Internet. Dr. Kallós Gábor Az internetről általában. Az internet története. Internet történelem. Internet áttekintés. Internet történelem

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Internet. Dr. Kallós Gábor 2008-2009. Az internetről általában. Az internet története. Internet történelem. Internet áttekintés. Internet történelem"

Átírás

1 Internet történelem Internet Dr. Kallós Gábor Az internet története (folyt.) 1981: (Nyugat-)Európa és az USA mellett Kanada, Hong-Kong és Ausztrália is be lett csatlakoztatva 1983: az addig szigorúan ellenőrzött az ARPANET-ből leválasztották a hadászati szegmenst (MILNET, Military Network), ezzel megszületett a polgári, nyílt internet A National Science Foundation (NSF, USA) felismerte, hogy a hálózat döntő fontosságú lehet a tudományos kutatásban, ezért igen nagy szerepet vállalt az internet bővítésében között építették ki az NSF szuperszámítógép-központjaira alapozott hálózatot (NSFNET, NSF Newtwork), és összekapcsolták az ARPANET-tel Az összeköttetést feljavítva (optikai kábelek, új vonalak) a hálózat sebessége rövid idő alatti 56 kbps-ról 1.5 Mbps-ra emelkedett Az egyetemeknek meghatározó szerepük volt a fejlesztésben, sok sikeres, eredeti ötlet oktatóktól, diákoktól ill. vegyes kutató csoportoktól származik 1988: a szélesebb körű kereskedelmi alkalmazás kezdete, a céges MCI levelező rendszert összeolvasztották az NSFNET-tel Később más levelező rendszereket is beolvasztottak 1989: formálisan megszűnt az ARPANET, helyét addigra már átvették a fejlettebb gerinchálózatok 1989, USA: három kereskedelmi internet szolgáltató alakult (UUNET, PSINET, CERFNET) 4 Internet áttekintés Internet történelem Az internetről általában Az internet egy egész világot körülölelő hatalmas rendszer, amely számítógép-hálózatokat fog össze Az internet sokféle információs forrást és szolgáltatást nyújt, mint pl. a World Wide Web (, hipertext dokumentumok, adatbázisok), fájl transzfer és megosztás, online chat és játék, elektronikus levelezés A szó eredete: Internetwork (hálózatok hálózata) A globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják Az adatok a többféle fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével Az internetet felépítő és szabályozó protokollok (főként: TCP/IP) mindenki számára hozzáférhetőek, ezeket rengeteg gyártó támogatja Az internet sok elemző szerint olyan forradalmi változást hozott az életünkben, amely a könyvnyomtatás feltalálásához hasonlítható Egykor a hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető, de kommercializálódott Az internet története (folyt.) 1991: a CERN (Organisation Européenne pour la Recherche Nucléaire, OERN-CERN) közzétette a World Wide Web (Világháló) projektet A hipertext ötletét már az 1960-as években publikálták 1989: Tim Berners-Lee angol tudós egy tanulmányban összeötvözte a hipertext ötletét az internettel (URL-rendszer), így jött létre a Világháló Fontos változás a korábbi hipertext rendszerekhez képest, hogy elég egyirányú linkeket használni, ez jelentősen csökkentette a megvalósítás bonyolultságát 1990: Az első Web szerver (NeXTcube, Berners-Lee) Ő készítette el az első weblapot és az első böngészőt is 1991 (dec.): Az első Web szerver Európán kívül (SLAC, Stanford Linear Accelerator Center, Stanford ) : a CERN bejelentette, hogy a Világháló mindenki számára szabad és ingyenes Innentől tekinthetjük az internetet igazán populárisnak Magyarországon is 1993-ban állították üzembe az első szervert ( Az első népszerű böngészőprogram a Viola volt, X-Window környezetben, később ezt váltotta a Mosaic Az 1990-es években az internet átlagosan évi 100%-kal bővült, leszámítva egy még dinamikusabb rövid időszakot ( ) A fejlődés spontán, szerves, nincs igazi központi szervezés : 1,407 milliárd felhasználója van az internetnek 2 5 Internet történelem Internet történelem Az internet története 1946: egy novellában (A Logic Named Joe) egy sci-fi író részletesen ír egy világméretű számítógépes hálózatról 1958-, USA: felmerült egy olyan számítógép-hálózat létrehozásának szükségessége, amelynek megmaradó részei egy esetleges atomtámadás után is működőképesek maradnak Defense Advanced Research Project Agency (DARPA) Kidolgozták az NCP protokollt, amely egy csomagkapcsolt hálózati kommunikációs rendszer (az adatok továbbítása kisebb csomagokban történik) Ez a mai TCP/IP szabvány ősének tekinthető Ezen az elven kezdett működni 1969-ben az ARPANET (ARPA Network) A katonai felhasználásokon kívül egyes egyetemek és kormányzati laboratóriumok kutatói is használhatták 1971-től lehetséges az elektronikus levelezés, az ftp és a telnet Az Internet kifejezést először 1974-ben használták, egy TCP protokollról szóló tanulmányban 1976: az X.25 hálózati szabvány kidolgozása (CCITT) 1978: az első nemzetközi hálózati összeköttetés az ARPANET, a brit posta, a Telenet, és más USA hálózatok között 3 6 1

2 Internet történelem Internet szervezés/ip-címek IP-cím: egyedi hálózati azonosító, amelyet az internet protokoll segítségével kommunikáló számítógépek egymás azonosítására használnak A DARPA eredeti leírásából (1981): "A name indicates what we seek. An address indicates where it is. A route indicates how to get there." Az IP-címek 32 biten ábrázolt egész számok (IPv4 szabvány, Internet Protocol Version 4) Ezeket (hagyományosan) négy darab egybájtos (0..255), ponttal elválasztott számmal írjuk le a könnyebb olvashatóság érdekében (pl: ) A címek felépítése hierarchikus, a legnagyobb helyi értékű bájt a legfelső szint Elvileg 2^32 darab különböző cím adható ki (kb. 4,3 milliárd), de az IPv4 szabvány bizonyos címeket fenntart speciális célokra A címrendszert többször is átszervezték Kezdetben egy 8 bites hálózati azonosító volt az első pozícióban, de ez hamarosan nem bizonyult elégnek 7 10 Internet szervezés IP-címek Az internet szervezése Az internet szerkezetét fizikai és logikai kapcsolatok alapján elemezhetjük (pl. direkt összeköttetések, ill. domain nevek, IP-címek és - vagy URL-címek kapcsolatai) Hatalmas alhálózatok alakultak ki, pl. GÉANT a fő európai multi-gigabit hálózat, kutatási és oktatási célra GLORIAD (Global Ring Network for Advanced Application Development) nagy sebességű hálózat, amely az USA Oroszország, Kína, Korea, Kanada és Hollandia tudományos szervezeteit köti össze Internet2 vagy UCAID (University Corporation for Advanced Internet Development) nonprofit szervezet, haladó hálózati technológiák fejlesztésére és alkalmazására JANET Anglia, a kormány által létrehozott oktatási-kutatási hálózat ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) nemzetközi hatóság, amely az internetes azonosítók (domain nevek, IP címek, egyéb paraméterek) kiosztását, szervezését koordinálja Az internet működéséhez szükséges a korrekt, globálisan egységesített névrendszer (pl. minden lehetséges név csak egyszer legyen kiadva) Székhelye: Marina del Ray, California, de (!) nem tekinthető az internet központjának, ilyen nem létezik Igazgatói tanácsa üzleti, akadémiai és nonprofit szervezetek tagjaiból áll ISOC (Internet Society) nonprofit szervezet, amely az internet szervezésével kapcsolatos egyéb (elsősorban kutatási, gyakorlati-mérnöki és oktatási) feladatokat koordinál Székhelye: Reston, Virginia 8 11 Internet szervezés IP-címek IP-címrendszer tört. folyt ben a kezdő bitek alapján öt csoportot vezettek be (Classful Network szabvány, 0 - A, 10 - B, C, D, E) a hálózatok számát és a beköthető gépek számát azonosító bitek száma is rögzített volt, pl. A típus: tól ig, 8 bit a hálózatokra (24 marad), 127 hálózat, mindegyikben lehetséges gép B típus: tól ig, 16 bit a hálózatokra, hálózat, mindegyikben lehetséges gép C típus: tól ig, 24 bit a hálózatokra, hálózat, mindegyikben 254 lehetséges gép A lokális hálózatokba kapcsolt gépek számának gyors növekedésével túl kevésnek bizonyult az A és B típusú hálózat, ezért 1993-ban új rendszert vezettek be (Classless Inter-Domain Routing, CIDR) Itt a (hálózatot azonosító) kezdőbitek száma egyedileg megadható, a cím végén pl /16 A kiosztás így rugalmasabb, a helyi viszonyokhoz alakítható, de vigyázni kell, mert egyes címek nem használhatóak (abban a hálózatban)! Az internet név terének extrém növekedése miatt az eredeti szabvány mellett egy új, 128 bites címrendszert is megalkottak (IPv6), ez már terjedőben van

3 IP-címek Internet szervezés/domain nevek Domain név (domén név, tartománynév): hálózati eszközök valamilyen közös tulajdonsággal rendelkező csoportjához (tartomány) hozzárendelt azonosító, amely csoportos kezelést tesz lehetővé A domain névrendszer (Domain Name System, DNS) tekinthető úgy is, mint egyfajta telefonkönyv az interneten, amely emberközeli azonosítókat használ a gép közeliek (pl. IP-címek) helyett A domain név ugyanakkor általánosabb fogalom, mint egy konkrét gép, egy weblap, vagy más szolgáltatás (az adott tartományon belül), hiszen sokféle azonosító része lehet Használható pl. oldalak címében, címekben ill. más hozzáférésekben Pl. a sze.hu domain sok szolgáltatást nyújt konkrét címekkel és gépeken, rs1.sze.hu, mail.sze.hu stb. A domain nevek felépítése hierarchikus, jobbról balra haladva Végződésük alapján két nagy csoportba oszthatók: nemzetközi fődomain és nemzeti domain, pl. com üzleti, általános; net hálózati szolgáltatók; org nonprofit szerveződések; name magánszemélyek; gov kormányzati szervek.hu Magyarország,.at Ausztria,.de Németország,.ro Románia,.sk Szlovákia,.fr Franciaország,.jp Japán Ezalatt a második szintű tartomány helyezkedik el, amely általában a tartománynév tulajdonosára jellemző (cégnév, személynév, terméknév, védjegy stb.), pl. sze, bme A harmadik szinten általában egy konkrét kiszolgáló/szolgáltató található (pl. ftp, www vagy mail szerver) IP címek Domain nevek A domain névrendszer menedzselése Az általános, felső szintű menedzselést az ICANN végzi Az alsóbb szintű névadás felelősségét általában a név szerverekhez (Name Server) osztják le egy-egy tartományon belül A domain nevek regisztrációjával (jogi, üzleti szempontok) egyes speciális szervezetek foglalkoznak (pl. Network Solutions) Értékes domain nevek A kereskedelmi szolgáltatók számára azok a nevek értékesek, amelyek rövidek, könnyen megjegyezhetők, határozottan utalnak a tevékenységre és a kereső programok is magas prioritással találják meg őket (sokan keresik azokat a kulcsszavakat, amelyek a névben szerepelnek) Egyes esetekben akár napi több $ is múlhat a név jó megválasztásán Ennek megfelelően egyes domain nevek konkrét, és akár nagyon magas piaci értékkel bírnak (pl. üzlet, szerencsejáték, szex), és az előre regisztrált domain nevek eladásával egy speciális üzletág alakult ki ("domain aftermarket, kb ) Néhány korábbi nagy üzlet: Business.com, 7,5 millió $, 1999; AsSeenOnTv.com, 5,1 millió $, 2000; Altavista.com 3,3 millió $, 1998; Wine.com, 2,9 millió $, 1999; CreditCards.com, 2,75 millió $, 2004; Autos.com, 2,2 millió $, 1999 Manapság ez a terület már nem túl kurrens, mert a fontos nevek elkeltek A mostanában lefoglalt nevek sokszor nem kellenek már senkinek, napi átlag felesleges nevet törölnek a jegyzékből IP-címek Internet szervezés/ Minden, az internetre kapcsolt számítógépnek van IP-címe, de egy-egy konkrét cím nem kötődik feltétlenül egy-egy géphez Egyes gépeknek több címük is lehet (ilyenkor a különböző címek a gép különböző hálózati eszközeit azonosítják) Több gép is osztozhat egy címen (például proxy szerver használata esetén) Proxy szerver: olyan szerver, ami a kliensek kéréseit köztes elemként más szerverekhez továbbítja A kliens csatlakozik a proxyhoz, valamilyen szolgáltatást (pl. fájlt, weboldalt) igényel, ami egy másik szerveren található. A proxy szerver a kliens nevében eljárva csatlakozik a megadott szerverhez, és igényli az erőforrást a számára. Sőt, a gép IP-címe rendszeresen változhat (pl. lakossági szolgáltatón keresztül kapcsolódó otthoni gépeknél) Adatgyűjtés, biztonság Az internetet használó gépek minden tranzakció során (pl. egy weboldal megjelenítése) megadják IP-címüket, ami révén elvileg be lehet azonosítani az adott gép helyét és tulajdonosát, illetve egy adott géppel végzett tevékenységekről sok információt lehet gyűjteni A gyakorlatban az azonosítás sokszor csak a szolgáltató együttműködésével lehetséges, aki csak rendőri megkeresésre és más jól meghatározott esetekben adhatja ki az adatokat (World Wide Web vagy magyarul sokszor: Világháló) egymással hiperlinkekkel összekötött dokumentumok rendszere az interneten Az alapötlet egy globális információs hálózat létrehozása volt a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hipertext képességeinek ötvözésével (eml. CERN projekt) A rendszert webböngésző program segítségével lehet elérni, ez képes megjeleníteni az egyes dokumentumokat, a weblapokat A lapokon található hiperlinkek segítségével további lapok kérhetők le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek Ez adja a rendszer háló-jellegét; a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperlinkek a háló szálai, amelyeken keresztül más csomóponthoz eljuthatunk A weblapokon szövegek, képek, videók és más multimédiás elemek is elhelyezhetők A Világháló több fontos szabványra/ajánlásra épül, ezeket a Consortium (1993-) fejleszti és menedzseli (itt dolgozik a -alapító Berners-Lee is) URL (Uniform Resource Locator), szabvány leírja, hogy milyen egyedi címmel kell rendelkeznie az egyes oldalaknak Hipertext átviteli protokoll (Hyper Text Transfer Protocol, HTTP), szabvány megadja, hogy hogyan küld egymásnak információt a böngésző és a kiszolgáló Hipertext leíró nyelv (Hyper Text Markup Language, HTML), szabvány az információkódolás eljárása, amellyel a oldal megjeleníthetővé válik

4 szabványok/ajánlások (folyt.) Stíluslap, ajánlás hogyan nézzen ki egy weboldal (formai elrendezés, színek), pl. CSS (Cascading Style Sheets) Script nyelv, ajánlás, szabványosítás alatt elsősorban dinamikus tartalom megjelenítésére, pl. JavaScript Dokumentum objektum modell, szabvány nyelvfüggetlen objektummodell a HTML, XML és más rokon formátumok szerkezetének leírására Egy weblap elérése 1. Begépeljük a lap URL azonosítóját a böngésző cím mezőjébe vagy rákattintunk az oldalhoz vezető hiperlinkre 2. A web böngésző az URL-ben szereplő domain név szervert azonosító részét IP címmé alakítja (a domain név rendszer segítségével), ezzel tudja elérni az ottani web szervert 3. A böngésző egy HTTP kérést küld az ottani web szervernek 4. Általában először a weblap HTML szövegét kéri le, és azt fel is dolgozza (parzolás, tdk. szintaktikai és szemantikai elemzés), utána kéri le a képeket és a további fájlokat, amelyek még az oldal részei (ezek külön tárolódnak) Az ilyen kérések számolásával mérhető az oldal nézettsége 5. Ezután a böngésző megjeleníti a lapot a képernyőn a HTML, CSS, meghatározása szerint, ill. Ha pl. a link letöltést aktivál, akkor értelemszerűen a kapcsolódó tevékenységet végzi el 19 A HTML (XHTML) egy leíró nyelv, amelyet weboldalak készítéséhez fejlesztettek ki, és mára uralkodóvá vált A HTML az SGML (Standard Generalized ) általános leíró nyelv egy konkrét alkalmazása Az XHTML a szigorúbb XML (Extensible ) szabványból ered A legelső HTML leírást Berners-Lee adta meg 1991-ben, az SGML szabványt 1993-ban dolgozták ki, 1996-tól a HTML-t a Consortium gondozza és fejleszti A HTML dokumentum (leíró) elemeket/szimbólumokat, attribútumokat, adattípusokat és referenciákat tartalmaz Az elemeknek nevük van, attribútumok és tartalom tartozhat hozzájuk <element-name attribute="value">content</element-name> Prezentációs szimbólumokkal beállítható a szöveg megjelenése <b>boldface</b> A hipertext elemekkel linkek, hivatkozások hozhatók létre <a href=" A (karakter) referenciák speciális karakterek megadására szolgálnak, táblázatos formában rögzítve, pl. &#x27 A HTML adattípusai az elemek leírásához ill. az attribútumokhoz tartoznak (pl. számok, színek, dátum és idő) A HTML-ben minden struktúrának van eleje és vége, kivéve egyes speciális vezérlőket, pl. <br> 22 Webcím (URL) megadja a weblap (dokumentum) megtalálásához szükséges négy alapvető információt: A protokollt, amit a célgéppel való kommunikációhoz használunk (http, https, sőt: ftp, rtp) Sok böngészőnél a http rész elhagyható, mert ez az alapértelmezés A szóban forgó gép vagy tartomány nevét A hálózati port számát, amin az igényelt szolgáltatás elérhető a célgépen Gyakran ez a rész is elhagyható, pl. a http protokoll alapértelmezett portszáma a 80 A fájlhoz vezető elérési utat a célgépen belül Példák: A webcímek egyéb részeket is tartalmazhatnak Pl. az elérési út után, egy kérdőjel mögé helyezve keresési kérdés szerepelhet Ill. az elérési út után, kettős kereszttel (#) elválasztva szerepelhet a szöveg egy részére hivatkozó azonosító Egy HTML szöveg általában három fő részre bontható: A leírás a dokumentum típus deklarációval kezdődik (Document Type Declaration, DOCTYPE) Ezután következik a HTML fejléc <head>, ami technikai és dokumentációs adatokat tartalmaz, ezeket a böngésző nem jeleníti meg Végül a HTML törzs <body>, amely a megjelenítendő információkat tartalmazza A weblapok részei: Bemutatott, érzékelhető információ Szöveges információ, változatos bemutatási lehetőséggel Nem szöveges információ Statikus képek, bitmap ill. vektor formátumban (pl. GIF, JPG, PNG ill. SVG) Animációs képek (pl. GIF, vagy Flash ill. Java Applet) Zenék (pl. MIDI, WAV, ill. Java Applet) Videók (WMV Windows, RM Real Media, FLV Flash Video, MPG, MOV) Interaktív információ, dinamikus weblapokon Lapon belüli kommunikációra: interaktív szöveg, illusztrációk, gombok (DHTML, pl. legördülő menükre) Lapok közötti kommunikációra: hiperlinkek, formok Belső (rejtett) információ Kommentek (HTML), stílusinformációk (CSS) Metadata információk, DTD leírások (Document Type Definition) Scriptek (általában JavaScript), az interaktivitás növelésére A weblapok egyéb rejtett, dinamikusan beillesztett információs elemeket is tartalmazhatnak (létrehozhatnak), pl. cookie-süti 21 Internet felhasználók Az internet felhasználói A net nyelve elsősorban az angol (a felhasználók 30%-a, a megtekintett dokumentumok alapján), ezután jön a kínai (17%), a spanyol (9%), a japán (7%), a német és a francia (5-5%), a magyarok aránya kb. 0,2% (2007-ben) A használatot az adott nyelvet beszélő országok népessége, gazdasági fejlettsége és a hozzáférés szabadsága határozza meg Az angol nyelv túlsúlya részben történelmi okokkal is magyarázható (a számítógépek az angol karakterkészlet támogatták) Az utóbbi években a (bővített) Unicode kódrendszer lehetővé tette a nemzeti karakterkészletek (népesebb nemzetek) használatát, de idegen karakterkészletek hibás megjelenítése most is előfordul Kontinens szerinti megoszlás: Ázsia (38%), Európa (27%), Észak-Amerika (18%), Dél-Amerika (10%), Ausztrália (7%) Az EU-ban a lakosság 51%-a rendszeresen használja az internetet, ugyanakkor 40% egyáltalán nem Kimagasló használat: Hollandia (81% ), Dánia (76%), Finnország és Svédország (75%) Izland (86%), Norvégia (81%) európai, de nem EU országok Átlag alatti használat: Bulgária, Görögország (28%), Románia (22%) Magyarország az alsó-középmezőnybe tartozik 38%-kal Hasonló használat: Olaszország, Szlovákia Egy német felmérés szerint a felhasználók átlagosan 8 oldalt látogatnak rendszeresen 24 4

5 Internet felhasználók Az rendszer máshogy is megvalósítható, ilyenkor a folyamat nem pontosan az előző forgatókönyv szerint zajlik, pl. Alice és Bob webmail szolgáltatást is használhat, ekkor nem kell (MUA) levelezőrendszer Egyes más jellegű programok tartalmazhatnak beépített levelezéstámogatást, ilyenkor más konverziók történnek a lépések során Manapság szinte minden közvetlenül az internethez kapcsolódó gépekre érkezik (DNS, MX rekord és SMTP segítségével) Nagyon kevés mail kiszolgáló engedélyezi az útdefiniálást (routing), sem az automatikust, sem pedig a kézit, az ezzel való visszaélések miatt (spam-ek) Spam (levélszemét): kéretlen, rosszindulatú, ill. téves levél Mivel az e-levelezés költségei igen alacsonyak, a szemetelők akár napi több száz millió t is szétküldhetnek Fajtái: Leggyakrabban kéretlen kereskedelmi hirdetéseket kapunk (szoros értelemben vett spam, pl. egy cégnek megadtuk a címünket vagy megszerezte valahogy ) Férgek, vírusok (önmagukban vagy csatolt állományként, ld. korábban) Levelező listáról érkező, általunk nem várt levelek Előfordulhat az is, hogy valakinek a címe hasonlít egy népszerű címre, így egyszerűen tévedésből neki küldenek leveleket Védekezés: spam-szűrés, ill. azonnali törlés Internet E-levelezés (electronic mail) elektronikus levél, írása és továbbítása elektronikus A hagyományos levélküldést csigaposta (snail mail) néven emlegetik internetes körökben A mai rendszerek leggyakrabban az internetet használják közvetítőnek, így az az internet használatának egyik legkedveltebb formája lett Története Az ötlete az 1960-as években az időosztásos nagygépes (mainframe) környezetben merült fel, hogy a felhasználók közötti kommunikációt biztosítsa Az első eket 1965-ben küldték el CTSS (MIT) és Q32 (SDC) gépeken (ekkor még nem működött az ARPANET!), ezután jött létre a hálózati Az ARPANET nagyon megnövelte az népszerűségét, és a fejlődésre is jelentősen hatott jel használatát Ray Tomlinson 1971-ben vetette fel, a felhasználó neve ill. gépe azonosítójának elválasztására Korai levelezőprogramjai (SNDMSG és READMAIL) nagyon fontosak voltak a mai forma kialakulásában Ekkoriban még a különböző hálózatok (pl. ARPANET, BITNET, NSFNET) között a mainál sokkal nehézkesebb volt az összeköttetés Az hez csatolni kellett az üzenet útjának kézi megadását (a küldő és a fogadó gépe közötti útleírást), ez sok (akár 8-10) ugrásból állt A bizonytalan telefonos kapcsolatok miatt sokszor előfordult, hogy az akár egy héttel később érkezett csak meg, sőt az üzenetek el is veszhettek az ugrások útvesztőjében 26 A modern internetes üzenetek tipikusan két fő részből állnak: Fejléc (header) és törzs (body) A fejléc fontosabb részei: Az üzenet rövid tartalma (tárgy, subject), a küldő/feladó címe (from), a fogadó/címzett címe (to), a küldés dátuma és ideje Másolat (cc, carbon copy) ki kapja még meg a levelet Válaszcím (reply-to) egyes levelezőprogramok megengedik a feladóétól eltérő cím megadását is Típusmező (content-type) az üzenet típusát tartalmazza (karakterkészlet, kódolás) Csatolt fájlok (attachments) felsorolásszerűen helyezkednek el, általában látszik a típusuk A törzsben helyezkedik el maga az üzenet Különösen hivatalos jellegű levél esetében fontos a hagyományos levélírásban megszokott konvenciók alkalmazása Udvarias megszólítás, búcsúzás, megfelelő hangnem A levélhez fájlok csatolhatók (képek, további dokumentumok) 29 Az küldése és fogadása modern környezetben (általában): 1. Alice (most: alice@a.org) megírja az üzenetet a levelezőrendszerében (Mail User Agent, MUA, pl. Mozilla), begépeli Bob címét vagy kiválasztja az adress-book tárból (most: bob@b.org), és elküldi az üzenetet 2. A levelezőrendszer internetes formára alakítja az üzenetet, és elküldi a helyi levélküldő szolgáltatónak/szervernek (Mail Transfer Agent, MTA, most: smtp.a.org) az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) protokoll segítségével 3. Az MTA megkeresi a cél/címdomain nevét (most: b.org) a DNS-ben (Domain Name System), hogy beazonosítsa az adott domain levélfogadó szerverét (Mail Exchange Server) 4. A címdomain DNS szervere (most: ns.b.org) válaszként elküldi a címdomain MX szervereinek listáját (most: mx.b.org) a hívó MTA-nak 5. A helyi levélküldő szolgáltató (smtp.a.org) elküldi az üzenetet a címdomain MX szerverének (mx.b.org), az pedig kézbesíti a levelet Bob postafiókjába 6. Bob rákattint az új üzenetre, és azt levelezőrendszere megjeleníti a képernyőn a POP3 (Post Office Protocol) protokoll használatával 27 Internet fájlcsere/fájlmegosztás Fájlcsere és fájlmegosztás Az internet segítségével letölthetünk/megnézhetünk (távoli szervereken és gépeken) közzétett anyagokat, ill. Fájlcserélő programok használatával az egyes felhasználók hozzáférnek mások gépein által tárolt fájlokhoz, miközben ők is elérhetővé teszik a saját gépükön tárolt egyes fájlokat Ez a két kategória kicsit összemosódott, hiszen vannak olyan fájlmegosztó rendszerek is, amelyek nem igényelnek feltöltést A 2. esetben a beszerezhető fájlok általában nem egyetlen központi szerverről kerülnek a felhasználó gépére, hanem a fájlt (vagy a fájl feldarabolt szeleteit) birtokló személyek feltöltési kapacitásának és sebességének felhasználásával, decentralizált módon (egyenrangú csere, peer-to-peer modell, P2P) Történeti áttekintés (90-es évek végétől) A P2P programok első generációja kliens-szerver típusú volt, egy központi szerver szabályozta a forgalmat Ide tartozik a Napster fájlmegosztó program, amely napjainkban fizetős szolgáltatásként működik A második generációban jelent meg a decentralizáció, a központi szerver léte miatti jogi problémák kiküszöbölésére (Gnutella, Kazaa, emule) A harmadik generációban indirekt és titkos azonosítást vezettek be (GNUnet, Tor) A negyedik generáció folyamokkal dolgozik fájlok helyett, ezzel lehetőség nyílik on-line rádióhallgatásra és tévézésre is (a BitTorrent broadcast technológiáját alkalmazzák) 30 5

6 Fájlcsere/fájlmegosztás Média megosztás Sok rádiós, televíziós és webkamerás szolgáltató használja a folyamos megoldást élő internetes közvetítésre Az egyik első, interneten megjelenő óriáscég a BBC volt Az elérhető anyagok nagyon változatosak Nézhetjük pl. élőben akár a SZE campust, vagy a Panama-csatorna forgalmát Vannak ingyenes és fizetős szolgáltatók is YouTube a vezető ingyenes videómegosztó napjainkban én alapították Flash-alapú web lejátszót használ Nagyjából 64 millió videó van rajta, és napi több százezer újat tesznek fel (persze sokat törölnek is) Bárki megnézheti az anyagokat, de feltölteni csak regisztrált felhasználók tudnak, akik saját profilt is létrehozhatnak Piaci hatások A nagy sebességű internetes kapcsolatok kiépülésével és viszonylag kis méretű és jó minőségű tömörített formátumok megjelenésével a fájlmegosztás nagyon népszerűvé vált, és a globális piacra is érzékelhető hatást gyakorolt A zeneipari eladások pl. egy tanulmány szerint az 1999-es 38 milliárd dollárról 32 milliárdra csökkentek 2003-ra, elsősorban a Napster program hatására Egyes elemzők szerint az internetes fekete letöltések nem hatnak drasztikusan a zenei piacra (tehát a csökkenésnek inkább más okai vannak) Tény, hogy több neves hagyományos cd-forgalmazó zárt be az utóbbi években, ugyanakkor sikeres internetes fizetős forgalmazók is feltűntek 31 Internet keresés Keresőprogramok Keresőrendszer: az interneten megtalálható dokumentumok, adatbázisok, multimédiás tartalmak megadott szempontok szerinti nyomon követését és az eredmény megjelenítését végrehajtó szoftver Címszavas keresés (leggyakrabban): a rendszer megjeleníti azokat a tartalmi egységeket, találatokat, amelyek megítélése szerint az adott címszóhoz kapcsolódnak Kereső kifejezés is megadható (ez szavakat, logikai műveleteket és egyéb attribútumokat tartalmazhat), ilyenkor a rendszer a megadott feltételek szerinti összetett keresést végez Túl sok találat esetén szűkítést kell alkalmazni, a feltételek pontosításával (pl. milyen szó ne szerepeljen a dokumentumban) Nem megfelelő találatok esetén helyesírási, nyelvtani és fogalmi módosítással érdemes folytatni Látható és láthatatlan web A rendelkezésre álló össznépi tudásnak csak kisebb része van fent a weben, és a keresők ennek is csak kisebb hányadát tudják megtalálni Weblapok szándékosan is elrejthetők a keresőrobotok elől Kicsit máshogy megfogalmazott keresőkérdés más releváns találatokat is kiadhat Általában angolul vagy németül több hasznos találatot kaphatunk Problémás keresések Nagy bevételt hozó témák esetén sok webmaster érdekelt abban, hogy oldala lehetőleg minél előrébb kerüljön a találati rangsorokban, akkor is, ha az adott keresésben nem releváns (web-spam) Ha nem ismerjük a kulcsszavakat sem, akkor tematikus közelítést kell alkalmazni (pl. a Wikipediából indulva) 34 Fájlcsere/fájlmegosztás Internet keresés Piaci hatások (folyt.) A moziipar esetében a kalózkodás szintén jelentős Az MPAA (Motion Picture Association of America, Amerikai mozgókép szövetség) jelentése szerint 2005-ben a filmstúdiók vesztesége 2,3 milliárd $ volt Mások itt is úgy érvelnek, hogy a letöltő nem feltétlenül nézné meg a moziban is a filmet ill. venné meg videón vagy dvd-n, tehát a veszteség nem egy az egyben számolható A letöltések száma itt viszont a zeneiparnál dinamikusabban nő, mégpedig elsősorban a felsőoktatási intézmények köré szerveződve (18-25 éves korosztály) Ugyanez a hatás a szoftverpiacon is kimutatható Egy tipikus Torrent szolgáltató aktuális napi adatai: 12 millió felhasználó, 33 millió aktuálisan elérhető fájl, 1074 Terabájt összmérettel Szerzői jogi kérdések Az egyes országokban eltérő lehet a jogi szabályozás, ill. sokszor a szakemberek véleménye sem teljesen egységes, de: A szerzői jogi védelem alá eső művek ily módon történő beszerzése általában illegális és büntethető tevékenységnek számít Egy svéd felmérés fiatalokat kérdezett meg a következő kijelentésről: I think it is OK to download files from the Net, even if it is illegal 38% maximálisan egyetértett, 39% pedig részben egyetértett A központi szolgáltatók által leggyakrabban alkalmazott megoldások: Az anyagok egy része ingyenes, mások fizetősek (a kurrensek ill. a jobb minőségűek), és erősen bátorítják a felhasználókat arra, hogy fizessenek A vitatott anyagokat eltávolítják Jó viszonyt próbálnak kialakítani a jogtulajdonos cégekkel, lehetőleg kerülve a peres megoldásokat 32 Keresők összehasonlítása Adatbázisok mérete, használhatósága, frissessége alapján A Google és a Yahoo szerepel ezekben a felmérésekben a legjobban Google a legnépszerűbb netes kereső napjainkban, előnyös tulajdonságai: Egyszerű (minimalista) alap kezelőfelület ünnepi logókkal, meglepetésekkel :-) Több mint 100 nyelven elérhető, többnyelvű országokban nemzetiségi változatokban is (pl. szlovákiai magyar Google) Nemcsak weblapok között keres, hanem sok más állományban is (pl. pdf, doc, xls, ppt, rtf, txt fájlokban) Keresőrobot: olyan program, amely egy keresőrendszer számára információkat gyűjt a weblapokról, és bizonyos szabályok szerint követi az egyes weboldalakon található linkeket A keresőrobotok működése Felgöngyölítés: a keresőrobot meglátogatja a weboldalt, letölti az ott található adatokat, majd az adatközpont a gyors kereshetőségnek megfelelően feldolgozza a letöltött információt Beindexelés: az oldal helyezésének kialakítása a találati listában (ez több látogatás után alakulhat ki) Kulcsszavak megjelenése, bejövő linkek (Google), weblapok értéke alapján Kiegészítő technikák a háttérben: oldaltérkép létrehozása, régiós központi adatbázisok, stopszavak rögzítése (amikre nem érdemes keresést végrehajtani, nem minden keresőben) 35 Fájlcsere/fájlmegosztás Internet keresés Meglepő találatok Kockázatosnak ítélt oldal (kémprogram lehet) :-) A Google alapvetően egy másik Magyarországban gondolkodik Sok hasonló példa található

7 Internet e-kereskedelem E-kereskedelem Elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem): árucikkek interneten történő eladása, vásárlása, illetve cseréje Webáruház: olyan honlap, amelynek fő profilja bizonyos árucikkek értékesítése Az e-kereskedelem sajátosságai A webáruházakban csak közvetett módon találkozhatunk a termékekkel (kép + valamilyen szintű leírás) Ugyanakkor az emberek szívesebben vesznek olyan termékeket, amiket élőben meg tudnak nézni, érezhetik az anyagát, felpróbálhatják stb. Ezért általában (pl. nálunk is) azokat a termékeket rendelik meg a vásárlók (esetleg) az internetről, ahol az előző szempontok nem lényegesek a vásárlás szempontjából (pl. dvd-k, könyvek, egyszerűbb háztartási cikkek) Fejlettebb internetes kultúrával rendelkező országokban az e-vásárlás más régóta népszerű, nagy a vásárlási fegyelem, nagyobb bizalommal fizetnek az emberek a neten keresztül A vásárlás történhet postai utánvéttel, bankkártyával, készpénzzel és átutalással A szállítás történhet postával vagy futárszolgálattal, de lehetőség van az árut a boltban is átvenni, ha az adott webáruház rendelkezik ilyennel A webáruházak nagy részénél lehetőség van értékelni, véleményt írni a termékekről A vélemények általában vagy nagyon pozitívak, vagy nagyon negatívak :-) 37 Internet további érdekes kérdések Néhány további érdekes kérdés További üzleti aspektusok Elektronikus levelezés vs. képeslapok, hagyományos levelek, bélyegek (?) Online-újságírás vs. nyomtatott újságok E-közigazgatás ( elektronikus város ) Gyerekek, fiatalkorúak védelme Hogyan lehet korlátozni a hozzáférést bizonyos oldalakhoz Cybertér vs. valós világ Szabad vélemény és cenzúra Meddig terjed a véleménynyilvánítás szabadsága, egyén szabadsága vs. közösségi jogok Bele lehet-e/szabad-e avatkozni állami/központi eszközökkel az információ szabad áramlásába (pl. Kína, Irán) Személyes adatok biztonsága (nemcsak vásárlásnál, pl. iwiw) Mennyire hiteles az internetről beszerzett információ? (pl. szótárak vagy wikipedia) Wikipedia Hasznos, de sok elírás, félrefordítás, nehézkes, zavaros fogalmazás, sőt hiba, tények hibás ismerete, rossz súlypontok, nem a lényeg jön át Az angol és a német a legjobb, de pl. általában a szlovák is jobb, mint a magyar! 40 E-kereskedelem Hogyan lehet sikeres egy webáruház? Egyszerű és biztonságos a rendelés lehetősége, megbízható, állandó működés Hitelkártyák elfogadása (a világban a vásárlások 90%-a banki átutalással valósul meg, a bankkártya számának megadásával) Kialakult üzleti modellt (stratégiát) sugall, fejlett számítógépes technológiát használ, közelít a hagyományos vásárlási élményhez Naprakészen frissíti a termékskáláját és lépést tart a vásárlói igényekkel, reagál a gazdasági, szociális vagy fizikai környezet változásaira Kellemes a megjelenése, ízléses színvilággal, grafikákkal, fotókkal rendelkezik, így a vásárlók szívesebben térnek vissza máskor is (akár néha csak nézelődni) A termékek a kiszállítás után nem okoznak csalódást, működőképesek/hibátlanok (Sokszor) Árelőnyt biztosít a hagyományos vásárláshoz képest A rezsivel és az alkalmazotti élőmunkával lehet spórolni Lehetséges problémák a webáruház készítése és üzemeltetése kapcsán Tapasztalt gazdasági és számítógépes szakemberek hiánya A vásárlók félreismerése, hibás piackutatás, hibás vagy nem kellően követett projekt tervek Az emberek internetezési szokásainak nem megfelelő ismerete Rossz versenytűrő-képesség 38 E-kereskedelem Mire ügyeljünk az e-vásárlásnál? Bizalmas adataink védelme, pénzügyi biztonság Gyanús, ha olyan adatokat kérnek, amelyek nem tartoznak szorosan a vásárláshoz! Mindig olvassuk el az adatvédelmi elveket! A választékról, az eladó cégről és a szállításról nyerhető információk A megvásárolt termék bármilyen hibájáért a boltot üzemeltető cég a felelős! Kis történeti áttekintés (eml.): a projekt kezdete (Berners-Lee) 1992: igényes tudományos publikáció az e-kereskedelem várható hatásairól 1994: a Netscape Navigator megjelenése, a Pizza Hut bevezeti a webes pizzarendelést 1995: indul az Amazon.com és az e-bay, a Dell és a Cisco cég beindítja az internetes kereskedelmi tranzakciókat 1998: indul a PayPal (készpénzmentes pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó intézet) 2008: az éves e-kereskedelmi forgalmat 204 milliárd dollárra becsülik az USA-ban, ez 17%-os növekedés az előző évhez képest 39 7

Internet. Az internetről általában. Dr. Kallós Gábor 2008-2009. Az internet története. Internet áttekintés. Internet történelem. Internet történelem

Internet. Az internetről általában. Dr. Kallós Gábor 2008-2009. Az internet története. Internet áttekintés. Internet történelem. Internet történelem Internet áttekintés Internet Dr. Kallós Gábor 2008-2009. Az internetről általában Az internet egy egész világot körülölelő hatalmas rendszer, amely számítógép-hálózatokat fog össze Az internet sokféle

Részletesebben

Internet. Dr. Kallós Gábor 2008-2009. Az internetről általában. Az internet története. Internet áttekintés. Internet történelem

Internet. Dr. Kallós Gábor 2008-2009. Az internetről általában. Az internet története. Internet áttekintés. Internet történelem Internet Dr. Kallós Gábor 2008-2009. Internet áttekintés Az internetről általában Az internet egy egész világot körülölelő hatalmas rendszer, amely számítógép-hálózatokat fog össze Az internet sokféle

Részletesebben

Az Internet. avagy a hálózatok hálózata

Az Internet. avagy a hálózatok hálózata Az Internet avagy a hálózatok hálózata Az Internet története 1. A hidegháború egy fontos problémája Amerikában a hatvanas évek elején: Az amerikai kormányszervek hogyan tudják megtartani a kommunikációt

Részletesebben

6. előadás Internet, WWW. Dr. Kallós Gábor

6. előadás Internet, WWW. Dr. Kallós Gábor 6. előadás Internet, WWW Dr. Kallós Gábor 2014 2015 1 Tartalom Internet WWW Általános áttekintés Történelem Szervezés Internetes protokollok TCP/IP http, https E-levelezés Protokollok Keresés az interneten

Részletesebben

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező) A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok

Részletesebben

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév INTERNET A hatvanas években katonai megrendelésre hozták létre: ARPAnet @ (ARPA= Advanced Research Agency) A rendszer alapelve: minden gép kapcsolatot teremthet egy másik géppel az összekötő vezetékrendszer

Részletesebben

WWW Kliens-szerver Alapfogalmak Technológiák Terv. Web programozás 1 / 31

WWW Kliens-szerver Alapfogalmak Technológiák Terv. Web programozás 1 / 31 Web programozás 2011 2012 1 / 31 Áttekintés Mi a web? / A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Miről lesz szó... (kurzus/labor/vizsga)

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ INTERNET ÉS A WORLD WIDE WEB VILÁGÁBA. Kvaszingerné Prantner Csilla, EKF

BEVEZETÉS AZ INTERNET ÉS A WORLD WIDE WEB VILÁGÁBA. Kvaszingerné Prantner Csilla, EKF BEVEZETÉS AZ INTERNET ÉS A WORLD WIDE WEB VILÁGÁBA Kvaszingerné Prantner Csilla, EKF Az Internet 2 A hálózatok összekapcsolt, hálózatba szervezett rendszere, amely behálózza a világot. Részévé vált életünknek.

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

I. sz. 220 körül Origenész összeállítja Hexapla címen az Ószövetség hat különbözı fordítását

I. sz. 220 körül Origenész összeállítja Hexapla címen az Ószövetség hat különbözı fordítását 1 I. sz. 220 körül Origenész összeállítja Hexapla címen az Ószövetség hat különbözı fordítását A Biblia egyes nehezebben érthetı helyeihez főzött magyarázatok a szkholia-k. 360 körül Szt. Athanasziosz

Részletesebben

Információ és kommunikáció

Információ és kommunikáció Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Az internet jellemzői 25 perc 2. Szolgáltatások az interneten 20 perc

Részletesebben

Hálózat. Az egymással kapcsolatban lévő számítógépek rendszerét hálózatnak nevezzük.

Hálózat. Az egymással kapcsolatban lévő számítógépek rendszerét hálózatnak nevezzük. Hálózat Az egymással kapcsolatban lévő számítógépek rendszerét hálózatnak nevezzük. Az hálózatok kiterjedés szerinti csoportosításánál az Internetet a Globális hálózatok közé soroltuk. Az Internet története

Részletesebben

Információ és kommunikáció

Információ és kommunikáció Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Hálózati alapismeretek 20 perc 2. Az internet jellemzői 25 perc 3. Szolgáltatások

Részletesebben

HTML. Dr. Nyéki Lajos 2016

HTML. Dr. Nyéki Lajos 2016 HTML Dr. Nyéki Lajos 2016 HTML és SGML HTML (Hypertext Markup Language) SGML (Standard Generalized Markup Language) ISO 8879:1986 A HTML nyelven készült dokumentumok kiterjesztése - az Internet szerveren:.html;

Részletesebben

HTML és CSS. Horváth Árpád május 6. Óbudai Egyetem Alba Regia M szaki Kar (AMK) Székesfehérvár

HTML és CSS. Horváth Árpád május 6. Óbudai Egyetem Alba Regia M szaki Kar (AMK) Székesfehérvár Óbudai Egyetem Alba Regia M szaki Kar (AMK) Székesfehérvár 2015. május 6. Vázlat 1 2 A világháló Története statikus és dinamikus oldal URL DNS-feloldás IP-cím ügyfél (kliens, böngész ) és szerver (kiszolgáló)

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatásával megvalósuló KKC-2008-V-08-08-101 számú projekt B2CR ONLINE KOMMUNIKÁCIÓ

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatásával megvalósuló KKC-2008-V-08-08-101 számú projekt B2CR ONLINE KOMMUNIKÁCIÓ ONLINE KOMMUNIKÁCIÓ azaz, hogyan használjuk fel az internet lehetőségeit cégünk sikerei érdekében. MarkCon előadó: Vendler Balázs, ügyvezető TARTALOM (1) Az internetről általában (2) Webes megjelenések

Részletesebben

Tematika A web története Kliens-szerver modell Web alapismeretek Fejlesztési eszközök. Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda

Tematika A web története Kliens-szerver modell Web alapismeretek Fejlesztési eszközök. Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda Web programozás - 1.Előadás Pál László Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda 2012-2013 tanév, II. Félév Tartalom 1 Tematika 2 A web története 3 Kliens-szerver modell 4 Web alapismeretek

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek 1. Mi a hálózat? Az egymással összekapcsolt számítógépeket számítógép-hálózatnak nevezzük. (minimum 2 db gép) 2. A hálózatok feladatai: a. Lehetővé tenni az adatok és programok közös

Részletesebben

TESZ INTERNET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ M7

TESZ INTERNET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ M7 TESZ INTERNET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ M7 1. FELADAT 1. Továbbküldés esetén milyen előtaggal egészül ki az e-mail tárgysora? Jelölje a helyes választ (válaszokat)! [1 pont] a) From: b) Fw: c) To: d) Vá: 2. Melyik

Részletesebben

BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv?

BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv? BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv? Készítették: Névery Tibor és Széll Ildikó PPKE I. évf. kiadói szerkesztő hallgatók, közösen 1 BEVEZETŐ Az elektronikus könyv valamilyen

Részletesebben

INTERNETES KERESÉS. Szórád László Óbudai Egyetem TMPK

INTERNETES KERESÉS. Szórád László Óbudai Egyetem TMPK INTERNETES KERESÉS Szórád László Óbudai Egyetem TMPK AZ INTERNET INTERNET = WEB? - NEM! A web csak egy (bár az egyik legismertebb) részhalmazát jelenti az interneten használt alkalmazásoknak és protokolloknak.

Részletesebben

ECDL Információ és kommunikáció

ECDL Információ és kommunikáció 1. rész: Információ 7.1 Az internet 7.1.1 Fogalmak és szakkifejezések 7.1.2 Biztonsági megfontolások 7.1.3 Első lépések a webböngésző használatában 7.1.4 A beállítások elévégzése 7.1.1.1 Az internet és

Részletesebben

Elektronikus levelek. Az informatikai biztonság alapjai II.

Elektronikus levelek. Az informatikai biztonság alapjai II. Elektronikus levelek Az informatikai biztonság alapjai II. Készítette: Póserné Oláh Valéria poserne.valeria@nik.bmf.hu Miről lesz szó? Elektronikus levelek felépítése egyszerű szövegű levél felépítése

Részletesebben

Szg.-hálózatok kialakulása, osztályozása, hálózati topológiák, OSI modell

Szg.-hálózatok kialakulása, osztályozása, hálózati topológiák, OSI modell Szg.-hálózatok kialakulása, osztályozása, hálózati topológiák, OSI modell A nyolcvanas években a személyi számítógépek (PC) robbanásszeren kezdtek elterjedni, de már az első számítógépek megjelenése után

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok Felhasználói réteg DNS, , http, P2P

Számítógépes Hálózatok Felhasználói réteg DNS,  , http, P2P Számítógépes Hálózatok 2007 13. Felhasználói réteg DNS, email, http, P2P 1 Felhasználói réteg Domain Name System Példák a felhasználói rétegre: E-Mail WWW Content Delivery Networks Peer-to-Peer-Networks

Részletesebben

Felhasználói réteg. Számítógépes Hálózatok Domain Name System (DNS) DNS. Domain Name System

Felhasználói réteg. Számítógépes Hálózatok Domain Name System (DNS) DNS. Domain Name System Felhasználói réteg Domain Name System Számítógépes Hálózatok 2007 13. Felhasználói réteg DNS, email, http, P2P Példák a felhasználói rétegre: E-Mail WWW Content Delivery Networks Peer-to-Peer-Networks

Részletesebben

Web programoz as 2009 2010

Web programoz as 2009 2010 Web programozás 2009 2010 Áttekintés A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Áttekintés: miről lesz szó (kurzus/labor/vizsga)

Részletesebben

{simplecaddy code=1005}

{simplecaddy code=1005} {simplecaddy code=1005} Könyvünk célja, hogy az Internetről és annak használatáról olyan általános ismeretanyagot adjon, melynek segítségével bárki tudja majd használni a hálózatot és szolgáltatásait.

Részletesebben

ALKALMAZÁSOK ISMERTETÉSE

ALKALMAZÁSOK ISMERTETÉSE SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1 SZE SPECIFIKUS IT ISMERETEK ALKALMAZÁSOK ISMERTETÉSE A feladat megoldása során valamely Windows Operációs rendszer használata a javasolt. Ebben a feladatban a következőket fogjuk

Részletesebben

Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver

Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver A hardver és a felhasználó közötti kapcsolat Szoftverek csoportosítása Számítógép működtetéséhez szükséges szoftverek Operációs rendszerek Üzemeltetési segédprogramok

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM. Készítette Borbola Péter

ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM. Készítette Borbola Péter ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM Készítette Borbola Péter EGY KIS IDÉZET A kereskedelem a hálón kezdetben lehet,hogy veszteséges lesz, de biztosan azzá fog válni, ha nem kerül oda! Esther Dyson TÉMAKÖRÖK, TARTALOM

Részletesebben

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika szóbeli vizsga témakörök KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen

Részletesebben

fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják.

fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják. I n t e r n e t k i f e j e z é s e k adat (data) Valamilyen különleges célból, gyakran speciális alakban elıkészített információ. Számítógépen tárolható és feldolgozható számok és betők. adatbázis (database)

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2018 Informatika

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2018 Informatika Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2018 Informatika Reischlné Rajzó Zsuzsanna Szaktanár Endrédi Józsefné Igazgató Kelt: Budapest, 2018. március 1. tétel A kommunikáció

Részletesebben

Az Internet felépítése

Az Internet felépítése Digitális kapcsolattartás Az Internet felépítése Az Internet egy világméretű számítógépes hálózat sok összekapcsolt számítógépet tartalmaz a számítógépek egyenrangúak, nincs központi számítógép nincs központja,

Részletesebben

Informatika 10. évf.

Informatika 10. évf. Informatika 10. évf. Internet és kommunikáció I. 2013. december 9. Készítette: Gráf Tímea Internet Az Internet egymással összeköttetésben álló, sokszor nem kompatibilis hálózatok összessége. 2 1 WWW World

Részletesebben

4. Hivatkozási modellek

4. Hivatkozási modellek 4. Hivatkozási modellek Az előző fejezetben megismerkedtünk a rétegekbe szervezett számítógépes hálózatokkal, s itt az ideje, hogy megemlítsünk néhány példát is. A következő részben két fontos hálózati

Részletesebben

21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete

21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete 21. tétel 1 / 6 AZ INTERNET FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE A világháló szerver-kliens architektúra szerint működik. A kliens egy olyan számítógép, amely hozzáfér egy (távoli) szolgáltatáshoz, amelyet egy számítógép-hálózathoz

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK INFORMATIKA SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Az emelt szint a középszint követelményeit magában foglalja, de azokat magasabb szinten kéri számon. 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapismeretek - hardver

Részletesebben

Az email 40 éves története. Beleznay Péter pbeleznay@flane.com CCIE#10282, CCSI#31966 Fast Lane Cisco Learning Solution Partner

Az email 40 éves története. Beleznay Péter pbeleznay@flane.com CCIE#10282, CCSI#31966 Fast Lane Cisco Learning Solution Partner Az email 40 éves története Beleznay Péter pbeleznay@flane.com CCIE#10282, CCSI#31966 Fast Lane Cisco Learning Solution Partner Történelmi előzmény 1957. október 4. A Szovjetunió fellövi az első Szputynik-ot,

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek

Számítógépes alapismeretek Számítógépes alapismeretek 5. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Programtervező Informatikus BSc 2008 / Budapest

Részletesebben

Olyan eszközre van szükség, amelynél a webszerkesztés folyamatát a fejlesztő, nem pedig a program vezérli

Olyan eszközre van szükség, amelynél a webszerkesztés folyamatát a fejlesztő, nem pedig a program vezérli Fejlesztőeszközök Olyan eszközre van szükség, amelynél a webszerkesztés folyamatát a fejlesztő, nem pedig a program vezérli Szerkesztők 2 alapvető szolgáltatása: kódszínezés, kódkiegészítés Alapvetően

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

Információ és kommunikáció

Információ és kommunikáció Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Hálózati alapismeretek 20 perc 2. Az internet jellemzői 25 perc 3. Szolgáltatások

Részletesebben

Internet, Az internet főbb szolgáltatásai web keresőszolgáltatásokkal Keresőrendszerek: Kulcsszavas 2) Egyéb keresők: Metakeresők gyűjtőkörű keresők

Internet, Az internet főbb szolgáltatásai web keresőszolgáltatásokkal Keresőrendszerek: Kulcsszavas 2) Egyéb keresők: Metakeresők gyűjtőkörű keresők Web alapok Az Internet, számítógépes hálózatok világhálózata, amely behálózza az egész földet. Az internet főbb szolgáltatásai: web (www, alapja a kliens/szerver modell) elektronikus levelezés (e-mail)

Részletesebben

Tűzfal megoldások. ComNETWORX nap, 2001. I. 30. ComNETWORX Rt.

Tűzfal megoldások. ComNETWORX nap, 2001. I. 30. ComNETWORX Rt. Tűzfal megoldások ComNETORX nap, 2001. I. 30. ComNETORX Rt. N Magamról Hochenburger Róbert MCNI / MCNE MCNI = Master CNI MCNE = Master CNE CNI = Certified Novell Instructor CNE = Certified Novell Engineer

Részletesebben

Györgyi Tamás. Szoba: A 131 Tanári.

Györgyi Tamás. Szoba: A 131 Tanári. Györgyi Tamás Szoba: A 131 Tanári E-Mail: gyorgyit@petriktiszk.hu 2 Számítógépek megjelenésekor mindenki külön dolgozott. (Personal Computer) A fejlődéssel megjelent az igény a számítógépek összekapcsolására.

Részletesebben

Számítástechnika nyugdíjasoknak. 2011. Február 16.

Számítástechnika nyugdíjasoknak. 2011. Február 16. Számítástechnika nyugdíjasoknak 2011. Február 16. A mai előadás témája Az internet Az Internet a hálózatok hálózata, avagy egy mindent és mindenkit összekötı világmérető informatikai szuper sztráda. Szerepe

Részletesebben

applikációs protokollok

applikációs protokollok Applikációs protokollok Hálózati szolgáltatások 2. applikációs protokollok: HTTP, HTTPS, FTP, SFTP, POP3, IMAP, SMTP Informatikus (rendszerinformatikus) Az OSI modell viszony-, megjelenítési és alkalmazási

Részletesebben

. Dr. Nyéki Lajos 2019

. Dr. Nyéki Lajos 2019 E-mail Dr. Nyéki Lajos 2019 Bevezetés E-mail: elektronikus posta. Snail mail: a hagyományos (csiga) posta. Az e-mail feltalálása (ARPANET): - Ray Tomlinson, 1972 az @ szimbólum használata címzésben - Larry

Részletesebben

Fogalma. pont), a hiperszöveges és a hipermediális rendszerek

Fogalma. pont), a hiperszöveges és a hipermediális rendszerek WEB Fogalma A világháló (World Wide Web) az interneten működő, egymással hiperlinkekkel (hivatkozásokkal) összekötött dokumentumok rendszere. Hiperhivatkozás, (link, élő kapocs, kapcsolódási pont), a hiperszöveges

Részletesebben

Internet. Forrás: Tanfolyami segédanyag KSZKI

Internet. Forrás:   Tanfolyami segédanyag KSZKI Internet Az internet olyan globális számítógépes hálózatok hálózata, ami az internet protokoll (IP) révén felhasználók milliárdjait kapcsolja össze és lehetővé teszi olyan elosztott rendszerek működtetését,

Részletesebben

Alkalmazás rétegbeli protokollok:

Alkalmazás rétegbeli protokollok: Alkalmazás rétegbeli protokollok: Általában az alkalmazásban implementálják, igazodnak az alkalmazás igényeihez és logikájához, ezért többé kevésbé eltérnek egymástól. Bizonyos fokú szabványosítás viszont

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

Webkezdő. A modul célja

Webkezdő. A modul célja Webkezdő A modul célja Az ECDL Webkezdő modulvizsga követelménye (Syllabus 1.5), hogy a jelölt tisztában legyen a Webszerkesztés fogalmával, és képes legyen egy weboldalt létrehozni. A jelöltnek értenie

Részletesebben

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. Kocsis Gergely, Supák Zoltán

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. Kocsis Gergely, Supák Zoltán Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása Kocsis Gergely, Supák Zoltán 2016.02.23. TCP/IP alapok A Microsoft Windows alapú hálózati környezetben (csakúgy, mint más hasonló

Részletesebben

TestLine - zsoltix83 hálozat 1 Minta feladatsor

TestLine - zsoltix83 hálozat 1 Minta feladatsor lkalom: n/a átum: 2017.01.19 10:36:08 Oktató: n/a soport: n/a Kérdések száma: 24 kérdés Kitöltési idő: 42:56 Pont egység: +1-0 Szélsőséges pontok: 0 pont +51 pont Értékelés: Pozitív szemléletű értékelés

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

Moodle -egy ingyenes, sokoldalú LMS rendszer használata a felsőoktatásban

Moodle -egy ingyenes, sokoldalú LMS rendszer használata a felsőoktatásban Moodle -egy ingyenes, sokoldalú LMS rendszer használata a felsőoktatásban Vágvölgyi Csaba (vagvolgy@kfrtkf.hu) Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen Moodle??? Mi is ez egyáltalán? Moodle

Részletesebben

Szolgáltatások, protokollok

Szolgáltatások, protokollok Szolgáltatások, protokollok Második elõadás Az Internet világa FTP: File Transfer Protocol Telnet SMTP: Simple Mail Transfer Protocol HTTP: Hypertext Transfer Protocol SNMP: Simple Network Management Protocol

Részletesebben

Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS ISMERETEK... 1 LEVELEZÉS... 15

Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS ISMERETEK... 1 LEVELEZÉS... 15 Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS ISMERETEK....... 1 I. Számítógépes hálózatok............ 1 A hálózat fogalma.................. 1 A hálózat alkalmazásának céljai...... 1 II. Az Internet.......................

Részletesebben

I. Az internet alapjai

I. Az internet alapjai I. Az internet alapjai Az Internet kialakulása, működése Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat Ez a különböző rendszerű számítógép-hálózatok ezrei között teremt kapcsolatot. Ahhoz, hogy ez működjön,

Részletesebben

A szerzői jogi jogsértések tipizálása, fókuszban az on-line jogsértések. Dr. Horváth Péter

A szerzői jogi jogsértések tipizálása, fókuszban az on-line jogsértések. Dr. Horváth Péter A szerzői jogi jogsértések tipizálása, fókuszban az on-line jogsértések Dr. Horváth Péter A szerző jogai Személyhez fűződő jogok 10-15. (név feltüntetés, nyilv.ra hozatal, a mű egységének védelme) Vagyoni

Részletesebben

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok 28.Tétel Az Internet Felépítése: Megjegyzés [M1]: Ábra Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely kisebb hálózatok

Részletesebben

egy postafiókra, amit azonosítóval és jelszóval érünk el internetkapcsolat levelező alkalmazás (levelező-kliens program vagy web-es felület)

egy postafiókra, amit azonosítóval és jelszóval érünk el internetkapcsolat levelező alkalmazás (levelező-kliens program vagy web-es felület) Az elektronikus posta (e-mail) olyan rendszer, amelynek segítségével más felhasználók számára fájlokat vagy üzeneteket küldhetünk, fogadhatunk. Elektronikus levelezéshez szükség van: egy postafiókra, amit

Részletesebben

INTERNET DesignbyVesna

INTERNET DesignbyVesna INTERNET DesignbyVesna MI AZ INTERNET? Multimediális újság Számlafizetés várás nélkül Repülőből elküldött jelentés Vásárlás a fotelból Levelezés postaköltségek nélkül Elektronikus marketing Tanulás, szórakozás,

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

Click to edit headline title style

Click to edit headline title style O365 AZURE WEBTÁRHELY IP HANG BÉRTELEFONKÖZPONT A Printer-fair Kft. FELHŐ szolgáltatásai Trengerné Dudics Valéria Partner találkozó 2016 A Printer-fair Kft. Által kínált szolgáltatások O365 Azure Webtárhely

Részletesebben

1. Mi az internet? Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat. 2. Az alábbiak közül melyik tartománynév (domain)? -.sk szervezeti típusú:.org 3.

1. Mi az internet? Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat. 2. Az alábbiak közül melyik tartománynév (domain)? -.sk szervezeti típusú:.org 3. 1. Mi az internet? Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat. 2. Az alábbiak közül melyik tartománynév (domain)? -.sk szervezeti típusú:.org 3. Mely tényezők határozzák meg egy weboldal hitelességét?

Részletesebben

Tartalom. Google szolgáltatásai. Googol Google. Története. Hogyan működik? Titka

Tartalom. Google szolgáltatásai. Googol Google. Története. Hogyan működik? Titka Tartalom Google szolgáltatásai - A keresésen túl - Tarcsi Ádám adam.tarcsi@gmail.com 2006. november 17. Google név eredete Története Titka PageRank Google trükkök Szolgáltatások Jövője InfoÉRA 2006 Tarcsi

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

IRÁNY AZ Internet! Ismeretterjesztő előadás 3. Rész Előadó:Pintér Krisztina etanácsadó. aniszirk@gmail.com

IRÁNY AZ Internet! Ismeretterjesztő előadás 3. Rész Előadó:Pintér Krisztina etanácsadó. aniszirk@gmail.com IRÁNY AZ Internet! Ismeretterjesztő előadás 3. Rész Előadó:Pintér Krisztina etanácsadó aniszirk@gmail.com Bevezető az Internetről A világháló = Internet INTERNET = VÉGTELEN INTERNET = SZABADSÁG INTERNETES

Részletesebben

Rendszergazda Debrecenben

Rendszergazda Debrecenben LEVELEZŐKLIENS BEÁLLÍTÁSA A levelezés kényelmesen kliensprogramokkal is elérhető, és használható. Ezen útmutató beállítási segítséget nyújt, két konkrét klienssel bemutatva képernyőképekkel. Természetesen

Részletesebben

Ez a felhasználói útmutató a következő modellekre vonatkozik:

Ez a felhasználói útmutató a következő modellekre vonatkozik: AirPrint útmutató Ez a felhasználói útmutató a következő modellekre vonatkozik: HL-L850CDN/L8350CDW/L8350CDWT/L900CDW/L900CDWT DCP-L8400CDN/L8450CDW MFC-L8600CDW/L8650CDW/L8850CDW/L9550CDW A verzió HUN

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

Statisztikai alap kia.hu (2009) - main

Statisztikai alap kia.hu (2009) - main Statisztikai alap kia.hu () - main https://admin.foek.hu/stats-cgi/awstats.pl?month=all&year=&output=main&con... Page 1 of 6 Utolsó frissítés: 2010 Jan 04-06:32 Statisztikai idıszak: - Év - 6 6 OK Statisztikai

Részletesebben

Ne lépjen ide be senki, aki nem ismeri a geometriát (Platón, 427-347 i.e.)

Ne lépjen ide be senki, aki nem ismeri a geometriát (Platón, 427-347 i.e.) Ne lépjen ide be senki, aki nem ismeri a geometriát (Platón, 427-347 i.e.) RAFFAELLO: Athéni iskola, Platón és Arisztotelész 1 Neumann János (1903 1957) Neumann elvek: -teljesen elektronikus számítógép

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Reischlné Rajzó Zsuzsanna Szaktanár Endrédi Józsefné Igazgató Kelt: Budapest, 2012 március 1. tétel A kommunikáció

Részletesebben

Számítógépes vírusok. Barta Bettina 12. B

Számítógépes vírusok. Barta Bettina 12. B Számítógépes vírusok Barta Bettina 12. B Vírusok és jellemzőik Fogalma: A számítógépes vírus olyan önmagát sokszorosító program,mely képes saját magát más végrehajtható alkalmazásokban, vagy dokumentumokban

Részletesebben

MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY

MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY 2012/2013. TANÉV Az I. FORDULÓ FELADATAI NÉV:... Tudnivalók A feladatlap 4 feladatból áll, melyeket tetszőleges

Részletesebben

1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11

1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11 Tartalomjegyzék 1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11 Géptől gépig... 11 Számok a gépeknek... 13 Nevek az embereknek... 14 Programok egymás

Részletesebben

Zimbra levelező rendszer

Zimbra levelező rendszer Zimbra levelező rendszer Budapest, 2011. január 11. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Dokumentum információ... 3 Változások... 3 Bevezetés... 4 Funkciók... 5 Email... 5 Társalgás, nézetek, és keresés...

Részletesebben

2023 ban visszakeresné 2002 es leveleit? l Barracuda Message Archiver. Tóth Imre Kereskedelmi Igazgató Avisys Kft Barracuda Certified Diamond Partner

2023 ban visszakeresné 2002 es leveleit? l Barracuda Message Archiver. Tóth Imre Kereskedelmi Igazgató Avisys Kft Barracuda Certified Diamond Partner 2023 ban visszakeresné 2002 es leveleit? l Barracuda Message Archiver Tóth Imre Kereskedelmi Igazgató Avisys Kft Barracuda Certified Diamond Partner 1 Tartalom A Barracuda Networks Termékportfólió IT üzemeltetés

Részletesebben

Cisco Teszt. Question 2 Az alábbiak közül melyek vezeték nélküli hitelesítési módok? (3 helyes válasz)

Cisco Teszt. Question 2 Az alábbiak közül melyek vezeték nélküli hitelesítési módok? (3 helyes válasz) Cisco Teszt Question 1 Az ábrán látható parancskimenet részlet alapján mi okozhatja az interfész down állapotát? (2 helyes válasz) a. A protokoll rosszul lett konfigurálva. b. Hibás kábel lett az interfészhez

Részletesebben

XI. el oad as: Webes eszk oz ok es szolg altat asok 2012. november 16. XI. el oad as: Webes eszk oz ok es szolg altat asok

XI. el oad as: Webes eszk oz ok es szolg altat asok 2012. november 16. XI. el oad as: Webes eszk oz ok es szolg altat asok XI. előadás: Webes eszközök és szolgáltatások 2012. november 16. Miről lesz szó? Email kliensek Domain regisztrálása Blog létrehozása RSS kezelése Creative Commons (CC) anyagok használata Email kliensek

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9 Kocsis Gergely 2016.11.28. IP, MAC, ARP A B csomópontból az A-ba küldünk egy datagramot. Mik lesznek az Ethernet keretben található forrás és a cél címek (MAC

Részletesebben

AirPrint útmutató. 0 verzió HUN

AirPrint útmutató. 0 verzió HUN AirPrint útmutató 0 verzió HUN Megjegyzések meghatározása Ebben a használati útmutatóban végig az alábbi ikont használjuk: Megjegyzés A Megjegyzések útmutatással szolgálnak a különböző helyzetek kezelésére,

Részletesebben

Az autorizáció részletes leírása

Az autorizáció részletes leírása Az autorizáció részletes leírása 1. REGISZTRÁCIÓ ÉS FELTÉTELEI 1.1 Regisztráció Az Autorizációs kérés előtt a szervezetnek vagy a magánszemélynek regisztráltatnia kell magát. A regisztrációs lapon megadott

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv

Felhasználói kézikönyv Felhasználói kézikönyv Office 365 bevezetés 0.2 (3) verzió Állatorvostudományi Egyetem AB.ATE.O365 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. AZ ÚJ LEVELEZŐRENDSZER WEBES FELÜLETE... 3 2.1.1. Beállítások...

Részletesebben

Beállítások 1. Töltse be a Planet_NET.pkt állományt a szimulációs programba! A teszthálózat már tartalmazza a vállalat

Beállítások 1. Töltse be a Planet_NET.pkt állományt a szimulációs programba! A teszthálózat már tartalmazza a vállalat Planet-NET Egy terjeszkedés alatt álló vállalat hálózatának tervezésével bízták meg. A vállalat jelenleg három telephellyel rendelkezik. Feladata, hogy a megadott tervek alapján szimulációs programmal

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK MIT NEVEZÜNK SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATNAK? Egymással összekapcsolt számítógépek és a hozzájuk kapcsolódó perifériák, valamint a gépeken futó hálózati szoftverek együttese. A hálózat elemei:

Részletesebben

Adatvédelmi nyilatkozat

Adatvédelmi nyilatkozat Adatvédelmi nyilatkozat A személyes adatok védelme az interneten különösen fontos jelentőséggel bír a jövőbeni internetes szerződéskötések, egy valódi internet-gazdaság kialakítása szempontjából. A www.zpr.hu

Részletesebben

PC Connect. Unique ewsletter. program leírás

PC Connect. Unique ewsletter. program leírás PC Connect Unique ewsletter program leírás Tartalomjegyzék Bevezető...- 1 - Előkészületek...- 2 - Alap adatok, alap fájlok...- 2 - A program használata...- 3 - E-mail files...- 3 - Swich text...- 4 - Settings...-

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 8. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Domain Name System Mire való? IP címek helyett könnyen megjegyezhető nevek használata. (Pl. a böngésző címsorában)

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

Általános e-mail fiók beállítási útmutató

Általános e-mail fiók beállítási útmutató Általános e-mail fiók beállítási útmutató Ennek az összeállításnak az a célja, hogy segítséget nyújtsunk azon Ügyfeleink számára, akik az IntroWeb Kft. által nyújtott e-mail szolgáltatáshoz be szeretnék

Részletesebben

DLNA- beállítási útmutató

DLNA- beállítási útmutató MAGYAR DLNA- beállítási útmutató LAN hálózati csatlakozáshoz Tapasztalja meg a valóságot AQUOS LCD-TV 2011 tavasz/nyár Oldal - 1 - LE820 - LE822 - LE814 - LE824 - LE914 - LE925 Tartalom: 1. A PC előkészítése

Részletesebben

KERESÉS A NETEN DR. KÓNYA LÁSZLÓ: KERESÉS A NETEN KERESÉS MÓDSZERE, KERESŐPROGRAMOK 2004.04.20

KERESÉS A NETEN DR. KÓNYA LÁSZLÓ: KERESÉS A NETEN KERESÉS MÓDSZERE, KERESŐPROGRAMOK 2004.04.20 INTERNET 1/42 KERESÉS A NETEN DR. KÓNYA LÁSZLÓ: KERESÉS A NETEN KERESÉS MÓDSZERE, KERESŐPROGRAMOK 2004.04.20 FORRÁS: TARR BENCE : KERESÉS AZ INTERNETEN PANEM KIADÓ, 2001 ISBN 963 545 326 4 INTERNET 2/42

Részletesebben

à ltalã nos elmã leti fogalmak Category Ebben a szekciã³ban az online marketinghez à s az internethez kapcsolã³dã³ Ã ltalã nos fogalmakat mutatjuk be.

à ltalã nos elmã leti fogalmak Category Ebben a szekciã³ban az online marketinghez à s az internethez kapcsolã³dã³ Ã ltalã nos fogalmakat mutatjuk be. à ltalã nos elmã leti fogalmak Category Ebben a szekciã³ban az online marketinghez à s az internethez kapcsolã³dã³ Ã ltalã nos fogalmakat mutatjuk be. Contents à ltalã nos elmã leti fogalmak 1 Blocked

Részletesebben