Friss diplomások a versenyszektorban A képzőintézmény szerepe a munkaerő-piaci érvényesülésben

Átírás

1 Friss diplomások a versenyszektorban A képzőintézmény szerepe a munkaerő-piaci érvényesülésben Budapest, 2013 október

2 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry A kutatás megvalósítását az MKIK GVI és az Educatio Nonprofit Kft. között május 17-én létrejött szerződés (SZSZEDU ) keretében elkezdett kutatói tevékenység és azt követő közös konzultációk tették lehetővé. A tanulmányok az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. honlapján való közzétételéhez az MKIK GVI teljes körű beleegyezését adta. A kutatást vezette és az elemzést írta: Várhalmi Zoltán, MKIK GVI zoltan.varhalmi@gvi.hu Ügyvezető igazgató: Tóth István János, Ph.D. tudományos főmunkatárs, MTA KTI, ügyvezető igazgató, MKIK GVI istvan.janos.toth@gvi.hu A kézirat lezárva: szeptember 25. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Cím: 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: Fax: gvi@gvi.hu internet: 2 / 16

3 Tartalom Főbb megállapítások Felsőoktatási intézmények presztízse Felsőoktatási intézmények szerepe a kiválasztásban Módszertani tájékoztató Ábrák és táblák jegyzéke 1. ábra: A képzőintézmény szerepe a munkaerő-piaci érvényesülésben ábra: Gazdasági képzőhelyek presztízse ábra: Műszaki képzőhelyek presztízse ábra: Informatikai képzőhelyek presztízse ábra: A képzőintézmény fontossága a toborzási folyamatban ábra: Ismérvek hasznossága ábra: A magas szintű képzőhely hasznosulása a kiválasztás során tábla: A kutatásban szakértőként résztvevő, nevüket vállaló interjúalanyok tábla: A képzés szintjének fontossága tábla: A szimulációban használt jelöltek ismérvei tábla: A vizsgált felsőoktatási intézmények / 16

4 Főbb megállapítások Legfrissebb méréseink 1 szerint lényegében nem változott a felsőoktatási intézmények megítélése. A gazdasági, műszaki és informatikai képzési területeken a hosszabb múltra visszatekintő, nagyobb és széles körben ismert budapesti intézmények állnak az első helyen. Általánosságban elmondható, hogy a nyelvtudás és a szakmai gyakorlat mellett a képző intézmény másodlagos kiválasztási szempontnak számít 2. Az alacsony presztízsű képzőintézményben szerzett diploma közepes mértékben rontja, ennek megfelelően egy magas presztízsű intézmény pedig közepes mértékben javíthatja az elhelyezkedés valószínűségét. Fontos kiemelni, hogy a képzőintézmény magas presztízse sem garantálja a sikert, ha a jelölt idegennyelv-tudása nem elégséges vagy nem rendelkezik semmilyen munkatapasztalattal. Elmondható, hogy a kiváló idegennyelv-tudás hasznossága olyan mértékű, hogy a magas presztízsű képzőintézmény, a szakmai és nem szakmai munkatapasztalat csak együttesen jelent ekkora hozzáadott értéket. 1. ábra: A képzőintézmény szerepe a munkaerő-piaci érvényesülésben A képzőintézmény fontossága a toborzási folyamatban 1,00 A magas szintű képzőhely hasznosulása a kiválasztás során Nyelvtudás 43,7% 0,75 0,50 10% 37% 53% Szakmai gyakorlat Képzőintézmény 23,3% 23,0% 0,25 0,00-0,25-0,50 Nem szakmai munkatapasztalat 10,0% -0,75 0% 10% 20% 30% 40% 50% Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n=497) Megjegyzés: A bal oldali ábrán látható értékek egy conjoint elemzés eredményei. Az eljárás során azt vizsgáltuk, hogy a szakmai gyakorlat, a diplomák száma, a képzési szint, a külföldi tanulmányok és a nem szakmai munkatapasztalat milyen súllyal esik a latba a kiválasztási folyamat során. Az ábrán látható értékeket hasznossági értékeknek hívják, amik absztrakt formában mutatják, hogy egy tulajdonság megléte vagy hiánya milyen arányban járul hozzá a jelölt preferáltságához. Ennek megfelelően az ábra függőleges tengelyén megjelenített értékek önmagukban nem értelmezhetőek, céljuk a hasznossági értékek szóródásának bemutatása. A negatív értékek azt fejezik ki, hogy a BA/Bsc diploma milyen mértékű hátrányt, a pozitív értékek pedig azt, hogy milyen mértékű előnyt jelentenek az MA/Msc diplomával szemben. Az ábra vízszintes tengelyén a hazsnossági mutató percentilisai kerütek megjelenítésre. -1, Az MKIK GVI saját kérdőíves adatfelvétele alapján, aminek részletei a Mellékletben olvashatóak. 2 Conjoint elemzés alapján, aminek leírása a Mellékletben olvasható. 4 / 16

5 A munkaadók többsége (53%) változó mértékben, de jutalmazza, ha a jelölt jó hírű intézményben szerzett diplomát. További 37 százalék számára az intézmény híre nem bír különösebb jelentőséggel, és érdekes módon 10 százalék esetében a magas presztízsű egyetemen szerzett diploma kifejezetten hátránynak tekinthető. Ennek kapcsán a szakemberek többsége amellett érvel, hogy a jobb nevű intézményekben végzettek magasabb színvonalú szakmai képzést kapnak, így nagyobb a munkaerő-piaci értékük. Mások viszont az indirekt iskolahatást emelik ki. Ők elmondják, hogy a jobb hírű intézményekből érkező jelöltek egyszerűen jobb a kompetenciákkal és skillekkel rendelkeznek: jobb a nyelvtudásuk, sokoldalúbb az érdeklődésük, tudatosabbak az álláskeresésben, jobb az önprezentációjuk és a kommunikációs képességeik. 5 / 16

6 1. Felsőoktatási intézmények presztízse Az első fejezetben a felsőoktatási intézmények presztízsét mutatjuk be 3. Legfrissebb méréseink szerint lényegében nem változott a felsőoktatási intézmények megítélése, a gazdasági, műszaki és informatikai képzési területeken a hosszabb múltra visszatekintő, nagyobb és széles körben ismert budapesti intézmények állnak az első helyeken. A gazdasági terülten a BCE közgazdaságtudományi kara áll az első helyen - a vállalatok 25 százaléka emelte ki, mint jó képzőintézményt. A második és harmadik helyen a BGF Pénzügyi és Számviteli Kara (24%) és a BCE Gazdálkodástudományi Kara (23%) áll. A BGF említett kara azért is kiemelendő, hiszen a jövedelem és karrier lehetőségek tekintetében kiemelt vállalati csoportokban 4 elismertebb a budapesti cégek esetében 13 tal, a külföldiek körében pedig 7 tal. A műszaki területen a BME Gépészmérnöki kara áll az első helyen - a vállalatok 29 százaléka emelte ki, mint jó képzőintézményt. A BME más karai is előkelő helyen állnak a rangsorban. A nem fővárosi felsőoktatási intézmények közül a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara érte el a legnagyobb elismerést a vállalatok 10 százaléka említette a jóhírű intézmények között. Az informatikai területen a BME villamosmérnöki és informatikai kara áll az első helyen - a vállalatok 37 százaléka emelte ki, mint jó képzőintézményt. A második és harmadik helyen az ELTE Informatikai Kar (22%) és a SZTE Természettudomány és Informatikai Kara (19%) áll. Kiemelendő az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar, bár országosan közepes elismertségnek örvend (9%), a jövedelem és karrier lehetőségek tekintetében kiemelt vállalati csoportokban elismertebb a budapesti és a külföldi cégek esetében 10 tal, a informatikai munkakörben friss diplomást foglalkoztató cégek esetében 12 tal. Az alábbiakban képzési területenként áttekinthető a felsőoktatási intézmények presztízse. Az általános értékelés mellett megjelenítettünk különböző vállalati szegmensek specifikumait, azaz, hogy egy adott képzési területen friss diplomást foglalkoztató, a külföldi, a budapesti és a 250 főnél nagyobb vállalatok vélekedése mennyiben különbözik az átlagostól. 3 A presztízs mérésének módszertanáról lásd a mellékletekben található rövid írást. 4 Tóth István János, Várhalmi Zoltán (2010): Diplomás pályakezdők a versenyszektorban. Educatio folyóirat. vol. 19/ old. 6 / 16

7 2. ábra: Gazdasági képzőhelyek presztízse BCE Közgazd. Kar BGF Pénzügyi és Számviteli Kar BCE Gazdálkodástudományi Kar PTE Közgazdaságtudományi Kar BME Gazd.- és Társ.tud Kar BCE Közigazgatástudományi Kar DE Közgazd. és Gazd.tud. Kar NYME Közgazd.tud.Kar SZTE Gazd.tud. Kar DE Gazd.tud.és Vidékfejl. Kar ME Gazd. Kar SZIE Gazd. Kar 10,1% 9,4% 8,4% 8,1% 6,4% 5,2% 4,4% 3,9% 3,8% 25,3% 23,8% 22,5% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% Gazdasági munkakörben friss diplomást foglalkoztat BGF Pénzügyi és Számviteli Kar BCE Gazdálkodástudományi Kar PTE Közgazdaságtudományi Kar BME Gazd.- és Társ.tud Kar BCE Közigazgatástudományi Kar DE Közgazd. és Gazd.tud. Kar NYME Közgazd.tud.Kar SZTE Gazd.tud. Kar DE Gazd.tud.és Vidékfejl. Kar BCE Közgazd. Kar ME Gazd. Kar SZIE Gazd. Kar BCE Közgazd. Kar BGF Pénzügyi és Számviteli Kar BCE Gazdálkodástudományi Kar PTE Közgazdaságtudományi Kar BME Gazd.- és Társ.tud Kar BCE Közigazgatástudományi Kar DE Közgazd. és Gazd.tud. Kar 1,8% 2,4% 1,9% 1,3% -5,2% 1,8% -0,5% -3,9% Külföldi NYME Közgazd.tud.Kar -6,4% SZTE Gazd.tud. Kar -2,0% DE Gazd.tud.és Vidékfejl. Kar -1,5% ME Gazd. Kar -3,9% SZIE Gazd. Kar -0,5% 1,6% 4,6% 1,8% 7,9% -10% -5% 0% 5% 10% 15% -1,0% -0,2% 6,9% 3,3% 3,4% 3,3% 5,9% -4,7% -2,6% 250 főnél nagyobb -0,3% -1,0% 3,3% 1,5% 0,9% 1,3% 3,2% 0,1% 0,7% 1,0% -10% -5% 0% 5% 10% 15% -4,7% -4,1% -0,9% -2,8% -0,9% -5,2% -4,4% -3,9% -1,1% Budapesti 1,6% 1,3% 13,4% -10% -5% 0% 5% 10% 15% -10% -5% 0% 5% 10% 15% Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n = 507, n = 170, n = 214, n = 132, n = 166) Megjegyzés: Az első ábrán látható arányok azt fejezik ki, hogy a vállalatok hány százaléka sorolta az adott intézményt a jóhírű, magas presztízsű intzémények közé. Egy vállalat egy lista alapján, legfeljebb három ilyen intézményt nevesíthetett. A kisebb ábrákon látható értékek az átlagtól való eltérést jelenítik meg formájában. 7 / 16

8 3. ábra: Műszaki képzőhelyek presztízse BME Gépészmérnöki Kar BME Villamosmérnöki és Informatikai kar Miskolci Egyetem Gépész.és Info.Kar BME Építészmérnöki Kar Debreceni Egyetem Műszaki Kar SZIE Műszaki Tudományi Kar PTE Pollack Mihály Műszaki Kar BME Közlekedésmérnöki Kar BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar BME Építőmérnöki Kar Kecskeméti Főisk. Gép. és Auto.Műsz.Kar Pannon Egyetem Mérnöki Kar 13,1% 10,2% 8,6% 8,1% 7,6% 7,4% 5,8% 5,5% 5,0% 4,7% 4,4% 29,1% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% Műszaki munkakörben friss diplomást foglalkoztat BME Villamosmérnöki és Informatikai kar Miskolci Egyetem Gépész.és Info.Kar BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Kecskeméti Főisk. Gép. és Auto.Műsz.Kar BME Gépészmérnöki Kar BME Építészmérnöki Kar Debreceni Egyetem Műszaki Kar SZIE Műszaki Tudományi Kar PTE Pollack Mihály Műszaki Kar BME Közlekedésmérnöki Kar BME Építőmérnöki Kar Pannon Egyetem Mérnöki Kar BME Gépészmérnöki Kar BME Villamosmérnöki és Informatikai kar Miskolci Egyetem Gépész.és Info.Kar BME Építészmérnöki Kar Debreceni Egyetem Műszaki Kar -5,1% -6,1% Külföldi SZIE Műszaki Tudományi Kar-7,6% PTE Pollack Mihály Műszaki Kar BME Közlekedésmérnöki Kar BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar BME Építőmérnöki Kar Kecskeméti Főisk. Gép. és Auto.Műsz.Kar Pannon Egyetem Mérnöki Kar -0,1% -0,7% -0,7% -2,8% -1,8% -0,6% 0,0% 1,3% 1,1% 1,6% -10% -5% 0% 5% 10% -3,7% -0,4% -1,8% -3,7% -1,4% 0,4% 3,1% 2,4% 2,1% 4,1% 4,7% 250 főnél nagyobb -0,2% -0,6% -3,1% -1,1% -0,1% -0,7% -1,1% 0,2% Budapesti 1,4% 0,6% 3,4% 3,3% -10% -5% 0% 5% 10% -4,2% -5,1% -5,2% -4,5% -2,5% -4,4% -0,4% 0,5% -2,1% 9,9% 3,0% 3,6% -10% -5% 0% 5% 10% -10% -5% 0% 5% 10% Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n = 507, n = 170, n = 214, n = 132, n = 166) Megjegyzés: Az első ábrán látható arányok azt fejezik ki, hogy a vállalatok hány százaléka sorolta az adott intézményt a jóhírű, magas presztízsű intzémények közé. Egy vállalat egy lista alapján, legfeljebb három ilyen intézményt nevesíthetett. A kisebb ábrákon látható értékek az átlagtól való eltérést jelenítik meg formájában. 8 / 16

9 4. ábra: Informatikai képzőhelyek presztízse BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar ELTE Informatikai Kar SZTE Term.tud. és Info. Kar DE Informatikai Kar Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Óbudai Egyetem Neumann János Info. Kar Gábor Dénes Főiskola Kecskeméti Főisk. Gép. és Auto.Műsz.Kar PPKE Info.Tech.Kar Dunaújvárosi Főiskola 22,4% 18,7% 12,8% 10,8% 8,8% 6,7% 5,7% 5,0% 1,7% 37,0% 0% 5% 10%15%20%25%30%35%40% Informatikai munkakörben friss diplomást foglalkoztat BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar ELTE Informatikai Kar 12,9% 23,4% SZTE Term.tud. és Info. Kar 4,2% DE Informatikai Kar 8,3% Pannon Egyetem Műszaki Informatikai 4,4% Óbudai Egyetem Neumann János Info. Kar 11,6% Gábor Dénes Főiskola 2,5% Kecskeméti Főisk. Gép. és Auto.Műsz.Kar-5,7% PPKE Info.Tech.Kar 2,0% Dunaújvárosi Főiskola -1,7% -10% -5% 0% 5% 10% 15% 20% 25% Külföldi BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar ELTE Informatikai Kar 0,2% 5,2% SZTE Term.tud. és Info. Kar -1,1% DE Informatikai Kar 3,6% Pannon Egyetem Műszaki Informatikai 3,5% Óbudai Egyetem Neumann János Info. Kar 9,5% Gábor Dénes Főiskola -0,8% Kecskeméti Főisk. Gép. és Auto.Műsz.Kar-5,7% PPKE Info.Tech.Kar 1,4% Dunaújvárosi Főiskola 0,8% 250 főnél nagyobb -0,3% -2,5% 1,3% 1,6% 5,7% 3,4% -2,5% 2,9% -2,9% 1,9% -10% 0% 10% 20% Budapesti 0,0% -1,9% -4,6% -3,3% -2,7% 10,3% -1,1% -1,4% -1,5% 0,3% -10% -5% 0% 5% 10% 15% 20% 25% -15% -5% 5% 15% 25% Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n = 507, n = 71, n = 214, n = 132, n = 166) Megjegyzés: Az első ábrán látható arányok azt fejezik ki, hogy a vállalatok hány százaléka sorolta az adott intézményt a jóhírű, magas presztízsű intzémények közé. Egy vállalat egy lista alapján, legfeljebb három ilyen intézményt nevesíthetett. A kisebb ábrákon látható értékek az átlagtól való eltérést jelenítik meg formájában. 9 / 16

10 2. Felsőoktatási intézmények szerepe a kiválasztásban Az előzőekben olvasható, hogy a képzőintézmények eltérő hírnévvel, elismertséggel rendelkeznek. Mindez mennyire számít a kiválasztási folyamatban? Mennyiben segíti vagy hátráltatja az elhelyezkedésben a friss diplomást képzőintézménye elismertsége? Általánosságban elmondható, hogy a nyelvtudás mellett (44%), a szakmai gyakorlathoz hasonlóan (23%), a képző intézmény (23%) is másodlagosnak kiválasztási szempontnak számít. A negyedik vizsgált tényező, a nem szakmai munkatapasztalat (10%) pedig harmadlagos szempontnak tekinthető. Ebben a jobb karrier-, és jövedelemi lehetőséget jelentő budapesti, külföldi tulajdonú és 250 főnél nagyobb vállalatok sem jelentnek kivételt. Ezekben a vállalati szegmensekben a nyelvtudás jelentősége nagyobb: a budapesti cégek esetében 52 százalék, a külföldi tulajdonban lévők esetében 51 százalék, a 250 főnél nagyobb esetében pedig 48 százalék a nyelvtudtás fontossága. Mindez azt jelenti, hogy egy pályakezdő diplomás jelölt esetében, ha a vizsgáltakon felül minden más tapasztalat és kompetencia esetében megegyeznek, akkor a siker vagy kudarc közel felerészben a nyelvtudás szintjén múlik. 5. ábra: A képzőintézmény fontossága a toborzási folyamatban Nyelvtudás 43,7% Szakmai gyakorlat 23,3% Képzőintézmény 23,0% Nem szakmai munkatapasztalat 10,0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% Külföldi Budapesti 250 főnél nagyobb 19,1% 51,1% 19,3% 52,2% 22,1% 48,4% 21,4% 21,3% 20,6% 8,3% 7,2% 8,9% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 0% 10% 20% 30% 40% 50% Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n=497) Megjegyzés: Az ábrákon látható értékek egy conjoint elemzés eredményei. Az eljárás során azt vizsgáltuk, hogy a szakmai gyakorlat, a nem szakmai munkatapasztalat, a nyelvtudás mértéke és a képzőintzémény milyen súllyal esik latba a kiválasztási folyamat során. Az ábrákon látható értékeket fontossági értékeknek hívják, amik százalékos formában mutatják, hogy egy jellegzetesség mennyiben fontos a jelölt preferáltságában. Ennek megfelelően, az ábrák vízszintes tengelyén megjelenített értékek százalékos értékeket jelentenek, amelyek összege / 16

11 Általánosságban elmondható, hogy az alacsony presztízsű képzőintézményben szerzett diploma közepes mértékben rontja (-0,49) a jelölt elhelyezkedési esélyeit. Egy közepes presztízsű intézmény már kis mértéken javítja (0,11), egy magas presztízsű intézmény pedig közepes mértékben (0,38) javíthatja az elhelyezkedés valószínűségét. Fontos kiemelni, hogy a modell szerint a magas presztízsű képzőintézmény sem garantálja a sikert, ha a jelölt idegennyelv-tudása nem elégséges vagy nem rendelkezik semmilyen munkatapasztalattal. Az alábbi táblázatban látható, hogy a kiváló idegennyelvtudás mellett (1,18) eltörpül a képzőintézmény jó hírnevének hatása (0,38), sőt a szakmai gyakorlat hiánya is semmisé teheti (-0,62) 5 azt. 6. ábra: Ismérvek hasznossága Képzőintézmény presztízse Idegennyelvtudás Magas 0,38 Kíváló 1,18 Közepes 0,11 Átlagos 0,12-1,30 Alacsony -0,49 Alacsony -1,5-1,0-0,5 0,0 0,5 1,0 1,5-1,5-1,0-0,5 0,0 0,5 1,0 1,5 Szakmai gyakorlat Nem szakmai munkatapasztalat Van 0,62 Van 0,18 Nincs -0,62 Nincs -0,18-1,5-1,0-0,5 0,0 0,5 1,0 1,5-1,5-1,0-0,5 0,0 0,5 1,0 1,5 Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n=497) Megjegyzés: Az ábrákon látható értékek egy conjoint elemzés eredményei. Az eljárás során azt vizsgáltuk, hogy a szakmai gyakorlat, a nem szakmai munkatapasztalat, a nyelvtudás mértéke és a képzőintzémény milyen súllyal esik latba a kiválasztási folyamat során. Az ábrákon látható értékeket haszonssági értékeknek hívják, amik absztrakt formában mutatják, hogy egy tulajdonság megléte vagy hiánya milyen arányban járul hozzá a jelölt preferáltságához. Ennek megfelelően az ábrák vízszintes tengelyén megjelenített értékeknek csak azok egymáshoz viszonyított nagysága értelmezhető, önmagukban nem értelmezhetők. 5 A zárójelekben szereplő értékek egy conjoint modell hasznossági (utility) értékei, amik absztrakt formában mutatják, hogy egy tulajdonság megléte vagy hiánya milyen arányban járul hozzá a jelölt preferáltságához. Amíg a fontossági értékek egy jellegzetesség fontosságát, addig a hasznossági értékek egy jellegzetesség egy tulajdonságának hasznosságát mutatják. 11 / 16

12 Folytatva a modell értelmezését, elmondható, hogy a kiváló idegennyelv-tudás hasznossága olyan mértékű, hogy a magas presztízsű képzőintézmény, a szakmai és nem szakmai munkatapasztalat együttesen jelent csak ugyanekkora hozzáadott értéket. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az alacsony presztízsű képző intézmény hatása az elhelyezkedésre könnyen kompenzálható nézzünk egy konkrét példát: Az A jelölt egy kiváló hírnévnek örvendő intézményben szerezte diplomáját, de nyelvtudása csak átlagosnak mondható, illetve semmilyen munkatapasztalattal nem rendelkezik. A kiválasztási eljárás során hátterének hasznossági értéke: 0,38+0,12-0,62-0,18= -0,3 pont. A B jelölt egy alacsony presztízsű intézményben szerezte diplomáját és az A jelölthöz hasonlóan csak átlagos szintű idegennyelv-tudással rendelkezik, viszont szakmai és nem szakmai munkatapasztalata is van. A kiválasztási eljárás során hátterének hasznossági értéke: -0,49+0,12-0,62+0,18= 0,43 pont. Eszerint a B jelölt könnyebben tud elhelyezkedni. A munkaadók többsége (53%) változó mértékben, de jutalmazza, ha a jelölt jó hírű intézményben szerzett diplomát. További 37 százalék számára ez nem bír különösebb jelentőséggel, és érdekes módon 10 százalék esetében kifejezetten hátránynak tekinthető a magas presztízsű egyetemen szerzett diploma. 1,00 7. ábra: A magas szintű képzőhely hasznosulása a kiválasztás során 0,75 0,50 0,25 0,00-0,25-0,50-0,75 10% 37% 53% Átlag 0,38 Első Decilis -0,33 Első kvartilis 0,00 Medián 3,33 Harmadik kvartilis 0,78 Kilencedik decilis 1,22-1, Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n=497) Megjegyzés: A bal oldali ábrán látható értékek egy conjoint elemzés eredményei. Az eljárás során azt vizsgáltuk, hogy a szakmai gyakorlat, a diplomák száma, a képzési szint, a külföldi tanulmányok és a nem szakmai munkatapasztalat milyen súllyal esik a latba a kiválasztási folyamat során. Az ábrán látható értékeket hasznossági értékeknek hívják, amik absztrakt formában mutatják, hogy egy tulajdonság megléte vagy hiánya milyen arányban járul hozzá a jelölt preferáltságához. Ennek megfelelően az ábra függőleges tengelyén megjelenített értékek önmagukban nem értelmezhetőek, céljuk a hasznossági értékek szóródásának bemutatása. A negatív értékek azt fejezik ki, hogy a BA/Bsc diploma milyen mértékű hátrányt, a pozitív értékek pedig azt, hogy milyen mértékű előnyt jelentenek az MA/Msc diplomával szemben. Az ábra vízszintes tengelyén a hazsnossági mutató percentilisai kerütek megjelenítésre. 12 / 16

13 Milyen nézetek, gondolatok állhatnak a különböző preferenciákkal rendelkező három csoport véleménye mögött? A következőkben a HR tanácsadókkal és vezetőkkel készített interjúk alapján kíséreljük meg megrajzolni ezen ideáltípusokat. A vállatok többsége (53%), ha kis mértékben is a magas presztízsű felsőoktatási intézményekben végzett hallgatókat preferálja. Egyesek amellett érvelnek, hogy egyszerűen a jobb nevű intézményekben végzettek magasabb színvonalú szakmai képzést kapnak, így nagyobb a munkaerő-piaci értékük. Mások viszont az indirekt iskolahatást emeli ki. Ők elmondják, hogy a jobb hírű intézményekből érkező jelöltek egyszerűen jobb a kompetenciákkal és skillekkel rendelkeznek: jobb a nyelvtudásuk, sokoldalúbb az érdeklődésük, tudatosabbak az álláskeresésben, jobb az önprezentációjuk és a kommunikációs képességeik. A jobb hírű intézményekben nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a hallgatók, hogyan adják el magukat, azaz a kommunikációs fellépéstől az önéletrajz megírásáig érződik a képzőintézmény hatása. Ennek kapcsán többen kiemelték, hogy az iskolahatásban számos tényező keveredhet össze: a felvételikkel a képzőintézmény már eleve szelektál, egyfelől begyűjti a tehetséges diákokat, másfelől a jobb társadalmi háttérrel rendelkezőket, akik sikeresebben felvételiznek, hiszen már számos olyan kompetencia birtokában vannak, amiket a felvételi során jutalmaz a képzőintézmény. Így az állásinterjúkon vagy próbaidőszak során jobban teljesítenek kérdés, hogy ebben az értelmezésben mennyiben beszélhetünk iskolahatásról. Fontos kiemelni, hogy az itt elhangzó érvek ellenére sem döntő tényező a képzőintézmény presztízse a kiválasztás során - a tapasztalatok inkább azt mutatják, hogy az elismertebb intézményekben diplomázó jelöltek jobban teljesítenek. Mindez azt jelenti, ahogyan azt a fentiekben is láthattuk, hogy egy kevésbé elismert egyetemen szerzett diplomával sem gond az elhelyezkedés, ha megfelelő tapasztalatokkal és kompetenciákkal bír a friss diplomás. A vállalatok egy jelentős csoportja (37%) nem foglalkozik érdemben a jelölt képzőintézményével. Többen amellett érvelnek, hogy elsősorban az olyan nehezen megragadható kompetenciákat próbálják felmérni a kiválasztás során, mint az elkötelezettség, a kommunikációs képesség, a fejlődési készség, agilitás, kooperációs készség, analitikus gondolkodás, önismeret. Ennek kapcsán mások elmondják, hogy a képzőintézmény presztízse azért nem fontos tényező, mert számos különböző pozíciót tölthetnek be friss diplomások: ahol kreatívabb, szakmaibb, szélesebb látókört igénylő munkakörről van szó ott inkább az egyetemi, ahol pedig monotonabb, kevésbé összetettebb, nagyobb fegyelmet igénylő munkakörről van szó, ott inkább a főiskolai képzést preferálják. Némileg talán meglepő, de a vállalatok egy kisebb csoportja (10%) a magas presztízsű intézményt hátránynak tekinti. Ők amellett érvelnek, hogy az ilyen helyekről kikerülő jelölteknek irreálisan magas a bérigénye és/vagy rövid időn belül továbbállnak jobb jövedelmet és karrierlehetőséget biztosító munkahelyekre. 13 / 16

14 Módszertani tájékoztató Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2005 óta folytatja a Diplomás pályakezdők a versenyszektorban elnevezésű kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről, nehézségeiről, beleértve a diplomás pályakezdők bérezését, kompetenciáit, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságát és presztízsét. Ezeknek a vállalati felvételeknek nem az az elsődleges céljuk, hogy az oktatáspolitika és a felsőoktatási intézményrendszer központi döntéshozó szerveire hatást gyakorolva (pl. a felvételi keretszámokon keresztül) közvetlenül befolyásolják a felsőoktatás keresleti, azaz a diplomás munkaerőpiac évekkel későbbi kínálati oldalát. Sokkal inkább arra irányulnak, hogy tájékoztassák a felsőoktatás szereplőit, a döntéshozókat, az intézmények vezetőit, a továbbtanulás vagy szakosodás előtt álló fiatalokat és a munkáltatókat, s ezzel segítséget nyújtsanak az egyéni döntések meghozatalához. Az elemzések adatforrásai A Friss diplomások a versenyszektorban évi kutatásának adatforrásai: Vállalati kérdőíves vizsgálat: A minta 508 fő, 10 főnél nagyobb vállalatnál dolgozó humánpolitikai kérdésekben kompetens döntéshozó válaszait tartalmazza. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek az alkalmazásban állók száma szerint vállalati létszám és gazdasági tevékenység együttes eloszlása szerint. Eszerint a súlyozott minta 42 százaléka 250 feletti és 76 százaléka 50 fő feletti vállalat. Interjús vizsgálat: A kutatás során 12 humánpolitikai tanácsadó és döntéshozó került megkeresésre, ahol egy 70 perces félig-strukturált szakértői interjú keretében kérdeztük őket a friss diplomások foglalkoztatásával kapcsolatban. Ezúton is köszönjük a kutatásban nyújtott segítségüket. 8. tábla: A kutatásban szakértőként résztvevő, nevüket vállaló interjúalanyok Szakértő neve Pozíciója Vállalat Bertus Barna Vezető HR tanácsadó Job Center-Access Recruitment Kft. Borai Tamás Igazgató Dr. Pendl and Dr. Piswanger Int. Vezetői Tanácsadó Kft. Csipler- Turmezey Luca; Horváth Zsófia IT- Telco Branch Manager, Senior Tanácsadó Randstad Hungary Kft. Dr. Riss Éva Ügyvezető igazgató Riss&Partners Kft. Golány Etelka People Development specialist - Horváth Annamária HR vezető - Horváth Eszter HR tanácsadó TESK Tanácsadó Kft. Kovács András Branch Manager Grafton Recruitment Kft. Munián Tamás Üzletfejlesztési vezető, senior tanácsadó Dr. Ekler és Társai Munkatárs Fejlesztési Tanácsadó Kft. Szabó Zoltán Ügyvezető igazgató HR Advise Kft. Varga Krisztina Ügyvezető igazgató Workplus Kft. 14 / 16

15 Conjoint elemzés A conjoint elemzés elsősorban a piackutatásban használt olyan módszer, ahol a döntéshozatali szituáció modellezésével vizsgálják a preferenciákat. A megközelítés abból az alapvetésből indul ki, hogy egy termék vagy egy szolgáltatás több jellegzetességgel bír, illetve a preferenciák ezek együttes mérlegelése során alakulnak ki. Ezért a preferenciákat a jellegzetességek együttes megjelenítésével kell mérni, hiszen azok a valóságban sem függetlenek egymástól. Matematikai számításokon keresztül így meghatározhatóvá válik az egyes jellegzetességek egymáshoz viszonyított fontossága, illetve az egyes ismérvek értékeinek/szintjeinek hasznossága. Utóbbi mutatók lehetőséget teremtenek arra, hogy az egymással nehezen összeegyeztethető mennyiségi/minőségi ismérvek közötti különbségek számok formájában leírhatóvá, így összehasonlíthatóvá váljanak. Jelen kutatásban a kisebb vállalatok esetében az általános vezetőket, a nagyobbak esetében a humánpolitikával foglalkozó vezetőket kértük meg arra, hogy értékeljenek friss diplomás jelölteket aszerint, hogy mennyire látnák őket szívesen a vállalatnál. A jelöltek az alábbi jellegzetességek mentén különböztek egymástól: Jellegzetesség Képzési intézmény presztízse Idegennyelvtudás Szakmai munkatapasztalat Nem szakmai munkatapasztalat 9. tábla: A képzés szintjének fontossága Ismérv Alacsony/Közepes/Magas Gyenge/Átlagos/Kiváló Nincs/Van Nincs/Van A válaszolók hetes skálán fejezhették ki preferenciájukat, értékelhették a 8 darab hipotetikus jelöltet. Ebben a megközelítésben a vállalati döntéshozók nem egymástól függetlenül értékelték a friss diplomás jelöltek képzési hátterét és tapasztalatait, hanem mind az öt szempontot együttesen figyelembevéve. A szimulációban használt jelöltek az alábbi ismérvekkel rendelkeztek: A képzési intézmény presztízse 10. tábla: A szimulációban használt jelöltek ismérvei Nyelvtudás Szakmai munkatapasztalat Nem szakmai munkatapasztalat 1 Közepes Átlagos Van Nincs 2 Közepes Gyenge Nincs Van 3 Alacsony Gyenge Van Van 4 Közepes Kiváló Van Van 5 Alacsony Átlagos Van Van 6 Magas Gyenge Van Nincs 7 Magas Kiváló Van Van 8 Alacsony Kiváló Nincs Nincs 9 Magas Átlagos Nincs Van 15 / 16

16 A kutatás során a képzőintézmény presztízsét, konkrét intézményeket tartalmazó, négy különböző kártyacsomaggal mértük. A kártyacsomagok közül kettő a gazdasági képzési területen, kettő műszaki-informatikai területen tartalmazott felsőoktatási intézményeket. Az intézmények kiválasztása a GVI 2011-es mérése alapján számított presztízspontszámokon alapult. Az egyes kártyacsomagok értékelésben statisztikai értelemben vett különbség nem tapasztalható. 11. tábla: A vizsgált felsőoktatási intézmények Magas presztízsű felsőoktatási intézmény Közepes presztízsű felsőoktatási intézmény Alacsony presztízsű felsőoktatási intézmény név pont név pont név pont 1 BME 100 Miskolci Egyetem 36 Nyíregyházi Főiskola 6 2 BME 100 Pannon Egyetem 29 Gábor Dénes Főisk. 0 3 BCE 100 PTE 31 Zsigmond Király Főisk. 0 4 BGF 66 SZTE 25 MUFT 6 Forrás: Diplomás pályakezdők a versenyszektorban (letölt ) A felsőoktatási intézmények presztízsét mérő mutatóról A presztízsmutató legnagyobb előnye egyszerűségében rejlik. Képzési területek szerint az összes vizsgált intézményről laikusok számára is könnyen befogadható, összehasonlításra alkalmas formában kapunk tudósítást. A presztízsmutató bár egyszerű és talán pont ezért értelmezési és torzítási nehézségekkel terhes. A kérdésfelvetés általános jellege miatt, nem tudhatjuk biztosan, hogy a vállalatok milyen szempontok szerint emelnek ki felsőoktatási intézményeket. Feltételezhető, hogy a mutatóban keveredik az ismertség és elismertség. A válaszoló kiemelhet egy intézményt a pályakezdőkkel kapcsolatos jó tapasztalatai miatt, de kiemelhet pusztán azért, mert például a gyereke oda jár. Semmiképpen sem szabad a presztízsmutatóra úgy tekinteni, mint egy felsőoktatási intézmény hatékonyságát, végzettei munkaerő-piaci sikerességét jelző mérőszámra. Tekintsünk inkább rájuk úgy, mint az általános ismertség és elismertség, egyfajta általános presztízs kifejező eszközére. Az előbbiekkel kapcsolatos, hogy a mutató a hosszabb múltra visszatekintő, nagyobb és széles körben ismert intézményeknek kedvez a kisebb, akár az utóbbi években jelentős fejlesztéseket végrehajtó, sok tekintetben versenyképesebb képzést nyújtó intézmények kárára. Egy másik torzító tényező a mintavétel sajátosságaiból fakad - akárhogyan is törekszünk a reprezentativitásra, a Közép-magyarországi vállalatok jelentős mértékben dominálni fognak a mintában. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a vállalatok nagyobb valószínűséggel preferálják a helyi vagy a térségben lévő felsőoktatási intézményeket, így a budapesti intézmények, a térség gazdasági és foglalkoztatási súlya miatt előnyt élveznek a vidéki intézmények kárára. 16 / 16