költségvetésben. Az intézkedés célja, hogy a költségvetési hiány jövőre a GDP 2,5 százalékára csökkenjen. Magyarország a második ország, amely számára az IMF jóváhagyta a pénzügyi válság miatt kért készenléti hitelkeretet. Ukrajna számára a pénzintézet csütörtökön döntött 16,4 milliárd dolláros készenléti hitelről. Izland és a Seychellesszigetek számára is ígértek készenléti hitelt, de kérelmüket még nem kapták meg. Az Európai Unió pénzügyi rendszerének sajátosságai. Az európai integráció több évtizedes fejlődésének egyik legfontosabb vonulata a pénzügyi rendszer területén lezajló integrálódás. Ahogy az integráció többi területén (belső piac megteremtése, a munkaerő szabad áramlása stb.) a fejlődés itt is ellentmondásos, előre és visszalépésekkel tarkított folyamat volt. A közös pénzügyi rendszer egyes alrendszerei (monetáris, fiskális rendszerek, pénzügyi piacok és pénzügyi ellenőrzési rendszer) fejlődésében is egyenetlenségeket tapasztalunk. Az EU pénzügyi rendszere Ê Monetáris rendszer, saját valuta, belső érték nélküli pénzrendszer, erős és autonóm monetáris hatóság; euró-mint potenciális tartalékvaluta. Ê Fiskális rendszer, döntően a nemzeti költségvetésekre alapozott, de létezik egy Közös Költségvetés. Ezt kiegészíti az EIB. Ê Liberalizált a globalizált rendszerbe illeszkedő pénz- és tőkepiac, szabad árfolyamrendszer, pénzügyi szolgáltató szervezetek és piacok globális szabályozása (Bázel II.). Lámfalussy eljárás A pénzügyi piacok az Európai közösségeken belüli fejlődését a világszerte érvényesülő liberalizációs és deregulációs tendenciák jellemezték. Az ezredfordulóra azonban világossá vált, hogy az EU sokszempontból indokoltan bonyolult és lassú jogalkotási rendje végzetes versenyhátrányba hozhatja az EU tőkepiacait. Az EU Tanácsa 1999-ben kettős mandátummal létrehozta a Bölcsek Tanácsát. A testület feladata az egységes tőkepiac működését akadályozó szabályozási és adminisztratív okok feltárása, illetve javaslatok kidolgozása a problémák megoldására. E testület megalkotta az úgynevezett Lámfalussy-eljárást, amely a tőkepiaci közösségi jogalkotásban radikális szakítást javasolt a standard EU jogalkotási procedurával. Az eljárás nevét a Bölcsek Tanácsát vezető magyar származású bankárról kapta. A Lámfalussy-eljárásban a hagyományos jogalkotással szemben nagyobb szerepet kapnak az érintett uniós intézmények, piaci szereplők, felügyeleti szervek. A szabályozás előkészítésében a Bizottság mellett fontos szerep jut az Európai Tőkepiaci Szabályozók Bizottságának (CESR). A bizottságnak amelybe szakértőket delegálnak, tehát nem politikusok ülnek benne tanácsadó, jogszabályértelmező szerepe van. A tőkepiaci szabályozás tehát a globális verseny követelményeinek igyekszik megfelelni. A közös pénz bevezetése A közös pénz bevezetésének előzményének a monetáris együttműködés lazább formái tekinthetők. Ennek kezdette az európai valuták folyó fizetési mérleg tételekre vonatkozó konvertibilitásának bevezetéséig működő multilateriális elszámolási rendszer működtetése volt. Az érintett valuták folyó fizetési mérleg tételekre vonatkozó konvertibilitása megteremtése után létrehozták az Európai Elszámolási Egységet, amely illeszkedett a Bretton Woodsi rendszer árfolyamrendszerébe. Az 1960-as évek végén létrehozták a Werner bizottságot, amely feladata a monetáris unió megteremtésének ütemtervének kidolgozása volt. A terv megvalósítását a Bretton Woodsi rendszer szétesése elsöpörte. Az 1980-as évek második felében a közös pénz gondolata a Delors-tervben újra napirendre került. Úgy tűnt, hogy a megvalósításhoz szükséges feltételek most megteremtődtek 1975-től az Európai Elszámolási Egység kosárvalutaként működik (ECU) és 1979-ben megalakult (az Egyesült Királyság részvétele nélkül) az Európai Monetáris Rendszer (EMS). E rendszer három pillérre az ECU-re, az árfolyam mechanizmusra (ERM) és az Európai Monetáris Alapra épült. E pillérekre tudott építkezni a közös valuta megteremtésének folyamata. A közös pénz előnyei A közös pénz bevezetéséhez végül reális alapot egységes piac programja teremtett. Az árfolyamkülönbségekből származó akadályok felszámolásán keresztül az egyetlen valuta maga is az egységes piac korlátozásmentes megvalósításának egyik fontos elemét képezi. A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján azonban a közös pénzt e szerepénél már sokkal szélesebb dimenzióban vizsgálták, és bevezetésétől az egységes piac egészséges működésén túl kiterjedtebb gazdasági és politikai előnyöket vártak. A monetáris unióban a várakozások szerint az árfolyamkockázatok megszűnése nagyfokú árstabilitást, tehát alacsony inflációt, valamint csökkenő kamatlábakat von maga után. Az utóbbi révén könnyebbé válhat az államadósságok finanszírozása, és a beruházási kedv növekedése is várható, ami végső soron ugyancsak a gazdasági növekedés gyorsulását eredményezheti. A közös pénz bevezetése kiküszöbölheti a stabil árfolyamokra nagy veszélyt jelentő piaci spekulációt, s az átváltásokkal kapcsolatos tranzakciós költségek is megszűnnek a tagállamok között. Az árak emellett az egyes tagállamokban egyszerűen összehasonlíthatóvá válnak, a piaci lehetőségek felismerhetőbbek, s ez lendületet ad az egységes piac dinamikájának, továbbá ösztönzőleg hat a versenyre, és ezen keresztül ugyancsak pozitív hatást gyakorol a növekedésre és a foglalkoztatásra is. A közös jegybank révén jelentős devizatartalékok szabadulnak fel, mert a tagállami központi bankok számára kisebb mértékű tartalékok is elegendőek, mivel nem folytatnak önálló monetáris politikát. Ezek a tagállami források különböző gazdaságpolitikai célokra használhatók fel. Az Európai Unió jövőjét, világgazdasági, világpolitikai szerepét illetően kiemelkedő jelentőségű, hogy az európai közös pénz a nemzetközi piacokon a dollár és a yen egyenrangú partnerévé válhat. Ezzel nemcsak nőhet az EU monetáris szuverenitása, függetlensége és így stabilitása, de gazdasági, sőt politikai súlya, befolyása is. A közös pénzzel járó monetáris autonómia és stabilitás olyan egészséges gazdasági környezetet teremthet, amely összességében szintén nagyobb lendületet adhat a növekedésnek és javíthatja a foglalkoztatási szintet is. A valutaunió létrehozása döntő lépés a politikai unió megteremtésének irányában is, hiszen aligha képzelhető el például az, hogy közös valutával rendelkező országok egymástól eltérő külpolitikát folytassanak. Sokan - mindenekelőtt a föderalisták - éppen ezért a közös pénz legnagyobb előnyének az ún. túlcsordulási [spill-over] folyamatot tartják, amely ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a monetáris unió következtében a tagállamok közötti integráció más területeken is szorosabbá válik. 4

5 A Maastrichti Szerződés és az EMU (Economic and Monetary Union EMU Gazdasági és Monetáris Unió) 1992-ben a hollandiai Maastrichtban aláírt ún. Maastrichti Szerződés keretében hozták létre az Európai Uniót, vagyis a korábbi Európai Gazdasági Közösségnél mélyebb és átfogóbb együttműködést, intézményileg is rögzítve azt, hogy az európai integráció a közös piaci integrációs szintről a gazdasági unió integrációs szintjére lépett. Az Európai Unió ún. első pillére a Gazdasági és Pénzügyi Unió (Economic and Monetary Union - EMU) megteremtése. Vagyis más szavakkal az 1992-es Maastrichti Szerződés az, amely intézményesítette a Gazdasági és Monetáris Uniót. A Maastrichti Szerződés rendelkezett az EMU működésének intézményi feltételeiről is, nevezetesen a Központi Bankok Európai Rendszerének (European System of Central Banks - ESCB) és az Európai Központi Banknak (European Central Bank - ECB) a létrehozásáról. A Maastrichti Szerződés az EMU megteremtését három szakaszban tervezte megvalósítani, a következőképpen: 1. szakasz: júliusától: célja a tőke szabad áramlásának és ezzel összefüggésben a tőkepiac liberalizálásának megteremtése; 2. szakasz január 1-től: céljai az Európai Monetáris Intézet felállítása, a pénzcsere első fázisának végrehajtása, az Európai Központi Bank felállítása, az Európai Bankok Központi Rendszerének előkészítése; 3. szakasz január 1-től: céljai egyrészt az euró bevezetése számlapénz formában, továbbá január 1-től a pénzcsere, az euró bankjegyek és érmék megjelenésének előkészítése, s július 1-ig a pénzcsere teljes lebonyolítása. A Maastrichti Szerződés ugyanakkor meghatározta azokat a pénzügyi követelményeket, amelyeket teljesíteni kell az Európai Unió tagállamainak ahhoz, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió tagjaivá válhassanak. Ezeket nevezzük ún. maastrichti konvergencia-kritériumoknak. Ezeket feltételeket az euróövezethez való csatlakozás előtt két évig folyamatosan kell teljesíteni. Ezek a konvergencia-kritériumok a következők: 1. Árfolyam-stabilitás: az euróövezetben résztvevő országok valutáinak piaci árfolyama az árfolyam-mechanizmus által meghatározott ingadozási sávon belül kell, hogy maradjon, vagyis a nemzeti valuta nem léphet ki az ERM II árfolyamrendszerben meghatározott sávból. Ez azt is jelenti, hogy nem kerülhet sor a többi tagországgal szemben megállapított középárfolyamok leértékelésére a konvergencia-jelentést megelőző két évben. 2. Fenntartható költségvetési pozíció (költségvetési fegyelem): az adott tagország nem áll úgynevezett túlzottdeficit-eljárás alatt, vagyis a költségvetési hiány nem lehet több a GDP 3%-nál. 3. Alacsony államadósság: a bruttó államadósság szintje nem haladhatja meg a GDP 60%-át. 4. Árstabilitás: a vizsgált tagország inflációs rátája a konvergencia-jelentésben meghatározott egyéves perióduson belül legfeljebb 1,5 %-kal lehet több a három legalacsonyabb inflációs rátájú ország átlagánál. 5. Kamatkonvergencia: a vizsgált tagország hosszú lejáratú kamatai a konvergenciajelentésben meghatározott egyéves perióduson belül legfeljebb 2 %-kal múlhatják felül a három legalacsonyabb inflációs rátájú ország kamatátlagát. A maastrichti célkitűzéseknek megfelelően a gazdasági és monetáris unió első szakasza az év végéig megvalósult, az EU az integráción belül lehetővé tette a szabad tőkemozgásokat, befejezte a belső piac kiépítését, és így végeredményben létrehozta a gazdasági uniót. Az Európai Unió közös költségvetése. A közösségi költségvetés alapelvei: 1. Az egység (unity) elve: az uniós szerződés 268. cikkelyében fektették le azt az alapelvet, amely szerint a közösségi bevételeket és a kiadásokat egyetlen dokumentumban kell rögzíteni. 2. Az univerzalitás (universality) elve, amely két összetevőből áll. Egyrészt a nem átruházhatóság (non-assignment) alapelve meghatározza, hogy a közösségi költségvetésből származó összegeket mire nem lehet fordítani, másrészt a teljes költségvetés (gross budget) elve értelmében a költségeket és kiadásokat anélkül kell meghatározni, hogy egyiket a másikhoz igazítanák. 3. Az annualitás (annuality) elve: a költségvetés csak és kizárólag az adott költségvetési évre vonatkozik, az ellenőrzés megkönnyítése érdekében. Ugyanakkor az éves költségvetés hosszabb periódus része: az Agenda 2000 a os időszak pénzügyi mozgásterét rögzíti. 4. Az egyensúly (equilibrium) elve: az alapelv értelmében a költségvetés elfogadásakor a bevételek és kiadások pontosan egyensúlyban vannak, hiszen nem létezik olyan alap, amely kölcsönökkel fedezni tudná a deficitet. Ha az év végén pozitív a mérleg, akkor a keletkező többletet a következő évi költségvetésben tüntetik fel, mint bevételt. Ha hiánnyal zárna az év, úgy a deficitet a következő évi költségvetés kiadás oldalában könyvelik el. 5. A specifikáció (specification) elve: a kiadási oldalon részletesen fel kell tüntetni, hogy a költségvetés által biztosított összeget milyen célokra fordítják; ezzel kívánják megelőzni a döntéshozatal, illetve a végrehajtás során felmerülő esetleges bizonytalanságokat. A költségvetés felépítése: Bevételek: 1. mezőgazdasági vám (a magyar szaknyelv lefölözésnek hívja): a mezőgazdasági importtermékekre kirótt vám 2. behozatali vám: az Európai Unión kívüli országokból importált áruk vámértékére kirótt általános vámtarifa 3. hozzáadott értékadó (áfa): a tagállamoknak áfabevételeik meghatározott részét az unió büdzséjébe kell befizetniük. Az Agenda 2000 a lehívható rátát 2002-ben és 2003-ban 0,75 százalékban, 2004-ben 0,5 százalékban maximálja. 4. a tagállamok GNP-alapú hozzájárulása, melynek arányát évente határozzák meg. Az uniós büdzsé bevételeit gyarapítják még a késedelmes fizetésből befolyó kamatok, bírságok, illetve a már említett, korábbi pénzügyi évből áthozott többletbevételek is. Kiadások: 1. Közös Agrárpolitika (CAP) finanszírozási kiadásai. Az Unió költségvetése kiadási oldalának legnagyobb tétele az Európai Mezőgazdasági Garancia- és Orientációs Alap Garancia részlegének forrását jelenti. A Garancia részlegből finanszírozzák a mezőgazdasági termékek piacain az intervenciót, a készletek átértékelését, a harmadik országokba irányuló export támogatását stb. A korlátlan értékesítési garanciát nyújtó agrárpiaci rendtartás, az ennek nyomán a piaci lehetőségektől függetlenül növekvő termékfelesleg, az agrártámogatás költségeinek felduzzadása, a világpiaci kereslet-kínálat egyensúlyának megbomlása és az ebből eredő nemzetközi feszültségek az 1980-as évtizedben a CAP rendszerének megreformálását tették szükségessé ban átfogó reform lépett életbe, melynek lényege az ár- és jövedelempolitika szétválasztása, az áraknak a világpiaci színvonalhoz való közelítése és - ezzel egyidejűleg - a termelők jövedelempozíciójának közvetlen támogatásokkal történő stabilizálása volt. A reformok ellenére a CAP támogatása még mindig a költségvetés közel felét teszi ki. Azt is figyelembe kell venni azonban, hogy a Közösség a nemzeti szuverenitás átruházása terén itt jutott a legmesszebbre, ami azt jelenti, hogy a tagállamok kiadásainak nagy részét a Közösség vállalja magára. 2. A Strukturális politikák címszó alá sorolt összegek (1997-ben a kiadások mintegy 37%-a) az Unió regionális politikáinak finanszírozási forrásai. Ezek adják a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásait, melyek felhasználásával az Unión belüli gazdasági és szociális különbségek csökkentését célzó programokat finanszíroznak. A strukturális alapok képviselik a közösségi költségvetésben azt a hagyományos redisztributív funkciót, amely forrásokat áramoltat a gazdagabbaktól a szegényebbekhez. 3. A belső politikák fejezet kiadásai a közösségi politikák - például a műszaki-tudományos programok, kutatás-fejlesztés támogatása - finanszírozását szolgálja a stratégiai szektorokra koncentrálva. 4. A külső politikák címszó alá tartoznak az unión kívül álló országokkal kapcsolatos programok tételei. Ide tartoznak például a PHARE-program forrásai is. 5. Az adminisztratív kiadások között találhatók az Unió működtetéséhez szükséges összegek. Ezek nagyobb részét a brüsszeli Bizottság apparátusának működtetése teszi ki. A költségvetés készítésének folyamata: Július 1.: Minden szervezet megküldi megbecsült költségvetési igényét az Európai Bizottságnak, amely ezek alapján előzetes költségvetési vázlatot készít. Július 31-ig: Az Európai Tanács első olvasatban dönt az előzetes költségvetési javaslatról, melyet szeptember első felében elküld a parlamentnek. A tanács döntése után az előzetes vázlat költségvetési vázlattá válik. Október 5.: A parlament első olvasatban tárgyalja a tervezetet; ekkor számára három lehetőség adott: 1. Nem tesz semmit, vagyis a költségvetést elfogadhatónak tartja. 2. A kötelező kiadásokkal kapcsolatban javaslatokat tesz. (A kötelező kiadások gyakorlatilag a közös mezőgazdasági politika forrásait jelentik.) 3. A nem kötelező kiadásokkal kapcsolatban tesz javaslatokat. (Ezek a strukturális alapok, kutatási tevékenység stb. pénzügyi támogatását szolgálják.) November utolsó harmadában: A tanács második olvasatában megvizsgálja a parlament javaslatait. 1. A tanács módosíthat minősített többséggel a nem kötelező kiadásokban. Ekkor a szöveg visszakerül a parlamenthez. 2. A kötelező kiadások területén két lehetősége van. a. A tanácsnak, amennyiben a parlament indítványa növekedést jelentene a kötelező kiadások összegében, úgy kétharmados többséggel kell elfogadnia az indítványt ahhoz, hogy az jogszabállyá váljon; b. Ha a parlament indítványa csökkenést okozna a kötelező kiadásokban, úgy kétharmados többséggel kell elvetnie a Tanácsnak azt, ugyanis csak ebben az esetben tudja megakadályozni az indítvány jogszabállyá válását. 5

6 Az eljárás vége: Parlament mondhatja ki az utolsó szót a közösség költségvetéséről: a nem kötelező kiadásokkal kapcsolatban a Parlament a tanács módosított javaslatát követően abszolút többségi szavazás eredményeként ismét beteheti eredeti javaslatát a költségvetésbe, és úgy fogadhatja el. Kétszintű bankrendszer: az ország központi bankja a pénzügyi intézményrendszeren keresztül valósítja meg a monetáris politika gyakorlatát Az MNB gondoskodik a Jegybanktanács által meghatározott monetáris politika gyakorlati végrehajtásáról. A Az értékpapír jogi fogalma és közgazdasági tartalma. Jogi értelemben: A Polgári Törvénykönyv az értékpapír fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: a pénzkövetelésről szóló értékpapír kiállítója (kibocsátója) feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat a jogosultnak. Értékpapírt azonban nem csak pénzkövetelésről, hanem dologra vonatkozó tulajdonjogról vagy más jogról, illetőleg tagsági viszonyból eredő jogosultságról is ki lehet állítani. Értékpapírnak csak olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt - más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik, és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi. Értékpapírban meghatározott követelést érvényesíteni, arról rendelkezni, azt megterhelni - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - csak az értékpapír által, annak birtokában lehet. Az értékpapír fenti fogalmának megértéséhez röviden vegyük sorra az értékpapírok legfontosabb jellemzőit: Ê A kibocsátó (kiállító) egyoldalú kötelezettségvállalását tartalmazza. Az értékpapír nem kétoldalú jogügylet, annak érvényes létrejöttéhez elfogadásra nincs szükség. Ê A kibocsátó (kiállító) feltételhez nem kötött azon kötelezettségvállalását tartalmazza, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy fizetést teljesít a jogosult részére. Feltétel kikötése ("Fizetek, ha...") az értékpapír érvénytelenségét vonja maga után. Ê Értékpapírt pénzkövetelésről, hitelviszonyról (pl. váltó, csekk, kötvény), tagsági részesedésről (pl. részvény, szövetkezeti üzletrész) vagy áruval kapcsolatos jogról (pl. közraktári jegy) lehet kiállítani. Ê Kizárólag az olyan okirat tekinthető értékpapírnak, amelyet valamely jogszabály annak minősít, azaz csak jogszabály által nevesített értékpapírokat lehet kiállítani, kibocsátani. Új értékpapírtípus bevezetéséhez jogszabályalkotásra van szükség. Ê Az egyes értékpapírtípusokról szóló jogszabályok tételesen meghatározzák az adott értékpapír érvényességi kellékeit. Az érvényességi kellékek hiányában az okirat nem minősül értékpapírnak, így nem alkalmazhatók vele szemben az értékpapírokhoz fűződő speciális jogkövetkezmények (pl. átruházás stb.) sem. Ê Az értékpapírok a technikai fejlődés következtében változatos formákban jelenhetnek meg, a papír alapú értékpapírok mellett dematerializált értékpapír kibocsátására is lehetőség van. A dematerializált értékpapírokat az értékpapír-forgalmazók által vezetett értékpapírszámlákon tartják nyilván.az értékpapír - a kibocsátó döntése alapján - előállítható nyomdai úton okiratként vagy dematerializált értékpapírként. Sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet kibocsátani. Nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló és - állampapír kivételével - kizárólag dematerializált formában előállított értékpapírt lehet. Ê Az értékpapírban szereplő követelést érvényesíteni, arról rendelkezni, azt megterhelni - eltérő rendelkezés hiányában - csak az értékpapír által, annak birtokában lehet. Nincs lehetőség az értékpapírban szereplő követelés érvényesítésére még bírói úton sem, ha pl. az értékpapír megsemmisül vagy elvész. Ê Az értékpapírok - átruházhatóság szempontjából - névre szólóak vagy bemutatóra szólóak lehetnek. Ê Az értékpapírok átruházásának speciális joghatásai vannak. Közgazdasági értelemben: az értékpapír vagyoni jogot megtestesítő, forgalomképes okirat, számlán megjelenő összeg vagy elektronikus jel. Az értékpapírok csoportosítása. Az értékpapírok számtalan szempont szerint csoportosíthatók, ezek közül csak a legfontosabbakat ismertetjük. A legelterjedtebb az értékpapírok alapjogviszony szerinti osztályozása, azazhogy az adott értékpapír milyen jogviszonyt testesít meg. Így beszélhetünk: Ê pénzkövetelésről szóló értékpapírról (pl. kötvény, váltó, csekk, kincstárjegy, letéti jegy, befektetési jegy, jelzáloglevél) Ê tagsági jogról, részesedésről szóló értékpapírról (részvény, vagyonjegy, szövetkezeti üzletrész), Ê áru feletti rendelkezési jogról szóló értékpapírról (közraktári jegy). Az értékpapírok átruházásuk szempontjából: Ê névre szólóak Ê vagy bemutatóra szólóak, hozamuk szerint Ê nem kamatozók (pl. diszkont kincstárjegy), Ê fix kamatozásúak (pl. kötvény) Ê vagy változó kamatozásúak (pl. részvény) lehetnek. Az értékpapírok futamideje is igen változatos: Ê rövid, legfeljebb 1 éves futamidejű értékpapírok (kincstárjegy, váltó, kötvény), Ê közép - 1 és 5 év közötti - futamidejű értékpapírok (kötvény, letéti jegy), Ê hosszú - 5 évnél több - futamidejű értékpapírok (kötvény, jelzáloglevél), Ê lejárat nélküli értékpapírok (részvény, szövetkezeti üzletrész, vagyonjegy) A részvény és a kötvény fogalma, fajtái. RÉSZVÉNY A részvény mint értékpapír, a részvény fogalma Az értékpapír valamely jogot, követelést tartalmazó olyan okirat vagy elektronikus adat (dematerializált értékpapír), amelynek jellegzetessége, hogy a jogot, követelést érvényesíteni, azzal rendelkezni, azt megterhelni csak az értékpapír által, annak birtokában lehet. A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. A részvény - ha törvény eltérően nem rendelkezik - szabadon átruházható. A részvény átruházhatóságának korlátozása harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha törvény erre lehetőséget ad. Jogforrás: évi IV. törvény a gazdasági társaságokról A hatályos jogunk szerint a részvényeknek tartalmazniuk kell a kibocsátó és a részvény legfontosabb adatait, a részvényhez fűződő jogokat. A részvény fogalmának meghatározásánál definiálni kell még a névértéket és a kibocsátási értéket. A névérték az alaptőke összegszerűen meghatározott, egy részvényre eső hányadrészét adja, így az összes részvény névértéke mindig egyenlő az alaptőkével. A kibocsátási érték az alaptőke részhányadot megtestesítő névérték feletti összegét jelenti. Ezért a névérték feletti kibocsátási érték mindig az alaptőkén felüli vagyona lesz a részvénytársaságnak. Részvénykönyv, bejegyeztetés a részvénykönyvbe A részvénykönyv a társaságnál a névre szóló részvények tulajdonosairól vezetett nyilvántartás, amely a közgyűlésen szavazásra jogosult részvényesek számának, az egyes tulajdonosok szavazati jogának számbavételére stb. szolgál. A részvénykönyv vezetése az igazgatóság feladata, nagy társaságok esetében ma már általában külön erre szakosodott szolgáltatók - elszámolóházak, központi értéktárak, pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások - végzik. A megbízás tényét és a megbízott személyét a Cégközlönyben közzé kell tenni. A részvény átruházása a részvénytársasággal szemben akkor hatályos és a részvényes a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték. A részvényes a részvénykönyvbe betekinthet és annak rá vonatkozó részéről az igazgatóságtól, illetve annak megbízottjától másolatot igényelhet, amelyet a részvénykönyv vezetője öt napon belül teljesíteni köteles. A részvénykönyv nyilvános, abba harmadik személy betekinthet. Részvényfajták, részvényosztályok, részvénysorozat A részvényeknek öt fajtáját ismeri jogunk: 1. a törzsrészvényt, 2. az elsőbbségi részvényt 3. a dolgozói részvényt, 6

7 4. a kamatozó részvényt, 5. és a visszaváltható részvényt. Az elsőbbségi részvényfajtán belül a részvények különböző részvényosztályokba tartozhatnak, egy részvényosztályon belül eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények kerülhetnek kibocsátásra. Egy részvényfajtán, illetve részvényosztályon belül több részvénysorozat bocsátható ki. Az azonos tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények egy részvénysorozatnak minősülnek. Az egy sorozatba tartozó részvények névértéke és előállítási módja nem térhet el egymástól. Törzsrészvény A törzsrészvény az, amelyhez nem kapcsolódik semmilyen, a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint meghatározott különleges tagsági jogosultság, ez tehát a részvények alapfajtája. Elsőbbségi részvény Az elsőbbségi részvényfajtán belül a részvények különböző részvényosztályokba tartozhatnak, egy részvényosztályon belül eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvényeket lehet kibocsátani. Az alapszabály az elsőbbségi részvényfajtán belül megkülönböztet: 1. osztalékelsőbbséget (a kifizetés időbeli elsőbbsége vagy a névérték által indokoltnál nagyobb mértékű osztalékfizetés), 2. a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedési elsőbbséget (likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség), 3. a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget, 4. zártkörűen működő részvénytársaság esetén vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbséget, valamint 5. a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeire elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvényosztályt. A nyilvánosan működő részvénytársaság nem bocsáthat ki vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag kijelölésére szóló és elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvényt. Nyilvánosan működő rt. alapszabálya meghatározhat olyan részvényosztályt, amelybe az osztalékelsőbbségre és a likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségre vonatkozó jogosultságokat együttesen megtestesítő részvények tartoznak. Nem bocsátható ki olyan részvény, amely ezenkívül több más elsőbbségi jogosultságot együttesen testesít meg. Nyilvánosan működő rt. esetén szavazatelsőbbséget biztosító részvények csak az egyszerű többséget igénylő kérdésekben biztosítanak elsőbbségi jogot. A minősített többséget igénylő kérdésekben a szavazatelsőbbségi részvények a többi részvénnyel azonos módon, névértéküknek megfelelő számú szavazatot testesítenek meg. Dolgozói részvény Az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően a részvénytársaságnál teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára - ingyenesen vagy kedvezményes áron - dolgozói részvény bocsátható ki. A részvénytársaság olyan dolgozói részvény kibocsátásáról is határozhat, amely a részvényesek között felosztható adózott eredményből - az osztalékelsőbbséget biztosító részvényt követően - a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően jogosít osztalékra. Alapszabály rendelkezhet olyan dolgozói részvény kibocsátásáról is, amely vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbségi jogot is megtestesít. A dolgozói részvényt a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésével egyidejűleg, legfeljebb a felemelt alaptőke tizenöt százalékáig lehet forgalomba hozni. Kamatozó részvény Az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően az alaptőke tíz százalékát meg nem haladó mértékben előre meghatározott mértékű kamatra jogosító részvény is forgalomba hozható. A kamatozó részvény tulajdonosát a részvény névértéke után, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből a részvényen feltüntetett módon számított kamat illeti meg. Nem fizethető a részvényesnek kamat, ha ennek következtében a részvénytársaság saját tőkéje a számviteli jogszabályok szerint számított módon nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét. A kamatozó részvény tulajdonosát a kamaton felül a részvényhez fűződő valamennyi jog megilleti, ideértve az osztalékhoz való jogot is. Visszaváltható részvény A közgyűlés az alaptőke tíz százalékát meg nem haladó mértékben olyan részvény kibocsátásáról is határozhat, amely alapján a kibocsátandó részvényre a részvénytársaságot vételi jog vagy a részvényest eladási jog illeti meg, az alapszabályban meghatározott feltételek szerint. Kibocsátható olyan visszaváltható részvény is, amely mind a vételi, mind az eladási jogot megtestesíti. A vételi, illetve eladási jog gyakorlásának feltételeit a részvénytársaság alapszabályában kell a részvények kibocsátását megelőzően meghatározni. A részvénytársaság csak olyan részvény vonatkozásában élhet vételi jogával vagy teljesítheti a részvényes eladási jogából fakadó kötelezettségeit, amelyekre vonatkozóan a részvényes a teljes névértéket, illetve kibocsátási értéket megfizette, a nem pénzbeli hozzájárulást pedig a részvénytársaság rendelkezésére bocsátotta.. A nyomdai úton előállított részvény átruházása Az alapszabály előírhatja, hogy a részvények átruházásához a részvénytársaság beleegyezésére van szükség. A részvények átruházásához az alapszabályban megkívánt beleegyezés az igazgatóság hatáskörébe tartozik, ám az alapszabály ettől eltérően is rendelkezhet. A beleegyezés csak fontos okból tagadható meg, így ha Ê a részvényt a részvénytársaság versenytársa kívánja megszerezni, vagy Ê azt - a részvénytársaság céljára és a részvényesek körére tekintettel - egyéb, az alapszabályban meghatározott ok indokolja. Ha az igazgatóság a részvényre vonatkozó átruházási szándék írásban történt bejelentésének kézhezvételétől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, a beleegyezés megadottnak tekintendő. Törvény korlátozhatja a meghatározott személyek által átruházás útján megszerezhető részvényfajtákat, illetve részvényosztályokat. Ha a nyomdai úton előállított részvényre szerződéssel elővásárlási jogot, visszavásárlási jogot vagy vételi jogot kötöttek ki, az a részvénytársasággal, illetve harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a részvényen e jogokat felülbélyegzéssel feltüntették. Az igazgatóság a felülbélyegzéssel kapcsolatban a részvényes bejelentésére köteles eljárni. A dematerializált részvény átruházása A dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják. A tőzsdei ügyletek A tőzsdén részvényekre és a részvényeken alapuló szabványosított termékekre (származtatott ügyletek vagy derivatívák) alapvetően három fajta ügylet köthető. Ezek az azonnali - a szakmai szlengben prompt -, a határidős és az opciós ügylete. Azonnali ügyletről akkor beszélünk, ha a tőzsdei ügyletben az ügylet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták volna. Ilyenkor a kötelezettséget a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A felek megállapodhatnak úgy is, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik (határidős ügylet). Ebben az esetben a tőzsdei ügylet a tőzsde szabályzata szerinti teljesítési feltételekkel azáltal jön létre, hogy az ügyletet az elszámolóház nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. A határidős ügyletből eredő kötelezettséget - az elszámolóház szabályzata által meghatározott módon - mindkét fél irányában az elszámolóház teljesíti. A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, közraktári jeggyel történő teljesítéssel, illetőleg készpénzes elszámolással. Az elszámolásra vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják vagy kizárhatják. Ha a kötelezett tőzsdei termékre másnak vételi jogot enged, a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja (vételi opció). Annak a személynek, aki a jogosulttal szemben a tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a jogosult a tőzsdei terméket egyoldalú nyilatkozattal eladhatja (eladási opció). Tőzsdén kívüli forgalom (OTC) Vannak társaságok, amelyeknek részvényei nem szerepelnek a tőzsdére bevezetettek között, mégis a jelentőségük, vagy pl. az általuk fizetett osztalék mértéke alapján számottevő kereslet alakul ki irántuk. Ekkor ezek a papírok megjelennek a tőzsdén kívüli kereskedelemben is, amelynek ismertebb neve OTC (over the counter). A tőzsdén kívüli kereskedelem a brókercégek ajánlatai között mint elfogadott piac szerepel. A részvényest megillető vagyoni jogok Vagyoni jog alatt értendő például az osztalékelőlegre való jog, a jóhiszeműen felvett osztalék visszafizetése alóli mentesség, illetve az osztalékhoz való jog. Az osztalék a társaság számviteli jogszabályok szerint számított, adózott eredményének a taggyűlés által felosztani rendelt, részvényei névértékére jutó arányos része. A részvényes osztalékra csak a társaság javára már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában tarthat igényt. A részvényest megillető szervezeti és kisebbségi jogok A szervezeti és kisebbségi jogok körébe tartozik a közgyűlési jogok - a részvétel, a felvilágosításhoz, az észrevételek, indítványok tételéhez való jog, valamint a szavazás (ha szavazó részvénnyel rendelkezik). Azok a részvényesek, akik a szavazatok legalább öt százalékával rendelkeznek, - az ok megjelölésével - írásban kérhetik az igazgatóságtól, hogy valamely kérdést tűzzön a közgyűlés napirendjére. Az alapszabály ezt a jogot a szavazatok kisebb hányadát képviselő részvényeseknek is megadhatja. A részvénytársaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező részvényesei a költségek megelőlegezésével egyidejűleg kérhetik a cégbíróságtól független szakértő kirendelését annak megvizsgálása végett, hogy a kifizetés a törvényben foglaltaknak megfelel-e. Kötelezettségek és felelősség A részvénytársaság részvényesei a társaság hitelezőivel szemben - a törvényben meghatározott kivétellel - nem felelősek. A részvényes kötelezettsége csak abban nyilvánul meg, hogy az átvenni vállalt (jegyzett) értékpapír ellenértékét megfizesse. 7

8 A pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló részvényes köteles a részvények teljes névértékét, illetve kibocsátási értékét a részvénytársaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzésétől számított egy éven belül befizetni. A nem pénzbeli hozzájárulásnak azon részét, amelyet a részvényes a bejegyzésig nem bocsátott a részvénytársaság rendelkezésére, az alapszabályban meghatározott időpontban, de nem később, mint a részvénytársaság bejegyzésétől számított ötödik év végéig kell a részvénytársaság rendelkezésére bocsátani. KÖTVÉNY A kötvény mint értékpapír A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az értékpapírok legfontosabb jellemzője, hogy magukba foglalják, megtestesítik a jogot, amit rajtuk keresztül érvényesíteni lehet. Ez azt is jelenti, hogy az értékpapír hiányában sem átruházni, sem érvényesíteni, sem bizonyítani nem lehet az értékpapír által megtestesített jogosultságot. A kötvény által megtestesített követelés a kibocsátóval szemben nem évül el. A kötvényt az értékpapírok népes családjában az úgynevezett pénzpapírok vagy kötelmi jogi papírok közé soroljuk, melyek jellemzően valamilyen követelést, leggyakrabban pénzkövetelést, azaz hitelviszonyt testesítenek meg. Ebbe a kategóriába soroljuk még a váltót, a csekket, a kincstárjegyet, a letéti jegyet. A kötvény fogalma és kellékei A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (aki az alapjogviszonyban az adós) arra kötelezi magát, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb vállalt szolgáltatást (kamatot), továbbá a pénzösszeget a kötvény jogosultjának (a hitelezőnek) a kötvényben megjelölt módon és időben kifizeti. A kötvénynek tartalmaznia kell: a kibocsátáshoz, azaz a forgalomba hozatalhoz szükséges felhatalmazást (ezt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete adja ki), a kötvény elnevezését és a kibocsátás célját, a kötvény névértékét, értékpapírkódját és egyedi azonosítóját. A kötvénynek tartalmaznia kell továbbá: a kibocsátó megnevezését, az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást, a futamidőt, a kamatfizetési és törlesztési időpontokat, feltételeket, továbbá magát a kötelezettségvállalást az összeg visszafizetésére, a kamat megfizetésére. A kötvény érvényességi kelléke, hogy szerepeljen rajta a kiállítás helye és ideje, valamint a kibocsátó aláírása. Ez utóbbi feltétel csak az okiratként megjelenő kötvények esetében kötelező érvényességi kellék. A kötvény fajtái A kötvény külső megjelenési formája szerint lehet okirati, azaz nyomdai úton előállított, fizikailag kézzelfogható, valamint lehet úgynevezett dematerializált, azaz számítógépes adatként megjelenő kötvény. Az átruházásának módja szerint megkülönbözethetjük a bemutatóra szóló kötvényt és a névre szóló kötvényt (bemutatóra szóló kötvény ma már nem kibocsátható, de a kötvényen alapuló követelések el nem évülése okán még létezhetnek). Bemutatóra szóló kötvény esetében a kötvény mindenkori jogosultja az a személy, akinek a kötvény a birtokában van. A kötvényeket osztályozhatjuk még a futamidejük szerint is, mely alapján rövid (maximum 1 év), közép (1-5 év) és hosszú (5 év felett) lejáratú kötvényekről beszélhetünk. A kötvények kibocsátóik szerint lehetnek államkötvények, ez esetben értelemszerűen az állam (Magyar Államkincstár, MNB, költségvetési szerv, önkormányzat) a kibocsátó, míg más jogi személyek által kibocsátott kötvények esetében a kibocsátó valamely hitelintézet, vagy más jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. A forgalmazás köre szerint nyilvánosan és zárt körűen forgalmazott kötvényeket ismerünk. Ezen osztályozási szempontnak a kibocsátáshoz kapcsolódó szabályok tekintetében van nagy jelentősége. A kötvénykibocsátás Kötvényt kibocsátani nyilvánosan, tehát bárki által hozzáférhetően, vagy zárt körűen, tehát meghatározott célszemélyek számára lehetséges. Kötvény kibocsátására jogosult az állam, ide értve a külföldi államot is, a Magyar Nemzeti Bank, az önkormányzat, nemzetközi szervezet és minden olyan külföldi szervezet, amely jogosult kötvény kibocsátására, valamint a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek és a jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezetek fióktelepei. A kötvény kibocsátását mind a nyilvános, mind a zártkörű forgalomba hozatal esetén szigorú, az értékpapírok kibocsátásának biztonságosságát elősegítő rendelkezések támogatják. A kötvény átruházása A kötvény átruházható értékpapír, az átruházással a kötvényből eredő valamennyi jog átszáll az új kötvénytulajdonosra Az átruházás, amennyiben okirati formában kibocsátott kötvényről van szó, rendszerint a kötvényre vagy a kötvényhez csatolt lapra történik az átruházó nyilatkozatával. A kötvényátruházáshoz fűzött bármilyen feltétel, illetőleg a részleges kötvényátruházás semmis. A kötvény átruházását jogszabály vagy a kibocsátó korlátozhatja, kizárhatja. Az ilyen korlátozásba ütköző átruházást a törvény semmisnek nyilvánítja. A közraktárjegy és a jelzáloglevél szerepe, jellemzői. Jelzáloglevél A jelzáloglevél Magyarországon kizárólag jelzálog-hitelintézet által a Jelzálogtörvény alapján kibocsátott átruházható értékpapír. A magyar tőkepiacon az intézményi befektetők 1998 óta, a lakosság 2001 óta találkozhatnak ezzel a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral, amely leginkább a korábban is ismert kötvényekhez hasonlítható. A jelzáloglevelek az Európai Unió egyes országaiban már több, mint 100 éves múltra tekintenek vissza. A jelzáloglevél a kötvényektől abban különbözik, hogy mögötte fedezetként kiváló minőségű, többszörös ingatlanfedezettel ellátott jelzáloghitelek, illetve államilag garantált állampapír befektetések állnak. Ezek meglétét neves könyvvizsgáló cég, az FHB Jelzálogbank Nyrt. esetében a világ négy legnagyobb könyvvizsgáló cége közül a PriceWaterhouseCoopers napi szinten ellenőrzi és igazolja. A fedezet a(z) (intézményi és kis) befektetők számára biztosíték, amely arra szolgál, hogy a jelzálogbank csődje esetén a jelzáloglevelek tulajdonosainak (tőke és kamat) követeléseit a bank egyéb hitelezőit megelőzően elégíthessék ki. Vagyis a hitelezők között első ranghelyen állnak a jelzáloglevél tulajdonosok. Mivel hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a kötvényhez, vagy az állampapírhoz hasonló. Megjelenési formája: dematerializált értékpapír, nem kerül kinyomtatásra, értékpapír számlán tartják nyilván. A lakosságnak felajánlott sorozatok alapcímlete ,- Ft, kamatszelvény tartozik hozzá. Közraktárjegy A közraktárjegy a gazdasági gyakorlatban régen alkalmazott értékpapír, amely alapjogviszonyát tekintve árura, dologra vonatkozó tulajdonjog. A jegyek kibocsátásával és az áruk elhelyezésével a közraktár foglalkozik, amely felel a nála elhelyezett áruért. A közraktárjegy két részből áll: az árujegyből (cedule) és a zálogjegyből (warrant). Az árujegy: Az áru feletti rendelkezési jogot biztosítja, amely korlátozott.. Átruházása révén az áru eladható, anélkül, hogy közben a raktárt elhagyta volna. Önmagában csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjegy által korlátozott kötelezettségét biztosítja A zálogjegy a közraktárban elhelyezett tárgyakra zálogjogot ad. az áru tulajdonjogát képviselve azt a lehetőséget adja birtokosának, hogy mint zálogot fedezetül ajánlja fel hitelfelvétel során. Átruházható értékpapír, forgatással. (részei egymástól függetlenül is forgathatók) Aki átruházza, forgató, aki megszerzi, forgatmányos, a nyilatkozat, amellyel az ép-t átruházzák, a forgatmány. A kötvény általában szilárd, kiszámítható jövedelmet biztosít, kockázata alacsony. Ez azonban inkább csak a klasszikus, fix kamatozású fajtákra igaz, amelyek árfolyama a rögzített jövedelmek miatt stabil, a névértéktől csak kis mértékben tér el. Az újabb konstrukciók árfolyama viszont a piaci kamatlábak, illetve a gazdálkodás eredményességének függvényében ingadozik, így annak kockázata megnő. Persze ez azzal is járhat, hogy a jövedelmezőség a klasszikus formával szemben többszörös is lehet. A kötvény elméleti árfolyamát a benne foglal kötelezettségek, azaz a jövőben várható pénzáramok jelenértéke adja. A kötelezettségek az értékpapírban jól meghatározottak (névérték, kamat, törlesztés). Ez bizonyos feltételek mellett a változó kamatozású formára is igaz, hiszen a pénzügyi és gazdálkodási mutatók alakulásának jó része előre prognosztizálható. Az értékpapírok jelenlegi elméleti árának megállapítására a jelenérték-számítást használjuk: PV = Σ[Ci / (1+r)i], ahol PV jelenérték, elméleti árfolyam, Ci az i-edik időpontban esedékes pénzáram, r hasonlító hozam, az alternatív befektetések kamatlába, vagy az átlagos piaci kamatláb. A gyakorlatban nagyon ritka, hogy a kötvénytulajdonos épp a kamat, illetve a névérték kifizetésének pillanatában akarja értékesíteni a kötvényt. Valószínűbb, hogy a futamidő alatt, két kamatfizetés között történik a kötvény árazása. Ilyenkor az ún. nettó árfolyamot korrigálnunk kell a azzal az összeggel, amely a legközelebb esedékes kamat azon része, ami az utolsó kamatfizetés óta eltelt időre arányosan megilleti a kötvénytulajdonost. A periódusra eső kamat időarányos része az ún. felhalmozott kamat. Kiszámítása éves kamatfizetés és éves kamatlábak mellett: fk = (k * (n/365)) * névérték, ahol fk felhalmozott kamat, k nominális kamatláb, n az utolsó kamatfizetés óta eltelt napok száma. A nettó árfolyam és a felhalmozott kamat összege a bruttó árfolyam. Minél közelebb kerülünk az esedékes kamatfizetés időpontjához, annál nagyobb kamat halmozódik fel a kötvény árfolyamában. A kamatfizetés napján, de még a fizetés előtt a nettó és a bruttó árfolyam különbsége egyenlő az esedékes kamat összegével, a kamatfizetés utáni időpontban pedig a két ár éppen megegyezik. A kötvény árfolyamát általában százalékos formában szokás megjelölni: kötvény árfolyama (P) = (PV / névérték) * 100. A kötvényhozamok fajtái: 1. Névleges kamat: a névérték százalékában fejezi ki az éves kamatfizetés nagyságát: CR = C / névérték, ahol C éves kamatfizetés. 2. Szelvényhozam: a névleges kamatláb és a piaci nettó árfolyam hányadosa: CY = C / P, ahol P a kötvény nettó árfolyama. 8

9 3. Egyszerű lejáratig számított hozam: a szelvényhozam és a lejáratig számított árfolyamnyereség vagy -veszteség egy évre vonatkozó része: SYTM = CY + ((névérték P) / n) / P, ahol n a lejáratig hátralevő évek száma. 4. Lejáratig számított hozam: a kötvény belső megtérülési rátája a piaci (bruttó) árfolyam és a hátralevő pénzáramok alapján számítva: P = Σ[Ci / (1+YTM)i], ahol P bruttó kötvény-árfolyam, Ci az i-edik időpontban esedékes pénzáram. A kötvény árfolyamát befolyásoló tényezők. Az árfolyam időbeli alakulásának értelmezése. Az árfolyam kamatláb-érzékenységének mérése. A hátralévő átlagos futamidő (duration) értelmezése, jelentősége. A kötvény árfolyama az a pénzben kifejezett érték, amelyen az újonnan kibocsátott kötvényt forgalomba hozzák, illetve az értékpapírpiacon már kint lévő kötvény forgalmazzák. A kötvény értékét két párhuzamos jelenérték határozza meg. Az egyik pénzáram a kamat összegének jelenértéke, a másik pénzáram a futamidő végén visszafizetésre kerülő névérték jelenértéke. A kötvényt annyiért érdemes megvásárolni, mint a hozamai és az egyszeri ráfordításai értéke. A kötvény aktuális árfolyama a kereslet és kínálat hatására a piacon alakul ki. Ha a kötvény névleges kamatlába és a kötvény lejáratáig számított hozama megegyezik, akkor a kötvény árfolyama azonos a kötvény névértékével. A kötvény árfolyama a piaci kamatláb változásával ellentétesen változik. Ha a befektetők által elvárt hozam nagyobb mint a kötvény névleges kamatlába, a kötvény árfolyama a névérték alatt van. Ha a piaci kamatláb kisebb, mint a névleges kamatláb, a kötvény árfolyama a névérték fölött van. Ha az elvár hozam és a névleges kamatláb megegyezik a kötvény árfolyama azonos a névértékkel. Amennyiben a piaci kamatláb nagyobb a névleges kamatlábnál a kötvény értéke, árfolyama csökken. A kamatláb csökkenése a kötvény értékét, piaci árát növeli. A kötvényárfolyam a kamatlábváltozással ellentétesen változik. Amikor a piaci kamatláb növekszik, a kötvény árfolyama csökken. Amikor a piaci kamatláb csökken, a kötvény árfolyama növekszik. Minél hosszabb a fix kamatozású kötvény futamideje, annál nagyobb a kamatváltozás okozta árfolyam érzékenysége. Kamatrugalmasság (elaszticitás) = [a kötvény tárgyidőszaki árfolyama / kötvény névértéke - 1] / [tárgyidőszaki pénzpiaci kamatlába / kötvény néveleges kamatlába ) - 1] megmutatja, hogy a pénzpiaci kamatláb 1%-os változása hány %-kal változtatta meg a kötvény árfolyamát Az átlagos hátralévő futamidő: legfőbb alkalmazói a bankok. Akik fix kamatozású kötvényt vásárolnak az árfolyamkockázattal és az újra befektetési kockázattal találják szemben magukat. A két egymással ellentétet hatás a hátralévő átlagos futamidőnél egyenlíti ki egymást. A befektetők akkor védhetik meg a kötvényeiket a kamatlábváltozásokkal szemben, ha azok átlagos hátralévő futamidje megegyezik az általuk tervezett tartási periódus hosszával. A kamatkockázat kezelésének e módszerét immunizációnak is nevezik. Az átlagos hátralévő futamidő (duration) azt fejezi ki, hogy az adott kötvény az aktuális piaci kamatláb mellett hány év alatt térül meg. Két azonos futamidejű és névleges kamatozású kötvény közül annak nagyobb az átlagos hátralévő futamideje, amelyiknek kisebb az elvárt hozama. A kamatos kamatozású és a kamatszelvény nélküli kötvények hátralévő átlagos futamideje megegyezik a lejáratig hátralévő futamidővel. Minél nagyobb az átlagos hátralévő futamidő, annál hosszabb ideig kell várni, hogy a befektetés megtérüljön. Az elsőbbségi részvények és a törzsrészvények értékelése. A törzsrészvények árfolyamának és hozamának becslése. A növekedési ráta jelentősége és értelmezése a részvények értékelése során. A részvény árfolyama előre nehezen kiszámítható, hiszen sok tényezőtől függ. Az elméleti árfolyam meghatározásakor megpróbáljuk számszerűsíteni a várható pénzáramokat, majd azok ismeretében a jelenérték-számítás módszerét alkalmazzuk. A jövőbeli pénzáramokat egyrészt az osztalékok, másrészt pedig az eladási részvényárfolyam képviselik. A vállalati tervezés, valamint a piac nyilvánossága részben becsülhetővé teszi a cash-flow adatokat. A részvénytársaság közgyűlése az adózott nyereség felhasználására három egymást kizáró döntést hozhat: teljes összegét kifizetik osztalékként, teljes összegét a vállalatnál visszahagyják a saját tőke növelése érdekében, egy részét osztalékként kifizetik, egy részét saját tőke növelésére fordítják Osztalékráta: kifejezi, hogy az RT a tárgyévi adózott nyereségének milyen hányadát fordítja osztalékra. Osztalékráta = Adózott nyereségből osztalék/ adózott nyereség Újratőkésítési ráta: kifejezi, hogy a részvényesek részvényükre jutó adózott nyereségüknek milyen hányadát hagyják vissza a vállalatnál. Újratőkésítési ráta = 1- Egy részvényre fizetett osztalék (DIV) Egy rv-re jutó adózott nyereség (EPS) DIV: dividend, osztalék EPS: earning per Share, egy rv-re jutó adózott nyereség Első évi osztalék (DIV1) = A feloszható nyereségből osztalékra fordított összeg A törzsrészvények darabszáma Osztalékhozam % = A részvényre jutó osztalék (DIV1) A részvény jelenlegi árfolyama (Po) Árfolyamnyereség = Részvény év végi árfolyama (P1) év eleji árfolyam (Po) Árfolyamhozam= P1 Po Po Részvényhozam: azt fejezi ki, hogy a részvény összevont osztalék és árfolyam bevétele hány százaléka a részvény mai piaci értékének, a részvény mai árfolyamértékének. A részvény várható hozama (r)= DIV1+ (P1-Po) Po A részvénytőll elvárt hozamot tőkésítési rátának is nevezik. A részvény mai árfolyama (Po)= DIV1+ P1 1+r A saját tőke növekedése= Adózott nyereség osztalék x Adózott nyereség Adózott nyereség Saját tőke Növekedési ráta (g) = Újratőkésítési hányad x Saját tőke arányos nyereség Részvény árfolyama (P) = Első évi osztalék (DIV1) Tőkésítési ráta (r) Növekedési ráta (g) 9

10 A pénz- és tőkepiac jellemzői. Eszköz minden olyan dolog, amellyel jövedelmet lehet termelni, vagy a jövedelmet el lehet osztani a gazdaság szereplői között. Két csoportja a reáleszköz és a pénzügyi eszköz. Reáleszközök a föld, a gépek, gépi berendezések, a járművek és minden más eszköz, amely az emberi munkával együtt alkalmas új érték létrehozására. A jövedelemtermelés eszközei. Pénzügyi eszközök, amik a pénzügyi piacokon a kínálat, kereslet, az adásvétel, az ügylet tárgyát képezik. A reáleszközök által termelt vagyongyarapodás elosztásának az eszközei. A pénzügyi eszközök haszna a reáleszközökkel termelt jövedelemből származik, amelyet a pénzügyi eszközök finanszíroznak. Származtatott (derivált) eszközök olyan eszközök, melyek értéke más eszközök értékétől függ. Pénzügyi piacok: I. Pénzpiac, ahol rövid lejáratra (365 napot meg nem haladó) keresnek, ill. kínálnak pénzt, pü-i eszközöket. Az adásvétel tárgya lehet az állampapírok közül a kincstárjegy, a nyíltvégű befektetési jegy, a bankelfogadvány (=váltó, ahol a kibocsátó a bankot nevezi meg címzettnek). Itt hitelt a visszavásárlási egyezmény (repo) alapján nyújtanak. II. Tőkepiac, ahol egy évnél hosszabb lejáratra keresnek, ill. kínálnak pü-i eszközöket. Ilyen eszköz pl. a részvény, zártvégű befektetési jegy, stb. Az értékpapírpiac része a pü-i piacoknak. Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos értékpapírpiacot. Az elsődlegesen az újonnan kibocsátott értékpapírok kerülnek forgalomba. Itt alakul a megtakarítás tőkévé. A másodlagoson történik a kibocsátott értékpapírok átruházása, adásvétele, újból pénzzé történő visszaváltása. A két piac feltételezi egymást. Fizikálisan a pü-i piacok nehezen körülhatárolhatók. Lehet helyhez kötött, mint pl. a tőzsdei piac, de a tőzsdei is része annak a kommunikációs eszközökkel összekötött üzleti hálózatnak, amelyen belül a nap bármely órájában a legkülönbözőbb pü-i ügyleteket bonyolítják. A pü-i piacok struktúrája azok koncentráltsága szerint: 1) centralizált piac, ez a tőzsdei piac (első piac) 2) decentralizált piac a) Pulton keresztül való kereskedés, OTC piac (második piac) b) Harmadik piac c) Negyedik piac Tőzsdén kívüli piacok: OTC piacon kötött ügylet keretében a vételi, ill. az eladási árat az értékpapír kereskedő és az eladó, ill. az értékpapír kereskedő és vevő között kialkudott ár határozza meg. A harmadik piac lényegét tekintve OTC, tehát tőzsdén kívüli. A tőzsdén fix jutalékrendszer van. Az OTC piacon az ügyleteket ennél a jutaléknál alacsonyabb jutalék mellett kötik. A befektetők a részvényre nyilvános eladási, ill. vételi ajánlatot közölnek. Negyedik piacnak nevezik azt az értékpapírpiacot, ahol a nagy intézményi befektetők a tőzsdén jegyzett értékpapírokkal közvetlenül kereskednek, brókercégek nélkül. Nincs brókeri jutalék. A befektetők nem közölnek állandó eladási, vételi ajánlatokat. A nyílt piac és zárt piac, elsődleges és másodlagos piac jellemzői. Nyílt és zárt piac Nyilt piacon a pénzügyi eszközök nyílt kibocsátással kerülnek forgalomba (a kibocsátó bárkitől hajlandó tőkét bevonni üzletébe). A zárt piacon forgalmazott pénzügyi eszközök zárt körben kerülnek kibocsátásra (kiválasztott befektetői kör tőkéjét célozzák meg). Az értékpapírok nyílt piacának formái: - tőzsdei forgalmazás - tőzsdén kívüli kereskedés. Elsődleges és másodlagos piac Az elsődleges piacon a pénzügyi eszközök első eladása történik ("új" értékpapírok kerülnek forgalomba). Itt valósul meg a megtakarítás átalakítása műdködő tőkévé.(ezen a piacon juthatnak a vállalatok saját tőkéhez részvénykibocsátással és kölcsöntőkéhez kötvénykibocsátással, valamint itt történik a költségvetés kölcsöntőke-bevonása állampapírok forgalomba hozatalával. A másodlagos piac a már korábban kibocsátott értékpapírok forgalmazását jelenti ("használt", mások kezén már átment értékpapírok). A másodlagos piac nem képes transzformálni a megtakarításokat, viszont - megteremti a már kibocsátott eszközök eladhatóságát, azaz likviditást biztosít számukra (biztosítja a befektetések likviditását. A tőke csak akkor érzi magát biztonságban, ha biztosított a befektetések pénzzé tehetősége.) - összehangolja a különböző lejáratú megtakarításokat és befektetéseket (pl. egy ötéves lejáratú kötvényt a másodlagos piac képes öt, egymást követő egyéves vagy tíz, egymást követő féléves, stb. megtakarítással finanszírozni. Ez különösen olyan gazdasági körülmények között fontos, amikor a keletkező megtakarítások rövid lejáratúak, míg a vállalati befektetések általában hosszú lejáratúak, így finanszírozásuk egyébként lehetetlen lenne. A hatékonyan működő másodlagos piac feltétele az aktív elsődleges piacnak. - információkat szolgáltat a befektetőknek és a kibocsátóknak. (A másodlagos piacról nyert információk jelentősen befolyásolhatják a befektetők és kibocsátók viselkedését: pl. az árfolyamok alakulása meghatározza a befektetők jövőbeni befektetési döntéseit, behatárolja a kibocsátók jövőbeni lehetőségeit). Azonnali és a határidős piac értelmezése. Az azonnali (promt) pénzügyi piac, ahol a pénzügyi eszközökkel, termékekkel azonnali szállításra kereskednek. A teljesítés és az ellenérték megfizetése egyidejűleg, vagy a teljesítést követő rövid időn belül megtörténik. A határidős (termin) piac olyan piac, ahol a termékeket előre rögzített árakon (árfolyamon) adják és veszik egy, a jövőben meghatározott napon történő teljesítésre. A tőzsde fogalma, a tőzsdék jogállása, a tőzsdék fajtái. A tőzsde egy különlegesen szervezett, koncentrált piac, ahol a helyettesíthető tömegáruk kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint történik. Az áruk jelenléte nélkül nemcsak tényleges adásvételi ügyletek, hanem különféle spekulációs ügyletek is köthetők. Tőzsde: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő gazdálkodó szervezet. A magyarországi tőzsde jogi személy - Budapesti Értéktőzsde Zrt. legfontosabb feladata, hogy átlátható és likvid piacot biztosítson a Magyarországon és a külföldön kibocsátott értékpapírok számára. A hazai pénz- és tőkepiac központi szereplőjeként a Tőzsde forrásbevonási lehetőséget nyújt a gazdasági élet szereplőinek, egyúttal hatékony befektetési lehetőségeket biztosít a befektetők számára. A kereslet és kínálat koncentrálásával nyilvános információt biztosít a kereskedett termékek áralakulásáról. A tőzsdék fajtái: A. A forgalmazott áruk jellege szerint: 1. Árutőzsde: Az árutőzsdén fizikai áruk adásvétele folyik. Általános Speciális - Árucsoport - Egyetlen termék 2. Áru- és értéktőzsde 3. Értéktőzsde: Az értéktőzsdék tevékenységi körébe tartozik az értékpapír, a hitel és valutaügyletek, a nemesfémek kereskedelme. Az értékpapírtőzsde az értékpapírpiacok legszervezettebb formája. Feladata: az értékpapírok forgalmazása, árfolyamának megállapítása, a kereskedés nyilvánosságának és a befektetők számára az informálódás biztosítása. Általános Speciális - Deviza - Értékpapír - Nemesfém B. Jogállásuk alapján: 1. Európai kontinentális tőzsdék: közjogi jellegűek. Tevékenységük felett az állam gyakorol ellenőrzési felügyeletet. A vezetőséget vagy az állam nevezi ki, vagy a tagok választják. 2. Angolszász típusú tőzsdék: magánjogi jellegűek. Általában részvénytársaság formájában működnek, a vezetőséget pedig maguk választják. A működési feltételeiket önállóan alakítják ki. Tevékenységüket csak egyes jogszabályok korlátozzák. Ezek a következők: társasági törvény, PTK, tőkepiacra vonatkozó előírások. 10

11 A tőzsdék szereplői. Kibocsátók- forrásokat vonnak be A tőzsdei kereskedés kiemelten fontos szereplői a tőzsdei értékpapír kibocsátó cégek, mivel a Tőzsde azonnali piacán az általuk kibocsátott értékpapírok képezik a kereskedés tárgyát. Ahhoz, hogy egy kibocsátó értékpapírjával megkezdődhessen a kereskedés a Tőzsdén, a kibocsátónak be kell nyújtani a Tőzsdére az adott értékpapír bevezetésére vonatkozó kérelmét. A Bevezetési Szabályzatban foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem alapján a Tőzsde az adott kibocsátót felveszi a Terméklistára - amely a Tőzsdén kereskedhető termékeket tartalmazza. Ezt követően indulhat meg a kereskedés a kibocsátó ezen értékpapírjára Befektetők- forrásokat helyeznek el, kockázatokat mérsékelnek, spekulálnak Közvetítők- az eladók és a befektetők között közvetítenek, a befektetők nem jelennek meg közvetlenül a tőzsdén. Szerepük van az értékpapírok, származékos piaci termékek tőzsdére vitelében Ügynök: A befektetési eszközre vonatkozó adásvételi és bizományosi szerződéseket közvetíti az ügyfelek között. Az ügyfél részére ajánlatot csak a befektetési szolgáltató nevében tehet a befektetési szolgáltató által írásban meghatározott feltételek szerint. Saját nevében szerződést nem köthet, és közvetítőt nem vehet igénybe. Bizományos (bróker): kizárólag ügyfelei megbízásából vásárol és ad el értékpapírokat. Megbízóival kötési árfolyamon számol el Tevékenységét ügynöki jutalék ellenében végzi Az ügylet kockázatát a megbízó viseli. Értékpapír kereskedő (dealer): ügyfelei megbízásai alapján, továbbá saját számlára is vesz és ad el értékpapírokat. Ha ügyfelei megbízásait teljesíti, úgy jár el, mint a bróker. Ha saját számlájára vesz és készleteiből ad el, akkor végez értékpapír-kereskedői tevékenységet. Ilyenkor nincs ügynöki jutalék, haszna a vételi és eladási árfolyamok különbségéből származik. Elszámolóház, mely az ügyletek elszámolásában és teljesítésében játszik fontos szerepet. A Központi Elszámolóház és Értéktár Zártkörűen Működő Részvénytársaság (KELER Zrt.) a magyar pénz- és tőkepiaci infrastruktúra működésének kulcsfontosságú intézménye. A KELER Zrt. elszámolóházként végzi a Budapesti Értéktőzsde Zrt.-vel kötött megállapodás alapján - a tőzsdei forgalom elszámolását, valamint a tőzsdén kívüli, OTC-piaci elszámolást. A tőzsdei azonnali és származékos - ügyletek teljesítése tekintetében a felek a KELER Zrt.-vel, mint központi szerződő féllel (Central Counterparty, CCP) állnak szemben, aki az ügyletbe belépve átvállalja a felek nem-teljesítéséből adódó potenciális kockázatokat és mindkét féllel szemben garantálja a tőzsdei ügylet teljesítését. Mind a tőzsdei, mind a tőzsdén kívüli ügyletek elszámolása a szállítás-fizetés-ellenében elv (delivery versus payment, DVP) alapján történik: az értékpapír-ügylet értékpapír-oldali teljesítésére akkor és csakis akkor kerül sor, ha a pénzoldal teljesítése már megtörtént. Míg a tőzsdén kívüli ügyletek teljesítése bruttó elven, tételenként megy végbe, a tőzsdei azonnali ügyletek esetében az értékpapír és a pénzoldal teljesítése is nettó módon multilaterális nettósítás alkalmazásával történik. Az értékpapír-oldali teljesítésre minden esetben a KELER által vezetett értékpapír-számlákon, míg a pénzoldali teljesítésre egyrészt a KELER által vezetett pénzszámlákon, másrészt - az MNB számlavezetési körébe tartozó hitelintézetek esetében - a Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszerben (VIBER) kerül sor. A KELER Zrt. elszámolóházi és központi szerződő fél funkciója mellett központi értéktárifunkciót is (Central Securities Depository, CSD) ellát. A KELER Zrt. központi értéktári minőségében a következőket végzi: a központi értékpapír-nyilvántartás; az értékpapír-kód (ISIN kód) kiadása; a központi értékpapír-számlavezetés; belföldön kibocsátott értékpapírról külföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása; külföldön kibocsátott értékpapírról belföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása. Tekintettel rendszerkockázati jelentőségére, az MNB jegybanktörvényben meghatározott alapvető feladata, hogy figyelemmel kísérje (felvigyázza) tevékenységét a rendszer biztonságos és hatékony működése, továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében A tőzsdei árfolyamok, a tőzsdei ügyletkötés. Tőzsdei árfolyamok: - pillanatnyi árfolyam az adott termék kötéskor elfogadott ára - nyitó és záró árfolyam, az aznapi első és utolsó kötés árfolyamát takarja, ebből számolható átlagárfolyam - tőzsdeindex: a tőzsde egészének hangulatát, tendenciáját tükrözi. BUX Index: A BÉT hivatalos részvényindexe a BUX index, mely valós időben, 5 másodpercenként kerül kiszámításra az aktuális piaci árak alapján. Az index a BÉT részvény szekciójában szereplő legnagyobb tőkeértékű és forgalmú részvények árának átlagos változását tükrözi, ezáltal a tőzsdei folyamatok legfontosabb mutatószáma. Az index kosarába kerülő részvények súlyának meghatározásakor a Tőzsde a világon az elsők között tért át októberétől a tisztán kapitalizáció súlyozásról a piacon ténylegesen forgó állományt jobban megragadó közkézhányad alapú súlyozásra. A BUX index egyben kereskedhető index is. Határidős és opciós termékei elérhetőek a BÉT származékos szekciójában. Az üzletkötés menete: Mivel a tőzsdén csak tőzsdetag kereskedhet, a magánszemélyek, cégek a tőzsdetagok közvetítésével, a velük kötött megbízás szerződések alapján vehetnek részt a tőzsdei forgalmazásban. A megbízási szerződés tartalmazza: - a megbízás módját (adás, vétel) - az áru megnevezését, mennyiségét - melyik tőzsdén - milyen árfolyamon - vételnél melyik letét terhére (értékpapír-számla megjelölése) - meddig érvényes a megbízás - a költség és járulék nagyságát A bróker a megbízást végrehajtja, megköti az üzletet. A tőzsdei levezető rögzíti azt, hogy milyen feltételekkel, milyen értékpapírokra, milyen árfolyamon és mennyiségben kötnek üzletet, és ennek alapján állítja ki a kötjegyet. Kötjegy: Az adásvételről szóló szerződés. A tőzsdei ügylet csak akkor érvényes, ha a tőzsde szabályzatának megfelelően írásba foglalták. Tőzsdei ügylet: Az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedési joggal rendelkezők a tőzsdén, a tőzsdén forgalmazott árukra vonatkozóan egymással kötnek. A tőzsdén kívüli kereskedés jellemzői. Az OTC-piacok ( Over the Counter pulton át történő kereskedelem) a tőzsdén kívüli (másodlagos) értékpapír piacok. Kevésbé szabályozottak mint a tőzsde. Számítógépes hálózatokon keresztül működnek, ahol a kereskedők kétoldalú ajánlatokat hoznak nyilvánosságra: amennyiért hajlandóak eladni illetve vásárolni bizonyos értékpapírokat. Az OTC piacok előnye, hogy használatuk olcsó és gyors. A pénz- és tőkepiaci ügyletek fogalma, fajtái, jellemzői. Az egy éven belül lejáró műveleteket pénzpiaci, az egy éven túliakat pedig tőkepiaci műveleteknek hívjuk. Csoportosításuk: Azonnali ügyletek (spot vagy prompt) Határidős ügyletek A spot ügylet. Azonnali (prompt vagy spot) ügyletek: legegyszerűbb, az adásvételi szerződés megkötése és az ügylet teljesítése, azaz a lebonyolítás között max. 7 nap telhet el. Köthető: tőzsdén és kívül, forintra és devizára. Tárgya lehet áru, értékpapír, bankjegy, nemesfém. A prompt spot ügyleteket készpénzügyletnek vagy kasszaügyletnek is nevezik. A határidős ügyletek: a forward és a future ügyletetek jellemzői, összehasonlításuk. A határidős ügyletek lehetnek: - jövőbeli időpontra szóló adásvételi megállapodások, melyeket köthetnek a.) tőzsdén, koncentrált piacon (futures) A futures ügylet jogilag kötelező tőzsdei adásvételis szerződés. (A vevőnek az adott jövőbeni napon meg kell venni, az eladónak pedig el kell adni az előre kialkudott áron azt a pénzügyi eszközt, amelyre az ügylet szól.) A futures ügyleteket a tőzsdén ügynökök (bróker) kötik ügyfeleik megbízásából. A futures ügylet standardizált. (Ez azt jelenti, hogy nem minden pénzügyi eszköz képezheti a kereskedés tárgyát és főként nem tetszőleges időpontra.) Mint a tőzsdei ügyletek általában, a futures ügyletek is meghatározott kötésegységekre (kontraktus) és azok egész számú többszöröseire köthetők. 11

12 b.) tőzsdén kívül, dekoncentrált (OTC) piacon (forward) Tipikus példája a bankközi devizapiac (a kereskedelmi bankok egyrészt ügyfeleiknek nyújtanak határidős devizapozíció fedezésére lehetőséget, másrészt az előbbieknek és a saját pozícióiknak megfelelően kötnek ügyleteket a bankközi devizapiacon). A gyakorlatban 1,3,6 és 12 hónapos forward ügyleteket kötnek, amelynek fő oka, hogy a bankok a bankközi devizapiacon az ügyfelük felé vállalt forward nyitott pozícióikat általában a fenti időtávokra tudják lefedezni. c.) opciós ügyletek Az opciós (jogszerzési) ügyletek ugyancsak határidős tőzsdei szerződések. Az ügylet lényege: az egyik fél jogosult, a másik kötelezett ( szemben az eddig tárgyalt határidős ügyletekkel, ahol mindkét félnek kötelezettsége volt a lejáratkori teljesítés). Az opciós ügyletnek két szereplője van: - az opció kiírója (a jog eladója, aki kötelezettséget vállal a jövőbeni teljesítésre.) - az opció (a jog) vevője (jogot szerez arra, hogy lejáratkor eldönthesse, él-e az opciós lehetőséggel vagy sem. Akkor él vele, ha az árfolyam időközben számára kedvezően alakul. Az opció vevője a szerzett jogért cserébe opciós prémiumot /díj/ fizet az opció kiírójának az ügyletkötéskor Az arbitrage ügylet jellemzői. Arbitrázs ügylet: ugyanannak a tőzsdei terméknek a helyközi, vagy nemzetközi piacon kialakult, egymástól eltérő árának kihasználása nyereség elérése céljából. Az arbitrázsőr ott vásárol, ahol a termék a legolcsóbb, és ott ad el, ahol ugyanaz a termék a legdrágább. Mivel az arbitrázsőr csak akkor vásárol, ha azonnal magasabb áron értékesíteni is tud, így az ügylet kockázatmentes. A közvetlen arbitrázsügyletnél az arbitrázsőr két piac közötti árfolyameltéréseket használja ki nyereségszerzés céljából. Közvetett arbitrázsügyletről akkor beszélünk, amikor az arbitrázsőr kettőnél több piac árfolyamkülönbségét használja ki nyereségszerzés céljából. A devizaarbitrázs olyan ügylet, amikor valamely pénznemet egy adott pénzpiacon, adott időpontban jegyzett árfolyamán azért vesznek meg, hogy a vétellel egy időben azt eladják olyan piacon, ahol a pénznem árfolyama magasabb a vételi árfolyamnál, és ez által nyereséget érjenek el. Határidős piacok szereplői - Fedezeti ügyletkötők - Spekulánsok: hausse-spekuláns (bullish trader), baisse-spekuláns (bearsih trader) - Arbitrázsőrök: kamatláb ill. árfolyam eltérést kihasználva jutnak kockázatmentes profithoz. A fedezeti ügyletek (hedge) jellemzői. A fedezeti ügyletkötők (a hedgerek) a biztonságot helyezik előtérbe. A határidős piacon azért tevékenykednek, hogy más ügyletek keretében kalkulált hasznukat biztosítsák. Az ár, árfolyam illetve kockázatból adódó potenciális veszteség elkerülése érdekében egy az eredeti pozícióval ellentétes irányú határidős ügyletet kötnek. Így az ár, árfolyam, illetve kamat változása egyszerre érinti kedvezően, és kedvezőtlenül az üzletkötőket. Ez a jelenség okozza a kockázatsemlegességet, bár így le kell mondania a számára kedvező nyereség megszerzéséről is. A hedge alapját az a kapcsolat jelenti, ami a fizikai áru, és a határidős piacok között fennáll. Ez abban nyilvánul meg, hogy a két piac árai tendenciaszerűen egy irányba mozognak, sőt a közöttük megjelenő, illetve fennálló különbség viszonylag állandónak mondható. Ez a következőképpen jelenik meg: Amennyiben a fizikai áruk piacán árcsökkenésre lehet számítani, a kereskedők egyre jelentősebb része pozícióit a határidős piacokon igyekszik fedezni. A jelentős készletekkel bírók készleteiket piacra viszik, a vásárlók azonban nem kívánnak nagyobb mennyiségben vásárolni, sőt csökken a vásárlási szándékuk. Ebből következően a fizikai áruban érdekeltek viselkedése a határidős piacok árait, illetve árfolyamait az azonnali piacokéval azonos irányba mozdítja el. Ezt a folyamatot felerősíti a spekulánsok viselkedése, hiszen ha várható a határidős piacokon az árak esése, a spekulánsok eladásba kezdenek. A fedezeti ügyletnek két fajtáját különböztetjük meg: - vételi, vagy long hedge - eladási, vagy short hedge A short hedge alkalmazására árutőzsdék esetében akkor kerül sor, ha valamely kereskedő árufelesleggel rendelkezik, és árcsökkenéstől tart, így termékét még a mai magasabb áron szeretné áruba bocsátani. A long hedge ügylet létrehozására akkor kerül sor, ha a kereskedőnek nincs elegendő áruja (devizája), illetve a fogyasztók áruhoz szeretnének jutni, de áremelkedéstől tartanak Az opciós ügyletek értelmezése. Az opciós (jogszerzési) ügyletek ugyancsak határidős tőzsdei szerződések. Az ügylet lényege: az egyik fél jogosult, a másik kötelezett ( szemben az eddig tárgyalt határidős ügyletekkel, ahol mindkét félnek kötelezettsége volt a lejáratkori teljesítés). Az opciós ügyletnek két szereplője van: - az opció kiírója (a jog eladója, aki kötelezettséget vállal a jövőbeni teljesítésre.) - az opció (a jog) vevője (jogot szerez arra, hogy lejáratkor eldönthesse, él-e az opciós lehetőséggel vagy sem. Akkor él vele, ha az árfolyam időközben számára kedvezően alakul. Az opció vevője a szerzett jogért cserébe opciós prémiumot /díj/ fizet az opció kiírójának az ügyletkötéskor. Az opciók két alapvető fajtája: - vételi (call) opció Vételi jog képezi az ügylet tárgyát: a vételi opció vevőjének joga van kötési áron, az adott jövőbeni időpontban megvenni az ügylet tárgyát képező árut ( ami lehet deviza, értékpapír, tőzsdeindex) A vételi opció vevőjének vételi joga van, tehát akkor él majd jogával, ha a jövőbeni azonnali tőzsdei ár magasabb, mint opciós szerződésének kötési ára. Így olcsóbban jut az áruhoz, mintha a promt piacon venné meg. - eladási (put) opció Az ügylet tárgyát eladási jog képezi: az eladási opció vevője jogosult az adott jövőbeni időpontban, kötési áron eladni a pénzügyi eszközt, az eladási opció kiírójának pedig kötelessége megvenni azt, az előre rögzített feltételek mellett. (Tehát a vételi opció vevője vásárolhat, az eladási opció kiírója pedig köteles vásárolni, ha úgy hozza a helyzet.) A fent említett típusokon kívül az opció lehet még: - európai opció (időponti opció) Az opció vevőjének joga van egy meghatározott jövőbeni napon élni az adott "áru" kötési áron történő megvásárlásával vagy eladásával - amerikai opció (időtartam opció) Az opció vevőjének joga van egy meghatározott jövőbeni napig élni az adott "áru" kötési áron történő megvásárlásával vagy eladásával Az opció kiírója (eladója) - legyen az bármelyik opció - mindig a vevő pozíciójával ellentétes pozíciót vállal. Ez természetes, hiszen ahhoz, hogy jogunk legyen valamit kapni, valaki másnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy akkor és azt, amit akarunk, megkapjuk fizetség (prémium) ellenében. A határidős ügyletekkel kapcsolatban fontos fogalom a pozíció: - nyitott pozíciója van annak, akinek ár-, árfolyam- vagy kamatlábváltozásnak kitett eszköze vagy forrása van. A nyitott pozíció lehet rövid (short) és hosszú (long). A rövid (short) pozíció esetén vételi szándékról van szó (pl. az importőr későbbi devizaszükséglete a devizapiacon). A hosszú (long) pozíció eladásra szánt eszköz birtoklását jelenti (pl. az exportőr jövőbeni devizaárbevétele a devizapiacon). Nyitott pozíció előállhat tehát valakinek a gazdálkodásából adódóan, valamint egy határidős vagy promt ügylet eredményeként. (Devizáknál pl. a long futures pozíció$ ellenében történő egyéb deviza vásárlását jelenti, hiteleknél hitelnyújtást jelent, vagyis az adott tartozást megtestesítő értékpapír birtoklását.) A rövid pozíció (vételi szándék) fenntartója árfolyamcsökkenésre számít, amikor olcsóbban juthat a kívánt eszközhöz, illetve árfolyam-emelkedéstől tart (s reméli, hogy az nem következik be). A hosszú pozíció (eladási szándék) fenntartója ellenben árfolyam-emelkedésre számít, miáltal az eladandó eszköz kedvezőbben értékesíthető, ugyanakkor árfolyameséstől tart. A nyitott pozícióban lévő dönthet úgy, hogy fenntartja pozícióját és vállalja a kockázatot a várható nyereség reményében, vagy zárja azt egy ellenügylettel a promt vagy a határidős piacon. A lejárat előtt ellenügylettel le nem zárt pozíciókat a lejáratkor szállítással (vagyis teljesítéssel) egyenlítik ki. A rövid pozíció zárása promt vagy határidős vásárlással, a hosszú pozícióé promt vagy határidős eladással történhet. A swap ügyletek jellemzői. A swap (deviza-, tőke- és kamatcsere) ügylet valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után. A deviza swap olyan árfolyamüzlet, mely egy adott deviza azonnali eladását/vételét és egy időben ugyanannak a devizaösszegnek a határidős vételét/eladását jelenti: azonnali ügylet (spot) + határidős ügylet (forward) = devizacsereügylet (swap) A kamat swap ügylet valamely tőkeösszegre rögzített kamatláb alapján számított fix kamat és - bizonyos piaci kamatlábhoz, feltételhez igazított - változó kamatláb alapján számított változó kamatösszeg meghatározott időközönkénti cserée. 12

13 1. Beruházási döntések 1.1 A beruházások általános jellemzői Az ilyen döntések évekre előre meghatározzák az egész vállalat tevékenységét, mivel a tárgyi eszközök hosszú élettartalmúak és ezért az ilyen döntések később csak igen nehezen és csak nagy költségekkel csinálhatók vissza. A beruházási döntésekbe a stratégiai kérdéseknek az eldöntését is beleértjük. A beruházási döntés helyett egy másik nevet is lehet használni, ami a stratégiai eszköz-allokáció. A vállalatok a beruházási javaslatokat többféle szempontból vizsgálják. A műszaki szakembereket elsősorban az eszközök fizikai-műszaki paraméterei érdeklik, a számvitelesek főként azt elemzik, hogy mennyibe kerül a beruházás megvalósítása. A pénzügyi elemzőknek azt kell megítélni, hogy mennyit ér a tervezett beruházás. A beruházás pénzügyi szempontból történő megítéléshez két ismérvnek van megkülönböztetett szerepe: - beruházások célja, - és a beruházási javaslatok (projektek) közötti kapcsolat. A beruházási javaslatok megszűnésének főbb indítékai: - a cég bevételeinek növelése, - a költségek csökkentése, - a jogszabályoknak, hatósági előírásoknak való megfelelés, - az elavult, elhasználódott eszközök pótlása. A régi elavult berendezések kicserélését, hatékonyabb eszközökkel való pótlását számos esetekben költségcsökkentési célok motiválják. Vannak beruházások, amelyek révén nemcsak a költségek csökkenthetők, hanem egyidejűleg a bevételek is növelhetőek. Az elhasználódott eszközt egy új nagyobb kapacitású eszközzel pótolják, ez pozitív hatással lehet mind a bevételekre, mind a költségekre. A beruházási javaslatok egy részét jogszabályok, hatósági előírások kényszerítik ki. Az ilyen típusú beruházások elsősorban a környezetvédelmi, egészségügyi valamint, a biztonsági szabályok és előírásoknak való megfelelést szolgálják, és többnyire más projektekhez kapcsolódnak. A meglévő kapacitások bővülése nem jelent akkora kockázatot, mint például egy teljesen új termék gyártásának bevezetése. A beruházási javaslatok közötti kölcsönhatás: - független projektek, - egymást kölcsönösen kizáró projektek és, - más beruházásoktól függő projektek. Független projektek azok a beruházási javaslatok, amelyek beruházása nem függ más beruházásoktól. Egymást kölcsönösen kizáró beruházások egy projekt elfogadása kizárja más, vagy a többi javaslat kizárását. A más beruházásoktól függő projektek, amelyek elfogadása attól függ, hogy megvalósul-e egy másik beruházás, az ilyen projekteket össze kell vonni és egyetlen beruházásként kell kezelni. A pénzügyi eszközök értékelésekor egyértelműen megállapítható, hogy 1, Ritka az ún. zöldmezős beruházás, amikor egyértelműen hozzárendelhetők a pénzáramlások. 2, A vállalatok jövedelme többféle módon is mérhető, a legkézenfekvőbb mérőszáma például a nyereség. 3, A nyereség számviteli kategória nem alkalmas az eszközök piaci értékének a meghatározására. A beruházások pénzügyi értékelésénél csak a pénzáramlások (cash flow-k) relevánsak. Van néhány általánosan elfogadott elv, amelyek a beruházási javaslatok értékelésekor következetesen be kell tartani. Ezek az elvek, szabályok a következők: 1. A pénzáramokat növekményi alapon (incrementeal basic) kell becsülni. Egy projekt értékét azok a pótlólagos pénzáramlások adják, amelyek a javaslat elfogadásából következnek. 2. A pénzáramlásokat adózás után kell mérni, mivel az adó tényleges pénzkifizetést jelent a cég számára, másrészt a kezdő befektetés is adózott pénzből történik. 3. A beruházás valamennyi közvetett hatását figyelembe kell venni. Ha például egy autógyár bevezet egy új típusú kocsit, elég a nagy valószínűsége annak, hogy néhány régebbi típus forgalma visszaesik. Az ilyen mellékhatásokat eróziónak vagy még szemléletesebb kannibalizmusnak is nevezik. 4. Az elsüllyedt költségeket (sunk costs) el kell felejteni. Olyan kiadások tartoznak ide, amelyek már korábban megtörténtek, így megtérülésük nem függhet a beruházási javaslat elfogadásától, vagy elutasításától. 5. Figyelembe kell venni a beruházáshoz felhasznált erőforrások alternatívköltségét. A tőke alternatívköltsége, valamilyen haszonról való lemondás, valamilyen haszon feláldozását jelenti. 6. Figyelembe kell venni a forgótőkeigényt. A beruházások nemcsak tárgyi eszközök létesítését jelenti, hanem ezen kívül még bizonyos összeget be kell fektetni a forgóeszközökbe is. 7. A számításokban az inflációt konzisztensen (egyenértékűen) kell kezelni. Ez azt jelenti, ha a diszkontáláshoz minimális kamatlábat használunk, akkor a befektetésből származó pénzáramlásokat is normális értékben (folyó áron) kell számításba venni. 8. A finanszírozási költségeket figyelmen kívül kell hagyni. A finanszírozási költségek osztalék (részesedés) vagy kamat formájában történő kifizetéseket jelentenek a tulajdonosok, vagy hitelezők számára. 1.3 A pénzáramlások típusai A beruházások pénzáramlásai kezdő pénzáramlás működési pénzáramlás végső pénzáramlás 1, A kezdő pénzáramlás a beruházás érdekében, a beruházás eldöntésétől a beruházás üzembe helyezéséig felmerült kiadásokat foglalja magában. A kezdő pénzáramlás főbb jellemzői: + Az új eredeti bekerülési értéke + A tőkésíthető kiadások (szállítási, alapozási, szerelési ktg.) + Nettó forgótőke szükséglet + Meglévő erőforrások alternatív költsége - Régi eszközök értékesítéséből származó bevétel ± Adóhatás Kezdő pénzáram A kezdő pénzáramlásban az új" eszköz és a régi eszköz valamint az adóhatás csak olyan esetekben szerepel, amikor a beruházás célja a régi eszközök pótlása. Eszközcsere esetén akkor jelenik meg az ún. adóhatás, ha a régi eszköz eladásakor adóztatható jövedelem keletkezik. Könyv szerinti érték = piaci érték adóhatás: 0 Könyv szerinti érték > piaci érték adóhatás: + (adómegtakarítás) Könyv szerinti érték < piaci érték adóhatás: - (adófizetési kötelezettség) 2, A működési pénzáramlás becslésekor azt számszerűsítjük, hogy a beruházás üzembe helyezése után, a beruházás következtében hogyan változnak a vállalkozás cash flow-i a beruházás tervezett élettartama alatt. Bármely Periódus (év) működési pénzáramának főbb elemei: + Árbevétel - Folyó működési költségek - Értékcsökkenési leírás Adózás előtti eredmény - Társasági adó Adózás utáni eredmény (innentől cash flow szemléletű) + Értékcsökkenési leírás Folyó működésből származó pénzáram ± Forgótőke változás A periódus pénzáramlása A végső pénzáram meghatározásakor azt becsüljük, hogy a beruházás befejezése után mekkora pénzösszeget nyerhetünk vissza az eredeti befektetésből. A végső pénzáramlás két fő eleme: - a tárgyi eszközök értékesítéséből származó tényleges pénzbevétel (ha eladjuk a tárgyi eszközt) és - a felszabaduló forgótőke. 13

14 1.4 Döntési problémák, döntési kritériumok Döntési problémák a következők: - Érdemes-e megvalósítani valamely egyedi beruházást? megéri e? életképes e? - Több azonos célt szolgáló beruházási javaslat közül melyik a legjobb? - Milyen az optimális beruházási terv, ha több a jó beruházási javaslat, mint amennyi a rendelkezésre állótőke alapján megvalósítható? - Milyen hosszú legyen a használati idő, vagyis hány évig fusson a beruházás? A beruházási számítások olyan eljárások, amelyek csak a pénzben kifejezhető célokra vonatkoznak. A beruházási döntéseket megalapozó számítások két nagy csoportba sorolhatók: 1, Az egyik csoportba az ún. statikus számítások tartoznak, amelyek közös jellemzője, hogy nem veszik figyelembe a pénz időértékét. Ezek a számítások kevésbé komplikált, nem költséges eljárások. Manapság már önmagukban nem használják. A legismertebb számítási eljárások: - a költség összehasonlítás, melyik a legköltségesebb, - nyereség összehasonlítás, melyiknek nagyobb a nyeresége, - rentabilitásszámítás, időre vetített haszon, egy év alatt mennyit hoz? - megtérülési idő, hány év alatt térül meg a befektetett pénzünk. 2, A másik csoportba azok az eljárások tartoznak melyek figyelembe veszik a pénz időértékét. Ezek az ún. dinamikus számítások, amelyeket összefoglalóan jelenérték számításon, vagy diszkontált pénzáramokon alapuló technikának is neveznek. Ebbe a csoportba tartozik: - a nettó jelenérték-számítás (NPV), - a belső kamatláb-számítás (IRR) és - a jövedelmezőségi index (PI). 1.4 Megtérülési idő (Payback Period) Év X Beruházási javaslat Y X Halmozott jövedelem NPV ha r=10% X verzió Kezdő _ befektetés _ összege Megtérülési _ idő = Várhaó_ éves _ jövedelem PB x = = 2, 5év 4000 Y verzió b-c Megtérülési _ idő = t+ d-c t = az utolsó teljes év, amelyben a halmozott jövedelem kisebb a kezdő befektetés összegénél b = a kezdő befektetés összege c = halmozott jövedelem t évig d = halmozott jövedelem t + 1 évig PB y = 3 + = 3, 11év A megtérülési idő alkalmazásának előnyei: - egyszerű kiszámítani, és könnyen megtérül, - információt nyújt a beruházások kockázatáról, - előnyben részesíti a likviditást. A megtérülési idő hátrányai: - szubjektív, - nem méri a beruházási jövedelmezőségét, - távoli szempontok háttérbe szorulnak. Diszkontált megtérülési idő: hány év diszkontált jövedelemből térül meg az eredetileg befektetett tőke. 1.5 Nettó jelenérték (NPV) Cn NPV = -C0+å + n (1 r) A nettó jelenérték döntési szabály előnye: - figyelembe veszi mind a pénzáramok nagyságát, mind azok időbeli alakulását, - a nettó jelenérték kizárólag a beruházásokból várhatóan visszaáramló jövedelmektől (cash flow) és a befektetéseknek a tőkepiacokon kialakult jövedelmezőségi szintjétől, - a különböző beruházási javaslatokkal kapcsolatos pénzáramlások illetve nettó jelenértékük összeadható, - a legjobb döntési szabály az egymást kizáró beruházások rangsorolására. A döntési szabály hátránya: - erőforrás korlát esetén nehezen alkalmazható. 1.6 A belső kamatláb (IRR) Cn NPV = -C0+å + n (1 IRR) Azok a beruházások fogadhatók el, amelyek belső kamatlába magasabb, mint a beruházástól megkövetelt hozam IRR>r. A belső kamatláb szabály előnye: - figyelembe veszi a pénzáramlások nagyságát, azok időbeli alakulását. A kamatláb szabály hátránya: 14

15 - vannak olyan szituációk, amikor a belső kamatláb használata problémákat okoz. Eltérő méretű, egymást kölcsönösen kizáró beruházási javaslatok rangsorolása. Melyik beruházás a jó? Beruházási javaslat to Pénzáramlások millió Ft-ban t1 IRR % NPV ha r=10% millió Ft X Y Beruházási javaslat nem konvencionális pénzáramlásokkal: A beruházási javaslat pénzáramai (millió Ft-ban) Év Cash flow (25) 150 (275) 150 Cash flow előjele A belső kamatláb szabály feltételezi, hogy a beruházás élettartalma alatt képződő jövedelmek a belső kamatlábbal azonos ráta mellett újra befektethetők, a nettó jelenérték szabály azt feltételezi, hogy a közbenső pénzáramokat a tőkeköltségen tudja a cég befektetni. Mivel az utóbbi feltételezés a reálisabb, ezért helyesebb a nettó jelenérték szabály alapján dönteni. 1.7 Jövedelmezőségi index (PI) Haszon-költség aránymutató: a beruházás révén képződő jövedelmek diszkontált értékét a kezdő pénzáramláshoz viszonyítjuk. -C0 NPV PI = = C 0 Cn (1 r) C +å + 0 n Azok a beruházások fogadhatók el, amelyeknél a mutató értéke 1-nél nagyobb. Ha ugyanis PI>1, akkor a beruházás nettó jelenértéke biztosan pozitív. A jövedelmezőségi index előnye: - könnyű kiszámítani, - erőforrás korlát esetén jobban használható, mint a nettó jelenérték. A szabály hátránya: - elég nehéz értelmezni, - az egymást kölcsönösen kizáró beruházások esetében nem igazán használható. DÖNTÉS ELFOGADNI ELUTASÍTANI NPV>0 NPV<0 IRR>r IRR<r PI>1 PI<1 1.8 Miből adódik a pozitív nettó jelenérték? Néhány gyakori példa: - a vásárlók ragaszkodása a régi, bevezetett márkához, - elosztási rendszerek tulajdona vagy irányítása, - magas színvonalú termékek és gyártási technológiák szabadalmi joga, - források alacsonyabb költségen való megszerzésének, - a nagybani termelés vagy elosztás előnye, - munkaerő és menedzseri képességek megszerzésének lehetősége. 1.9 Beruházási javaslatok rangsorolása Bizonyos szituációk további módszerek alkalmazása válik szükségessé, ilyen speciális szituáció: - az eltérő élettartalmú, egymást kölcsönösen kizáró befektetések közötti választás, és - a beruházási javaslatok rangsorolása tőkekorlát esetén. Eltérő élettartalmú, egymást kölcsönösen kizáró befektetések közötti választás. Év A beruházás Becsült pénzáramok ezer Ft-ban B beruházás NPV (r=12%) Pótlási láncot feltételezve: Év A beruházás B beruházás Kezdő tőkekiadás Nettó pénzáram Kezdő tőkekiadás Nettó pénzáram NPV (r=12%) A beruházási javaslatok kiválasztása tőkekorlát esetén A, Belső korlát egy erősen konzervatív pénzügyi filozófia alapján vezetett cég valószínűleg nem lesz hajlandó hitelt felvenni, vagy újabb részvényeket kibocsátani azért, hogy tőkét szerezzen a beruházásokhoz. Ilyenkor a cég tőkekiadásait a belülről (a működés révén) képződő források korlátozzák. B, A külső megszorítások szintén korlátozhatják egy adott időszakban a vállalatok által megszerezhető tőke nagyságát. Például a vállalatok jelenlegi hitelezői a hitelszerződésekben kiköthetnek olyan adósság-saját tőke arányt, amellyel a jövőben felvehető kölcsönök összegét erősen behatárolják. C, Más cégek esetleg attól zárkóznak el, hogy a beruházásokhoz szükséges pénzt tulajdonosi tőke formájában szerezzék meg, mert a menedzsment vagy a nagyobb részvényesek félnek a társaság fenti kontroll elvesztésétől. D, Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a vállalatok gyenge pénzügyi pozíciója, vagy az értékpapír-piaci feltételek, esetleg a kettő együtt lehetetlenné, vagy megfizethetetlenül drágává teszi az új vállalati kötvények, és részvények kibocsátását. Az említett szituációkban a megvalósítható beruházásoknak szintén a belső forrásokból képződő tőke nagysága szab határt. 15

16 A tőkekorlát miatt a beruházási javaslatokból azokat kell kiválasztani, amelyek együttesen a legnagyobb nettó jelenértéket adják. A tőkekorlát is hosszabb időszakon keresztül fennáll, akkor a beruházások kiválasztása igen komplikálttá válhat Ilyenkor a cégek különböző matematikai programozási technikákat (például lineáris programozást) alkalmazhatnak a beruházások optimális kombinációjának megoldására. Amikor viszont a kezdő tőkekiadások egyetlen periódusban történnek, az optimális kombináció kiválasztásához jól használható a jövedelmezőségi index is. Ez a megközelítés a következő lépéseket tartalmazza: - ki kell számítani minden egyes beruházási javaslat jövedelmezőségi indexét, - a jövedelmezőségi indexek alapján a beruházási javaslatokat rangsorolni kell, kezdve a legmagasabbtól a legalacsonyabbig, - a legnagyobb jövedelmezőségi indexű beruházással kezdve megyünk a listán felfelé, és addig válogatunk az 1-nél nagyobb jövedelmezőségi indexszel rendelkező beruházásokból, amíg a rendelkezésre állótőke ki nem merül. A javasolt beruházások rangsorolása a jövedelmezőségi indexük alapján: A beruházás Jövedelmezőségi index PI Kumulatív Beruházási javaslat Kezdőtőke befektetés Jelenértéke PV NPV Kezdő tőkebefektetés NPV A , B , C , D , E , F , G , H , Tételezzük fel, hogy a cég menedzsmentje a következő periódusra ezer Ft tőke megszerzését tartja kívánatosnak és elérhetőnek. Miután adott az ezer Ft-os felső határ, a menedzsment a legmagasabb jövedelmezőségi indexű beruházástól haladva lefelé a listából sorrendben kiválaszthatja az A, B, C és D beruházási javaslatot A négy beruházás együttes nettó jelenértéke ezer Ft, megvalósításuk pedig ezer Ft-ba kerül, tehát a rendelkezésre álló tőkéből ezer Ft kihasználatlanul marad. A beruházások egy olyan másik kombinációját keresi meg, amely lehetővé tenné a rendelkezésre állótőke teljes kihasználását és növelné a kumulatív nettó jelenértéket. Ebben az esetben az A, B, C, E és F beruházás lenne valószínűleg az új kombináció. Ez a kombináció teljesen lekötné a rendelkezésre álló ezer Ft tőkét és ezer Ft nettó jelenértéket (az eredeti kombinációnál ezer Ft-tal nagyobbat) eredményezne. Megkísérelheti ezer Ft-tal növelni a befektethető tőkét és akkor az E beruházás is megvalósítható lenne. A listán szereplő első négy (A, B, C, D) beruházást fogadja el és a megmaradó ezer Ft-ot rövid lejáratú értékpapírokba fekteti be a következő időszakig. Esetünkben az első alternatíva tűnik a három közül a legjobbnak. Egy beruházás használati élettartama a beszerzés (üzembevételével) időpontjától a jogi, műszaki vagy gazdasági okból történő üzemen kívül helyezés időpontjáig eltelt időszak. A jogi használati időtartam az az időtartam, amely alatt az objektumot jogi előírások vagy szerződések alapján használni lehet. A műszaki használati időtartam az az időtartam, amely alatt a beruházás műszaki állapota a működtetést lehetővé teszi. Időtartam végét a technikai elavulás, vagy biológiai, kémiai stb. változások alapján lehet meghatározni. A gazdasági használati időtartam az az időtartam, amíg a beruházás használata gazdasági szempontból ésszerűnek látszik. A gazdasági használati idő függ: - a jogi időtartamtól, - a műszaki időtartamtól, - a kereslet-kínálat változásától, - a műszaki haladástól. Az optimális használati élettartamot már a beruházási döntés előtt meg kell határozni (ex ante optimálás), mivel annak hatása van a beruházás hatékonyságára. Tehát már a döntés előtt fel kell tenni a kérdést: Meddig tudjuk az adott berendezést ésszerűen használni, vagy előnyös-e a beruházás a feltételezett élettartammal? Az optimális pótlási időpont akkor jelent döntési problémát, amikor egy beruházást már megvalósítottak (ex post optimálás). Ekkor merülhet fel, például olyan kérdés, hogy egy régebbi berendezést megérné-e most azonnal kicserélni? Az optimális használati élettartam becslésekor különbséget kell tenni az egyszeri és az ismétlődő beruházások között. Egyszeri beruházás esetében a nettó jelenérték alapján határozható meg az optimális használati idő. A döntési szabály úgy szól, hogy abban az évben éri el egy beruházás az optimális használati időt, amelyben a nettó jelenértéke maximális. Az ismétlődő beruházás azt jelenti, hogy a gazdasági élettartam végén azonos feltételekkel megismétlik. Ez nem fizikai, hanem gazdasági értelemben vett azonosságot jelent. Optimális pótlási időpont - régi beruházás azonnali pótlása, - régi beruházás 1 év múlva. A döntési probléma megoldásához statikus és dinamikus számítások igénybe vehetők. Statikus megközelítés esetén az ún. költség-összehasonlító eljárást alkalmazzák. Ennek lényege, hogy az új létesítmény üzemeltetésének átlagköltségét a régi létesítmény határköltségével vetik össze. A likvidációs érték az azonnali pótlás esetén elérhető eladási árat jelenti. Ha a pótlás 1 évvel később történik, a likvidációs érték csökken, és a két likvidációs érték különbségét kell értékcsökkenésnek tekinteni. A helyettesítési probléma dinamikus megközelítésekor a nettó jelenérték módszer használatos. 2. Beruházások kockázatának becslése 2.1 A beruházások kockázata A vállalatok jövedelmének alakulását egyrészt a makrogazdasági tényezők (az ún. piaci kockázati tényezők, mint például a gazdasági növekedés üteme, az infláció mértéke, az olajárak alakulása stb.) másrészt vállalat specifikus tényezők, mint például a versenytársak tevékenysége, a fogyasztók ízlésének változása, a költségek és az eladási árak változása stb. befolyásolják. Amikor a beruházási tervek kockázatát elemezzük, akkor hasonlóan, mint a részvényeknél különbséget kell tenni a projektek teljes kockázata és piaci, vagy portfolió kockázat között. A projektek teljes kockázata a beruházás révén képződő cash flow-ok változékonysága. A piaci kockázat pedig a projektek bétáján alapul, vagyis az érzékenységén %-ban reagál az adott projekt a piaci változásokra. 2.2 A nettó jelenérték becslésének problémái A becslések pontatlanok, vagy rosszak, akkor pontatlan vagy rossz lesz a kiszámított eredmény. Annak a lehetőségét, hogy rossz döntést hozunk a hibásan becsült pénzáramlások következtében, előrejelzés kockázatnak nevezzük. Rá kell tudnunk mutatni valamilyen specifikumra, mint a pozitív nettó jelenérték forrása. A továbbiakban áttekintjük azokat a módszereket és technikákat, amelyek segítségével becsülni lehet az előrejelzési kockázatot, erre a célra a legáltalánosabban elterjedt módszerek a következők: pontos megbízható legyen Szcenárió (forgatókönyv) elemzés. 2.3 Szcenárió elemzés A nettó jelenérték becslését ezt a továbbiakban alapesetnek fogjuk levezni. A továbbiakban megpróbáljuk felismerni a hiba lehetőségét. Miután befejeztük az alapesetet, meg kell vizsgálni, a jövőre vonatkozó különböző megközelítések hatását a becsléseinkre. Egyik legegyszerűbb módja, hogy a projekt különböző elemeire vonatkozóan az alapesetnél nagyobb illetve kisebb értékeket határozunk meg. 2.4 Érzékenységi elemzés Az érzékenységi elemzés (sensitivity analysis), olyan területeken hasznos, ahol az előrejelzés (a becslés) különösen nagy kockázattal jár. Az érzékenységi elemzéssel azt vizsgáljuk, hogy a kulcsfontosságú paraméterek (mint például a piac nagysága, a piaci részesedés, a termelési költségek, eladási ár stb.) értékeiben bekövetkező változások hogyan hatnak a beruházás nettó jelenértékére, azaz mennyire érzékeny a beruházás nettó jelenértéke egy bizonyos paraméter (például az eladási ár) változására. Az érzékenységi elemzés abban különbözik a szcenárió-elemzéstől, hogy itt egyetlen paraméter kivételével az összes többit változatlannak tekintjük. A beruházás nettó jelenértéke a változók különböző értékei esetén 16

17 Változó Érték Nettó jelenérték millió Ft Pesszimista Várható Optimista Pesszimista Várható Optimista A piac nagysága db ,8 +138,7 +241,6 Piaci részesedés % ,1 +138,7 +344,4 Eladási ár Ft/db ,0 +138,7 +344,4 Változó költség Ft/db ,2 +138,7 +262,1 Állandó ktg. millió Ft ,5 +138,7 +132,0 2.5 Monte-Carlo szimulácó A Monte-Carlo-szimulácó lényegében a két előbbi vizsgálat kombinációját jelenti (szcenárió elemzés + érzékenységi elemzés). A szimuláció egyrészt lehetővé teszi, hogy megvizsgáljuk a különböző paraméterek egyidejű változásának a beruházás nettó jelenértékére gyakorolt hatását, másrészt korlátlan számú változat előállítható. A szituációs elemzés alkalmazásakor ezért először becsléseket kell adni minden olyan változó valószínűségi eloszlására, amely hatással van a beruházás pénzáramaira. Egyes változók valószínűségi eloszlása nagyobb biztonsággal becsülhetők, míg másoké (például a piac nagysága, a piaci részesedés, az eladási ár) kisebb biztonsággal adható meg. A következő lépésben az egyes változókat és a hozzájuk tartozó becsült valószínűségi eloszlásokat be kell vinni a számítógépbe. A számítógép találomra (véletlen mintavétellel) minden változóhoz kiválaszt egy valószínűséget. A kapott nettó jelenértékekből kiszámíttatjuk a nettó jelenérték valószínűségi eloszlását, a várható (átlagos) nettó jelenértéket és annak szórását. Az elméleti és gyakorlati nehézségek a következők: A szimulációs elemzés hallgatólagosan azt feltételezi, - ami az első periódusban történik, az független attól, hogy mi történik az összes többi periódusban, - a változók minden egyes perióduson belül függetlenek egymástól, - az eladott mennyiség és az eladási ár független egymástól. - nem ad világos, egyértelmű döntési szabályt. 2.6 Fedezeti pontelemzés Mekkora az a minimális forgalom, meddig csökkenhet az értékesítés anélkül, hogy a beruházás veszteségessé válna. Ha például egy új termékkel akarunk egy új piacra belépni, a legnehezebb dolog, előre jelezni pontosan, hogy mennyit tudunk majd eladni. A, A számviteli fedezeti pont azt a kibocsátási (értékesítési) volument jelenti, amelynél az árbevétel éppen fedezi a folyó működési költségeket, tehát a vállalatnak sem nyeresége sem vesztesége nem keletkezik. A fedezeti pontot úgy számítjuk ki, hogy az árbevételt és az összes működési költséget egymással egyenlővé tesszük. B, Pénzügyi fedezeti pontok A beruházás képződő pénzáramlások jelenértéke éppen megegyezik a kezdő tőkebefektetéssel. 3. A vállalati tőkeköltség 3.1 A tőkeköltség értelmezése A tőkeköltség fogalmát két oldalról is megközelíthetjük. A vállalat oldaláról a tőkeköltség (cost of capital) a finanszírozási források ára, tehát amit a beruházások megvalósításához szükséges tőke megszerzéséért a hitelezőknek vagy a részvényeseknek fizetni (illetve ígérni) kell. A befektetők oldaláról a tőkeköltség a vállalat értékpapírjaitól elvárt, megkövetelt hozam. A tőkeköltség-szabály pedig azt mondja ki, hogy egy beruházási javaslatot akkor érdemes megvalósítani, ha a várható hozama (belső megtérülési rátája) a tőkeköltségnél magasabb. A beruházások elvárt hozamát nem a menedzsment szabja meg, hanem azokon a hozamokon alapul, amelyeket a befektetők a hasonló kockázatú alternatív befektetéseken elérhetnek, a pénzügyi piacokon határozódik meg. A tőkeköltség becslését alapvetően két dolog nehezíti. - az egyik problémát az jelenti, hogy a vállalatok befektetéseiket, beruházásaikat rendszerint többféle forrásból származó tőkék valamilyen kombinációjával finanszírozzák, - a másik probléma abból adódhat, hogy az új beruházások kockázata lényjegesen különbözhet a vállalat meglévő eszközeinek a kockázatától. 3.2 Az adósság költsége Beruházásaikhoz hosszú lejáratú kölcsönt alapvetően bankhitel formájában, vagy a tőkepiacról különböző típusú kötvények kibocsátása útján szerezhetnek a vállalatok. Egy vállalat számára a kölcsöntőke (ára) költsége a befektetők által elvárt hozam. Kötvény esetében az a ráta (rd), amely mellett a jövőbeli kamatok törlesztések jelenértéke éppen egyenlő a kötvény aktuális (vételi) árfolyamával. Ha az eladási árfolyam azonos a névértékkel, akkor az adósság adózás előtti költsége (ri) megegyezik a névleges kamatlábbal. A befektetőknek kifizetett kamat a kibocsátó cég szempontjából költség, vállalat nyereségét és ezen keresztül a nyereségadó alapját is csökkenti. Adózás utáni (rd) tőkeköltség a kővetkező: rd = ri(1-t) Tételezzük fel, hogy egy vállalat 100 millió Ft értékben bocsát ki 14%-os névleges kamatozású kötvényt, amit névértéken adnak el. Ha a vállalat 18% társasági adót fizet, akkor a kölcsön formájában szerzett tőkeadózás utáni költsége: rd = 14%(1-0,18)= 11,48% A kötvény lejáratig számított hozamát a kötvénykibocsátó szemszögéből számítottuk ki, ezért az előjelek fordítottak. A kötvény kibocsátója számára a kamatfizetés és a névérték visszafizetése pénzkiáramlás, a kötvény eladásából befolyó pénzösszeg pedig pénzbeáramlás. A kötvények lejáratig számított hozamát a befektetők szemszögéből a következők szerint kellene kiszámítani: 3.3 Az elsőbbségi részvény költsége Egy vállalat számára az elsőbbségi részvény költsége befektetők által a társaság elsőbbségi részvényeitől elvárt hozam. A legtöbb elsőbbségi részvénynek nincs lejárata, és az osztalék nagysága is előre rögzített, ezért a tőkeköltség becslésére egyszerű örökjáradékon alapuló értékelési modell használható. rp = Dp/Pnet A számításokban árfolyamként az elsőbbségi részvények kibocsátási költségekkel csökkentett eladási árát (Pnet) kell alkalmazni. 3.4 A saját tőke költsége A tulajdonosi töke költsége az a hozamráta, amit a befektetők a vállalatok törzsrészvényeitől elvárnak, megkövetelnek. Tulajdonosi tőkét (equity capital) kétféle módon szerezhetnek a vállalatok: - belső forrásból, a nyereség (egy részének) visszaforgatásával, és - külső forrásból, új részvények kibocsátása révén. a, A belső forrásból származó tőke költsége Visszaforgatott nyereséget nem tekinthetik a vállalatok ingyen forrásnak. Vállalat vezetése úgy dönt, hogy a nyereséget visszaforgatja, és újra befekteti a vállalatba, akkor ezeknek a befektetési lehetőségeknek olyan hozamot kell ígérni, mint amilyen hozamot a részvényesek a hasonló kockázatú alternatív befektetéseken elérhetnek, de legalább akkorát, mint a cég meglévő eszközei. a1, Osztalékértékelési modell A várható jövőbeli osztalékok évente azonos g ütemben növekednek. re = DIV1 P 0 + g Tegyük fel, hogy valamely társaság ebben az évben egy részvényre 156 Ft osztalékot fizetett. A részvény jelenlegi árfolyama Ft. re = + 0,12 = 0,17 vagy 17% 156 x 1, Tehát a példában szereplő társaságnak 17% körüli hozamot kell ígérni a részvényeseknek ahhoz, hogy egyetértsenek a nyereség egy részének visszaforgatásával. 17

18 Néhány probléma: - a modell csak olyan vállalatok esetében használható ahol a saját tőke költségére rendszeresen fizetnek osztalékot, továbbá, ha hosszabb távon egy ésszerű növekedési ütem valószínűsíthető, - a becsült saját töke költsége nagyon érzékeny a becsült növekedési ütemre. Például, ha a becsült növekedési ütemet 1% ponttal módosítják fölfelé, akkor ez a saját tőke költségében több, mint 1%-pontos növekedést fog eredményezni. - az osztalékértékelési modell nem veszi olyan egyértelműen figyelembe a kockázatot, mint például a CAPM. A modell alapján bármely értékpapír elvárt hozamát a következő tényezők határozzák meg: 3.5 Tőkepiaci árfolyamok modellje CAMP ri = rf + pi(rm - rf) - a kockázatmentes kamatláb (rf), kockázatmentes kamatlábnak leggyakrabban a rövid lejáratú állampapírok (1-3 hónapos diszkont kincstárjegyek) hozamát tekintik. - a várható piaci hozam (rm), a várható piaci hozam azt a hozamot jelenti, amit a befektetők a jövőben remélnek az olyan részvényektől, amelyek bétája 1, illetve a piaci portfoliótól várnak (a vállalat bétája Bi). Természetesen a CAPM alkalmazásával kapcsolatban is felmerül néhány probléma: - a modell alkalmazásához szükség van a piaci kockázati prémium és a béta koefficiens becslésére, - a múltbeli adatokat használja fel a jövő előrejelzésére. Nézzünk egy példát a CAPM alkalmazására is! Tételezzük fel, hogy az előző példában szereplő vállalat részvényeinek bétája az elemzők számításai szerint 0,9. Ha a kincstárjegyek hozama 10%, a piaci portfolió várható hozamát pedig 18% körülire becsülik, akkor a befektetők által elvárt hozam (a saját tőke költsége): re = rf + β x (rm -rf) re = 0,10 +0,9 x (0,18-0,10) = 0,172 vagy 17,2% Felvetődhet a kérdés, melyik módszert válassza egy vállalat, ha a saját tőke költségét szeretné kiszámítani? A választás az elérhető információk mennyiségétől és megbízhatóságától függ. Az osztalékértékelési modell a saját tőke költségét a várható osztalékhozamból és a várható növekedési rátából vezeti le. A CAPM a saját töke költségét a részvény múltbeli hozama és a múltbeli piaci hozam viszonyából származtatja. Drágább, mint a visszaforgatott nyereség ennek két oka van: 3.7 Külső forrásból származó tőke költsége - új részvények kibocsátásakor különböző költségek merülnek fel (flotation cost), például szakértői díjak, hirdetési költségek, adminisztrációs költségek stb. - az új részvények eladási árfolyama szinte mindig alacsonyabb, mint a vállalat részvényeinek, piaci árfolyama. Az új kibocsátással a kínálat megnövekszik, és ha minden egyéb feltétel a korábbiakkal megegyezik. re = Nézzünk egy példát! + g Induljunk ki a visszaforgatott nyereség költségének számításakor használt alapadatokból, ahol P0 = Ft, g =12%, re = 17% és DIV0 = 156 Ft volt. Az új kibocsátású részvények eladását Ft-os árfolyamon tervezik. Az előzetes számítások szerint részvényenként 200 Ft kibocsátási költséggel kell számolni. Ha az osztalék évi 12%-os növekedésére lehet számítani, akkor a részvények eladásából származó saját tőke költségét az alábbiak szerint kapjuk meg: re = + 0,12 = 0,178 vagy 17,8% 3.8 Vállalati átlagos tőkeköltség WACC Súlyozott átlagos tőkeköltség (Weighted average cost Of Capital, WACC), a különböző finanszírozási források egyedi költségeinek súlyozott átlaga. A súlyokat az egyes finanszírozási forrásoknak a cég tőkeszerkezetén belüli aránya képezi. DIV1 P net 156 x 1, Adott összetételű egységnyi plusz tőke megszerzése mibe kerül a vállalatnak: WACC = We x re + Wp x rp + Wd x rd re = a saját tőke költsége rp=az elsőbbségi részvény költsége rd = az adósság költsége (adózás után) We = a saját tőke aránya a tőkeszerkezetben Wp = az elsőbbségi részvények aránya Wd = az adósság aránya Ez a tőkeköltség használható diszkontrátaként a beruházási javaslatok értékelésekor olyan esetekben, amikor: - az új beruházás kockázata nagyjából azonos a cég már meglévő eszközeinek átlagos kockázatával, és - a vállalat nem kíván változtatni a jelenlegi tőkeszerkezetén. 4. Döntés a tőkeszerkezetről 4.1 A finanszírozási döntések jellemzői hosszú távú befektetéssel A hosszú távú finanszírozási döntések általában hosszabb távra meghatározzák a vállalatok működésének gazdasági és pénzügyi feltételeit. A hosszú távú finanszírozási döntések lényegesen különböznek a hosszú távú befektetési döntésektől. 1. A döntések visszavonhatósága: A finanszírozási döntések könnyebben, általában gyorsabban és kisebb veszteséggel megváltoztathatók, visszafordíthatók. Például, ha magas az adóság, akkor kibocsáthat részvényeket, és a részvények eladásából származó pénzt a hitelek visszafizetésére fordítja. 2. A döntés kimenetelét illetően: A termelési tényezők piaca nem tökéletesen kompetitív piac. Kompetitív piacon nehéz olyan üzletet találni, amely pozitív nettó jelenértéket eredményez. 4.2 A tőkepiac hatékonysága A tőkepiacok akkor hatékonyak, ha az értékpapírok árfolyamai azonnal és teljes mértékben tükrözik az értékpapírok várható hozamával és a hozamok kockázatával kapcsolatos valamennyi lényeges információt. A befektetők ennek birtokában hozzák meg döntéseiket, módosítják portfoliójukat. A piaci hatékonyság három fokozatát szokták megkülönböztetni: I. A piaci hatékonyság gyenge formája: Az árfolyamok az elmúlt időszak árfolyamának teljes információtartalmát tükrözik. A részvények a múltbeli árfolyamának és hozamának információin alapul, mivel a múltbeli árfolyamváltozások ismerete nem használható a jövőbeli árfolyamváltozások előrejelzésére. II. A piaci hatékonyság közepes formája: Egyetlen befektető sem remélhet kiemelkedő hozamot. Az árfolyam nemcsak a múltbeli időszaki árfolyamokat, hanem a nyilvánosságra hozott egyéb információk értékét is pontosan tükrözi. III. A piaci hatékonyság erős formája: A részvények árfolyama nemcsak publikus információkat tükrözi, hanem azokat is, amelyek a gazdaság és a vállalat fundamentális elemzésével nyerhetők. Nincs egyetlen olyan befektető vagy befektető csoport sem aki, vagy amely állandóan képes lenne átlagon felüli profitot elérni. 4.3 Tőkeszerkezet és a pénzügyi tőkeáttétel Pénzügyi tőkeáttétel akkor keletkezik, amikor a vállalat olyan forrásokat is használ befektetései finanszírozására, amelyhez fix költségek kapcsolódnak. Fix költségű finanszírozási forrás a hitel és az osztalékelsőbbségi részvény, a pénzügyi lízing. A pénzügyi tőkeáttétel mértéke azt fejezi ki, hogy a kamatfizetés és az adózás előtti jövedelem (EBIT) 1%-os változása hány %-os változást eredményez az egy részvényre jutó jövedelemben (EPS). A pénzügyi tőkeáttétel mértéke a következő összefüggés alapján számolható ki: 18

19 DFL EBIT = x EBIT-I-Dp /( 1 - T ) I = a vállalat által fizetendő évi kamat Dp= az elsőbbségi részvények után fizetendő évi osztaléka T = a társasági adó mértéke (%) Ha a vállalat a befektetésesei finanszírozásához nem használ elsőbbségi részvényt, csak hitelt, a formula a következőképpen írható fel: DFL EBIT = x EBIT - I 4.4 A tőkeszerkezetre vonatkozó döntések A tőkeszerkezettel kapcsolatos döntések alapkérdése, hogy hitelt vegyen-e fel a vállalat, vagy saját tőkével célszerűbb finanszíroznia? A döntési problémát a részvényesek szempontjából kell vizsgálni, a megoldás pedig alapvetően a vállalat folyó működési jövedelmének (EBIT) színvonalától függ. Tételezzük fel, hogy X vállalat jelenlegi tőkeszerkezete csak törzsrészvényekből áll. A forgalomban lévő részvények száma 350 ezer db. A vállalat számára jelentős fejlesztési lehetőség kínálkozik, és a megvalósításához két alternatív finanszírozási terv készült. Az első terv továbbra is tisztán saját tőkével való finanszírozást javasol. A beruházáshoz szükséges tőkét 150 ezer db részvény kibocsátásával lehetne megszerezni, a részvényeket Ft-os árfolyamon lehet kibocsátani. A második finanszírozási terv 300 millió Ft összegben kötvény kibocsátását javasolja. A hosszú lejáratú kötvények piaci hozama 10% körül van. Ha a vállalat az első tervet valósítja meg, a tőkeszerkezete továbbra is tisztán saját tőkéből fog állni. Ha a második mellett a befektetéseit részben adóssággal is finanszírozna a cég, hogy mikor előnyös a hitellel és mikor a saját tőkével való finanszírozás. Használatos módszer az ún. EBIT/EPS elemzés. Az egy részvényre jutó jövedelem alakulása a tőkeszerkezet és a működési jövedelem függvényében Megnevezés EBIT = eft EBIT = eft Finanszírozás saját tőkével (I. terv) Kamatfizetés és adózás előtti jövedelem eft Kamat ezer Ft (nincs hitel) - - Adózás előtti jövedelem ezer Ft Társasági adó (18%) Adózás utáni jövedelem ezer Ft Forgalomban lévő részvények száma ezer db = Egy részvényre jutó jövedelem (EPS) Ft Kamatfiz. és adózás előtti jöv. változása % / = +66,7 Egy részvényre jutó jöv. változása % 205 / 123 = +66,7 Finanszírozás hitellel (II. terv) Kamatfizetés és adózás előtti jövedelem eft Kamat ezer Ft 10% Adózás előtti jövedelem Társasági adó (18%) Adózás utáni jövedelem ezer Ft Forgalomban lévő részvények száma ezer db Egy részvényre jutó jövedelem Ft (EPS) / 350 = 105, / 350 = 222,6 Kamatfiz. és adózás előtti jöv. változása % / =+66,7 Egy részvényre jutó jöv. változása 222,6 / 111,2 = +111,2 Az első esetben lineáris a kapcsolat az EBIT és az EPS között. A második esetben az EBIT növekedésénél jobban nő az EPS hitel. A kamatfizetés és adózás előtti jövedelem és az egy részvényre jutó jövedelem között lineáris kapcsolat áll fenn. EBIT/EPS közömbösségi pont, mivel ennél a jövedelem szintnél mindkét finanszírozási terv esetén azonos lenne az egy részvényre jutó jövedelem. Az EBIT-EPS közömbösségi pont tehát ott van, ahol: EPS (hitellel történő finanszírozás) - EPS (saját tőkével való finanszírozás) II. terv = I. terv 19

20 Id = kamat (hitellel történő finanszírozás esetén) Ic = kamat (saját tőkével történő finanszírozás esetén) Dp = elsőbbségi részvények osztaléka Nd = részvények száma hitellel történő finanszírozás esetén Nc = részvények száma saját tökével való finanszírozás esetén T = társasági adó mértéke 500(0,82EBIT ) = 350 x 0.82EBIT 410EBIT = 287EBIT 123EBIT = EBIT = ezer Ft (EBIT I d ) x (1 T) Dp N d = (EBIT Ic) x (1 T) Dp N c Tisztán saját tőkével történő finanszírozás, az EBIT különböző szintjein Forgatókönyv EBIT e Ft Kamat e Ft Adózás előtti eredmény e Ft Adó (18%) Adózott eredmény e Ft Saját tőke e Ft Részvények száma ezer db EPS Ft / részvény 82,0 123,0 164,0 205,0 246,0 ROE% 4,10 6,15 8,20 10,25 12,30 Hitellel történő finanszírozás, az EBIT különböző szintjein Forgatókönyv EBIT e Ft Kamat e Ft Adózás előtti eredmény e Ft Adó (18%) Adózott eredmény e Ft Saját tőke e Ft Részvények száma ezer db EPS Ft/részv. 46,9 105,4 164,0 222,6 281,1 ROE% 2,34 5,27 8,20 11,13 12,30 Amikor az eszközarányos üzemi eredmény (EBIT/Összes eszköz) meghaladja a hitel kamatlábat, akkor a hitellel történő finanszírozás a pénzügyi tőkeáttétel mind az EPS, mind a ROE mutató értékére növelőén hat. A pénzügyi tőkeáttétel megnöveli az EPS és a ROE mutatók változékonyságát. Ezt a pénzügyi kockázatot a hitelezők fix kamatkövetelése okozza. Az olyan finanszírozási tervek, amelyek maximalizálni akarják az EPS és a ROE értékét, valószínűleg maximalizálják a pénzügyi kockázatot is. Így a hitellel történő finanszírozás (a pénzügyi tőkeáttétel növelése) egyúttal hozam és kockázat Jogforrás: A váltóra vonatkozó részletes előírásokat az 1/1965. (I. 24.) IM rendelet tartalmazza. A váltó fogalma, típusai, kellékei, funkciói. Fogalma: A váltó pénzkövetelést megtestesítő értékpapír, jellegzetes pénzpapír, lényegében pénz fizetésére irányuló ígéret. Fajtái: - idegen váltó: a váltó kibocsátója azt ígéri, hogy a váltó alapján egy harmadik személy, vagyis a címzett fog fizetni. - saját váltó: a kibocsátó saját fizetését ígéri. Idegen váltó: Tulajdonképpen kereskedelmi levél, amit a kibocsátó ír a címzettnek, és amelyben arra hívja fel, hogy a váltó alapján meghatározott személynek, vagyis a rendelvényesnek meghatározott pénzösszeget fizessen meg. Alanyai: - kibocsátó (aki a váltó kibocsátásával mást utasít fizetésre) - címzett (régebben intézvényezettnek hívták, az a személy, akit fizetésre utasítanak) - rendelvényes ( a váltó első jogosultja, akinek a részére kell teljesíteni, ő az első forgató) Az idegen váltó szigorú alakszerűségekhez kötött értékpapír. A rendelvényes esetleges jogutódjait váltóbirtokosnak nevezzük. Saját váltó: Olyan írásbeli kötelezvény, mellyel a saját váltó kibocsátója arra kötelezi magát, hogy az esedékesség időpontjában meghatározott pénzösszeget fog teljesíteni a rendelvényesnek, vagy annak akit a váltóra vezetett átruházó nyilatkozatok összefüggő láncolata váltóbirtokosként igazol. Törvényes kellékei azonosak az idegen váltóval, azzal a kivétellel, hogy a címzett neve nem szerepelhet a saját váltón, mivel a fizetést maga a kibocsátó ígéri. A váltó kellékei: 1. A váltó elnevezés az okirat szövegében, éspedig az okirat kiállításának nyelvén: A váltónak tartalmaznia kell a váltó elnevezést az okiratban, nem elég a váltó szónak az űrlap tetején való feltüntetése. 2. Meghatározott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás: Fizetésre kötelezett neve (címzett) : A címzett nevének a megjelölése törvényes kellék. Az idegen váltóban a kibocsátó azt igéri, hogy a váltóbirtokosnak harmadik személy fog fizetni. Ez a 3. személy a címzett. 20

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer Európai Uniós ismeretek A Gazdasági- és Monetáris Unió Elızmények Bretton-Woods kulcsvaluta: USD rögzített árfolyamrendszer 1969 Hága Werner-terv - kudarc 1971-73:Bretton-Woods-i rendszer szétesik, olajválság

Részletesebben

PÉNZÜGYTAN 2015.12.03. 8. Nemzetközi pénzügyek. Valuta, deviza, árfolyamok. Fizetési mérleg jellemzői, részei

PÉNZÜGYTAN 2015.12.03. 8. Nemzetközi pénzügyek. Valuta, deviza, árfolyamok. Fizetési mérleg jellemzői, részei PÉNZÜGYTAN. Nemzetközi pénzügyek Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár, mesterpedagógus 1 Valuta, deviza, árfolyamok A külfölddel szembeni fizetési kötelezettség teljesítéséhez

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges?

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? Nemzetközi gazdaságtan 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN 1 Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? 2 1 ÉRDEKEK 3 Az OECD DAC tagállamai által nyújtott segélyek abszolút összegekben (vékony

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A nemzetközi fizetési mérlegelső megközelítés, fogalom Pénzforgalmi

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Pénzügyi számvitel V. előadás. Követelések, pénzeszközök

Pénzügyi számvitel V. előadás. Követelések, pénzeszközök Pénzügyi számvitel V. előadás Követelések, pénzeszközök A követelés fogalma jogszerű teljesített elfogadott, elismert pénzben kifejezett, kifejezhető FIZETÉSI IGÉNY Tágan értelmezve A számviteli szempontból

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

HIRDETMÉNY. a Tranzakciós Díj alkalmazásáról. Kihirdetés napja: 2013. 01. 22. A Hirdetmény a kihirdetés napján lép hatályba.

HIRDETMÉNY. a Tranzakciós Díj alkalmazásáról. Kihirdetés napja: 2013. 01. 22. A Hirdetmény a kihirdetés napján lép hatályba. HIRDETMÉNY a Tranzakciós Díj alkalmazásáról Kihirdetés napja: 2013. 01. 22. A Hirdetmény a kihirdetés napján lép hatályba. I. Általános rendelkezések A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló, többször módosított

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 21.12.2. COM(21) 774 végleges A. melléklet/24 B. fejezet A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg

A nemzetközi fizetési mérleg A nemzetközi fizetési mérleg 12. hét 2009.11.23. 1 A nemzetközi fizetési mérleg: Valamely országnak egy meghatározott naptári időszak (általában egy naptári év) alatt a külfölddel lebonyolított gazdasági

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (Balance of Payments - BPM) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB 2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási

Részletesebben

HIRDETMÉNY. Érvényes: 2015. május 20. napjától. Közzététel napja: 2015. május 19.

HIRDETMÉNY. Érvényes: 2015. május 20. napjától. Közzététel napja: 2015. május 19. HIRDETMÉNY Az FHB Bank Zrt. hivatalos tájékoztatója az Egyedi Árfolyamos Azonnali Deviza Adásvételi és Befektetési Szolgáltatási Ügyletek Keretszerződés alapján kötött Ügyletek Óvadéki Követelményeiről

Részletesebben

HIRDETMÉNY. Devizaszámla-vezetés és valutaváltás

HIRDETMÉNY. Devizaszámla-vezetés és valutaváltás HIRDETMÉNY számla-vezetés és valutaváltás Általános feltételek 1. A Takarékszövetkezet csak tartalmi, nyelvi és alaki szempontból pontos, a Takarékszövetkezetnél bejelentett módon aláírt deviza átutalási

Részletesebben

T/7037. számú. törvényjavaslat. a pénzügyi tranzakciós illetékről

T/7037. számú. törvényjavaslat. a pénzügyi tranzakciós illetékről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/7037. számú törvényjavaslat a pénzügyi tranzakciós illetékről Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2012. május 1 2012. évi... törvény a pénzügyi tranzakciós

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Előadó: Deliné Pálinkó Éva Részvény A részvény jellemzői Részvényt, részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőke emelésekor kibocsátott

Részletesebben

"STANDARD" pénzforgalmi számlacsomag

STANDARD pénzforgalmi számlacsomag "STANDARD" pénzforgalmi számlacsomag 1201-0000 P10050 Új számla nyitásra nincs lehetőség. A hirdetmény a meglévő számlák kondícióit tartalmazza. Hiteltörlesztés ügyfél saját számlái között Beszedéses megbízással

Részletesebben

AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata

AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1. 1. Alkalmazási kör... 3 2. A

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

HIRDETMÉNY Devizakülföldi/devizabelföldi természetes/nem természetes személyek részére vezetett devizaszámla kondíciói

HIRDETMÉNY Devizakülföldi/devizabelföldi természetes/nem természetes személyek részére vezetett devizaszámla kondíciói HIRDETMÉNY Devizakülföldi/devizabelföldi természetes/nem természetes személyek részére vezetett devizaszámla kondíciói Aktualizálva 2015.06.11-től a IV., VI., és VIII. pont. I. Általános feltételek A Takarékszövetkezet

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ HIRDETMÉNY Jászárokszállás és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ Hatályos: 2015. augusztus 1-től 1 / 5 I. Forint pénzforgalmi és elszámolási számlák kondíciói

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

1. feladat. Jelölje X-el a gazdasági események hatásait! Mérlegfőösszeg. Mérlegfőösszeg. változatlan, eszközök összetétel változik

1. feladat. Jelölje X-el a gazdasági események hatásait! Mérlegfőösszeg. Mérlegfőösszeg. változatlan, eszközök összetétel változik 1. feladat Jelölje X-el a gazdasági események hatásait! Gazdasági esemény Mérlegfőösszeg nő Mérlegfőösszeg csökken Mérlegfőösszeg változatlan, eszközök összetétel változik Mérlegfőösszeg változatlan, források

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok II. 66. lecke Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök III. Döntési szintek A Takarékszövetkezet üzleti tevékenysége során keletkező kockázati elemek minimalizálása érdekében a döntéseket a takarékszövetkezeti hierarchia

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon 1. A pénz fogalma és funkciói! 2. Mit nevezünk kamatnak, kamatlábnak és reálkamatlábnak? 3. Mi a jövőérték? Milyen kamatozási módok és módszerek

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 1 30,5 34 pont jeles 26,5 30 pont jó 22,5 26 pont közepes 18,5 22 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Lakossági Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Befektetési szolgáltatások és termékek... 3 1.1 Portfoliókezelés... 3 2. Pénz-és

Részletesebben

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan)

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Dr. habil. Farkas Szilveszter PhD egyetemi docens, tanszékvezető BGF, PSZK Pénzügy Intézeti Tanszék http://dr.farkasszilveszter.hu farkas.szilveszter@pszfb.bgf.hu 2 1

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

MAGYAR BANKSZÖVETSÉG. Alszámla. Bankszámla. Bankszámlanyitás. Babakötvény-számla/Start számla. Bankszámla-tulajdonos Bankváltás.

MAGYAR BANKSZÖVETSÉG. Alszámla. Bankszámla. Bankszámlanyitás. Babakötvény-számla/Start számla. Bankszámla-tulajdonos Bankváltás. MAGYAR BANKSZÖVETSÉG Megnevezés Al Bank Banknyitás Babakötvény-/Start Bank-tulajdonos Bankváltás Bankvezetés Bankzárás Meghatározás, a fogalom tartalma A bank-tulajdonos nevére megnyitott és vezetett bank,

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2014. január 30-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2014. január 30-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a kötvényforrás kezeléséről 2013. IV. negyedévben Előkészítette: Váczi Julianna osztályvezető Gazdasági Osztály Csapó Ágnes ügyvezető BUDAPEST PRIV-INVEST Kft. Véleményező Pénzügyi Bizottság

Részletesebben

2004. évi XXXV. törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről 1

2004. évi XXXV. törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről 1 2004. évi XXXV. törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről 1 Az Országgyűlés a készpénz-helyettesítő fizetési módok körének további bővítése érdekében és a Magyar Köztársaságnak

Részletesebben

Borbély László András. 2014. április 30.

Borbély László András. 2014. április 30. Államadósság és állampapírpiac Borbély László András 2014. április 30. Hogyan keletkezik az államadósság? Éves költségvetési törvény 1. év 1 Mrd Ft deficit 1 Mrd Ft hitelfelvétel 1 Mrd Ft államadósság

Részletesebben

Az év végi deviza átértékelés szabályai

Az év végi deviza átértékelés szabályai 2011. október Az év végi deviza átértékelés szabályai Auditing and Consulting Phone: +36.1.375.4921 Az Országgyűlés által 2010. november 16-án elfogadott adótörvény-módosítási csomagban szerepelt a számviteli

Részletesebben

"STANDARD" pénzforgalmi számlacsomag

STANDARD pénzforgalmi számlacsomag "STANDARD" pénzforgalmi számlacsomag 1201-0000 P10050 Új számla nyitásra nincs lehetőség. A hirdetmény a meglévő számlák kondícióit tartalmazza. Érvényes: Számlavezetési díj (minden megkezdett hónap után)

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

A pénzügyi rendszer és a pénz

A pénzügyi rendszer és a pénz A pénzügyi rendszer és a pénz Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A pénzügyi rendszer funkciói 1. A gazdaság pénzellátásának biztosítása. 2. A

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

KÖNYVVIZSGÁLATI HÍRLEVÉL 2012 / 1

KÖNYVVIZSGÁLATI HÍRLEVÉL 2012 / 1 KÖNYVVIZSGÁLATI HÍRLEVÉL 2012 / 1 DEVIZÁBAN ADOTT KAPOTT ELŐLEG A devizában adott, kapott előleget, mint minden gazdasági eseményt, könyvelni kell. A Számviteli törvény 60. -ának (1) bekezdése és a Számviteli

Részletesebben

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása

Részletesebben

B E V É T E L E K. 1. sz. táblázat Ezer forintban. 2014. évi. Sorszám Bevételi jogcím Eredeti előirányzat. Módosított előirányzat.

B E V É T E L E K. 1. sz. táblázat Ezer forintban. 2014. évi. Sorszám Bevételi jogcím Eredeti előirányzat. Módosított előirányzat. 1.1. melléklet a 15/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelethez Kazincbarcika Városi Önkormányzat 2014. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁNAK PÉNZÜGYI MÉRLEGE 1. sz. táblázat Ezer forintban Sorszám Bevételi jogcím Eredeti

Részletesebben

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2015. évi előirányzat BEVÉTELEK 1.1. sz. melléklet Bevételek táblázat C. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet C. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Termékleírás A devizaárfolyamhoz kötött átlagáras strukturált befektetés egy indexált befektetési forma, amely befektetés

Részletesebben

2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015.

2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. SZAMKÓ SZÁMVITELI BT 2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. Jogszabályi alap: 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet (Áhsz. módosítása) 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet

Részletesebben

Amit a THM-ről tudni kell

Amit a THM-ről tudni kell Krázi Miklós: Amit a THM-ről tudni kell Legtöbbünket könnyen megtéveszthetik a reklámok, hiszen a hitellehetőségek hirdetéseinél csak a kamatot vagy a gyors hitelbírálatot nézzük. Nem vagyunk tisztában

Részletesebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2008. december

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

${pukorzet} fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet... Szerv számjele

${pukorzet} fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet... Szerv számjele Fejezeti jellemző adatok Önkormányzati jellemző adatok 03 0202 ${pukorzet} fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet településtípus A fejezet megnevezése, székhelye: A megye megnevezése, önkormányzat székhelye..................

Részletesebben

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT WABERER'S International ZRt. 2012-2014. évi KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT a vállalkozás vezetője (képviselője) WABERER'S International

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Tartalom. 1. Nettó finanszírozási igény. 3. Bruttó kibocsátások. 4. Nettó finanszírozás. 5. Adósságkezelési stratégia. 6. További információk

Tartalom. 1. Nettó finanszírozási igény. 3. Bruttó kibocsátások. 4. Nettó finanszírozás. 5. Adósságkezelési stratégia. 6. További információk Tartalom 1. Nettó finanszírozási igény 2. Törlesztések 3. Bruttó kibocsátások 4. Nettó finanszírozás 5. Adósságkezelési stratégia 6. További információk 7. Kibocsátási naptár 1. Nettó finanszírozási igény

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva . Jelenérték (PV, NPV), jövő érték (FV) Számítsa ki az alábbi pénzáramok jelen és jövőértékét. Az A,B,C ajánlatok három külön esetet jelentenek. 0% kamatlábat használjon minden lejáratra. Jövőértéket a.

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Összefoglaló

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Összefoglaló Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Összefoglaló az ÁKK Zrt. és partnerei által nyilvántartott hitelek, állampapírok, valamint a kapcsolódó fedezeti és betétügyletek egyeztetéséről

Részletesebben

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) Sorszám Sorkód Megnevezés 1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) 001 1AB0 Eszközök összesen (2+10+75+102+114+275+302+316+333+357) 002 1AB1 Pénztár és elszámolási számlák (3+

Részletesebben

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások A bank a konszolidálást könyv szerinti értéken végezte el. A leányvállalatok az éves beszámolók elkészítése

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A monetáris rendszer Monetáris rendszer fogalma, elemei, pénzteremtés mechanizmusa 1. A bankrendszer alapjai 2. A pénzteremtés folyamata 3. Endogén-egzogén pénzteremtés

Részletesebben

A külföldi számlák adóügyi megfeleléséről szóló törvény (FATCA) 1. Mi a FATCA?

A külföldi számlák adóügyi megfeleléséről szóló törvény (FATCA) 1. Mi a FATCA? A külföldi számlák adóügyi megfeleléséről szóló törvény (FATCA) 1. Mi a FATCA? Az Egyesült Államok külföldi számlák adóügyi megfeleléséről szóló törvénye (FATCA) fontos előrelépés az amerikai állampolgárok

Részletesebben